Az energiatermeléssel és felhasználással kapcsolatos főbb tájváltozások Szabó Mária egyetemi tanár ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék
Eger, 2009. október 16.
Energetika és infrastruktúrája Energiafogyasztás 2005-ben: 488 EJ
Nő!
Mivel korrelál az energiafogyasztás?
Régóta az emberek számával arányos
Az energiaigény a jövőben is nőni fog!
Jellegzetesség: elektromos energia gyors növekedése
Az energiafogyasztás egyenlőtlensége egy fıre esı energiafogyasztás
Fosszilisok ~85% → jövőben is sokáig dominálni fognak!
Táj: természeti, társadalmi, kulturális, történelmi és esztétikai kategória; az emberi társadalom életének kerete, annak markáns meghatározója táj → funkcionális egység, amelyet az ember alakít, de annak maga is része A legtöbb táj ma egyszerre természeti és társadalmi-gazdasági képződmény → környezetünk gyorsan változó része
Az energiatermelés hatásai Közvetlen: az energiatermeléssel kapcsolatos létesítmények a táj domináns alakítói Közvetett: nem rögtön változik a táj Az energiaipar közvetlen hatásai: • szén: bányák, -művelés, erőművek, salak, meddő, kiszolgáló egységek • kőolaj, földgáz: fúrótornyok, csőve-zetékek, finomítók, erőművek
• megújulók: alacsony energiasűrűség jellemzi őket → területigényesek víz, szél, biomassza, nap, geotermikus, (hullám, ár-apály) • atomerőművek: erőmű, hulladék-tárolók, biztonsági rendszerek Elektromos energia: transzformátorok, elosztók, magas feszültségű táv-vezetékhálózat → fejlett világot jellemzi
Mátra, 2008
Közvetlen hatások Szén: óriási létesítmények, szennyezők
A táj domináns, lehangoló eleme
Szénerőművek - salakhányók
Salakhányó Salgótarján mellett –
tájidegen elem
A kúpok felárkolódása
A sokoldalú vizsgálat fontos, mert: • mezőgazdasági művelés a közelben ─ szennyezés közvetlenül a táplálékláncba • talajvízbe és kutakba kerülve ─ közvetetten kerül a táplálékláncba • erózió és defláció általi kiülepedés ─ környezet- és egészségkárosodás • rekultiváció feltétele a salak összetételének vizsgálata • A növénytakarót alkotó fajok kifejezik az élőhely természetességét ─ a rekultiváció szempontjából nagyon fontos
A DKDK-i oldal jellegzetes növényzete
A salakkúp növényzetének természetességi értékei Idős kúp 40
Fajok (%)
30
ÉNy-i oldal
20
DK-i oldal
10 0 S
C
G
NP
DT
W
I
A
RC
AC
S, C, G NP ─ természetességet jelző fajok DT, W, I, A, RC, AC ─ degradációt jelző fajok
Szélenergia: jellegzetes tájalakító Környezeti hatás: zaj, esztétika
Kontinentális területeken kevés a szél
Északi tenger partján
Biomassza Fatüzelésű hőerőművek – Pannonpower Holding Zrt „ Energiaültetvények” – erdők, lágyszárúak
energiaerdő energiafű
Szarvasi-1 energiafű – hibrid fajta Problémák:
környezetvédelmi (1) természetvédelmi (2)
1.Tüzeléskor korrodálnak és szennyezik a légkört 2. Könnyen invazívvá válhat - tarackféle
Vízenergia Eufrates az Atatürk-gát megépítése előtt…
…utána Jangce -gát, 18 GW
Freudenau - erőmű Bécs belterületén (épült 1998-ban)
Bős - vízerőmű
Dunakiliti - „az otthagyott duzzasztómű”
Szigetköz - 2005
Vizes élőhelyek • A Föld vizes élőhelyeinek kiterjedése: 8,6 millió km2 (kb. a szárazföldek 7%-a). • Nagyobb részük a trópusokon és a szubtrópusokon, harmaduk a tajga övezet lápés mocsárvidékei teszik ki. • Mérsékelt övben kevesebb, mint 20% található. • Világszerte rohamos ütemben pusztulnak, különösen Európában és Észak-Amerikában
Magyarországi helyzet: • Folyószabályozások előtt: a Kárpát-medence kb. negyedét borították
• Ezredfordulón 2-3%-ra becsülték kiterjedésüket Magyarország jelenlegi területére vetített ártér eredetileg 23.000 km2 (25%) 1520 km2-re csökkent. A Tisza-völgyben 1000, a Duna-völgyben 520 km2 aktív ártér maradt fenn (hullámtér).
Néhány európai ország árvízmentesítési adata
Ország neve Franciaország Hollandia Lengyelország Németország Olaszország
Magyarország (Trianonig) Magyarország (jelenleg)
Árvédelmi vonalak hossza/km 480 3300 3000 3760 1000
Mentesített terület millió ha 0,1 1,5 0,9 0,5 0,7
6990
3,7
4642
2,4
Magyarország holtágai Vízfolyás Tisza Körösök Duna és Mosoni-Duna Bodrog Dráva Takta Zagyva Rábca Hernád Szamos Túr Rába Mura Maros Berettyó Tarna
Holtágak száma 80 46 24 + 6 = 30 22 15 8 7 7 5 5 3 3 2 2 1 1
Összesen: 237 Tisza vízgyőjtın: 180 Duna vízgyőjtın: 57 Természetes: 78 Mesterséges: 159 Mentett oldalon: 141 Hullámtéren: 86 Nyárigáttal védett: 10 Fokozottan védett: 4 Országosan védett: 35 Helyileg védett: 20 Ramsari terület: 15 Génmegırzés: 3 Szentély típusú: 53 (36 Tisza- 17 Duna-vízgyőjtın)
Mártélyi Holt-Tisza
A vizes élőhelyek madarai
Búbosvöcsök
Nádi poszáta Búbos vöcsök
„A táj fogalmát sem a tudomány teremtette. A modern földrajztudomány definiálja a tájat és le is írja szintézis formájában, de ez még mindig mesterséges valami. Hiszen a szintézis nem más, mint az analitikus tudás összegezése. A dolgoknak egyben való felfogásához képest a szintézis is csak részletmeglátás, kivágat. A tájat régtől fogva a benne élő ember érezte meg, különböztette meg és nevezte nevekkel. Nem határozza meg, nem definiálja, nem is tudná definiálni, bár sokszor egy-két jellegzetes vonásával nagyszerűen tudja jellemezni. A tájban élő ember nem bontja a tájat elemeire, nem rakja újra össze ebből a fogalmat. Ismerete nemzedékek tapasztalatán, a mienknél összehasonlíthatatlanul finomabb, élesebb látó, halló, szagló, tapintó szerveken, élesebb, finomabb méret és távolságérzéken, finomabb öntudatlan megérzésben, nagyobb nyugodtságon és a környezettel, a tájjal való benső együttélésen alapszik. Ő maga része, eleme a tájnak. Mi is azok vagyunk, de már nem érezzük meg igazán – még öntudatosan is ritkán vesszük észre, még kevésbé öntudatlanul.” Gr. Teleki Pál: A tájfogalom jelentőségéről. Rektori tanév megnyitó beszéd a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, 1937
Köszönöm a figyelmet!
