4.
AZ ERDÉLYRÉSZI ÉRCHEGYSÉG BÁNYÁINAK FÖLDTANI VISZONYAI ÉS ÉRCTELÉREI. Dr. P Á L F Y MÓR-tól.
(AZ
V—XII.
TÁBLÁVAL
ÉS
78
ÁBRÁVAL.)
© B.C.U. Cluj
1911.
februárius
hó.
© B.C.U. Cluj
BEVEZETÉS. Az erdélyrészi É r c h e g y s é g részletes földtani felvétele alkalmával 1903 őszén értem el a t u l a j d o n k é p p e n i érces területig és pedig legelőször is a brádi a r a n y b á n y á k környékére. Á m b á r n e m volt feladatom e b á n y á k a t bányageologiai részletes felvétel tárgyává tenni, mindamellett a felületen k i m u t a t h a t ó tektonikai viszonyok további nyomozása és a hegység belsejének megismerése mégis feladatommá t e t t é k a bányák részletesebb bejárását. E z e n k ö z b e n oly szoros összefüggést véltem felismerni a t e r ü l e t geologiai és tektonikai kifejlődése és egy részről a telérek képződése, m á s részről pedig azok a r a n y t a r t a l m a között, hogy a z u t á n további m u n k á m folyamán különös t e k i n t e t t e l voltam azokra a jelenségekre, amelyeket először a Brád környékén levő b á n y á k b a n i s m e r t e m fel. A részletes geologiai felvétellel évek során l a s s a n továbbhaladva, h a s o n l ó i r á n y b a n v é g i g t a n u l m á n y o z t a m az Érchegységnek m a j d n e m v a l a m e n n y i b e j á r h a t ó bányáját. 1907-ben bevégezve az Érchegység felvételét, a nagyobb b á n y á k közül csakis a B u c s u m környékén levő bányákat, v a l a m i n t a verespataki és offenbányai b á n y á t n e m i s m e r t e m még. 1909 n y a r á n a z u t á n a jelenleg zárva lévő offenbányain kivül a l k a l m a m volt úgy a b u c s u m i , m i n t a verespataki b á n y á k közül a font o s a b b a k a t is t a n u l m á n y o z n i , 1910 t a v a s z á n pedig a Brád környékén levő bányák ujabb feltárásait t e k i n t e t t e m meg. Mielőtt az Érchegység b á n y a t e r ü l e t é n e k tárgyalásába kezdenék, röviden vázolni óhajtom azokat az elveket, amelyek az egyes b á n y á k t a n u l m á n y o z á s á n á l vezéreltek. E t a n u l m á n y o k s o r á n némileg e l t é r t e m a bányageologiai felvételek r e n d e s m e n e t é t ő l és m i u t á n felismertem azt, hogy az egyes a n d e sit- és dacit-erupciók, v a l a m i n t a tektonikai viszonyok mily szoros összefüggésben v a n n a k egy részről a telérek fellépésével, m á s részről azok gazdagságával, m i n d e n ü t t azt a célt t ü z t e m ki feladatomul, hogy k i k u t a s s a m a telérek k é p z ő d é s é n e k összefüggését a t e r ü l e t tektonikai viszonyaival, a z u t á n pedig m i n d e n ü t t felderítsem azt a viszonyt, mely a tektonikai viszonyok, a geologiai kifejlődés és a telérek a r a n y t a r talma között fennáll. E végből mindenekelőtt, ahol csak l e h e t s é g e s volt, a katonai térképnél r é s z l e t e s e b b alapon az elérhető pontossággal a külszínt t é r k é p e z t e m közvetlenül a b á n y a t e r ü l e t e k felett, a z u t á n pedig a bányafeltárásokat vettem fel, még pedig a nagyobb b á n y á k b a n , ahol
© B.C.U. Cluj
több szint van, legalább is annyit, a m e n n y i b ő l az egész bányáról tiszta képet n y e r h e t t e m , de a legtöbb e s e t b e n elkészítettem az összes bejárható vágatok geologiai térképét. Magukra a bányászati viszonyokra, az érctermelésre stb., amelyek leirására n e m érzem m a g a m a t hivatottnak, alig voltam tekintettel. H a s o n l ó a n kevesebb figyelemben részesit e t t e m az egyes b á n y á k b a n levő telérásványokat is, különösen azért, m e r t ezekkel úgy P R I M I C S az egész Csetrás-hegység területére, m i n t INKEY a nagyági bányákra, t ü z e t e s e n foglalkoztak. Nem terjeszkedtem ki az egész Érchegység geologiájának részletes tárgyalására sem, m e r t a n n a k részletes i s m e r t e t é s e m á s közlemény keretébe tartozik. A geologiai tájékoztatóban a b á n y á k b a n passziv szer e p e t j á t s z ó képződményeknek m a j d n e m csak felemlítésére szorítkoztam, c s u p á n az aktiv szerepű h a r m a d k o r i vulkáni kőzetek kissé részletesebb tárgyalását t a r t o t t a m fontosnak. A geologiai viszonyok kissé r é s z l e t e s e b b leírásába csakis az egyes b á n y a t e r ü l e t e k tárgyalásánál bocsátkoztam, de itt is igyekeztem é p p e n csak a n n y i t felölelni, a m e n n y i r e a gyakorlat e m b e r é n e k szüksége van. Az egyes bányák leírásából kiderül, hogy az erdélyrészi Érchegység b á n y á i n a k m a j d n e m mindegyikében szoros összefüggést lehet megállapítani a geologiai kifejlődés, a t e k t o n i k a i viszonyok, az érctelérek fellépése és azok a r a n y t a r t a l m a között, ami a további k u t a t á s r a még oly t e r ü l e t e k e n is t á m a s z t ó p o n t u l szolgálhat, a h o l a telérek kibuvása a felületen gyenge. Hogy h a z á n k többi aranybányájánál h a s o n l ó viszonyok állanak-e fenn, azt n e m t u d o m , c s u p á n Nagybánya környékén l á t t a m n e h á n y bányát, a melyeknél a részletes t a n u l m á n y o z á s a legnagyobb valószinűséggel h a s o n l ó e r e d m é n y r e vezetne, m i n t az erdélyi Érchegységben. Az Érchegység t e r ü l e t é n előforduló egyéb ércek közül c s u p á n csak a kénesdi k o v a n d t e l e p e t foglaltam bele l e í r á s o m b a ; másfajta ércbányászat k ü l ö n b e n sincs jelenleg az Érchegység területén, hacsak a tekerői k o v a n d b á n y á s z a t o t n e m említem, amelyet a z o n b a n ezideig az a r a n y t a r t a l m á é r t üztek s csak az u t ó b b i időben b á n y á s s z á k m a g á é r t a kovandért. A kénesdi k o v a n d b á n y a geologiai viszonyai a z o n b a n n e m csak összefüggésben v a n n a k a facebányai arany előfordulásával, h a n e m egymagukban is annyira érdekesek, hogy e m u n k á m k e r e t é b e n közlésüket szintén fontosnak t a r t o t t a m . Végül hálás k ö s z ö n e t e m e t kell e helyen is t o l m á c s o l n o m az É r c hegység összes bányatulajdonosainak, bányaigazgatóinak és mérnökeinek egyenként és összesen, akik t a n u l m á n y a i m során a legnagyobb előzékenységgel m i n d e n k é p p e n támogattak. Budapest, 1910 nov. hó.
© B.C.U. Cluj
AZ ERDÉLYRÉSZI ÉRCHEGYSÉG IRODALMA. 1774.
1.
Des H e r r n
IGNATZ
EDLEN
V.
BORN
Briefe ü b e r
U . S. W .
G e g e n s t ä n d e auf s e i n e r R e i s e d u r c h
mineralogische
das Temeser Banat,
bürgen, Ober- u n d Nieder-Ungarn an den Herausgeber
Sieben-
derselben
J o h a n n J a k o b F e r b e r u . s. w . F r a n k f u r t u . L e i p z i g . 1780.
2.
J.: Physikalische u n d metallurgische
F E R B E R , J.
Abhandlung
über
die
Gebirge u n d Bergwerke in Ungarn. Berlin 1 7 8 0 . 3.
FIGHTEL,
J.
V. N a c h r i c h t e n
E.
von den Versteinerungen des Grossfürsten-
t u m s Siebenbürgens etc. Nürnberg. 1783.
4.
:
MÜLLER
Über
den vermeintlichen
natürlichen
Spiessglanzkönig
(von
Facebánya). (Physik. A r b . d e r e i n t r ä c h t i g e n F r e u n d e . I . 1. p . 5 7 — 6 9 , 2,
5. 6.
—
p.
RUPRECHT
—
3.
p.
34—52).
o.
1.
4.
p.
70-73).
Z e r g l i e d e r u n g e i n e s zu Nagyág I.
85—87.)
: Untersuchung des natürlichen Spiessglanzkönig von Facebay.
(U.
7.
49—53,
N a c h r i c h t v o n d e n G o l d e r z e n i n N a g y á g . (U. o. I . 2 . p .
4.
p.
einbrechenden
Golderzes.
(U. o.
51—70).
8. S C O P O L I : De m i n e r a aurifera Nagyágensi. (Hist. nat. I I I . p. 7 9 . ) 1785.
9.
: Nachricht
HACQUET
von dem Goldbergwerk
zu
Nagyág.
(Observat.
de
P h y s i q u e p a r Mr. l ' A b b é R o s i e r , m o i d e F e b r i e r . ) 1789.
10.
MÜLLER
V. REIGHENSTEIN
: Mineralgeschichte der Goldbergwerke im Veres-
p a t a k . (v. B O R N u n d T r e b r a ' s B e r g b a u k u n d e , B d . I . p . 3 7 — 9 1 . ) 1794.
1 1 . J. E . v.
1797.
: M i n e r a l i e n u n d E r z a r t e n v o n N a g y á g . ( M i n e r a l o g . Auf-
FICHTEL
sátze,
p.
50—66,
73—102.)
12.
—
G o l d e r z e u n d G e b i r g s v e r h ä l t n i s s e v o n F a c e b a y . (U. o . p . 1 0 2 — 1 2 4 . )
13.
—
W e i s s e s G o l d e r z v o n O f f e n b á n y a . (U. o. p .
14. HAAGER,
J.
D. : Ü b e r d a s V o r k o m m e n
des
124—130.)
Goldes
in
Siebenbürgen.
Leipzig, 1 7 9 7 . 1798.
15.
ESMARK
J.
: Kurze
Beschreibung
einer
mineralogischen
Reise
durch
Ungarn, Siebenbürgen und das Banat. Freiberg 1 7 9 8 . 1803.
1 6 . STÜTZ, A.: Physikalisch-mineralogische Beschreibung des b e r w e r k e s zu S z e k e r e m b b e i Nagyág. ( W i e n
1806.
17.
SCHÖNBAUER
V.:
Mineralogia
Pest, 1 8 0 6 . (Wien 1815.
metallorum
Gold-
u.
Sil-
1803.)
Hungaria
et
Transylvaniae.
1809—1810).
1 8 , B E C K E R , W . G. E . : J o u r n a l e i n e r
bergmännischen Reise
durch
Ungarn
und Siebenbürgen. Freiberg 1 8 1 5 . 1826.
19.
PARTSGH,
PAUL:
1826
und
Tagebuch einer Reise nach Siebenbürgen in den Jahren 1827.
K é z i r a t , 1.
HAUER
és
STAGHE
Geologie
Siebenbür-
gensében.
© B.C.U. Cluj
1831.
20.
BUCHOWAY
: Description du district d e s mines
d e Nagyág.
(Journal de
Geologie p u b l . p . A. Boué II. p . 2 7 9 . ) 2 1 . FRENDL: Description 22. GERUBEL: p.
d e s m i n e s d e Z a l a t n a . ( U . o. I I . p . 2 7 2 . )
Description
des mines
d u district
d e Boicza.
(U. o. II.
287.)
23.
PRUNETTER
24.
DEBRECZENYI, F R . :
: D e s c r i p t i o n d e m i n e s d e O f f e n b á n y a . (U. o. I I . p . Bergmännisch-geognostische
277.)
Notizen ü b e r Nagyág u n d
d e s s e n n ä c h s t e U m g e b u n g . Kézirat, 1. HINGENAunál. 2 5 . Boué A . : Coup d'oeil d ' e n s e m b l e s u r les Carpathes, le Marmarosch,
la
Transylvanise etc. redigé e n g r a n d e partie d'aprés le j o u r n a u x d e s voyages
de
feu
M. L I L L
D E LILIENBACH.
(Memoires
de
la
Société
g é o l o g i q u e d e F r a n c e . T o m e I.) 1839.
2 6 . GRIMM, J . : Praktische Einleitung z u r Bergbaukunde, für d e n siebenbürg i s c h e n B e r g m a n n , i n s b e s o n d e r e für d i e Zöglinge d e r Nagyáger Bergschule. Prag, 1 8 3 9 .
1815.
2 7 . Dr. W .
KNÖPFLER
: Nagyág in t o p o g r a p h i s c h e r , b e r g m ä n n i s c h e r u. natur-
h i s t o r i s c h e r B e z i e h u n g . ( M i t t h e i l . a u s d e m O s t e r l a n d e , VIII. 4 . p . 216—233, 283.)
1851.
28.
ZIPSER
29.
HADER,
: R e i s e n o t i z e n u . s. w . ( M i t t h e i l u n g e n a u s d. O s t e r l a n d e , VIII.
30.
NEUGEBOREN,
F R . V.
2.)
: D e r Goldbergbau v o n Vöröspatak in S i e b e n b ü r g e n (tér-
k é p p e l ) . ( J a h r b . d. k. k. g e o l . R.-A. II., 4 . p . 6 4 . ) J.
L.:
G e s c b i c b t l i c h e s ü b e r d a s B e r g w e r k Nagyág. (Hermann-
stadt. Verh. II. p . 7 0 — 7 5 , 31.
—
Geognostische (U.
1852.
32.
—
Skizze
o. I I . p . 8 0 — 9 1 ,
86-89.)
v o n d e r Offenbányaer
99—101,
Bergwerksgegend.
209—214.)
D a s Goldbergwerk (Ruda), u n d dessen Aufschwung in n e u e s t e r Zeit. (U. o. I I I . p .
142-146.)
3 3 . Übersicht d e r P r o d u c t i o n u n d G o l d g e b a h r u n g d e r B e r g w e r k e z u N a g y á g vom p.
1853.
3 4 . Der
Jahre
1 7 4 8 angefangen.
(Jahrb.
d. k. k. geol. R.-A. I I I . 1 .
70—73.)
Bergbau
in B u d a i n S i e b e n b ü r g e n . ( H i n g e n a u ,
Ö s t . Z e i t s c h r . für
B e r g - u . H ü t t e n w . I. p . 4 5 . ) 3 5 . Betriebsergebnisse
d e s O r l a e r E r b s t o l l e n . (U. o. I. p . 7 0 . )
3 6 . HINGENAU, Freih.
v. B e r g w e r k s p r o d u c t i o n
v o n Nagyág
im Jahre 1 8 5 2 .
( Z e i t s c h r . für B e r g - u n d H ü t t e n k u n d e , 1. p . 2 1 0 . ) 1855.
3 7 . A K N E R , M. J . : M i n e r a l o g i e S i e b e n b ü r g e n s m i t g e o g n o s t i s c h e n A n d e u t u n gen. (Hermannstadt,
1855.)
38. HINGENAU: Das Erzforkommen
v o n Nagyág.
(Zeitschr.
für Berg- u n d
Hüttenkunde, 1 8 5 5 . p. 228.) 39.
: Aus einer Beisemappe.
ZERRENNER
Nagyág
in
Siebenbürgen.
(Österr.
Z e i t s c h r . für Berg- u. H ü t t e n w . III. p . 2 2 8 . ) 1856.
4 0 . G R I M M , J . : G r u n d z ü g e d e r G e o g n o s i e für B e r g m ä n n e r . ( P r a g , 41.
G. (GRIMM)
1856.)
: E i n B e i t r a g z u r Kenntniss d e r M i n e r a l l a g e r s t ä t t e n S i e b e n b ü r -
gens.
(HINGENAU
Z e i t s c h r . für B e r g - u n d H ü t t e n w . IV. p .
107—108.)
4 2 . H I N G E N A U , F r e i h . v . O.: Ü b e r d i e g e o l . V e r h ä l t n i s s e v o n N a g y á g i n S i e benbürgen. (Tageblatt d e r 3 2 . Vers. deutscher
Arzte
u n d Natur-
forscher in W i e n , p . 5 0 . ) 43.
MOHR,
C. F . :
Aus d e m Zalatnaer Bergreviere in Siebenbürgen. (Hingenau,
Z e i t s c h r . f. B e r g - u . H ü t t e n w . I V . p . 3 9 6 — 3 9 8 . )
© B.C.U. Cluj
1857.
44.
BIELTZ,
45,
stadt, 1857.) G E R U B E L : Geognostisch-oryetagnostische
A.: Handbuch
C.
der Landeskunde
Siebenbürgens.
(Hermann-
Beschreibung der Boitzaer Berg-
r e v i e r m i t B e m e r k u n g e n ü b e r d a s C s e t r a s e r G e b i r g u n d d i e Nagyáger Bergreviere. (Mitgetheilt von NEUGEBOREN. Hermannst. Verh. VIII.
46.
p. 3 6 — 4 8 ,
51—57.)
G R I M M , J . : Ü b e r d i e E r z n i e d e r l a g e u . d e r B e r g b a u v o n F a c e b a y . (Berg- u . Hüttenmánn. Jahrb. der Montananst. zu Leoben VI.
47.
p.
FILTSCH, E . : Reise
in
das siebenbürgische
V e r h . VIII. p . 1 3 0 — 1 3 6 , 48.
FOLBERTH
und
Przibram.
29—52.)
: Über
Erzgebirge.
(Hermannstadt.
147—156.)
die Zusammensetzung
des Nagyágites.
(U.
o. VIII. p .
99-101.)
49.
GRIMM, J . : Z u r Kenntniss der geologischen u n d bergbaulichen nisse
Verhält-
d e s B e r g w e r k e s N a g y á g . ( J a h r b . d. k. k. g e o l . R . - A . VIII. p .
700—721).
50.
H I N G E N A U , F r e i h . v. O.: G e o l o g i s c h - b e r g m ä n n i s c h e S k i z z e d e s B e r g a m t e s Nagyág in S i e b e n b ü r g e n u n d seiner
nächsten
Umgegend.
(U. o .
VIII. p . 8 2 — 1 4 3 . ) 51.
—
B e m e r k u n g e n z u r Mittheilung d e s H e r r n dir. G r i m m ü b e r Nagyág. (U. o . VIII. p . 7 2 1 — 7 2 5 . )
1858.
52.
HINGENAU
: Geologie d e r U m g e b u n g von Nagyág. (Amtl. B e r i c h t d e r d e u t s c h .
Naturforscherversammlung, 1861.
53.
COTTA,
B.
v . : Über
1858.)
die Erzlagerstätten
von Nagyág
in
Siebenbürgen.
(Freiberger berg- u. h ü t t e n m ä n n . Ztg. p. 1 8 9 — 1 9 0 . ) 54.
—
55.
—
56.
—
Die Goldlagerstätten von Verespatak. (Berg- u. H ü t t e n m ä n n . Ztg. No.
18.
p.
173—176.)
Ü b e r d i e E r z l a g e r s t ä t t e n v o n O f f e n b á n y a . (U. o. p . 1 5 5 , é s H e r m a n n s t a d t . Verh. XII. p . 1 3 6 — 1 3 7 . )
57.
Die Erzlagerstätten von Ungarn u n d Siebenbürgen.
FELLENBERG,
G.
V.
(Freiberg, 1 8 6 1 . )
: Ü b e r e i n i g e n e u e r e M i n e r a l v o r k o m m n i s s . (v.
LEONHARD
u n d B R O N N , N e u e s J a h r b u c h f. M i n . p . 3 0 3 . ) 58.
P E T E R S , K . : Geol. m i n e r a l . S t u d i e n a u s d e m südöstl. Ungarn. (Sitzungsb.
59.
COTTA
d e r k. k. A k a d . d. W i s s e n s c h . B d . 4 3 . p . 3 8 5 . ) 1862.
u.
: Die Erzlagerstätten
FELLENBERG
(Freiberg,
Ungarns
und
Siebenbürgen.
1862.)
60.
W E I S S , D . : G o l d k r y s t a l l e v o n V e r e s p a t a k . ( H i n g e n a u , Z e i t s c h r . f. B e r g - u .
61.
COTTA,
H ü t t e n w e s e n , X. p . 3 2 8 . ) 1863.
B.
v. Ungarische u n d Siebenbürgische Bergorte. Leipzig,
1862.
VII.
Nagyág, P . 3 3 . ) 62.
FRANZ
RITTER
V. H A U E R
Wien. és h o z z á :
von Siebenbürgen, BIELTZ,
FERD.
Dr.
U. FR.
FREIH.
GUIDO
RITT.
1861.
(Unter
Ceologie
Siebenbürgens,
: Geologische
Übersichtskarte
STACHE:
V. H A U E R
Mitwirkung
V. R I C H T H O F E N ,
Dr.
GUIDO
der Herren STACHE
und
ALBERT DIONYS
STUR.) 1865.
63.
FR.
V. H A U E R
U. HANS
HÖFER
: T r a c h y t e u . E r z n i e d e r l a g e v o n Nagyág
in
S i e b e n b ü r g e n . ( V e r h a n d l . d. k. k. g e o l . R e i c h s a n s t . XV. p . 2 4 0 . ) 64.
HÖFER,
H.:
Tertiäre Conglomerate
im
Trachyt
v o n Nagyág.
(Zeitschr.
der deutsch. geol. Gesellsch. 1 8 6 5 , p . 3 3 3 . )
© B.C.U. Cluj
1866.
65.
HÖFER,
HANS
: Beitrag zur Kenntniss der Trachyte u n d der Erzniederlage
z u N a g y á g i n S i e b e n b ü r g e n . ( J a h r b . d. k. k. g e o l . R . - A . XVI. p . 1.) 66. 67.
—
G y p s v o r k o m m e n i n N a g y á g . ( V e r h a n d l . d. k. k. g e o l . B.-A. XVI. p . 108.)
K R E M N I T Z K Y , F . J . : A d a l é k az e r d é l y i a r a n y t e r m é s e k i s m e r e t é h e z . ( E r d é l y i M u z . E g y l . É v k . IV. p . 90.)
68.
—
Beitrag
zur
Kenntniss
der
Mineralien S i e b e n b ü r g e n s . ( V e r h . u.
M i t t h e i l . d . S i e b e n b . V e r . f. N a t u r w i s s . i n H e r m a n n s t a d t . VIII. p . 67.) 69.
S O M M A R U G A , E . F r e i h . v.:
C h e m i s c h e S t u d i e n ü b e r die Gesteine der ung.
s i e b e n b . T r a c h y t - u . B a s a l t g e b i r g e . ( J a h r b . d. k. k. g e o l . R.-A. XVI. p. 461 é s V e r h a n d l . XVI. p . 136.) 70.
—
7 1 .
GRIMM,
Ü b e r Z u s a m m e n s e t z u n g d e r D a c i t e . ( V e r h a n d l . d. k. k. g e o l . R.-A. X V I . p . 95.)
1867.
J . : Erzniederlage
u.
Bergbau
zu
Offenbánya
in
Siebenbürgen.
( V e r h a n d l . d. k. k. g e o l . R.-A. XVII. p . 223.) 72.
HAUER,
K.:
Untersuchungen
über
die
Feidspäthe
in
s i e b e n b ü r g i s c h e n E r u p t i v g e s t e i n e n . ( V e r h . d. k.
den k.
ungarisch-
geol.
Reichs-
a n s t . 1867. p . 1 1 , 81 u . s. w.) 7 3 . P O S E P N Y , F . : Studien im Verespataker Erzdistrikt. (Verh.
d.
k. k.
geol.
R.-A. XVII. p . 99.) 74.
—
Ein
neues
Schwefelvorkommen
an
der
Cicera
bei
Verespatak.
(U. o . p . 237.) 75.
—
S e t z t d a s Gold i n d i e T e u f e ? (v. H i n g e n a u ' s Ö s t e r r .
Zeitschr.
f.
B e r g - u . H ü t t e n w e s e n , 1867. Nr. 22.) 76.
SZABÓ
JÓZSEF
III. 77.
: A basaltok quarczárványa. (Mhoni Földt. Társ. Munkálatai
p . 142.)
T S C H E R M A K , G. : Q u a r z f ü h r e n d e d.
Wiss.
in
Wien,
P l a g i o k l a s g e s t e i n e . ( A n z e i g e d.
1867
p.
56;
és
Verh.
k. A k a d .
d. k. k. g e o l . R.-A.
1867 p . 1 1 1 , 180.) 1868.
7 8 . POSEPNY, F.: Zur
stratigraphie
des
südl. Teiles
des
Bihargebirges
in
S i e b e n b ü r g e n . ( V e r h a n d l . d. k. k. g e o l . R.-A. 1868. p . 381.) 79.
—
Z u r Geologie des Siebenbürgischen Erzgebirges. (Jahrb.
d.
k.
k.
g e o l . R.-A. XVIII. p . 53.) 80.
—
Allgemeines Rild der E r z l ü h r u n g im
Siebenbürgischen
Bergbau-
D i s t r i k t e . (U. o. p . 297.) 81.
—
Montangeologische Aufnahme des Verespataker Goldbergbaugebietes i m Com. Alsófehér. (1868 Manuscr.)
82.
STUR,
: Die geologische Beschaffenheit
DIONYS
im
der
Herrschaft
Halmágy
Z a r á n d e r C o m i t a t e . ( J a h r b . d. k. k. g e o l . R.-A. XVIII. p . 469.)
1869.
8 3 . T S C H E R M A K , G . : Die P o r p h y r g e s t e i n e Ö s t e r r e i c h s a u s d e r m i t t l e r e n g e o l o g i -
1870.
8 4 . POSEPNY, F . : Vorlage der geol. m o n t a n i s t i s c h e n Generalkarte des Goldberg-
s c h e n E p o c h e . ( W i e n , 1869.) bau-Reviers
v o n V e r e s p a t a k i n S i e b e n b ü r g e n . ( V e r h a n d l . d. k. k.
g e o l . R.-A. 1870. p . 95.) 1871.
85.
—
Über
die G l a m m g e s t e i n e S i e b e n b ü r g e n s
u.
über
typonische
Ge-
s t e i n m a s s e n . (U. o. 1 8 7 1 . p . 93.) 1872.
86.
HOZÁK
JÓZSEF
: Földtan-bányászati képe a m. keleti aranykerületnek álta-
l á b a n és a k i n c s t á r i f ü z e s - s z t . - h á r o m s á g i
aranybányászatnak
külö-
n ö s e n . (M. O r v . é s T e r m . v i z s g . 1 8 7 2 - b e n A r a d o n t a r t o t t n a g y g y ü l . m u n k á l a t a i . P e s t , 1872. p . 270.)
© B.C.U. Cluj
1873.
8 7 . D O F L T E R . D r . C.: Z u r K e n n t n i s s d e r
quarzführenden
Andesile
b e n b ü r g e n u n d U n g a r n ( 1 t á b l á v a l ) . (G. T s c h e r m a k ' s
in
Sie-
Miner.
Mit-
theil. 1 8 7 3 . p. 5 1 . ) 1874.
88.
—
89.
—
A u s d e m s i e b e n b ü r g i s c h e n E r z g e b i r g e (egy á t n é z e t e s g e o l . t é r k é p p e l V e r e s p a t a k r ó l ) . ( J a h r b . d. k. k. g e o l . R.-A. XXIV. p . 7 . ) D i e G e s t e i n e d e r C i c e r a b e i V e r e s p a t a k . ( V e r h a n d l . d. k. k. R.-A.
90.
—
91.
SZABÓ
p.
1874.
geol.
42.)
D i e T r a c h y t e d e s s i e b e n b ü r g i s c h e n E r z g e b i r g e s . ( T s c h e r m a k ' s Min. Mitth. 1 8 7 4 , p. 1 3 . ) A d a t o k Magyar- és E r d é l y o r s z á g h a t á r h e g y s é g e t r a c h y t k é p -
JÓZSEF:
leteinek
ismertetéséhez.
( F ö l d t a n i K ö z l ö n y , IV. p . 7 8 , 1 7 8 , 2 1 0 . )
9 2 . T S C H E R M A K , G.: Die F o r m u n d Verwandlung des Labradorits von Verespatak ( 9 fametsz). (Tschermak's Miner. Mitth. 1 8 7 4 . p. 2 6 9 . ) 1875.
9 3 . BIELTZ, E.:
Die Trachyttuffe
S i e b e n b ü r g e n s . ( V e r h . u . M i t t h . d. s i e b e n b .
V e r . f. N a t u r w i s s . i n H e r m a n n s t a d t , XXV. p . 8 6 . ) 94.
POSEPNY, F . : Über den i n n e r e n Bau der Offenbányaer
B e r g g e g e n d . (Ver-
h a n d l . d. k. k. g e o l . R.-A. 1 8 7 5 . p . 7 0 . ) 95.
—
Über
einige
tektonische
Verhältnisse
der
Bergbaugegend
von
B o i c z a i n S i e b e n b ü r g e n . (U. o. p . 7 5 . ) 96.
—
Über das Vorkommen
von g e d i e g e n Gold in
den
Mineralschalen
v o n V e r e s p a t a k . (U. o. p . 9 7 . ) 1876.
9 7 . R A T H , G. V . E i n i g e B e o b a c h t u n g e n i n d e n G o l d d i s t r i k t e n v o n und 98.
SZABÓ
Vöröspatak
N a g y á g i m s i e b e n b ü r g i s c h e n E r z g e b i r g e . ( V e r h . d. k. k. g e o l .
R.-A.
1876.)
JÓZSEF
: Az
abrudbánya-verespataki
verespatak-orlai m. kir. b á n y a t á r s .
bányakerület Szt.-Kereszt
fiája (egy t é r k é p p e l ) . (M. t u d . A k a d é m i a m a t h .
s
különösen
altárna term.
a
monogra-
tud.
Közle-
m é n y e i , XI. p . 2 9 3 . ) 1877.
9 9 . K O C H , A.:
Mineral. petrographische Notizen aus Siebenbürgen. (Tscher-
mak's Miner. Mitth. 1 8 7 7 . p. 3 1 7 . ) 1 0 0 . K R E N N E R , J. S . : B u n s e n i n , egy új t e l l u r - á s v á n y . ( T e r m é s z e t r a j z i F ü z e t e k I . ) 101.
Vom R A T H . G.:
Über ein neue krystallisirte
Tellurgoldverbindung,
B u n s e n i n K r e n n e r ' s . ( M o n a t s b e r i c h t d. W i s s . 1 8 7 8 . 1 0 2 . Koós
GÁBOR:
Nagyágit
és
bánáti
chromvaskő
Berlin.
elemzése.
Mai.
den 1877).
(Műegyetemi
l a p o k , 2 2 . füz. p . 6 0 . ) 103.
SCHRAUF:
Über
die
Tellurerze
Siebenbürgens.
(Groth's
Zeitschr.
für
K r y s t a l l o g r . u . M i n e r a l . II. p . 2 0 9 . ) 1879. 1 0 4 . DOELTER,
C.:
Über
das
Vorkommen
des
Propitits
in
Siebenbürgen.
( T s c h e r m a k ' s M i n e r . M i t t h . 1 8 7 9 . p . 1.) 105.
INKEY
BÉLA:
A boicai érctelérek mellékkőzetéről
(egy t á b l a ) .
(Földtani
K ö z l ö n y , IX. p . 3 6 5 . ) 106.
A d a t o k az e r d é l y i
PRIMICS GYÖRGY:
kőzeteinek
Érchegység s a Biharhegység
tömeges
i s m e r e t é h e z . ( O r v . t e r m . t u d . é r t e s i t ő , I. 1 8 7 9 . p . 1 3 9 . )
1 0 7 . V o m R A T H , G . : R e i s e b e r i c h t . Nagyág, p . 3 6 . ( S i t z u n g s b . d e r n i e d e r r h e i n . G e s e l l s c h . f. N a t u r - u . H e i l k u n d e . B o n n , 3 . M á r z 1880.
108.
INKEY
BÉLA:
Egy f e l t ü n ő v o n á s N a g y á g v i d é k é n e k
1879.)
d o m b o r z a t á b a n . (Föld-
t a n i K ö z l ö n y , X. p . 1 6 . ) 1 0 9 . K O C H , A . : Ü b e r d a s T e r t i ä r S i e b e n b ü r g e n s . ( N e u e s J a h r b . f. M i n . u n d Pal.
1880.
I. p .
Geol.
283.)
© B.C.U. Cluj
1883.
110.
A nagyági m. kir. és társulati
HÖLTL JÓZSEF:
aranybányamű
1871—1882.
évi ü z e m i e r e d m é n y e . ( B á n y . és K o n . L a p o k , 1 8 8 3 . j u l . 1.) 111.
INKEY
Nagyág földtani és b á n y á s z a t i viszonyai. (Kiadta
BÉLA:
Term. tud. Társulat. Budapest,
1 1 2 . K O C H , A . : Erdély ásványainak kritikai átnézete. (Kolozsvár, 1885.
113.
PÁLFY
Erdély
SAMU:
a r a n y b á n y á s z a t a . (A b á n y . ,
gresszus alkalmából Budapesten, 114.
STACH,
kir.
m.
koh.
és
1885.) földtani
kon-
1885.)
R i t t . v. D i e E d e l m e t a l l b e r g b a u
FR.
a
1885.)
Faczebaja
und
Allerheiligen
i n d e r U m g e b u n g v. Z a l a t n a . 115.
—
Térképgyűjteménye Zalatna
116.
ZSIGMONDY
a
Faczebánya
és
Mindszent
bányaműveknek
vidékén. Mediterrán jellemű Conus kőmag a verespataki
VILMOS:
üle-
d é k b ő l . ( F ö l d t a n i K ö z l ö n y . J e g y z k . k i v . XV. p . 3 5 8 . ) 1886.
117.
LIVEING,
H.
E d w . : T r a n s y l v a n i a n G o l d M i n i n g . ( T r a n s a c t . of t h e N o r t h o
E n g l . I n s t . of M i n i n g a n d M e c h . E n g i n e e r s . 1 8 8 6 . N e w c a s t l e - u p o n Tine.) 118.
PRIMICS
Vaskos quarcfélék
GYÖRGY:
előfordulása T e k e r ő n . (Földtani Köz-
löny, XVI. p . 3 0 8 . ) 119.
STACH
A zalatnavidéki
FRIGYES:
Mindszent. 187., 1888.
120.
és
nemesérc
Koh.
bányaművek
Lapok,
Faczebánya
és
XIX. p . 1 5 1 . , 1 5 9 . , 1 7 1 . , 1 7 9 . ,
194.)
V.:
HANKÓ
(Bány.
A nagyági
sylvanit
és
nagyágit chemiai
elemzése.
(Math
t e r m . tud. Értesítő, 6 . köt. p. 3 4 0 . ) 121.
KREMNITZKY,
F.
J . : Az é r c k é p z ő d é s r e
vonatkozó
megfigyelések
a
veres-
p a t a k i é r c h e g y s é g ö v é b e n . ( F ö l d t a n i K ö z l ö n y , XVIII. p . 4 7 9 . ) 122.
LIVEING,
H.
EDM.
: Az e r d é l y i a r a n y b á n y á s z a t r ó l . ( F ö l d t a n i K ö z l ö n y , XVIII
p . 219.) 123.
NEMES
D.
FÉLIX
celi
: P a l a e o n t o l o g i a i t a n u l m á n y o k E r d é l y t e r t i ä r j é b ő l . I. A c e r e -
schlier paleontologiai viszonyairól
(egy
tábla).
(Orv.
term.
t u d . É r t e s í t ő , X. p . 1 6 1 . ) 124.
PRIMICS
GYÖRGY
: Geologiai
megfigyelések
a
Csetrás-hegység
területén.
F ö l d t a n i Közlöny, XVIII. p . 5.) 1889.
125.
SCHMIDT
A
SÁNDOR:
quarctrachyt
málladéka
a
nagyági
érctelérekben.
(Pótfüzet a T e r m é s z e t t u d . Közlönyhöz, 1 8 8 9 . p. 3 8 . ) 1890.
126.
Á s v á n y t a n i k ö z l e m é n y e k az e r d é l y i É r c z h e g y s é g b ő l . ( O r v .
BUDAI JÓZSEF:
t e r m . t u d . É r t e s í t ő , XV. p p . 127.
TÉGLÁS
GÁBOR
: Ujabb adalékok a
gráfiájához. 1891.
128.
PRIMICS
GYÖRGY:
311—314.) dáciai
Érchegység
és
bányászat
epi-
(Orv. t e r m .
ud
(Földtani Közlöny. XX. p. 1 8 2 . ) Ásvány-földtani
jegyzetek
Erdélyből.
É r t e s í t ő , XVI. évf. p . 1 2 9 . ) 129.
WEISS
TADE
: Az e r d é l y r é s z i b á n y á s z a t r ö v i d i s m e r t e t é s e .
(M. k i r . F ö l d -
t a n i I n t é z e t É v k ö n y v e , IX. 6 . füz.) 1892.
130.
FRANZENAU
ÁGOSTON
: A Brád környékén
tett
termésaranyleletről.
(Föld
t a n i K ö z l ö n y , XXII. p . 8 0 . ) 131.
SZÁDECZKY
GYULA:
Adatok
az
erdélyi
Érchegység
eruptiv
kőzeteinek
i s m e r e t é h e z . (Földtani Közlöny, XXII. p. 2 9 4 . ) 132.
TÉGLÁS
GÁBOR:
A
Korábia-hegy p.
vulkoji alján
bányászat Zalatna
ősműveletei mellett.
és
(Földtani
római
művei
Közlöny,
a
XXII.
82.)
© B.C.U. Cluj
1893.
133.
TÉGLÁS
A Fejér-Körös vidékének jelentősége
GÁBOR:
administratiójában. 1894
a
rómaiak
bánya-
( F ö l d t a n i K ö z l ö n y , XXIII. p . 272.)
1 3 4 . K O C H A . : Az e r d é l y r é s z i m e d e n c e h a r m a d k o r i k é p z ő d m é n y e i . I. P a l e o g é n . (M. 135.
—
k i r . F ö l d t a n i I n t é z e t É v k . X. p . 159.)
M a g y a r o r s z á g e r d é l y i r é s z é n e k új á t n é z e t i f ö l d t a n i t é r k é p e . (Magy. o r v . é s t e r m . v i z s g . B r a s s ó b a n t a r t o t t XXVI. n a g y g y ü l é s é n e k m u n k á l a t a i . B u d a p e s t , 1 8 9 4 p . 455.)
136.
TÉGLÁS
GÁBOR
: A rómaiak bányászati technikája
az
erdélyi
Érchegység
l e l e t e i s z e r i n t . ( O r v . t e r m . t u d . É r t e s í t ő . XVI. p . 323.) 1895.
137.
JOHN
u.
C.
EICHLEITNER
F . : Arbeiten aus dem
C.
chemischen
Laborato-
r i u m d. k. k. g e o l . R — A . ( V e r e s p a t a k i é s n a g y a l m á s i é r c e k
elem-
z é s e ) . ( J a h r b . d. k. k. g e o l . R — A . X L V . p . 1.) 138.
SZÉCHY
ÁKOS:
Kőzettani tanulmány
az
erdélyi Érchegység
trachytjairól.
(Orv. t e r m . t u d . É r t e s í t ő , 1895. évf. p . 109.) 139.
K . : Ü b e r d e n S y l v a n i t v o n N a g y á g . (K. b ö h m . G e s e l l s c h . d.
VRBA
senschaften, 1895. 140.
A . E . : Az e r d é l y o r s z á g i
Wis-
N o . XLVII.) nagyalmási
aranyelőjövetel
és
aranybányászat.
( B á n y . é s K o h . L a p o k , 2 8 . évf. p . 72.) 141.
V . J . : A r u d a i 12 A p o s t o l b á u y a t á r s u l a t 1 8 9 3 . évi j e l e n t é s e . ( B á n y . é s K o h .
142.
H u n y a d v á r m e g y e b á n y á s z a t a 1894-ben. (Bány.
L a p o k 2 8 . évf. p . 72.) p. 143.
GESELL
és
Koh.
L a p o k , 2 8 . évf.
300.) SÁNDOR:
Z a l a t n a é s v i d é k é n e k b á n y a g e o l o g i a i v i s z o n y a i . (Magy.
A
k i r . F ö l d t a n i I n t é z e t É v i j e l e n t é s e 1 8 9 4 - r ő l , p. 1 1 5 . ) 1896.
144.
PRIMICS
GYÖRGY:
Csetrás-hegység geologiája
A
kir. m. term. tud. társulat. Budapest, 145.
STUDENMAYKR, M.:
és
érctelérei.
(Kiadja
a
1896.)
E x p o s é ü b e r das K i s a l m á s - P o r k u r a e r Gold- u. Silber-
B e r g w e r k i n S i e b e n b ü r g e n . (Déva, 1896.) 146.
A.:
WIESZNER
Kisalmás-porkurai arany-ezüst bányatársulat.
A
(Bány.
és
K o h . L a p o k , XXIX. évf. p . 86.) 1897.
147.
GESELL
SÁNDOR
: F ö l d t a n i v i s z o n y o k az O m p o l y - v ö l g y n e k z a l a t n a - p r e s z á k a i (M. kir.
f o l y ó r é s z l e t t ő l é s z a k r a fekvő t e r ü l e t é n .
Földtani
Intézet
évi j e l e n t é s e 1 8 9 6 - r ó l , p. 137.) 148.
HEREPEY
149.
PRIWOZNIK
150.
GESELL
Alsófehér vármegye
KÁROLY:
E.:
monografiája.
(Nagyenyed,
1897.)
n a g y á g i t c h e m i a i ö s s z e t é t e l e . ( Ö s t e r r . Z e i t s c h r . f, B e r g -
A
u n d H ü t t e n w . X L V . J a h r g . p . 265.) 1898.
SÁNDOR:
(M. 151.
KOCH
A
luhi petroleumterület
és
a
verespataki
aranybánya.
kir. F ö l d t . I n t . é v i j e l . 1 8 9 7 - r ő l , p . 145.)
ANTAL:
Az
erdélyi
medence
ifjabb
harmadkori
képződményei.
(Math. és t e r m . t u d . É r t e s í t ő , XVI. p. 4 2 1 . ) 1899.
152.
SZÁDECZKY
GYULA:
A
magyarországi
korund-előfordulásokról
(nagyági
a m f i b o l a n d e s i t b e n ) . ( F ö l d t a n i K ö z l ö n y , XXIX. p . 240.) 153.
VENATOR
LAJOS:
pező
AZ
boicai
első erdélyi aranybánya részv. «Rezső»
cégű
arany
és
társ.
ezüstbánya
tulajdonát
ké-
monografiája.
(Nagyszeben.) 1900.
1 5 4 . A G H J.: Jelentés Brád-boiczai
tanulmányútjáról.
(Bány. és Koh. Lapok,
XXXIII. p . 212.) 155.
KOLBE
J.:
Ein Ausflug
zu
den
Goldbergwerken
in
Brád u n d
Boicza.
( J a h r b . d. s i e b e n b . K a r p a t h e n - V e r . XX. p . 1 . N a g y s z e b e n . )
© B.C.U. Cluj
1900
156.
SCHAFARZIK
FERENCZ:
A Magyarhoni
Földtani
Társulat
1899. é v i
társas
k i r á n d u l á s a az e r d é l y i É r c h e g y s é g b e . ( F ö l d t . K ö z l . XXX. p . 1.) 157.
E.:
SEMPER
Beitráge
zur Kenntnis
der
Goldlagerstätten
E r z g e b i r g e s . ( A b h a n d l . d. kgl. P r e u s s .
geol.
des
siebenb.
Landesanstalt.
Neue
F o l g e , Heft 3 3 . B e r l i n . ) 158.
GESELL
SÁNDOR:
v e r e s p a t a k i b á n y a t e r ü l e t é s az o r l a i S z t . K e r e s z t a l t á r ó
A
geologiai
viszonyai.
(M.
kir.
Földt.
Int.
Evi
jelent.
1898-ról,
p . 157.) 159.
KOCH
ANTAL:
erdélyrészi medence harmadkori képződményei.
AZ
gén. (Kiadta a m h . Földtani Társulat 1901.
160.
GESELL
SÁNDOR:
U.
Neo-
1900.)
kornai völgyben, b u c s u m i völgyben és a Botes-Korábia,
A
V u l k o j h e g y e k k ö r n y é k é n , A l s ó f e h é r m e g y é b e n fekvő a r a n y b á n y á s z a t b á n y a g e o l o g i a i v i s z o n y a i . (M. k i r . F ö l d t . I n t . É v i p. 1902.
jelent.
1899-ről,
88.)
1 6 1 . W E N D E B O R N , B. A . : Über das V o r k o m m e n des Goldes
im
Bárzaer
Berg
b e i B r á d i n S i e b e n b ü r g e n . ( S ü d a f r i k , W o c h e n s c h r . , 1 9 0 2 . p . 153.) 162.
—
Die
Goldindustrie
in
der
Umgebung
von
Brád,
( B e r g - u . H ü t t e n m ä n n . Z e i t g . J a h r g . LXI. p . 2 0 5 , 163.
GESELL
164.
PÁLFY
Offenbánya bányageologiai viszonyai.
SÁNDOR:
Siebenbürgen. 217,
229,
(M. kir.
241.)
Földtani
I n t é z e t É v i j e l e n t é s e 1 9 0 0 - r ó l , p . 107.) 1903.
Geologiai
MÓR:
jegyzetek
az
Aranyos
folyó
v ö l g y é b ő l . (M. k i r .
F ö l d t a n i I n t é z e t É v i j e l e n t é s e 1 9 0 1 - r ő l , p . 52.) 165.
—
G e o l o g i a i j e g y z e t e k a F e h é r - K ö r ö s és A b r u d p a t a k k ö z ö t t l e v ő t e r ü l e t r ő l . (U. o. 1 9 0 2 - r ő l , p . 53.)
166.
—
Két új ó r i á s i i n o c e r a m u s - f a j
az e r d é l y i r é s z e k felső k r é t a r é t e g e i b ő l .
( F ö l d t a n i K ö z l ö n y , X X X I I L p . 445.) 167.
—
E l ő z e t e s j e l e n t é s az e r d é l y r é s z i É r c h e g y s é g a n d e s i t j e i n e k
korviszo-
n y á r ó l . (U. o. p . 463.) 1904.
168.
BAUER
GYULA:
A r u d a i 12 A p o s t o l b á n y a t á r s u l a t a r a n y b á n y á s z a t a . ( B á n y .
é s K o h . L a p o k , 39. k ö t . p . 289.) 169.
PÁLFY
G e o l o g i a i j e g y z e t e k a F e h é r - K ö r ö s v ö l g y é b ő l . (M. k i r . F ö l d t .
MÓR:
I n t . É v i j e l e n t é s e 1 9 0 3 - r ó l , p . 96.) 170.
PAPP
KÁROLY:
Alvácza
és
Kazanesd
vidéke
Hunyad
vármegyében.
(U. o. p . 65.) 1 7 1 .
STEINHAUSS
39. 172.
—
GYULA:
A n a g y á g i a r a n y b á n y a m ű . ( B á n y . és K o h á s z a t i L a p o k ,
köt. p . 609.)
D e r G o l d b e r g b a u N a g y á g . ( Ö s t e r r . Z e i t s c h r . f.
Berg-
u.
Hüttenw.
Z t g . L I I . p . 171.) 1905.
173.
BAUER
GYULA.
D e r G o l d b e r g b a u d e r R u d a e r 12 A p o s t o l - G e w e r k s c h a f t b e i
B r á d in S i e b e n b ü r g e n . (Berg-
u. H ü t t e n m ä n n .
Mont. H o c h s c h u l e n zu L e o b e n u. P r i b r a m , 174.
ifj. b r .
NOPCSA
FERENCZ:
A
Jahrb.
der
k.
k.
1905.)
G y u l a f e h é r v á r , D é v a , R u s z k a b á n y a és a r o m á -
n i a i h a t á r k ö z é e s ő v i d é k g e o l o g i á j a (M. k i r . F ö l d t . I n t . É v k ö n y v e , XIV. p . 81.) 175.
PÁLFY
MÓR:
Nehány
megjegyzés
SEMPER:
siebenbürgischen Erzgebirges
című
Beiträge
zur
munkájához.
Kenntnis (Földtani
des Köz
löny, XXXV. p . 278.) 176.
—
Adatok
a
verespataki
Kirnik
kőzetének
pontosabb
ismeretéhez.
(U. o. p . 314.)
© B.C.U. Cluj
1905.
1 7 7 . PÁLFY M Ó R :
erdélyrészi Érchegység nyugati részének geologiai
AZ
viszo-
n y a i . ( M . k i r . F ö l d . I n t . É v i j e l e n t é s e 1 9 0 4 - r ő l , p . 88.) 1906.
178.
—
Az e r d é l y r é s z i É r c h e g y s é g
középső
részének
geologiai
viszonyai,
( ü . o. 1 9 0 5 - r ő l , p . 63.) 179.
P A P P K Á R O L Y : A karács-czebei aranybányák H u n y a d vármegyében. (Bány. és K o h . L a p o k , 1906. évf.)
180.
—
D i e G o l d g r u b e n v o n K a r á c s - G z e b e i n U n g a r n . ( Z e i t s c h r . für p r a k t . G e o l o g i e XIV. J a h r g . p . 305.)
1907.
181.
PÁLFY
MÓR:
A C s e t r á s - h e g y s é g n y u g a t i é s d é l i r é s z e . (M. k i r .
Földtani
I n t . É v i j e l e n t é s e 1 9 0 6 - r ó l , p . 108.) 182.
—
A Marosvölgy j o b b oldalának geologiai
alkotása
Algyógy
környé-
k é n . ( F ö l d t a n i K ö z l ö n y , XXXVII. p . 468.) 183.
—
A telérek mellékkőzetének befolyása a telérek n e m e s é r c kitöltésére.
184.
—
Das Goldvorkommen
( B á n y . é s K o h . L a p o k , 1 9 0 7 . évf. 2. sz.) Verhältnis
zum
im
siebenbürgischen
Nebengestein
der
Gänge.
Erzgebirge (Zeitschr.
und
sein
für
prakt.
vármegyében.
(Bány.
G e o l o g i e , XV. J a h r g . p . 144.) 1908.
1 8 5 . P A P P K Á R O L Y : A bucsumi Aráma bánya Alsófehér és K o h . L a p o k , X L I . évf. 9. sz.) 186.
URBÁN
MIHÁLY
: A verespataki bányaművelés
fejlődése.
(Bány.
és
Koh.
L a p o k , X L I . I. p . 481.) 1909.
187.
PÁLFY
MÓR:
A M a r o s v ö l g y j o b b o l d a l a Algyógy k ö r n y é k é n . (M. k i r . F ö l d t .
I n t . É v i j e l e n t é s e 1 9 0 7 - r ő l , p . 91.) 188.
SZÁDECZKY
p. 1910.
189.
GAÁL
GYULA
: Verespatak
kőzeteiről.
(Földtani
Közlöny,
XXXIX.
336.)
ISTVÁN
: A Marosvölgy kialakulásának geologiai adataiból.
(Földrajzi
K ö z l e m é n y e k , XXXVIII. 8. fűz.)
© B.C.U. Cluj
I. GEOLOGIAI TÁJÉKOZTATÓ. (L. V. t á b l á t . )
Az erdélyrészi Érchegység a Gyalui-havasok lábától, illetve az Aranyos folyótól délre a Maros völgyéig terjed. Kelet felé a Tordatorockói hegységhez, nyugat felé a Maros és Fehér-Körös közötti hegyv o n u l a t h o z és a Bihar-hegység déli nyulványaihoz csatlakozik. Északi széle m e n t é n a hegységet a kristályos palák és h a t a l m a s m e t a m o r f mészkőtömegek h a t á r o l j á k ; déli p e r e m é n pedig olyan phyllitekből és mészkövekből álló rög b u k k a n a felületre, melyet a legjobb a n a k a r b o n b a helyezhetünk. A közbeeső terület legnagyobb r é s z é n e k alapját m á r t ú l n y o m ó a n a krétakorszak különböző emeleteibe tartozó képződmények alkotják, csak a t e r ü l e t közepétől délre t a l á l u n k egy régibb erupciós vonulatot, amelynek szétszakadt darabjai keleten a Torda-torockói hegység messze északra nyúló m e l a p h y r v o n u l a t á h o z csatlakoznak. Ez a melaphyrvonulat és a közéje iktatott m e d i t e r r á n medencék a k r é t a k é p z ő d m é n y e ket egy déli és egy északi csoportra osztják. R é s z i n t m a g á n a m e l a p h y r o n , részint a kárpáti homokkőrétegek között ülnek azok a p r o b l e m a t i k u s helyzetű mészkőszirtek, amelyeket jelenleg a felső j u r á b a sorozunk. A fentebbi k é p z ő d m é n y e k e t az Érchegység területén a h a r m a d kori vulkánok törték á t és ezeknek erupciójához van kötve az egész területen m i n d e n ü t t az aranyelőfordulás. Utóbbi szempontjából t e h á t csakis a fiatalabb erupciós k é p z ő d m é n y e k j á t s z a n a k aktiv szerepet, míg az idősebbeknek, m i n t alaphegységnek, t u l a j d o n k é p p e n lényegesebb szerep alig jut. A geologiai tájékoztatóban t e h á t a fősúlyt csakis az aktiv szerepet játszó képződményekre fordítottam, és a többiekre az egyes 1
1
Melaphyr n é v e n fogom m u n k á m folyamán n e v e z n i azt a m e z o z o o s e r u p t i v v o n u l a t o t , a m e l y b e n a u g i t p o r p h y r i t , d i a b a s , s z o r o s é r t e l e m b e n v e t t m e l a p h y r és e z e k tufái és b r e c c i á i v e s z n e k r é s z t .
© B.C.U. Cluj
b á n y a t e r ü l e t e k leírásánál térek ki bővebben. Ezek szerint t e h á t az Érchegység b á n y a t e r ü l e t e i n e k a l k o t á s á b a n a következő képződmények vesznek r é s z t : Kristályos
palák.
A kristályos palák és a közéjük t e l e p ü l t mészkövek c s u p á n az offenbányai b á n y á k b a n szerepelnek, m i n t az érctelérek mellékkőzetei, a z o n az Aranyostól délre lenyuló kisebb területen, amely északról, az Aranyos folyó balpartjáról félsziget alakjában, törési vonalaktól h a t á rolva, a kárpáti homokkő közé benyúlik. Minthogy az offenbányai b á n y á k a t közelebbről n e m volt alkalmam t a n u l m á n y o z n i és t u d o m á s o m szerint azokat jelenleg m á r n e m is művelik, e n n e k a k é p z ő d é s n e k é p p e n csak felemlítésére szorítkozom.
P h y l l i t e k és m e t a m o r f
meszkövek.
Az Érchegység déli szélén, Nagyágtól délre, phyllitekből és phyllites palákból álló képződés bukkan a felületre, amelynek rétegei közé metamorf mészkövek és porphyroid v a n n a k települve. É s z a k o n pedig Topánfalvától keletre h a t a l m a s kristályos-szemcsés metamorf m é s z k ő tömeg húzódik nyugat felé a Kis-Aranyos völgyének j o b b oldalán.
Melaphyr. A m e l a p h y r név alá összefoglalt kőzeteknek uralkodólag csak tufái és brecciái szerepelnek n e m c s a k a b á n y á k b a n , h a n e m a külszínen is m a j d n e m m i n d e n ü t t . A tufák és brecciák közé erupciós anyagból álló vékonyabb, v a s t a g a b b lávaárak is települtek. T ö m e g e s kőzetből álló és k ö r ü l h a t á r o l h a t ó erupció az egész t e r ü l e t e n alig akad : az egész vonulatot t e h á t h a t a l m a s strató-vulkán termékéül kell felfognunk. Ezek a tufák és brecciák a b á n y a t e r ü l e t e k e n m i n d e n ü t t t ö b b é kevésbbé zöldkövesedtek. Kiképződésük igen változatos. A zöldkövesed e t t tufák r e n d s z e r i n t p o r h a n y ó , földes megjelenésű kőzetek, amelyek sokszor a b á n y a m é c s e s gyenge világa mellett alig k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k meg a nagyon b o n t o t t andesitektől. Ez az oka a n n a k , hogy egyes b á n y á b a n jelenlétét eddig alig, vagy egyáltalában n e m ismerték, így pl. a Muszári-bányában. Előfordulnak a z o n b a n a p o r h a n y ó b b kőzetek között egyes k e m é n y e b b rétegek is, amelyeket k ö n n y e n eruptiv lávának l e h e t n e nézni és tufás szerkezetéről csak a mikroskop a d h a t felvilágosítást. Mindezek a tufák a z o n b a n r e n d s z e r i n t tartalmaznak, n é h a
© B.C.U. Cluj
1
csak majdnem mikroskopikus, m a n d u l á k a t is, amelyek jelenléte egyrészről kétségtelenné teszi, hogy tufával van dolgunk, másrészről pedig ezeknek a révén a tufák k ö n n y e n m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k a zöldköves andesitektől. A tufák és brecciák csak igen kevés helyen v a n n a k elkaolinosodva, pl. a füzesdi völgyben a b á n y a t e r ü l e t s z o m s z é d s á g á b a n ; ily helyeken a kaolinosodott andesitektől való m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e sokszor n e m a legkönnyebb. A melaphyrbrecciák m á r sokkal k ö n n y e b b e n felismerhetők, m i n t a tufák, m e r t ezeknél a tufás a n y a g b a ágyazott augitporphyrit vagy diabas zárványok é p e b b e n m a r a d t a k meg, m i n t a tufák és így felületes szemlélet u t á n is j o b b a n m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k az andesitektől. E beágyazott d a r a b o k a b á n y a t e r ü l e t e k közelében m i n d e n ü t t t ö b b é kevésbbé zöldkövesedtek. R e n d s z e r i n t fekete vagy sötétzöld színűek és b e n n ü k , h a n e m nagyon tömörek, a fehér földpát mellett, m i n d i g feli s m e r h e t ő k a zöld színű augitkristályok is. A brecciákban ezenkívül, m i n t említettem, igen gyakori a m a n d u l a k ö v e s zárvány is, melyekben a m a n d u l á k tölteléke legtöbbször calcit, de n e m ritkák a különböző zeolitek és a kvarc sem. Míg a tufában levő m a n d u l á k m i n d i g csak nagyon parányiak, addig a brecciában levők között olykor m é g dióvagy ökölnagyságú is akad. A melaphyr m e l l e t t az Érchegység t e r ü l e t é n m é g előfordulnak k ü l ö n b ö z ő p o r p h y r i t e k és kvarcos p o r p h y r o k is, de azok a bányák közvetlen s z o m s z é d s á g á b a n sehol sem ismeretesek.
Juramész. A jurakori szirtmészkő csak a boicai b á n y á k b a n játszik nagyobb szerepet, de a telérek mellékkőzeteként, legalább a jelenleg bejárható b á n y á k b a n itt sem fordul elő. A régebbi leírásokban a bányák felsőbb szintjeiből t ö b b h e l y ü t t emlitik, de hogy az érctelérekkel k a p c s o l a t b a n fordult volna elő, az n e m bizonyos. Ezek a r e n d s z e r i n t világosszürke színű, olykor vöröses mészkövek k ü l ö n ö s e n Boica környékén tanulmányozhatók szépen, ahol h a t a l m a s szikláik jó feltárásban láthatók.
1
Mandulaköveket a melaphyr
vonulatban
mindenütt
csak
a
brecciába ágyazott k ő z e t d a r a b o k o n észleltem, m á s helyütt e l l e n b e n így, a h o l ezek e l ő f o r d u l n a k , a m a n d u l á k a t színűséggel m i n d e n ü t t a vulkán kiömlött
tartalmazó leplének
kőzetet
tekinthetjük
a
tufákban nem
legnagyobb és
nem
és a
láttam
s
való-
csatorna-
kitöltésnek.
© B.C.U. Cluj
Krétakoru
képződések.
Az Érchegység felépitésében, m i n t emlitettem, igen lényeges szer e p e t j á t s z a n a k ezek a képződések, melyek a hegység területén t ö b b féle fáciesben képződtek ki és a kréta-szisztéma különböző emeleteibe oszthatók be. Az alsókrétát mészkő és az ú. n. flysch faciesben: agyagpala s közbetelepült homokkő alakjában találjuk m e g ; a felsőkrétában részt vesz a c e n o m á n , a gosui fácies, valamint a s e n o n is. Mindenik h o m o k o s a b b vagy agyagosabb rétegek alakjában van jelen. A terület legnagyobb részét és é p p e n a b á n y a t e r ü l e t e k e t m i n d e n ü t t a Kárpátokéhoz h a s o n l ó flysch fáciesű h o m o k k ő és agyagpala alkotja. A kretakorú képződmények k ő z e t t a n i kifejlődése, az alsókréta meszeket leszámítva, a n n y i r a hasonló, hogy nagyon bajos közöttük éles h a t á r t vonni. Különösen bajos a gosaui kifejlődést a flyschtől e l h a t á r o l n i . Ez volt az oka annak, hogy ezideig a flysch fáciest is teljes egészében a felsőkrétához s z á m í t o t t a m . Legutóbb a z o n b a n e kőzetekben sikerült egy Orbitolinát találnom, amiből k é t s é g t e l e n n é vált, hogy a flyschnek legalább is nagyrésze az alsókrétába tartozik. Ez a fácies az alapja nagy területen az Érchegység északi felének és ezt találjuk m i n d e n ü t t a bányavidékeken is, ahol k r é t a k o r ú homokkő a telérek mellékkőzete. Az emlitett melaphyr vonulattól északra egészen a kristályos alaphegység lábáig igen tekintélyes t e r ü l e t e t foglal el a flysch és csak közvetlenül az alaphegység szélén, az Aranyos völgyéb e n találjuk meg a gosau homokköveket, amelyek fölé néhol még az emschi márga is rátelepült. A melaphyrvonulattól délre csak a Boicától délre eső területen van meg a flysch, míg ettől keletre a Marosvölgy j o b b oldalát már a felsőkréta különböző emeletei építik fel.
Mediterrán
rétegek.
Az Érchegységnek a h a r m a d k o r n á l i d ő s e b b képződményei, m i n t az V. táblán közölt á t n é z e t e s térképről azonnal szembetünik, az Érchegység területén összetörtek és a törések m e n t é n képződött m e d e n céket a m e d i t e r r á n k o r különböző színtájaiba tartozó k é p z ő d m é n y e k töltötték ki. A legnagyobb ilyen m e d e n c e Nagyág tájáról északnyugati irányb a n a Fehér-Körös völgyébe nyúlik. Egy másik m e d e n c é t a nagyalmási völgyben találunk, amely északon összefügg az Ompoly völgyében levő zalatnai medencével. Ezeken kivül egy-egy kis m e d e n c é t kell még feltételezni a verespataki és a b u c s u m i rhyolitbrecciák alján is, melyek közül a z o n b a n
© B.C.U. Cluj
csak a verespatakira van n é m i bizonyítékunk, míg a b u c s u m i t é p p e n csak a verespatakival való analogia alapján sejthetjük. A m e d i t e r r á n k é p z ő d é s e k e t P O S E P N Y «lokal sediment» név alatt írta és a régebbi vizsgálók n a g y r é s z t az oligocénbe helyezték azokat. Mediterrán-korukat először I N K E Y m u t a t t a ki Nagyág környékén. N E M E S D. F É L I X m e g h a t á r o z á s a i n y o m á n a Cerecel mellett előforduló kövületeket PRIMICS is a schlierbe helyezte, míg újabb időben N O P C S A S u t á n a S Z Á D E C Z K Y e rétegcsoport mélyebb részét esetleg a legfelső k r é t á b a is hajlandók tenni. Vizsgálataim alapján az e medencéket kitöltő képződményeken oly folytatólagos képződést i s m e r t e m fel, hogy azt különböző korokra élesen elkülöníteni n e m t a r t o m lehetségesnek. Különösen n e m látok oly éles h a t á r t , amelynek alapján e képződés alsó részét a felsőkrétába l e h e t n e esetleg besorozni. Minthogy a kétségtelenül k i m u t a t o t t felsőm e d i t e r r á n és a felsőkrétakor között akkor, amikor ezen a területen az a n d e s i t erupciók megindultak, oly nagyobb tektonikai mozgásoknak kellett végbemenniök, amely a lerakódott felsőkrétarétegek és a felsőm e d i t e r r á n között legalább is nagy diszkordánciát e r e d m é n y e z e t t volna. Ilyet pedig n e m t u d u n k k i m u t a t n i . Valószínűnek tartom, hogy a diszkordáncia mellett még éles fáciesbeli különbség is j ö t t volna létre a m á r szárazzá vált felsőkrétarétegek és a m e d i t e r r á n t e n g e r üledéke között. E rétegeken belül három színtáját tudok m e g k ü l ö n b ö z t e t n i , amelyek a m e d e n c é k különböző pontjain, a m e d e n c é k alapjának sülyedése szerint, különböző m é r t é k b e n vannak kifejlődve és eszerint n e m csak vastagságuk, h a n e m némileg a leülepedett anyag kőzettani m i n ő sége is különböző. 1. A l e g a l s ó s z í n t á j a t vörös agyagok, kavicsos agyagok, vörös homokkövek képviselik, amelyek fölfelé szürke homokkőbe, konglomerátba, laza h o m o k és mogyoró—dió nagyságú laza kavicsrétegbe m e n n e k át. E b b e n a színtájban ezideig csak a felső részén fordultak elő globigerinák. Az erupciós kőzetek közül a pyroxenes andesit, a m p h i b o l a n d e s i t és dacit h a t á r o z o t t a n áttörik. Mélyebb részét helyenként m é g a rhyolit áttöri, de m á r a felsőcsertési homokkövekben vannak a rhyoliterupcióra visszavezethető tufás anyagok és eruptiv zárványok is. Z a l a t n á n á l a rhyolit lávája e színtáj közé van települve. Tresztya kör-nyékén pedig a rhyolit tufája mindjárt a globigerinás agyag alatt fordul elő. E legalsó 9. vékony
színtáj legnagyobb részét az a l s ó m e d i t e r r á n b a helyezem, de része esetleg lenyúlhat az oligocénbe is. A z a l s ó s z í n t á j f ö l é egy erősen iszapos színtáj települt rétegben, amelyben több helyütt gipszlencsék fordulnak elő.
© B.C.U. Cluj
Kövületet n e m találtam b e n n e , de helyzete u t á n az alsó- és felsőmediterrán h a t á r r é t e g é n e k tekintem (Schlier). 3 . Kövületekkel be l e h e t bizonyítani a l e g f e l s ő s z i n t á j n a k a felsőmediterránba való sorozását. Ez a színtáj alján agyagpalákkal váltakozó homokkövekből és konglomerátokból áll, míg felső részén az agyagpalák és palás agyagok az uralkodók és itt közbetelepülve m á r az a n d e s i t e k tufáját és brecciáját is megtaláljuk a Bárzahegy alatt levő feltárásokban. Nagyág környékén és a boicai m e d e n c e keleti szélén t ö b b p o n ton lajtamészkő képviseli ezt a színtájat, melyekben jellemző kövületek is fordulnak elő. A leggazdagabb kövületlelőhely a cereceli agyagpalában ismeretes, a h o n n a n a m á r kevés tufás anyagot is t a r t a l m a z ó agyagból a mikrofaunán kívül a következő, a felsömediterránra jellemző faunát gyűjtöttem : Lucina borealis, L . « columbella, LAM. Ervilia pusilla, PHIL. Cardium turonicum, MAY. Venus Dujardini, M. H Ö R N . « multilamella, LAM. « Basteroti, DESH. Tellina planata, LNucula Mayeri, HÖRN. « nucleus, L I N K . Corbula gibba, O L I V I . Pederi leythajanus, PARTSCH. « aduncus, EIGHW. « sp. Pectunculus sp. Isocardia cor. L . Pinna sp. Turritella Archimedis, BRNGT. Trochus patulus, BROCC. Cerithium Bronni, PARTSCH. « scabrum, OLIVI. Natica millepunctata, LAM. Pleurotoma Olivae, B . H Ö R N . et Au. « cfr. obeliscus, D E S M O U L . Ancillaria glandiformis, LAM. Buccinum (Tritzia) Rosthorni, PARTSCH.
© B.C.U. Cluj
Aporrhais pes pelecani, PHIL. Eulima Eichwaldi, HÖRN. Bulla cfr. miliaris, BROCC. Monodonta angulata, EIGHW. Conus (Leptoconus) Brezinae, R. Calyptraea chinensis, L. Dentalium entalis, L.
HÖRN.
N E M E S D . F E L I X e rétegek faunáját nehány tévesen meghatározott kövület alapján a schlierbe helyezte. A fennebbi fauna a z o n b a n h a t á r o z o t t a n a felsőmediterránra utal. A lajtamészben Szelistye és Nagyág környékén találtam kövületeket, amiket P R I M I C S és I N K E Y is ismertettek. A fennebb felsorolt színtájak, m i n t emlitettem, a m e d e n c é k különböző pontjain, a medencék sülyedésének megfelelőleg különböző vastagságban v a n n a k kifejlődve. Az alsó színtáj a legvastagabb Nagyág környékén, ahol v a s t a g s á g á t legalább is 500 m-re lehet becsülni, és itt a vörös agyagok mellett n e m c s a k a m a g a s a b b szintekben, h a n e m a mélyebbekben is uralkodnak a vörös homokkövek. A boicai m e d e n cében m á r vékonyabb ez a színtáj és itt a legmélyebb rész a h a t a l m a s a n kifejlődött vörös kavicsos agyag. T a l á n a legkisebb a vastagsága a m e d e n c e legészakibb részén, a Fehér-Körös völgyében. A felsőm e d i t e r r á n rétegek e m e d e n c e középső r é s z é n a legvékonyabb, m e r t Nagyágtól Hercegány tájékáig csak vékony rétegben, néhol lajtameszektől képviselten, v a n n a k meg a dacit leple alatt. A m e d e n c e délkeleti s a r k á b a n ellenben és északon Kristyor környékén vastagabb agyagpala réteget találunk. Az agyagpala legmélyebb szintájában a Fehér-Körös völgyében lignittelepek is fordulnak elő.
A zalatna-nagyalmási m e d e n c é k n e k s z i n t é n a középe táján van az alsó színtáj és déli, valamint északi végén a felsőmediterrán vast a g a b b a n kifejlődve. Szarmata
rétegek.
Nagyágtól délre agyaggal, k o n g l o m e r á t t a l és mészkövekkel képviselt szarmata rétegeket m á r I N K E Y k i m u t a t o t t . A kövületek alapján a szarmatakorba tartozó konglomerátokból, palásagyagból s legmagasabb részén meszekből álló k é p z ő d m é n y ez, melynek aljára települt konglomerát zárványai között úgy az a m p h i b o l - a n d e s i t , m i n t a dacit zárványai is szerepelnek. Ezenkívül Nagyalmás k ö r n y é k é n óriási darabokból álló konglomerát is előfordul, amely — bár kövület n e m t a l á l h a t ó b e n n e — zárványai
© B.C.U. Cluj
révén mégis valószínűleg a szarmatakorba helyezendő. E b b e n a kong l o m e r á t b a n ugyanis a rhyolitok mellett zárványként a környék mind e n andesitjének darabja előfordul. Minthogy ezek a képződések a b á n y á s z a t r a semmi érdekességgel s e m bírnak, részletesebb tárgyalásukba itt n e m is bocsátkozom.
Harmadkori erupciós
kőzetek.
Amíg az előbbiekben i s m e r t e t e t t k é p z ő d m é n y e k csak m i n t a telérek mellékkőzetei szerepelnek, addig a h a r m a d k o r i erupciós kőzetek szoros összefüggésben v a n n a k az ércekkel és az ércek előfordulása ezekhez van kötve. Ezért r é s z l e t e s e b b e n is kell ezekkel foglalkoznunk. A h a r m a d k o r i erupciós kőzeteknek a hegység t e r ü l e t é n igen lényeges s z e r e p j u t és főleg ezek h a t á r o z z á k meg az egész hegység jellemét. Négy főbb t i p u s t k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k meg közöttük. A kitörések soroz a t á b a n legidősebb a r h y o l i t ; ezt követte a pyroxenes a n d e s i t e k erupciója, majd az a m p h i b o l a n d e s i t és legvégül a dacit kitörése következett, n e m számítva a bazaltokat, amelyeknek feltörése t a l á n m á r részb e n a pleisztocénben is t ö r t é n h e t e t t . Az eddigi vizsgálatok azt m u t a t t á k , hogy az erupciók sorrendje ugyanegy t e r ü l e t e n az Érchegységben m i n d e n ü t t ugyanaz volt, a m i n t azt fentebb elsoroltam, de az időpont, amelyben u g y a n a z o n jellegű kőzet a hegység különböző részein feltört, n e m esik egybe. Kristyor környékén, a Fehér-Körös völgyében, a zöldköves pyroxenes a n d e s i t e k kitörése a felső m e d i t e r r á n b a n t ö r t é n t , m é g pedig a n n a k is a vége felé. Ezt követte a normális p y r o x e n a n d e s i t e k feltörése, a z u t á n következett az a m p h i b o l a n d e s i t e k é és legvégül a s z a r m a t á b a n vagy még k é s ő b b a dacitoké. Délen, Nagyág környékén a z o n b a n a dacitok kitörése a felső medit e r r á n b a , még pedig a n n a k is az elejére t e h e t ő . Itt — a m i n t sejteni lehet (1. Nagyág leirásánál) — m é g előbb bekövetkezett az a m p h i b o l a n d e s i t e k erupciója, míg a rhyolitoké m á r jóval előbb, az alsó m e d i t e r r á n b a n vagy a felső oligocénben végbement. A Csetráshegység közepe táján az a m p h i b o l a n d e s i t erupciója h a t á r o z o t t a n idősebb, m i n t a dacité. A Dubahegy déli lábánál, valamint Felsőkajanel környékén világosan látszik, hogy a dacit lávája az a m p h i b o l a n d e s i t r e , illetve Felsőkajanelen a tufája az a m p h i b o l a n d e s i t tufájára települt. Brád környékén pedig a pyroxenes a n d e s i t e k feltörése esett a felsőmedíterr á n végére s m i n t h o g y itt a dacit k é t s é g t e l e n ü l fiatalabb a pyroxenes a n d e s i t n é l , a dacit erupciója legalább is a s z a r m a t á b a esik, h a ugyan n e m nyult át a p a n n o n i a i (pontusi) e m e l e t b e is.
© B.C.U. Cluj
Tovább észak felé, V e r e s p a t a k környékén, a rhyolitok erupciója valószinűleg a felső m e d i t e r r á n b a esik, mig a környékén levő a m p h i bolandesitek és dacitok m á r csak k é s ő b b t ö r h e t t e k fel. Az É r c h e g y s é g h a r m a d k o r i vulkáni kitöréseiről t e h á t azt m o n d hatjuk, hogy azok délen indultak meg és l a s s a n északfelé h u z ó d t a k . Emellett bizonyit m é g az is, hogy az a l á b b leirandó kristyor-bukuresdi p y r o x e n e s a n d e s i t v o n u l a t n a k az északi vége l a s s a n a m p h i b o l a n d e s i t b e megy át, mig a vonulat folytatásába eső és szorosan hozzá csatlakozó kőzettelérek (pl. Mihalénynél) m á r a dacitok felé közelednek. Az erdélyrészi m e d e n c é t kitöltő k é p z ő d m é n y e k közé települve igen gyakori a tufaréteg is, amit eddig kivétel nélkül m i n d a dacittufákhoz soroztak. Minthogy ezen tufák legnagyobb része kétségtelen ü l az Érchegység vulkánaiból származott, m a j d n e m bizonyosra vehető, hogy e tufák részint a piroxenes andesit, r é s z i n t az amfibolandesitvulkánakból is s z á r m a z t a k s n e m kivétel nélkül a dacitvulkánokból. A dacittufákat eddig m i n t a felső m e d i t e r r á n r a korjelzőt t e k i n t e t ték a m e d e n c é b e n . Kétségtelen a z o n b a n , hogy a vulkáni m ű k ö d é s az Érchegység területén, a dacitvulkánoknál legalább biztosan, á t n y u l t a s z a r m a t a , sőt t a l á n a p a n n o n i a i emeletbe is, azért az erdélyrészi med e n c é b e n talált tufákat szintjelzőnek m i n d e n e s e t b e n n e m tekinthetjük. Az V. táblán közölt térképvázlaton k i t ü n t e t t e m a különböző erupciós v o n u l a t o k a t . L á t h a t ó ebből, hogy az erupciós v o n u l a t o k mily p o n tosan beleilleszkednek a t e r ü l e t tektonikájába, melyet a térképen a m e d i t e r r á n m e d e n c é k n e k és a kárpáti homokköveknek az idősebb képződményekkel való h a t á r v o n a l a i m u t a t n a k . A térképről láthatjuk, hogy ezek a vonalak r é s z b e n ÉNy—DK-i irányúak, r é s z b e n pedig erre m e r ő legesek és az erupciók e vonalak m e n t é n helyezkednek el. H á r o m főbb vonalat k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k meg : I. C s e t r á s - k a r á c s i v o n u l a t , amelyet az a m e d i t e r á n m e d e n c e jelöl, mely délen a Csetrás-hegység déli végén kezdődik s a C s e t r á s alatt a boicai m e d e n c é b e n folytatódik és a Muncsel és Bárza alatt átnyúlik a Fehér-Körös völgyébe. E n n e k az iránya ÉNy—DK. A medence két oldalát nagy r é s z b e n a melaphyr, kisebb r é s z b e n pedig kárpáti homokkő határolja. A II-ik v o n u l a t : a z a l a t n a - s z t a n i z s a i , az e l s ő v e l p á r h u z a m o s . Déli vége a zalatnai és nagyalmási m e d e n c é k között a Zsidóhegynél van, a h o n n a n ÉNy felé huzódik és a m e d i t e r r á n m e d e n c é n túl is folytatódik a kárpáti homokkő t e r ü l e t é n . Hogy ez a v o n u l a t még a kárpáti homokkőterületen is törési vonalat jelöl, azt a t é r k é p e n a melaphyr határvonala kétségtelenül elárulja.
© B.C.U. Cluj
A III-ik v o n u l a t : a b r á d - s z t a n i z s a i , az előbbiekre merőleges, t e h á t ÉK—DNy-i irányú. Ez a vonulat délnyugaton Felsőlunkój környékén kezdődik és északkelet felé, a Kristyor-Bukuresd környékén levő pyroxenes andesitektől megjelölve, a sztanizsai andesitterületre húzódik át. A vonulat a Vulkán-Bredisor gerincén megszakad, de északkeletre a Verespatak-offenbányai t e r ü l e t e n , amely egyenes folytat á s á b a esik, t o v á b b folytatódik. Az á t n é z e t e s térképről k ö n n y e n le lehet olvasni, hogy ezt az erupciós vonalat is törések jelölik, még pedig egyrészről a melaphyr-vonulatok széle, másrészről pedig az offenbányai kristályospala félsziget. Az e v o n u l a t o k b a eső b á n y a t e r ü l e t e k e n a telérek iránya, kivéve Verespatak területét, és ahol kisebb területre szorítkozó réteg-zavarodások n e m befolyásolták (pl. Tekerő), nagyjában megegyezik a vonulatok irányával. A fennebb i s m e r t e t e t t h á r o m v o n u l a t o n kívül még egy IV- et is fel kell v e n n ü n k , amelyet egyrészről a telérek iránya, másrészről az erupciók eloszlása tesznek valószinűvé. Ez a v e r e s p a t a k - v u l k o j i v o n u l a t . E n n e k az iránya mintegy 2 1 — 2 3 óra, amelyet a verespataki és b u c s u m i erupciók szabnak meg. E b b e az i r á n y b a tovább délre beleesnek a b u c s u m i völgytől délre levő andesiterupciók, v a l a m i n t tovább a Vulkoj-Korábia és a botesi völgyben levő a n d e s i t is. E n n e k a vonalnak a felvételét, amelyet k ü l ö n b e n m á r P O S E P N Y is felvett volt, valószinüvé teszi az is, hogy a b u c s u m i rhyolit dél felé lassú á t m e n e t e t m u t a t az a n d e s i t e k h e z . Az I. v o n u l a t b a n a v o n u l a t délnyugati s z é l é n : Felsőcsertés, F ü z e s d és Boica környékén találjuk a legrégibb kitörésből származó rhyolitokat. Az e r u p c i ó s o r r e n d b e n következő pyroxenes a n d e s i t ebben a v o n u l a t b a n t u l a j d o n k é p p e n n e m szerepel, csak az ezt keresztező III. s z á m u b a n . E b b e n a következő erupció az a m p h i b o l a n d e s i t e k é , amelyek a vonulat, illetve a m e d i t e r r á n m e d e n c e délnyugati szélén egy olyan v o n a l b a n l é p n e k fel, amely m é g n e m terjeszkedik ki az egész m e d e n c é r e , kivéve a lokális seszuri m e d e n c é t . E vonal Nagyágnál kezdődik és északon Karács-Czebe környékén az o t t a n i a m p h i b o l a n d e s i t és daciterupciókkal végződik. A legutolsó erupciós vonal itt a dacitoké, amely m á r az egész m e d e n c é b e n elterül, különösen pedig a n n a k északkeleti széle m e n t é n , a Csetráshegy v o n u l a t á b a n . A dacitvonulat szélein n e h á n y helyen olyan kőzet fordul elő, amelyet á t m e n e t n e k kell t e k i n t e n ü n k az a m p h i b o l a n d e s i t e k és dacitok között. Ilyen a hondoli b á n y a m e l l e t t levő erupció a d a c i t v o n u l a t nyugati szélén és a porkurai Magura s a tőle délre levő kőzettelérek anyaga a vonulat keleti szélén, amelyeket a n d e s i t e s dacit névvel illethetünk.
© B.C.U. Cluj
A II-ik v o n u l a t b a n , a zalatnai és nagyalmási m e d e n c é k n e k úgy a keleti, m i n t a nyugati szélén, szintén meg v a n n a k a rhyolitfeltörések. A vonulat legnagyobb része pyroxenes a n d e s i t b ő l áll, amelyek között azonban, k ü l ö n ö s e n a Breázahegy és Nagyalmás környékén, a k a d n a k olyanok is, amelyek á t m e n e t e t m u t a t n a k egyrészről az a m p h i b o l a n d e s i t e k b e , másrészről a dacitokba is. A III-ik s z á m ú v o n u l a t délnyugati r é s z é n a pyroxenes a n d e sitek az uralkodók, amelyeket itt az elsővel való keresztezésnél n e h á n y p o n t o n á t t ö r t az a m p h i b o l a n d e s i t és a dacit. Északkelet felé haladva — B u k u r e s d e n túl — a pyroxenes a n d e s i t lassan a m p h i b o l a n d e s i t b e megy át, amely az erupciós sorozat következő tagja. T o v á b b , Sztanizsánál ismét pyroxenes a n d e s i t e k v a n n a k , amelyek a z o n b a n a II-ik vonulathoz számítandók. A III. vonulat itt m e g s z a k a d és folytatását csak Verespatak-Offenbánya környékén találjuk meg az ott levő a m p h i b o l a n d e s i t e k b e n és dacitokban. A IV. v o n u l a t b a északon a verespataki és b u c s u m i rhyolitok esnek, míg déli folytatásába a pyroxenes andesitek. A k e t t ő között a b u c s u m i völgy bal oldalán n y o m o n követhető az á t m e n e t .
A h a r m a d k o r i v u l k á n o k s z e r k e z e t e és
hegyalakzata.
Az Érchegység felületének k i a l a k u l á s á b a n elsőrendű szerep j u t azoknak a meredek oldalú, szabályos körvonalú vulkáni kúpoknak, melyek vagy m a g á n y o s a n szétszórtan, vagy c s o p o r t o k b a n m á r messziről feltünnek a szemlélőnek. E kúpok alapja vagy köralak, vagy — a leggyakrabban — tojásdad. H a az u t ó b b i a k a t hossztengelyük irányában állva nézzük, r e n d s z e r i n t szép szabályos kúpot látunk, míg oldalról nézve sátor, máglya vagy koporsófedél alakuaknak látszanak. (Lásd 1. és 2. á b r á t a 230. és 2 3 1 . oldalak között levő táblán.) Az eddigi vizsgálók mindegyikének feltűnt e kúpok szabályos alakja; h o s s z a s a b b a n foglalkozik velük I N K E Y és P R I M I C S is, de szerkezetüket és a vulkáni kitörésekhez való viszonyukat p o n t o s a n n e m ismerték fel. Úgy I N K E Y , m i n t P R I M I C S a t é r k é p e n a különböző erupciós kőzeteket szabálytalan nagykiterjedésű foltokban t ü n t e t t é k fel, amelyek kétségen kívül m a g u k b a n foglalják úgy a vulkán kiömlött anyagát, m i n t annak c s a t o m a k i t ö l t é s é t , m e r t azok a kitörések, amelyek körül sem tufa- és breccia-réteget, sem kiömlött lávaárakat n e m találunk, m i n d e n ü t t csak kisebb területre szoritkoznak és szabályos körvonalúak. Kiterjedésük megfelel azoknak a kimagasló kúpoknak, amelyekről fentebb megemlékeztem.
© B.C.U. Cluj
A h a r m a d k o r i erupciós kőzetek külső megjelenésében, a rhyolitoktól eltekintve, kétféle m e g t a r t á s ú kőzettel találkozunk. Az egyik fajta mindig a k i m a g a s l ó k ú p o k a t alkotja; ez a felületen legtöbbször pontosan k ö r ü l h a t á r o l h a t ó és a mállási folyamat során mindig szögletes d a r a b o k r a esik s z é t ; a zöldkövesedett p o n t o k o n majd mindig csak zöldköves és alig találunk az Érchegység területén n é h á n y p o n t o t , a h o l kaolinosodott volna. A kőzeteknek ez a fajtája az alapkőzetből alig tartalmaz zárványt. A másik fajta kőzet m á s k é p p e n jelentkezik a normális á l l a p o t b a n m e g m a r a d t t e r ü l e t e n és m á s k é p p e n a zöldköves t e r ü l e t e n ; m á s k é p e n a felületen és m á s k é p p e n a frissebb bányafeltárásokban. M i n d e n ü t t a s z a b á l y o s k ú p o k k ö r ü l t e r ü l el és gyakran t a r t a l m a z zárványt az alapközetből. Nem ritkán tufa- és brecciarétegeket is találunk e kőzetekbe t e l e p ü l t e n és kevés kivétellel az aljukon is mindig m e g t a l á l h a t ó k a brecciák. A normális á l l a p o t b a n m e g m a r a d t t e r ü l e t e k e n ezek a kőzetek a felületen k o n g l o m e r á t o s a n mállanak, k ö n n y e n szétmorzsolódó á l l a p o t b a n vannak, a felületi mállásnál t e h á t s o h a s e m t ö r n e k szögletesen, alapanyaguk kevesebb, mint az előbbi fajtáé és gyakrabban t a r t a l m a z n a k zárványt az alapkőzetből (1. 3. ábrát a 232. és 233. oldalak között levő táblán). Az ilyen kőzetből álló területeken csak igen r i t k á n és elvétve akad egy-egy k e m é n y e b b kőzetből álló réteg. Az előbbi kúpokkal s z e m b e n majd mindig l a p o s a b b h e g y h á t a k a t alkotnak és ezen a réven is k ö n n y e n elválaszthatók az előbbi fajtától. A két fajta között, k ü l ö n ö s e n a C s e t r á s hegység területén a hirtelen kiemelkedő kúpok lábánál még igen gyakran a mediterrán, sőt a melaphyr és k á r p á t i homokkő is k i b u k k a n kis foltban. A bányafeltárásokban a normalis kőzeteknél ezt a két fajtát már igen bajos megkülönböztetni, legfeljebb csak a t ö b b vagy kevesebb alapanyag alapján lehetséges ez némileg. A zöldköves területeken ez a második fajta kőzet még é l e s e b b e n elválik a keménytől. Vagy zöldköves vagy kaolinos állapotban j e l e n t kezik. Zöldköves állapotban brecciás kinézésű vagy szétmorzsolódó, gyakr a n nagyobb, legömbölyödött s k e m é n y e b b kőzetből álló zárványokat tartalmaz, illetve konglomerátosan mállik. Igen gyakran tufa és brecciarétegekkel is váltakozik. Közbetelepülten t a l á l h a t ó egy-egy k e m é n y e b b részlet is, de e n n e k a kiterjedése n e m nagy. Kaolinos állapotban fehér, tufaszerű, erősen kilúgzott és b e n n e csak a földpát i s m e r h e t ő fel. Szines elegyrésznek r e n d s z e r i n t n y o m a sincsen. Legtöbbször padosan válik el és úgy látszik, m i n t h a réteges l e n n e . A bányafeltárásokban h a s o n l ó a megjelenése. Mállás közben sárga agyaggá, ú. n. nyirokká esik szét. Növényzettel borított területein csak agyagot és itt-ott n é h á n y — az alaphegységből származó — kavicsot
© B.C.U. Cluj
találunk. Az ezen kőzetből álló hegyoldalak lábánál r e n d s z e r i n t nagyobbacska vastagságban találjuk az alaphegységre települt tufa- és brecciaréteget is. A rudai, valemori, felsőkajáneli, füzesdi, porkurai és n a g y á g i b á n y á k f e l t á r á s a i k é t s é g t e l e n ü l igaz o l t á k azt, h o g y a k i m a g a s l ó k ú p o k a t vagy k ö r ü l h a t á rolható kisebb területeket alkotó kemény kőzet a vulkánok csatornakitöltését képviseli, míg a második fajta kőzet m i n d e n ü t t a v u l k á n b ó l k i h á n y t anyag vagy kiömlött lávaár. A fentebbi és tőlem ismert bányafeltárásokon kívül bizonyító anyagot találunk erre a Primics-től leírt Drájkabánya adataiból is (1. részletesebben az egyes bányák leírásánál). A kiömlött lávaárnak és a c s a t o r n a kitöltésének fentebb leírt eltérő viselkedését a felületi mállással és a vulkáni u t ó h a t á s o k k a l s z e m b e n arra a fizikai és talán kémiai különbségekre kell visszavezetnünk, amelyek e kőzetek képződésénél azokat befolyásolhatták. A kiömlött kőzet m á s körülmények között szilárdult meg, m i n t a c s a t o r n á b a n kihülő és e n n e k következtében e kőzetekben, h a n e m is a vegyi összetétel, de az elegyrészek közötti b e n s ő kapcsolat m á s lehetett. Felt ü n ő az a jelenség, hogy a lepel kőzete m i n d i g sokkal kristályosabb, mint a csatornáé, amit arra lehet visszavezetni, hogy ezekben az elegyrészeknek nagyrésze m á r a c s a t o r n á b a n való h o s s z a s a b b t a r t ó z k o d á s alatt kivált és a kristályokkal telt kiömlő láva a felületen gyorsabban szilárdulván meg, n e m lehetett annyira kemény, m i n t a c s a t o r n á b a n h o s s z a b b idő alatt szilárduló kőzet. Így fogva fel a kőzetek képződési viszonyait, megérthetjük, hogy az egyik fajta úgy a vulkáni u t ó h a t á soknak, m i n t a mállásnak j o b b a n e l l e n á l l h a t o t t . 1
Részletes felvételeim alkalmával, felismerve egyrészről a c s a t o r n a kitöltéseknek fentebb leírt megjelenési módját, másrészről azt a viszonyt, amelyet a c s a t o r n á k és a telérek n e m e s érccel való kitöltése között találtam, igyekeztem a kemény kőzeteket a lepelképződésen belül kijelölni. Lehetséges, hogy ezek között akad egy-egy közbetelepült keményebb lávaár is, de m e g vagyok róla győződve, hogy legnagyobb részük csatornakitöltést képvisel. A csatornakitöltések és az aranyat tartalmazó telérek között levő szoros kapcsolat t e t t e szükségessé, hogy a fennebbiekben tárgyaltakkal kissé részletesebben foglalkozzam. 1
H a s o n l ó kifejlődést
láttam Nagybánya
t a r t o m , hogy a kitörési csatornákat — legalább l e h e t m a j d j e l ö l n i , m i n t az e r d é l y r é s z i
környékén részben
is, a m i b ő l —
ott
is
valószinűnek éppen
ú g y ki
Érchegységben.
© B.C.U. Cluj
7. á b r a . N a g y á g i e r u p c i ó s
kupok.
Középen a t e m p l o m mögött a Bulihegy, balra a Cukorsüveg, j o b b r a h á t t é r b e n a Szarkó. (p. 247.)
10. á b r a . A v a l ó d i g l a u c h . F =
fényképe.
phyllitzárványok. ( p . 256.)
© B.C.U. Cluj
A harmadkori vulkáni kőzetek
beosztása.
A harmadkori kitörési kőzetek között az Érchegység t e r ü l e t é n tiszta kőzettipusokkal alig találkozunk. Még a legtisztább t i p u s t a rhyolitok és a dacitok képviselik, á m b á r ezek között is gyakoriak az olyan kőzetek, amelyek a részletes kőzettani vizsgálat alkalmával n e m fognak tiszta t i p u s o k n a k bizonyulni, h a n e m á t m e n e t e k e t m u t a t n a k másokba. Legkevésbbé tiszta a pyroxenes a n d e s i t e k jellege, amelyek egyrészről az a m p h i b o l a n d e s i t e k h e z , másrészről a dacitokhoz m u t a t n a k á t m e n e t e t , sőt előfordul k ö z ö t t ü k olyan is, amelyet vegyi összetétele alapján m á r egészen a dacitokhoz kellene soroznunk. Szöveti kifejlődése, megjelenési módja és a többi pyroxenes a n d e s i t e k h e z való lassú á t m e n e t m i a t t a z o n b a n ezeket a kőzeteket is m é g a p y r o x e n a n d e s i t e k csoportjába sorozom. A b á n y a t e r ü l e t e n szereplő eruptiv kőzetek, leszámítva egy pár r i t k á b b tipust, melyek a leirandó b á n y á k n á l n e m szerepelnek, a következők : 1. Rhyolitok. A rhyolitok normális állapotban a füzesdi völgyb e n , a felsőcsertési F a u r á g p a t a k völgyében, Nagyalmás és P e t r o z s á n Z a l a t n a környékén lépnek fel. Ezek többé-kevésbbé v ö r h e n y e s szinű kőzetek, m e l y e k b e n a fehér földpát mellett a színes elegyrészek közül vagy a biotitot, vagy az a m p h i b o l t találjuk. A kvarc r e n d s z e r i n t a r á n y lag kisebb kristályokban és az a l a p a n y a g b a n van jelen. Nagyobb, a verespatakiakhoz hasonló dipiramsokat m á s helyen n e m találtam. Oly helyeken, ahol a vulkáni u t ó h a t á s m e g b o n t o t t a a kőzeteket, mint Boiczán, F ü z e s d e n és Verespatakon, azok igen világos színűek, t ö b b n y i r e m a j d n e m fehérek. Ily kőzetekben a fehér földpát m á r n a g y o n b o n t o t t , a színes elegyrészek elszíntelenedtek és vagy csak pseudomorfozák alakjában v a n n a k jelen, vagy egészen kilúgozódtak és ilyenkor legfelj e b b csak kristályüregeik láthatók. A verespataki rhyolitoknál felemlít e n d ő , hogy azok a n n y i b a n t é r n e k el az Érchegység többi rhyolitjától, a m e n n y i b e n ezekben a kvarc óriási dipirámisokban fejlődött ki. Tufájuk és brecciájuk a verespataki és b u c s u m i területen kívül csak kevés helyen l á t h a t ó . Tresztya h a t á r á b a n a m e d i t e r r á n rétegekben egy p o n t o n megtaláltam a globigerinás agyag alatt. Felsőcsertés h a t á r á b a n a vöröses m e d i t e r r á n homokkövekben levő tufás anyagot, és az irodal o m b a n e m l í t e t t eruptiv anyag zárványokat a rhyolitoktól kell származt a t n i . Z a l a t n a m e l l e t t a m e d i t e r r á n vörös agyagba lávaárként közbetelepül a rhyolit.
© B.C.U. Cluj
2. Pyroxenes andesitek, a II., III. és IV. v o n u l a t o k b a n lépnek fel. Normális állapotban világosszürke vagy vörhenyes kőzetek, legnagyobb részük a z o n b a n zöldkövesedett. Állandó elegyrészük a földpáton kívül a h y p e r s t h e n és az a m p h i b o l . R i t k á n hiányzik belőlük a kvarc, és elég gyakran előfordul a biotit is. A kőzeteket t e h á t hypersthen-amphibolandesiteknek kell n e v e z n ü n k , amelyek r e n d s z e r i n t még kvarcot és biotitot is t a r t a l m a z n a k . A kvarc szabad szemmel ritkán látható, mikroskop alatt corrodált apró kristályokban jelenik meg. Az a m p h i b o l és h y p e r s t h e n a zöldköves kőzetekben r e n d s z e r i n t nagyon m e g b o n t o t t a k , úgy hogy többnyire csak kristályalakjuk és bomlási termékeik alapján h a t á r o z h a t ó k meg. Néhol a z o n b a n még a zöldköves kőzetekben is a k a d u n k olyan kristályokra, amelyeknek legalább magja ép. A normális kőzetekben s z i n t é n szerepel a kvarc is és mellette az a m p h i b o l és h y p e r s t h e n m i n d i g meg van normális állapotban. 1
A normális kőzetek Kristyor környékén, a seszuri m e d e n c é b e n és Trimpoel környékén lépnek fel és — legalább Kristyor mellett — a zöldköves a n d e s i t e k erupciója u t á n törtek fel. A Petroszahegyen ugyanis a zöldköves kőzetre éles határvonallal települt reá a normális kőzet; valamint tufája is rajta fekszik itt a zöldköves a n d e s i t tufáján. A seszuri m e d e n c é b e n a normális kőzetek kitörése körülbelül összeesik az a m p h i b o l a n d e s i t e k kitörésével, amit abból lehet gyanítani, hogy brecciájukban m i n d k é t tipus, sok helyen egyforma m é r t é k b e n szerepel s az itt is rajta fekszik a zöldköves pyroxenes a n d e s i t e n . Kristyor mellett, a Fehér-Körös j o b b partján levő tufa- és brecciarétegek alján csak zöldköves a n d e s i t zárványokat találunk, míg felfelé a zöldkövesek mellett a normálisak is jelentkeznek és a zöldkövesek lassan elfogynak. Ebből talán joggal lehet arra következtetni, hogy amikor a normális anyagot szolgáltató vulkánok m ű k ö d n i kezdettek, akkor még m ű k ö d ö t t egy-egy zöldköves anyagot szolgálatató vulkán is, ha csak azt n e m tesszük fel, hogy a zöldköves a n d e s i t e k darabjai mint kavicsok kerültek a normális a n d e s i t tufájába. Vulkánologiai szempontból fontos l e n n e e kérdés tisztázása, m e r t h a ezek a zöldköves darabok n e m víztől o d a s o d o r t kavicsok, h a n e m a vulkáni működés dobta azokat a normális a n d e s i t e k tufájába, akkor k é t s é g t e l e n n é válnék az a sokat vitatott kérdés, hogy az a n d e s i t e k n e m csak u t ó lagosan, a kiömlés u t á n , h a n e m a vulkán csatornájában is ki voltak téve a zöldkövesedés h a t á s á n a k . Az Érchegység területén tett vizsgálataimból olyan b e n y o m á s t nyertem, hogy lehettek olyan vulkánok,
1
A l e í r á s b a n csak a r ö v i d s é g o k á é r t n e v e z e m e g y s z e r ű e n p y r o x e n e s a n d e s i t n e k .
© B.C.U. Cluj
42. ábra. A B á r z a k u p j a
nyugatról.
a = a B á r z a p y r o x e n e s a n d e s i t c s a t o r n á j a , l = k a o l i n o s l á v a , t = tufa é s b r e c c i a . (p. 347.)
44. ábra. A C s i r e s á t a d a c i t k u p j a
északkeletről.
d = d a c i t , al = a p y r o x e n e s a n d e s i t k a o l i n o s
lávája.
(p. 352.)
© B.C.U. Cluj
különösen a dacitvulkánok között, amelyekben feltörlek a zöldkövesítőtényezők (ágensek), míg közvetlen szomszédságukban lehettek olyanok is, ahol semmi átalakító h a t á s sem m u t a t k o z o t t . Minthogy strató vulkánokkal van dolgunk, az előbbiekben a vulkáni m ű k ö d é s szünete alatt már b e n n a k r á t e r b e n á t a l a k u l h a t o t t a kőzet, amelyen a zöldkövesedés a kráterből való kikerülés u t á n még folytatódott azon a területen, amelyre a vulkán körül az ágensek h a t á s a kiterjedt. 3. Amphibolandesitek az Érchegység t e r ü l e t é n főleg az I. és III. v o n u l a t b a n lépnek fel. Tiszta a m p h i b o l a n d e s i t - t i p u s t csak kevés helyen találunk, mert nagyrésze á t m e n e t e t m u t a t vagy a dacitokhoz vagy a pyroxenes a n d e s i t e k h e z . Offenbánya-Verespatak környékén egyes kitörések még az a m p h i b o l - b i o t i t a n d e s i t e k h e z sorolandók. A részletes kőzettani b e o s z t á s alkalmával t ö b b t i p u s t kell majd ezeken belül megállap í t a n u n k . Jelen közleményem keretében ezekkel t ü z e t e s e n n e m foglalkozom, m e r t az messzevezetne célomtól. Az e b b e a c s o p o r t b a s z á m í t a n d ó kőzetek szintén normális és zöldköves állapotban v a n n a k . A normális kőzetek nagy része szürkeszínű a l a p a n y a g ú és b e n n e a kisebb kristályokban fellépő földpátok mellett az a m p h i b o l van kiképződve nagyobb, fekete tűalakú kristályokb a n . Ezeken kívül gyakori elegyrész a biotit és r i t k á b b a n a kvarc is. A Verespatak környékén fellépő a m p h i b o l a n d e s i t e k részint ebbe a t i p u s b a tartoznak, r é s z i n t pedig egy öregebb szemű t i p u s t képviselnek, amelyekben az a l a p a n y a g igen gyakran vörös színű, a földpátok nagy kristályokban v a n n a k kifejlődve és az a m p h i b o l o k zömökebb oszlopokat alkotnak, s z e m b e n az előbbi t i p u s tűalakú kristályaival. Ezek á t m e n n e k a m p h i b o l - b i o t i t a n d e s i t b e is és alig v a n n a k zöldkövesedve. A zöldkövesedett kőzetek főleg a Csetráshegység nyugati lejtője m e n t é n sorakoznak, de előfordulnak Offenbánya és Verespatak környékén is. A III-ik v o n u l a t b a n B u k u r e s t környékén i n k á b b m i n t á t m e n e t i tagok szerepelnek, itt ugyanis a zöldköves pyroxenes a n d e s i t e k l a s s a n á t m e n n e k az a m p h i b o l a n d e s i t b e , úgy hogy Rovina és Z d r á p c környékén, v a l a m i n t ezen túl, a Mihalény-Bucsesd környékén levő kőzettelérek m á r a m p h i b o l a n d e s i t b ő l állanak, sőt egyesek némileg a dacitokhoz is közelednek. Előfordulnak az a m p h i b o l a n d e s i t e k még a II. v o n u l a t b a n i s ; szer e p ü k itt a l á r e n d e l t és legfeljebb csak a p y r o x e n e s a n d e s i t e k és dacitok között á t m e n e t i tagot képviselő facebányai erupciókat l e h e t idesorolnunk. 4. Dacitok. A dacitok legnagyobb része az I. vonulatra, a Csetráshegységre szorítkozik. Ezenkívül még csak Offenbánya környékén játsza-
© B.C.U. Cluj
n a k tekintélyesebb szerepet. A I I . v o n u l a t b a n csak Zalatnától n y u g a t r a a Breázahegyen lép fel m é g dacit, mely á t m e n e t i tagul szolgál a pyroxenes a n d e s i t e k h e z . Magában a C s e t r á s h e g y s é g b e n sem m u t a t m i n d e n ü t t t i p u s o s kifejlődést, m e r t pl. Nagyág környékén gyakran oly sok augitot t a r t a l m a z igen a p r ó kristálykákban, hogy vegyi összetétele inkább valamely pyroxenes a n d e s i t összetételével egyezik meg. A dacitok r e n d s z e r i n t jó középporfiros kőzetek, sőt n é h a még az öregporfirosba is hajlanak. Nagy földpátjai mellett a szürke vagy fehér, ritk á b b a n ibolyásba hajló kvarc az állandó elegyrészük. A színes elegyrészek között a leggyakoribb a biotit, míg a dacitokban szereplő másik színes elegyrész, az amphibol, aránylag ritka. A dacitok is előfordulnak normális és zöldköves állapotban. A normális kőzetek alapanyaga szürke, színes elegyrészei feketék, az egész kőzet kevésbbé szilárd; a zöldköves kőzetek alapanyaga kemény, színes elegyrészeik zöld színüek és a kőzetek sokkal szívósabbak, mint a normálisak. A két fajta, m i n t azt m á r I N K E Y is k i m u t a t t a , á t m e n e t e t m u t a t egymásba. Különösen szépen látszik ez az á t m e n e t Nagyág környékén a l e p e l k é p z ő d m é n y e n , míg a c s a t o r n a k i t ö l t é s e n kevésbbé felt ü n ő . Nagyág környékén közvetlenül egymás szomszédságában fordulnak elő a normális és zöldkövesedett kőzetek s a közöttük levő lepelképződés lassan megy át a normálisból a zöldkövesbe. Ebből azt gyanítom, hogy a normálisok és zöldkövesek kitörése között nagy időkülönbség aligha l e h e t e t t és a zöldkövesedés csakis egyes vulkáni csatornák m e n t é n t ö r t é n t , míg m á s o k n á l egyáltalán semmi zöldkövesítő tényezők n e m működtek.
A vulkános területek tektonikai
viszonyai.
Az Érchegység tektonikai viszonyainak részletes taglalásába e helyen n e m b o c s á t k o z h a t o m , csak é p p e n a l e g s z e m b e t ű n ő b b vonásokra akarok reáutalni, melyek a hegység t e r ü l e t é n a h a r m a d k o r b a n végbementek és amelyek az a r a n y a t t a r t a l m a z ó telérek képződésével kapcsolatosak. Ezeket a m o z z a n a t o k a t is m á r nagyrészben é r i n t e t t e m a harmadkori vulkáni kőzetek tárgyalásánál. A h a r m a d k o r közepe táján, kb. az oligocéntől kezdődőleg nagyszerű tektonikai változások helye volt az Érchegység t e r ü l e t e ; a legnagyobb változások azonban az alsó- és felsőmediterrán h a t á r á n és a felsőmeditteránban m e n t e k végbe. A hegység területén kétféle irányú sülyedések jelentkeztek. Az egyik irány ÉNy—DK-i volt és ezek m e n t é n képződött a nagyág—brádi és a nagyalmás—zalatnai mediterrán medence, valamint az ÉÉNy—
© B.C.U. Cluj
DDK-i v e r e s p a t a k — b u c s u m i m e d e n c e . A másik irány erre közel merőleges volt és Kristyor tájékáról az offenbányai kristályos félszigethez húzódik. Ezt az irányt az a n d e s i t e k feltörésén kívül a m e l a p h y r közé besülyedt kárpáti h o m o k k ő és a törési vonalaktól körülvett offenbányai kristályos pala félsziget jelzi. Az Érchegység egész területe tele van különben a jelzett két irányba sorakozó vetődési vonalakkal, amelyek az egész hegységet át meg áthálózzák. Nagyban l á t h a t ó k ezek a képződmények határvonalain, de l á t h a t ó k l é p t e n - n y o m o n kicsiben is mind e n ü t t , ahol megfelelő feltárásokra a k a d u n k . E törési vonalakkal kapcsolatban áll a telérképződés is, amelyet ezen a t e r ü l e t e n talán kivétel nélkül vetődési vonalakra kell visszavezetnünk. Arra a régi felfogásra, hogy a telérek a vulkáni kőzetek ö s s z e h ú z ó d á s a alkalmával létrejött h a s a d é k o k lennének, a hegység területén alig találunk példát. Hogy ezek m i n d e n ü t t a tektonikai viszonyokkal függnek össze, arra az egyik bizonyiték az, hogy a telérek iránya m i n d e n ü t t megegyezik a felületen k ö v e t h e t ő tektonikai irányokkal, a másik d ö n t ő bizonyíték pedig az, hogy a telérek m i n d e n ü t t , m i n d e n megszakítás nélkül á t m e n n e k az erupciós kőzetből a mellékkőzetbe is és a b b a n még sokszor igen messzire n y o m o z h a t ó k . A vetődési vonalakon kívül ezen a t e r ü l e t e n m é g eltolódásokat is találunk, melyek t a l á n sokkal nagyobb szerepet játszanak, m i n t eddig gyanítottuk. Hogy az eruptív kőzetek kitörése mily szoros összefüggésben van a terület tektonikájával, arra m á r r á u t a l t a m . Még csak az erupciós kőzetek feltörésének lefolyását, óhajtom p á r szóban vázolni. Említettem már, hogy az Érchegység kitörésbeli kőzetei a legnagyobb részben s t r a t ó v u l k á n n a k termékei, c s u p á n a kárpáti h o m o k k ő t e r ü l e t e n találunk a h o m o k k ő közepette kisebb e r u p ciókat, amelyeket tufa- és brecciaképződmény legalább jelenleg n e m vesz körül. A vulkáni m ű k ö d é s a legtöbb esetben tufa- és brecciaképződéssel kezdődött, amelyre a z u t á n a lávakiömlés következett. A h a m u h u l l á s és a lávakiömlés k ü l ö n ö s e n a pyroxenes andesit-vulkánoknál ismétlőd ö t t többször, míg az a m p h i b o l a n d e s i t és különösen a dacit-vulkánoknál oly sokszoros ismétlődést n e m igen t u d u n k k i m u t a t n i . A vulkáni m ű k ö d é s végső tevékenysége u t á n a krátert megtöltő megolvadt kőzeta n y a g o t a vulkán m á r nem dobta ki, h a n e m az a k r á t e r b e n lassan megszilárdulva l é t r e h o z t a azt a kemény kőzetet, amely a kráterek környékének erősebb erodálása után m a n a p s á g m e r e d e k e n kiemelkedő k ú p o k alakjában jelentkezik. (L. 4. ábrán a Bárza kiegészített erupcióját.) H a visszaidézzük azt a képet, a m i t az Érchegység területe a
© B.C.U. Cluj
© B.C.U. Cluj
dacitvulkánok m ű k ö d é s e idején m u t a t h a t o t t , akkor például a Csetrás hegyvonulatát egy óriási vulkánnak kell t e k i n t e n ü n k , amelyen több kisebb-nagyobb vulkáni tölcsér létezhetett, akár csak a mai vulkánoknál, amelyek közül hol egyik, hol a másik m ű k ö d ö t t és szórta a h a m u t vagy ömlesztette a folyós lávát. Ugyanegy időben m ű k ö d ö t t délen a dacitvulkán, a terület közepén az a m p h i b o l a n d e s i t - v u l k á n , míg északon Kristyor környékén, a p y r o x é n a n d e s i t e k törtek ki és felhalmozott lávájukkal és tufaképződményükkel h a t a l m a s vulkáni hegységet alkottak. Ma m á r e n n e k a hegységnek nagyrésze letarolódott és láthatóvá lett a belső szerkezet, amelyből kimagyarázhatjuk a hegység történeti fejlődését. F e l t ü n ő a Csetrás dacitkúpjainál, hogy azok lábainál, mint m á r említettem, gyakran megjelenik kis foltokban a m e d i t e r r á n . Ezt már I N K E Y ( 1 0 8 , p . 16) is felismerte és azzal magyarázta, hogy az erupciós kőzet m e g c s ú s z o t t és a megcsúszás helyén került a felületre a mediterrán. M i n d e n e s e t r e feltünő az a hegyalakzat ezen a területen, melyre először I N K E Y hívta fel a figyelmet és amelyet ő csúszásokkal magyarázott. H a a m e d i t e r r á n területről valamelyik m a g a s a b b vulkáni kúpra i n d u l u n k fel, akkor a m e d i t e r r á n u t á n először is m e r e d e k e b b hegylejtőre j u t u n k , amelynek alját tufa és breccia alkotja, míg a hegylejtő legnagyobb részét — a tőlem kiömlött lávának vett és — a felületen szétporló kőzet építi fel. Ez a m e r e d e k hegylejtő sokszor 2 0 0 — 3 0 0 m m a g a s s á g o t is elér. F ö l ö t t e a z u t á n lapos nyereg következik, amelyen túl m e r e d e k szabályos kúpalakkal emelkedik ki a c s a t o r n a k i t ö l t é s t képviselő kemény kőzet. E kemény kőzetből álló kúp alján fordul elő a m á r e m l í t e t t m e d i t e r r á n - k é p z ő d é s . I N K E Y a nyereg keletkezését és az előtte lévő m e r e d e k hegyoldalt úgy magyarázta, hogy ez a meredek rész a főkúptól elvált, l e c s ú s z o t t és a csúszás h e l y é n felszínre j u t o t t a mediterrán.
Saját vizsgálataim alapján e n n e k a j e l e n s é g n e k m á s magyarázatát adom, olyat, ami a vulkánok fentebb i s m e r t e t e t t m ű k ö d é s é b ő l ö n k é n t következik. Egy ilyen terület képét az 5. á b r á n közölt szelvény mutatja. Eszerint a m e r e d e k hegyoldalon található kőzet n e m egyéb, m i n t a vulkánból kifolyt lávaár, míg a felette lévő kúp az egykori kráter kitöltése. A két különböző kőzet h a t á r á n , a h o l a m e d i t e r r á n , sőt n é h o l még a tufa- és brecciaréteg is felszínre kerül, van a l a n k á s nyereg. Azt a jelenséget, hogy a kúpok alján megjelenik a m e d i t e r r á n , azzal az analogiával magyarázom meg, amelyet ezen előfordulás és a vále mori F r a n c i s k a t e l é r feltárásaiban találunk. I t t ugyanis szépen ki lehetett m u t a t n i , hogy az erupciós c s a t o r n a szélén a m e d i t e r r á n a mélyből
© B.C.U. Cluj
5. ábra. E g y d a c i t v u l k á n v á z l a t o s
átmetszete.
1 = m e d i t e r r á n alaphegység, 2 = dacittufa és breccia, 3 = kiömlött
dacitláva,
4 = a vulkáni csatornát kitöltő dacit.
majdnem a felületig felszorult (1. 48. ábra). Minthogy a m e d i t e r r á n előfordulás a C s e t r á s b a n is m i n d e n ü t t a vulkáni csatornák közvetetlen s z o m s z é d s á g á b a n van, az itt levő m e d i t e r r á n t is csak úgy magyarázhatjuk, m i n t a válemorit. H a t e k i n t e t b e vesszük azt az oldalsó nyomást, a m i t a mélyből feltörő m a g m a a vulkáni c s a t o r n a és a kráter falára gyakorolhatott, akkor megtaláljuk azt az erőt is, ami a m e d i t e r r á n t az erupciós c s a t o r n a m e n t é n a mélyből felszorította.
© B.C.U. Cluj
AZ ERDÉLYRÉSZI ÉRCHEGYSÉG BÁNYÁI. Az I. vonulat
bányái.
Nagyág. (L. VI—VIII. táblát.)
Nagyág első megnyitása ( 1 7 7 1 ) és első leírója B O R N I G N Á C óta ( 1 7 7 4 ) e n n e k a b á n y a t e r ü l e t n e k h a t a l m a s irodalma fejlődött ki. A nagyági aranyércek, a r i t k a s á g s z á m b a m e n ő tellurércek, kifejlett gazdag a r a n y b á n y á s z a t a mindig kedvenc t a n u l m á n y tárgya volt úgy a m i n e r a l o g u s nak, m i n t a geologusnak és b á n y á s z n a k . Az 1885. év előtti vizsgálók adatait I N K E Y B É L A dolgozta fel Nagyág bányászati és földtani viszonyai című alapvető monográfiájában, m e l y b e n Nagyág geologiai és b á n y á s z a t i viszonyait oly s z a k a v a t o t t sággal és részletességgel, a legapróbb részletekre kiterjedő pontossággal tárgyalja, hogy részletes leírás helyett szinte egyszerűen az ő m u n kájára l e h e t n e itt u t a l n o m , m i n t h o g y m a g a m is meggyőződtem arról, hogy a tőle közölt r e n g e t e g a d a t h a l m a z h o z újabbat gyüjteni m á r alig lehet. A z o n b a n m u n k á j á n a k kiegészítéseként n e m c s a k a későbbi időben t ö r t é n t feltárások átvizsgálása m u t a t k o z o t t mégis szükségesnek, h a n e m szükséges volt a nagyági viszonyokat az Érchegység többi területén talált viszonyokkal is egybevetni, k ü l ö n ö s e n pedig azokat a szabályosságokat keresni, amelyek ott feltüntek. Ezért az Erchegységről teendő t a n u l m á n y a i m keretébe b e kellett illesztenem Nagyágot is. A következő leírásban nagyon sok részletet illetőleg egyszerűen I N K E Y munkájára utalhatok. Minthogy I N K E Y a régebbi irodalmat feldolgozta, azzal e h e l y ü t t n e m is foglalkozom. A későbbi leírók közül éppen csak S E M P E R m u n káját lehet felemlíteni, de az ő m u n k á j á b a n közölt a d a t o k is nagyrészt az I N K E Y munkájából valók. A S E M P E R T Ő L közölt újabb megfigyelésekre, amelyek között sok n e m egészen m e g b í z h a t ó n a k látszik, m u n k á m során teszek megjegyzéseket.
© B.C.U. Cluj
Földtani
viszonyok.
A Csetrás É—D irányú k ú p s o r o z a t á n a k a déli végén, ott, ahol a nyugat felé lejtő nagyági völgy némileg m e d e n c e s z e r ű kifejlődést n y e r azáltal, hogy köröskörül h a t a l m a s vulkáni kúpok környezik, fekszik Nagyág a tenger szine felett átlag mintegy 700—750 m m a g a s s á g b a n . A m e d e n c é t észak és kelet felől a Hajtó 1046 m, a F r e s i n a t a 1067 m és a Szekeremb 1022 m m a g a s dacitkúpja övezi. A déli oldalt az a m p h i b o l a n d e s i t e k k ú p s o r o z a t a határolja, míg a nyugati oldalon a Cukorsüveg és Bulihegy dacitja és a Kalváriahegy a m p h i b o l a n d e s i t j e zárja el a m e d e n c é t úgy, hogy a kúpok között a nagyági patak csak egy összeszorult völgyecskében t ö r h e t e t t u t a t magának. Magában a m e d e n c é b e n a p r ó b b teléralakú daciterupciókkal találkozunk. Ezideig az volt a nézet, hogy a nagyági telérek a Hajtó és S z e k e r e m b kitöréséhez v a n n a k kötve. Mint az alábbiakból látni fogjuk, az Érchegység többi területéhez h a s o n l ó a n , itt is sikerült az egyes erupciós c s a t o r n á k a t m á r a felszínen is kijelölnöm és ezzel kitünt, hogy úgy a Hajtó, m i n t a S z e k e r e m b hegyek csatornája a b á n y a t e r ü l e t e n kívül esik s azoknak a nagyági telérekhez semmi közük n i n c s e n . A telérek m e l l é k k ő z e t e n k é n t itt c s u p á n azok a kis csatornaágak szerepelnek, amelyeket a nagyági m e d e n c é b e n a dacit e l b o n t o t t lávaárja és tufája között találunk. A t e r ü l e t felépítésében az említett vulkáni kőzeteken kívül az alaphegységként szereplő m e d i t e r r á n vesz még tekintélyes részt, eltekintve a Nagyágtól délre előbukkanó k a r b o n k o r ú phyllitektől, melyek a b á n y á k b a n sehol sem fordulnak elő, c s u p á n zárványokként az ú. n. glauchtelérekben. Nagyág környékének földtani szerkezetét a VI. t á b l á n közölt geologiai térkép t ü n t e t i fel.
Mediterrán
képződmények.
A m e d i t e r r á n k é p z ő d m é n y e k a dacitok leple alól a nagyági völgy déli oldalán b u k k a n n a k ki és keletről nyugati irányba húzódnak. Keleten az Új-tó felett kezdődnek, a h o n n a n a völgy baloldalán a gör. kath. templomig, o n n a n pedig a r. k a t h . t e m p l o m mellett a b á n y a iskoláig és tovább a Csertésre vezető út mellett vonulnak nyugat felé. A mediterránt a völgy m e n t é n a felületen csak kevés helyen láthatjuk, m e r t a völgyet betöltő sok h á n y ó és törmelék elfedi azt. Gondos nyomozás u t á n a z o n b a n h a t á r v o n a l á t m e g lehet á l l a p í t a n u n k . Körül-
© B.C.U. Cluj
belül u g y a n e z t a h a t á r v o n a l a t találjuk a b á n y a f e l t á r á s o k b a n is, azzal a különbséggel, hogy az a mélység felé haladva észak felé dül. Ettől a vonaltól északra m é g n e h á n y p o n t o n előbukkan a medit e r r á n , n e v e z e t e s e n a b á n y a h i v a t a l alatt, t o v á b b á a bányahivataltól a Hajtóra vezető gyalogút mellett és a H a j t ó p a t a k völgyének felső r é s z é n . I N K E Y ezenkívül a k b . 900 m-es rétegvonalat követő vízvezetőárok mentén még n e h á n y p o n t o n kijelölte a m e d i t e r r á n t , amelyeket a z o n b a n én csak kavicsos tufakibuvásoknak tekintek. A nagyági m e d i t e r r á n j a v a r é s z b e n a k é p z ő d m é n y legalsó szintájához tartozik, amely — különösen Nagyágtól n y u g a t r a — a csertési völgyben és a bányafeltárásokban l á t h a t ó . Erre következik a gipszes színtáj, amelyet a nagyág-csertési ú t a l a t t h a t a l m a s gipszlencse képvisel, de egy kisebb lencse n y o m á t m e g t a l á l t a m m é g a Bulihegy és Kálváriahegy között is a völgyben, a József-tárna nyilásán felül is. A gipszes szintáj felett következő felsőmediterránt m á r csak igen vékony réteg képviseli, m e r t felette mindjárt a dacitlepel következik. H a t á r o z o t t a n a felsőmediterránhoz s z á m i t a n d ó a nagyág-csertési ú t a l a t t levő lajtamész-kibukkanás, de ide kell számítani még azokat az agyagos, h o m o k o s előfordulásokat is, amelyek a gipszes szintáj felett és a dacitlepel alatt előbukkannak és főleg a csertési ú t mellett és a bányahivatal alatt a felületen láthatók. A bányafeltárásokban l á t h a t ó és az a l s ó m e d i t e r r á n h o z s z á m í t a n d ó szintáj legnagyobb r é s z b e n homokkövekből, konglomerátokból és alár e n d e l t e b b e n agyagból áll. A homokkő n é h a fehér, de r e n d s z e r i n t vörösszínű, többé-kevésbbé agyagos és vörös agyagrétegekkel is váltakozik. Nem ritkán, k ü l ö n ö s e n a F e r e n c József-altáróban, kaolinos-tufás részleteket is tartalmaz. Az agyag legtöbbször élénk vörösszínű, vastag rétegekben fordul elő, I N K E Y szerint n é h a tarka is. A konglomerát és h o m o k k ő között éles h a t á r nincsen, a m e n n y i b e n a homokkövek gyakran konglomerátba is á t m e n n e k . A mélyebb r é t e g e k b e n előforduló konglom e r á t anyaga szintén t ö b b n y i r e vörös-színű és F e l s ő c s e r t é s környékén n é h a eruptív kőzetzárványt tartalmaz, amelyet a régibb vizsgálók a nagyági kőzetekből s z á r m a z t a t t a k s ezért a kitörések korát jóval előbbre tették, még az oligocénbe. I N K E Y k i m u t a t t a azután, hogy a z o k n a k az erupciója sokkal később, a felsőmediterránban következett be. Azoknak a régi vizsgálóknak, akik a k o n g l o m e r á t o k b a n t r a c h i t s z e r ű zárványt találtak, teljesen igazuk volt, csakhogy ezek a zárványok n e m a dacitoktól, h a n e m a rhyolitoktól származnak, é p p e n úgy, m i n t a h o m o k kőben levő tufás anyag is. színű
Az alsó, vörös k o n g l o m e r á t o n kívül előfordul egy másik világosabb konglomerát is e szintáj m a g a s a b b részén, amelyet inkább
© B.C.U. Cluj
kavicsnak l e h e t n e nevezni, m e r t annyira laza, hogy a felületen m i n d i g kavicscsá hull szét. Ilyen laza, főleg legömbölyödött kvarcból álló kavicsokat t a l á l u n k a b á n y a t e r ü l e t közvetlen közelében a Hajtóra vezető gyalogút m e n t é n , v a l a m i n t a Hajtópatak felső részén is.
Dacitok. Nagyág közvetlen környékének felépitésében a felületen a dacitok j á t s s z á k a leglényegesebb szerepet. Ezek alkotják a nagyági völgytől északra eső területet, kivéve az említett m e d i t e r r á n előbukkanásokat. A Nagyágtól északra és keletre emelkedő és m á r említett k ú p o k o n kívül fel kell emliteni még azokat is, amelyek a Hajtótól n y u g a t r a a H o n d o l felé lejtő hegyoldalon v a n n a k . Különösen kettőt kell kiemeln e m , amelyek alatt a felsőcsertési völgyből induló altárót hajtották és így az ezen terület alatt levő mélyebb rétegeket is átszelték. Ezek a Szarkó (1. 2. á. 2 3 2 — 2 3 3 . old. között) és a délről mellette levő Govonistye. A nagyági völgytől északra és a Szarkó nyugati lábától keletre eső területet egészen a dacitok építik fel, de ezt az egész területet n e m l e h e t úgy felfognunk, m i n t h a az kizárólag egyetlen vulkán műk ö d é s é n e k e r e d m é n y e l e n n e . Ha a földtani tájékoztatóban vázolt módszer s z e r i n t térképezzük ezt a területet, t. i. kiválasztjuk a vulkáni csatorna-kitöltést j e l e n t ő k e m é n y kőzeteket, akkor látjuk, hogy a csatorna-kitöltések eléggé a l á r e n d e l t szerepet j á t s z a n a k és nagyobb szerep a lepelképződésnek j u t . Így a fentebb körülírt t e r ü l e t e n kiválaszthatjuk a Hajtó, Szarkó, Govonistye, F r e s i n á t a és Szekeremb c s a t o r n á j á n kívül még a b á n y a t e r ü l e t t ő l keletre levő egyes kúpokat és a szoros é r t e l e m b e n vett bányaterületen, a m e d e n c e belsejében k i m u t a t o t t c s a t o r n a á g a k a t is. A Hajtó kiemelkedő kúpja távolról olyan egyöntetűnek látszik, hogy szinte merészség l e n n e m a g á b a n a k ú p b a n is két kitörést feltételeznünk. H a közelebbről vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a H a j t ó n a k keleten levő, tulajdonképeni csúcsa a nyugati résztől, az ú. n. Kis-Hajtótól fenn a gerincen élesen elválik és közötte a fehér, p o r h a n y ó lávaárnak é p p e n csak a n y o m a van meg. Úgy a KisHajtó, m i n t a tulajdonképpeni Hajtó kemény zöldköves dacitból áll. A kettő közé az északi oldalon is l á t h a t ó a p o r h a n y ó lávaár bekanyarodása, de még j o b b a n l á t h a t ó ez a déli oldalon. Míg fenn a gerincen éppen csak a n y o m á t találjuk meg annak, addig dél felé, a völgybe haladva, mindjobban előtűnik, úgy hogy a völgyben m á r eléggé széles porhanyó kőzet választja el a k e m é n y zöldköves kőzetet egymástól. A Nagy-Hajtó csatornájának a déli szélét a 6. á b r á n közölt fénykép mutatja (l. 230—231. oldalak között levő táblán). Hogy a Hajtó két erupció-
© B.C.U. Cluj
j á n a k szétválasztása indokolt, azt a csertési altáró szelvénye kétségtelenül igazolta, a m e n n y i b e n ott az a l a t t a terület alatt, ahol a felületen a lávaárat választottam ki, m i n d e n ü t t m e d i t e r r á n t találtak és a Hajtó a l a t t — a m e d i t e r r á n közepette — a táró két dacitcsatornát m e t s z e t t át. A Hajtó és a Szarkó között a felületen m á r n e m kaolinos a lávaár, h a n e m normális állapotban van meg és közöttük az altáró szelvényéb e n csatorna-kitöltésnek vehető kemény kőzet n i n c s e n . Ezt is igazolta az altáró, a m e n n y i b e n a közbeeső rész a l a t t a Szarkó csatornáján kívül m i n d e n ü t t csak m e d i t e r r á n van. A c s a t o r n a á g a k n a k a m á r i s m e r t e t e t t m ó d o n való kiválasztását a Bárzahegy feltárásain kívül a legjobban és m i n d e n kétséget kizárólag a Ferencz József-altárónak és a felette levő területnek a szelvénye igazolja. A Nagyág környékén feltárt daciterupciók r é s z i n t zöldköves, részint normális állapotban v a n n a k meg. Maguk az erupciók teljes egészükben vagy a zöldköveshez vagy a normálishoz tartoznak, de ugyanegy erupcióban l a s s ú á t m e n e t n i n c s e n . Á t m e n e t e t c s u p á n a lávaárban lehet megfigyelni. Ez az á t m e n e t szépen követhető a Hajtótól nyugatra levő t e r ü l e t e n . Míg a Hajtó közelében a lávaár m é g zöldköves, addig tőle n e m m e s s z e m á r normális á l l a p o t b a n van. Bár a zöldköves és normális erupciók egymás közvetlen s z o m s z é d s á g á b a n vannak, mégsem t u d o m azt feltételezni, hogy a zöldköves kőzetek erupciója és a n o r m á l i s é között valami nagy időköz lett volna. Északabbra, a C s e t r á s hegység t e r ü l e t é n t ö b b p o n t o n lehet megfigyelni, hogy a zöldköves erupciók közvetlen s z o m s z é d s á g á b a n vannak a normális erupciók és közöttük csak a lepel m u t a t á t m e n e t e t . Felfogásom szerint e vulkánok közül csak egyeseknél törtek fel a zöldkövesítő gázok és gőzök, míg m á s o k n á l ilyen feltörés n e m volt. A zöldkövesítő h a t á s a z o n b a n kiterj e d t az ilyen vulkánok körül nagyobb területre is és a széle felé m i n d k i s e b b és kisebb lett, úgy hogy az á t m e n e t a zöldköves és normális lepel között egészen természetes. Úgy Nagyág környékén, m i n t az egész Érchegységben a vulkáni u t ó m ű k ö d é s sokkal tovább t a r t h a t o t t , m i n t s e m hogy a normális kőzetek feltörését a r r a az i d ő p o n t r a t e h e t nők, amikor az u t ó m ű k ö d é s m á r m e g s z ű n t . A vulkáni u t ó m ű k ö d é s , h a n e m is zöldkövesedést előidéző tényezőkben, de m é g m a is t a r t a hegység déli lábánál levő szénsavgáz-feltörések alakjában. A zöldkövesedés lefolyását a Nagyág környékén levő dacitoknál is épen úgy, m i n t az Érchegység többi fiatalabb vulkáni kőzeténél, n e m kizárólag a felületen v é g b e m e n t n e k tartom, h a n e m valószinűbbn e k vélem azt, hogy a zöldkövesedés folyamata — legalább részben — m á r a kráterben, vagy még m é l y e b b e n bekövetkezett.
© B.C.U. Cluj
A normális á l l a p o t b a n levő dacitok szürke szinű kőzetek, t ö b b é kevésbbé érdesek. Alapanyagukból a fehér földpát mellett több-kevesebb kivált kvarc l á t h a t ó . A szines elegyrészek közül m a k r o s k o p o s a n az amphibol és biotit vagy ezek közül csak egyik vált ki. Mikroskop alatt ezeken kívül gyakran találkozunk még augittal is, amely olykor, mint pl. a Cukorsüveg kőzetében, bár csak mikroskopikus kristályokban van jelen, eléggé tekintélyes mennyiségre emelkedik. Az egyes ásványok m i n d normális állapotúak s az amphibolok is m é g egészen b a r n a s z i n ű e k . A sok színes elegyrésznek, különösen az a u g i t n a k kell tulajdonítanunk, hogy e dacitok kovasavtartalma a dacitok r e n d e s kovasavtartalmán alul m a r a d . Így pl. a Cukorsüveg kova savtartalma DÖLTER szerint alig haladja meg a 6 2 % - o t (62.14%). Még alacsonyabb ez a Hajtó nyugati oldaláról származó kőzetnél, amelynek kovasav t a r t a l m a D Ö L T E R szerint ugyanis csak 58.01 %. Minthogy a Hajtó n y u gati oldalán m á r zöldköves kőzetek v a n n a k a felületen, D Ö L T E R a d a t a is valószinűleg zöldköves kőzetre vonatkozik. A zöldköves kőzetek h a s o n l ó ásványos összetételt m u t a t n a k , m i n t a normálisok. Szövetük a z o n b a n különböző, mert a zöldkövesek sokkal tömörebbek, k e m é n y e b b e k és szívósabbak, m i n t a normálisak. Színük zöldesszürke. Alapanyagukból a fehér földpáton kívül itt is vagy a m p h i b o l t vagy biotitot vagy m i n d a k e t t ő t és kvarcot l á t u n k kivált alakban. Mikroskop alatt színes ásványain a zöldkövesedés l á t h a t ó ; a kvarc e b b e n is korrodált. Mikroskopikus kristályokban a zöldköves kőzetekben is gyakori az augit. F e l t ű n ő , hogy a zöldkövesedés m a g a s fokán álló kőzetek földpátja is m é g egészen üde m e g t a r t á s ú . Lényeges különbséget k ü l ö n b e n a normális és zöldköves kőzetek földpátja között n e m t a l á l u n k : m i n d k e t t ő az a n d e z i n és labradorit között áll. A földpátok k o v a s a v t a r t a l m a D Ö L T E R szerint a Cukorsüveg normális kőzeténél 5 4 . 7 6 % , a Hajtó déli oldalának kőzetében, amely m á r t a l á n a zöldköves részből származhatik, 5 4 . 5 4 % , míg a kétségtelenül zöldköves Hajtócsúcs kőzetében 5 4 . 1 9 % kovasav van. A dacitok lávaárja közül a n o r m á l i s á l l a p o t b a n m e g m a r a d t kőzetet legszebben a Hajtó déli végén, az ú t mellett figyelhetjük meg, ahol azonnal feltűnik, hogy az mily sok zárványt tartalmaz az alapkőzetből. A lávaár itt erősen p o r h a n y ó kőzetből áll, amelyben alapanyagot alig lehet látni, m e r t az egész m a j d n e m mind ásványszemecskékből áll. A felületen teljesen szétporlik, és csak frissebb feltárásból lehet nagynehezen kézipéldányt készítenünk. A kőzetben a kvarcon kívül a földpát és a m p h i b o l i s m e r h e t ő fel szabadszemmel. Hogy augitot tartalmaz-e, bajos m e g h a t á r o z n i , m e r t porhanyóssága m i a t t vékony csiszolat nem készíthető belőle. Zárványai majdnem kivétel nélkül a
© B.C.U. Cluj
mediterránból és a phyllit-alaphegységből származnak. Hasonló porhanyó a lávaár a normális dacitkúpok körül m i n d e n ü t t . A dacitok zöldköves lávaárja a zöldköves kúpok között levő területen található. R e n d s z e r i n t növényzettel s ű r ű n b e n ő t t és felületét agyag — az ú. n. nyirok — boritja. Ahol feltárás l á t h a t ó benne, a kőzet egészen fehér, tufaszerű és p a d o s a n elváló. Azon területek egy részét, amelyeken s z é t s z ó r t a n legömbölyödött kvarckavicsok hevernek szerteszét agyagmálladékon, valószínüleg ily zöldköves lávaárnak kell tekintenünk, mig m á s része m á r a zöldkövesedett tufához tartozik. Dacittufa és breccia a felületen alig található jó feltárásban, de ide kell s z á m í t a n u n k azokat a területeket, ahol — mint a vízvezető árok m e n t é n — igen gyakori az agyagos málladékban a kavics. Gyakrabban találkozunk a dacit agyagos tufájával és brecciájával a bányafeltárásokban, az egyes csatornaágak szélein.
Amphibolandesit. A nagyágyi völgykatlant a déli oldalról az a m p h i b o l a n d e s i t e k koszorúja határolja. Ezek a kitörések a daciterupció v o n a l á n a k délnyugati oldalához csatlakoznak és a n n a k a v o n u l a t n a k a legdélibb végéül szolgálnak, amely északon a F e h é r Körös völgyében kezdődik és kisebb-nagyobb megszakításokkal Ormingyán és F ü z e s d környékén á t idehúzódik. Az a m p h i b o l a n d e s i t kitörések Nagyág k ö r n y é k é n ÉNyNy—DKK-i irányban elnyuló k ú p s o r o z a t b a n j e l e n t k e z n e k s a közöttük levő területet az a n d e s i t e k lepelképződése tölti ki. Ezek a kőzetek az egész területen m i n d e n ü t t teljesen normális állapotban vannak, a zöidkövesedés m i n d e n n y o m a nélkül. Az egyetlen némileg zöldköves kőzetet csak egy keskeny dykeban találtam m e g a gör. k a t h . t e m p l o m felett emelkedő kúptól kissé keletre. A bányafeltárásokban sehol sem találták meg. Egyedül a Nagy Kálváriahegy az, amelynek az északi széle alatt a F e r e n c t á r ó átmegy, de ebben a t á r ó b a n sem m e t s z e t t é k át az a n d e s i t e t , amiből arra köv e t k e z t e t h e t ü n k , hogy a Kálváriahegy csatornája a mélység felé összeszűkül és egyúttal dél felé is dűl. Az a m p h i b o l a n d e s i t e k r e n d s z e r i n t világosszürke, t á b l á s elválású kőzetek, melyek a felületen lapos d a r a b o k r a széttöredezve, a hegyoldalakon m e s s z e lecsúsznak, úgy hogy az a n d e s i t e k b ő l álló kúpok lejtőit messzire elborítják a lapos a n d e s i t d a r a b o k . Az a m p h i b o l a n d e s i t e k szürkeszinű alapanyagából m i n t állandó elegyrészt a földpáton kívül az amphibolt látjuk kiválva, amely — a
© B.C.U. Cluj
dacitok amphiboljával ellentétben — m i n d i g karcsú oszlopokban vagy tűalakú kristályokban válik ki. Szine m a k r o s k o p o s a n t e k i n t v e : fekete. Egyes erupciókban a z o n b a n az a m p h i b o l mellett n e m ritka a biotit és a kvarc sem. E kőzetekben a biotitot m á r I N K E Y is említi, ellenben
8 . ábra. A B u l i - h e g y k ö r n y é k é n e k g e o l ó g i a i v á z l a t a . 1 = daciterupciók, 2 = szétporoló dacitláva, 3 = amphibolandesit, 4 =
mediterrán.
kvarcot ő sehol sem talált. A biotit és kvarc különösen azokban az andesitkitörésekben gyakori, amelyek közel v a n n a k a daciterupciókhoz és a kettő között mintegy á t m e n e t e t képviselnek. K ü l ö n ö s e n a biotit van elterjedve, m e r t alig van olyan erupció, amelyben t ö b b kevesebb mennyiségben jelen n e lenne. Kvarcot két p o n t o n találtam
© B.C.U. Cluj
1. á b r a . A B u l z s z i k l a
Herczegánynál.
Háttérben balra a Duba, jobbra a Csetrás. (p.
2. ábra. A
228.)
Szárkó dacit kupja (p.
Nagyág
mellett.
228.)
© B.C.U. Cluj
3. ábra. A
dacitláva konglomerátos mállása Nagyág mellett a
Kis-Hajtó
déli lábánál. (p.
229.)
6. á b r a . A N a g y - H a j t ó
déli
lejtője.
D = a v u l k á n i c s a t o r n a k e m é n y , z ö l d k ö v e s d a c i t j a . Dl = a f e l s z i n e n s z é t p o r l ó láva, mely alatt a F e r e n c József-altáró m e d i t e r r á n t metszett
dacit
át.
(p. 242.)
© B.C.U. Cluj
gyakrabban. Az egyik p o n t azon völgyecske j o b b o l d a l á n van, amely a Nagy tótól délre a Vormágai p a t a k b a lejt. E n n e k a. völgyecskének a bal oldalán daciterupcióval találkozunk, míg a j o b b oldalán már a m p h i bolandesit van, melyben a tűalakú fekete a m p h i b o l o k mellett igen gyakori a biolit is, de n e m ritka itt a kvarc sem. A m i n t azonban nyugat felé t á v o l o d u n k a daciterupciótól, a kvarc m i n d r i t k á b b l e s z ; csökken a biotit m e n n y i s é g e is, d e teljesen alig hiányzik egy erupcióból is. A másik p o n t a nagyági völgy j o b b oldalán a Nagy Kálváriahegygyei s z e m b e n a Bulihegyen van, amelynek felépítése annyira fontos, hogy azzal kissé r é s z l e t e s e b b e n kell foglalkoznunk. A Bulihegy (1. a 7. ábrát a 246—247. oldalak között levő táblán)
9. á b r a . A B u l i - h e g y
szelvénye.
1 = mediterrán, 2 = amphibolandesit, 3 = dacitláva, 4 = dacit
csatornakitöltés.
déli l á b á t a m p h i b o l a n d e s i t - t ö r m e l é k borítja, amely a József-táró hajt á s a u t á n megcsúszott, de a csuszamlás felett és még j o b b a n a Bulihegynek nyugatra, a Cukorsüvegre néző oldalán szálban l á t h a t ó az andesit, mely a Bulihegy alját ívalakban veszi körül. Ez az a m p h i bolandesit is h a s o n l ó az előbbihez, a m e n n y i b e n e b b e n is igen gyakori a biotit, de n e m ritka a kvarc sem. Az a n d e s i t felett, m i n t az (8. és 9. á b r á n közölt) alaprajz és a szelvény mutatja, olyan porlós dacit következik, amilyent a Hajtó és Szarkó között találunk, és amelyről kétségtelen, hogy a dacit kiömlött lávaárját képviseli. T e h á t itt is, éppen úgy, m i n t az Érchegység m á s területén, ezt a p o r h a n y ó kőzetet jogosan a lepelhez számíthatjuk. Csak a hegy csúcsán t a l á l t a m olyan jellegzetes kemény kőzetet, amelyet c s a t o r n a k i t ö l t é s n e k l e h e t venni, a h o n n a n az egészen a bányaiskoláig ér le. Ezek alapján a Bulihegy szerkezetét legjobban úgy foghatjuk fel, hogy először az a m p h i b o l a n d e s i t tört fel, amelyre r e á ö m l ö t t s azt b e t a k a r t a a dacit lávája, és csak k é s ő b b t á r t a fel i s m é t az erózió.
© B.C.U. Cluj
Sokkal e r ő l t e t e t t e b b és kevésbbé valószinű l e n n e az a magyarázat, amely szerint a dacitkúp alján ívalakban t ö r t volna fel az andesit. Ez az egyedüli hely Nagyág környékén, amelyből az a n d e s i t és dacit erupciójának korviszonyára n é m i következtetést v o n h a t u n k . Ezideig I N K E Y közleménye u t á n a dacitot t e k i n t e t t ü k az i d ő s e b b k é p z ő d m é n y n e k és az a m p h i b o l a n d e s i t e t fiatalabbnak. Erre a feltevésre az egyedüli s z á m b a v e h e t ő t á m a s z t ó p o n t az l e n n e , hogy a dacitok nagyrésze zöldkövesedve van, az a m p h i b o l a n d e s i t e k ellenben a dacitok közvetlen közelében sincsenek. A z o n b a n ez a tény is k e v é s b b é bizonyitó erejűvé válik, h a meggondoljuk, hogy a nagyági völgy déli részén levő dacit-kitörések, amelyek a legközelebb fekszenek az a n d e sitekhez, szintén m i n d normális á l l a p o t b a n m a r a d t a k meg. Ily állapotb a n van ugyanis a Cukorsüveg és a Bulihegy dacitja is. H a s o n l ó a n nincs bizonyító ereje a n n a k sem, hogy a vormágai szarmata konglom e r á t b ó l hiányoznak az a m p h i b o l a n d e s i t z á r v á n y o k , a m i n t azt I N K E Y említette, m e r t a b b a n , h a n e m is oly gyakran m i n t a dacitok, de mégis előfordulnak az a n d e s i t e k is. Hogy az a n d e s i t e k Nagyág környékén is idősebbek lehetnek, m i n t a dacit, azt abból is gyaníthatjuk, hogy az Érchegység egész területén, ahol a k e t t ő n e k a korviszonyát meg l e h e t e t t állapítani, m i n d e n ü t t az a n d e s i t volt az idősebb kőzet. Az a m p h i b o l a n d e s i t e k mikroskopikus összetételében a m á r eml í t e t t ásványokon kívül részt vesz még az augit is, amely ezekben is úgy fejlődött ki, m i n t a dacitokban.
A b á n y a t e r ü l e t és b á n y a f e l t á r á s o k
földtani
viszonyai.
A szoros é r t e l e m b e n vett b á n y a t e r ü l e t és az a l a t t a levő bányafelt á r á s o k földtani viszonyait VIIa—e t á b l á k o n közölt térképek t ű n t e t i k fel. A nagyági b á n y á s z a t legmagasabb tárója a nagyági völgyből 787 m m a g a s a n kiinduló ó- és új Mária-táró volt. Alatta 752 m - b e n az Ó-altáró következett, ezalatt 734 m-ben a F ü l ö p t á r ó és 724 m - b e n a B e r n á t t á r ó volt. Tovább lefelé 679 m-nél a Dániel és 663 m-nél a Mihálytáró nyíltak. Mindezek a b á n y á k ma m á r b e j á r h a t a t l a n o k . A Mihálytáró a l a t t következik a m a még bejárható legfelsőbb táró, a Józseftáró 637 m m a g a s s á g b a n . I n n e n lefelé 75 öl mélységig az egyes szinteket az ölek u t á n jelölték, úgy hogy a 75 ölszint megfelel a 490 m m a g a s a n levő F e r e n c t á r ó szintjének. A Ferenctáró szintje alatt levő szinteket a táró szintje alatt levő mélységnek megfelelően m á r méterekben jelzik. A legmélyebb szint o t t l é t e m idején a F e r e n c József altáró szintje volt, a tenger szine felett 335 m m a g a s a n és a Ferenc-
© B.C.U. Cluj
táró a l a t t 155 m mélyen. Amikor felvételeimet végeztem, akkor kezdették az a l t á r ó szintje alatt a mélyműveleteket hajtani, de m é g a 20 m-es szint sem volt kihajtva. Mint m á r említettem, ottlétem idején a legfelső bejárható szint a Józseftáró szintje volt. I n n e n lefelé egészen a csertési altáróig terjedő összes közbülső szinteket nem j á r h a t t a m m i n d b e részletesen és felvételeimet csakis a legkiterjedtebb szinteken végeztem. A bejárható területek részletes felvételét a Józsefszinten, a Fer e n c s z i n t e n , a F e r e n c t á r ó alatt a 40 m-es m é l y s z i n t e n és a csertési altáró szintjén végeztem, amelyeknek földtani térképét a VIIa—e táblákon közlöm. Külső szint. E m l í t e t t e m már, hogy a nagyági b á n y á k b a n a H a j t ó n a k és a S z e k e r e m b n e k erupciója, amelyeknek ezideig a b á n y á k b a n lényeges szerepet tulajdonítottak, n e m szerepelnek. Az érctelérek mellékkőzeteként csakis azok a kis d a c i t - c s a t o r n a á g a k fordulnak elő a b á n y á k b a n , amelyeket a külső szinti t é r k é p e n I—VI. számmal jelöltem. Az I. erupciót a r. k a t h . t e m p l o m felett emelkedő gerincen találjuk, ahol t ö b b kisebb csatornaág n y o m o z h a t ó ki a felületen. Hogy ezek a mélyben egyesülnek-e egymással vagy a bányafeltárásokban csak a legészakibb, a Gregyina popin l á t h a t ó erupció van-e meg, e l d ö n t e n i nem tudtam. A II. erupciót az a dacit dyke képviseli, mely a g. k a t . t e m plomtól kiindulva a B e r n á t t á r ó m ö g ö t t és a b á n y a h i v a t a l m e l l e t t közel északi i r á n y b a n húzódik a Gregyina p o p i oldalára. A III. erupció s z i n t é n a g. kat. templomtól indul ki északkeleti i r á n y b a n és déli vége a II. erupció déli végével m á r a külső szinten is egyesül. Ez ÉÉK-i irányban a S z e k e r e m b Ny-i lábánál levő (a Mária-tárna hányójánál tokolló) völgyecskébe huzódik, hol a völgyecske elágazása előtt véget ér. E h h e z a csatornaághoz van kötve a Magdalénatelér. A IV. erupciót u g y a n e b b e n a völgyecskében találjuk, ahol az a völgyecske elágazásától északnyugati i r á n y b a n húzódik. Alakja tojásdad. Ezen erupció m e n t é n futnak le az előlfekvő Longintelérek. Az V. erupció szintén u g y a n a b b a n az völgyecskében van a baloldali mellékág mellett. Alakja szintén tojásdad. Mellette a valódi Longinokat találjuk. A VI. erupció a Hajtópatak felső részén, közvetlenül a Hajtó kúpja alatt van. Minthogy térszinileg nem tűnik fel, k ö n n y e n azt l e h e t n e hinni, hogy vagy a Hajtó k ú p j á n a k keleti nyulványa vagy esetleg a kúpról lecsúszott részlet. A b á n y a f e l t á r á s o k b a n a z o n b a n m i n d e n ü t t egészen az altáró szintjéig k ö v e t h e t ő .
© B.C.U. Cluj
A felsorolt erupciók között levő t e r ü l e t e t a felületen vagy agyag — részint lávaár, részint tufa málladéka — borítja, a m e l y b e n h e l y e n k é n t kavicsok is fordulnak elő, vagy pedig k i b u k k a n h e l y e n k é n t a szétbont o t t lávaár is a m á r j e l l e m z e t t formájában. A II. és III. erupciók között van a felszínen a Gregyina popi oldalán, a Hajtóra vezető gyalogút m e l l e t t a m á r említett m e d i t e r r á n kavics előfordulás. A II. erupció nyugati szélén a b á n y a h i v a t a l a l a t t b u k k a n ki a m e d i t e r r á n .
József szint. H a a Józsefszint t é r k é p é t összehasonlítjuk a külső szint, térképével, akkor azt látjuk, hogy azon m e g v a n n a k m i n d a z o k a csatornaágak, amelyeket a külső s z i n t e n k i m u t a t t a m . Az I. kitörés helyzete kb. ugyanaz, m i n t a felületen. A I I . - n a k a déli végét n e m tárták fel a bányaműveletek, de a Margaréta-telér mellett messze követhető észak felé, ahol a IV. erupcióval összeolvadt. A III. erupció a I I - t ó l sokkal é s z a k a b b r a válik el, m i n t a külső szinten. Észak felé a Magdaléna-telér m e n t é n követhető és északi végét az V. erupciótól a m e d i t e r r á n választja el. A IV. kitörés e b b e n a s z i n t b e n sokkal d é l n y u g a t a b b r a van, m i n t a felületen és terjedelemben nagyon megnövekedett. H a s o n l ó a n déln y u g a t a b b r a h ú z ó d o t t az V. erupció is, amely a külső s z i n t e n felismert alakját még némileg m e g t a r t o t t a , csakhogy r ö v i d e b b é és szélesebbé lett. A IV. és V. erupció között egy h a r á n t v á g a t b a n m e g t a l á l t a m a m e d i t e r r á n t . A VI. erupció helyzete e b b e n a s z i n t b e n is ugyanaz, m i n t a külsőn, csak kissé n y u g a t a b b r a h ú z ó d o t t az alá a terület alá, ahol a felszinen még a Hajtó csatornája van meg. Az egyes c s a t o r n a á g a k között levő területet lágy, fehér, igen kaolinos kőzet alkotja, míg a c s a t o r n a á g a k kőzete, k ü l ö n ö s e n olyan helyeken, ahol telérek a közelben nincsenek, k e m é n y és zöldköves. M e d i t e r r á n t ezen a szinten a m á r említett két p o n t o n kívül csak a IV. erupció nyugati oldalán t a l á l t a m kis t e r ü l e t e n . Megjegyzem, hogy azokat a fekete agyagos brecciákat, amelyek mindig a c s a t o r n á k o n kívül v a s t a g a b b rétegben fordulnak elő és amelyeket eddig a g l a u c h h a l egybe foglaltak, a m e d i t e r r á n h o z számítom, hogy a f e l t ü n t e t é s n é l a vulkáni kőzetből álló c s a t o r n a á g a k annál j o b a n kitűnjenek. Hogy ezek a brecciák n e m azonosak a glauchhal, arra még a glauch tárgyalásánál vissza fogok térni. A Józsefszint délkeleti részét, az A N T A L , W E I S S E és K A R T H A U Z I s t b . telérek környékét m á r n e m l e h e t e t t bejárnom. Fereneztáró szintje. Ha e szint térképét összehasonlítjuk a külső és a Józsefszint térképével, láthatjuk, hogy e b b e n is m e g vannak mindazok a csatornaágak, amelyeket a külső s z i n t e n k i m u t a t t a m . Lényegesebb különbséget csak az egyes erupciók kiterjedésében és
© B.C.U. Cluj
helyzetében találunk, amelyek itt m á r közelednek a Józsefszinten talált kifejlődéshez. Az 1. erupció helyzete kb. ugyanaz, m i n t a felületen. A I I . és I I I . erupció déli sarka m á r erősen északra h ú z ó d o t t és a I I . erupció északon itt is összeér a I V . erupcióval, amely e b b e n a szintben is erősen m e g v a s t a g o d o t t és h o s s z a n t i i r á n y b a n is megnyúlt, de északi vége m á r délebbre esik, m i n t a Józsefszinten. Ezenkívül délnyugatra is h ú z ó d o t t , úgy hogy északi vége összeér a V I . erupcióval. Az V . erupció szintén nagyobb terjedelművé válik és délnyugatra húzódik. Északkelet-délnyugati iránya pedig északnyugat-délkeletivé válik. A bányaterület délkeleti szélét, a K A R T H A U Z I - és KÁROLIN-telérek környékét nem l e h e t e t t b e j á r n o m és így a I I . erupció északi részét sem sikerült megállapítanom. Az egyes erupciók között levő területet fehér kaolinos, igen p u h a lávaár alkotja itt is, amelyhez n é h u l tufa is járul. Az egyes csatornaágak m á r jóval k e m é n y e b b kőzetből állanak, amelyek csak a telérek közelében szenvedtek erős elbontást. A h a t á r vonal n e m v o n h a t ó m e g m i n d e n ü t t élesen, de pár m é t e r különbséggel a legtöbb p o n t o n mégis m e g v o n h a t ó volt. Látjuk erről a térképről, hogy a fentebb jelzett I . és V I . erupciót itt m á r köröskörül veszi a mediterrán üledék, sőt u t ó b b i t ö b b p o n t o n megjelenik a többi csat o r n a á g között is. A 40 m-es szint. A 40 m-es szinten m á r a fentebbitől nagyon eltérő képet nyerünk. Az I . erupció itt. n i n c s e n teltárva. A I I . és I I I . erupció déli széle n e m h a t á r o z h a t ó meg, de a kettő érintkezése m á r egészen északon van. A I I . erupció m a j d n e m egészen beleolvadt a I I I . erupcióba és a I I I . erupció erősen megvastagodott, északi vége felnyult az V . erupció mellé. A I V . erupció megvastagodott és m é g j o b b a n délre húzódva, hosszanti kiterjedése is csökkent. Hogy délen n e m ér-e össze m á r a I I . erupcióval, azt feltárások h i á n y á b a n n e m volt megá l l a p í t h a t ó . A V I . erupció helyzete és kiterjedése e b b e n a s z i n t b e n sem változott lényegesen. Az erupciók között még túlsúlyban van a fehér kaolinos lávaár, de m á r lényeges szerepet játszik a csatornaágak között is a m e d i t e r r á n . Az V . erupciót az északi, keleti és déli oldalon is bizonyos távolságra kíséri a m e d i t e r r á n . Ferencz József altáró szintje. Még sokkal eltérőbb a felületétől az a kép, amelyet az altáró szintjén találunk. Oly nagy itt a különbség, hogy el sem h i n n ő k , hogy itt is ugyanazokkal a kitörésekkel van dolgunk, m i n t a felületen, ha végig n e m kísértük volna és nem láttuk volna, hogy az egyes csatornaágak a mélység felé mily változásokon m e n t e k át. E b b e n a szintben az egyes c s a t o r n a á g a k k e m é n y kőzete még j o b b a n elválik a p o r h a n y ó lávaártól, m e r t a csa-
© B.C.U. Cluj
tornaágak nincsenek itt a telérek m e n t é n annyira m e g b o n t v a , m i n t a felsőbb s z i n t e k e n . E n n e k az az oka, hogy itt a c s a t o r n a á g a k a t m á r alig metszik telérek. E b b e n a s z i n t b e n az erupció főtömegét eltorzult W alakú h a t á r t m u t a t ó kőzet alkotja. E n n e k a nyugati szárnya a legnagyobb valószínűséggel az I. erupciónak felel meg, m e r t — m i n t a felsőbb szintekről láthatjuk — csakis ez az erupció közeledhetik arra a helyre. A kitörés középső részét a IV. erupció alkotja, amely n y u gati részén összeolvadt az I. erupcióval. A II. és III. kitörés ezen a s z i n t e n m á r csak egy kis tojásdadalakú erupcióvá z s u g o r o d o t t össze. Az V. erupció s z i n t é n összeolvadt m á r a IV.-el és ez alkotja a W alak keleti szárnyát. A VI. erupció még itt is egészen külön áll, kissé kelet e b b r e , m i n t a 40 m-es szinten. Az ezen t e r ü l e t e n belül eső rész majdnem kizárólag a fehér b o n t o t t kőzetből áll, de n é h á n y p o n t o n még oly breccia is előfordul, n e v e z e t e s e n a IV. és V. erupciók alkotta sarokban, amelyet n e m szám i t h a t u n k a glauchok közé. A kitörések szélein köröskörül m i n d e n ü t t m á r a tiszta m e d i t e r r á n rétegeket találjuk. A Ferencz József altáró szelvénye. (L. VIII. táblán.) Míg a József és F e r e n c tárók szelvényében az érces területig m i n d e n ü t t csak a m e d i t e r r á n t látjuk feltárva, addig a Ferencz József altáró szelvényéb e n a m e d i t e r r á n o n kívül még dacitcsatornákkal is találkozunk. Az altaró a felsőcsertési völgyből indul 330 m magasságból s keleti irányban a Hajtó csúcsa felé halad. Vagy 5 km távolságra érték el az érces t e r ü l e t e t . Ez az altáró a legnagyobb t e r ü l e t e n a m e d i t e r r á n alsó szintjének különböző vörös homokköveit, agyagjait és konglomerátjait metszi, de n e h á n y p o n t o n megtalálták vele a dacitot is. Az első daciterupciót a 0 p o n t n a k vett Hajtó csúcsától n y u g a t r a 1100 és 1300 m között találták m e g 200 m szélességben. Minthogy ez a p o n t teljesen a Szarkó kúpja alá esik, kétségtelen, hogy a n n a k a csatornájával van i t t dolgunk. A m á s i k feltörés ettől keletre, a 0 ponttól 850 és 970 m között van, 120 m szélességben. A m i n t a VIII. táblán közölt szelvény mutatja, ez a kitörés a Hajtó nyugati kúpjának felel meg, amely a mélység felé nyugati i r á n y b a n dűl. A két erupció között m e d i t e r r á n van, míg a felületen a m á r jellemzett p o r h a n y ó normális lávaárat találjuk. A következő kitörést t o v á b b keletre, a 0 p o n t t ó l 230 és 580 között m e t s z e t t é k át 350 m szélességben. Ez az erupció is n y u g a t felé dűl és megfelel a Hajtó keleti kitörésének. A Hajtónak mindkét erupcióját a mélyben a m e d i t e r r á n választja el egymástól és m e d i t e r r á n t találunk még t o v á b b keletre is, a 0 ponttól kelet felé mintegy 120 m-ig, ahol a nagyági b á n y a t e r ü l e t alá érünk. Az egész
© B.C.U. Cluj
altáróban, a szájától kezdve — az említett daciterupciókon kivül — egészen eddig a pontig, m i n d e n ü t t csak mediterránt m e t s z e t t át a táró. Minden kétséget kizárólag állhat t e h á t az a feltevésünk, hogy az említett h á r o m dacitelőfordulás a Szarkó és a Hajtó két erupciójának a csatornakitöltése. Ez pedig különösen azért rendkívül fontos, m e r t igazolja a n n a k a m ó d s z e r n e k a helyességét, amelyet a csatornakitöltések felszíni kijelölésére leírtam.
A
glauch.
Mielőtt a nagyági b á n y a t e r ü l e t felépitésének és az ércteléreknek a leirásába kezdenék, szükséges, hogy megismerkedjünk azokkal az agyagszerű képződményekkel kitöltött telérekkel, amelyeket glauch névvel szoktak illetni és amelyeknek a képződésére az irodalomban már az elméletek egész sora keletkezett. Úgy a glauchnak az Érchegység többi b á n y á j á b a n való nagyobb elterjedése, m i n t a képződésére alkotott különböző elméletek indokolttá teszik, hogy vele részletesebben foglalkozzunk. Az erdélyrészi Érchegység t ö b b bányájában, de k ü l ö n ö s e n Nagyágon, előfordul egy szürke vagy fekete, agyagos-iszapos, r e n d e s e n brecciás k é p z ő d m é n y , amely az összes kőzeteket telérek vagy szerte-szétágazó erek alakjában áthálózza. Ezek a telérek vagy erek n é h a több m é t e r vastagságot is elérnek, n é h a pedig alig papírvékonyságúak. A glauch főanyaga, m o n d h a t n i alapanyaga sötétszürke vagy fekete, n é h a kemény, de a legtöbbször lágy, g y ú r h a t ó h o m o k o s agyag, amelybe brecciásan k e m é n y e b b kőzetzárványok v a n n a k beágyazva. Ezek a beágyazások r e n d s z e r i n t szögletes dacitdarabokból, gyérebben phyllit- és homokkőtöredékekből, valamint gömbölyű kvarckavicsokból állanak. A nagyági glauch m á r igen régen feltűnt úgy a nagyági bányászoknak, m i n t az ott megfordult szakembereknek, m e r t részint egyenes i r á n y b a n vonuló telérszerű fellépése, részint a kőzetekben való finom szerteágazása feltűnő j e l e n s é g volt. A glauch összes irodalmi felsorolására vonatkozólag e h e l y ü t t csak utalok I N K E Y munkájára, melyben a glauchra vonatkozó vélemények részletesen ismertetve v a n n a k (p. 56—63.). I t t csak röviden azt emlitem fel, hogy m á r G E R U B E L , G R I M M és H I N G E N A U is felismerték; feltűnt az COTTA-nak is, aki «különböző agyagpala változatoknak szögletes töredékeit, r i t k á b b a n a mellékkőzetnek lekerekített görgetegeit is» látta b e n n e . Hogy C O T T A ezen észlelése csak igen ritka esetre vonatkozhatik, m á r I N K E Y is felemlítette. A "Geologie S i e b e n b ü r g e n s " - b e n nagyobbrészt COTTA megfigyelései v a n n a k idézve, megtoldva azzal az igen helyes
© B.C.U. Cluj
megfigyeléssel, hogy a bányászok a nagy üledékrögöket is glauchnak nevezik. H Ö F E R valóságos vulkáni kőzetnek tekinti. P O S E P N Y igyekezett először képződését megmagyarázni. Első idevágó munkája a verespataki glauchról szól, ami tulajdonképen ugyanaz, mint a nagyági s előfordulásáról azt mondja, hogy mindig két erupció h a t á r á n fordul elő s keletkezését i s z a p v u l k á n n a k tulajdonítja. Második közleményében a z o n b a n a repedések kitöltését felülről származtatja. TIETZE a szerbiai glauchra G R O D D E C K azon elméletét fogadja el, amellyel a harzi b á n y á k b a n előforduló telér-agyagpalaképződését akarja megmagyarázni. E m a g y a r á z a t szerint a kőzet r e p e d é s e i n e k m e n t é n a l a s s ú mozgás és surlódás következtében kőzetpor képződött, ami vízzel i s z a p p á lett s a n y o m á s következtében megszilárdult. P O S E P N Y k é s ő b b a glauchot a typhoni k é p z ő d m é n y e k közé sorozta s képződésére h á r o m eshetőséget sorol fel, anélkül, hogy azok közül valamelyikhez csatlakoznék véleményével. Még p e d i g : 1. a kőzetfalak súrlódásából létrejött kőzetpornak vizzel való keveredésére, 2. hogy a külszinig érő h a s a d é k o k felülről töltettek b e és 3. iszapvulkánból való képződés, a mikor alulról erős n y o m á s útján szorult be az iszap a hasadékokba. Hogy ezeket az elméleteket a nagyági viszonyok n e m erősítik meg, azt I N K E Y m á r k i m u t a t t a . Szerinte legtöbb j o g o s u l t s á g a még a h a r m a d i k elméletnek van, a h o l az iszapvulkán szót teljesen el akarja ejteni, m e r t a «glauch n e m eruptiv, h a n e m intrusiv kőzet.» A glauch képződésére I N K E Y igen szellemes magyarázatot a d o t t . Magyarázatának veleje a k ö v e t k e z ő : A zürzavaros h a s a d é k h á l ó z a t o t helyi diszlokációnak tulajdonítja s n e m a kihüléssel járó ö s s z e h ú z ó d á s következményének. Ez a diszlokáció a t r a c h y t t ö m e g b e n egyfelől nyomást, másfelől feszülést idézett elő s egyszerre okozta a kőzet szétr e p e s z t é s é t és a glauch anyag b e n y o m u l á s á t . A diszlokációkat n e m az általános t ö m e g m o z g á s o k b a n keresi, h a n e m a b b a n az ingadozó egyensúlyi helyzetben, amelyben a d a c i t t ö m e g volt a m e d i t e r r á n o n az erupció hasadék felett. A glauch anyagát r é s z b e n a mellékkőzet oldalfalaiból származtatja, de r é s z b e n a m é l y e b b e n fekvő kőzetből is, "mely az erős nyomás alatt porrá zúzódott s vizzel együtt híg iszappá alakult." "A m i n d e n e s e t r e szükséges víz a b b a n lelné magyarázatát, m e r t a med i t e r r á n rétegek, melyek a köztük kitört t r a c h y t t ö m e g súlya alá kerültek, szerkezetüknél fogva t e r m é s z e t e s víztartókat képeztek. A kitörés maga, j o b b a n mondva egy idegen tömeg közbeékelődése, a m a rétegek földalatti vízkeringését megzavarta, a mélység forrásai ezen akadály körül meggyültek és a mechanikailag p o r r á z ú z ó t t réteganyaggal keverve földalatti i s z a p m e d e n c é k e t képeztek, melyek a rájuk n e h e z k e d ő óriási
© B.C.U. Cluj
tömeg n y o m á s a alatt állottak. H a m á r m o s t eme t ö m e g b e n é p e n az anyag ingatagságánál fogva r e p e d é s e k keletkeztek, a kész iszap (vagy bár tiszta víz is) n y o m b a n felszállhatott és a r e p e d é s e k törmelékén keresztül fokról-fokra a legvékonyabb h a s a d é k o k b a is e l j u t h a t o t t . " (p. 63.) INKEY szellemes m a g y a r á z a t á t S E M P E R n e m fogadja el. Ő leír egészen vékony glauchteléreket, amelyekről kimutatja, hogy n e m egyebek pyritimpregnációknál. Ezeket a z o n b a n a nagyági b á n y á s z o k is t a p a s z t a l a t o m szerint m á r helyesen felismerték és m i n d i g pyritzsinóroknak nevezik és n e m glauchnak. A v a s t a g a b b glauchteléreket S E M P E R dörzsbrecciának mondja, amelynek úgy beágyazott darabkái, m i n t kötőanyaga a mellékkőzetből származik. A b e n n e levő m e d i t e r r á n üledéket úgy magyarázza, hogy a h a s a d é k a felsőbb szinteken ilyen üledékrögöt m e t s z e t t át és abból h u l l o t t a l á az üledékdarabka. S E M P E R ezen magyarázatát teljesen m e g d ö n t i az az egyetlen tény is, hogy a glauchtelérekben gyakoriak az egészen szögletes phyllitdarabok is, amelyek pedig csakis alulról s z á r m a z h a t t a k és felülről n e m h u l l h a t t a k b e . Áttérek ezekután s a j á t m e g f i g y e l é s e i m i s m e r t e t é s é r e . Mielőtt a z o n b a n ezt t e n n é m ki kell emelnem, hogy a valemori és felsőkajáneli b á n y á k b a n is előfordulnak hasonló képződmények, melyek j e l e n l é t é t i t t I N K E Y i s m e r t e t e t t magyarázatával megvilágítani n e m lehet. A nagyági b á n y á k b a n — épen úgy, m i n t a v e r e s p a t a k i b a n is — tulajdonképen két fajta glauchot láttam, a m i n t az a Geologie S i e b e n b ü r g e n s - b e n is ki van emelve, amelyek kifejlődésre igen h a s o n l í t a n a k egymáshoz, de képződésre n e m . Az egyik a tulajdonképeni glauch, amely r e n d s z e r i n t m e r e d e k e k b e n álló t e l é r e k b e n , sokszor az é r c telérekkel szoros k a p c s o l a t b a n és szerte ágazó finom e r e k b e n jelenik meg. E n n e k az alapanyaga szürke vagy fekete agyagos iszapos képződmény, kiszáradva r e n d e s e n k e m é n y s ebbe az a l a p a n y a g b a v a n n a k brecciásan beágyazva a dacit szögletes töredékei, r i t k á b b a n a m e d i t e r r á n és a phyllit-alapkőzet darabjai is. A glauch másik fajtája tulajdonképen n e m egyéb, m i n t az i s z a p o s d a c i t b r e c c i a , amely m i n d i g a dacit lepel alján jelenik m e g és gyakran az erupció m e n t é n a mélyből felszorult. Így a kitörés okozta össze-vissza való gyürődés követk e z t é b e n a lepel k ö z e p e t t e is meg jelenhetik. R e n d e s e n v a s t a g rétegekben ( n é h a t ö b b méter) mutatkozik, melyek r i t k á b b a n m e r e d e k e n fel v a n n a k állítva, r e n d s z e r i n t a z o n b a n l a n k á s a b b a n dülnek. H a az egyes b á n y a szinteken a lepelképződményből kifelé (K-re, É-ra vagy Ny-ra) megyünk, akkor gyakran megtaláljuk ezt a lepel és a m e d i t e r r á n között. Ez a breccia a tulajdonképeni glauchnál r e n d s z e r i n t jóval p u h á b b van b e n n e szögletes dacitzárvány is, de különösen gyakori a szögletes vagy gömbölyű kvarckavics. Képződése természetes, m e r t n e m
© B.C.U. Cluj
egyéb, m i n t a dacit iszapos brecciája, amely r e n d s z e r i n t vagy közvetlenül a dacitlepel a l a t t van, vagy a kettő között még tufa réteg is előfordul. Áttérve e z u t á n a tulajdonképeni glauch megbeszélésére. Mindenekelőtt azzal jőjjünk tisztába, hogy hol fordul az elő a g l a u c h ? Előfordulási p o n t j a a felsőbb szinteken a szerteágazó dacitkürtők dülése m i a t t n e m ad m e g b i z h a t ó képet s azért ott kell hogy tekintsük, ahol e kürtők m á r — legalább n a g y r é s z b e n — egyesültek, t. i. az a l t á r ó b a n . H a i t t végig járjuk az altárót, akkor azt látjuk, hogy a glauch r e n d s z e r i n t az érctelérekkel kapcsolatban fordul elő. Előfordul a z o n b a n ezek nélkül is, de az ilyenek — m i n t h o g y a bányászok n e m fektettek reá súlyt — kevésbbé t ű n n e k fel. Az előfordulási p o n t o k r a nézve feltünő, hogy legnagyobb r é s z t a b b a n a b o n t o t t fehérszínű, p o r h a n y ó s k ő z e t b e n a leggyakoribbak, a m i t én m i n t lepelképződményt sorolhatok fel. Átmegy a z o n b a n i n n e n a m e d i t e r r á n b a és a dacit kürtőjének a szélébe is. A kürtő szélén k ü l ö n ö s e n oly p o n t o k o n fordul elő, még pedig az érctelérek m e n t é n , ahol két kürtő egyesülésénél megy át a telér (pl. 41-ik ér = valódi Longin). M a g á b a n a v u l k á n i c s a t o r n a b e l s e j é b e n , a z ü d e zöldköves dacitban sohasem láttam glauchot. Az a l t á r ó b a n is aligha lehet a valódi glauchok közé sorozni a z o k a t a vastag glauchnak m o n d o t t részleteket, amelyek 41 ér ( = valódi Longin) déli végén a I I — I I I . erupciók környékén vannak, m e r t ezek itt sokkal n a g y o b b vastagságban v a n n a k meg, m i n t a többi valódi glauch telér ós anyaguk sem h a s o n l í t hozzá. A v a l ó d i g l a u c h a fentebb említett brecciánál r e n d s z e r i n t jóval k e m é n y e b b k é p z ő d m é n y s legfeljebb csak az érctelérek mellett porlékony. R e n d s z e r i n t szürkés vagy feketés, homokos agyagból álló a l a p a n y a g a van. Néhol ez a t ö m ö r — egyöntetű — anyag tölti ki az egész eret, m á s u t t kisebb-nagyobb m é r t é k b e n zárványos (1. 10. á b r á t a 2 4 6 — 2 4 7 . oldalok között levő táblán). Zárványai közül a dacitlepel fehérszínű szögletes darabjai az uralkodók, de — h a gyérebben is — azért n e m ritkán találunk zárványokat a m e d i t e r r á n alapkőzetből és a mélyb e n levő phyllitekből is. A valódi glaucherek a brecciáktól eltérőleg, m a j d n e m mindig m e r e d e k e n dűlnek s a csapás iránya, legalább a tőlem észlelt esetekben, közel megegyezik az érctelérek irányával. Vastagságuk n e m t e h e t ő több m é t e r r e , m i n t I N K E Y a glauchokról általában írja ( t e r m é s z e t e s e n ő belefoglalta a fentebb említett brecciát i s ) ; a m i t én l á t t a m , azok között a legvastagabb is alig volt 1 m. A glauch eredetére és képződésére vonatkozólag n e m érthetek m i n d e n b e n egyet az eddigi vizsgálóknak sok r é s z b e n e l l e n t m o n d ó véleményével. Felfogásom a glauch a n y a g á n a k eredetére n a g y r é s z b e n
© B.C.U. Cluj
megegyezik az INKEYével, b á r képződését és anyagának a hasadékokba való belejutását, m i n t az a l á b b i a k b a n kifejteni igyekszem, m á s k é p p e n magyarázom. Már a fentebbiekből is nyilvánvaló, hogy a glauchot valódi erupciós kőzetnek n e m tekinthetjük, valamint világos az is, hogy a dacitfalak surlódása alkalmával k é p z ő d ö t t iszapporból sem keletkezhetett, amint k ü l ö n b e n ez még a következőkből is kiderül. Mint fentebb láttuk, a valódi glauch elterjedése főleg a lepelképződményre szoritkozik és a kürtőkbe és a környező m e d i t e r r á n rétegekbe csak kis területre hatol be. Már ez a tény is kulcsot ad a kezünkbe, amellyel képződésének a nyitjára j ö h e t ü n k , s kizárja a kőzetfalak surlódási porából való képződést. A glauch a n y a g á n a k eredéséről n é z e t e m megegyezik az INKEYével, hogy az t. i. r é s z b e n a mellékkőzet darabjaiból, r é s z b e n az alapkőzetül szolgáló m e d i t e r r á n b ó l származik. A h a s a d é k o k kitöltését a z o n b a n a tőle a d o t t magyarázattal n e m t u d o m megfejteni. Nevezetesen n e m t u d o m elképzelni, hogy az aránylag parányi kürtők, amiket kétségtelenül k i m u t a t h a t t a m , a m e d i t e r r á n b a n m i n t z a v a r h a t t á k meg a b e n n e levő víz keringését. Ezek m é g akkor is, h a e m e d i t e r r á n rétegek igen jó víztartók lennének, vajmi kevés akadályt okoztak volna a b e n n e levő víznek, s elzárásuk által m e d e n cék semmi esetre sem k é p z ő d h e t t e k volna. A m e d i t e r r á n rétegek a z o n b a n igen rossz víztartók, m e r t leginkább agyagos k é p z ő d m é n y e k b ő l állanak. Nem l e h e t az I N K E Y magyarázatával a phyllitnek belekerülését s e m megfejteni, m e r t Nagyágon az altáró szintje alatt a phyllit legalább is 1 0 0 m mélyen lehet. Oly n y o m á s t pedig, mely a m e d i t e r r á n rétegek ily vastag t ö m e g é n phyllit d a r a b o k a t sajtol fel, n e m t u d o k elképzelni. H o g y a phyllit darabkák a m e d i t e r r á n rétegek felső részéből vagy a lepel zárványából kerültek volna ki, bajos feltételezni, m e r t úgy a lepelben, m i n t a m e d i t e r r á n b a n nagyon ritkák e zárványok. Hogy a medit e r r á n b ó l semmiesetre sem k e r ü l h e t t e k be, azt abból is következtethetjük, hogy a phyllit darabok m i n d i g szögletesek. Egy p o n t o t ismerek csak a külső szinten, hol a lepelben gyakoribb a phyllit zárvány, a Hajtó délnyugati lejtőjének végén. Az erdélyrészi Érchegység glauchjainál — az offenbányait kivéve, melyet közelebbről n e m ismerek — ki lehet m u t a t n i , hogy m i n d olyan területen fordulnak elő, hol a vulkántól áttört alapkőzet agyagos r é t e gekből áll. A valódi glauchtelérek irányát én m e g l e h e t ő s e n egyezőnek talált a m az érctelérekével, sőt az érctelérek igen sok e s e t b e n szoros kapc s o l a t b a n v a n n a k a glauch telérekkel s a n e m e s érc igen gyakran
© B.C.U. Cluj
magában a glauch é r b e n is előfordul (Altáró 41-ik ér = valódi Longin). Előfordulnak a z o n b a n ezenkívül szerteszét ágazó, a l e p e l k é p z ő d m é n y t m i n d e n i r á n y b a n áthálózó, sokszor egészen hajszálvékony erek is. (Vigyázni kell, hogy ezeket az ereket össze n e tévesszük a gyakran csalódásig h a s o n l ó pyrittel kitöltött erekkel.) Az érctelérekkel egyező glaucherek h a s a d é k á n a k a képződését ugyanabból magyarázhatjuk, m i n t az érctelérekét, t. i. tektonikai okokból. A szerteszét ágazó, hálószerű h a s a d é k o k keletkezésére többféle alkalom is kinálkozhatott, amelyek — h a n e m is egyidejüleg, h a n e m e g y m á s u t á n h a t v a — l é t r e h o z h a t t á k a kőzetnek m i n d e n i r á n y b a n , szabálytalanul való összerepedezését is. Ezek közül az első a kifolyt láva kihűlése s az ezzel járó r e p e d é s e k l e h e t t e k ; azután az az erő, ami a t e l é r h a s a d é k o k a t létrehozta, szintén okozott bizonyára igen sok apró r e p e d é s t . Kétségtelen, hogy az a lepelképződés, amelybe a dacitkürtők b e l e n y o m u l t a k , idősebb a k ü r t ő k n é l maguknál. A kürtők szélein — m i n t m á r k i m u t a t t a m (p. 240.) — az alapkőzetek összegyürtek, felszorultak. Ez a gyürődés és felnyomás pedig nem j á r t anélkül, hogy a k ő z e t b e n kisebb-nagyobb törések r e p e d é s e k n e képződtek volna. H a s o n lóan r e p e d é s e k e t idéztek elő a lepelképződményben a kürtők a n y a g á n a k b e n y o m u l á s á t megelőző s bizonyára igen v e h e m e n s e n h a t ó exploziók is. Ezeknek s talán még m á s h a s o n l ó körülményeknek t e k i n t e t b e vételével k ö n n y e n elképzelhetjük, hogy e kőzeteket á t h á l ó z h a t t á k az apró repedések s n e m szükséges ezekre a dacittömeg labilis helyzetét okul vennünk. E z e k b e a r e p e d é s e k b e az a n y a g b e s z á l l í t á s á n a k a munkáját a vulkáni utóműködésnél szereplő forróvízn e k é s v í z g ő z n e k t u l a j d o n í t o m és az egész m ű k ö d é s t úgy képzelem, hogy az alulról feltörő forró víz és különösen a vízgőz az agyagos m e d i t e r r á n réteget a tektonikai h a s a d é k o k m e n t é n , a k ü r t ő k ö n kívül, fellazította s a vízgőz a legfinomabb iszaprészecskéket magával ragadva, b e h a t o l h a t o t t a legfinomabb hajszálrepedésekbe és az iszapot ott lerakhatta. Kissé m á s k é p e n m e h e t e t t végbe a szélesebb repedések kitöltése, a m e l y b e n a m e d i t e r r á n n a k m á r oly töredékei v a n n a k b e n n e , amiket sem a vízgőz, sem a víz n e m h o z h a t o t t magával. Ezek kitöltési módjára n é m i analogiát t a l á l h a t u n k a kovásznai «Pokolsár»-ban. E n n e k iszapfeltöréséről k i m u t a t t a m (Természettudományi Közlöny XXXVII. köt. p. 274. 1905), hogy 14 m mély foglalatlan c s a t o r n á j á b a n a feltörő szénsavas víz fellazítja a finom iszapot, úgy, hogy az iszap végre betölti a forrás csatornáját. Akkor a z o n b a n , amikor a szénsavgáz feszítő ereje legyőzi az iszap n y o m á s á t , az iszapot a csatornából kilöki. Ilyenformán lehet elképzelni a glauchnak a v a s t a g a b b erekbe való bele-
© B.C.U. Cluj
nyomulását. Amikor a feltörő vízgőz a n n y i r a fellazította a mediterránt, hogy az iszapot képezve b e t ö l t ö t t e a hasadékokat, a feltörő vízgőz feszítő ereje egy idő mulva nagy erővel felszorította az összegyülemlett iszapot a h a s a d é k n a k a dacitlepelbe eső részébe. Ez a felszorítás oly erővel t ö r t é n t , hogy a dacitlepelben a h a s a d é k faláról leválasztotta a meglazult szögletes d a r a b k á k a t s azokat m a g á b a gyurva l é t r e h o z t a a brecciaszerű glauch kitöltéseket. Ily m ó d o n megmagyarázhatjuk még a phyllit belejutását is a glauchba, h a n e m akarjuk feltenni azt, hogy a n n a k s z i n t é n szögletes darabkái n e m a m e d i t e r r á n b ó l vagy a dacitlepel zárványaiból származtak. E s z e r i n t a magyarázat szerint n é m i iszapvulkánszerű m ű k ö d é s r e lehet a glauch képződésénél g o n d o l n i . Á m b á r a felületen iszapvulkánnak semmi n y o m á r a sem a k a d t a m s kétségesnek találom Primicsnek a boicai m e d e n c é b e n t e t t ilyen észlelését is ( 1 4 4 . 16.), még sem t a r t o m kizártnak, hogy kisebb m é r e t ű , a fenti é r t e l e m b e n vett m ű k ö dés n e l e h e t e t t volna itt, melynek a n y o m á t a későbbi letaroló h a t á s teljesen m e g s e m m i s í t e t t e . Maga a dacitlepel k ü l ö n b e n a nagyági bányáknál é p e n olyan vastag, hogy t a l á n nagyon kevés anyag is j u t o t t ki a felületre. Erre esetleg n é m i t á m a s z t é k o t a d h a t n a az, hogy h a össze l e h e t n e h a s o n l í t a n i a glauch m e n n y i s é g é t a m a m á r b e j á r h a t a t l a n legfelső szinteken a mélyebb szintekével. Nagyág geologiájáról és a glauch fentebb i s m e r t e t e t t képződési módjáról való t a n u l m á n y o m a t a Földtani T á r s u l a t 1906. évi j a n u á r i u s h ó 9-én t a r t o t t szakülésén i s m e r t e t t e m . Ugyanakkor t a r t o t t előadást I N K E Y BÉLA is a mexikoi nemzetközi kongresszusról és az azt követő kirándulásokról. Ez alkalommal I N K E Y beszámolójában — szószerint idézve — a következőket m o n d j a : «Rendkívül érdekesek a kihaló vulkánizmus u t ó h a t á s a i , melyeket első k i r á n d u l á s u n k o n a Sierre de San A n d r á s körül n é z t ü n k meg. Fiatalkorú rhyolith-hegységben, melyet még fiatalabb basaltkitörések öveznek, bizonyos m a g a s s á g b a n köröskörül egész láncolata van a melegforrásoknak, gázkiömléseknek, és felfortyanó iszapvulkánoknak. Sok helyen a t ú l h e v í t e t t vízgőz, mely r e n d e s e n kénhydrogént és k é n e s s a v a t is tartalmaz, bömbölve és nagy erővel n y o m u l ki az iszappal telt k r á t e r b ő l ; köröskörül kilökvén a hig i s z a p o t i S . » Teljesen azonos j e l e n s é g ez, m i n t a m i n ő t én a nagyági glauchok k é p z ő d é s é r e feltételeztem. 1
1
L . F ö l d t a n i K ö z l ö n y XXXVII. p . 2 2 . 1907.
© B.C.U. Cluj
A nagyági bányaterület
felépítése.
Ha a fentebb leírt geológiai kifejlődésből a b á n y a t e r ü l e t felépítését akarjuk vázolni, akkor arról a következő képet n y e r j ü k : A felületnek és a bányafeltárásoknak földtani felvételéből kitűnik mindenekelőtt, hogy a b á n y á k b a n sem a Haj tónak, sem a Szekerembnek vulkáni csatornája nem szerepel, csakis a kettő között levő a p r ó b b erupciók vesznek r é s z t a n n a k a felépítésében. H a a felületen és a bányafeltárásokban talált a d a t o k a t lefelé követjük, akkor látjuk, hogy azok a csatornaágak, amelyek a felűleten még nagyon kiterjedtek, lefelé m i n d i n k á b b kisebb területre szorulnak, összedülnek egymás közelébe, és egymással m á r a mai feltárásokban is nagyrészt egybeforrnak. Láthatjuk azt a törekvést, hogy az altáró a l a t t n e m is nagy mélységre a csatornaágak egy közel köralakú vagy tojásdad erupcióba igyekszenek egyesülni. Az altáró szintjén csakis a VI. és II— III. erupció áll külön. Valószinűnek tartom, hogy ezek közül a II—III. erupció is a főfeltöréshez fog a mélyben csatlakozni, míg a VI. erupció még olyan távol áll a többitől, hogy e n n e k a főtömeghez való csatlakozása kétséges. T ö b b jel arra m u t a t , hogy a b á n y a t e r ü l e t e n több c s a t o r n a á g is lehet, amelyek a felületre ki sem nyulnak, de ezeket b i z t o s a n n e m m u t a t h a t t a m ki. H ó n a p o k munkája kellett volna ahhoz, hogy az egész b á n y a t e r ü l e t m i n d e n szintjét és a n n a k m i n d e n b e j á r h a t ó vágatát átvizsgáljam. Erre a z o n b a n n e m rendelkeztem idővel. Így t e h á t csak arra szorítkozhattam, hogy a terület felépitését a főbb v o n á s o k b a n felismerjem és a fentebbi szinteket kissé részletesebben felvegyem. Az egyes szintekben leírt csatornaágakat á t t e k i n t h e t ő szelvényre felrakni nagyon bajos, m e r t az egyes erupciók m i n d m á s és m á s irányba dűlnek, hogy egy bizonyos mélységbe összeérjenek. Vetületi képét a 11. ábra mutatja, á t m e t s z e t é t K—Ny-i i r á n y b a n a VIII. t á b l á n közölt szelvény t ü n t e t i fel, amelyre nézve h a n g s ú l y o z n o m kell, hogy rajta a kőzethatárok n e m m i n d e n ü t t p o n t o s a k s a III. számmal jelzett csatornaág el van hagyva, hogy a mögötte levők j o b b a n feltünjenek. L á t h a t n i lehet ebből a rajzból és a szelvényből, hogy m i n t ágaznak szét fölfelé az egységes kürtőkből az egyes ágak, melyek egynémelyike nem is ér a felületig, vagy legalább kibúvását n e m ismerjük. Látunk ezenkívül még egy m á s feltűnő j e l e n s é g e t is, t. i. a mediterrán határvonalának tölcsérszerű kifejlődését. Amíg a felületen a Szekerembtől nyugat felé a Szarkóig s még azon túl is, pár mediterrán foltocska kivételével, m i n d e n ü t t vagy dacitkürtőt vagy az ú. n. lepelképződményt látjuk, addig az altáró kétségtelenül
© B.C.U. Cluj
11. ábra. A n a g y á g i v u l k á n b a n l e v ő c s a t o r n a á g a k v e t ü l e t i
képe.
© B.C.U. Cluj
igazolja, hogy a mélyben főleg a m e d i t e r r á n uralkodik s az a l t á r ó n rendre megkapjuk a m e d i t e r r á n t ó l elválasztva a Szarkó s a z u t á n a Hajtó kürtőjét. Tovább — egy m e d i t e r r á n részlet u t á n - a fennebb vázolt egyesült k ü r t ő k következnek, amelyeken túl újra folytatódik a m e d i t e r r á n . A S z e k e r e m b kúpjának a kürtőjét pedig a bányafeltárásokb a n — legalább a b e j á r h a t ó v á g a t o k b a n — k i m u l a t n i n e m lehetett. A m i n t a b á n y a t e r ü l e t e n átvitt szelvényből is látható, feltünő jelenség, hogy itt a m e d i t e r r á n b a n egy tölcsérszerű mélyedés van, amelynek közepét foglalják el a szétágazó vulkános kürtőágak. Ezt a t ö l c s é r s z e r ű mélyedést m á s k é p p e n alig tudjuk megmagyarázni, csak úgy, h a ezt az egész tölcsért vulkáni k r á t e r n e k feltételezzük, amelynek a z o n b a n a felületen több nyilasa volt. Minthogy e dacitvulkánokat t ö b b é - k e v é s b b é s t r a t ó v u l k á n o k n a k kell fölfognunk, a vulkáni m ű k ö d é s lefolyását itt körülbelül a következőképpen képzelhetj ü k el. A bizonyára hosszú ideig t a r t o t t vulkáni m ű k ö d é s a l a t t itt is olyanforma viszonyok lehettek, m i n t némely m a is m ű k ö d ő vulkánnál, t. i. hogy a különböző i d ő b e n t ö r t é n ő erupciók n e m egy tölcséren á t történtek, h a n e m a tölcsér helye folyton változott úgy, hogy végre az egész terület át volt lyukgatva ilyen vulkáni csatornákkal. Az ily kitörések alkalmával egyik-másik c s a t o r n a összeért az előző kitörés csatornájával is s ilyen helyen az á t t ö r t alapkőzetből (a mediterránból) semmi sem m a r a d t ; m á s p o n t o k o n a z o n b a n a c s a t o r n á k között megm a r a d t az alapkőzet k i s e b b - n a g y o b b részlete is. Valószinű, hogy ezekbe a m á r meglevő c s a t o r n á k b a a z u t á n k é s ő b b n y o m u l t bele az a kemény, szívós láva, amelyet fentebb, m i n t c s a t o r n a k i t ö l t é s t jelöltem, ellentétb e n az ú. n. lepelképződménnyel, amely a vulkán előző kitöréseiből a c s a t o r n á k b a n v i s s z a m a r a d t s m á r a vulkáni tevékenység időleges szünete alatt is átalakult a feltörő gázoktól és gőzöktől. Mielőtt r e á t é r n é k a nagyági telérek tárgyalására, n e h á n y részletkérdésről kell megemlékeznem, amelyek az eddigi i r o d a l o m b a n különféle magyarázatot nyertek, s amelyeket a vulkáni kitörés fentebbi magyarázásából megvilágíthatni vélek. Nevezetesen ilyen a m e d i t e r r á n nak a nagyági b á n y á k b a n való előfordulása, amelyet régebben r e n d szerint zárványoknak t a r t o t t a k a d a c i t b a n . I N K E Y ezeknek az előfordulását igen szépen j e l l e m z i : «Az altárnák feltárásai bizonyítják, hogy az érctartalmú zöldkőtrachyt egy átlag ÉÉK felé meredeken dülő határsíkkal csatlakozik a mediterrán üledék k é p z ő d m é n y n e k t e t e m e s e n zavart rétegeihez. Az üledék t e h á t az eruptiv kőzet alá lejt.» «E zárványok közül némelyek a külszínig érnek, m á s o k eddig m é g
© B.C.U. Cluj
ismeretlen mélységig h a t o l n a k le, d e v a n n a k olyanok is, melyek a bányamű m o s t a n i h a t á r a i n belül is m i n d e n oldalról trachyttól körülvett rögöket képeznek.» «E rögök alakja szabálytalan, t ö m z s s z e r ű ; de legtöbb esetben mégis vastag t á b l a a l a k b a n jelentkeznek.» «Az üledékes anyagon a m a g a s hőfok okozta elváltozás vagy bárminemű érintkezési m e t a m o r p h i s m u s nyomai n e m láthatók.» «A földalatti és külszini feltárások összefoglalása az üledékes rögöknek oly elosztására látszik m u t a t n i , mely széles zóna alakjában DK—ÉNy felé csap és ÉK felé dől. A külszínen az üledék-feltárásoknak a F e r r ó - k u t a t á s t ó l a László-kutatásig terjedő vonulata jelölné ezen zóna kibuvóját.» «A nagyági üledékzárványok j e l e n s é g é b e n igen feltünő k ö r ü l m é n y az, hogy a m a nagy, száz meg száz k ö b m é t e r n y i rögökön kívül k i s e b b darabok és töredékek n e m fordulnak elő a. körülzáró eruptiv kőzetben.» «A t r a c h y t b a zárt nagy üledék-tuskók pedig n e m egyebek, m i n t a nagy eruptió hasadékok között f e n n m a r a d t válaszfalak részei, melyeket az eruptió lomha mozgása csak kevéssé m o z d í t o t t ki eredeti helyükből.)) (p. 56.) INKEY ezen fölfogást a későbbi bányafeltárások r é s z b e n teljesen megerősítették. Mindenekelőtt kétféle üledéket kell itt megkülönbözt e t n i . Az egyik az, a melyik a k r á t e r szélén kívül van, a másik pedig a kráter szélén vagy pedig a belsejében fordul elő. Az elsővel röviden v é g e z h e t ü n k , pedig ez a t ú l n y o m ó , m e r t az nem egyéb, m i n t a helytálló alapkőzet, amelyet a bányafeltárásokban a kráterből kijutva, tártak fel. Ez az a rész, amelyről azt írta INKEY, hogy «széles zóna alakjában DK—ÉNy felé csap és ÉK felé dől», de megvan ez n e m c s a k a b á n y a t e r ü l e t déli oldalán, h a n e m köröskörül. Előfordul ezenkívül a kráter szélén és a kráter belsejében is p á r h e l y ü t t a m e d i t e r r á n , a m i t a fentebbiek u t á n a mélyből felhozott zárványnak s e m m i e s e t r e sem t e k i n t h e t ü n k . Ezek a m e d i t e r r á n r ö g ö k azonb a n egyetlen e s e t b e n sincsenek b e n n e a szétágazó c s a t o r n a á g a k b a n , h a n e m mindig azok között vagy azoknak a szélein fordulnak elő. Hogy ezek mily ú t o n kerültek ilyen — aránylag kisebb — részletekben az erupciós anyag közé, a fenebbiekből nyilvánvaló. T. i. n e m egyebek ezek, m i n t az erupciós csatornák között v i s s z a m a r a d t alapkőzetrészletek, amelyek eredeti helyüket alig változtatták meg. Hogy ez tényleg így van, azt abból is lehet látni, hogy egy-egy ilyen m e d i t e r r á n részlet lefelé messzire követhető. Így pl. a 3—4—5-ik erupció között az Ó-József és 3. Longin közötti részleten találunk m e d i t e r r á n t ; a Ferencz szinten a 4 — 5 . erupció között a 4-ik elől fekvő
© B.C.U. Cluj
egyik K-i h a r á n t v á g a t á b a n ; valószinűleg ugyanaz van meg ferdén alatta a 40 m szinten egy h a r á n t v á g a t b a n is. Ezen a szinten különben — a József szintnek megfelelően — a 3—5. erupció között is megvan a m e d i t e r r á n , de — b á r j o b b a n délre — megvan az a Ferencz szinten is a 2 — 3 . erupció szétágazásánál, a Kajetán h a r á n t vágatban és a Magdalénáról az Á d á m szakadvány irányában hajtott v á g a t b a n is. Még m é l y e b b e n , az altáró szintjén, a 3. és 4 — 5 . erupció között szintén megvan a m e d i t e r r á n . Nem szükséges t e h á t ezekben a m e d i t e r r á n részletekben zárványokat keresni, annyival kevésbbé, mert, h a ezek zárványok l e n n é n e k , akkor okvetlenül kellene kisebb töredékeket is találni z á r v á n y k é n t . Ilyenek pedig itt n e m ismeretesek. Igaza van t e h á t INKEYnek, a mikor ezeket az «erupció h a s a d é k o k között fenmaradt választófalak részei»-nek tekintette. (p. 56.)
© B.C.U. Cluj
© B.C.U. Cluj
© B.C.U. Cluj
© B.C.U. Cluj
© B.C.U. Cluj
© B.C.U. Cluj
© B.C.U. Cluj
