AZ AGRÁRGAZDASÁG JÖVEDELMEZŐSÉGI ÉS FELHALMOZÁSI VISZONYAI BORSZÉKI ÉVA dr. ÖSSZEFOGLALÁS Az agrárágazat nemzetgazdasági szerepe folyamatosan csökken, ez figyelhető meg a fejlett országokban is, de az ágazat hazai térvesztését azért kellene megállítani, mert nem fogadható el, hogy a mezőgazdasági GDP reál értéke, sőt egyes években folyóáron számított értéke is csökken. Az ágazat jövedelempozíciójának romlása piaci (a fo gyasztás visszaesése, a külpiac megváltozott termékstruktúrája és minőségi igénye), birtokpolitikai, pénzügyi okokra és hatékonyságromlásra vezethető. A mezőgazdaság jövedelemtermelő képességét nagymértékben befolyásolja, hogy az ágazat milyen mértékben képes beruházni és felhalmozni. A beruházások reálértéken még 2001-ben sem érték el az 1989. évi beruházás felét. Az EU csatlakozással célszerű átalakítani a beruházási, támogatási konstrukciókat, felgyorsítva a birtokrendezést megfelelő tá mogatásokkal és szabályokkal. A termelők közvetlen támogatásának növelése és a továbbiakban a nemzeti támogatásban rejlő lehetőségek jó kihasználása hozzájárul a hatékonyabb mezőgazdasági termelés szilárd feltételeinek kialakításához. Ehhez a támogatásokat a tartósan életképes gazdaságokra célszerű összpontosítani. A gazdál kodók ma nem képesek belső forrásból a szükséges szintű felhalmozásra, de a folyó működés is jelentős külső forrásokat feltételez. A jövedelempozíció javulásának előse gítése mellett, a tőkefelhalmozást, a finanszírozás oldaláról a hitelezés szerepének növekedése biztosíthatja.
Az agrárágazat szerepe a GDP előállí tásban, a kivitelben, a foglalkoztatottságban egyaránt számottevően mérséklődött. A mezőgazdaság bruttó termelési volumene 1989-től folyamatosan csökkent, a 90-es évek elején pedig nagymértékben vissza esett. 1994-1996 között kisebb ütemben - a növényi termékeknek köszönhetően - nö vekedett, majd 2000-ig csökkent, újra elér ve az 1993-as mélypontot. 2001-ben a növényi termékek kibocsátása jelentősen nőtt, az állatenyésztésé stagnált, összességé ben azonban még mindig 20%-kal marad el az 1990. évitől. (Lásd: 1. ábra)
Az ágazat GDP-ből való részaránya 4% alá esett, és az élelmiszeriparral együtt is 7% körül alakul. Hasonló arányok érvénye sülnek az EU tagországaiban is. Nálunk azonban nem csak az arány a probléma, hanem az, hogy az agrárágazati GDP folyó áron számított értéke egyes években csök kent, míg a többi nemzetgazdasági ágban a gazdasági visszaesés éveiben is növekedett. A mezőgazdaság a beruházásokból már a 80-as években is a GDP-hez való hozzá járulásánál kisebb arányban részesedett, ez a tendencia folytatódott ugyan, de a két arány között ma kisebb a különbség, mint
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 4. sz.
korábban. A beruházás kérdéseire a későb biekben még visszatérek. A kivitelből való részesedése korábban meghaladta a GDP-hez való hozzájárulását, mára ez a két arány is közel került egymás hoz. (Lásd: 1. táblázat.) A kérdés úgy merül fel, hogy elfogad ható-e, s az ország érdekében áll-e a mezőgazdaság ilyen mértékű térvesztése? A fejlett országokban is alacsony a mezőgaz daság részesedése a GDP-ből, de ott az ágazati GDP folyó áron nő, míg nálunk az elmúlt évtizedben többször előfordult, hogy folyó áron is csökkent a mezőgazdasági GDP értéke. Ez pedig nem érdeke sem az országnak, sem az ágazatnak. Adottságain kat tekintve, a meglévő erőforrások haté konyabb kihasználásával egy gazdaságo sabban működő agrárágazat kialakítását kell megcélozni. Ennek természetesen számos összetevője van, amelyekre teljes körűen előadásomban nincs módom kitérni, néhány fontos közgazdasági tényező hatá saira kívánok koncentrálni. Az ágazat jövedelempozíciójának rom lásában a piaci okok (a fogyasztás vissza esése, a külpiac megváltozott termékstruk túrája és minőségi igénye), a birtokpolitikai okokra is visszavezethető hatékonyságromlás mellett, pénzügyi okok is közreját szanak. Ezek az alábbiak: 1. A mezőgazdaság támogatásának csökkenése. 2. Az agrárolló nyílása. 3. A mezőgazdaság finanszírozásának problémái. 1. A TÁMOGATÁS ALAKULÁSA Az agrártámogatás (mező- és erdőgaz dálkodás, élelmiszer-feldolgozás) összege a 90-es évek első felében csökkent, folyó áron 1996-tól emelkedett, de reálértéke még mindig kisebb az 1990. évinél. Tulaj donképpen egy évtized után az előző évhez
3
viszonyítva, reálértéken 2001-ben nőtt a támogatás. A támogatás mezőgazdaság és az élel miszeripar együttes GDP-nek a 12-14%-át teszi ki, 15%-nál nagyobb értéket csak három évben ért el. 1999-ben ez azzal ma gyarázható, hogy a kibocsátás folyó áron is csökkent, 2001-ben pedig valóban jelentő sen növekedett a támogatás. (Lásd: 2-3. táblázat.) Meg kell azonban jegyezni, hogy az adatok a teljes agrárium támogatását tartalmazzák, amelyből a 90-es évek végén közvetlenül csak mintegy harmada jutott a mezőgazdasági termelőknek. Az Európai Unióban a támogatás az 1998-i évi adatok alapján az árbevételből átlagosan 15,2%, míg az árbevétel-arányos jövedelem 17%. Ez a két érték arra utal, hogy a támogatás GDP-hez viszonyított aránya a 20%-ot jóval meghaladja, vagyis GDP arányosan is magasabb a támogatási szint. A jövedelemnek átlagosan 90%-a származik a támogatásból, a szántóföldi növénytermesztésben és a kérődző állatok tartásánál a jövedelem elérését teljes egé szében a támogatás teszi lehetővé, továbbá a költségek 15 illetve 25%-át ellentételezi. (Lásd: 4. táblázat.) Magyarországon is elmondható, hogy az elvonások nélkül a folyótermelési támo gatások értéke meghaladja az ágazatban elért jövedelmet, ugyanakkor az OECD számítási metodika szerinti PSE mutató értéke alacsony, és csökkenő tendenciájú, s ez nem teszi lehetővé a kellő jövedelem elérését, így az ágazat fejlesztését, a kedve zőtlen közgazdasági tényezők negatív hatá sának kompenzálását. Egy 1996. évi adatok alapján történt PSE számítás szerint Magyarországon a főbb vertikumokban a támogatási szint a termelői szférában a legkisebb. (Lásd: 5. táblázat.) Az EU csatlakozással a közvetlen tá mogatási szint növekedése várható, ez azonban ágazatonként különböző mértékű.
BORSZÉKI: Jövedelmezőség és felhalmozás
4
2. AZ AGRÁROLLÓRÓL A jövedelemtermelő képesség abszolút és relatív csökkenésében rendkívül nagy szerepet játszik az agrárolló nyílása. Az önfinanszírozó képesség csökkenését a hatékonyság romláson kívül elsősorban ennek tulajdoníthatjuk. (Lásd: 6. táblázat.) Az élelmiszerek fogyasztói árindexe 1990-ről 2001-re több mint hatszorosára, a mezőgazdasági termeléshez felhasznált iparcikkek ára 5,7-szeresére nőtt, míg a mezőgazdasági termelői árak emelkedése csak négyszeres. 1997-ben törvény írta elő az agrárolló érzékelhető mértékű záródásá nak elősegítését, ez azonban csak 2000-ben valósult meg, de ez is átmenetinek tűnik. 2001-ben az Agrárkamara számításai sze rint az agrárolló nyílásából elszenvedett árveszteség 36 milliárd forintot tett ki, s 2002-ben várhatóan ez még több lehet. Az EU csatlakozással a termelő árszint emelkedése várható, ez azonban nem azon nal, és nem teljes mértékű árkiegyenlítést jelent, és ágazatonként is differenciált a kép. Más országokban is jellemző az agrárolló nyílása, csak a miénknél jóval kisebb mérték ben. Megállapítható, hogy az agrárolló nyílá sa miatt a belső finanszírozási forrás a fel halmozáshoz nem elegendő, abból a folyó termelés finanszírozási igénye sem elégíthető ki jelentős külső forrás nélkül. 3.
FINANSZÍROZÁSI PROBLÉMÁK
A magyar mezőgazdaság tőkeellátottsá ga folyamatosan romlik, 2001-ben kisebb mértékű emelkedést látunk, ez azonban a beruházási támogatás közel duplájára tör tént emelkedésének hatása (ez tőketartalék ként növeli a saját tőkét), amely nélkül a saját tőke aránya az össztőkén belül tovább csökkenne. A külső források szerkezete nem alakult kedvezően, annak ellenére, hogy a tőkepótló hitel bevezetésének hatá sára a tartósan rendelkezésre álló hitel
nagyságrendekkel növekedett, és a teljes hitelállomány felét 2001-ben az éven túli hitel tette ki. (Lásd: 7. táblázat.) A mezőgazdaság összes tőkefelhaszná lása 1997 és 1999 között nagyobb ütemben növekedett, mint az árbevétel. Elsősorban a forgóeszköz-igényesség növekedett, ezért a tőkerugalmassági mutatóból is következ tethetünk a hatékonyság romlására. 2000től e téren kedvező változás állt be, amely a jövedelem növekedésében is megmutatko zik. (Lásd: 8. táblázat.) A potenciális jövedelemtermelő képes séget rontja az ágazat kiszolgáltatottsága mind a vevők, mind a szállítók felé. A vevőállomány és az árbevétel aránya (1416% közötti), nem tér el lényegesen a nem zetgazdasági átlagtól, viszont a vevőállo mány forgóeszközökből számított aránya messze meghaladja más ágazatokét. (Lásd: 9. táblázat.) A mezőgazdaságban a kintlévőség fi nanszírozása nagyobb arányban történik bankhitelekből, azaz díjköteles rövid lejá ratú hitelekből, mint a nemzetgazdaság más ágaiban. (Lásd: 10. tábláza t.) A rövid lejáratú kötelezettségekből a bankhitel aránya 2001-ben már 36%-ot tett ki, azaz az elmúlt években a vevőkintlévőség növe kedését csaknem teljes egészében díjköte les tartozással finanszírozták, és ez a ked vezményes kamatozást is figyelembe véve mintegy 10 milliárd forint többlet kamatköltséget jelentett évente. A KSH adatai alapján az élelmiszeripar sincs sokkal jobb helyzetben, tehát az agrárágazat elsősorban a kereskedelemnek kiszolgáltatott és ezzel jelentős jövedelemtől esik el. Az FVM fizetési határidőkre vonatkozó szabályozása várhatóan ezt a kiszolgáltatott ságot mérsékli, de megszüntetni nem képes. Mint említettem a hiteleken belül a lejá ratok szerinti megoszlás kedvezőbbé vált, de a mezőgazdasági ágazat összes kötele zettségére ez nem áll. Az összes külső forrás 70%-a rövid lejáratú. A 2002 végén kezdődött adósságrendezés a rövid lejáratú
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 4. sz.
hitelállomány mintegy 40%-os csökkentését célozta, igénybevételének egyik feltétele, hogy az árbevételből az aránya a későbbiek ből sem emelkedhet. A 60 milliárd forint körüli adósság-könnyítés jelentős, de önma gában hosszabb távon a problémát nem oldhatja meg. Részben azért, mert a rende zés előtti rövid lejáratú hitelállomány egy része un. görgetett hitel volt, a korábbi években felvett olyan hitel, amelyet az adott év bevételéből különböző okok (aszály, belvíz, értékesítési nehézségek) miatt a termelők nem tudtak visszafizetni és állami segítséggel átütemezésre került. Ennek elen gedése közgazdaságilag indokolt, viszont számolni keli azzal, hogy az input árak to vábbi növekedése stagnáló kibocsátás mel lett is növeli a tőkeigényt, s ez azonos hitel arány mellett is a több hitelt és nagyobb kamatkiadást jelent, ami az elérhető jöve delmet csökkenti. Megoldást ebben a kér désben is az agrárolló zárulása jelenthet. Az EU csatlakozással a rövid lejáratú hitel kamattámogatási lehetőségei korláto zódnak, ezt részben tartalmazza már a 2003-as támogatási rendelet. A jövőben még inkább arra kellene törekedni, hogy a forgóeszköz finanszírozáshoz álljanak rendelkezésre a tőkepótló hitelhez hasonló konstrukciók. A mezőgazdasági termelésben elérhető jövedelem alacsony, a 90-es évek második felében a mélypontját 1999-ben érte el, és számottevően csak 2001-ben javult. (Lásd: 11. táblázat.) Az adózott eredmény tendenciáját nem követte a földbérleti díj változása, az 2000ig közel háromszorosára növekedett. A külső forrás igénybevétele után - a kamattámogatás is beleszámítva -, a nettó kamatfizetés 2000-ben, az adózás előtti eredmény 1,3-szorosát tette ki, 2001-ben pedig min dössze annak 27%-át. Ennek következtében a tőkejövedelmezőség 1990 után 2001-ben először alakult úgy, hogy a saját tőke jöve delmezősége meghaladja az összes tőke jövedelmezőségét. Ez az összes többi nem
5
zetgazdasági ágban nálunk és más orszá gokban, a mezőgazdaságban eddig is így volt. (Lásd: 13. táblázat.) A mezőgazdaság jövedelemtermelő ké pességét nagymértékben befolyásolja, hogy az ágazat milyen mértékben tud beruházá sokat és felhalmozást képezni. A beruházá sok a 90-es évek elején is folyó áron csök kentek, az évtized második felében folyó áron már növekedés tapasztalható, de reál értéken még 2001-ben sem éri el az 1989. évi beruházás felét. (Lásd: 2. ábra.) A be ruházás több szempontból elemezhető. Az egyik befolyásoló tényező a támogatás. Az utóbbi öt évet vizsgálva megállapítható, hogy 1998-ról 1999-re a beruházás annak ellenére nőtt, hogy a támogatás csökkent, míg 2000-ben a nagyobb támogatás ellené re csökkent a beruházott érték. Ez utóbbit az 1999. évi veszteséggel magyarázhatjuk, amely miatt 2000-ben volt a legkevesebb a felhalmozás céljára költhető saját forrás. (Lásd: 3. ábra.) A beruházási források összetevőit (lásd: 13. táblázat) vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg: • Az adott év beruházásának forrásai közül fontos a támogatás, a beruházási hitelállomány növekedése, valamint az értékcsökkenés. Ezen három forrás aránya az összes beruházásból 1997-1999 között folyamatosan csökkent, vagyis a negyedik forrás az eredmény igénybevétele a beruhá zásra egyre nagyobb lett. Ez 1999-ben megközelítette a támogatás értékét. • 2000-ben a támogatás növekedésé nek hatására az eredménytartalék beruhá zásra fordított összege minimális volt. • 2001-ben pedig az értékcsökkenés 36 %-át beruházás helyett a folyó működés finanszírozására használták fel. • 1997-2000 között a beruházási for rás 44-55%-át az elszámolt értékcsökkenés adta. 2001-ben a szükséges források több mint 60%-át a támogatás biztosította, s ennek következtében reálértéken is növe kedett a beruházás.
BORSZÉKI: Jövedelmezőség és felhalmozás
6
Aggodalomra ad okot ugyanakkor és utal a belső források elégtelenségére, hogy 2001-ben az értékcsökkenést teljes egészé ben nem a pótlásra fordították. A beruházás saját forrás igénye a nettó cash-flow jelentős részét leköti, a beruhá zási támogatás és a folyó termelés finanszí rozási igényének függvénye, hogy a nettó cash-flow milyen hányada fordítható beru házásra. Mindenesetre a termelés megfelelő műszaki színvonalának eléréséhez, a fej lesztéshez a támogatásokat növelni szüksé ges. (Lásd: 14. táblázat.) A KSH számításai szerint a nettó tárgyi eszköz felhalmozás 1998-2000 között évi 25 Mrd forintot tett ki, 2001-ben ennek háromszorosát meghaladta. (Lásd: 15. táblázat.) 2001. évben a jövedelmezőség javult, beruházások növekedtek. Az ágazat fej lesztésének kulcskérdése a jövedelmező ség. Az elmúlt 15 év során elszenvedett tőkevesztés pótlása, a tőkefelhalmozás elősegítése továbbra is sürgős feladat. Az EU csatlakozással át kell alakítani a beruházási, támogatási konstrukciókat, fel kell gyorsítani a birtokrendezést megfelelő támogatásokkal és szabályokkal. A termelők közvetlen támogatásának növelése és a továbbiakban a nemzeti tá mogatásban rejlő lehetőségek jó kihaszná lása hozzájárul a hatékony mezőgazdasági termelés stabil feltételeinek kialakításához.
Ehhez a támogatásokat a tartósan életképes gazdaságokra célszerű összpontosítani. A jövedelempozíció javulásának előse gítése mellett a tőkefelhalmozást a finan szírozás oldaláról a hitelezés szerepének növekedése biztosíthatja. A gazdálkodók ma nem képesek belső forrásból a szükséges szintű felhalmozásra, de a folyó működés is jelentős külső forrá sokat feltételez. A jövedelempozíció javu lása a belső források szerepét növeli, de emellett a külső források azok, amelyek a fejlesztést szolgálhatják. Ezért mindaddig, amíg a fejlesztéshez nem képződnek elég séges saját források, amíg az önerős fej lesztés feltételei hiányoznak, azokat a tá mogatások és a támogatással kombinált kedvezményes hitellehetőségek bővítésével akell pótolni. Vizsgálatok igazolják, hogy a külső for rások értéke azoknál a vállalkozásoknál nagyobb, ahol a saját tőke értéke is na gyobb mértékű és nagyobb támogatásban részesül. Ez alapján is megállapítható, hogy a támogatás kiemelt szerepet játszik a hite lezésben is. A hitelezés fejlesztésének to vábbi fontos feltétele a garanciarendszer szélesítése. Széchenyi szavaival élve „A hitelt gon dolom, ’s hiszem azon talpkőnek, mellyen földművelési és kereskedési gyarapodá sunk, egy szóval utóbbi felemelkedésünk ’s boldogulásunk alapulhat.”
FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Borszéki Éva (2001): Az agrárágazat finanszírozásának aktuális kérdései az EUcsatlakozás tükrében. Előadás XLIII. Georgikon Napok Keszthely, 2001. —(2) Borszéki Éva (2001): Tőke- és jövedelemtranszferek az agrárgazdaságban. VISION-2000 III. Konfe rencia, Gödöllő 2000.1. kötet 4-25.0. - (3) Éva Borszéki - Zsuzsanna Széles Institutional system of agricultural financing. Otto Frederich Univetsidat,Conference on „Integrational and Transformation in Albania, Hungary and Macedonia” Bamberg, ITE 2001. 43-60.O. (4) Buday-Sántha Attila (2001): Agrárpolitika - vidékpolitika. Dialóg Campus, Pécs, 463. p. - (5) FAND Public Database (http://europa.eu.intTcomm/agriculture/rica) - (6) Kiss Judit (2002): A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere. Akadémiai Kiadó, Budapest, 253-317. p. - (7) Popp József (szerk.) (2000): Főbb agrárgazdasági ágazataink szabályozásának EU-konform továbbfejlesztése. Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgaz-
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 4. sz.
7
dasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 2000, 10. szám. - (8) Széles Zsuzsanna (2001): Farm structures in the European Union. University of Miskolc, 13-19 August 2001. 3st International Conference of Ph.D. Students. ISBN 963 661 480 6, ISBN 963 661 485 7 (p. 299-307) - (9) Zsuzsanna Széles - Aranka Вaranyi What is the advance of the producer organization? Faculty of Economics and Management at SPU. International Scientific Days. Nitra, 2001. 1831-1817. p. 1. táblázat A mezőgazdaság és élelmiszeripar szerepe a nemzetgazdaságban Magyarországon (M.e.: %) Részesedés a Részesedés a beruházásból Részesedés a GDP-ből kivitelből Agrárium Agrárium Agrárium Mezőgazdaság Mezőgazdaság összesen összesen összesen 12,4 4,3 6,8 7,8 26,0 10,7 2,9 6,5 5,2 23,4 9,8 6,0 5,8 3,1 22,7 9,8 2,9 6,0 5,4 23,6 2,9 7,9 6,2 9,7 3,4 21,6 5,8 9,3 7,1 3,6 7,4 15,5 5,2 8,5 12,4 7,2 8,0 3,6 4,9 6,9 9,6 4,2 7,0 3,3 2,7 6,0 8,4 6,7 3,7 3,5 3,8 7,1 8,1 *
Év
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001*
♦előzetes adat Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2001.
2. táblázat Az agrártámogatások alakulása (folyó áron) Évek 1986-1990 átlaga 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Forrás: KSH, PM ill. FVM adatok
Milliárd Ft 80,3 37,3 33,5 46,9 74,3 73,3 92,6 87,4 110,9 131,9 134,7 190,9
BORSZÉKI: Jövedelmezőség és felhalmozás
8
3. táblázat Az agrártámogatások a GDP százalékában (mezőgazdaság és élelmiszeripar) 1991
12,0
1992
10,6
1993
13,5
1994
17,4
1995
13,6
1996
14,4
1997
12,0
1998
13,7
1999
16,5
2000
14,6
2001 *
18,4*
* előzetes adat Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2001. adatai alapján
Megnevezés Farmok átlaga
4. táblázat Támogatások az EU-ban _____________ .__________________ (M.e.:%) Jövedelem/ Támogatás/ Támogatás/ Támogatás nél külijövede Árbevétel Jövedelem Árbevétel lem/Árbevétel 15,2
17,0
89,3
1,8
25,7
12,4
207,9
-13,3
= kertészeti termékek
1,2
20,8
5,9
19,6
= tej
9,2
16,7
54,9
7,5
= legeltetett állatok
33,5
8,2
407,7
- 25,3
= sertés, baromfi
3,4
18,5
18,4
15,1
15,8
10,5
150,2
-5,3
ebből = szántóföldi növénytermesztés
= vegyes állattartás
Forrás: FADN. Brussels, 1998. adatai alapján
GAZDÁLKODÁS, XLVIL évfolyam 4. sz.
9
5. táblázat Termelői támogatás (PSE) eloszlása a főbb vertikumokban 1996-ban (búza, tej, sertés, marhahús és baromfi) ______________________ (M.e.: %) Fogyasztói 1996 | Termelői Feldolgozási Kereskedelmi I N T S Z +1 Bulgária + 20 + 19 -7 -39 Csehország -4 + 32 + 29 -74 + 95 Románia + 24 -99 + 38 -59 Szlovénia + 47 + 12 + 53 -53 Lengyelország +1 + 40 -37 + 26 + 59. Magyarország 1996. -1 -33 + 29 + 55 1997. -3 Forrás: Gorton, M.Buckwell and Davidova 1999. University of London, UK.
6. táblázat Az agrárolló alakulása Magyarországon 1990-2001 között
Megnevezés Mezőgazdasági termelői árak indexe (1) Termeléshez fel használt iparcikkek árindexe (2) Agrárolló (2)/(l)
(M.e.: 1990=100%) 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 113,2 135,1 163,1 206,4 276,0 301,4 309,9 317,9 389,4 408,7
143,2 171,8 202,9 250,9 351,7 404,8 425,9 443,2 491,6 565,7 126,5 127,2 124,4 121,6 127,4 134,3 137,4 139,4 126,2 138,4
Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2001.
7. táblázat A magyar mezőgazdaság tőkehelyzetének mutatói (M.e.: %) Megnevezés
1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001
Tőkeellátottság
72,0
69,5
68,8
67,2
62,2
59,2
54,1
52,2
49,9
51,3
27,0
29,3
29,6
31,1
36,1
40,7
44,0
45,1
47,3
45,3
4,1
4,7
5,9
7,2
7,6
11,9
14,5
14,0
14,3
12,5
Idegen tőke/összes tőke Hosszú lejáratú idegen tőke/összes tőke
Forrás: Egyszeres és kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági vállalkozásokra vonatkozó APEH adatok alapján számítva
10
BORSZÉKI: Jövedelmezőség és felhalmozás
8. táblázat Tőkerugalmassági mutatók alakulása Evek 1992-1996 között átlagosan 1997/1996 1998/1997 1999/1998 2000/1999 2001/2000 1997/2001 között átlagosan
1 % nettó árbevételre 1 % összes bevételre jutó forrásnövekmény 0,38 0,35 1,22 1,32 1,39 1,87 2,34 0,91 0,59 0,61 0,58 0,52 0,96 0,90
Forrás: A mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek gazdálkodásának főbb adatai 1992-1996. (AKII) és a Mezőgazdasági vállalkozások 1997-2001. évi APEH adatok alapján számítva
9. táblázat A mezőgazdasági vállalkozások kintlévőségei A vevőállomány és az árbevétel aránya Év 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001.
% 14,1 14,0 16,2 16,5 16,2 14,5
A vevőállomány aránya a forgóeszközökből Ev 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001.
% 26,8 25,1 28,1 27,6 28,0 30,5
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 4. sz.
11
10. táblázat Vállalkozások egyes pénzügyi mutatói Vevőállomány a nem díjköteles rövid lejáratú kötelezettség %-ában Megnevezés Mezőgazdaság Élelmiszeripar Kereskedelem Nemzetgazdasági átlag
1998 72 86 60 73
1999
2000
2001
67 93 58 73
69
66
Díjköteles rövid lejáratú kötelezettség az összes rövid lejáratú kötelezettséghez viszonyít va, % Mezőgazdaság Élelmiszeripar Kereskedelem Nemzetgazdasági átlag
33,2 37,6 13,5 17,3
33,7 36,2 10,7 17,1
35,4
36,0
11. táblázat A mezőgazdaság főbb adatai (M.e.: Mrd Ft)
Évek
1997 1998 1999 2000 2001
Üzleti tevé kenység bevétele 769 842 905 1012 1151
Forrás: APEH és KSH adatok.
Eredmény adózás előtti 23 28 -3 12 41
adózott 17 20 -9 5 34
Közvetlen támogatás (kamattá mogatással együtt) 23 39 30 47 87
Fizetett ka matok (kamattámo gatás nélkül)
Földbérleti díj
32 39 38 31 31
13 22 28 38 33
12
BORSZÉKI: Jövedelmezőség és felhalmozás
12. táblázat A mezőgazdasági szervezetek pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetét jellemző mutatók 1992 1993 1994 Likviditás 1,7 1,70 1,90 Üzemi tevékenység eredménye az árbe -6,60 1,70 5,20 vétel %-ában Tőkejövedelmező ség, % -3,30 0,80 - saját tőke 10,30 - összes tőke -2,70 1,50 4,30
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2,00 1,80 1,86 1,79 1,67 1,60 1,47 7,60
6,60
5,90
5,90
2,40
3,93
3,93
5,30
5,10
3,83
4,04 -1,75
1,02
6,12
6,60
3,57
5,97
7,70 10,70 7,00
3,10
Forrás: A mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek gazdálkodásának főbb adatai 1992-1996. (AKII) és az 1997-2001. évi APEH adatok alapján számítva
13. táblázat A mezőgazdaság beruházási forrásainak alakulása folyó áron
Évek
Értékcsökke nés (Mrd Ft)
Beruhá zási támoga tás (Mrd Ft)
Hitel többlet (Mrd Ft)
1997 1998 1999 2000 2001
27,8 34,9 40,4 44,3 59,2
21,5 25,7 18,3 28,1 54,4
6,3 3,8 3,2 2,0 -3,0
Együttesen Arány az öszÉrték szes beruhá (Mrd Ft) zásból
55,6 64,4 61,9 74,4 110,6
(%) 90,4 84,0 78,0 96,9 123,4
Összes beruházás (Mrd Ft)
61,5 76,7 79,4 76,8 89,5
Beruházásra felhasznált eredmény (Mrd Ft)
5,9 12,3 17,5 2,8 21,1*
* Az értékcsökkenésből nem beruházásra felhasznált rész Forrás: KSH és APEH adatokból saját számítás
14. táblázat A mezőgazdasági beruházások saját forrás igénye
Évek
A beruházásból a saját forrás igény (%)
A nettó cash-flow alakulása (Mrd Ft)
1997 1998 1999 2000 2001
54,8 61,5 72,9 60,8 42,6
45,1 54,4 31,7 49,5 93,6
Forrás: KSH és APEH adatokból saját számítás
A beruházás saját forrás igé nye a nettó cash-flow arányá ban (%) 73,2 86,8 182,6 94,3 40,7
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 4. sz.
13
15. táblázat Tárgyi eszköz-felhalmozás a mezőgazdaságban (M.e.: Mrd Ft) Megnevezés Bruttó tárgyi eszköz felhalmozás (visszaigényel hető ÁFA nélkül) Piaci árakon számított értékcsökkenés Nettó tárgyi eszköz felhalmozás Beruházási támogatás Beruházási támogatás aránya a nettó eszközfelhalmozásból (%)
1998
1999
2000
2001
121,0
128,9
144,9
200,7
95,1
104,7
118,6
122,8
25,9
24,2
26,3
77,9
25,7
18,3
28,1
54,4
99,2
75,6
106,8
69,8
Forrás: Mezőgazdasági számlák rendszere, KSH Évkönyv 2001.
1. ábra A mezőgazdasági termékek bruttó termelésének alakulása (Volumenindex %-ban, 1990 = 100) %
Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2001.
14
BORSZÉKI: Jövedelmezőség és felhalmozás
2. ábra
3. ábra
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 4. sz.
91
CONDITIONS OF PROFITABILITY AND ACCUMULATION IN AGRICULTURE By: Borszéki, Éva The role of agriculture within national economy is continually decreasing, which can be observed also in advanced countries. However, in Hungary this process ought to be stopped because the decrease in the real value of GDP in agriculture, and in some years even in its value as calculated at current prices, is unacceptable. The downfall of the income position of agriculture, manifested in the decrease in consumption and the changes of product structure & quality requirements on export markets, can be explained by land political and financial causes, as well as by the drop of efficiency. The income producing ability of agriculture is greatly influenced by the level of investment and accumulation the sector is capable of. By 2001, investment as calculated at real value was less than half the 1989 figure. In the course of EU accession investment and support constructions ought to be transformed, along with the acceleration of the redistribution of landed property, by means of adequate subsidies and rules. The raising of direct subsidies to farmers, and the due exploitation of chances deriving from national support in future, may contribute to the creation of stable conditions for more efficient farming. For this purpose it is expedient to concentrate subsidies granted to farms that are viable in the long term. At present, farmers are not capable of duly accumulating on the basis of only own resources, moreover they need considerable foreign resources even for current farming activities. An increase in the role of credit may, along with the promotion of the improvement of farmers’ income position, ensure capital accumulation from the side of financing.
