Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia konferencia CEU Auditorium, 2013. november 6.
Tartalom I.
A Világ energiapolitikai jellemzői
II.
Az Európai Unió általános problémái az energiahatékonyság területén
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök
I. A világ energiapolitikai jellemzői
Civilizációnk az erőforrások túlhasználatán alapszik • Jelenleg olyan ütemben folyik erőforrásaink felélése, mintha nem 1, hanem 1,5 Földünk lenne. • Ennek eredményeként rövidül a fosszilis energiahordozó tartalékok kimerüléséig hátralévő idő Forrás: Global Footprint Network 2010
3
I. A világ energiapolitikai jellemzői
Kína primerenergia felhasználásának alakulása 120
80 60
40 20
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
0 1990
Qudrillion Btu
100
Kína energiafogyasztása 1990 óta ötszörösére növekedett A növekvő trend minden jel szerint folytatódni fog 4
I. A világ energiapolitikai jellemzői
A túlfogyasztás a fosszilis energiahordozó készletek gyorsuló kimerülését eredményezi A globális olajtermelés alakulása az IEA „New Policies Scenario”-ja alapján
A kitermelési hozamcsúcsok várható ideje olaj - 2010-2020 között szén -100-150 év múlva földgáz -200 év múlva 235urán - 100-120 év múlva 238urán - 10000-60000 év múlva 5
I. A világ energiapolitikai jellemzői
Az USA gázkitermelésének alakulása
6
I. A világ energiapolitikai jellemzői
7
I. A világ energiapolitikai jellemzői
Világ energiapolitikai jellemzői Afrika szerepe, geopolitikai kockázatok • Hatalmas potenciális energiaforrások (pl. víz, kőolaj, földgáz, uránium, nap- és geotermikus energia) ↕ • Alacsony kihasználtság az infrastruktúra fejletlensége miatt • Az olaj- és gázexport jelentősége • Súlyos energetikai visszásságok • Jelentős nemzetközi energetikai befektetések (Világbank, Kína, India)
8
I. A világ energiapolitikai jellemzői
A földközi-tengeri (mediterrán) energiagyűrű
9
I. A világ energiapolitikai jellemzői
Forrás: MEKH 10
I. A világ energiapolitikai jellemzői
Forrás: MEKH
11
Forrás: MEKH
12
I.
A Világ energiapolitikai jellemzői
II. Az Európai Unió általános problémái az energiahatékonyság területén III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök
13
II. Az Európai Unió általános problémái az energiahatékonyság területén
Az európai energiapolitika prioritásai •
az integrált energiapiac
•
az energiaellátás biztonsága
•
az energiaágazat fenntarthatósága
•
az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása
•
az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása.
Elmozdulás a közös energiapolitika felé és az EU 20-20-20 célkitűzések 14
II. Az Európai Unió általános problémái az energiahatékonyság területén
Az Európai Unió problémái az energiapolitika területén •
az egyre növekvő importfüggőség,
•
a korlátozott diverzifikáció,
•
a magas és változékony energiaárak,
•
a növekvő globális szintű energiaigény,
•
a termelő és tranzitországokat érintő biztonsági problémák,
•
az éghajlatváltozás növekvő fenyegetése, az energiahatékonyság területén elért lassú előrehaladás,
•
a megújuló energiaforrások egyre növekvő arányával kapcsolatos kihívások,
•
az energiapiacok nagyobb átláthatósága, integrációja és összekapcsolódása.
15
II. Az Európai Unió általános problémái az energiahatékonyság területén
Az EU intézkedései és célkitűzései az energiahatékonyság terén 2011-ben a Tanács és a Bizottság megállapította, hogy a 2020-ra kitűzött 20%-os energia-megtakarítás elérése veszélyben van
2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról 16
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása
I.
A Világ energiapolitikai jellemzői
II. Az Európai Unió általános problémái az energiahatékonyság területén III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök
17
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása
Hazai energiapolitikai célkitűzések • Energia importfüggőség csökkentése: • energiatakarékossággal, • energiahatékonysággal, • megújulók részarányának növelésével, • beszerzési útvonalak és források diverzifikálásával • Állam szabályozó szerepének növelése • Új alkuk az energiaszolgáltatókkal • Támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása • Kapcsolódó ipar tudatos fejlesztése • Energiaszegénység csökkentése • Fogyasztóvédelem szerepének megerősítése • Rezsicsökkentés 18
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása
A függetlenedés fő eszközei ● energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, ● hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, ● biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, ● kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához,
● a hazai szén- és lignitvagyon, valamint a szénhidrogén készletek környezetbarát felhasználása.
19
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása
Hazai energiapolitikai célkitűzések • Stratégiaalkotás • Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv • Energiastratégia 2030 – kitekintéssel 2050-re • Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2020 – kitekintéssel 2030-ig
20
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása
Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (NCsT) -
Kitörési pont A vidék fenntartható fejlesztése
Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (NCsT) 2010-ben elkészült. Folyamatban van a további cselekvési tervek elkészítése A cselekvési tervek elkészülte után a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása következik, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek. 21
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása
Eredmények és ütemterv Megújuló energiaforrások részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásban 16 % 14 % 12 %
10 % 8%
NCsT Terv
6%
Tény
4% 2% 2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2005
0%
2012-ben elértük a 2016-os célkitűzést 22
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása
Az NCsT felülvizsgálata az 1491/2012. (XI. 13.) Korm. határozat alapján A felülvizsgálat célja a 14,65%-os célkitűzés eléréséhez : • az NCsT esetleges finomítása, • a technológiai változások indukálta piaci folyamatok, az időközben megszületett hazai és Európai Uniós szabályozások integrálására. A Magyarország által 2020-ra vállalt 14,65 %-os megújuló részarány cél nem változik. 23
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása
Energiatakarékosság és energiahatékonyság, mint a Nemzeti Energiastratégia eszköze A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia 1 600
● A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is – 50 PJ – primerenergia csökkenést prognosztizál
23% megtakarítás
1 500 Primer energia felhasználás, PJ
● A 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 %-kal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket
17% megtakarítás
1 400 1 300
Tényleges Közös erőfeszítés Ölbe tett kéz Zöld forgatókönyv
1 200 1 100 1 000 900
év
800 2000
2005
2010
2015
2020
2025
2030 24
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása
A hazai épületállomány energetikai állapota 4,2 milliós hazai épületállomány • Ennek körülbelül 70 %-a felújításra szorul
• Az energiafelhasználás 40 %-a kötődik rossz állapotú épületekhez • Az épületek a legnagyobb hazai szén-dioxid kibocsátók
Nemzeti Épületenergetikai Stratégia
25
I.
A Világ energiapolitikai jellemzői
II. Az Európai Unió általános problémái az energiahatékonyság területén III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök
26
IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök
Zöldgazdaság-fejlesztést elősegítő támogatási és finanszírozási rendszerek • MFF • Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) • Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) • Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR)
• 2014-2020 közötti tervezési (KEHOP, GINOP, TOP)
folyamat
operatív
programjai
• EED irányelv 27
IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök
Az EUA azonnali kvóták árfolyamának változása 2011-óta 20,00 15,00 10,00
EUA spot
5,00 03/01/2011
30/05/2011
18/10/2011
14/03/2012
03/08/2012
21/12/2012
16/05/2013
04/10/2013
Az Európai Bizottság által tervezett strukturális reformok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Az EU kibocsátás-csökkentési célkitűzésének növelése 20%-ról 30%-ra 2020-ig Kibocsátási egységek törlése a 3. kereskedési időszakban Az éves lineáris csökkentési tényező korai felülvizsgálata Az ETS hatályának kiterjesztése más ágazatokra A nemzetközi kreditekhez való hozzáférés korlátozása Diszkrecionális árképzési mechanizmusok
Backloading javaslat 900 millió tonna kibocsátási egység ideiglenes kivonása a piacról, majd visszatöltése a kereskedési időszak végén. 28
IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök
Kvótabevételek alakulása 2013-2014. 80
60
Bevétel (millió EUR) 40
20
0 2013
2014
• Növekvő értékesíthető kvótamennyiség • Növekvő kvótabevételek: 49 millió EUR 73 millió EUR • Növekvő felhasználható keretösszeg a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer számára 29
IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök
A 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló Európai Uniós források tervezése (MFF) A zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó operatív programok tématerületei:
Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) • a lakosság, a központi költségvetések szervek és a non-profit szektor energiahatékonysági fejlesztései, megújuló energiaforrások alkalmazása, távhőrendszerek korszerűsítése
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) • a vállalkozások energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztései, energetikai K+F+I Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) • önkormányzatok energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztései 30
IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök
Energiahatékonysági Irányelv (EED) Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU Irányelv egy közös keretrendszert hoz létre annak érdekében, hogy Európai Uniós szinten a közös célkitűzés, azaz 2020-ig a 20 %-os energiahatékonyság elérése teljesüljön. Főbb rendelkezései:
• Az épületek felújítása (4. cikk) • A közintézmények példamutató szerepe (5. cikk) • Az értékesített energiamennyiség 1,5%-ának megfelelő új energiamegtakarítást kell elérni évente (7. cikk) • Energetikai auditok és energiagazdálkodási rendszerek (8. cikk)
• A fűtés és hűtés hatékonyságának előmozdítása (14. cikk) 31
Köszönöm a figyelmet!
Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
[email protected] 32
