AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km2) és népességű (1 millió 559 ezer fő) régiója, amely teljes egészében az Alföldön, annak északkeleti részén fekszik. A régió természetföldrajzi szempontból viszonylag egységes terület, de a régiót alkotó megyék elhelyezkedését vizsgálva nagy különbségeket találhatunk. A megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyedüli módon — három szomszédos országgal (Románia, Ukrajna, Szlovákia) is határos, több mint 300 km-es határszakaszon. Hajdú-Bihar megye is jelentős hosszúságon határos Romániával, Jász-Nagykun-Szolnok megye azonban nem rendelkezik határszakaszokkal. Az Észak-alföldi Régió fekvését tekintve speciális helyzetben van. Miközben területének egy része keletibb fekvésű, addig más részei benyúlnak egészen az ország közepéig. The eastern lowland region (region for short) is the second largest area of Hungary (17 729 km2) with the second largest population (1 559 000) after the southern lowlands, which is located entirely on the northeastern Lowland of Hungary. From a natural geographic point of view, the region is fairly homogeneous, but great differences can be seen in the placement of the various counties in the region. Among the counties, SzabolcsSzatmár-Bereg is unique in bordering three countries (Romania, Ukraine, Slovakia) along boarders in excess of 300 km. Hajdú-Bihar county also shares a long boarder with Romania, while Jász-Nagykun-Szolnok county has no international boarder at all. The northern lowland region is uniquely situated. While part of the region lies in the east, other parts reach into the central part of the country.

Az Észak-alföldi régió — több statisztikai adatsor alapján is — Magyarország gazdaságilag legelmaradottabb régiójának tekinthető. Elmaradott gazdasági aktivitási arány jellemzi, amely alapvetően a gazdaság alacsony teljesítőképességével magyarázható. A régió fekvése földrajzi szempontból kedvezőtlen, infrastruktúrája hiányos és elmaradott, amely hozzájárult ahhoz, hogy a térségben az elmúlt évtized folyamán kevesebb beruházás valósult meg az ország nyugati és központi területeihez képest. Az Észak-alföldi régió nagyfokú elmaradottsága a térségek közötti nagyfokú különbségekben keresendő. A Régióban csak néhány fejlődő térséget találhatunk, amelyek elsősorban a megyeszékhelyeket és szűVÉDELEM GAZDASÁGTAN

91


kebb környezetüket foglalják magukba s kedvezőtlen tendencia, hogy hiányoznak a regionális együttműködés gazdasági, társadalmi és kulturális hagyományai. Összességében a Régió gazdaságának korlátozott a versenyképessége az európai gazdasági térben.

A közlekedés általános bemutatása A régió hagyományos közlekedési fő tengelyvonalát a Budapest–Szolnok–Debrecen Nyíregyháza–Záhony nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal és 4. sz. főút képezi. Erre épülnek rá a három megyeszékhely, mint központ körül kialakult sugaras hálózati elemek, mind a vasút, mind a közút vonatkozásában. Ezt a hálózatot egészítik ki a térszerkezetben meghatározó jelleggel, egyben a szomszédos régiókhoz is kapcsolatot biztosítva:  Szabolcs–Szatmár–Bereg megye területén kelet–nyugati irányban a Nyíregyháza–Szerencs–Miskolc nemzetközi vasúti törzshálózati vasútvonal, valamint a 36. 41. és 49 sz. főutak;  Hajdú–Bihar megye területén észak–déli irányban a 47 sz. főút; 92

VÉDELEM GAZDASÁGTAN


 Jász–Nagykun–Szolnok megyében az EU IV. közlekedési folyosó

részeként a Budapest–Szolnok–Békéscsaba nemzetközi törzshálózati vasútvonal, valamint észak–déli irányban a 32. és a 442. sz. főutak.

A régió gazdasága A magyar gazdaság tulajdonformák és vállalatméret szerinti kettőssége az ország területi szerkezetében is megjelenik. Határozott különbségek rajzolódnak ki területileg az ország gyorsan növekvő, a külföldi tőkebefektetések által preferált központi és nyugati területei, valamint a külföldi tőkeáramlásból és a növekedésből javarészt kimaradó keleti régiói között. Az Észak-alföldi Régiót mind a centrum-periféria, mind a keletnyugati egyenlőtlenségek hátrányosan érintik. Gazdasági helyzetét általánosan jellemzi, hogy a GDP-ből és a működő gazdasági szervezetekből való részesedése elmarad a területi, illetve népességi arányoktól. Az országosnál magasabb az egyéni vállalkozások aránya, így kisebb a társas vállalkozásoké. A társas vállalkozások aránya évek óta az országos átlag alatti, a korán kialakult különbség azonban 1993 óta nem növekszik. Az Észak-alföldi Régióban meghaladja az Európai Unió tagállamainak átlagát, tehát a régió vállalkozási szerkezetében nem a vállalkozások alacsony száma jelentkezik problémaként, hanem sokkal inkább a működő vállalkozások gyenge versenyképessége. A régióban tehát a vállalkozások egyik fő jellemzője a tőkeszegénység, amihez hozzájárult az is, hogy nem alakult ki megfelelő mértékben a kis- és középvállalkozások finanszírozási hátterének javítását elősegítő eszközrendszer, nem voltak elérhetőek a tőkeszegény vállalkozások számára a kedvezményes hitel- és finanszírozási konstrukciók, kamattámogatási, kamatátvállalási konstrukciók, s a támogatásukra létrejött intézményrendszer működése nem volt elég hatékony. A külföldi tulajdonú vállalkozások mind a korszerű technológia meghonosításában, mind pedig a gazdasági szerkezet korszerűsítésében jelentős szerepet játszhatnak a régióban, jelentősen hozzájárulhatnak a gazdaság önfenntartó, öngerjesztő fejlődési pályára állításában. Az Észak-alföldi Régió a külföldi befektetők számára azonban jelenleg nem eléggé vonzó, bár bizonyos fokú pozitív elmozdulás az utóbbi 2-3 évben megfigyelhető. A problémák okai között a közlekedési nehézségek, a fejletlen infrastruktúra, az alacsonyabb képzettségi színvonal, a sajátos gazdasági szerkezet egyaránt fellelhetők. VÉDELEM GAZDASÁGTAN

93


A vállalkozások megoszlása méretük szerint A térségben működő közel 94 ezer vállalkozásnak a népességszámhoz viszonyított gyakorisága alapján az Észak-Alföld az ország régiói között az utolsó előtti helyen áll. Az Észak-alföldi körzetben 2002 elején 1000 lakosra 60,1 vállalkozás jutott. A kisvállalkozások két kritériumának (50 főnél kevesebb foglalkoztatott és 700 millió forintnál kevesebb éves nettó árbevétel) a 2000. júliusi számjel-állomány szerint egyidejűleg a Hajdú-Bihar megyei jogi személyiségű vállalkozások 94, a Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek 93%-a, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek 95%-a, Észak-Alföld egészét tekintve 94%-a felel meg.  a jogi személyiségű vállalkozásokon belül a mikrovállalkozások (10 főnél kevesebb foglalkoztatott) aránya Észak-alföldön 80%;  a közepes méretű vállalkozások (melyek létszáma 250 főnél kevesebb, éves nettó árbevételük nem haladja meg a 4 000 millió forintot, és nem kisvállalkozások) előfordulása igen mérsékelt. Észak-Alföldön a jogi személyiségű vállalkozások csupán 5%-a tekinthető közepes méretűnek, vagyis a regiszterben szereplő több mint 13 ezer vállalkozásból mintegy 650. Ezek négytizedének Hajdú-Biharban, három-háromtizedüknek, pedig a másik két megyében van a székhelye;  a nagyvállalkozások az összes 1%- át adják. A vállalkozásoknak az utóbbi években egyre bővülő köre működik külföldi tőkével. Az Észak-Alföldi régió külföldi érdekeltségű vállalkozásainak saját tőkéje 398,2 milliárd Ft, amelyből a külföldi részesedés 363,4 milliárd Ft, az országos 5,2%-a. Az Észak-alföldi régió iránti igen mérsékelt érdeklődést jelzi, hogy a befektetett külföldi tőke összege az Észak-Alföld három megyéjében együttesen sem éri el a Győr-MosonSopron megyébe invesztált nagyságrendet. A szolgáltatások formálódásában a régió gazdaságának szerkezeti és szervezeti sajátosságai érvényesültek és érvényesülnek napjainkban is. Ezen tényezők közül kiemelendő a gyenge vállalkozási aktivitás (a tőkefelhalmozás és az iskolázottság alacsony szintje, az infrastruktúra hiányosságai és a gyenge iparosodottság miatt), a mikrovállalkozások országos összehasonlításban is tartósan magas aránya (a tőkehiány miatt), a gazdasági szervezetek nagyobb részének kényszer-vállalkozásként való működése, valamint a sikeresen privatizálható, megújulásra képes 94



nagyvállalatok alacsony száma. Az elmúlt négy évben felgyorsult a szektor differenciálódása, új tevékenységi körök jelentek meg a régióban. Mostanra a szükségesnél ugyan kisebb méretű, de differenciált és a helyi vállalkozások működőképességét biztosítani, illetve segíteni képes üzleti szolgáltató szektor alakult ki a régióban, amelynek ugyanakkor számos strukturális gyengesége maradt. A régió intenzív gazdasági fejlődése szükségessé teszi, hogy meghatározó, az európai uniós csatlakozáshoz kötődő szolgáltatók a régióba települjenek már rövid- és középtávon is. Ilyennek tekintendők a szállítási, szállítmányozási, spediciós, vámügynökségi európai szolgáltatásokat ellátó cégek, illetve a közvámraktározók, közraktározók. Ehhez szükséges a szállítmányozási, vámügyi stb. szakemberek kihelyezett szakmai (és nyelvi) képzésének megindítása a régióban.

Az észak-alföldi régió jellemzése a logisztikai trendek alapján Az 1990-es években a felvilágosultan gondolkodó vállalatok felismerték, hogy belső szervettségük, versenyképességük növelése érdekében a logisztikai szakemberek közreműködésére van szükség. Főleg azokra a szakemberekre, akik a korszerű logisztikai módszerek elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában vannak. Gondolkodásmódjuk rá tud állni az EU által megjelenített újszerű kérdésekre, ugyanakkor ismerniük és alkalmazniuk kell az EU által igényelt gazdasági és társadalmi trendeket:

Település-, és régiófejlesztés a logisztika közreműködésével E téma alapját a régió földrajzi, gazdasági és politikai jellemzőjük képezi. Ezen a területen is méltó helyet vívott ki magának a logisztika, hiszen egyenjogú partnerévé válta gazdaságfejlesztésnek és irányításnak. Az EU-s csatlakozás olyan új ismereteket hozott magával, ami kikényszeríttette a logisztikai folyamatok módosítását és bővítését. A régió infrastruktúrájának fejlesztése: Az Észak-alföldi régió — több statisztikai adatsor alapján is — Magyarország gazdaságilag legelmaradottabb régiójának tekinthető. Elmaradott gazdasági aktivitási arány jellemzi, amely alapvetően a gazdaság alacsony teljesítőképességével magyarázható. A régió fekvése földrajzi szempontból kedvezőtlen, infrastruktúrája hiányos és elmaradott, amely VÉDELEM GAZDASÁGTAN

95


hozzájárult ahhoz, hogy a térségben az elmúlt évtized folyamán kevesebb beruházás valósult meg az ország nyugati és központi területeihez képest. Az Észak-Alföldi régió nagyfokú elmaradottsága a térségek közötti nagyfokú különbségekben keresendő. A Régióban csak néhány fejlődő térséget találhatunk, mint például Szolnok városát, ahol az elmúlt években több beruházás történt a város gazdasági életének fellendítéséhez. Az elkövetkező években kerül megvalósításra Brüsszeli támogatásból egy európai színvonalú logisztikai központ. A központ gyors és biztonságos megközelítése megköveteli az úthálózat korszerűsítését, ezért szélesítik az utakat, növelik teherbírásukat, illetve újabb csomópontok kerülnek kiépítésre. A régió fejlesztésének célját részben a régió kedvező kelet-nyugati fekvése határozta meg, amire építve a tranzit forgalomhoz kötődő infrastruktúrák fejlesztése alapvető fontosságú. A gyengeségek között kiemelt közlekedési infrastruktúra hiányának leküzdését a régió úthálózatának, elérési feltételeinek támogatásával lehet és kell elősegíteni. E cél érdekében került sor az M4-es autópálya román határig történő meghosszabbítási terveinek kidolgozására.

Környezetvédelem tényezői Az infrastruktúra-fejlesztés részeként a hulladékmenedzsment és a környezetvédelmi feltételek szegényes állapota a természeti és épített környezet védelméhez tartozó intézkedések célirányát kijelöli. Az életkörülmények javítása érdekében alapvető fontosságú a szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás, a vízvédelem stb. kiemelt kezelése. E cél keretén belül lévő intézkedések, melyek megvalósítása rövid- és középtávon is alapvető fontosságú, a magyar források biztosítása mellett az EU-ból érkező (Phare, Phare CBC és ISPA) forrásokkal is számolnak. A környezetvédelem megvalósítása érdekében Záhony-Port törekszik arra, hogy tevékenysége minden szakaszában ezen szemlélet szerint dolgozzon, egy környezetközpontú irányítási rendszer keretein belül. A Záhony-Port területén kiépített ISO 14001: 1997-es szabvány szerinti követelményeknek megfelelően működő környezetirányítási rendszer a tevékenységük alapja

A régió belső és külső kohéziójának erősítése A régióban alapvetően hiányzik a hagyománya a regionális együttműködésnek. Ezért kiemelkedő fontosságú feladat a regionális kohézió erősítése. 96



Fontos regionális feladat még a regionális intézményrendszer felkészítése a csatlakozással járó kihívásokra. A regionális intézmények felkészítése és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése vonatkozásában a magyar forrás mellett Phare, illetve Phare CBC támogatások igénybevétele is tervezett. A megvalósítás — figyelembe véve a közeli lehetséges csatlakozási dátumot — rövid és középtávú feladat. A kis- és közepes vállalkozások méretükből adódóan sok szempontból hátrányban vannak a nagyvállalatokkal szemben. Ezen vállalkozások részére megoldást jelentene, ha összefognának és közösen valósítanának beruházást. „A kis- és középvállalkozások együttműködés szervezésének támogatására című pályázat” segítséget kíván nyújtani a területileg vagy szakmailag szerveződő vállalati együttműködések kialakításához.

Bővülő logisztikai szolgáltatások Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy a logisztikai szolgáltatások komoly hozzáadott értéket produkálnak. De csak akkor működhet megfelelően, ha integráltan működnek együtt az egyéb szolgáltatásokkal. A bővülő logisztikai feladatköröket állátó szervezetek hálózati rendszerbe tömörülve, a közös siker elérésére törekedve működnek. Ennek egyik példája a logisztikai központok tevékenységi köre, ahol a logisztikai szolgáltatásokkal párhuzamosan egyéb szolgáltatások is a fogyasztók rendelkezésére állnak.

Agrárlogisztika Az Észak-alföldi régió az ország agrárfejlesztése szempontjából kiemelt stratégiai területét képezi. „Az agrárlogisztikai beruházások hatása már rövidtávon is érzékelhető lenne a szektor piaci esélyeit tekintve. Példaként említhető a raktárés kikötői fejlesztésekre épülő logisztikai rendszer kialakítása. Ez normál termésű éveket tekintve 2,5-3 millió tonna gabona mozgatását, raktározását jelenti, bár a hazai tárolók 20-25 százaléka felel meg az EU előírásoknak.” (Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára, 2005. október Budapest.) A mezőgazdasággal foglalkozó vállaltok számára egyik megoldást jelentene az ipari parkokba való integrálódás, ahol élhetnek a logisztikai szolgáltatások nyújtotta előnyökkel. VÉDELEM GAZDASÁGTAN

97


Az agrárlogisztikai infrastruktúrája elmaradott, a meglévő tároló-, átrakó-, szárító-, és hűtőkapacitások nagyrészt elavultak és igen drágán használhatók. Az Észak-alföldi régió belső adottságai és hosszú távú versenyelőnyei akkor használhatók ki, ha előtérbe kerül az agrárgazdaság diverzifikálása, és az ágazat piacképességének erősödése. A régió belső adottságai, tradíciói és hosszú távú versenyelőnyei akkor használhatók ki, ha előtérbe kerül a korszerű földhasználat, az agrárgazdaság diverzifikálása, a munkaigényes kultúrák terjesztése, a helyi feldolgozás bővülése, s mindezek eredményeként az ágazat piacképességének a növelése.

K+F tevékenység A Közép-Magyarországi Régió után az Észak-alföldi Régió kutatásfejlesztési (K+F) intézményi hálózata a második legjelentősebb az országban. Erre a magas színvonalú K+F tevékenységre alapozva az innováció betelepülésének és fejlődésének elősegítése és a külföldi és belföldi tőke bevonásának ösztönzése a Régió felzárkózásának szempontjából létfontosságú. A K+F szektor igen koncentrált területileg, hiszen kapacitásainak meghatározó része Debrecenhez kötődik, ezen kívül elsősorban a másik két megyeszékhelyen, Szolnokon és Nyíregyházán van jelentékeny K+F tevékenység. Ez a koncentráció ugyanakkor a szektor sajátosságainak köszönhetően nem tekinthető hátrányosnak

Rendszeres oktatások, képzések A logisztikai képzés szintén jelentős szerepet kap abban a törekvésünkben, hogy Magyarország „logisztikai központ” legyen. Ehhez szükséges olyan szakember gárda, aki megfelelő szakismeretek birtokában képes az ellátási lánc különböző fázisaiban jelentkező logisztikai feladatok irányítására. A logisztika jellegéből következően elvárás, hogy ez a szakismeret ne csak a szűken vett feladatkörre vonatkozzon, hanem terjedjen ki arra a környezeti tevékenységre, amely azt körbeveszi. A hazai logisztikai képzést tekintve az utóbbi időszakban kedvező fejlődési tendenciáról lehet beszélni. Ma már teljes körűen minden gazdasági, műszaki és kereskedelmi felsőoktatási intézményben folyik logisztikai oktatás. 98



A régió erőssége, gyengesége és lehetőségei és fenyegetettsége Erősségek Az Észak-alföldi régió erősségei közé sorolható, hogy igen fejlett élelmiszer-feldolgozó kapacitásokkal rendelkezik, felsőoktatási rendszere igen fejlett, aminek eredményeként igen magas számú képzett és olcsó munkaerőt képes biztosítani ezen régió. Pozitívumai közé sorolható, hogy jelentős a regionális K+F intézményhálózat, illetve a térség a főbb transz- európai közlekedési hálózatok közelében helyezkedik el.

Gyengeségek A térség elmaradottságából adódóan azonban jóval több tényező sorolható gyengeségei közé. Igen hiányos illetve fejletlen infrastruktúrával rendelkezik,  hiányos, elmaradott infrastruktúra;  a közlekedési úthálózat fejletlen és nincs autópálya;  a munkanélküliség igen magas az országos átlaghoz képest;  a vállalkozások száma alacsony;  a gazdaság szerkezete egyoldalú. Az élelmiszeripar aránya magas, viszont a high-tech iparágak száma alacsony;  igen magas a vidéki területek aránya.

Lehetőségek A régió fő tengelyvonalának fejlesztését erősítheti a három megyeszékhely repülőterének megléte, közülük is kiemelve az érvényes kormányzati döntés szerint regionális repülésre leginkább alkalmas, régió súlypontjában elhelyezkedő debreceni repülőtér. További lehetőségek:  hazai és mind a külföldi befektetők érdeklődésé;  erősödne az együttműködés a vállalkozások között;  agrárlogisztika fejlesztése.

Veszélyek További veszélyek:  pénzhiány miatt abbamaradhatnak az autópálya-építési munkálatok, vagy évekig elhúzódhat kiépítésük; VÉDELEM GAZDASÁGTAN

99


 a területek gazdasága romlik;  tovább nő a munkanélküliség.

FELHASZNÁLT IRODALOM Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Bizottság tanulmánya, 2004. http://www.logsped.hu http://www.earkt.hu

100


AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

Recommend Documents