Energiavállalatok és energiapolitika Karcsai Balázs MOL Group, Stratégia Fejlesztés Energetikai Szakkollégium, 2011. március 10.
Miért van szükség energiapolitikára?
Miért nincs kutyaeledel politika?
Miért nincs laptop politika?
Miért van energiapolitika?
Energia és fejlődés Gazdasági növekedés és primer energiafelhasználás (1971‐2007)
Forrás: IEA World Energy Outlook 2009
Energia és fejlődés
Az ipari forradalmak jelentős változást hoztak az energiaforrások kihasználhatóságát tekintve ►
1. ipari forradalom (18. század második fele): gőzgép, a szén és a fa kora
►
2. ipari forradalom (19. század vége): belső égésű motor és elektromosság, az olaj és gáz kora
Hogyan tovább? ►
3. ipari forradalom: az atomenergia és a megújulók kora?
A középosztály, mint az energiakereslet növekedésének motorja
Jövedelmek eloszlása a világon
Forrás: PIRA
A középosztály, mint az energiakereslet növekedésének motorja
Jövedelmek eloszlása a világon
Autók és elektromos eszközök egy bizonyos jövedelemi küszöb fölött
Forrás: PIRA
Jövedelem és fogyasztás
Autók elterjedtsége (2007) 800
USA
Ezer lakosra jutó autók száma
700
Italy
600
Germany Slovenia
500
Austria
Poland
400
Croatia
300
Romania
200
Czech Republic Hungary Slovakia
Serbia 100
India
China
0 0
5 000
10 000
15 000
20 000
25 000
30 000
35 000
40 000
45 000
Egy főre jutó GDP Forrás: IMF, Világbank, ország statisztikák
Jövedelem és fogyasztás
Áramfogyasztás (2007) kWh 14 000 USA 12 000 Australia
10 000 8 000
Japan
Slovenia
Czech Republic
Austria
6 000
Italy
Slovakia 4 000 Romania 2 000
Germany
Hungary Croatia
China
Poland
India
0 0
5 000
10 000
15 000
20 000
25 000
30 000
35 000
40 000
45 000
50 000
Egy főre jutó GDP Forrás: EIA, IMF
Kína: hatalmas növekedési sebesség
1990
2010
Kína: nagyságrendi növekedés
GDP: 2000 óta megháromszorozódott 350% 8765 milliárd dollár
300% 250% 200% 150% 100% 50%
3013 milliárd dollár
0% 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 Forrás: IMF
Kína: nagyságrendi növekedés
Kőolaj felhasználás: 2000 óta megkétszereződött 350% Az egy évtizednyi növekedés megegyezik az Exxon és a Shell jelenlegi éves kitermelésével
300% 250%
405 millió tonna
200% 150% 100% 50%
224 millió tonna
0% 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Forrás: BP Statsitics
Kína: nagyságrendi növekedés
Áramtermelés: 2000 óta megháromszorozódott 350% Kéthavi kapacitásnövekedés megegyezik az éves magyar áramtermeléssel
300%
3725 TWh
250% 200% 150% 100% 1356 TWh Az egy évtizednyi növekedés az E.ON jelenlegi éves termelésének háromszorosa
50% 0% 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Forrás: BP Statsitics
A modern energiaszektor skálája Egyéni fogyasztói oldal… 1 magyar háztartás teljes rendelkezésre álló éves jövedelme
1 magyar autós éves átlagos benzinfogyasztása
1 magyar háztartás éves áramfogyasztása
1 tonna tűzifa alapú biomassza energiatartalma
Nagyvállalati oldal…
~ ~ ~ ~
2.5 millió forint
700 liter
2200 KWh
1033 kWh*
MOL 4 percenkénti tőkeberuházásai 2008‐ban
MOL Dunai finomítója által 15 másodperc alatt előállított benzinvolumen A két tervezett MOL‐CEZ CCGT által kb. 9 másodperc alatt megtermelt áram A Nabucco vezetéken 0,4 másodpercenként szállítandó energia mennyisége
*Nettó energiatartalom
A nagy volumenek kezelését a nagyvállalatok képesek megoldani a nagy projekteken keresztül modern technológiák és komoly projektmenedzsment bevonásával
Általános energiapolitikai célok
Verseny‐ szabályozás
Ellátásbiztonság
Fenntarthatóság
Általános energiapolitikai célok
Verseny‐ szabályozás
Ellátásbiztonság
Fenntarthatóság
Versenyszabályozás
Viszonylagos szakmai konszenzus a probléma megoldását illetően
16
Versenyszabályozás
Viszonylagos szakmai konszenzus a probléma megoldását illetően
Hálózathoz való hozzáférés
17
Versenyszabályozás
Viszonylagos szakmai konszenzus a probléma megoldását illetően
Hálózathoz való hozzáférés
Kompetitív forrásstruktúra
18
Általános energiapolitikai célok
Verseny‐ szabályozás
Ellátásbiztonság
Fenntarthatóság
Az ellátásbiztonság nem azonos az alacsony importfüggőséggel USA: Minimális importfüggőség esetén is kialakulhatnak súlyos ellátási válságok
Az ellátásbiztonság nem azonos az alacsony importfüggőséggel USA: Minimális importfüggőség esetén is kialakulhatnak súlyos ellátási válságok
Franciaország: A teljes importfüggőség is eredményezhet robosztus ellátásbiztonságot Egyéb 6,3 Nyugat-Afrika 2,4
Észak-Afrika 9,3
Saját termelés 0,8
Norvégia 16,4
Teljes gázfogyasztás: 50 bcm Hollandia 6,4
Oroszország 8,2
A készletek mennyisége önmagában nem akadály…
Bizonyított olajkészletek: az utóbbi évtizedekben folyamatos növekedés
1400 1200 milliárd hordó
1000 800 600 400 200 0 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 Forrás: BP Statsitics
…de a minősége annál inkább Az újabb készletek egyre extrémebb helyeken találhatók, és csak magasabb költségek árán kitermelhetők
Forrás: IEA
►
A jelenlegi mezők termelése évente minimum 1,5%-kal csökken
►
2010 és 2025 között kétévente Szaúd-Arábia kitermelésével megegyező növekedésre van szükség
…de a minősége annál inkább Új olaj és gázkészletek
Átlagos kútmélység
billion boe
+9%
ezer láb
+26%
Szárazföld Forrás: CERA
Kitermelő eszközök és szolgáltatások árainak változása
Forrás: Nomura (2009)
2000
2003
2007
Tenger Forrás: McKinsey
…de a minősége annál inkább Új olaj és gázkészletek
Átlagos kútmélység
billion boe
+9%
ezer láb
+26%
Szárazföld Forrás: CERA
Kitermelő eszközök és szolgáltatások árainak változása
Forrás: Nomura (2009)
2000
2003
2007
Tenger Forrás: McKinsey
$/boe
Forrás: IHS Herold
Olajtermelés, olajfogyasztás és szűk keresztmetszetek
Bosphorus Gibraltar
Panama Canal Strait of Malacca
Földrajzilag szűk keresztmetszetek
Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2008
A tíz legnagyobb olajkészlettel rendelkező ország
Interregionális kereskedelem
Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2008
Szabadság és olaj: fordított arányosság
Thomas L. Friedman: A petropolitika első törvénye A magas világpiaci kőolajár erodálja a szólás- és sajtószabadságot a tiszta és szabad választásokat, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az állami intézményekbe vetett bizalmat. Alacsony olajárak esetén a trend megfordul, a vezetők érzékenyebbek lesznek arra, mit gondol róluk a külvilág.
Szaúd-Arábia
Irak
Kuvait
Kan.
0
Venez.
USA
1
EAE
Nig.
2
3
4
Freedom House besorolás
Irán
Oroszo. Líbia
Kaz.
5
6
7
Szabadság és olaj: fordított arányosság
Szaúd-Arábia
Irak
Kuvait
Kan.
0
Venez.
USA
1
EAE
Nig.
2
3
4
Freedom House besorolás
Irán
Oroszo. Líbia
Kaz.
5
6
7
Szabadság és olaj: fordított arányosság
Forrás: The Ecologist 36 no7 S 2006
Queen Elizabeth, 1912: az olaj és a biztonságpolitika házassága
Energiaellátás: a modern hadseregek Achilles sarka
Olajinfrastruktúra: a terrorizmus egyik fő célpontja Francia olajtanker az Al-Kaida támadása után (2002)
NATO erők egy norvég olajtanker elleni támadást hiúsítanak meg (2009)
Általános energiapolitikai célok
Verseny‐ szabályozás
Ellátásbiztonság
Fenntarthatóság
Emisszió: hol a határ? Klímaváltozás: nem pusztán várhatóérték-probléma, hanem kockázat-minimalizálás
Source: Meinshausen, 2006
►
550 ppm-es stabilizáció esetén a hőmérséklet-növekedés várható értéke 3°C, de míg a minimum 5°C-os növekedés esélye 20%, addig a maximum 1°C-os növekedésé mindössze 5%
►
Ha semmit nem teszünk a kibocsátások csökkentése érdekében, akkor a stabilizáció 1000 ppm környékén várható, ahol a hőmérséklet-növekedés várható értéke 6°C, de 1%-os eséllyel a növekedés meghaladja a 17°C-ot
Emisszió: hol a határ? 450 ppm koncentráció 2°C-os globális hőmérséklet növekedést valószínűsít
Légköri ÜHG koncentráció (ppm, CO2 egyenérték)
1200
1100
1000
880
Jelenlegi szint
800
700 550
600 450 400
375 280
200 0 Preindustrial level
+ 1°C
+ 2°C
Forrás: IPCC, IEA World Energy Outlook 2008
+ 3°C
+ 4°C
+ 5°C
+ 6°C
ppm= parts per million
Emisszió: hol a határ? 450 ppm koncentráció 2°C-os globális hőmérséklet növekedést valószínűsít
Légköri ÜHG koncentráció (ppm, CO2 egyenérték)
1200
1100
1000
880
800
700 550
600 450 400
375 280
Legmagasabb biztonságos szint
200 0 Preindustrial level
+ 1°C
+ 2°C
Forrás: IPCC, IEA World Energy Outlook 2008
+ 3°C
+ 4°C
+ 5°C
+ 6°C
ppm= parts per million
Emisszió: hol a határ? 450 ppm koncentráció 2°C-os globális hőmérséklet növekedést valószínűsít
Légköri ÜHG koncentráció (ppm, CO2 egyenérték)
1200
Koppenhága után várható legalacsonyabb elérhető szint 880
1000 800
1100
700 550
600 450 400
375 280
200 0 Preindustrial level
+ 1°C
+ 2°C
Forrás: IPCC, IEA World Energy Outlook 2008
+ 3°C
+ 4°C
+ 5°C
+ 6°C
ppm= parts per million
Emisszió: hol a határ? 450 ppm koncentráció 2°C-os globális hőmérséklet növekedést valószínűsít
Légköri ÜHG koncentráció (ppm, CO2 egyenérték)
1200
?
1000
Az orosz rulett elkezdődött
1100
880
800
700 550
600 450 400
375 280
200 0 Preindustrial level
+ 1°C
+ 2°C
+ 3°C
+ 4°C
+ 5°C
+ 6°C
ppm= parts per million
Forrás: IPCC, IEA World Energy Outlook 2008
Kontrollálhatatlan visszacsatolási mechanizmusok ►
Sarkvidéki jégtakaró felolvadása
►
Az amazóniai esőerdő ökoszisztémájának összeomlása
►
Metán hidrátok felszabadulása az állandóan fagyos talaj (permafroszt) felolvadásával
Emisszió: hol a határ?
Energetikai paradigmaváltásra van szükség
CO2 emissions/capita (2007)
A gazdasági növekedés a múltban összekapcsolódott a növekvő CO2 kibocsátással 20
„Bad frontier” 15
Saudi Arabia
Russia Kazakhstan
10
Turkmenistan
Hungary
South Africa
Sweden
5
France Switzerland Uruguay
0 0.300
Costa Rica
0.400
0.500
0.600
0.700
0.800
„Good frontier”
0.900
1.000
HDI index (2007) Forrás: UNDP, Human Development Report 2009; EIA
Energetikai paradigmaváltásra van szükség
Összes fosszilis energiahordozó 888 milliárd toe
Szén
62%
Olaj
76%
19% 14%
Gáz
19% Forrás: BP
10%
Energetikai paradigmaváltásra van szükség
Összes fosszilis energiahordozó 888 milliárd toe
Szén
Teljes széndioxid tartalom 3200 milliárd tonna
62%
Olaj
76%
19% 14%
Gáz
19% Forrás: BP
10% MOL saját számítások
Energetikai paradigmaváltásra van szükség
Összes fosszilis energiahordozó 888 milliárd toe
Szén
Teljes széndioxid tartalom 3200 milliárd tonna
62%
Olaj
76%
19% 14%
Gáz
19% Forrás: BP
10% MOL saját számítások
Fenntartható 700 milliárd tonna
Energetikai paradigmaváltásra van szükség A magas olajárak önmagukban csak nagyobb kibocsátáshoz vezetnek
Növekedés vs. kibocsátás‐csökkentés Stabil széndioxid-szint kb. 5-10 milliárd tonnás éves kibocsátással valósítható meg, ez nagyjából fejenként egy tonna évenként A jelenlegi technológiával a következő életmód fér bele az egy tonnás limitbe ►
Egy 25 m2-es szoba fűtése télen
►
300 kWh elektromos áram: csak világításra elég
►
500 km megtétele autóval: egy rövid utazás hétvégenként
►
Az első három már 1,1 tonna, így vásárolni csak karbon-semleges termékeket lehet
Növekedés vs. kibocsátás‐csökkentés
Globális GDP/CO2 kibocsátási arány
11 9
USD/tonna A 450 ppm-es stabilizációhoz szükséges hatékonyságnövekedés
7 5
2000-2010: csökkenés az energia-intenzív kínai fejlődés miatt
3 1
1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 ►
2050-re a kibocsátást 80-90%-kal kell visszafogni
►
Kibocsátás-mentes áramtermelésre és közlekedésre van szükség
►
Az IT-forradalomhoz hasonló mértékű technológiai átalakulásra van szükség: „The Energy-Climate Era”
Dekarbonizáció: elmélet
Forrás: IEA World Energy Outlook 2010
Dekarbonizáció: gyakorlat
12%
Nuclear
10%
Hydro Biomass and waste
8%
Other renewables
6%
4%
2%
0% 1990
2007 Forrás: IEA World Energy Outlook
Dekarbonizáció: versengő technológiák
KÖZLEKEDÉS Az olaj nemkívánatos ÁRAMTERMELÉS Szexi szélerőművek… ENERGIAHATÉKONYSÁG Kiaknázatlan terület
Other 21%
Transport 23%
Buildings 10%
Power sector 46%
Szektoronkénti globális CO2 kibocsátás Forrás: IEA WEO 2009
Dekarbonizáció: versengő technológiák
KÖZLEKEDÉS Az olaj nemkívánatos Bioüzemanyagok
ÁRAMTERMELÉS Szexi szélerőművek… Közlekedés CO2 nélkül
ENERGIAHATÉKONYSÁG Kiaknázatlan terület
Other 21%
Transport 23%
Buildings 10%
Power sector 46%
Szektoronkénti globális CO2 kibocsátás Forrás: IEA WEO 2009
Elektromos autók
Üzemanyagcella
Dekarbonizáció: versengő technológiák
KÖZLEKEDÉS Az olaj nemkívánatos Bioüzemanyagok
ÁRAMTERMELÉS Szexi szélerőművek… Közlekedés CO2 nélkül
ENERGIAHATÉKONYSÁG Kiaknázatlan terület
Other 21%
Transport 23%
Elektromos autók
Üzemanyagcella
Buildings 10%
Power sector 46%
Megújulók
Szektoronkénti globális CO2 kibocsátás Forrás: IEA WEO 2009
Áramtermelés CO2 nélkül
CCS
Atomenergia
Dekarbonizáció: az olajvállalatok vége? Szép jövő (2030): Olajvállalatok átalakulása
Transport without CO2
Dominant technology
Fuel cell cars Renewables
Necessary
Electricity without CO2
Biofuels
CCS Nuclear
UPSTREAM ► Jelentős széndioxid-tárolás ÉS ► Jelentős földgáz kitermelés a hidrogéngyártáshoz DOWNSTREAM ► Jelentős bioüzemanyag gyártás ÉS/VAGY ► Hidrogéngyártás
Dekarbonizáció: az olajvállalatok vége? Szép jövő (2030): Olajvállalatok átalakulása
Transport without CO2
Dominant technology
Biofuels Fuel cell cars Renewables
Transport without CO2 Necessary
Electricity without CO2
Csúf jövő (2030): Az áramtermelő cégek mindent visznek
CCS Nuclear
Electricity without CO2
Dominant technology
Biofuels Electric cars Renewables CCS Nuclear
UPSTREAM ► Jelentős széndioxid-tárolás ÉS ► Jelentős földgáz kitermelés a hidrogéngyártáshoz
UPSTREAM ► Alacsony kitermelés a csökkenő kereslet miatt ► Gázra azért szükség van
DOWNSTREAM ► Jelentős bioüzemanyag gyártás ÉS/VAGY ► Hidrogéngyártás
DOWNSTREAM ► Alacsony finomítási mennyiség ► Kenőanyag és műanyaggyártás, esetleg kerozin
Dekarbonizáció: az olajvállalatok vége? Szép jövő (2030): Olajvállalatok átalakulása
Transport without CO2
Dominant technology
Biofuels Fuel cell cars Renewables
Transport without CO2 Necessary
Electricity without CO2
Csúf jövő (2030): Az áramtermelő cégek mindent visznek
CCS Nuclear
Electricity without CO2
Dominant technology
Biofuels Electric cars Renewables CCS Nuclear
UPSTREAM ► Jelentős széndioxid-tárolás ÉS ► Jelentős földgáz kitermelés a hidrogéngyártáshoz
UPSTREAM ► Alacsony kitermelés a csökkenő kereslet miatt ► Gázra azért szükség van
DOWNSTREAM ► Jelentős bioüzemanyag gyártás ÉS/VAGY ► Hidrogéngyártás
DOWNSTREAM ► Alacsony finomítási mennyiség ► Kenőanyag és műanyaggyártás, esetleg kerozin
AZ OLAJVÁLLALATOKNAK ÚJ TECHNOLÓGIÁKAT ÉS PORTFOLIÓELEMEKET KELL KIFEJLESZTENIÜK, HOGY ALKALMAZKODJANAK AZ „ENERGIA-KLÍMA KORSZAK” ELVÁRÁSAIHOZ
Energiahatékonyság
A végső energiafelhasználás megoszlása Magyarországon
Mezőgazdaság 4% Ipar 7% Kommunális szektor 21% Közlekedés 28%
►
Főzés, egyéb 5% Villamosenergia 15% Melegvíz 15%
Lakossági szektor 40%
Fűtés 65%
A legnagyobb csökkentési lehetőség a lakóépületek fűtési energiafelhasználásában van (az összes energiafelhasználás 26%-a)
Épület energiahatékonyság: nagy energia‐ és munkaerőpiaci potenciál, nagyon drágán
► ►
►
► ►
A családi házak 70%-a 50%-os energia-megtakarítás
3.8 Mt/év
500 ezer ház gázfűtése helyettesíthető geotermikus vagy biomassza fűtéssel, napkollektorokkal
0.8 Mt/év
Panelprogram 500 ezer lakásra 75%-os energia-megtakarítás
0.7 Mt/év
6200 milliárd forint capex igény (a GDP 24%-a)
MOL: javuló energiahatékonyság Gőzfogyasztás (GJ/t termelés)
Elektromos áram fogyasztás (MWh/t termelés) 0,120
1,8 2005 2010
2005 2010
1,6
0,100
1,4 0,080
1,2 1
0,060
0,8 0,040
0,6 0,4
0,020
0,2 0
0,000 Slovnaft
Duna
Slovnaft
Duna
MOL: javuló energiahatékonyság Gőzfogyasztás (GJ/t termelés)
Elektromos áram fogyasztás (MWh/t termelés) 0,120
1,8 2005 2010
2005 2010
1,6
0,100
1,4 0,080
1,2 1
0,060
0,8 0,040
0,6 0,4
0,020
0,2 0
0,000 Slovnaft
66,6 Gwh = 40 szélerőmű
Duna
Slovnaft
Duna
1,71 PJ = 50 000 ház modern szigetelése
Nem életképes megoldás, ha mindent az állam finanszíroz
Dupla osztalék: A környezetszennyezés adóztatása megtérülővé teszi a kibocsátás csökkentési projekteket
+ Lehetővé teszi a versenyképességet romboló adók csökkentését
A magyar energiapolitika Bermuda háromszöge
Gázár támogatás
Energia‐ hatékonyság
Hő Geotermia Biomassza
Kapcsolt energia támogatás
Biogáz
Kedvezményes áfa
Biomassza dominancia a megújuló áramtermelésben Történelmi ciklus: erdőirtás – fosszilis energia – erdőirtás
=
„Hadd éljenek a fák, hadd jöjjön napvilágra a kőszén”
Biomassza logisztika: az egyik leggyorsabban növekvő dízelkeresleti szegmens
13% a mai struktúrában: évi 6,7 millió tonna tűzifa
A hidrogén alapú gazdaság – ami a médiafelhajtás mögött van: A hidrogén akkumulátor valójában drága, kényelmetlen és veszélyes
MOL kezdeményezés: szén‐dioxid leválasztás és tárolás (CCS)
MOL projekt a geotermikus energiatermelés kiaknázására
►
Jelentős termálvíz-potenciál
►
MOL Kutatás-termelés jelentős tapasztalata
►
CEGE az első és vezető szereplő lesz a KKE geotermikus áram piacon
Középtávú megoldás: váltás szénről gázra
►
Relatíve tiszta
►
Relatíve olcsó
►
Rugalmas
►
Gyorsan felépíthető
►
Skálázhatósági problémáktól mentes
4,000 GWh
=
=
5,300 GWh
2 CCGT erőmű a MOLCEZ együttműködés keretében
2000 szélturbina
9 tonna biomassza (1,2 millió hektár erdő)
Középtávú megoldás: váltás szénről gázra A magyarországi rendelkezésre álló erőművi kapacitások várható csökkenése(MW) 12 000
10 000
8 000
Szélesedő szakadék 6 000
4 000
2 000
0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
Atomerőmű
Hőerőmű
Megújuló
Import
Kereslet többlet
Forrás: MAVIR
~3500 MW új kapacitás szükséges 2020-ig a keresletkínálat egyensúlyának biztosításához Magyarországon
A földgáz „apró” problémája Közép-Kelet-Európa gázellátása CZE
SVK
Share of largest external supplier [%]
SRB HUN
POL
CEE
B
A
ROM
C
CRO
EU
D (Competitive zone)
USA 2100 m3/capita
Per capita consumption[m3/capita]
A
Monopolistic zone: Highly dependent but not as much exposed
C
Independent zone: Less dependent and exposed
B
Addict zone: Highly dependent and exposed Expected short term (till 2015) changes
Olaj és közlekedés: kölcsönös függésben
120%
Petrolkémiai alapanyag 100%
Elektromosság
80%
60%
Üzemanyag
40%
93% olaj
20%
0% Teljes olajfogyasztás
Az olaj szerepe a közlekedésben
Miért uralja még mindig az olaj a közlekedést? Az olaj ►
Kényelmetlenebb mint a villany
►
Környezetszennyezőbb mint a földgáz
►
Drága és politikai kockázatoktól terhelt
Miért uralja még mindig az olaj a közlekedést? Az olaj ►
Kényelmetlenebb mint a villany
►
Környezetszennyezőbb mint a földgáz
►
Drága és politikai kockázatoktól terhelt
Miért nincs még a múzeumban?
Tárolás: az olaj adu ásza
Bioüzemanyagok: kevés eredmény, de legalább drágán
Alacsony környezetvédelmi hatás nagyon drágán
Egyetlen vonatút közel akkora CO2 elkerülést eredményez, mint amit az etanol bekeveréssel megspórolhatunk 140
EUR/t
kg CO2 eq 121,8
350
120 101,9
300
100
250
80
200 60
150 40
100
20
50
0
0 CO2 megtakarítás CO2 piaci kvóta ár költsége etanollal
Egy autós éves CO2 elkerülése 5,75%-os etanollal
Budapest – Szeged odavissza vonatút során elkerült kibocsátás
Bioüzemanyagok: innovációk a MOL‐ban
Üzleti folyamatok
Használt sütőolaj begyűjtése
Technológia
Műanyag hulladék krakkolása
2. generációs bioüzemanyagok Bioüzemanyagok
► Sikeres
félüzem (2009)
3. generációs bioüzemanyagok ► Alga
K+F (CO2 felhasználás)
Elektromos autók
CÍM SZÖVEG
Elektromos autók: fejlesztések és szűk keresztmetszetek
Elektromos autók: fejlesztések és szűk keresztmetszetek
Elektromos autók: fejlesztések és szűk keresztmetszetek
Elektromos autók versenyképessége TCO excluding taxes
TCO including taxes
27
31 BEV PHEV baseline ICE baseline
25
21
27 1000 EUR
1000 EUR
23
19 17
25 23 21
15
19
13
17
11
15 2010
2015
2020
2025
2030
2010
27
2015
2020
2025
2030
31 BEV PHEV high ICE high
25 23 21 19 17
27 25 23 21
15
19
13
17
11
BEV PHEV high ICE high
29
1000 EUR
1000 EUR
BEV PHEV baseline ICE baseline
29
15 2010
2015
2020
2025
2030
2010
2015
2020
2025
2030
A megújuló szektor is nagyvállalatokat és professzionális menedzsmentet igényel Az alacsonyabb energiasűrűség…
… nagyobb tőkeintenzitást eredményez
1t
2,8 t
144 t
kőolaj
erdészeti biomassza
90°C-os termálvíz
=
=
mn USD
Piaci kapitalizáció 2009 végén
20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000
2000 0 Gamesa
=
4000
SMA Solar Technology
napsugárzás
MOL
2,6 nap/m²
levegő
First Solar
=
615 000 m³
Vestas
földgáz
Iberdrola Renovables
1 m³
Napjaink vezető megújuló energiával foglalkozó vállalatai több milliárd dolláros óriásvállalatok
Zöld munkahelyek Made in Japan
Zöld munkahelyek Made in Germany
Megújuló technológia: a versenyképességi piramis csúcsán ►
A megújuló villamosenergia tőke és nem munkaerő intenzív, a hozzáadott érték a berendezés gyártásban keletkezik
►
A megújuló energia berendezés gyártás Magyarországra települése nem a magyar megújuló energia támogatásoktól, hanem az ország tőkevonzó versenyképességétől (adórendszer, humán tőke, államigazgatás, korrupció) függ
►
A szabályozói / üzleti környezet tekintetében Magyarország komoly versenyhátrányban van Nyugat-Európával és a régiós országok többségével szemben is
Megújuló technológia
Versenyképességi piramis
Megújuló technológia: a versenyképességi piramis csúcsán ►
A megújuló villamosenergia tőke és nem munkaerő intenzív, a hozzáadott érték a berendezés gyártásban keletkezik
►
A megújuló energia berendezés gyártás Magyarországra települése nem a magyar megújuló energia támogatásoktól, hanem az ország tőkevonzó versenyképességétől (adórendszer, humán tőke, államigazgatás, korrupció) függ
►
A szabályozói / üzleti környezet tekintetében Magyarország komoly versenyhátrányban van Nyugat-Európával és a régiós országok többségével szemben is
Megújuló technológia
Versenyképességi piramis
Megismételhető-e az autóipari klaszterképzés sikere a megújuló berendezés gyártásban?
Magyarország: hiányzó humántőke Az adott évben felvett egyetemi és főiskolai hallgatók száma kommunikáció és energetikai mérnök szakra 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2005
2006
2007
Kommunikáció és médiatudomány Forrás: Felvi.hu
2008
2009
Energetikai mérnök
Melléklet I.
Energia‐független Magyarország?
Magyarország energiafüggésének története
Biomassza
►
A legfőbb energiaforrást kezdetben a helyi erdőkben, később a Kárpátokban nagy mennyiségben kitermelt faanyag jelentette
za ss ma Bio
A 19. század második feléig Magyarország energetikailag önellátó volt
Magyarország energiafüggésének története Az iparosodás elterjedésével hatékonyabb üzemanyagokra volt szükség
Fiume
►
Az országban elégetett szén döntő része a cseh és felső-sziléziai bányákból származott
►
Kőolaj Romániából és tengeren át (Fiumébe) Oroszországból érkezett
Cseh szén
Sziléziai szén Biomassza
►
A 20. század elején kezdődtek meg a hazai szénhidrogénkutatások, többnyire a Kárpátok vonalában és Erdélyben, ahol jelentős földgázkészleteket sikerült feltárni
Magyar szén Magyar kőolaj
Orosz kőolaj
za ss ma Bio
►
A magyar finomítók kezdetben külföldről származó kőolajat dolgoztak fel
Román kőolaj
Magyarország energiafüggésének története
Lengyel szén Csehszlovák szén
A világháború után az ország erdeinek és bányáinak nagy része a határon kívülre került ►
Jelentős belföldi szénbányászat: Mecsek, Vértes, Bakony, Mátra, Soproni-hegység
►
A kőolaj ipari méretű kitermelése a 30-as években kezdődött meg, először a dunántúli területeken, főként amerikai és brit tőke és szakértelem bevonásával
Magyar szén Magyar kőolaj
Román kőolaj
Magyarország energiafüggésének története Megvalósult álom: az energia-független ország ►
A második világháború után egy szűk évtizedre Magyarország ismét energetikailag önellátóvá válhatott
►
Ennek néhány áldásos hatása: ► Rendszeres
áramkimaradások
► Köz-
és lakóépületek elégtelen fűtése (pl. rendkívüli iskolai szünetek szénhiány miatt)
► Állandó
üzemanyaghiány a közlekedésben, szállításban és mezőgazdaságban
► Egészséges
munkaverseny a bányászatban
Magyar szén Magyar kőolaj
A bányák államosítása fontos lépése a magyar demokráciának, gazdasági és politikai vonatkozásban egyaránt. Azonban fokozottabb harcot jelent minden reakciós kísérletezéssel szemben.
Magyarország energiafüggésének története A Kádár-korszakban kiépült a Szovjet energiahordozóktól való függés ►
Az országban kitermelt szén nagy része alacsony fűtőértékű lignit, amelynek csak helyben történő hasznosítása kifizetődő
►
Megépül a Barátság kőolajvezeték és a Testvériség gázvezeték
Lengyel szén Csehszlovák szén
Magyar szén Magyar kőolaj Magyar földgáz
Szovjet áram
Szovjet kőolaj Szovjet földgáz
Magyarország energiafüggésének története Jelenleg az ország energiafelhasználásának 75%-a származik külföldi forrásból ►
Ez az arány az atomenergiát hazainak tekintve még mindig 62%
►
A felhasznált energia 80%-át fosszilis energiaforrások (szén, kőolaj és földgáz) elégetésével nyerjük, amelyeknek 77%-a – többnyire orosz – importból származik
►
A megújuló energiaforrások részaránya nem éri el a 4%-ot
Orosz urán Orosz kőolaj Orosz földgáz
Magyar szén Magyar kőolaj Magyar földgáz
Arab kőolaj
Az energia‐független Magyarország Energiafüggetlenség – álmok és realitások
Az importált energiát kellene megújulókkal kiváltanunk Ehhez 513 PJ új megújuló energiaforrásra van szükség* a jelenlegi 35 PJ‐on felül
710
426
Importált energiahordozók Hazai energiahordozók
Peremfeltétel: 15%‐os energiahatékonyság javulás Magyarország összes lakóépületének korszerű leszigetelése** (4,3 millió lakás)
Jelenlegi primer energiafelhasználás (PJ) * 5%-os hálózati veszteséggel számolva ** 50%-os energiahatékonyság javulással számolva
Az energia‐független Magyarország 100 PJ szélenergia 6 342 db szélkerék (maximum 700-at bírna el a jelenlegi hálózat)
100 PJ napenergia 162,5 millió 1 m²-es napelemtábla (30 db minden magyar háztetőn)
100 PJ geotermikus hő 40 m³ 90°C-os termálvíz másodpercenként (a lakossági vízfogyasztás négyszerese)
100 PJ biomassza Az teljes magyar erdőterület + 500 ezer hektár energiaültetvény (összesen 6,7 millió tonna)
120 PJ biodízel Teljes autóállomány ellátása hibrid autópark esetén: 36 000 km² repceföld
27 PJ vízenergia Magyarország teljes műszakilag hasznosítható vízerő potenciálja
Melléklet II.
Líbia
Price increase
A líbiai válság lehetséges hatása messze elmarad a korábbiaktól
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
1979 Iranian Revolution 1980 Iran-Iraq War 1990 Gulf War
2003 Iraq War + Venezuela strikes
1973 oil embargo
Libya 2011 ???
0%
2%
4%
6% 8% Lost global output
10%