Bibliography of the Danube region

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050)

Institute for Regional Studies Research Centre for Economic and Regional Studies Hungarian Academy of Sciences

Bibliography of the Danube region

Editor Zsuzsanna Sziráki ([email protected])

Pécs 2012

1

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050)

Bibliography of the Danube region

2

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) A. Mayr, A. – Grimm, F.-D. (Hrsg.): Städte und Städtesysteme in Mittel- und Südosteuropa. Tschechische Republik, Slowakei, Ungarn, Rumänien. Leipzig, Institut für Länderkunde Leipzig, 1996. (Beiträge zur Regionalen Geographie, 39. Ádám M.: Dunai konföderáció vagy kisantant. – Történelmi Szemle, 1977. 3–4. 440–487. p. Ajtay J.: A kibontakozás útja. Gazdasági összeműködés a Duna-medencében. Budapest, 1934. Akademie für Raumforschung und Landesplanung Hannover, Kommunalentwicklung und Regionalplanung im Grenzraum Donau–Iller. Öffentlicher Personennahverkehr in Regionen unterschiedlicher Struktur. Hannover, Selbstverlag, 1982. Amin, A.–Tomaney, J.: The regional dilemma in a neo-liberal Europe. – European Urban and Regional Studies. 2. 1995. 171–188. o. Bachmann, J.– Csagoly P.: 15 years of cooperation in managing the Danube river basin (1991–2006). – Der Donauraum, 46. 2006. 3–4. 250–266. p. Bachtler, J.– Downes, R.– Gorzelak, G. (eds.): Tranzition, Cohesion and Regional Policy in Central and Eastern Europe. Aldershot, Ashgate, 2000. Bader, W.: Der Ausbau der Donauraum zur Wirtschaftsachse Südosteuropas. Gefahr oder Chancen für die Rhein-Region? – Der Donauraum, 19. 1974. 3–4. 164–172. p. Baicoianu, C.–L.: Le Danube: aperu historique et politique. Paris, 1917. Balchin P. – Sykora L. Regional Policy and Planning in Europe. London, Routledge, 1999. Baranyi B.: Paradigmaváltás a határon átnyúló kapcsolatokban. – Tér és Társadalom, 23. 2009. 25–43. p. Baranyi B. (témavez.): A határokon átnyúló fejlődés esélyei a Kárpátok Eurorégió működési területén. Debrecen, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Debreceni Csoportja, 2001. Kézirat. Barsiné Pataky E. – Nádasi Gy.: Az EU Duna-régió stratégiája mint az unió második makroregionális fejlesztési kezdeményezése. – Területi Statisztika, 14. 2011. 6. 638–643. p. Batey, P. W. – Cappelin, R. (eds.): Regional Network, Border Regions and European Integration. London, Pion, 1994. Bechev, D.: Contested borders, contested identity: The case of regionalism in South East Europe. – Journal of South East European and Black Sea Studies, 4. 2004. 1. 74–96. p. Béhar, P.: És mégis a Duna menti államszövetségé a jövő. – Európai Szemle, 3. 1992. 4. 61–65. p. Bemelmans, L.: The Blue Danube. New York, Viking Press, 1945. Benedek, J.: Amenajarea teritorului şi dezvoltarea regională. Cluj-Napoca, Editura Presa Universitară Clujaeană, 2004. Benedikt, H.: Die Industrie im Donauraum um die Jahrhundertwende. – Der Donauraum. 14. 1969. 129– 141. p. Bennet, R. J. (ed.): Local Government in the New Europe. London, Belhaven Press, 1993. Bennet, R. J. (ed.): Local Government and Market Decentralization: Experiences in Industrialized Developing and Former Eastern Block Countries. Tokyo, UN University Press, 1994. Berend T. I. – Ránki Gy.: A Duna-medence gazdasági problémái az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után. – MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei, 1969. 3. 417– 430. p. Béres Cs. – Corrigan, J. – Süli-Zakar I.: The Carpathian Euroregion. An example of cross-border cooperation. – European Spatial Research and Policy, 4. 1997. 1. 113–124. p. Berger, P.–R.: Der Donauraum in wirtschaftlichen Umbruch nach dem Ersten Weltkrieg. Währung und Finanzen in den Nachfolgestaaten Österreich, Ungarn und Tschechoslowakei 1918–1929. 2. Bd. Wien: Verband der Wissenschaftlichen Gesellschaft Österreichs, 1982. Bilobran, O.: Changing conceptions and potential for conflict in convention signed: Carpathian Region. – Environmental Policy and Law, 33. 2003. 5. 203–219. p. Blažek, J. – Macešková, M. Challenges for national regional policies in the new member state. In: Gorzelak, G. – Bachtler, J. – Smetkowski, M. (eds.): Regions of Central and Eastern Europe: Development Processes and Policy. Challenges. London, Routledge, 2010. Blažek, J.: Regional development and regional policy in central east countries in the perspective of EU eastern enlargement. In: Hampl, M. (et al.): Geography of Societal Transformation in Czech Republic. Prague, Charles University, 1999. 181–208. p. Brunet, R. – Lehotsky, M.– Podolák, P.: Graficky model regionálneho systému – príklad Vychodoslovenskej níziny. – Architektura a Urbanizmus, 23. 1989. 3. 139–146. p. Bruszt, L.: Multi-level governance – the eastern versions: Emerging patterns of regional developmental governance in the new member states. – Regional and Federal Studies, 18. 2008. 5. 607–627. p. Buchmann, B. M. – Sterk, H. – Schicke, R.: Der Donaukanal. Geschichte – Planung – Ausführung. Wien, Magistrat der Stadt Wien, 1984.

3

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Buchmann, B. M.: Planungen und Realisierungen im Donaukanalbereich 1958–1983. Wien: Magistrat der Stadt Wien, 1984. Buday-Sántha A.: Kelet-Közép-Európa és Magyarország agrárgazdasága az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt. – Tér és Társadalom, 1998. 4. 21–27. p. Buga, D. – Visan, G.: Population and settlements in the Southern Carpathians. – Problemi na Geografijata, 2002. 3–4. 131–138. p. Bulla B. – Mendöl T.: A Kárpát-medence földrajza. Budapest, Egyetemi Nyomda, 1947. Burger, R.: „healthregio”. Ein Projekt zur Gestaltung des Gesundheitsdienstleistungssektors in der Grenzregion zwischen Österreich, Tschechien, Ungarn und der Slowakei. – Der Donauraum, 45. 2005. 2. 89–98. p. Busek, E.: Der Donauraum – Verantwortung der Region und/oder Europas? – Der Donauraum, 46. 2006. 3–4. 177–182. p. Buza, M. – Turnock, D.: A research note: planning for the Carpathians. – GeoJournal, 60. 2004. 135– 142. p. Capello, R. – Camagni, R.: From forecasts to quantitative foresights: territorial scenarios for an enlarged Europe. In: Capello, R., Camagni R., Chizzolini, B., Fratesi U.: Modelling Regional Scenarios for the Enlarged Europe. Berlin, Springer, 2008. 1–10. p. Caramani, D. – Flora, P. – Kraus F. – Martí-Henneberg (eds.): European Regions. The Territorial Structure of Europe 1870–2005. London, Palgrave, 2011. Christiau, R.: Nationalpark Donau-Auen – Konzept und erste Massnahmen. – Perspektiven, 1995. 6–7. 17–20. p. Cities in the New EU Countries. Position, Problems, Policies. Amsterdam, Ministry of the Interrior and Kingdom Affairs. 2004. Csapó T. –Balogh A. (eds.): Development of the Settlement Network in the Central European Countries. Past, Present and Future. Berlin: Springer, 2011. Cucu, V. S.: The Danube – a geographical axis of Central and Southeastern Europe. – Revues Roumaine de Geographie, 1996. 40. 113–118. p. Dammers, E.D. – Evers, D.: Beyond heuristics: applying scenarios to European territorial development. – Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie, 99. 2008. 5. 629–635. p. Dauber, F. – Hautau, H.: Szállítási logisztika a Duna térségében. Budapest, Magyar Logisztikai Egyesület, 1992. De Martin, P.: Die Arbeitsgemeinschaft Donauländer. – Raumordnung Aktuell, 1996. 2. 3–5. p. Deklaráció a környezetről és a fenntartható fejlődésről a Kárpátok térségében és a Duna-medencében. Bukarest, 2001. ápr. 30. Bukarest, Környezetvédelmi Miniszterek Konferenciája, 2001. április 29– 30. Demorgny, G.: Danube et Adriatique. Paris, Domat–Montchrestien, 1934. Deutsche Institut für Urbanistik (Hrsg.): Dezentralisierung und Umweltverwaltungsstrukturen in Mittelund Osteuropa. Berlin, Deutsche Institut für Urbanistik, 2002. (Materialien, 8.) Diószegi L.: Gazdasági egyesítési tervek a Duna-medencében az 1929–1933-as gazdasági válság időszakában. In: Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19–20. században. Szerk. Romsics I. Budapest, Teleki L. Alapítvány, 1997. 63–113. p. Djapa, D.: Landscape planning in sustainable planning of the Danube region. – Der Donauraum, 44. 2004. 1–2. 68–75. p. Domanski, B. 2003: Industrial change and foreign direct investment in the postsocialist countries. – European Urban and Regional Studies. 2. 99–118. p. Donaupolitik an der Wende. – Schiffahrt und Strom. 36. 1995. Sept.–Okt. 1–17. p. Der Donauraum und seine Probleme. Stuttgart, Verlag Fleischhauser, 1933. Dostál, P. 2000: Reintegrating Central European region: challenges of trans-border spatial development. – Acta Universitatis Carolinae. Geographica. 1. 21–38.o. Dunford, M. – Kafkalas, G. (eds.): Cities and Regions in the New Europe: the Global-Local Interplay and Spatial Development Startegies. London, Belhaven, 1992. Éger Gy.: Az eurorégió mint az európai integráció sajátos térbeli vetülete. – Külpolitika, 1998. 4. 76–87. p. Éger Gy.: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában. Budapest, Osiris, 2000. Elekes D.: A Duna-medence gazdasági újjárendeződése. – Külügyi Szemle, 1935. 3. 270–274. p. Elekes D.: A dunavölgyi kérdőjel. A dunakörnyéki Közép-Európa gazdasági problémája. Budapest, 1934. Elekes D.: Gazdasági együttműködés a Duna völgyében. – Duna Népe, 1937. ápr. 5–7. p.

4

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Enyedi Gy. Kelet-Közép-Európa gazdasági földrajza. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978: Enyedi Gy.: Településpolitikák Kelet-Közép-Európában. – Társadalmi Szemle. 10. 1989. 20–31. p. Enyedi, Gy.: Specific urbanisation in East-Central Europe. – Geoforum, 21. 1990. 2. 163–172. p. Enyedi Gy.: Urbanizáció Kelet-Közép-Európában. – Magyar Tudomány, 37. 1992. 6. 685–693. p. Enyedi Gy. Városi világ - városfejlődés a globalizáció korában. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, 2003. Enyedi, Gy. (ed.): Social Change and Urban Restructuring in Central. Europe. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1998. Enyedi Gy.– Tózsa I.: The Region. Regional Development, Policy, Administration, E-Government. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004. Erdmenger, J.: Transeuropäische Netze im Bereich Verkehr. – EUREG, 1996. 3. 6–15. p. Erdősi F.: A transz- és páneurópai hálózatok. (A közlekedés szerepe az Európán belüli kohézió erősítésében és a fejlettségbeli kiegyenlítődésében). Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 1998. Kézirat Erdősi F.: A transzeurópai hálózatok hatása a területi fejlődésre. – Tér és Társadalom, 1998. 3. 27–50. p. Ermacora, F.: Ansätze zum Umweltschutz im Donauraum. – Der Donauraum, 29. 1987–1988. 13–18. p. Ermacora, F.: Neubesinnung auf Volksgruppen- und Minderheitenschutz im Donauraum. – Der Donauraum, 31. 1991. 3. 5–10. p. Ermacora, F.: Regionalismus im Donauraum. – Der Donauraum, 17. 1972. 3. 121–128. p. Ermacora, F: Über den Minderheitenschutz in den Friedensverträgen der Donaustaaten nach dem zweiten Weltkrieg. – Der Donauraum, 11. 1966. 1–2. 64–72. p. Europe 2000+ Cooperation for European Territorial Development. Brussels, European Commission, 1997. European Spatial Development Perspective. First Official Draft. Informal Meeting of Ministers Responsible for Spatial Planning of the Member States of the European Union. Ezcurra, R. (et al.): The dynamics of regional disparities in Central and Eastern Europe during transition. – European Planning Studies, 15. 2007. 10. 1397–1421. p. Fábián A. – Forman B.: Alkalmazott strukturális politikák Közép-Európában (2000–2013). Sopron: Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó, 2011. Facsády K.: Dunavölgyi gazdasági együttműködés. – Gazdaság, 1947. 17. 766–778. p. Faludi, A. – Waterhout, B. 2002: The Making of the European Spatial Development Perspective. No Masterplan! London, Routledge. Fassman, H.: Phänomene der Transformation. Ökonomische Restrukturierung und Arbeitslosigkeit in OstMitteleuropa. – Petermanns Geographische Mitteilungen, 136. 1992. 1. 49–59. p. Fazekas B.: Közgazdasági problémák a Dunatájon. – Valóság, 1948. 7. 512–527. p. Fekete Gy.: A Duna menti államok együttműködése a hajózásban. – Közlekedéstudományi Szemle, 34. 1984. 10. 437–442. p. Fekete Gy.: A Duna–Majna–Rajna víziút közlekedéspolitikai jelentősége a gazdasági együttműködés területén. – Közlekedéstudományi Szemle, 28. 1978. 10. 433–438. p. Fekete Gy.: A Duna–Majna–Rajna víziút megnyitását megelőzően szükséges nemzetközi teendők. – Közlekedéstudományi Szemle, 41. 1991. 8. 281–286. p. Fischer, M. – Rammer, C.: Zur Entwicklung des grenzüberschreitenden Warenverkehrs im Einzugbereich der Rhein–Main–Donau-Wasserrstrasse. – Mitteilungen der Österreichischen Geographischen Gesellschaft, 135. 1993. 103–140. p. Fitzmaurice, J.: Damming the Danube: Gabcikovo and Post-Communist Politics in Europe. Boulder: Westview Press, 1996. Fleckl, R.: Transportweg Donau: Chancen, aber kein Image. – Verkehr und Umwelt, 1996. 31 p. Fogarasi B.: A dunai népek együttműködése. Budapest, 1946. Förster, H. (Hrsg.): Regionalisierung, Regionalismus und Regionalpolitik in Südosteuropa. München: Otto Sagner, 2008. (Südosteuropa Jahrbuch, 35.). Franzel, E.: Österreichs Rhein- und Donaupolitik zur Zeit Napoleons. – Der Donauraum, 15. 1970. 3–4. 203–215. p. Fucsek L.: A Dunavölgy államainak gazdasági közeledése. Budapest, 1932. Gál Z: The Danube region – past, present and future prospect of transnational co-operation as a playground of the European integration. – Eurolimes. Journal of the Institute for Euroregional Studies, 7. 2009. 148–158. p. Gál, Z. (ed.): Role of the Regions in the Enlarging European Union. Pécs, Centre for Regional Studies, HAS. Discussion Papers, Special, 2001

5

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Gál, Z. – Rácz, Sz. (ed.): Socio-Economic Analysis of the Carpathian Area. Pécs: Centre for Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences, 2008. 177 p. (Discussion Papers, Special) Geffcken, F.: La question du Danube. Berlin: Müller, 1883. Geshev, G. (ed.) 1997: The Geographical Space – an Investment for the 21th Century. Sofia, Institute of Geography, BAS. Geshev, G. 1997: Initiatives for the launching of a co-operative spatial planning process. Bonn, Bundesforschungsanstalt für Landeskunde und Raumordnung. Geshev, G. 2001: The role of regions of South-Eastern space in the enlarging European Union. In: Gál, Z. (ed.): Role of the Regions in the Enlarging European Union. Pécs, Centre for Regional Studies, HAS. Discussion Papers, Special Issue. 81–100. p. Ghenovici, A.: A new canal on Europe's map: the Danube–black sea canal. – Revue Roumaine de Geographie, 28. 1984. 17–26. p. Ghenovici, A.: Considerati geografice privind transportul fluvial in defileul Dunarii. – Studii si Cercetari de Geografie, 17. 1970. 1. 111–116. p. Ghenovici, A.: Dunarea, artera fluviala transeuropeana. – Studii si Cercetare de Geografie, 40. 1993. 31– 42. p. Glatz F.: Hét pont a Dunáról. – Ezredforduló, 1998. 1. 25–28. p. Golobics P.: A határ menti térségek városainak szerepe az interregionális együttműködésekben. Pécs: JPTE TTK Földrajzi Intézet, 1995. Gordon, V. C.: The Danube in Prehistory. Oxford, 1929. Gorzelak, G. – Bachtler, J. – Smetkowski, M. (eds.): Regions of Central and Eastern Europe: Development Processes and Policy. Challenges. London, Routledge, 2010. Götz, W.: Das Donaugebiet mit Rücksicht auf reine Wasserstrassen. Stuttgart, 1882. Granasztói Gy.: A dunai térség városodása (XVII–XVIII. század). – Demográfia, 32. 1989. 3–4. 157–187. p. Granasztói Gy.: L’urbanisation de l’espace danubien. – Annales, 44. 1989. 2. 379–400. p. Grimm, F.-D.: Periphere Regionen im östlichen Europea – zur Einführung. – Europa Regional, 10. 2003. 3. 94–95. p. Gumpel, W.: Der Donauverkehr. Möglichkeiten einer grenzüberschreitenden Zusammenarbeit. München: Südosteuropa Gesellschaft, 1996. Gumpel, W.: Die Interessen der Anliegerstaaten am Rhein–Main–Donau-Kanal. München: Südosteuropa Gesellschaft, 1990. Gumpel, W.: Wirtschaftliche Kooperation mit den sozialistischen Donaustaaten. Hintergrunde, Formen, Perspektiven. – Der Donauraum, 20. 1975. 1–2. 11–22. p. Gumpel, W. (Hrsg.): Grenzüberschreitender Umweltschutz. München: Südosteuropa Gesellschaft, 1985. Gumpel, W. – Hampe, P. (Hrsg.): Barrieren im Bereich der Verkehrs- Energie- und Agrarwirtschaft in Ost- und Südosteuropa. München: Südosteuropa Gesellschaft, 1993. Gyarmati Gy.: „Békében együttműködni az egész Duna-völgye javára.” Föderációs tervek 1945 után. – Alföld, 1985. 4. 60–71. p. Hahn, W. – Mueller, J. – Weikel, G.: Der Main–Donau–Kanal. Argumentationsstudie zu einer kontroversen Diskussion. München: Selbstverlag, 1982. Hajnal H.: A nemzetközi Dunaegyezmény. Budapest, Magyar Külügyi Társaság, 1923. Hajdú Z. – Győri R (szerk.): Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák. Budapest–Pécs: Dialóg Campus, 2006. Hajósi A.: A Duna-történet, 1987–1990. Budapest, [k.n.], 1991. Halász P. – Csorna Zs. (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 1991. Halbmayer, K.: Binnenschiftfahrtspolitik aus österreichischer Sicht und ihre Grundlagen. – Der Donauraum, 27. 1985. 65–74. p. Hámor, F. D. (ed.): Issues of Sustainable Development in the Carpathian Region. Rakhiv: Open, 1998. Hanák P.: A dunatáji közösségtudat ébresztése. – Műhely, 7. 1984. 3. 3–20. p. Hanák P.: Közép-Európa: az imaginárius régió. – Világosság, 30. 1989. 8–9. 561–571. p. Hanák P.: Túl ökonómián és ökológián. A Dunáról. – Liget, 1. 1988. 2. 28–30. p. Hanák, P.: The Danube in history. – The New Hungarian Quarterly, 120. 1990. 57–67. p. Hansen, O. – Schierbaurn, B. – Winkelbradt, A.: Das Projekt Main–Donau-Wasserstrasse aus der Sicht von Naturschutz und Landschaftspflege. – Dokumente Umweltschutz Landespflege, 24. 1984. 46–48. 2–12. p. Hantos E.: A dunai tengely. – Duna Népe, 1937. jún. 3–4. p. Hantos, E.: Das Donauproblem. Wien, 1928.

6

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Hantos, E.: Memorandum on the Economic Problems of the Danube States (Austria, Hungary, Roumania, Czechoslovakia, Yugoslavia and Bulgaria). Budapest, 1933. Hardi T. (témavez.): A Duna menti fejlesztési irányok a folyóparti államokban. [Development strategies in the riparian states along the Danube]. Győr: MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, 2009. Kézirat. Haselsteiner, H.: Zu den geistigen Wechselbeziehungen im Donauraum. In: Polgárosodás KözépEurópában. Tanulmányok Hanák Péter 70. születésnapjára. Szerk. Somogyi É. Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 1991. 317–329. p. Heikell, R.: The Danube Donaueschingen – Schwarzes Meer. Hamburg: Edition Maritim, 1993. Heksch, A. F.: Die Donau. Ursprung bis an die Mündung. Wien, Pest, Leipzig: Hartleben, 1881. Henry, H.: The Danube: its Historical, Political and Economic Importance. The Hague: Nijhoff, 1920. Heppner, H.: Modernisierung der Politik als Strukturproblem in Südosteuropa. – Österreichische Osthefte, 37. 1995. 3. 717–746. p. Horváth Gy.: Európai regionális politika. Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 1998. Horváth Gy. 1998: Az átmenet regionális hatásai Kelet-Közép-Európában. – Területi Statisztika. 4. 295– 318. o. Horváth Gy. 2000: Decentralizáció és a régiók – kelet-közép-európai nézőpontból. In: Horváth Gy.– Rechnitzer J. (szerk.): Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja. 60–72. o. Horváth Gy.: Transition and Regionalism in East-Central Europe. Tübingen: Europäisches Zentrum für Föderalismus-Forschung, 1996. Horváth Gy. (szerk.): A régiók szerepe a bővülő Európai Unióban. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 2000. Horváth M. T.: Decentralization. Experients and Reforms. Budapest, OSI-LGI, 2000. (Local Government in Central and Eastern Europe, 1). Huber, P.: Städtekooperation im Donauraum. Zwischenbericht. Wien: Institut für den Donauraum und Mitteleuropa, 1997. Iacob, G.: The forest and the forest economy of the Southern Carpathians. – Problemi na Geografijata, 2002. 3–4. 105–111. p. Ifjú Gy.: A „Vén Duna”: az Al-Dunától a torkolatig. – A Földgömb, 42. 1992. 4. 121–126. p. Illés I.: Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón. Átalakulás, integráció, régiók. [Central and South Eastern Europe at the turn of the Millenium. Transformation, integration and regions]. Budapest– Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2002. Illés Iván: A Kárpátok Eurorégió. – Valóság, 1993. 6. 12–19. p. Illés Iván: The Carpathian (Euro)Region. Tübingen: Europäisches Zentrum für Föderalismus-Forschung, 1996. (Occasional Papers, 6.). Illner, M. 2000: Issues of decentralization. Reforms in former communist countries. – Infomationen zur Raumforschung. 7–8. 391–401. p. Inotai A.: Der Donauraum – ein neues Wirtschaftszentrum in der erweiterten Europäischen Union? – Der Donauraum, 46. 2006. 3–4. 225–240. p. Iván L.: A népességtelepítések és a gazdálkodástörténet alakulása a Dél-Duna-völgy középfalvaiban (18. század eleje – 20. század közepe). – Alföldi Tanulmányok, 12. 1988. 181–204. p. Jac, J. de: The Rhine-Main-Danube Connection and its Economical Implications for Europe. Rotterdam: Netherlands Maritime Institute, 1976. Jakus M. – Csák E.: A Duna hajóútja. Általános leírás. Budapest, KPM. 1963. Janauer, G.A.: Ökologie im Donauraum? – Ökologie in den Donauraum!– Der Donauraum, 46. 2006. 3– 4. 194–203. p. Jászi, O.: Federalism in Danubia. – The New Hungarian Quarterly, 32. 1991. 122. 30–36. p. Jaumann, A.: Die Energiewirtschaft im Donauraum. Möglichkeiten und Grenzen einer Zusammenarbeit. – Der Donauraum, 19. 1974. 3–4. 113–126. p. Jeszenszky G.: A Dunai Államszövetség eszméje Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban az I. világháború alatt. – Századok, 122. 1988. 4. 648–663. p. Jeszenszky G.: Miért nem sikerült a Duna-völgyi föderációt megalkotni 1918-ban? Kerekasztal beszélgetés a Kossuth Klubban. – Világosság, 30. 1989. 8–9. 656–664. p. Jeszenszky, G.: The idea of the Danubian Federation in American thought during World War I. – Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 34. 1988. 2–3. 271–278. p. Johnson, C. M.: Cross-border regions and territorial restructuring in Central Europe. – European Urban and Regional Studies, 16. 2009. 2. 177–191. p.

7

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Johnston, W.: Österreichische Kultur- und Geistegeschichte. Gesellschaft und Ideen in Donauraum 1848 bis 1938. Wien, Köln, Graz: Böhlau, 1971. Jócsik L.: Közép-Dunamedence közgazdasága. Budapest, 1944. Kádár, L. – Borsy, Z. (eds.): The Danubian Region. Braunschweig: Pergamon, 1971. Kardos, B. T.: Problems of federalism in the Danubian area. – Studies for New Central Europa, 1. 1966. 3. Kastner, F.: Donauausbau im Österreich. – Der Donauraum, 18. 1973. 2–3. 76–87 p. Keating, M.–Loughlin, J. (szerk.): The Political Economy of Regionalism. London, Frank Cass., 1997. Kemkers, R. H. C.: Ten countries – twenty years. Administrative reforms in ten new EU-members two decades after revolution. – European Spatial Research and Policy. 17. 2010. 1. 117–142. p. Kende P.: A Dunavölgye „nemzeti problematikája” és a Habsburg-enigma. – Valóság, 36. 1993. 1. 73–74. p. Kende P.: Duna föderáció: a jövő eszméje? – Élet és Irodalom, 35. 1991 . 51–52. 13. p. Kende P.: Van-e jövője a Duna menti államszövetség eszméjének? – Európai Szemle, 2. 1991. 4. 99–105. p. Klinghammer I.: A Duna menti országok atlasza, az együttműködés példája. – Geodézia és Kartográfia, 42. 1990. 3. 198–200. p. Klinghammer I.: A Kárpát régió atlasza. – Földrajzi Értesítő, 43. 1995. 3–4. 273–279. p. Kobilka, J.: Die Donau als Energieträger. – Österreichische Zeitschrift für Elektrizitätwirtschaft, 1972. 8. Kocsis K.: Die ethnische Struktur des Karpatenraums und seine aktuellen Entwicklungen. – Europa Regional, 12. 2004. 4. 173–179. p. Kortschak, B. H.: Der Beitrag der Logistik zur umweltwerträglichen wirtschaftlichen Entfaltung im Dunauraum. – Der Donauraum, 31. 1991. 1. 19–51 p. Kortschak, B. H.: 150 Jahre institutionalisierte internationale Zusammenarbeit zur Beseitigung nautischer Engpässe an der Donau. – Der Donauraum, 46. 2006. 3–4. 183–193. p. Kothé, P.: 30 Jahre gewässerkundliche Gemeinschaftsforschung der Donauländer. – Der Donauraum, 28. 1986. 26–32 p. Kovács P.: Kisebbségvédelem és a kárpát-dunatáji együttműködés. – Borsodi Szemle, 35. 1990. 2. 46–53. p. Kovács, Z – Wiesner, R. (Hrsg.): Prozesse und Perspektiven der Stadtentwicklung in Ostmitteleuropa. Passau: L.I.S. Verlag, 1997. (Münchener Geographische Hefte, 76.) Kövér L.: Egy halhatatlan utópia. – Századvég, 1986. 2. 34–51. p. Központi Statisztikai Hivatal: Infrastruktúra a Kárpátok Eurorégióban. Debrecen: KSH, 2000. Központi Statisztikai Hivatal: Mérlegen Kelet-Közép-Európa 15 éve. Budapest, KSH, 2006. Kravčik, M. – Hronsky J. – Tesliar, J.: Blue alternative for blue Danube. – Der Donauraum, 44. 2004. 1– 2. 51–58. p. Kühl, J.: Föderationspläne im Donauraum und Ostmitteleuropa. München, 1958. Kvarda, W.: Ecologisation of the Danube region. – Der Donauraum, 44. 2004. 1–2. 59–67. p. Lackó L. A határmenti együttműködés helyzete és perspektívái Közép-Európában. – Magyar Közigazgatás, 1994. 4. 209–212. p. Landesbund für Vogelschutz in Bayern e.V.: Der Donau-Ausbau. Ein Lebensraum ist in Gefahr. Garmisch-Partenkirchen, 1980. Le Galès, P. 2002: European Cities. Social Conflicts and Governance. Oxford, University Press. Leffler, C.: Stuktur und Probleme der Region Donau-Wald. In: Raumordnungsverfahren für Projekte freizeitorientierter Infrastruktur. München: Akademie für Raumforschung und Landesplanung. 1975. 3–21 p. Lehotsky, M. – Mario, P.: Socioekonomické aspekty vystavby vodného diela Gabcíkovo. – Sborník Ceské Geografické Spolecnosti, 97. 1992. 4. 232–243. p. Lengyel T.: Kulturális közeledés a dunai népek között. – Duna Népe, 1937. jún. 19–22. p. Lengyel Zs.: Jászi, Isac és a dunai kultúrszövetség. Egy kudarcba fulladt kompromisszum anatómiájához. – Új Látóhatár, 38. 1987. 1. 25–34. p. Link, F.–G.: Lebensraum Donau (Europäisches Ökosystem). Baden-Württemberg: Verein der Freunde und Förderer der Akademie für Natur- und Umweltschutz, 1994. Ludvig Zs. – Süli-Zakar I.: Együttműködés és felzárkózás a Kárpátok Eurorégióban. Budapest, Oktatási Minisztérium, 2000. Ludvig Zs. – Süli-Zakar I.: Kárpátok-Eurorégió együttműködés mérlege: eredmények, problémák és perspektívák. Budapest, Oktatási Minisztérium, 2002. Lukács L.: A belgrádi Duna-konferencia és a dunai kérdés. – Társadalmi Szemle, 1948. 8–9. 600–608. p. Lukács L.: Gondolatok a Dunakonföderácó eszméjének elindítóiról és magyarázóiról. – Kortárs, 1965. 7. 1106–1118. p. Lutter J.: Államszövetség felé a Duna medencéje körül? – Külügyi Szemle, 1933. 2. 131–139. p. Macartney, C. A.: Problems of the Danube Basin. Cambridge: University Press, 1944.

8

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Macartney, C. A.: The Danube Basin. Oxford: Clarendon, 1939. Macartney, C.: A Duna-medence problémái. Budapest, Keresztes Könyvkiadó, 1943. Magris, C.: Duna. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1992. Margesson, R.: Reducing conflict over the Danube waters: equitable utilization and sustainable development. – National Resources Forum, 21. 1997. 1. 23–38. p. Marinov, H. – Reinhold, C. – Malle, K.–G.: The Danube–Rhine water system as a European regional integration structure. – European Planning Studies, 5. 1997. 2. 241–255. p. Mariot P. [et al.]: Socio-ekonomická prognóza vplyvov prevádzky vodného diela Gabcíkovo na pril'ahlé územie. Strojopis. Geograficky Ustav SAV, 1990. Márkus I.: Teleki László. A dunai konföderáció terve, ami nem kellett senkinek. – Kortárs, 1965. 3. 454– 468. p. Marosi S. – Sárfalvi B. (szerk.): Európa I-II. Budapest, Gondolat, 1968. März, L.: Die Donauregion auf dem Weg in den Europäischen Hochschulraum. – Der Donauraum, 46. 2006. 3–4. 194–203. p. März, L.: Die Universitäten und die wirtschaftliche Entwicklung im Donauraum. – Der Donauraum, 42. 2002.4. 15–20. p. Methodological Proposal for the Collaboration of Perspectives and Strategies of Spatial Development Policy in the Central European and Danubian Area. Bonn: Central European and Danubian Area Federal Agency, 1998. Michalski, A.– Saraceno, A. 2000: Regions in Enlarged European Union. Brussels, EC, Forward Studies Unit. Nagy Zs.: Az Egyesült Államok és a Duna-medence 1919–1939. – Századok, 1976. 1. 51–76. p. Niculescu, G.: Regions of tourist interest in the Southern Carpathians. – Problemi na Geografijata, 2002. 3–4. 175–179. p. Niewiadomski, Z.: Die Karpaten als eine Region internationaler Kooperation. – Europa Regional, 12. 2004. 4. 168–172. p. Nolte, B.: Regionalentwicklung durch Tourismus in Biosphärenreservaten Ostmitteleuropas – ein Erfahrungsbericht. – Europa Regional, 12. 2004. 2. 100–106. p. Ocokoljic, M. – Jovanovic, V.: Recni saobracaj u prigradskim zonama vecih gradova podunavlja. – Zbornik Radova, 41. 1993. 71–79. p. Oláh A.: Klapka és a dunai államszövetség terve. – Honismeret, 20. 1992. 5. 3–8. p. Olajos M.: Kossuth terve a dunai népek együttműködéséről és a mai helyzet. – Híd, 1948. 3. 99–107. p. Ortutay Gy.: A Duna népei (Néprajzi forgatóköny). – Forrás, 1971. 3. 47–51. p. Paesler, R.: Umweltschutz im Donauraum. Berichte. Internationales Symposium. – Südosteuropa Mitteilungen, 37. 1997. 1. 54–57. p. Pál Á. – Szónokyné Ancsin G. (szerk.): Határon innen – határon túl. Szeged: JATE, 1996. Palotás E.: A nemzetközi Duna-hajózás a Habsburg-monarchia diplomáciájában, 1856–1883. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984. Péteri, G. (ed.): Mastering Decentralization and Public Administration Reforms in Central and Eastern Europe. Budapest, Open Society Institute, Local Government and Public Service Reform Initiative, 2002 Pertzsch, H.: Aufgaben und Tätigkeit der Donaukommission. – Der Donauraum, 19. 1974. 1–2. 57–70. p. Petrovic, N.: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-medencében a merkantilizmus korában. A Duna– Tisza-csatorna építése és a fáradozások a Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésére a 18. század végén. Novi Sad: Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia és Történelmi Intézet, 1982. Petzmann, H.: Donau-Ausbau – verkehrswirtschaftliche und industrielle Aspekte. Wien: Niederösterreichische Raumplanungskonferenz, 1972. Pichler, F.: Die Dunaukomission und die Donaustaaten: Kooperation und Integration. Wien, Stuttgart: Wilhelm Braumüller, 1973. Pisecky, F.: Die Donau als europäische Wasserstrasse – The Danube as a European waterway. – Österreichische Wasserwirtschaft, 42. 1990. 9–10. 233–238. p. Pisecky, F.: Entwicklungs- und Wachstumsmöglichkeiten zwischen Ost- und Westeuropa nach Fertigstellung des Main–Donau-Kanals. – Der Donauraum, 24. 1979. 2–24. p. Polaschek, V. F.: Donaukonvention und Donauschiffahrt. – Der Donauraum, 17. 1972. 4. 237–239. p. Pongrácz K.: Középeurópai vagy dunavölgyi együttműködés. – Láthatár, 1937. 4. 150–155. p. Potentials for polycentric development in Europe. Annex Report A. Critical dictionary of polycentricity European urban networking. Stockholm, Norfic Centre for Spatial Development. August 2004.

9

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Potentials for polycentric development in Europe. Annex Report B. Stockholm, Norfic Centre for Spatial Development. August 2004. Prigrada, A.: International Agreements Concerning the Danube. New York: Mid-European Studies Center, 1953. Prinz Gy.: Európa természeti földrajza. Budapest, Világirodalom Könyvkiadó, 1923. Prochazka, R. v. (Hrsg.): Der gegenwärtige Stand der Donauraum-pläne. 1. Donauraum. Beträge zur Frage der wirtschaftlichen Annäherung und Zusammenarbeit der Donaustaaten. Wien. 1937. Radisics E. (szerk.): A Dunatáj I–III. Történelmi, gazdasági és földrajzi adatok a Dunatáj államainak életéből. Budapest, Gergely R. Rt., 1946. Radisics E. (szerk.): A Dunatáj. Történelmi, gazdasági és földrajzi adatok a Dunatáj államainak életéről. Budapest, 1946. Rainer M. J.: Nagy Imre külpolitikai nézetei. Nemzeti függetlenség, semlegesség és Duna-völgyi együttműködés. – Társadalmi Szemle, 53. 1998. 6. 104–117. p. Rajkai, Z.: Vorstellung zu internationaler Kooperation bei der Erneuerung der Verkehrsinfrastruktur Mittel- und Osteuropas. In: Internationale Verkehrskonferenz für Mittel- und Osteuropa der HannsSeidel-Stiftung in Prag. München: Hanns-Seidel Stiftung, 1990. Ramniceanu, I. – Ackrill, R.: EU rural development policy in the new member state. – Journal of Rural Studies, 23. 2007. 416–429. p. Ránki, Gy.: Economy and Foreign Policy: the Struggle of the Great Powers for Hegemony in the Danube Valley, 1919–1939. New York: Columbia University Press, 1983. Ránki, Gy.: The great powers and the economic reorganization of Danube Valley after World War I. – Acta Historica, 1981. 1. 63–97. p. Rechnitzer J. – Smahó M.: Területi politika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011. Reichert, G.: Die Donauraumpolitik der Kleinen Entente. – Der Donauraum, 17. 1972. 3. 156–164. p. Ritter, J.: Le Danube. Paris: Presses Universitaires de France, 1976. Rónai T.: Jászi Oszkár a dunai kérdésről 1933 és 1939 között. – Századok, 1976. 1. 77–83. p. Rózsa Gy.: Kulturális egyezmények a dunatáji államok közt. – Valóság, 1947. 10. 745–747. p. Rundel, G. G.: Der Donauraum im Spiegel des außenpolitischen Berichtes 1984. – Der Donauraum, 27. 1985. 101–118. p. Ruppert, K.: Landesentwicklung und Umweltschutz in Donauraum. München: Südosteuropa Gesellschaft, 1989. Sackmann, F.: Entwicklung der wirtschaftlichen Beziehungen zwischen Bayern und den Donaustaaten. – Der Donauraum, 17. 1972. 3. 129–142. p. Sarris, A. H. – Doucha, T. – Mathlis, E.: Agricultural restructuring in Central and Eastern Europe: implications competitiveness and rural development. – European Review of Agricultural Economics, 26. 3. 305–330. p. Schauer, R.: Verkehrspolitik und Donauschiffahrt. – Verkehrsannalen, 1968. 15. 23 p. Scherpereel, J. A.: EU cohesion policy and the Europeanization of Central and Eastern European regions. – Regional and Federal Studies, 20. 2010. 1. 45–62. p. Schickl, R.: Umbau des Donaukanals im Zuge des U-Bahn-Baues. Wien: Magistrat der Stadt Wien, 1984. Schindegger, F. – Tatzberger, G.: Polizentrismus – ein europisches Leitbild für die räumliche Entwicklung. Wien, ÖROK, 2002. Schindegger, F.: Nachhaltige Entwicklung im Donauraum. Herausforderung für Raumordnungspolitiken der Donauanrainerstaaten. In: Gerlind, W. (Hrsg.): Raummuster – Planerstoff. Festschrift für Fritz Kastner zum 85. Geburstag. Wien: IRUB, 1999. Schwetz, B. – Seidel, O.: Planung und Gestaltung des Donaubereiches. Wien: Magistrat der Stadt Wien, 1982. Schwetz, O.: Infrastrukturpolitik im Donauraum. – Der Donauraum, 46. 2006. 3–4. 204–. p. Sebestyén, G.: Geistige Zusammenarbeit im Donauraum – von den nationalen Romantik zur Realität der Nationen. – Europäische Rundschau, 1985. 2. 53–60. p. Sebők, P.: The Danube Book. A Duna könyv. Budapest, Magyar Amerikai Fulbright Bizottság, 1993. Seitz, M.: Wasserstraße Donau: Feldweg oder Highway. – Der Donauraum, 26. 1997. 24–27. p. Shneidewind, P.: Raum im Fluß. – Der Donauraum, 26. 1997. 20–23. p. Simkó I.: A Dunai Konföderáció gondolata. – Korunk, 1939. 12. 1071–1073. p. Simoner, M.: Die Wasserstraße Donau – unverzichtbarer Bestandteil eines nachhaltigen Verkehrsystems der Donauregion. Der Donauraum, 46. 2006. 3–4. 214–224. p. Sláma, J.: Die Energieversorgung der östlichen Donaustaaten. – Der Donauraum, 19. 1974. 1–2. 47–56. p.

10

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Somogyi S.: A dunai transzkontinentális nemzetközi hajózóút megvalósításának feladatai. – Földrajzi Értesítő, 25. 1976. 2–4. 255–263. p. Späth, L. 1991: 1992 – Európa álma. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Steiner. H.A. – Flögl, W. – Zessner, M. (et al.): Energie und Umwelt im Donauraum. Wien: Facultas, 2006. (Umwelt: Schriftenreihe für Ökologie und Ethologie, 32.) Sterbetz I.: Ott, ahol a Duna végetér. – Természetbúvár, 46. 1991. 2. 28–31. p. Stojkov, B.: Cultural Values as a Basis for Spatial Integration of Danubian Countries. Belgrade: Faculty of Geography, University of Belgrad, 2000. Strubelt, W. – Gorzelak, G. (eds.): City and Regions. Opladen: Budric, 2008 Süli-Zakar I.: A határon átnyúló kapcsolatok erősítésének lehetőségei a Kárpátok Eurorégió területén. In. Határon innen – határon túl. Szerk. Pál Á., Szónokyné Ancsin G. Szeged: JATE, 1996. 46–51. p. Süli-Zakar I.: Socio-geographical transition in the rural areas of the Carpathian Euroregion. – GeoJournal, 46. 1999. 193–197. p. Sýkora, L.: The geography of post-communist cities: research agenda for 2000+. – Acta Facultatis Rerum Naturalium Universitatis Comenianae, Geographica, Suppl. 2/II. 269–278. p. Szalatnai R.: A Nyugat dunai kezdeményezése. – Alföld, 1971. 12. 38–41. p. Szarka L.: Dunai konföderáció – egy álom realitása. (Jászi Oszkár csehszlovákiai kapcsolatai és a magyar kisebbségi kérdés 1919–1939). – Századvég, 1986. 2. 52–66. p. Székely A. B.: Dunai patriotizmus és közgondolkodás (Egy eszme útja a 20. században). – Vasi Szemle, 1985. 4. 481–498. p. Székely A.: A dunai államok gazdasági közeledéséről. – Századunk, 1935. 7. 281–355. p. Szesztay K.: Az azonos vízgyűjtőkben lévő országokkal történő vízügyi együttműködés korszerűsítésének irányai. Budapest, VGI, 1982. Szirmai V. (ed.): Social Inequalities in Urban Areas and Globalization. The Case of Central Europe. Pécs: Centre for Regional Studies, 2007. (Discussion Papers Special) Tarján Ö. – Fall E.: Magyarok, szlovákok és ruthének a Duna völgyében. Budapest, Hornyánszky ny., 1938. Tarrósy I. – Rosskogler, G. (Hrsg.): Regional Co-operation as Central European Perspective. Proceedings of the 1st Summer School, Pécs, 2004. Pécs: Molnár Kft., 2005. Tatur, M. (ed.): The Making of Regions in Post-Socialist Europe – the Impact of Culture, Economic Structure and Institutions. Case Studies from Poland, Hungary, Romania and Ukraine. Wiesbaden: VS Verlag für Sozialwissenschaften, 2004. Thalheim, K. C.: Das Wirtschaftswachstum in den Donaustaaten unter dem Einfluß von Zentralplanung und Ostblockintegration. – Der Donauraum, 10. 1965. 1–2. 1 16–29. p. Thalheim, K. C.: Aspekte des Wirtschaftswachstums in den sozialistishen Staaten des Donauraumes. – Der Donauraum, 16. 1971. 1. 1–9. p. Todorova, M.: Spacing Europe: What is a historical region? – Der Donauraum, 45. 2005. 3–4. 16–27. p. Toporczi E.: A dunavölgyi kérdés új megvilágítása. – Külügyi Szemle, 1938. 4. 475–483. p. Tóth J.: „A lelkek megbékéléséhez a demokratikus elvek gyakorlati alkalmazása fog vezetni.” Egy eszmetörténeti analízis kísérlete. A Duna-völgyi összefogás gondolata a Valóság folyóirat 1945–48 közötti évfolyamaiban. Budapest, Széchenyi Társaság, 1991. Trost, E.: Die Donau. Lebenslauf eines Stromes. Wien, München, Zürich: Verlag F. Molden, 1968. Tsenkova, S. – Nedović-Budić, Z. (eds.): The Urban Mosaic of Post-Socialist Europe: Space, Institutions and Policy. Berlin: Physica, 2006. Turnock, D. : The East European Economy in Context: Communism and Transition. London, Routledge, 1997. Turnock, D.: Cross-border conservation in East Central Europe: The Danube-Carpathian complex and the contribution of the World Wide Fund for Nature. – GeoJournal, 55. 2001. 2–4. 655–681. p. Ungvári, T.: Donauraum. Ideologien der Zwischenkriegszeit. – Der Donauraum, 29. 1987–1988. 19–22. p. van der Berg, L. – Braun, E. – van der Meer, J. (eds.) 1998: National Urban Policies in the European Union. Responses to Urban Issues in the Fifiteen Member States. Aldershot, Ashgate. Varga, J. (Hrsg.): Donauraum – Gestern, Heute, Morgen. Wien: Europahaus, Europaverlag, 1967. Vedovato, G.: L’euroregione Carpazi. – Rivista di Studi Politici Internazionali, 63. 1996. 1. 73–96. p. Veiter, Th.: Ethnic diversity in the Danube area. – Der Donauraum, 29. 1987–1988. 63–82. p. Visan, G. – Talanga, Ch.: Agrarian practices in the Southern Carpathians. – Problemi na Geografijata, 2002. 3–4. 116–120. p. Vision Planet: A közép-európai, a Duna menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája. – Tér és Társadalom, 13. 1999. 1–2. 195–251. p.

11

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Wagner, F. S. (ed.): Toward a New Central Europe. A Symposium on the Problems of the Danubian Nations. Astor Park, Florida: Danubian Press, 1970. Weber, E.: Internationale Zusammenarbeit an der Donau auf dem Gebiet der Gewässergüte. – Der Donauraum, 28. 1986. 129–133. p. Weckerle K.: Európai infrastruktúra: a Majna–Duna kapcsolat. – Vízügyi Közlemények, 74 1992. 2. 141– 160. p. Weigend, G.: The Danube river – an emerging regional bond. – Geoforum, 6. 1975. 2. 151–161. p. Weiger, H.: Zum geplanten Ausbau der unteren deutschen Donau. – Natur und Landschaft 68. 1993. 4. 165–172. p. Weilguni, H.– Humpesch, U.H. Long-term trends of physical, chemical and biological variables in the River Danube 1957–1999. A statistical approach. – Aquatic Sciences, 61. 1999. 234–259. p. Wessely, K.: Die Wirtschaftsverflechtung im Donauraum seit 1918. – Der Donauraum, 14. 1969. 1–2. 43–69. p. Wiedermann, F.: Stadtentwicklung im Donauraum. – Der Donauraum, 24. 1979. 2. 88–91. p. Wierer, R.: Föderalismus im Donauraum. Graz–Köln: Verlag Herman Böhlaus, 1960. Wirth, E.: Die Wasserstrassen Bayerns: Volkerverbindende Magistralen in einem Europa ohne Eisernen Vorhang? – Geographische Rundschau, 50. 1998. 9. 501–507. p. Zelovich L.: A Duna-medence problémája. – Külügyi Szemle, 1934. 1. 1–12. p. Zolschew, Th. D.: Außenhandel und wirtschaftlicher Revisionismus in den Donaustaaten. – Der Donauraum, 11. 1966. 1–2. 23–40. p.

Hungary Ádám L. – Marosi S. (szerk.): Magyarország tájföldrajza. 3.A Kisalföld és a nyugatmagyarországi peremvidék. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975. Ajtay J.: A Duna-medence és Magyarország sorsközössége. Budapest, Magyar Nemzeti Szövetség, 1936. Altenau P.: Magyarország és a dunai konföderáció. – Korunk, 1936. 3. 192–197. p. Andrássy P.: Környezetvédelmi építőkövek közös európai házunkhoz a Duna-vidék központi részében. – Észak-Pannon Régió, 1. 1992. 32–34. p. Asztalos I. – Sárfalvi B.: A Duna–Tisza köze mezőgazdasági földrajza. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1960. Asztalos I. – Somogyi S.: A Rajna–Majna–Duna és a Duna–Tisza csatornák megépítésének területfejlesztési kihatásai. Budapest, ÉVM, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 1977. Asztalos I.: Területfejlesztési kérdések a Duna–Rajna- és a Duna–Tisza csatorna létesítésével kapcsolatban. – Víziközlekedés, 1980. 1. 21–27. p. Auer P.: Magyarország és a Duna-medence. – Új Magyarország, 1946. 7. 1–2. p. Balogh Á.: A Budapest–bécsi duna-medence kisrégiós és regionális településközi szövetségei. In: Környezettudomány. „Lippay János” Tudományos Ülésszak. Budapest, 1992. 51–54. p. Balogh E.: Duna-völgyi párbeszéd 1929–1972. Cikkek, tanulmányok, dokumentumok. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1974. Balogh E.: Hasznára lenni a Duna-táj népeinek. Beszélgetés Balogh Edgárral szociográfiai kérdésekről. – Forrás, 1977. 7–8. 76–88. p. Balogh E.: Kossuth és a Dunai Szövetség. – Korunk, 1937. 6. 536–540. p. Balogh I.: A Duna–Majna–Rajna víziút megnyitásából adódó lehetőségek a magyar gazdaság számára. Magyarország felkészülése a várható feladatokra [Doktori értekezés]. Budapest, Budapesti Közgazdasági Egyetem, 1996. Banczerowski, J.: A Szigetköz környezettudományi kutatása. – Magyar Tudomány, 39. 1994. 836–852. p. Baranyi B.: A határmentiség dimenziói. Magyarország és keleti államhatárai. Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2004. Baranyi B. – Balcsók I. – Dancs L. – Mező B.: Borderland Situation and periferiality in the NorthEastern Part of the Great Hungarian Plain. Pécs: Centre for Regional Studies, 1999. (Discussion Papers, 31.). Baranyi B. (ed.): Hungarian–Romanian and Hungarian–Ukrainian Border Regions as Areas of Cooperation Along the External Borders of Europe. Pécs: Centre for Regional Studies, 2005. 169 p. (Discussion Papers. Special).

12

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Barta Gy. (témavez.): A hét régió társadalmi-gazdasági jellemzése. Budapest, MTA RKK Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Intézete Budapesti Osztálya, 2001. Kézirat. Barta Gy. – Beluszky P. – Gimesi J. – Győri R.: Eurorégiók Magyarországon. Budapest, MTA RKK Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Intézete Budapesti Osztálya, 2000. Kézirat. Barta Gy, G. – Fekete É. – Szörényiné Kukorelli I. – Timár J. (eds.): Hungarian Spaces and Places: Patterns of Transition. Eds. Pécs: Centre for Regional Studies, 2005. Bátonyi G.: A Duna-konföderáció gondolata a két világháború közti Magyarországon. – Alföld, 1985. 8. 35–42. p. Berei A.: A hároméves terv és a dunai államok. – Fórum, 1948. 1. 81–96. p. Berend T. I. – Ring É. (szerk.): Helyünk Európában: Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. Budapest, Magvető, 1986. Bernuth, L.: West-Ungarn zwischen Donau und Drau und die Mittel zu dessen wirtschaftlicher Hebung. Wien: Spielhagen–Schurich, 1884. Bioteau, E.: Quelle ouverture frontalière entre Hongrie et Roumanie? – Geographica Timisiensis, 11. 2002. 1. 111–122. p. Bíró L.: Összefogás a Duna és a Száva partján. – História, 20. 1998. 3. 23–25. p. Bodnár T.: Az észak-magyarországi Duna-szakasz komplex környezetvédelmi problémái. – Építési Kutatás, Fejlesztés, 1976. 1. 42–44. p. Böjte T.: Gondolatok a Duna–Dráva Nemzeti Park létrejötte apropóján a természetvédelem és területfejlesztés kapcsolatáról. – Falu, Város, Régió, 3. 1996. 4–5. 5–8. p. Bulla B.: Magyarország természeti földrajza. Budapest, Tankönyvkiadó, 1962. Csáky M. – Haselsteiner, H. – Klaniczay T. – Rédei K. (Hrsg.): Die ungarische Sprache und Kultur im Donauraum I–II. Budapest, Wien: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 1987. Csemez A. – Rechnitzer J. (összeáll.): Prekoncepció a Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciójához. Győr: KÉE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, MTA Regionális Kutatások Központja, 1993. Csemez A.: Das Donauknie. Eine ungarische Landschaft von internationaler Bedeutung. – Anthos, 23. 1984. 4. 39–41. p. Csorba Z.: Budapest és a Duna. – Falu, Város, Régió, 2. 1995. 7–8. 28–33. p. Csorba Z.: Budapest és a Duna: Historizmus és szecesszió, az épített környezet védelme. – Falu, Város, Régió, 1995. 7–8. 28–33. p. Dövényi Z. – Hajdú Z. (összeáll.): A magyarországi Duna-völgy területfejlesztési kérdései. I-II. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002. Dvihally Zs. (szerk.): A kisalföldi Duna-szakasz ökológiája. Ökológiai tanulmányok a Duna kisalföldi szakaszáról. Veszprém: MTA VEAB, 1987. Enyedi Gy.: Társadalmi-területi egyenlőtlenségek kialakulása Magyarországon az átmenet időszakában. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1993. Enyedi Gy.: Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Budapest, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, 1996. Enyedi, Gy.: Városok a közép-európai átmenetben. – Társadalmi Szemle, 8–9. 1997. 42–56. p. Enyedi Gy.: Regionális folyamatok a posztszocialista Magyarországon. – Magyar Tudomány, 49. 2004. 9. 935–941. p. Enyedi Gy. – Szirmai V.: Budapest. A Central European Capital. London, Belhaven Press, 1992. Enyedi Gy. (szerk.): A Bécs–Pozsony–Győr régió együttműködési lehetőségei. Budapest, MTA Regionális Kutatások Központja, 1995. Kézirat. Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (közread.): A Dunakanyar üdülőkörzet tájfejlesztési programja. Budapest, ÉVM, 1977. Erdősi F.: A belvízi közlekedés földrajza. In: Ágazati és regionális kommunikációföldrajz. 1 köt. Pécs: Janus Pannonius Tudományegyetem, 1995. 94–112. p. Erdősi F.: A hidak gazdasági jelentősége, szerepük a területi fejlődésben. In: Első mohácsi hídkonferencia. Szerk.: Kernya I.. Mohács: Mohácsi Hídalapítvány, 1995. 2–5. p. Erdősi F.: A magyarországi közlekedési infrastruktúra regionális jellemzői változásának szükségessége az európai uniós tagság elnyerésével. Budapest, Integrációs Stratégiai Munkacsoport, 1997. Erdősi F.: Közlekedés. In: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Szerk.: Perczel Gy. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 1996. 383–410. p. Erdősi F.: Magyarország kommunikációs tengelyeinek alakulása. – Tér és Társadalom, 10. 1996. 1. 59–78. p. European Commission: Agricultural Situation and Prospects in the Central and Eastern European Countries: Hungary. Luxembourg: EC, 1998.

13

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) European Commission: Portrait of the Regions: Vol. 5.Hungary. Luxembourg: Office for Official Publications of the EC, 1997. Faludi I.: Vélemény a Duna–Dráva Nemzeti Park és térsége regionális tájrendezési terve vizsgálati összefoglalójához. – Falu, Város, Régió, 3. 1996. 4–5. 9. p. Faragó T. – Nemes Cs.: Hungary: Strategy, Initiatives and Actions for Sustainable Development. Budapest, Hungarian Commission on Sustainable Development, 1997. Fejér L. – Baross K.: A magyar Felső-Duna – történeti szemléletben. – Hidrológiai Közlöny, 74. 1994. 5. 280–291. p. Fekete Gy.: Magyarország a Duna–Majna–Rajna víziút közepében. – Dunakanyar, 27. 1991. 1. 37–40. p. Fekete M. – Alexay Z. (közrem.): A kék Duna...: barangolás a Duna mentén... Győr: MTESZ, 1995. Firtl, M.: Regionen Mitteleuropas. Territorial dimensions and practices in the West-Transdanubian region and the local government of Győr-Moson-Sopron county. – Der Donauraum, 43. 2003. 4. 59–66. p. Fleischer T.: Cápafogsor a Dunán. A dunai vízlépcső esete. – Társadalomkutatás, 1992. 2–3. 28–47. p. Fodor I. (szerk.): A Duna–Dráva Nemzeti Park és térsége fejlesztési koncepciója. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 1996. Kézirat. Fried I.: Nyelvünk és történelmünk a Duna-tájon. – Tiszatáj, 44. 1990. 8. 30–39. p. Fülöp, Gy.: Entrepreneurship, small- and medium-sized enterprises in Northern-Hungary. – Entrepreneurship and Regional Development, 6. 1994. 1. 15–28. p. Göcsei I.: A Szigetköz természetföldrajza. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979. Gyarmati Gy.: Dilemmák a Dunatájon (Magyarország és a délkelet-európai föderációs tervek). – Századvég, 1986. 2. 67–87. p. Hajdú Z.: A magyarországi Duna-völgy területfejlesztési kérdései. – Ezredforduló, 1998. 6. 29–31. p. Hanák P.: A Duna a magyarság történeti múltjában és nemzeti tudatában. – Századvég, 1990. 1. 226–236. p. Hanák, P.: Oscar Jaszi’s Danubian patriotism. – Hungarian Studies Review, 18. 1991. 1–2. 11–16. p. Hardi, T.: A Duna menti területek regionális különbségei, együttműködési lehetőségei. In: Glatz F. (szerk.) A magyarországi Duna-völgy területfejlesztési kérdései. I. kötet. Magyarország az ezredfordulón sorozat. MTA, Budapest, 2002. 99–118. p. Hardi, T. – Hajdú, Z. – Mezei, I.: Határok és városok a Kárpát-medencében. MTA RKK, Győr–Pécs, 2009. Hevesi A. – Kocsis K.: A magyar – szlovák határvidék földrajza. Dunaszerdahely: Lilium Aurum Könyvkiadó, 2003. Hevesi A.: A Kárpát-medence és a Kárpátok természetföldrajzi tájtagolásáról. – Földrajzi Értesítő, 52. 2003. 253–267. p. Hock, B.: Wasserbeschaffenheit der ungarischen Donaustrecke 1995 und ihre Veranderung 1989–1995. – GWF Wasser – Abwasser, 138. 1997. 5. 244–250. p. Hörcher F.-né: Területfejlesztés Magyarországon. Budapest, VÁTI, 1998. Ifjú Gy.: Az Alföld lomha folyója: a Duna Budapesttől Mohácsig. – A Földgömb, 42. 1992. 2. 34–40. p. Ifjú Gy.: Hajdani és mai fővárosunk felé: a Duna Győrtől Budapestig. – A Földgömb, 42. 1992. 1. 22–26. p. Ihrig D. – Tőry K.: A magyar dunaszakasz szabályozásának kérdései. Budapest, [é.n.] . Ijas I.: A regionális tervezés szerepe a vízgazdálkodási tervezésben. Külföldi tapasztalatok. In: A regionális vízgazdálkodási tervezés módszertani tanulmánya. Budapest, VITUKI Rt., 1994. Iparosodik a Dunavölgye. – Közgazdaság, 1948. 10. 2. p. Jankovics J. (szerk.): A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. Budapest, Magyar Filológiai Társaság, 1989. Jászi O.: A monarchia jövője: a dualizmus bukása és a Dunai Egyesült Államok. Budapest, Maecenas, 1988. Jászi O.: Magyarország jövője és a Dunai Egyesült Államok. Budapest, Új Magyarország Rt., 1918. Kabdebó T.: A konföderációs tervek: Kossuthtól Jásziig. 1. – Stádium, 2. 1989. 2. 55–57. p. Kabdebó T.: A konföderációs tervek: Kossuthtól Jásziig. 2. – Stádium, 3. 1990. 1. 20–23. p. Kabdebó T.: Duna-konföderáció. 3. – Stádium, 3. 1990. 2. 15–18. p. Karbuczky I. – Czagányi I.: A Duna mente idegenforgalmi hasznosítása. – Figyelő, 19. 1975. 32. 6. p. Kék Duna könyv. Tények, érvek, vélemények. Dokumentumkötet. Budapest, Kornétás, 1998. Kerényi A.: Általános környezetvédelem. Szeged: Mozaik Oktatási Studió, 1995. Kertész Á.: A Dunakanyar-hegyvidék természeti környezetpotenciáljának mezőgazdasági és idegenforgalmi szempontú értékelése. Budapest, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1988. Korompai G.: A dunai folyami áruszállítás földrajzi kapcsolatai és annak magyar vonatkozásai. – Alföldi Tanulmányok, 3. 1979. 197–214. p.

14

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Lampl H. – Hallóssy F. (szerk.): A Duna–Tisza csatorna: A csatorna története és irodalma, az idők folyamán készült fontosabb tervek leírása és kritikai összehasonlítása, valamint a kivitelre elfogadott általános terv ismertetése. Budapest, Egyetemi Ny., 1947. Láng, I. – Banczerowski, I. – Berczik, Á. (eds.): Studies on the Environmental State of the Szigetköz after the Diversion of the Danube. Budapest, MTA Szigetköz Bizottság, 1997. Liebhardt, M.: A Duna-kanyar regionális rendezésének kérdései, a vízügyi adottságok és beavatkozások alakulása. – Településfejlesztés, 1987. 2. 54–62. p. Lipcsey I.: „Nemzeti történetírásunk és a konföderáció”. – Alföld, 1985. 10. 36–42. p. Litván Gy. – Szarka L. (összeáll.): Duna-völgyi barátságok és viták: Jászi Oszkár közép-európai dossziéja. Budapest, Gondolat, 1991. lllei V.: A magyar Duna-szakasz vízlépcsőzése. – Vízügyi Közlemények, 1975. 1. 95–102. p. Lotz K.: Dél-magyarországi közlekedésfejlesztési elképzelések (autópályák, vízi utak, dunai hidak, kikötők). In: A dél–magyarországi térség jövője II. Országos Híd-konferencia, Mohács, 1996. okt. 11–12. Szerk.: Kernya I. Mohács: Mohácsi Duna Híd Alapítvány, 1997. 52–62. p. Lóczy D.: Tájértékelés, földértékelés vagy mezőgazdasági célú környezetminősítés? – Földrajzi Értesítő, 38. 1989. 3–4. 263–282. p. Ludvig Zs.: Hungarian–Ukrainian Cross-border Cooperation with Special Regard to Carpathian Euroregion and Economics Relations. Budapest, Insitute for World Economics HAS, 2002. Lukács L.: A Duna néprajza. – Limes, 27. 1997. 57–60. p. Magyarország nyugati határ menti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója. Budapest, Pylon Kft. 1998. Marosi S.– Szilárd J. (szerk.): Magyarország tájföldrajza 1. A dunai Alföld. Budapest, Akadémiai. Kiadó, 1967. Mesterházy S-né: A Duna mente idegenforgalmi hasznosítása. Budapest, Belkereskeskedelmi Kutató Intézet, 1976. Mesterházy S-né – Karbuczky I.: A Duna mente jobb idegenforgalmi hasznosításáért. – Kereskedelmi Szemle, 16. 1975. 10. 26–30. p. Mezei I.: Hungarian and Slovakian cross-border relations. In: Hungarian Spaces and Places: Patterns of Transition. Eds. Barta Gy, G. Fekete É., Szörényiné Kukorelli I., Timár J. Pécs: Centre for Regional Studies, 2005. 544–563. p. Milne, D.: Beszámoló a Ráckeve–Soroksári–Duna ökorégió projekt tapasztalatairól. A külföldről érkezett szakemberek véleménye. – Falu, Város, Régió, 2. 1995. 4–5. 14–16 p. MTA Regionális Kutatások Központja (közread.): Az osztrák–magyar határmenti térségek együttműködésének új dimenziói, egy potenciális eurorégió körvonalai. Győr: MTA RKK, 1996. Nagy B.: The Danube dispute: conflicting paradigms. – The New Hungarian Quarterly, 128. 1992. 56–65. p. Nagy I.: Hol tart a folyócsatornázás ökológiai megalapozása? – Hidrológiai Közlemények, 71. 1993. 3. 147–152. p. Pálné Kovács I.: Lokális és regionális politika. – Politikatudományi Szemle, 1997. 2. 47–69. p. Pálné Kovács I.: Regionális politika és közigazgatás. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2001. Perger É.: A gazdasági és közigazgatási reformok hatása a területi fejlődésre. – Tér és Társadalom, 1989. 1. 31–48. p. Pataki B.: Víziutaink jelentősége a közlekedés szolgálatában. In: A magyar gazdasági élet műszaki teendői. Szerk.: Feyér Gy. Budapest, Centrum Kiadó, 1942. 64–75. p. Patrus Á.: Környezetvédelem. A nyolc országot összekötő Duna. [Disszertáció.] Budapest, MKKE, 1982. Pécsi M.: A Duna-ártéri szintek kialakulása és fontosabb agrárföldrajzi vonatkozásai. – Földrajzi Közlemények, 16. 1968. 3. 267–271. p. Pécsi M.: A Duna-völgy magyarországi szakaszának kialakulása. – Természet és Társadalom, 1955. 10. 595–600. p. Pécsi, M.: The development of the Hungarian section of the Danube Valley. – Geoforum, 1971. 6. 21–32. p. Pécsi M. – Sárfalvi B.: Magyarország földrajza. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1960. Pécsi M. – Somogyi S.: Magyarország természetföldrajzi tájai és geomorfológiai körzetei. – Földrajzi Közlemények, 1967. 4. 285–304. p. Perczel K.: A bős–nagymarosi vízlépcső és a Duna menti települések fejlesztése. In: Arat a magyar. Szerk: Szalai J. [et al.]. Budapest, MTA Szociológiai Kutató Intézet, 1988. 304–317. p. Perczel K.: A Dunakanyar táji értékeinek védelme. – Dunakanyar, 26. 1990. 2. 23–25. p. Perczel K.: Az északi Duna-szakasz magyar oldalának területrendezési terve. – Városépítés, 1981. 3. 16– 21. p. Perger Gy.: A dunai hajózás szerepe a táj életében. – Honismeret, 25. 1997. 6. 41–44. p

15

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Prinz Gy.: Magyar földrajz. Magyarország tájrajza. Budapest, Királyi Egyetemi Ny., 1936. (Magyar föld, magyar faj) Rakonczay Z. (szerk.): Szigetköztől az Őrségig. A Nyugat-Dunántúl természeti értékei. Budapest, Mezőgazda, 1996. Rászlai T.: Távoli idea: a dunai patriotizmus. Széchenyiék nemzedékének álma. A kisállamiság ellen. – Heti Magyarország, 28. 1991. 41. 19. p. Rechnitzer J. – Szörényiné Kukorelli I.: Szigetköz társadalmi–gazdasági állapota és a környezeti válság. Győr: MTA Regionális Kutatások Központja, 1993. Kézirat. Rechnitzer J.: Die Regionalpolitik und Verwaltungsstruktur in Ungarn. – Der Donauraum, 43. 2003. 1–2. 65–69. p. Rechnitzer J.: Eurorégió vázlatok a magyar–osztrák–szlovák határ menti térségben. – Tér és Társadalom, 1997. 2. 29–54. p. Rédey P.: Duna-gondok. – Dunakanyar, 28. 1992. 3. 59–64. p. Romsics I. – Király B.K. (eds.): Geopolitics in the Danube Region: Hungarian Reconciliation Efforts 1848–1998. Budapest, Central European University, 1999. Romsics I.: Helyünk és sorsunk a Duna-medencében. Budapest, Osiris, 1996. Romsics, I. – Király K. B.(eds.): Geopolitics in the Danube Region. Hungarian Reconciliation Efforts, 1848–1998. Budapest, Central European University Press, 1999. Rosivall Á.: A tervezett Duna–Ipoly Nemzeti Park térsége regionális- és tájrendezési terve. Vizsgálat és prekoncepció. Budapest, VÁTI, 1993. Rozsnyai K.: Regionalisierung in Ungarn. – Der Donauraum, 43. 2003. 1–2. 70–78. p. Sasvári Gy.: Természeti kincsünk a Duna. – Fejér Megyei Szemle, 1980. 1. 53–58. p. Simonfai Gy.: Vízkincsünk a Duna. – Vízgazdálkodás és Környezetvédelem, 1976. 4. 29–30. p. Simor J.: A Duna magyarországi alsó szakaszának vízminőségvédelmi helyzetéről. In: Környezet- és Természetvédelmi Nyári Akadémia, 1992. Baja–Budapest, KVIK, 1992. 129–136. p. Somlyódy Pfeil E.: Der Aufbau der lokalen Verwaltung in Ungarn im kritischen Umbruch. – Der Donauraum, 43. 2003. 1–2. 79–89. p. Somogyi S.: A dunai transzkontinentális nemzetközi hajózóút megvalósításának feladatai hazánkban. – Földrajzi Értesítő, 25. 1976. 2–4. 255–263. p. Somogyi S.: Területfejlesztési kérdések a Duna–Rajna és a Duna–Tisza csatorna létesítésével kapcsolatban. – Víziközlekedés, 1979. 4. 7–14. p. Steier J.: A Rajna–Majna–Duna csatorna és a víziúti szállítás távlatai az európai gazdasági együtműködésben, külünös tekintettel Magyarországra. [Disszertáció] Budapest, MKKE, 1981. Süli-Zakar I.: Kárpátok Eurorégió országtanulmány: Magyarország I-II. Debrecen: DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, 2000. Süli-Zakar I.: The role of the Carpathian Euroregion in the cross-border cooperations operating along the borders of Hungary. In: Südosteuropa. Geographische Entwicklungen im Karpatenraum. Eds. Benedek, J., Schulz, E. Würzburg, 2003. (Würzburger Geographische Manuskripte, 63.). Szöllősi F.: Fejlődő, gazdagodó Duna-táj. Budapest, Reflektor, 1986. Tímár Gy.: A Duna-Drávaszög népesedéstörténete. – Baranyai helytörténetírás, 1987–1988. 343–372.p Tóth B.: A magyarság a Duna-völgyében. – Külügyi Szemle, 1933. 3. 219–229. p. Varga J.: Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós? Adalékok Magyarország és a Duna-medence kortörténetéhez. Budapest, Varga J., 1991. Varga Z.. The Hungarian diversification strategy: constraints and opportunities. – GeoJournal, 46. 1999. 215–219. p. Varga, Z.: Changes in Hungary’s agrarian sector with special reference to the northern hill region. – GeoJournal, 38. 1996. 137–149. p. Vargha J.: A Duna-kérdés megoldása. – Figyelő, 36. 1992. jún. 25. 3. p. Vas Z.: Kossuth és a dunai konföderáció. – Kortárs, 1966. 12. 1980–1988. p. Viczián E.: Magyarország vízierői. Budapest, Pallas Rt. Nyomdája, 1913. Vizeink minősége. Budapest, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, 1997. Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön. Nyíregyháza: Magyar Hidrológiai Társaság, 1989. Völgyi J.: Szigetköz. Győr: Győr Egyházmegyei Alap, 1937. Wilson, S.: Lost opportunities: Lajos Kossuth, the Balkan nationalities, and the Danubian Confederation. – Hungarian Studies, 8. 1993. 2. 171–193. p. Zala Gy.: A Felső-Duna-szakasz környezeti – regionális koncepciója. Budapest, VÁTI, 1991.

16

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Zauner I.: Vízrendezés és vízhasznosítás. In: Az országrendezés mérnöki megvilágításban, a Nemzeti Munkaterv alapján. Budapest, Magyar Mérnök- és Építészegylet és a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége, 1933. 35–41. p.

Bulgaria Adler, J. – Böttcher, D.: Projektarbeit in struktursschwachen ländlichen Regionen Bulgariens und Rumäniens. – Europa Regional, 13. 2005. 4. 174–179. p. Bechev, D.: Contested borders, contested identity: The case of regionalism in South East Europe. – Journal of South East European and Black Sea Studies, 4. 2004. 74–96. p. Boev, J.: Bulgaria: decentralization and modernization of public administration. In: Péteri, G. (ed.): Mastering Decentralization and Public Administration Reforms in Central and Eastern Europe. Budapest, Open Society Institute, Local Government and Public Service Reform Initiative, 2002. 93–120. o. Bogetic, Z., Hillman, A.: Financing Government in the Transition: Bulgaria, Washington D.C.,World Bank, 1996. Capková, S.: Local Government and Economic Development. [Bulgaria, Slovakia, Ukraine]. Budapest, OSI-LGI, 2005. Cvetková, I.: Dienstleitunen im ländlichen Raum am Beispiel der Region Pernik. – Europa Regional, 13. 2005. 2. 67–75. p. European Commission: Agricultural Situation and Prospects in the Central and Eastern European Countries: Bulgaria. Luxembourg: EC, 1998. European Commission: Portrait of the Regions: Vol. 10.Bulgaria. Luxembourg: Office for Official Publications of the EC, 2000. Geografija na Balgarija. Fizicheska geografija, socialno-ikonomicheska geografija. Sofia, Izdatelstvo ForKom. 2003. Georgiev, G.: Die Verkehrspolitik der Volksrepublik Bulgarien als Beitrag zur grenzüberschreitenden Integration. In: Internationale Verkehrskonferenz für Mittel- und Osteuropa der Hanns-Seidel Stiftung in Prag. München: Hanns-Seidel Stiftung, 1990. Geshev, G. 1999: Problemi na regionalnoto razvitie i regionalnata politika v Republika Balgarija. Sofia, Geografski institut BAN, Jugozapaden universitet Neofit Rilski. Gyurova, E. 2002: Emerging multi-ethnic policies in Bulgaria: a central – local perspective. In: Bíró, AM.–Kovács P. (Eds.): Diversity in Action. Local Public Management of Multi-ethnic Communities in Central and Eastern Europe. Budapest, Open Society Institute, Local Government and Public Service Reform Initiative. 97–133. o. Hischow, O.: Regionalpolitik und -entwicklung in Bulgarien. Probleme, Erfahrungen, Lösungsansatze. – Raumforschung und Raumordnung, 48. 1990. 1. 24–25. p. Horváth Gy.: Elmaradott térségek és fejlesztésük Bulgáriában. – Településfejlesztés, 1986. 4. 102–109. p. Horváth, Gy. (ed.) Regional Challenges of the Transition in Bulgaria and Hungary. Pécs, Centre for Regional Studies, HAS., 2002. Ilieva, M. 2002: Transformations in the territorial structure of Bulgarian economy in the 1990s. In: Horváth, Gy.(ed.): Regional Challenges of the Transition in Bulgaria and Hungary. Pécs, Centre for Regional Studies, HAS, 49–61. p. Jakobi Á. (szerk.): Regionális értékelő és kvantitatív analízisek. Országelemzések (Bulgária, Románia, Hollandia, India). Budapest, ELTE Regionális Földrajz Tanszék, 2004. Kolev, B.: Legal framework of regional development in Bulgaria. In Horváth, Gy. (ed.): Regional Challenges of the Transition in Bulgaria and Hungary. Pécs, Centre for Regional Studies, HAS, 2002. 78–85. p. McIntosh, M. – Mac Iver, M. – Abele, D. G. – Nolle, D. B.: Minority rights and majority rule: Ethnic tolerance in Romania and Bulgaria. – Social Forces, 73, 1995. 3. Mladenov, Ch.: Population distribution in Bulgaria. In: Horváth, Gy. (ed.): Regional Challenges of the Transition in Bulgaria and Hungary. Pécs, Centre for Regional Studies, HAS, 2002. 201–26. p. Neuburger, M.: The Orient Within: Muslim Minorities and the Negotiation of Nationhood in Modern Bulgaria. Cornell University Press, 2004. Nikolov, B.: Die regionale Neugliederung in Bulgarien. – Der Donauraum, 43. 2003. 1–2. 97–102. p.

17

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Nitzova, P.: Bulgaria: Minorities, Democratization and National Sentiments. – Nationalities Papers, 25, 1997. 4. Petrakos, G.: Patterns of regional inequalit in transition economies [Romania, Bulgaria]. – European Planning Studies, 9. 2001. 359–383. p. Shapira, P. – Paskaleva, K.: After central planning: the restructuring of state industry in Bulgaria’s Bourgas region. – European Planning Studies, 2. 1994. 2. 131–157. p. Spiridonova, J.– Grigorov, N.: Bulgaria. In: Bachtler, J.–Downes, R.–Gorzelak, G. (eds.): Transition, Cohesion and Regional Policy in Central and Eastern Europe. Aldershot, Ashgate, 2000. 71–83. p. Trapp, Ch. – Baum, S.: Analyse der raumwirtschaftliche Differenzierung ländlichen Räume in Bulgarien als Folge der Systemstransformation. – Europa Regional, 13. 2005. 2. 58–66. p. Zhelyazkova, A.: Bulgaria in transition: the Muslim minorities. Islam and Christian-Muslim Relations, 12, 2001. 3. 283–301. p.

Croatia Ashbrook, J. E. "Buying the Istrian Goat": regionalism and the economy in Croatian Istria. – East European Quarterly, 22. 2005. September Bognar, A.: Croatia – the land and natural features – GeoJournal, 4. 1996. 407–416. p. Budak, N. – Jordan, P. – Lukan, W. – Moissi, P: Kroatien. Landeskunde, Geschichte, Kultur, Politik, Wirtschaft, Recht. Wien: Böhlau Verlag, 1995. (Österreichische Osthefte Sonderheft, 1995.2.) Crkvenčič, I., – Klemenčič, M. – Feletar, D.: Croatia – A New European State. Zagreb: Department for Geography and Spatial Planning, University of Zagreb, 2003. Ježić, M.: Some Culturological Observations Concerning Regionalism in Croatia and Europe. Društvena Istraživanja 1. Zagreb: Institute of Social Sciences Ivo Pilar, 1992. Juhász J.: Horvátország és az Európai Unió. – Az Elemző. Közép- és Kelet-Európai Politikai és Gazdasági Szemle, 1. 2005. 1. 55–66. p. Eicher, J.: Siedlungs- und Zukunftsszenarien Kroatiens in bezug auf die Minderheitenfrage. – Österreichische Osthefte, 41. 1999. 3–4.383–404. p. Katunarič, V.: Center, Periphery and Regionalism: a "hard" European Postmodernity, Društvena Istraživanja 1. Zagreb: Institute of Social Sciences Ivo Pilar, 1992. Klemenčič, M. Croatia’s territorial consolidation and prospects for the future. – GeoJournal, 1996. 4. 393–398. p. Kranjčević, J.: Contribution to sustainable green area in the Danube region – with physical plans of special values in Croatia. – Der Donauraum, 44. 2004. 1–2. 41–43. p. Krleza, M. – Topalovič, D.: Croatia and Central Europe – the geopolitical relationship. – GeoJournal, 4. 399–405. p. Pavlakovič-Koci, V.– Pejnovič, D.: Polarisation of regional economic development in Croatia. – Hrvatski Geografski Glasnik, 67, 2005. 2. Pavličevič, D.: A review of the historical development of the Republic of Croatia. – GeoJournal, 1996. 4. 381–391. p. Pribičevič, D.: Croatian approach to cooperation in Central Europe. In: Bajtay P. (ed.): Regional Cooperation and the European Integration Progress. Nordic and Central European Experiences. Budapest, Hungarian Institute of International Affairs, 1996. 153–156. p. Razsa, M.: Regionalism, Memory and Belonging at the Frontiers of the Nation-State. – Anthropological Quarterly, 77. 2004. 1. Rogić, I.: Croatia and its Regions, Društvena Istraživanja 1. Zagreb: Institute of Social Sciences Ivo Pilar, 1992 Šonje, V.: Horvátország és az EU-integráció. Illúzióvesztés és az új szemlélet között. – Az Elemző. Közép- és Kelet-Európai Politikai és Gazdasági Szemle, 3. 2007. 4. 63–88. p. Vrbošić, J. Historical Survey of the Development of the Županian Government and Autonomy in Croatia. Društvena Istraživanja 1. Zagreb: Institute of Social Sciences Ivo Pilar, 1992. Zuljič, S. National minorities in the Republic of Croatia, – GeoJournal, 1996. 4. 425–429. p.

18

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Czech Republic Balej, M.– Anděl, J.: The role of region delimitation in a study of land cover changes: case study from the Czech Republic after 1990. – Moravian Geographical Reports, 19. 2011. 2. 2–17. p. Baun, M. – Marek, D.: Regional policy and decentralization in the Czech Republic. – Regional and Federal Studies, 16. 2006. 4. 409–428. p. Baštová, M. – Hubáčková, V. – Frantál, B.: Interregional differences in the Czech Republic, 2000–2008. – Moravian Geographical Reports, 19. 2011. 12–16. p. Bičík, I.: Land use in the Czech Republic 1845–1948–1990. Methodology interpretation, context. – Acta Universitatis Carolinea Geographica, 32. 1998. 247–255. p. Blažek, J.: Regional development and regional policy in the Czech Republic: an outline of the EU enlargement impacts. – Informationen zur Raumentwicklung, 11. 2001. 12. 757–767. p. Blažek, J.: Forthcoming accession an outline of impacts in the sphere of regional policy in the Czech Republic. – European Spatial Research and Policy, 10. 2003. 1. 27–47. p. Blažek, J.–Boeckhout, S.: Regional policy in the Czech Republic and EU accession. – Bachtler, J.– Downes, R.– Gorzelak, G. (eds.): Tranzition, Cohesion and Regional Policy in Central and Eastern Europe. Aldershot, Ashgate, 2000. 301–318. p. Blažek, J.– Vožab. J. Ex-ante evaluation in the new member state: the case of Czech Republic. – Regional Studies, 40. 2006. 2. 237–248. p. Bryson, Ph.I. – Cornia, G. – Wheeler, G.E.: Fiscal decentralization in the Czech and Slovak republics. – Environment and Planning C. Government and Policy, 22. 2004. 1. 103–113. p. Čermák, Z.. Migration aspects of suburbanization in Czech Republic. In: Drbohlav, D., Kalvoda, J., Voženílek, V. (eds.): Czech Geography on the Dawn of the Millenium. Olomouc: Czech Geographical Society and Palacky University in Olomouc, 2004. 319–328. p. Czech Republic: Portraits of Regions. Prague: Ministry for Regional Development of the Czech Republic, 2005. Dostál, P.: Explaining differentiation in regional development level in Czech Republic: non-experimental LISREL modelling. In: Modelling, Natural Environmental and Society. Eds.: Dostál, P., Langhammer, J. Prague: Charles University, 2007. 257 0283. p. Dostál, P. – Hampl, M. Geography of post-communist transformation and general cycle of regional development : experiences of the Czech Republic in a global context. – European Spatial Research and Policy, 11. 2004. 1. 7–29. p. Dostál, P. – Hampl, M.: Development of national settlement systems in the industrial and post-industrial eras: a general discussion and the case of the Czech Republic. In: City and Regions. Eds.: Strubelt, W., Gorzelak, G. Opladen: Budric, 2008. 43–54. p. Dostál, P. – Illner, M. – Kára, J. – Barlow, M. (eds.): Changing Territorial Administration in Czechoslovakia – International Viewpoints. Amsterdam: Universoty of Amsterdam, 1992. Drbohlav, D., Kalvoda, J., Voženílek, V. (eds.): Czech Geography on the Dawn of the Millenium. Olomouc: Czech Geographical Society and Palacky University in Olomouc, 2004 European Commission: Agricultural Situation and Prospects in the Central and Eastern European Countries: Czech Republic. Luxembourg: EC, 1998. European Commission: Portrait of the Regions: Vol. 6. Czech Republic, Poland. Luxembourg: Office for Official Publications of the EC, 2000. Ferry, M. – McMaster, I.: Implementing Structural Funds in Polish and Czech regions: convergence, variation, empowerment? – Regional and Federal Studies, 15. 2005. 1. 19–39. p. Halás, M. – Formanová, L.: Sociological, demographic and spatial aspects of the singles phenomenon in the Czech Republic. – Acta Universitatis Olomucensis, Geographica, 44. 2010. 2. 37–52. p. Halász I.: A regionális önkormányzatok és az átfogó közigazgatási reformok a "Visegrádi Csoport" országaiban, In: Szigeti E. (ed.) Régió, közigazgatás, önkormányzat. Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet, 2001. Hampl, M.: Geography of Societal Transformation in Czech Republic. Prague: Department of Social Geography and Regional Development Charles University, 1999. Hřích, J.: Dezentralisierung vs. Zentralismus im ersten Jahrzehnt des unabhängingen Bestehens der Tschechischen Republik. – Der Donauraum, 43. 2003. 1–2. 44–48. p. Jirásková, V.: K současnému stavu regionálni samosprávy v České republice. EPM 1998 3. Kabrda, J. – Jančák V.: Impact of selected political and institutional factors on Czech agriculture and landscape. – Geografie, 112. 2007. 1. 48–60. p.

19

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Kopacka, L.: Covergence and divergence trends in Czech economy before and after the geopolitical break in 1989. – European Spatial Research and Policy, 11. 2004. 1. 31–60. p. Kopecký, M.: Právni postaveni obci, základy obecniho práva. Praha, 1998. Krejčí, T. – Martinát, S. –Klusáček, P.: Spatial differentiation of selected processes connected to the second demographic transition in post-socialistic cities (the examples of Brno and Ostrava, Czech Republic). – Moravian Geographical Reports, 19. 2011. 2. 39–50. p. Lankina, T.V. – Hudalla, A.– Wollmann, A.: Local Government in Central and Eastern Europe: Comparing Performance in Czech Republic, Hungary, Poland and Russia. Basingstoke: PalgraveMacMillan, 2008. Maier, K.: The role of strategic planning in the development of Czech towns and regions. – Planning Practice and Research, 3. 2000. 3. 247–255. p. National Development Plan of the Czech Republic. Prague: Ministry for Regional Developmentof the Czech Republic, 2001. OECD: Regional Problems and Policies in the Czech Republic and the Slovak Republic. Paris: OECD, 1996 Patočka, J.: Regionalism in the Czech Republic. In: Kretschmer, O., Hrbek, R. (eds.) Standortpolitik und Regionalisierung in Europa. Nomos Verlag, Baden-Baden, 1999. Strubelt, W. – Gorzelak, G. (eds.): City and Region: Papers in Honour in Jiri Musil. Opladen: Budrich, 2008. Sýkora, L. – Mulíček, O.: The micro-regional natire of functional irban areas: lessons from the analysis of the Czech urban and regional system. – Urban Research and Practice, 2. 2009. 3. 287–307. p. Swianiewicz P. (ed.): Public Perception of Local Government. [Czech Republik, Slovakia]. Budapest, OSI-LGI, 2001. Toušek, V.– Vančura, M. – Viturkam M.: Geographical aspects of industrial transformation in the Czech Republic. – Sborník České Geografické Společnosti, 105. 2000. 2. 155–165. p. Toušek, V.– Smolová, I. – Fňukal, M. (et al.): Czech Republic – Portraits of Region. Praha: MMR, 2005. Vaishar, A. – Zapletalová, J.: Sustainable development of rural microregions in the Czech borderland. – Moravian Geographical Reports, 17. 2009. 4. 34–43. p. Věžník, A.: Regionale geographische Aspekten der Transformation der Landwirtschaft in der Tschechischen Republik. – Europa Regional, 10. 2002. 4. 177–189. p. Věžník, A. – Bartošová, L.: Selected regional geographical differences of the Czech Republic agriculture, after the transformation processes. – Agricultural Economics, 50. 2004. 5. 207–216. p. Věžník, A. – Konečný, O.: Agriculture of the Czech Republic after accession to the EU: regional differentiation. – Moravian Geographical Reports, 19. 2011. 1. 50–60. p. Vidláková, O.: Die neuen Kreisverwaltungseinheiten in der Tschechischen Republik. – Der Donauraum, 43. 2003. 1–2. 49–57. p. Vidláková, O.: Évolution récente de l'autonomie locale en République tchèque. In: Changements administratifs et territoriaux dans la nouvelle Europe. Societé Languedcienne de Géographie. Montpellier, 1993. Viturka, M.: Evaluation of development position of Czech regions in the context of the EU territory. – European Spatial Research and Policy, 11. 2004. 2. 85–103. p. Weclawowicz, G. : The socio-spatial structure of the socialist cities in East-Central Europe: the case of Poland, Czechoslovakia and Hungary. In: Urban and Rural Geography. Ed. F. Lando. Cafoscarina, Venezia, 1992. 129–140. p. Zarecky, P.: La réforme de l'administration territoriale en République tchèque. In: Changements administratifs et territoriaux dans la nouvelle Europe. Societé Languedcienne de Géographie. Montpellier, 1993.

Moldova, Romania Adler, J. – Böttcher, D.: Projektarbeit in struktursschwachen ländlichen Regionen Bulgariens und Rumäniens. – Europa Regional, 13. 2005. 4. 174–179. p. Andreescu, G.: The Transylvanian issue and the issue of Europe. – The Hungarian Quarterly, 39 1998. 152. Baga E.: Towards a Romanian Silicon Valley? Local Development in Post-Socialist Europe. Frankfurt: Campus Verlag, 2007.

20

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Balogh L.: Románia története. Budapest, Aula, 2001. Benedek, J.: Sozialer Wandel im ländlichen Raum Rumäniens. – Europa Regional, 8. 2000. 2. 42–54. p. Benedek J.: Normatív-formális (intézményesült) regionalizálás és Románia intézményesült térszintjei. In: 10 éves a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke. Szerk. Ekéné Zamárdi I. Debrecen: DE, 2001. 159–170. p. Benedek J.: A regionális egyenlőtlenségek néhány jellegzetessége Romániában. In: Az Európai Unió bővítésének kihívásai – régiók a keleti periférián. Szerk. Nagy G., Nagy E. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 2005. 33–38. p. Benedek J.: A romániai urbanizáció jellegzetességei az utolsó évszázad során. In: Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák. Szerk. Hajdú Z., Győri R. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2006. 77–101. p. Benedek, J.: Urban policy and urbanisation in the transition Romania. – Romanian Review of Regional Studies, 2006. 1. 51–64. p. Benedek, J. – Jordan, P.: Administrative Dezentralisierung, Regionalisierung und Regionalismus in den Transformationsländern am Beispiel Rumänien. – Mitteilungen der Österreichischen Geographischen Gesellschaft, 149. 2007. 81–108. p. Benedek, J.: The emergence of new regions in transition Romania. In: De-coding New Regionalism. Shifting Socio-Political Context in Central Europe and Latin America. Eds.: Scott, J. Ashgate: Aldershot, 2008. 233–246. p. Benedek, J.: Regional development in Romania: between constraints for decentralization and centralization. In: VII. Nemzetközi konferencia. Miskolc-Lillafüred, 2009. Szerk. Kociszky Gy., Koleszár A. Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdasátudományi Kar, 2009. 173–178. p. Benedek, J. – Dezsi, Ş.: Analiza socio-teritorială a turismului rural din România, din perspectiva dezvoltării regionale şi locale. Cluj-Napoca: Presa Universitară Clujeană, 2006. Borbély, L.: Modele de dezvoltare regională în Uniunea Europeană şi România. – Cluj-Napoca: Presa Universitară Clujeană, 2011. Bottoni, S.: The creation of the Hungarian autonomous region in Romania (1952): Premises and consequences. – Regio, 2003. 1. 71–93. p. Brezianu, A. – Spanu, V.: The Historical Dictionary of Moldova. Maryland, USA Scarecrow Press, 2007. Budisteanu, I.: Regionalpolitik. Aufbruch in die Zukunft. [Romania]. – Raum, 40. 2000. 10–14. p. Buza, M. – Geacu, S. – Dumitraşcu, M.: Die Nationalparks in Rumänien im Kontext der EU-Erweiterung. Ein Überblick. – Europa Regional, 13. 2005. 3. 115–122. p. Cristescu. J.: Regional structuring in Romania. A relevant agent of change? – European Spatial Research and Policy, 11. 2004. 2. 105–117. p. Dragos, D. C. – Neamtu, B.: Reforming local public administration in Romania: trands and obstacles. – International Review of Administrative Science, 73. 2007. 4. 629–648. p. Durandin, C.: A román nép története. Budapest, Maecenas, 1998. European Commission: Regional Development Policy in Romania. Bucuresti: Romanian Government and European Commission, 1997 European Commission: Agricultural Situation and Prospects in the Central and Eastern European Countries: Romania. Luxembourg: EC, 1998. Fleischer, H.D.: Dezentralisierung und Regionalentwiklung – Instrumente für den EU-Beitritt Rumäniens. – Der Donauraum, 43. 2003. 1–2. 103–109. p. Gavrilescu, D.: Agricultural Restructuring and Rural Transition in Romania. Bucharest: Agro International Ltd., 1997 Ghenovici, A.: Le Danube, principale artere de navigation de la Republique Socialiste de Roumanie. – Revue Roumaine de Geographie, 12. 1968. 1–2. 181–185. p. Glenny, M.: The Balkans 1804–1999 Nationalism, War and the Great Powers. London, Granta Books, 1999. Green Paper. Regional Development Policy in Romania. Bucharest, Romanian Government and the European Commission. 1997. Guran, L.: A geographical approach to major investment in Romania. – Österreichische Osthefte, 38. 1996. 2. 135–149. p. Hajdú-Moharos J.: Útkereső ország. Földrajzi tanulmányok Romániáról. Vörösberény: Balaton Akadémia, 1996. Heller, W. (ed.): Romania: Migration Socio-Economic Tarnsformation and Perspectives of Regional Development. München: Südosteuropa-Gesellschaft, 1998.

21

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Heller, W.: Zur socioökonomischen Transition im ländlichen Raum Rumäniens. – Eurpa Regional, 8. 2000. 2. 32–41. p. Hilber, Ch. A. L. – Voici, I.: Agglomeration economies and the location of foreign direct investment. Empirical evidence from Romania. – Regional Studies, 44. 2011. 3. 355–371. p. Hodor. N. – Boar, N.: Geographical arguments for the set up of the Romanian-Ukrainian cross-border region of Maramureş. – Revista Română de Geografie Politică, 7. 2005. 1. 83–88. p. Horváth Gy. (szerk.) 2003: Székelyföld. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, MTA Regionális Kutatások Központja. Horváth, R. – Veress, E.: Regional policy and regional development in Romania. – Hungarian Minority, 8. 2003. 27. Ianoş, I.: Less-favoured areas and regional development in Romania. In: Horváth, Gy. (ed.): Regions and Cities in the Global World. Pécs, Centre for Regional Studies, HAS. 2000. 176–191. p. Ianoş, I.: Romania. In: Bachtler, J.–Downes, R.–Gorzelak, G. (Eds.): Transition, Cohesion and Regional Policy in Central and Eastern Europe. Aldershot, Ashgate, 2000. 167–176. p. Ianos, I.: Less-favoured areas and regional development in Romania. In: Regions and Cities in the Global World. Ed. Gy. Horváth. Pécs: Centre for Regional Studies, 2000. 176–191. p. Ianoş, I.– Pumain, D.– Racine, J. B. (eds.): Integrated Urban Systems and Sustainability of Urban Life. Bucureşti, Editura Technică, 2000. Ilies, A. – Tătar, M.: A „Euroregion of Maramureş” or „Maramureş-Transcarpatia”? About a possible functional cross-border cooperation structure at the Eastern border of the EU. – Revista Rom Română de Geografie Politică, 7. 2005. 1. 69–81. p. Ilies, A.: The perculiarities of the human mobility frame in the Romanian-Hungarian and RomanianUkrainian border area. – Belgeo, 2005. 1–2. 175–183. p. Jaba, E. – Iatu, C. – Pintilescu, C.: Dynamique de la structure économique en Roumanie et l’ impact sur le marché du travail. – Revue l’Économie Régionale et Urbaine, 2007. 4. 609–623. p. Jakobi Á. (szerk.): Regionális értékelő és kvantitatív analízisek. Országelemzések (Bulgária, Románia, Hollandia, India). Budapest, ELTE Regionális Földrajz Tanszék, 2004. Kahl, T. – Metzeltin, M. – Ungureanu, M.-R. (Hrsg.): Rumänien. Raum und Bevölkerung, Geschichte und Geschichtsbilder, Kultur, Gesellschaft und Politik heute. Wirstchaft, Recht und Verfassung, historische Regionen. Wien: Lit Verlag, 2006. (Österreichische Osthefte, Sonderband) Kelley, D. R.: Romanian cultural and political identity. – Journal of the History of Ideas. 59. 1998. 4. King, C.: Eurasia's non-state states. – East European Constitutional Review. 10. 2001. 4. King, C.: The Moldovans: Romania, Russia and the Politics of Culture. Hoover Institute Press, 2000. Livezeanu, I.: Cultural Politics in Greater Romania: Regionalism, Nation Building and Ethnic Struggle 1918–1930. Cornell University Press. 1995. Medianu, N.: Analysing political exchanges between minority and majority leaders in Romania. – The Global Review of Ethnopolitics, 1. 2002. 4. 28–41. p. Michalon, B.: Der grenzüberschreitende Handel, eines räumliche ressource: Das Beispiel des Verkehrs zwischen der Republik Moldau und Rumänien vor der europäischen Erweiterung 2007. In: Alltag im Grenzlad. Hrsg. Wagner, M., Lukowski, W. Wiesbaden: VS Verlag für Sozialwissenschaten, 2010. 113–128. p. Mihaylova, A.: National versus regional identity: The "other" Romanians in Greater Romania. – Études Balkaniques, 2006. 1. Muica, N. – Turnock, D. – Urucu, V.: Coping strategies in rural areas of the Buzau Subcarpathians. – GeoJournal, 50. 2001. 157–172. p. Muica, N. – Turnock, D.: The railway age in the Carpathians forests: a study of Romania. – Geographica Pannonica, 2003. 7. 9–20. p. Munteanu, I.: Local Development in Moldova: Concepts and Practice. Budapest, OSI-LGI, 1999. Munteanu, I.: Projecting a Multifunktional Terminal on Moldova’s Danube: a Myracle that takes place. – Der Donauraum, 47. 2007. 3–4. 229–424. p. Pascariu, S.: Programrégiók és a határ menti területek fejlesztése Romániában. In: Horváth Gy. (szerk.): A régiók szerepe a bővülő Európai Unióban. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja, 2000. 60– 71. o. Petrakos, G.: Patterns of regional inequalit in transition economies [Romania, Bulgaria]. – European Planning Studies, 9. 2001. 359–383. p. Posea, G.: The relief of Romania as a theme in geographical research. – Geoforum, 6. 1975. 21–27. p. RAMBØLL – Consultancy Group: Profil of Romania Development Regions. PHARE Programme. Regional Development Policy. Bucureşti, 1997.

22

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) RAMBØLL – Grupul de Consultanţa: Disparităţi Regionale in Romănia 1990–1994. Bucureşti, 1996. Regional Development Policy in Romania. Bucuresti: Romanian Government and European Commission, 1997. Roper, S. D.: Regionalism in Moldova: The case of transnistria and Gagauzia. – Regional and Federal Studies, 11, 2001. 3. 102–122. p. Salatti, A.: Hatred and nationalism in Romania: Explaining anti-roma violence. – The Stanford's Student Journal of Russian, East European and Eurasian Studies, 1. 2005. Süli-Zakar I.: Kárpátok Eurorégió országtanulmány II. Románia. Debrecen: DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, 2000. Talanga, C.: Transport, telecommunication and economic restructuring in Romania. – Revue Roumaine de Geographie, 39. 1989. 107–112. p. Turnock, D.: The changing Romanien countryside. The Ceausescu epoch and prospects for change following the revolution. – Environment and Planning C. Government and Policy, 9. 1991. 3. 319– 340. p. Turnock, D.: Forest exploitation and its impact on transport and settlement in the Romanian Carpathians. – Journal of Transport History, 12. 1991. 37–60. p. Turnock, D.: The Romanian Carpathians in Transition: Human Resources and Development Potential in the Context of National Demographic Trends. Leicester: University of Leichester Faculty of Social Sciences, 1997. (Discussion Papers in Geography, 97/1.). Turnock, D.: Human resources for regional development in the Romanian Carpathians. In: Romania: Migration Socio-Economic Transformation and Pesrpectives of Regional Development. Ed. Heller, W. München: Südosteuropa-Gesellschaft, 1998. 90–115. p. Turnock, D.: Sustainable rural tourism in the Romanian Carpathians. – Geographical Journal, 165. 1999. 2. 192–200. p. Turnock, D.: Regional development in Romania with particular reference to less-favoured areas. – European Spatial Research and Policy, 8. 2001. 2. 5–21. p. Turnock, D.: Ecoregion-based conservation in the Carpathians and the land-use implications. – Land Use Policy, 19. 2002. 47–63. p. Turnock, D.: The poverty problem in rural Romania: approaches to sustainable development in the Carpathians. – Studia Universitatis Babeş-Bolyai. Geographia, 48. 2003. 2. 89–102. p. Turnock, D.: Rural poverty in Romania and the need for diversification: Carpathian studies. – Europa Regional, 13. 2005. 3. 102–114. p. Turnock, D.: The Transition from Communism to the European Union. Restructuring Romanian Industry and Agriculture Since 1990. Cheltenham: Edward Elgar, 2009. Turnock, D (ed.): Geographical Essay on the Romanian Banat. Leicester: Leicester University Geography Department, 1999. Ungureanu, C.: Die Histographie in der Republik Moldova im vergangenen Jahrzehnt. – Österreichische Osthefte, 44. 2002. 1–2. 225–236. p. Van Meurs, W.: Moldova – zwischen National-, Staats- und Regionalgeschichte. – Österreichische Osthefte, 44. 2002. 1–2. 237–246. p. Vincze M.: Régió- és vidékfejlesztés: Elmélet és gyakorlat. Cluj-Napoca: Presa Universitară Clujeană, 2000. Vincze M.: Románia vidékpolitikája felül- és alulnézetből. Pécs: PTE Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, 2005. (Habilitációs előadások, 6.)

Slovakia Baláž, V.: Regional development during economic transition. A case study of the Slovak Republic. – European Urban and Regional Studies, 2. 1995. 2. 353–362. p. Baláž, V.: Regional polarization under transition. The case of Slovakia. – European Planning Studies, 15. 2007. 5. 587–602. p. Bašovský, O. – Divínsky, B.: The development of modern urbanization in Slovakia and its problems. – Revue Belge de Géographie, 115. 1991. 265–277. p. Bašovský, O.: The administrative and regional division of Slovakia verification of choice of centres. – Acta Universitatis Carolinae. Geographica 32. 1997. 149–155. p.

23

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Bašovský, O.: The functions of towns and their interpretation from the viewpoint of the development of regional structure in the Slovak Socialist Republic. (Summary). – Geografický Časopis, 38. 1986. 2– 3. 134–135. p. (in Slovak language) Berčik, P.: Die Entwicklung der Regionalisierung in der Slowakischen Republik. In: Kretschmer, O., Hrbek, R. (eds.) Standortpolitik und Regionalisierung in Europa. Baden-Baden: Nomos Verlag, 1999. Berčik, P.: Financovanie miestnych samospráv v Slovenskej republike. Dokumentácia vývoja od roku 1991. Bratislava, 1998. Bezák, A. Regional types of the socio-spatial structure of Bratislava. (Summary). – Geografický Časopis, 40. 1988. 4. 327–328. p. (in Slovak language) Bezák, A.: Development of urban and rural populations in Slovakia between 1970 and 1995. – Geographica Slovenica, 31. 1999. 170–177. p. Bezák, A.: Functional urban regions in Slovakia (Summary). – Geographia Slovaca, 15. 2000. 87–89. p. (in Slovak language) Bezák, A.: Socio-spatial structure of Bratislava in the context of factoral ecology. (Summary). – Geografický Časopis, 39. 1987. 3. 290– 291. p. (in Slovak language) Bitušíková, A.: Transformations of a city centre in the light of ideologies: the case of Banská Bystrica, Slovakia. – International Journal of Urban and Regional Research, 22. 1998. 4. 614–622. p. Bodnárová, B. – Blaas, G.: Some notes on the transition process in the case of small town in Western Slovakia. In: Events and Changes. The First Steps of Local Transtiton in East-Central Europe. Ed.: G. Péter. Budapest, Local Democracy and Innovation Projects, 1991. 213–216. p. Buček, J. – Pitoňák, D. City-centre transformation in Bratislava – modernisation and financial sector invasion. In: Kovács, Z – Wiesner, R. (Hrsg.): Prozesse und Perspektiven der Stadtentwicklung in Ostmitteleuropa. Passau: L.I.S. Verlag, 1997. 157–166. p. (Münchener Geographische Hefte, 76.) Buček, J.: Sublocal decentralization – the case of Slovak big cities. – Environment and Planning. C. Government and Policy, 18. 2000. 1. 57–. Buček, M.: Regional disparities in transition in the Slovak Republic. – European Urban and Regional Studies. 4. 1999. 360–364. o. Capková, S.: Local Government and Economic Development. [Bulgaria, Slovakia, Ukraine]. Budapest, OSI-LGI, 2005 Divinský, B. Bratislava within the system of selected Central European metropolises. – A population Analysis. – European Spatial Research and Policy, 8. 2001. 1. 91–103. p. Divinský, B.: Position of Bratislava within the Central European metropolitan system from the population viewpoint. (Summary). – Geografický Časopis, 53. 2001. 2. 189–190. p. (in Slovak language) European Commission: Agricultural Situation and Prospects in the Central and Eastern European Countries: Slovak Republic. Luxembourg: EC, 1998. European Commission: Portrait of the Regions: Vol. 7. Slovakia. Luxembourg: Office for Official Publications of the EC, 2000. Góczán, L. – Lóczy, D. (ed.): The Slovak–Hungarian barrage system on the Danube river and its environmental problems. – Geographica Polonica, 58. 1990. 89–98. p. Horváth Gy. (szerk.) 2004: Dél-Szlovákia. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, MTA Regionális Kutatások Központja. Ira, V. – Zapletalová, J: Spatial distribution changes of Czech nationals in Slovakia and Slovak nationals in Czechia with an emphasis on the period from 1991–2001. – Moravian Geographical Report, 12. 2004. 1. 51–62. p. Ira, V.: The changing intra-urban structure of the Bratislava city and its perception. – Geografický Časopis, 55. 2003. 2. 91–107. p. Klapka, P. – Frantál, B. – Halás, M. – Kunc, J.: Spatial organisation: development, structure and approximation of geographical systems. – Moravian Geographical Reports, 18. 2010. 3. 53–65. p. Korec, P. – Buček, J. Transformation processes in Bratislava after 1989. In. Market Economy and Changing Regional Structure: The Case of Central Europe. Gifu: Gifu University, 1999. 488–509. p. Korec, P. – Bystrická, S: Dynamicka hierarchickej organizácie regionalnej štruktúry Slovenska. [Dynamics of hierarchical organization of regional structure in Slovakia] – Geographia Cassoviensis, 2. 2008. 1. 80–87. p. Korec, P. – Rochovská, A.: Big cities of Slovakia: the law and specific features of their development after 1989. In: Theoretical and Methodological Aspects of Geographical Space at the Turn of Century. Warsaw: Warsaw University, 2006. 65–73. p.

24

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Korec, P. – Smatanová, E.: Perception of housing quarters quality in Bratislava by its inhabitants. – Acta Facultatis Rerum Naturalium Universitatis Comenianae, Geographica, Suppl. 2/II. 223–234. p. Korec, P.: Bratislava’s perspective in Europe. – Hallesches Jahrbuch für Geowissenschaften, Reihe A. Geographie und Geoökologie 25. 2003. 7–17. p. Korec, P.: Population development, urbanization and regional disparities of Slovakia. – Acta Universitatis Carolinae, Geographica, 38. 2003. 1. 167–180. p. Korec, P.: The transformation of basic functions of Bratislava after 1989 : trend and spatial consequences. – Acta Universitatis Carolinae, Geographica, 37. 2002. 2. 85–103. p. Krivý, V.: Slovakia and its regions. In: Slovakia 1996–1997. A Global Report on the State of Society. Eds.: Bútora, M., Skladony, T.W. Bratislava: Institute of Public Affairs, 1998. 55–65. p. Krivý, V.: Slovakia’s regions. In: Global Report on Slovakia. Comprehensive Analyses from 1995 and Trends from 1996. Eds. Bútora, M., Hunčík. P. Bratislava: Sándor Márai Foundation, 1997. 287– 308. p. Lauko, V.: Transformation of service network in the Bratislava’s hinterland region. – Acta Universitatis Carolinae, Geographica, 38. 2003. 1. 219–231. p. Ludvig Zs.: A Kárpátok Eurorégió együttműködésben résztvevő szlovák területek gazdasági fejlettsége. Budapest, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2000. Maliková, L. – Mihaliková, S. (eds.): Localities and Politics in the Transformation Process. The Slovak and Czech Experiences. Bratislava: Friedrich Ebert Foundation and Slovak Political Science Association, 1995. Matlovič, R. – Ira, V. – Korex, P. – Ondoš, S.: Urban structures and their transformation (the contribution of Slovak geography) . – Geographia Slovaka, 26. 2009. 71–99. p. Matlovič, R. – Ira, V. – Sýkora, L. – Szczyrba, Z.: Transformation of Spatial Intra-Urban Structures and Their Reflection in Perception (Comparative Study Prague, Bratislava, Olomouc and Prešov). Final report, Research Support Scheme, Prague, 2001. Matznetter, W.: The Vienna and Bratislava urban regions: Comparing urban development under (welfare) capitalism and (post-) communism. – European Spatial Research and Policy, 11. 2004. 1. 61–77. p. Mezei I.: A magyar-szlovák határ menti kapcsolatok esélyei. Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2008. Mezei I.: Urban Development in Slovakia. Pécs–Šamorín: CRR of the HAS, Forum Minority Research Institute, 2010. Mezei I.– Hardi T. 2003: A szlovák közigazgatás és a területfejlesztés aszimmetriái. – Tér és Társadalom. 4. 127–155. o. Michálek, A. Regions with the low-income population in Slovakia. – Moravian Geographical Report, 13. 2005. 1. 37–47. p. Michálek, A.: Regional aspects of human development in Slovakia. – Geografický Časopis, 54. 2002. 3. 303–318. p. Michniak, D.: Accessibility of district towns as a criterion of preparation and assessment of the territorialadministrative division: case study of the Banská Bystrica region (Slovakia). – Moravian Geographical Report,10. 2002. 1. 41–47. p. Michniak, D.: Some spatial aspects of commuting in Slovakia in 2001 at district level (Summary) . – Geografický Časopis, 57. 2005. 3. 227. p. (in Slovak language) Michnik, D.: Accessibility of district centres in Slovakia. (Summary). – Geografický Časopis, 55. 2003. 1. 39. p. (in Slovak language) Miháliková, S.: The making of the capital of Slovakia. – International Review of Sociology, 16. 2006. 2. 309–327. p. Mládek, J. – Buček, J. – Korec, P.: Historical aspects and current development of relations in the Bratislava–Vienna space. – Region and Regionalism, 1998. 3. 264–269. p. Mládek, J.: Relationship between urbanization and industrialization in the Slovak Socialist Republic. (Summary). – Geografický Časopis, 38. 1986. 2–3. 197–198. (in Slovak language) Mládek, J.: Sozialer Wandel und Bevölkerunkgsveränderungen in der Großwohnsiedlung Petržalka/Bratislava. In: Kovács, Z – Wiesner, R. (Hrsg.): Prozesse und Perspektiven der Stadtentwicklung in Ostmitteleuropa. Passau: L.I.S. Verlag, 1997. 217–230. p. (Münchener Geographische Hefte, 76.) National Spatial Development Conception of Slovakia: Physical Planning Material First Draft. Bratislava: Slovak Republic Ministry of Environment, 1994. Nižňanský, V.: Die regionale Neugliederung in der Slowakischen Republik. – Der Donauraum, 43. 2003. 1–2. 58–64. p.

25

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Očovský, Ś. – Bezák, A. – Podolák, P.: Siedlungsstruktur und Zentrenentwicklung in der Slovakischen Republik. In: Städte und Städtesysteme in Mittel- und Südosteuropa. Tschechische Republik, Slowakei, Ungarn, Rumänien. Hrsg. A. Mayr, F-D. Grimm. Leipzig: Institut für Länderkunde Leipzig, 1996. 53–103. p. (Beiträge zur Regionalen Geographie, 39.) Očovský, Ś.: Einige Siedlungsgeographische Aspekte von Planungskonzeptionen der Urbanisierung in der Slowakei. – Geografický Časopis, 31. 1979. 62–73. p. OECD: Regional Problems and Policies in the Czech Republic and the Slovak Republic. Paris: OECD, 1996 Ondoš, S.: Morpho-functional interpretation of city centre in Bratislava. – Acta Universitatis Carolinae, Geographica, 38. 2003. 1. 317–330. p. Podolák, P.: Demographical development of national minorities in Slovakia. – Moravian Geographical Report, 5. 1997. 2. 10–21. p.). Radváni, P.: Town and its rational spatial organization. (Summary). – Geografický Časopis, 41. 1989. 3. 308–309. p. (in Slovak language) Schremmer, Ch.: Development issues in a future Vienna-Bratislava-plus integrated cross-border-region. – Der Donauraum, 44. 2004. 1–2. 21–25. p. Sekeresová, E. 2004: Institutions of regional policy at the regional level in the Slovak Republic. In: Enyedi, Gy.–Tózsa, I. (eds.): Region. Regional Development Policy, Administration and Egovernment. Budapest, Akadémiai Kiadó. 342–370. o. Slavík, V. – Kožuch, M. – Bačík, V.: Big cities in Slovakia : Development, planning, contemporary transformation. – European Spatial Research and Policy, 12. 2005. 2. 47–69. p. Slavík, V. – Kožuch: Land use plan – a document of the city in the transformation period. – Acta Universitatis Carolinae, Geographica, 38. 2003. 1. 387–402. p. Slavík, V.: Bratislava in the European capital city system.: In: Geographical Space at the Turn of the Century. Theoretical and Methodological Challenges. Ed. Kowalchyk, A. Warsaw: Warsaw University, 2003. 151–158. p. Slavík, V.: Euroregions in Slovakia with specific features to Euroregion Pomoravie-Weinviertel-Jižni Morava, Łódź, Opole. – Region and Regionalism, 2001. 5. 150–159. p. Slavík, V.: New trends in settlements development and settlement planning of the Slovak Republic in t he process of transformation. – European Spatial Research and Policy, 7. 2000. 2. 35–49. p. Slavik, V.: Organisation territoriale de l'autonomie en Slovaquie. In: Changements administratifs et territoriaux dans la nouvelle Europe. Montpellier: Societé Languedcienne de Géographie, 1993. Slavík, V.: Settlement structure of the Slovak Republic in the process of transformation. – Acta Universitatis Carolinae, Geographica, 32. 1998. 235–243. p. Slovakia: Spatial Development Perspective. Bratislava: Ministry of the Environment of the Slovak Republic, 1999. Spišiak, P.: Agricultural production in Bratislava’s sub-urban space (Pridunajsko-microregion). – Acta Universitatis Carolinae, Geographica, 38. 2003. 1. 403–414. p. Székely, V.: An intraurban location choice for a science and technology park in Bratislava: a feasibility study. – Geografický Časopis, 54. 2002. 3. 319–339. p. Tariska, M. 2004: Regional administration in the Slovak Republic. In: Enyedi, Gy.–Tózsa, I. (eds.): Region. Regional Development Policy, Administration and E-government. Budapest, Akadémiai Kiadó. 310–341. o. Vigašová, D. – Papajová-Majeská, L. – Krížová, L. – Šveda, M.: Land use changes in the suburban zones of Banská Bystrica and Zvolen (Slovakia). – Moravian Geographical Reports, 18. 2010. 3. 43–52. p. Williams, A. M. – Baláz, V.: Border regions and transborder mobility: Slovakia in economic transition. – Regional Studies, 35. 2001. 9. 831–846. p. Žudel, J.: Slokavia’s settlement towards the end of the middle ages. – Geografický Časopis, 40. 1988. 112–119. p.

Ukraine Barisitz, S.: Transcarpathia. Ukraine’s Westernmost Region and a Gateway to Central and Western Europe. – Focus on Transition, 2001. 2. 77–96. p. Capková, S.: Local Government and Economic Development. [Bulgaria, Slovakia, Ukraine]. Budapest, OSI-LGI, 2005

26

Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) Danylysin, B. M. – Chernyuik, L. G. – Fashcherskyhi, M. I. (et al.): Spatial Organization of Productive Forces of Ukraine: Meso and Macroregional Level. Vinnitsa, Book-vega, 2007. Friedlein, G.: Regionen in der Ukraine. – Europa Regional, 1. 1993. 1. 25–30. p. Jánki A.: A Kárpátok Eurorégió-együttműködésben részt vevő ukrán területek gazdasági fejlettsége. Budapest, 2000. Jordan, P. – Kappeler, A. – Lukan, W. – Vogl, J. (Hrsg.). Ukraine. Geographie, Ethnische Struktur, Geschichte, Sprache und Literatur, Kultur, Politik, Wirtschaft, Recht. Wien: Peter Lang, 2000. (Österreichische Osthefte, Sonderband) Jordan, P. – Klemenčič, M. (Hrsg.): Transcarpathia. Bridgehead or Periphery? Geopolitical and Economic Aspects and Perspectives of a Ukrainian Region. Wien: Österreichisches Ost- und Südosteuropa-Insitut, 2003. (Wiener Osteuropastudien). Jordan, P. – Klemenčič, M.: Transkarpatien. Brückenkopf oder Peripherie? Geopolitische und wirtschaftliche Perspektiven einer ukrainischen Region angesichts der EU-Erweiterung. – Europa Regional, 12. 2004. 4. 189–202. p. Jordan, P.– Kappeler, A. – Lukan, W. – Vogl, J. (Hrsg.): Ukraine. Geographie, Ethnische Struktur, Geschichte, Sprache und Literatur, Kultur, Politik, Bildung, Wirtschaft, Recht. Wien: Peter Lang, 2000. (Österreichische Osthefte, Sonderband, 15.). Kalantaridis, Ch.: Globalization and entrepreneurial response in post-socialist transformation: a case study from Transcarpathia, Ukraine. – European Planning Studies, 8. 2000. 3. 285–299. p. Medve Z. – Ujj A.: Az ukrán Kárpátok. Etnikum, történelem, kultúra. – Klió (történettudományi szemléző folyóirat), 3. 1994. 2. Missnig, D.: Geopolitische Speilfeld? Die Ukraine und Belarus’ im Beziehungsgeflecht zwischen Russland und der EU. – Der Donauraum, 46. 2006. 2. 106–116. p. Olshanska, O.V.: Regional zoning in Ukraine. Region zoning management under the conditions of form modernization of spatial economic model. – Gazdasági Élet és Társadalom. 2011. I-II. 176–181. p. Sasse, G.: The „new” Ukraine: A state of regions. – Regional and Federal Studies, 11. 2001. 3. 69–100. p. Simon, G. (Hrsg.): Die neue Ukraine. Gesellschaft, Wirtschaft, Politik (1991–2001). Köln, Böhlau Verlag, 2002. Trier, T. (ed.): Inter-Ethnic Relations in Transcarpathian Ukraine. Flensburg, European Centre for Minority Issues, 1998.

27