AZ ÉPÜLETEKRE ÉS AZ IPARRA VONATKOZÓ ENERGETIKAI SZABÁLYOZÁSOK DR. MAGYAR ZOLTÁN tanszékvezető Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
2016. május 3.
Energetikai szabályozások hatása az épületekre és az iparra
EU 20-20-20
Tartalom
Energetikai EU direktívák Épületenergetikai direktíva - EPBD recast Energiahatékonysági direktíva Hazai rendeletek 7/2006 TNM Költségoptimalizált szint nZEB – Közel nulla energiaigényű épület Energiahatékonysági törvény, rendeletek Épületek energetikai auditja Energiahatékonyság – komfort
Energetikai EU direktívák
Direktíva az épületek energetikai jellemzőiről EPBD 2002/91/EK Energiahatékonysági direktíva - ESD (Energy Services and End-use Efficiency Directive) 2006/32/EK Direktíva az energia fogyasztó berendezések környezettudatos tervezéséről - EuP (Ecodesign of Energy Using Products Directive) 2005/32/EK, 2009/125/EC Direktíva az energiafogyasztó berendezések címkézéséről 2010/30/EU Direktíva az épületek energiahatékonyságáról 2010/31/EU (EPBD „recast”) Energiahatékonysági Direktíva (Energy Efficiency Directive) EED 2012/27/EC
EPBD 2002/91/EK direktíva Hatályba lépés: 2003. január 4. Bevezetési határidő az egyes tagállamokban: 2006. jan. 4. Energia megtakarítási lehetőség: Megtérülési idő:
22% < 8 év
Energiafelhasználás 28% 41%
31%
41 % Épületek 31 % Közlekedés 28 % Ipar
7/2006 TNM rendelet
Új szabályozás számítási módszer és követelményrendszer Épületek energetikai minőségtanúsítása új épületek használatbavétele, meglévők tulajdonos/bérlő változása esetén, középületeknél Kazánok rendszeres energetikai felülvizsgálata 15 évnél régebbi hőtermelővel üzemelő fűtési rendszerek egyszeri felülvizsgálata Klímaberendezések rendszeres energetikai felülvizsgálata
7/2006 TNM rendelet
Összesített energetikai mutató
Rendeltetésfüggő szabvány fogyasztási adatok hozzáadása – a követelmény a tervezési input adatok mellett racionális gépészettel teljesíthető Fajlagos hőveszteségtényező maximális értéke, rendeltetéstől független
Felület/Térfogat arány
EPBD „recast” 2010/31/EU direktíva
Az energiahatékonyságra vonatkozó minimum követelményeket költségoptimalizált szinten kell meghatározni. 2018. december 31. után épülő új középületeknek, valamint minden 2020. december 31. után épülő új épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie. Az épületek különböző rendszereire – amelyek nem részei ez Ecodesign direktívának – követelményrendszereket kell kialakítani.
EPBD definíciók
A direktíva kevés fogalmat definiál, és azokat sem pontosan. A tagállamok feladata a pontos definíció megfogalmazása a helyi adottságok figyelembe vételével. Nagy különbségek alakultak, alakulhatnak ki a tagállamok között!
Költségoptimalizált szint
Az energiahatékonyság azon szintje, amely egy épület becsült gazdasági élettartama folyamán a legalacsonyabb költséget eredményezi. A legalacsonyabb költséget a befektetési, karbantartási és üzemeltetési költségek (energiaköltségek, megtakarítások, előállított energia bevételét is ide számolva), valamint az ártalmatlanítási költségek figyelembevételével kell meghatározni. A költségoptimalizált szintnek a teljesítőképesség azon szintjei között kell elhelyezkednie, ahol a becsült gazdasági élettartamra vonatkozó költség-haszon elemzés eredménye pozitív.
EPBD definíció: nZEB
Közel nulla energiaigényű épület: igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület, melyben a felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kell származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is. Az energiafogyasztást primerenergiára vonatkozóan kWh/m2év egységben kell meghatározni.
EPBD definíció: nZEB nZEB ≠ NZEB
nearly Zero Energy Building
Energy use > 0 kWh/(m2a)
Net Zero Energy Building Energy use = 0 kWh/(m2a)
Közel nulla energiaigényű épület: igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület, melyben a felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kell származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is.
Mit jelent a „magas energiahatékonyság”? A számítás alapját képezheti többféle mutató is: •
Az épület nettó energia igénye: • • •
•
Valamennyi igény beszámításával: fűtés, hűtés, HMV, légtechnika, világítás Nem tartalmazza az alkalmazott gépészeti rendszerek veszteségeit Nem tartalmazza a megtermelt megújuló energiákat
Az épület primer energia fogyasztása megújulókkal / nélkülük •
•
A számítás tartalmazza a beépített gépészeti rendszerek hatékonyságát, veszteségeit Tartalmazhatja a megtermelt megújuló energiákat
Mit jelent a „jelentős részben” megtermelt megújuló energia? Megállapítható a megújuló energiák aránya többféle elv alapján: • Követelményérték megállapítása a primer energiafogyasztásra megújuló energiákat nem beleszámolva, és a megtermelt energiákat beleszámolva is • Opció: az épület által megtermelt, de fel nem használt energia vizsgálata órás, havi vagy éves elszámolás alapján • Megújuló energiák százalékos arányának megállapítása •
Például Magyarországon a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-a kell az épületben, az ingatlanon, vagy a közelben előállított megújuló energia legyen
Mit jelent a „helyszínen” vagy a „közelben” előállított energia? A rendszerhatár meghúzható több helyen is: • Az épület határoló szerkezeteinél: • •
•
A telekhatáron belül/kívül található rendszereket választjuk szét •
•
A falra, tetőre szerelt pl. hőkollektorokat még beleszámítjuk Az épület mellé telepített pl. napelemeket pl. a kerékpár tároló tetején már nem
Ha a telken belül több épület található, nehézségekbe ütközhet a megtermelt energia szétosztása: fűtött alapterület / térfogat, energia igény, funkció alapján?
Az épülettel csőhálózattal összekötött rendszerek figyelembe vétele •
Lehetővé teszi a távfűtés, távhűtés figyelembe vételét, ha az megújuló alapon termel
Boundary conditions
Energy uses
Energy from renewable sources
• • • • • •
Energy needs for: Heating Cooling Ventilation DHW Lighting Appliances
nZEB követelmények megállapítása A számszerű követelmények megállapítása során számos helyi tényezőt figyelembe kell venni: •
•
•
A helyi klimatikus viszonyok •
Éves fűtési és hűtési hőfokhíd
•
Napsugárzás intenzitása
Gazdasági mutatók •
Energia árak
•
GDP
•
Pályázati lehetőségek
Műszaki szempontok •
Meglévő épületállomány műszaki, energetikai állapota
•
Az országban elérhető szaktudás, műszaki megoldások
Hazai költség optimalizált definíció
39/2015. (IX.14.) MvM rendelet a 7/2006. TNM módosításáról Szigorított követelmények valamennyi szinten: U-értékek,
pl.:
fal: 0,24 W/m2K Lapostető: 0,17 W/m2K Műanyag ablakok: 1,15 W/m2K Homlokzati
Fajlagos
hőveszteség tényező Összesített energetikai jellemző
Hazai nZEB definíció
•
• •
•
39/2015. (IX.14.) MvM rendelet a 7/2006. TNM módosításáról Költségoptimalizált szintnek megfelelő U értékek Meglévő épületnél csak a felújítással érintett részekre vonatkozik Fajlagos hőveszteség-tényező megengedett értéke Összesített energetikai jellemző Lakóépület 100 kWh/m2,a Iroda 90 kWh/m2,a Oktatási épület 85 kWh/m2,a Hűtéssel ellátott részeknél + 10 kWh/m2,a Megújuló energia részarány: 25 %
nZEB definíció OFFICE BUILDINGS - primary energy consumption according to nZEB requirement 25 30
Croatia, coastal Croatia, continental Romania I climatic zone Italy, C climatic zone Italy, D climatic zone Romania II climatic zone Italy, F climatic zone Italy, E climatic zone Italy, A and B climatic zone Romania III climatic zone Bulgaria, class A, lower limit Slovenia Romania IV climatic zone Romania V climatic zone Hungary Bulgaria, class A, upper limit
45 54 57 57 59 60 60 69 70 80 83 89 90
140 0
50 100 Primary energy, [kWh/m2a]
150
RePublic definíció
Konkrét példa: óvoda
Fűtött térfogat Szintek száma Össz. Szintterület Termikus burok felülete
Vg n Af,n Aenv
1718 1 573 1078
Aenv/Vg
0,63
m3 m2 m2
Költségoptimalizált felújítás
Teljes életciklus költségeinek elemzése alapján: Beruházások Karbantartások Energia
felhasználás költségei
A javasolt felújítás:
hőszigetelése U=0,23 W/m2K Hőtermelő cseréje pellet tüzelésű kazánra Homlokzat
„Közel nulla” felújítás
TNM rendelet előírásai alapján: Termikus
burok legalább költségoptimalizált követelmények szerint Megújuló részarány 1. verzió legalább 2. Verzió 25% 3. verzió Homlokzati A javasolt falak
4. verzió
2K 0,24 W/m 0,19 W/m2K 0,24 W/m2K 0,19 W/m2K felújítás verziók:
Lapostető
0,17 W/m2K
0,14 W/m2K
0,17 W/m2K
0,14 W/m2K
Nyílászárók
1,15 W/m2K
1,0 W/m2K
1,15 W/m2K
1,0 W/m2K
Hőtermelő
Pellet kazán
Pellet kazán
Hőszivattyú COPmax=4,2
Hőszivattyú COPmax=4,2
Napelemek
10 kWp
20 kWp
10 kWp
20 kWp
Vizsgált felújítási intézkedések
Energiahatékonysági Direktíva (Energy Efficiency Directive) EED 2012/27/EC
Fő célkitűzése: Energiaszolgáltatók éves értékesítésük 1,5 %-át csökkentik energia-megtakarítást eredményező intézkedésekkel. Állami tulajdonú központi épületek fűtött alapterületének évi 3 %-os energetikai felújítása. Közszféra energia-hatékony épületeket, szolgáltatásokat és termékeket vásárol. Vállalatok kötelező energetikai auditja. Fogyasztási adatok valós idejű és korábbi energiafogyasztási adatokhoz történő hozzáférés.
Energiahatékonysági törvény 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról Fő célok: Az energiaellátás és energiafelhasználás hatékonyságának átfogó biztosítása
Az energiafogyasztási költségek csökkentése
A környezet védelme
Energiahatékonysági törvény Az energetikai audit minimális tartalmi követelményei
Az energetikai auditnak az energiafogyasztással és a – villamos energiára vonatkozó – terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető adatokra kell épülnie.
Az auditnak ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztásának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is.
Az energetikai auditnak – amennyiben az lehetséges – életciklusköltség elemzésre kell épülnie a hosszú távú megtakarítások, a hosszú távú beruházások maradványértékei, valamint a diszkontráták figyelembe vételével.
Energetikai audit tartalmi követelményei
Az energetikai auditnak ki kell terjednie: Az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározására. A fogyasztási trendek, bázisértékek és fajlagos értékek meghatározására. Az energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására. A költséghatékonyabb energiafelhasználási módok feltárására és elemzésére, a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségére, valamint a fejlettebb üzemeltetési eljárások és esetleges új berendezések bemutatására. Az energetikai auditnak részletes és hitelesített számításokat kell lehetővé tennie a javasolt energiahatékonyság javítási intézkedésekre vonatkozóan és számszerűsíteni kell az energiahatékonysági potenciált (potenciális megtakarításokat).
Energetikai audit tartalmi követelményei
A megtakarítási potenciál kiaknázásához szükséges intézkedéseket legalább az alábbi beavatkozási kategóriák szerint kell meghatározni: Beruházást nem igénylő (egyszerű) Támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő (költségoptimális) Jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes) Az ajánlott intézkedésekre lebontva kell számszerűsíteni a potenciális megtakarítások kiaknázásának ajánlott mértékét, a szükséges beruházási költségeket, valamint a megtérülési időt. Az energetikai audit kiterjedhet az ajánlások megvalósításának lehetséges lépéseire a támogatási és finanszírozási programokra, valamint meglévő vagy tervezett távfűtési vagy távhűtési rendszerhez való csatlakozás lehetőségére vonatkozó tájékoztatásra.
Energiahatékonysági rendeletek 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet: Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet: Egyes kormányrendeletek energiahatékonysággal összefüggő módosításáról 24/2015. (V. 26.) NFM rendelet: A nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet módosításáról 25/2015. (V. 26.) NFM rendelet: Az energiahatékonyság növelését elősegítő tájékoztatásról 26/2015. (V. 26.) NFM rendelet: Az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra és a regisztráló szervezetek éves jelentésére vonatkozó részletes szabályokról
Az energiaaudit szabványok
MSZ EN 16247-1 Energiaauditok. 1. rész: Általános követelmények
MSZ EN 16247-2 Energiaauditok. 2. rész: Épületek
MSZ EN 16247-3 Energiaauditok. 3. rész: Folyamatok
MSZ EN 16247-4 Energiaauditok. 4. rész: Szállítás
MSZ EN 16247-5 Energiaauditok. 5. rész: Az energiaauditorok kompetenciája
Az energiaaudit definíciója: „Valamely helyszín, épület, rendszer vagy szervezet energiafelhasználásának és energiafogyasztásának rendszerszemléletű felülvizsgálata és elemzése, amelynek tárgya az energiaáramlások és az energiahatékonyság-növelés azonosítása és azok jelentése.”
Energiahatékonyság - komfort “That all people should have free access to air and water of acceptable quality is a fundamental human right.” ~World Health Organization, Air Quality Guidelines for Europe, 2nd ed.
“An energy declaration without a declaration related to the indoor environment makes no sense.” ~Bjarne Olesen, Olli Seppänen, Atze Boerstra. Criteria for the Indoor Environment for Energy Performance Of Buildings – A New European Standard.
Belső terek komfortja • • • •
Hőkomfort Levegő minősége Akusztikai alapfogalmak Természetes és mesterséges megvilágítás
Összegzés
Energetikai EU direktívák
Hazai rendeletek
Energiahatékonysági törvény, rendeletek
Cél: jobb belső komfort kevesebb energia felhasználásával
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET ! DR. MAGYAR ZOLTÁN tanszékvezető Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
2016. május 3.
Energetikai szabályozások hatása az épületekre és az iparra
