AZ EÖTVÖS LORÁND NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„…A jövő nemzedéke hadd menjen... egy lépéssel közelebb a világossághoz, ebben akarok én eszköz lenni…” Széchenyi István

AZ EÖTVÖS LORÁND NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A pedagógiai program hatályba lépése: 2010. szeptember 1. A program hatályossága: 5 év A nevelőtestület, az Iskolaszék és a Diákönkormányzat jóváhagyásának dátuma: A fenntartóhoz történő benyújtás dátuma: Fenntartói jóváhagyás időpontja: Határozat száma:

1

Bevezető

Az Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt 2007. július 31-én alapították Lakitelek, Nyárlőrinc és Tiszaug Önkormányzatai. A feladatellátásra társult települések mindegyikében másfélszáz éves múltja van a közoktatásnak, jelentős pedagógia tapasztalat, halmozódott fel ezen idő alatt, a helyi társadalom is elismeri az iskolák színvonalas munkáját. A társulás tapasztalatai alapján Tiszaug Önkormányzata 2008-ban úgy döntött, hogy településén szünetelteti az alsó tagozat működtetését is, s ennek következtében a 20092010. tanévtől a tiszaugi gyermekek beiskolázását Lakiteleken biztosítjuk. A Társulási Tanács Tiszaug Önkormányzata kérésére 2009-ben döntést hozott óvoda-bölcsődei csoport indításáról, így a 2010-2011-es tanévtől kezdődően intézményünk neve: Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-Bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt A Tisza menti közoktatási Intézményfenntartó Társulás által működtetett új oktatási struktúra reményeink szerint a gazdasági előnyök mellett a meglévő pedagógiai tapasztalat integrálását, gazdagítását is szolgálni fogja. Az intézmény pedagógiai programjának 2010. évi módosítására a TÁMOP 3.1.4 projekt keretében került sor olyan módon, hogy a pályázatban vállalt tevékenységek sikeres megvalósítását elősegítse és a pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa. A pedagógiai program (helyi tanterv) módosítása során felhasználtuk a 2009/2010. tanévi implementáció tapasztalatait.) A módosítások célja a kompetencia alapú oktatás bevezetése. A kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. A kompetencia az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A 2009/2010-es tanévben a TÁMOP 3.1.4 projekt pályázat keretében iskolánkban is bevezetésre kerültek a matematika-logika, a szövegértés-szövegalkotás, valamint a szociális életviteli kompetencia területen programelemeket.

A módosítások célja az Integrált pedagógiai Rendszer bevezetése. A 2009/2010-es tanévben a TÁMOP 3.3.2 pályázat keretében iskolánkban is bevezettük 2

az Integrált Pedagógiai Rendszert (IPR) az esélyegyenlőség megteremtése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megsegítése céljából.

Lakitelek, 2010. augusztus 8. Olajos István igazgató ALAPÍTÓ OKIRAT egységes szerkezetben A Tisza- menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás az Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alapító Okiratának felülvizsgálata részeként az alábbi alapító okiratot adja ki: Intézmény neve:

Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-Bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Rövidített változatban:

Eötvös Iskola

Székhelye:

6065 Lakitelek, Kiss János u. 1.

Jogszabályban meghatározott közfeladata:

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerinti tevékenység (óvoda és iskola) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde)

Szakágazati száma :

852010 Alapfokú oktatás

KSH stat. számjel

15540117-8520-322-03

Adó szám:

15540117-2-03

Törzskönyvi száma:

540117

OM azonosítója:

027924

Működési területe, köre:

Lakitelek Nagyközség Önkormányzat Igazgatási Területe Nyárlőrinc Község Önkormányzatának Igazgatási Területe Tiszaug Községi Önkormányzatának Igazgatási Területe

3

Típusa:

Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény

Irányító szerv neve:

Tisza- menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás

Székhelye:

6065 Lakitelek, Széchenyi krt. 48.

Fenntartó neve:

Tisza- menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás

Fenntartó székhelye:

6065 Lakitelek, Széchenyi krt. 48.

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

4

Alaptevékenysége:

o o

A jóváhagyott helyi óvodai nevelési program szerinti óvodai és egységes óvoda-bölcsődei nevelés, A jóváhagyott pedagógiai program alapján: · Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. · Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás. · Alapfokú művészetoktatás Alapfokú zeneoktatás: · · · · · ·

Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, klarinét, Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora Vonós tanszak tantárgyai: hegedű Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelezõ,

Alapfokú népzeneoktatás ·

Pengetős tanszak tantárgyai: citera

Képző– és iparművészeti ág · Grafika és festészet Táncművészeti ág

· · ·

Alapfokú néptáncoktatás Alapfokú moderntáncoktatás Alapfokú társastáncoktatás

Színművészeti és bábművészeti ág o o

Különleges helyzetben lévő gyerekek/tanulók fejlesztése Integrációs Pedagógiai Program szerint. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fejlesztő foglalkoztatása. · Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő – BTM – gyermekek/tanulók fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus igénybevételével. · Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, - SNI/a - érzékszervi, beszéd, értelmi és testi fogyatékos gyerekek/ tanulók közül - az enyhe fokban hallássérült, - beszédfogyatékos, - enyhe értelmi fogyatékos, - mozgáskorlátozott gyerekek/tanulók integrált oktatása, igény szerint utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevételével. Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő - SNI/b – gyerekek/tanulók fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus igénybevételével. Diáksport tevékenység Iskolai könyvtári tevékenység Kulturális programok szervezése ·

o o o

5

nincs

Kisegítő tevékenysége: Szakfeladatai (alap) :

562912(1) Óvodai intézményi étkezés 562913(1) Iskolai intézményi étkezés 562917(1) Munkahelyi étkeztetés 682002(1) Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 841907(9) Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szervekkel 851000(1) Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011(1) Óvodai nevelés, ellátás 852000(1) Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatás 852011(1) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam 852012(1) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-

4.

évfolyam 852021(1) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam 852022(1) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-

8.

évfolyam 852031(1)

Alapfokú művészetoktatás zeneművészet

ágban 852032(1)

Alapfokú művészetoktatás képző- és ipar-

művészeti, táncművészeti, szín- és

bábművé-

szeti ágban 855911(1) Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855914(1) Általános iskolai tanulószobai nevelés 851012(1) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 889101(1)

Bölcsődei ellátás

931204(1) Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása Szakfeladatai (kiegészítő)

nincs

6

Intézményegységei

és

tagintézményei

I.) Általános Iskolai Intézményegység 1.) Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-Bölcsőde Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nyárlőrinci Buzás János Általános Iskolai Tagintézménye 6032 Nyárlőrinc, Iskola u.2-4. 2.) Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-Bölcsőde Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Lakiteleki Általános Iskolai Tagintézménye 6065 Lakitelek, Kiss János u. 1. Telephelye: Lakitelek, Széchenyi krt. 72. II.) Óvodai Intézményegység 1.) Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-Bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Lakiteleki Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda Tagintézménye 6065 Lakitelek, Kiss János u.1/a Telephelye: Lakitelek, Széchenyi krt.102. 2.) Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-Bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nyárlőrinci Óvodai Tagintézménye 6032 Nyárlőrinc, Dózsa Gy út 13-15. 3.) Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-Bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tiszaugi Óvoda-Bölcsődei Tagintézménye 6064 Tiszaug, Móra F. u.2.

Iskolai évfolyamok száma:

1-8. évfolyam

7

Maximális gyermek, illetve tanulólétszám:

általános iskola - Lakitelek

486 fő alap-

fokú zeneoktatás-Lakitelek100 fő képző és iparművészet- Lakitelek

60 fő alap-

fokú moderntánc oktatás - Lakitelek

30 fő

alapfokú néptánc oktatás - Lakitelek

80 fő

alapfokú társastánc oktatás - Lakitelek

30 fő

általános iskola - Nyárlőrinc

250 fő

alapfokú zeneoktatás -Nyárlőrinc

50 fő

képző és iparművészet - Nyárlőrinc

50 fő alapfo-

kú moderntánc oktatás - Nyárlőrinc

30 fő

alapfokú néptánc oktatás - Nyárlőrinc

20 fő

alapfokú társastánc oktatás - Nyárlőrinc

30 fő

óvoda - Lakitelek

166 fő

óvoda- Nyárlőrinc

100 fő

óvoda- Tiszaug csak óvodai ellátásban -

20 fő egységes óvoda-

bölcsődei intézményegység: bölcsődés korú gyermek: 5 fő óvodás korú gyermek:

15 fő

Telephelyei és feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: Lakitelek Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában álló: 6065 Lakitelek, Kiss János u. 1. (Általános Iskola és Zeneiskola épülete)

281 hrsz.

6065 Lakitelek, Széchenyi krt. 72. (Általános Iskola és Zeneiskola Napközi Otthon

1039/4

épülete) 6065 Lakitelek, Kiss János u. 1/A. (Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda épülete)

282 hrsz.

8

6065 Lakitelek, Széchenyi krt. 102. (Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda épülete)

1157 hrsz.

Nyárlőrinc Község Önkormányzatának tulajdonában lévő 6032 Nyárlőrinc, Iskola u. 2-4. Buzás János Általános Iskola épülete)

477 hrsz

6032 Nyárlőrinc, Dózsa György út 13-15. (Óvoda épülete)

456 hrsz

Tiszaug Község Önkormányzatának tulajdonában álló 6064 Tiszaug, Móra Ferenc utca 2. (Óvoda épülete)

A fenti ingatlanvagyon és az intézmény vagyon-

Feladatellátást szolgáló vagyon: Vagyon feletti rendelkezés

127 hrsz

·

·

·

·

·

·

·

·

leltárában nyilvántartott tárgyi eszközök A székhely épületei és berendezései, felszerelési tárgyai Lakitelek Nagyközség Önkormányzatának kirázólagos tulajdonát képezik. A tagintézmények épületei és a bennük lévő berendezési és felszerelési tárgyak a tagintézmény fekvése szerinti önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezik. Az ingatlanok fekvése szerinti települési önkormányzatok képviselő-testületei térítésmentes használati jogot biztosítanak az intézmény részére. A fenntartási feladatokkal járó kötelezettségek az ingatlan fekvése szerinti tulajdonos önkormányzatot terhelik. Az ingatlanok felett az intézmény nem jogosult rendelkezni (Nem idegenítheti el, és nem terhelheti őket.) Az intézmény kezelésében lévő vagyon csak az alaptevékenység, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül hasznosítható, adható bérbe. Az ingatlan fekvése szerinti önkormányzatok által végzett beruházások következtében előállt vagyonnövekmény a beruházó önkormányzat tulajdonát képezi. A térítésmentes használatba átadott vagyon külső forrásokból (pl. pályázat) keletkezett vagyonnövekménye, vagyonszaporulata a társulat települési önkormányzatok közös tulajdonát képezi pályázati önrészük arányában. A Kecskeméti Többcélú Kistérségi Társulás által használatba átadott vagyontárgyak a Kecskeméti Többcélú Kistérségi Társulás tulajdonát képezik. A vagyont az alapítótól ingyenes használatba kapja. A feladat ellátásához rendelkezésre állnak a költségvetési szervben leltár szerint nyilvántartott ingó és ingatlan vagyontárgyak. A fenntartási feladatokkal járó kötelezettségek az ingatlan fekvése szerinti tulajdonos önkormányzatot terhelik.

9

Az intézményvezető kinevezése

Az intézmény vezetőjét a Tisza-menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet – a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben – alapján pályázat útján határozott időre bízza meg. Az intézmény vezetője felett az egyéb munkáltatói jogokat a Társulási

Foglalkoztatottjaira

vonatkozó

jogviszony megjelölése A költségvetési szerv alapításá-

Tanács elnöke gyakorolja. o a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, közalkalmazotti jogviszony o a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján, polgári jogi jogviszony o A költségvetési szerv alapításának időpontja 2007. július 31.

nak időpontja

Lakitelek, 2011. május 31. Pap Sándor Társulási Tanács elnöke

10

I. Küldetésnyilatkozat, jövőkép I.1. Küldetésnyilatkozat Lakiteleken, Nyárlőrincen és Tiszaugon is több mint másfél évszázados a közoktatás története. A községek első iskoláit az 1800-as évek közepén alapították. Az alföldi tanyás településszerkezet miatt mindenütt több iskolaépületben folyt az oktató-nevelő munka, majd a központosítás nyomán 1-1 iskolaépületbe koncentrálódtak a tanárok és a diákok. Az elmúlt évtizedek alatt az oktatáspolitika rendszeresen megújuló követelményei, valamint a társadalmi kihívások alapján mindegyik jogelőd intézmény folyamatosan korszerűsítette pedagógiai programját, élt a változások adta lehetőségekkel. A társulás létrehozásakor arra törekedtünk, hogy mindegyik település őrizze meg hagyományait, s meglévő értékeivel gazdagítsa a többi intézményt. Gyermekközpontú törekvéseink, a klasszikus emberi értékekre épülnek. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik képesek lesznek a változó társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodni, helytállni a globalizálódó világban, úgy, hogy megőrzik magyarságukat, büszkék nemzetükre. Célunk a megfelelő önismerettel rendelkező, értékeit ismerő és azokat érvényesíteni is tudó fiatalok nevelése, az ifjúság segítése sajátos problémáinak megoldásában. Arra törekszünk, hogy megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait, tanítványainkban felkeltsük ennek igényét, képessé tegyük tanítványainkat ismereteik önálló gazdagítására, az egyéni ismeretszerzésre. Iskolánk célja, hogy biztosítsa a gyermekek számára a lelki és a testi fejlődés sokszínű lehetőségét. Megszerveztük az alapfokú művészetoktatást zeneművészet, valamint képző és iparművészet szakágakban. Nagy hangsúlyt helyezünk a diák- és tömegsport foglakozásokra, a testedzés feltételeinek biztosítására. Az elméleti és a gyakorlati feladatok megoldása során tanítványainkat igyekszünk minél több sikerélményhez juttatni. A minőségfejlesztést fontos feladatunknak tartjuk, megvalósítása folyamatos, kitartó munkát igényel. Azokat az eszközöket igyekszünk alkalmazni, melyek segítségégével a gyermekek teljes személyiséggé képesek fejlődni. A gyermeki lélek mélységeinek kibontakoztatásakor szemünk előtt tartjuk Weöres Sándor örökbecsű gondolatát: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” Céljaink elérésében a lehető legjobban igyekszünk támaszkodni a szülőkre. Joggal várhatjuk el, hogy legyenek partnerek gyermekeik nevelésében. Kiemelt szerepet szánunk az egyéni felelősségvállaláson, kötelességtudáson alapuló, céltudatos oktató-nevelő munkának. Munkánk akkor lehet igazán eredményes, ha a diákok, pedagógusok, szülők elfogadják iskolánk elveit, az alapértékeket, együttműködnek a konstruktív magatartási szoká11

sok kialakításában, s így az értékek és normák hosszútávon fennmaradnak. Őszinte, becsületes és művelt embereket szeretnénk nevelni, akik évtizedek múlva is büszkék lesznek arra, hogy intézményünk diákjai voltak. Nobel-díjas kiváló tudósunk, Szent-Györgyi Albert megállapításával mi is egyetértünk: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog”

12

I.2. Jövőképünk – mivel lennénk elégedettek? · ·

· · ·

·

· · ·

·

·

·

·

Az Eötvös Iskola tagintézményei a jövőben is megőrzik a kistérség és a megye nevelési-oktatási intézményei között megszerzett jó hírüket. Partnerkapcsolataink folyamatosan javulnak. Tevékenységünket a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végezzük. Az intézmény szolgáltatásai színvonalasak, vonzóak mind a szülők, mind a diákok számára. A gyerekek szeretnek iskolánkba járni, és szívesen vesznek részt programjainkban. A személyiségformálás érdekében folytatjuk a művészeti képzést – lehetőség szerint a tanszakok számának bővítésével. Az alapfokú művészetoktatás színvonalas műsorszámokkal gazdagítja azokat a programokat, melyek az iskola kulturális életében jelentős szerepet töltenek be: évfordulók, megemlékezések, községi ünnepségek. Az eddigi sikeres gyakorlatot folytatjuk színvonalas művészeti bemutatókkal: hangversenyekkel, kiállításokkal. A művészeti bemutatók szűkebb lakókörnyezetünk kulturális eseményei, amelyet a szülők és hozzátartozók szívesen látogatnak. Egészségnevelési programunk és sporttevékenységünk által jelentősen javul a tanulók testi-lelki egészsége. Csoportjainkban integráltan foglalkozunk a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és tanulási kudarcnak kitett gyermekekkel. Hatékony, demokratikus, a nevelő-oktató munkát segítő fenntartói és iskolai vezetés megvalósulása esetén iskolánk stabil munkahelyekkel rendelkező intézmény lesz az elkötelezett, jó pedagógiai munkát végző nevelők számára. Pedagógiai programunkat közös tervezéssel, az iskolahasználók igényeit figyelembe véve közös döntések eredményeként hozzuk létre és valósítjuk meg. Nevelőink a nevelő-oktató munkát segítő hatékony továbbképzéseken vesznek részt. A kompetencia alapú oktatás módszertanát és eszközeit felmenő rendszerben minden nevelő elsajátítja és használja. Alkalmazzuk a modern tanulásszervezési eljárásokat (a játéktól a projektmódszerig). Eredményeinket (innovációk, témahét, modulok stb.) folyamatosan közzétesszük az iskola honlapján. A minőségfejlesztés terén elkötelezett nevelőtestületünk pontosan meghatározott követelményrendszerű, egységes munkája nyomán a tanulók tudásszintje, magatartása, viselkedési kultúrája javul. A szülők még hatékonyabban támogatják nevelő-oktató munkánkat. A szülői és középiskolai elfogadásunk a hozzáadott értéknek megfelelő lesz. A tőlünk távozó tanulók nyitottak, eredményes tanulási módszerek birtokosai lesznek, önmagukhoz 13

·

·

·

képest nem jelent törést tanulmányaik középfokú intézményben való folytatása. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg. Az iskola munkájának továbbra is aktív résztvevői, segítői a szülői szervezet, az iskolaszék, az önkormányzati képviselő, a szponzorok. Sikeres pályázatokkal és forrásbővítéssel növeljük anyagi lehetőségeinket. Nyugodt légkörben dolgozó, kiszámítható életpályamodellel rendelkező, konszenzust kialakító nevelőtestület leszünk. A nevelő-oktató munka fontosságának, az Európai Unió színvonalának megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülésben lesz részünk.

II. Személyi és tárgyi feltételeink II. 1. Személyi feltételeink Az Eötvös Iskola pedagógusainak és technikai dolgozóinak létszáma 117 fő. Közülük 79 fő dolgozik az iskolák, 38 az óvodák kötelékében. Az intézmény rendelkezik azokkal a személyi erőforrásokkal, amelyek az elkövetkezendő évek pedagógiai folyamatának megvalósításához szükségesek. Nevelőink jól képzettek és szakmailag igényesek. A nevelőtestület pedagógusai nyitottak, fogékonyak az újra, törekszenek a korszerű és hatékony módszertani eljárások alkalmazására. Munkájuknak köszönhetően több megyei, területi és országos tanulmányi versenyen is dobogós helyen végeztek tanítványaink. Másfél évtizedes hagyománya van nálunk országos történelmi verseny rendezésének, s két évtizede adunk otthont a Gyermekszínjátszók Tisza menti találkozójának. A pedagógiai megújulást, paradigmaváltást szolgáló továbbképzéseken rendszeresen és nagy számban vettek részt a pedagógusaink. Legtöbben tanulásmódszertani, minőségbiztosítási drámapedagógiai, differenciált tanulásszervezési módokra felkészítő továbbképzéseket, számítástechnikai képzést látogattak. Iskolánk pedagógusai felkészültek a fentiek intézményi implementációjára, további megvalósítására. Ennek keretében megvalósult képzések: · Menedzsmentképzés a vezetők számára · Új oktatásszervezés az intézményekben · Változásmenedzsment, projektmenedzsment 14

· · · · · · · ·

· · · · · · ·

Újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását segítő általános pedagógiai módszertani képzések Korszerű tanítási és tanulásszervezési módszerek alkalmazása a gyakorlatban Kooperatív tanulás Óvoda-iskola átmenet Tanórai differenciálás heterogén csoportban Hatékony tanulómegismerési technikák Tanulás tanulása A kompetencia alapú oktatási programok, programcsomagok alkalmazását támogató módszertani képzés (a választott oktatási programnak és kompetenciaterületnek megfelelően Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) bevezetése, használata Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezet Az infokommunikációs technológiák (IKT) oktatásban történő alkalmazását segítő képzés Mérés-értékelés SNI-képzés

II.2. A munkaközösségek A nevelőtestület tagjai hat munkaközösségben dolgoznak: alsós, magyar-történelem, természettudományi, osztályfőnöki, művészeti, testnevelés. A munkaközösségek segítséget nyújtanak: - a reális helyzetelemzés kialakításában - a feladatok meghatározásában - szaktárgyi programok szervezésében - az iskolai nevelései koncepció kialakításában - az értékelés, osztályozás egységessé tételében - a pályakezdő kollégák munkájában

15

II. 3. Tárgyi feltételeink A fenntartó önkormányzatok Lakiteleken és Nyárlőrincen is erejükön felül igyekeznek megtenni mindent azért, hogy iskolaépületeink megfelelően szolgálják a nevelő-oktató munkát. A saját erőforrások korlátozottsága miatt pályázati úton próbálunk anyagi eszközökhöz jutni az előrehaladás érdekében. Az elmúlt esztendőkben a következő nagyobb felújítások történtek: − − − − − − − − − − −

nyílászárók cseréje tanulói mosdók felújítása (Nyárlőrinc) biztosított az akadálymentes bejutás az épületbe (Nyárlőrinc) tetőfelújítás (Lakitelek) a tornacsarnok tetőfelújítása (Nyárlőrinc) a tornaterem padlózatcseréje (Lakitelek) az internet elérés minden tanteremben biztosított új informatika terem került berendezésre (Lakitelek) sportudvar burkolása (Nyárlőrinc) korszerű fa játszótér beszerzése (Lakitelek) művészeti iskolai szaktanterem kialakítása (Nyárlőrinc)

Eszközellátottság Iskolánk oktatási eszközökkel való ellátottsága a feladatok ellátásához elegendő. Az iskola bútorzata megfelelő, az általános iskolai oktatás legfontosabb készletével rendelkezünk, melynek rendszeres javítása, karbantartása fontos feladat. Minden iskolahasználótól megköveteljük az épület és az eszközök megóvását, az intézmény tisztaságát, rendjét és a takarékosságot. Figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket. Az elmúlt időszakban folyamatosan bővült a sikeres pályázatok száma. Intézményünkben szükség van a TÁMOP módszertani és tartalmi fejlesztését támogató infrastruktúrafejlesztésre. Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez fontos, egy egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, az intézmény számítógép állományának folyamatos korszerűsítése a lehetőségekhez mérten. Az a cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. Növekedjen az IKT eszközellátással támogatott órák száma. Internet el16

érés biztosítva legyen minden tanteremben. Az infrastruktúrafejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez is. Az elavult berendezéseket folyamatosan pótolni kell: szekrényeket, tanulói székeket. Az eszközfejlesztés legfontosabb vívmányai: − tanulóbarát osztálytermek folyamatos fejlesztése − fejlesztő szoba kialakítása − könyvtár bútorainak és állományának folyamatos bővítése − digitális tananyagok, oktató programok beszerzése az IKT technológia elterjesztése érdekében − korszerű, nagy teljesítményű nyomtatók és fénymásolók beszerzése a kompetenciaalapú oktatáshoz szükséges segédanyagok előállításához − projektorok, interaktív táblák beszerzése a következő feladatunk

17

3. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 3. 1. Iskolánk gyermekképe, képzési alapelveink 1. Iskolánk nyitott iskola: nem hagyjuk figyelmen kívül a környezet értékközvetítő, szocializáló hatásait; igényt tartunk a helyi társadalom pedagógiai potenciáljára; partnerként kezeljük a családot, a gyereket, a szülőt és a társadalmi környezetet

2. Elfogadjuk, hogy a gyermeki személyiség fejlődése szociálisan determinált, ezért a differenciáló szociális feltételek hatásai esélyegyenlőtlenségek formájában szükségképpen kifejezésre jutnak az iskolánkban. Természetes vállalásunk tehát a művelődési egyenlőtlenségek mérséklésére való törekvés és a tanulók egész élettevékenységének pedagógiai átfogása.

3. A gyermekközpontú iskolai tevékenység minden eleme a sokoldalú személyiségfejlesztést szolgálja: az alapvető kompetenciák (ismeretek, készségek, képességek) elsajátítását, kialakítását és fejlesztését, a tehetséggondozást, a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítését, felkészítést az önálló ismeretszerzésre.

4. A tanuló egyéni fejlődéséhez mért eredmények hangsúlyozásával, a sikereken keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Valljuk, hogy minden egészséges gyermek idővel teljes értékű emberré nevelhető, a közös kompetenciák kialakítása azonban megkívánja az egyéni képességek szerinti tanulásszervezést. Ezért az értelmi képesség, a nyelvi készség, a nemek szerinti eltérés, a különböző műveltségterületeken nyújtott teljesítmény, a művészeti területeken mutatott adottságok, képességek szerinti differenciált csoportokban folyó oktató – nevelőmunkát valósítjuk meg, hagyományos tanórai keretben, részben homogén csoportokban. A tehetséggondozásban az intelligencia és az általános műveltség fejlesztése mellett a kreativitást, a felzárkóztatásban az általános műveltség megalapozását, a személyközpontúságot hangsúlyozzuk. Utóbbinál nagyobb szerepet kap a normakövető 18

magatartásnak, mint értéknek a közvetítése. 5. Az ismeretszerzést, tanulást, képesség - és készségfejlesztést, érték- és normaközvetítést a tanulói aktivitásra épülő pedagógiai módszerekkel, modern oktatástechnikai eszközökkel tartjuk hatékonynak.

6. Valljuk, az iskola nemcsak szocializációs rendszer, mentálhigiénés erőforrás is, egyszerre oktató - nevelő és intervenciós rendszer, információs és egészségközpont. Ezért az iskolánkban kiemelt szerepet kap a lelki egészségtan.

3. 2. Pedagógiai alapelveink Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, értékrendjük meg-alapozása, kompetenciáik (korszerű ismereteik, képességeik, jártasságaik, készségeik) kialakítása, bővítése és fejlesztése érdekében a legfontosabb: §

a különféle kommunikációs csatornákon nyert információk, az értelmi képességeket fejlesztő ismeretanyag megértése és alkalmazása,

§

az önálló ismeretszerzés iránti igény felkeltése,

§

saját (egyéni) hatékony tanulási technikák és módszerek kialakítása,

§

szülőföldünk, lakóhelyünk, hazánk és népünk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása,

§

az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népekkel szembeni tolerancia és elfogadó attitűd kialakítása,

§

a demokratikus magatartásformák elsajátíttatása,

§

a Föld globális problémáinak megértése,

§

az egészséges életvitel, egészségvédelem technikájának elsajátítása,

§

a környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlása, a környezettudatos szemlélet és magatartás kialakítása.

19

3. 3. Iskolánk alapvető céljai Célunk a nemzeti műveltség kialakítása olyan eszközökkel, amelyek tekintettel vannak az egyetemes emberi értékekre és kultúrára, a tudományosságra, a társadalmi igényeken alapuló gyakorlatiasságra, a tanulók életkorára, helyzetére, megteremtve a lehetőséget a tovább-tanulásra, az önképzésen alapuló továbblépésre. A személyiség fejlesztésénél társadalmi közmegegyezésen nyugvó, a történetiségre és a nemzeti hagyományokra épülő értékorientált műveltség közvetítését vállaljuk. Felelősségteljes magatartást tanúsító, önnevelésre képes, önállóan és alkotóan gondolkodó, konfliktusokat helyesen kezelő, a szép befogadására alkalmas egyéniségek nevelését tűzzük ki célul. Alapvető célkitűzésünk az iskolai tevékenységek valamennyi területén és szintjén a személyiségre orientált, gyakorlatias oktatás - nevelés megvalósítása. Pedagógiai programunk és helyi tantervünk követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint gyermekközpontú. Olyan alapvető ismeretek birtokába szándékozunk juttatni tanulóinkat, melyek segítségével képesek bekapcsolódni az őket körülvevő mikrokörnyezet (család, iskola, lakóhely, majdan munkahely) valós életének gyakorlatába; dönteni tudnak egyedül – vagy szüleik, gondviselőik segítségével – továbbtanulásukról, további életükről, nyitottak a makrovilág (haza, nagyvilág, az Univerzum) történései iránt. Nem túl sok, de igényes alapismeretekkel rendelkeznek, amelyek alapul szolgálnak egy magasabb szintű ismeretrendszer megszerzéséhez és az egész életüket meghatározó önképzéshez.

3. 4. Az iskola legfontosabb funkciói 3. 4. 1. Személyiségfejlesztés: kompetenciák, önmegvalósítás, önképzés Felfogásunk szerint a személyiség a gondolkodás, az érzelmek, valamint a viselkedés azon megkülönböztető mintáit jelenti, amelyek az egyén stílusát meghatározzák, és környezetével való interakcióit befolyásolják. Ezért a személyiség legsokoldalúbb, (szellemi, lelki, testi) szilárd erkölcsi alapokon, eszményeken való harmonikus fejlesztésére törekszünk. A humanizmuson, a megértésen és a szereteten alapuló szociális erények kialakítására vállalkozunk.

20

A személyiség kognitív (megismerő) és affektív (érzelmi) oldalának együvé tartozását minden téren biztosítani kívánjuk. Az egyén és a környezet közötti kölcsönhatásokat befolyásoló biológiai, fejlődési, tanulási, gondolkodási, érzelmi, motivációs és társas folyamat egységbe foglalásával a teljes személyiség integrált fejlesztését szeretnénk elérni. Az a szándékunk, hogy tanulóink megismerjék azokat a személyi változókat, amelyek a viselkedés alakításában meghatározóak: kompetenciák, kódolási stratégiák, elvárások, szubjektív értékek, önszabályozó rendszerek. Azt reméljük, ezáltal tudatosan vállalt, erkölcsi alapokon és önmegismerésen nyugvó magatartás alakul ki, mely az önnevelés lehetőségét is előrevetíti. Feladatunknak tekintjük, hogy a gyermek segítségünkkel kialakítsa egyedi, csak rá jellemző identitását, hogy választ tudjon adni a „Ki vagyok én?” kérdésre. Különös figyelmet fordítunk a társas élet kívánatos szabályainak megismertetésére, azok gyakoroltatására. Ehhez hozzátartozik a kívánatos és lehetséges közti különbségekkel, korlátokkal való számvetés is. Ezért tűzzük ki célul a kompromisszumkészség fejlesztését, a tolerancia képességének erősítését, a nem elvtelen, hanem a tudatos egymás közti megértés és kapcsolatok elősegítését. Ezek nyitottságot és demokratikus gondolkodást feltételeznek, amelyek nem képzelhetők el megbízható tudás és azon alapuló gondolkodóképesség és ítélőképesség fejlesztése nélkül. A személyiség fejlesztését konkrét ismeretszerzés és önálló tanulás függvényében tartjuk lehetségesnek. Nem tesszük üvegházzá az iskolát! A társadalom nem egyenlőségeket, hanem konfliktusokat hordoz, ezért a konfliktuskezelés képességének fejlesztése iskolánkban kiemelkedően fontos feladat. Ehhez a legfontosabb feltételnek azt tartjuk, hogy iskoláinkban mindig olyan személyiségű ember tanítson, aki tudja, hogy az egész lényével nevel! Akinek van önbecsülése, pozitív énképe, tudja a maga társadalmi fontosságát, rendelkezik empátiás készséggel, képes megérteni és elfogadni diákjait minden hibájukkal, egyedi vonásukkal együtt. Nem kínálunk előre gyártott gondolkodási elemeket! Nem feledkezünk meg arról, hogy az oktatási – nevelési folyamatban a gyermek nem lehet csak érték-elfogadó vagy értékbefogadó lény. Az a szándékunk, hogy a gyermek segítségünkkel megalkossa a maga értékrendjét, és azt is megtanulja, hogy azt minduntalan újra kell alkotnia. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat három fő terület köré összpontosítjuk: érzelmi kultúra alakítása, képességek fejlesztése, értékközvetítés.

21

3. 4. 1. 1. Az érzelmi kultúra alakítása Az egyoldalúan ismeretközpontú és cél-racionális nevelési és oktatási koncepciók ellenében kiemelten foglalkozunk a tanulók érzelmi nevelésével. Értelmezésünk szerint az „érzelmi nevelés” a szétbonthatatlan nevelési folyamat része. Valljuk, hogy a nevelés azzal és akkor őrzi meg a saját jellegét, ha mindenki számára biztosítja a szabadságot élményeinek, információinak saját feldolgozására. Azt a fajta érzelmi meghatározottságot tartjuk a legfőbb képességnek, amely a tanulót (az embert) jobb teljesítményekre sarkallja, azaz döntő befolyást gyakorol adottságaira, érvényre juttatja azokat vagy útjukba áll. Előtérbe helyezzük olyan viselkedés- jellemzők megismertetését, mint „pozitív gondolkodás”, az optimizmus. Az érzelmi élet alakulásának az alapja az egyénnek a szocializációban végbemenő érzelemtanulása, amelyet javarészt öntudatlanul végbemenő megfigyelésekkel, mintakövetésekkel, azonosulással szerez meg és épít tovább. Az érzelemformáló személyi kapcsolatok sorából kiemeljük azt a számunkra mindennél fontosabbat, amely a gyermeket a pedagógusokhoz fűzi. Ebben rejlik a legtöbb felelősség, és ez biztosítja leginkább az érzelmek kultúrájának történelmi folytonosságát. Szabó Magda szavaival: „A gyermek minden érzelmi hatásra rendkívül fogékony; harmóniát kíván, azt, hogy minden felnőtt énjének legjobb részét fordítsa felé… ” Az érzelmi fogékonyság mindenekelőtt közösségi tevékenységben alakul, ezért úgy szervezzük és vezetjük gyermekcsoportjaink életét, hogy az mind több és erősebb pozitív érzelmi ösztönzést nyújtson. Az egy-egy tanítási órán vagy azon kívül elnyerhető intellektuális örömök, felfedezések és belátások élményei, a teljesítménysikerek, a közösségigény kielégítettsége, a művészeti tevékenység (alkotások) által kiváltott katarzisok gazdagítják a tanulók érzelemvilágát, megnövelik szenzibilitásukat. Szükség van különleges érzelem koncentrációjú alkalmakra is, a mindennapokból való kiemelkedésre: iskolai ünnepekre és ünnepélyekre, megemlékezésekre. Kiléptetnek a megszokottságból, növelik a közösségen (osztály, iskola) belüli kohéziót, megerősítik a „mi – érzést”. Nemzeti ünnepeink történelmi folytonosságot teremtenek a múlt ifjúságával, jó forrásai a tradíciók átszármaztatásának.

22

3. 4. 1. 2. Képességek kibontakoztatása és fejlesztése Értelmezésünk szerint a képesség olyan pszichikus sajátosság, amely egy-egy cselekvés végrehajtásának belső feltételét jelenti, végső soron alkalmassá teszi az embert valamilyen feladat megvalósítására. A képességek kialakulásában elsődlegesek az adottságok, mint örökölt fiziológiai – biológiai tulajdonságok. Ezekre támaszkodva alakulnak az egyén képességei az állandó gyakorlás, tevékenykedés eredményeképpen. Mivel az adottságok egyénenként eltérőek, a fejlesztő tényező hatására a képességek és képesség – együttesek eltérő szintjei fejlődnek ki minden embernél. A képességek kifejlődésében az öröklődés mellett komoly szerepet játszik a környezet és a nevelés. A képességek rendszert alkotnak, és gyakorlás útján fejlődnek. A fejlődés tulajdonképpen e rendszerek kiépülése és kiteljesedése a tanulóban. Az iskolai munkánk során az alapképességek és a sajátos képességegyüttesek kifejlesztését tekintjük fő feladatunknak. Alapképességek: · kommunikatív képességek · szervezőképesség, konstruktív képességek · pszicho-motoros képességek · kognitív képességek Sajátos képesség együttesek: · művészeti, műszaki, technikai · helyzet-felismerési és alkalmazkodási képesség, · döntési képesség · tolerancia és kivárás képessége, empátiás képesség · identifikációs (azonosítás) képesség · a figyelemmegosztás képessége · „játszani tudás” képessége A kommunikatív képességek a kapcsolatteremtés, a szerepvállalással szorosan megjelenő társas együttműködés alapja. Segítségükkel történik az információk felvétele és átadása. Szerepet játszanak a személyek közti interakciók lefolyásában. A kognitív képességek a világ megismerésében, helyes észlelésben, a jelenségek értelmes felfogásában, az eredményes tájékozódásban és alkalmazkodásban meghatározóak. A pszichomotoros (cselekvéses) képességek megalapozzák az ember számára fontos sikert, hozzájárulnak az énkép, az önértékelés kialakulásához és reális értelmezéséhez, befolyásolják a beilleszkedést, alkalmazkodást, nagymértékben hatnak az egészséges, ki23

egyensúlyozott személyiség, végső soron a boldog, magabiztos, energikus és a világ jobbítását célzó ember egész életére. A sajátos képesség - együttesek meghatározott szakterületeken segítik az egyént sikeres teljesítményekhez, és alapját képezik tanulóink reális pályaválasztásának.

3. 4. 1. 3. A problémamegoldó - gondolkodás kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása A problémamegoldó (értelmes, kreatív kritikai) gondolkodás fejlesztése az iskolai nevelés - oktatás kiemelt feladata. A tanuló részese, aktív résztvevője ennek a folyamatnak, kreativitása, innovációs törekvései fontos építőkövei a tanulás - tanítás folyamatának. Iskolánkban hangsúlyos szerepet kap az önálló ismeretszerzés képességének kifejlesztése, amely szilárd ismeretek és készségek birtoklását feltételezi. Előtérbe kerül a spontán vagy tudatos reprodukálás mellett a tanultak problémahelyzetekben lehetséges alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy tanulóink sajátja lesz: ·

az absztrakt gondolkodás és következtetés képessége

·

a tapasztalatokból való tanulás, a tanultak alkalmazásának képessége

·

a változó és bizonytalan világ szeszélyeihez való alkalmazkodás képessége

·

az a képesség, hogy az ember önmagát motiválja annak érdekében, hogy ered-

ményesen hajtsa végre a ráváró feladatokat

3. 4. 1. 4. Az alapkészségek - (olvasás, írás, számolás) elsajátítása A tanulók az 1 - 6. évfolyam életkori szakaszában találkoznak először tudományos igényű ismeretekkel, és sajnos sok esetben csupán ekkor a legfontosabb magatartási és viselkedési normákkal, értékekkel. Információt szereznek szűkebb és tágabb környezetükről, elemi összefüggésekkel ismerkednek, megtanulják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. Ennek megfelelően alapvető feladatunk: ·

a lényegkiemelés technikájának készségszintre emelése

·

az ismeretanyag megértése és alkalmazása.

·

saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása 24

·

az értelmes, kifejező beszéd igényes használatának, az ehhez szükséges képességnek a fejlesztése

·

az értő- és kifejező olvasás képességének továbbfejlesztése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése

·

az ok - okozati viszonyítási képesség fejlesztése (ítéletalkotás, következtetés, absztrahálás, bizonyítás, cáfolás)

·

a valóság és a matematikai ismeretek közötti elemi kapcsolatok felismertetése

A tanulási motívumok, értelmi képességek, felkészültségek tanulása közben elsajátított ismereteket segítjük átfogó, összefüggő kognitív tapasztalattá rendeződni, természetes példákba, tapasztalatokba, szemléletes modellekbe ágyazva. 3. 4. 2. Értékközvetítés Minden iskolai tevékenység értékek jegyében szerveződik. Az iskola sokféle módon, részben célzottan, részben akaratlanul mélyen bevési a felnövekvő személyiségbe egy bizonyos értékvilág alapjait. Az értéktudatosság tevékenységtípusonként és a pedagógusok valamint a tanulók attitűdjeitől függően eltérő mértékű. Tanítási gyakorlatunkban egy olyan állampolgári eszménykép körvonalait vázoljuk fel, aki az értékek következő csoportjait preferálja:

3. 4. 2. 1. A biológiai lét értékei ·

az élet tisztelete

·

a Föld globális környezetvédelmi problémái,

·

az ökológiai szemléletű környezettudatos gondolkodás

·

az ember és a természet közötti harmonikus viszony

·

a természeti környezet megőrzésének és megóvásának igénye

·

egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása.

Célunk, hogy az egészség megőrzését, az egészségi állapot javítását szolgáló szokásformák 25

kialakításával tanulóink ·

az egészséget a saját értékrendjükben kiemelten kezelő személyiséggé váljanak, a rendszeres, aktív mozgás, fizikai aktivitás magatartásuk szerves részévé váljék

·

az emberi egészségre kedvező és károsító tényezőket, betegségmegelőzési módokat, eljárásokat megismerjék

·

az egészséges életmód szabályait és normáit megtartsák

·

legyenek tisztában az élvezeti szerek és túlzásbavitelük életkárosító szerepével, tudatosan harcoljanak a kábító- és idegkárosító szerek használata és az AIDS ellen.

3. 4. 2. 2. Az én harmóniájára vonatkozó értékek ·

önismeret, a saját énkép kialakításának segítése (ismerje saját személyiségének főbb jellemzőit),

·

legyen tisztában a rá váró szerepekkel

·

ismerje az alapvető erkölcsi értékeket,

·

becsülje értékadó környezetét,

·

emberismeret: ismertesse meg a tanulókat az ember főbb biológiai, pszichológiai, szociológiai jellemzőivel, önmagukkal, társaikkal, a társadalommal és a természettel való többtényezős viszonnyal

·

értesse meg a rend és a szabadság összefüggését, az egyén felelősségét önmaga, környezete és a társadalom iránt

·

az önálló tanulás, és önművelés képességének fejlesztésével a permanens önművelődés szokásának kialakítása

·

nemzeti önismeret, identitás, a jogosan büszke nemzeti öntudat vállalása

26

3. 4. 2. 3. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek Célunk, hogy megismertessük tanulóinkat azokkal az ismeretekkel, normákkal, értékekkel, eszköztárral, amelyekkel megalapozzuk a társadalomba való beilleszkedés képességét, kialakítjuk azokat a jártasságokat és készségeket, amelyek birtokában alkalmassá válnak a társadalmi együttélésre, társas kapcsolatok létesítésére. Ennek alapja az önkontroll, a megértő gondolkodás, saját személyiségének reális, önkritikus megítélése. A szándékunk olyan személyiségjegyek kialakítása, melyek megléte reményt ad arra, hogy tanítványaink a későbbi szocializációjuk során olyan felnőttekké válnak: ·

akik számára az emberi méltóság a legfőbb alapnorma

·

mások megítélésének alapja a józan belátás, az empátia, a tolerancia

·

aki képes elfogadni mások teljesítményét, tisztelni a saját magánál különb embertársait,

·

akinek van saját elvrendszere, önálló meggyőződése, képes elfogadni mások nézeteit, kommunikációi során az őszinte hangvétel jellemzi

·

aki képes uralkodni saját indulatai felett, elsajátította a helyes viselkedés alapszabályait, képes aktív szerepet vállalni a közösség normáinak a kialakításában

·

aki nemcsak a jogait ismeri, de tisztában van a kötelességeivel is, és megpróbálja közös etikai értékké ötvözni az igazságosság, a felelősség- és a feladatvállalás érzéseit

·

aki képes a másság elfogadására, és tudatosan tartózkodik a szélsőségektől

·

aki képes a konfliktusok kompromisszumos megoldására, és a minden feltétel nélküli segítőkészség jellemzi

·

aki képes a szeretet mögötti konkrét tartalmak feltárására, az intimitást is magába foglaló kapcsolatépítésre, a kapcsolat megőrzésre

·

akik számára a helyes viselkedés tudatosan ellenőrzött szokássá vált.

27

3. 4. 2. 4. A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek Fő törekvésünk az önmagáért és másokért felelős, családcentrikus, a társadalom számára hasznos, tevékeny, cselekvő lokálpatrióta állampolgár személyiség-vonásainak megalapozása, életkornak megfelelő személyiségjeggyé alakítása. Gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását, a tudás mindennapi életben való hasznosítását szolgáló oktatás - nevelés biztosításával felkészítjük tanulóinkat a körülöttük zajló változásokhoz való gyors alkalmazkodásra és arra, hogy ·

értsék az európai egyesülési folyamat lényegét, tudjanak azonosulni vele, felnőtté válva támogassák azt

·

legyenek készek és képesek megőrizni magyarságukat

·

a helyi környezetet veszélyeztető hatások ellen cselekvően tudjanak fellépni

·

váljanak képessé a reális értékelésre, önértékelésre, értsék, hogy elsődlegesen a készenlét, az ügyesség, a versenyképesség a gyakorlati munka során a sikerélményhez jutás biztosítéka

·

igényeljék újabb ismeretek megszerzését, tudásuk bővítését, legyenek képesek a tanultakat gyakorlati feladatok megoldásában sikeresen alkalmazni

·

váljék bennük tudatossá, hogy nyelvtudásuk segítségével nemcsak Magyarország, hanem a világ polgáraivá válhatnak

·

a tanulók látáskultúrájának megalapozásával, pozitív természet - esztétikai szemlélet kialakításával váljanak képessé az értékes és az értéktelen közötti különbség megtételére, fejlődjék kritikai érzékük és ízlésük

·

értsék meg és tudják, hogy a társadalom legfontosabb alapegysége a család, amely nemcsak összekötő kapocs a szülők és a gyermekek között, de az egyéni boldogság elérésének is alap.

Az iskolánkból kikerülő gyermek higgyen saját magában, céljai megvalósulásában, váljon testileg és szellemileg értékes, fegyelmezett, kreatív, nyitott, a munkáját szerető, becsületes és egészségesen élő felnőtté.

28

3. 4. 2. 5. A humanizált társadalom- és világkép értékei Elsődleges célunk a " Lélek művelése”, olyan szemlélet megalapozásával, amely képessé teszi tanulóinkat arra, hogy hazánk és nemzetünk múltját az emberiség története részeként és folyamatban lássák, ismerjék és értsék. Becsüljék meg a velünk együtt élő és szomszédos népeket, kultúrákat. Tudatosítjuk, hogy az emberiség legnagyobb vívmánya a demokrácia, amit élni is meg kell tanulni, szintúgy az emberi jogokat. Arra törekszünk, hogy az elemi állampolgári, közgazdasági, közjogi, vallási és etikai ismeretek elsajátításával váljanak (felnőttként) az új, demokratikus Magyarország, illetve Európa jogaival és kötelességeivel élni, azt gyakorolni tudó, az európai értékrend alapján gondolkodó, tudatos társadalmi cselekvésre képes polgárokká, akik ·

hitüket, meggyőződésüket vállalják,

·

tisztelik egymás véleményét, meggyőződését, másságát, annak nyilvánvaló értékeit,

·

ápolják, művelik és hagyományozzák az anyanyelvi örökséget,

·

egészséges önbecsüléssel rendelkeznek, belső meggyőződésük: „aki embernek hitvány, magyarnak alkalmatlan ".

3. 4. 2. 6. Környezetvédő életstílus kialakulásának megalapozása A " cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan " elvnek megfelelően támogatjuk a tanulási folyamatokra és tevékenységekre épülő, az iskola egész képzési rendszerét átfogó környezeti nevelést. A környezeti nevelés védelmi nevelés az emberre, amely a magatartására, annak szabályozására és a viselkedés társas mechanizmusaira irányul. Céljai: · életvezetési stílusok bemutatása · törvények, tabuk és erkölcsi szabályozók vizsgálata · belső környezet, mentális szféra elemzése · kulturális örökség fenntartása, értékprioritások meghatározása · környezetvédő életstílus és tevékenység kialakulásának megalapozása Értsék és tudják tanulóink, hogy az egész emberiség, az egyéni életvitel és a munkahelyek külön - külön is felelősek a környezet rombolásáért.

29

3. 4. 2. 7. Az egészséges életvitel megalapozása (test és lélek harmóniája, családi életre nevelés, önismeret) Az egészséges életmódra nevelés nem egy-egy tantárgy kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépült valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. Felfogásunk szerint a családi életre nevelés nem pusztán egészségügyi, biológiai, hanem etikai, morális ismeretnyújtás és magatartásformálás is, része az egészséges életmódra nevelésnek. Arra törekszünk, hogy tanulóink tudják és értsék, hogy a család a társadalom életének alapegysége, a létfenntartás természetes kerete, gazdasági egységet alkotó egyének csoportja. Célunk egy egészséges gyermekkultusz kialakítása, hogy tanulóink tudják, gyermek nélkül nincs jövő, a gyermekvállalási kedv visszaesése hazánk, a nemzet népességének csökkenésével jár. Érezzék, hogy a család felnőtt tagjai felelősek a gyermek felneveléséért. · Ismerjék meg a mostohacsalád jellemzőit, a válás gyermekekre ható káros és hátrányos következményeit ·

Legyen természetes számukra, hogy a gyermeknek kötelessége az idős szülőkről, beteg családtagokról való gondoskodás. Programunkban kiemelt helyet kap a mentálhigiéné, melynek felvállalásával képes csak az iskolánk egyszerre oktató - nevelő és intervenciós rendszerré válni, ezáltal lesz információs és egészségközpont. Az önismeret a lelki egészség alapja. Ez alatt az ember tudását értjük saját magáról, személyes tulajdonságairól, képességeiről, ezeknek a fejlettségéről, viselkedésének, magatartásának motívumairól, emberi – társas kapcsolatainak hatásáról. Ahhoz, hogy más emberekkel kedvező kapcsolatot alakítsunk – építsünk ki, viselkedésünket a szituációkhoz és elvárásokhoz mérten képesek legyünk változtatni, elengedhetetlen az önismeret, az önmagunkról alkotott reális kép. Kézenfekvő tehát, hogy kiemelt figyelmet szentelünk iskolánkban az önismeret kialakulási folyamatának.

30

3.4.2.8. Kulcskompetenciák Alapvető célunk a kulcskompetenciák fejlesztése, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

31

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység. Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 32

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

33

3.4.2.9. A kulcskompetenciákhoz kapcsolódó kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret A tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok megbecsülése. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unióról. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés Az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére. A személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását.

34

Környezettudatosságra nevelés Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség A pedagógusok készítsék a gyerekeket arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

35

3.4.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka cél-, feladat-, eljárás-, eszközrendszere Célok

Feladatok

Eszközök, eljárások

Célunk a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, tanulóink szeressenek iskolába járni.

Énkép, önismeret A harmonikus pedagógus-diák és diákok közötti együttműködést meg kell erősíteni, és folyamatosan életben tartani. Biztosítani kell a sikerélményt. Törekedni kell a szeretetteljes, szorongásmentes iskolai légkör kialakítására.

Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: fejlesztő beszélgetés Szociális készségfejlesztő technikák: minta és modellnyújtás, megerősítés szerepjáték, dramatizáló tevékenység A magatartásra ható, ösztönző módszerek

Nevelő-oktató munkánk célja, hogy az iskolába lépő gyermek kreativitását, tanulás iránti érdeklődését és nyitottságát megőrizzük és továbbfejlesszük. Célunk a tanulók tanulás iránti pozitív beállítódásának javítása.

A tanulói érdeklődésre szervezett tanítási órákkal motiváljuk a gyermekeket a kitartó munkára, segítjük érzelemviláguk gazdagodását. Hatékonyabb tanítási-tanulási módszerek alkalmazása.

Kötelező tanórai foglalkozások Választható tanórai foglalkozások Az információs és kommunikációs technika Differenciált és egyénre szabott tanulási módszerek

36

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárások

Segítjük gyermekeink személyiségfejlődését. Időtálló erkölcsi, egyetemes emberi értékeket közvetítünk.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Megismertetjük az egyetemes emberi értékeket. A személyiségformálás érdekében olyan helyzetek teremtése, ahol a tanulók önmaguk és társaik előnyös tulajdonságait erősíteni tudják. Teret adunk a kreativitásnak. Törekszünk az érzelmi intelligencia fejlesztésé-re. Az egyéniség fejlesztésén túlmenően feladatunk a közösségi, ember nevelése.

Iskolai rendezvények, megemlékezések, ünnepélyek, városés országismereti kirándulások. Testvériskolai kapcsolat: Vice (Erdély) Pogwizdow (Lengyelország) Hit- és vallásoktatás, a tanulók vallási ismereteinek bővítése Az etika önálló tantárgy 7. évfolyamon

Célunk a kulcskompeten- Anyanyelvi kommunikáció ciák fejlesztése Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Nem szakrendszerű oktatás Projektek informatikaterem használata szakórákon is Gyűjtőmunka, kutatás Követelmény a differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák A kritikai gondolkodás fejlesztése A tanulásszervezés követelménye az egyéni foglalkoztatás mellett a páros munka (homogén, heterogén pár) és a differenciált csoportmunka (homogén, heterogén csoport)

37

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárások

A bevezető és a kezdő szakaszban a tanítástanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon.

A nevelő-oktató munkánk feladata, hogy mintákat adjon az ismeretszerzéshez, a feladatés problémamegoldáshoz, alapozza meg a tanulási szokásokat. Előtérbe helyezzük a tanulói önálló tapasztalatszerzést.

Differenciálás, csoportbontás A tanórán kívüli foglalkozások sokirányú funkciója, elvárása ötvöződik a napközis foglalkozások rendszerében: · kulturált étkezés, · szabadidős tevékenységek, · játékfoglalkozás, · sport, manuális tevékenységek · komplex foglalkozások, · nevelési beszélgetések, · iskolán kívüli programok (kiállítás, múzeum, színház) · tanulmányi munka, · a gyerekek igényeire építve, képességeikhez mérten, egyénre szabott tanulási technikák kialakítása, · differenciált tanulásszervezéssel önálló csoportok, irányított és felzárkóztató csoportok kialakításával.

38

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárások

Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie.. Célunk a tanulók országos kompetenciaméréseredményeinek javulása

Az iskola tanulmányi eredményességének fejlesztése kiemelt feladatunk. Feladatunk az egyéni képességek kibontakoztatása és a különböző tanulási technikák megismertetése.

Differenciálás, csoportbontás Felső tagozaton csoportbontás van idegen nyelvből, technikából és informatikából, ahol a magas létszám ezt indokolja. Belső vizsgarendszer

Célunk, hogy tanulóink A pedagógusok ismerjék meg alkalmazható tudásra te- és alkalmazzák a tanulás tanígyenek szert. tásának technikáját. A tanulókat ismertessék meg a hatékony tanulási módszerekkel. Alkalmazzák a kooperatív tanulás eszközeit Tudatosítjuk az élethosszig való tanulás szükségességét.

Osztálymunka, csoportoktatás, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatása tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás

A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészítjük a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre. A művészeti nevelés a szak-irányú továbbtanulást is segíti.

Pályaorientáció osztályfőnöki órákon, technikaórákon, elő-adásokon, rendezvényeken Munkahelyi látogatások Továbbtanulásra felkészítő foglalkozások

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Gazdasági nevelés A felső tagozatban kiemelten foglalkozunk a pályaorientációval. Megismertetjük a munka világát. Fejlesztjük a kooperációs hajlandóságot és képességet. A tanulók reális pályaválasztásának segítése

39

Célok

Feladatok

Célunk a kiemelkedő ké- Feladatunk a tehetség felismepességű tanulók tehet- rése, irányítása, versenyre késéggondozása. szítése és versenyeztetése. Az alapfokú művészetoktatással is segítjük a tehetség kibontakoztatását.

Eszközök, eljárások Házi, városi, megyei versenyek, kiállítások szervezése tanulmányi, kulturális versenyek Művészeti bemutatók, hang-versenyek, színdarabok, kiállítások, szakkörök Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása

40

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárások

A tanulási esélyegyenlőség segítése Törekszünk a műveltségi és neveltségi hátrányok enyhítésére.

Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1– 6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése a fejlesztő szakaszban. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése Feladatunk a lemaradók egyéni ütemű felzárkóztatása. A hátrányos helyzet enyhítésére sokszínű programokat szervezünk.

Sokszínű tevékenységkínálat Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása Differenciálás Könyvtár, médiatár bővítése Differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása A tanulók személyiségének megismerése. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása Egyéni fejlesztési lehetőségek Tanórán kívüli foglalkozások: napközi és tanulószoba szakkör, művészeti csoport iskolai könyvtári foglalkozások múzeumlátogatás színházlátogatás hangversenyek könyvtárlátogatás

41

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárások

Célunk a tanulók neveltségi szintjének javítása, a tanulók viselkedési kultúrájának, közösségi magatartásának fejlesztése.

Feladatunk az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás, melynek során a tanuló elsajátítja a társadalmi beilleszkedés alapvető normáit. Az iskola nevelő tevékenységének szervezettebbé, hatékonyabbá tétele. Olyan helyzeteket teremtünk, ahol gyakorolhatják a viselkedés szabályait, fejleszthetik kommunikációs képességeiket, készségeiket. Megerősítjük a kulturált maga-tartásmintákat.

Neveltségi szintmérések Önismereti tréning, szorongás-oldás Segítő beszélgetések együttműködő (kooperatív) tanulásszervezési módok alkalmazása

Törekszünk a tanulók környezettudatos gondolkodásának kialakítására. Célunk a helyi környezeti problémák megismertetése és a helyi környezeti értékek megóvása.

Környezettudatosságra nevelés Olyan alkalmakat teremtünk, ahol érvényesülhetnek a környezettudatos szemléletformálás lehetőségei, ahol a tanulók gyakorolhatják a környezet-tudatos magatartást. A tanulók egyéni és társas alkotó jellegű esztétikai tevé-

Erdei iskola szervezése a kiegészítő tananyag feldolgozására, melyekre a részvétel önkéntes. Tanulmányi kirándulások Komplex környezeti nevelési projektek

kenységének fejlesztése

42

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárások

Célunk, hogy váljon fon- Testi és lelki egészség tossá az egészség megőr- Az egészség megőrzéséhez zése. szükséges készségek, jártasságok elsajátítása Tiszta és egészséges környezet megteremtése.

Komplex egészségnevelési projekt Drog- és bűnmegelőzési elő-adások Védőnő által tartott foglalkozások A tanulók testnevelés órák keretében az ingyenes uszodahasználat lehetőségét kihasználva megtanulhatnak úszni. Osztályfőnöki órák keretében az iskola pedagógusai diák-hatékonysági tréninget, önismereti foglalkozást tartanak, egészségnevelést végeznek. Részvétel orvosi szűrővizsgálatokon

Integrált neveléssel és oktatással biztosítjuk a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók ellátását.

Egyéni és kiscsoportos felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Fejlesztő pedagógiai módszerek és foglalkozások Sajátos tanulásszervezési megoldások Differenciált oktatás növelése az integrált képzésben.

Feladatunk. az integrált oktatás további fejlesztése, A másság elfogadtatása, a tolerancia kialakítása

Egyéni fejlesztési tervek készítése.

43

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárások

Lakókörnyezetünk sajá- A gyermekvédelmi munka to- Gyermek- és ifjúságvédeltosságainak figyelembe vábbi erősítése, segítése. mi feladatok ellátása vételével, a családok szo- Együttműködés a szülővel. Fogadóórák, szülői értekezciális helyzetét követve letek, családlátogatások törekszünk a gyermekek ügyelet védelmére. intézményi étkeztetés tanulói kíséretek egészségügyi vizsgálatok Megalapozzuk a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.

A nemzeti öntudat erősítése zenei, népzenei, irodalmi és képzőművészeti értékeink megismertetésével és megszerettetésével.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Fejlesztjük a közösségi magatartást. Erősítjük az osztályközösségek és a napközis csoportok szerepét.

Az iskola életében a tanulók gyakorolják véleménynyilvánítási jogukat, és saját életüket szervezik a Diákönkormányzat keretében. Csoportmunka, vitaalkalmak, közösségi megbízások, felelősi rendszer működtetése, diákönkormányzati tevékenység, hetesi rendszer, diákügyelet, diáktanács, iskolagyűlés, diák-önkormányzat napja · iskolai foglalkozások Hon- és népismeret · iskolai ünnepségek A tanulók megismertetése a · múzeumlátogatások néprajzi, egyházi és nemzeti ünnepekkel, hogy az élet rohanásában tudjanak ünnepelni.

44

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárások

Teret adunk a gyermek önmegvalósításának, játék és mozgás iránti vágyának.

Biztosítjuk a gyermek önmegvalósításának feltételeit, lehetőséget teremtünk alapfokú művészeti nevelésre és sportra.

Művészeti alapiskolai tevékenység (zeneművészet, képző- és iparművészet) Művészeti bemutatók hangversenyek, kiállítások. Testnevelési órák számának növelése (költségvetési lehetőségek függvényében) Sportversenyek szervezése Családi sportnap Sportkörök működtetése Házi, területi, megyei, országos bajnokságok Iskolai sportkör: szakági sportfoglalkozások tömegsport napközis sport

45

Célok

Feladatok

A művészeti nevelés alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére, művelésére A választott szakon belül speciális művészeti ismeretek nyújtása. Az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus személyiség kialakításához, az érzelmi gazdagsághoz

A tanulók felkészítése művészeti önképzőkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra. A művészi élmények átélésének segítése, a növendékek ösztönzése művészeti tárgyú könyvek olvasására, zenei műsorok, hangfelvételek hallgatására, a művészeti élet figyelemmel kísérésére. Az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagának és technikáinak megismertetése. A művészi kifejezőkészségek kialakítása, az alkotó fantázia kibontakozatása, és az improvizációs készség fejlesztése.

Eszközök, eljárások · előadások, kiállítások · hangversenyek · egyéni foglalkozások · kiscsoportos foglalkozások · színházlátogatások

3. 4. 4. Az egyéni bánásmódot igénylő tanulók fejlesztésével összefüggő pedagógiai tevékenységek Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási - számolási problémák - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia - gyors felismerése és preventív kezelése. Az integrált pedagógiai rendszer bevezetése elősegítse az esélyegyenlőség érvényesülését és megerősítse iskolánk esélyteremtő szerepét a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Általános céljai: − a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási szegregációjának csökkentése − a körükben kirívóan magas fogyatékossá minősítési arányok visszaszorítása 46

− az alacsony óvodáztatási arányok javítása − az oktatási szolgáltatásokhoz történő egyenlőtlen hozzáférés csökkentése − a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése − továbbtanulási arányuk növelése − az oktatási diszkrimináció visszaszorítása További célja: − a gyermekek minél korábban kezdődő, és rendszeres óvodáztatása megvalósuljon − a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek minél nagyobb arányban részesüljenek az óvodai nevelésből és a korai fejlesztést támogató szolgáltatásokból − elterjessze a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését támogató módszertanok alkalmazását − elősegítse, hogy a továbbtanuló végzősök aránya a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában ne térjen el egymástól 25%-nál nagyobb mértékben. − a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek iskolák közötti és iskolán belüli szegregációjának csökkentése A legfontosabb feladat ezután a rendszeres szintfelmérés, a fejlesztő felzárkóztatás: differenciáltan, egyénre tervezetten, nemcsak az ismeretekre, hanem a részképességzavarokra is odafigyelve, fejlesztőpedagógusok, logopédusok, gyógypedagógusok és a szakszolgálatok igénybevételével.

3. 4. 4. 1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók . A lassú tanulók Iskolánkban a lassú tanulók fejlesztésének két általános stratégiája a kompenzáló és a korrekciós oktatás. A tanítási – tanulási folyamatot úgy szervezzük, hogy arra támaszkodjon, amiben a tanuló jó, és ne arra, amiben gyenge. Ehhez a szokásosnál gazdagabb környezeti feltételeket teremtünk, hogy az alapkészségek területén mutatkozó hiányosságok ne jelentsenek akadályt az új tartalom elsajátításához. A tananyagot más modalitásokon keresztül próbáljuk közvetíteni, lehetőség szerint játékos megoldásokat alkalmazunk, nagy hangsúlyt fektetünk a közvetlen tapasztalatszerzésre, arra törekszünk, hogy 47

megtaláljuk azt a képességcsoportot, amire a pedagógus bízvást támaszkodhat. A korrekciós oktatás a tanuló gyenge oldalainak felerősítésére, a hiányosságok felszámolására törekszik a tananyag többszöri „újratanításával”, és a szokásosnál többszöri gyakorlással, ugyanis az alapkészségek annyira alapvető fontosságúak a továbbhaladás szempontjából, hogy ezeket minden tanulóval el kell sajátíttatnunk. A nevelési tanácsadó vagy a képességvizsgáló bizottság szakvéleménye alapján lehetőséget teremtünk az egyéni haladási ütem szerinti továbbhaladásra: a tananyag átszervezésével, másfelől a bevezető és a kezdő szakasz megnyújtásával biztosítjuk az alapkészségek megfelelő szintű kifejlesztését. A szokásosnál gyakrabban váltogatjuk tanítási módszerünket, a tanítási órát jobban az élményeikre és az érdeklődésükre alapozva szervezzük, a tananyagot kisebb részekre bontjuk, többszöri visszajelzéssel, gyakori megerősítéssel. Többször használunk audiovizuális anyagokat, mert ezek a tanulók eredményesebben tanulnak látás és hallás, mint olvasás útján. Számukra külön feladatlapokat és gyakorlólapokat tervezünk. Azon tanulók számára, akik nehezen tudják magukat kifejezni írásban, lehetőséget adunk arra, hogy szóban számoljanak be. (Természetesen teljesen nem tekinthetünk el az írásbeliségtől! ) 3. 4. 4. 2. A tanulási zavarral küzdő tanulók Tanulási zavarokkal küzdőknek azokat a tanulókat tekintjük, akik az iskolai alaptárgyakból azért nem tudnak kielégítően teljesíteni, mert nehézséget jelent nekik a koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása, jóllehet az általános intelligenciájuk ezt nem indokolja.(A pszichológiai és neurológiai folyamatokban mutatkozó zavarok vezetnek az intellektuális képesség és a teljesítmény közötti eltérésekhez.) A diszlexia az olvasástanulás terén mutatkozó zavar, de nem azonos az olvasásgyengeséggel! Az ilyen tanulóknak alacsony szintűek a verbális képességei. Diszgráfiáról akkor beszélünk, amikor az írásképesség károsodott. Az írás számos képesség egybehangolt működését feltételezi: szóbeli megértés és kifejezés, hallási diszkrimináció és verbális emlékezés. A diszkalkulia a számolási képesség zavara, tünetei gyakran együtt járnak az előbbi kettővel. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának alapja a tanulási zavarok pontos azonosítása, az okok feltárása és a megfelelő fejlesztési módszerek megtalálása. Ehhez speciális ismeretekkel rendelkező, fejlesztő pedagógusokat és gyógypedagógusokat foglalkoztatunk, és szoros együttműködést alakítunk ki a Nevelési Tanácsadóval. 48

A tanulók fejlesztéséhez egyéni fejlesztő foglalkozást biztosítunk, és személyre szabott oktatási tervet készítünk. A lassú tanulók és a tanulási zavarral küzdő tanulók a tanítás oldaláról nézve nem feltétlenül igényelnek teljesen eltérő technikákat, így mindazok a módszerek, eljárások és szervezeti formák, amelyeket a lassú tanulóknál felsoroltunk, itt is hatékonyak lehetnek.

49

3. 4. 4. 3. Az alulteljesítő tanulók Alulteljesítésről akkor beszélünk, ha adott tanulónk tartósan a képességei alatt teljesít, elmaradva attól, ami a képességei vagy a múltbeli teljesítménye alapján tőle elvárható lenne. Az alulteljesítés megszüntetése érdekében az első, legfontosabb lépésnek a családi háttér feltárását, a családi interakciós minták feltérképezését és megértését tartjuk. Ha szükséges pszichológus közreműködését biztosítjuk. Arra törekszünk, hogy sikerélmények biztosításán keresztül segítsük a személyes hajtóerő érzetének növelését, annak tudatosítását, hogy a siker és a kudarc nem a véletlenek összjátékán, hanem rajta is múlik. Másrészt az osztálybeli tanulási környezet megváltoztatása, homogén csoportokban folyó tanítás, más taneszközök, fejlesztő pedagógus és gyógypedagógusok közreműködése segítik az eredményes felzárkóztatást. Sok esetben az alulteljesítés oka az alapvető készségek terén jelentkező lemaradás, ezért megfelelő időkeretet biztosítunk a hiányosságok korrigálására. Legfontosabb feladatunk a korai azonosítás, a kiszűrés, valamint azon preventív intézkedések megtétele, amelyek a teljesítménnyel szembeni ellenállás megszilárdulását meggátolják. Ha úgy találjuk, hogy felkészültségünk nem elégséges a probléma megoldásához, külső szakemberhez fordulunk. 3. 4. 4. 4. A nehezen nevelhető, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók A szociális inadaptáció, a nehezen nevelhetőséget előidéző környezetei ártalmak túlnyomó része családi eredetű: kedvezőtlen családi légkör, helytelen nevelési eljárások. Emellett szerepet játszhat a kortárs csoport, a negatív vonatkoztatási csoport is. Különös figyelmet fordítunk a figyelemzavarra, a hiperaktívitásból, az agresszivitásból és a diszszocialitásból fakadó magatartászavarra, amely gyakran társul tanulási zavarral és olyan emocionális zavarral, mint a visszahúzódás, szorongás, gátoltság. Speciális jellegzetesség a nehezen irányíthatóság és az alacsony frusztrációs tolerancia, valamint a kommunikációs nehézségek miatti, olyan kóros viselkedés, mint például a körömrágás, az iskolafóbia, a fejfájás, hasfájás Teendőink két csoportba sorolhatók: prevenció és korrekció. A prevenció nem csak pedagógiai feladat, ezért együttműködünk a nevelési tanácsadóval, a pszichológussal és a gyermekjóléti szolgálattal. A szülőkkel szoros kapcsolatot tartunk, rendszeresen családlátogatást végzünk. 50

A korrekció az iskolai nevelés feladata. Tennivalóink: a tünetek tanulmányozása, ok-keresés, elemzés és tervkészítés a magatartási probléma leküzdésére. A korrekció sikerének legfőbb biztosítéka a szeretet, a megértés, a bizalom a gyermek iránt, a lelkiismeret, valamint a pedagógiai és pszichológiai tudásunk. Ha eredmény ezek ellenére nem mutatkozik, külső segítségért folyamodunk, és folyamatos önképzéssel törekszünk a probléma pontos azonosításának és hatékony ellensúlyozásának megtanulására. Kiemelten kezeljük a problémakört az általános iskola kezdő szakaszában, mivel itt van a legnagyobb lehetőség a zavar felismerésére, a szülőkben és a gyerekekben itt van a legnagyobb fogadókészség, és itt kínálkozik a legjobb korrekciós lehetőség is. 3. 4. 4. 5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A hátrányos helyzetű és az eltérő kulturális hátterű tanulók különböző fogalmakat takarnak. Előbbi alatt az alacsony szocioökonómiai státusszal jellemezhető társadalmi réteghez tartozókat értjük, az utóbbi a kulturálisan eltérő háttér értékeiben, attitüdjeiben és szokásaiban tér el jelentősen a többségi kultúrától, s ez okoz hátrányt a tanuló számára. Alapvető feladatunknak tekintjük - a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva - a tanulók egész napos ellátását: ügyelet, napközi, tanulószoba, diákétkeztetés biztosítása. Úgy tartjuk, a napközi nem függeléke az iskolának, hanem a komplex pedagógiai folyamat szerves része. Biztosítani kívánjuk a tanórákra való szakszerű felkészülést, lehetővé tesszük, hogy tanulóink részt vegyenek a községi, valamint szervezett formában önköltségi alapon a közeli városi művelődési intézmények rendezvényein, programjain.

3. 4. 4. 5. 1. Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának rendje Iskolánk nyitott iskola, ahol a gyermekközpontú iskolai tevékenység minden eleme a sokoldalú személyiségfejlesztést szolgálja, ezért az oktató – nevelőmunka során nem hagyjuk figyelmen kívül a környezet értékközvetítő, szocializáló hatásait. Mivel a gyermeki személyiség fejlődése szociálisan meghatározott, a differenciáló szociális feltételek hatásai esélyegyenlőtlenségek formájában szükségképpen kifejezésre jutnak.

Természe-

tes vállalásunk tehát az indulási hátrányok csökkentésére, a művelődési egyenlőtlenségek mérséklésére való törekvés, az esélyegyenlőség feltételrendszerének megteremtése. Ki-

51

emelt feladatunknak tekintjük a hátrányos helyzetű tanulók kiszűrését, felzárkóztatásuk formáinak és módszereinek változatos alkalmazását, képességeik kibontakoztatását – adottságaiknak, érdeklődésüknek megfelelő pozitív hatásrendszer kialakításával a nevelés – oktatás folyamán. Hátrányos helyzetű tanulók azok a tanulók, akiket tanulmányi szempontból különböző környezeti tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. A károsan ható tényezők eredete: ·

családi mikrokörnyezet

·

kortárscsoport

·

iskolai környezet.

3. 4. 4. 5. 2. A hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése A kritériumok alapján számba vesszük az ezen körbe tartozó tanulókat az aktuális tanév kezdetén az osztályokban és a napközis csoportokban, illetve iskolai szinten. A gyermekvédelmi felelős munkaértekezleten tájékoztatja a tantestületet a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint veszélyeztetett tanulók számáról, csoportjairól. Az osztályfőnökök ezt követően az osztályukban tanító szaktanárokat pontos információkkal látják el egyéni, vagy kiscsoportos megbeszélések során.

3. 4. 4. 5. 3. Hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi eredményessége Intézményünkben kialakult a tanulási képességet befolyásoló pszichikus funkciókat, a gyermekek érési és haladási ütemében meglévő különbségeket, az eltérő szociokulturális körülményeket fokozottabban figyelembe vevő pedagógiai szemlélet. A pedagógiai munka keretei között megteremtődött a lehetősége annak, hogy a nevelés, oktatás feltételeit az érintett gyermekek igényeihez alakítsuk, fokozott odafordulással, segítséggel, sajátos pedagógiai módszerekkel számukra az esélyegyenlőséget biztosítsuk. A környezeti tényezőkből, szociális helyzetből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó oktató munka kiindulópontja, hogy a képességkibontakoztatás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, igényeit, érdeklődését. Azon hátrá52

nyos helyzetű tanulókat, akik a tanulás folyamatában lemaradást mutatnak az osztályfőnökök, szaktanárok, fejlesztő pedagógusok az elmaradás típusa, súlyosságának mértéke, pszichés funkciók eltérései szerint csoportokba rendezik, meghatározva a felzárkóztatás formáit, módszereit.

3. 4. 4. 5. 4. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának formái Tanórai lehetőségek: ·

differenciált foglalkozás

·

kooperatív tanulás

·

nívócsoportos tanulásszervezés (homogén csoportbontás)

·

osztályfőnöki órákon aktuális problémák feldolgozása

Nem kötelező tanórai foglakozások ·

kompenzáló foglalkozások (felzárkóztatás, korrepetálás)

·

egyéni fejlesztés

·

logopédiai ellátás

·

gyógytestnevelés

Tanórán kívüli lehetőségek ·

szakkörök

·

napközis és tanulószobai foglalkozások

·

szakszolgálatok igénybevétele

·

alapfokú művészetoktatás

·

szabadidős tevékenységek

·

osztály- és tanulmányi kirándulások, nyári táborok

·

kulturális tevékenységek

·

mozilátogatás

·

színházi előadások megtekintése

·

múzeumlátogatás

·

ünnepségeken, ünnepélyeken való részvétel

·

tömegsport

53

·

egyéni megbeszélések a tanulóval probléma esetén (osztályfőnök, egyéb szakember: védőnő, pszichológus, családgondozó)

Kapcsolattartás a családdal és egyéb szervekkel hátrányos helyzetű tanulók segítésére Kapcsolattartás formái: ·

családlátogatás

·

szülői értekezletek

·

nyílt napok

·

fogadó óra

·

telefonos kapcsolat

·

írásbeli közlések

·

tanácsadás, segítségnyújtás, konzultáció az érdeklődő érintett szülők számára. (Javasolt témák személyre szóló tanácsadással: nevelési módszerek, tanulási hatékonyság növelésének lehetőségei; szülői kötelességek és jogok tisztázása; iskola feladatai, elvárásai; segélyezési lehetőségek; értékközvetítés.)

·

családi napok tartása

A hátrányos helyzetű tanulók megsegítése, preventív feladatok ellátása, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése érdekében az iskolavezetés, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnökök kapcsolatot tartanak a védőnői szolgálattal, a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálattal, és a fenntartó önkormányzatokkal. Az együttműködés keretében megvalósuló teendőink: ·

mentálhigiénés tevékenységek

·

egészségvédő programok, akciók

·

családi életre nevelés

·

segélyezés kezdeményezése

·

szociális ellátások biztosítása

·

tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről

·

pszichológiai tanácsadás

54

3. 4. 4. 5. 6. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának módszerei Alapelveink:

A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának során a pedagógiai tevékenységünkben a következő módszertani alapelveknek igyekezünk megfelelni: ·

személyiségjogok tiszteletben tartása

·

egyéni sajátosságok maximális figyelembe vétele

·

társadalmi normák, értékek közvetítése

·

szociális viselkedés alakítása, viselkedési normák közvetítése

·

személyiség egészének erősítése

·

sikerélmény biztosítása

·

érzelmi biztonság megteremtése, szorongás csökkentése

·

elfogadó attitűd kialakítása, másság elfogadtatása

·

megismerési vágy felkeltése

·

sokoldalú tapasztalatszerzés feltételeinek megteremtése

·

állandó motiváltság, optimális terhelhetőség biztosítása

·

folyamatos aktivitás, tevékenykedtetés

·

kreativitás, képzelet fejlesztése

·

játék, játékosság érvényesítése

Alkalmazott módszerek az oktató munka során ·

alapkészségek fejlesztése (motorium, figyelem, emlékezet, gondolkodás, kommunikáció, önellenőrzés…)

·

pótló-foglakozások (esetenként lemaradók részére)

·

differenciált, fejlesztő feladatsorok összeállítása

·

felzárkózást elősegítő szorgalmi feladatok, házi feladatok

·

napközis tanító, tanulószoba-vezető által irányított tananyag gyakoroltatás

·

család együttműködése (szülő által tananyag gyakorlása)

·

egyéni fejlesztési terveknek megfelelő korrekciós, rehabilitációs, kompenzáló 55

munka (fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok)

3. 4. 4. 5. 7. Hatásvizsgálat A nevelőmunka eredményességének vizsgálata · társas kapcsolatok változásai – szociometriai vizsgálat ·

magatartás, szorgalom változásai

·

iskola – család együttműködésének változásai (gyakoriság, hatékonyság,..)

A tanulmányi eredményesség vizsgálata ·

órai munka minősítése

·

témazáró dolgozatok érdemjegyei, minőségi értékelése

·

negyedévi értékelő értekezleten szóbeli értékelés - tantestület részére

·

szintmérő feladatlapok (tantárgyi követelmények elsajátítása) értékelése

·

készségek és alkalmazásképes tudás feltérképezésére

·

félévi, év végi osztályzatok, szöveges értékelések

·

vizsgarendszer

·

sajátos nevelési igényű tanulók esetén (fejlesztő munkaközösség) o diagnosztizáló mérések o folyamatdiagnózis o egyéni haladás értékelése o pszichológiai mérések o képességvizsgálat

56

3. 4. 5. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetség egyik legfontosabb jegye az átlagon felüli intelligencia, illetve egy konkrét területen mutatkozó kiemelkedő képesség. Az általános iskolás tanulóknál a specifikus képességek csak most formálódnak, ezért a standarizált tantárgyi teljesítménytesztek segítségével törekszünk a tehetségek azonosítására, kiválasztására. Az intelligencia és a teljesítmény mellett a kreativitást, és a feladatvégzésben való kitartást tekintjük a tehetséges gyermek további jellemzőinek. A tehetségfejlesztés és a tehetséggondozás általános alapelve iskolánkban, hogy az ismeretek gyarapításán túl a képességek, a kreativitás és a személyiség összehangolt fejlesztése az elsődleges cél. Fő stratégiánk a gazdagítás, dúsítás: vagyis a tehetséges tanuló az érdeklődési területének megfelelően a tantervi anyagot meghaladóan kap képzést. Ennek lehetőségei a tanórán belüli differenciált foglalkoztatás, szakkörök, nyári tehetséggondozó táborok, ill. a magyar nyelv és irodalom, matematika és az idegen nyelv homogén csoportokban történő oktatása, a második idegen nyelv tanulásának a lehetősége, az informatikaoktatás 4. évfolyamtól, valamint az alapfokú művészeti iskola. Ezt a célt szolgálják a választható tantárgyak, az iskolai sportkör, versenyek, vetélkedők, szabadidős foglalkozások és maga a könyvtár. Helyt adunk a tanítási órákon igazi, az életből való problémák megoldásának, kutatásának, kiselőadások tartására, csoportos megbeszélésekre, ötletbörzékre.

3. 4. 6. Pályaorientáció Az iskola egyik általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Ennek módja lehet a pályaképek megismertetése, pályaperspektívák felvázolása. A tanulók életkorának megfelelően átfogó képet nyújtunk a munka világáról, tanórai és tanórán kívüli keretben lehetőséget teremtünk arra, hogy kipróbálhassák képességeiket. Biztosítjuk, hogy elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megismerhessék a pályákhoz kapcsolódó életszerepeket. Célunk, hogy önismeretük és a társadalmi igények ismeretében váljanak képessé a megfelelő hivatás megválasztására, tudják, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.

57

3. 4. 7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az emberi élet alapja a társas valóság, a társas mező. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási szintér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség. Célunk, hogy az iskola, mint közösség, és mint tevékenységi keret, segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok az egyén lehetőségeinek maximumára jussanak el. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő színterei a tanítási órák, a tanórán kívüli foglakozások, a diák-önkormányzati munka és a szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy mindegyik tevékenyen hozzájárul: · az egyén közösségi magatartásának kialakításához · véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez · a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend) · a másság elfogadásához · az együttérző magatartás, toleráns viselkedés kialakulásához · a harmonikus emberi kapcsolatok fejlesztéséhez Iskolánk nem differenciáltan, nem egymástól függetlenül, hanem egymást erősítve fejleszti a tanulók személyiségét, egyéni képességeit. Fontosnak tartjuk az oktatás és a szabadidős tevékenység gondos megtervezését, az átgondolt munkamegosztást, amely biztosítja az egymásra épülést, az egymásba kapcsolódást és jó terepet biztosít a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításának. 4. A képzés szakaszai Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően készül fel a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz Az egyes szakaszok követelményeit, az elérendő képességeket, készségeket a NAT alap58

ján az életkori sajátosságok figyelembevételével tantárgyanként, évfolyamonkénti bontásban fogalmazzuk meg. Iskolánk olyan fiatalokat kíván nevelni: · akik biztos alapokkal rendelkeznek a műveltségük és a szakképzettségük megszerzéséhez, továbbfejlesztéséhez · akik elsajátítják az emberi, társadalmi együttéléshez nélkülözhetetlen kulturált szokásokat, magatartásformákat. Fontosnak tartjuk, hogy az · önálló és családi életvitelre való alkalmasság érdekében munkaszerető, · derűs életszemléletű, egészséges fizikai és mentális erőnléttel, kötelességtudattal rendelkező, · nemzeti értékeinket megbecsülő, kreatív, felelősségvállaló, tudatos állampolgárokat neveljünk. 4. 1 Az osztályba sorolás szempontjai Iskolánkban évfolyamokra épített osztályok működnek. Kialakításuk az első és az ötödik évfolyamon történik. Az óvónők, az alsós munkaközösség, a fejlesztő pedagógus, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős javaslata alapján az induló osztályok összetételéről az igazgató dönt. 4. 2. Iskolánk sajátos működésének jellemzői 4. 2. 1. Módszer-, és tankönyvválasztás Pedagógusaink olyan maguk választotta módszer és tankönyvcsalád segítségével végzik nevelő-oktató munkájukat, melyek megfelelnek a tanulók képességeinek és szociális helyzetének. 4. 2. 3. Speciális képzések Speciális képzéseket csoportokban biztosítunk. · A képességek szerinti csoportbontásról - a tanító, a szaktanár javaslata, - a tanuló képességei, - a szülő igénye, hozzájárulása alapján az illetékes munkaközösség dönt, az iskola személyi és tárgyi feltételeinek figyelembevételével. · Az idegen nyelvek oktatása csoportbontásban történik. · 7. évfolyamtól matematikából nívócsoportokat alakítunk ki, ha a tanulói összetétel 59

indokolja · Felső tagozaton csoportbontás van technikából és informatikából. · Úszásoktatás Tanulóink a testnevelés órák keretében a Lakiteleki Népfőiskola ingyenes uszodahasználati lehetőségét kihasználva órarendbe építetten tanulhatnak úszni.

4. 2. 4. Tanulói jogok gyakorlása Az iskola életében a tanulók gyakorolják véleménynyilvánítási jogukat, és saját életüket szervezik a Diákönkormányzat keretében. 4. 2. 5. A tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások körébe tartoznak a : · tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoportfoglalkozások, különösen - a tanulmányi kirándulás, - a környezeti nevelés /erdei iskola/ - a kulturális rendezvények /múzeumlátogatás, színházlátogatás/ - a projektek és témahetek tanórán kívüli foglalkozásai - sportköri foglalkozások - szakkörök

4. 2. 6. Napközi otthon, tanulószoba Napközibe, tanulószobára minden jelentkezőt felveszünk, hiszen a szülők részéről igen nagy az igény arra, hogy koordináljuk gyermekeik délutáni programját, nyújtsunk minél több segítséget a felkészüléshez. A tanév tanítás nélküli munkanapjain (nevelési értekezletek, tantestületi megbeszélések) összevont napközi, tanulószobai csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 20 gyermek számára igénylik. A tanórán kívüli foglalkozások sokirányú funkciója, elvárása ötvöződik a napközis foglalkozások rendszerében: · kulturált étkezés · szabadidős tevékenységek · játékfoglalkozás, sport · manuális tevékenységek 60

· · · · ·

komplex foglalkozások nevelési beszélgetések iskolán kívüli programok ( kiállítás és múzeumlátogatás, színház) tanulmányi munka a gyerekek képességeihez, igényeire építve egyénre szabott tanulási technikák kialakítása · differenciált tanulásszervezéssel önálló csoportok, irányított és felzárkóztató csoportok kialakítása.

A napköziben és a tanulószobán a felhasznált óraszámok a szülői igényekhez és a csoport összetételéhez igazodnak, melyet minden évben felmérünk. 4. 2. 7. Szakkörök Az indítandó szakkörök jellegéről és óraszámáról az éves költségvetés függvényében az iskola vezetősége dönt. A működés konkrét formáit az iskola éves tantárgyfelosztása és munkaterve tartalmazza. · Felkészítenek a továbbtanulásra · Egészségünk, valamint szűkebb és tágabb környezetünk védelmére, egészséges életmódra nevelnek · Szaktárgyi vagy komplex szakkörök A szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

4. 2. 8. Tanulmányi kirándulások A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Lehetnek: · osztály tanulmányi kirándulások · évfolyam tanulmányi kirándulások · iskolai szintű tanulmányi kirándulások · érdeklődési körhöz kötött tanulmányi kirándulások: · Múzeumlátogatások, bábszínház és színházlátogatások

61

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Olyan légkört teremtünk, és pedagógiai tevékenységet úgy szervezzük, hogy minden gyermek részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához. Célunk növelni az esélyt arra, hogy leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. Olyan tudással, érzelmi viszonyulásokkal és szokásokkal felvértezni őket, melyekkel önmaguk képesek felismerni a rájuk leselkedő veszélyeket (a drog, az alkohol, a dohányzás), megtalálják ezek elhárítására a megfelelő magatartásokat. Ez komplex, az iskola egészét átfogó nevelőmunka, a környezet-és egészségnevelést integráló pedagógiai folyamat. Színtere nemcsak a tanóra. Célunk a prevenció, a hátrányos helyzet csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, segítségnyújtás. Együttműködés azokkal a szervekkel és szervezetekkel, amelyek szakszerű támogatást tudnak nyújtani nevelőmunkánkhoz. Gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységünk az iskola valamennyi gyermekére vonatkozóan az alábbiakat foglalja magába: ·

az általános prevenciós, mentálhigiénés tevékenységeket

·

a családdal való együttműködést, tanácsadást

·

szünidei elfoglaltságok, szabadidős programok, nyári táborok szervezését, tanu-

lók iskolán kívüli életének, szabadidős tevékenységének figyelemmel kísérését ·

képességfejlesztést és tehetséggondozást

·

a pályaválasztás segítését

·

az iskolán belüli szociális ellátásokat

·

egészségvédő programokat, akciókat, családi életre nevelést

·

azokat az iskolai tevékenységeket, amelyek arra irányulnak, hogy véleményt

nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben, személyi jogaik tiszteletben tartását. A bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő, illetve veszélyeztetett gyermekre irányuló teendőink felölelik: ·

a hátrányos és veszélyeztetett tanulók felmérését, nyilvántartását

·

felzárkóztató programokat, az indulási hátrányok kompenzálását 62

·

integrációs- és képesség-kibontakoztató programot

·

pszichológiai tanácsadást, logopédiai ellátást, gyógytestnevelést,

·

tájékoztatást a segítő szolgáltatások lehetőségeiről

·

kapcsolattartást a segítő intézményekkel és szervezetekkel

·

a segélyezés kezdeményezését, különös odafigyelést a gyermekjóléti gondosko-

dásban részesülőkre ·

az etnikai kulturális- és fejlesztő tevékenységet

Kiemelt szerepet szánunk az osztályfőnököknek a családokkal való szoros kapcsolattartásban, az iskola és a család nevelő hatásainak összehangolásában. Legfontosabb formájának a családlátogatásokat tekintjük. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, tevékenységek ellátására, koordinálására félállású iskolai gyermekvédelmi felelőst alkalmazunk

6.. Az iskolában folyó nevelő –oktatómunka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere 6. 1. A nevelő-oktató munka ellenőrzése A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási tevékenységével összefüggő feladatok koordinálását és végrehajtását a minőségfejlesztési munkacsoport tagjai látják el a minőségügyi vezető irányításával. A nevelő-oktató munka ellenőrzésének célja az iskola törvényes, elvárásoknak megfelelő, magas színvonalú szolgáltatás biztosítása. Funkciója nem más, mint az iskola működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a pedagógiai program alapján.(normáknak, jogszabályoknak való megfelelés.) Külső, intézményi szintű ellenőrzés: · ágazati ellenőrzés az OM illetve OKÉV szakértők bevonásával · fenntartói ellenőrzés (ÖMIP szerint) Belső, intézményi szintű ellenőrzés Ellenőrzésre jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, minőségügyi vezető, tanácsosok, munkaközösség-vezetők, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, akit adott feladat ellenőrzésével az igazgató megbíz. Az ellenőrzés területei: intézményműködés és a pedagógiai munkával összefüggő tevékenységek. Az ellenőrzés módszerei: 63

· Folyamatos adatszolgáltatás elemzése · Munkafolyamatba épített ellenőrzéssel · Tevékenység-ellenőrzéssel (funkcionális ellenőrzés) · Beszámoltatás · Helyszíni ellenőrzés · Óralátogatások Tanügyi dokumentumok ellenőrzése tételesen vagy szúrópróba-szerűen, formailag vagy tartalmilag, folyamatosan vagy alkalomszerűen. Az ellenőrzéseket ellenőrzési terv alapján végezzük a tanév rendjéhez kötötten, tevékenységek befejezésekor vagy közben, folyamatosan vagy meghatározott időközönkénti rendszerességgel (negyedévi értekezlet) esetleg csak alkalmanként. 6. 2. A nevelő-oktató munka értékelése Az értékelés az ellenőrzés tapasztalataira épül, vele szoros egységet alkot. Funkciója a végzett munka során elért eredmények számbavétele és a hibákkal való szembenézés. Egyidejűleg minősíti a munkában résztvevő személyeket is, és feltárja a vezetés számára az intézmény erősségeit, valamint azokat a hiányosságokat, amelyek a következő időszak megoldásra váró feladatait jelentik. Az iskolai munka értékelésének alapja az a szempont- és értékelési rendszer, amelyet maga a tantestület határozott meg akkor, amikor a célokat kijelölte. Az értékelést azok végzik, akik megbízást kaptak az ellenőrzésre. Az értékelés célja a vállalt feladatok teljesítésére való ösztönzés, a munkavégzés hatékonyságának fokozása, az egyes feladatokat végzők önbizalmának erősítése. Az értékelés szempontjait az IMIP tartalmazza.

64

7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A nevelő- oktatómunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a társult Önkormányzatok Képviselő-testületei saját iskoláikkal kapcsolatban már esztendőkkel korábban elfogadták. Az egyes tantárgyak taneszközeit és segédleteit részletesen az adott tantárgy helyi tantervében rögzítettük. A hiányzó taneszközök beszerzése anyagi forrásoktól függően történik. 7. 1. Az iskola által megkövetelhető ruházati- és más felszerelések Alapfelszerelés: · Iskolatáska, · Tolltartó (Tartalma: 2 db grafit ceruza, 1 db piros kék ceruza, alsóban 1 db javító színes, felsőben 1 db javító toll, 3. osztálytól 1 db golyóstoll, 6 darabos színes ceruza készlet, radír, kicsi méretű vonalzó.) · Tisztasági csomag (Tartalma: törölköző, szappan, fésű, WC papír.) · Ünneplő öltözet. (Fehér felső, sötét alsó ruházat, iskolai nyakkendő) · Szaktanárok által előírt tankönyvek, munkafüzetek, füzetek, atlaszok. Tantárgyakhoz kapcsolódó felszerelések: A tanító az első osztályosok szüleit a beiratkozást követő szülői értekezleten, a többi évfolyamon a diákokat a tanítók és a szaktanárok a nyári szünetet megelőzően tájékoztatják a szükséges felszerelésekről.

8. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái Az iskola csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői elvárásokat. Ez a partnerközpontú működés lényege! A nevelés, a gyermeki személyiség fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Alapja a gyermek nevelése iránt viselt közös felelősség, feltétele a bizalom és egymás kölcsönös tájékoztatása. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: 65

§ §

rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről (tájékoztató füzet) fogadóórákon a nevelőtestület valamennyi tagja minden hónap első hetének egy délutánján egyidejűleg áll a szülők rendelkezésére. § nyílt napok, nyílt órák ősszel és tavasszal, külön időpontban az alsósoknak és a felsősöknek § szülői értekezletek (osztály- és iskolai szintű) tanévenként három alkalommal § pályaválasztási szülői értekezlet § Szülői Munkaközösség értekezlete § Iskolaszék értekezlete § Szülők Akadémiája előadások szervezése § családlátogatások § szülői levél § iskolai ünnepek, megemlékezések § diákönkormányzat rendezvényei § iskolai bál Az együttműködés kiterjedhet a közös problémák megoldására, a családi nevelésben jelentkező nehézségek legyőzésére valamint tanulóknak szóló programok közös szervezésére. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kiemelten fontos feladata a családokkal való kapcsolattartás és együttműködés. A tanuló-pedagógus együttműködésének formái a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások, amelybe beletartozik a diák-önkormányzati tevékenység is.

66

9. A környezeti nevelési programja „Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem.” Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: · megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; · kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; · felkelti az igényt, és képessé tesz: o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására és összefüggő rendszerben történő értelmezésére; o a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; o a problémák megkeresésére, okainak megértésére; o kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és a lehetséges megoldások megkeresése o az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. (Környezeti Nevelési Kormányprogram, 2004) A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, a személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. Az ember elválaszthatatlan a környezetétől. Tevékenységével állandó kölcsönhatásban van vele, így saját létét javíthatja, vagy ronthatja. Fontos, hogy az általános iskola is hozzájáruljon a tanulók természet- és környezetbarát szemléletének megalapozásához, a természettel és környezettel szembeni felelős magatartásuk kialakításához.

67

9. 1. A környezeti nevelés általános céljai A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003)

9. 1. 1. A környezeti nevelés céljai tágabb értelemben ·

Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdeké-

ben, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. ·

Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti fe-

lelősségét formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. ·

Az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fej-

lesztési elemeket egésszé kell építeni. ·

A tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai

kultúrája és társas harmóniájának rendje. ·

A természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrend-

szer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. ·

A környezetvédelem jeles napjainak családias megünneplése.

68

9. 1. 2. A környezeti nevelés céljai szűkebb értelemben · Legyen igényük a tiszta, rendes környezetre, ügyeljenek a tisztaságra és a rendre. · Vegyenek részt a tanterem és a folyosó díszítésében; zöld növények elhelyezésében, gondozásában · A hulladékot megfelelő tárolóba tegyék mind az iskolában, mind iskolán kívül. · Az iskola épületébe letisztított cipővel lépjenek. · Az iskola udvarán és környezetében óvják, védjék a növényzetet. Vegyenek részt aktívan tereprendezésben és új növények ültetésében és az iskola környezetének gondozásában és szépítésében. · Takarékosan használják az energiát: feleslegesen ne használják a világítást, ne pazarolják a vizet, fűtési időszakban csak a szünetek alatt szellőztessenek, számítógépet és TV-t feleslegesen ne hagyják bekapcsolva. · Használják balesetmentesen az iskola udvarán elhelyezett játszótéri játékokat és ügyeljenek jelenlegi állapotuk megőrzésére · Régi tankönyveiket ajánlják fel a rászoruló iskolatársaiknak, és ne dobják azokat a szemétbe! · Vásárláskor a környezetre ártalmatlan vagy környezetbarát termékeket részesítsék előnybe az ártalmassal szemben. Évente többször is megemlékezünk a környezet, a környezetünk megfelelő állapotának fenntarthatóságáról a Környezetvédelmi jeles napok alkalmával. (Víz világnapja, Föld napja, Madarak, fák napja)

9. 2. A környezeti nevelés céljaiból adódó feladataink · Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt. ·

A környezet szeretete, védelme váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete.

·

Bekapcsolni őket a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

·

Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés.

·

Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környe69

zeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. ·

Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása, az ökológiai egyensúly fenntartása, a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása, minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez.

·

Megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben.

·

A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására.

·

A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák attitűdök, értékrend kialakítása.

9. 3. A pedagógusok feladatai · Az egyes szakórákon mindig beszélünk a tantárgyhoz kapcsolódó környezeti problémákról. · Javaslunk olvasnivalót, ajánlunk TV műsorokat, megnézünk együtt videofilmeket, kísérleteket végzünk a témákhoz kapcsolódóan. ·

Alkalmat kínálunk kiselőadások tartására.

·

Tanulmányi versenyeket szervezünk.

·

Kirándulásokat és tanulmányi sétákat szervezünk.

·

Évente környezetvédelmi tanítási napot szervezünk.

·

Folyamatosan felhívjuk a tanulók figyelmét a takarékos energia felhasználásra.

·

Személyes példamutatásunkkal alakítjuk a gyermekek szemléletét, gondolkodásmódját és viselkedését.

·

Tudatosítjuk a tanulókban, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében.

70

9. 4. Környezeti nevelés a tanórán A pedagógusok a tanmeneteikben jelölik azokat az órákat, amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik a környezeti nevelés célkitűzéseihez. Ezek a témák évfolyamonként és tantárgyanként a következők:

9. 4. 1. A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán Az iskolába kerülő gyermekeket egy vagy két pedagógus gondjaira bízzuk. A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti a vágyukat a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Az elsősök természetszerűen fogadják el a tanító magatartását, viselkedését, utasításait, véleményét. A tiszta környezet (beleértve a mellékhelyiségek, az iskolaudvar állapotát is), a mozgásigény kielégítése, a szétválogató hulladékgyűjtés (elemek, papír, komposztálható életmaradékok) napi gyakorlata természetes velejárói lehetnek a tanulók hétköznapjainak. A későbbi években ez a kör bővülhet, tudatosodhat. Hatékonyan segítheti a környezeti nevelést (állatok, növények gondozása az osztályteremben; a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése; kirándulások szervezése az élő természet és az épített környezet szépségének átélésére stb.) A napközi otthoni nevelőmunkában is kiemelt szerepet kap a környezeti nevelés. A napközis nevelők személyes példamutatásával szemben ugyanazok az elvárások érvényesek, mint az osztálytanítók esetében. Természet- és társadalomismeret (Környezetismeret) 1. évfolyam Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés során a víz megjelenési formáinak felismerése. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok megfigyelése. Elemi ismeretek a növénygondozásról. Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. Növények gondozása az osztályban.

71

2. évfolyam Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak). A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). Természeti értékeink szépségének felfedeztetése. A vadon élő és a tenyésztett, állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása. 3. évfolyam Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: fény, talaj időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására - palánták nevelése különböző feltételek között: fény, víz, talaj megvonása, talaj szennyezése. 4. évfolyam Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyező-források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségeinek megismerése.

72

Rajz- és vizuális kultúra 1. évfolyam Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban. Harmonikus környezet kialakítása az osztályban: képek, függönyök, növények. Az esztétikum fenntartása. 2. évfolyam Konstruálás talált tárgyakból (pl. termések, textilek, nemezelés gyapjúból). Bábok zöldségekből: krumplimalac, káposztatündér, szemétszörnyek készítése. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl.: évszakok, időjárás). 3. évfolyam A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Séták, kirándulások alkalmával a jellemző színek, formák megfigyelése, később ennek felelevenítése. 4. évfolyam Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Az épített környezet elemzése a rendeltetés és forma legegyszerűbb összefüggéseinek vizsgálatával. Város, falu konstruálása. A jellemző formák megkeresése. Játszótér tervezése, makett készítés.

73

Technika és életvitel 1. évfolyam A természetes és mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes anyagok. Az anyagokhoz kötődő mesterségek Ismerkedés az anyagokkal, pl.: agyag, homok, fa, termések, levelek, szalma, nád. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel.

2. évfolyam Az ember és környezete. Az évszakok és az időjárási elemek megismerése. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módozatainak fölsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása. 3. évfolyam A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás. A háztartásban előforduló különböző energiafogyasztó berendezések megismerése, energiafogyasztásuk összehasonlítása. Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság. 4. évfolyam A városi és falusi élet összehasonlítása. A nagyvárosi élet előnyeinek és hátrányainak megbeszélése. Különböző közlekedési módozatok környezetszennyezési problémái. Környezetbarát szállítási módok. Az anyagok átalakítása. Az alapanyag, a résztermék, a félkész termék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma.

74

Magyar nyelv és irodalom 1–4. évfolyam A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló rövid szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek. Nemes Nagy Ágnes: Madarak; Móra Ferenc: A másik macska; Kányádi Sándor: A születés öröme; Fekete István: Tüskevár. Testnevelés 1–2. évfolyam A mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. 3. évfolyam A természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése. 4. évfolyam Szabadidős sporttevékenységek. Helyes viselkedés a természetben. A zaj is szennyezi a természetet! Tájékozódás a terepen. Ének-zene 1–4. évfolyam Időjárásra, időjárás-változásra, évszakokra, természetre utaló mondókák. Jeles napok, ünnepkörök dalai. 9. 4. 2. A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán A kerettantervi tartalmi szabályozás a tanítási-tanulási folyamat tartalmainak kijelölésével számos lehetőséget teremtett a környezeti neveléshez. A következő táblázatban a 75

kerettanterv szövegéből kiemeljük a környezeti neveléshez szükséges és lehetséges tartalmakat. A helyi tantervek elkészítésekor ezeket a tananyagrészeket tekintjük kiindulási alapnak. A természettudományos tárgyak és a „humán” tárgyak tartalmainak összekapcsolása a helyi tantervben a táblázat alapján áttekinthető és kialakítható. Magyar nyelv és irodalom Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tárgyról, lakókörnyezetünkről. Környezet leírása, közlése és a környezeti leírás befogadása. (pl. Petőfi Sándor: Az Alföld) Környezet ábrázolása, leírása. Példakép megfogalmazása, ballada feldolgozások drámapedagógiai módszerekkel. Gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg. A mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtárban. Saját vélemény megfogalmazása. Versek összehasonlító elemzése. Állampolgári nevelés a környezeti nevelésben. Erkölcsi ítéletalkotás, véleményalkotás. Verselemzések. Idegen nyelv Képleírás, párbeszéd, fogalmazás, beszélgetés, vita, monológikus beszéd. Újságcikkek, fordítások, képek gyűjtése, tabló készítése. Természeti környezetben megtartott óra. Célzott megfigyelések az élőlényekről, beszélgetés. Videó, kiselőadás, szituációs párbeszéd. Matematika A tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése; adatok gyűjtése környezetünkből; matematika a természettudományokban. Statisztikák készítése, értelmezése. Táblázat-, grafikonkészítés. Átlagszámítások. Pénzmegtakarítási lehetőség a családban: pl. otthoni, éttermi étkezés összehasonlítása, menühöz valók árának becslése, megtudakolása. Mérések teremben, udvaron. Számítások környezetszépítéssel, védelemmel kapcsolatban: (pl. Mennyibe kerülne az iskola udvarának füvesítése? Hány tanuló tartózkodhat a teremben, ha fejenként 3 köbméter levegőre van szükség stb.) A matematikaoktatásba beépíthető sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással, számításokkal folytatódik, végül az eredmények és a tapasztalatok összevetésével fejeződik be.

76

Informatika 5. évfolyam Ember- és környezetkímélő munkakörnyezet kialakítása, megóvása. A káros hatások ellensúlyozásának ismertetése (alacsony sugárzású monitor, helyes testtartás stb.). Az informatika oktatás során keletkező szennyező hulladékok szelektív gyűjtése (tonerek, patronok). Böngésző programok által a hazai és nemzetközi környezetvédő szervezetek pályázatainak, irodalmának, felhívásainak figyelemmel kísérése.

6. évfolyam Munkaeszközök optimális működésének megismerése, kíméletes géphasználat. Tudatosodjék a tanulókban, hogy természetes emberi törekvés az egészség és környezet egyre színvonalasabb megkímélése, ennek érdekében újabb, káros hatásoktól egyre mentesebb termékek megjelenése az informatikai piacon is. 7. évfolyam A hardverismeretnél ismételten kitérünk az ergonómiai elvekre, az alkatrészek, részegységek környezet- és egészségkímélő hatására. Táblázatok összeállítása környezeti katasztrófákról, környezetbarát anyagokról és eseményekről. Elektronikus levelezés, Ergonómiai elvek és megoldások megismerése. Tudatosítjuk, hogy az e-mail nemcsak gyors, de papírt sem fogyaszt, így papírt, fát, környezetet kímél. Szállítási feladatok sincsenek, így üzemanyag takarékos közlési mód is. 8. évfolyam Dokumentum és prezentáció készítése aktuális környezetvédelmi témában (védett állatok stb.) problémák, lehetséges megoldások. A gyűjtőmunka anyagának feldolgozása szövegszerkesztéssel, kiegészítése saját rajzzal, beszkennelt, letöltött képpel.

77

Történelem és állampolgári ismeretek 5. évfolyam A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás kialakítására. Természet és gazdaság görög és a római világban. Egyéni beszámolók, kiselőadások könyvek, filmek alapján a környezeti adottságok és az ebből eredő tevékenységekről; mivel jártak a hajóépítésekhez szükséges nagy mennyiségű fakitermelések rajzok, festmények és makettek készítése. 6. évfolyam Falvak elhelyezkedése; épületek, szántók, legelők, kert; eszközök; az évszaknak megfelelő munkák; az erdő adta megélhetési lehetőségek megfigyelése feladatlapok segítségével rögzítése, feldolgozása Az ipar megjelenése és természet-átalakítása: Egyéni beszámolók, kiselőadások: Európa gazdagodása és fejlődése milyen „árat” fizettetett az indiánkultúrákkal és népekkel. 7. évfolyam A polgári átalakulás: a mezőgazdaság és a gépek forradalma. Az iparvárosok kialakulása. Kiselőadások a természeti környezet átalakításáról /bányászat, folyószabályozás / és szenynyezéséről; az épített környezet és az emberi kapcsolatok elsivárosodásáról /munkás bérlakások/ és gazdagodásáról /gyártulajdonosok palotái, úthálózat, vasúthálózat/; ez utóbbi környezetszennyezéséről. 8. évfolyam Az ökológiai problémák: külföldi és hazai jó és rossz megoldásokról; a bekövetkezett katasztrófákról és arról, hogyan lehetett volna elkerülni őket /pl. 2000. évi hazai árvíz/; a régiók, a kisebb közösségek, az osztály lehetőségei (papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, a szemetelés, a zaj-, idegártalmak csökkentésére). A népességrobbanás a világ szegényebb felén. A globalizáció problémája. Az Európai Unióba való belépésünk problémái: előzetes gyűjtőmunka alapján beszélgetés arról, mit tehet az ország, és mit tehet az egyén, akár a tanuló is, hogy a csatlakozás előnyeiből minél többet élvezhessen; a hátrányokat pedig a lehetőség szerint minimalizálja. 78

Fizika 7. évfolyam Annak felismertetése, hogy a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet. Közlekedőedények: kutak, vizek szennyezettsége. A víz fizikai tulajdonságainak vizsgálata, érzékszervi vizsgálatok. Kísérlet: különböző szerkezetű talajok víz- áteresztő, vízmegkötő képessége. Cikkek, képek gyűjtése a víz- és talajszennyezésről, azok hatásáról. A nyomáskülönbségen alapuló eszközök környezetvédelmi hatásai. Egyszerű mérések adatfeldolgozás, grafikonok, diagramok értékelése. 8. évfolyam Az egyes elektromos fogyasztók, háztartási gépek teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása. Galván elem szétbontása tanári felügyelet mellett. Az elektromos áram hatásai a környezetre. Az elektromos energia előállítása: az atomerőmű. Elektromos fogyasztás neoncsövek és izzólámpák esetén, számítások. Háztartási energiafogyasztással kapcsolatos kiadások elemzése, energiatakarékossági lehetőségek otthon, iskolában. Fogyasztásmérők leolvasása. Természetismeret 5. évfolyam Az időjárás és az éghajlat elemei: Tapasztalatgyűjtés, megfigyelések, egyszerű mérések kísérletek. Meteorológiai megfigyelés, időjárási adatgyűjtés, mérési adatok csoportosítása, ábrák, grafikonok elemzése. Évszakok jellemzése. A víz körforgása. A vízkészletek védelme. A víz fizikai tulajdonságai, kísérlet: halmazállapot változása. Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? Számítások. Cikkek, aktuális hírek gyűjtése vízszennyeződésekről. A talaj védelme. Felelős magatartás a természetben. 6. évfolyam A hazai élővilág. Az erdők, a füves területek és védelmük. A lakóhely környékének termé79

szeti értékei. Megfigyelések, vizsgálódások természeti környezetben. Kirándulás, terepgyakorlat. Feljegyzések, fajlista készítése. Környezetkárosító tényezők elemzése. A lakóhely épített és természeti értékeinek felfedezése, tanulmányi séta. Feljegyzés a környezet állapotáról, javaslat védelemre. Napló, poszter készítése helyi értékekről. Földünk és környezetünk 7. évfolyam Afrika: elsivatagosodás. Amerika: az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna mint tipikus táj. Európa: az országok kapcsolata a földrajzi környezettel. Szemelvények gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról. Környezeti problémákkal kapcsolatos videofilm megtekintése, megvitatása. Beszélgetés a megújuló energiaforrások hasznáról, a kőolajszállítás veszélyeiről. TV, sajtóanyag, gyűjtőmunka. Példák gyűjtése a természeti adottságok és a gazdasági élet kapcsolatáról, csoportmunka. Kiselőadások egy-egy ország természeti, gazdasági sajátosságairól, értékeiről, kapcsolatairól más országokkal. Térképek, ábrák, statisztikai adatok elemzése. 8. évfolyam Magyarország természeti adottságai, erőforrásai, medencejellege. A belvíz, az árvíz és a hóesés okozta veszélyek. Kiselőadások, beszélgetés, összefüggések keresése. Fotók, képeslapok gyűjtése, tabló készítése. Grafikonok elemzése a folyóvizek szennyezettségének helyzetéről. Népesedési folyamatok, népesedési problémák okainak feltárása. Számítási feladatok népsűrűséggel kapcsolatban. Idegenvezetői kiselőadás hazánk nevezetességeiről. Kémia 7. évfolyam A megismert anyagok szerepe a mindennapi életben helyes használatuk, egészség- és környezetkárosító hatásaik. A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése, értelmezése. Az ivóvíz paraméterei. A kémiailag tiszta víz. Oldatok kémhatása, mérések, pH. A vízkeménység okai, következményei, kísérlet: cserepes virág öntözése kemény vízzel, vegyszeres vízzel. Beszélgetés, tanulói gyűjtőmunka, kiselőadások a vegyszerek élővilágra gyakorolt hatásáról környezet-szennyezésekről. Légszennyezéssel kapcsola80

tos adatok elemzése. Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket, ezek élettani hatásait. 8. évfolyam A környezet terhelését csökkentő lehetőségek. Szervetlen anyagok a természetben. Talaj: Na, CaCO3, K, Mg, Si stb. Víz: keménység, vízkő, savasság. Építkezések anyagai. Korrózióvédelem. Energiagazdálkodás, tűzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas eső, szmog. Vízszennyezés, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, szennyvíz és tisztítása. Biológia 7. évfolyam Az élővilág általános jellemzése. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élet és az ember szempontjából. Az őserdők pusztulása és védelme, az elsivatagosodás. A mérsékelt övezet: a lomberdők, a füves puszták, a tajga és védelmük. A hideg övezet: a tundra, sarkvidék és védelmük. Tengerek: életközösségek, szennyezés megelőzés és öntisztulás. Videóanyagok megtekintése, szakirodalmak tanulmányozása, aktualitások figyelemmel kísérése, megbeszélése. Önálló információgyűjtés különböző életközösségekről, élőhelyekről. Az élőlények életmódja, élőhelye, szervezete közötti összefüggés megfigyelése. Az ember bioszférára gyakorolt hatása. Különböző élőlénycsoportok jelentősége és védelme, táplálékláncok 8. évfolyam A mozgásszegény életmód következményei. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. Az egészséges táplálkozás. Az ember egészsége is veszélyben van a természetrombolás révén. Környezetkímélő életforma kialakítása.

81

Technika és életvitel 5. évfolyam Az ember környezetátalakító tevékenysége. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. A városi és a vidéki közlekedés. A levegőszennyezés és elkerülésének módjai. Egyszerű levegő tisztasági vizsgálatok: szálló porszennyeződés kimutatása közlekedési út mentén és attól távolabb, pl. fás területen. Forgalomszámlálás. Háztartástan: egészséges táplálkozás, a hulladékok kezelése. Megfigyelés: mit tartalmaz a háztartási szemét? Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat? 6. évfolyam Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról, a természet anyagainak hasznosítási módjairól. Képek, szemelvények gyűjtése, bemutatása környezetkárosító hatásokról. Videofilm megtekintése környezetkímélő technológiákról. Kiselőadások a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségéről, a hulladék újrahasznosításáról. Az iskola szelektív hulladékgyűjtési lehetőségének megtervezése. 7. évfolyam A fosszilis energiahordozók. A savas esők. Az erőművek bemutatása. Alternatív energiaforrások: (nap, szél, biomassza, geotermikus energia). Az alternatív energiahasznosítás (pl. napkollektor) egyszerű bemutatása. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. Szituációs játékok közlekedési szokásokkal kapcsolatban. Energiatakarékosság a lakásban. Villany-, gázszámlák tanulmányozása. Hogyan takarékoskodhatunk otthon, és az iskolában az energiával? 8. évfolyam A természet kizsákmányolása a fenntartható fejlődés. A napelemek és egyéb környezetkímélő energiaforrások. Víztakarékosság. Energiatakarékosság lehetőségei a fűtés során. Környezetkímélő közlekedési eszközök. A jövő környezetkímélő közlekedésének megtervezése. A fogyasztói társadalom és a reklám. Vízzel való takarékoskodás megtervezése otthon, iskolában. Hétvégi vagy napi bevásárlásaink során mi az, amire nem volt szükségünk? 82

Mit vásároltunk fölöslegesen, miért (listázás, indoklás)? Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságkép kialakulásában. Szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerő- és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Egy osztályterembe való belépéskor már ránézésre látszik annak hangulata, atmoszférája. Tükröződik valami a benne élő közösségről, abból, ahogyan a tanulók saját maguknak teremtett környezetükben élnek. Iskolánkban ez nem öncél, hanem határozott környezetkialakítási terveket rejt, tartalmakat fed. Nem egyszerűen dekorálás, hanem a környezetkultúra fejlesztésének eszköze. A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve lehetőségeit. Felmerülnek a fogyasztói társadalom problémái, a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók is kiegészíthetik és összefűzhetik az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák témájának kínálata nem ad hoc jellegű, ismétlődésekkel teli, hanem legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs program. Iskolánkban ez – évfolyamokra bontva – a következő témaköröket öleli fel. A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás. (5. évfolyam) Saját környezetünk megteremtése. Az iskolai környezetből, a lakóhelyről való kilépés – a tágabb környezettel való ismerkedés. Helyi környezeti értékekkel való találkozás. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk?

83

A környezet hatásai. (6. évfolyam) Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek. A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk A természeti értékeket olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. A nemzeti parkokba való ellátogatás például, biztos hátteret adhat a hazai, sokszínű természeti környezet megismeréséhez. A fogyasztói társadalom. A hulladék (7. évfolyam) Tudjuk, hogy nem jól csináljuk, mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban eltűnt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérdőívek segíthetik a feltárást Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehetőségét mutatja be. A varázsszó: energia (8. évfolyam) Miből lesz? Talán a semmiből keletkezik? Mivé válik? Hol tűnik el észrevétlenül? Valóban eltűnik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, megfoghatóvá, mérhetővé, utolérhetővé! Látogassunk el valamilyen bányába, erőműbe, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük „nagyító alá” közüzemi számláinkat!

A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Szakkörök Igény szerint szervezünk környezetvédelmi szakkört, de az egyes környezeti kérdésköröket integráljuk a különböző tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia) munkájába, melyek a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színterei. 84

Tanulóknak adott feladatok Egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört adunk önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet pályázat kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle: szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás. Nyári tábor Igények és anyagi erőforrások megléte esetén olyan természetkutató tábort szervezünk, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók (pl. monitoring, rekonstrukció, élőhely-térképezés, mérések stb.). Lehetőség szerint nem táborozzunk védett területen, amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz folyamodunk engedélyért. Akciók Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. A megmozdulást szervezhetjük magunk is, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek, egyesületek akcióihoz (pl. Föld napja, Madarak és Fák Napja programjai). Kiállítások Rendezünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás), amely jó lehetőség a környező iskolákkal és helyi civil szervezetekkel való kapcsolattartásra. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés Törekszünk a szelektív hulladékgyűjtésre, és biztosítjuk az elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék, a szárazelem és a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. Vetélkedők, tanulmányi versenyek Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. 85

10.. Az egészségnevelés programja 10. 1. Bevezetés Az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítésének szükségességét ma már nem vitathatjuk, ugyanis az elmúlt évek népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi, illetve hazánkat érintő vizsgálatai, felmérései, valamint a saját tapasztalataink alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés- egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, és sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre, adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására. / 2003. évi LXI. Tv. 48 § (3) / 10. 2. Az egészségnevelő iskola ismérvei § Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. § Együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok és a fenntartók között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. § Olyan oktatási – nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást § Törekszünk arra, hogy segítsük diákjainknak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak az egészségük megőrzését.

10. 3. Az egészségnevelés céljai §

Arra törekszünk, hogy az egészségnevelési programunk szerves része legyen a te-

lepülési egészségfejlesztési tervnek §

Iskolánk, mint intervenciós rendszer a tanulók egészségvédelme mellett a peda-

gógusok és a tanulók családtagjainak egészségvédelmét és egészségnevelését is fejleszteni kívánja.

86

§

Ösztönözzük, hogy az egészségügyi ellátórendszer játsszon nagyobb szerepet a

megelőzésben és az egészségfejlesztésben. §

Arra törekszünk, hogy a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés ki-

emelkedő színterévé. §

Segítjük, hogy kedvező irányba változzék a közoktatás intézményrendszerének

légköre. §

Hirdetjük, a „beruházás az egészségbe” – koncepció elfogadását és támogatását.

10. 4. Az egészségnevelés területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és használni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek., s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Ahhoz, hogy mindezek megvalósuljanak, az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek a területek a következők: §

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

§

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

§

az értékek ismerete

§

az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

§

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata

§

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

§

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelésének lehetőségei

§

a tanulás és a tanulás technikái

§

az idővel való gazdálkodás szerepe

§

a rizikóvállalás és határai

§

a szenvedélybetegségek elkerülése

§

a tanulási környezet alakítása

§

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

87

§

az egészségneveléssel összefüggő megfelelő tanári magatartás, gondosság

§

az intézmény szervezettsége

Az egészségi állapotot genetikai tényezők, környezeti tényezők, az életmód és az egészségügyi ellátó rendszer működése határozzák meg alapvetően. Az iskola a szocializáció kiemelt színtere, ezért a fenti tényezők alakításában, befolyásolásában döntő szerepe van. Ugyanis a gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában, mely időszak alatt érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, életideálokat, preferenciák kialakítását. Tehát a családi környezet mellett az iskola a szocializációnak azt a színterét jelenti, melyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

10. 5. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladataink Higiénés magatartásra nevelés Egészséges táplálkozásra nevelés Egészséges mozgásfejlődés biztosítása A prevenció területei Mentálhigiéné Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés Családi életre, társsá, szülővé nevelés. A személyi higiénére nevelés területei § § § § §

általános testápolás, egészséges öltözködés, tiszta ruházat, fogápolás, serdülőkori higiénés problémák a tisztaság iránti tartós igény kialakítása.

A környezet higiénére való nevelés területei §

közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje 88

§ § § § § §

§ § § § §

· · · · · · · · · · · · · · · · ·

a lakás, a lakókörnyezet higiénéje a település higiénéje a táplálkozás – élettani optimumra törekvés ösztönzése a korszerű táplálkozástechnika megismertetése a táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása a megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés: o az étkezés higiéniája, o az étkezések esztétikája, o az étkezések társas jellege. a rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése a sportolás szükségletté tétele a mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: o az iskolában o a háztartásban o a közlekedésben. elsősegély nyújtási ismeretek adása beteggondozási alapismertek nyújtása a gyógyításba és a gyógyulásba vetett bizalomra nevelés a szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése a lelki egészség megóvására nevelés a perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése a problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő – képesség fejlesztése. a pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. a függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése, az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés. folyamatos, reális önismeretre nevelés. a társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése. elfogadó, toleráns magatartásra nevelés. felelős, örömteli párkapcsolatok kialakításra nevelés. a nemi szerepvállalásra való felkészítés. családtervezésre, családgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés. a család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés. 89

· ·

a családi szerepek megélésére való nevelés. harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés.

10. 6. Tanórai foglakozásokon Testnevelés órákon A testi nevelés és a gyógy testnevelés rendje Az egészséges tanulókat a testnevelés óráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített – vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyítet testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órán, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. A gyógytestnevelés iskolai szervezésben történik. A testnevelést tanítók a mindennapos munka során: ·

alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait,

·

fejlesztik a motoros - és koordinációs - képességeket az életkori sajátosságokhoz

igazítva ·

ügyelnek a sportjátékok, az atlétika, a torna gyakorlatanyagának tervszerű, fo-

lyamatosan kontrollált, a „fair play” szellemében történő végrehajtására, ·

figyelemmel kísérik az alapvető testápolás, öltözködés és egyéb higiénés „sza-

bályok” betartását / beleértve a környezet állapotát / ·

előtérbe helyezik a mozgásból eredő esztétikum, örömszerzés funkcióit

·

felhívják a figyelmet a sportból eredő balesetveszélyekre, sérülési lehetőségekre,

illetve ezek megelőzésének lehetőségeire. Évente két alkalommal – ősszel és tavasszal – mérjük a tanulók fizikai állapotát. A mérésekhez és minősítéshez az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutatót használjuk. (Dr. F. Mérey Ildikó: Hungarofit – teszt.) A feladatok, valamint a mérések eredményei tanulócsoportok szerint számítógépes adatbázisba kerülnek. A program a testmagasság és a testsúly 90

alapján kiszámítja a testsúlyindexet, ez adja fittségi pontok alapját. A pontszámok fejezik ki a tanulók pillanatnyi fizikai állapotát. A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök, valamint az iskolai védőnő és az iskolaorvos is. A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhető, összehasonlító adatokat.

91

Tevékenységi formák a többi tanórán Osztályfőnöki órákon kötelező egészségnevelő téma feldolgozása, melyek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség. Igény szerint külső szakember / orvos, védőnő, egészségszervező / meghívása, valamint lehetőség szerint kortárs segítő középiskolások részvétele az osztályfőnöki órákon. A helyes testtartásra minden tanórán és minden évfolyamon figyelmeztetjük a tanulóinkat. Az egészségnevelő program témaköreinek feldolgozására lehetőség van minden tantárgy keretein belül, erősítve a testi – lelki egészség magasabb szintre jutását. (osztályfőnöki -, biológia -, környezetismeret -, természetismeret -, emberismeret -, rajz és vizuális kultúra -, ének – óra) Ezek a témakörök: § az egészséges táplálkozás, § a dohányzás, az alkohol és drog, § a szexualitás, az AIDS, § a higiénés magatartás, § a balesetek megelőzés, betegségek elkerülése, az egészség megóvása, § a mentálhigiéné, a krízisprevenció, § a társas kapcsolatok a társadalomban, családban

Tevékenységi formák a tanórán kívül ·

Sportköri foglalkozások szervezése.

·

A sportegyesületekben végzett munka elősegítése és elismerése.

·

A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai

szünetekben, az ebédlőben, a délutáni foglalkozások, szabadidős programok során, valamint az osztálykirándulások alkalmával. ·

A kulturált viselkedés követelményinek megismertetése és gyakoroltatása a közleke-

désben, vásárláskor, az utcán ás az iskolában. ·

A tanár – diák, a diák – diák, a gyerek – szülő viszony és magatartási normák megis-

mertetése, szünetekben, osztálykirándulásokon, sportversenyeken, napköziben. 92

·

A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok sem a

tanórán kívül: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kiállítások, koncertek, művészeti közösségformáló csoportok működtetése. Egyéb szervezett szabadidős programok: § Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakhoz igazodva. § Tevékenységek a különböző ünnepekhez kapcsolódóan. § Osztályok közötti sportversenyek szervetése. § Az egészségnevelési hónap eseményei novemberben: §

egészségnevelési TOTO,

§

keresztrejtvények kitöltése,

§

tablókészítés,

§

egészséges ételek készítése

Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt szerepet kap a napközi, a menza a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével. Az iskolai büfé működtetése során szem előtt tartjuk az egészségnevelés követelményeit, ugyanakkor a kulturált vásárlás megismertetésére és gyakoroltatására is lehetőséget teremtünk.

10. 7. Az egészségügyi ellátások és a felügyelet rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt iskolaorvosi és fogorvosi teendők ellátására. Az iskolaorvos, az iskolai védőnő és a fogorvos a munkáját a megállapodásnak megfelelően végzi, tevékenységét a 26 / 1977/ IX.3/ NM rendelet szabályozza. A tanulók egészségügyi ellátását az orvosok és a védőnő az igazgatóhelyettessel egyeztetett rend szerint végzik.

10. 8. . Együttműködés az évente visszatérő feladatok során ·

Az iskolaorvossal, iskolai védőnővel egyeztetett időpontokban kerül sor a szüksé-

ges szűrővizsgálatokra és védőoltásokra. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. ·

Az osztályfőnökök tanévenként egy alkalommal fogászati rendelésre kísérik ta93

nítványaikat. ·

A testnevelők együttműködnek a sporttal, illetve a gyógytestneveléssel összefüggő

vizsgálatok alkalmával. ·

A krónikus beteg, valamint testi, érzékszervi és egyéb fogyatékos tanulók házior-

vossal egyeztetett fokozott ellenőrzését az intézményegység-vezetők koordinálják. ·

A Nevelési Tanácsadóval együttműködve végezzük a pszichés fejlődés zavaraival

és magatartási problémákkal küzdő tanulók segítését, szükség esetén szakértői bizottság elé kísérését. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza az egészségneveléssel kapcsolatos további feladatokat és tevékenységi formákat: § a védő – óvó intézkedéseket § a tanulóbalesetek megelőzését szolgáló előírásokat § a tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat § a rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket § a helyes és biztonságos közlekedésre nevelés feladatait § Az egészségnevelés módszerei

A követelmények indokoltságát, motiváltságát meggyőződéssé kell fejleszteni. Ismereteket kell nyújtani, azokat rendszerbe kell foglalni. Normákat kell megfogalmazni, azokat rendszerbe kell foglalni. Érzelmeket kell kelteni, kapcsolni az ismeretekhez, a normákhoz, a belátásig kell eljuttatni a gyermekeket, majd egy hosszú nevelési folyamatban formálódik meggyőződéssé. A fentieket természetesen az életkor függvényében és az alkalmazott módszerek átgondolt megválasztásával, jó alkalmazásával érhetjük el.

10. 9. Elvárások a pedagógusokkal szemben A gyermekek életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógus közösség életmódja. A pedagógusok személyes példamutatása nevelésünk felelőssége. Az iskola, mint élettér is befolyásolja a gyerekek égészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben.

94

9. 3. A mindennapos testedzés formái Célja: A 6-14 éves korosztály egészséges életmódra nevelése, a rendszeres sportolás, mozgás iránti igény kialakítása és kielégítése, a sport megszerettetése – az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint. Formái: · · · · ·

kötelező tanórai foglalkozások nem kötelező, választható tanórai foglalkozások iskolai sportköri foglalkozások tanórán kívüli foglalkozások gyógytestnevelés

Biztosítjuk az iskola valamennyi tanulójának 1-8. évfolyamig a mindennapos testnevelés lehetőségét. Tanórán kívüli foglalkozások formái § § §

napközis - szabadidős és sportfoglalkozások szervezett kirándulások – túrák osztálybajnokságok (pl.foci, kézilabda)

10. 10. Gyógytestnevelés A tanuló, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvos – szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógy-testnevelésben részesül. Heti 2 óra gyakorisággal vesz részt a kiszűrt tanuló, melyen a megjelenés és aktív részvétel kötelező számára.

10. 11. . Általános rendelkezések a mindennapos testedzésre vonatkozóan · A mozgásra, testnevelésre fordított órák túlléphetik a törvény által meghatározott korcsoportonkénti óraszámot. · Az órarendi beosztásnál arányosan elosztva egy-egy testnevelési ill. sportjáték-óra tervezhető naponta. · A sportköri foglalkozások is a hét más-más napjára szervezhetők. · A testnevelés órák – sportfoglalkozások időtartama min. 45 perc, max. 90 perc. 95

· A tanórán kívüli foglalkozások időtartamát jellege határozza meg. · A foglalkozásokat minden esetben pedagógus vezeti. · A tanórai foglalkozásokat minden esetben testnevelő, ill. gyógytestnevelő végzettségű szakember vezeti. A tanórán kívüli foglalkozásokat osztályfőnök, napközis nevelő, szabadidő szervező, DÖK-vezető is vezetheti. · Alsó tagozaton, 1 – 3. évfolyamokon a Sportjáték foglalkozást nem a testnevelést tartó pedagógus is vezetheti. · Az iskolánkban folyó testedzés valamennyi foglalkozásáról írásbeli dokumentációt kell vezetni a nevelőknek a hely, idő és a résztvevők számának feltűntetésével.

96

11. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és az egyéni értékelő lapokon keresztül a szülők tudomására hozzák.

3. A tanulók fizikai állapotának méréshez kapcsolódó értékelési pontszámokat az OM által kiadott szoftver tartalmazza. Az eredmények rögzítését és a követő vizsgálatokat e szoftver segítségével végezzük. Az iskolaorvos, védőnő tájékoztatása a mérési eredményekről az iskolai statisztikai adatszolgáltatás részeként történik. Az OM-be a kötelező adatszolgáltatást elektronikus úton juttatjuk el a feldolgozó szoftver felhasználásával.

A mérés célja § Az iskola mérési tapasztalatainak, folyamatos megfigyeléseinek kiegészítése a tanulók fizikai képességeinek szintjéről, a külső méréssel és feldolgozással gyűjtött információk alapján. § A pedagógusok munkájának segítése, az egyéni képességfejlesztés ösztönzése. § A tanítási tanulási folyamat esetleges korrekciójához javaslatok megfogalmazása. § A formatív mérés információkat adjon a fenntartónak a közoktatási fejlesztési terv felülvizsgálatához, ha szükséges korrekciójához,

illetve pozitív megerősítésé-

hez.(óraszámok meghatározása) § A tanulók egyéni értékelése, a teljesítmények összehasonlítása segítse az egészséges 97

életmódra nevelést, a mozgásos tevékenységek ösztönzését. § A motorikus képességek szorosan épülnek az adottságokra, de lényeges, hogy egy adott életkorban a gyakorlás mennyire befolyásolja a színvonalat. § A mérés céljai között megtalálható a minőség-ellenőrzés fogalma is, hiszen lényeges, hogy az általános teherbíró képesség egységes mérését, értékelését feladatunknak tekintsük. § A célok között hangsúlyosan szerepelt az is, hogy a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat felfedjük, ezáltal lehetővé tenni a tudatos, célorientált javítást. § A méréssel szerettük volna a rendszeres, tudatos, összehasonlítható adatgyűjtés, és elemzés iskolai gyakorlatának elterjedését is szorgalmazni, ösztönözni.

Mérési területek § Aerob képesség mérése.(Cooper teszt) § Alsó végtag dinamikus erejének mérése. (helyből távolugrás) § Csípőhajlító- és a hasizom állóképességének mérése. (hanyattfekvésből felülés térdérintéssel) § Hátizmok erő-állóképességének mérése. (Hason fekvésből törzsemelés) § Vállövi- és karizmok erejének mérése. (Mellső fekvőtámaszban karhajlítás) § Testtömeg-index megállapítása

A mérési feladatok leírása

Az alsó végtag dinamikus erejének mérése – helyből távolugrás

A gyakorlat végrehajtása:

Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll. A lábfejek párhuzamosak, és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. 98

Feladat: térdhajlítás, és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig, - majd páros karlendítéssel előre – páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük 1 cm-es pontossággal.

A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése. Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan, kifáradásig

A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellsőfekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak, - a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik – a törzs egyenes, a fej a törzs meghosszabbításában van, a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva a karhajlítást - és nyújtást végez. A törzs és a fej feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végezendő.

A hátizmok erő-állóképességének mérése. Hason-fekvésből törzsemelés és törzsleengedés folyamatosan, kifáradásig

A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs- és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 99

2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló-helyzet. 5. Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik. 6. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

A hasizmok erő-állóképességének mérése. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig. (Maximális időtartam 4 perc)

A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Cooper-teszt, 2000 m futás

Az általános iskola 5-8. évfolyamán a 12 perces futással kell mérni a tanulók Aerob képességét. 1-4. évfolyamon a 2000 m-es futással mérjük ezt a mutatót.

100

Testtömeg-index mérése

A testtömeg-index mérésének segítségével egyszerűen, mérhető paraméterek alapján ellenőrizhetjük a tanulók antropometriai jellemzőit, státusát. Kiszámításának módja: a kilogrammban megadott testsúly osztva a méterben megadott testmagasság négyzetével. Az adatok feldolgozásához a következő határértékeket vesszük figyelembe

ÉRTÉKELÉS

LÁNYOK

Sovány

FIUK < 16

Normál

16-22

16-21

Túlsúlyos

22-26

21-25

>26

>25

Elhízott

Mérési határértékek

A Hungarofit több éves vizsgálatai alapján az egészség megőrzéséhez „szükséges”, illetve „kell” értékeket az alábbiakban határozzuk meg:

Az aerob teljesítőképesség „kell” értékei. 2000m

7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

Lányok

12,50

12,34

12,22

12,00

Fiúk

12,46

12,o7

11,19

11,04

Cooper teszt

11éves

12 éves

13éves

14 éves

Lányok

2030m

2050m

2060m

2070m

Fiúk

2250m

2330m

2390m

2460m

101

A helyből távolugrás „kell” értékei1 Helyből távolug- 7 éves rás Leány 1,21

8éves

9 éves

10 éves

1,32

1,41

1,48

Fiú

1,24

1,34

1,47

1,58

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

Leány

1,54

1,62

1,66

1,71

Fiú

1,69

1,79

1,88

1,96

A törzsemelés „kell” értékei. A hátizom erő- 7 éves állóképessége Leány 40

8éves

9 éves

10 éves

43

45

46

Fiú

44

46

48

50

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

Leány

48

52

54

54

Fiú

52

54

56

58

A hanyattfekvésből felülés „kell” értékei. Hasizom erő- 7 éves állóképessége Leány 50

8éves

9 éves

10 éves

53

56

59

Fiú

55

58

61

63

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

Leány

61

63

65

67

Fiú

65

67

69

71

1

Az értékeket Mérey Ildikó: Hungarofit szakkönyve alapján állapítottuk meg

102

A karhajlítás „kell” értékei. A karizmok erő- 7 éves állóképessége Leány 5

8éves

9 éves

10 éves

6

7

8

Fiú

14

16

18

20

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

Leány

9

10

11

12

Fiú

22

24

26

28

A mérési eredmények értékelése, pontértékek

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fizikai állapot mérése nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, amely kiindulópontja a kondicionális képességek fokozatos fejlesztésének, az egyénre szabott képzési rendszer bevezetésének. A dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett tesztrendszer, a Hungarofit, több mint 15 éves laboratóriumi terheléses vizsgálatokra épül. A tanulók által elért eredményeket egységes standardizált pontrendszer hozzárendelésével lehet összehasonlíthatóvá, és objektívvé tenni. Az általános teherbíró képesség akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább felét az aerob állképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.

A feladat

Elérhető pontszámok

Cooper teszt, illetve 2000m-es futás:

77

Helyből távolugrás:

21

Hanyattfekvésből felülés:

14

Hason-fekvésből törzsemelés:

14

Fekvőtámaszban karhajlítás:

14

Maximális pontszám

140

103

Minősítő kategóriák Ø Igen gyenge: A gyenge fizikai állapot miatt, a napi tevékenység elvégzése közben rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzik magukat. Hajlamosak a gyakori megbetegedésre.(0-20,5 pont) Ø Gyenge: Az egész napos tevékenységtől még gyakran elfáradnak, és nem tudják magukat kipihenni egyik napról a másikra. Sokszor érzik magukat fáradtnak, levertnek, rosszkedvűnek.(21-40,5 pont) Ø Kifogásolható: A rendszeres napi tevékenységtől már kevésbé fáradnak el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi őket.(41-60,5 pont) Ø Közepes: Elérték azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészségesek maradjanak, tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzetben élhessenek. Heti 2-3 óra testedzést végeznek, és arra kell törekedni, hogy ezt a szintet a későbbiek folyamán is megtartsák.(61-80,5 pont) Ø Jó: Ezt a szintet azoknak sikerül elérniük, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szinten sportolnak, rendszeresen edzenek, versenyeznek.( 81- 100,5 pont) Ø Kiváló: Ezen a szinten lévők speciálisan és jól terhelhetőek. (101-120,5 pont) Ø Extra: Fizikailag kiválóan terhelhetőek, fizikai képességei alkalmassá teszik arra, hogy valamelyik sportágban kiemelkedő eredményt érjenek el.

104

12. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok 12. 1. A fogyasztóvédelem célja A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a 105

nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. A fogyasztóvédelmi oktatás során a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására fektetünk hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényegesnek tartjuk: ·

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése

·

az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,

·

a természeti értékek védelme.

Fontosnak ítéljük továbbá a fogyasztás során: ·

a tájékozódás képessége,

·

a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.

Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontosnak tartjuk, hogy az általános iskola befejezésekor a diákjaink értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: ·

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

·

Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban kere106

sendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. ·

Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.

·

Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon való felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

·

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

12. 2. A fogyasztóvédelem beépülése az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba a következőképpen épülnek be a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: ·

Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései

·

Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyagfogyasztási-számítások

·

Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);

·

Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;

·

Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái

·

Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás

107

·

Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk

·

Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia

·

Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai, tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz)

12. 3. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) ·

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

·

Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

·

Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

12. 4. Módszertani elemek Úgy tartjuk, akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: ¨ a kritikus gondolkodás, ¨ az egyéni és csoportos döntéshozás és ¨ a problémamegoldás A készségfejlesztésnek tartalmazni kell: ¨ az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, ¨ a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.

A fogyasztói szokás-alakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együtt-

108

működésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segítünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjtetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontosnak véljük, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. ·

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

·

Riportkészítés az eladókkal

·

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

·

Egyéni és csoportos döntéshozatal

·

Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

·

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

·

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

·

Szimulációs játék, esettanulmány

·

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

·

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

109

13. A kompetencialapú oktatás iskolán belüli megszervezése A TÁMOP 3. 1. 4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című pályázat következtében, valamint az intézményben alkalmazott megváltozott pedagógiai módszertan következtében, a pedagógiai programot egy oktatásszervezés című önálló fejezettel egészítjük ki.

A pedagógia program jellegéből adódóan hosszú távú tervező dokumentum. Ezért a funkcióból következően egyes tartalmi kritériumok meghatározása és szabályozása szükséges. Ugyanakkor a megvalósítást, kivitelezést konkretizálni az adott tanévre vonatkozó éves tervekben lehetséges.

13. 1. A kompetencia fogalma A kompetencia hitelesség. Jelenti mindazt a munkavégzéshez szükséges szakértelmet, a személyes készségek, képességek, motivációk, tulajdonságok együttesét, amelyekkel a munkakörben megkívánt eredmények elérhetők. Napjaink pedagógiai gyakorlatának egyik legfontosabb célja a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése a közoktatásban. A kompetencia a mi felfogásunk szerint az ismereteknek, azok alkalmazási képességének és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdöknek az összességét jelenti. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyermekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, amelynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás és tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés (Vass 2008).

110

13. 2. Oktatásszervezési eljárások 13. 2. 1. Tantárgytömbösítés A TÁMOP 3. 1. 4. pályázatban előírt, növekvő arányú alkalmazás a pedagógiai program szintjén keretjelleggel szabályozható. A tömbösítésbe bevont egyes évfolyamokat, vagy az évfolyamok tanulócsoportjait és a tantárgyak körét évente, a tantestület döntése alapján a munkatervben határozzuk meg pontosan. - Figyelembe véve az adott tanév óratervi óráinak számát.

13. 2. 2. Műveltségterület szerinti oktatás A 6. évfolyamig kiterjesztett alapozó szakasz lehetőséget kínál a szaktárgyak nélküli oktatásra, lehetséges területei: - környezetismeret, - művészetek (rajz, ének, tánc-dráma) - integrált tantárgy lehetséges megoldás a fent említett művészetek kiegészítve a technika tantárggyal, annak keretében kézműves foglalkoztatással. - magyar nyelv és irodalom A tantestület döntése alapján az adott tanév munkatervében határozzuk meg, mely műveltségterületet vonjuk be ebbe az oktatásszervezési formába.

13. 2. 3. Moduloktatás A műveltség terület szerinti oktatás modulokra osztható. Fontos, hogy a modulok ne tantárgyakhoz kötötten legyenek kidolgozva (pl. ének, rajz), hanem egy –egy témakörben együttesen jelenjenek meg a tantárgyi tartalmak (pl. egy tájegység művészete). A pályázaton belül a saját innováció keretében kerül sor intézményünkben több modul megvalósítására.

13. 3. 4. Témahét Lehetséges megoldása a tanórán történő és a tanórán kívüli megszervezés. Területei lehet111

nek például: -

egészségnevelés,

-

környezetvédelem,

-

erdei iskola,

-

lakóhelyünk megismerése,

-

hagyományápolás

Évfolyamonként lehetséges eltérő tartalmakat választani a témahét megszervezésére.

13. 3. 5. Projekt A projekt értelmezése alapján különbséget kell tennünk projektalapú oktatás és a projekt módszer alkalmazása között. − Projekt alapú oktatás esetén az adott tantárgy, vagy műveltségterület teljes tantervét projektekre bontva kell megtervezni. − A projekt módszer egy-egy tananyagegység projekt keretében történő feldolgozását feltételezi. − Az iskola részben tanórán kívüli foglalkozások keretében évente egy, esetleg két iskolai projektet is megvalósíthat.

13. 3. 6. Saját innováció Intézményünkben a TÁMOP 3.1.4 pályázattal kapcsolatban saját innovációt dolgoztunk ki, melynek implementációja megtörtént. A fenntarthatóság ideje alatt megvalósítjuk az Egészséges életmód, egészséges táplálkozás, valamint a Társadalmi együttműködésen alapuló oktatási és nevelési programok innovációt, melyek új tanulásszervezési eljárásokat tartalmaznak, modulokat, témaheteket és projekteket. A pedagógiai program szintjén meghatározható, hogy egyes évfolyamokon vagy tanulócsoportokban milyen tantárgyakra kiterjedően, hány órában – hány projekt – kerül alkalmazásra.

112

Intézményünkben a TÁMOP 3.3.2 pályázattal kapcsolatban saját innovációt dolgoztunk ki. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (HHH) egyéni fejlesztési tervek szerint kapnak megsegítést mind az oktatásban, mind pedig a nevelésben. Bevezettük a három havonkénti értékelésüket, együttműködve a szülői házzal. Az IPR-t minden pedagógus alkalmazza. Főképpen a fejlesztő pedagógusok és az osztályfőnökök. 13.4.. Tanulásszervezési eljárások 13. 4. 1 Kooperatív tanulásszervezés −

alkalmazása meghatározható tantárgyakra bontottan időarányosan, pl. valamennyi tantárgy éves óratervének 20%

−

alkalmazásáról dönthet a szakmai munkaközösség, amit az iskola az éves munkatervében határoz meg;

13. 4. 2. Tanórai differenciálás Elsődlegesen egy közös értelmezési alap szükséges arról, hogy mit tekint a nevelőtestület a differenciálás tartalmának, és azok közül mit preferál. Iskolánkban a tanórai differenciálás egyéni képességekhez igazított tanulás-szervezésként értelmezzük, mely − eltérő feladatadást, − bemeneti mérésen alapuló egyéni fejlesztést, − kooperatív technikákban alkalmazott eltérő munkáltatást jelent. A megvalósítás módjáról (és arról, hogy az adott tanévben mit preferál) a szakmai munkaközösségek döntenek. A végső pontosítást az éves munkaterv rögzíti.

13. 4. 3. Drámapedagógia Részben a tánc-drámaoktatással, valamint a szociális kompetenciák fejlesztésével összefüggésben valósul meg.

113

13. 4. 4. Tanulásmódszertan Megoldási módja: - az egyes tantárgyakba építve, az adott évfolyamon újonnan belépő tantárgy esetében az éves óraszám 10 %-ában megállapítva; - ötödik évfolyamon az osztályfőnöki óra keretében féléves önálló modul; - minden évfolyamon 3-4 órás modulként beépítve az osztályfőnöki órák tananyagába. A megvalósítás módjáról a tantestület dönt.

13. 4. 5. IKT alapú módszerek Megfelelő eszközök birtokában a digitális kompetencia fejlesztése, és az eszközök alkalmazási területeinek megjelölése: − projektmódszer alkalmazásánál, − hagyományos oktatásszervezésben, − differenciált óraszervezésnél, − tanulók tudása, teljesítménye, kompetenciáinak, mérése, ellenőrzése, értékelése

114

Helyi tanterv 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai Az 1 – 4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok LAKITELEK Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

296

8

296

8

296

8

259

7

Matematika

148

4

148

4

148

4

148

4

Informatika

-

-

-

37

1

Idegen nyelv

-

-

111

3

111

3

Környezetismeret

37

1

37

1

37

1

55,5

1,5

Ének-zene

37

1

37

1

37

1

37

1

Rajz

37

1

37

1

37

1

37

1

Technika és életvitel

37

1

37

1

37

1

37

1

185

5

185

5

185

5

185

5

777

21

777

21

888

24

906,5

24,5

tehetséggondozás

37

1

37

1

37

1

37

1

osztályfőnöki kedvezmény

37

1

37

1

37

1

37

1

3

111

3

37

1

1091,5

29,5

Testnevelés és sport megsporttal együtt)

Heti kötelező óraszám

(tö-

További órakeret

Idegen nyelv csoportbont. Informatika csoportbont. MINDÖSSZESEN

851

23

851

23

1073

29

115

Az 5–8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok LAKITELEK 5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom

4

148

4

148

4

148

3,5

129,5

Történelem és állampolgári ismeretek

2

74

2

74

2

74

2

74

Idegen nyelv

3

111

3

111

3

111

3

111

Matematika

4

148

4

148

3

111

3

111

Informatika

1

37

1

37

1

37

1

37

Természetismeret

2

74

1,5

55,5

Fizika

1,5

55,5

1,5

55,5

Biológia és egészségtan

1,5

55,5

1,5

55,5

Kémia

1,5

55,5

1,5

55,5

Földrajz

1,5

55,5

1,5

55,5

Ének-zene

1

38-7

1

37

1

37

1

37

Rajz

1

37

1

37

1

37

1

37

0-1

37

Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel

1

37

1

37

1

37

1

37

Testnevelés és sport

5

185

5

185

3,5

129,5

3,5

129,5

0–1

18,5

1–0

18,5

Ember és társadalomismeret, etika Egészségtan ismeretben)

(természet-

1 – 0 18,5

Hon és népismeret

0-1

Tánc-dráma

1-0

18,5

0-1

25

925

25,5/ 24,5

925

25,5/ 26,5

962

26

962

1

37

1

37

1

37

1

37

Magyar

0,5

18,5

0,5

18,5

0,5

18,5

Matematika

0,5

18,5

0,5

37

0,5

18.5

KÖTELEZŐ ÓRASZÁM

1-0

37

Köt, választható Osztályfőnöki

Természetismeret

0,5

18,5

0,5

116

Biológia

0-0,5

Kémia

0,5-0

0,5

18,5

1036

28,5

1054,5

Rajz

0,5

18,5

ÖSSZES KÖTELEZŐ ÓRA

27,5

1017, 5

28/ 27

Idegen nyelv csoportbontás

3

111

3

111

3

111

3

111

Informatika csoportbontás

1

37

1

37

1

37

1

37

Technika csoportbontás

1

37

1

37

1

37

1

37

osztályfőnöki mény

1

37

1

37

1

37

1

37

33,5

1165, 5

34/ 33

1258

34,5

1276,5

1017, 27,5/ 5 28,5

További órakeret

kedvez-

MINDÖSSZESEN

1165, 33,5/ 5 34,5

117

Az 1 – 4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok NYÁRLŐRINC Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

296

8

296

8

296

8

259

7

Matematika

148

4

148

4

148

4

148

4

Informatika

-

-

-

37

1

Idegen nyelv

-

-

-

111

3

Környezetismeret

37

1

37

1

37

1

55,5

1,5

Ének-zene

37

1

37

1

37

1

37

1

Rajz

37

1

37

1

37

1

37

1

Technika és életvitel

37

1

37

1

37

1

37

1

Testnevelés és sport

148

4

148

4

148

4

111

3

Heti kötelező óraszám

740

20

740

20

740

20

832,5

22,5

37

1

Kötelezően választandó osztályfőnöki További órakeret korrepetálás

74

2

74

2

testnevelés

37

1

37

1

37

1

74

2

osztályfőnöki kedvezmény informatika csoportbont.

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

111

3

1165,5

31,5

idegen nyelv

111

3

idegen nyelv csoportbont. MINDÖSSZESEN

888

24

888

24

999

27

118

Az 5–8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok NYÁRLŐRINC 5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1.1.1.1.1 TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom

4

148

4

148

4

148

3,5

129,5

Történelem és állampolgári ismeretek

2

74

2

74

2

74

2

74

Idegen nyelv

3

111

3

111

3

111

3

111

Matematika

4

148

4

148

3

111

3

111

Informatika

1

37

1

37

1

37

1

37

Természetismeret

2

74

1,5

55,5

Fizika

1,5

55,5

1,5

55,5

Biológia és egészségtan

1,5

55,5

1,5

55,5

Kémia

1,5

55,5

1,5

55,5

Földrajz

1,5

55,5

1,5

55,5

Ének-zene

1

38-7

1

37

1

37

1

37

Rajz

1

37

1

37

1

37

1

37

0-1

37

Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel

1

37

1

37

1

37

1

37

Testnevelés és sport

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

0–1

18,5

1–0

18,5

925

Ember és társadalomismeret, etika Egészségtan

1 – 18,5 0

Hon és népismeret

0-1

1-0

Tánc-dráma

1-0

18,5 0 - 1

KÖTELEZŐ ÓRASZÁM

22,5 832,5

37

23 /22

832

24,5 /25,5

925

25

További órakeret osztályfőnöki

1

37

1

37

1

37

1

osztályfőnöki kedvezmény

1

37

1

37

1

37

1

magyar

2,5

92,5

119

további óra idegen nyelvre

1

37

1

37

1

37

idegen nyelv csoportbontás

3

111

3

111

3

111

3

111

informatika csoportbontás

1

37

3

111

2

74

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

0,5

18,5

3

111

4

148 39

1443

testnevelés matematika képességfejlesztés MINDÖSSZESEN

30

1110 33,5 1221 38,5/ / 39,5 32,5

1406

Az iskola óraterve mind tartalmában mind szerkezetében tükrözi az iskolában folyó oktató-nevelő munkát meghatározó pedagógiai elveket és célokat. A kötelező tanórai foglakozások a minden tanuló által kötelezően teljesítendő óraszámot tartalmazzák. Ezek során sajátítják el a tanulók a NAT-ban szereplő valamennyi műveltségi terület, részterület minimális követelményeit. Az iskola helyi tantervében meghatározott Magyar nyelv és irodalom valamint a Matematika tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választható tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, vagyis az ezeken való részvétel az iskolába beiratkozott valamennyi tanuló számára kötelező. A nem kötelező tanórai foglalkozások és egyéni felzárkóztatás lehetőségéből a tanulók egyéni érdeklődésüknek megfelelően a szülők döntése és a pedagógusok (az osztályfőnök) javaslata alapján választanak a minimálisan és a maximálisan megadott keretek között. A választható foglalkozások célja a felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek nyújtása. A szabadon választható órakeretből csak azok a tanulók választhatják a második idegen nyelvet, akik 4. évfolyam végén Magyar nyelv és irodalom valamint Német nyelv tantárgyakból is jeles osztályzatot kaptak, és a közismereti tárgyak átlaga nem volt gyengébb 4, 00-nál. A tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások: o tanulmányi kirándulások, tanulmányi séták o kulturális rendezvények, sportrendezvények o mezőgazdasági munka o diákkörök 120

o versenyek o diáknap, jeles napok (Víz világnapja, Föld Napja, Madarak, fák napja) o táborok 2. Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, tanulmányi segédletek megválasztása az adott tantárgyat tanító pedagógus felelőssége. Alapkövetelmény, hogy a kiválasztott tankönyvek és más segédletek tartalma tudományos igényű legyen, és a tananyagot a gyermek életkorának megfelelő szinten tárgyalja a tantervi anyagot, a tananyagot célszerű, megfelelő logikai sorrendben tartalmazza. Törekszünk az alsó és a felső tagozat viszonylatában az azonos szemléletet képviselő, a tananyag egymásra épültségét eredményező, azt garantáló tankönyvek, munkafüzetek használatára. A segédanyagok, munkafüzetek, feladat- és mérőlapok kiválasztásának feltétele, hogy azok nyelvezetükben, követelményeikben illeszkedjenek a választott tankönyvcsaládhoz és helyi tantervi programjainkhoz. A tankönyvek és segédletek megválasztásánál figyelembe vesszük a szülők anyagi lehetőségeit. A tanulást segítő korszerű taneszközök beszerzését mindenkor az iskola gazdasági helyzetét figyelembe véve, tervszerű ütemezéssel végezzük, az elfogadott terv szerint. A helyi tantervek megvalósulását elősegítő, a taneszköz jegyzékben meghatározott, szemléltető-eszközöket és mindazokat a feltételeket a biztosítása, amelyek a Funkcionális taneszközjegyzék szerint a NAT és a Kerettanterv, valamint a helyi tanterv elvégzéséhez nélkülözhetetlenek, a tananyag feldolgozásához, képességek fejlesztéséhez mindenképpen indokoltak 2005. szeptemberéig biztosítottuk. Az iskolai eszközöknek tükrözni kell korunkat, ennek dinamizmusát, korunk megismerési mintázatait, eljárásait, munkakultúráját. Az iskola szertáraiban kellő mértékben képviselve van az eszközök „újabb nemzedéke ", különös tekintettel a közoktatásinformatizálás modernizációs programjára. A tanulói aktivitást igénylő eszközök kerültek előtérbe, amelyeket a NAT tartalmaira és követelményeire támaszkodva ismeretszerzéshez, képességfejlesztéshez, személyiségfejlesztéshez alkalmazunk Gazdaságossági célból bizonyos eszközök többfunkciós használatára törekszünk, bizonyos feladatokat pedig a Városi Művelődési Ház és Könyvtár technikai eszközeinek igénybevételével (média-ismeret, informatika, stb.) látunk el. 121

Az egyes tantárgyak taneszköz-és felszerelési jegyzékét az adott tantárgy helyi tantervében tüntetjük fel. 3. Tanulói jogviszony. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Első osztályba kötelezően felvételt nyer a fenntartó önkormányzatok közigazgatási területéhez tartozó – a május 31-ig a hatodik életévét betöltő – valamennyi iskolaérett tanköteles. (Iskolaérettség igazolása az óvoda javaslata vagy szakvizsgálat alapján történik) A június 1. és december 31. között tankötelessé váló gyermek felvételére a szülő kérése alapján rendkívül indokolt esetben és szakvizsgálat után az igazgató döntése alapján kerülhet sor. Az iskolával a tanuló - a beíratás napjától - tanulói jogviszonyba kerül. Napközibe minden jelentkezőt felveszünk. Az iskola bármely évfolyamán a tankötelezettség mindennapi iskolába járással, vendégtanulóként vagy magántanulóként teljesíthető. Ez utóbbi esetben - ha nem egészségügyi okból és nem orvosi javaslattal történik - a követelmények teljesítéséről a szülőnek kell gondoskodni. A magántanuló írásbeli és szóbeli beszámoltatás keretében köteles számot adni felkészültségéről. Évközben más iskolákból érkezett tanulók szükség esetén különbözeti vizsgát tesznek (pl. kötelező idegen nyelv). Az esetleges hiányosságok pótlásáról, a különbözeti vizsgára való felkészítésről a szülőnek kell gondoskodni. A felzárkóztatási szakasz költségei a szülőt terhelik. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése. Egy vagy két - a tanév végén kapott - elégtelen osztályzat esetén a tanköteles tanuló köteles javítóvizsgát tenni, ennek elmulasztása ill. a tanév végén szerzett - három elégtelen osztályzat megléte esetén a tanuló köteles évfolyamot ismételni. A NAT előírásai alapján a 4. 6. 8. évfolyamok végén - a szakaszhatároknak megfelelően - a műveltségi területek követelményeinek alapján, a többi évfolyamon az iskola helyi tantervében meghatározott minimum követelmények alapján dönt a vizsgabizottság a javító vagy osztályozó vizsga eredményességéről. A jogszabályokban meghatározott számú igazolt vagy igazolatlan hiányzás esetén a tanuló osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Igazolatlan hiányzás esetén a nevelőtestület egyedi elbírálással megvonhatja az osztályozó vizsga lehetőségét, és az évfolyam megismétlésére kötelezheti a tanulót. A tanulói jogviszony megszűnése történhet a tanuló lakhelyének megváltozása, a szülő írásbeli kérelmére másik iskola választása miatt, ill. a kötelességeit súlyosan megszegő tanuló fegyelmi tárgyalása után (76.§ 3.)

122

4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzést - értékelést a pedagógiai folyamat szerves részének tekintjük, ezért ugyanazokat az elveket érvényesítjük, mint a nevelés - oktatás folyamatának más területein. Valamely osztályfokra történő belépéskor, továbblépéskor, tanárváltáskor az előzetes ismeretek szintjének megállapítására, helyzetmérésre – feladat meghatározó jelleggel diagnosztikus méréseket végzünk. Ezeket nem osztályozzuk, a teljesítményeket pontszámokban vagy százalékokban kifejezve értékeljük. A tanulási folyamat követésére időben rendszeresen, tervszerűen elosztott gyakorisággal végezzük a fejlesztő, formatív méréseket.(röpdolgozat, szóbeli és írásbeli egyéni feletek, osztályfeleltetés, kísérlet, megfigyelés, gyűjtőmunka, kiselőadás) Értékelésünk, minősítésünk alapja a normára orientált szummatív értékelés, melynek lényege, hogy az adott populációban minden tanuló talál önmaga számára megoldható feladatokat. (alapkövetelmények, törzsanyag, SNI tanulók követelményei) 4. 1. Értékelésünk szemléleti alapja Folyamatosan rendszeresen összevetjük a tanulók fejlődéséről nyert adatokat a fejlődésük iránt támasztott követelményekkel. Az ellenőrzés nem szorítkozik csupán az ismeretek és készségek értékelésére, folyamatosan értékeljük tanulóink képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését, nemcsak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást osztályozzuk. Figyelembe vesszük a tanulók fejlődésének jellemző vonásait, élettani sajátosságait. Fontosnak érezzük, hogy az érdemjegyek, osztályzatok ne csupán kinyilatkoztatott ítéletként lebegjenek a tanulók előtt, szóban is megbeszéljük, hol hibáztak, miben, mi lehet a hibák oka, mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében. Azt valljuk, az ellenőrzésnek nem kell szükségszerűen félelemmel terhes, feszült légkörben folynia, ha · folyamatos: megjelenése rendszeres, aktuális, tervszerű ·

sokoldalú: méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást, meghatározza a további feladatokat

·

változatos: vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket

·

kiszámítható

Iskolánkban a tanulói teljesítmények értékelésének alapja a különféle méréseken elért 123

eredmény. A követelmények jelentik a tanulás értékelésében a viszonyítási alapot. A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amelyet valamely anyagrész vagy tantárgy tanulása után várunk el a tanulóktól. Érdemjegyet csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására adunk, amelyekre a követelmények vonatkoznak. Az írásbeli számonkérés mellett kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a szóbeli feleteknek. A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába folyamatosan beépül, de az osztályozás és az írásbeli értékelés rendszere évfolyamtól, tantárgytól függően változhat.

4. 2. A tanulói teljesítmények értékelésének, minősítésének formái 4. 2. 1. Formái: · · · · · · · ·

percepciós mérések diagnosztikus mérések, vizsgarendszer témazáró dolgozatok felmérő dolgozatok önálló fogalmazás írása feladatlap kitöltése rövid írásbeli felelet, szódolgozat tollbamondás

4. 2. 2. Rendje: A felmérő és témazáró dolgozat egy-egy nagyobb tananyagegység lezárását szolgálja. Összefoglalás, rendszerezés előzi meg; a megírás idejét be kell jelenteni a tanulónak.. A témazáró dolgozatok érdemjegyei piros színnel kerülnek az osztálynaplóba. 4. 2. 3. Korlátai: · A tantárgyi érdemjegyek nem születhetnek, csak írásbeli számonkérésből. · Az írásbeli beszámoltatások és a szóbeli feleletek arányára ügyelni kell. · A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknél a szóbeliség dominál. · A tanítási napon egy tanulócsoportban nem lehet kettőnél több felmérést, témazáró dolgozatot íratni. · Hosszabb tanítási szünetet követő tanítási napon felmérést, témazáró dolgozatot nem íratunk. · Az írásbeli beszámolókat (dolgozatok, felmérések, stb.) legkésőbb két hét elteltével 124

·

értékelve vissza kell adni a tanulónak. Az osztály teljesítményét szóban értékeljük.

4. 2. 4. Az írásbeli beszámoltatások szerepe, súlya a tanuló tudásának értékelésében 4. 2. 4. 1. Szerepe: o Az alapozó tantárgyak éves tervezése előtt a diagnosztikus méréseket minden évfolyamon el kell végezni. Percepciós méréseket a fejlesztő osztályokban ősszel és tavasszal. A diagnosztikus és percepciós mérések alapján képet kapunk a tanulók tudásáról, az adott időszakban a képességeikről. Ez alapján lehet meghatározni a további feladatokat. o A felméréseket a helyi tanterv követelményei alapján kell összeállítani a minőségirányítási programban lefektetett módon. o A felmérő és témazáró dolgozat alapján lehet összehasonlítást végezni, további feladatokat meghatározni. o Az írásbeli felelet, tollbamondás, stb. témakörön belül alkalmazható, kisebb egységek begyakorlása után.

4. 2. 4. 2. Súlya: o A tantárgy jellegéből fakadóan a munkaközösségek illetve a pedagógus dönt arról, hogy az írásbeli vagy a szóbeli számonkérés eredménye kapjon-e elsőbbséget. o A félévi és év végi tantárgyi osztályzat eldöntésénél a témazáró dolgozatoknak és a felméréseknek meghatározó szerepe van. Kétes jegy esetén döntenek. o Az írásbeli felelet, a szódolgozat, a tollbamondás, stb. feleletértékű.

4. 2. 4. 3. Az értékelés (érdemjegyszerzés) gyakorisága: A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt minimálisan minden tantárgyból havonta egy osztályzattal értékelni kell a tanulókat.

125

4. 2. 4. 4. Az értékelés (érdemjegyek, osztályzatok) módja: Az alsó tagozat 1 - 3. évfolyamán év közben és év végén valamint a negyedik évfolyamon félévkor szöveges értékelést adunk. Az év végi minősítés: 1. kiválóan teljesített 2. jól teljesített 3. megfelelően teljesített 4. felzárkóztatásra szorul

Ha az első osztály végére a tanuló továbbhaladáshoz szükséges tantervi követelményeket nem teljesíti, vagy minősítése felzárkóztatásra szorul, a szülő kérésére az első évfolyamot megismételheti. Ilyen esetben a tanuló iskolalátogatási bizonyítványt kap, számára az évfolyam előkészítőnek minősül. Előkészítőnek minősül az első évfolyam abban az esetben is, ha a tanulót a nevelési tanácsadó vagy a képességvizsgáló szakvéleménye alapján az igazgató mentesítette az értékelés és minősítés alól. (Ktv. 70.§)

A tanuló tudásának értékelésére és minősítésére (az 1. évfolyam kivételével) valamennyi évfolyamon: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) érdemjegyeket alkalmazunk. Az év közbeni értékeléskor adott érdemjegek átlaga a következőképpen váltható át a félévi és év végi szöveges minősítésre: •

alapozó tantárgyaknál (magyar nyelv- és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv)

•

4,7 – 5

kiválóan teljesített

3,8 – 4,6

jól teljesített

2,5 – 3,7

megfelelően teljesített

– 2,4

felzárkóztatásra szorul

készségtárgyaknál, javuló tendencia esetén 4,6 – 5

kiválóan teljesített

3,6 – 4,5

jól teljesített

126

2,1 – 3,5 – 2,0

megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul

Két tizedes jegynél, a századok esetében, a kerekítés szabályainak megfelelően járunk el. A magatartás- és szorgalomjegyek értékelése és minősítése a többi évfolyam értékelése és minősítése szerint történik. A választható tantárgyként tanított informatikát – az 5. évfolyamon – érdemjeggyel értékeljük. A többi tantárgyhoz hasonlóan a minősítés osztályzattal történik. Kiemelkedő tantárgyi teljesítmény esetén év végén a jeles osztályzat mellett dicséret is adható; ennek minősítése: kitűnő. Az érdemjegy visszajelentő, informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye, és tükrözi a tantárgyi attitűdöt is. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről, minősíti a tanulót. A tanulók minimálisan félévente legalább négy érdemjegyet kapnak, amelyből minden „szöveges” tantárgy esetében legalább egy érdemjegy otthoni munkát értékel és minősít. (házi dolgozat, kutatómunka, kísérlet, kiselőadás, modell, makett, … stb. A tanórai tantárgyi ellenőrzés módozatait az egyes tantárgyi tanterveknél jelöljük meg. Félévkor és tanév végén 1 – 4. évfolyamokon tantárgyanként szöveges minősítéssel, 5 – 8. évfolyamokon egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése.

4. 3. Az érdemjegyek és az osztályzatok tartalma: ¨ tények, leírások, fogalmak, szabályok, összefüggések, törvények, szóbeli és írásbeli számonkérések ¨ kísérletek, manuális tevékenységek megítélése ¨ kiselőadások tartalmi minősítése ¨ házi dolgozatok, egyéni kutatások minősítése ¨ vitakészség, véleménynyilvánítás megítélése ¨ tantárgyi attitűd mérlegelő megítélése

127

Ez utóbbit különösen fontosnak ítéljük az ún. készségtárgyaknál, ahol a felszerelés, az aktivitás, a kitartó, fegyelmezett, pontos munka alapfeltétele a minőségi produktumnak, teljesítménynek. Ennél a tantárgycsoportnál ezért negyedévente egy érdemjeggyel minősítjük a tantárgyi attitűdöt, amelyet az értékelő naplóban formailag sem különböztetünk meg a többi érdemjegytől, s amelyet a félévi és év végi osztályzat megállapításánál azonos értékűként veszünk figyelembe. Ennek értelmében az osztályzat nem csak a teljesítményszintek minősítését szolgáló érdemjegyek számtani közepét jelenti. Azoknál a tantárgyaknál, ahol valamilyen produktumot (pl. rajz, festmény, munkadarab) kell elkészíteniük a tanulóknak, lehetőséget adunk a negyedévi értékelésig az utólagos bemutatásra.

4. 4. Az iskolánkban bejegyzésre kerülő osztályzatok kitűnő

( csak tanév végén )

jeles

( 5)

jó

(4)

közepes

(3)

elégséges

(2)

elégtelen

(1)

4. 5. Az érdemjegyek megállapítása Jeles (5) q

ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget

q

ismeri, érti, tudja a tananyagot, azt alkalmazni is képes pontosan, szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál

q

saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt

q

tud szabadon, önállóan beszélni. bátran mer vissza kérdezni, véleményt mondani.

q

128

Jó ( 4 ) q q q q

a tantervi követelményeket megbízhatóan, kevés és jelentéktelen hibával teljesíti apró bizonytalanságai vannak kisebb előadási hibákat vét definíciói bemagoltak.

Közepes (3) q a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget q nevelői segítségre, javításra, kiegészítésre többször rászorul q ismeretei felszínesek q kevésbé tud önállóan fogalmazni, dolgozni, beszélni q rövid mondatokat mond.(párbeszéd a tanár és a diák között), de segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát Elégséges (2) q a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, készségekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad („tud valamit”) q fogalmakat nem ért q gyakorlatban képtelen az önálló feladatvégzésre (akar, de nem megy) Elégtelen ( ) q a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem képes eleget tenni q a minimumot sem tudja. Az érdemjegyek, osztályzatok megállapítása során §

figyelembe vesszük a tanuló adott tantárgyban mutatott többletmunkáját

§

a tanulók helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása miatt elégtelen osztályzatot nem adunk

§

a füzetrendet a tantárgyi értékelésnél figyelembe vesszük

§

a házi feladatot az órán feladott anyag gyakorlásának tekintjük, emiatt nem osztályozzuk (kivéve gyűjtőmunka, megfigyelés, kísérlet, kutatás, kiselőadás, „házi dolgozat", fogalmazás, rendszerező munkák, makettek, modellek, rajzok) 129

§

a belépő tantárgyaknál az első két hónapban főként szavakkal értékelünk

§

a kiegészítő anyag elsajátítását szaktanári dicsérettel, tantárgyi dicsérettel honoráljuk, de az emelt óraszámú csoportokban a követelmények részét képezik a kiegészítő anyag bizonyos elemei

§

nem adunk féljegyeket (törtjegyeket)

§

a félévi, év végi osztályzatok az évi összteljesítményt értékelik, és nem feltétlenül az évközi érdemjegyek középarányosaként jelennek meg.

Fontos, hogy az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje (ne csak a 2. félévet), és ne csupán érdemjegyek középarányosaként jelentkezzen. Tükrözze az esetleges fejlődést is. Ezt segíti, ha az osztályzatban a pedagógus a tantárgy feladatrendszerének minél több elemét értékeli, a tanulók sokféle teljesítményét figyelembe veszi. A pontozással elvégezhető értékelésnél az érdemjegyek kialakítása alkalmával használatos értékelési normák legyenek ismertek a tanulók és a szülők előtt. E tekintetben szülessen megegyezés az azonos tantárgyakat tanítók között, illetve munkaközösségeken belül. Szükséges az alsó és felső tagozat munkaközösségei között is az egyeztetés a zökkenőmentes átmenet érdekében. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított érdemjegyek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja: készségtárgyaknál javuló tendencia esetében 55 századtól kerekíthet felfelé a nevelőtestület; alapozó tantárgyaknál 75 századtól, figyelembe véve a dolgozatok, témazárók (pirossal bejegyzett) érdemjegyeit; magatartás- és szorgalomjegyeknél 6 tizedtől.

4. 6. Az érdemjegyek, osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módozatai Felmérők, témazárók, feladatlapok: Szóbeli feleletek: Gyűjtőmunkák:

piros tintával kék tintával zöld tintával 130

„Házi dolgozatok": Kiselőadások: Félév végi osztályzatok: Év végi osztályzatok:

zöld tintával zöld tintával kék tintával kék tintával

4. 7. Szintmérések, vizsgarendszer Az év végi mérések az Országos Értékelési-és Vizsgaközpont mérőlapjaival történnek. A méréseket a 4., a 6., és a 8. évfolyamok végén végezzük A többi évfolyamon az év végi felmérések mérőlapjait a szaktanárok a tanév kezdetén, a mikro-tantervek bemutatásával egyidejűleg készítik el. A szintmérések az alábbi kompetenciák körére terjednek ki: o Szövegértési és szövegalkotási kompetencia (NAT műveltség-terület: Magyar nyelv és irodalom) o Matematikai – logikai kompetencia (NAT műveltség-terület: Matematika) o IKT kompetencia (NAT műveltség-terület: Informatika) o Szociális, életviteli és környezeti kompetencia (NAT műveltség-területek: Életviteli és gyakorlati ismeretek, Ember a természetben, Földünk és környezetünk) Életpálya-építési kompetenciák (NAT műveltség-terület: Életviteli és gyakorlati ismeretek) o Idegen nyelvi kompetenciák (NAT műveltség-terület: élő idegen nyelv, német, angol)

Vizsgarendszer iskolánkban (Lakitelek) Céljaink: ·

A vizsga tegye lehetővé az eredmények számbavételét, mutassa meg hogy az adott tantárgyból mit tud a tanuló.

·

Az értékelési eljárás motiválja arra a tanulókat, hogy legjobb tudásukról és képességükről adjanak számot, és ez számukra sikerélményt jelentsen.

·

Fejlessze a tanulók és a tanárok önértékelését, segítse az egységes értékelési 131

· · · ·

eljárás kialakítását az intézményen belül. „Vizsgarutin” szerzése az évente esedékes OKÉV felmérésekre, amelyek alapján iskolánkat minősítik. Annak felmérése, hogy az egyes kimeneti évfolyamokon hol tart diákjaink készség és képességfejlődése. A kapott eredmények alapján a végzett munka eredményességének és hatékonyságának felülvizsgálata.

A vizsga jellege és az érintett tanulók: diagnosztikus: 3.,5.,7.évfolyamokon félévkor, 1.,2 -on év végén szummatív 4.,6.,8. évfolyam végén A diagnosztizálás az adott pillanatban lévő helyzetet elemzi, segítségével feltárhatjuk a tananyagtartalom elsajátíthatóságát, az elsajátítás mértékét, iránymutatást kapunk a tanításitanulási módszerek fejlesztéséhez. A szummatív, lezáró, összegző értékelés célja a tananyag-elsajátítás mértékének feltárása; ez az értékelési forma a tanulót érdemjeggyel minősíti.

Vizsgaformák, vizsgatantárgyak: diagnosztikus vizsgálatok / 3.,5.,7.,1.,2. évfolyamok / : Ø szövegértés Ø helyesírás Ø matematika szummatív vizsga: 4.évfolyam:

132

*írásbeli: Ø Ø Ø Ø

helyesírás matematika szövegértés környezetismeret

*szóbeli: Ø hangos olvasás / felkészülés után / Ø memoriter: kötelező versek 6.évfolyam: kötelező vizsgatantárgy: *írásbeli: Ø helyesírás Ø matematika Ø idegen nyelv Ø szövegértés *szóbeli: Ø magyar irodalom / hangos olvasás és memoriter / - 2 érdemjegy Ø történelem / tételek, évszámok / - 1 érdemjegy Ø idegen nyelv 8.évfolyam: kötelező vizsgatárgy: írásbeli: Ø helyesírás Ø matematika Ø idegen nyelv Ø szövegértés szóbeli: Ø magyar irodalom / tételsor + memoriter / - 2 érdemjegy Ø történelem / tételsor, évszámok / - 1 érdemjegy Ø idegen nyelv

133

kötelezően választható tantárgy a felsoroltak közül: Ø Ø Ø Ø Ø

földrajz biológia kémia fizika informatika

Jelentkezési rend, a vizsgák ideje: Ø A tanulóknak a válaszható vizsgákra az adott tanév márciusának elsejéig kell jelentkezni.. Ø A vizsga időpontja: az adott tanév májusának utolsó 2 hete és júniusának első hete. A tanulók teljesítményének értékelése: Ø Az írásbeli vizsgadolgozatokat az igazgató által erre felkért szakos tanár javítja, aki az adott osztályban nem tanít. Ø A tantárgyat tanítóval történő konzultáció után az igazgató vagy helyettese az osztályfőnök jelenlétében hirdeti ki az írásbeli vizsgák eredményét. Ø A szóbeli vizsgán a bizottság tagjai külön – külön osztályzattal (1–5-ig) értékelik a nyújtott teljesítményeket, majd a vizsgák befejezése után közösen alakítják ki a vizsgajegyet. Ø A vizsgán kapott osztályzat legfeljebb egy teljes jeggyel módosíthatja felfelé, illetve lefelé a tanuló tanév végi érdemjegyeit.

Záró rendelkezések: Ø A szülő csak igen alapos indokkal kérheti gyermeke vizsgák alóli felmentését az iskola igazgatójától. Ø A vizsgákkal kapcsolatban a szülő panasszal vagy fellebbezéssel élhet az eredményhirdetést követő egy héten belül, de a kapott érdemjegyet felülbírálni nem jogosult. A vizsgák előtt a tudnivalókat ismertetni kell: Ø a tantestülettel,

134

Ø a tanulókkal, Ø a szülőkkel. 5. A modul-tárgyak értékelése és minősítése Iskolánkban önálló tantárggyá szerveztük az alábbi modulokat: ·

Tánc és dráma

·

Hon-és népismeret

·

Egészségtan (MÁR NEM)!!!

·

Etika

·

Mozgóképkultúra és médiaismeret

A modultantárgyak értékelésére, a beszámoltatás rendjére és formáira ugyanazok az elvek és szabályok érvényesek, mint a tantárgyi rendszer többi elemére Ha a modultárgyak egy félévet ölelnek fel, és az osztályzat megállapítására az első félév végén kerül sor, azt év végén a bizonyítványba is bejegyezzük. 6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat évfolyamonként a tantervi követelményekhez igazodik. Mindenkor a tanóra anyagának elsajátítását, elmélyítését, begyakorlását szolgálja. Eredményessége viszszajelzést ad a tanuló és a pedagógus számára a továbbhaladás lehetőségéről, illetve korlátairól. A házi feladat a tantárgy jellegétől függően írásbeli és/vagy szóbeli, esetenként szorgalmi többletfeladat vagy gyűjtőmunka. A szóbeli házi feladat elősegíti a szókincs bővítését, s a szóbeli kifejezőkészséget fejleszti. A szorgalmi feladat és a gyűjtőmunka a többletterhet is elbíró tanulók önkéntes vállalása: a kreativitást fejleszti, s az önállóság fejlesztését szolgálja. A házi feladatnál a pedagógus figyelembe veszi a tanuló képességeit, ezért gyakorta él a differenciált házi feladat lehetőségével. Hétvégére is adható házi feladat, a következő korlátozással: péntekről hétfőre írásbeli házi feladatot lehetőleg ne adjunk. A tanítási szünetek idejére mindenki számára kötelező házi feladatot nem adunk. A tanítási szünetekre adott házi feladat – szükség esetén – csak a felzárkóztatást vagy a tehetséggondozást szolgálhatja. A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, azt iránymutatóan minden 135

esetben javítani kell. (A javítás módja irányított önellenőrzés is lehet). 6. 1. Eljárásrend a házi feladat adásának szabályozására 6. 1. 1. Kötelező házi feladat 6. 1. 1. 1. Szóbeli házi feladat ·

Tananyaghoz kapcsolódó: o elnevezések – szakkifejezések o fogalmak – összefüggések o szabályok – törvények o ismeretek, melyet az óravázlat ill. a tankönyv tanár által kijelölt részei tartalmaznak.

·

Kötelező olvasmány, melyet a magyar nyelv és irodalom tanterv évfolyamonként

megjelöl. ·

Tananyaghoz kapcsolódó, az ismeretek elmélyítését szolgáló szemelvények, aján-

lott irodalom. ·

Memoriterek – melyet a szaktárgyi tanterv megjelöl.

6. 1. 1. 2. Írásbeli házi feladat ·

Tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, iskolai füzet, tanító – tanár által kije-

lölt feladatainak megoldása. ·

Tananyag szerves részét képező fogalmazások, írásbeli elemzések, gyűjtőmunkák

elkészítése.

6. 1. 1. 3. Általános rendelkezések a kötelező házi feladatra vonatkozóan ·

A szóbeli és írásbeli házi feladat mindenkor szervesen kapcsolódjon a tanóra

anyagához, témájához.

136

·

Célja minden esetben a tanórán szerzett ismeretek megszilárdítása, elmélyítése és

a tantárgyi készségek begyakorlása legyen. ·

Az írásbeli házi feladat mennyisége átlagosan fél óránál több felkészülést ne köve-

teljen a tanulótól. ·

A házi feladat ellenőrzése, megbeszélése következetes legyen a legközelebbi órán.

Módszere lehet: a tanulók önellenőrzése, tanító - tanár javítása ·

Félévente minden nevelő kötelessége tanítványai füzetét, írásbeli munkáját leg-

alább egyszer áttekinteni. Alsó tagozaton – különösen első osztályban – az eredményes készségfejlesztés érdekében havi gyakorisággal. ·

Írásbeli házi feladat értékelése - tartalmi és formai szempontból - egyaránt fontos,

ezt a nevelő szóban és írásban is közölheti a tanulóval. Az értékelést korrekció követei, amely lehet o

Tartalmi vagy formai igénytelenség esetén a feladat újra íratása

o

Hibás feladatmegoldás javítása egyéni esetben

o

Osztályt érintő általános hiba esetén újratanítás, hiányosságok pótlása

6. 2. Szorgalmi (házi) feladat Minden esetben a tanuló önkéntes vállalása alapján történik 6. 2. 1. Szóbeli szorgalmi házi feladat ·

Vállalt kiselőadás a tananyaghoz kapcsolódva

·

Ajánlott olvasmány – melynek a jegyzékét a magyar nyelv és irodalom tanterv

megjelöl évfolyamonként ·

Házi és felmenő versenyekre való felkészülés

6. 2. 2. Írásbeli szorgalmi házi feladat ·

Képességek fejlődését, tehetség fejlesztését, kibontakozását elősegítő feladatok

megoldása ·

Levelezős és felmenő rendszerű feladatok megoldása 137

·

Írásbeli pályamunkák készítése

6. 2. 3. Általános rendelkezések szorgalmi (házi) feladatra vonatkozóan ·

Szóbeli és írásbeli szorgalmi feladat a tantárgyi követelményeken felüli teljesít-

ményt célozza, hozzájárul a tanuló széleskörű tájékozottságához. ·

Szaktanár ajánlása, motivációja alapján a tanuló önként vállalása.

·

A szorgalmi feladat mennyisége a tanuló teherbírásán és kitartásán is múlik, más –

más elvárás lehet egyénenként. Óvakodunk, hogy túl sok feladat adásával a tanuló a kedvét ne veszítse el. ·

Szorgalmi feladat gyakorisága a tanulók elfoglaltságát figyelembe véve történik,

átlagosan havonta egy-két alkalommal adunk, kivétel a verseny felkészülés időszaka. ·

Pedagógiai szempontból szükséges a szorgalmi feladat megoldásához plusz tanári

segítség nyújtása. ·

A szorgalmi munkát minden esetben ellenőrizzük, értékeljük (az igazi pedagógiai

értéke akkor van, ha ez a közösség előtt történik), az érdemi szorgalmi munkát jutalmazzuk (a tanító és a szaktanár által kidolgozott rendszerű jutalomban részesül).

138

7. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének követelményei és formái 7. 1. A magatartás értékelése Szemléleti alap: a magatartás kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal, és nem viselkedés csupán. A magatartás érdemjegy és osztályzat életkorhoz mérten a tanuló iskolai o

fegyelmezettségét, viselkedéskultúráját, hangnemét

o

társas emberi kapcsolatait, a közösségre, társaira gyakorolt hatását

o

saját maga és mások iránt tanúsított felelősségérzetét

o

az iskolai házirend betartását értékeli és minősíti.

A tanulók magatartását havonta egy alkalommal az osztályfőnök osztályfőnöki órán, félévkor és évvégén a nevelőtestület értékeli az alábbi érdemjegyekkel, osztályzatokkal: ·

példás (5)

·

jó (4)

·

változó (3)

·

rossz (2)

Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki § a közösség alakítását (osztály és iskolai), fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő hangnemben való kinyilvánításával, példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi § a közösségért az iskoláért szívesen tevékenykedik § nevelőivel, társaival, szüleivel, az iskola dolgozóival, a felnőttekkel (idegenekkel is) szemben tisztelettudó, udvarias, jóindulatú § fegyelmezett, másokra pozitívan ható, pontos, segítőkész, aktív, megbízható § a Házirendet betartja, társait is erre ösztönzi. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki §

részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi

§

iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás

§

a közösségnek szándékosan nem árt (néha komisz, de jóindulatú)

139

§

nevelőivel, társaival, szüleivel, az iskola dolgozóival, a felnőttekkel (idegenekkel is) szemben tisztelettudó, udvarias

§

fegyelmezettsége megfelelő, segítőkész, bár nem kezdeményező

§

általában megbízható, pontos (időnként feledékeny)

§

a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja.

Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki §

a közösségi munkában (osztályáért, iskoláért) csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással ill. negatívan hat

§

társai viselkedését közömbösen nézi (lélektelen) nem segít, gátol, néha ártó, goromba, durva a társas kapcsolataiban

§

viselkedése kifogásolható

§

fegyelmezettsége ingadozó, önfegyelme gyenge, de igyekszik változni

§

nevelőivel, társaival, szüleivel, az iskola dolgozóival, felnőttekkel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó (nyegle)

§

felelősségérzete ingadozó, nem megbízható

§

a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt és állandó figyelmeztetéssel tartja be

Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki §

munkájával a közösség fejlődését hátráltatja

§

iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak

§

fegyelmezettsége erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró

§

viselkedése, hangneme durva, közönséges, hangoskodó, romboló, trágárul beszél, agresszív, megfélemlítő

§

a közösségért munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt, érdektelen, felelőtlen, megbízhatatlan

§

nevelőivel, társaival, szüleivel, az iskola dolgozóival felnőttekkel (idegenekkel) szemben tiszteletlen, udvariatlan

§

a Házirendet nem tartja be figyelmeztetések ellenére sem

§

rendszeresen elkésik, több igazolatlan mulasztása van

140

7. 2. A tanuló szorgalmának értékelése A szorgalom érdemjegy a tanuló egyéni képességeihez, életkörülményeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, kötelességtudatát, tanórákon kívüli többletmunkáját értékeli. Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki §

igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját

§

minden tárgyban elvégzi feladatait, munkavégzése pontos, megbízható

§

önálló a munkában, önellenőrzése rendes

§

kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, kitartó

§

mindig felkészül, figyel, érdeklődő, törekvőérdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed, egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki §

figyel az órákon, a házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi

§

az órákra rendszeresen, képességeihez mérten felkészül, törekvő

§

ösztönző hatásokra rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, ellenőrzi önmagát

§

tudja, hogy mihez kell segítséget kérnie

§

kötelességtudata megfelelő, néha ösztökélni kell

§

érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül

Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki §

tanulmányi munkájában ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan, (rendszertelen, hullámzó)

§

önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát

§

szétszórtság jellemzi, ritkán mélyed el valamiben,

§

felszerelése gyakran hiányos

§

házi feladatait felületesen készíti el

Hanyag érdemjegyet kap az a tanuló, aki §

figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el

§

nem hajlandó munkavégzésre

§

gondatlan, megbízhatatlan, nem törődik kötelességeivel

§

érdektelenség, teljes közöny jellemzi 141

§

felszerelése szinte nincs, többnyire hiányos

§

házi feladatait általában nem készíti el

§

a tanítási órákra készületlenül érkezik

A szorgalmat minősítő érdemjegy és osztályzat megítélésénél figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, emiatt a tagozatok (alsó - felső) között az önállóság szintje, a kötelességtudat és az érdeklődés eltérő súllyal képezi az értékelés alapját.

7. 3. A tanulók jutalmazásának elvei A tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesített, az iskola hírnevét, tanulmányi, sport, kulturális, diákmozgalmi tevékenységgel erősítő tanulókat jutalomban részesítjük. A jutalmazások és büntetések odaítélésénél figyelembe vesszük a szaktanári magatartási dicséreteket,

büntetéseket,

késéseket,

igazolatlan

hiányzásokat,

ellenőrző-

otthonhagyásokat. A jutalmazás és büntetés alkalmazásainál nem kell a fokozatok betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú elismerés és büntetés is adható. A jutalmazásokat, büntetéseket a magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításánál figyelembe vesszük, de attól a nevelőtestület határozata alapján el lehet térni. Az értékelésre, osztályozásra vonatkozó irányelveket, jutalmazási és büntetési fokozatokat a tanév elején a gyermekekkel és a szülőkkel (az első közös szülői értekezleten) ismertetjük.

7. 3. 1. Tantárgyi elismerés formái ·

a szaktanár szóbeli dicsérete

·

a szaktanár írásbeli dicsérete (ellenőrzőbe, osztálykönyvbe)

·

nevelőtestületi dicséret jutalomkönyvvel és oklevéllel a tanévzáró ünnepélyen, 8.

év-

folyamos tanuló esetében a ballagási ünnepélyen §

a házi versenyek győzteseinek jutalmazása könyvvel és osztályfőnöki dicsérettel a tanulók közössége előtt 142

§

az egész évben tartó házi sportbajnokságokból, tanulmányi versenyekről, az iskolai faliújságokon keresztül folyamatosan tájékoztatjuk tanulóinkat

§

az osztályközösségért kiemelkedő munkát végző tanulókat az osztályfőnök ismerni el. Módját, formáját a tanulókkal együttesen határozzák meg.

7. 3. 2. Általában alkalmazható jutalmazások, büntetések 7. 3. 2. 1. Jutalmazások Osztálykönyvbe, ellenőrzőbe bejegyzésre kerülnek! 1. Osztályfőnöki szóbeli dicséret 2.

Osztályfőnöki írásbeli dicséret

3. Igazgatói elismerés 4. Igazgatói dicséret 5. Nevelőtestületi dicséret

7. 3. 2. 2. Büntetések Osztálykönyvbe, ellenőrzőbe bejegyzésre kerülnek! 1. Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés 2. Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés 3. Osztályfőnöki intés 4. Osztályfőnöki megrovás 5. Igazgatói szóbeli figyelmeztetés 6. Igazgatói írásbeli figyelmeztetés 7. Igazgatói intés 8. Igazgatói megrovás 9. Nevelőtestületi megrovás 10. Fegyelmező intézkedés (maga után vonhatja a másik iskolába történő áthelyezést)

143

7. 3. 4. Késések, hiányzások és ezzel kapcsolatos eljárások Késés alatt a szándékos, a tanuló önhibájából eredő késéseket értjük. A késő tanulót az osztálykönyvbe be kell jegyezni. Kötelező iskolai foglalkozásokról való távolmaradását mindenki köteles a legrövidebb időn belül (legkésőbb a hiányzás utolsó napját követő osztályfőnöki órán) igazolni. A betegség miatt hiányzás igazolása az ellenőrzőben az orvos által történik. A szülők egy tanév során három nap hiányzást igazolhatnak. A hosszabb idejű távolmaradást indokolt esetben az igazgató engedélyezi előzetes kérelem alapján. Az igazolatlan óráról a szülőt (gondviselőt) az ellenőrző útján az osztályfőnök, illetve az órát tartó pedagógus írásban értesti. Három igazolatlan óra után az osztályfőnök a gyermek - és ifjúságvédelmi felelős útján felszólítja a szülőt (a hivatalos nyomtatványon) a pontos iskolába járás biztosítására. Az igazolatlan hiányzásról, az iskola napközbeni elhagyásáról – napközi otthoni, tanulószobai foglalkozások esetén is! – az iskola által rendszeresített nyomtatványon, postai úton értesítjük a szülőt, gondviselőt. Az értesítés fénymásolatát megküldjük a Gyermekjóléti Szolgálatnak is.

7. 3. 4. Eljárás az ellenőrző otthonhagyása esetén ·

három alkalom után osztályfőnöki figyelmeztetés (ellenőrzőbe, osztálykönyvbe beje-

gyezve) ·

hat alakalom után újabb figyelmeztetés

·

tíznél több esetben osztályfőnöki intő

·

az ellenőrző gondatlanság miatti elvesztése esetén osztályfőnöki intő az új ellenőrző-

be

144

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLAI OKTATÁS 1. ZENEISKOLAI OKTATÁS „… aki zenével indul az életbe, az ezzel bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életének olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene táplálék, vigasztaló elixír…” Kodály Zoltán 1. Az alapfokú zeneoktatást érintő legfontosabb jogszabályok: - a többször módosított 1993. évi LXXIX. sz. törvény a közoktatásról, - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja bevezetéséről szóló 32/1999. (VIII.18.) OM. rendelettel módosított 27/1998. (VI.10.) MKM. rendelet, - a többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a közoktatási intézmények működéséről, - a 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet a Közoktatási törvény végrehajtásáról, - a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógusok továbbképzéséről, - a 15/2003. (V.28.) OM. rendelettel módosított 5/1998. (II.18.) MKM. rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, - a 105/1999. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról, - a többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, a szintén többször módosított 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a Kjt. végrehajtásáról, mindezek egybeszerkesztve a Munka Törvénykönyvével.

Beiskolázási területünk: az általános iskola diákjai, igény szerint a népfőiskola hallgatói

2. A zeneiskolai oktatás funkciója, cél- és feladatrendszere: Ø Alapvető célok o a zenei ismeretek nyújtásával és az alkotó művészeti munkával járó pozitív élmények segítségével hozzájárulás a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához; o a kultúra iránti nyitott magatartás, az esztétikai érzékenység, a művészetek befogadására, értésére való hajlam kialakítása; o ösztönzés a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a kulturált, toleráns magatartásra.

145

Ø A legfontosabb feladatok o o o o o o o o o o o

o

o o

A hangszeres- és vokális zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A tanulók többségének amatőr muzsikálásra képessé tétele (kamaraegyüttes). Rendszerezett zenei ismeretek adása. A zenei írás-olvasás elsajátíttatása. Rávezetés a zene logikájára, formai összefüggéseire. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zene történeti összefüggéseinek, más művészetekkel való kapcsolatának megismertetése. A tanulók ösztönzése az életkoruknak megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására. A tanulók zenei ízlésének, stílusérzékének, a zenei karakterek iránti érzékenységének fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, érzékenység a dinamika és a hangszín különbségeire). A rendszeres, céltudatos munkára szoktatás. Értékes zenei anyag tanításával, korszerű, vonzó módszerekkel olyan érzelmi kapcsolat kialakítása a tanulókban, hogy a muzsikálás mindennapos szükségletükké váljék. Olyan tevékenység végzése, hogy a növendékek az életkoruknak és képességeiknek megfelelő zenei anyagot kottahűen, stílusosan, a zenei összefüggéseket visszaadva, értelmesen tagolva, árnyaltan és kifejezően szólaltassák meg. Az értékes zene szeretetére nevelés. A tanulók ösztönzése rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, értékes hang- és videofelvételek gyűjtésére, s mindenekelőtt aktív társas muzsikálásra.

2. 1 A zenei nevelés - táplálja, gazdagítja a növendékek érzelemvilágát, jótékonyan hat a magasabb pszichikai funkciók fejlődésére - képzelet, gondolkodás, koncentráló képesség, fejleszti a memóriát; - egyfajta minőségre való igényességet alakít ki a tanulókban, az ízlésfejlesztés révén egyben szűrőként is szolgál a sokféle hatás között; - feltárja a növendékekben a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség; - megismerteti a tanulókkal a művészeti stílusokat, irányzatokat, a különböző korok szépségideáljait; - a sikerélmény - adott esetben a kudarc - átélésével segíti az önismeret fejlődését, az egészséges önbizalom kialakulását; - a transzfer-hatás által javítja a tanulók teljesítményét más területeken (a ritmusképzés figyelemfejlesztő hatása a matematikára, a hallásképzésé a helyesírásra hat pozitívan, a népdalok gazdag szókincse a fogalmazási és kifejezésbeli készséget javítja); - gyarapítja a tanulók általános műveltségét, folyamatosan fejleszti „szépérzéküket”, s mindez fokozatosan megnyilvánul a tanulók munkához, tanuláshoz való hozzáállásában, és magatartásuk kulturáltságában is. 2.2 A személyiségfejlesztés konkrét feladatai:

146

-

-

a zeneoktatás sajátos lehetőségeinek minél jobb, teljesebb kihasználása; az érzelmi élet gazdagítása, az értelem, az esztétikai érzék, az ízlés fejlesztése, igényességre nevelés, építés a transzfer-hatásra; a sikerek és kudarcok közös elemzése, feldolgozása, megbeszélése a szülők bevonásával; alapos, reális értékelés, pozitív megerősítés, az önértékelés kialakítása; a helyes gyakorlás - mint az eredményes munka egyik záloga - megtanítása, motiválása; a szabad önkifejezésre, nyitottságra nevelés; a személyiség komplex fejlesztése.

2.3 A zeneoktatás közösségfejlesztéssel kapcsolatos hatásai: A zenetanulás - közös éneklés, együttzenélés - kiemelkedően fontos szerepet játszik az egyén és a közösség kapcsolatának, egymásra hatásának fejlesztésében, a közösséghez való alkalmazkodás, a szocializáció tudatos alakításában. Az egyéni érdek alárendelése a közösséginek, valamint a közösség részéről az egyéni munka eredményének elismerése, ennek fejlesztése konkrétan megjelenik a zenei tevékenységben. 2. 4 Közösségfejlesztés az elméleti órákon. A csoporton belüli közösségi viszonyok fejlesztéséhez fontos az egymás iránti felelősség erősítése. A többszólamú éneklés a tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejleszti a csoport együttgondolkodását. A hibák közös javítása, a bírálat hozzájárul a felelősségtudat erősítéséhez. A csoportot kisebb egységekre bontva közös feladatokat adunk a tanulóknak, olykor versenyeztetve őket az együtt végzett munka felelősségének kialakítása, örömének átérzése érdekében. A tanulók rendszeresen értékelik saját munkájukat, egymás munkáját, hogy ezáltal is fejlődjön értékítéletük objektivitása, a segítő szándék kifejeződése. Szituációs játékokkal - népdalok, zeneelmélet-zenetörténet ismeretek, stb. - erősítjük annak tudatát, hogy az egyéni siker a közösség együttműködésének függvénye, de a közösség sikere is függ a játékban résztvevő egyes tanulók teljesítményétől. 2.5. Közösségfejlesztés a kamarazenei foglalkozáson: A zeneiskolába a főtárgyi órák többségére egyénileg járnak a tanulók. Fontos kialakítani zenélő közösségeket, melyeknek tagjai az együttes muzsikálás mellett egymást is jobban megismerik. A közös muzsikálás fejleszti az egymásra figyelést, az alkalmazkodó készséget, hiszen különböző szinten lévő tanulók csak akkor tudnak közös produkciót létrehozni, ha igazodnak egymáshoz, ha az ügyesebb segíti a gyengébbet, ugyanakkor a jobban teljesítő növendék húzóerőként is hat a gyengébbre.

147

3. Óraterv 2+10 évfolyamra Évfolyamok Tantárgy

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező vagy kötelezően választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Összesen:

2-6

2-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Főtárgy

Főtárgy: hangszeres tanszakok (csoportos). Kötelező tárgy: szolfézs, zeneirodalom, zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően). Kötelezően választható tárgy: - elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom. - gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene. Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, zongora, második hangszer, kamarazene Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve gitár, zongora) főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. ("A" és "B" tagozat, 2+10 évfolyamos tanszakok) A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos) "B" tagozaton minimum 2x45 perc A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: "A" tagozaton (minimum) - 1. évfolyamig 5 perc - 2-3. évfolyamon 10 perc - 4. évfolyamtól 15 perc

148

"B" tagozaton (minimum) - 1-2. évfolyamon 10 perc - 3-4. évfolyamon 15 perc - 5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc - "A" tagozaton a 4.évfolyam végéig - "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: - "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás - "B" tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: min.1x45 perc (csoportos) vagy min. 1x30 perc (egyéni) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30 perc Kamarazene: minimum 1x45 perc. A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, max. 15 fő Kötelező zongora: minimum 1x30 perc 8.6 Zongora tanszak Képzési idő: 12 év; - „A-” tagozaton: 2 előképző + 6 alapfok + 4 továbbképző, - „B-” tagozaton: (3) + 9 évfolyam; Kötelező tárgy: - „A-” tagozaton: szolfézs (2 x 45 perc/hét) a 4. évfolyam végéig, - „B-” tagozaton: a 10. évfolyam végéig; Kötelezően választható tárgy: - „A-” tagozaton: 5-6. évfolyamon elméleti: zenetörténet-zeneirodalom, szolfézs, gyakorlati: második hangszer, kamarazene. 4. Felvétel, beiskolázás: - felvehetők elsősorban a szolfézs előképzőt végzett 9-10 éves tanulók, kivételesen idősebbek, illetve 6-8 éves fiatalabbak is. Fontos az alkati megfelelés és a gyakorlási lehetőség biztosítása (ha a családban nincs hangszer, az iskola ad - korlátozott - gyakorlási lehetőséget). - tanítandó, elvégzendő anyag a tantervben megadott - és ahhoz hasonló nehézségű - iroda-

149

lomból válogatva a követelmények teljesítéséhez szükséges stílusú és mennyiségű anyag, figyelembe véve az egyéni képességeket. - szereplések, beszámoltatás: tanévente kötelező egy házi hangversenyen fellépni. A legtehetségesebbek tanszaki és iskolai szintű hangversenyeken, továbbá találkozókon, versenyeken is szerepelnek. 5. A beszámolók, a vizsgák anyagai - előkészítő: tanév végén 2 mű; - 1.osztály: félévkor 2 mű, év végén 3 mű (az egyik lehet négykezes); - 2. osztály: félévkor 1 etűd, 1 darab, év végén 3 különböző stílusú mű ( egyik lehet négykezes); - 3-6. osztály: félévkor 1 etűd, 1 darab, év végén 3 mű (1 mű J. S. Bach vagy barokk szerzők műve, 1 mű lehet négykezes); - 7-10. osztály: 3 mű, beosztva a félévi és év végi vizsga között (1 mű lehet négykezes is). A félévi vizsgák tanáronként, az év végiek osztályonként történnek. „B-” tagozatra a szaktanár javaslata alapján a tanszak egyetértésével lehet átosztani a kiemelkedő tehetségű növendékeket. B- tagozaton a beszámolók a tanterv szerint történnek: - 2. osztályban félévkor 3, év végén 3 mű, - 3-6. osztályban 4-4 mű, - 7-10. osztályban félévkor 3, év végén 4 mű.

6. Hegedű tanszak Képzési idő: 12 év; - „A-” tagozaton: 2 előképző + 6 alapfok + 4 továbbképző, - „B-” tagozaton: (3) + 9 évfolyam; Kötelező tárgy: - „A-” tagozaton: szolfézs (2 x 45 perc/hét) a 4. évfolyam végéig,

- „A-” tagozaton 5-6. évfolyamon elméleti: zenetörténet-zeneirodalom, szolfézs, gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene Felvétel, beiskolázás: - felvehetők elsősorban a szolfézs előképzőt végzett 9-10 éves tanulók, kivételesen idősebbek, illetve 6-8 éves fiatalabbak is. Fontos az alkati megfelelés. Az iskola a tanulók túlnyomó

150

többségének hangszert kölcsönöz. - tanítandó, elvégzendő anyag a tantervben megadott irodalomból válogatva a követelmények teljesítéséhez szükséges stílusú és mennyiségű anyag, figyelembe véve az egyéni képességeket. - Szereplések, beszámoltatás: tanévenként kötelező egy házi hangversenyen fellépni. A legtehetségesebbek tanszaki és iskolai szintű hangversenyeken, továbbá találkozókon, versenyeken is szerepelnek.

A beszámolók, a vizsgák anyagai - előkészítő: félévkor 2 mű, év végén 2 mű; - 1-4. osztály: félévkor 2 mű, év végén 4 mű (legalább 1 zongorakíséretes); - 5. osztály: félévkor 2 mű, év végén 3 mű (1 zongorakíséretes); - 6. osztály: félévkor 2 mű, év végén 2 zongorakíséretes darab; - 7-10. osztály: év végén 1 etűd, 1 zongorakíséretes darab. A félévi vizsgák tanáronként, az év végiek osztályonként történnek. „B-” tagozatra a szaktanár javaslata alapján a tanszak egyetértésével lehet átosztani a kiemelkedő tehetségű növendékeket. B- tagozaton a beszámolók a tanterv szerint történnek: - 2-5. osztályban félévkor 3, év végén 4 mű, - 6. osztályban félévkor 3 mű, év végén legalább 2 zongorakíséretes darab, nyilvános hangversenyen előadva.

8. 8 Furulya, fuvola tanszak Képzési idő: 12 év; - „A-” tagozaton: 2 előképző + 6 alapfok + 4 továbbképző, - „B-” tagozaton: furulyánál (4) + 8 évfolyam, fuvolánál (3) + 9 évfolyam; Kötelező tárgy: - „A-” tagozaton szolfézs (2 x 45 perc/hét) a 4. évfolyam végéig, - „B-” tagozaton a 10. évfolyam végéig; Kötelezően választható tárgy: - „A-” tagozaton 5-6. évfolyamon elméleti: zenetörténet-zeneirodalom, szolfézs, gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar.

151

Felvétel, beiskolázás: - felvehetők elsősorban a szolfézs előképzőt végzett 9-10 éves tanulók, kivételesen idősebbek, illetve 6-8 éves fiatalabbak is. Fontos az alkati megfelelés (végleges fogak, száj-, kéz-, testalkat). Az iskola hangszert kölcsönöz. Furulya tanszakon az alt-, tenor- és basszus hangszerekre, valamint klarinétra terjed ki a kölcsönzés. - tanítandó, elvégzendő anyag a tantervben megadott irodalomból válogatva a követelmények teljesítéséhez szükséges stílusú és mennyiségű anyag, figyelembe véve az egyéni képességeket. - szereplések, beszámoltatás: tanévente kötelező egy házi hangversenyen fellépni. A legtehetségesebbek tanszaki és iskolai szintű hangversenyeken, továbbá találkozókon, versenyeken is szerepelnek. A beszámolók, a vizsgák anyagai - előkészítő-10. osztály: félévkor 2-3, év végén 3-5 mű, figyelembe véve a tantervekben foglaltakat. A félévi vizsgák tanáronként, az év végiek osztályonként történnek. „B-” tagozatra a szaktanár javaslata alapján a tanszak egyetértésével lehet átosztani a kiemelkedő tehetségű növendékeket. B- tagozaton a beszámolók anyaga szám szerint azonos az „A-” tagozatéval, magasabb követelmények mellett. 9 Klarinét tanszak Képzési idő: 10 év; - „A-” tagozaton: 2 előképző + 4 alapfok + 4 továbbképző, - „B-” tagozaton: (3) + 7 évfolyam; Kötelező tárgy: - „A-” tagozaton: szolfézs (2 x 45 perc/hét) a 4. évfolyam végéig az, - „B-” tagozaton: a 8. évfolyam végéig; Kötelezően választható tárgy: -„A-” tagozaton 5. évfolyamon elméleti: zenetörténet-zeneirodalom, szolfézs, gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene Felvétel, beiskolázás: - felvehetők elsősorban a szolfézs előképzőt végzett 9-10 éves tanulók, de idősebbek is. Fontos az alkati megfelelés. Az iskola a tanulók túlnyomó többségének hangszert kölcsönöz. - tanítandó, elvégzendő anyag a tantervben megadott irodalomból válogatva a követelmények teljesítéséhez szükséges stílusú és mennyiségű anyag, figyelembe véve az egyéni képessé-

152

geket. - szereplések, beszámoltatás: tanévente kötelező egy házihangversenyen fellépni. A legtehetségesebbek tanszaki és iskolai szintű hangversenyeken, továbbá találkozókon, versenyeken is szerepelnek. A beszámolók, a vizsgák anyagai - előképző-4.osztály: félévkor 2-3, év végén 4 mű; - 5-8. osztály: félévkor 2 mű, év végén 3 mű. A félévi vizsgák tanáronként, az év végiek osztályonként történnek. „B-” tagozatra a szaktanár javaslata alapján a tanszak egyetértésével lehet átosztani a kiemelkedő tehetségű növendékeket. B- tagozaton a beszámolók anyaga szám szerint azonos az „A-” tagozatéval, magasabb követelmények mellett. A szolfézs-, zenetörténet-zeneirodalom-, zeneelmélet-, kamarazene-, zenekar tárgyak esetében irányadók a tantervek. A szolfézs-, zenetörténet-zeneirodalom-, zeneelmélet tárgyaknál tanév végén összefoglaló órák, a kamarazene-, zenekar tárgyaknál vizsgahangverseny

10 Gitár tanszak Képzési idő: 12 év; - „A-” tagozaton: 2 előképző + 6 alapfok + 4 továbbképző, - „B-” tagozaton: (3) + 9 évfolyam; Kötelező tárgy: - „A-” tagozaton: szolfézs (2 x 45 perc/hét) a 4. évfolyam végéig, - „B-” tagozaton: a 10. évfolyam végéig; Kötelezően választható tárgy: „A-” tagozaton 5-6. évfolyamon elméleti: zenetörténet-zeneirodalom, szolfézs, gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar. Felvétel, beiskolázás: - 9-10 éves kortól, feltétel a fizikai megfelelés. - tanítandó, elvégzendő anyag a tantervben megadott irodalomból válogatva a követelmények teljesítéséhez szükséges stílusú és mennyiségű anyag, figyelembe véve az egyéni képességeket. - szereplések, beszámoltatás: tanévente kötelező egy házihangversenyen fellépni. A legtehetségesebbek tanszaki és iskolai szintű hangversenyeken, továbbá találkozókon, versenyeken

153

is szerepelnek. A beszámolók, a vizsgák anyagai - előkészítő: félévkor 2 mű, év végén 4 mű; - 1-10. osztály: félévkor 3 mű, év végén 4 mű;

11 Citera tanszak

Képzési idő: 11 év; - „A-” tagozaton: 1 előképző + 6 alapfok + 4 továbbképző, - minden évfolyamon 2x30 perc vagy 2x45 perc képzés Kötelező tárgy: - „A-” tagozaton: szolfézs (2 x 45 perc/hét) a 4. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: -„A-” tagozaton Két évi főtanszak után javasolt kamarazene illetve zenekar felvétele gyakorlati: zongora, második hangszer, zenekar Felvétel, beiskolázás: - felvehetők elsősorban a szolfézs előképzőt végzett 9-10 éves tanulók, de idősebbek, esetleg fiatalabbak is. Az iskola a tanulók túlnyomó többségének hangszert kölcsönöz. - tanítandó, elvégzendő anyag a tantervben megadott irodalomból válogatva a követelmények teljesítéséhez szükséges stílusú és mennyiségű anyag, figyelembe véve az egyéni képességeket. - szereplések, beszámoltatás: tanévente kötelező egy házi hangversenyen fellépni. A legtehetségesebbek tanszaki és iskolai szintű hangversenyeken, továbbá találkozókon, versenyeken is szerepelnek. A beszámolók, a vizsgák anyagai - előképző-4.osztály: félévkor 2-3, év végén 4 mű; - 5-8. osztály: félévkor 2 mű, év végén 3 mű. A félévi vizsgák tanáronként, az év végiek osztályonként történnek. „B-” tagozatra a szaktanár javaslata alapján a tanszak egyetértésével lehet átosztani a kiemelkedő tehetségű növendékeket. B- tagozaton a beszámolók anyaga szám szerint azonos az „A-” tagozatéval, magasabb követelmények mellett. A szolfézs-, zenetörténet-zeneirodalom-, zeneelmélet-, kamarazene-, zenekar tárgyak esetében irányadók a tantervek. A szolfézs-, zenetörténet-zeneirodalom-, zeneelmélet tárgyaknál tanév 154

végén összefoglaló órák, a kamarazene-, zenekar tárgyaknál vizsgahangverseny

A félévi vizsgák tanáronként, az év végiek osztályonként történnek. 12. A VIZSGA ÉRTÉKELÉSE A gyakorlati vizsga értékelésének szempontjai Fúvós hangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. Pengetős hangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - helyes testtartás, hangszertartás, kéztartás - hangminőség, - hangszerkezelés, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - zenei stílusok és előadások megvalósítása, - artikulációk és díszítések megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség,…… - technikai felkészültség, - jobb és bal kéz-technika, - intonáció.

155

Billentyűs hangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes test- és kéztartás, - hangminőség, billentés, - pedálhasználat, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. Vonós hangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - a vibrato helyes alkalmazása, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség Szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom írásbeli vizsga értékelésének szempontjai: - teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; - fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás. - dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. 156

Szolfézs szóbeli vizsga értékelésének szempontjai: - általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete) - stílusismeret - formai ismeretek - tájékozódás a zenei műfajok között. 13. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: A zeneiskolában a tantervekben szereplő, illetve az 5/1998. (II.18.) MKM. rendeletben közölt eljárás alapján elfogadott kották, iskolák használhatók. Az iskolai kottákat, a tanulmányi segédleteket, taneszközöket a tanszakok javaslata alapján biztosítja az iskola vezetősége. - megfeleljen a tanuló adottságainak, - alkalmas legyen a több éves használatra, - elfogadható minőség mellett mérsékelt ára legyen

157

14 Magasabb évfolyamra lépés feltételei Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, aki az előző évfolyamot sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait nem szakította meg. A továbbképző évfolyamaiba az a tanuló léphet, aki sikeres művészeti alapvizsgát tett. Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudta, tanulmányai során egy ízben engedélyt kérhet az igazgatótól, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak a tanulójaként folytathassa. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái; a tanulók értékelése 1.) A beszámoltatás formái A tanév végén hangszeres főtárgyból, hangszeres előkészítőből, magánénekből, szolfézsból, zeneirodalomból, zeneelméletből, előképzőből bizottság, illetve vizsgaelnök előtt beszámolót (vizsgát) kell tenni. A bizottság tagjai: a tanuló főtárgytanára és még legalább egy azonos vagy rokon szakos tanár, de lehetőleg valamennyi szakos tanár; a bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja (igazgatóhelyettes, tanszakvezető, megbízott tanár). Hangszeres főtárgyból, hangszeres előkészítőből, magánénekből félévi meghallgatást is kell tartani. Kamarazene, társas ének, zenekar tárgyakból a tanulók hangversenyek keretében adnak számot munkájukról. A beszámoltatásnak, az ismeretek számonkérésének formái a házihangversenyek, egyéb hangversenyek, tanszaki meghallgatások és a tanév közbeni csoportos összefoglaló (ismétlő) órák is. Tanév végi beszámolóra (vizsgára) nem bocsátható, illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám egyharmadát, kivéve ha a tananyagot elsajátította és nevelőtestületi engedéllyel beszámolót tesz. A tanuló, illetve a szülő és a szaktanár kérésére halasztott vizsgára-, a főtárgyból és a kötelező tárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgára van lehetőség az augusztus 21-től szeptember 15-ig terjedő időszakban. A halasztott, illetve a javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg, s az iskola hirdetőkönyvében, valamint a hirdetőtáblán teszi közzé. Az időpontról és a tudnivalókról a tanulók szüleit az igazgató értesíti.

158

Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából összevont beszámolót (vizsgát) tegyen. A vizsga anyagát legalább kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani, de összeállítható kizárólag a magasabb osztály anyagából is. 2.) A tanuló teljesítményének, minősítésének formái A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét, szorgalmát tanév közben rendszeresen érdemjeggyel és szóbeli minősítéssel értékeli. A középiskolás és a felnőtt növendékek esetében a havonkénti osztályzattól el lehet tekinteni. A tanulók munkáját félévkor és év végén a szaktanárok osztályozzák a Közoktatási Törvény 70.§. /4/ bekezdésében foglaltak figyelembevételével ("Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.") Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a vizsgán megjelenni nem tud. Az osztályozás nem lehet fegyelmezési eszköz (Közokt.Törv. 70.§. /1/ bek.), ösztönzőnek kell lennie, elősegítve a tanuló további fejlődését. Az osztályozás a tantervi követelmények, a tanulók gyakorlati és elméleti eredményei alapján történik: - a főtárgy, a szolfézs, a zeneirodalom, a zeneelmélet, az előképző tárgyak esetén adható érdemjegyek: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen); - a kamarazene, a társas ének, a kötelező zongora vagy egyéb (kötelező vagy választott) hangszer, a zenekar és a kórus tárgyaknál adható minősítések: kiválóan megfelelt (=5), jól megfelelt (=4), megfelelt (=3), nem felelt meg (=1). Az előképző, a hangszeres előkészítő, a zeneirodalom, a kötelező zongora - vagy egyéb kötelező és választott hangszer, továbbá a zenekar és kórus - tárgyak esetén a pedagógus választhat a kétféle minősítés közül. A szorgalom minősítése a főtárgy és a szolfézs (zeneirodalom, zeneelmélet) továbbá az előképző, ill. általában az érdemjeggyel osztályozott tárgyak esetén: 5 (példás), 4 (jó), 3 (változó), 2 (hanyag). Szöveges minősítéskor szorgalomból külön osztályozni nem kell. Az érdemjegyekről, minősítésekről a tanuló szülőjét - a felnőtt tanulók kivételével - az ellenőrző füzet útján, illetve az év végi bizonyítvány révén értesíteni kell (Közokt. Törv. 70.§. /1/ bek.). 159

15 A tanuló munkájának osztályozása: - 5 (jeles): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Tudja, érti a tananyagot. Hangszerkezelési mechanizmusa, technikája jó. Rendelkezik az önállóság jegyeivel. - 4 (jó): tudása alapjában megbízható, de teljesítményét kisebb hibák, pontatlanságok jellemzik. Kevésbé önálló. - 3 (közepes): a követelményeknek pontatlanul, sok hibával tesz eleget. Hangszerkezelési mechanizmusa gyenge. Önálló munkára kevéssé képes. - 2 (elégséges): a követelményeknek csak súlyos hiányosságokkal tesz eleget. Tanári segítséggel is nehezen jut el a továbbhaladáshoz szükséges szintig. - 1 (elégtelen): a követelmények minimumát sem teljesíti; alkalmatlan az adott hangszer (tárgy) további tanulására. A tanuló szorgalmának értékelése: - 5 (példás): céltudatosan, igényesen, kitartóan, megbízhatóan dolgozik, kötelességtudata kifogástalan, fegyelmezett, érdeklődő. - 4 (jó): igyekvő, munkavégzése többnyire rendszeres, kötelességtudata, érdeklődése csak részben megfelelő. - 3 (változó): munkavégzése ingadozó, rendszertelen, kötelességtudata felületes, csak kevéssé érdeklődő. - 2 (hanyag): munkavégzése nem megbízható, gondatlan, kötelességtudata igen gyér, nem érdeklődő. 3.) A nevelő-oktató munka mérési - értékelési- ellenőrzési rendszere Iskolánkban a tanulói teljesítmények mérésekor a kimenet szabályozás elve érvényesül. A zeneiskolai nevelő- oktató munkában nélkülözhetetlen a feltáró - részletező minőségi (kvalitatív) értékelés szóban, írásban. Ez az értékelési mód - esetleges szubjektivitása ellenére - segíthet a további feladatok meghatározásában. A mennyiségi (kvantitatív) értékelés formáit e fejezet 2.) pontja tartalmazza. A kiválóan megfelelt, jól megfelelt, stb. értékelési formák átmenetet jelentenek a minőségi- és a mennyiségi értékelés között. Az osztályozás egy közösen elképzelt öt fokozatú skála alapján zajló mennyiségi értékelés. A konkrét mérések az eredményvizsgálatokat jelentik (a végzett anyag különböző tanévekben, különböző tanároknál; a tanszaki- és nagyobb hangversenyek magnó-, videofelvételeinek összemérése; megfelelés a tantervi követelményeknek, stb.). A pedagógiai mérés- értékelés- vizsgáztatás három fő funkciót teljesít: - „besorolási döntéseket” alapoz meg a helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelés (kották, hangszeres- iskolák kiválasztása, beosztás "B" tagozatra, magánúton tanult növendék osztályba

160

sorolása, stb.); - tanulási-, gyakorlási-, stb. hibákat tár fel a fejlesztő-formáló (formatív) értékelés; - összegzést, záró értékelést ad a lezáró- minősítő (szummatív) értékelés (általában a vizsgák, különösképpen majd a művészeti alap- és záróvizsga). Az intézményi belső értékelést a tanárok, a tanszakok és a vezetőség végzi, a külső értékelést más intézmények felkért pedagógusai, a szakértők látják el. A pedagógiai méréseknek-értékeléseknek objektíveknek, érvényeseknek, megbízhatóaknak kell lenniük. Az objektivitás tárgyilagosságot jelent; az érvényesség a mérést-értékelést végzők 70-75%-ának azonos véleményét jelenti; megbízható a mérés-értékelés, ha többszöri alkalom ugyanazzal az eredménnyel jár.

A zeneiskola alapító okiratban megjelölt tanszakai: Előképző, szolfézs, zongora, hegedű, furulya, klarinét, fuvola, citera, gitár. A tanszakok bővíthetők a partnerek igényei szerint a személyi és a tárgyi feltételek megléte esetén.

161

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ (SNI) TANULÓK INTÉZMÉNYI INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA I. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei I.1 A mozgáskorlátozott tanuló Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgás szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A tanuló speciális nevelési szükségletét meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe. Egy kategóriába tartoznak azok a mozgásos tünetcsoportok, amelyek a pedagógiai gyakorlat terén azonos vagy hasonló feladatot jelentenek. Ebből a szempontból a következő csoportosítás alakítható ki: - végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok, - petyhüdt bénulást okozó kórformák, - a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek, - egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák, - a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák. A mozgás minden kisgyermek tapasztalatszerzési lehetőségére hatással van, befolyásolja személyiségfejlődését is. A sérült gyermek esetében a mozgásos tanulás lehetősége módosul. Mások a környezetéről, a saját testéről szerzett tapasztalatai, mint az ép mozgású társainak. A mozgásállapot tartóssága, visszafordíthatatlansága is befolyásolja a fejlődésmenetet. Ez nem ritkán az átlagostól eltérő pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt. A jelentősen eltérő kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Ebből eredően a tanulók más-más személyiségfejlődési utat járnak be. Nevelhetőségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai képzés egész időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció és a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptáció alkalmazását. 162

I.2 A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése Alapelvek A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló állapotának megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgásés életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó). Célok Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében: - ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, - növelni a kudarctűrő képességüket, - önállóságra nevelni őket. Kiemelt feladatok A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti - a mozgásbiztonságot, - a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, - az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. A mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy az első évfo163

lyam teljesítésére a helyi pedagógiai program egy tanévnél hosszabb időt (két tanév) biztosítson, de szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szerveződhetnek hoszszabb idősávban. Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, ami egy komplex rehabilitációs hatásrendszer. Ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába. Mivel a mozgáskorlátozott tanulóknál minden esetben a mozgató és tartó szervrendszer irreverzíbilis károsodása áll fenn, a mozgásnevelés feladatait nem az életkor, hanem a betegség - annak végleges, javuló vagy romló volta -, továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg. Az együttnevelés Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: a) Ha a sérült tanuló fogadása az integráló iskola nevelőtestületének egyetértésével találkozik, akkor az garancia arra, hogy a befogadás eredményes lesz. b) A mozgáskorlátozott tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről. Az együttnevelés eredményes megvalósulását szolgálja az Irányelv 1.5. pontjában leírtak érvényesítése. A NAT alkalmazása A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót mozgás- és pszichés állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése.

I.3 Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. Énkép, önismeret A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetősé164

gek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el sikereket. Információs és kommunikációs kultúra A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Az információs társadalom fejlődése azt is lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott tanuló nem az alkalmatlanságot, a képességek hiányát érzi, mert olyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásával az életminősége javulhat. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem - ha szükséges - a tanítási órákon is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a kézírásra a mozgásállapota miatt képtelen és a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztására. Az előzetes tapasztalatszerzésre a mozgáskorlátozottság miatt nem mindig kerül sor, ezért a tanuló előzetes tudása is hiányos lehet. Esetenként a mozgásos tapasztalatszerzés is akadályozott. A tapasztalati alapozás lehetőségeinek megteremtésével, a kíváncsiság, érdeklődés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhető el. Testi és lelki egészség A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiéniás szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetővé teszik számukra. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, kidolgozása és működtetése, illetve azoknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek a mozgáskorlátozott tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítá-

165

sát segítik, gyakoroltatják. Kiemelt jelentőséggel bír a mozgáskorlátozottak számára elérhető pályák, munkahelyek megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelő-oktató munka fontos feladata. 1.4 Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Ennek érdekében szükséges: · a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar (beszédzavar, beszédhiba, figyelemzavar, a szenzomotorium zavara, részképesség-kiesés, pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése vagy csökkentése; · a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése, mivel a szenzomotoros zavar dyslexiához, apraxiához vezethet és ez tanulási problémákat idézhet elő; · a tanulók folyamatos logopédiai fejlesztése, különös tekintettel a központi idegrendszeri sérülés következtében dysarthriás gyermekek esetében a speciális szomatopedagógiai és logopédiai terápiára. Mindez szervesen illeszkedik a komplex rehabilitációs célú programba; · a kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a tanrendbe iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés; · a diagnózis szerinti speciális gépírás (gépi írás) megtanítása, amely akkor indokolt, ha a kóreredet miatt a tanuló nem tudná iskolai munkáját kézírással végezni; · speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre; · az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus egyedi eszközök biztosítása; · a nyelvoktatás megvalósítása úgy, hogy az segítse a gyermek más anyanyelvű emberekkel történő kommunikációját és a média segítségével biztosítsa a számára elérhetetlen élményeket; · a gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása; · alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció; · a mozgáskorlátozottak jogi lehetőségeinek és érdekvédelmi ismereteinek (szövetség, egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete. II. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei Intézményünk alapító okirata szerint csak az enyhe fokban hallássérült gyermekek integrált oktatását biztosítja. II.1 A hallássérült tanuló A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és

166

egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. · A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. Ennek következménye - az állapot fennmaradása esetén - a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége, valamint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. A hallásveszteség mértékétől, jellegétől, a környezeti hatásoktól függően módosulhat a megismerő tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. · A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, súlyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. · A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük több befolyásoló tényező mellett döntően függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor. A nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlődése hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van, de a hallássérültek integrációjára pedagógiai diagnózist követően kerülhet sor. Teljesítményüket a fogadó intézmény felkészültségén és a szülők együttműködő készségén kívül döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlődés zavara miatti - beszéd- és nyelvtanulási akadályozottságuk. · A halmozottan sérült hallássérült (siket, nagyothalló) tanuló hallásveszteségéhez mozgáskorlátozottság, látás-, értelmi fogyatékosság, tanulási, beszéd-, nyelvfejlődési akadályozottság vagy a fejlődés más további zavarai társulhatnak. Mindezek miatt a halmozottan sérült hallási fogyatékos hallássérült tanuló nevelhetősége, oktathatósága súlyosan nehezített. · A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók nehezen dolgozzák fel a hallás elvesztésével fellépő állapotváltozást: a nehezített kommunikációt, a környezettel való kapcsolatuk beszűkülését. Ebben az esetben fokozott segítséget igényelnek a kompenzációs csatornák kialakításához. II.2 A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás a korai és óvodai nevelés-

167

re építkezve, döntően a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelő audiológiai ellátással, a nagy teljesítményű hallókészülékek, hatékony hangátviteli technikák használatával és/vagy a legkorszerűbb műtéti technika alkalmazásával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát. A rendszeresen végzett mérési, speciális pedagógiai vizsgálati, megfigyelési, tapasztalati eredmények figyelembevétele, valamint az audiológus szakorvossal történő folyamatos kapcsolat elengedhetetlen feltétele az eredményes pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tevékenységnek. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez mindezen ismeretek, valamint elemi technikai tudnivalók (hallókészülék stb. kezelésében tájékozottság) szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő-oktató pedagógus számára. A hallássérült tanulók együttnevelése A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi iskolában történő együttnevelés egyéni döntést igényel. Alapja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: · Az adott iskola pedagógiai programjának, illetve tantervének legyen része az a tananyag és követelmény, értékelési mód, melyet a hallássérült gyermek speciális fejlesztése igényel. · Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez. · Az értékelés része olyan követelmény legyen, mely a tanuló sérülését figyelembe véve, halló társaival azonos szinten vagy módon teljesíthető. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit. · A hallássérült tanuló fejlesztési stratégiájának kialakítását segíti a szakirányú végzettségű, integrált oktatásban tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus. A közreműködés terjedjen ki a hallássérült gyermeket oktató pedagógusok felkészítésére, a fogadó iskola sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Az eredményesség érdekében szükség van a szülők és az iskola együttműködésére. · Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl. audiológiai gondozás).

168

Ennek megszervezéséhez a szakértői javaslat, a hallássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények részéről történő folyamatos tanácsadás, - mint pedagógiai szakszolgálat, és szervezett továbbképzés, egyéb pedagógiaiszakmai szolgáltatás - nyújthat segítséget. A NAT alkalmazása a hallássérült gyermekek nevelése-oktatásában A hallássérült tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. II.3 Kiemelt fejlesztési feladatok A hallássérült tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényei. Énkép, önismeret A hallássérült tanulókat fontos segíteni abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a munka világának aktív részesévé váljanak. Információs és kommunikációs kultúra Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. Hon- és népismeret A komplex ismeretanyagon nyugvó fejlesztési feladat feltételezi a térben, időben, tartalmakban eltérő összefüggések felismerését. Mindezek súlyos gondot okozhatnak a kommunikációjukban akadályozott hallássérülteknek. A szókincs, fogalmak bővítése, nonverbális úton szerzett ismeretek fontos részét képezik az egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek. Szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, gyakorlása. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Közvetlen élmény nyújtásával lehet hatékonyan ismereteket adni a hazánkon kívüli kultúra kincsek megismeréséhez. A tanulók szemléletének, nyitottságának formálásában nagy jelentőséggel bír, ha kommunikációs lehetőségeikkel kapcsolatot tudnak teremteni szélesebb környezetükben élő (sors)társaikkal. 169

Környezeti nevelés A legalacsonyabb életkortól megfigyelés, tevékeny részvétel útján lehet hatékonyan eljuttatni a tanulókat a környezet alakításának, óvásának felismeréséhez. Tudatos pedagógiai segítségre, sok vizuálisan érzékelhető élmény adására van szükség az ismeretek elsajátításához. Tanulás A hallássérült gyermekek tanulási folyamatát lényegesen nehezíti különböző mértékű kommunikációs akadályozottságuk. A tanulással kapcsolatos speciális igényeik, lehetőségeik (emlékezet, annak struktúrája, dysphasiás jegyek stb.) feltárására építve valósítható meg az egyéni fejlesztés. Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai feladat, mert ezáltal gazdagodnak az információszerzés lehetőségei. Testi és lelki egészség A hallássérült tanulókat szükséges megismertetni - az életkoruknak, esetleges társuló fogyatékosságuknak megfelelő szinten - azokkal az okokkal, melyek hallássérülésüket, illetve annak következményeit okozták. Fontos feladat a hallásjavító eszközök használatának, és azoknak az egészségügyi ismereteknek az elsajátíttatása, melyekkel megőrizhető, illetve aktivizálható hallásmaradványuk. Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe van komplex kommunikációs lehetőségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról olvasás). Szükséges, hogy felismerjék a környezetben előforduló káros szokásokat, kerüljék az ártalmas, utánzó magatartási formákat (dohányzás stb.). Felkészülés a felnőtt élet szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, és működtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, megfigyelés stb.). Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Reálisan kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükből következő akadályozó tényezőket.

170

II.4 További feladatok · - A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, nyelvi formáinak elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében. · Az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszerek pontos kiépítése, a tudáselemek értő, értelmező összekapcsolása a kognitív funkciók (a felfogás, a feldolgozás, a lényegkiemelés és összefüggések meglátása alkalmazás) szintjeinek fejlesztésével. · A vizuális percepció, az önkifejezés, az önmegvalósítás, a valóság képi feldolgozásának, megjelenítésének, értelmezésének folyamatos bekapcsolása a tanulás-tanítás folyamatába a személyiség kibontakoztatása, gazdagítása céljából. · A magyar nyelvnek megfelelő beszédmód komplex, folyamatos fejlesztése. · A beszédhallás, az érthető artikuláció intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában. · Az információszerzés, az interperszonális kapcsolatok új technikai formáira való felkészítés (számítógép, internet stb.), az írásos kommunikáció, idegen nyelv ismerete írásos formájának hangsúlyos megalapozása és fejlesztése. · A tehetségre utaló személyiségjegyek feltárása és gondozása. · Valamennyi kommunikációs csatornán a szövegértés és mondanivaló kifejezésének fejlesztése. · A továbbtanulás, a szakmaszerzés ismereteinek, lehetőségének alapozása, kitekintés a munka világára. III. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztés III.1 Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. III.2 Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg,

171

a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: · a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása, · speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve · a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. III.3 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam, Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A bevezető szakaszban javasolt - a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam, Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális

172

szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. III.4 Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában - az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával - szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelése-oktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül fontos meghatározni és biztosítani azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. III.5 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni) programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta - esetenként más szakember véleményének figyelembevételével - készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, te-

173

rápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

IV. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei IV.1 A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig - minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: · megkésett beszédfejlődés, · diszfázia, · diszlália, · orrhangzós beszéd, · beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), · diszfónia, · disarthria, · mutizmus,

174

· diszlexia, · diszgráfia, · súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. IV.2 A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. Nagyon súlyos esetekben - főként az intenzív rehabilitáció érdekében - szükség lehet a beszédfogyatékos tanuló elkülönített - az e célra létesített gyógypedagógiai intézményben, osztályban történő - iskolai nevelésére, oktatására. Ennek időtartama azonban észszerű időhatárok között átmeneti, a terápia eredményességétől függő, a család helyzetétől, terápiás együttműködésétől befolyásolt gyakorlat. A külön iskolákban törekedni kell arra, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön a többségi oktatásba, és különleges gondozása az intenzív rehabilitáció után, integrált oktatása mellett legyen biztosítva. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése - általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával - indokolt lehet. A NAT alkalmazása A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

IV.3 Kiemelt fejlesztési feladatok A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes

175

műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama módosulhat. Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. IV.4 Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció tevékenységformái · · · · · · · · · · ·

Logopédiai egyéni és csoportos terápia Szenzoros integrációs tréningek és terápiák Kommunikációs tréningek Bábterápia Drámaterápiás foglalkozások Foniátriai vizsgálat és ellátás. Gyermek-neurológiai vizsgálat és ellátás. Pszichológiai vizsgálat, pszichoterápia. Gyógy-úszás. Gyógytorna. Relaxációs tréningek.

176

V. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei V.1 A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünet együttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképesség-zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. 177

Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: · általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, · fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, · gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, · fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. V.2 A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése - A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. - A részképesség-zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: · az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, · a kudarctűrő-képesség növelése, · az önállóságra nevelés. V.2.1 Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes

178

akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: · a testséma biztonságának kialakítása, · a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, · a vizuomotoros koordináció gyakorlása, · a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, · az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, · az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, · a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, · az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, · az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. V.2.2 Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, aka-

179

dályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: · az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, · a testséma kialakítása, · a téri relációk biztonsága, · a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, · szerialitás erősítése, · segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, · a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, · a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. V.2.3 Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. V.2.4 Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: · A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére.

180

· Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. · A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. · Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. · A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. V.3 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. V.4 A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. V.5 Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére.

181

AZ INTEGRÁCIÓS PROGRAM FŐBB ELEMEI

(INTÉZMÉNYÜNKBEN A 2010-2011-ES TANÉVET AZ IPR BEVEZETÉSÉHEZ VALÓ TAPASZTALATSZERZÉS ÉVÉNEK SZÁNJUK. E TAPASZTALATOK FÜGGVÉNYÉBEN A PEDAGÓGIAI PROGRAM ITT KÖVETKEZŐ RÉSZÉT 2011. AUGUSZTUS 31IG ÁTDOLGOZZUK)!!!!45. oldal is 1. Az alkalmazás feltételei A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § (4) bekezdése alapján az oktatási és kulturális miniszter 2007.április 24.-i közleményt adott ki a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai integrációs programról, mely 2007. szeptember 1-től került alkalmazásra. HHH tanulónak minősül az a tanuló, akinek mindkét szülője (törvényes), valamint ha a szülő egyedül neveli- legfeljebb az ált. iskola 8. évfolyamát végezte el, érvényes rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel rendelkezik és kitöltötte a nyilatkozatot. A nyilatkozatot iskolánk kéri a szülőktől, mely nyilatkozat visszavonásig vagy a HHH státuszból való kikerülés esetén a megszűnésig érvényes és hatálya kiterjed az iskolánkba járó többi testvérre is, akiknek nevét felvezetjük a nyilatkozati lapra.

2. Integrációs stratégia kialakítása

Iskolánkban tanítjuk: · Átlagos képességű, és a részképesség-zavaros, lassan tanulókat · Akcelerációban előre futó, koraérett, és az iskola éretlen, retardált, lassan fejlődőket · Jól igazodó, könnyen kezelhető, - és a nehezen kezelhető, rossz magatartású, antiszociális beállítottságú tanulókat · Tehetséges és a sajátos nevelési igényűeket is Az érintett tanulók: A/ Sajátos nevelési igényű tanulók: szervi rendellenességen alapuló fogyatékossággal rendelkeznek B/ Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók: nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségből fakadó szükségletek jellemzik őket C/ Hátrányos helyzetű tanulók: olyan speciális szükségletekkel rendelkeznek, amelyek

182

alapja valamilyen társadalmi, kulturális vagy nyelvi jellemző (például kisebbségek, bevándorlók, stb.) D/ Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók: szülő végzettsége 8 osztály, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, mindezt a szülő nyilatkozattal ismeri el 3. Célrendszer megfogalmazása Célok: · A sajátos nevelési igényű (SNI) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók iskolai hiányzásának, különösen az igazolatlan hiányzások számának csökkentése · A másság elfogadása a pedagógusok, iskolai dolgozók, tanulók, szüleik körében · A bukások és évfolyamismétlések száma csökkenjen · A kompetenciamérések eredményei javuljanak · A tanulók tudás- műveltség és neveltségi szintjének emelése · A szociális hátrányok kompenzálása, szocializációs hiányosságok pótlása · A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása · A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, sikerélményhez juttatása szakkörök és a művészeti oktatás segítségével · Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, a tanulók toleranciaképességének fejlesztése, közéletiségre nevelés · Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása · Egészséges életmód kialakítása, pozitív életmodell nyújtása · Sikeres pályaorientációs tevékenység · Továbbtanulási mutatók javítása · A multikulturális tartalmak beépülése a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe · A nevelők rendelkezzenek az integrációs tevékenységhez szükséges ismeretekkel, módszerekkel · Minden nevelő alkalmazza gyakorlati munkájában az újonnan megismert pedagógiai módszereket · Az intézmény rendelkezzen a korszerűbb módszerek alkalmazásához szükséges tárgyi feltételekkel · Párbeszéd kialakítása a programban résztvevő szülőkkel és a programot segíthető civil szervezetekkel · A sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos gyermekek képességeik határainak maximumára jussanak el

Feladatok: Intézményi szintű feladatok közül a legfontosabb: olyan komplex nevelőkörnyezet kialakítása, ahol a nevelői hatások egy irányba mutatnak, erősítik egymást (tanító, szaktanár, osztályfőnök, szülő) tanácsadással, szakmaközi együttműködéssel (attitűdváltás, elkötelezettség, csapatépítés). Intézményünk pedagógusainak továbbképzéseken való

183

részvétele módszertani segítséget gyakorlati tevékenységek bemutatása alapján lehet megvalósítani. Hospitálási lehetőséget teremteni, egymást értékelni: hogyan csináljuk másképpen, jobban? A gyógypedagógiai és fejlesztő pedagógusi tudást a pedagógusok körében, az intézményben felhasználni. Továbbá: · a pedagógiai program és a helyi tanterv felülvizsgálata · tanulóbarát környezet folyamatos fejlesztése · további speciális fejlesztő eszközök beszerzése az iskolai és pályázati források lehetőségeinek függvényében · az intézmény integrációs önértékelésének elkészítése évente, tapasztalatok · függvényében a szükséges korrekció elvégzése · szakirodalom folyamatos tanulmányozása · modern pedagógiai módszerek tanulmányozása · adatok folyamatos szolgáltatása a fenntartó számára Eszközök, eljárások: Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: · fejlesztő beszélgetés Szociális készségfejlesztő technikák: · minta és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység A magatartásra ható, ösztönző módszerek: · ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, osztályozás, jutalmazás Az integrációt biztosítják a következő szervezeti keretek: Kötelező tanórai foglalkozások: · differenciált tanulásszervezéssel önálló csoportok kialakítása · felső tagozaton csoportbontás van idegen nyelvből, technikából és informatikából · a tanulmányi munka: a gyerekek igényeire építve, képességeikhez mérten, egyénre szabott tanulási technikák kialakítása Tanórán kívüli integrációs órák · Felzárkóztató, korrepetáló, fejlesztő, habilitációs és rehabilitációs órák · Egyéni fejlesztés tehetséges tanulók számára Hallgatói mentorprogram keretében nyújtott tevékenységek · rendszeres találkozás a mentorált tanulókkal · helyzetük nyomon követése · korrepetálás · kapcsolattartás a mentorált tanulók szüleivel · közös programok szervezése

184

Szabadidős foglalkozások, tevékenységek: · kulturált étkezés, · játékfoglalkozás, sport · manuális tevékenységek, · komplex foglalkozások · nevelési beszélgetések · iskolán kívüli programok (célséta, kiállítás, múzeumlátogatás, bábszínház, színház) · Művészeti alapiskolai tevékenységben való részvétel (drámajáték, színjátszás, kézművesség, fotó-videó) · Művészeti bemutatók: hangversenyek, színdarabok, kiállítások · Sportversenyek · Családi sportnap · Sportkörök, pl. szakági sportfoglalkozások, tömegsport, napközis sport · Házi, városi, megyei, országos bajnokságok · Iskolai rendezvények, megemlékezések, ünnepélyek, város- és ország ismereti kirándulások · Hit- és vallásoktatás, a tanulók vallási ismereteinek bővítésével · Az etikai ismeretek elsajátítása a 7. évfolyamon · Könyvtárhasználat, könyvtári foglalkozások, informatikaterem használata szakórákon és azon kívül · Erdei iskola szervezése a kiegészítő tananyag feldolgozására · Tanulmányi kirándulások · Komplex környezeti nevelési projekt · Iskolai és városi rendezvények a jeles napokon · Országos és helyi környezetszépítő akciók · Vadasparki órák · Komplex egészségnevelési projekt · Mindennapos testedzés alsó tagozaton · Drog- és bűnmegelőzési előadások · Védőnő által tartott foglalkozások · Testnevelés órák keretében az ingyenes uszodahasználat lehetősége Továbbtanulásra felkészítés osztályfőnöki órákon, részvétel előadásokon, rendezvényeken · Munkahelyi látogatások · Házi, városi, megyei versenyek, kiállítások szervezése · tanulmányi, kulturális versenyek · Osztályfőnöki órák keretében: önismereti tréning, szorongásoldás, segítő beszélgetések, egészségnevelés · Belső vizsgarendszerben való részvétel · Részvétel orvosi szűrővizsgálatokon · A tanórán kívüli foglalkozások sokirányú funkciója, elvárása ötvöződik a napközis foglalkozások rendszerében A tevékenység megszervezésének módszerei: · hatékony, korszerű tanítási, tanulási, fegyelmezési módszerek

185

· · · · · · ·

követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, ismétlés differenciáló módszerek tanórán gyógypedagógiai és fejlesztő pedagógiai módszerek és foglalkozások gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatások neveltségi szintmérések a Diákönkormányzat keretében a tanulók gyakorolják véleménynyilvánítási jogukat

Elvárható eredmények · az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladják · nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló a HHH tanulók száma · csökken a hiányzások óraszáma · a HHH tanulók évfolyamvesztés nélkül haladnak tovább · párbeszéd alakul ki minden szülővel Integrációs munka felelősei · igazgató, igazgató helyettes · fejlesztő pedagógus · gyógypedagógus · osztályfőnök, szaktanárok, napközis nevelők · a mentorprogram vezetője és a mentorhallgatók

4. Az iskolába való bekerülés előkészítése Célja: · Az óvodák és az iskolánk közötti szakmai együttműködés · Az esélyegyenlőség megteremtésére való törekvés · Az óvoda – iskola átmenet megkönnyítése Elvárható eredmények: · iskolaérett gyermekek jelentkezése · a gyermekek többsége beiratkozáskor már ismeri iskolánkat · két első osztály folyamatos indítása – megfelelő számú jelentkezés esetén harmadik osztály indul Felelős: igazgató 4.1 Az óvoda-iskola közötti átmenet segítésének helyi programja Az óvoda és az iskola közötti átmenetet segíthetjük: · az iskolába jövő gyerekek és szüleik számára „Nyílt napokat” szervezünk, · tájékoztató szülői értekezleten ismertetjük meg a leendő első osztályosok szüleit iskolánk programjával 186

· a nagycsoportos óvodások részére játékos iskola- előkészítő foglalkozásokat tartunk · a leendő elsős tanító nénik bemutatják iskolánkat az óvodák szülői értekezletén · meghívjuk az óvodás gyerekeket és szüleiket különböző iskolai rendezvényeinkre (Március 15., Karácsonyi műsor) · játékos ismerkedő délutánt szervezünk leendő elsőseinknek Felelős: alsós munkaközösség-vezető DIFER-mérés A bemeneti mérésnek azt a célt szánjuk, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 1. évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk abban az esetben, ha a tanító gondot jelez a tanulás terén egy-egy tanulónál. Ezt a célt szolgálja a DIFER-teszt, amely jelzi az iskolaérettség fokát, a tanulók képességeinek fejlettségi szintjét, valamint jelzésül szolgál az érkezők teljesítményfokáról. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, az iskola önvizsgálatra kényszerül, ha a csoportok eredménye magasabb, jelzi, hogy a nevelő fejlesztő munkája megfelelő volt. Felelős: elsős tanítók 4.2 Az osztályok kialakításának elvei a jogszabályok tükrében A közoktatási törvény 66.§ (5) bekezdése alapján az iskolába felvett tanulók osztályba történő beosztásáról az iskola igazgatója dönt. Az osztályok kialakításánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: · a közoktatási törvényben meghatározott maximális osztálylétszámot · az egyes osztályokon belül a nemek arányát · a 11/1994. (VI.8.) MKM 39/D, 39/E.§ előírásait a HHH tanulók arányáról · az óvónők, a gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős, a fejlesztő pedagógus észrevételei Felelős: igazgató

5. Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése Osztályfőnök és az osztályában tanító szaktanárok, nevelők folyamatos kapcsolattartása · a gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal · a tanuló családjával az integrációban részt vevő tanuló fejlesztésével kapcsolatosan Célja: · Jól működő kétoldalú kapcsolatok kialakítása, erősítése

187

· Az integrációs fejlesztésben résztvevők érdekében a partnerségi kapcsolatokból származó információk, lehetőségek kihasználása · Hátránykompenzáció · Az intézmény és a családok közötti partneri viszony további erősítése – új kapcsolati formák megjelenése · A szülők erőteljesebb bevonása a nevelés folyamatába · A tanuló minél több élethelyzetben történő megismerése Elvárható eredmények: · csökken az indokolatlan hiányzások száma · több oldali segítségnyújtás eredményeként jó irányba haladnak és megfelelően fejlődnek a gyerekek · nem kerül ki gyermek az iskolarendszerű oktatásból · az intézmény minden újonnan érkezett szülővel is eredményesen tartja a kapcsolatot Felelős: osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, szaktanárok, gyógypedagógus 5.1 Együttműködés a szülői házzal Különösen fontos az integrációs program megismertetése a szülőkkel. A programban való részvétel elfogadását és a nevelőkkel történő hatékony közreműködést írásbeli nyilatkozatukkal ismerik el tanév elején. A kapcsolattartás formái az integrációs megismertetése

Gyakoriság

Résztvevők

Dokumentálás

program szülői értekezle- szülők, fejlesztő pe- jelenléti ív ten dagógus

osztály szülői értekezlete

évente legalább szülők, 3 pedagógusok

jelenléti ív

fogadóóra

havonta

jelenléti ív

családlátogatás

ismerkedéskor, család, osztálynapló majd szükség érintett pedagógusok, szerint gyermekvédelmi felelős

írásos tájékoztatás

szükség szerint

pedagógusok

tájékoztató, üzenő füzet

személyes megbeszélés

szükség szerint

szülők, pedagógusok

integrációs napló

negyedéves tájékoztatás

évente 3

érintett szülők, osztályfőnök

értékelő lapok

szülők, pedagógusok

188

telefonos megkeresés gyermekvédelmi fogadóórája

sürgős esetben

szülők, pedagógusok

felelős hetente

feljegyzések feljegyzések

családi nap

évente 1

szülők pedagógusok tanulók

iskolai rendezvények

Alkalomszerű, szülők éves terv alap- pedagógusok ján tanulók

meghívó, fényképek meghívó, fényképek

Felelős: fejlesztő pedagógus, osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős, igazgatóhelyettesek 5.2 Együttműködés szakmai, társadalmi és civil szervezetekkel

Szervezetek Gyermekjóléti szolgálat Családsegítő központ

Felelős: felelős

Együttműködés formái

Gyakoriság

Dokumentálás

· jelzőrendszer működtetése · konzultáció · esetmegbeszélés

· szükség szerint · tapasztalati anyag · szükség szerint · feljegyzések · szükség szerint · osztálynapló

· pedagógustovábbképzés

· igény szerint

· tanulási képességek vizsgálata

· szükség szerint

gyermekvédelmi

Szakmai – és szakszolgálat

· jelentkezési lap · tanúsítvány · szakvélemény

· nevelési tanácsadás · vélemény, ja· logopédiai ellátás · szükség szerint vaslat · fejlődési nap· szükség szerint ló · továbbtanulási tanácsadás · javaslat

189

· gyógytestnevelés · szükség szerint · szakorvosok · fejlődési nap· védőnői szolgálat · szükség szerint ló · polgármesteri hivatal

Felelős: igazgató helyettes, gyógypedagógus · nyílt napok

· évente

· levél

· tájékoztatás felvételi előkészítő programokról · nyílt nap · tájékoztatás pályaválasztási szülői értekezleten · a 9., 10. évfolyamos tanulók után követése

· évente

· meghívó · szóróanyag

· alkalomszerű · évente

· szóróanyag · szóróanyag

· évente

· küldött tájékoztató

· tájékoztatás pályázati lehetőségekről, ösztöndíjakról · meghívás rendezvényekre

· alkalomszerű

· levél

· alkalomszerű

· meghívó

· sport, szabadidős és életvitellel kapcsolatos rendezvények látogatása · egyházak Felelős: szabadidő szerve- · meghívás rendezvényekre ző, igazgató helyettes OOIH (Országos Oktatási · konzultáció · meghívás renIntegrációs Hálózat) déldezvényekre alföldi koordinátora

· alkalomszerű

· meghívó

· alkalomszerű

· meghívó

· alkalomszerű · alkalomszerű

· feljegyzések · meghívó

Beiskolázást segítő óvodák Középfokú intézmények

Felelős: továbbtanulási felelős Cigány kisebbségi önkormányzat (jelenleg nincs; ha esetleg alakul)

Felelős: igazgatóő Civil szervezetek

190

Felelős: igazgató helyettes

6. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 6.1 Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Célja: · Az önismeretre, a saját személyiség kibontakoztatására vonatkozó igény kialakítása · Önállóságra, együttműködésre, rendszerességre való nevelés · Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése · Az emberi együttélés szabályainak integrálása a személyiség alapvető magatartásformái közé · A gyerekek ügyességének, gyorsaságának, fizikai állóképességének, bátorságának, találékonyságának, küzdőképességének, pontos feladat végrehajtásának fejlesztése · Önkifejezés · A tanulók sikerélményhez juttatása Elvárható eredmények: · nevelői segítséggel és szülői együttműködéssel tudnak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát közösen értékelni · a tanulók rendelkeznek reális önértékeléssel · a tanulók képesek lesznek szabadidejüket hasznosan, kreatívan eltölteni · tudják a siker- és kudarcélményeiket megélni, feldolgozni · nő a tanulók önállósága, könnyebben megoldják a jelentkező problémahelyzeteket · A különböző szervezeti formák foglalkozásai: diákönkormányzat: éves terv összeállítása · napközi · kulturális foglalkozások · technikai foglalkozások · játékos testmozgás · tanulási idő biztosítása · szakköri foglalkozások · kreativitást fejlesztő órák: technika, rajz, fogalmazás, ének, tánc és dráma, médiaismeret · Erdei iskola Felelős: szaktanárok

191

6.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Különösen fontos a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei. Célja: · Az élethosszig tartó tanulás megalapozása · A nyelvi, kommunikációs, matematikai, informatikai és médiahasználati kompetenciák rugalmas és rutinszerű alkalmazása · A nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése · Tanulási képességek fejlesztése · Az információszerzés képességének fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztő programok: · osztályon (osztályokon belüli) csoportbontások: angol, német, informatika · középiskolára való felkészítő foglalkozások: magyar, matematika · információs és kommunikációs technológia alkalmazása és alkalmaztatása tanórákon és tanórán kívüli foglalkozások · projektoktatás alkalmazása a nem szakrendszerű oktatásban · kompetencia alapú feladatok használata · egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés szakértői vélemények alapján · az OKÉV mérések eredményeinek felhasználása a további kompetenciamérések eredményének javítása érdekében Elvárható eredmények: · eredményesebb alapozó oktatás · évfolyamvesztés nélküli továbbhaladás · a kompetenciamérés eredményének javulása · sikeres középiskolai felvételi Felelős: szaktanárok, tanítók, igazgatóhelyettes 6.3 Szociális kompetenciák fejlesztése Közösségfejlesztő, közösségépítő programok célja: · Egymás megismerése, megbecsülése, mások személyiségének tiszteletben tartása, tolerancia fejlesztése.

192

· A közös programokkal, tevékenységekkel közösségbe való beilleszkedés segítése, az összetartozás érzésének fejlesztése. · Az egymás közti kommunikáció, az önkifejezés, a kreativitás fejlesztése. · A közösségi magatartás normáinak elsajátítása, gyakorlása. · Mindenki találja meg helyét a közösségben, vállaljanak felelősséget magukért, egymásért. · Régiónk népi kultúrájának megismerése és megismertetése. Konkrét programok, tevékenységek: Osztályszintű programok: Alsó tagozaton: · színház-, bábszínház-, könyvtár- és múzeumlátogatások · kirándulások · Mikulás-, és karácsonyvárás · anyák napja, gyermeknap Felső tagozaton: · színház-, mozi-, könyvtár-, múzeumlátogatások · osztálykirándulások · erdei iskola Iskolai szintű programok: · tömegsport foglalkozások · szakkörök · karácsonyi ünnepség · farsang · Családi sportnap · Ünnepélyek · Mentorprogram Elvárható eredmények: · nő az együttműködés a tanulók, a szülők és a pedagógusok közösségén belül · közvetlenebb és nyitottabb lesz a szülők és az iskola közötti kapcsolat · vonzóbbá válik az iskolában töltött idő, ezáltal csökken a mulasztások száma · multikulturális tartalmak jelennek meg az iskolai életben Felelős: osztályfőnök, szabadidőszervező, napközi vezetők, diákönkormányzatot segítő tanár Mentálhigiénés programok célja: Programunk céljait a „Rio-i Alapelvek”- mentén határoztuk meg. · „Mindenkinek joga van az egészséges és eredményes élethez, harmóniában a természettel”

193

· „A környezeti problémák megoldásának leghatékonyabb módja az, ha minden érintett oldalt belevonunk. Az országoknak fejleszteniük kell a lakosság részvételét a folyamatokba.” · „A környezetvédelemnek minden társadalmi réteget magában kell foglalnia.” · Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. · Vállaljuk a 6-14 éves korosztály egészség- és környezeti nevelésének alapozását · A környezet harmonikus, egészséges és konstruktív életvezetés lehetőségének megismertetését · Biztosítjuk a NAT közös követelményeiben megfogalmazott holisztikus szemlélet és minőség érvényesülését · Az egészségmegőrzés, a káros szenvedélyek elleni küzdelem, a testnevelés, sport célkitűzéseit kellő súllyal és konkrétsággal építjük be az iskolai nevelés rendszerébe. · A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitel igényének kialakítását · Váljon fontossá az egészség megőrzéséhez szükséges alapvető ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása a természet és a környezet védelme. · Meg szeretnénk teremteni az egészséges életmódhoz és környezetkultúrához szükséges készségek elsajátításának feltételrendszerét. · Ismeretközvetítés annak érdekében, hogy felelősségteljes aktív állampolgárokká váljanak tanulóink. · A holisztikus oktatás megvalósítását a rendszerszemlélet kialakítása érdekében. Az egészség- és környezeti nevelés fő területei iskolánkban · Személy higiénére vonatkozó ismeretek átadása, gyakoroltatása · Az egészséges táplálkozás ismérveinek megismertetése · Az egészség megőrzése, betegségek megelőzése · Káros szokások elleni propaganda (dohányzás, alkohol, drog, játék- és videofüggőség) · Kondicionálás, testedzés, napközis sport, mindennapos testnevelés · Szűrések, iskola egészségügyi szolgálat tevékenysége · Közvetlen- és a tágabb környezet tisztasága · Az iskola növényeinek ápolása, fák telepítése, gondozása · Tisztasági versenyek hirdetése · Hasznos hulladékgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés · Bekapcsolódás helyi-és országos akciókba · Jeles napok · Szorongást oldó tréning · Önismereti foglalkozás · Viselkedési problémák kezelése · A reklámok céljainak értelmezése · A nemet mondás tudása · Társas-társadalmi kapcsolatok harmóniájának kialakítása a drámapedagógiai módszerek felhasználásával · Bemutatók szervezése, színházlátogatások · Törekvés a helyes kommunikáció kialakítására 194

· Korosztályok együtt – műsor az óvodásoknak, anyák napján a szülőknek, idősek napján a nagyszülőknek · Családi életre nevelés · Takarékosságra nevelés (víz-, áram-, hő fogyasztás tudatossá tétele) Felelős: igazgató helyettes, minden pedagógus 7. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Iskolánkban fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus segíti a felzárkóztató, fejlesztő munkát. Az idei évben a halmozottan hátrányos helyzetű, szocioökonómiai hátterüket tekintve segítségre szoruló gyermekek számának növekedésével vált szükségessé az integráló fejlesztő munka. Feladatunk a régi és az újonnan érkezett tanulók új környezetbe, új közösségbe való beilleszkedésének segítése, a hatékony kapcsolattartás szüleikkel, valamint az eredményes tanulmányi előrehaladás megteremtése. Célok: · A fejlesztő pedagógus segítségével a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, gyógypedagógus segítségével a sajátos nevelési igényű tanulók minél gördülékenyebben illeszkedjenek be intézményünk hétköznapjaiba (tanulás, magatartás területén) · A tanulók adott tanulmányi eredményeikkel, valamint szocializációs szintjükkel megfeleljenek intézményünk nevelési és oktatási követelményeinek · Az osztályközösség teljes értékű tagjaként vegyenek részt a közösségi életben és a döntésekben · Megfelelő motivációra alapozva tanulmányi eredményeik sikeresek legyenek · Osztályismétlés nélkül végezzék el az általános iskolát · A társadalomalkotó, hasznos tagjaiként illeszkedjenek be közvetlen és tágabb környezetükbe 8. Az integrációt elősegítő módszertani elemek A sikeres befogadási stratégia kialakításához szükséges tanári attitűdök: · A tanárok szociális érzékenysége · empátiája · az eltérések elfogadásának · a különbségek kezelésének képessége A tanárok szakmai kompetenciája: · gazdag módszertani repertoár · a megfelelő segédanyagok megléte · idő a sokféleség kezeléséhez

195

A követelmény teljesítésére vonatkozó időtartam megváltoztatása, ennek érdekében: · az első évfolyam intenzív prevenció, szakszerű funkciófejlesztés, pszichés gondozás, megfelelő motiváció és feladat- és felelősségtudat kialakításának időszaka, a DIFERméréssel pontos képet kapunk a tanuló fejlettségi szintjéről · magasabb évfolyamokon bizonyos tantárgyaknál lehetőséget kaphat a tanuló egy tanévnél hosszabb időtartamban a követelmények teljesítésére Kompenzációs technikák alkalmazása olyan tanórai és tanórán kívüli tevékenységek bevezetése, amelyek figyelembe veszik, hogy: · a tanulók sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényelnek, rövidebb ideig tudnak a feladathelyzetben megmaradni · fáradékonyabbak, gyakrabban van szükségük könnyebb, rövidebb feladatokra · a tanulók érdeklődésének felkeltése, sikerélmény biztosítása, - hiánya esetén önmaga kezdi kompenzálni sikertelenségét extrém magatartással, beilleszkedési zavarral Ennek érdekében: · az általánosan elfogadott differenciált fejlesztést tovább mélyítve sokszínű feladattal, változatos eszközrendszerrel, ábrákkal közös tanári-tanulói feldolgozással célszerű segíteni az eredményes munka elérését · az órai tevékenységben az azonnali és folyamatos visszajelzéssel, a pozitívumokra épülő értékeléssel lehet a feladattudatot, a motiváltságot erősíteni · a szakértői véleményben megfogalmazott fejlesztési feladatok megvalósulása érdekében, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében a szaktanárok és a fejlesztő pedagógus által létrehozott team együttműködése nagyon fontos a szükséges kompetenciák elérése céljából, a szakórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon nyújtott fejlesztésben. Felelős: minden pedagógus 9. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Célok: · Minden HHH és SNI tanuló egyéni fejlesztési terv alapján részesüljön fejlesztésben a tanórán kívül · A tanulók folyamatos fejlesztése egyéni, kiscsoportos és frontális foglalkozási formában történjen a tanórákon (életkortól, fejlődési ütemtől függően). A differenciáló munka formái: · önállóság mértéke szerint is lehet · adott témához fűződő érdeklődés mértéke szerint · munkatempó alapján · együttműködési képesség szerint · aktivitási szint szerint · tanulási készenlét szerint · előzetes tudás mértéke · személyre szabottan, mindenkinek más feladat/ kompetencia alapú oktatás/ · gyerekek eltérő szociokulturális háttere

196

· · · · · · · · · ·

a szocializáció szintje szerint alkalmazott módszerek közötti differenciálás alapján tananyag tekintetében: tartalma, felosztása, szintje szerint óra szervezése szerint a számonkérés típusa szerint a segítségadásban a feladatok szintjén a tanulási stílus szerint célok szintjén az értékelésben

A differenciálás lényege: A tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó fejlesztés és/vagy a tanulók egyéni sajátosságainak megfelelő önvezérelt fejlődés körülményeinek biztosítása a nevelési gyakorlatban, nevelési folyamatban. Az egyéni adottságokra, irányultságra építve a lehetőségek határáig fejlessze a személyiséget. Differenciált tanulásszervezés: · Olyan speciális szervezés és irányítás, amely biztosítja az egyéni sajátosságokhoz, jellemzőkhöz való igazodást · Problémát sajátosságként kezeli · Nem hiányt pótol, hanem a meglévő szinthez igazodik · A tanulót helyezi a középpontba, lehetőséget teremt sajátosságai, attitűdje megnyilvánulására – ezekre épít. Kulcsfogalma az adaptivitás. Differenciálás a követelményekben: · A különbségeket nem csökkenteni kell · A csökkentett követelmények csak növelik a különbségeket · A továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi minimum követelményeknek való megfelelés nyomon követése tantárgyi egyéni fejlesztési terv készítésével (háromhavi terv) Elvárható eredmények: · Nő a tanuló önállósága a tanulásban · Nő a tanuló motiváltsága, feladattudata, feladattartása · Csökken a kudarcélmény, a lemaradás, az osztályismétlések száma · Eredményesebb a tanuló-tanár kapcsolata · Erősödik a tanuló önbizalma, kudarctűrő képessége · Házi feladatait rendszeresen elkészíti · Magatartásában pozitív változások állnak be Felelős: igazgatóhelyettes, tanítók, szaktanárok, fejlesztő pedagógus

197

10. Műhelymunka- a tanári együttműködés formái (Értékelő esetmegbeszélések) Célja: Az integrációs felkészítésbe bevont tanulók fejlődésének nyomon követése tanulmányi és magatartási szempontból Elvárható eredmények: · a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi eredményének javulása · a kompetenciamérésben mutatott eredményeik javulása · felvételt nyernek képességüknek, érdeklődésüknek megfelelő középfokú oktatási intézményekbe · nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma · erősebbé válik a szülői ház és az iskola kapcsolata · csökken az indokolatlan hiányzás mértéke · javul a tanárok együttműködése · javul a tanulók magatartása, beilleszkedése a közösségben Az esetmegbeszélések résztvevői: · a tanuló osztályfőnöke · a fejlesztő pedagógus · SNI tanuló esetén gyógypedagógus · az ifjúság- és gyermekvédelmi felelős · szükség szerint a segítő szervezetek (gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, kisebbségi önkormányzat) képviselői Az esetmegbeszélések lefolytatása: · az érintett tanulóról a pedagógusok elmondják véleményüket tanulmányi és/vagy magatartási szempontból · a szülő véleményének meghallgatása · a következő időszak céljainak, feladatainak közös megfogalmazása · a jelenlét aláírását a fejlesztő pedagógus vezeti az integrációs naplóban Az esetmegbeszélések gyakorisága: · alkalmankénti értékelésről van szó, amennyiben tanulmányi és/vagy magatartási · gondok merülnek fel a tanulónál Az esetmegbeszélés tervezett időpontjai: · november vége · március vége · május vége

198

11. Feladatok és időterv Feladatok

Határidő

Felelős

az integrációban résztvevő ta- szeptember első hete nulók körének kialakítása

ifjúsági és gyermekvédelmi felelős

fejlődési napló megnyitása

szeptember első hete

fejlesztő pedagógus

bemeneti mérés készítése

szeptember második- negye- az integrációban résztvevő dik hete pedagógusok

a tanulókról folyamatos fel- szeptember harmadik hetétől jegyzés készítése

az integrációban résztvevő pedagógusok

feljegyzések összesítése

esetmegbeszélések előtt há- osztályfőnök, fejlesztő pedarom nappal gógus

értesítés a megbeszélésekről

esetmegbeszélések előtt egy ifjúsági és gyermekvédelmi héttel felelős

esetmegbeszélések

november vége március vége május vége

osztályfőnök

12. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei A fejlesztő pedagógus integrációs naplót vezet, mely tartalmazza: · a haladási naplót a fejlesztő pedagógus által tartott fejlesztő foglalkozásokkal · a nyilvántartást HHH tanulók adataival kapcsolatosan · csatolt mellékletként a HHH tanulók személyre szóló egyéni értékelő lapjait Az osztályokban egységesen alkalmazzuk a következő elveket: Értékelésnél a méltányosság érvényesülése az SNI, HHH tanulók esetében Ennek érdekében: · Nyugodt feltételek biztosítása · A szóbeliség arányának növelése · A tanuló önmagához való fejlődésének mérése · Differenciált, elérhető, de erőfeszítést is igénylő feladatokkal meghatározó személyiségjegyek épülése: önbizalom, érdeklődés, akarat

199

Tantárgyi követelmények értékelése és minősítése alóli mentesítés: SNI tanuló esetében mindig a tanuló távlati érdekeinek figyelembe vétele fontos. A leggyakoribb: az idegen-nyelv, anyanyelv (helyesírás), matematika tantárgyak minősítése alóli mentesítés, szakértői javaslatra, az igazgató határozatával. A mentesítések indokolatlan igénybevételének elkerülése érdekében: · Erősíteni kell a tanulók érzelmi biztonságát, önmegvalósítási lehetőségét, növelni kell az együttműködő tanár-tanuló, tanulási és tanítási módszerek alkalmazási lehetőségét · Erősíteni kell a pedagógus-szülő együttműködését A HHH tanulók értékelésének célja: · esélyegyenlőség megteremtése · pozitív megerősítés · folyamatos, pontos tájékoztatás · aktuális fejlettségi szint összegzése, további feladatok kijelölése, új fejlesztési terv készítése Az értékelés alapelvei: · kiterjed az iskolai élet egészére · figyelembe veszi a tanuló személyiségét · törekszik az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra · fejlesztő és ösztönző szándékú · személyre szóló · a tanulók teljesítményének értékelését korábbi teljesítményükhöz viszonyítva végzik a pedagógusok Az értékelés formája: · Az alsós osztályfőnök november, március és május havi szöveges értékelést, a felsős osztályfőnök november, félév, április, év vége magatartás és szorgalom lapot fénymásolja · félévkor a félévi értékelés, év végén az év végi bizonyítvány fénymásolata csatolandó · fejlesztő pedagógus értékelését 1-1 példányban készíti el, amelyből osztályfőnöknek és a szülőnek juttat egy példányt, egyet pedig az integrációs naplóban vezet · fogadóórán a szülő jelenléti ívet ír alá, valamint a fejlesztő pedagógus szöveges értékelését is aláírja Az értékelésben részt vesz: · Alsó tagozaton az osztálytanító · Felső tagozaton az osztályfőnök az osztályában tanító szaktanárok véleményének kikérdezésével a tanuló magatartását és szorgalmát tekintve · A fejlesztő pedagógus

200

Az osztályfőnök és a fejlesztő pedagógus év elején értesíti a HHH gyermek szülőjét arról, hogy évi három fogadóórán (november, március, május) feltétlenül jelenjen meg az iskolában, a gyermeke egyéni fejlődési lapján szereplő szöveges értékelés tartalmának megbeszélése és a fejlesztő pedagógus szakvéleményének szülői aláírással történő hitelesítése ügyében. A szülő ki kell fejtse véleményét a leírtakkal kapcsolatban (egyetért, nem ért egyet). Amennyiben a szülő nem működik együtt a pedagógussal, azaz nem jelenik meg a kijelölt fogadóórán, sem új időpontot nem jelöl meg a találkozásra, úgy ezt a tényt az osztályfőnök és a fejlesztő pedagógus három napon belül dokumentálja az integrációs naplóban. Amennyiben a pedagógus úgy látja, hogy a tanuló nem szorul a fejlesztő pedagógus általi fejlesztésre matematika, magyar nyelv- és irodalom tárgyból, értesíti a szülőt, aki nyilatkozatban dönti el, hogy igényli-e továbbra is a külön fejlesztést (tehetséggondozást) vagy felmentést kér gyermeke fejlesztő órán való részvétele alól. Ez utóbbi esetben a tanuló a tanórán marad, ahol integrációs fejlesztése továbbra is biztosított marad. Abban az esetben, amikor a szülő –bár gyermeke tantárgyi megsegítésre szorulna- nem igényli gyermeke számára a fejlesztő órai megsegítést tantárgyi szinten, úgy nyilatkozatban a tanév elején felmentési kérelmet nyújthat be, melynek hatálya az adott tanévre szól. Elvárható eredmények: · Az intézmény fogadni tudja a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekeket, és képes együttnevelésükre · A pedagógusok gyakrabban veszik fel a kapcsolatot az integrált gyermekek szüleivel · Az intézményben erősödik a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer · Évfolyamvesztés nélkül haladnak tovább a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is · Az országos kompetenciamérések eredményei javulnak Felelős: Fejlesztő pedagógus, érintett osztályfőnökök, tanítók, tanárok 13. Multikulturális tartalmak (Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban) Cél: A nemzeti etnikai kisebbségek kultúrájának a megismerése, a nemzeti összetartozás tudatának erősítése Elvárható eredmény: · a tanulók látókörének szélesedése 201

· a sokszínű európai kultúra megismerése · a másság elfogadása A tantárgyak többségében a multikulturális (nem kifejezetten csak a cigány kultúra) tartalmak az alábbiak szerint jelennek meg: Magyar: · népköltészeti alkotások (1-4.o.) · népmesék (1-5.o.) · mítoszok (5-6.o.) · népmondák, népballadák (6.o.) · hazai és határon túli műköltészeti alkotások (2-8.) Rajz: · kisebbségi kultúrák képző- és iparművészete (5.o.) Ének-zene: · más népek dalai (1-8.o.) · népi hangszerek (5.o.) · népi zenekar (5.o.) · a verbunkos zene kialakulása (7.o.) Hon- és népismeret: · népviseletek (6.o.) · mesterségek (6.o.) · népi táplálkozás (6.o.) · jeles napok, ünnepi szokások (6.o.) · családi és társadalmi kapcsolatok (6.o.) Történelem: · honfoglalás (5.o.) · roma történet (6.o.) · társadalmi viszonyok a 18. században (7.o.) · trianoni béke – határviták (8.o.) · a Kárpát-medence magyarsága (8.o.) Felelős: szaktanárok 14. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása (A továbbtanulásra felkészítő program) Célja: · Segítse a tanulók iskolaválasztását · A pályaválasztási érettség alapvető feltételeinek megteremtése

202

· · · · ·

Önismeret fejlesztése Jövőtervezés segítése, énkép fejlődésének formálása A számításba vehető pályák ismertetése Az egyes pályák követelményrendszerének, jellemzőinek ismertetése Reális kép kialakítása a helyi munkaerőpiac igényeiről

Elvárható eredmények: · a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagyobb arányú felvétele szakképző, majd érettségit adó intézményekbe · fokozottabb párbeszéd kialakulása a nyolcadik osztályos tanulók szüleivel

Feladatok, tevékenységek:

7. osztályban: · pályakép felmérése osztályfőnöki órán · pályaválasztási tájékoztató · látogatás a Csongrád Megyei Munkaügyi Központban · szakmai alkalmassági tesztek kitöltése, értékelése · ezek alapján tanácsadás · foglalkozások bemutatása, az ezekhez szükséges képzési formákkal együtt 7-8. osztályban: · pályaválasztási börzén való részvétel · volt diákjaink beszámolója választott iskolájukról, osztályfőnöki óra keretében · foglalkozások megismertetése iskolai keretek között · bemutatkozik a szakember (szülők bevonásával) · videofilmek · tesztek kitöltése · pályaleírás (pl. iskolai faliújságon, honlapon) · pályaválasztást irányító beszélgetés a szülők és a tanulók részvételével 8. osztályban: · részvétel a középiskolák nyílt napjain · egyéni tanácsadás A továbbtanulásra felkészítő program csak akkor lehet eredményes, ha támaszkodik a gyermek saját aktivitására. A fő cél a gyermek öntevékenységének fokozása a megfelelő középfokú iskola megtalálása érdekében. A gyermeknek meg kell éreznie a pályaválasztás belső szükségletét. Nem szabad ezt kívülről kapott feladatnak tartania! Tudatosítani kell benne, hogy sikeres pályaválasztásáért ő tehet a legtöbbet.

203

Felelős: osztályfőnökök, továbbtanulási felelős 15. Intézményi önértékelés Nevelőtestületünk készíti el az OOIH valamint a szaktanácsadók útmutatásával. Ide kellene beilleszteni, amit elküldtél a polg. mester úrnak

204

A PEDAGÓGIAI PROGRAM EGÉSZÉVEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje · A pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával 2010-ben lép hatályba, érvényességi ideje öt tanév. · A nevelőtestület egyetértésével és az önkormányzati képviselőtestület jóváhagyásával az érvényességi idő meghosszabbítható. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata · A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. · A 2015/2016. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy új pedagógiai programot kell kidolgoznia. · A nevelőtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2015/2016. tanév lezárását követően átfogóan elemezze. III. A pedagógiai program módosítása · A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei, - az iskolaszék, - az iskola fenntartója tehetnek javaslatot. · A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület 2/3-os minősített többséggel, az önkormányzati képviselőtestület határozatban kezdeményezheti. · A módosításánál a pedagógiai program elfogadásának a szabályait kell alkalmazni. · A nevelőtestület elfogadó határozatához a pedagógusok 2/3 részének igenlő szavazata szükséges. A módosítás a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. · A jóváhagyott pedagógiai program végrehajtása az iskola minden dolgozójának munkaköri kötelessége. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala · Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető az iskola honlapján. · A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola igazgatójánál

Lakitelek, 2010. augusztus 8.

Olajos István igazgató

ISKOLASZÉK ÉS AZ EÖTÖVÖS ISKOLA SZÜLŐI KÖZÖSSÉGE Az iskolaszék 2010. …………………….tartott értekezletén véleményével támogatta a pedagógiai program jóváhagyását. Az Iskolaszék véleményéről szóló dokumentum az Iskolaszék jegyzőkönyvében található. Lakitelek, 2010. ……………………………. Iskolaszék tagja

………………………………. Iskolaszék elnöke DIÁKÖNKORMÁNYZAT

A Diákönkormányzat véleményezte és támogatta a pedagógiai programot a 2010. ……………. megtartott ülésén. A véleményről szóló dokumentum a Diákönkormányzat jegyzőkönyvében található. Lakitelek, 2010. ……………………………. jegyzőkönyvvezető

………………………………. Diákönkormányzat elnöke NEVELŐTESTÜLET

A nevelőtestület a 2010. ……………………… tartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta az iskola 2010-től 2015-ig hatályos felülvizsgált PEDAGÓGIAI PROGRAM-ját, amelybe a hatályos törvényeknek megfelelő változásokat átvezette Az elfogadásról szóló dokumentum a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvében található. Lakitelek, 2010. ………………………………. jegyzőkönyvvezető

……………………………… igazgató

A fenntartóhoz történő benyújtás dátuma: Lakitelek, 2010. 206

Az iskolánk által alkalmazott záradékok 1. Felvéve (átvéve) …..számú határozattal a …. iskolából. Bn.,N.,Tl., 2. …számú határozattal áthelyezve a ( az ) …………………. iskolába. Bn.,N.,Tl.,B., 3. A Ktv. 70. § (7 – 8.) bekezdései alapján tanévi munkája előkészítőnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytatja. Bn.,N.,Tl.,B., 4. A ….. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, …..év alatt teljesítette. Bn.,N.,Tl.,B., 5. Tanulmányait évfolyamismétléssel folytatja Bn.,Tl., 6. Tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja Bn.,N.,Tl.,B., 7. Tanulmányait osztályozó vizsga letételével folytathatja. Bn.,N.,Tl.,B., 8. ….tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi, a …. évfolyamba léphet. Bn.,N.,Tl.,B., 9. …. tanévre …. …….tantárgyból / tantárgyakból mentesítve az értékelés és a minősítés alól. Bn.,N.,Tl.,B., 10. …….tantárgy /tantárgyak tanórai látogatása alól a 200… / 200 … tanévben mentesítve…… miatt Az adott tantárgyból / tantárgyakból osztályozó vizsgát köteles tenni. Bn.,N.,Tl.,B., 11. Tanulmányait a szülő kérésére vagy szakértői vélemény alapján magántanulóként folytatja. ( megfelelő aláhúzandó ! ) Osztályozó vizsgát köteles tenni. Bn.,N.,Tl.,B., 12. A …… tantárgy / tantárgyak óráinak látogatása alól …. a 200…./ 2000 tanévben felmentve …. miatt. Osztályozó vizsgát köteles tenni. Bn.,N.,Tl.,B., 13. Mulasztásai miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát köteles tenni. ( nem tanköteles tanuló esetén: tehet ! ) N.,Tl., 14. Mulasztásai miatt nem osztályozható, a nevelőtestület osztályozó vizsga letételét nem engedélyezte, a…… évfolyamot ismételni köteles. Bn.,N.,Tl.,B., 15. A ….. ( betűvel kiírni ) évfolyamba lép. Bn.,N.,Tl.,B., 16. Általános iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait a 9. évfolyamon folytathatja Bn.,N.,Tl.,B., 17. ……. tantárgyból / tantárgyakból javítóvizsgát köteles tenni. (nem tanköteles tanuló: tehet ! ) Bn.,N.,Tl.,B., 18. A javítóvizsgán ….. tantárgyból / tantárgyakból …..osztályzatot kapott. A ….. évfolyamba léphet. Bn.,N.,Tl.,B., 19. A javítóvizsgán ….. ………..tantárgyból / tantárgyakból …..osztályzatot kapott. A ……évfolyamot ismételni köteles. Bn.,N.,Tl.,B., 20. A ….. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot ismételni köteles. ( ismételheti ! ) Bn.,N.,Tl.,B., 207

21. Javítóvizsgán második alkalommal nem jelent meg, az …..évfolyamot ismételni köteles. Bn.,N.,Tl.,B., 22. Osztályozó vizsgán második alkalommal nem jelent meg, ….. évfolyamot ismételni köteles. Bn.,N.,Tl.,B., 23. Osztályozó vizsga letételére …… -ig halasztást kapott. Tl.,B., 24. Javítóvizsga letételére ….-ig halasztást kapott. Tl.,B., 25. Az osztályozó ( javító - ) vizsgát engedéllyel a …….iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. Tl.,B., 26. Tanulói jogviszonya …. iskolába való átvétel miatt megszűnt. Bn.,N.,Tl.,B., 27. Tanulói jogviszonya …. iskolába való áthelyezés miatt megszűnt. Bn.,N.,Tl.,B., 28. A tanuló ….. óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. N.,B., 29. A tanuló ismételt ……óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Bn., N., Tl., B., 30. Tankötelezettsége megszűnt. Bn.,N.,Tl.,B., 31. A ….. szót / szavakat …… -ra helyesbítettem. Tl.,B., 32. A ….. osztályzatot / osztályzatokat ……-ra javítottam. Tl.,B., 33. A bizonyítvány ….lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. B., 34. Ezt a törzslapot az elveszett / megsemmisült eredeti helyett a ….adatok / adatai alapján állítottam ki. Pót Ti. 35. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett / megsemmisült eredetei helyett …. adatai alapján állítottam ki. Bm., Pót Ti., 36. Ezt a haladási naplót …. tanítási nappal a mai napon lezártam. N., 37. Ezt az osztályozónaplót …. azaz osztályozott tanulóval ( betűvel ) a mai napon lezártam. N., 38. Kiemelkedő tanulmányi eredményéért nevelőtestületi dicséretben részesült. N., Ti., B., 39. Kiemelkedő tanulmányi eredményéért és példamutató magatartásáéért nevelőtestületi dicséretben részesült. N., Ti., B., 40. Kiemelkedő tanulmányi eredményéért, példamutató magatartásáéért és szorgalmáéért nevelőtestületi dicséretben részesült. N., Ti., B., 41. A……. tantárgyból / tantárgyakból elért kimagasló teljesítményéért nevelőtestület dicséretben részesült. N., Ti., B., 42. Kiváló közösségi munkájáéért nevelőtestületi dicséretben részesült. N., Ti., B., 43. Kiemelkedő kulturális tevékenységéért nevelőtestületi dicséretben részesült. N., Ti., B., 45. Kiemelkedő sporttevékenységéért nevelőtestületi dicséretben részesült. N., Ti., B., Egyéb esetekben a 11 / 1994. ( VI.08. ) MKM. rendeletben megfogalmazott záradékokat alkalmazzuk. Rövidítések: N: Napló Bn: Beírási napló ( iskolatitkárnál ) 208

Tl: Törzslap ( Anyakönyv ) B: Bizonyítvány Pót.Ti.: Pót- törzslap

Lakitelek, 2007. augusztus 20. Olajos István Igazgató

209

Tartalomjegyzék Bevezető .................................................................................................................................... 2 Az Eötvös Iskola Alapító okirata egységes szerkezetben ........Hiba! A könyvjelző nem létezik. I. Küldetésnyilatkozat, jövőkép.............................................................................................. 11 I.1. Küldetésnyilatkozat.......................................................................................................... 11 I.2. Jövőképünk – mivel lennénk elégedettek? ...................................................................... 13 II. Személyi és tárgyi feltételeink ........................................................................................... 14 II. 1. Személyi feltételeink ...................................................................................................... 14 II.2. A munkaközösségek........................................................................................................ 15 II. 3. Tárgyi feltételeink.......................................................................................................... 16 3. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ................................................................................................................ 18 3. 1. Iskolánk gyermekképe, képzési alapelveink .................................................................. 18 3. 2. Pedagógiai alapelveink ................................................................................................... 19 3. 3. Iskolánk alapvető céljai .................................................................................................. 20 3. 4. Az iskola legfontosabb funkciói...................................................................................... 20 3. 4. 1. Személyiségfejlesztés: kompetenciák, önmegvalósítás, önképzés.............................. 20 3. 4. 1. 1. Az érzelmi kultúra alakítása.................................................................................. 22 3. 4. 1. 2. Képességek kibontakoztatása és fejlesztése............................................................ 23 3. 4. 1. 3. A problémamegoldó - gondolkodás kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása............................................................................................................................. 24 3. 4. 1. 4. Az alapkészségek - (olvasás, írás, számolás) elsajátítása ....................................... 24 3. 4. 2. Értékközvetítés........................................................................................................... 25 3. 4. 2. 1. A biológiai lét értékei .............................................................................................. 25 3. 4. 2. 2. Az én harmóniájára vonatkozó értékek ................................................................ 26 3. 4. 2. 3. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek ........................................................... 27 3. 4. 2. 4. A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek............................................... 28 3. 4. 2. 5. A humanizált társadalom- és világkép értékei ....................................................... 29 3. 4. 2. 6. Környezetvédő életstílus kialakulásának megalapozása........................................ 29 3. 4. 2. 7. Az egészséges életvitel megalapozása (test és lélek harmóniája, családi életre nevelés, önismeret).................................................................................................................. 30 3.4.2.8. Kulcskompetenciák.................................................................................................... 31 Anyanyelvi kommunikáció..................................................................................................... 31 Idegen nyelvi kommunikáció ................................................................................................. 31 Matematikai kompetencia...................................................................................................... 31 Természettudományos kompetencia...................................................................................... 32 Digitális kompetencia ............................................................................................................. 32 A hatékony, önálló tanulás ..................................................................................................... 32 Szociális és állampolgári kompetencia................................................................................... 32 210

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ............................................................. 33 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség ............................................................ 33 3.4.2.9. A kulcskompetenciákhoz kapcsolódó kiemelt fejlesztési feladatok: ........................ 34 Énkép, önismeret .................................................................................................................... 34 Hon- és népismeret ................................................................................................................. 34 Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra ....................................................................... 34 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés .................................................................... 34 Gazdasági nevelés ................................................................................................................... 34 Környezettudatosságra nevelés.............................................................................................. 35 A tanulás tanítása ................................................................................................................... 35 Testi és lelki egészség .............................................................................................................. 35 Felkészülés a felnőtt lét szerepeire ......................................................................................... 35 3.4.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka cél-, feladat-, eljárás-, eszközrendszere ..... 36 3. 4. 4. Az egyéni bánásmódot igénylő tanulók fejlesztésével összefüggő pedagógiai tevékenységek ......................................................................................................................... 46 3. 4. 4. 1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók ...................................................................... 47 3. 4. 4. 2. A tanulási zavarral küzdő tanulók ......................................................................... 48 3. 4. 4. 3. Az alulteljesítő tanulók ........................................................................................... 50 3. 4. 4. 4. A nehezen nevelhető, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók... .......................................................................................................................................... 50 3. 4. 4. 5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .......................................... 51 3. 4. 4. 5. 1. Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának rendje ................................... 51 3. 4. 4. 5. 2. A hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése ............................................................. 52 3. 4. 4. 5. 3. Hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi eredményessége ................................. 52 3. 4. 4. 5. 4. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának formái ................................ 53 Kapcsolattartás a családdal és egyéb szervekkel hátrányos helyzetű tanulók segítésére .... 54 3. 4. 4. 5. 6. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának módszerei .......................... 55 3. 4. 4. 5. 7. Hatásvizsgálat...................................................................................................... 56 A nevelőmunka eredményességének vizsgálata..................................................................... 56 3. 4. 5. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek .................................... 57 3. 4. 6. Pályaorientáció............................................................................................................ 57 3. 4. 7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................ 58 4. A képzés szakaszai .............................................................................................................. 58 4. 1 Az osztályba sorolás szempontjai .................................................................................... 59 4. 2. Iskolánk sajátos működésének jellemzői ....................................................................... 59 4. 2. 1. Módszer-, és tankönyvválasztás.................................................................................. 59 4. 2. 4. Tanulói jogok gyakorlása ........................................................................................... 60 4. 2. 5. A tanórán kívüli foglalkozások................................................................................... 60 4. 2. 6. Napközi otthon, tanulószoba ..................................................................................... 60 4. 2. 7. Szakkörök.................................................................................................................... 61 211

4. 2. 8. Tanulmányi kirándulások .......................................................................................... 61 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ........................ 62 6.. Az iskolában folyó nevelő –oktatómunka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere .................................................................................................. 63 6. 1. A nevelő-oktató munka ellenőrzése................................................................................ 63 6. 2. A nevelő-oktató munka értékelése.................................................................................. 64 7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések ........................................................................................................................ 65 7. 1. Az iskola által megkövetelhető ruházati- és más felszerelések ................................... 65 Alapfelszerelés: ....................................................................................................................... 65 8. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái ........................................... 65 9. A környezeti nevelési programja ....................................................................................... 67 9. 1. A környezeti nevelés általános céljai .............................................................................. 68 9. 1. 1. A környezeti nevelés céljai tágabb értelemben .......................................................... 68 9. 1. 2. A környezeti nevelés céljai szűkebb értelemben ........................................................ 69 9. 2. A környezeti nevelés céljaiból adódó feladataink .......................................................... 69 9. 3. A pedagógusok feladatai................................................................................................. 70 9. 4. Környezeti nevelés a tanórán ......................................................................................... 71 9. 4. 1. A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán.......................... 71 9. 4. 2. A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán ........................... 75 10.. Az egészségnevelés programja......................................................................................... 86 10. 1. Bevezetés ....................................................................................................................... 86 10. 2. Az egészségnevelő iskola ismérvei ................................................................................ 86 10. 3. Az egészségnevelés céljai............................................................................................... 86 10. 4. Az egészségnevelés területei......................................................................................... 87 10. 5. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladataink............................................................. 88 10. 6. Tanórai foglakozásokon............................................................................................... 90 10. 7. Az egészségügyi ellátások és a felügyelet rendje .......................................................... 93 10. 8. . Együttműködés az évente visszatérő feladatok során................................................ 93 10. 9. Elvárások a pedagógusokkal szemben ........................................................................ 94 10. 10. Gyógytestnevelés ........................................................................................................ 95 10. 11. . Általános rendelkezések a mindennapos testedzésre vonatkozóan ......................... 95 11. A tanulók fizikai állapotának mérése............................................................................... 97 12. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................................. 105 12. 1. A fogyasztóvédelem célja ............................................................................................ 105 12. 2. A fogyasztóvédelem beépülése az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba ........... 107 12. 3. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) .................... 108 12. 4. Módszertani elemek .................................................................................................... 108 13. A kompetencialapú oktatás iskolán belüli megszervezése............................................. 110 13. 1. A kompetencia fogalma .............................................................................................. 110 212

13. 2. Oktatásszervezési eljárások........................................................................................ 111 13. 2. 1. Tantárgytömbösítés ................................................................................................ 111 13. 2. 2. Műveltségterület szerinti oktatás............................................................................ 111 13. 2. 3. Moduloktatás........................................................................................................... 111 13. 3. 4. Témahét................................................................................................................... 111 13. 3. 5. Projekt ..................................................................................................................... 112 13. 3. 6. Saját innováció ........................................................................................................ 112 13.4.. Tanulásszervezési eljárások........................................................................................ 113 13. 4. 1 Kooperatív tanulásszervezés.................................................................................... 113 13. 4. 2. Tanórai differenciálás ............................................................................................. 113 13. 4. 3. Drámapedagógia ..................................................................................................... 113 13. 4. 4. Tanulásmódszertan................................................................................................. 114 13. 4. 5. IKT alapú módszerek ............................................................................................. 114

HELYI TANTERV............................................................................................................... 115 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai.......................................................................................... 115 LAKITELEK........................................................................................................................ 115 NYÁRLŐRINC .................................................................................................................... 118 2. Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................................................................................................................................... 121 3. Tanulói jogviszony. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ............................ 122 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...... 123 4. 1. Értékelésünk szemléleti alapja ..................................................................................... 123 4. 2. A tanulói teljesítmények értékelésének, minősítésének formái .................................. 124 4. 2. 1. Formái: ................................................................................................................... 124 4. 2. 2. Rendje: ...................................................................................................................... 124 4. 2. 3. Korlátai: .................................................................................................................... 124 4. 2. 4. Az írásbeli beszámoltatások szerepe, súlya a tanuló tudásának értékelésében ...... 125 4. 2. 4. 1. Szerepe: ................................................................................................................. 125 4. 2. 4. 2. Súlya: ..................................................................................................................... 125 4. 2. 4. 3. Az értékelés (érdemjegyszerzés) gyakorisága: .................................................... 125 4. 2. 4. 4. Az értékelés (érdemjegyek, osztályzatok) módja:................................................ 126 4. 3. Az érdemjegyek és az osztályzatok tartalma: .............................................................. 127 4. 4. Az iskolánkban bejegyzésre kerülő osztályzatok......................................................... 128 4. 5. Az érdemjegyek megállapítása ..................................................................................... 128 4. 6. Az érdemjegyek, osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módozatai..................... 130 4. 7. Szintmérések, vizsgarendszer ....................................................................................... 131 Vizsgarendszer iskolánkban (Lakitelek) ............................................................................. 131 213

A vizsga jellege és az érintett tanulók: ................................................................................. 132 Vizsgaformák, vizsgatantárgyak: ........................................................................................ 132 Jelentkezési rend, a vizsgák ideje: ....................................................................................... 134 A tanulók teljesítményének értékelése:................................................................................ 134 Záró rendelkezések: ............................................................................................................. 134 5. A modul-tárgyak értékelése és minősítése ....................................................................... 135 6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.................................................................................................................................. 135 6. 1. Eljárásrend a házi feladat adásának szabályozására .................................................. 136 6. 1. 1. Kötelező házi feladat................................................................................................. 136 6. 1. 1. 1. Szóbeli házi feladat................................................................................................ 136 6. 1. 1. 2. Írásbeli házi feladat............................................................................................... 136 6. 1. 1. 3. Általános rendelkezések a kötelező házi feladatra vonatkozóan ......................... 136 6. 2. Szorgalmi (házi) feladat................................................................................................ 137 6. 2. 1. Szóbeli szorgalmi házi feladat .................................................................................. 137 6. 2. 2. Írásbeli szorgalmi házi feladat.................................................................................. 137 6. 2. 3. Általános rendelkezések szorgalmi (házi) feladatra vonatkozóan .......................... 138 7. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének követelményei és formái 139 7. 1. A magatartás értékelése................................................................................................ 139 7. 2. A tanuló szorgalmának értékelése................................................................................ 141 7. 3. A tanulók jutalmazásának elvei ................................................................................... 142 7. 3. 1. Tantárgyi elismerés formái....................................................................................... 142 7. 3. 2. Általában alkalmazható jutalmazások, büntetések ................................................. 143 7. 3. 2. 1. Jutalmazások......................................................................................................... 143 7. 3. 2. 2. Büntetések ............................................................................................................. 143 7. 3. 4. Késések, hiányzások és ezzel kapcsolatos eljárások................................................. 144 7. 3. 4. Eljárás az ellenőrző otthonhagyása esetén............................................................... 144

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLAI OKTATÁS ............................................................ 145 1. ZENEISKOLAI OKTATÁS ............................................................................................ 145 1. Az alapfokú zeneoktatást érintő legfontosabb jogszabályok: ......................................... 145 2. A zeneiskolai oktatás funkciója, cél- és feladatrendszere: .............................................. 145 2. 1 A zenei nevelés .............................................................................................................. 146 2.2 A személyiségfejlesztés konkrét feladatai: ..................................................................... 146 2.3 A zeneoktatás közösségfejlesztéssel kapcsolatos hatásai:.............................................. 147 2. 4 Közösségfejlesztés az elméleti órákon. .......................................................................... 147 2.5. Közösségfejlesztés a kamarazenei foglalkozáson:......................................................... 147 3. Óraterv 2+10 évfolyamra ................................................................................................. 148 214

4. Felvétel, beiskolázás: ........................................................................................................ 149 5. A beszámolók, a vizsgák anyagai ..................................................................................... 150 6. Hegedű tanszak................................................................................................................ 150 8. 8 Furulya, fuvola tanszak ................................................................................................. 151 9 Klarinét tanszak................................................................................................................ 152 10 Gitár tanszak.................................................................................................................... 153 11 Citera tanszak .................................................................................................................. 154 12. A VIZSGA ÉRTÉKELÉSE............................................................................................ 155 13. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: ...................................................................................................................................... 157 14 Magasabb évfolyamra lépés feltételei ............................................................................. 158 15 A tanuló munkájának osztályozása: ............................................................................... 160

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ (SNI) TANULÓK INTÉZMÉNYI INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA...................................................................................................................... 162 I. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei ................... 162 I.1 A mozgáskorlátozott tanuló ............................................................................................ 162 I.3 Kiemelt fejlesztési feladatok ........................................................................................... 164 1.4 Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció ................................................................ 166 II. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei.......................... 166 II.1 A hallássérült tanuló...................................................................................................... 166 II.2 A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése ............................ 167 II.3 Kiemelt fejlesztési feladatok.......................................................................................... 169 II.4 További feladatok .......................................................................................................... 171 III. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztés ............................................... 171 III.1 Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló........................................................................... 171 III.2 Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői ......... 171 III.3 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai.................................................................... 172 III.4 Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése..... 173 III.5 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció....................................... 173 IV. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei ............................................... 174 IV.1 A beszédfogyatékos tanuló ........................................................................................... 174 IV.2 A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése .............................................................................................................................. 175 IV.3 Kiemelt fejlesztési feladatok......................................................................................... 175 IV.4 Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció tevékenységformái .............................. 176 V. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei................................................................. 177 V.1 A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan 215

akadályozott tanuló .............................................................................................................. 177 V.2 A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése ............................................................................... 178 V.2.1 Diszlexia, diszgráfia .................................................................................................... 178 V.2.2 Diszkalkulia................................................................................................................. 179 V.2.3 Hiperkinetikus zavarok .............................................................................................. 180 V.2.4 Magatartási zavarok ................................................................................................... 180 V.3 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai ..................................................................... 181 V.4 A NAT alkalmazása ....................................................................................................... 181 V.5 Kiemelt fejlesztési feladatok .......................................................................................... 181

AZ INTEGRÁCIÓS PROGRAM FŐBB ELEMEI ............................................................ 182 1. Az alkalmazás feltételei .................................................................................................... 182 2. Integrációs stratégia kialakítása ...................................................................................... 182 3. Célrendszer megfogalmazása ........................................................................................... 183 4. Az iskolába való bekerülés előkészítése ........................................................................... 186 4.1 Az óvoda-iskola közötti átmenet segítésének helyi programja...................................... 186 4.2 Az osztályok kialakításának elvei a jogszabályok tükrében.......................................... 187 6. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei .......................................... 191 6.1 Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek .................................... 191 6.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése ........................................................................ 192 6.3 Szociális kompetenciák fejlesztése.................................................................................. 192 7. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek ................. 195 8. Az integrációt elősegítő módszertani elemek ................................................................... 195 9. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés ......................................... 196 10. Műhelymunka- a tanári együttműködés formái (Értékelő esetmegbeszélések) ........... 198 13. Multikulturális tartalmak (Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban) ..................................................................................................................... 201 14. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása (A továbbtanulásra felkészítő program) .... 202 15. Intézményi önértékelés ................................................................................................... 204

A PEDAGÓGIAI PROGRAM EGÉSZÉVEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ....... 205 Az iskolánk által alkalmazott záradékok............................................................................. 207

216