Az energiapolitika és környezetvédelmi politika ellentmondásai Néhány tény Hazánkban az energiafelhasználás több mint fele az 1980-as években még hazai forrásokból származott, de ma már az import aránya meghaladja a 70%-ot, szénhidrogéneknél a 80%-ot A lakossági jövedelmek nagyobb része fordítódik energiára, mint a fejlett EU országokban, bár az egy főre jutó energiafelhasználásunk kisebb A hazai erőforrások fokozott hasznosítását az EU előírások és a radikális zöldek tiltakozása akadályozza. Környezetvédelem A környezetvédelmi mozgalmak ideológiája egyrészt a Római Klub ajánlásain, másrészt James Lovelock GAIA elméletén alapul. Ez utóbbi szerint a Föld bioszférájában hatékony önszabályozás működik, ámde az ember ipari tevékenysége miatt az önszabályozás sérül, és ez felboríthatja a bolygó klíma háztartását. James Lovelock legújabb könyve szerint azonban a nagyvárosi zöld mozgalmak többet ártanak a természetnek és a környezetnek, mint amennyit használnak. Nem csoda, hogy számos gazdasági hatalom, például az USA, Kanada, Kína, Oroszország, India, Brazília nem dőlt be a radikális zöldek propagandájának, miközben egyes európai országok ezekhez az elvekhez igazodva önmagukat teszik tönkre. A közvélemény manipulálhatósága A kezdetben tisztességes célokért szerveződött zöld mozgalmak ma már nagyrészt különféle gazdasági és/vagy politikai lobbi érdekek mentén működnek. Ráadásul az aktivisták nagy részének természettudományos ismeretei nem érik el egy másodikos gimnazista színvonalát. Példa: egy amerikai diák aláírásokat gyűjtött a dihidrogén monoxid vegyület betiltására, amely annyira veszélyes, hogy akár fulladásos halált okozhat. A tiltakozást az emberek többsége aláírta. 50 ember közül mindössze egy tudta, hogy dihidrogén monoxid = H2O vagyis víz. Másik példa: A TV-ben rendszeresen mutatnak be füstölgő kéményeket, hogy milyen sok széndioxidot bocsátunk ki. A széndioxid azonban láthatatlan, színtelen, szagtalan gáz, ugyanolyan átlátszó, mint a levegő, ezért nem látszik. A széndioxid szerepe az üvegház hatásban Több élvonalbeli tudós szerint az üvegház hatás mintegy 60%-át a vízgőz, további kb. 20%-át az ózon és a metán okozza, és csak a fennmaradó részben kap szerepet a széndioxid. Prof. Dr. Reményi Károly akadémikus szerint a klímaváltozást nem a széndioxid okozza, hiszen az elmúlt félmillió évben a széndioxid koncentráció növekedése gyakran csupán követte a felszíni hőmérséklet emelkedését. Ennek oka az lehet, hogy ha a felszíni hőmérséklet növekszik, az óceánokban elnyelt széndioxid egy része a levegőbe kerül.
Hasonló véleményt publikált prof Dr. Miskolczi Ferenc, a NASA klímavédelmi projekt volt kutató fizikusa, aki szerint a globális hőmérséklet emelkedésben a széndioxid kibocsátás alig játszik szerepet, mivel egy olyan bolygón, amelyen a felszín nagyobb részét víz borítja, a gyarapodó széndioxid üvegház hatását a levegőből a vízgőz mennyiségének kiszorulása kompenzálja. A széndioxid ugyanis a levegőben kémiai reakcióba lép a vízgőzzel és szénsav keletkezik, amelynek gőze több mint kétszer nehezebb a levegőnél, ezért hamar kiülepszik. Ezáltal nem csak a széndioxid távozik a levegőből, de magával rántja a másik fontos üvegház gázt, vagyis a vízgőzt, és ezzel a rendszer visszaszabályozza magát. A széndioxid egyébként a Nobel-díjas Oláh György professzor szerint nem káros anyag, hanem a jövő hasznos nyersanyaga, amelyet érdemes lenne kimerült gázmezők felhasználásával a föld alatt tárolni, hiszen már ma is létezik olyan biotechnológia – még ha egyelőre nem is gazdaságos – amelyben vízből és széndioxidból napenergia felhasználásával mikroorganizmusok segítségével jármű üzemanyagot állítanak elő.
1
Kinek érdeke? Kinek érdeke az európai országok széndioxid kibocsátásának csökkentése, az atom, szén, és víz erőművek leállítása, a szélturbina és napenergia biznisz erőltetése, miközben számos tengeren túli és ázsiai ipari hatalom ezeket a korlátozásokat figyelmen kívül hagyja? Nemzetközi szinten elkeseredett gazdasági küzdelem folyik az USA és az EU, pontosabban a dollár és euró monetáris övezetek között. A nemzetközi kereskedelemben résztvevő országok hatalmas deviza tartalékokat halmoztak fel dollárban. Ha ezt le akarnák vásárolni Amerikában, vagy át akarnák váltani euróra, az USA hasonló helyzetbe kerülhetne, mint Görögország. Elsőrendű amerikai érdek az euró tönkretétele, megbízhatóságának lejáratása, az eurót kibocsátó országok és pénzintézetek leminősítése. Ebben játszhatnak szerepet a tengeren túlról támogatott zöld mozgalmak. Hazai szénvagyon Egy paksi atomerőművel azonos teljesítményű szén erőmű működtetéséhez 230 évre elegendő könnyen kitermelhető szénvagyonnal rendelkezünk, amelyet úgy kellene felszínre hozni és hasznosítani, hogy ne menjünk szembe az uniós előírásokkal. A bányászat munkahely teremtő tényező. Minden bányászati munkahelyhez három-négy másik kötődik, ezért a bányászat felszámolása kétszázezer állás elveszítését jelentette. Villamos energia Valamennyi energiaféleség közül a legsokoldalúbb és legtisztább a villamos energia, amely alapvetően meghatározza egy ország fejlettségi színvonalát. A villamos erőművek összehasonlításánál fontos szempontok: A villamos energia előállítási költsége Rugalmas szabályozhatóság Balesetveszélyesség Környezeti hatások A költségeket az erőmű teljes életciklusára figyelembe véve (beleszámítva a beruházás költségét, valamint az erőmű élettartamának lejárta után a bontás és a környezet helyreállításának költségét is) a legolcsóbb villamos energia a vízenergia és a nukleáris energia, és ezek nem járnak üvegház gázok kibocsátásával Megfelelő teljesítményű, gyorsan és könnyen szabályozható erőművek nélkül az időjárástól függő „zöld” energiák bekapcsolása a villamos hálózatba nem lehetséges. A megtermelt villamos energia megoszlása üzemanyag szerint, kb. 42% nukleáris 28 % földgáz 26 % szén 4 % olaj és egyéb szerves anyag Az erőművek jelentős része rossz műszaki állapotban van és korszerűtlen, felújításuk, korszerűsítésük szükséges Egy kWh villamos energia becsült nettó előállítási önköltsége (2011 évi árszinten) a teljes életciklusra vetítve: Vízenergiával kb. 4,- Ft Nukleáris energiával kb. 10,- Ft Szélenergiával kb. 30,- Ft Geotermikus energiával kb. 60,- Ft Fotovoltaikus napenergiával kb. 80,- Ft Nukleáris energia A vízerőművek mellett a második leggazdaságosabb villamos erőmű a nukleáris erőmű, és ezzel lehet kis területen a legtöbb villamos energiát megtermelni füstgázok kibocsátása nélkül. Egészségi kockázatok: Minden egyes sugárártalom miatti halálesetre átlag 10 ezer olyan haláleset jut, amelyet a dohányzás és/vagy a túlzott alkohol fogyasztás okoz. Daganatos betegségek szempontjából azonban a túlzottan alacsony háttérsugárzás is kockázat növelő tényező. Fukushimánál a földrengés és szökőár áldozatainak száma meghaladta a 20 ezret. Az atomerőműben is volt halálos áldozat: egy ember a földmozgás miatt leesett a létráról, és rádőlt egy szekrény. Halálos sugárártalom nem történt. Az egy halott kiváltotta a nemzetközi pánikot. Ehhez az is hozzájárult, hogy több napig a természetes háttérsugárzás 100-szorosát mérték az erőműben, miközben ott emberek dolgoztak. Japánban azonban a természetes háttérsugárzás mértéke akkora, hogy kb. 5000 év alatt lehetne összeszedni akkora besugárzási dózist, amely már egészségi kockázattal jár. Ha valaki 100-szoros dózisterhelés mellett dolgozik egy hétig, akkor ezalatt 700 napos vagyis kb. 2 éves besugárzási dózisterhelést kap, ezért ő már 5000 év helyett 4998 év alatt össze tudná szedni a kockázatos dózisterhelést. Annak idején a hazai uránbányászatot azért szüntették meg, mert olcsóbb volt az import urán. Időközben azonban a nemzetközi ár elérte azt a szintet, hogy érdemes lehet az uránbányászatot is újra beindítani. A Föld hasznosítható urán készlete azonban 100 éven belül kimerülhet. Megoldásként a fizikai Nobel-díjas Carlo Rubbia és Teller Ede is a tóriumos reaktorok kifejlesztését javasolták. Működik is már két kísérleti erőmű Amerikában és Indiában.
2
Bár a tóriumos technológia valamivel drágább, azonban a Földön mintegy 20 ezer évre elegendő könnyen kibányászható mennyiség található. A tóriumos reaktorban a tórium fokozatosan alakul át urániummá, ezért ilyen reaktorral nem lehet atombombát gyártani, mivel a keletkező uránium azonnal felhasználódik. Vízenergia, vízlépcsők Hazai folyóinkon a potenciálisan hasznosítható vízenergia teljesítmény 1200–1500 megawatt körül becsülhető. Összehasonlításul: az erőműveink összes teljesítménye kb. 8500 megawatt. A vízenergia a legolcsóbb villamos energia, amelynek a teljesítménye könnyen és gyorsan szabályozható. A Duna vízlépcsőzése már egy évszázaddal azelőtt felmerült, de a közbejött történelmi események miatt ezek tervezése csak 1938-ban kezdődött meg Horthy Miklós utasítására. A mai 20-30 éves korosztály számára nehezen érthető, hogy a rendszer bukásával miért kellett egy hasznos műszaki alkotást is lerombolni. Egy vízlépcső úgy működik, mint a strandon a feszített víztükör. Stabilizálja a vízszintet akkor is, ha aszály van. Ha pedig árhullám közeledik, a vízszint előzetes leapasztásával helyet lehet csinálni a közeledő víztömegnek, mérsékelve az árvíz veszélyt. Vízlépcsők nélkül a Duna természetes vízszint ingadozása meghaladja a 8 métert, ez a meder alján négyzetméterenként 8 tonna nyomáskülönbséget jelent, ami tovább gyűrűzve a part menti löszfalak alá, előbb-utóbb megbontja azok stabilitását, ahogyan történt Dunaszekcsőnél és Kulcs község közelében. A Duna vízszintjének stabilizálásával megakadályozhatók lennének a löszfal omlások, a Duna duzzasztása biztonságosabbá tenné az atomerőmű hűtővíz ellátását, javítaná a vízgazdálkodást, és az árvízvédelmi képességünket, és stabilizáló hatása lenne a lassan elsivatagosodó Duna-Tisza köze talajvíz szintjére. Kinek érdeke? Kinek volt érdeke a nagymarosi vízlépcső megakadályozása? 1995-ben, nem sokkal a halála előtt Grósz Károly TV interjút adott, amelyben tőle szokatlan kíméletlen őszinteséggel elmondott néhány fontos tényt a rendszerváltás előzményeiről. Ezt a riportot soha többet nem adták le. Grósz Károly szerint az elkerülhetetlen rendszerváltás már az 1980-as évek elején nyilvánvaló volt a pártvezetés előtt, és ezért megkezdték a titkosszolgálati előkészítést a megfelelő forgatókönyvhöz. Ezt felgyorsította Gorbacsov látogatása 1985ben, amikor bejelentette, hogy a Szovjetunió a továbbiakban nem fog beleavatkozni a kelet-közép európai szocialista országok belügyeibe. A rendszerváltás előkészítése során fontos szempont volt, hogy erőszak mentesen zajlódjon le, hogy a párt fontos személyiségeinek ne essen bántódása, és hogy az erre alkalmas személyek a várható privatizáció során megfelelő gazdasági erőforrásokhoz jussanak, amelyek birtokában egy későbbi időpontban elősegíthetik a hatalom visszaszerzését, a szocializmus építésének folytatását. Ennek érdekében be kellett épülni az ellenzéki mozgalmakba, és ott érdemeket szerezni a több párt rendszer bevezetésében. A legfontosabb ellenzéki mozgalmak voltak ekkor a két nagy rendszerváltó párt (MDF és SZDSZ), valamint az általuk irányított vízlépcső ellenes mozgalmak. Felmerülhet ezért a gyanú, hogy a vízlépcső ellenes mozgalmak csupán egyfajta – figyelem elterelő – trójai faló szerepét töltötték be a gazdasági hatalom átmentése érdekében. Hajózás A hazai hajóépítés megszűnt, a hajóflotta leépült. Gabona exportunk nagy részét vasúton és kamionokkal hordjuk tengeri kikötőkhöz. Óriási az árufuvarozó tranzitforgalom is, pedig vízi szállítással sokkal kisebb lenne a káros anyag kibocsátás és környezetterhelés. A hajózás stratégiai jelentőségét a nyugati országok évszázadokkal ezelőtt felismerték. Példa erre a „Napkirály” XIV. Lajos idején Franciaországban megépült ma is működő viziút, amely Gibraltár kikerülésével köti össze a Földközi Tengert az Atlanti Óceánnal, és amely jelentős szerepet játszott az első világháborúban is. Ha a központi hatalmak rendelkeztek volna hasonló kapacitású vízi úttal az Atlanti óceán és a Fekete Tenger között, ez jelentősen befolyásolhatta volna a háború kimenetelét, és talán kedvezőbb pozícióból lehetett volna tárgyalni a trianoni békekötés idején. Nem véletlen, hogy amint az antant nyomása gyengülőben volt, Horthy Miklós kormányzó elrendelte a dunai vízlépcsők terveinek kidolgozását. Hazai zöldek A Duna szlovákiai elterelésekor a hazai zöldek megakadályozták a képen látható, működőképes Dunakiliti duzzasztómű üzembe helyezését, amellyel mi szabályozhattuk volna a régi Duna-ágba kerülő víz mennyiségét. Mivel ez fokozta az ökológiai károkat, a zöldek kijelentették: „Ugye megmondtuk!” A nagymarosi vízlépcső visszabontása után pedig az osztrák vállalkozók Bécs Freudenau nevű külvárosában megépítették a nagymarosi vízlépcső és vízerőmű ausztriai változatát, ezzel Bécs belvárosában a Duna vízszint ingadozása minimálisra csökkent, és a vízerőmű a magyarországi energia árak töredékéért termeli meg azt a villamos energiát, amelyet Magyarországon évenként 250 millió köbméter import földgáz elégetésével állítunk elő.
3
Bár a Hainburgnál tervezett vízlépcső megépítéséről a zöld tüntetések hatására az osztrák kormány lemondott, ámde a Bécs-Freudenau vízlépcső megépítése előtt népszavazást tartottak, ahol a csendes többség is szóhoz juthatott, és a lakosság 72% elsöprő többsége megszavazta a vízlépcső megépítését. Esztétikai kifogások vízlépcsőkkel szemben Így nézett volna ki Nagymaros Összehasonlításként két felvétel a Margit Hídról
Magyarország vízkincse Magyarország vízügyi nagyhatalom, szokás mondani, hiszen a talpunk alatt óriási ivóvíz bázis van. Ez azonban ma már nem igaz. A globális klímaváltozás miatt a vízkincs rohamosan fogy, az Alföld sivatagosodik, miközben a folyóinkon beáramló hatalmas vízmennyiség 98-99 százaléka az ország túlsó felén kilépve, hasznosítás nélkül tovább robog a Fekete Tenger felé. A szükséges vízmennyiség visszatartása, tárolása duzzasztóművek nélkül lehetetlen. Vízlépcsők (duzzasztóművek), valamint öntözésre alkalmas csatorna hálózat kiépítése nélkül pedig Magyarország középső része néhány évtizeden belül olyanná válhat, mint a Szahara sivatag. Megújuló energiák A természetben nem létezik megújuló energia, hiszen az ősrobbanás óta a világegyetemben az energia mennyisége állandó. Ha pedig a „környezetbarát” berendezéseket külföldről importáljuk, a gyártáshoz fűződő káros hatás az exportőrnél lép fel, és ezzel globális szinten csupán áttoljuk a környezet terhelést egy másik földrajzi térségbe, általában egy ún. „fejlődő” országba. Ezt a módszert egyfajta ökológiai gyarmatosításnak is lehetne nevezni. Szélenergia A szélenergia a lehető legrosszabb hatásfokú energia, mivel az ilyen erőművek teljesítménye az időjárás szeszélyeitől függ, gyakori a meghibásodásuk, magas a karbantartás igényük, és más erőművekkel összehasonlítva viszonylag rövid az élettartamuk. Egy modern szélerőmű 30-35 emeletnyi magasságú acél vagy vasbeton toronyra szerelt 15 emeletnyi méretű lapátokkal működik. Már amikor egyáltalán működik, és nincs szélcsend, vagy túl erős a szél, esetleg villámok csapkodnak a lapátokba és emiatt kell leállítani az erőművet. Vajon miért kell ekkora hatalmas szélerőművek sorozatát felépíteni nevetségesen csekély energia termelés érdekében? Azért, hogy minél nagyobb legyen a „hatáskeresztmetszet”, vagyis a lapátok forgása által súrolt felület. Mivel a levegő csaknem ezerszer ritkább, mint a víz, és a szélturbinán fellépő nyomásesés is csekély, egy kb. 8-10 méter esésmagasságú vízerőműben elhelyezett kb. három és fél méter átmérőjű vízturbinával nagyjából annyi villamos energiát lehet megtermelni, amelyhez egymillió négyzetméter hatás-keresztmetszetű szélturbina erdőt kellene felépíteni. Ráadásul hazai körülmények között egy ilyen beruházás import hányada 95% körül lenne. És mi lesz, ha majd a szélerőmű a nem túl hosszú élettartama után befejezi a működését és le kell bontani? Mit kezdünk a fokozottan veszélyes, gyakran rákkeltő hatású hatalmas tömegű hulladékokkal?
Így is lehet villamos energiát termelni: MEG ÍGY IS:
Napenergia A Föld felszínére hatalmas mennyiségű napenergia áramlik, amely elérheti a négyzetméterenkénti kilowattos teljesítményt, és ez nagyságrendekkel múlja felül a kiaknázható szélenergiát, ráadásul a teljesítmény ingadozása is sokkal jobban kiszámítható. A napenergia hőenergiaként gazdaságosan hasznosítható fűtéshez és melegvíz előállításához. A technológia jelenlegi helyzetében azonban villamos energia termelésre általában nem gazdaságos, kivéve az olyan ún. sziget üzemű megoldásokat, ahol a villamos hálózatra csatlakozás nagyon költséges, vagy műszakilag nem megoldható. A leginkább reményt keltő megoldások a napenergiából származó hőenergiát hasznosítják olyan erőművekben, amelyek hőtároló kapacitása lehetővé teszi, hogy napsütés nélkül is akár 24 óráig képesek jelentős teljesítménnyel működni. Ilyen megoldások hazai alkalmazás hosszabb távon – alapos előzetes elemzés alapján – esetleg kísérleti céllal indokolt lehetne. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nagyon jelentős erőfeszítések folynak a fotovoltaikus megoldás hatásfokának növelése, az előállítási költségek csökkentése, valamint nagy kapacitású akkumulátorok kifejlesztése érdekében. Ámde ezek a műszaki eszközök sem tartanak örökké, és az élettartamuk lejárta után keletkező veszélyes hulladékok további környezetvédelmi problémákat vethetnek fel.
4
Geotermikus energia Elterjedt tévhiedelem, hogy mivel az Alföld alatt vékonyabb a szilárd földkéreg, mint máshol (ami egyébként igaz), ezért hatalmas geotermikus erőforrásokkal rendelkezünk. Becslések szerint a Föld teljes geotermikus teljesítménye kb. 42 millió megawattra becsülhető. A Föld felszíne összesen kb. 510 millió négyzetkilométer. Ha e kettőt elosztjuk egymással, az átlagos geotermikus teljesítmény nem éri el a négyzetméterenkénti tized wattot. Ha nálunk ennek duplája, az még mindig kevesebb, mint egy korszerű zseblámpaelem teljesítménye. Geotermikus energiát természetesen lehet használni gyógyfürdőkhöz, zöldség termelő melegházakhoz, esetleg épületek fűtéséhez, azonban villamos energia termelésre ez az energia forrás gazdaságosan csak ott hasznosítható, ahol van a közelben működő vulkán, és emiatt kis mélységű fúrásokkal is már hozzá lehet férni jelentős hőenergiához. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mélyből felszínre törő termálvíz sok esetben számos egészségkárosító anyagot, például nehéz fém sókat, és radioaktív izotópokat tartalmaz. Azt is figyelembe kell venni, hogy ha jelentős mennyiségű geotermikus hőenergiát szivattyúzzuk ki a föld mélyéből, akkor ez képes lehűteni a több kilométer mélyben található kőzeteket, és ez a hődilatációs mozgások miatt akár veszélyes földrengést is előidézhet. Hasonló helyzet alakult ki például a Genf közelében üzembe helyezett geotermikus erőműnél, amelyet biztonsági okokból véglegesen le kellett állítani. Tévesen geotermikus energiának szokás nevezni a néhányszor 10 méter mélyről hőszivattyúval nyerhető fűtő energiát is. Ez azonban nem igazi geotermikus energia, hanem ún. földhő, amelynek forrása főleg a talajt melegítő napsugárzás, amely bizonyos mélységig a talaj hőmérsékletét stabilizálja. Biomassza energia Hazai körülmények mellett termőföldeket biomassza erőműhöz vagy bioüzemanyag előállításához feláldozni nem célszerű, ez csak az élelmiszer és takarmány termelés rovására történhet. Hasznosítható azonban a kommunális szemét és a másra nem hasznosítható mezőgazdasági hulladék hőenergia és/vagy villamos energia előállításához. Ökológiai lábnyom Bolygónk felszínének több mint kétharmad részét víz borítja, és csak a szárazföldek 15%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ez azonban fogy, és ahol nincs termőtalaj, ott az újbóli kialakulása több száz vagy több ezer évet vehet igénybe. Ezzel kapcsolatban vezették be az ökológiai lábnyom fogalmát, amely azt mutatja, hogy egy ember eltartása mekkora termőterületet igényel. Mértékegysége az egy főre vetített termőterület hektárban. A Földön 1961-ben az ökológiai lábnyom 0.88 ha/fő volt, ez ma már 2,85 ha/fő, és a rendelkezésre álló kontingens 2,18 ha/fő. Az ökológiai lábnyom az USA-ban 9,6 ha/fő, NyugatEurópában 6,3 ha/fő, Kelet- Európában 4,9 ha/fő, Magyarországon 3.7 ha/fő. Villamos energia termelés esetén a biomassza energia ökológiai lábnyoma 35-ször, a szélenergia ökológiai lábnyoma 11-szer, a napenergia ökológiai lábnyoma pedig mintegy másfél-kétszer akkora, mint vízenergia esetén Energiatakarékosság Az energiával való takarékosság szempontjából fontos tudni, hogy a lakossági energia felhasználás mintegy 80-90 %-a hőenergiaként hasznosul fűtés, melegvíz készítés, és sütés-főzés céljára. Erre a célra bármilyen energia felhasználható, beleértve a napenergiát és a földhőt is, például hőszivattyús megoldással, a fűtési hatásfok pedig tovább javítható az épületek szigetelésével, a klímaberendezések miatti nyári csúcsfogyasztások pedig elkerülhetők az épületek árnyékolásával, új épület esetén pedig annak megfelelő tájolásával. Vitatható ugyanakkor a hagyományos izzólámpák kivonása a forgalomból, és helyette a higanygőz töltésű „energiatakarékos” lámpák erőltetése. Az ilyen lámpák 95%-a ugyanis a szemétben köt ki, jelentősen növelve a talaj, az ivóvíz, valamint az élelmiszerek higany szennyeződésének kockázatát. Bár kétségtelen, hogy a hagyományos izzók energia fogyasztásának mindössze 4-5%-a hasznosul fény formájában, azonban a lakásokban a legtöbb világítási felhasználás a fűtési idényben történik, amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák, és ilyenkor az „energiaveszteség” hővé alakulva hozzájárul a lakás fűtéséhez, mérsékelve a gáz felhasználást. Habár a gáz olcsóbb mint a villamos energia, azonban ésszerű energiapolitika esetén a lakossági villamos energia akár olcsóbb is lehetne, mint a (nagyrészt importból származó) földgáz. Vízlépcső és környezetkárosodás A zöld propaganda szerint a vízlépcsők károsítják a természetet. Nem mindegy azonban, hogy például 10 méter vagy 200 méter esésmagasságú vízlépcsőről van-e szó. Pozitív példa lehet a TISZASZAURUSZ, régebbi nevén Kiskörei Vízlépcső, újabb nevén TISZA TÓ, amely Magyarország második legnagyobb tava, kiemelt üdülőkörzet és turisztikai régió, jelentős része védett természetvédelmi terület. A három legnagyobb tavunk területe ezzel:
Balaton 600 km2
Tisza tó 127 km2
Velencei tó 25 km2
Tisza-tó természeti értékei egyedülállóak, a tó feltöltésével létrejött egy csodálatos ökoszisztéma, különleges növény és állatvilággal, természetvédelmi területekkel, madár rezervátummal, és kialakult a tó hármas tagozódása A nemzeti parkká nyilvánított északi területek (Valki-medence) a természetvédelem céljait szolgálják, itt tilos motorcsónakkal közlekedni.
5
A tó középső része (Poroszlói-medence) az ökoturizmus számára nyitott nemzeti park, a parttól 500-1500 méterre kialakított vízi sétánnyal, tanösvénnyel, és a vízi növényzet között járható pallóúttal
Csónakos kirándulásokon a látogatók bejárhatják a tó élőhelyeit, gyönyörködhetnek a nyílt vízfelületek, holtágak, csatornák, szigetek látványában, megismerhetik azok élővilágát A déli területek (Sarudi-medence, Abádszalóki-öböl) nem védettek, itt folyhat az idegenforgalomban megszokott hagyományos turizmus
A tó feltöltése után szállodák, kempingek, strandok épültek, a Tisza-tó gátjai pedig kerékpárútként is funkcionálnak, az útvonal az EuroVelo nemzetközi kerékpárút egyik szakasza.
A Tisza-tavi kikötők vízi sport, horgász, és ökoturisztikai szolgáltatásai jelentős idegenforgalmat vonzanak.
A Kiskörei vízlépcső és vízerőmű ma Magyarország legnagyobb vízügyi létesítménye
Igazi turisztikai élmény kishajóval vagy csónakkal átkelni a zsilipen, ahol a zsilipkamrába beáramló víz hatására lassú liftként emelkedő hajó 10 méter körüli magasságba jut. 2012. szeptember
Dr. Héjjas István
6
