Fodor Árpád:
Az értékelemzés alkalmazása a közúti szakágazat építés- és fenntartástervezési munkáinál (itthon és az USA-ban) Bevezetés A Világbank III. kölcsönegyezményében szerepelt, hogy 1996. végére kerüljön kidolgozásra egy m köd út-hídgazdálkodási rendszer. Ennek keretében több fejlesztési vizsgálat, téma indult és készült el. Így többek közt sor került a Világbank által kidolgozott HDM nev , a burkolat-fenntartás tervezését segít , valamint az amerikai PONTIS nev , hídfenntartás tervezését segít modellek adaptációjára. A HDM adaptáció keretében 1996. elején történtek az els próbálkozások az ún. projekt-szint elemzésekre, az egyes fenntartási projektek gazdaságossági vizsgálatára. A projekt-kiválasztás szempontjából nem túl sikeres vizsgálatot követ en a KHVM Közúti F osztálya elrendelte, hogy az UKIG dolgozza ki, majd vezesse be minden egyes fenntartási projekt - meghirdetést, megvalósítást megel z terv-értékelését, zs rizését. Az els teljeskör terv-értékelés 1996 végén megtörtént. A kedvez - és kedvez tlen - tapasztalatok alapján az UKIG 1997-re tervezte az eljárás szabályozását, országos egységesítését. A felkészülés keretében kértek fel - Kmetty Géza kollégámmal együtt - egy értékelemzési el adás megtartására. Az oktatáson résztvev kkel arra a megállapításra jutottunk, hogy a rendszeresen alkalmazni tervezett terv-értékelés sok értékelemzés-szer elemet, eljárási formát tartalmaz, jóllehet ezen fenntartási projektek értékhatára viszonylag alacsony. A következ kben egyrészt röviden bemutatom az értékelemzés fogalomrendszerét, majd annak céljairól, alkalmazási lehet ségeir l adok számot. Ezután összefoglalom tapasztalataimat az amerikai közlekedés-építési értékelemz k 1997. szeptemberi konferenciájáról, végül egy összetett útépítési projekt értékelemzési “forgatókönyvét”, módszertanát mutatom be. Mindezekkel az a célom, hogy érzékeltessem: a magyar értékelemz k lépést tartanak a nemzetközi fejl déssel, valamint az, hogy a magyar országos közutak fenntartása terén bevezetett terv-értékelés mennyire korszer eljárás. Természetesen gondolok arra is, hogy el bb-utóbb a fejlesztési feladatok terveinek értékelemzéssel történ felülvizsgálata is mindennapos gyakorlat lesz hazánkban... I. Az értékelemzés fogalomrendszere és szemlélete Az értékelemzés egy fejlesztési szemléletmód ill. módszer, mely a vev igényeit úgy elégíti ki, hogy az a legkisebb áldozattal, azaz a legkisebb költséggel járjon mind • •
a vev , felhasználó, fogyasztó, mind az el állító, szolgáltató számára.
Idáig – úgy t nhet – semmi új nincs a dologban. Amiben mégis különbözik más fejlesztési módszertanokhoz képest az az, hogy alapvet en nem a problémákra koncentrálunk, hanem a funkciókra és az ebb l szervezett folyamatokra. Ennek érdekében meghatározzak az ellátandó, rendeltetésszer feladatokat, azok megfelel min ség , éppen szükséges mérték paramétereit, és ezekre az ellátandó funkciókra keresünk a jelenleginél tökéletesebb és gazdaságosabb megoldásokat. Az értékelemzés célja tehát: növelni a termék vagy szolgáltatás értékét, azaz minél jobb min ségben megoldani a funkcióteljesítést, és azt a lehet legkisebb költséggel, ráfordítással. Ha nagyon egyszer en akarnánk megfogalmazni ezt a szemléletmódot, akkor csak annyit kell megjegyezni, hogy minél több el nyhöz szeretnénk jutni a legkevesebb áldozat révén (... milyen egyszer is ez, és milyen evidens!). A nagyon vázlatosan ismertetett módszer szisztematikus végig vitelével projektenként átlagosan 1025% költségcsökkenést és ugyanakkor 20-30% min ségjavulást lehet elérni. Ezek az arányok függetlenek a téma nagyságrendjét l!! Ez – els olvasásra - biztosan hihetetlenül hangzik, de a nemzetközi, és a mintegy 20 éves saját tapasztalat is alátámasztja e tényt.
Az USA-ban már több mint 30 éve kötelez en alkalmazzák az értékelemzést, ill. annak különböz fajtáit (Value Analysis, Value Engineering, Value Innovation, Value Controll, Value Management, öszszefoglalóan: Value Methodology) a hadiiparban, azaz közpénzek legnagyobb “elkölt jénél”. 1996. februárjában Bill Clinton léptette életbe azt a törvényt, mellyel a minisztériumokat és a legjelent sebb ügynökségeket, hivatalokat is kötelezte értékelemzési programok, eljárások rendszeres alkalmazására. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden nagyobb (2 millió USD feletti) projektet értékelemzéssel vizsgálnak felül. A ráfordítás/megtérülés arány a közlekedési ágazatban átlagosan 1 : 70, azaz minden egyes értékelemzésre fordított dollár 70 dollár hasznot hoz! (Meg kell jegyeznünk, hogy a hazai utólagos mérés, az adatbank elemzés, tervértékelés, stb. ráfordítás : hozam aránya is kb. 1 : 50, tehát legalább ötvenszeresen térülnének meg a ráfordítások a teljeskör alkalmazás és a modellezési eredmények bevezetése esetén, közlekedésüzemi költségekben.) II. Az 1997. évi közlekedés-építési beruházások értékelemzési konferenciája Az American Association of State Highway and AASHTO által szervezett konferenciát 1997. szeptember 3-5-én tartották Atlantic City-ben (New Jersey állam, USA). A mintegy 300 résztvev az USA szinte minden államából jött össze, hogy a közlekedés-építési beruházásokkal kapcsolatos tapasztalatait közreadja, illetve hogy tanuljanak egymás munkáiból, megoldásaiból. Az el adók dönt részt a közlekedési minisztérium értékelemz ib l álltak (14 amerikai állam közlekedési minisztériumából jöttek el el adók), de a küls ként értékelemz vállalkozások szakért i és más, az értékelemzés iránt érdekl d k, esetleg peremterületekkel (komplex rendszerek összehasonlítása, team-munka, együttm ködés-fejlesztés, stb.) foglalkozó kollégák is tartottak el adást. A konferencia mottója h en fejezte ki az értékelemzés lényegét: Value Engineering … A Wise Investment A 29 el adást és a fórumokat visszaadni lehetetlen vállalkozás, de egy-két el adás összefoglalóját ezúton adom közre. (Ha valaki szeretné az összes el adás anyagát részletesen megismerni, a konferencián elhangzott el adásokból szerkesztett konferenciakötet a szerz nél megtalálható, betekintésre szívesen átadom.) Rod Curtis (az Arizonai Közlekedési Minisztérium CVS min sítés értékelemz csoportvezet je, Phoenix) beszámolt a phoenix-i forgalomirányító, -megfigyel központ kifejlesztésének munkájáról. A mintegy 60 * 60 km kiterjedés város f bb útvonalait, fontosabb keresztez déseit 32 kamerával figyelik. A rendszer kamerákkal és az útburkolatban beépített érzékel k segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri a forgalom alakulását (sebesség, forgalom nagysága). A megfigyel k munkáját számítógépes figyel rendszer is támogatja, a hirtelen változásokra hangjelzéssel hívja fel a figyelmet. A rendszer egy áttekint térképpel is rendelkezik, ahol különböz színnel jelölik a forgalmi jellemz ket (telítettség, gyorsaság). Ma már természetes, hogy ezek az információk home page-en is megtekinthet k (http://www.azfms.com). A kamerák által közvetített él képeket 3-5 percenként frissítik a home page-en is, így az érdekl d k szinte percre pontosan tudják, hogy hol van a városban valahol dugó, esetleg baleset, így az indulásuk pillanatában dönthetnek a leggyorsabb közlekedési útvonalukról. Keith Borkenhagen (a Federal Highway Administration értékelemzési koordinátora, Washington DC.) a Szövetségi Országúti Hivatal értékelemzési programjáról számolt be. 1991 óta több mint 300 értékelemzési projektet hajtottak végre az USA-ban e program keretében. A tavalyi esztend ben (ez az 1996. évi költségvetési évhez tartozik) a megtakarítás meghaladta az 686 millió USD-t. 1996-ban a Kongresszus elfogadta a nagy országúti beruházások felülvizsgálatáról szóló törvényt. E szerint minden szövetségi beruházásnál kötelez az értékelemzés alkalmazása, melynek összértéke meghaladja a 25 millió USD-t. A szabályzás nem ad lehet séget a projektek megbontására, így nem lehet kibújni semmilyen ürüggyel a törvény - és ezáltal az értékelemzés - alkalmazása alól. Az
értékhatár évente kb. 40 projekt esetében haladja meg 25 millió USD-t, így ez ennyi értékelemzési munkát is jelent. Az 52 USA állam közül 14 alkalmazza rendszeresen az értékelemzést. Itt realizálódik az összes értékelemzéssel elért eredmény 95 %-a. Sajnos még mindig van 24 olyan állam, ahol nem alkalmazzák. Keith Borkenhagen szerint most az a legf bb feladatuk, hogy ezen államoknál is beindítsák a módszer rendszeres alkalmazását. Ez alapvet en nem fenyegetéssel, hanem ismeretanyag átadással, oktatással, más államokból jöv segítségnyújtással, szakember közvetítéssel, érdekeltség megteremtéssel, követelményrendszer felállításával történik. Az el adás után feltett kérdések egyikeként elhangzott, hogy miért ilyen szigorúak? A válasz: “Nem mi vagyunk szigorúak, hanem a törvény. Mi csak a Kongresszus által jóváhagyott törvényt hajtjuk végre az adózó állampolgárok érdekében.” A teljes program f célja, hogy az elért megtakarításokból újabb országúti projekteket tudjanak elindítani úgy, hogy az eredeti projekteknél se romoljon a min ség. Soha nem vonják el a javaslatok által elért megtakarításokat az adott projektt l, hanem olyan feladatok ellátására fordítják a projekt keretein belül, amit a tervezés korábbi fázisában bár szükségesnek tartottak, de takarékossági okok miatt nem tudtak betervezni. Pl. nagyobb parkolót építenek, vagy hosszabb kapaszkodó sávot, stb. Japánban komolyan tanulmányozzák, hogy hogyan m ködik az értékelemzés, hogyan illeszkedik be az amerikai közlekedési ágazat m ködési folyamatába, és lépések történtek annak érdekében, hogy átvegyék a teljes rendszert. Célul t zték ki, hogy az ágazat költségvetési keretét 10 %-kal csökkenteni kell úgy, hogy sem a projektek száma, sem a min ség nem csökkenhet. Évente értékelemzés díjat adnak ki. Ebben az évben Virginia állam értékelemz csoportja kapta ezt meg. (A csoport vezet je: Ron F. Garret) Az általuk kimutatott eredmény meghaladta a múlt költségvetési évben a 100 millió USD-t. A kimutatott eredmények 53%-át fogadták el megvalósíthatónak az eredeti tervez k. A díj odaítélésénél figyelembe vették azt a tanácsadói tevékenységet is, mellyel a Belügyminisztériumban folyó értékelemzési munkákat is segítették (!). A második helyezést Missouri állam értékelemz i nyerték el, 95 millió USD megtakarítási lehet ség kimutatásával, 25 projekt elvégzésével. A harmadik díjat New Jersey állam értékelemz i nyerték el, egyrészt a megtakarítások nagyságrendje, másrészt a javaslatok 90 %-os elfogadási aránya miatt. Ezen munkáit a katonai értékelemz k támogatták (DOD Civil Corps Engineers). Az ezt követ el adásokon – dönt részt - országutak, sztrádakeresztez dések, alagutak, hidak, kiköt k beruházási terveinek felülvizsgálatáról szóló értékelemzési munkákat mutattak be, de e mellett országút, sztráda karbantartási, híd-felújítási projektek ismertetésére is sor került. Érdekes volt, hogy általában keveset beszéltek az értékelemzés módszerér l, de az ötleteket ill. a javaslatok lényegét teljes részletezettséggel, konkrét ábrákkal, számításokkal, fényképekkel, videofelvételekkel adták át egymásnak. Egyáltalán nem az a szemléletmód volt a jellemz , hogy “féltékenyen rizzük titkainkat”, hanem az, hogy minden állam profitáljon, profitálhasson a már feltárt eredményekb l, az egyes javaslatok minél több helyen hasznosuljanak. Volt olyan eset is, ahol nem megtakarítást javasolt a team, hanem éppen többlet költségráfordítást, és így ért el érték emelkedést. Brian Smith és Victor Barreira “Többet költsünk vagy megtakarítsunk” c. el adásában egy olyan esetet mutattak be, melynél egy 12,7 millió USD-os sztrádakeresztez désnél 2 millió USD többletráfordítással folyamatossá tették a forgalmat, így az út forgalmi kapacitása és biztonsága megn tt. Az eredeti tervez k elfogadták az értékelemz team javaslatát, és megtörtént az áttervezés. Ugyan a beruházási költség, az egyszeri ráfordítás megn tt, de az élettartam költség – az állam szempontjából – csökkent. Több el adáson is bemutatták, hogy az értékelemzési munkák hogyan illeszkedtek a teljes tervezési folyamatba. Megfigyelhet volt, hogy míg a kisebb, 10-20 millió USD-s projekteknél az értékelemzést általában a tervek 30 %-os készültségi fokánál végezték el egy alkalommal, addig a nagyobb, 50-100
millió USD-s projekteknél ezt több alkalommal is alkalmazták. El ször a tervek 30-35 %-os állapotában, másodízben a tervek 65-70%-os állapotában, de gyakran a 100 %-os állapotában is, közvetlenül a kivitelezésre történ átadás el tt. Talán jellemz adat lehet az alábbi id sor: az egyik hídnál az értékelemzést 1996. januárjában végezték el, ami több mint 5 millió USD megtakarítási lehet séget tárt fel. Áprilisban már elindult az áttervezés, ami júniusban befejez dött. Az áttervezésre kb. 0,3 millió USD-t fordítottak. Augusztusban adták be a konkrét terveket a New Jersey-i Közlekedési Minisztériumnak, amit a NJDOT el is fogadott. Az új hidat ez év (1997) augusztusában nyitották meg. Talán csak érdekesség, de megemlítjük: a pénzbeni megtakarítások mellett az értékelemz team még arra is gondot fordított, hogy olyan pillér-alakokat javasoljon, mellyel a folyó természetes tisztulási folyamata visszaállítható. Több el adás hangzott el felújítási technológiák (országút, hidak) értékelemzéssel történ fejlesztésére. Egyöntet vélemény volt, hogy a vizsgálat során feltárt javaslatokkal nemcsak jelent s költségmegtakarítás volt kimutatható, de a felújítások átfutási ideje is lecsökkent 20-30%-kal. Talán kint is “csemegének” számított az az el adás (Wade Martin), melyben egy olyan számítógépes program kifejlesztésér l számoltak be, mellyel már nagyon kevés jellemz paraméter segítségével is meg lehet becsülni egy országút, vagy egy híd építésének várható költségeit. A programot a NAVY Civil Corps Engineers mérnökei fejlesztették ki a Légier számára, mintegy 3 éves fejlesztési munkával. A minimális információ szükséglet kb. 10-20 féle adat. Ezek közül pl. • •
országút esetén: milyen hosszú az út, milyen széles, milyen a környezete, milyen évszakokban építik az adott szakaszt, milyen terhelésre méretezzük, milyen az alapozás típusa, mire épül, híd esetén: hossza (a víz felett, illetve összesen), szélessége, terhelése, típusa, oszlopok száma, pillérek száma, szerkezete (lánc, kábel, stb.).
Ha a f paramétereket beállítjuk, akkor a gép kb. 1 perces számítással kiszámolja a várható minimális és maximális beruházási költséget. A program természetesen dokumentálja azt is, hogy milyen alapadatokkal számolt a team. A program öntanuló, az utókalkulációs adatok bevitelével az adatbázis pontosodik. A programot majdnem ingyen meg lehet kérni, mert az állam finanszírozta meg a fejlesztést, és így az köztulajdonnak számít. Az el adó szerint a program az értékelemzés számára tökéletesen megfelel, hiszen a nagyszámú változat közti összehasonlítást teszi lehet vé, illetve jól támogatja a kockázatmentes választást. A becslési pontosságot a fejleszt k 5-10 %-ra becsülik, de ez az érték folyamatosan csökken. Még biztosan lehetne sorolni a konferencián elhangzott el adásokat. Úgy gondoljuk, hogy azon információkból, amivel mi megismerkedtünk, a leglényegesebbeket kiemeltük, és az Olvasónak átadtuk. III. Az értékelemzés lépéssorozata - egy országút részlet terveinek felülvizsgálatán keresztül Több éve tartunk kapcsolatot amerikai értékelemz szakért kkel a CompuServe on-line hálózaton keresztül. Tapasztalatunk szerint nagyon nyíltak, közvetlenek, tényleg mindenben segítenek. Egyikük, Rodney Curtis hívta fel a figyelmünket egy arizonai értékelemz kollégára, Kmetty Gézára, aki egy úttervezéssel foglalkozó vállalat tulajdonosa, úttervez mérnök, egyben rendszeres résztvev je különböz közlekedési témájú értékelemzési munkáknak. 1997. májusában részt vehettem, mint team-tag az Arizonai Közlekedési Minisztérium egyik értékelemzési munkájában, Phoenix-ben. A team a 88-as országút Globe és Roosevelt Dam közötti részé-
nek ún. Wheatfields terület 2. szakaszának terveit vizsgálta felül. Az értékelemzés módszertani lépéssorozatát e munkán keresztül mutatom be. (A leírásban természetesként keverednek az értékelemzés módszertani elemek, az országúti projekt szakmai része és más értékelemzési munkákra kitekint megjegyzések. Szándékosan nem bontottam szét ezeket, mert így jobban követhet a lépéssorozat.) A munka tervezett f váza az alábbi volt: 00
-8
00
Téma tanulmányozása
Kedd 8 30
8 - 13
30
Team bemutatkozása
1300 - 1400 Téma bemutatása 1400 - 1600 Igény, funkcióelemzés 00
30
Elemek kiválasztása (részletes elemzéshez)
00
- 16 Funkcióelemzés (ötlet generálás, fejlesztés)
16 - 16
Szerda 8
30
Csütörtök 800 - 1630 Javaslatok kidolgozása A team az els találkozást megel z en kb. 3 héttel már kapott egy kb. 15 oldalas anyagot, amiben nagyon röviden áttekintették az értékelemzés folyamatát, bemutatták, hogy mi a team-tagok és a team-vezet k feladata, illetve kb. 1 oldalon a témát is ismertették. Ezen kívül a team-tagok semmilyen értékelemzési oktatásban nem részesültek, e módszerr l korábbi ismereteik nem voltak (kivéve 2 tagot, akik már e munkát megel z en részt vettek értékelemzési munkában). Lássuk akkor részletesen a munkát: SR 88 WHEATFIELDS AREA PHASE II & HICKS WASH SECTION 1. nap 800 Megismerkedés a témával A team vezet je rövid tájékoztatást adott arról, hogy milyen nagyobb munkának vagyunk a részesei. A stratégiai tervet 1993. áprilisában fogadták el. A tervezés és kivitelezés 1997-2002 között zajlik. A mi részünk, tehát a 2. fázis tervei idén fognak elkészülni, és jöv re indul a kivitelezés, ami 12-16 hónapig fog tartani. A teljes, 5 éves projekt mintegy 40 m$-a kerül. Az 5 szakasz közül a mi témánk nagyságrendje kb. 10 m$ volt, ami kb. 2 Mrd Ft-nak felel meg. A vizsgált szakasz hossza 10,7 mérföld volt. A tervek felülvizsgálatára a teljes tervezési fázis kb. 30 %-nál került sor. A tervek kb. 15-17 emberévnyi tervezési munkát igényeltek idáig. A munkához minden korábbi dokumentáció (tervek, költségszámítások, térképek) rendelkezésünkre állt, s t, a konkrét országút részletr l egy kb. 10 perces videofelvétel is. A team az eredeti terv készít it l teljesen független szakemberekb l szervez dött, az alábbi szakmákból: építész, hídtervez , úttervez mérnök 3 f , körzeti útkarbantartó, értékelemz (CVS) 2 f , melyb l az egyik volt a team-vezet .
Információs szakasz A munka célja az alábbi volt: • •
balesetmentes, biztonságos, jó út létrehozása, az élettartam-költség csökkentésével egyidej leg.
A téma részletes bemutatása – úgy gondoljuk – nem szükséges. Inkább csak néhány gondolatot rögzítettünk, hogy érzékelni lehessen a körülményeket, nehézségeket. Az országút részlet végig hegyvidéken vezetett keresztül, egy hosszabb emelked és egy hosszabb lejt n át, középtájt két kisebb csúccsal, egy patak folyása mentén. A tájékozódás során kiderült, hogy magához az útvezetéshez nagyon nehéz lenne hozzányúlni, mert a nyomvonalat már jóváhagyta az Erd gazdálkodási Hivatal. Másik korlátozó szempont (tervezési csomópont) volt, hogy meg kell kerülni az úttal egy nagyfeszültség vezetéktartó oszlop sort. Peremfeltétel volt, hogy a régi utat az új út építése alatt forgalomban kell tartani. Az építkezés után a régi utat megszüntetik, erd sítik. Az Erd gazdálkodási Hivatal - éppen ezért - támogatja a munkát. 9 óra
30
Videó felvételen megnéztük a teljes régi útszakaszt (amat r, de jó min ség felvételen). A felvételen bemutatták a majdani út helyét is. 10 óra 15 A team-tagok önállóan feldolgozzák a témát, áttanulmányozzák a dokumentációkat. A team munkáját kb. 60 f s szakért i háttér segítette. A szakért ket el re kiértesítették, hogy a 3 nap alatt bármikor kereshetjük ket, lehet leg legyenek a helyükön, biztosítsák legalább a telefonon az elérhet séget. A szakért k az eredeti tervez k, másrészt f nökeik, ill. független szakért k voltak. 10 óra
45
Rögtön, a munka elején felmerült a kérdés, hogy mire számoljunk élettartam költséget? • •
Az arizonai állam egyszeri ráfordításait, a beruházási költségeit vegyük figyelembe a karbantartási, üzemelési költségekkel együtt, vagy e mellett az állampolgárok közlekedési költségeit is?
A vita végül is az els változat javára d lt el, els sorban számítási bizonytalanság miatt. A megbeszélés során rengeteg kérdés merült fel, amire egyikünk sem tudta a biztos, helyes választ. Mindenesetre a kérdéseken keresztül is megpróbáltuk megérteni az eredeti alkotók tervezési gondolatmenetét. Pl.: Egy kiszáradt patakmeder volt az út mentén, amely miatt figyelembe kellett venni azt a szabványt, hogy az 50 évre visszamen legmagasabb vízállásra kell tervezni, méretezni. A tervek nem feleltek meg ennek a szabványnak, így ha bekövetkezne mégegyszer az 50 éves legmagasabb vízállás, az út víz alá kerülhet. A tervezett út azért vezet itt, mert egy vállalkozó üzleti szempontokra hivatkozva fellépett ennek érdekében. Volt persze másik állampolgári vélemény is, akinek nem volt üzlete, és azt kérte, hogy vigyék minél távolabb, feljebb az utat a pataktól, de ez az állampolgár nem volt olyan “er szakos”, nem írt leveleket, nem járt be a helyi önkormányzathoz, stb.
12 óra 45 Költségek elemzése Az ebédszünetben a team-vezet t l megkaptuk az ún. költség modellt. Ezt sze, még a team-munkát megel z en.
állította már el re ösz-
Költség modell Elemek
Költség
% arány
Földmunka
...... USD
.... %
Kiemelés
...... USD
Falak
...... USD
Hozott föld
...... USD
Útburkolat
...... USD
21 %
Víztelenítés
...... USD
.... %
.....
...... USD
.....
...... USD
Forgalom fenntartás
...... USD
Összesen:
...... USD
8%
A költség modell mögött a részletes költségszámítási táblázatok is rendelkezésre álltak, kb. 30 oldal terjedelemben, + el készítette a táblázaton (flip-charton) az elemzésre kijelölend elemek kiválasztási kritériumait. Ezek az alábbiak voltak: • • • • • •
magas költség, komplexitás, alkotási (továbblépési lehet ségek), szerkeszthet ség, fenntarthatóság, megtarthatóság, stb.
13 óra A tervezési csoport vezet jének tájékoztatója az eddigi munkáról ill. a tervekr l A team-vezet beszámolt egy-két most született ötletünkr l. Csak ezt követ en kezd dött a tervez csoport vezet jének beszámolója. Ismertette a tervezési alapelveket, melynél azonnal közbe-közbe kérdeztek a team-tagok. A felvetett kérdésekre azonnal választ kaptunk. A hangulat egyáltalán nem ellenséges, kifejezetten kedves, barátságos a kérdez khöz, de a válaszadás sem támadó, vagy védekez , inkább segít . Láthatóan jó hangulatban zajlott az ismertetés. Fél háromkor már a team-vezet állította le a kérdéseket, mert annyira kezdtünk a megoldásokban belemenni. (Túl sokat alkottunk “kérdezve”.)
14 óra 55 Követelményjegyzék összeállítása Összeállítottunk egy listát, melyben megpróbáltuk azt megfogalmazni, hogy az eredeti tervez csoport milyen követelményeknek próbált megfelelni. Ez nem az országút részlet követelményjegyzéke volt, hanem a tervezési munka, a mérnöki tevékenységé! Ezután a team kijelölte azokat az elemzésre szánt területeket, melyben tartalékot vélt felfedezni. Ezek az alábbiak voltak: •
Projekt indoklás
•
Földmunka
•
Árvíz, áradás Killmer üzletének területe ( egy ott lakó polgár)
•
Vízelvezetés
•
Különböz közigények Üzlettulajdonos Lakók, tulajdonosok Átutazók
•
Erd karbantartók
•
R/W kormányzati követelmények
•
Támasztó fal Típus, megjelenés, magasság USFS követelmények kielégítése
•
Forgalom fenntartás
•
Konstrukcionális problémák Szakaszok Pénzalap
•
Hicks wash strtúra típusa Box Culvert (Dobozszer átvezetés a patakon) Híd
•
Környezetvédelmi igények, követelmények Riparian Régészet Történelmi város Állatvilág megtartása Tipikus rész a Kilmer-üzlet területén
15 óra 35 Funkcióelemzés A funkciók meghatározása az értékelemzés folyamatának egyik legfontosabb lépése, melynek végrehajtása során • •
megkeressük és megértjük a termék vagy szolgáltatás m ködésének lényegét, valamint elválasztjuk a lényeges dolgokat a lényegtelent l.
Ez utóbbi szempont érvényesülését szolgálja az a szabály, miszerint a funkciót egy f névvel és egy igével kell kifejezni, meghatározni. A team 14 funkciót tárt fel. Ezek nem az országút funkciói, hanem a projekt-tervez team funkciói, tény állapotra. 16 óra
05
Kiválasztjuk azokat az elemeket, nagyobb egységeket (az el bb felsoroltak közül), amelyekkel foglalkozni szeretnénk. 2. nap Funkcióelemzés 8 óra A team összeállította a FAST- diagramm-ot (2. ábra). Ez egy funkció rendezési, - csoportosítási résztechnika, mely egyrészt kiemeli a f folyamatokat, másrészt a funkciói közötti ok-okozati kapcsolatokra is rávilágít. 8 óra 30 Területek kijelölése elemzésre A következ lépésben kijelöltük azokat a területeket, melyekben a team a legtöbb el relépési lehet séget érzékelte. Ezek az alábbiak voltak: I. Földmunka o Támfalak o Tipikus m veletek o Alagcsövek kiásása II. Killmer területe o Áthelyezhet ség o Profil o Árvíz III. Hicks Wash (a patak neve) részei, területe IV. Kivitelezhet ség
A megbeszélés során rendszereztük a felvetett elemeket, összevonásokat és csoportosításokat hajtottunk végre. 8 óra
50
Az egyes elemek funkcióelemzése Miután a team kijelölte a külön elemzésre szánt területeket, meghatároztuk • • • •
a részterület funkcióit, ezek közül külön megkerestük az ún. alapfunkciót (tehát a legfontosabb, legátfogóbb funkciót), megbecsültük a funkcióköltségeket, és döntöttünk a funkció értékér l.
Ez utóbbi a gyakorlatban annyit jelentett, hogy döntöttünk arról: a vizsgált funkció el állítása megére nekünk ennyi költséget? Tehát nem azt vizsgáltuk, hogy mennyibe kerül az adott funkció megvalósítása, hogy ez sok-e, vagy kevés, hanem azt, hogy az általa szolgáltatott el ny, haszon, feladatellátás arányban áll-e a funkció költségével? Példaként bemutatjuk az els két vizsgált terület funkcióelemzési táblázatát: 1. Földmunka kb. 6,6 millió USD
Funkció Utat fenntart, Emelked t-lejt t kialakít
Költség
Az érték szintje
támogat ~ 1 m$
Beavatkozást minimalizál Wash patak kapacitást fenntart Emelked ket csökkent (a team szerint ez ... m$ az alapfunkció) Szabványoknak megfelel
~ 1 m$
Utat szélesít
~ 0,15 m$
Alacsony (az okozza a legnagyobb költséget az egész építkezés alatt)
Gyorsítósávot (kapaszkodósávot) létesít Földmennyiséget pótol Lees sziklát felfog Csövezést felszerel Hozzáférést ellen riz A régi út helyét helyreállítja A f gondot a költségek megbecslése, felosztása okozta. Jellemz en inkább csak kiemeltük, gyakran csak megjelöltük a legnagyobb költségtényez j funkciókat.
2. Kilmer területe Funkció
Költség
Kereskedelmi hozzáférhet séget fenntart Magas (alapfunkció) Itt keveset is költöttek rá Érdekütközést csökkent
Az érték szintje Alacsony
El írásokat csökkent (az egy üzlet tulajdonos miatt), Megveend útfelület-területet csökkent Nyomvonalhoz alkalmazkodik Forgalmat fenntart Árvíz kockázatot csökkent Ezt követte még 4 elemzésre kit zött terület hasonló elemzése. A funkcióelemzés, a gyengepont kutatás e része kifejezetten érdekes, de nagyon nehéz volt. A team-tagok most kezdték megszokni - és ezzel együtt megérteni - a funkcionális gondolkodás lényegét. A team-vezet nem sajnálta az id t a gondolkodásra, a részletek kidolgozására, a “tudat alatt is ismert funkciók” el hívására. A fenti két táblázatból így közvetlenül nem t nik ki, de a funkcióelemzés során nagyon ráterel dött a figyelem egy tervezési problémára. Nevezetesen: a team nem talált magyarázatot arra, hogy a tervez k miért emelték meg a szükségesnél jobban az utat? (Ennek a következtében kb. 1 millió USD ráfordítással kellett volna máshonnan ideszállítani földet, ahelyett, hogy itt termelték volna ki.) Összefoglalva a funkcióelemzést, megállapíthatjuk, hogy alapvet en a FAST-diagrammal egy fels szint , átfogó áttekintést végeztünk el a teljes projektre, és a részterületek funkcióelemzésével inkább csak ráterelik a figyelmet a bázis, és az alacsony érték funkciókra. 13 óra Alkotó szakasz A team e szakaszban a gyengepontoknak kimutatott funkciókra megkereste az összes lehetséges megoldást. Ez esetünkben 33 új ötlet feltárását jelentette. A teljes ötletlistát nem ismertetjük, hiszen e cikknek inkább értékelemzés módszertani jelent sége van. Az ötletfejlesztés alapvet en a brainstorming technikával zajlott, csak nem olyan szigorúan, mint itthon megszokott. Az egyes elemekre kerestük meg mi is az új megoldásokat, de a team azonnal megbeszélte a részleteket is. Engedték a kritikát, és ami nem állta meg minden szempontból azonnal a helyét, már fel se írtuk a fali ívre.
3. nap 7 óra 30 Fejlesztési szakasz A team meghívására reggel bejött - még az ötletek szelektálás el tt - az eredeti tervez csoport vezet je. Elolvasta a teljes ötletlistát, a team-tagok pedig kérdéseket tettek fel neki, amiket megválaszolt. A tegnapi ötletelésnél kiderült, hogy a kb. 40 mérföldes útszakasz 5 fázisra való osztása sem volt a legmegfelel bb. Szerintünk máshogyan kellett volna szakaszolni a nagy projektet. Lehet, hogy célszer lett volna a teljes (40 mérföld) útszakasz koncepció-alkotási szakaszában is egy értékelemzést elvégezni, és utána elkezdeni az 1. fázis terveinek készítését (30%-ig), majd értékelemezni (vagy eleve értékelemzéssel létrehozni). Miután mégegyszer csoportosítottuk az ötleteket, a team 4 kisebb csoportba szervez dött, és elkezd dött a javaslatok részletes kidolgozását. A 4 f javaslati csoport az alábbi volt: • • • • 10 óra
földmunka, nyomvonal módosítás, híd és a falak alagcsövezése, fal típusok, valamint Killmer területe. 10
A felosztás után a team-vezet kiosztotta a mellékelt nyomtatványt: Ötlet / változat
El nyök
Hátrányok
Megtart?
A mi “kis” csoportunk öt javaslatból 4-et tartott meg. A többiekkel is megbeszéltük, hogy az xy javaslatot miért vetettük el. Miel tt a team-tagok elmentek kidolgozni a javaslatokat, a team-vezet felírta a táblára, hogy • • •
Emlékezz a "nagy hármasra”, Érték = Funkció szükséges / Funkcióköltség életciklus Próbáld belefoglalni a javaslataidba a funkciókat (a funkcionális gondolkodást)! Ne félj attól, ne aggódj amiatt, hogy "kukacosnak" tartanak!
azaz
13 óra 25 Összeolvastuk az állva hagyott javaslatokat, el nyöket, hátrányokat, és közösen döntöttünk arról, hogy végs soron állva hagyjuk, vagy elvetjük a javaslatot? A kiscsoportok vezet i röviden ismertették, hogy mit fognak a javaslatban leírni. Volt néhány javaslat, amit a megbeszélést követ en azonnal elvetett a team (még bármiféle leírás el tt).
14 óra 10 Javaslattételi szakasz A team végül is 16 ötletet tartott arra érdemesnek, hogy kidolgozza részletesebben. Erre mindössze 23 óránk maradt. A kidolgozás szintje itt is ugyanaz, mint Magyarországon: döntési helyzetbe kell hozni a döntéshozót. Ez annyit jelent, hogy olyan részletezettséggel kell felvázolni a javaslatot, hogy abból egyértelm en el lehessen dönteni: bevezethet -e a javaslat, vagy nem? 16 óra
15
Összefoglalót tartunk, mindenki beszámol a kidolgozott javaslatokról. Nem tudtunk mindenütt költségekr l, megtakarításokról is pontosan beszámolni, kevés volt a kidolgozásra a 3 óra. 17 óra Munka zárása A munkát követ en a team-vezet a következ 3 nap alatt ún. döntésel készítési-tanulmányt állított össze, melyet megkaptak a team-tagok, és a tervez k is. Ennek áttanulmányozását követ en a team és a tervezési csoport közösen döntött a javaslatok elfogadásáról, melynek alapján az áttervezés megtörtént. IV. Milyen tanulságok vonhatók le az amerikai értékelemzési gyakorlatból? Bár az értékelemzés lépéssorozata alapvet en megegyezik a Magyarországon alkalmazottal, de más az értékelemzés alkalmazásának szemléletmódja: Mi az alábbi eltéréseket találtuk: Amerikai értékelemzés
Magyar értékelemzés
a munkát az eredeti tervez kt l független team- a munkát az eredeti tervez szakemberekb l álló tagok végzik team-tagok végzik az értékelemzés az információk feltárását követ - az értékelemzés az információk feltárását követ en a funkcióelemzéssel indul en az igényfeltárással indul a funkcióelemzés az eredeti tervez k munkavég- mi biztosan a gyártmány (országút) funkcióin alazésének funkcióit tartalmazza pulva végeztük volna el a munkát több alkalommal is alkalmazzák a funkcióelemzést (el ször az egész projektet egy fels szint áttecsak egy alkalommal végezzük el a funkcióelemkintéssel vizsgálják felül, majd a kritikus elemekre zést, de akkor részletesen, teljes mélységben készítenek részletesebb funkcióelemzést, de már csak funkciólista alkalmazásával) általában a FAST diagramot alkalmazzák a funk- általában a funkciócsaládfát alkalmazzuk a funkciók rendezésére ciók rendezésére viszonylag kevés, tízes nagyságrend ötletet tár- nagyszámú, százas nagyságrend ötletet tár fel a nak fel team a team az ötletek vázlatos kidolgozását és/vagy költségbecslését végzi el, a részletes kidolgozásra a team a javaslatokat is részletesen kidolgozza az eredeti tervez k visszakapják az ötleteket a team a javaslatok elfogadásáról az eredeti ter- a javaslatok bevezetésér l a szervezet vezet i vez kkel közösen dönt döntenek az átfutási id : 3-5(-12) nap, szinte kizárólagosan az átfutási id több hét, esetleg több hónap (de intenzív formában szervezik (tehát egymást köve- általában mi is 10-15 team-ülést tartunk), mivel
t napokon, folyamatosan)
heti egy-két team-ülést tartunk
inkább a tervezési munka felülvizsgálatára, újabb a teljes munkát (nem csak az új ötletek felvetését) ötletek gerjesztésére alkalmazzák várják el a team-t l a munkát a hivatalban dolgozó bels értékelemz irányítja
a munkát küls értékelemzési cégek irányításával végeztetik el
az értékelemzés rendszeres tevékenység a mi- az értékelemzés nem tekinthet rendszeres tevénisztérium, hivatal életében kenységnek, hanem egyes akciókhoz köthet az értékelemzés alkalmazása a minisztériumok a minisztériumoknak, hivataloknak hosszú távú és egyes munkatársainak kezdeményezéséhez kötéves értékelemzési programjuk van het k A team munka végén külön is beszélgettünk a csoportvezet vel. Véleménye szerint az értékelemzés többszörösen is hatékonyabbá teszi a tervezési munkát, hiszen az eredeti tervez ket már az is jobb munkára sarkalja, hogy tudják: munkájukat egy értékelemz team fogja felülvizsgálni, és a tervez k mindig tanulnak az értékelemzési eredményekb l. Befejezés Tudom, hogy hasonló méret útépítési projektek nagyon ritkán fordulnak el Magyarországon, de szerintem nem a méret igazán fontos, hanem a szemléletmód, a közelítés. Meggy z désem, hogy a viszonylag kis volumen fenntartási projektek egyszer sített m szaki-gazdasági értékelését követ en indokolt lenne a ritkább, de nagyobb ráfordítást igényl , összetettebb korszer sítési, fejlesztési munkák esetében is hasonló terv-értékelés alkalmazása, hiszen egyre er södik a közpénzek felhasználása iránti társadalmi érdekl dés. Miért ne lehetne ezt éppen az értékelemzés rendszeres alkalmazásával elérni? Ha máshol - ahol nagyságrendekkel nagyobb pénzt tudnak szánni hasonló feladatokra odafigyelnek a leggazdaságosabb felhasználásra, akkor nekünk még inkább oda kellene figyelni. Budapest, 1997. sz
