Az energiaadó hatása a tajvani iparra és gazdaságra

Az energiaadó hatása a tajvani iparra és gazdaságra

Huang Chung-Huang

Tsing Hua Egyetem Közgazdaságtudományi Tanszék

2007. január 20.

1

Az energiaadó hatása a tajvani iparra és gazdaságra Huang Chung-Huang (Tsing Hua Egyetem, Közgazdaságtudományi Tanszék)

1. Előszó A Chen Min-Jen által javasolt energiaadóról szóló törvénytervezet szerint az adó kivetésének fő céljai: (1) az energiatakarékosság ösztönzése; (2) az energiaellátás stabilizálása; (3) az energiahatékonyság növelése; (4) az alternatív energiák kiaknázása és a fenntarthatóan fejlődő társadalom megteremtése; (5) a CO2 kibocsátás csökkentése és az üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátás-csökkentési cél elérése. A 2006 júliusában megtartott Tajvan Gazdaságának Fenntartható Fejlődéséről szóló Konferencia támogatta az energiaadó kivetésére vonatkozó javaslatot. A konferencia összefoglaló jelentése kiemeli: (1) Támogatja a Törvényhozó Yuan által javasolt energiaadó-törvény irányát, de azt az árakra és a gazdaságra gyakorolt hatás enyhítése érdekében lépésről lépésre, az adó mértékét évente növelve kell bevezetni. Az adó mértékét a különböző fosszilis energiaforrások egységnyi fűtőértéke és széntartalma, illetve a fogyasztói felhasználás tulajdonságai, a környezeti- és energiahatékonyság alapján kell meghatározni. (2) Mennyiségarányos adóként kell kivetni. Az adó végleges mértékét a nemzetközi adószínvonal, illetve a hazai árakra és gazdaságra gyakorolt hatás alapján kell meghatározni, és kétévente a nemzetközi tendenciák tükrében meg kell vizsgálni a módosítás szükségességét. (3) Az energiaadó bevezetésével együtt megfontolandó a jövedéki adóval terhelt termékek körének csökkentése és az adók és díjak rendszerének átalakítása. (4) A megnövekedett adóbevételt az adósemlegesség fenntartása érdekében elsősorban az adómentességek növelésére, vagy a személyi jövedelemadó és a vállalkozások jövedelemadójának csökkentésére kell fordítani, és a kettős hozadék létrehozása érdekében csökkenteni kell a vállalkozások foglalkoztatással járó szociális terheit. Másodsorban fordítható a környezeti energiákkal összefüggő kutatás-fejlesztésre, úgy mint az energiatakarékosság, a megújuló energiák, a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiák kutatás-fejlesztése. Harmadsorban fordítható infrastruktúra fejlesztésre, a humánerőforrásba való befektetésre, iparfejlesztésre és szociális kiadásokra, a hátrányos helyzetűek támogatására és a munkanélküliség csökkentésére. Az adóbevétel egy része szétosztható a helyi önkormányzatok között helyi fejlesztésekre. (5) Az energiaadó-törvény jogalkotási folyamatát minél hamarabb be kell fejezni, azonban az érvénybe lépés előtt a hazai energiaáraknak tükröznie kell az előállítás 2

költségeit, és meg kell szüntetni a fosszilis energiahordozókra vonatkozó támogatásokat és kedvezményeket. Jelenleg energiaadóról szóló törvénytervezetből három változat létezik, amelyeket a közigazgatási szervek1, Chen Min-Jen és Wang To-Far törvényhozók terjesztettek elő. Ezek között a legfontosabb különbségek: (1) a bevezetés éve, (2) az adóztatott termékek köre, (3) a kivetett adó mértéke, (4) az adó mértékének évi növekménye, (5) az adó növekedésének utolsó éve, (6) az adóbevétel felhasználása (a Chen Min-Jen és Wang To-Far változatai közötti különbséget az 1. táblázat mutatja). A jogalkotási folyamat során ezeket a tartalmakat sok tényező befolyásolhatja, ezek közül a leghangsúlyosabbak a kettős hozadék meglétének kérdése és a gazdaságra gyakorolt hatás mértéke. Ez a tanulmány TAIGEM-III modellt alkalmazva az energiaadó hatásáról végez szimulációt, remélve, hogy erről a két kérdésről előzetes értékelést adhat. A tanulmány először a közigazgatási szervek korábban vizsgált változatainak tartalmát alapul véve az adóbevétel hat különböző felhasználásáról végez szimulációt, értékeli a GDP növekedésére és a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatást, azután Chen Min-Jen változata alapján végez értékelést, és összehasonlítja az előzővel.

1

A közigazgatási szervek változatai: a Végrehajtó Yuan 1. tervezete, a Végrehajtó Yuan 2. tervezete, a Pénzügyminisztérium változata, az Energiaügyi Hivatal változata, a Gazdasági Minisztérium változata. Jelenleg még nincs egy meghatározott tervezet.

3

1. táblázat. Az energiaadóról szóló törvénytervezetek összehasonlítása(a) A bevezetés éve Az adóztatott termékek köre

Benzin Gázolaj Petróleum Repülőgép-üzemanyag Fűtőolaj Cseppfolyósított gáz Földgáz Szén Oldószerek Az adó növekedésének utolsó éve Az adóbevétel felhasználása Az adó kezdeti mértéke (évi növekménye)

Chen Min-Jen változata 2007 benzin, gázolaj, petróleum, repülőgép-üzemanyagok, fűtőolaj, oldószerek, cseppfolyósított propánbután gáz, földgáz, szén 9,5 (0~3) 5,5 (2~3) 4 (1)(b) 2 (2~3)(b) 1,03 (0,52)(b) 1,6 (1,6~2,5)(b) 1,1 (0,55)(b) 0,2 (0,1)(b) 2 (2~3)(b) 2015 Az egész az államkincstárba kerül.

Wang To-Far változata 2008 ugyanaz

11,75 (2,25) 7,75 (2,25) 6,25 (1,96) 2,81 (2,17) 0,91 (0,77) 2,45 (1,75) 1 (0,8) 0,15 (0,15) 3,13 (2,41) 2015 A nettó bevétel egyharmadát a jövedelemadóról szóló törvény 5. szakaszának 1. bekezdésében meghatározott adómentesség növelésére, egyharmadát a vállalkozások jövedelemadójának csökkentésére, egyharmadát a környezetjavítással összefüggő kutatás-fejlesztésre kell fordítani.

Megjegyzések: (a) A tervezetek változhatnak, az itt szereplő adatok a tervezés kezdeti szakaszát mutatják (b) Chen Min-Jen változatában a termékek egy része értékarányosan adózik (fűtőolaj, szén és földgáz), itt az egész át van számítva mennyiségarányos adózásra. A feltüntetett adó mértéke a bevezetés utáni harmadik évtől érvényes, az első két évben az adó mértéke 0. Az adatok forrása: A kutatás szerzője

2. Az energiatermékekre vonatkozó jelenlegi adók és díjak Jelenleg az olaj- és gáztermékekre háromféle adó és négyféle díj vonatkozik, a jövedéki adó, a vám, a forgalmi adó, a gépjárművek üzemanyag-használati díja, a légszennyezési díj, a talaj- és talajvíz kármentesítési díj és az olajalap. Az illetékes szerv, a kivetés módja, az adószámítás szabálya és a bevétel felhasználásának módja eltérő, ezeket a 2. táblázat foglalja össze.

4

2. táblázat. Az energiára vonatkozó adók és díjak összehasonlítása Légszennyezési díj

Gépjárművek üzemanyaghasználati díja

Forgalmi adó

Jövedéki adó

Vám

Adó (díj) megnevezése

A talaj és a felszín alatti vizek kármentesítéséről szóló törvény, a talaj- és talajvíz kármentesítési díj beszedésére vonatkozó rendelkezések

A légszennyezés elleni védekezésről szóló törvény, a légszennyezési díj beszedésére vonatkozó rendelkezések

A közutakról szóló törvény, a gépjárművek üzemanyaghasználati díjának beszedésére és elosztására vonatkozó rendelkezések

A hozzáadott értékű és nem hozzáadott értékű forgalmi adóról szóló törvény

A jövedéki adóról szóló törvény

Vámtörvény, Import vámtarifa

Törvény

Környezetvédelmi Főosztály

Környezetvédelmi Főosztály

Közlekedési és Hírközlési Minisztérium

Pénzügyminisztérium

Pénzügyminisztérium

Pénzügyminisztérium

Felelős szervezet

Gazdasági Minisztérium

Környezetvédelmi Főosztály

Környezetvédelmi Főosztály

Közúti Főigazgatóság, tartományi szintű városi önkormányzat

Nemzeti Adóügyi Hivatal, Vámügyi Hivatal

Nemzeti Adóügyi Hivatal, Vámügyi Hivatal

Vámügyi Hivatal

Beszedő szervezet

Kőolaj-behozatal

Meghatározott kémiai anyagok előállítása és behozatala alapján

Helyhez kötött szennyező forrásoknál a kibocsátott szennyezőanyag, mozgó szennyező forrásoknál az üzemanyag

Autók és motorkerékpárok

Mennyiségarányos

Mennyiségarányos

Mennyiségarányos

Járművenként fizetendő, a jármű lökettérfogatának nagysága alapján

Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs importtermékei Benzin, gázolaj, petróleum, fűtőolaj, oldószerek, cseppfolyósított gáz előállítása és importja Import, vagy Tajvan határain belül értékesített olaj- és gáztermékek és más energiatermékek

Értékarányos

Mennyiségarányos

Értékarányos

A kivetés módja

Talaj- és talajvíz kármentesítési díj

Gazdasági Minisztérium

Az adó hatálya

Olajalap

A kőolaj adminisztrációjáról szóló törvény, az Olajalap bevételének kezelésére és felhasználására vonatkozó rendelkezések

5

Díj

Díj

Általános adó

Általános adó

Általános adó

A bevétel jellege

Meghatározott

Meghatározott

Nem meghatározott

Nem meghatározott

Nem meghatározott

A bevétel felhasználása

Talaj- és Talajvíz Kármentesítési Alap

Légszennyezésvédelmi Alap

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Hozzárendelt alap

Olajalap

Meghatározott

Meghatározott

Díj

Díj

Az adatok forrása: A kutatás szerzője

A jelenlegi olaj- és gáztermékekre vonatkozó adók és díjak rendszerének leírása az alábbi. (1) Jövedéki adó A jövedéki adó egy különleges forgalmi típusú adó, amely importált vagy itthon előállított javakra irányul. Jövedéki adóval terhelt árucsoportok a gumiabroncsok, a cement, az italtermékek, a síküvegek, az olaj- és gáztermékek, az elektromos készülékek és a járművek. 1. Az adó hatálya Az olaj- és gáztermékek jövedéki adóját a jövedéki adóról szóló törvény 10. szakasza szabályozza. Az adó hatálya alá esnek a benzin, a gázolaj, a petróleum, a repülőgépüzemanyagok, a fűtőolaj, az oldószerek és a cseppfolyósított propán-bután gáz. Az olaj- és gáztermékek jövedéki adójának jogalkotói szándéka az, hogy ösztönözze az energiával való takarékosságot. 2. A felelős szerv és a beszedő szerv A jövedéki adó felelős szerve a Pénzügyminisztérium. Mivel a jövedéki adó központi adó, a Nemzeti Adóügyi Hivatal szedi be. Importtermékek esetében a jövedéki adót a Vámügyi Hivatal szedi be. 3. Az adófizetésre kötelezett személyek Jövedéki adót kell fizetnie a jövedéki termék előállító üzemből való kihozatalakor vagy külföldről való behozatalakor (1) belföldi előállítás esetén az előállítónak, (2) megbízásos előállítás esetén a megbízott előállítónak, 6

(3) import esetén az importált jövedéki termék címzettjének, a hajóraklevél vagy a termék birtokosának. Tehát az olaj- és gáztermékek jövedéki adójának fizetésére kötelezettek a belföldi előállítók vagy az importőrök, akik az értékesítési folyamat során ezt a terhet áthárítják a fogyasztókra. 4. Az adókivetés módja Az olaj- és gáztermékek jövedéki adóját mennyiségarányosan, űrtartalom és tömeg alapján vetik ki. Csak a cseppfolyósított propán-bután gáz adózik tömeg alapján, a többi termék űrtartalom alapján adózik. 5. Az adó mértéke Az olaj- és gáztermékek jövedéki adójának mértékeit a 3. táblázat mutatja. A táblázatból kiderül, hogy a nyersolajnak és a földgáznak nincs jövedéki adója; a benzinnek a gázolajnál és a petróleumnál alacsonyabb a széntartalma és a szennyezésének mértéke kisebb, az egységnyi adójának mértéke a gázolajéhoz és a petróleuméhoz képest mégis nagyobb. Ezen kívül a Végrehajtó Yuan a tényleges helyzet figyelembevételével a fizetendő adót ötven százalékon belül módosíthatja. 3. táblázat. Az olaj- és gáztermékek jövedéki adójának mértékei Adózó termék Benzin Gázolaj Petróleum Repülőgép üzemanyag Fűtőolaj Oldószerek Cseppfolyósított propán-bután gáz Az adatok forrása: Commodity Tax Act, Article 10

Adó mértéke 6.830 NTD/kiloliter 3.990 NTD/kiloliter 4.250 NTD/kiloliter 610 NTD/kiloliter 110 NTD/kiloliter 720 NTD/kiloliter 690 NTD/tonna

6. A bevétel jellege A jövedéki adó egy általános adó, a teljes összege a központi költségvetésbe kerül, nincs meghatározott felhasználási módja. 7. Az olaj- és gáztermékek jövedéki adójából befolyó éves bevételek A 4. táblázat az olaj- és gáztermékek jövedéki adójának éves bevételeit mutatja, 2005-ben az adóbevétel 87 milliárd 625 millió NTD volt. Az 1. ábrán látható, hogy az olaj- és gáztermékek jövedéki adójának bevétele évről évre növekvő tendenciát mutat. A 4. táblázat pedig megmutatja, hogy az olaj- és gázfélék jövedéki adóbevételének aránya az összes jövedéki adóbevételben 50% fölött van, a jövedéki adó legfontosabb bevételi forrását képezve. 7

4. táblázat. Az olaj- és gáztermékek jövedéki adójának tényleges nettó bevétele és az adóbevétel aránya Év

A jövedéki adó teljes bevétele

Az olaj- és gáztermékek jövedéki adójának tényleges nettó bevétele 1991 85.823 33.444 1992 113.470 50.362 1993 136.499 57.791 1994 143.791 62.023 1995 156.757 68.769 1996 154.673 74.965 1997 146.445 73.046 1998 150.363 75.484 1999 145.497 77.711 2000* 219.425 124.181 2001 133.883 80.774 2002 143.641 86.775 2003 146.012 85.146 2004 159.644 89.695 2005 168.411 87.625 Az adatok forrása: Department of Statistics, Ministry of Finance Megjegyzés: 2000*: 1999-07-01~2000-12-31

Egység: millió NTD Az olaj- és gáztermékek jövedéki adóbevételének aránya a teljes jövedéki adóbevételben 38,97% 44,38% 42,34% 43,13% 43,87% 48,47% 49,88% 50,20% 53,41% 56,59% 60,33% 60,41% 58,31% 56,18% 52,03%

millió NTD 250.000 200.000 a jövedéki adó teljes bevétele

150.000 100.000

az olaj- és gáztermékek jövedéki adóbevétele

50.000

20 05

20 04

20 03

20 02

20 01

20 00 *

19 99

19 98

19 97

19 96

19 95

19 94

19 93

19 92

19 91

0

1. ábra. Az olaj- és gázfélék jövedéki adóbevételének változása

8

év

8. Az effektív adókulcs A tanulmány a Pénzügyminisztérium Adóügyi Főosztályának az olaj- és gáztermékek jövedéki adójának tényleges összegére vonatkozó adatai és a Gazdasági Minisztérium Energiaügyi Hivatalának a saját előállítású és importált olaj- és gáztermékek mennyiségére vonatkozó statisztikája alapján kiszámolta az olaj- és gáztermékek jövedéki adójának effektív adókulcsait, amelyek az 5. táblázatban láthatók. 5. táblázat. Az olaj- és gáztermékek jövedéki adójának effektív adókulcsai Év

Termék megnevezése

Hazai előállítás és import mennyisége (ezer kiloliter) 10.791,90 9.908,40 235,90

Tényleges adó összege (ezer NTD)

Effektív adókulcs (NTD/kiloliter)

Nominális adókulcs (NTD/kiloliter)

Effektív adókulcs/ nominális adókulcs (%)

Benzin 68.010.473,00 6.302,00 6.830 92,26 Gázolaj 15.970.985,00 1.612,00 3.990 40,40 Petróleum 74.751,00 317,00 4.250 7,46 Repülőgép 3.423,50 217.290,00 63,00 610 10,33 2002 üzemanyag Fűtőolaj 14.298,30 1.298.241,00 91,00 110 82,73 Oldószerek 1.067,00 190.762,00 179,00 720 24,86 Cseppfolyósított 5.242,00 193,18 690 1.012.640,00 28 gáz (ezer tonna) (NTD/tonna) (NTD/tonna) Benzin 12.698,50 66.387.846,00 5.228,00 6.830 76,54 Gázolaj 11.747,80 15.955.793,00 1.358,00 3.990 34,04 Petróleum 393,70 70.472,00 179,00 4.250 4,21 Repülőgép 2.978,10 123.309,00 41,00 610 6,72 2003 üzemanyag Fűtőolaj 15.504,20 1.339.730,00 86,00 110 78,18 Oldószerek 1.004,50 191.989,00 191,00 720 26,53 Cseppfolyósított 5.531,00 190,05 690 1.056.676,00 27,54 gáz (ezer tonna) (NTD/tonna) (NTD/tonna) Benzin 15.093,20 70.203.598,00 4.651,00 6.830 68,10 Gázolaj 13.611,40 16.665.064,00 1.224,00 3.990 30,68 Petróleum 265,50 59.636,00 225,00 4.250 5,29 Repülőgép 3.813,30 150.733,00 40,00 610 6,56 2004 üzemanyag Fűtőolaj 14.863,30 1.091.775,00 73,00 110 66,36 Oldószerek 805,80 158.391,00 197,00 720 27,36 Cseppfolyósított 6.877,00 197,45 690 1.357.888,00 28,62 gáz (ezer tonna) (NTD/tonna) (NTD/tonna) Benzin 15.110,00 71.232.742,00 4.714,00 6.830 69,02 Gázolaj 15.417,10 17.631.602,00 1.325,00 3.990 33,21 Petróleum 0,00* 64.257,00 NA 4.250 NA Repülőgép 5.171,40 194.334,00 38,00 610 6,23 2005 üzemanyag Fűtőolaj 13.305,00 999.239,00 75,00 110 68,18 Oldószerek 866,90 161.025,00 186,00 720 25,83 Cseppfolyósított 7.101,00 172,18 690 1.222.630,00 24,95 gáz (ezer tonna) (NTD/tonna) (NTD/tonna) Az adatok forrása: Taxation Administration, Ministry of Finance, Energy Statistical annual Reports, Energy Statistics Handbook Megjegyzés: 2005-től a petróleumra vonatkozóan nincs adat.

9

9. Adómentesség Az 5. táblázatban az olaj- és gáztermékek jövedéki adójának effektív adókulcsai azért kisebbek a nominális adókulcsoknál, mert bizonyos különleges felhasználású olaj- és gáztermékek adómentességet élveznek. Az olaj- és gáztermékek jövedéki adómentességét a jövedéki adóról szóló törvény 3. és 4. szakasza, a Pénzügyminisztérium 1998. június 25-én kiadott 871949727. számú rendelete és a Pénzügyminisztérium 1993. szeptember 9-én kiadott 820802101. számú rendelete szabályozza. Ezek a rendelkezések az alábbiak: (1) A jövedéki adóról szóló törvény 3. szakasza: Azon jövedéki termékek, amelyek megfelelnek az alábbi feltételek egyikének, mentesülnek a jövedéki adó alól: (a) Egy másik jövedéki termék előállításához alapanyagként használják fel. (b) Külföldön értékesítik. (c) Kiállítják, és nem adják el. (d) A hadsereg szórakoztatására használják fel. (e) A Nemzetvédelmi Minisztérium engedélyével közvetlenül katonai célra használják fel. (2) A jövedéki adóról szóló törvény 4. szakasza: Az alábbi feltételek egyikének megfelelő jövedéki termék után megfizetett vagy számlán megfizetettként feljegyzett jövedéki adó visszatérítendő vagy ellentételezendő: (a) Külföldön értékesítik. (b) Külföldön értékesített termék előállításához alapanyagként használják fel. (c) Nem értékesíthető termék, amelyet az előállító üzembe újrafeldolgozásra visszaküldtek hasonló jövedéki termék előállítása céljából. (d) Valamilyen okból károsodott, nem értékesíthető termék. Azonban ha a termék mennyisége nem éri el az egy adószámítási egységet, vagy az adó befizetését igazoló eredeti dokumentum elveszett, az adó nem igényelhető vissza. (e) Szállítás vagy raktározás közben elégett, elsüllyedt, vagy más, nem megakadályozható katasztrófában fizikailag megsemmisült. (3) A Pénzügyminisztérium 1998. június 25-én kiadott 871949727. számú rendelete: (a) A rendelkezés címe: Az olaj- és gázfélék jövedéki adója az előállító üzemből való kihozatalkor fizetendő, a szállítási és tárolási veszteség leszámítható. (b) Tárgy: Az olaj- és gázfélék jövedéki adója 1998. július 1-től az előállító üzemből való kihozatalkor fizetendő. Az előállító üzemből kihozott vagy importált jövedéki olaj- és gáztermékek adója a szállítási és tárolási veszteséggel csökkentett mennyiség után fizetendő. (c) Értelmezés: A rendelkezés tárgyában nevezett szállítási és tárolási veszteség cseppfolyósított földgáz esetében 0,27%, más olajok és gázok esetében 0,13%.

10

Tehát az olaj- és gáztermékek jövedéki adóalapjából leszámítható a szállítási és tárolási veszteség. A leszámítható arány cseppfolyósított földgáz esetében 0,27%, más olajok és gázok esetében 0,13%. (4) A Pénzügyminisztérium 1993. szeptember 9-én kiadott 820802101. számú rendelete: (a) A rendelkezés címe: Az a külföldről behozott olajtermék, amelynek a tisztasága nem éri el a 95%-ot, ha az Iparfejlesztési Hivatal igazolásával rendelkezik, jövedéki adómentes. (b) Tárgy: Arról, hogy a külföldről behozott olajtermékek a jövedéki adóról szóló törvény rendelkezései alá eső jövedéki adóköteles oldószernek minősülnek-e, valamint a jövedéki adómentesség intézéséről a Vámügyi Főigazgatóság által 1992. április 14-én megtartott, az Oldószerek Felhasználásáról szóló Konferencia határozata ad útmutatást. (c) Értelmezés: A Vámügyi Főigazgatóság 1992. április 14-én a Gazdasági Minisztérium Iparfejlesztési Hivatala és a Chinese Petroleum Corporation meghívásával a jövedéki adóról szóló törvény 10. szakasza 1. bekezdésének 7. albekezdésének megvitatása céljából megtartotta az Oldószerek Felhasználásáról szóló Konferenciát. A konferencia határozata alkalmazandó. A határozat szerint a Pénzügyminisztérium által korábban részben, rendeleti úton szabályozott jövedéki adómentességeken kívül, az az oldószer, amely az ásványolajok valamely önálló kémiai összetevőjét 95%-ot elérő tisztaságban tartalmazza, jövedéki adómentes. Az az oldószer, amelynek tisztasága nem éri el a 95%-ot, ha nem oldószerként használják fel, és ezt a Gazdasági Minisztérium Iparfejlesztési Hivatala igazolta, szintén jövedéki adómentes. Ha az olajtermék külföldről való behozatalakor a területileg illetékes Vámügyi Hivatal az Iparfejlesztési Hivatal által kiadott igazolás alapján eljárva adómentességet állapít meg, köteles az importadatbejelentés szerinti importőr területileg illetékes Nemzeti Adóügyi Hivatalát felkérni a valós felhasználás ellenőrzésére az adóelkerülés megakadályozása érdekében. Tehát az az oldószer, amely az ásványolajok valamely önálló kémiai összetevőjét 95%ot elérő tisztaságban tartalmazza, jövedéki adómentes. Az az oldószer, amelynek tisztasága nem éri el a 95%-ot, ha nem oldószerként használják fel és ezt a Gazdasági Minisztérium Iparfejlesztési Hivatala igazolta, szintén jövedéki adómentes.

(2) Vám A vám egy termék országhatárt való átlépésekor fizetendő adó. Jelenleg csak az importált termékekre vonatkozik vám.

11

1. Az vám hatálya A vámtörvény 2. szakasza alapján a külföldről behozott termékek importvám kötelesek, a 3. szakasza pedig meghatározza a import vámtarifát. Az import vámtarifa a vám adókulcstáblázata, amely az importtermékek fajtái szerint 98 fejezetre oszlik. Az energiatermékek vámjára az import vámtarifa 27. fejezete vonatkozik, amely szerint az ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok és ásványi viaszok után importvám fizetendő. 2. A felelős szerv és a beszedő szerv A vám felelős szerve a Pénzügyminisztérium. A vámot a vámtörvény 4. szakasza alapján a vámhatóság szedi be. Ezért vámköteles termék külföldről való behozatalakor a vámhatóság a termék címzettjétől vagy a hajóraklevél birtokosától vámot szed be. 3. A vámkivetés módja Vámot mennyiségarányosan, értékarányosan és mennyiség-érték alapján vegyesen is kivetnek. Az energiatermékek vámját értékarányosan, a termék behozatalakor kifizetett ár egy meghatározott aránya alapján vetik ki. 4. A vám mértéke Az import tarifa mértékei három oszlopra oszlanak. Az első oszlop a Kereskedelmi Világszervezet tagországaiból és a Kínai Köztársasággal kölcsönös elbánás szerint eljáró országokból vagy területekről behozott termékekre vonatkozik. A második oszlop bizonyos alacsonyan fejlett, fejlődő országok vagy területek meghatározott importtermékeire, vagy a Tajvannal szabadkereskedelmi egyezményt aláíró országok vagy területek meghatározott importtermékeire vonatkozik. Azokra az importtermékekre, amelyekre nem alkalmazható az első és a második oszlop, a harmadik oszlop vonatkozik. A 6. táblázat az import tarifa 27. fejezetének termékeire vonatkozó vám mértékeit mutatja. A táblázatból kiderül, hogy a szén (27011100-27040010) importja vámmentes, a nyersolaj (27090010) általában szintén vámmentes (az első és a második oszlopban a vám mértéke 0%), a benzin 0%-15%, a benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag és a kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag 0%-15%, a gázolaj (27101931) vámmentes, a cseppfolyósított földgáz, a földgáz és a cseppfolyósított propán-bután gáz 0%-7,5%. 5. táblázat. Az import tarifa 27. fejezetének termékeire vonatkozó vám mértékei Vámtarifaszám Tariff NO. 27011100 27011200 27011900

Termék

1. oszlop Column I. 0,00% 0,00% 0,00%

Antracit Bitumenes kőszén Másféle kőszén

12

A vám mértéke 2. oszlop 3. oszlop Column II. Column III. 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

27012000 27021000 27022000 27030000 27040010 27040020 27050000

27060000 27071000 27072000 27073000 27074000 27075000 27076010 27076020 27076090 27079100 27079920 27079990 27081000 27082000 27090010 27090090 27101110 27101191 27101192 27101199 27101911 27101919 27101920 27101931 27101939 27101941 27101949

Brikett, tojásbrikett és kőszénből előállított hasonló szilárd tüzelőanyag Barnaszén porítva is, de nem brikettezve Barnaszén brikett Tőzeg (tőzegalom), brikettezve is Koksz és félkoksz kőszénből, barnaszénből vagy tőzegből, brikettezve is Retortaszén Széngáz, vízgáz, termelési folyamatokban keletkező gázok és hasonlók (kőolajgázok és más gáznemű szénhidrogének kivételével) Kátrány kőszénből, barnaszénből vagy tőzegből desztillálva és más ásványi kátrány, víztelenítve is, vagy részlegesen desztillálva, beleértve a rekonstruált kátrányt is Benzol Toluol Xilol Naftalin Más aromás szénhidrogén keverékek, ha ezek mennyiségének legalább 65 százalékát (beleértve a veszteséget is) 250 °C hőmérsékleten az ASTM D86 módszerrel desztillálják Krezol Fenol Más fenolok Krezotolajok Metil-naftalin Más kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert olaj és más termék; hasonló termékek, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét Szurok Szurokkoksz Finomítási célra, ha 20 °C hőmérsékleten a fajsúlya 0,83 fölött van, 150 °C-ig desztillálva a könnyű frakció több, mint 3%, és a viszkozitása 20 °C-on meghaladja a 2 Engler-fokot. Más nyers kőolajok és bitumenes ásványokból előállított nyersolajok Benzin Nafta Benzin típusú sugárhajtómű üzemanyag Más könnyűolajok és készítmények Kerozin típusú sugárhajtómű üzemanyag Más gázturbinához vagy sugárhajtóműhöz használt kerozin típusú üzemanyagok Petróleum Gázolaj, ha 15 °C hőmérsékleten a fajsúlya nagyobb, mint 0,85, de nem nagyobb, mint 0,90 Más gázolajok Fűtőolaj, ha 15 °C hőmérsékleten a fajsúlya nagyobb, mint 0,93 Más fűtőolajok

13

0,00%

0,00%

0,00%

0,00% 0,00% 0,00%

0,00% 0,00% 0,00%

0,00% 0,00% 0,00%

0,00%

0,00%

1,00%

1,00%

0,00%

1,00%

7,50%

3,00%

7,50%

2,50%

1,00%

2,50%

0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

7,50% 7,50% 7,50% 7,50%

2,50%

1,60%

7,50%

2,50% 1,00% 2,50% 1,00% 2,50%

0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

5,00% 2,50% 5,00% 2,50% 5,00%

2,50%

0,00%

6,00%

1,00% 1,00%

0,00% 0,00%

1,00% 1,00%

0,00%

0,00%

2,50%

2,50%

0,00%

15,00%

10,00% 0,00% 10,00% 3,50% 10,00%

0,00% 0,00% 0,00% 1,80% 0,00%

15,00% 2,50% 15,00% 7,50% 15,00%

2,50%

0,00%

15,00%

10,00%

0,00%

15,00%

0,00%

0,00%

0,00%

5,00%

0,00%

15,00%

5,00%

0,00%

5,00%

10,00%

0,00%

15,00%

27101951 27101951 27101951 27101951 27101952 27101961 27101962 27101963 27101964 27101965 27101966 27101967 27101968 27101990 27101990 27109110 27109120 27109190 27109900 27111100 27111200 27111300 27111400 27111400 27111400 27111400 27111910 27111990 27112100 27112910 27112990 27121000 27122000 27129010 27129090 27131100 27131200 27132000 27139000 27141000

Rozsdagátló Legalább 70 tömegszázalékban kőolajat tartalmazó keverék (Poliklórozott bifenileket tartalmazó) Más, legalább 70 tömegszázalékban kőolajat tartalmazó keverékek Más kenőolajok, amelyek kőolajtartalma legalább 70 tömegszázalék Kenőolaj (legalább 70 tömegszázalék ásványolajtartalmú) Maradék fűtőolaj Transzformátorolaj Kondenzátorolaj Ásványi nafta Fehérolaj, folyékony paraffin Alacsony polimerizációs fokú kevert alkének Részben finomított kőolaj, beleértve a lepárlás után visszamaradó nyersolajat Edzőolaj Alapolaj kenőolaj előállításához Más 2710 vámtarifaszám alatti termékek Poliklórozott bifenileket, poliklórozott terfenileket vagy polibrómozott bifenileket tartalmazó transzformátorolaj Poliklórozott bifenileket, poliklórozott terfenileket vagy polibrómozott bifenileket tartalmazó kondenzátorolaj Más poliklórozott bifenileket, poliklórozott terfenileket vagy polibrómozott bifenileket tartalmazó készítmény Más olajhulladék Cseppfolyósított földgáz Cseppfolyósított propán Cseppfolyósított bután Cseppfolyósított etilén Cseppfolyósított propilén Cseppfolyósított butilén Cseppfolyósított butadién Cseppfolyósított propán-bután gáz (kevert cseppfolyós propán és bután) Más cseppfolyósított szénhidrogének Földgáz Gáz halmazállapotú propán-bután gáz (finomítói gáz) Más gáz halmazállapotú szénhidrogének Vazelin Paraffinviasz 0,75 tömegszázaléknál kisebb olajtartalommal Paraffinviasz Más 2712 vámtarifaszám alatti termékek Ásványolaj-koksz, nem kalcinálva Ásványolaj-koksz, kalcinálva Ásványolaj-bitumen Kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka Bitumenes vagy olajpala és kátrányos homok

14

3,50%

0,00%

7,00%

3,50%

0,00%

7,00%

3,50%

0,00%

7,00%

3,50%

0,00%

7,00%

3,50%

0,00%

7,50%

2,50% 5,00% 5,00% 0,00% 3,50% 0,00%

0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

5,00% 7,50% 7,50% 0,00% 10,00% 5,00%

5,00%

3,80%

15,00%

5,00% 3,50% 3,50%

0,00% 1,80% 1,80%

7,50% 7,50% 7,50%

5,00%

0,00%

7,50%

5,00%

0,00%

7,50%

3,50%

1,80%

7,50%

3,50% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

1,80% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

7,50% 7,50% 2,50% 2,50% 2,50% 2,50% 2,50% 2,50%

0,00%

0,00%

7,50%

5,00% 0,00%

0,00% 0,00%

7,50% 7,50%

5,00%

0,00%

7,50%

5,00% 3,40%

0,00% 0,00%

7,50% 7,50%

5,00%

0,00%

5,00%

5,00% 3,50% 1,00% 1,00% 1,00%

0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

5,00% 10,00% 1,00% 1,00% 1,00%

1,00%

0,00%

1,00%

1,00%

0,00%

1,00%

Természetes bitumen és aszfalt, aszfaltit és aszfaltkő Természetes aszfaltot vagy természetes bitument, 27150010 ásványolaj-bitument tartalmazó keverék (pl. bitumenes masztix, lepárlási maradvány) Ásványi kátrányt vagy ásványi kátrányszurkot 27150020 tartalmazó bitumenes keverék 27150090 Más 2715 vámtarifaszám alatti termékek 27160000 Elektromos energia Az adatok forrása: Directorate General of Customs, Ministry of Finance 27149000

1,00%

0,00%

1,00%

1,00%

0,00%

1,00%

1,00%

0,00%

2,50%

2,50% 0,00%

0,00% 0,00%

5,00% 0,00%

5. A bevétel jellege A vám egy általános adó, a teljes összege a központi költségvetésbe kerül, nincs meghatározott felhasználási módja.

(3) Forgalmi adó A Kínai Köztársaság határain belül értékesített áruk vagy szolgáltatások és import áruk után forgalmi adót kell fizetni. A forgalmi adó lehet hozzáadott értékű és nem hozzáadott értékű. Bizonyos iparágak kivételével, amelyekre egyösszegű, nem hozzáadott értékű forgalmi adó vonatkozik2, az árucikkek értékesítése általában a hozzáadott értékű forgalmi adó alá esik. 1. Az adó hatálya A hozzáadott értékű és nem hozzáadott értékű forgalmi adóról szóló törvény 1. szakasza alapján a Kínai Köztársaság területén termék vagy szolgáltatás értékesítése és termék importja után hozzáadott értékű vagy nem hozzáadott értékű forgalmi adót kell fizetni. Így az import vagy a Tajvan területén értékesített olaj- és gáztermékek és más energiatermékek, például az elektromos áram után hozzáadott értékű forgalmi adót kell fizetni. 2. A felelős szerv és a beszedő szerv A forgalmi adó felelős szerve a Pénzügyminisztérium. Mivel a forgalmi adó központi adó, a Nemzeti Adóügyi Hivatal szedi be. Importtermékek esetében a forgalmi adót a Vámügyi Hivatal szedi be. 3. Az adókivetés módja A forgalmi adót értékarányosan vetik ki. Az ország területén értékesített energiatermékek esetében az adót az értékesítés volumene alapján a vállalkozások minden második hónapban, januárban, márciusban, májusban, júliusban, szeptemberben és 2

Egyösszegű forgalmi adó alá eső iparágak: pénzügy és biztosítás, különleges vendéglátóipari vállalkozások, kisvállalkozások, a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi közvetítése.

15

novemberben vallják és fizetik be; importtermékek esetében a külföldről való behozatalkor az importtermék ára alapján a termék címzettje vallja és fizeti be. 4. A bevétel jellege A forgalmi adó egy általános adó, a teljes összege a központi költségvetésbe kerül, nincs meghatározott felhasználási módja. 5. Az adó mértéke A hozzáadott értékű forgalmi adó egy általános forgalmi típusú adó. Minden adóköteles termék értékesítése esetén, kivéve azokat az eseteket, amikor az adókulcs nulla százalék, az adó mértéke 5%. Így az importált, vagy az ország területén értékesített energiatermékek forgalmi adókulcsa 5%. A nulla százalékos adókulcs a termékek exportjára, a nemzetközi áruszállításra és a nemzetközi áruszállításhoz használt termékek és karbantartási szolgáltatások értékesítésére vonatkozik. Ezért ha az energiaterméket exportálják, vagy nemzetközi áruszállításban használják fel, az adókulcsa nulla százalék.

(4) Gépjárművek üzemanyag-használati díja Tajvanon a közutak karbantartásának, építésének és biztonságmenedzsmentjének fedezésére a gépjárművek üzemanyag-felhasználása után üzemanyag-használati díjat szednek. Azonban a díjat nem a jármű tényleges üzemanyag-felhasználása alapján számolják ki, hanem gépjárművenként, a jármű lökettérfogatának nagysága alapján szednek be egy meghatározott díjat. 1. A díj hatálya A közutakról szóló törvény 27. szakasza meghatározza a gépjárművek üzemanyaghasználati díjának beszedésére és elosztására vonatkozó rendelkezéseket. A közutakon, vagy városi utakon közlekedő gépjárművek után, kivéve az adómentes járműveket3, üzemanyaghasználati díjat kell fizetni.

3

Az alábbi járművek után nem kell üzemanyag-használati díjat fizetni: (1) A katonai szervezetek által üzemeltetett katonai járművek. (2) Különleges forgalmi engedéllyel rendelkező és a gépjárműadó alól mentesülő tűzoltójármű, mentőjármű, katonai rendőrségi jármű, rendőrjármű, locsolójármű, szennyvízszállító jármű, hulladékszállító jármű, és a postai küldeményszállítás járművei. (3) A diplomáciai képviselők járművei és a diplomáciai mentességet élvező külföldiek járművei. (4) A közúti hatóságok által jóváhagyott városi vagy közúti autóbuszos személyszállítás tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó autóbuszai. (5) Elektromos járművek. (6) Taxik.

16

2. A felelős szerv és a beszedő szerv A gépjárművek üzemanyag-használati díjának felelős szerve a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium. Az üzemanyag-használati díj beszedő szerve a minisztérium által kijelölt Közúti Főigazgatóság, amely Tajvan tartományban a területi közlekedési felügyeletekhez tartozó közlekedésfelügyeleti állomásokon keresztül szedi be az üzemanyaghasználati díjat; a tartományi szintű városokban az üzemanyag-használati díj beszedésével a tartományi szintű városi önkormányzat van megbízva, amely az önkormányzat közlekedési hivatala alá tartozó közlekedési felügyeleten keresztül szedi be az üzemanyag-használati díjat. 3. A beszedés módja A gépjárművek üzemanyag-használati díját járművenként, a jármű lökettérfogatának nagysága alapján szedik be. Az üzleti célú gépjárművek után negyedévenként márciusban, júniusban, szeptemberben és decemberben; a magángépjárművek után évente egyszer, júliusban; a motorkerékpárok után kétévente, a forgalmi engedély megújításakor kell díjat fizetni. Azonban a Végrehajtó Yuan által támogatott energiaadó-törvénnyel való összehangolás érdekében a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium azt javasolja, hogy az üzemanyag-használati díjat a jövőben integrálják az energiaadóba, így a díjat nem járművenként, hanem az üzemanyag-fogyasztás alapján szednék. 4. A bevétel jellege A gépjárművek üzemanyag-használati díja azon alapul, hogy a járművek használják a közutakat, ezért az utakon karbantartási-felújítási munkákat kell végezni. A beszedett díj ezért jellegében egy használati díj, és meghatározott, hogy azt a közutak karbantartására, építésére és biztonságmenedzsmentjére kell fordítani. 5. A bevétel felhasználása A gépjárművek üzemanyag-használati díjának beszedésére és elosztására vonatkozó rendelkezés 7. szakasza alapján a beszedett üzemanyag-használati díjat az államkincstár számlájára kell befizetni, és azt a közutak karbantartására, építésére és biztonságmenedzsmentjére, illetve a városi utakról szóló törvény alapján a városi utak karbantartására kell felhasználni. A díj bevételének 2%-ából a díjbeszedés költségeit fedezik. A 8. szakasz szerint az üzemanyag-használati díjat a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium központilag osztja el, és annak a városi utakra eső részét a Belügyminisztériummal együttműködve kell kezelnie. Bár az üzemanyag-használati díj felhasználása meghatározott, nem állítottak fel önálló alapot a kezelésére, hanem azt a minisztérium központilag osztja el. Csak a bevétel egy része kerül a központi és a tartományi szintű városi közúti hatóságok által létrehozott közútfejlesztési alapokba4.

4

Lásd a közutakról szóló törvény 28. szakaszát.

17

6. A díj mértéke A gépjárművek üzemanyag-használati díjának beszedésére és elosztására vonatkozó rendelkezés 3. szakasza meghatározza, hogy a különböző gépjárművek üzemanyaghasználati díját a havi üzemanyag-fogyasztás alapján kell kiszámolni, és a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium által kijelölt Közúti Főigazgatóság, vagy a tartományi szintű városi önkormányzat, vagy más megjelölt szerv szedi be. A díj mértéke benzin esetében literenként 2,5 NTD, gázolaj esetében literenként 1,5 NTD, a gázolaj díjának mértéke kisebb a benzinénél. Az üzemanyag-fogyasztást a jármű hengereinek lökettérfogata, a futásteljesítmény és a használat energiahatékonysága alapján számolják ki. A 7. táblázat a különböző járművekre vonatkozó üzemanyag-használati díjakat mutatja. 7. táblázat. A gépjárművek üzemanyag-használati díjának kiszabása Autóbusz Személyautó Autóbusz Turistabusz és MotorÜzleti célú Üzleti célú bérbusz Magáncélú Magáncélú Magáncélú kerék(negyed(negyedLökettérfogat (negyed(évente) (évente) (évente) pár (két évente) évente) évente) évente) Ben- Gáz Ben- Gáz Ben- Gáz Ben- Gáz Ben- Gáz Ben- Gáz zin olaj zin olaj zin olaj zin olaj zin olaj zin olaj 50 alatt 600 51-125 900 126-250 1200 251-500 2160 1296 788 473 2160 1296 1800 501-600 1440 864 2880 1728 1050 630 2880 1728 2400 601-1200 2160 1296 4320 2592 1575 945 4320 2592 3600 1201-1800 2400 1440 4800 2880 2100 1260 4800 2880 3960 1801-2400 3083 1850 6210 3726 2700 1620 7710 4626 2401-3000 4725 2835 8400 5040 3600 2160 7200 4320 3150 1890 9900 5940 3001-3600 5670 3402 10080 6048 8640 5184 3780 2268 11880 7128 3601-4200 6443 3866 11460 6876 9810 5886 4298 2579 13500 8100 4201-4800 7365 4419 13080 7848 11220 6732 4913 2948 15420 9252 4801-5400 7988 4793 14190 8514 12180 7308 5325 3195 16740 10044 5401-6000 8588 5153 15270 9160 13080 7848 6683 4010 18000 10800 6001-6600 10163 6098 16260 9756 13950 8370 7110 4266 19710 11502 6601-7200 10860 6516 17370 10422 14910 8946 7762 4658 20490 12294 7201-8000 11453 6872 18330 10998 15720 9432 9165 5499 25530 15318 8001-9000 13328 7997 19380 11628 10298 6179 27000 16200 9001-10000 14145 8497 20580 12348 11573 6944 28650 17190 10001-11000 15068 9041 21900 13140 12323 7394 32880 19728 11001-12000 15750 9450 22920 13752 14318 8591 36810 22086 12001-13000 16500 9900 23000 14400 15000 9000 43710 26226 13001-14000 17325 10395 25200 15120 18900 11340 54000 32400 14001 felett 17325 10395 25200 15120 18900 11340 54000 32400 Az adatok forrása: http://motclaw.motc.gov.tw/Attachment/law/E0050 Megjegyzés: Az üzleti célú járművek negyedévente fizetendő díja: Benzines jármű=2,5NTD*havi üzemanyagfogyasztás*3 hónap. Dízeles jármű=1,5NTD*havi üzemanyagfogyasztás*3 hónap. A magáncélú járművek évente fizetendő díja: Benzines jármű=2,5NTD*havi üzemanyagfogyasztás*12 hónap. Dízeles jármű=1,5NTD*havi üzemanyagfogyasztás*12 hónap. Az egy napra jutó díj összegét (negyedévenkénti díj/3 hónap/30nap) kerekítve 1 NTD-ig számolják, azalatt díjmentes.

18

7. Éves bevételek A 8. táblázat a gépjárművek üzemanyag-használati díjából befolyt éves bevételeket mutatja. 2005-ben a bevétel meghaladta a 40 milliárd NTD-t. A 2. ábrán látható, hogy az üzemanyag-használati díj bevétele évről évre növekvő tendenciát mutat. 8. táblázat. A gépjárművek üzemanyag-használati díjának éves bevételei

üzemanyaghasználati díj (millió NTD)

Egység: NTD Év Az üzemanyag-használati díj bevétele 1996 27.782.165.724 1997 30.113.093.300 1998 31.364.023.670 1999 33.417.343.334 2000* 62.757.481.257 2001 37.163.077.953 2002 38.020.055.965 2003 39.545.634.449 2004 41.678.709.328 2005 42.696.558.170 Az adatok forrása: Department of Railways and Highways, Ministry of Transportation and Communications Megjegyzés: 2000*: 1999-07-01~2000-12-31

70.000 60.000 50.000 40.000 30.000 20.000 10.000

1996

1997

1998

1999

2000*

2001

2002

2003

2. ábra. Az üzemanyag-használati díj bevételének változása 19

2004

2005

(5) A légszennyezési díj A "szennyező fizet" elv megvalósítása érdekében 1995 júliusától 1999 júniusáig szedték az első légszennyezési díjat, amelyet a Környezetvédelmi Főosztály központilag szedett be az üzemek és járművek tüzelőanyag-felhasználása után. 1998 júliusától az üzemeknek a légszennyező anyagok fajtája és tényleges kibocsátása alapján, a kén-oxidok és nitrogén-oxidok után kell negyedévenként légszennyezési díjat fizetni, és létrehozták a Légszennyezés-védelmi Alapot, amelyet a légszennyezés elleni védekezéssel összefüggő munkákra különítettek el. 1. A díj hatálya A légszennyezés elleni védekezésről szóló törvény 16. szakasza meghatározza a légszennyezési díj beszedésére vonatkozó rendelkezéseket. A légszennyező anyagokat kibocsátó helyhez kötött szennyező forrásoknak és mozgó szennyező forrásoknak légszennyezési díjat kell fizetniük. 2. A felelős szerv és a beszedő szerv A légszennyezési díj felelős szerve a Végrehajtó Yuan Környezetvédelmi Főosztálya. A légszennyezési díjat az építkezések kivételével, amikor a díjat a tartományi szintű városi, megyei vagy városi önkormányzat szedi be, a Környezetvédelmi Főosztály szedi be. 3. A beszedés módja A légszennyezési díjat mennyiségarányosan szedik be, megkülönböztetve a helyhez kötött és a mozgó szennyező forrásokat. (1) Helyhez kötött szennyező forrás: Légszennyezési díj fizetési kötelezettség a kibocsátott légszennyező anyag fajtája és mennyisége után a szennyező forrás tulajdonosát terheli. Ha a tulajdonos nem a használó vagy az üzemeltető, akkor a tényleges használót vagy üzemeltetőt terheli; építkezés esetén az építkezés tulajdonosát terheli. Ennek számítási módja: (a) A helyhez kötött szennyező forrás által kibocsátott szennyezőanyag fajtája és mennyisége után szedett légszennyezési díjat a negyedévente kibocsátott szennyezőanyag fajtája, mennyisége és az üzemeltetési nyilvántartás alapján, a díjráták szerint kell kiszámolni. A megelőző negyedévi légszennyezési díjat január, április, július és október utolsó napja előtt kell befizetni a központi illetékes szerv által meghatározott pénzügyi szervezet számlájára. (b) A helyhez kötött szennyező forrás központi illetékes szerv által meghatározott és kihirdetett anyagok után szedett légszennyezési díját az anyag értékesített mennyisége után az értékesítőnek vagy az importőrnek kell megfizetnie. Ennek mértékét a tüzelőanyag fajtája, szabványos összetétele és 20

tulajdonságai, az értékesített tételek mennyisége alapján, a díjráták szerint kell kiszámolni. Az értékesítőnek vagy az importőrnek a megelőző havi légszennyezési díjat minden hónap 15-e előtt kell befizetnie a meghatározott pénzügyi szervezet számlájára. (2) Mozgó szennyező forrás: A kibocsátott légszennyező anyag fajtája és mennyisége után az értékesítőnek vagy a használónak, vagy a tüzelőanyag fajtája, összetétele és mennyisége után az értékesítőnek vagy az importőrnek kell légszennyezési díjat fizetni. Ennek mértékét a tüzelőanyag fajtája, szabványos összetétele és tulajdonságai, az értékesített tételek mennyisége alapján, a díjráták szerint kell kiszámolni. Az értékesítőnek vagy az importőrnek a megelőző havi légszennyezési díjat minden hónap 15-e előtt kell befizetnie a meghatározott pénzügyi szervezet számlájára. 4. A bevétel jellege A légszennyezési díj a szennyezőanyagok kibocsátására kivetett szennyezési díjak közé tartozik. A bevétele a Légszennyezés-védelmi Alap bevételi forrását képezi, a felhasználásának módja meghatározott. 5. A bevétel felhasználása A légszennyezési díj bevételének 40%-át a Környezetvédelmi Főosztály központilag használja az országos levegőminőség javítására, 60%-át a városi és a megyei önkormányzatok kapják meg a levegő minőségét javító projektek végrehajtására. A légszennyezési díj bevétele a Légszennyezés-védelmi Alap fő bevételi forrása. A Légszennyezés-védelmi Alap bevételének kezelésére és felhasználására vonatkozó rendelkezés 5. szakasza alapján az alap az alábbi feladatokra használható: (1) az illetékes szerv által végrehajtott légszennyezés elleni védekezéssel összefüggő munkákra. (2) a szennyező források vizsgálatára és auditálására. (3) a szennyező források légszennyezést csökkentő intézkedéseinek támogatására és ösztönzésére. (4) a járművek légszennyezőanyag-kibocsátásának ellenőrzését végző meghatározott szervek megbízására, támogatására és ellenőrzésére. (5) a helyhez kötött szennyező források ellenőrzését, felkészítését és értékelését végző szakosodott szervek megbízására és támogatására. (6) a légszennyezést csökkentő technológiák kutatás-fejlesztésére, stratégiai kutatásokra. (7) a légszennyezést érintő nemzetközi környezetvédelmi munkákra. (8) a levegőminőség ellenőrzésére és auditálására. (9) a légszennyezési díj beszedésével kapcsolatos költségekre. 21

(10) a légszennyezés elleni védekezéssel összefüggő munkák elvégzéséhez szükséges munkaerő alkalmazására. (11) a légszennyezés egészségügyi kockázatának felmérésére. (12) a tiszta energiák használatának terjesztésére és kutatás-fejlesztésük ösztönzésére. (13) más légszennyezés elleni védekezéssel összefüggő munkákra. 6. A díj mértéke A légszennyezési díj mértéke az alábbi kétféle módon számolódik: (1) Az olaj (tüzelőanyag) fajtája, összetétele és mennyisége, vagy a meghatározott és kihirdetett anyagok értékesített mennyisége után szedett légszennyezési díj mértékeit a 9. táblázat mutatja. 9. táblázat. Az olaj (tüzelőanyag) után szedett légszennyezési díj mértékei Olaj (tüzelőanyag) fajtája

A díj mértéke 1. osztály 0 NTD/liter Ólommentes benzin 2. osztály 0,1 NTD/liter 3. osztály 0,3 NTD/liter 1. osztály 0,1 NTD/liter Prémium gázolaj 2. osztály 0,2 NTD/liter Olajkoksz 1000 NTD/tonna Az adatok forrása: A Végrehajtó Yuan Környezetvédelmi Főosztályának 2004. április 29-én kihirdetett rendelete

(2) A helyhez kötött szennyező források által kibocsátott légszennyező anyagok fajtája és mennyisége után szedett légszennyezési díj mértékeit a 10. táblázat mutatja. 10. táblázat. A kén-oxidok és nitrogén-oxidok után szedett légszennyezési díj mértékei A szennyezőanyag típusa

Kén-oxidok

A díj mértéke 2. osztályú 1, 3. osztályú ellenőrzési ellenőrzési terület terület 10 NTD/kg 12 NTD/kg 7,5 NTD/kg

9 NTD/kg

5 NTD/kg

6 NTD/kg

2,5 NTD/kg

3 NTD/kg

0 NTD/kg

0 NTD/kg

Az alkalmazás köre Kén-oxidokat kibocsátó helyhez kötött szennyező forrás Ellenőrző berendezés telepítése vagy folyamatjavítás révén csökkentett kén-oxid kibocsátású, és a vonatkoztatási oxigéntartalomra átszámított havi átlagos kibocsátott koncentrációja kisebb, mint 20% vagy 100 ppm. Ellenőrző berendezés telepítése vagy folyamatjavítás révén csökkentett kén-oxid kibocsátású, és a vonatkoztatási oxigéntartalomra átszámított havi átlagos kibocsátott koncentrációja kisebb, mint 10% vagy 80 ppm. Ellenőrző berendezés telepítése vagy folyamatjavítás révén csökkentett kén-oxid kibocsátású, és a vonatkoztatási oxigéntartalomra átszámított havi átlagos kibocsátott koncentrációja kisebb, mint 5% vagy 50 ppm. Földgázt, vagy más, a központi illetékes szerv által jóváhagyott alacsony szennyezőanyag kibocsátású tüzelőanyagot használó szennyező forrás.

22

Nitrogén-oxidokat kibocsátó helyhez kötött szennyező forrás Ellenőrző berendezés telepítése vagy folyamatjavítás révén csökkentett nitrogén-oxid kibocsátású, és a 6 NTD/kg 7,5 NTD/kg vonatkoztatási oxigéntartalomra átszámított havi átlagos kibocsátott koncentrációja kisebb, mint 75%. Ellenőrző berendezés telepítése vagy folyamatjavítás révén csökkentett nitrogén-oxid kibocsátású, és a 3 NTD/kg 4,5 NTD/kg vonatkoztatási oxigéntartalomra átszámított havi átlagos kibocsátott koncentrációja kisebb, mint 50%. Nitrogén-oxidok Ellenőrző berendezés telepítése vagy folyamatjavítás révén csökkentett nitrogén-oxid kibocsátású, és a 1,5 NTD/kg 3 NTD/kg vonatkoztatási oxigéntartalomra átszámított havi átlagos kibocsátott koncentrációja kisebb, mint 30%. Ellenőrző berendezés telepítése vagy folyamatjavítás révén csökkentett nitrogén-oxid kibocsátású, és a 0,75 NTD/kg 1,5 NTD/kg vonatkoztatási oxigéntartalomra átszámított havi átlagos kibocsátott koncentrációja kisebb, mint 10%. Földgázt, prémium gázolajat, vagy más, a központi 0 NTD/kg 0 NTD/kg illetékes szerv által jóváhagyott alacsony szennyezőanyag kibocsátású tüzelőanyagot használó szennyező forrás. Az adatok forrása: A Végrehajtó Yuan Környezetvédelmi Főosztályának 2004. április 29-én kihirdetett rendelete Megjegyzés: 1. osztályú ellenőrzési terület a nemzeti parkok, a természetvédelmi területek és más törvényileg meghatározott területek. 2. osztályú ellenőrzési terület az 1. osztályú ellenőrzési területeken kívül a levegőminőségi előírásoknak megfelelő területek. 3. osztályú ellenőrzési terület az 1. osztályú ellenőrzési területeken kívül a levegőminőségi előírásoknak nem megfelelő területek. 12 NTD/kg

15 NTD/kg

7. Éves bevételek A 11. táblázat a légszennyezési díjból befolyó éves bevételeket mutatja. 1996-ban a bevétel 6,1 milliárd volt, míg 2005-ben nem érte el az 1,9 milliárd NTD-t. A 3. ábrán szintén látható, hogy a légszennyezési díj bevétele évről évre csökkenő tendenciát mutat. A 12. táblázat pedig a Légszennyezés-védelmi Alap bevételeit és kiadásait mutatja. 11. táblázat. A légszennyezési díj éves bevételei Egység: NTD Év A légszennyezési díj bevétele 1996 6.139.700.529 1997 4.404.249.318 1998 4.600.987.630 1999 2.239.387.210 2000* 4.336.414.265 2001 2.691.396.971 2002 2.336.573.674 2003 2.284.859.753 2004 2.075.889.578 2005 1.885.973.322 Az adatok forrása: Environmental Protection Administration, Executive Yuan Megjegyzés: 2000*: 1999-07-01~2000-12-31

23

légszennyezési díj (millió NTD)

7.000 6.000 5.000 4.000 3.000 2.000 1.000 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

3. ábra: A légszennyezési díj éves bevételei 12. táblázat. A Légszennyezés-védelmi Alap bevételei és kiadásai Egység: NTD Év Bevétel Kiadás 1996 6.143.622.908 4.161.454.051 1997 4.413.540.373 3.981.099.947 1998 4.662.295.277 4.079.961.334 1999 2.302.614.522 3.137.286.314 2000* 4.457.698.349 4.980.254.249 2001 2.793.388.496 3.292.142.286 2002 2.414.748.227 2.339.345.066 2003 2.342.172.214 1.950.092.554 2004 2.116.468.816 1.881.548.394 2005 1.913.013.401 1.945.303.757 Az adatok forrása: Environmental Protection Administration, Executive Yuan Megjegyzés: 2000*: 1999-07-01~2000-12-31

(6) Talaj- és talajvíz kármentesítési díj A Környezetvédelmi Főosztály a talaj és a felszín alatti vizek szennyezésének kármentesítése érdekében a meghatározott és kihirdetett kémiai anyagok előállított mennyisége és a talajba és a felszín alatti vizekbe bejuttatott mennyisége után az előállítóra és a szennyezőre 2001. novemberétől talaj- és talajvíz kármentesítési díjat vet ki. A kihirdetett kémiai anyagok hat nagy csoportja5 közül a kőolajtermékekre vonatkozó kőolajalapú szerves anyagok csoportjába 51 kémiai anyag tartozik, amelyek után különböző mértékű díjat szednek. 5

A Környezetvédelmi Főosztály által kihirdetett kémiai anyagok hat nagy csoportja: kőolajalapú szerves anyagok, klórozott szénhidrogének, nem kőolajalapú szerves vegyületek, növényvédő szerek, nehézfémek és nehézfém vegyületek, nátrium-cianid és kálium-cianid.

24

1. A díj hatálya A talaj és a felszín alatti vizek kármentesítéséről szóló törvény 22. szakaszának 3. bekezdése meghatározza a talaj- és talajvíz kármentesítési díj beszedésére vonatkozó rendelkezéseket. A meghatározott kémiai anyagok előállított mennyisége és a talajba és a felszín alatti vizekbe bejuttatott mennyisége után az előállítónak és a szennyezőnek talaj- és talajvíz kármentesítési díjat kell fizetnie, és létrehozták a Talaj- és Talajvíz Kármentesítési Alapot. 2. A felelős szerv és a beszedő szerv A talaj- és talajvíz kármentesítési díj felelős szerve a Végrehajtó Yuan Környezetvédelmi Főosztálya. A talaj és a felszín alatti vizek kármentesítéséről szóló törvény 22. szakasza alapján a Végrehajtó Yuan Környezetvédelmi Főosztálya a meghatározott kémiai anyagok előállítóitól és a talajba és a felszín alatti vizekbe bejuttatóitól talaj- és talajvíz kármentesítési díjat szed be. 3. A beszedés módja A talaj- és talajvíz kármentesítési díjat mennyiségarányosan szedik be. A Környezetvédelmi Főosztály által meghatározott talaj- és talajvíz kármentesítési díjjal terhelt kémiai anyagok után az előállítónak és a szennyezőnek minden évben január, április, július és október vége előtt kell a meghatározott pénzügyi szervezet számlájára befizetnie az előző negyedévi kármentesítési díjat. 4. A bevétel jellege A talaj- és talajvíz kármentesítési díj a központi illetékes szerv által a talaj és a felszín alatti vizek szennyezésének kármentesítése érdekében, meghatározott kémiai anyagok előállított mennyisége és a talajba és a felszín alatti vizekbe bejuttatott mennyisége után az előállítóra és a szennyezőre kivetett szennyezési díj. A bevétele a Talaj- és Talajvíz Kármentesítési Alap bevételi forrását képezi, a felhasználásának módja meghatározott. 5. A bevétel felhasználása A talaj- és talajvíz kármentesítési díj bevétele a talaj és a felszín alatti vizek kármentesítéséről szóló törvény 22. szakasza alapján létrehozott Talaj- és Talajvíz Kármentesítési Alapba kerül. Az alap felhasználása: (a) a különböző szintű illetékes szervek a talaj és a felszín alatti vizek kármentesítéséről szóló törvény 12. szakasza, 13. szakasza, 16. szakasza, 17. szakasza és 21. szakasza által meghatározott költségei. (b) az alap perekhez szükséges költségei. (c) az alap személyzeti és adminisztrációs költségei.

25

(d) más, a központi illetékes szerv által jóváhagyott, talaj vagy felszín alatti vizek kármentesítésével kapcsolatos költségek. 6. A díj mértéke A 13. táblázat a kőolajalapú szerves anyagokra vonatkozó talaj- és talajvíz kármentesítési díj mértékeit mutatja. 13. táblázat. A kőolajalapú szerves anyagokra vonatkozó talaj- és talajvíz kármentesítési díj mértékei Azonosító szám

Csoport

Kémiai anyag

Kőolajalapú szerves anyagok

nyersolaj benzin gázolaj fűtőolaj kenőolaj/zsír/paszta (használat és megnevezés mellékelt táblázat szerint) paraffinviasz szerves oldószerek etilén propilén butadién sztirol benzol toluol propil-toluol xilol trimetil-benzol etil-benzol propil-benzol butil-benzol tercier-butil-benzol bután alkánok (5-16 szénatomszámú) ciklopropán aceton hexanon metil izobutil keton metil-etil-keton etilénglikol butanol fenol krezol xilenol acetaldehid akrolein akrilamid metil tercier-butil éter formaldehid

011001 011002 011003 011004 011005 011006 011007 011008 011009 011010 011011 011012 011013 011014 011015 011016 011017 011018 011019 011020 011021 011022 011023 011024 011025 011026 011027 011028 011029 011030 011031 011032 011033 011034 011035 011036 011037

26

Kémiai anyag megnevezése angolul crude oil gasoline diesel fuel (diesel oil) fuel oil

A díj mértéke (NTD/tonna) 0 22 22 12

lubricants

12

paraffin wax organic solvents ethylene propylene butadiene styrene benzene (benzol) toluene propyl toluene xylene trimethylbenzene ethylbenzene propylbenzene butylbenzene tert-butylbenzene butane

12 12 12 12 12 18 31 36 16 24 12 30 12 12 13 12

paraffin

12

cyclopropane acetone hexanone methyl isobutyl ketone butanone (ethyl methyl ketone) ethylene glycol butanol phenol cresol xylenol acetaldehyde acrolein (acrylic aldehyde) aclylamide (acrylic amide) methyl tertiary butyl ether formaldehyde

12 13 12 12 12 12 12 18 12 19 12 20 12 14 19

benzolt, toluolt, etilbenzolt vagy xilolt mixture of benzene, toluene, tartalmazó, kettő vagy 011038 ethylbenzene or xylene több aromás szénhidrogénből álló keverék 011039 akrilnitril acrylonitrile 011040 akrilsav acrylic acid 011041 metil-metakrilát methyl methacrylate 011042 dimetil-ftalát dimethyl phthalate 011043 dietil-ftalát diethyl phthalate 011044 dioktil-ftalát dioctyl phthalate 011045 dibutil-ftalát dibutyl phthalate 011046 benzil-butil-ftalát butyl benzil phthalate 011047 di(2-etilhexil)-ftalát di-(2-ethylhexyl) phthalate 011048 etil-acetát ethyl acetate 011049 butil-acetát butyl acetate 011050 akrilát és homológ sora acrylate (acrylic ester) 011051 1,4-dioxán 1,4-dioxane Az adatok forrása: Environmental Protection Administration, Executive Yuan

12

12 12 12 12 12 13 12 20 19 12 12 12 12

7. Éves bevételek A talaj- és talajvíz kármentesítési díjat 2001. novemberében kezdték szedni, 2005-ben a bevétele nagyjából 750 millió NTD volt. A 14. táblázat az éves bevételeket, a 15. táblázat pedig az alap bevételeit és kiadásait mutatja. 14. táblázat. A talaj- és talajvíz kármentesítési díj éves bevételei Egység: NTD Év Talaj- és talajvíz kármentesítési díj 2001* 200.000.000 2002 687.101.988 2003 796.621.981 2004 759.403.363 2005 756.893.633 Az adatok forrása: Environmental Protection Administration, Executive Yuan Megjegyzés: 2001*: 2001-11-01~2001-12-31

15. táblázat. A Talaj- és Talajvíz Kármentesítési Alap bevételei és kiadásai Egység: NTD Év Bevétel Kiadás 2001* 200.252.171 3.452.454 2002 692.818.651 186.168.075 2003 812.899.580 130.175.008 2004 778.114.867 276.156.710 2005 785.175.303 316.488.106 Az adatok forrása: Environmental Protection Administration, Executive Yuan Megjegyzés: 2001*: 2001-11-01~2001-12-31

27

(7) Olajalap A kőolajellátás és a kőolajpiac stabilitásának megőrzése érdekében a kőolaj adminisztrációjáról szóló törvény 34. szakaszának 1. bekezdése alapján létrehozták az Olajalapot. A központi illetékes szerv a kőolaj feltárása és kitermelése, vagy behozatala után szedhet díjat. Jelenleg csak a kőolaj behozatala után szedik. Ha egy finomítóipari vállalkozás a behozott kőolajat petrolkémiai alapanyag előállítására használja fel, ha a kőolajat exportálják, vagy ha nemzetközi hajó- és légiközlekedésben üzemanyagként használják fel, a díj visszaigényelhető. 1. A díj hatálya A kőolaj adminisztrációjáról szóló törvény 34. szakasza alapján a központi illetékes szerv a kőolaj feltárása és kitermelése, behozatala, petrolkémiai alapanyag előállításának melléktermékeként keletkező kőolajtermék értékesítése és feldolgozása után bizonyos mértékű összeget szed, és létrehozta az Olajalapot. Azonban jelenleg csak a kőolaj behozatala után szednek díjat. 2. A felelős szerv és a beszedő szerv Az Olajalap felelős szerve a Gazdasági Minisztérium. A díj beszedését és a díjvisszatérítéssel kapcsolatos ügyeket a Gazdasági Minisztérium Energiaügyi Hivatala intézi. 3. A beszedés módja Az Olajalap díját mennyiségarányosan szedik be. A fizetendő összeget a Gazdasági Minisztérium Energiaügyi Hivatala a kőolaj-behozatal átlagára alapján korrigálva hirdeti ki. 4. A bevétel jellege A kőolaj adminisztrációjáról szóló törvény 35. szakaszának 1. bekezdése 1. albekezdése alapján a kőolaj-behozatal kérelmezője akkor hozhat be kőolajat, ha a központi illetékes szerv felé az Olajalap díját megfizette, ezért az Olajalap díja jellegét tekintve jogdíj. Az alap bevételének felhasználását az Olajalap bevételének kezelésére és felhasználására vonatkozó rendelkezések szabályozzák. 5. A bevétel felhasználása A kőolaj adminisztrációjáról szóló törvény 36. szakasza és az Olajalap bevételének kezelésére és felhasználására vonatkozó rendelkezés 5. szakasza alapján az Olajalapot az alábbi célokra lehet használni: (1) A kormányzati biztonsági kőolajkészlet fenntartása. (2) A távol eső és a szárazföldön kívüli területeken olajipari létesítmények létrehozásának támogatása, a szállítás költségeinek támogatása és ártámogatás. (3) A kőolaj és földgáz kutatás és kitermelés ösztönzése. 28

(4) Energiapolitika, olajkitermelési technológiák és helyettesítő energiák kutatásfejlesztése. (5) Más, a felelős szerv által a kőolajellátás és a kőolajpiac stabilitásának megőrzése érdekében szükségesnek tartott intézkedések. (6) Adminisztratív és általános költségek. (7) Más kapcsolódó költségek. 6. A díj mértéke A 16. táblázat a behozott kőolaj után fizetendő Olajalap-díj mértékeit mutatja. A díjat általában űrtartalom alapján, a cseppfolyósított propán-bután gáz után tömeg alapján szedik. 16. táblázat. A behozott kőolaj után az Olajalapba fizetendő összegek Kőolaj fajtája

Cikkszám 2710.11.91.00-4 2710.19.64.00-9 2710.11.99.00-6 2709.00.10.00-8

Termék megnevezése Fizetendő összeg Nafta Könnyűolaj Ásványi nafta 311(NTD/kiloliter) Más könnyűolajok és készítmények Finomítási célra, ha 20 °C hőmérsékleten a fajsúlya 0,83 fölött van, 150°C-ig desztillálva a könnyű frakció több, mint 3%, és a viszkozitása Nyersolaj 279(NTD/kiloliter) 20°C-on meghaladja a 2 Engler-fokot. 2709.00.90.00-1 Más nyers kőolajok és bitumenes ásványokból előállított nyersolajok 2710.11.10.00-2 Benzin (földgázbenzin) Benzin 382(NTD/kiloliter) 2710.19.67.00-6 Részben finomított kőolaj, beleértve a lepárlás után visszamaradó nyersolajat 2710.11.92.00-3 Benzin típusú sugárhajtómű üzemanyag Repülőgép338(NTD/kiloliter) üzemanyag 2710.19.11.00-3 Kerozin típusú sugárhajtómű üzemanyag 2710.19.20.00-2 Petróleum Petróleum 338(NTD/kiloliter) 2710.19.19.00-5 Más gázturbinához vagy sugárhajtóműhöz használt üzemanyagok 2710.19.31.00-9 Gázolaj, ha 15°C hőmérsékleten a fajsúlya nagyobb, mint 0,85, de nem nagyobb, mint 0,90 Gázolaj 300(NTD/kiloliter) 2710.19.39.00-1 Más gázolajok 2710.19.41.00-7 Fűtőolaj, ha 15°C hőmérsékleten a fajsúlya nagyobb, mint 0,93 Fűtőolaj 286(NTD/kiloliter) 2710.19.49.00-9 Más fűtőolajok 2711.12.00.00-2 Cseppfolyósított propán 2711.13.00.00-1 Cseppfolyósított bután 2711.19.10.00-3 Cseppfolyósított propán-bután gáz (kevert cseppfolyós propán és bután) Cseppfolyósított 2711.29.10.00-1 Gáz halmazállapotú propán-bután gáz (finomítói 427(NTD/tonna) propán-bután gáz) gáz 2901.10.20.00-0 Bután 3606.10.00.00-0 Folyékony vagy cseppfolyósított gáz tüzelőanyag 300 cm3 űrtartalmat meg nem haladó edényben tárolva öngyújtó vagy hasonló gyújtókészülék töltéséhez vagy utántöltéséhez. Az adatok forrása: Gazdasági Minisztérium, Energiaügyi Hivatal, a Gazdasági Minisztérium 2005. december 29én kihirdetett és 2006. január 1-én hatályba lépett 09420084620. számú módosító rendelete

29

7. Éves bevételek A 17. táblázat az Olajalap éves bevételeit mutatja. 2005-ben az éves bevétel túllépte a 10 milliárd NTD-t. 17. táblázat. Az Olajalap éves bevételei Egység: NTD Év Az Olajalap éves bevétele 2002 9.917.371.632 2003 9.252.459.362 2004 9.781.870.729 2005 10.169.152.923 Az adatok forrása: Bureau of Energy, Ministry of Economic Affairs

3. Az energiaadóról szóló törvénytervezetek áttekintése Chen Min-Jen és Wang To-Far törvényhozók az energia megadóztatásáról különböző törvénytervezeteket terjesztettek elő, hogy energiaadóval váltsák fel az olaj- és gáztermékek jelenlegi jövedéki adóját és a gépjárművek üzemanyag-használati díját. (1) Chen Min-Jen változata Az energiatakarékosság ösztönzése, az energiaellátás stabilizálása, az alternatív energiák kiaknázása, a fenntarthatóan fejlődő társadalom megteremtése és a szén-dioxidkibocsátás csökkentése érdekében Chen Min-Jen és társai javaslatot tettek az energia megadóztatására, amely felváltaná az olaj- és gáztermékek jelenlegi jövedéki adóját és a gépjárművek üzemanyag-használati díját. A tervezet szerint az energiaadót 2007-ben vezetnék be, megszűnne az olaj- és gáztermékek jövedéki adója és az üzemanyag-használati díj. Az egységnyi adó mértéke évente, 9 éven keresztül 2015-ig nőne, utána változatlan maradna. Az adó tartalma nagyjából hasonlít a jelenlegi jövedéki adóéra, de megadóztatja a szenet és a földgázt is. Az adó főbb pontjai az alábbiak: 1. Az adó hatálya Ebben a törvénytervezetben energiaadóval terhelt termékek a benzin, a gázolaj, a petróleum, a repülőgép-üzemanyag, a fűtőolaj, az oldószerek, a földgáz, a cseppfolyósított propán-bután gáz és a szén. Ez a jelenlegi jövedéki adóval terhelt termékeknél több a földgázzal és a szénnel. Ez után a kilenc energiafajta után attól függetlenül kell energiaadót fizetni, hogy belföldön állítják elő, vagy külföldről hozzák be, de ha ipari nyersanyagként használják fel, az adó egészben vagy részben visszaigényelhető. Ennek az eljárását a Pénzügyminisztérium határozza meg.

30

2. Az adókivetés módja Az energiaadót kétféle módon, mennyiségarányosan és értékarányosan is kivetik. A benzin, a gázolaj, a petróleum, a repülőgép-üzemanyag és a cseppfolyósított propán-bután gáz űrtartalom alapján, az oldószerek tömeg alapján; a fűtőolaj, a földgáz és a szén érték alapján adózik. 3. Az adó mértéke Az energiaadó árakra és az iparra gyakorolt negatív hatásának elkerülése érdekében az energiák után fizetendő adó kezdetben az eredeti jövedéki adóval azonos, majd évente növekszik. A benzin és a gázolaj adója 2007-től kezdve 9 éven keresztül 2015-ig, utána nem változik; más termékek 2007-ben és 2008-ban még a régi rendszer szerint adóznak (jövedéki adó és üzemanyag-használati díj), majd 2009-től energiaadó vonatkozik rájuk, amely 7 éven keresztül 2015-ig növekszik, utána nem változik. A 18. táblázat az energiaadó 2007 és 2015 közötti mértékeit mutatja. 18. táblázat. Az energiaadóról szóló törvénytervezet adókulcsai 2007-2015 - Chen Min-Jen változata Egység: NTD/liter, % Energia 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Benzin 9,5 9,5 11,5 13,5 15,5 18,5 21,5 24,5 27,5 Gázolaj 5,5 5,5 7,5 9,5 11,5 14,5 17,5 20,5 23,5 Petróleum 0 0 4 5 6 7 8 9 10 Repülőgép0 0 2 4 6 9 12 15 18 üzemanyag Oldószer 0 0 2 4 6 9 12 15 18 (NTD/kg) Cseppfolyósított propán-bután 0 0 1,6 3,2 4,8 7,3 9,8 12,3 14,8 gáz Fűtőolaj 0% 0% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% Szén 0% 0% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% Földgáz 0% 0% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% Az adatok forrása: The Legislative Yuan, 10 May 2006. The Legislative Yuan General No. 1798, Initiative of Legislators No. 6919.

4. Az adó mértékének rugalmas módosítása A belföldi vagy a nemzetközi gazdaság különleges helyzeteire, a nemzetközi energiaárak változásaira való reagálás és az energiaárak stabilizálása érdekében a Végrehajtó Yuan felhatalmazott szükséges esetben az adó mértékét 35%-on belül módosítani. 5. A bevétel felhasználása Chen Min-Jen változatában az energiaadó a jelenlegi jövedéki adóhoz hasonlóan egy általános adó, a teljes összege a központi költségvetésbe kerül, nincs meghatározott felhasználási módja. 31

(2) Wang To-Far változata Az energiatakarékosság ösztönzése, az energiahatékonyság növelése, az alternatív energiák kiaknázása, a fenntarthatóan fejlődő társadalom megteremtése és az üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátás-csökkentési cél elérése érdekében Wang ToFar és társai javaslatot tettek az energia megadóztatására, amely felváltaná az olaj- és gáztermékek jelenlegi jövedéki adóját és a gépjárművek üzemanyag-használati díját. A tervezet szerint az energiaadót 2008-ban vezetnék be, és megszűnne az olaj- és gáztermékek jövedéki adója és az üzemanyag-használati díj. Az adó tartalma nagyjából hasonlít a jelenlegi jövedéki adóéra, de szintén megadóztatja a szenet és a földgázt is. Az adó főbb pontjai az alábbiak: 1. Az adó hatálya Wang To-Far törvénytervezetében energiaadóval terhelt termékek a benzin, a gázolaj, a petróleum, a repülőgép-üzemanyag, a fűtőolaj, az oldószerek, a földgáz, a cseppfolyósított propán-bután gáz és a szén. Ez a jelenlegi jövedéki adóval terhelt termékekkel összehasonlítva több a földgázzal és a szénnel. Ez után a kilenc energiafajta után attól függetlenül kellene energiaadót fizetni, hogy belföldön állítják elő, vagy külföldről hozzák be, de ha egy másik energiaadóval terhelt energia előállításához nyersanyagként használják fel, vagy ha külföldön értékesítik, adómentes lenne. A bioetanol, biodízel és más megújuló energiák a fenti olajfélék valamelyikével keverve az általuk tartalmazott fenti olajfélék űrtartalmának arányában lennének adókötelesek. 2. Az adókivetés módja Wang To-Far törvénytervezetében minden energiafajta mennyiségarányosan, űrtartalom, tömeg és térfogat alapján adózik. A benzin, a gázolaj, a petróleum, a repülőgépüzemanyag, a fűtőolaj és az oldószerek űrtartalom alapján; a cseppfolyósított propán-bután gáz és a szén tömeg alapján; a földgáz pedig térfogat alapján adózik. 3. Az adó mértéke A törvénytervezetben az adómérték megállapításának alapelve az energiák széntartalma és energiahatékonysága (az energia fűtőértéke alapján), kiegészítve különböző súlyarányokkal. Az olajfélék keverésével előállított különböző felhasználású olajtermékek az általuk tartalmazott fő alkotórészek alapján adóznak. Az árakra és az iparra gyakorolt negatív hatásának elkerülése érdekében az energiák után fizetendő adó kezdetben az eredeti jövedéki adóval azonos, majd évente növekszik. A benzin és a gázolaj adója 2008-tól kezdve 8 éven keresztül 2015-ig, azután változatlan marad. A 19. táblázat az energiaadó 2008 és 2015 közötti mértékeit mutatja.

32

19. táblázat. Az energiaadóról szóló törvénytervezet adókulcsai 2008-2015 - Wang To-Far változata Energia Egység 2008 2009 Benzin liter 11,75 14 Gázolaj liter 7,75 10 Petróleum liter 6,28 8,24 Repülőgépliter 2,81 4,98 üzemanyag Oldószer liter 3,13 5,54 Cseppfolyósított propán-bután kilogramm 2,45 4,2 gáz Fűtőolaj liter 0,91 1,68 Szén kilogramm 0,15 0,3 Földgáz köbméter 1 1,8 Az adatok forrása: Wang To-Far törvényjavaslata

2010 16,25 12,25 10,2

2011 18,5 14,5 12,16

2012 20,75 16,75 14,12

2013 23 19 16,08

Egység: NTD 2014 2015 25,25 27,5 21,25 23,5 18,04 20

7,15

9,32

11,49

13,66

15,83

18

7,95

10,36

12,77

15,18

17,59

20

5,95

7,7

9,45

11,2

12,95

14,7

2,45 0,45 2,6

3,22 0,6 3,4

3,99 0,75 4,2

4,76 0,9 5

5,53 1,05 5,8

6,3 1,2 6,6

Ezen kívül az árak, a szociális jólét és a versenyképesség szempontjai a felhasználás szerint módosítják az adó mértékét: (1) Lakossági felhasználás: az árak és a szociális szempontok figyelembe vételével a petróleum és a cseppfolyósított propán-bután gáz után az adó 2015-ös mértékének 70%-át kell fizetni. (2) Ipari felhasználás: az ipari versenyképességért részben felelős oldószerek után az adó 2015-ös mértékének 70%-át kell fizetni. (3) Villamosenergia-termelés: a fűtőolaj, a szén és a földgáz után az adó 2015-ös mértékének 60%-át kell fizetni. 4. Az adó mértékének rugalmas módosítása A belföldi vagy a nemzetközi gazdaság különleges helyzeteire, a nyersolaj, a földgáz és a szén árváltozásaira való reagálás és az energiaárak stabilizálása érdekében a Végrehajtó Yuan felhatalmazott szükséges esetben az adó törvényben meghatározott mértékét 20%-on belül módosítani. 5. A bevétel felhasználása A törvénytervezetben a bevétel felhasználása az adósemlegesség elvén alapul. A bevételt, leszámítva a bevezetést megelőző, a jövedéki adóról szóló törvény 10. szakasza és a közutakról szóló törvény 27. szakasza által meghatározott adók összegét, egyharmad részben a jövedelemadóról szóló törvény 5. szakaszának 1. pontja által meghatározott személyi jövedelemadó mentesség növelésére, egyharmad részben a vállalkozások jövedelemadójának csökkentésére, egyharmad részben pedig a környezetjavítással összefüggő kutatás-fejlesztésre kell felhasználni.

33

(3) Összefoglalás Chen Min-Jen és Wang To-Far energiaadóról szóló törvénytervezeteiben az adóval terhelt termékek ugyanazok, de az adókivetés módja, az adó mértéke és az adóbevétel felhasználása különbözik. Wang To-Far változatában az adókivetés módja minden esetben mennyiségarányos, ami az adó adminisztrációjának szempontjából egyszerűbb, és az adó mértékének megállapításánál figyelembe veszi a különböző energiafajták széntartalmát és energiahatékonyságát. Ezen kívül Chen Min-Jen változatában az energiaadó egy általános adóbevétel, nincs meghatározva a felhasználása, míg Wang To-Far változatában az adósemlegesség elve szerint a bevétel részben általános adóbevétel (a korábbi jövedéki adó és az üzemanyag-használati díj bevétele), részben meghatározott felhasználású adóbevétel. A 20. táblázatban a két változat és a jelenlegi jövedéki adó összehasonlítása látható. 20. táblázat. Az energiaadóról szóló törvénytervezetek és a jelenlegi jövedéki adó összehasonlítása Az adó hatálya

Adómentesség

Az adókivetés módja Az adó mértéke Az adómérték megállapításának elve

Chen Min-Jen változata Benzin, gázolaj, petróleum, repülőgépüzemanyag, fűtőolaj, oldószerek, földgáz, cseppfolyósított propánbután gáz, szén. Ipari nyersanyagként való felhasználás esetén az adó részben vagy egészben visszaigényelhető

Wang To-Far változata Benzin, gázolaj, petróleum, repülőgép-üzemanyag, fűtőolaj, oldószerek, földgáz, cseppfolyósított propán-bután gáz, szén.

A jelenlegi jövedéki adó Benzin, gázolaj, petróleum, repülőgép-üzemanyag, fűtőolaj, oldószerek, cseppfolyósított propán-bután gáz.

Egy másik adóköteles energia előállításához nyersanyagként való felhasználás, és külföldi értékesítés esetén.

Mennyiségarányos és értékarányos Lásd: 18. táblázat

Mennyiségarányos

1. Egy másik jövedéki termék előállításához alapanyagként való felhasználás, 2. Külföldi értékesítés, 3. Nem értékesítési célú kiállítás, 4. A hadsereg szórakoztatására való felhasználás, 5. A Nemzetvédelmi Minisztérium engedélyével közvetlen katonai célú felhasználás esetén. Mennyiségarányos

Lásd: 19. táblázat

Lásd: 3. táblázat

Nincs

Az energiák széntartalma és energiahatékonysága (az energia fűtőértéke alapján) kiegészítve különböző súlyarányokkal. Az adó A Végrehajtó Yuan szükség A Végrehajtó Yuan szükség mértékének esetén az adó törvényben esetén az adó törvényben előírt rugalmas előírt mértékét 35%-on mértékét 20%-on belül módosítása belül módosíthatja módosíthatja A bevétel Általános adóbevétel Az adósemlegesség elve szerint jellege részben általános adóbevétel, részben meghatározott felhasználású adóbevétel A bevétel fel- Nem meghatározott Részben meghatározott. A használása meghatározott rész felhasználása: egyharmad

34

Nincs

A Végrehajtó Yuan szükség esetén az adó törvényben előírt mértékét 50%-on belül módosíthatja Általános adóbevétel

Nem meghatározott

részben a személyi jövedelemadó mentesség növelése, egyharmad részben a vállalkozások jövedelemadójának csökkentése, egyharmad részben a környezetjavítással összefüggő kutatás-fejlesztés. MegAz olaj- és gáztermékek Az olaj- és gáztermékek jövedéki szüntetett jövedéki adója, a adója, a gépjárművek adó és díj gépjárművek üzemanyag- üzemanyag-használati díja használati díja Az adatok forrása: A kutatás szerzője

4. Az energiaadó szimulációja A közigazgatási szervek különböző változatokkal végzett korábbi kutatásai alapján a szimuláció fő pontjai a következők6: (1) Az adóval terhelt termékek: benzin, gázolaj, petróleum, repülőgép-üzemanyag, fűtőolaj, cseppfolyósított propán-bután gáz, földgáz, szén (az oldószerek után nem kell adót fizetni). (2) Az adó mértéke: a nominális adókulcsokat a 21. táblázat mutatja. Az energiaadó bevezetésének évében egyúttal megszűnik az energiatermékekre vonatkozó korábbi jövedéki adó. Korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormány által gyakorlatban elért effektív adókulcs és a nominális adókulcs különbözik7, ezért ha a 21. táblázatban szereplő nominális adókulcsokkal hajtanánk végre a szimulációt, könnyen túlbecsülnénk az adóbevételt és tévesen ítélnénk meg az iparra és a gazdaságra gyakorolt hatást. A kutatás a 2002 és 2005 közötti időszakra vonatkozó, a Pénzügyminisztériumtól és az Energiaügyi Hivataltól gyűjtött, az olaj- és gázfélék jövedéki adójának bevételére és az energiafogyasztás mennyiségére vonatkozó adatok alapján kiszámolta az éves effektív adókulcsokat, amelyeket a 22. táblázat mutat. Ebből látható, hogy az elmúlt négy évben a fő olajtermékek közül a gépjárművek által használt benzin effektív adókulcsa tükrözte leginkább a nominális adókulcsot, az adóbevétel aránya (effektív adókulcs/nominális adókulcs) közel 100%, míg a petróleum és a gázolaj esetében ez az arány nem érte el a 70%-ot; az arány a repülőgépüzemanyagnál és a cseppfolyósított propán-bután gáznál volt a legalacsonyabb, 10% és 50%, a fűtőolaj esetében pedig túllépte a 100%-ot (171%)8. Az energiaadó bevezetése utáni effektív adókulcs és gazdasági hatás tükrözése érdekében a kutatásban a 22. táblázatban szereplő effektív adókulcsok alkalmazásával végezzük el a szimulációt. 6

Forrás: Huang Chung-Huang és társai (2006), "A Kiotói Jegyzőkönyv gazdasági hatását értékelő modell létrehozása, fenntartása és módosítása (1/5)" A tanulmányban készített szimuláció nem képviseli az illetékes szerv álláspontját. 7 A különbség fő okai: adókedvezmények, mentességek, adó-visszatérítés, késedelmes fizetés, adótartozás. 8 Ennek okai még további kutatásra várnak.

35

21. táblázat. A energiaadó szimulációban választott mértékei Egység: NTD Benzin Gázolaj Egység A Chinese Petroleum Corporation listaárai

Petró- RepülőgépFűtőolaj leum üzemanyag

CseppfolyóOldóFöldgáz sított propánszerek bután gáz liter kilogramm köbméter

Szén

liter

liter

liter

liter

liter

27

23,15

32

20,82

12,45

32

21,41

13,03

2

3,99

4,25

0,61

0,11

0,72

0,69

Nem jövedéki termék

Nem jövedéki termék

A jövedéki adó 6,83 mértéke

kilogramm

Az adó Adómértékének 1,00 0,80 0,80 0,10 0,05 0,10 0,07 0,04 mentes évi növekménye 2009 7,83 4,79 5,05 0,71 0,16 0,69 0,07 0,04 2010 8,83 5,59 5,85 0,81 0,21 0,69 0,14 0,08 2011 9,83 6,39 6,65 0,91 0,26 0,69 0,21 0,12 2012 10,83 7,19 7,45 1,01 0,31 0,69 0,28 0,16 7,99 8,25 1,11 0,36 0,69 0,35 0,20 Adó 2013 11,83 mér- 2014 12,83 8,79 9,05 1,21 0,41 0,69 0,42 0,24 téke 2015 13,83 9,59 9,85 1,31 0,46 0,69 0,49 0,28 2016 14,83 10,39 10,65 1,41 0,51 0,69 0,56 0,32 2017 15,83 11,19 11,45 1,51 0,56 0,75 0,63 0,36 2018 és 16,83 11,99 12,25 1,61 0,61 0,84 0,70 0,40 azután Az adatok forrása: Huang Chung-Huang és társai (2006), "A Kiotói Jegyzőkönyv gazdasági hatását értékelő modell létrehozása, fenntartása és módosítása (1/5)", a Gazdaságtervezési és Fejlesztési Tanács megbízásából készült kutatási jelentés.

22. táblázat. Az olajtermékek energiaadójának effektív adókulcsai 2009-2018 Cseppfolyósított propán-bután Fűtőolaj Szén Földgáz gáz $/L $/L $/L $/L $/Kg $/L $/Kg $/M3 2009 7,77 3,26 3,33 0,07 0,35 0,16 0,04 0,07 2010 8,77 4,06 4,13 0,17 0,35 0,21 0,08 0,14 2011 9,77 4,86 4,93 0,27 0,35 0,26 0,12 0,21 2012 10,77 5,66 5,73 0,37 0,35 0,31 0,16 0,28 2013 11,77 6,46 6,53 0,47 0,35 0,36 0,2 0,35 2014 12,77 7,26 7,33 0,57 0,35 0,41 0,24 0,42 2015 13,77 8,06 8,13 0,67 0,35 0,46 0,28 0,49 2016 14,77 8,86 8,93 0,77 0,35 0,51 0,32 0,56 2017 15,77 9,66 9,73 0,87 0,41 0,56 0,36 0,63 2018 16,77 10,46 10,53 0,97 0,50 0,61 0,4 0,7 Az adatok forrása: A kutatás szerzője. A fűtőolaj, a szén és a földgáz esetében az effektív adókulcs a nominális adókulcs 100%-a. Benzin

Gázolaj

Petróleum

Repülőgépüzemanyag

(3) Az adó kivetésének éve és növekedésének vége: 2009-től lép életbe, az adó mértéke évente növekszik 2018-ig, azután változatlan marad.

36

(4) A bevétel felhasználása: lásd a 23. táblázatot. A "központi felhasználású" arra utal, hogy az energiaadó nettó bevételét a bázisév kormányzati kiadásainak rendszere szerint visszaforgatják a gazdaságba. 23. táblázat: Az energiaadó bevételének kezelése Forgatókönyv EN1

Tartalom 2009-ben vetik ki, központi felhasználású 2009-ben vetik ki, az olaj- és gázfélék eredeti jövedéki adóján felüli többletrészt 100%-ban a vállalkozások egyéb költségeinek csökkentésére használják fel (termelési költségtámogatás). 2009-ben vetik ki, az olaj- és gázfélék eredeti jövedéki adóján felüli többletrészt 100%-ban a személyi jövedelemadó csökkentésére használják fel. 2009-ben vetik ki, az olaj- és gázfélék eredeti jövedéki adóján felüli többletrészt 50%-ban a vállalkozások egyéb költségeinek csökkentésére, 50%-ban a személyi jövedelemadó csökkentésére használják fel. 2009-ben vetik ki, az olaj- és gázfélék eredeti jövedéki adóján felüli többletrészt más termékfajták jövedéki adójának csökkentésére használják fel. 2009-ben vetik ki, az olaj- és gázfélék eredeti jövedéki adóján felüli többletrészt 30%-ban a jövedelemadó csökkentésére, 30%-ban költségtámogatásként, 30%-ban a jövedéki adó csökkentésére használják fel.

EN2 EN3 EN4 EN5 EN6

5. Az értékelés eredménye (1) Az energiaadó bevétele A fenti hat forgatókönyvhöz tartozó energiaadó bevételeit a 4. ábra mutatja. Ebből látható, hogy bár az egységnyi adó mértéke minden forgatókönyv esetében ugyanannyi, a bevétel különböző kezelése befolyásolja a gazdasági tevékenységeket, ezért az adóbevétel végül különböző lesz. 450000

energiaadó (millió NTD)

400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

EN1 97195 118188 138101 158784 181450 205437 230910 256048 271741 300362 312005 323107 336497 350505 362965 379035 395817 EN2 97291 118400 138435 159253 182074 206227 231861 257090 281351 310602 323270 320411 333520 347188 359277 374877 391113 EN3 97254 118315 138302 159067 181823 205904 231457 256588 282236 279850 292853 304877 318828 333257 346061 362384 379357 EN4 97272 118358 138368 159160 181949 206066 231660 256841 281781 311749 322055 332376 346949 362931 373138 391440 407646 EN5 97212 118343 138393 159246 182135 206431 232459 258811 277278 304165 315879 327057 340575 354719 367280 383524 400494 EN6 97252 118351 138371 159178 181989 206146 231834 257206 288174 311675 299960 310784 323863 337540 349689 365390 381788 EN1

EN2

EN3

EN4

EN5

EN6

4. ábra. Az energiaadó bevétele különböző forgatókönyvek szerint 37

(2) A GDP növekedésére és az egy főre jutó GDP-re gyakorolt hatás A GDP növekedésére gyakorolt hatás, mivel a forgatókönyvek különböznek (lásd 5. ábra), bizonyos forgatókönyvek esetében bizonyos években pozitív, de átlagban a negatív hatás jellemző. A negatív hatás EN2-nél volt a legkisebb és EN5-nél a legnagyobb. A 6. ábrán látható, hogy EN2-nél az egy főre jutó GDP átlagos csökkenése 1105 NTD, EN5-nél az átlagos csökkenés elérte a 6130 NTD-t. Látható, hogy ezeknél a forgatókönyveknél az energiaadó második hozadékának potenciálja nem felel meg a várakozásoknak. (3) A CO2 kibocsátásra gyakorolt hatás Az energiaadó CO2 csökkentésének hatékonyságát a 7. ábra mutatja. Látható, hogy a különböző forgatókönyvek kibocsátás-csökkentési hatékonyságai közötti különbségek nem jelentősek, körülbelül 16 és 18 millió tonna között vannak. Az EN4 és az EN1 kibocsátáscsökkentése viszonylag nagy (17,8 millió tonna és 16,9 millió tonna), az EN2-é a harmadik legnagyobb. (4) Az iparszerkezetre gyakorolt hatás A 8. ábrán kilenc ágazat hozzáadott érték szerkezetének a bázisvonaltól való átlagos eltérése látható. A változás mértéke EN1-nél a legjelentősebb, EN2-nél és EN6-nál viszonylag kicsi. Az iparágakat tekintve a központi felhasználás a csúcstechnológiai ipar számára a legelőnyösebb, míg a kereskedelem és szállítás számára a leghátrányosabb. Az energiaadó legsúlyosabban az energiafogyasztó iparágakat érinti. A 9. ábrán látható hat nagy energiafogyasztó iparág közül az olajipar minden esetben negatív hatást szenved el, míg az elektronikai termékek iparánál pozitív hatás jelentkezik. Mivel a termeléshez használt inputok különbözőek, az elektronikai termékek ipara bár energiafogyasztó iparág, leginkább elektromos energiát használ, ezért energiaadó kivetése esetén a hozzáadott érték szerkezetben a részaránya nő.

38

0,10

2010 4. atomerőmű üzembe helyezése

0,05 0,00

EN1 EN2 EN3 EN4 EN5 EN6

-0,05 -0,10 -0,15 -0,20 -0,25

2018 1. atomerőmű leszerelése Az LPG adójának emelése

-0,30 -0,35

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025

年

5. ábra. Az energiaadó GDP növekedésére gyakorolt hatása Az adatok forrása: A kutatás becslésének eredménye

Az egy főre jutó GDP csökkenése (ezer NTD)

0 -1

-1,105 -1,609

-2

-2,312

-2,512

-2,895

-3 -4 -5 -6

-6,13

-7 EN1

EN2

EN3

EN4

EN5

6. ábra. Az energiaadó egy főre eső GDP-re gyakorolt hatása Az adatok forrása: A kutatás becslésének eredménye 39

EN6

550

Bázis: 522,65 EN6: 493,71 EN2: 492,77 EN5: 492,63 EN1: 491,75 EN3: 491,65 EN4: 489,52

500

millió tonna

450 400 350 300 250 200

Bázis

EN1

EN2

EN3

EN4

EN5

EN6

150 100

év

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025

7. ábra. Az energiaadó CO2 kibocsátásra gyakorolt hatása Az adatok forrása: A kutatás becslésének eredménye

%

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 -0,40

EN1

EN2

EN3

EN4

EN5

EN6

Egyéb szolgáltatások

-0,0750

-0,0194

0,0719

0,0301

0,0505

0,0257

Kereskedelem és szállítás

-0,1769

0,0066

0,0147

0,0102

-0,0109

-0,0088

Közüzemi szolgáltatások

0,0349

0,0250

0,0247

0,0245

0,0219

0,0265

Építőipar

-0,0326

0,0152

-0,0153

-0,0007

0,0094

0,0022

Hagyományos iparágak

0,0175

-0,0315

-0,0297

-0,0325

-0,0253

-0,0260

Csúcstechnológiai ipar

0,1670

0,0325

0,0065

0,0252

0,0296

0,0300

Alapipar

0,0811

-0,0285

-0,0474

-0,0421

-0,0441

-0,0313

Bányászat

-0,0070

-0,0081

-0,0098

-0,0096

-0,0105

-0,0091

8. ábra. Az energiaadó kilenc ágazat hozzáadott érték szerkezetére gyakorolt hatása 20092025 40

0,20 0,15 0,10 0,05 0,00 -0,05 -0,10

EN1

EN2

EN3

EN4

EN5

EN6

Olajipar

-0,005

-0,011

-0,008

-0,017

-0,016

-0,010

Műszálipar

0,005

-0,006

-0,007

-0.008

-0,010

-0,007

Elektromos termékek

0,121

0,033

0,015

0,028

0,037

0,033

Acélipar

0,028

-0,008

-0,019

-0,012

-0,005

-0,009

Papírgyártás, papírtermékek

0,000

-0,001

-0,003

-0,002

-0,004

-0,002

Más nemfém ásványi termékek

-0,007

-0,006

-0,012

-0,010

-0,011

-0,009

9. ábra. Az energiaadó energiafogyasztó iparágak hozzáadott érték szerkezetére gyakorolt hatása 2009-2025 Az adatok forrása: A kutatás becslésének eredménye

6. A Chen Min-Jen változatáról készített értékelés eredménye (1) Az energiaadó bevétele A Chen Min-Jen változata alapján TAIGEM-III alkalmazásával készített becslés révén kapott éves bevételeket a 10. ábra mutatja. Ezen látható, hogy Chen Min-Jen változata mellett az adóbevétel sokkal nagyobb a tanulmányban szimulált adó bevételéről készült becslésnél. Az előbbi adóbevétele 2018-ban elérheti a 640 milliárd NTD-t, utóbbié ugyanabban az évben csak 301 milliárd NTD.

41

7000 00

640.681

Az energiaadó bevétele (millió NTD)

6000 00

5000 00 4000 00

301.270

3000 00 2000 00

1000 00 0

97.190 107.937 2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

107937

114666

188809

244086

295968

389058

463526

538551

616636

640681

97190

118271

138268

159043

181809

205885

231390

256362

284104

301270

Chen Min-Jen változata

A tanulmányban szimulált adó

10. ábra. Az energiaadó bevétele: Chen Min-Jen változata és a tanulmányban szimulált adó összehasonlítása

0,3

0,027

0,2

A GDP növekedésére gyakorolt hatás (%)

0,1 0 2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

-0,1 -0,2

-0,175

-0,3 -0,4

-0,314

-0,5 -0,6 -0,7 -0,8

-0,691 EN1

EN2

EN3

EN4

11. ábra. Az energiaadó GDP növekedésére gyakorolt hatása: Chen Min-Jen változata

42

0,25

A GDP növekedésére gyakorolt hatás (%)

0,2 0,15 0,1 0,05 0 2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

-0,05 -0,1 -0,15 -0,2 -0,25 A tanulmányban szimulált adó

Chen Min-Jen változata

12. ábra. Az energiaadó GDP növekedésére gyakorolt hatása: Chen Min-Jen változata és a tanulmányban szimulált adó összehasonlítása EN2 forgatókönyv esetén (2) A GDP növekedésére gyakorolt hatás Chen Min-Jen változatának adókulcsai alapján TAIGEM-III alkalmazásával EN1, EN2, EN3 és EN4 forgatókönyvek esetén értékeltük a GDP növekedésére gyakorolt hatást, amelynek eredményét a 11. ábra, a tanulmányban szimulált adótól való eltérését a 12. ábra mutatja. Ezen látható, hogy Chen Min-Jen változatának a GDP növekedésére gyakorolt hatása viszonylag nagy, ennek egyik fő oka az, hogy az adókulcs magas.

7. Következtetések és ajánlások Az értékelés eredménye alapján levonhatók az alábbi következtetések: (1) A tanulmányban szimulált adó mellett az energiaadó bevétele 2009-ben nagyjából 97 milliárd NTD, 2018-ban pedig várhatóan eléri a 310 milliárd NTD-t (a különböző forgatókönyvek között van kismértékű eltérés). Ez az érték nem nagyon különbözik a Pénzügyminisztérium által becsült értéktől, de a tanulmányban becsült érték a kezdeti időszakban alacsonyabb, később pedig magasabb. Ennek oka a különböző becslési módszerekben van. (2) Chen Min-Jen változata mellett az adóbevétel jelentősen nő, 2018-ban elérheti a 640 milliárd NTD-t. (3) Az energiaadó bevételének felhasználása a gazdaságra, az egy főre jutó GDP-re, az iparszerkezetre, az energiakereslet szerkezetére, a szén-dioxid-kibocsátásra és az energiaadó bevételének nagyságára különböző mértékben hatással van. 43

(4) A szimuláció eredménye azt mutatja, hogy ha az energiaadó bevételének a jelenlegi jövedéki adó bevételét meghaladó részét elsősorban a cégek egyéb költségeinek csökkentésére fordítják (EN2), annak a hatása előnyösebb más forgatókönyveknél; az EN6 forgatókönyv viszont csak az EN5 forgatókönyvnél jobb (más termékek jövedéki adójának csökkentése), ezért ennek a gazdasági megvalósíthatósága ismételt vizsgálatot igényel. (5) Ha az energiaadó bevételének csak a jelenlegi jövedéki adó bevételét meghaladó része használható egyéb célokra, az csökkenti az energiaadó visszaforgatási hatását (recycling effect), és nem kedvez a kettős hozadék létrejöttének. Ilyen körülmények között a második hozadék létrejöttének lehetősége nagyon korlátozott. Ez hasonló sok külföldi elemzés eredményéhez. (6) Az energiaadó bevezetése valóban segíti a gazdasági növekedés és a szén-dioxidkibocsátás relatív szétválasztását (relative decoupling), és az iparszerkezet csúcstechnológiai- és szolgáltatóipar felé való elmozdulását. A tanulmány ajánlásai az alábbiak: (1) Az energiaadóról szóló törvény adóalapja nagyjából megegyezik a jelenlegi jövedéki olaj- és gáztermékekkel, évente emeli az eredeti jövedéki adó adókulcsát, miközben az adókulcs meghatározásának hiányzik a világos elméleti és tudományos alapja, ezért egy álcázott adóemelésre emlékeztet. Mivel az ésszerűen meghatározott adókulcs emeli az erőforrások eloszlásának hatékonyságát, csökkenti a negatív gazdasági hatásokat, elősegítheti a kettős hozadék létrejöttét, a jövőben szükséges hangsúlyozni az egységnyi adómérték meghatározásának elvére vonatkozó elméleti és gyakorlati kutatást. (2) Az, hogy az energiaadóval elérhető-e a kettős hozadék, az adókulcs szerkezetének ésszerűségével, az ország iparszerkezetével és energiaszerkezetével, az energiaés a munkaerőpiac szerkezetével és az adóbevétel kezelésével mind szoros összefüggésben van. Az adóbevétel felhasználásának most vizsgált forgatókönyvei a kettős hozadékkal kapcsolatban nem adnak okot optimizmusra, ezek között az EN6 forgatókönyv csak az EN5 forgatókönyvnél jobb (más termékek jövedéki adójának csökkentése), ezért ennek a gazdasági megvalósíthatósága ismételt vizsgálatot igényel. (3) A kettős hozadékot befolyásoló tényezők:  A környezetszennyezés jelenlegi helyzete és a környezeti adó mértéke  Az adóbevétel felhasználása  Az adóalap (termékek, tényezők, vagy szennyezőanyag kibocsátás)  A termékpiac szerkezete  A tényezőpiac szerkezete (beleértve a munkát és más inputokat)  A technológiai fejlődés üteme és jellemzői  A környezetminőség és a szennyező jellegű fogyasztás közötti gazdasági kapcsolat 44

A megfelelő környezeti adókulcs meghatározása, és ennek pontossága A kettős hozadék értékelésének módszere Ezért a második hozadék nemléte nem elég az energiaadóban rejlő lehetőség tagadásához. A kérdés az, hogyan lehet a fenti befolyásoló tényezőkön úgy javítani, hogy a kettős hozadék létrejöjjön. (4) Ha az adókölcsönhatás nagyobb, mint a bevétel visszaforgatási hatása, és kettős hozadék nem jön létre, a tiszta javak támogatásával még létrehozhatunk kettős hozadékot. Más szóval a kibocsátás csökkentésekor nem muszáj ragaszkodni a szén-dioxid-kibocsátók megadóztatásához (például nemzetközileg nagyban támogatják a tiszta energiákat és ezeknek a technológiáknak a kutatásfejlesztését), így bár kezdetben a kormánynak nagy kiadásokat kell felvállalnia, a tiszta javak támogatásával ezek relatív ára leesik, ami növeli a tiszta javak beszerzésének mennyiségét, csökkenti a szennyező javak fogyasztását (feltételezve, hogy a kettő között helyettesítő kapcsolat van), így a szennyezés csökken, a környezetminőség javul, az első hozadék létrejön. Ezen kívül a tiszta javak támogatása megfelel a reáljövedelem növekedésének, ami növeli a munkakínálatot, ezáltal növekszik az adóalap, és az így megnövekedett adóbevétel várhatóan nagyobb lesz, mint az eredeti támogatás összege, így megvalósulhat a második hozadék is. (5) Az energiaadó kivetésekor szükséges átfogóan megvizsgálni a meglevő adók szükségességét és ésszerűségét (például az olajalapot és a légszennyezési díjat), és a szénadó kivetésének előnyeit és hátrányait, azaz sok hasonló jellegű és funkciójú gazdasági eszközről kell mélyreható értékelést és metaanalízist végezni a kedvező eredmény eléréséhez.  

Hivatkozások Böhringer, C., S. Boeters, and M. Feil (2002). „Taxation and Unemployment: An Applied General Equilibrium Approach for Germany.” ZEW Discussion Paper, 02-39. Bosello, F. and C. Carraro (2001). „Recycling Energy Taxes: Impacts on a Disaggregated Labour Market.” Energy Economics, 23: 569-594. Bosquet, B. (2000). „Environmental Tax Reform: Does it Work? A Survey of the Empirical Evidence.” Ecological Economics, 34: 19-32. Bovenberg, A. L. and A. de Mooij (1994). „Environmental Levies and Distortionary Taxation.” American Economic Review, 94: 1085-1089. Bovenberg, A. L. and A. de Mooij (1997). „Environmental Tax Reform and Endogenous Growth.” Journal of Public Economics, 63: 207-237. Bovenberg, A., G. Lans, J. Johan, and R. A. de Mooij (2000). „Tax Reform and the Dutch Labor Market: An Applied General Equilibrium Approach.” Journal of Public Economics, 78: 193214. 45

Bye, B. (2000). „Environmental Tax Reform and Producer Foresight: An Intertemporal Computable General Equilibrium Analysis.” Journal of Policy Modelling, 22(6): 719-752. Carraro, C., M. Gallo and M. Galeotti (1996). „Environmental Taxation and Unemployment: Some Evidence on the Double Dividend Hypothesis in Europe.” Journal of Public Economics, 6: 147-182. Conrad, K. and A. Löschel (2005). „Recycling of Eco-Taxes, Labor Market Effects and the True Cost of Labor- A CGE Analysis.” Journal of Applied Economics, 8(2): 259-278. Deroubaix, J. F. and F. Lévêque (2006). „The Rise and Fall of French Ecological Tax Reform: Social Acceptability versus Political Feasibility in the Energy Tax Implementation Process.” Energy Policy, 24: 940-949. Giménez, E. L. and M. Rodríguez (2006). „Pigou Dividend versus Ramsey Dividend in the Double Dividend Literature.” Nota di Lavoro 85. 2006. http://www.feem.it/feem/pub/publications/wpapers/default.htm Goulder, L. H. (1995). „Environmental Taxation and the Double Dividend: A Reader Guide.” International Tax and Public Finance, 2(2): 157-183. Huang Chung-Huang (2005). „Strategies in Response to Kyoto Protocol.” Invited paper presented at the First Project Networking Meeting on Industrial Transformation in Asia, Organized by START, United Nations University, Tokyo, January 13. Kumbaroğlu, G. S. (2003). „Environmental Taxation and Economic Effects: A Computable General Equilibrium Analysis for Turkey.” Journal of Policy Modelling, 25: 795-810. Kuper, G. H. (1996). „The Effect of Energy Taxes on Productivity and Employment: The Case of Netherlands.” Resource and Energy Economics, 18: 137-159. Parry, I. W. H. and A. M. Brento (2000). „Tax Deductions, Environmental Policy and the ‘Double Dividend’ Hypothesis.” Journal of Environmental Economics and Management, 39: 67-96. Richter, W. F. and K. Schneider (2003). „Energy Taxation: Reasons for Discriminating in Favor of the Production Sector.” European Economic Review, 47: 461-476. Roson, R. (2003). „Climate Change Policies and Tax Recycling Schemes: Simulations with a Dynamic General Equilibrium Model of the Italian Economy.” Review of Urban and Regional Development Studies, 15(1): 26-44. Sanstad, A. H. and G. H. Wolff (2000). „Tax Shifting and the Likelihood of Double Dividends: Theoretical and Computational Issues.” http://www.rprogress.org/newpubs/2000/ets_doublediv.pdf. Schleiniger, R. (2001). „Money Illusion and the Double Dividend in the Short Run.” Working Paper Series, No. 33, Institution for Empirical Research in Economics, University of Zurich. Vehmas, J. (2005). „Energy-Related Taxation as an Environmental Policy Tool - The Finnish Experience 1990-2003.” Energy Policy, 33: 2175-2182. Welsch, H. and E. Viola (2004). Environmental Fiscal Reform in Germany: A Computable General Equilibrium Analysis.” Environmental Economics and Policy Studies, 6(3): 197219.

46

王鳳生、陳思慎（1998）。「開徵空污費之經濟影響評估：CGE 模型的應用」，《溫 暖氣體減量之經濟影響評估研討會論文集》，清華大學永續發展研究室。 李堅明、林幸樺、林師模、黃宗煌、楊晴雯、蘇漢邦（2005）。「溫室氣體減量模式、 減量情境、減量成本及其影響評估：TAIGEM-III 的應用」，台灣經濟論衡，第 3 卷 第 2 期，頁 1-49。 易嘉慧（2006），《污染稅與雙重紅利》，台灣大學經濟學系碩士論文。 林幸君、蘇漢邦、徐世勳（2005）。「An Economy-wide Analysis of Impacts on Taiwan of Oil Price Increase Using the “Technology Bundle” Approach」，發表於第 9 屆經濟發 展學術研究會—生活品質問題探討，國立台北大學經濟學系，台北。 林幸樺、蘇漢邦（2005）。「溫室氣體減量策略之效果評估」，第 9 屆經濟發展學術 研討會—生活品質問題探討，台北大學經濟系。 林幸樺、蘇漢邦、黃宗煌、李叢禎、曾瓊瑤（2005）。「國際油價上漲的經濟影響評 估：TAIGEM-III 與 GTAP-E 的比較」，經濟部能源局委託計畫成果發表會論文集《永 續能源發展與溫室氣體減量：產業衝擊與評估方法》，2005 年 12 月 21 日，台北。 林幸樺、蘇漢邦、黃宗煌、林師模（2006）。「國際油價上漲影響 GDP 的再評估」， 碳經濟月刊，第 1 期，頁 20-28。 林師模（1998a）。“Fuel Taxes in Taiwan: Welfare Impacts on Regional and Socioeconomic Groups.”經濟論文，26(1): 71-100。 林師模（1998b）。「開徵碳稅的福利效果評估：CGE 模型的應用」，《溫暖氣體減量 之經濟影響評估研討會論文集》，清華大學永續發展研究室，1998 年 5 月。 林師模、黃宗煌（2006）。「溫室氣體減量政策的影響評估：方法與問題」，碳經濟 月刊，第 1 期，頁 3-12。 梁啟源（2005）。「油價上漲對臺灣經濟之影響」，臺灣經濟金融月刊，41（11）， 頁 1-10。 黃宗煌（2003）。《雙紅利假說的再評估》，國科會補助研究計畫報告。 黃宗煌（2004）。《再生能源的最適訂價及其福利效果：以生質能為例》，國科會應 用科技（能源科技）學術合作研究計畫報告。 黃宗煌（2005）。「京都議定書之經濟衝擊的評估工具：從 TAIGEM 的發展談起」， 台經月刊，第 28 卷第 3 期，頁 117-125。 黃宗煌、林幸樺、蘇漢邦、林師模、李堅明（2005）。「溫室氣體減量模式、減量目 標及其影響」，《永續能源發展與溫室氣體減量：產業衝擊與評估方法論文集》， 2005 年 12 月 21 日，台北。 黃宗煌、陳谷汎、林師模（2006）。「國際油價上漲的經濟影響評估」，經濟論衡， 第 4 卷第 6 期，頁 1-46。 黃宗煌等人（1997）。《溫室氣體減量策略之經濟評估：最適碳稅稅率及其經濟影響 評估》，環保署委託專案研究計畫報告(EPA-86-FA41-09-81)。 黃宗煌等人（1998）。《溫室氣體減量策略之經濟評估：（二）既有能源價格扭曲效 果與合理能源價格結構之研究》，環保署委託專案研究計畫報告(EPA-87-FA44-0345)。 47

黃宗煌等人（2005a）。《永續能源策略與總體社會經濟關係之研究（1/2）》，經濟 部能源局委辦計畫報告。 黃宗煌等人（2005b）。《因應京都議定書之政策研究及其影響評估的整合規劃》，行 政院經建會委託研究計畫報告。 黃宗煌等人（2006a）。《永續能源策略與總體社會經濟關係之研究（2/2）》，經濟 部能源局委辦計畫報告。 黃宗煌等人（2006b）。《京都議定書經濟影響評估模型之建立、持續維護及調整 （1/5）》，行政院經建會委託專案研究計畫報告(CEPD94030)。 黃耀輝（2003）。「一舉兩得的環境財政改革：改善財政和提升綠色所得」，農業與 經濟，30，頁 80-119。 楊子菡、蘇漢邦（2002）。「綠色租稅改革的租稅福利成本與結構效果」，農業與經 濟，29，頁 29-54。 楊浩彥（1998）。「溫室氣體限量排放對臺灣經濟影響之研究：一般均衡分析」，世 新大學學報，8，255-276。 蘇漢邦（2005）。《兩稅合一制度對國內經濟與所得之事後影響評估》，台灣大學農 業經濟系博士論文。

48