Az energetikai tervezés eszköze
Energetikai útlevél (DE)
A területi energetikai tervezés jelenleg újra aktuálissá vált. Az e területen Európában üzembe helyezett különféle eszközöket többé-kevésbé a városokban használják. Ahhoz, hogy az épített környezetben jobban kihasználhassuk az energia-megtakarítási lehetőségeket alapvető, hogy az épületek energetikai minőségének kérdésében megfelelő átláthatóságot tudjunk biztosítani. Az Európai Parlament és a Tanács által 2002 áprilisában elfogadott irányelv az épületek energetikai profiljáról fontos lépés ebben az irányban. 1996 óta Münster város önkormányzata (Németország) bevezette saját kezdeményezésére a „hő útlevelet” és az „épületek energetikai minősége” címkét.
A PROBLÉMA A lakások és szolgáltatások szektora képviseli Európában az energiafogyasztás több, mint 40%-át. Az energiahatékonyság javítása e szektorokban alapvető eleme kell hogy legyen azoknak a stratégiáknak és politikai lépéseknek, melyek szükségesek a Kiotói Jegyzőkönyvben előírt kötelezettségek teljesítéséhez. Ennek értelmében a CO2 kibocsátás korlátozásáról szóló irányelv az energiahatékonyság javítása révén (SAVE/93) - mely szerint a tagállamok kidolgoznak és beindítanak különféle programokat az épület-energiahatékonyság érdekében és jelentéseket készítenek a kérdéses programokról meghozza első gyümölcseit. Mindazonáltal egy kiegészítő számítási eszköz nélkülözhetetlennek bizonyult ahhoz, hogy konkrét lépések történjenek a hatalmas kihasználatlan potenciállal kapcsolatban az energiatakarékosság terén és abban, hogy jelentős különbségek vannak a tagállamok által e területen regisztrált eredmények között. Hála az épületek energetikai profiljában lévő adatok objektivitásának egy tanúsítási rendszer e profilokról hozzájárulhat az ingatlanpiac jobb átláthatóságához az építés, eladás és bérlés terén és így előmozdíthatja a befektetéseket az energiatakarékosság terén. A magas energiahatékonyságú épületek tulajdonosainak képesnek kell lenni magukat jobb színben feltüntetni, mint a konkurencia. Egyébként a bérlőknek és vásárlóknak szükségük van olyan világos dokumentumra, mely igazolja az épületek és lakások energetikai minőségét ahhoz, hogy össze tudják hasonlítani az ajánlatokat. Ez az igény ösztönözte arra az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy irányelvet dolgozzon ki az épületek energetikai profiljáról. Ezt fogadták el 2002 áprilisában. Németországban az ilyen „energetikai útlevelek” bevezetése már több, mint tíz éve napirenden van. Az ebben különösen elkötelezett önkormányzatok - közöttük Münster is - saját kezdeményezésként már bevezették e rendszert és jelentős tapasztalatokra tettek szert a kérdésben az elmúlt években.
AZ ENERGETIKAI ÚTLEVÉL LEÍRÁSA Az épületek típusai Az „energia” vagy „hő” útlevelek bevezetése előtt minden önkormányzat kidolgozta előbb energetikai koncepcióját. Ez a koncepció lehetővé teszi az energia-megtakarítás és esetleges lépések lehetőségeinek elemzését szektoronként... A magánháztartások energia igényének értékelése és a magánháztartásokban lehetséges energiatakarékosság meghatározása céljából több helyi önkormányzat, kerület és tartomány kidolgozta épületeinek tipológiáját. A differenciálás két fő kritériuma a következő volt : • a külső elemek építése (építés típusa, építőanyagok), • a felszínek és térfogatok összefüggése (különálló ház, sorház, ingatlan). A különböző építési típusok jelentős mértékben kötődnek a különféle korszakokhoz. Németországban az épületeket nagy vonalakban három építési korszakba oszthatjuk : • 1918 előtti történelmi épületek, • a két háború közötti épületek 1919-1948, • háború utáni épületek
A háború utáni épületek tovább differenciálhatók különféle típusuk szerint. Mindegyik korszakon belül különbséget tesznek az egycsaládos és kétcsaládos házak és a többcsaládos házak és ingatlanok között. Valójában e két csoport különbözik először is méretében és tömörségében és egyébként is gyakran jelentős eltéréseket mutatnak magában az építés típusában is a háború után. Egyébként az épületek differenciálhatók tetőzetük szerint is (lapos vagy nyereg). Az egy- és kétcsaládos házak jelen vannak sorház formájában is. Mindezen épülettípusok építésének részletes ismerete szükséges ahhoz, hogy értékelhessük az aktuális fűtési energiafogyasztásukat és, hogy behatárolhassuk az elérhető energia-megtakarítást. E munkát szakértőkre bízták, akik az adatokat technikai aktákba gyűjtik. Az épületek részletes tipológiája nemcsak alapul szolgál a lehetséges megtakarítások értékelésének különböző forgatókönyveinek kidolgozásához, hanem kiindulási pontként szolgál • a világos energiaügyi tanácsadáshoz, • az energetikai útlevél kidolgozásához (szabványosított számítási értékek), • hőtérképek kifejlesztéséhez.
„Energia” útlevél / „Hő” útlevél Cél Münster városa 1996-ban vezette be a „hőútlevelet”. Az 1995-ben közzétett végleges jelentésében a münsteri önkormányzat klíma és energiaügyi tanácsa hangsúlyozta a régi épületek felújításának nagy jelentőségét a klíma védelmének kérdésében. E lépések egyike volt a régi épületekre vonatkozóan egy „hőútlevél” bevezetése, és önkéntes alapon egy „épület-energetikai minőség” címke bevezetése. A városi önkormányzat felismerte annak szükségességét, hogy tudatosítsák a régi épületek tulajdonosaiban a felújítás kérdését és e lépések hatását a CO2 kibocsátás szintjére. A CO2 kibocsátás csökkentésének lehetőségei óriásiak : becslések szerint évi 143 000 tonna. E tekintetben a „hőútlevél” bevezetése mozgósítja és felelőssé teszi az épületek tulajdonosait akiknek így lehetőségük van épületük teljesítményét összemérni másokéval. Az épületek összehasonlításán túl tisztán technikai-energetikai szempontból, cél az is, hogy fokozzák a versenyt az ingatlan bérbeadók között és hogy középtávon a „hőútlevél” valódi marketing eszközzé váljon. Ez a célkitűzés vonatkozik a bérbeadókra, újépítésű ingatlanok vásárlóira, bérlőkre, vásárlókra is, akik motiváltabbak, hogy energiahatékonysági lépéseket tegyenek és így előzzék meg a konkurenciát. Érintettek az egy- és többcsaládos házak tulajdonosai és bérlői is, csakúgy mint az építési társaságok melyeknek egy ilyen dokumentum, bizonyítvány kiállítása együtt jár javaik újraértékelésével is. A „hőútlevél” bevezetésével párhuzamosan Münster városa elindította a régi épületek felújítására való ösztönzést is, aminek a „hőútlevél” integráns részét képezi. Így az önkormányzat intézkedéseinek eredményei felhasználhatók voltak mind a magán mind az önkormányzati épületeknél. Az állampolgárok technikai és pénzügyi segítséget is kapnak míg a város az intézkedések hatékonyságának értékeléséhez szerzett alapvető eszközt. Érintett szereplők A környezetvédelmi hivatal és Észak Rajna Vesztfália fogyasztóvédelmi központja adja ki a „hőútlevelet”. A kutató irodák, a specializált építészek és mesterek is fel vannak jogosítva „hőútlevél”
kiállítására ha előzetesen elfogadták az eljárás szabályait: a hőútlevél energetikai arányainak egységes értékelését, a dokumentum ingyenes kiszolgáltatását a szigorú procedúra szerint csakúgy mint azt, hogy megküldik az útlevél egy példányát a környezetvédelmi hivatalnak, mely koordinációs szerepet játszik a klíma és energiaügyi tevékenységben. A „hőútlevelet” ingyenesen adják ki. Az épületek értékeléséhez szükséges adatok gyűjtése szolgáltatás, melyet a módszert kidolgozó szervezetek és más kompetens intézmények díj fizetése ellenében nyújtanak. A hőútlevél” technikai bemutatása A „hőútlevél” olyan dokumentum, amely egy energetikai hányados segítségével írja le az épület energetikai helyzetét (egysége : kWh/m 2/év). E hányadost egyrészt a kérdéses épület kiértékelt energiafogyasztásából másrészt az energia referencia értékből számítják ki. Az aktuális helyzet leírásán túl lépéseket javasol az épület javítására és foglalkozik a keletkezett szennyező anyagok emissziójával is. A münsteri „hőútlevél” négy elemből áll: • eredménylap Az eredménylap a „hőútlevél” értékelésének rövidített változata és egy mondatban foglalja össze az épület osztályozását az energetikai hányados függvényében. Az épület profilját hármas értékelés alapján foglalja össze, mely kiterjed az épületre magára, a fűtőrendszerre és különféle más tényezőkre (ökológiai összetevők és/vagy sajátosságok), melyeket az épület elemzése során azonosítottak. A megfelelő kategóriában az épületre vonatkozó energetikai hányados (lásd fent) a lap alján összehasonlító grafikonok jelenítik meg. Ily módon lehetséges figyelembe venni a korcsoportok különféle energetikai normáit és a minden épületre kiterjedő egységes értékek hiányát. • adatlapok Első alkalommal az épületre és fűtési rendszerére vonatkozó különféle adatokat regisztrálnak. A további eredményeket ez után értékelik ki figyelembe véve az ezen az adatlapon szereplő adatokat. • A hőátadás és szellőztetés veszteségeinek és a belső és napsütés nyújtotta nyereségnek az összege • A különféle arányok kiszámítása A fűtési energiaszükséglet aránya meghatározó tényező a más épületekkel való összehasonlításban. Ezeket az értékeket a megfelelő táblázatban tüntetik fel az adatlap alján és grafikus formában is megjelenítik az eredménylapon. A másik arány arra szolgál, hogy osztályozzák a különféle összetevőket (fűtés, melegvíz előállítás) és így megkapják a valódi specifikus energiafogyasztást. • A hő-, melegvíz- és áramtermelésből származó emisszió abszolút értékének és százalékának ábrázolása. • az intézkedési lap Az energiafogyasztás optimalizációját célzó különféle lépéseket sorolják fel. Egyebek között megemlítik a különféle lehetséges előrelépésre vonatkozó programokról szóló információkat is. A tulajdonosok így használható döntési segédletet kapnak. • függelék
A függelék tartalmazza azokat a szabvány értékeket, amikre szükség van a teljes mérleg kidolgozásához, ha ezeket az értékeket nem közvetlenül mérésekből vagy technikai dokumentumokból állapították meg. •
Ösztönzési rendszer Minden év végén azok az épületek, amik kategóriájukban az eltelt időszakban a legalacsonyabb energetikai hányadost érték el jutalmat kapnak, aminek az a célja, hogy kompenzálja azok erőfeszítéseit, akik „hőútlevelet” csináltattak maguknak és esetlegesen hőszükségletük optimalizálására lépéseket tettek. A hivatalos oklevélen kívül a díjazottak táblát is kapnak, amit kihelyezhetnek épületükre a nekik adott jutalom jeleként.
Városi felhasználók Münsteren kívül az „energetikai útlevelet” vagy „hőútlevelet” bevezető német városok többek között: Frankfurt, Hannover, Stuttgart, Tübingen, Heidelberg, Dortmund, Düsseldorf, Kiel, Hamburg, Naumburg, Drezda, Wiesbaden és Esslingen.
ÉRTÉKELÉS ÉS PERSPEKTÍVA Münster városa - mint számos német település - azt a nézetet vallja, hogy a „hőútlevél” bevezetése önmagában nem elegendő a várt hatás eléréséhez, ezért a „hőútlevelet” a régi épületek javításának globális koncepciójába integrálták, hogy fokozzák annak terjedését és elfogadottságát a lakosság körében. A bevezetését követő öt évben 835 „hőútlevelet” adtak ki Münsterben lakóépületeknek. E számot némelyek talán szerénynek tarthatják, ha a létező összes épület számához viszonyítják. De az a tény, hogy azóta számos más településen is bevezették az „energetikai útlevelet” és hogy az épületek energetikai profiljáról szóló irányelvet elfogadták európai szinten megerősíti, hogy a Münster által járt út jó. Az önkormányzatokon kívül az építési szövetségek és az üvegipar, a szigetelőanyag-ipar és a fűtési ipar képviselői találkoztak 2000 októberében az „energetikai útlevél” munkacsoportban, hogy országos szinten egységes energetikai útlevelet dolgozzanak ki az épületek számára és hogy általánossá tegyék ennek használatát a tervezés és tanácsadás során. Jelenleg számos energetikai ill. hőútlevél létezik egymás mellett párhuzamosan és ezek között különböznek a számítási módok. Mégis, csak idő kérdése, hogy az „energetikai útlevelet” bevezessék európai szinten.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Münster Város Amt für Grünflächen und Umweltschutz Birgit Wildt Albersloher Weg 33 D 48155 MÜNSTER Tel. : +49 251 – 492 67 03 Fax : +49 251 – 492 77 37 E-mail :
[email protected] http://www.muenster.de/stadt/umweltamt Más honlapok a témában: Az Európai Bizottság honlapja www.gre-online.de www.heizspiegel.de
Ezt a tájékoztatót az Energie-Cités készítette az Öko-Institut segítségével és az ADEME technikai és pénzügyi támogatásával.
A fordítás a Francia Külügyminisztérium pénzügyi segítségével készült.
munkatársainak
