Zárótanítási óraterv Magyar irodalom
Készítette: Lang Brigitta Magyar-történelem MA
A zárótanítás helye: Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskolája A zárótanítás idıpontja: 2010. november 24. szerda; 4. óra: 11:00-11:45, 309. terem Osztály: 7.b Vezetıtanár: Dr. Máténé Porcsalmy Magdolna Tanárjelölt: Lang Brigitta Tanított órák száma: 14 Zárótanítás: 15. órában Az óra témája: Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez címő verse Az óra típusa: vegyes típusú óra, ismétlı és új ismeretet feldolgozó Felhasznált segédeszközök: tankönyv, tábla, füzet, táblázat, képek
Az óra célja: Az elégia mőfaji sajátosságainak megismertetése valamint az allegória fogalmának átismétlése Csokonai Vitéz Mihály, A Reményhez címő vers elemzésének segítségével. A költemény tartalmi, hangulati elemeinek hangsúlyozása mellett az optimista és pesszimista személyiségjegyek megvitatására, valamint a tanulói énképek felderítésére teszek kísérletet, célom a tanulói önismeret fejlesztése.
Az osztály jellemzése: Az osztályba huszonhárom tanuló jár, jó képességő gyerekek. Sok a fiú, ezért gyakran halk moraj kíséri a munkavégzést. A fegyelemmel azonban alapvetıen nincs gond. Érdeklıdıek, a tanórai munkában általában aktívan részt vesznek, munkatempójuk normális, a tananyaggal jól tudunk haladni.
A tanítási óra menete: I. Óraszervezés: 2 perc II. Ismétlés és a házi feladat ellenırzése: 2 perc III. Ráhangolódás: 5 perc IV. Új anyag feldolgozása: 30 perc V. Az óra zárása: 5 perc VI. Értékelés: 1 perc
Az óra menete
Módszertani megjegyzések, segédeszközök
I. Óraszervezés – adminisztráció – jelentés meghallgatása
Órai fegyelem és figyelem megteremtése
II. Ismétlés és a házi feladat ellenırzése –
memoriter kikérdezése
Cél: az ellenırzés és a korábbi
–
Csokonai: Tartózkodó kérelem
ismeretek felelevenítése, tudatos
Ismétlı kérdések
kapcsolatteremtés elindítása a
Mikor született ez a vers?
meglévı és az új ismeretek között.
-
1793-ban
Mi volt a vers eredeti címe? -
Egy tulipánthoz
Mi volt a témája? - szerelem, udvarlás
III. Ráhangolódás A múlt órákon megismerkedtünk Csokonai Vitéz Páros munka Mihály életével, költészetével. A kiosztott rejtvényt Rejtvény kiosztása a tanulóknak, oldjátok meg a tanultak alapján, a megfejtésben a párban történı munkavégzés, költı másik versének címét olvashatjátok, amellyel a ellenırzés szóban történik. mai
órán
fogunk
megismerkedni.
dolgozzatok, a feladatra 3 percet kaptok!
Párban A korábban tanultak felelevenítése, logikai gondolkodás fejlesztése.
IV. Jelentésteremtés A mai órán egy újabb Csokonai verssel fogunk Frontális tanítási módszer megismerkedni. Ez a költemény Csokonai szerelmi alkalmazása költészetének egyik legfontosabb darabja.
Indokolja ezt a módszert az új ismeretek tanulásszervezése, az egyéni munka és az önálló gondolkodás elindítása.
Tanári utasítás Nyissátok ki a füzeteket! Írjuk fel a mai óra címét: Az életkori sajátosságoknak Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
megfelelıen a munka folyamatos tanári irányítással folyik.
Tanári utasítás Nyissátok
ki
a
tankönyvet
a
161.
oldalon!
Felolvasom a verset, kövessétek a szemetekkel!
Elhangzik a szöveg értelmezı felolvasása, elızetes hangsúlyjelek
A vers felolvasása
alkalmazásával.
Tanári kérdés: A vers megírásának milyen élménymotivációit A füzet, tábla használata; a vázlatírás ismerjük?
és a tankönyvi szövegfeldolgozás
-
csalódások
együttes vezetése. Folyamatos
-
Lilla elvesztése
figyelés a tanári beszéd tisztántartására, a jegyzeteltetés
Tanári közlés
irányítására. Az elhangzott tanári
Bár már Csokonai korai verseiben is felbukkan a közlések és tanulói észrevételek remény, a reménytelenség motívuma, de ez fıként közös megállapításainak rögzítésére. csak késıbb, kollégiumi kicsapatása, a Lillaszerelem utáni csalódottság, valamint a mecénáskeresés kudarcai után erısödik majd fel leginkább verseiben. A költemény keletkezési idejét 1803-ra tehetjük.
A tanári kérdések szerepe A tanári kérdésekkel a tanulói
Tanári kérdések
gondolkodás irányítása: nyitás a
Ki a költemény megszólítottja?
gondolkodás egyszerőbb szintjei
-
A Remény
felıl az összetettebb gondolkodási
Vizsgáljuk meg a vers címét!
struktúrák felé.
Mit fejez ki a vers címe?
Az elsı kérdéscsoport az ismeret és
-
megnevezi a megszólítottat
Tanári utasítás Írjuk le a füzetbe!
megértés szintjét vizsgálja: ki, mit, mikor, hol...
A második kérdéscsoport az Hogyan jelenik meg a versben? Keressetek rá alkalmazás gondolkodási szintjét utalásokat a szövegbıl!
célozza meg: hogyan...
-
égi tünemény
a motívumok felismerése és
-
istenségnek látszó
újragondolása az adott kontextusban,
-
véd(ı)angyal
illetve kiemelve a szövegvilágból.
isteni alakként jelenik meg Hogyan lehet(ne) a valóságban meghatározni a remény fogalmát? Mi a remény? -
érzés
-
lelki jelenség
-
elvont fogalom A harmadik kérdéskör az elemzés,
Milyen költıi kép/eszköz használatának eredménye, analízis gondolkodási mőveleteit hogy a versben mégis élı/isteni alakként jelenik meg indítja el: Milyen részekbıl áll..., a remény/reménység? -
részek az egészben...
megszemélyesítés
Korábbi ismeretek elıhívása – a megszemélyesítés fogalmának
Tanári közlés Elvont
felidézése, rávezetés az allegória
fogalmat,
jelenséget
erkölcsi
tulajdonságot,
megszemélyesítı
költıi
lelki fogalmára. képet
allegóriának nevezzük. Ilyen pl. a remény. Ilyenkor a költık gyakran nagy kezdıbetővel írják a megszemélyesített dolgot a versekben. A jegyzetelés folyamatos irányítása, Tanári utasítás
a tanári és tanulói tevékenység,
Írjuk le ezt is a füzetbe!
gondolkodás összehangolása.
Nézzük meg a vers szerkezetét!
Végül kísérlet az egybefoglalás,
Tanári közlés
A kiosztott táblázatban négy oszlopot találtok. szintézis megteremtésére. Az adott Haladjunk végig minden versszakon és állapítsuk elemek és részek felhasználásával meg, milyen idısíkok jelennek meg bennük, mi az valamint összeillesztésével a tanulók egyes
versszakok
életképi
eleme,
milyen
a új felismerésekhez vezetése. A
hangulata, milyen értékek jellemzik ıket! A táblázat szöveg értelmezésének elindítása: oszlopait
a
táblára
felragasztott
fogalmak Miben hasonlít..., miben
segítségével fogjátok kitölteni! A választásotokat különbözik...? Mit főznél hozzá..., mi az oka..?
indokoljátok!
stb. Tanári irányítással a táblázat kitöltetése a tanulókkal (az életképek és a hangulat összekapcsolása versbıl vett
idézetekkel
–
Az
idézeteket
pontosan
másoljátok!)
Tanári utasítás A kitöltött táblázatot majd ragasszátok be a füzetbe!
Társítsátok a képeket a vers egyes versszakaihoz!
A gondolkodás különbözı szintő
Választásotokat indokoljátok!
mőveleteinek tudatos tanári alkalmazása lehetıvé teszi a korábbi
A képek értelmezését segítı kérdések
ismeretek séma-módosulásait.
Milyen a kép színvilága?/Milyen színek dominálnak Fejleszti a kreativitást, az értelmezı a képen? Milyen érzéseket sugallnak az élénk és szövegolvasást, elısegíti a milyeneket a szürkébb színek?
konceptuális váltások gyakorlattá
Milyen hasonlóságokat fedeztek fel a képek és az emelését. egyes versszakok között?
Olvassuk fel még egyszer a 2. és 3. strófát!
Tanári kérdések
Hasonlítsuk össze ıket! Milyen képek jelennek meg a 2. versszakban, és milyenek a 3. versszakban? A gondolkodási mőveletek Segítenek a versszakokhoz rendelt képek!
segítéséhez megfelelı grafikai szervezık alkalmazása: táblázat
-
2. versszak: tavaszi kert képei
felrajzolása, kifejezések
-
3. versszak: téli kert képei jelennek meg
felragasztása a táblára, üres
Tehát melyik az a közös motívum, amely mind a két gondolkodást irányító térképek kiosztása a tanulóknak...
strófában jelentkezik, csak másképpen? -
A kert motívuma
Mi jellemzi a tavaszi és a téli kertet? -
tavaszi: élı, virágzó
-
téli: elpusztult, hervadó
A tanulók megszólítása, táblánál a
Milyen idézetekkel tudnátok ezt bizonyítani? -
-
feladatmegoldások ellenırzése,
nárciszok, csörgı patakok, ezer virág, fürge közös megbeszélése. méh
Cél: a vers szerkezeti elemeinek
hervadt rózsák, kiszáradt patakok és fák
megállapításával és rendszerben
A táblázatban megállapítottuk, hogy a 2. versszak történı láttatásával eljutni a diákokat boldog, a 3. versszak pedig boldogtalan hangulatú.
egy lehetséges
Ha összehasonlítjuk a két strófát, milyen viszonyt jelentéstulajdonításhoz. állapíthatunk meg közöttük? - ellentétes képek - ellentétes hangulat => ellentétes viszony
A levezetı feladat lehetıséget ad az
V.Reflektálás
Ezek alapján vajon mit jelképezhet a versben a kert eltérı személyiségjegyek szimbóluma? -
megvitatására, amelynek
a beszélı lelkiállapotot (a személyiség belsı segítségével személyesebbé és terét) és hangulatát
aktuálisabbá tehetjük a vers értelmezését.
A vers egésze alapján milyen a költemény Cél a tanulói önismeret fejlesztése. hangulata? A kitöltött táblázat hangulati elemei közül
melyik
hangulat
dominál
a
versben?
Határozzuk meg a vers mőfaját és írjunk hasonló hangulatú néhány soros válasz levelet!
Házi feladat rögzítése
– a boldogtalan, szomorú lelkiállapot... – elégia
Az óra zárása Házi feladat kiadása: állapítsátok meg, milyen stílusirányzatok jelennek meg a költeményben, és Hangfelvétel meghallgatása tanuljátok meg a verset és elemzését is!
Tanári közlés Zárásként hallgassuk meg a verset Sztankay István színmővész elıadásában!
Értékelése Tanulók munkájának megköszönése, értékelése
.............................................................. igazgatóhelyettes
……………………………………. vezetıtanár
……………………………………… tanárjelölt
Táblakép Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
1. Keletkezése: - végleges változata 1803-ra készült el Allegória: elvont fogalmakat, erkölcsi tulajdonságokat, lelki jelenségeket megszemélyesítı költıi kép. Pl. remény 2. Cím:
- megszemélyesítést tartalmaz - a megszólított megnevezése
3. Szerkezete: Versszak
Idısík
Tartalom
1. versszak
jelen
A csalfa remény elutasítása
2. versszak
3. versszak
4. versszak
régmúlt
közelmúlt
jelen
Hangulat
Értékek
Kiábrándult, csalódott
értékvesztett
Pl. „hittem szép szavadnak Mégis megcsalál” Boldog
értékgazdag
Pl. „égi boldogsággal főszerezted azt” Boldogtalan
értékvesztett
Pl. „most panaszra nem hajolna gyászos énekem” Lemondó
értékvesztett
A boldogság idıszaka
A szertefoszlott reménység
A fájdalmas búcsú Pl. „Kedv, Remények, Lillák, Isten véletek” Kert, mint a költıi lelkiállapot szimbóluma
2. versszak
3. versszak
Tavasz
Tél
élı, virágzó
elpusztult
pl. nárciszok, csörgı patakok ezer virág, fürge méh
elhervadt rózsák kiszáradt forrás és fák
boldog boldogtalan 4. Mőfaja: elégia Elégia: fájdalmas, lemondó hangvételő lírai mőfaj.
Mellékletek Rejtvény
1. Csokonai édesapjának neve. 2. Itt volt gimnáziumi tanár. 3. A … Kollégium diákja volt. 4. Itt ismerte meg Vajda Juliannát. 5. Tanult verse: Tartózkodó … 6. Itt vett részt azon a temetésen, ahol megfázott. 7. Itt adta ki a Diétai Magyar Múzsa címő lapot. 8. A húsvéti legáció helyszíne. 9. Édesanyja neve. 10. Csokonai költészetének egyik stílusirányzata.
Megfejtés:
Képek Tavaszi kép
Téli kép
A csalfa Remény istennı képében
A búcsúzás képe
Feladatlap
Reményeink sokszor megcsalnak bennünket, bizakodás nélkül mégsem élhetünk. Figyeld meg környezetedben, mennyire másként viselkedik az optimista és a pesszimista ember! Írd a táblázatba a bizakodó és a reményvesztett emberre jellemzı szavakat! Te milyen alkat vagy? Mely kifejezések a jellemzıbbek Rád?
úgyse, hátha, nemigen, talán, bízom benne, majdcsak, tartok tıle, kétlem, aligha, esetleg
Bizakodó
Reményvesztett
