Energiapolitika
Energiapolitika „Policy”: a szervezetek (kormány, politikai pártok, üzleti cégek, szervezetek) vagy egyének által alkalmazott vagy javasolt cselekvés vagy alapelvek a megfogalmazott célok és eszmék érdekében. „Politics”: - Egy ország vagy terület kormányzásával valamint az államok közötti kapcsolatokkal foglalkozó tevékenység. - Politikai meggyőződések vagy eszmék partikuláris rendszere. - Különösen a hatalommal és státusszal vagy bennük rejlő tevékenységekkel kapcsolatos. [Oxford dictionary, 1988]. Az „energiapolitika” az energiaellátás (termelés, szállítás és felhasználás) területén érvényesülő szakmapolitika („policy” értelemben), ami multidiszciplináris megközelítést és módszertant igényel. Nem egzakt szakterület, számos területen „alacsonyabb megismerési szinttel”, ezért a tévedés lehetősége fennáll, amit az időszakos felülvizsgálatokkal lehet korrigálni. ♦ Az energiapolitika területei: - feladatok: célkitűzés, jogi, árszabályozás, adó, támogatások, hosszú távú beszerzési források biztosítása, fő követelmények, technológiák, környezetvédelmi célkitűzések, műszaki követelmények; - eszközrendszer: jogi, intézményi, adópolitika, árszabályozás, támogatási rendszerek; - szintek: (világ?), EU (országok csoportjai), nemzeti, városi (regionális); - oktatás, szakemberképzés, K+F, innováció; - társadalmi tudat, viselkedés, annak formálása (média, közmeghallgatás, politikai megnyilvánulások). Az energetika reális célkitűzéseinek figyelembe kell venni - a nemzetközi tendenciákat (fogyasztói társadalomról a fenntartható fogyasztásra való átmenet kezdeti periódusában vagyunk); - az ország fejlettségét (hazánk a fejlett országokhoz „felzárkózó” ország), - és energiahordozó adottságait (energiahordozókban „szegény” ország). Energetikai kerettörvényünk nincs, de beszélnek a szükségességéről, villamos energia, gáz (földgáz) és távhő törvényünk van, ami a három vezetékes energiahordozó mellett az alábbi területek szabályozását is tartalmazza: - kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, - megújuló energiaforrások hasznosítása villamosenergia-termelésre, - környezetterhelés. A földgáz és villamos energia „azonos” struktúrájú minisztériumi (Magyar Energia Hivatal) árképzése az egyetemes szolgáltatói termékárral, szállítási (átviteli) és rendszerirányítási díjakkal. A távhőár meghatározása az önkormányzatok feladata. Az energiahordozók adói:
-1-
- jövedéki adók (üzemanyagok); - ÁFA, - bányajáradék, - nukleáris alap (lebontás, hulladék-elhelyezés), - CO2-kvóta és adó. Az energiahordozók egyes támogatásai: - „szénfillér (hazai szénbázisú villamosenergia-termelés támogatása), - kötelező átvételű villamos energia ára (megújuló energiaforrások, kapcsolt villamos energia), - beruházási támogatás (pl. KEOP), - adóelengedés, adócsökkentés. 1.1. EU energiapolitika, stratégiai célok A közösség alkotta jogforrások formái: - Rendelet: kötelező érvényű a tagállamokban (az egyes nemzeti jogrendek részévé válnak). - Irányelv: általános jelleggel fekteti le a közösségi célkitűzéseket (a tagállamoknak át kell ültetni a nemzeti jogrendjeikbe). - A közösségi vívmányok részét képezi az Európai Bíróság esetjoga is. - A tagállamok eltérő szabálya (ha az a közös piac létrehozására és működésére hatással van) elegendő alapot biztosít a 94. cikk alapján történő harmonizációra. Ellátásbiztonság - Zöld könyv (2006. március) - A villamos és gázpiacok megnyitásának kiteljesítése (a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szolgálatában): - 2003/54/EC villamos energia belső piacára vonatkozó irányelv, - 2003/55/EC gáz belső piacára vonatkozó irányelv, - 2003/1228/EC villamos energia határkeresztező kereskedelem rendelet, - 2003/1775/EC gáz határkeresztező kereskedelem rendelet, - Rendelet az energia regulátorok együttműködési ügynökségéről (ACER). - Az ellátás biztonságát garantáló belső energiapiac: szolidaritás a tagállamok között. - Az energiaellátás biztonságának és versenyképességének biztosítása egy fenntarthatóbb, hatékonyabb és változatosabb energiaszerkezettel. - Az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló integrált megközelítés. - Az innováció bátorítása: stratégiai európai energiatechnológiai terv. - Cél az egységes külpolitikai fellépés energiapolitikai kérdésekben. Bizottsági prioritások: - A hálózati üzemeltetés tényleges szétválasztása a szolgáltatási és termelési tevékenységektől; - A nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörének és függetlenségének erősítése; - Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER) létrehozása; - Az átviteli/szállítási rendszerüzemeltetők közötti együttműködés; - A piac működésének javítása; - Együttműködés az ellátás biztonságának fokozása érdekében. Parlamenti (Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság) kiegészítések: - A megújulóból termelt energia hányadnak 2020-ra el kell érni a 20 %-ot.
-2-
- Az új kapacitás engedélyeztetési eljárásánál figyelembe kell venni a kibocsátási kereskedelmet, és a tagállamnak ki kell jelölnie egy független szervezetet (lehet a szabályozó hatóság), amely szervezi, vezeti és ellenőrzi az eljárást. - A hálózatok tervezésénél a TSO-nak figyelembe kell vennie az engedélyezési eljárásokat is. - Támogatni kell az elosztóhálózatok modernizációját úgy, hogy elősegítse az elosztott termelést. - A tagállamoknak fel kell hatalmazniuk a szabályozó hatóságokat, hogy a versenyhivatallal együtt vizsgálja a piacot a valódi verseny kialakítása céljából. 2020-ra egyetlen termelő kapacitásvállalkozás se haladja meg az érintett piac 20 %-át. - El kell ismerni a szerződéses szabadságot, a hosszú távú és eszközökön alapuló szerződésekre, feltéve, hogy azok kompatibilisek a fennálló EU-s jogszabályokkal. Energiapolitikai és éghajlat-változási javaslatcsomag: - Kötelezettség vállalás az ÜHG kibocsátásának legalább 20 %-al való csökkentésére 2020-ig (az 1990. évi szinthez képest). - Kötelezettség vállalás az ÜHG kibocsátásának 30 %-al való csökkentésére 2020-ig, amennyiben sikerül átfogó nemzetközi éghajlat-változási egyezményt megkötni. - A megújuló energiaforrások 20 %-os arányának kötelező előírása az EU számára, beleértve a bio-üzemanyagok arányára vonatkozó célkitűzést. 1.2. Hazai energiapolitika, stratégiai célok (40/2008 (IV.17.) OGY határozat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról) - az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint hosszútávra szóló elsődleges célok együttes érvényesülése, - a gazdaság és a lakosság energiaigényeinek biztonságos, gazdaságos, a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével történő kielégítése, - az energiapiaci verseny erősítése, - valamint az EU keretében meghatározott közösségi célok megvalósulásának elősegítése. Intézmények Gazdasági Versenyhivatal: az energia-termékek piacának működésével kapcsolatban piacfelügyeletet lát el, a versenyjogi eszközök segítségével. Magyar Energia Hivatal (MEH): a villamos energia, a földgáz és a távhőszolgáltatás szabályozási és engedélyezési feladatait, valamint a működés hatósági felügyeletét látja el. Szabályozás, felügyelet, érdekvédelem és tájékoztatás: - Energiaipari vállalkozások és a vezetékes energiaellátási piac jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelelő működésének biztosítása; - Az ellátás biztonságának megőrzése, növelése; - A technológiai monopolhelyzettel való visszaélés, a versenykorlátozás megakadályozása a piaci szereplők tevékenységének és az árak szabályozása révén; - A hatékony és fenntartható vezetékes energiapiaci verseny előmozdítása: - a hatékonysági követelmények és a legkisebb költség elvének érvényesítése; - a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényre juttatása; - A felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme; - Tájékoztatás, nyilvánosság, együttműködés.
-3-
Energia Központ Kht: az Európai Unió és az OECD részére kötelező adatszolgáltatási feladatok ellátása. Az energetikai létesítmények műszaki, biztonsági, hatósági feladatai: Országos Atomenergia Hivatal, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. Az energiafogyasztók érdekeinek érvényesítését segítik - a földgáz- és villamosenergia-szolgáltatás esetében elsőrendű felelősként a Magyar Energia Hivatal, - a távhőszolgáltatás és egyéb energiahordozók esetében a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek (hivatalból lefolytatott ellenőrzésekkel, valamint a panaszok kivizsgálásával és elbírálásával), valamint - az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának és általános helyettesének tevékenysége. 2. A világ energiafelhasználása A WEC a primerenergia-hordozókat az alábbiakban csoportosítja (zárójelben a villamosenergia-átalakítás becsült átlagos hatásfokai) - olaj (ηE=0,32), - szén (ηE=0,30), - földgáz (ηE=0,34), - biomassza - nukleáris energia (ηE=0,33), - víz (ηE=0,85), - egyéb (ηE=0,85). A világ primerenergia-felhasználása 2008-ban 504 EJ/év, végenergia-felhasználása 346 EJ/év, azaz a felhasználás átlagos hatásfoka 0,69 volt. A világ tényleges primer és becsült szekunder energiahordozó felhasználását az 1. ábra szemlélteti. A WEC adatok alapján – a becsült – szekunderenergia-hordozó felhasználás mérlege: - Az évi villamos energia 71 EJ/év (20,5 %), amit – a becsült – átalakítási hatásfokokkal 200 EJ/év primerenergiából állítanak elő, azaz a villamosenergia-átalakítás vesztesége 129 EJ/év, így az átalakítás átlagos hatásfoka ηE=0,36. - A világ üzemanyag-felhasználása – feltételezve, hogy olajból állítják elő – 171-12 (olaj Qü-E)=159 EJ/év (46 %). - A veszteségek (158 EJ/év) a villamosenergia-átalakítás (129 EJ/év) valamint a nyersolaj (és földgáz) nem energetikai felhasználásából, az üzemanyaggá alakítás veszteségeiből (29 EJ/év) tevődik össze. - A világ hőfelhasználása – a becsült mérlegből – 116 EJ/év (33,5 %) volt. 3. Magyarország energiafelhasználása A MEH a primerenergia-hordozókat az alábbiakban csoportosítja (zárójelben a villamosenergia-átalakítás számított átlagos hatásfokai) - primer (nukleáris, víz, import) villamos energia (ηE=0,35), - földgáz (szénhidrogén; ηE=0,40, a távhővel kapcsoltan előállított villamosenergiatermelés bruttó hatásfokával), - szén (ηE=0,22).
-4-
A világ tény primer- és becsült szekunder energiahordozó felhasználása 2008-ban 600
500 Hő Villamos energia
Qü, E [EJ/év]
400
Üzemanyag egyéb víz
300
nukleáris energia biomassza földgáz
200
szén olaj 100
0 primer
szekunder Energiahordozó
1. ábra
Magyarország tény primer és becsült szekunder energiahordozó felhasználása 2008-ban 1200
1000 Távhő
Qü, E [íPJ/év]
800
Hő Villamos energia Üzemanyag
600
Szén Földgáz Primer villamos energia
400
Olaj
200
0 primer
szekunder Energiahordozó
2. ábra
-5-
Magyarország primerenergia-felhasználása 2008-ban 1120 PJ/év (1,12 EJ/év, a világ primerenergia-felhasználásának 0,22 %-a, miközben a lakosság 0,15 %-a), végenergiafelhasználása – a 2006. évi átlagos hatásfokkal (0,6453) becsülve – 727 EJ/év, volt. Hazánk tényleges primer és becsült szekunder energiahordozó felhasználását a 2. ábra szemlélteti. A MEH adatok alapján – a becsült – szekunderenergia-hordozó felhasználás mérlege: - Az évi villamos energia 144 PJ/év (20 %), amit – a becsült – átalakítási hatásfokokkal 433 PJ/év primerenergiából állítanak elő, azaz a villamosenergia-átalakítás vesztesége 289 PJ/év, így az átalakítás átlagos hatásfoka ηE=0,33. - Az évi üzemanyag-felhasználás – a 2006. évi tényadat alapján – 215 PJ/év (30 %). - A veszteségek (393 PJ/év) a villamosenergia-átalakítás (289 PJ/év) valamint a nyersolaj (és földgáz) nem energetikai felhasználásából, az üzemanyaggá alakítás veszteségeiből (104 PJ/év) tevődik össze. - A hőfelhasználás – a becsült mérlegből – a 2006. évi távhővel (53 PJ/év) 366 PJ/év (50 %) volt, azaz lényegesen nagyobb a világátlagnál (33,5 %). A végenergia-felhasználásban meghatározó a hő (57 %), kisebb az üzemanyag (26 %) és legkisebb a villamos energia (17 %) részaránya, míg primerenergiában 37 % (hő), 34 % (villamos energia), 17 % (üzemanyag). A szektorok szerinti végenergia-felhasználás (1. táblázat) azt mutatja, hogy a háztartások és szolgáltatások együtt ma már nagyobb részarányt (52,6 %) képviselnek, mint a gazdasági tevékenységek. 1. táblázat: Magyarország végenergia-felhasználása 2006-ban Szektor Ipar Közlekedés Háztartások Mezőgazdaság Szolgáltatás, stb Összes
PJ/év 145,39 195,93 258,84 17,56 134,38 750,3
Részarány [%] 19,4 26 34,6 2 18
A hasznos energia (becsülve a primerenergia 32 %-a, 372 PJ/év) három energiafajtára (nemzetközi átlagos részarányokkal) osztható: - hajtás (20-25 %): 74-93 PJ/év (az üzemanyag évi adatával és a motorok átlagos hatásfokával (35 %) 68 PJ/év, valamint a villamos energia egy részével a kisebb érték körül), - hő (60-70 %): 223-260 PJ/év (427 PJ/év, az átlagos hatásfok 52-60 %), - világítás, információtechnika (5-10 %): 18-37 PJ/év.
-6-
