Energiavállalatok és energiapolitika

Energiavállalatok és energiapolitika Karcsai Balázs MOL Group, Stratégia Fejlesztés Energetikai Szakkollégium, 2011. március 10.

Miért van szükség energiapolitikára?

Miért nincs kutyaeledel politika?

Miért nincs laptop politika?

Miért van energiapolitika?

Energia és fejlődés Gazdasági növekedés és primer energiafelhasználás (1971‐2007)

Forrás: IEA World Energy Outlook 2009

Energia és fejlődés

Az ipari forradalmak jelentős változást hoztak az energiaforrások kihasználhatóságát tekintve ►

1. ipari forradalom (18. század második fele): gőzgép, a szén és a fa kora

►

2. ipari forradalom (19. század vége): belső égésű motor és elektromosság, az olaj és gáz kora

Hogyan tovább? ►

3. ipari forradalom: az atomenergia és a megújulók kora?

A középosztály, mint az energiakereslet növekedésének motorja

Jövedelmek eloszlása a világon

Forrás: PIRA

A középosztály, mint az energiakereslet növekedésének motorja

Jövedelmek eloszlása a világon

Autók és elektromos eszközök egy bizonyos jövedelemi küszöb fölött

Forrás: PIRA

Jövedelem és fogyasztás

Autók elterjedtsége (2007) 800

USA

Ezer lakosra jutó autók száma

700

Italy

600

Germany Slovenia

500

Austria

Poland

400

Croatia

300

Romania

200

Czech Republic Hungary Slovakia

Serbia 100

India

China

0 0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

45 000

Egy főre jutó GDP Forrás: IMF, Világbank, ország statisztikák

Jövedelem és fogyasztás

Áramfogyasztás (2007) kWh 14 000 USA 12 000 Australia

10 000 8 000

Japan

Slovenia

Czech Republic

Austria

6 000

Italy

Slovakia 4 000 Romania 2 000

Germany

Hungary Croatia

China

Poland

India

0 0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

45 000

50 000

Egy főre jutó GDP Forrás: EIA, IMF

Kína: hatalmas növekedési sebesség

1990

2010

Kína: nagyságrendi növekedés

GDP: 2000 óta megháromszorozódott 350% 8765 milliárd dollár

300% 250% 200% 150% 100% 50%

3013 milliárd dollár

0% 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009 Forrás: IMF


Kőolaj felhasználás: 2000 óta megkétszereződött 350% Az egy évtizednyi növekedés megegyezik az Exxon és a Shell jelenlegi éves kitermelésével

300% 250%

405 millió tonna

200% 150% 100% 50%

224 millió tonna

0% 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Forrás: BP Statsitics


Áramtermelés: 2000 óta megháromszorozódott 350% Kéthavi kapacitásnövekedés megegyezik az éves magyar áramtermeléssel

300%

3725 TWh

250% 200% 150% 100% 1356 TWh Az egy évtizednyi növekedés az E.ON jelenlegi éves termelésének háromszorosa

50% 0% 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Forrás: BP Statsitics

A modern energiaszektor skálája Egyéni fogyasztói oldal… 1 magyar háztartás teljes rendelkezésre álló éves jövedelme

1 magyar autós éves átlagos benzinfogyasztása

1 magyar háztartás éves áramfogyasztása

1 tonna tűzifa alapú biomassza energiatartalma

Nagyvállalati oldal…

~ ~ ~ ~

2.5 millió forint

700 liter

2200 KWh

1033 kWh*

MOL 4 percenkénti tőkeberuházásai 2008‐ban

MOL Dunai finomítója által 15 másodperc alatt előállított benzinvolumen A két tervezett MOL‐CEZ CCGT által kb. 9 másodperc alatt megtermelt áram A Nabucco vezetéken 0,4 másodpercenként szállítandó energia mennyisége

*Nettó energiatartalom

A nagy volumenek kezelését a nagyvállalatok képesek megoldani a nagy projekteken keresztül modern technológiák és komoly projektmenedzsment bevonásával

Általános energiapolitikai célok

Verseny‐ szabályozás

Ellátásbiztonság

Fenntarthatóság



Ellátásbiztonság

Fenntarthatóság

Versenyszabályozás

Viszonylagos szakmai konszenzus a probléma megoldását illetően

16



Hálózathoz való hozzáférés

17



Hálózathoz való hozzáférés

Kompetitív forrásstruktúra

18



Ellátásbiztonság

Fenntarthatóság

Az ellátásbiztonság nem azonos az alacsony importfüggőséggel USA: Minimális importfüggőség esetén is kialakulhatnak súlyos ellátási válságok

Az ellátásbiztonság nem azonos az alacsony importfüggőséggel USA: Minimális importfüggőség esetén is kialakulhatnak súlyos ellátási válságok

Franciaország: A teljes importfüggőség is eredményezhet robosztus ellátásbiztonságot Egyéb 6,3 Nyugat-Afrika 2,4

Észak-Afrika 9,3

Saját termelés 0,8

Norvégia 16,4

Teljes gázfogyasztás: 50 bcm Hollandia 6,4

Oroszország 8,2

A készletek mennyisége önmagában nem akadály…

Bizonyított olajkészletek: az utóbbi évtizedekben folyamatos növekedés

1400 1200 milliárd hordó

1000 800 600 400 200 0 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 Forrás: BP Statsitics

…de a minősége annál inkább Az újabb készletek egyre extrémebb helyeken találhatók, és csak magasabb költségek árán kitermelhetők

Forrás: IEA

►

A jelenlegi mezők termelése évente minimum 1,5%-kal csökken

►

2010 és 2025 között kétévente Szaúd-Arábia kitermelésével megegyező növekedésre van szükség

…de a minősége annál inkább Új olaj és gázkészletek

Átlagos kútmélység

billion boe

+9%

ezer láb

+26%

Szárazföld Forrás: CERA

Kitermelő eszközök és szolgáltatások árainak változása

Forrás: Nomura (2009)

2000

2003

2007

Tenger Forrás: McKinsey

…de a minősége annál inkább Új olaj és gázkészletek

Átlagos kútmélység

billion boe

+9%

ezer láb

+26%

Szárazföld Forrás: CERA

Kitermelő eszközök és szolgáltatások árainak változása

Forrás: Nomura (2009)

2000

2003

2007

Tenger Forrás: McKinsey

$/boe

Forrás: IHS Herold

Olajtermelés, olajfogyasztás és szűk keresztmetszetek

Bosphorus Gibraltar

Panama Canal Strait of Malacca

Földrajzilag szűk keresztmetszetek

Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2008

A tíz legnagyobb olajkészlettel rendelkező ország

Interregionális kereskedelem

Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2008

Szabadság és olaj: fordított arányosság

Thomas L. Friedman: A petropolitika első törvénye A magas világpiaci kőolajár erodálja a szólás- és sajtószabadságot a tiszta és szabad választásokat, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az állami intézményekbe vetett bizalmat. Alacsony olajárak esetén a trend megfordul, a vezetők érzékenyebbek lesznek arra, mit gondol róluk a külvilág.

Szaúd-Arábia

Irak

Kuvait

Kan.

0

Venez.

USA

1

EAE

Nig.

2

3

4

Freedom House besorolás

Irán

Oroszo. Líbia

Kaz.

5

6

7


Szaúd-Arábia

Irak

Kuvait

Kan.

0

Venez.

USA

1

EAE

Nig.

2

3

4

Freedom House besorolás

Irán

Oroszo. Líbia

Kaz.

5

6

7


Forrás: The Ecologist 36 no7 S 2006

Queen Elizabeth, 1912: az olaj és a biztonságpolitika házassága

Energiaellátás: a modern hadseregek Achilles sarka

Olajinfrastruktúra: a terrorizmus egyik fő célpontja Francia olajtanker az Al-Kaida támadása után (2002)

NATO erők egy norvég olajtanker elleni támadást hiúsítanak meg (2009)



Ellátásbiztonság

Fenntarthatóság

Emisszió: hol a határ? Klímaváltozás: nem pusztán várhatóérték-probléma, hanem kockázat-minimalizálás

Source: Meinshausen, 2006

►

550 ppm-es stabilizáció esetén a hőmérséklet-növekedés várható értéke 3°C, de míg a minimum 5°C-os növekedés esélye 20%, addig a maximum 1°C-os növekedésé mindössze 5%

►

Ha semmit nem teszünk a kibocsátások csökkentése érdekében, akkor a stabilizáció 1000 ppm környékén várható, ahol a hőmérséklet-növekedés várható értéke 6°C, de 1%-os eséllyel a növekedés meghaladja a 17°C-ot

Emisszió: hol a határ? 450 ppm koncentráció 2°C-os globális hőmérséklet növekedést valószínűsít

Légköri ÜHG koncentráció (ppm, CO2 egyenérték)

1200

1100

1000

880

Jelenlegi szint

800

700 550

600 450 400

375 280

200 0 Preindustrial level

+ 1°C

+ 2°C

Forrás: IPCC, IEA World Energy Outlook 2008

+ 3°C

+ 4°C

+ 5°C

+ 6°C

ppm= parts per million



1200

1100

1000

880

800

700 550

600 450 400

375 280

Legmagasabb biztonságos szint


+ 1°C

+ 2°C


+ 3°C

+ 4°C

+ 5°C

+ 6°C




1200

Koppenhága után várható legalacsonyabb elérhető szint 880

1000 800

1100

700 550

600 450 400

375 280


+ 1°C

+ 2°C


+ 3°C

+ 4°C

+ 5°C

+ 6°C




1200

?

1000

Az orosz rulett elkezdődött

1100

880

800

700 550

600 450 400

375 280


+ 1°C

+ 2°C

+ 3°C

+ 4°C

+ 5°C

+ 6°C



Kontrollálhatatlan visszacsatolási mechanizmusok ►

Sarkvidéki jégtakaró felolvadása

►

Az amazóniai esőerdő ökoszisztémájának összeomlása

►

Metán hidrátok felszabadulása az állandóan fagyos talaj (permafroszt) felolvadásával

Emisszió: hol a határ?

Energetikai paradigmaváltásra van szükség

CO2 emissions/capita (2007)

A gazdasági növekedés a múltban összekapcsolódott a növekvő CO2 kibocsátással 20

„Bad frontier” 15

Saudi Arabia

Russia Kazakhstan

10

Turkmenistan

Hungary

South Africa

Sweden

5

France Switzerland Uruguay

0 0.300

Costa Rica

0.400

0.500

0.600

0.700

0.800

„Good frontier”

0.900

1.000

HDI index (2007) Forrás: UNDP, Human Development Report 2009; EIA


Összes fosszilis energiahordozó 888 milliárd toe

Szén

62%

Olaj

76%

19% 14%

Gáz

19% Forrás: BP

10%



Szén

Teljes széndioxid tartalom 3200 milliárd tonna

62%

Olaj

76%

19% 14%

Gáz

19% Forrás: BP

10% MOL saját számítások



Szén

Teljes széndioxid tartalom 3200 milliárd tonna

62%

Olaj

76%

19% 14%

Gáz

19% Forrás: BP

10% MOL saját számítások

Fenntartható 700 milliárd tonna

Energetikai paradigmaváltásra van szükség A magas olajárak önmagukban csak nagyobb kibocsátáshoz vezetnek

Növekedés vs. kibocsátás‐csökkentés Stabil széndioxid-szint kb. 5-10 milliárd tonnás éves kibocsátással valósítható meg, ez nagyjából fejenként egy tonna évenként A jelenlegi technológiával a következő életmód fér bele az egy tonnás limitbe ►

Egy 25 m2-es szoba fűtése télen

►

300 kWh elektromos áram: csak világításra elég

►

500 km megtétele autóval: egy rövid utazás hétvégenként

►

Az első három már 1,1 tonna, így vásárolni csak karbon-semleges termékeket lehet

Növekedés vs. kibocsátás‐csökkentés

Globális GDP/CO2 kibocsátási arány

11 9

USD/tonna A 450 ppm-es stabilizációhoz szükséges hatékonyságnövekedés

7 5

2000-2010: csökkenés az energia-intenzív kínai fejlődés miatt

3 1

1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 ►

2050-re a kibocsátást 80-90%-kal kell visszafogni

►

Kibocsátás-mentes áramtermelésre és közlekedésre van szükség

►

Az IT-forradalomhoz hasonló mértékű technológiai átalakulásra van szükség: „The Energy-Climate Era”

Dekarbonizáció: elmélet

Forrás: IEA World Energy Outlook 2010

Dekarbonizáció: gyakorlat

12%

Nuclear

10%

Hydro Biomass and waste

8%

Other renewables

6%

4%

2%

0% 1990

2007 Forrás: IEA World Energy Outlook

Dekarbonizáció: versengő technológiák

KÖZLEKEDÉS Az olaj nemkívánatos ÁRAMTERMELÉS Szexi szélerőművek… ENERGIAHATÉKONYSÁG Kiaknázatlan terület

Other 21%

Transport 23%

Buildings 10%

Power sector 46%

Szektoronkénti globális CO2 kibocsátás Forrás: IEA WEO 2009


KÖZLEKEDÉS Az olaj nemkívánatos Bioüzemanyagok

ÁRAMTERMELÉS Szexi szélerőművek… Közlekedés CO2 nélkül

ENERGIAHATÉKONYSÁG Kiaknázatlan terület

Other 21%

Transport 23%

Buildings 10%

Power sector 46%


Elektromos autók

Üzemanyagcella


KÖZLEKEDÉS Az olaj nemkívánatos Bioüzemanyagok

ÁRAMTERMELÉS Szexi szélerőművek… Közlekedés CO2 nélkül

ENERGIAHATÉKONYSÁG Kiaknázatlan terület

Other 21%

Transport 23%

Elektromos autók

Üzemanyagcella

Buildings 10%

Power sector 46%

Megújulók


Áramtermelés CO2 nélkül

CCS

Atomenergia

Dekarbonizáció: az olajvállalatok vége? Szép jövő (2030): Olajvállalatok átalakulása

Transport without CO2

Dominant technology

Fuel cell cars Renewables

Necessary

Electricity without CO2

Biofuels

CCS Nuclear

UPSTREAM ► Jelentős széndioxid-tárolás ÉS ► Jelentős földgáz kitermelés a hidrogéngyártáshoz DOWNSTREAM ► Jelentős bioüzemanyag gyártás ÉS/VAGY ► Hidrogéngyártás



Dominant technology

Biofuels Fuel cell cars Renewables

Transport without CO2 Necessary


Csúf jövő (2030): Az áramtermelő cégek mindent visznek

CCS Nuclear


Dominant technology

Biofuels Electric cars Renewables CCS Nuclear

UPSTREAM ► Jelentős széndioxid-tárolás ÉS ► Jelentős földgáz kitermelés a hidrogéngyártáshoz

UPSTREAM ► Alacsony kitermelés a csökkenő kereslet miatt ► Gázra azért szükség van

DOWNSTREAM ► Jelentős bioüzemanyag gyártás ÉS/VAGY ► Hidrogéngyártás

DOWNSTREAM ► Alacsony finomítási mennyiség ► Kenőanyag és műanyaggyártás, esetleg kerozin



Dominant technology

Biofuels Fuel cell cars Renewables

Transport without CO2 Necessary


Csúf jövő (2030): Az áramtermelő cégek mindent visznek

CCS Nuclear


Dominant technology

Biofuels Electric cars Renewables CCS Nuclear

UPSTREAM ► Jelentős széndioxid-tárolás ÉS ► Jelentős földgáz kitermelés a hidrogéngyártáshoz

UPSTREAM ► Alacsony kitermelés a csökkenő kereslet miatt ► Gázra azért szükség van

DOWNSTREAM ► Jelentős bioüzemanyag gyártás ÉS/VAGY ► Hidrogéngyártás

DOWNSTREAM ► Alacsony finomítási mennyiség ► Kenőanyag és műanyaggyártás, esetleg kerozin

AZ OLAJVÁLLALATOKNAK ÚJ TECHNOLÓGIÁKAT ÉS PORTFOLIÓELEMEKET KELL KIFEJLESZTENIÜK, HOGY ALKALMAZKODJANAK AZ „ENERGIA-KLÍMA KORSZAK” ELVÁRÁSAIHOZ

Energiahatékonyság

A végső energiafelhasználás megoszlása Magyarországon

Mezőgazdaság 4% Ipar 7% Kommunális szektor 21% Közlekedés 28%

►

Főzés, egyéb 5% Villamosenergia 15% Melegvíz 15%

Lakossági szektor 40%

Fűtés 65%

A legnagyobb csökkentési lehetőség a lakóépületek fűtési energiafelhasználásában van (az összes energiafelhasználás 26%-a)

Épület energiahatékonyság: nagy energia‐ és munkaerőpiaci potenciál, nagyon drágán

► ►

►

► ►

A családi házak 70%-a 50%-os energia-megtakarítás

3.8 Mt/év

500 ezer ház gázfűtése helyettesíthető geotermikus vagy biomassza fűtéssel, napkollektorokkal

0.8 Mt/év

Panelprogram 500 ezer lakásra 75%-os energia-megtakarítás

0.7 Mt/év

6200 milliárd forint capex igény (a GDP 24%-a)

MOL: javuló energiahatékonyság Gőzfogyasztás (GJ/t termelés)

Elektromos áram fogyasztás (MWh/t termelés) 0,120

1,8 2005 2010

2005 2010

1,6

0,100

1,4 0,080

1,2 1

0,060

0,8 0,040

0,6 0,4

0,020

0,2 0

0,000 Slovnaft

Duna

Slovnaft

Duna

MOL: javuló energiahatékonyság Gőzfogyasztás (GJ/t termelés)

Elektromos áram fogyasztás (MWh/t termelés) 0,120

1,8 2005 2010

2005 2010

1,6

0,100

1,4 0,080

1,2 1

0,060

0,8 0,040

0,6 0,4

0,020

0,2 0

0,000 Slovnaft

66,6 Gwh = 40 szélerőmű

Duna

Slovnaft

Duna

1,71 PJ = 50 000 ház modern szigetelése

Nem életképes megoldás, ha mindent az állam finanszíroz

Dupla osztalék: A környezetszennyezés adóztatása megtérülővé teszi a kibocsátás csökkentési projekteket

+ Lehetővé teszi a versenyképességet romboló adók csökkentését

A magyar energiapolitika Bermuda háromszöge

Gázár támogatás

Energia‐ hatékonyság

Hő Geotermia Biomassza

Kapcsolt energia támogatás

Biogáz

Kedvezményes áfa

Biomassza dominancia a megújuló áramtermelésben Történelmi ciklus: erdőirtás – fosszilis energia – erdőirtás

=

„Hadd éljenek a fák, hadd jöjjön napvilágra a kőszén”

Biomassza logisztika: az egyik leggyorsabban növekvő dízelkeresleti szegmens

13% a mai struktúrában: évi 6,7 millió tonna tűzifa

A hidrogén alapú gazdaság – ami a médiafelhajtás mögött van: A hidrogén akkumulátor valójában drága, kényelmetlen és veszélyes

MOL kezdeményezés: szén‐dioxid leválasztás és tárolás (CCS)

MOL projekt a geotermikus energiatermelés kiaknázására

►

Jelentős termálvíz-potenciál

►

MOL Kutatás-termelés jelentős tapasztalata

►

CEGE az első és vezető szereplő lesz a KKE geotermikus áram piacon

Középtávú megoldás: váltás szénről gázra

►

Relatíve tiszta

►

Relatíve olcsó

►

Rugalmas

►

Gyorsan felépíthető

►

Skálázhatósági problémáktól mentes

4,000 GWh

=

=

5,300 GWh

2 CCGT erőmű a MOLCEZ együttműködés keretében

2000 szélturbina

9 tonna biomassza (1,2 millió hektár erdő)

Középtávú megoldás: váltás szénről gázra A magyarországi rendelkezésre álló erőművi kapacitások várható csökkenése(MW) 12 000

10 000

8 000

Szélesedő szakadék 6 000

4 000

2 000

0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Atomerőmű

Hőerőmű

Megújuló

Import

Kereslet többlet

Forrás: MAVIR

~3500 MW új kapacitás szükséges 2020-ig a keresletkínálat egyensúlyának biztosításához Magyarországon

A földgáz „apró” problémája Közép-Kelet-Európa gázellátása CZE

SVK

Share of largest external supplier [%]

SRB HUN

POL

CEE

B

A

ROM

C

CRO

EU

D (Competitive zone)

USA 2100 m3/capita

Per capita consumption[m3/capita]

A

Monopolistic zone: Highly dependent but not as much exposed

C

Independent zone: Less dependent and exposed

B

Addict zone: Highly dependent and exposed Expected short term (till 2015) changes

Olaj és közlekedés: kölcsönös függésben

120%

Petrolkémiai alapanyag 100%

Elektromosság

80%

60%

Üzemanyag

40%

93% olaj

20%

0% Teljes olajfogyasztás

Az olaj szerepe a közlekedésben

Miért uralja még mindig az olaj a közlekedést? Az olaj ►

Kényelmetlenebb mint a villany

►

Környezetszennyezőbb mint a földgáz

►

Drága és politikai kockázatoktól terhelt

Miért uralja még mindig az olaj a közlekedést? Az olaj ►

Kényelmetlenebb mint a villany

►

Környezetszennyezőbb mint a földgáz

►

Drága és politikai kockázatoktól terhelt

Miért nincs még a múzeumban?

Tárolás: az olaj adu ásza

Bioüzemanyagok: kevés eredmény, de legalább drágán

Alacsony környezetvédelmi hatás nagyon drágán

Egyetlen vonatút közel akkora CO2 elkerülést eredményez, mint amit az etanol bekeveréssel megspórolhatunk 140

EUR/t

kg CO2 eq 121,8

350

120 101,9

300

100

250

80

200 60

150 40

100

20

50

0

0 CO2 megtakarítás CO2 piaci kvóta ár költsége etanollal

Egy autós éves CO2 elkerülése 5,75%-os etanollal

Budapest – Szeged odavissza vonatút során elkerült kibocsátás

Bioüzemanyagok: innovációk a MOL‐ban

Üzleti folyamatok

Használt sütőolaj begyűjtése

Technológia

Műanyag hulladék krakkolása

2. generációs bioüzemanyagok Bioüzemanyagok

► Sikeres

félüzem (2009)

3. generációs bioüzemanyagok ► Alga

K+F (CO2 felhasználás)

Elektromos autók

CÍM SZÖVEG

Elektromos autók: fejlesztések és szűk keresztmetszetek



Elektromos autók versenyképessége TCO excluding taxes

TCO including taxes

27

31 BEV PHEV baseline ICE baseline

25

21

27 1000 EUR

1000 EUR

23

19 17

25 23 21

15

19

13

17

11

15 2010

2015

2020

2025

2030

2010

27

2015

2020

2025

2030

31 BEV PHEV high ICE high

25 23 21 19 17

27 25 23 21

15

19

13

17

11

BEV PHEV high ICE high

29

1000 EUR

1000 EUR

BEV PHEV baseline ICE baseline

29

15 2010

2015

2020

2025

2030

2010

2015

2020

2025

2030

A megújuló szektor is nagyvállalatokat és professzionális menedzsmentet igényel Az alacsonyabb energiasűrűség…

… nagyobb tőkeintenzitást eredményez

1t

2,8 t

144 t

kőolaj

erdészeti biomassza

90°C-os termálvíz

=

=

mn USD

Piaci kapitalizáció 2009 végén

20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000

2000 0 Gamesa

=

4000

SMA Solar Technology

napsugárzás

MOL

2,6 nap/m²

levegő

First Solar

=

615 000 m³

Vestas

földgáz

Iberdrola Renovables

1 m³

Napjaink vezető megújuló energiával foglalkozó vállalatai több milliárd dolláros óriásvállalatok

Zöld munkahelyek Made in Japan

Zöld munkahelyek Made in Germany

Megújuló technológia: a versenyképességi piramis csúcsán ►

A megújuló villamosenergia tőke és nem munkaerő intenzív, a hozzáadott érték a berendezés gyártásban keletkezik

►

A megújuló energia berendezés gyártás Magyarországra települése nem a magyar megújuló energia támogatásoktól, hanem az ország tőkevonzó versenyképességétől (adórendszer, humán tőke, államigazgatás, korrupció) függ

►

A szabályozói / üzleti környezet tekintetében Magyarország komoly versenyhátrányban van Nyugat-Európával és a régiós országok többségével szemben is

Megújuló technológia

Versenyképességi piramis

Megújuló technológia: a versenyképességi piramis csúcsán ►

A megújuló villamosenergia tőke és nem munkaerő intenzív, a hozzáadott érték a berendezés gyártásban keletkezik

►

A megújuló energia berendezés gyártás Magyarországra települése nem a magyar megújuló energia támogatásoktól, hanem az ország tőkevonzó versenyképességétől (adórendszer, humán tőke, államigazgatás, korrupció) függ

►

A szabályozói / üzleti környezet tekintetében Magyarország komoly versenyhátrányban van Nyugat-Európával és a régiós országok többségével szemben is

Megújuló technológia

Versenyképességi piramis

Megismételhető-e az autóipari klaszterképzés sikere a megújuló berendezés gyártásban?

Magyarország: hiányzó humántőke Az adott évben felvett egyetemi és főiskolai hallgatók száma kommunikáció és energetikai mérnök szakra 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2005

2006

2007

Kommunikáció és médiatudomány Forrás: Felvi.hu

2008

2009

Energetikai mérnök

Melléklet I.

Energia‐független Magyarország?

Magyarország energiafüggésének története

Biomassza

►

A legfőbb energiaforrást kezdetben a helyi erdőkben, később a Kárpátokban nagy mennyiségben kitermelt faanyag jelentette

za ss ma Bio

A 19. század második feléig Magyarország energetikailag önellátó volt

Magyarország energiafüggésének története Az iparosodás elterjedésével hatékonyabb üzemanyagokra volt szükség

Fiume

►

Az országban elégetett szén döntő része a cseh és felső-sziléziai bányákból származott

►

Kőolaj Romániából és tengeren át (Fiumébe) Oroszországból érkezett

Cseh szén

Sziléziai szén Biomassza

►

A 20. század elején kezdődtek meg a hazai szénhidrogénkutatások, többnyire a Kárpátok vonalában és Erdélyben, ahol jelentős földgázkészleteket sikerült feltárni

Magyar szén Magyar kőolaj

Orosz kőolaj

za ss ma Bio

►

A magyar finomítók kezdetben külföldről származó kőolajat dolgoztak fel

Román kőolaj

Magyarország energiafüggésének története

Lengyel szén Csehszlovák szén

A világháború után az ország erdeinek és bányáinak nagy része a határon kívülre került ►

Jelentős belföldi szénbányászat: Mecsek, Vértes, Bakony, Mátra, Soproni-hegység

►

A kőolaj ipari méretű kitermelése a 30-as években kezdődött meg, először a dunántúli területeken, főként amerikai és brit tőke és szakértelem bevonásával


Román kőolaj

Magyarország energiafüggésének története Megvalósult álom: az energia-független ország ►

A második világháború után egy szűk évtizedre Magyarország ismét energetikailag önellátóvá válhatott

►

Ennek néhány áldásos hatása: ► Rendszeres

áramkimaradások

► Köz-

és lakóépületek elégtelen fűtése (pl. rendkívüli iskolai szünetek szénhiány miatt)

► Állandó

üzemanyaghiány a közlekedésben, szállításban és mezőgazdaságban

► Egészséges

munkaverseny a bányászatban


A bányák államosítása fontos lépése a magyar demokráciának, gazdasági és politikai vonatkozásban egyaránt. Azonban fokozottabb harcot jelent minden reakciós kísérletezéssel szemben.

Magyarország energiafüggésének története A Kádár-korszakban kiépült a Szovjet energiahordozóktól való függés ►

Az országban kitermelt szén nagy része alacsony fűtőértékű lignit, amelynek csak helyben történő hasznosítása kifizetődő

►

Megépül a Barátság kőolajvezeték és a Testvériség gázvezeték

Lengyel szén Csehszlovák szén

Magyar szén Magyar kőolaj Magyar földgáz

Szovjet áram

Szovjet kőolaj Szovjet földgáz

Magyarország energiafüggésének története Jelenleg az ország energiafelhasználásának 75%-a származik külföldi forrásból ►

Ez az arány az atomenergiát hazainak tekintve még mindig 62%

►

A felhasznált energia 80%-át fosszilis energiaforrások (szén, kőolaj és földgáz) elégetésével nyerjük, amelyeknek 77%-a – többnyire orosz – importból származik

►

A megújuló energiaforrások részaránya nem éri el a 4%-ot

Orosz urán Orosz kőolaj Orosz földgáz

Magyar szén Magyar kőolaj Magyar földgáz

Arab kőolaj

Az energia‐független Magyarország Energiafüggetlenség – álmok és realitások

Az importált energiát kellene megújulókkal kiváltanunk Ehhez 513 PJ új megújuló energiaforrásra van szükség* a jelenlegi 35 PJ‐on felül

710

426

Importált energiahordozók Hazai energiahordozók

Peremfeltétel: 15%‐os energiahatékonyság javulás Magyarország összes lakóépületének korszerű leszigetelése** (4,3 millió lakás)

Jelenlegi primer energiafelhasználás (PJ) * 5%-os hálózati veszteséggel számolva ** 50%-os energiahatékonyság javulással számolva

Az energia‐független Magyarország 100 PJ szélenergia 6 342 db szélkerék (maximum 700-at bírna el a jelenlegi hálózat)

100 PJ napenergia 162,5 millió 1 m²-es napelemtábla (30 db minden magyar háztetőn)

100 PJ geotermikus hő 40 m³ 90°C-os termálvíz másodpercenként (a lakossági vízfogyasztás négyszerese)

100 PJ biomassza Az teljes magyar erdőterület + 500 ezer hektár energiaültetvény (összesen 6,7 millió tonna)

120 PJ biodízel Teljes autóállomány ellátása hibrid autópark esetén: 36 000 km² repceföld

27 PJ vízenergia Magyarország teljes műszakilag hasznosítható vízerő potenciálja

Melléklet II.

Líbia

Price increase

A líbiai válság lehetséges hatása messze elmarad a korábbiaktól

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

1979 Iranian Revolution 1980 Iran-Iraq War 1990 Gulf War

2003 Iraq War + Venezuela strikes

1973 oil embargo

Libya 2011 ???

0%

2%

4%

6% 8% Lost global output

10%

Energiavállalatok és energiapolitika

Recommend Documents