Magyar energiapolitika, energiastratégia, energiapiac ma Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezető
MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET SZEGEDI SZERVEZET SZEGED, 2014. december 8.
1) Nemzetközi és hazai helyzetkép
2
Az európai villamosenergia-termelés alakulása 2010-2013. Az európai villamosenergia-termelés összetétele (210-2013) 100% 90%
3,21% 0,77% 4,95%
3,11% 1,59% 5,90%
3,81% 2,45% 6,92%
3,52% 3,40% 7,52%
59,03%
57,85%
55,74%
53,39%
32,05%
31,54%
31,08%
32,17%
2010
2011
2012
2013 (01-09. hó)
80%
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nukleáris
Fosszilis
Szél
Nap
Egyéb RES
Az európai villamosenergiafelhasználásban és termelésben csak a megújulók mértéke nőtt 2010 óta (2013-ban közel 15%), miközben a fosszilis és kisebb mértékben a nukleáris termelés visszaszorult.
Az európai villamosenergia-termelés összetétele adatok GWh 2010 2011 2012 2013 (01-09. hó)
Nukleáris Fosszilis Megújuló Ebből szél Ebből nap 896 053 1 650 119 249 443 138 298 21 537 885 717 1 624 330 297 770 165 672 44 737 862 435 1 546 600 365 539 191 917 67 923 632 651 1 049 744 283 954 147 951 66 869
Forrás: ENTSO-E database 3
Évről évre dinamikusan nő Európában a nemzetközi villamosenergia-forgalom
Forrás: ENTSO-E Statistical Yearbook 2011.
4
A német áramtermelés szerkezete 2012-ben
Németországi villamosenergia termelési arány
Fosszilis Megújuló (víz nélkül) Nukleáris Egyéb Forrás: ENTSO-E
2010
2012
60,1% 12,9% 23,3% 3,8%
60,7% 18,6% 16,6% 4,1%
Németország 2012-ben annak ellenére tudta növelni áramexportját, hogy 2011-ben atomerőművei részleges bezárásáról döntött.
5
2500
Erőművek leállítása és építése – három helyen megújuló
GW
atom
fosszilis
építés
leállítás
1500
építés
leállítás
2000
építés
500
leállítás
1000
.
.
0
2012
.
.
USA Forrás: IEA 2013, idézi Stróbl
2030
.
2012
.
.
2035
EU-28
.
2012
Kína
2035
Egy technológiai forradalom – amiből Magyarország (egyelőre?) kimaradt 2011-ben a megújuló villamosenergia-termelésbe történő befektetések 17%-kal növekedve 257 milliárd dollárra nőttek 2008 óta a megújuló energia szektorba történő befektetések minden évben meghaladták a fosszilis szektorba irányuló új befektetéseket; EU Net capacity increase between 2000 and 2010 2011-ben az újonnan létrejövő globális villamosenergia-termelő kapacitások 44%-a, az új erőművi termelés 31%-a megújuló alapú A megújuló energiák 2020-ra az EU teljes energiaigényének 20%-át fedezhetik.
A technológiai fejlődés hatása az fotovillamos (PV) beruházási költségekre
8
A napelemek várható kereskedelmi megtérülése (grid parity) Európában 2016-ban (árnyékolt terület)
Forrás: Ruggero Schleicher-Tappese, 2012
Egy indikátor a technológiák eltérő innovációs hátteréhez – a bejelentett szabadalmi oltalmi igények változása
Forrás: OECD Environment Working Paper No.45 2012
10
Az IEA előrejelzése a villamosenergia-termelés várható megoszlásáról technológiák szerint
Forrás: IEA World Energy Outlook 2013 Az OECD országokon belül a megújuló technológiákon és a gázon kívül az IEA előrejelzése szerint a többi technológia csökken vagy legfeljebb szinten marad a következő évtizedekben.
11
A Top-down megközelítéstől az együttműködő rendszerszemléletig
Forrás: Ruggero Schleicher-Tappeser, 2012
Forrás: CEN-CENELEC-ETSI Smart Meters Coordination Group 2013.
13
Külső kihívások – EU szándék az okos mérés bevezetésére az energiaszektorban Európai Parlament és a Tanács 2006/32. irányelvének 13. cikke: („Metering and informative billing of energy consumption”) foglalkozik az energiamérésekkel szembeni elvárásokkal. A Tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy legalább az alábbi információk eljussanak a fogyasztókhoz: Az aktuális ár (pl. kWh /Ft) és a pillanatnyi fogyasztás Grafikus formában ugyanolyan típusú nap fogyasztásának összehasonlítása, előző évi görbével. Összehasonlítás lehetősége egy szabványos terhelési görbével. Kapcsolati információk a szolgáltatók / kereskedők ügyfélirodáihoz. Európai Parlament és a Tanács 2009/73. irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról Lehetővé kell tenni, hogy az intelligens mérési rendszerek bevezetése gazdasági értékelésen alapuljon. [Peambulum (52)] A tagállamok biztosítják az intelligens mérési rendszerek bevezetését (piac, költségek, gazdasági ésszerűség figyelembevételével). A bevezetés ütemtervéhez értékelést készítenek legkésőbb 2012. szeptember 3-ig. A konkrét ütemtervről az értékelés alapján döntenek. [1. Melléklet]
A korai előkészítés ellenére Magyarországot mostanra a „lemaradók” közé sorolják az okos mérés területén
Forrás: European Smart Metering Landscape Report 2012.
15.
Paradigmák csatája: ha a megújuló részarány 50% fölé kerül, nincs „békés egymás mellett élés” a zsinórtermelő kapacitásokkal - nem fér össze a két technológia hosszú távon.
Forrás: Prognos Ag. 2014.
16
Helyzetkép Németországból 2014. január
A növekvő megújuló energia részarány egyre nagyobb részben elégíti ki az energiaigényeket, de közben új szabályozási kihívásokat jelent a szektor szereplői számára. A legfrissebb felmérések szerint az energetikai társaságok által említett legnagyobb kihívások az osztott termelés, az intelligens rendszerek és az energiatárolás. 2014. május
17
A megújulók terjedésének hatása a kereslet-kínálat egyensúlyára költség / ár, €/MWh
kínálat (korábbi)
többlet költségkülönbség
p* piaci ár p**
többlet megújuló
kínálat (újabb)
kereslet
A legalacsonyabb határköltséggel a megújulók (szél és nap) működtethetők, így ezek a teljes kínálati görbét jobbra tolják.
az ár csökken
egyensúly
Forrás: Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 63. k. 11. sz. 2013. p. 41-44.
órás villamos energia, MWh
A tőzsdei árak alakulása Európában
19
A technológiák közötti átrendeződés – csökkenő zsinórtermelés (baseload) igény
Csúcserőművek (főleg gáz)
Csak megújulók
2025-ben 1700, 2035-ben 2700, 2045-ben 3700 óra „ingyen” áram lesz elérhető a német piacon a jelenlegi előrejelzések szerint. Ez lehetetlenné teszi a baseload technológiák piaci megtérülését. 20
Az időjárásfüggő technológiák elterjedésének hatása az alaperőművek kihasználtságára
c
A francia atomerőművek kihasználtsága 2011 óta csökken miközben termelési részarányuk 77,5%-ról 73,2%-ra esett vissza. A megújulók elterjedése felértékeli az alaperőművek szabályozhatóságának fontosságát. 21
Az európai versenyképesség és a gázárak alakulása – hosszú idősoron
22
23
A magyar erőművek termelése 2013-ban
2013 30,31 TWh = 100%
Az összes villamosenergia-felhasználás 71,8%-a
A magyar importszaldó havi részaránya
2) Az árszabályozás és az energiaárak összefüggései európai kitekintésben
26
A lakossági szolgáltatások körében alkalmazott árszabályozási módszertanok Európában
• A lakossági árszabályozás folyamatosan veszít népszerűségéből a tagállamok körében; • A CEER 26 EU országot áttekintő 2012-es elemzése szerint a hatósági árszabályozást alkalmazó 14 tagállam közül 11 jelezte, hogy a szabályozott ár mechanizmusának kivezetését tervezi. 27
Az árszabályozás hatása az áramárak egyes komponenseire
Árszabályozás van (1=igen/0=nem)
Átlagos háztartási energiadíj
Átlagos Átlagos Átlagos ipari háztartási ipari energiadíj hálózati díj hálózati díj
r= -,001
r=0,148
r=-0,353
r=0,061
Forrás: saját számítások az EUROSTAT, 2012. 2. félévi adatsor, CEER és HEPI alapján
• Az árszabályozás ténye illetve annak hiánya nem befolyásolta az átlagos lakossági energiadíj mértékét (r=-0,01); • A lakossági árszabályozást fenntartó országokban magasabbak az ipari energiadíjak és keresztfinanszírozásra utaló kapcsolat figyelhető meg a hálózati díjak átlagos mértéke tekintetében is; • Az egyes fogyasztói szegmensek közül az árszabályozást fenntartó országokban alacsonyabbak a legkisebb fogyasztású fogyasztói szegmens árai, míg a liberalizált piacokon a nagyfogyasztói szegmensbe tartozó fogyasztók által fizetendő díjak kisebbek (méretgazdaságosság / keresztfinanszírozás). 28
Az európai uniós átlagos lakossági áramárak egyes komponenseinek alakulása háztartási fogyasztói csoportonként, 2012. 2. félévében Tax_H5 Net_H5 Ener_H5 Tax_H4 Net_H4 Ener_H4 Tax_H3 Net_H3 Ener_H3 Tax_H2 Net_H2 Ener_H2 Tax_H1 Net_H1 Ener_H1 0,00
0,02 0,04 Van árszabályozás
0,06 0,08 0,10 0,12 EUR/kWh Nincs árszabályozás
Forrás: EUROSTAT 2012. 2. féléves adatsora
Tax=adók (beleértve az ÁFA-t); Net=hálózati díjak; Ener=energiaköltség Fogyasztási értékhatárok: H1<1000 kWh, H2: 1000-2500 kWh, H3: 2500-5000 kWh, H4: 29 5000-15000 kWh, H5>15000 kWh
Illusztráció a keresztfinanszírozásra: a rendszerhasználati díjak változása a magyar villamos energia szektorban 2010 és 2013 között
Átviteli hálózatra történő csatlakozás esetén Nagyfeszültségű csatlakozás Nagy/középfeszültségű csatlakozás Középfeszültségű csatlakozás Elosztó Közép/kisfeszültségű csatlakozás hálózatra történő csatlakozás esetén
Változás 2010. januárNettó 2013. díjváltozás november (FT/kwh) 44,4% 0,68 29,3% 0,65 26,7% 0,99 29,9% 1,70 30,5% 2,34
Kisfeszültségű csatlakozás I. (profilos)
-8,0%
-1,24
Kisfeszültségű csatlakozás II. (vezérelt)
-3,7%
-0,28
9,7% 1,7%
1,37 0,16
Kisfeszültségű csatlakozás III. (nem profilos) Átlag
Forrás: saját számítások a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján
A „kötelező” lakossági rezsicsökkentés hatását a MEKH az ipari fogyasztók díjtételeinek emelésével ellensúlyozta. 30
Egy részletesebb kimutatás: a Household Energy Price Index kutatás (HEPI) által felmért lakossági áramárak Háztartási villamosenergia-árak 2014 februárjában 35
30
Eurócent/kilowattóra
25
20 ÁFA 15
Energiaadók Hálózat
10
Energiaár 2013. szeptember
5
0
Forrás: Household Energy price index for Europe
A Household Energy Price Index (HEPI) 23 főváros adatait tartalmazza, 22 EU tagállam mellett a szerbiai adatokat. 31 A számítás részletes metodológiája és az adatok a http://www.energypriceindex.com/ oldalon érhetők el
Háztartási gázárak 2014 februárjában 25,00
eurócent/kilowattóra
20,00
15,00 ÁFA Energiaadó 10,00
Hálózat Energiaár 2013. szeptember
5,00
0,00
Forrás: Household Energy Price Index for Europe 32
Az adók és a lakossági áramárak összefüggései
2014. február Energia és hálózati díjak
Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N
ÁFA százalék -,530* ,011 22
Energiaadó százalék -,073 ,746 22
*Szignifikáns kapcsolat 95%-os megbízhatósági szinten A lakossági áramárat terhelő átlagos adómérték az EU 22 fővárosában, 2014. februárban 0,2
0,18 0,16 0,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04 0,02 0
ÁFA
Energiaadó
Forrás: HEPI, 2014 februári adatok
• Az ÁFA, bár nem szektorális adó, jellemzően alacsonyabb azokban az országokban, ahol magasabbak az energia- és hálózati díjak; • Az energiaadók mértéke és az adók nélküli árelemek között nem sikerült feltárni érdemi statisztikai összefüggést – úgy tűnik, itt az adó mértékét inkább egyéb energiapolitikai célok befolyásolták; • Magyarország volt az egyetlen a vizsgált országok közül, ahol a háztartások egyáltalán nem fizettek energiaadót a vizsgált időszakban. 33
További érdekes megfigyelések az áralakulás és az árszabályozás összefüggésrendszerében • A háztartási áramárban fizetett energiaadó mértéke pozitív irányú összefüggést mutat a megújulók elterjedésével; • Az ipari és lakossági energiadíjak közötti kapcsolat sokkal szorosabb, mint a hálózati díjak közötti – utóbbinál nagyobb a szabályozói beavatkozások hatása. 34
Konklúzió helyett: 2014-ban az IMD éves versenyképességi jelentése alapján az a két ország, Németország (2014-ben 6. helyezés a 2013-as 9. hellyel szemben) és Dánia (9. hely a 12. hellyel szemben) tudott legnagyobb mértékben javítani helyezésén, amelyeknél a legmagasabbak a lakossági áramárak és amelyek a legnagyobb mértékben köteleződtek el az új, innovatív energiatermelési technológiák mellett.
35
3) Magyarországi vállalati helyzetkép
36
A szabályozórendszer változásai visszavetették a szektor beruházási aktivitását Negyedéves beruházási aktivitás az energiaszektorban 2009-2013 milliárd forint
milliárd forint
100
300
90 250
80 70
200
60
I. né. II. né.
50
150
40
III. né. IV. né.
100
30
20
Teljes év
50
10 0
0 2009
2010
2011
2012
2013
Forrás: KSH 37
A magyarországi energiakereskedők jellemző pénzügyi mutatóinak alakulása 2010-2013
38
A hazai irányítású vállalatok 2012-ben szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint a külföldiek (α=0.05, r=.457, n=22), köszönhetően a „helyzetbe hozásnak”
2011 végétől megváltoznak a játékszabályok – hatósági ár bevezetése, veszteség az egyetemes szolgáltatáson Különleges jogok és kivételek biztosítása az állami és „államközeli” szereplőknek
39
A multinacionális cégek relatív gyorsan adaptálódtak a megváltozott környezeti feltételekhez – 2013 nagy vesztesei az állami és államközeli cégek Az E.ON és a GDF szignifikánsan növelte üzemi eredményét, míg az EDF és az RWE növelte a kifizetett osztalékot, anélkül, hogy romlott volna a profitabilitása.
40
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
41
