Az EU energia- és klíma politikája az energiaintenzív ágazatok szempontjából

MTA Metallurgiai Bizottsága Bicske, 2013 november 25.

Az EU energia- és klíma politikája az energiaintenzív ágazatok szempontjából

Dr. Tardy Pál Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés

Alaphelyzet 1. 50 % körüli import függőség energia hordozókból (földgáz 60%, kőolaj 90 %) 1.Emelkedő energiaárak

2.Ambiciózus klímapolitika

Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés

2

Az acélipar energiaigénye Nagy fajlagos anyagfelhasználás (EU-ban: 1t nyersacélhoz kb. 1,5 t anyag)

Nagy hőmérsékletű technológiák Vasérc redukció szénnel, amit energiaként számolnak el


3

Energiaárak alakulása A kokszolható szén ára jelentősen nőtt és ezt az elmúlt hónapok áresése sem ellensúlyozta A villamos energia ára a végfelhasználók számára jelenleg kétszerese az USA-beli áraknak, de jelentősen meghaladják a többi OECD tagországét is (kivéve Japánt) A földgáz ára az USA-ban jelentősen csökkent (palagáz)


4

A földgáz ár alakulása Shale gas is redefining the US energy landscape: prices are at the lowest since 2002


5

Energia stratégia 2020-ig 20 % növelés az energiahatékonyságban

20 % arány a megújuló energiák részarányában 20 % csökkentés a CO2 kibocsátásban


6

Energia árak csökkentése - Az energia árak és költségek felülvizsgálata, legjobb gyakorlat terjesztése - Hosszútávú szerződések a villamos erőművekkel - EU-ban meglévő energiaforrások jobb kihasználása


7

A vas- és acélgyártás részesedése az összes CO2 kibocsátásból (EU27)

0

0,5

1

2010

1,5

2

2005


2,5

3

3,5

1990

8

Az energiahatékonyság javulása a német acéliparban


9

Fajlagos energiaigények különböző energiahatékonyságú vállalatoknál


10

Klímavédelem 2012-ig Kyotoi szerződés (1998): CO2 kibocsátás csökkentése 8 %-kal 2012-ig Eszköz: emissziókereskedelem

Érzékeny ágazatok ingyenes kvótákat kapnak 2012-ig jelentős túlkiosztás: a vaskohászat nem szorult vásárlásra


11

A nyersvasgyártás és acélgyártás ingyenes kvótái és tényleges kibocsátásai az EU27 területén 200000

[kt]

180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 2005

2006 Ingyenes kvóta

2007

2008

2009 2010 Tényleges kibocsátás


2011

12


2013/1

2012/3

2012/1

2011/3

2011/1

2010/3

2010/1

2009/3

2009/1

2008/3

2008/1

2007/3

2007/1

2006/3

2006/1

2005/3

2005/1

CO2 ár (EUR/t)

A kvótaárak alakulása

30

25

20

15

10

5

0

13

Kibocsátásváltozás, % -5

Litvánia

Lettország

Románia

Portugália

Szlovénia

Málta

Csehország

Magyarország

Észtország

Szlovákia

Lengyelország

-10

Bulgária

10

5


Luxemburg

Írország

Dánia

Svédország

Anglia

Finnország

Hollandia

Ausztria

Belgium

Franciaország

Németország

Olaszország

Spanyolország

Ciprus

Görögország

Az EU27 tagállamok 2020. évi CO2 kibocsátás határa a 2005. évi értékekhez képest (2008-as határozat) 25

20

15

0

-15

-20

-25

14

Az Európai Bizottság módosítja a kereskedelmi rendszer paramétereit A Bizottság fő célja: a kvótaár emelése Eszközök: • benchmark alapú kvótakiosztás irreális benchmark értékekkel • a 2008-as kiosztás megváltoztatása * 20 % helyett 30 % csökkentés * backloading (az ingyenesen elosztható kvóták mennyiségének csökkentése) * szektorok közti elszámolás megváltoztatása


15

Fajlagos CO2 kibocsátás

A benchmark alapú kvótakiosztás

CO2 vásárlás CO2 eladás Működésből Benchmark

Legkisebb kibocsátó vállalat

Hatékony vállalat


Roszz hatásfokú vállalat

16

Irreális benchmark adatok

Benchmarkok az acélipar Az Európai Bizottság ingyenes kvótáihoz javaslata

A legkisebb kibocsátó adatai az EUROFER szerint

Zsugorítmánygyártás

171 kg/t

191 kg/t

Kokszolás

286 kg/t

333 kg/t

Nyersvasgyártás

1328 kg/t

1475 kg/t

Elektroacélgyártás

285 kg/t

285 kg/t


17

Tényleges fajlagos kibocsátások és a benchmark az EU nyersvasgyártóinál


18

Backloading: az ingyenes kvóták csökkentése Energiaintenzív ágazatok tiltakoznak (EUROFER) Éles, változó eredményű viták az EU különböző fórumain 2013 júliusában elfogadott konstrukció: maximálisan 900 Mio t C-kreditet vonnak ki a kereskedelmi rendszerből ezek egy részét a témában folyó innováció támogatására különítik el a kivonás előtt megvizsgálják az érintett szektorokat, hogy mekkora a veszélye a vállalatok kitelepülésének (C-leakage)


19

Dekarbonizációs útvonal 2050-ig

EU roadmap to low-carbon economy.

GHG reductions compared to 1990

2005

2030

Total

-7%

-40 to -44%

-79 to -82%

-7%

-54 to -68%

-93 to -99%

Industry (CO2)

-20%

-34 to -40%

-83 to -87%

Transport

+30%

+20 to -9%

-54 to -67%

Residential and services (CO2)

-12%

-37 to -53%

-88 to-91%

Agriculture (Non-CO2)

-20%

-36 to -37%

-42 to -49%

Other Non-CO2 emissions

-30%

-72 to -73%

-70 to -78%

Power (CO2)


2050

20

Az ipari kibocsátás változása a Hazai Dekarbonizációs Útvonal szerint


21

A hulladékarány hatása a fajlagos kibocsátásra

kg CO2/t foly. acél

2500 2000

1959 -61%

1500 1140 1000

1174

1064 712

760 466

500 0 BF-BOF

EAF 80% EAF 80% EAF 30% EAF 30% EAF 30% EAF 100% Hideg DRI Meleg DRI Hideg DRI Meleg DRI Nyersvas Hulladék


22

Az ULCOS project eredményei European ULCOS project (Ultra Low CO2 Steel Making)

---


23

Életciklus vizsgálatok alapelve Life cycle assessment of Steel Constructions Life cycle phases Cradle to Grave (Life Cycle) Cradle to Gate Upstream

Extraction and refining of Iron ore and Alloys

Downstream

Gate to Gate

Production of steel and steel products

Manufacturing and use of constructions


Recycling

24

Innovative use of steel saves six times as much CO2 as is caused by the production of the steel Case study

1 Efficient fossil fuel PPs

29.5

2 Wind power plants Energy industry

Emissions in the steel production33

Net CO2 reduction potential

2.1

5 Efficient e-motors

1.9

0.03

~ 200 : 1

0.1

14 : 1

Traffic 1.0

0.9

1.1 : 1

1.0

9:1

9.2

8 Combined heat/power 0

5

10

1.3 : 1

8.4

11.2

7 Weight reduction trucks

3:1

0.7

6 Weight reduction cars

HH, ind., CTS1

32 : 1

0.4

5.0

4 Efficient transformers

~ 400 : 1

<0.1

14.2

3 Other renewables2

Ratio between CO2 reduction/emission44

30

0

1

9

11

Mt

Mt ∑~ 74 Mt

10

∑~ 12 Mt

6:1

1. HH = households; CTS = commerce, trade, and service 2. Geothermal, biomass, hydro 3. CO2 expenditure for other materials not examined; values are rounded 4. Ratio relates exclusively to the emissions of steel production; values are rounded Source: BCG analysis


25

The environmental value of AHSS European Road Vehicle fleet Example:

1 Mton Advanced High Strength Steel replaces 1,3 Mton Conventional Steel Saving potential


26


27

Összefoglalás 1. Az acélipar fajlagos energiafelhasználása és CO2 kibocsátása jelentősen csökkent és a lehetőségek határán van 2. Az EU emissziókereskedelmi rendszere nem tudta betölteni kívánt szerepét 3. Az Európai Bizottság módosítani kívánja a korábban elfogadott ETS paramétereket, ami az acélipar számára költségekkel jár

4. Az életciklus vizsgálatok alkalmazása a tervezésben jelentősen javíthatná az acél versenyképességét az anyagok között Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés

28

Az EU energia- és klíma politikája az energiaintenzív ágazatok szempontjából

Recommend Documents