Kérelem a Magyar nyelv és irodalom mesterszak (MA) indítására

Kérelem a Magyar nyelv és irodalom mesterszak (MA) indítására ALAPOZÓ KURZUSOK

Tantárgy neve: A nyelv- és irodalomtudomány intézményrendszere Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 4 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tantárgy megismerteti a hallgatókat azzal a sokrétő, összetett intézményrendszerrel, amely a nyelvés az irodalomtudomány eredményeit szolgáltatja a társadalom számára. Az intézményi kereteket tágan értelmezve idetartoznak a tudományos intézmények, akadémiai kutató helyek, az egyetemek, ahol az eredmények születnek, és idetartoznak a folyóiratok és egyéb fórumok, csatornák, amelyeken keresztül ezek az eredmények, információk eljutnak a befogadókhoz. A tantárgy keretében szó esik az intézményrendszer tudományos és financiális, jogi kérdéseirıl egyaránt. A tantárgy kitér a hazai intézményi kereteken túl az európai intézményi hálóra, valamint tárgyalja az Európai Uniós szabályzást is. Kötelezı olvasmányok: A magyar irodalom évkönyve, 2005, szerk. LAIK Eszter, HANTI Krisztina, Bp., 2006. www.matud.iif.hu A Magyar Tudományos Akadémia almanachja, 2006, Bp., 2007. PERROW, Charles, Szervezetszociológia, ford. HERCSIK Attila, KÓSA Klára, SZALAI Ildikó, Bp., 1994. FODOR István, Mire jó a nyelvtudomány? Nyelv és élet, Bp., 20012. H. BOTTYÁNFFY Éva–HORVÁTH Mária–D. MÁTAI Mária, Bevezetés az egyetemi nyelvészeti tanulmányokba, Bp., 1989.

1

Kérelem a Magyar nyelv és irodalom mesterszak (MA) indítására SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK IRODALOMTUDOMÁNYI TÖRZSTÁRGYAK Tantárgy neve: A magyar irodalomtudomány történeti és elméleti hagyományai európai kontextusban Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A kurzus a magyar irodalomtörténetírás elméleteivel, alapelveinek alakulástörténetével foglalkozik. Részletesen tárgyalja a hazai irodalomtudományi gondolkodás fıbb korszakait, s ezek európai és hazai eszme- és mentalitástörténeti hátterét. A modern korszak irányzatait tekintve ez a pozitivizmussal kezdıdik, amelynek koncepcióját az egyes irányzatok vitatják vagy tovább viszik (pozitivizmus, impresszionalizmus, antiimpresszionalizmus, szellemtörténet; Horváth János és az esszéíró nemzedék). A kurzus számot vet az európai kortárs irányzatok (strukturalizmus, szemiotika, poétika, posztstrukturalizmus, recepcióesztétika, modern hermeneutika, dekonstrukció, kultúratudomány) hazai recepciójával, amely döntı módon határozza meg a mai magyar tudományos és kritikai diskurzus interpretációs stratégiáit és kérdésfelvetéseit. Kötelezı olvasmányok: Az olvasás rejtekútjai (Mőfajiság, kulturális emlékezet és medialitás a 20. századi magyar irodalomtudományban), szerk. BÓNUS Tibor, KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, SIMON Attila, Bp., Ráció, 2007. DÁVIDHÁZI Péter, Egy nemzeti tudomány születése, Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Bp., 2004. NÉMETH G. Béla, A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában, Bp., 1981. THIENEMANN Tivadar, Irodalomtörténeti alapfogalmak, Pécs, 1931, 1-48. [Reprint: Pécs, 1985.] HORVÁTH János, Magyar irodalomismeret, Minerva, 1922. KULCSÁR SZABÓ Ernı, A magyar irodalom története 1945-1991, Bp., 1993. Intézményesség és kulturális közvetítés, szerk. BÓNUS Tibor, KELEMEN Pál, MOLNÁR Gábor Tamás, Bp., Ráció, 2005.

2

Kérelem a Magyar nyelv és irodalom mesterszak (MA) indítására

Tantárgy neve: Korszak- és diskurzusformációk az irodalomtudományban Értékelés: Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A kurzus a magyar és európai irodalomtörténetírás elméleteivel, alapelveinek alakulástörténetével foglalkozik. Vizsgálja az irodalom és az irodalomtudomány helyét a kultúra rendszereiben és áttekintést nyújt az egyes korszakok kialakulásának tudománytörténetérıl. Számot vet általános irodalomtörténeti kérdésekkel, a periodizáció lehetıségeivel és a korszakolás kérdéseivel. Kötelezı olvasmányok: THIENEMANN Tivadar, Irodalomtörténeti alapfogalmak, Pécs, 1931, 1-48. [Reprint: Pécs, 1985.] SZILI József, Az irodalomtörténeti korszakolás = Az irodalomtörténet elmélete, I, szerk. SZILI József, Bp., 1989, 315-377. KULCSÁR SZABÓ Ernı, Történetiség, Megértés, Irodalom, Bp., 1995. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképzıdés a posztmodern korban. = SZ. M. M., „Minta a szınyegen.” A mőértelmezés esélyei, Bp., 1995, 76-89. JAUSS, Hans Robert, Az irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja. = H. R. J., Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, szerk. KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, Bp., 1997, 36-84.

3


Tantárgy neve: Az irodalomtudomány diszkurzív alakzatai (kánon, korszak, episztémé, paradigma) Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: Az ismeretkör oktatásának célja elsajátíttatni a hallgatókkal az irodalom tudományelméleti alapfogalmait, másrészt a fogalmak különbözı idıszakokban és a társtudományokban történı alkalmazását. A tantárgy kitér arra is, hogy ezen fogalmak jelentésrétegei miként alakultak az elmúlt évtizedek során. Kötelezı olvasmányok: Thomas S. KUHN: A tudományos forradalmak szerkezete, Bp., 1984. Irodalmi kánon és kanonizáció, szerk. ROHONYI Zoltán, Bp., 2001. Bevezetés a modern irodalomelméletbe, szerk. JEFFERSON, Ann, ROBEY, David, ford. BABARCZY Eszter, BECK András, Bp., 1995. Michel FOUCAULT: A szavak és a dolgok, ford. ROMHÁNYI TÖRÖK Gábor, Bp., 2000. Ajánlott olvasmányok: Michel FOUCAULT: A tudás archeológiája, ford. PERCZEL István, Bp., 2001. A korszakok alakzatai, Helikon [tematikus szám], 2000. 3. Reinhard KOSSELECK: Elmúlt jövı, ford. HIDAS Zoltán, Bp., 2003. Irodalomelmélet az ezredvégen (szerk. ÁRMEÁN Otília et al.), Bp.-Szeged, Gondolat-Pompeji, 2002.

4


Tantárgy neve: Kritika és tanulmányírás Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 1 óraszám: 2 szeminárium feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A tantárgy megismerteti a hallgatókat különféle, az irodalomtudományban használt mőfajok szabályrendszerével. A tudományos írásmő fıbb típusai: monográfia, tanulmány, kritika, esszé, lektori jelentés, az egyetemi tudományos írásmővek típusai. A tantárgy részeit képezik még a tudományos írásmő szerkezeti elemei, az írás módszertani kérdései: témafelvetés, hivatkozási típusok, vitakultúra. Kifejleszti a legfontosabb kompetenciákat, amely a különbızı mőfajú írásmővek megalkotásához szükséges. Kötelezı olvasmányok: ECO, Umberto, Hogyan írjunk szakdolgozatot? ford. KLUKON Beatrix, Bp., 1992. ACZEL, Richard, Hogyan írjunk esszét?, ford. SZEGEDY-MASZÁK Anna, Osiris, Budapest, 2000. FRYE, Northorp, A kritika anatómiája, négy esszé, ford. SZILY József, Bp., 1988.

Könyvtárosok kézikönyve 2. kötet (Feltárás és visszakeresés), szerk. HORVÁTH Tibor és Papp István, Bp., Osiris, 2001.

5


Tantárgy neve: Szöveggondozás Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tantárgy bevezetést nyújt a szöveg különféle létmódjainak és az ezeket rögzítı eljárásoknak ismeretébe. Megismerteti a hallgatókat a szöveggondozás alapvetı fogalmaival, mint például a forrásés hagyományozás-típusok, a szövegváltozatok értékelése, kritikai kiadás és annak szerepe. A tantárgy célja még, hogy bemutassa, miként lehet a digitális szöveggondozás adattípusait egymáshoz rendelni, melyek a képi és a szöveges tárolás fıbb típusai. Kötelezı olvasmányok: Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. HARGITTAY Emil, Bp., 20033. A modern textológia, Helikon, 1989/3-4. Textológia vagy textológiák, Helikon, 1998/4. Ajánlott olvasmányok: (Új) filológia, Helikon, 2000/4. A hipertext, Helikon, 2004/3.

6


Tantárgy neve: Szöveggondozási gyakorlatok Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3+3 száma: 2 óraszám: 4 szeminárium feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A tantárgy szorosan kapcsolódik a szöveggondozás címő tantárgyhoz. Az ott elsajátított módszereket, eljárásokat, szövegrögzítési technikákat itt saját gyakorlatukban próbálják ki a hallgatók. Az irodalomtudomány összes korszakára nézve fontos, hogy a hallgatók ismerjék a hagyományos és az új szövegrögzítési eljárásokat, a papíralapú és a digitális kiadásokat, s hogy maguk is készítsenek ilyeneket. A két féléves gyakorlat során tanári segédlettel, de egyedül dolgoznak fel egy választott anyagot, s azt az anyag természetéhez és a kívánt célhoz leginkább illeszkedve rögzítik, illetve mások számára hozzáférhetı állapotba hozzák. A tantárgy menetébe szervesen illeszkedik a könyvtár és a számítógép használata, illetve az elektronikusan rögzített anyagok megismerése. Kötelezı olvasmányok: (Új) filológia (Helikon tematikus szám, 2000/4.) HORVÁTH Iván: Magyarok Bábelben = http://magyar-irodalom.elte.hu/babel/ Computerphilologia = http://computerphilologie.uni-muenchen.de/ejournal.html Ajánlott olvasmány: A kézirattól a kiadásig. Kölcsey Ferenc verseinek szöveghagyománya, Bp., Argumentum, 1999, 146 l. (Irodalomtörténeti Füzetek 144.) A kézirattól a kiadásig. Kölcsey Ferenc verseinek szöveghagyománya, Bp., Argumentum, 1999, 146 l. (Irodalomtörténeti Füzetek 144.)

7


NYELVTUDOMÁNYI TÖRZSTÁRGYAK

Tantárgy neve: Nyelvelméletek Kredit: 5

Félévek Heti száma: 1 óraszám: 4

Óratípus: elıadás

Elıtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés: kollokvium

Tantárgy leírása: A kurzus elıször az 1990-es évek elsı felének generatív szintaxiselméletével: a máig meghatározó szerepő „elvek és paraméterek” elmélettel foglalkozik. Alapkérdése: melyek az emberi nyelvek mőködését meghatározó, univerzális, genetikailag kódolt alapelvek, és ezek milyen paraméterek mentén különböznek az egyes nyelvekben. Az áttekintendı témakörök: argumentumszerkezet és thematikus szerepek, frázisszerkezet, NP-mozgatás, operátormozgatás, fejmozgatás, kötéselmélet, kontrollelmélet, esetelmélet, mondattani tartományok/szigetek. Végül az 1990-es évek második felében fellépı minimalista szintaxismodell felépítésével, mőködésével, legfontosabb tulajdonságaival ismerkedünk meg. Heti 2 óra elıadás + heti 1 óra tutoriális konzultáció Kötelezı olvasmányok: N. Chomsky – H. Lasnik: The Theory of Principles and Parameters. In: N. Chomsky: The Minimalist Program. Cambridge, Mass: MIT Press, 1995. 13-137. N. Chomsky: Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Budapest: Osiris, 2003. É. Kiss K. - Szabolcsi Anna: Bevezetés. In: Kiefer F. (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992. Ajánlott olvasmányok: Radford, A.: Minimalist Syntax. Cambridge Univ. Press, 2004. Hornstein, N. et al.: Understanding Minimalism. Cambridge Univ. Press, 2005. Chomsky, N.: The Minimalist Program. Cambridge MA: MIT Press, 1995. Chomsky, N.: Minimalist inquiries: The framework. In: R. Martin et al. (eds.), Step by Step: Essays in Honor of Howard Lasnik. Cambridge, MA: The MIT Press, 2000. 89–155. Lasnik, H.: Minimalist Analysis. Oxford: Blackwell, 1999.

8


Tantárgy neve: Kutatásmódszertan Kredit: Félévek Heti óraszám: Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 1 2+2 konzultáció szeminárium feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A Kutatásmódszertan tanegység átfogó jellegő, melynek keretében a hallgatók megismerik a szakirány ismeretköreinek legfontosabb kutatás-módszertani kérdéseit. Foglalkoznak a kvantitatív és a kvalitatív kutatási stratégiák összehasonlításával és alkalmazásával, a kutatási téma kiválasztási szempontjaival, a választott terület megismerésének a leghatékonyabb módjaival (szakirodalom megismerése, tudományos konferenciák látogatása stb.), a kutatási kérdések megfogalmazásával, a hipotézis jellemzıivel, a mintavételi szempontokkal és eljárásokkal, a kérdıívek összeállításának kérdéseivel, az interjúkészítéssel, valamint ezek módszertani és etikai vonatkozásaival, továbbá a korpusz földolgozásával, az általánosítások összegzésének módjaival, a helyes és etikus hivatkozási szabályokkal, a kutatás eredményeinek prezentálásával, az absztraktok, poszterek, kiosztmányok elkészítésével, konferencia-elıadások megtartásának gyakorlati vonatkozásaival. Kötelezı olvasmányok: Bódi Zoltán: A világháló nyelve. Budapest: Gondolat Kiadó, 2004. 62–82. Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás felsıfokon. Budapest: Krónika Nova Kiadó, 2003. Gyurgyák János: Szerkesztık és szerzık kézikönyve. Budapest: Osiris, 1996. Károly Krisztina: Az alkalmazott nyelvészeti kutatások néhány alapvetı módszertani kérdésérıl. Alkalmazott Nyelvtudomány, 2/1, 2002. 77–87. Kiss Jenı: Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995. 30–57. Kiss Jenı (szerk.): Magyar dialektológia. Budapest: Osiris Kiadó, 82–91., 135–144., 157–174. Pajzs Júlia: A számítógépes nagyszótári korpusz felhasználásának lehetıségei. Magyar Nyelv, XC. évf. 3. szám. 1994. 287-302. old. Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó, 1998. Ajánlott olvasmányok: Bolla K. (szerk.): Fejezetek a leíró magyar hangtanból. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982. Váradi Tamás: Szótár, korpusz – Magyar Nemzeti Szövegtár. In Gecsı Tamás (szerk.), Lexikális jelentés, aktuális jelentés (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához IV.). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2000. 263-270.

9


Tantárgy neve: Nyelvtörténeti és névtani kutatások Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A történeti nyelvészet érdeklıdésének középpontjában a nyelv mint változó rendszer áll. Mivel a rendszer változása mindig a nyelvhasználatból indul ki, a történeti nyelvészet a nyelv belsı változásának modellezésén túl a nyelvi változás társadalmi okait is kutatja. A nyelvfejlıdés újgarammatikus, strukturalista és tanszformációs-generatív modellje a nyelv változásáról alkotott elképzeléseink története is. A nyelv változásának egy fontos oka a nyelvek érintkezése, az e hatásra keletkezett változások fı törvényszerőségei is bemutatásra kerülnek az elıadásban. Az etimológia szerepe, módszere, a történeti névtannak a nyelvi változás rendszerébe beépíthetı tanulságai is elıkerülnek. Kötelezı és ajánlott olvasmányok: Benkı Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó, 1988. Theodora Bynon: Történeti nyelvészet. Osiris, 1997. Cser András: A történeti nyelvészet alapvonalai. PPKE, 2000. Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris, 2003 Bakró-Nagy Marianne: Elmélkedés a magyarázattípusokról. In: Bakró-Nagy Marianne–Bánréti Zoltán–É. Kiss Katalin (szerk.): Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és nyelvtörténet körébıl. Budapest, 2001. Behrens, Leila: Textanalyse und Sprachwandel. Historische Syntax des Ungarischen: ein empirisches Modell. Bern–Frankfurt/M.– Las Vegas, 1989. Balázs János (szerk.): Areális nyelvészeti tanulmányok. Budapest, 1983. Hajdú Péter: Rekonstrukció az uralisztikában. NyK 80 (1978): 15–29. Herman József: A nyelvi változás belsı és külsı tényezıinek kérdéséhez. ÁNyT. 5 (1967): 155–168. Herman József: Szociolingvisztika és nyelvtörténet. MNy. 78 (1982): 1–8. Jones, Charles (szerk.): Historical Linguistics: Problems and Perspectives. London, 1993 Károly Sándor: Nyelvtörténet és kommunikáció. ÁNyT. 8 (1972): 119–131. Labov, William: A nyelvi változás mechanizmusáról. In: Pap Mária–Szépe György (szerk.): Társadalom és nyelv. Budapest, 1975. Péter Mihály: A strukturális szemlélető történeti nyelvtan kérdéséhez. ÁNyT. 5 (1967): 247–268. Weinreich, Uriel: Languages in Contact, Findings and Problems. The Hague, 1968.

10


Tantárgy neve: Nyelv, társadalom, kultúra Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: Az emberi nyelv, társadalom és kultúra egymást feltételezı fogalmak, összefüggésük emberlétünk keretét adja. Minden kommunikációs aktus, ismeretátadás egyúttal identitásjelzés, szerepkijelölés is, ahol a kulturális keretek befolyásolják a kommunikáció módját. A nyelvi norma egysége, nemzeti összetartó ereje és „szétszálazódása”, a nyelvhasználat területi és társadalmi tagolódása, a beszélıcsoportok kulturális sokfélesége és e sokféleségnek a nyelvhasználatban meglévı lenyomata, illetıleg a nyelv szerepe a kulturális sokféleség fenntartásában jelentik azt a bonyolult összefüggésrendszert, melynek tárgyalása adja a két féléves elıadás vázát. Kötelezı és ajánlott olvasmányok: Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Budapest: Typotex, 1998. Eysenck, Michael W. – Keane, Mark T.: Kognitív pszichológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997/2003. Kiss Jenı: Társadalom és nyelvhasználat. Budapest, 1995. Kiss Jenı (szerk.): Dialektológia. Budapest, 2001. Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Budapest, 1995. Bartha Csilla: A kétnyelvőség alapkérdései. Budapest, 1999. Szende Tamás: A szó válsága. Budapest, 1976. Sándor Klára: Szociolingvisztikai alapismeretek In: Sándor Klára (szerk): Nyelv és hatalom, nyelvi jogok és oktatás. Csíkszereda, 2000. Kontra Miklós: Nyelv és társadalom a rendszerváltozáskori Magyarországon. Osiris, 2003.

11


Tantárgy neve: Beszédtudományok Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 2 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tanegység bevezetı részében bemutatjuk a tudományág komplex jellegét, helyét a nyelvtudományban, érintkezéseit a társtudományokkal: pszicholingvisztikával, fiziológiával, akusztikával, neurológiával stb. A Beszédtudományok tanegység két alapvetı kérdéssel foglalkozik. Az elsı a beszédprodukció: a beszélı hogyan alakítja át a gondolatait artikulációs mozgássá? A második a beszédpercepció: a hallgató hogyan fogja föl a folyamatosan érkezı akusztikai jelsorokból a nyelvi egységeket, az eredeti tartalmat? E fı témakörökben tárgyaljuk a beszéd élettani alapjait, képzését, akusztikai jellemzıit, a beszédhangokat, a hangsorokat, a spontán beszédet, a prozódiát és a beszéd észlelését. Röviden bemutatjuk a tudományág kutatási módszereit, eszközeit, valamint e tudományág gyakorlati alkalmazási lehetıségeit. A teljes emberi kommunikáció szerves elemei, kiegészítıi a nonverbális jelek (vizuális jelek, érintésen alapuló jelek, egyéb hallható jelek stb.), melyeket ugyancsak e tanegység témakörében tárgyalunk. Kötelezı olvasmányok: Bolla Kálmán (szerk.): Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982. Elekfi László – Wacha Imre: Az értelmes beszéd hangzása. Budapest: Szemimpex Kiadó, é.n. Fülei-Szántó Endre: A verbális érintés. Linguistica Series C Relationes, 7. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete, 1994. Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest: Osiris Kiadó, 2004. Gósy Mária (szerk.): Beszédkutatás. (Periodika), Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete, 2003., 2004., 2005., 2006 Kassai Ilona: A fonetikai háttér. In Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994. 581–665. Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás: Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó, 1997. Ajánlott olvasmányok: Fodor István: Mire jó a nyelvtudomány. Budapest: Balassi Kiadó, 2001. Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó, 2005. Magyar Fonetikai Füzetek egyes számai Egyetemi Fonetikai Füzetek egyes számai

12


Tantárgy neve: A magyar nyelv leírása Kredit: Félévek Heti Óratípus: 2 száma: 1 óraszám: 2 elıadás



Tantárgy leírása: A magyar nyelvtudomány az elmúlt három-négy évtizedben két jelentıs hatású irányzat mentén meghatározó munkák sorát hozta létre. Az egyik irányzat a hagyományos, „klasszikus” nyelvtan, a másik a transzformációs generatív nyelvtan. E kettı mellett ki kell térni a funkcionális (kognitív) nyelvelméleti és módszertani irányzat fıbb jellemzıire. A nyelvtan funkcionális felfogása a formális nyelvleírásokkal szemben fogalmazódott meg. A nyelvtan funkcionális jellegében mindenekelıtt a mőködés és a szerep kettıssége a meghatározó, amely megfelel a mővelet és szerkezet kognitív nyelvészeti kettısségének. A funkcionális nyelvtan szemléletében a nyelv mint tudás a konceptualizáció és a nyelvi egységek funkcionalitása közötti nyelv/kultúra specifikus összefüggéseire összpontosít; a nyelv mint viselkedés a nyelvi cselekvések jellemzıire, a szociolingvisztikai, antropológiai összetevıkre; a nyelv mint mővészet pedig az irodalom és általában a nyelvi alkotóképesség ismérveire. Kötelezı és ajánlott olvasmányok: Gáspári László: A funkcionális alakzatelmélet vázlata. PPKE BTK, 2003. Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan alapjai. Akadémiai Kiadó, 1969. Kabán Annamária (szerk.): Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési stratégia. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2001. Keszler Borbála (szerk.): Magyar Grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000. Kiefer Ferenc (szerk): Strukturális magyar nyelvtan 1—3. Akadémiai Kiadó, 1992., 1994., 2000. É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, 1998. Tolcsvai Nagy Gábor: Kognitív szemantika és stilisztika. In: Néprajz és nyelvtudomány, 1996.

13


Tantárgy neve: Alkalmazott nyelvészeti gyakorlatok/konzultáció Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 2 óraszám: 2 konzultáció feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: Az elmúlt idıszakban megnıtt az alkalmazott nyelvészet iránti érdeklıdés. A hagyományos területek (nyelvmővelés, magyar mint idegen nyelv tanítása stb.) mellett újak jelennek meg: fordítástudomány és tolmácsolás, beszédészlelés és -értés, nyelvpolitika, nyelvtervezés, korpusztervezés, nyelvpedagógia, kontrasztív nyelvészet, szaknyelvi kommunikáció, EU-nyelvhasználat, alkalmazott szociolingvisztika, pszicholingvisztika és szövegnyelvészet stb. A kurzus az általános nyelvi intelligencia megalapozásához járul hozzá azzal, hogy megismerteti a hallgatókat a nyelvvel, nyelvekkel való bánásmód társadalomtól, társadalmi igényektıl függı kérdéseinek, problémáinak a kezelésével, s bevezeti ıket az emberi kommunikáció, a kogníció, a nyelvhasználat, a társadalom, a kultúra, a politika stb. összefüggésrendszerének a feltárási módszereibe. A szeminárium konzultáció keretében végzendı. Kötelezı olvasmányok: Balázs Géza: Magyar nyelvstratégia. Budapest: MTA, 2001. Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák. Budapest: Tinta Kiadó, 2004. É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról. Budapest: Osiris Kiadó, 2004. Kegyesné Szekeres Erika, Simigné Fenyı Sarolta (szerk.): Sokszínő nyelvészet. Alkalmazott nyelvészeti gender-kutatás. Miskolc: Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke, 2006. Krippendorf, Klausz: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Budapest: Balassi Kiadó, 1995. Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris Kiadó, 2003. Tolcsvai Nagy Gábor (szerk): Nyelvi tervezés. Budapest: Universitas Kiadó, 1998. Ajánlott olvasmányok: Nádor Orsolya és Szarka László (szerk.): Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-KözépEurópában. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003. Klaudy Kinga és Dobos Csilla (szerk.): A világ nyelvei és a nyelvek világa. Pécs–Miskolc: MANYE – Miskolci Egyetem, 2006. Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Budapest: Osiris–Századvég, 1995.

14


NYELVTUDOMÁNYI SZAKIRÁNYOK TANTÁRGYLEÍRÁSAI TÖRTÉNETI NYELVÉSZET SZAKIRÁNY TANTÁRGYLEÍRÁSAI

Tantárgy neve: Történeti nyelvészet Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 5 száma: 1 óraszám: 4 szeminárium feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: Ez a kurzus a történeti nyelvtudomány elméletének és módszertanának áttekintését nyújtja. Az érintett témák az alábbiak: (i) A hangváltozás elméletei (újgrammatikus, strukturalista, korai generatív, funkcionális/adaptív, optimalitáselmélet); (ii) A nyelvtani változás elméletei (újgrammatikus értelemben vett analógia, természetes morfológia, az analógia újabb kelető elméletei, a szintaktikai változások és a grammatikalizáció elméletei); (iii) Etimológia. Kötelezı olvasmányok: Benkı Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Budapest, 1988. Ajánlott olvasmányok: Anderson, John M. (1985) 'The status of voiced fricatives in Old English' Folia Linguistica Historica 6:215–243. Wilbur, Terence H. (ed.): The Lautgesetz-Controversy: A Documentation (1885–86). Amsterdam: Benjamins., 1977. Paul, Hermann: Prinzipien der Sprachgeschichte. Tübingen: Niemeyer, 1995. Lindblom, Björn, Susan Guion, Susan Hura, Seung-Jae Moon, Raquel Willerman (1995) 'Is sound change adaptive?' Rivista di Linguistica 7.1:5–37. Blevins, Juliette: Evolutionary Phonology. 2005. Malkiel, Yakov: Etymology. Cambridge: CUP, 1993. Hopper, Paul J. & Elizabeth Closs Traugott: Grammaticalization. Cambridge: CUP, 1993. Fónagy Iván (1956) 'Über den Verlauf des Lautwandels' Acta Linguistica Hungarica 6:173–278. Weinreich, Uriel, William Labov & Marvin Herzog: 'Empirical foundations for a theory of language change.' in: Lehmann, W. & Y. Malkiel (szerk.) Directions for Historical Linguistics. Austin: University of Texas Press, 1968. 95–188.

15


Tantárgy neve: Uráli összehasonlító nyelvészet Kredit: 3+3





Tantárgy leírása: Az uráli népek és nyelvek áttekintése, az uráli nyelvrokonság kérdései. A nyelvrokonság bizonyítása, az uráli alapnyelv jellege és felbomlása. A történeti összehasonlító nyelvészet módszertana. Kötelezı olvasmányok: Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest, 1996. Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 1989. Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest, 1991. Lakó György: A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest, 1964. Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz. Budapest, 1998.

16


Tantárgy neve: A magyar nyelv rendszertörténete Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 2+2+2+2 száma: 4 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tantárgy célja a magyar nyelv erısebben rendszerfüggı, strukturáltabb részrendszereinek (történeti hangtan, alaktan, szintaxis, szövegtan) bemutatása történeti változásukban. A hangtörténeti rész fıbb témái: az uráli alapnyelvre rekonstruálható hangrendszer jellemzı vonásai; az önálló magyar nyelv hangrendszerébe való átalakulás fıbb tendenciái, az ezeket kiváltó esetleges okok; a változások relatív kronológiája; idegen nyelvek tanúsága magyar nyelvtörténeti folyamatokról; a magyar hangrendszer újabb kori változásai. Az alaktani rész fıbb témái: a szóalakok elemezhetısége; a hangtörténeti fejlemények és a tıtípusok viszonya; a jövevényelemek tıtani beilleszkedése; szótörténeti, beszélt nyelvi és magyarnyelvelsajátítási érdekességek a tövek körébıl; a szóalkotás módozatai: a képzık keletkezéstörténeti kérdései; az összetételek fı fajtái; idegen nyelvek hatása a szóalkotásban; a névszójelek és s névszóragok; szófajtörténeti összefüggések a testes toldalékok kapcsán; az igejelek, a magyar igeragozási rendszer kialakulása; analógia, rendszerkényszer, nyelvi gazdaságosság a morfológiában; kitekintés más nyelvekre. A szintaktikai és szövegtani rész fıbb témái: mondattani alapszerkezetek; a mondatrészek kialakulása; a magyar írásbeliség alapján leszőrhetı szintaktikai tanulságok: alá- és mellérendelı szintagmák és mondatok, a típusok kialakulása, fejlıdése; szintaktikai viszonyok jelöltsége, illetve jelöletlensége: morfológia, szófaji érték és szintaxis összefüggése; kongruencia és inkongruencia; állítás és tagadás; modalitás és pragmatika; a szórendi kötöttség és lazaság kérdései; szövegmondatok; szövegfajták és szövegjellemzık, ezek tipológiai és aránybeli változásai; idegen nyelvek hatása; mőfajok és szövegtípusok; az informatika hatása a szintaxisra és a szövegekre. Kötelezı és ajánlott olvasmányok: E. Abaffy Erzsébet: Szóvégrendszerünk az ıs- és ómagyar korban. MNy. 1974, 430–440. E. Abaffy Erzsébet: Igerendszer és igeragozás összefüggése az ısmagyar korban. MNy. 77 (1981): 20–33. E. Abaffy Erzsébet: Igei személyragjaink eredetérıl: vitás kérdések. MNy. 87 (1991): 385–393. Benkı Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvő szövegemlékei. Budapest, 1980. Benkı Loránd: A magyar birtokos jelzıs szerkezet jelölésének történetébıl. Magyar Nyelv (84) 1988, 24–31. Benkı Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Budapest, 1988. Benkı Loránd (fıszerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana I–II/2. Budapest, 1991–1995 (vonatkozó fejezetek). Berrár Jolán: A magyar megengedı mondatok kialakulása. Magyar Nyelv (52) 1956. 26–35. Haader Lea: Mikrodiakrónia és változásvizsgálat. Magyar Nyelvır (125) 2001. 354–370. Haader Lea: Mondattani folyamatok következtében létrejött szójelentés-változások. Büky László Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. Szeged, 2003. 67–73. Hegedős Attila: A 3. személyő tárgyas igerag kérdéséhez. Büky László–Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei II. Szeged, 2001. 49–54. Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Budapest, 2003. Nyirkos István: A kontamináció szerepe a mondat fejlıdésében. In: Büky László–Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Szeged, 1999. 133–141. Papp Zsuzsanna: Vizsgálati szempontok és eredmények ómagyar kori emlékeink szöveggrammatikájában. Büky László–Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Szeged, 1999. 144–152. Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana. Budapest, 2001.

17


Tantárgy neve: A nyelvtörténet forrásai Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 4 száma: 1 óraszám: 2 szeminárium feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: Az ide tartozó szemináriumon a BA képzésben elsajátított, elsısorban szó- és jelentéstörténeti ismereteket, valamint az MA képzésben A magyar nyelv rendszertörténete ismeretkörbe tartozó tanegységek anyagát alapul véve a már megszerzett nyelvtörténeti tudás ismétlése, rendszerezése és újabb elemekkel való kiegészítése a cél, elsısorban a legkorábbi magyar nyelvő szórvány- és kis szövegemlékek, valamint néhány kódexrészlet alapján. Az órákon a diákok az elméleti tudás gyakorlatban való alkalmazás során lehetıség nyílik a problémafelismerı és -megoldó képesség és a rendszerezı rálátás fejlesztésére. A cél az önálló diakrón – elsısorban morfológiai – elemzési készség kialakítása. A szemináriumokon lehetıség nyílik a nyelvemlékekkel, ill. a magyar nyelvtörténet bármely vonatkozó fejezetével kapcsolatos szakirodalom feldolgozására, kritikai értelmezésére. Források: Ó-magyar olvasókönyv (1929) Összeállította Jakubovich Emil és Pais Dezsı. Pécs. Szemelvények a magyar nyelvemlékekbıl (1986) Összeállította Simon Györgyi. Egyetemi jegyzet. Budapest. Hegedős Attila—Papp Lajos szerk. Középkori leveleink. Tankönyvkiadó, 1991. Kötelezı olvasmányok: Bárczi Géza: A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1951. Bárczi Géza: A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Budapest, 1982. Benkı Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvő szövegemlékei. Budapest, 1980. Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006. Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Budapest: Tankönyvkiadó, 1977.

18


Tantárgy neve: A szókészlet története Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 2+2 száma: 2 óraszám: 2 szeminárium feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy bemutassa a magyar nyelv szókészletének eredetbeli csoportjait, állománybeli változásait, a mai, szinkrón állapot kialakulási folyamatait. Ennek során különös hangsúlyt kap a fogalomkészlet folytonos változásával, a magyarság gazdasági, társadalmi, politikai és mővelıdési történetével összefüggı kérdések tárgyalása. Hasonlóan kiemelt helyet kap az egyes etimológiai rétegek egymáshoz való viszonyának, a szókészleti elemek szerkezeti és funkcionális változásának, az egyes területi és társadalmi nyelvváltozatok közötti mozgásának vizsgálata is. A tantárgy a következı fıbb témaköröket tartalmazza: szófajtörténet és szóeredet összefüggései; a szókészlet alapvetı összefüggései, rendszerszerősége (morfológiai, szemantikai, etimológiai kapcsolódások); a magyar szókészlet szinkrón rétegei (alap- és kiegészítı szókészlet); a magyar szókészlet nagysága; a magyar szókészlet eredetbeli rétegzıdése (alapnyelvi örökség, idegen eredető elemek, belsı újítások, tüköralakzatok, a nyelvújítás szerepe); a szókészlet mővelıdéstörténeti vonatkozásai (népiségtörténeti mozzanatok, mőveltségváltások, nemzetközi nyelvi hatások); a frazeológia nyelvi és kulturális vonatkozásai; a jelentések változásának irányai, eredményei (többszófajúság, poliszémia, homonímia, szinonímia); a szókészlet stiláris– nyelvhasználati kérdései; a magyar szókészlet jellegzetességei; a magyar mint átadó nyelv. A fenti lexikológiai témakörök mellett néhány lexikográfiai alapkérdés is terítékre kerül, pl.: szótártípusok; a szótárak makro- és mikroszerkezete; rövid szótártörténet. Kötelezı és ajánlott olvasmányok: Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Budapest, 1958. Bárczi Géza–Benkı Loránd–Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Budapest, 1967 és késıbbi kiadások. Benkı Loránd: Adatok a magyar szókincs szerkezetének változásához. NyK. 1962: 115–136. Benkı Loránd: A társadalom anyagi és szellemi mőveltsége a szókincs történeti vizsgálatának tükrében. ÁNyT. 8 (1972): 11–27. Benkı Loránd: Szempontok a jelentésfejlıdések jellegének, irányának, kronológiájának megállapításához. In: Imre Samu–Szathmári István–Szőts László (szerk.): Jelentéstan és stilisztika. Budapest, 1974. 92–97. Bodrogligeti András: A szókészlet. In: Telegdi Zsigmond (szerk.): Hagyományos nyelvtan – modern nyelvészet. Budapest, 1972. 63–83. Cruse, Alan D. et al. (szerk.): Lexikologie. Ein internationales Handbuch zur Natur und Struktur von Wörtern und Wortschätzen/Lexicology 1–2. New York, 2002–2005. Dömötör Adrienne: A nyelvújítás. In: Kiefer Ferenc (fıszerk.): Magyar nyelv. Akadémiai kézikönyvek. Budapest, 2006. 385–400. Gerstner Károly: Idegen nyelvek hatása magyar szavak jelentésére. In: Büky László–Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. Magyar és finnugor jelentéstörténet. Szeged, 2003. 57–62. Gerstner Károly: A magyar nyelv szókészlete. In: Kiefer Ferenc (fıszerk.): Magyar nyelv. Akadémiai kézikönyvek. Budapest, 2006. 437–480. Hadrovics László: Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat. Budapest, 1992. Hadrovics László: Magyar frazeológia. Budapest, 1995. Hausmann, Franz Josef et al. (szerk.): Wörterbücher. Ein internationales Handbuch zur Lexikographie/Dictionaries/Dictionnaires 1–3. Berlin–NewYork, 1989–1991. Hegedős Attila: A nyelvjárási szókészlet és vizsgálata. In: Kiss Jenı (szerk.): Magyar dialektológia. Budapest, 2001. 375–408. A. Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Budapest: Trezor Kiadó, 1991 és késıbbi kiadások. Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Budapest, 2003.

19


Kiss Lajos: Mőveltségszók, vándorszók, nemzetközi szók. Magyar Nyelv 62 (1966): 179–188. Kiss Lajos: Szláv tükörszók és tükörjelentések a magyarban. Budapest, 1976. Lanstyák István: Nyelvbıl nyelvbe. Pozsony, 2006. Minya Károly: Mai magyar nyelvújítás. Budapest, 2003. Papp László: Tükörszók a magyarban. Magyar Nyelv 80 (1984): 48–59. Pusztai Ferenc: A XX. század mőveltségváltásai és nyelvi változásai. MNy. 2000: 385–391. Tolcsvai Nagy Gábor: Szempontrendszer a szókincs megközelítéséhez. Magyar Nyelv 85 (1989): 319–327.

20


Tantárgy neve: Történeti dialektológia és szociolingvisztika Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 4 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A magyar nyelvjárástörténet bemutatja a nyelvjárások és a nyelvjárási jelenségek történetét, a nyelv térbeli tagolódásának belsı és külsı okait, a köz- és irodalmi nyelv táji gyökereit, a nyelvi integráció állomásait. A történeti szociolingvisztika számba veszi a nyelvhasználat társadalomtörténeti, szociopragmatikai tényezıit. Az egy féléves gyakorlat során az elméleti ismereteken túl közös és egyéni szövegfeldolgozás alapján (középkori magánlevelek, periratok, városi írnokok szövegei)a hallgatók megismerik a változás nyelvi és társadalmi tényezıit, hatóerıit. Kötelezı olvasmányok: Benkı Loránd: Magyar nyelvjárástörténet. Tankönyvkiadó, 1957. Deme László: A XVI. század végi nyelvi norma kérdéséhez. Akadémiai Kiadó, 1959. Hegedős Attila: A változó nyelvjárás. PPKE, 2005. Kiss Jenı: A regionális nyelvhasználati és nyelvi változások. In: Kiss J. szerk. Magyar dialektológia. Osiris, 2001. 243—256. Németh Miklós: Nyelvjárás, beszélt nyelv és spontán sztenderdizációs törekvések a XVIII. századi szegedi írnoki nyelvváltozatban. Akadémiai Kiadó, 2004. Papp László: Nyelvjárás és nyelvi norma XVI. századi íródeákjaink gyakorlatában. Akadémiai Kiadó, 1961. Ajánlott olvasmányok: Hegedős Attila: Történeti szociolingvisztika? MNy. 82: 438—441. Kiss Jenı: Változásvizsgálat a magyar dialektológiában. In: Kiss J.—Sőcs L. szerk. Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témakörébıl. Akadémiai Kiadó, 1991. 371—381. Kontra Miklós szerk.: Nyelv és társadalom a rendszerváltozáskori Magyarországon. Osiris, 2003. Lanstyák István—Szabómihály Gizella: Nyelviváltozó-típusok a magyar nyelv szlovákiai változataiban. In: Sándor K. szerk. Nelvi változó – nyelvi változás. JGyTF Kiadó, 1998. 99—133. Zelliger Erzsébet: Gondolatok a magyar nyelvtörténet szociolingvisztikai szempontú megközelítéséhez. MNyj. 37: 505—512.

21


Tantárgy neve: Történeti névtan Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 4 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tanegység célja, hogy bevezesse a hallgatókat a magyar hely- és személynevek történetiségébe, különös tekintettel a nevek mővelıdéstörténeti, népiségtörténeti, néprajzi és történeti földrajzi vonatkozásaira. A helynevekkel kapcsolatban vizsgálandó témakörök: ösztönösség és tudatosság a névadásban; hely és név kapcsolata; a névadás motivációja, illetve annak változásai (tulajdonos, védıszent, lakosság stb.); szónevek és jelnevek (mesterséges nevek); helynevek többnyelvő környezetben; névátvétel és névalkotás; párhuzamos és kettıs nevek; magyarosítás és „idegenesítés”; a helynevek nyelvisége: morfológia és szemantika. A személynevekkel kapcsolatban vizsgálandó témakörök: egyedítés; a névadás motiváló tényezıi; szemantikai és morfológiai transzparencia szembenállása az idegen eredető (nem transzparens) nevekkel; a motivált és nem motivált nevek arányában bekövetkezett változások következményei; egyelemőségbıl többelemőség (megkülönböztetı névelemek); a családnevek kialakulása, öröklıdése; a névdivat mozgatórugói, névesztétika; a személynevek szociolingvisztikai vonatkozásai; személynevek többnyelvő környezetben. Kötelezı és ajánlott olvasmányok: Bárczi Géza: A magyar személynevek XVI. századi történetéhez. MNy. 52 (1956): 144–157. Benkı Loránd: A történeti személynévvizsgálat kérdései. MNy. 45 (1949): 116–124, 244–256. Benkı Loránd: A név és az ember. Nyr. 106 (1982): 391–399. Benkı Loránd: Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. (Anonymus-tanulmányok). Budapest, 1998. Benkı Loránd: Beszélnek a múlt nevei. Budapest, 2003. Berrár Jolán: Nıi neveink 1400-ig. Budapest, 1952. Eichler, Ernst et al. (szerk.): Namenforschung. Ein internationales Handbuch zur Onomastik/Name Studies/Les noms propres 1–3. Berlin–nw York, 1995–1996. Fehértói Katalin: A XIV. századi megkülönböztetı nevek. Budapest, 1969. Fehértói Katalin: Gondolatok családneveink eredetérıl. Nyr. 430–437. Fehértói Katalin: Árpád-kori személynévtár (1000–1301). Budapest, 2004 [2005]. B. Gergely Piroska: A felekezet hatása az erdélyi keresztnévhasználatra a reformáció és ellenreformáció korában. Budapest–Miskolc, 2003. Gerstner Károly: Adalékok a családnevek és keresztnevek összefüggéséhez kisebbségi környezetben. NÉ 23 (2001): 30–37. Gyivicsán Anna: Néhány gondolat a magyarországi szlovákok családneveirıl. NÉ 15 (1993): 131 137. Hajdú Mihály: Magyar becézınevek 1770–1970. Budapest, 1974. Hajdú Mihály: A családnév-változtatások szociológiai hátteréhez. NÉ 16 (1994): 5–12. Hajdú Mihály: Kommunikáció és identifikáció. MNy. 99 (2003): 1–9. Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Személynevek. Budapest, 2003. Hegedős Attila: Névtudomány és tisztelettörténet. MNy. 80 (1984): 206–209., 81 (1985): 213–216. Hoffmann István: Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen, 1993. Hoffmann István–Tóth Valéria (szerk.): Helynévtörténeti tanulmányok I. Debrecen, 2004. Juhász Dezsı: A magyar tájnévadás. Budapest, 1988. Kálmán Béla: A nevek világa. Budapest, 1967. Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV–XVII. század. Budapest, 1993. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára4 1–2. Budapest, 1988. Kiss Lajos: Földrajzi neveink nyelvi fejlıdése. Budapest, 1995. Kiss Lajos: Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. Piliscsaba, 1999. Kiss Lajos: Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány-történet. Válogatta és szerkesztette Gerstner

22


Károly és Kiss Gábor. Budapest, 2004. Kniezsa István: A párhuzamos helynévadás. Budapest, 1944. Ladó János–Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest, 1998. Mezı András: A templomcím a magyar helységnevekben. 11–15. század. Budapest, 1996. Ördög Ferenc: Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetés területén. Budapest, 1973. Ördög Ferenc: Zala megye népesség-összeírásai és egyházlátogatási jegyzıkönyvei (1745–1771) 1 4. Budapest, 1991–1998. Pais Dezsı: Régi személyneveink jelentéstana. Budapest, 1966. Tóth Valéria: Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban (Abaúj és Bars megye). Debrecen, 2001. Vörös Ferenc: Családnévkutatások Szlovákiában. Pozsony, 2004. Wildner Dénes: Ortslexikon der ehemaligen Gebiete des historischen Ungarns. Band I.. Das Namenmaterial der Komitate im 20. Jahrhundert/A történelmi Magyarország egykori területeinek helynévtára. I. kötet. A vármegyék névanyaga a 20. században. Mit 31 Karten/31 térképpel. Bearbeitet von/Sajtó alá rendezte Ralf Thomas Göllner. Verlag Ungarisches Institut München 1996. – Studia Hungarica 44. Schriften des Ungarischen Instituts München. + Dénes Wildner: Ortslexikon der ehemaligen Gebiete des historischen Ungarns. Band II. Register/A történelmi Magyarország egykori területeinek helynévtára II. kötet. Névmutató. Zusammengestellt von/Összeállította Ralf Thomas Göllner. Verlag Ungarisches Institut München, 1998.

23


Tantárgy neve: Névelmélet Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 4 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a tulajdonnév mint különleges nyelvi jel természetét: formai sajátságait, sajátos jelentésszerkezetét, önkényességét, határait, átmeneti típusait, a köznevesülés és a tulajdonnévvé válás folyamatát, a névteremtés és a névalkalmazás színtereit. Az egy féléves interaktív elıadás során a hallgatók folyamatos szakirodalom-olvasással és ennek megbeszélésével tevékenyen részt vesznek a munkában, végigkövetik a tulajdonnév mibenlétérıl való tudományos gondolkodás fejlıdését. Kötelezı olvasmányok: Barabás András—Kálmán C. György—Nádasdy Ádám: Van-e a magyarban tulajdonnév? NyK. 79: 135—155. Hajdú Mihály: A tulajdonnév „meghatározása” NÉ. 20: 5—12. Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris, 2003 Hegedős Attila: Mi a tulajdonnév? NÉ. 19: 5—8., 21: 314—317. J. Soltész Katalin: A tulajdonnév funkciója és jelentése. Akadémiai Kiadó, 1979. Várnai Judit Szilvia: Bárhogy nevezzük…(A tulajdonnév a nyelvben és a nyelvészetben). Tinta Könyvkiadó, 2005. Ajánlott olvasmányok: Deme László: Névterjedelem és névtartozékok. In: Névtudomány és mővelıdéstörténet. Szerk. Balogh Lajos—Ördög Ferenc. Budapest, 1989. 282—286. Kiefer Ferenc: Mit jelent a tulajdonnév? In: Névtudomány és mővelıdéstörténet. Szerk. Balogh Lajos—Ördög Ferenc. Budapest, 1989. 286—290. Hegedős Attila: Tulajdonnév-jelentés strukturális szemantikai keretben. In: Gecsı Tamás szerk. Kontrasztív szemantikai kutatások. Tinta Könyvkiadó, 2001. 143–147. Hegedős Attila: A tulajdonnév → közszó váltásról: MNyj. 38 (2000): 175--178.

24


Tantárgy neve: Történeti nyelvészeti speciális kollégium Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 2 száma: 1 óraszám: 2 szeminárium feltétel: szaktárgyak gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A nyelvészeti speciális kollégiumok célja az, hogy a megszerzett alapismeretekre építve elmélyítsék az elméleti, módszertani és tárgyi ismereteket, továbbvezessék, az önálló tudományos és gyakorlati munka irányába segítsék a hallgatókat. Ezek a kurzustípusok bármely tanegységet követhetnek, a mindenkori tárgyaktól, az oktatók kutatási területeitıl és a hallgatók érdeklıdésétıl függıen hirdetjük meg ıket. Kötelezı olvasmányok: A föntebb megfogalmazottak értelmében általánosan kötelezı irodalom sem adható. A kötelezı és ajánlott irodalom kiválasztása a mindenkori kurzusvezetık tiszte és felelıssége.

25


Tantárgy neve: Nyelvészeti szakszeminárium Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 1+1+1 száma: 3 óraszám: 2 konzultáció feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A nyelvészeti szakszemináriumok célja az, hogy a megszerzett alapismeretekre építve elmélyítsék az elméleti, módszertani és tárgyi ismereteket, továbbvezessék, az önálló tudományos és gyakorlati munka irányába segítsék a hallgatókat. Ezek a kurzustípusok bármely tanegységet követhetnek, a mindenkori tárgyaktól, az oktatók kutatási területeitıl és a hallgatók érdeklıdésétıl függıen hirdetjük meg ıket. A nyelvészeti szakdolgozati szakszemináriumok célja az is, hogy fölkészítsék a hallgatókat az önálló tudományos munkára, segítsék a szakdolgozat elkészítését, tartalmi és formai kidolgozását. Kötelezı olvasmányok: A föntebb megfogalmazottak értelmében általánosan kötelezı irodalom sem adható. A kötelezı és ajánlott irodalom kiválasztása a mindenkori kurzusvezetık tiszte és felelıssége.

26


LEÍRÓ NYELVÉSZETI SZAKIRÁNY

Tantárgy neve: Nyelvleírási elméletek Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3+3 száma: 2 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A kurzus célja annak bemutatása és megértetése, hogy a nyelv mint kutatási tárgy komplexitásából és többszörös beágyazottságából adódóan sokféle szempontból közelíthetı meg. A kutató nyelvfelfogásától, nyelvdefiníciójától függıen rajzolódik ki az adott elméleti keretben vizsgálható terület, és ez határozza meg az alkalmazott módszertant is. A tudománytörténeti szempontot érvényesítve, a kuhni paradigmamodell Békés Vera által módosított változatát alkalmazva tekintjük át a nyelvtudomány kezdeteitıl egymást váltó, ill. egymással versengı, vagy épp zárványként továbbélı formális és funkcionális szempontú nyelvelméleteket. A kurzus során tárgyalandó legjelentısebb nyelvelméletek, ill a rajtuk alapuló nyelvi módszertan és modellek a történeti nyelvészet, a strukturális nyelvelmélet (ennek részletes tárgyalása A strukturális nyelvleírás c. tantárgy feladata), a funkcionális nyelvészet, a kognitív nyelvészet, a természetes nyelvelmélet, de szó esik a szociolingvisztikának a nyelvelméletként való lehetséges felfogásáról, valamit a Zsilka János nevéhez főzıdı szerves nyelvelméletrıl is. Az egyes modellek bemutatása során mindvégig fontos szerepet kap a modellek egymásra vonatkoztatása, ill. viszonyíthatóságuk (összemérhetıségük, ill. összemérhetetlenségük) kérdése. Kötelezı olvasmányok: Antal László (szerk.): Modern nyelvelméleti szöveggyőjtemény I-VI. Budapest: Tankönyvkiadó, 1981-1986. Banczerowski Janusz: A kognitív nyelvészet alapelvei. Magyar Nyelvır 1999. 123: 78-87. Kiefer Ferenc: Morfológiai elméletek. A természetes morfológia. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2000. 66–69. Komlósi László Imre: Simon C. Dik funkcionális grammatikája és nyelvészeti elızményei. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 1989. 17: 357-367. Ladányi Mária: Jelentésváltozás és grammatikalizáció – kognitív és szerves nyelvészeti keretben. Magyar Nyelv 1998. 94: 407-423. Ladányi Mária: Produktivitás a szóképzésben: a természetes morfológia elveinek alkalmazhatósága a magyarra. Magyar Nyelv 1999. 95: 166–179. Ladányi Mária: A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In Budapesti Uráli Mőhely 4. Uráli grammatizáló. Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.) Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, 2005. 7–32. Tolcsvai Nagy Gábor: Funkcionális nyelvtan: Elmélet és gyakorlat. Magyar Nyelvır 2005. 129: 348 362. Ajánlott olvasmányok: Máté Jakab: A 20. századi nyelvtudomány történetének fıbb elméletei és irányzatai. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. R. H. Robins: A nyelvészet rövid története. Budapest: Osiris Kiadó – Tinta Kiadó, 1999.

27


Tantárgy neve: Magyar fonológia Kredit: 5


Óratípus: szeminárium


Értékelés: gyakorlati jegy

Tantárgy leírása: A kurzus célja a magyar fonológia korszerő elméleti keretben történı átekintése. Az értinett témakörök a következık: A magyar nyelv szegmentumkészlete, a fonotaktikai szabályszerőségek, a mássalhangzókat érintı folyamatok (hasonulások, palatalizációs folyamatok), a magánhangzók váltakozásai (hosszúsági és minıségi váltakozások, a magánhangzó-harmónia), a prozódiai jelenségek Kötelezı olvasmányok: Kiefer F. (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan II. Fonológia. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994. válogatott fejezetek Siptár Péter – Törkenczy Miklós: The Phonology of Hungarian. 2000. The Phonology of the World’s Languages. Series Editor: Jacques Durand. Oxford/New York: Oxford University Press/Clarendon Press.

28


Tantárgy neve: Morfológiaelmélet Kredit: Félévek 5 száma: 1

Heti óraszám: 4

Óratípus szeminárium



Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy részletesen megismertesse a hallgatókat a morfológiai szerkezet fogalmával, ezen belül a flexió (ragozás) jellegzetességeivel, a szóképzéssel és szóösszetétellel, a morfológia funkcióival, a morfémák típusaival stb. Külön kiemelten foglalkozik a kurzus a morfológia elméletével, a morfológia és a fonológia, illetve a morfológia és a szintaxis kapcsolatával. Betekintést nyernek a hallgatók a produktivitással kapcsolatos fıbb problémákba is. A kurzus során alkalom nyílik különbözı típusú morfológiai rendszerek összevetésére is, illetve kitérünk a morfológia diakrón aspektusaira, különös tekintettel a lexikalizáció és a grammatikalizáció jelenségére. A kurzus alaptémájából adódik, hogy egyes morfológiai jelenségeket különbözı elméleti szempontok szerint is megvizsgálunk, elemezve és összehasonlítva a tárgyalt elméleteket. Kötelezı olvasmányok: Bybee, Joan L.:Morphology. John Benjamins, 1985. Haspelmath, Martin: Understanding Morphology. London: Arnold, 2002. Kiefer Ferenc (szerk): Strukturális magyar nyelvtan. 3. kötet. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2000. Ajánlott olvasmányok: Anttila, Raimo: Historical and comparative linguistics. John Benjamins, 1989. Aronoff, Mark: Word formation in generative grammar. MIT Press, 1976. Bauer, Laurie: English Word Formation. Cambridge University Press, 1983. Hopper, Paul J. - E. C. Traugott: Grammaticalization. Cambridge University Press, 2003. Katamba, Francis: English Words. Routledge, 1994. Kristó László: The English Word. Letölthetı a következı weboldalról: http://www.startadsl.hu/Malex Matthews, P.: Morphology. Cambridge University Press, 1974. Pinker, S.: Words and Rules: The Ingredients of Language. New York: Harper Collins, 2000. Spencer, Andrew: Morphological Theory. Oxford: Blackwell, 1991.

29


Tantárgy neve: Morfológia gyakorlat Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 4 száma: 1 óraszám: 4 szeminárium feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: Ez a modul az alapképzésen megszerzett hagyományos alaktani ismeretekre (vö.: Keszler Borbála szerk.: Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2000.) alapoz. Elıször összevetjük a hagyományos és a generatív megközelítés alapvetését, majd strukturális kereten belül problémacentrikusan közelítünk a morfológia tárgyköréhez. Alapvetı kérdésfelvetésünk a lexikon és a grammatika kapcsolatának megítélése. Ehhez röviden végig kell tekintenünk a generatív elméletek változatait, majd egy keretelmélet kiválasztásával részproblémákat vizsgálhatunk meg. Külön tárgyaljuk lexéma, frazéma, suffixum, ezen belül derivációs és inflexiós morfémák státuszának megítélését. Kiefer Ferenc alapján morfológia elméletek összevetésére, Kenesei István alapján a lexikon–lexéma fogalmak tisztázására, Komlósy András alapján a mőveltetés mőködésének tisztázására, Lackó Tibor nyomán az ige argumentumszerkezetének, a melléknévi és határozói igenévképzık szerepének kutatására, Bartos Huba nyomán az inflexiós jelenségek szintaktikai kapcsolataira kerülhet sor. Kötelezı olvasmányok: Bartos Huba: Az inflexiós jelenségek szintaktikai háttere. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. MorfológiaBudapest: . Akadémiai, 2000. 653–762. Kenesei István: Szavak, szófajok, toldalékok. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai, 2000. 75–136. Kiefer Ferenc: Alaktan. In: É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar grammatika. Budapest: Osiris, 1998. 185–289. Kiefer Ferenc: A morfológia. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai, 2000. 23–74. Kiefer Ferenc: A ragozás. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai, 2000. 569–618. Kiefer Ferenc: A szóösszetétel. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai, 2000. 519–618. Kiefer Ferenc–Ladányi Mária: Az igekötık. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia Budapest: . Akadémiai,2000. 453–518. Kiefer Ferenc–Ladányi Mária: Morfoszintaktikailag semleges képzés. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai, 2000. 165–215. Komlósy András: A mőveltetés. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai, 2000. 215–292. Ajánlott olvasmány: Komlósy András: A szintaktikai információk kódolása a lexikonban: a lexikai leképezés elmélete. In: A lexikai-funkcionális grammatika mondattanának alapfogalmai. Budapest: Tinta, 2001. 88– 94.

30


Tantárgy neve: Magyar szintaxis Kredit: Félévek 5 száma: 1

Heti óraszám: 4

Óratípus szeminárium



Tantárgy leírása: A kurzus tárgya a magyar mondatszerkezet generatív leírása. Témakörök: a mondat topikpredikátum tagolása; a predikátum belsı szerkezete; az igei kifejezés belsı szerkezete és szórendje; az ige utáni szabad szórend levezetése; az igekötı szerkezeti helye és funkciója; az igekötı és az aspektus; a fókusz szerkezeti helye és funkciója; a disztributív kvantorok szerkezeti helye és hatóköre; a hatókörértelmezés elve; a tagadás; igetagadás és fókusztagadás; a tagadó névmások. Kötelezı olvasmányok: É. Kiss K.: Új magyar nyelvtan. I. Mondattan. Budapest: Osiris, 2003. 1–6. fejezet K. É. Kiss: The Syntax of Hungarian. Cambridge: Cambridge University Press, 2002. 1–6. fejezet.

31


Tantárgy neve: Szemantika Kredit: Félévek 4 száma: 1

Heti óraszám: 4

Óratípus elıadás



Tantárgy leírása:

1. A modellelméleti szemantika alapfeltevései és célkitőzései. Mondatjelentés, igazságfeltételek, kompozicionalitás. A szójelentés és a tulajdonított jelentés („speaker’s meaning”) helye a modellelméleti szemantikában. 2. Az implikatúrák, a következményreláció és az elıfeltevések megkülönböztetése. Empirikus tesztek. 3. Szintaxis és szemantika kapcsolata. A szintaktikai ábrázolás lefordítása a logika nyelvére. Többértelmőség, alulspecifikáció. 4. Extenzionális Montague-grammatika. Típusok; a lambda-operátor. Elsı fragmentum: kvantorok nélkül. Tárgyas és tárgyatlan igék, határozók; változók, névmások, személyragok. Második fragmentum: kvantorokkal. Típusemelés, kvantoremelés, hatóköri kérdések. A Partee-háromszög: referáló, predikatív és kvantorjellegő fınévi csoportok. Általánosított konjunkció; nem-Boole-i (csoportokat létrehozó) konjunkció. 5. Kvantorok a természetes nyelvben. Az általánosított kvantorok elmélete; a kvantorok tulajdonságai. Alkalmazás: egzisztenciális mondatok, negatív polaritás. Nem fınévi csoporttal kifejezett kvantorok (Partee: D-kvantifikáció és A-kvantifikáció). 6. Intenzionális Montague-grammatika. Modalitás és lehetséges világok. Intenzionális kontextusok a természetes nyelvben. Montague intenzionális logikája. Intenzionális igék osztályozása argumentumszerkezetük szerint. Az igeidık mint névmások (Partee). Idıhatározók. A Vendler-féle aspektusosztályok és logikai jellemzésük. Kötelezı olvasmányok: Gamut, L.T.F.: Logic, Language and Meaning. Chicago: University of Chicago Press, 1991. Gyuris Beáta – Varasdi Károly – Maleczki Márta: Formális szemantika. Bölcsész konzorcium, Budapest, 2006. Ajánlott olvasmányok: Chierchia Gennaro—McConnell-Ginet Sally: Meaning and Grammar. 2. kiadás. MIT Press, 2000. Dowty D.—Peters S.—Wall R.: Introduction to Montague Semantics. 1. kiadás: Reidel, 1980. További kiadások, utánnyomás: Kluwer és Springer.. Heim I.—Kratzer A.: Semantics in Generative Grammar. Wiley—Blackwell, 1998. (Blackwell Textbooks in Linguistics) Landman F.: Structures for Semantics. Kluwer, 1991.

32


Tantárgy neve: Szemiotika Kredit: Félévek 4 száma: 1

Heti óraszám: 4


Elıtanulmányi Értékelés: feltétel: nincs gyakorlati jegy

Tantárgy leírása: A tanegység keretében a hallgatókat megismertetjük a szemiotika történetével, tárgyával, fontosabb területeivel, alapfogalmaival, valamint a jeltipológiával. Külön kitérünk az információ és a jel megkülönböztetı jegyeire. Foglalkozunk a szemiotika klasszikusainak (Saussure, Peirce, Morris, Barthes, Lotman, Eco stb.) elméleti rendszerével, bemutatjuk a nyelvészet és a szemiotika kapcsolatát, valamint a szemiotika diszciplináris helyét. A szemiotikai irányzatok (bio-, etno-, nyelv-, narratív, társadalmi és általános stb. szemiotika) megismertetésével e tudományág sokrétőségét és a mindennapi kommunikációban betöltött gyakorlati jelentıségét, ezáltal nélkülözhetetlenségét is illusztráljuk. Fontos kérdésként kezeljük a magyarországi nyelvi-szemiotikai kutatások történetét és a mindennapi jelek (firkálások, tetoválások, jelszók, jelvényfeliratok, feliratos falvédık, reklámok stb.) vizsgálatának elméleti és gyakorlati vonatkozásait. Kötelezı olvasmányok: Andor Csaba: Jel – kultúra – kommunikáció. Budapest: Gondolat, 1980. Barthes, Roland: Szemiotika. In: Griffin, E. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest: Harmat, 2003. 334–344. Eco, Umberto: A tökéletes nyelv keresése. Szerkesztette Kontler László. Fordította és a lefordított szövegeket kölcsönösen ellenırizte Gál Judit és Kelemen János. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó, 1998. Fülöp Géza: Az információ. http://www.mek.iif.hu/huporta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html Grice, H. P.: Jelentés In: Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv – kommunikáció– cselekvés 188–197; Budapest: Osiris Kiadó, 1997. Horányi Ö. – Szépe Gy. (szerk.): A jel tudománya – Szemiotika. Budapest: GeneralPress, 2005. Voigt Vilmos: Bevezetés a szemiotikába. Budapest: Gondolat, 1977. Voigt Vilmos és Balázs Géza (szerk.): A kezdetektıl máig. A modern magyar szemiotika olvasókönyve. Budapest, Magyar Szemiotikai Társaság, 2003. Ajánlott olvasmányok: Banczerowski, Janusz: A nem-verbális kommunikáció egyes kérdései. Nyr. 1996. 187–194. Eco, Umberto: A nyitott mő. Budapest, Európa, 1998.

33


Tantárgy neve: Pszicholingvisztika Kredit: 5

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 4


Elıtanulmányi Értékelés: feltétel: nincs gyakorlati jegy

Tantárgy leírása: 1. A pszicholingvisztika tárgya, módszerei, határterületei. 2. A nyelvi képesség –a nyelvelsajátítás és a nyelvhasználat– biológiai, neurológiai alapjai. 3. Beszéd-, és nyelvelsajátítás. A nyelvfejlıdés, mint mentális-neurális strukturálódási folyamat: területspecifikus és terület-általános felfogások. 4. A nyelvi információ feldolgozó rendszer felépítése és mőködése: a nyelvi jel mentális reprezentációjának természete, a szó-, frázis-, és mondatszintő struktúrák feldolgozásánakmegértésének, létrehozásának-produkciójának alapfolyamatai és mechanizmusai a beszélt és írott nyelvben. Kötelezı olvasmányok: Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Budapest: Typotex, 2003. (válogatott fejezetek) Pinker, Steven: A nyelvi ösztön. Budapest: Typotex, 1999. (válogatott fejezetek) Bánréti Zoltán (szerk.): Nyelvi struktúrák és az agy. Neurolingvisztikai tanulmányok. Budapest: Corvina, 1999. (válogatott fejezetek) Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Budapest: Corvina, 1999. (válogatott fejezetek) Pléh Csaba: A magyar morfológia pszicholingvisztikai aspektusai. In: Kiefer, F. (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2000. 951-1020. Pléh Csaba: A mondatmegértés a magyar nyelvben. Budapest: Osiris, 1998. (fejezetek) Bernstein Ratner, N. – Berko Gleason, J. – Narasimhan, B.: Introduction to psycholinguistics: What do language users know? In J. Berko Gleason and N. Bernstein Ratner (eds.), Psycholinguistics (Ch. 1. 140.). Orlando, FL: Harcourt Brace, 1998. John Field: Psycholinguistics: A resource book for students. Routledge English Language Introductions, 2003. Michael Garman: Psycholinguistics. Cambridge: Cambridge University Press, 1990. (válogatott fejezetek) Ajánlott olvasmányok: Altmann, G.T.M.: The language machine: Psycholinguistics in review. British Journal of Psychology, 92:129-170. 2001. Bates, E. – Devescovi, A. – Wulfeck, B.: Psycholinguistics: A cross-language perspective. Annual Review of Psychology, 52:369-396. 2001.

34


Tantárgy neve: Pragmatika Kredit: 3





Tantárgy leírása: Ez a kurzus a kortárs pragmatikakutatás fı irányait vázolja fel. Négy befolyásos elméleti keretet mutat be részletesebben: a Brown–Levinson-féle udvariassági stratégiák rendszerét, az általánosított társalgási implikatúrák neo-grice-i megközelítését, a poszt-grice-i relevanciaelméletet, valamint a pragmatikát nem a jelentéselmélet egyik ágának, hanem a nyelv funkcionális nézıpontú vizsgálatának, azaz a nyelvhasználat tudományának tekintı verschuereni koncepciót. Szó esik természetesen a bírálatok sarokpontjairól is. Áttekintjük továbbá a pragmatikában használatos adatgyőjtési és -feldolgozási módszereket, és belelapozunk a diszciplína vezetı nemzetközi folyóiratának (Journal of Pragmatics) legfrissebb számaiba. Kötelezı olvasmányok: Németh T. Enikı: Pragmatika. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai, 2006. 222–261. Németh T. Enikı: A kommunikatív nyelvhasználat elvei. In: Németh T. Enikı – Bibok Károly (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika körébıl. Budapest: Akadémiai, 2003. 221–254. Anne Reboul – Jacques Moeschler: A társalgás cselei. Budapest: Osiris, 1998/2000. 76–99. Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Budapest: Corvina, 2000. 38–64. Stephen C. Levinson: Presumptive meanings: the theory of generalized conversational implicature. Cambridge (MA): MIT Press, 2000. 11–42; 165–217. Ajánlott olvasmányok: Németh T. Enikı – Bibok Károly (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika körébıl. Budapest: Akadémiai, 2003. Nagy Katalin: A pragmatika státusáról. Magyar Nyelv 101 [2005]: 436–448. Szili Katalin: Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Budapest: Tinta, 2004. Stephen C. Levinson: Pragmatics. Cambridge: CUP, 1983. Penelope Brown – Stephen C. Levinson: Politeness: some universals in language usage. Cambridge: CUP, 1987. Laurence R. Horn – Gregory Ward (szerk.): The handbook of pragmatics. Oxford: Blackwell, 2004. Jef Verschueren: Understanding pragmatics. London: Arnold, 1999. Jenny Thomas: Meaning in interaction: an introduction to pragmatics. London: Longman, 1995. Dan Sperber – Deirdre Wilson: Relevance: communication and cognition. Oxford: Blackwell, 1986/1995. Gabriele Kasper: Data collection in pragmatics research. In: Helen Spencer-Oatey (szerk.): Culturally speaking: managing rapport through talk across cultures. London: Continuum, 2000. 316–341.

35


Tantárgy neve: Nyelvészeti szakszeminárium Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 1+1+1 száma: 3 óraszám: 2 konzultáció feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A nyelvészeti szakszemináriumok célja az, hogy a megszerzett alapismeretekre építve elmélyítsék az elméleti, módszertani és tárgyi ismereteket, továbbvezessék, az önálló tudományos és gyakorlati munka irányába segítsék a hallgatókat. Ezek a kurzustípusok bármely tanegységet követhetnek, a mindenkori tárgyaktól, az oktatók kutatási területeitıl és a hallgatók érdeklıdésétıl függıen hirdetjük meg ıket. A nyelvészeti szakdolgozati szakszemináriumok célja az is, hogy fölkészítsék a hallgatókat az önálló tudományos munkára, segítsék a szakdolgozat elkészítését, tartalmi és formai kidolgozását. Kötelezı olvasmányok: A föntebb megfogalmazottak értelmében általánosan kötelezı irodalom sem adható. A kötelezı és ajánlott irodalom kiválasztása a mindenkori kurzusvezetık tiszte és felelıssége. Ajánlott olvasmányok:

36


FINNUGOR SZAKIRÁNY TANTÁRGYLEÍRÁSAI Tantárgy neve: Uráli összehasonlító nyelvészet Kredit: 3+3+2


Óratípus: elıadás és szeminárium


Értékelés: kollokvium gyakorlati jegy

Tantárgy leírása: Az uráli népek és nyelvek áttekintése, az uráli nyelvrokonság kérdései. A nyelvrokonság bizonyítása, az uráli alapnyelv jellege és felbomlása. A történeti összehasonlító nyelvészet módszertana. A tantárgy két félév elıadásból és egy félév szemináriumból áll. Kötelezı olvasmányok: Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest: 1996. Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest: 1989. Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest, 1991. Lakó György: A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest, 1964. Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz. Budapest, 1998.

37


Tantárgy neve: A magyar nyelv eredete Kredit: 3





Tantárgy leírása: A magyar nyelv eredetérıl vallott elméletek és elképzelések kritikai áttekintése. A finnugor eredet elméletének kialakulása és fejlıdése. A magyar nyelv finnugor eredető strukturális tulajdonságai, szókészleti és alaktani elemei. Kötelezı olvasmányok: Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest, 1996. Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 1989. Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest, 1991. Lakó György: A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest: 1964. Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. (2. kiadás) Budapest, 1994. Rédei Károly: İstörténetünk kérdései. Budapest, 1998.

38


Tantárgy neve: Finn haladó I-IV. Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 2+2+2+2 száma: 4 óraszám: 2 szeminárium feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A kurzus célja, középhaladó szintő gyakorlati finn nyelvtudás megszerzése. Az alapvetı finn nyelvtani ismeretek és a mindennapi életben használt szókincs birtokában a kurzus magasabb szintő nyelvtudást ad: a cél bonyolultabb szerkezetek, árnyaltabb szókincs, aktívabb beszédkészség. Fordítási gyakorlatok, szakszövegolvasás. Kötelezı olvasmányok: L. Silfverberg: Suomen kielen jatko-oppikirja. Helsinki, 2003. L. White: Suomen kielioppia ulkomaalaisille. Helsinki, 2001. H. Kangasniemi: Suomen kielen sanastoharjoituksia. Helsinki, 2003. L. Ahonen – L. White: Monta sataa suomen sanaa. Jyväskylä, 1993.

39


Tantárgy neve: Uráli történeti nyelvészet Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi 3+3+3+3 száma: 4 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs Tantárgy leírása: A tárgy a következı részekbıl áll:


Uráli történeti hangtan Az uráli alapnyelv hangrendszere (magánhangzó- és mássalhangzóállománya), a hangok szabályos változásai az egyes uráli nyelvekben, a változások rendszerszerősége. A másodlagos alapnyelvek és az egyes uráli nyelvek hangállományának jellemzı vonásai. Hangsúly, hanglejtés, szótagstruktúra. Uráli történeti alaktan Az uráli nyelvek legjellemzıbb, közös eredető alaktani kategóriáinak, azok kialakulásának megismerése, különös tekintettel a névszói és igei paradigmarendszerek kialakulására, valamint a szóképzésre. Az uráli nyelvek alaktani sajátosságai tipológiai szempontból. Uráli történeti mondattan Az uráli nyelvek legfıbb szintaktikai sajátosságai, különös tekintettel az alapnyelvre visszakövetkeztethetı jelenségekre. Szórend, egyeztetés, az alany és az állítmány viszonya, vonzatok és bıvítmények, határozottság és határozatlanság, állítás és tagadás, egyszerő és összetett mondatok. Strukturális egyezések és különbségek. Uráli történeti szemantika és lexikológia Az uráli nyelvek szókincsének szemantikai és lexikológiai vizsgálata történeti és leíró szempontból. Az alapszókincs, a belsı keletkezéső szavak és a jövevényszavak. A szókészlet belsı struktúrája: szemantikai viszonyok a szavak között. Kötelezı olvasmányok: Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 1989. Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest, 1991. Lakó György: A magyar hangállomány finnugor elızményei. Budapest, 1965. Lakó György: A magyar mondatszerkezet finnugor sajátságai. Pécs, 1991. B. Collinder: Comparative grammar of the Uralic Languages. Stockholm, 1960.

40


Tantárgy neve: Kisebb uráli nyelvek Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3+3 száma: 2 óraszám: 2 szeminárium feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: Két választható kisebb uráli nyelv nyelvtani rendszerének és szókészletének alapos megismerése. Szövegek fordítása és nyelvtani elemzése, szóbeli és írásbeli gyakorlatok, fogalmazások, beszélgetés. A választott nyelvek modern szempontú leíró, szociolingvisztikai és nyelvtörténeti elemzése. Kötelezı olvasmányok:

Csúcs Sándor: Chrestomathia Votiacica. Budapest, 1990. Hajdú Péter: Chrestomathia Samoiedica. Budapest, 1968. Honti László: Chrestomathia Ostiacica. Budapest, 1984. Keresztes László: Chrestomathia Morduinica. Budapest, 1990. Lakó György: Chrestomathia Lapponica. Budapest, 1986.

41


Tantárgy neve: Az uráli népek története és kultúrája Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 2 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: Az uráli népek ıstörténete (ıshazaelméletek, régészeti és antropológiai kutatások). Oroszország szerepe az uráli népek történetében és jelenében. Önálló államiságú uráli népek: finnek, észtek, magyarok. Kötelezı olvasmányok: Az oroszországi finnugor és szamojéd népek. In: Nyelvrokonaink. Szerk.: Nanovfszky György. Budapest, 2000. 29–190. Irodalom: i.m. 506–507. Hajdú Péter–Domokos Péter: Uráli nyelvrokonaink. Budapest, 1978. Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Közreadja: Zaicz Gábor, Budapest, 1994. Válogatás az „İstörténet, régészet” címő bibliográfiai összegezésbıl. In: Nyelvrokonaink. Szerk. Nanovfszky György. Budapest, 2000. 506–507.

42


Tantárgy neve: Finnugor nyelvészeti speciális kollégium Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 2 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A nyelvészeti speciális kollégiumok célja az, hogy a megszerzett alapismeretekre építve elmélyítsék az elméleti, módszertani és tárgyi ismereteket, továbbvezessék, az önálló tudományos és gyakorlati munka irányába segítsék a hallgatókat. Ezek a kurzustípusok bármely tanegységet követhetnek, a mindenkori tárgyaktól, az oktatók kutatási területeitıl és a hallgatók érdeklıdésétıl függıen hirdetjük meg ıket. Kötelezı olvasmányok: A föntebb megfogalmazottak értelmében általánosan kötelezı irodalom sem adható. A kötelezı és ajánlott irodalom kiválasztása a mindenkori kurzusvezetık tiszte és felelıssége.

43


Tantárgy neve: Finnugor nyelvészeti szakszeminárium, konzultáció Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 1+1+1 száma: 3 óraszám: 2 szeminárium feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A nyelvészeti szakszemináriumok célja az, hogy a megszerzett alapismeretekre építve elmélyítsék az elméleti, módszertani és tárgyi ismereteket, továbbvezessék, az önálló tudományos és gyakorlati munka irányába segítsék a hallgatókat. Ezek a kurzustípusok bármely tanegységet követhetnek, a mindenkori tárgyaktól, az oktatók kutatási területeitıl és a hallgatók érdeklıdésétıl függıen hirdetjük meg ıket. A nyelvészeti szakdolgozati szakszemináriumok célja az is, hogy fölkészítsék a hallgatókat az önálló tudományos munkára, segítsék a szakdolgozat elkészítését, tartalmi és formai kidolgozását. Kötelezı olvasmányok: A föntebb megfogalmazottak értelmében általánosan kötelezı irodalom sem adható. A kötelezı és ajánlott irodalom kiválasztása a mindenkori kurzusvezetık tiszte és felelıssége.

44


Irodalomtudományi szakirányok tantárgyleírásai RÉGI MAGYARORSZÁGI IRODALOM SZAKIRÁNY TANTÁRGYLEÍRÁSAI Tantárgy neve: Textológia, filológiai propedeutika és kritikatörténet Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tantárgy célja a hallgatók alapfokú filológiai, textológiai ismereteinek magasabb szintre emelése. Fı témakörei: irodalomtudomány, irodalomelmélet és filológia, segédtudományi ismeretek, paleográfia, a régi magyarországi irodalom filológiájának elméleti és gyakorlati kérdései, a szövegkiadás elmélete és gyakorlata, elektronikus szövegkiadások, az Internet az irodalomtudomány szolgálatában. Az elıadás megismerteti a hallgatókat kritikatörténet és a historia litteraria fogalmával, annak irodalomtörténet-írássá szőkülésével kapcsolatos kérdésekkel, a tudományos irodalom kezdeteivel a középkortól kezdve, az irodalom elméletének magyarországi történetével, valamint ezek fontosabb szerzıivel. Kötelezı olvasmányok: Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. HARGITTAY Emil, Bp., 20033. A modern textológia, Helikon, 1989/3-4. Textológia vagy textológiák, Helikon, 1998/4. Ajánlott olvasmányok: (Új) filológia, Helikon, 2000/4. A hipertext, Helikon, 2004/3. HORVÁTH Iván: Magyarok Bábelben = http://magyar-irodalom.elte.hu/babel/ GOLDEN Dániel, TÓTH Tünde, Turi László: Virtuális örökkévalóság: objektumok a digitális könyvtárban, = Tudományos és Mőszaki Tájékoztatás, 1998. 8-9. 299-314. o.; Palimpszeszt, 10 (1998. április), http://magyar- irodalom.elte.hu/palimpszeszt/10_szam/20.htm. Computerphilologia = http://computerphilologie.uni-muenchen.de/ejournal.html

45


Tantárgy neve: Paleográfia és paleotípia Kredit: 3

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása: A paleográfia nemcsak a kéziratos források olvasásához nyújt szilárd alapot, hanem történeti kérdések felvetéséhez és megoldásához is hozzájárul. A tantárgy célja: rendszeres bevezetés a középkori írások és ısnyomtatványok sajátosságainak ismeretébe, a paleográfia mint elsırangú datálási és kultúrtörténeti segédtudomány terminológiájának, maradandó eredményeinek és megoldandó kutatási problémáinak ismertetése. A gyakorlatok során a hallgatók facsimilével gyakorolják az egyes írástípusok olvasását. Kötelezı olvasmányok: Battelli, G.: Lezioni di paleografia. Vatikán 1949. — Bischoff, B.: Paläographie des römischen Altertums und des Abendländischen Mittelalters. Berlin 1979. — Cappelli, A.: Dizionario di abbreviature latine ed italiane. Milano 1973. — Hajnal I.: L’enseignement de l’écriture aux universités médiévales. Budapest 1959. — Heinemeyer, W.: Studien zur Geschichte der gotischen Urkundenschrift. Archiv für Diplomatik 1 (1955) 320-381, 2 (1956) 250-323, 5-6 (1959-60) 308-429. — Jakó Zs. – Manolescu, R.: A latin írás története. Budapest 1987. — Stiennon, J.: Paléographie de Moyen Âge. (Collection U). Paris 1991. Ajánlott olvasmányok: Folyóiratok: Scriptorium. Bulletin codicologique. Querendo. Magyar Könyvszemle. — Facsimilék és irodalom: Bogdán I.: Papirológia. In: A történelem segédtudományai. Szerk.: Bertényi I. Budapest 1998, 160-175. — Boghardt, M.: Analytische Druckforschung. Hamburg 1977. — Hellwig, H.: Handbuch der Einbandkunde. 1-3. Hamburg 1953-1955. — Mallon, J. – Marichal, R. – Perrat, Ch.: L’Écriture latine de la capitale Romaine a la minuscule. Párizs 1939. — Mazal, O.: Europäische Einbandkunst aus Mittelalter und Neuzeit. Graz 1970. — Steffens, F.: Lateinische Paläographie. Berlin – Leipzig 1929 (repr.: 1964). — Weiss, K. T.: Handbuch der Wasserzeichenkunde. Lipcse 1962.

46


Tantárgy neve: Mőfaj- eszme és hatástörténet I-IV. (Régi magyarországi irodalom) Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3+3+3+3 száma: 4 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: Az irodalomtörténeti elıadás elmélyíti a hallgatók ismereteit a kb. 1530-ig tartó idıszak irodalmi jelenségeirıl, folyamatairól, mőfajairól, íróiról és mőveirıl. Bemutatja a magyarországi irodalom kialakulásának folyamatát, a kronológia és a mőfaji rendszer összefüggéseit, a magyarországi és a világirodalom kapcsolatát, bemutatja az irodalmi folyamatok alakulásában szerepet játszó történelmitársadalmi-vallási eseményeket, a régi irodalom hatását a késıbbi korok alkotásaira. Külön figyelmet fordít a tudományos és a szépirodalom szétválásának kérdésére. Ismerteti a korabeli retorikai és poétikai elméleteket, kitér a nyelvhasználat kérdéseire és a kánon alakulására. Kötelezı olvasmányok: Szöveggyőjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor, szerk. MADAS Edit, Bp., 1992. HORVÁTH János, A magyar irodalmi mőveltség kezdetei Szent Istvántól Mohácsig, Bp., 1931; 1988. HORVÁTH János, Az irodalmi mőveltség megoszlása. Magyar humanizmus, Bp., 1935; 1988. TARNAI Andor, „A magyar nyelvet írni kezdik”. Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, Bp., 1984. MEZEY László, Deákság és Európa. Irodalmi mőveltségünk alapvetésének vázlata, Bp., 1979. Szöveggyőjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Reneszánsz kor, szerk. BITSKEY István, Bp., 1998. Régi magyar irodalmi szöveggyőjtemény. Humanizmus, I, szerk. ÁCS Pál, JANKOVICS József, KİSZEGHY Péter, Bp., 1998. Régi magyar irodalmi szöveggyőjtemény. A 16. század magyar nyelvő világi irodalma, II, szerk. JANKOVICS József, KİSZEGHY Péter, SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, Bp., 2000. Horváth János, A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete, Bp., 1953, 19572. VARJAS Béla, A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei, Bp., 1982. Szöveggyőjtemény a régi magyar irodalomból. Késı-reneszánsz manierizmus és kora-barokk, I, szerk. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., Osiris, 1998. Szöveggyőjtemény a régi magyar irodalomból, II. Barokk és késıbarokk, rokokó, szerk. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., 2000. KLANICZAY Tibor, Reneszánsz és barokk, Bp., 1961; Szeged, 1997. (kijelölt részek) Szöveggyőjtemény a régi magyar irodalomból. Barokk és késıbarokk, rokokó, II, szerk. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., 2000. HORVÁTH János, A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petıfiig, Bp., 19782. (kijelölt részek) A magyar irodalom történetei: A kezdetektıl 1800-ig, szerk. JANKOVITS László, ORLOVSZKY Géza, Bp., Gondolat, 2007. Ajánlott olvasmányok: MEZEY László, Deákság és Európa. Irodalmi mőveltségünk alapvetésének vázlata, Bp., 1979. Szöveggyőjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Reneszánsz kor, szerk. BITSKEY István, Bp., 1998. Régi magyar irodalmi szöveggyőjtemény. Humanizmus, I, szerk. ÁCS Pál, JANKOVICS József, KİSZEGHY Péter, Bp., 1998. Régi magyar irodalmi szöveggyőjtemény. A 16. század magyar nyelvő világi irodalma, II, szerk. JANKOVICS József, KİSZEGHY Péter, SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, Bp., 2000. BITSKEY István, Hitviták tüzében, Bp., 1978. PÉTER Katalin, A magyar romlásnak századában, Bp., 1975. A magyar irodalom története, II, szerk. KLANICZAY Tibor, Bp., 1964. KOSÁRY Domokos, Mővelıdés a XVIII. századi Magyarországon, Bp., 19963.


Tantárgy neve: Szövegolvasás és interpretáció I-III. Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3+3+3 száma: 3 óraszám: 2 szeminárium feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A szemináriumok tematikája kapcsolódik a párhuzamos elıadásokéhoz: elmélyítik az ott megszerzett ismereteket a középkori és a kora újkori magyar irodalom vonatkozásában. A régi magyarországi irodalom szövegeinek értelmezésében szerepet kap a poétikai, retorikai, homiletikai, hermeneutikai és filológiai szempontú értelmezés. Az interpretáció során választ keresünk arra a kérdésre is, hogy az újabb interpretációs elméletek milyen elemzési szempontokat adhatnak a régi szövegek elemzéséhez. A tárgy elvégzéséhez szükséges latin nyelvismeretet a hallgatók a szabadon választható 10 kredit terhére a karon meghirdetett latin nyelvórákon szerezhetik meg. Kötelezı olvasmányok: A régi magyar vers, szerk. KOMLOVSZKI Tibor, Bp., 1979. JANKOVITS László, Accessus ad Janum: A mőértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Bp., Balassi, 2001 (Humanizmus és Reformáció). HORVÁTH Iván, Balassi Bálint költészete történeti poétikai megközelítésben. Bp., Akadémiai, 1982. BÁN Imre, Költık, eszmék, korszakok, vál. és szerk. BITSKEY István, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1997. KOVÁCS Sándor Iván, Az író Zrínyi Miklós, Bp., Akadémiai, 2006. Ajánlott olvasmányok: Az egyes szemináriumvezetık által megadott irodalom.

Tantárgy neve: Medialitás és mővelıdéstörténet I-II. Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3+3 száma: 2 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: Az elıadás az 1800 elıtti magyar mővelıdés fı kérdéseit mutatja be. Témái: oktatás, könyv- és könyvtártörténet, a vallások szerepe, tudományok, mővészetek, mecenatúra, a fıúri udvarok és a városok szerepe a mővelıdésben, az értelmiség szerepe, mindennapi élet. Az elıadásokban az kultúratudományi szempontok is szerepet kapnak, kitekintéssel a társmővészetekre és az irodalom kifelıdésben levı intézményrendszerére. Kötelezı olvasmányok: Fejezetek a magyar mővelıdéstörténet forrásaiból, vál. GAZDA István, Bp., 1996 MADAS Edit, MONOK István, A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektıl 1800-ig, Bp., 20032. KOSÁRY Domokos, Mővelıdés a XVIII. századi Magyarországon, Bp., 19963. Ajánlott olvasmányok: Magyar mővelıdéstörténet, szerk. KÓSA László, Bp., 1998.

48


Tantárgy neve: Szakdolgozati konzultáció I-II. Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 5+6 száma: 2 óraszám: 5+7 konzultáció feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A konzultációk során a hallgató megbeszéli konzulensével a szakdolgozat írása során felmerülı problémákat, rendszeresen beszámol elırehaladásáról, az elvégzett munkáról. A konzulens tanácsokkal segíti a szakdolgozó munkáját a felhasználandó források, a szakirodalom, a dolgozat megszerkesztésének kérdéseiben. A tantárgy felelıse hagyja jóvá a szakon készülı szakdolgozati témaválasztást. Kötelezı olvasmányok: Umberto ECO, Hogyan írjunk szakdolgozatot?, ford. KLUKON Beatrix, Bp., Kairosz, 1996. (Az anyaggyőjtéssel, illetve az idézéssel és jegyzetekkel kapcsolatos részek: 65-132, 187-212) BÍBOR Máté, A magyar irodalom filológiája, http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b161/index.html Az ItK címleírási és jegyzetelési alapelvei, összeállította KECSKEMÉTI Gábor = Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. HARGITTAY Emil, Bp., Universitas, 20033, 9-15. A szakdolgozat témavezetıje által meghatározott mővek. Ajánlott olvasmányok: A szakdolgozat témavezetıje által meghatározott mővek.

49


A KLASSZIKUS MAGYAR IRODALOM SZAKIRÁNY TANTÁRGYLEÍRÁSAI Tantárgy neve: Korszakok, poétikák, kánonok (Klasszikus magyar irodalom) Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tanegység keretében tartandó elıadás a címben jelölt fogalmakat tág kultúratörténeti kontextusban közelíti meg oly módon, hogy a körvonalazódó jelentéslehetıségek az egyes irodalomtudományi irányzatok sajátos applikatív elvárásainak megfeleltethetıek legyenek. Így feladata néhány, a korszakküszöb meghatározásának és „lokalizálásának” problémájával foglalkozó elméleti kezdeményezés bemutatása, melyek kritikus vizsgálata lehetıséget nyújt az egyes korszakok poétikai alakzatait rendszerezı paradigmatika szempontjainak elmélyítésére, s így a magyar irodalom történetének korszakolásához, a kánonképzıdés kérdéseinek taglalásához nélkülözhetetlen szemléleti struktúra elsajátítására. Emellett sor kerül a 19. század kritikatörtének bemutatására, az irodalom-fogalom korabeli változásainak nyomon követésére. A kurzus megismertet a korabeli kiadástípusokkal, a kor textológiai gyakorlatával. Kötelezı olvasmányok: FOUCAULT, Michel, A szavak és a dolgok. Bp., 2000. BROCH, Hermann, Hoffmansthal és kora, Bp., 1988. HORKHEIMER, Max, ADORNO, Theodor W., A felvilágosodás dialektikája, Bp., 1990. BLUMENBERG, Hans, Die Legitimität der Neuzeit, Frankfurt, 1966. KULCSÁR SZABÓ Ernı, Beszédmód és horizont, Bp., 1996. HORVÁTH János: A magyar irodalom fejlıdéstörténete, Bp., 1976. HORVÁTH Károly: A romantika értékrendszere, Bp., 1997.

50


Tantárgy neve: Mőfaj-, eszme- és hatástörténet I-II-III-IV. (Klasszikus magyar irodalom) Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3+3+3+3 száma: 4 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tanegység a részdiszciplínának megfelelıen áttekinti az adott periódus magyar irodalmára vonatkozó különbözı korszakolási elképzeléseket, az irodalmi kánon(ok) alakulásait. Bemutatja az irodalmi élet változásait, a meghatározó mőfajok átrendezıdéseit, a fıbb szerzık életmővét, összefüggésben az európai irodalmakkal. Történeti, mővelıdéstörténeti kontextust és irodalomelméleti szempontokat kínál az egyes mővek értelmezésének hátteréhez. Áttekintést ad a recepciótörténetrıl, ismertetve a fıbb fogalmak kontextusait és újabb megítélésüket. Kötelezı olvasmányok: BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994. NÉMETH G. Béla, Türelmetlen és késlekedı félszázad, Bp., 1972. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A romantika; világkép, mővészet, irodalom = A romantika; világkép, mővészet, irodalom, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, HAJDU Péter, 2001. DÁVIDHÁZI Péter, Egy nemzeti tudomány születése, Bp., Akadémiai, Universitas, 2004. Ajánlott olvasmány: A magyar irodalom történetei, II, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp., Gondolat 2007.

51


Tantárgy neve: Történeti mőfajpoétika Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás kollokvium feltétel: Tantárgy leírása: A tárgy a mőfajelmélet segítségével az irodalmiságot alapvetıen meghatározó mőfajokat mutatja be, különös hangsúlyt helyezve a magyar irodalomban hagyományosan (pl. önéletírás, emlékirat, eposz), majd a romantikától eredeztethetıen újonnan megjelenı mőfajokra, mőfajváltozatokra (regény [pl. történeti regény, irányregény, mővészregény, verses regény], drámai költemény, ballada, elegico-óda, stb.). Kitér a magyar és az európai típusú mőfajrendszer kapcsolataira és a mőfajmódosulások jellemzıire, a mőfajhierarchia korszakmeghatározó szerepére, valamint a modernséggel átalakuló mőfajfelfogásra. Kötelezı olvasmányok: IMRE László, Mőfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, 1996. IMRE László, A magyar verses regény, Bp., 1990. LEJEUNE, Philippe, Önéletírás, élettörténet, napló, Bp., 2003. DOBOS István, Alaktan és értelmezéstörténet, Debrecen, 1995. GENETTE, Gerard, Palimpsestes, Paris, 1982.

52


Tantárgy neve: Szövegolvasás és interpretáció I-II-III.(Klasszikus magyar irodalom) Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3+3+3 száma: 3 óraszám: 2 szeminárium feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy az elméleti órákon megismert interpretációs stratégiákat, a már elsajátított teóriákat a hallgató a mindenkori szöveg valóságán tegye próbára oly módon, hogy ne csak történeti konstrukciókat tudjon sikeresen visszaolvasni a mővekbe, de az egyes irodalomelméleti iskolák és irányzatok szövegelemzı eljárásainak applikációjával maga is végigjárja a jelentésalkotás különbözı lehetıségeit és módozatait. Mindezt annak a belátásnak a reményében, hogy az így létrejövı interrpetáció más eljárások és szövegelemzı metódusok megtermékenyítıjévé válhat. Kötelezı olvasmányok: BÉCSY Ágnes, „Halljuk, miket mond a lekötött kalóz”. Berzsenyi-versek elemzése, értelmezése. Bp., 1998.2 SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Világkép és stílus: történeti-poétikai tanulmányok, Bp., 1980. SZAJBÉLY Mihály, Álmok álmodói: Irodalomtörténeti tanulmányok, Bp., 1997. S. VARGA Pál, „Két világ közt választhatni”: Világkép és többszólamúság Az ember tragédiájában, Bp., 1997.

53


Tantárgy neve: Irodalom és medialitás I-II. Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3+3 száma: 2 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tantárgy teoretikus szempontból az irodalom mediális beágyazottságának és meghatározottságának elméleteivel foglalkozik, s a kérdéskörön belül különös figyelmet fordít a verbális és vizuális reprezentáció viszonyának és kölcsönös feltételezettségének dilemmáira. Hivatkozásait mindenekelıtt a 19-20. sz. irodalmából és mővészetébıl veszi. Kötelezı olvasmányok: Narratívák. Képleírás, képi elbeszélés, I, vál., szerk., a szöv. gond., THOMKA Beáta, Bp., 1998. Kép – képiség, szerk. BACSÓ Béla, Athenaeum, 1993/4. Kép – Fenomén – Valóság, szerk. BACSÓ Béla, Bp., 1997. Lırincz Csongor, A líra medialitása, Bp., 2002. Az esztétikai tapasztalat medialitása, szerk. KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, SZIRÁK Péter, Bp., 2004.

54



55


A MODERN MAGYAR IRODALOM SZAKIRÁNY TANTÁRGYLEÍRÁSAI Tantárgy neve: Korszakok, poétikák, kánonok Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tanegység keretében tartandó elıadás a címben jelölt fogalmakat tág kultúratörténeti kontextusban közelíti meg oly módon, hogy a körvonalazódó jelentéslehetıségek az egyes irodalomtudományi irányzatok sajátos applikatív elvárásainak megfeleltethetıek legyenek. Így feladata néhány, a korszakküszöb meghatározásának és „lokalizálásának” problémájával foglalkozó elméleti kezdeményezés bemutatása, melyek kritikus vizsgálata lehetıséget nyújt az egyes korszakok poétikai alakzatait rendszerezı paradigmatika szempontjainak elmélyítésére, s így a magyar irodalom történetének korszakolásához, a kánonképzıdés kérdéseinek taglalásához nélkülözhetetlen szemléleti struktúra elsajátítására. Kötelezı olvasmányok: FOUCAULT, Michel, A szavak és a dolgok. Bp., 2000. BROCH, Hermann, Hoffmansthal és kora, Bp., 1988. HORKHEIMER, Max, ADORNO, Theodor W., A felvilágosodás dialektikája, Bp., 1990. BLUMENBERG, Hans, Die Legitimität der Neuzeit, Frankfurt, 1966. KULCSÁR SZABÓ Ernı, Beszédmód és horizont, Bp., 1996.

56


Tantárgy neve: Irodalomtudományi iskolák Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: Az elıadás a 20. századi irodalomtudományi iskolák alapvetéseit a legfontosabb szövegek tárgyalása útján tekinti át az orosz formalizmustól és az amerikai Új Kritikától kezdve Bahtyin posztformalista kritikáján keresztül a strukturalizmusig és a strukturális szemiotikáig, míg a félév második felének fı tárgykörei a hermeneutika és recepcióesztétika és a dekonstrukció. A kurzus célja az egyes irányzatok teoretikus tanulmányozásán keresztül az irodalomértelmezıi gyakorlat fejlesztése, tehát nem kizárólag a történeti ismertetés, hanem az egyes irányzatok elméleti alapvetéseibıl következı értelmezıi praxis bemutatása is. Kötelezı olvasmányok: TINYANOV, Jurij, Az irodalmi tény, Bp., 1981. BAHTYIN, Mihail, A szó az életben és a költészetben, Bp., 1985. GADAMER, Hans-Georg, Igazság és módszer, Bp., 1984. JAUSS, Hans Robert, Recepcióelmélet-esztétikai tapasztalat-irodalmi hermeneutika, szerk., KULCSÁRSZABÓ Zoltán, Bp., 1997. MAN, Paul de, Az olvasás allegóriái, Szeged, 1999.

57


Tantárgy neve: Mőfaj-, eszme- és hatástörténet I-II-III-IV. (Modern magyar irodalom) Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3+3+3+3 száma: 4 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tanegység a részdiszciplínának megfelelıen áttekinti az adott periódus magyar irodalmára vonatkozó különbözı korszakolási elképzeléseket, az irodalmi kánon(ok) alakulásait. Bemutatja az irodalmi élet változásait, a meghatározó mőfajok átrendezıdéseit, a fıbb szerzık életmővét, összefüggésben az európai típusú irodalmakkal. Történeti, mővelıdéstörténeti kontextust és irodalomelméleti szempontokat kínál az egyes mővek értelmezésének hátteréhez. Áttekintést ad a recepciótörténetrıl, ismertetve a fıbb fogalmak kontextusait és újabb megítélésüket. Kötelezı olvasmányok: RÁBA György, Csönd-herceg és a nikkel szamovár, Bp., 1986. BODNÁR György, Jövı múlt idıben, Bp., 1998. KULCSÁR SZABÓ Ernı, A magyar irodalolm története 1945–1991, Bp., 1994.2 Ajánlott olvasmány: A magyar irodalom történetei, III, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp., Gondolat 2007.

58


Tantárgy neve: Szövegolvasás és interpretáció I-II-III. (Modern magyar irodalom) Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3+3+3 száma: 3 óraszám: 2 szeminárium feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy az elméleti órákon megismert interpretációs stratégiákat, a már elsajátított teóriákat a hallgató a mindenkori szöveg valóságán tegye próbára oly módon, hogy ne csak történeti konstrukciókat tudjon sikeresen visszaolvasni a mővekbe, de az egyes irodalomelméleti iskolák és irányzatok szövegelemzı eljárásainak applikációjával maga is végigjárja a jelentésalkotás különbözı lehetıségeit és módozatait. Mindezt annak a belátásnak a reményében, hogy az így létrejövı interrpetáció más eljárások és szövegelemzı metódusok megtermékenyítıjévé válhat. Kötelezı olvasmányok: Az elbeszélés módozatai, szerk. JÓZAN Ildikó, KULCSÁR SZABÓ Ernı, SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., 2003. Hang és szöveg, szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR SZABÓ Ernı, SZEGEDY MASZÁK Mihály, Bp., 2003. Vers-Ritmus-Szubjektum. Mőértelmezések a XX. századi magyar líra körébıl, Szerk. HORVÁTH Kornélia, SZITÁR Katalin, Bp., 2005.

59


Tantárgy neve: Irodalom és medialitás I-II. Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3+3 száma: 2 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tantárgy az irodalom mediális beágyazottságának és meghatározottságának elméleteivel foglalkozik, s a kérdéskörön belül különös figyelmet fordít a verbális és vizuális reprezentáció viszonyának és kölcsönös feltételezettségének dilemmáira. Hivatkozásait mindenekelıtt a 19-20. sz. irodalmából és mővészetébıl veszi. Kötelezı olvasmányok: Narratívák. Képleírás, képi elbeszélés, I, vál., szerk., a szöveget gondozta, THOMKA Beáta, Bp., 1998. Kép – képiség, szerk. BACSÓ Béla, Athenaeum, 1993/4. Kép – Fenomén – Valóság, szerk. BACSÓ Béla, Bp., 1997. Lırincz Csongor, A líra medialitása, Bp., 2002. Az esztétikai tapasztalat medialitása, szerk. KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, SZIRÁK Péter, Bp., 2004.

60



61


AZ IRODALOMTUDOMÁNY SZAKIRÁNY TANTÁRGYLEÍRÁSAI

Tantárgy neve: Korszakok, poétikák, kánonok Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tanegység keretében tartandó elıadás a címben jelölt fogalmakat tág kultúratörténeti kontextusban közelíti meg oly módon, hogy a körvonalazódó jelentéslehetıségek az egyes irodalomtudományi irányzatok sajátos applikatív elvárásainak megfeleltethetıek legyenek. Így feladata néhány, a korszakküszöb meghatározásának és „lokalizálásának” problémájával foglalkozó elméleti kezdeményezés bemutatása, melyek kritikus vizsgálata lehetıséget nyújt az egyes korszakok poétikai alakzatait rendszerezı paradigmatika szempontjainak elmélyítésére, s így a magyar irodalom történetének korszakolásához, a kánonképzıdés kérdéseinek taglalásához nélkülözhetetlen szemléleti struktúra elsajátítására. Kötelezı olvasmányok: FOUCAULT, Michel, A szavak és a dolgok. Bp., 2000. BROCH, Hermann, Hoffmansthal és kora, Bp., 1988. HORKHEIMER, Max, ADORNO, Theodor W., A felvilágosodás dialektikája, Bp., 1990. BLUMENBERG, Hans, Die Legitimität der Neuzeit, Frankfurt, 1966. KULCSÁR SZABÓ Ernı, Beszédmód és horizont, Bp., 1996.

62


Tantárgy neve: Irodalomtudományi iskolák Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: Az elıadás a 20. századi irodalomtudományi iskolák alapvetéseit a legfontosabb szövegek tárgyalása útján tekinti át az orosz formalizmustól és az amerikai Új Kritikától kezdve Bahtyin posztformalista kritikáján keresztül a strukturalizmusig és a strukturális szemiotikáig, míg a félév második felének fı tárgykörei a hermeneutika és recepcióesztétika és a dekonstrukció. A kurzus célja az egyes irányzatok teoretikus tanulmányozásán keresztül az irodalomértelmezıi gyakorlat fejlesztése, tehát nem kizárólag a történeti ismertetés, hanem az egyes irányzatok elméleti alapvetéseibıl következı értelmezıi praxis bemutatása is. Kötelezı olvasmányok: TINYANOV, Jurij, Az irodalmi tény, Bp., 1981. BAHTYIN, Mihail, A szó az életben és a költészetben, Bp., 1985. GADAMER, Hans-Georg, Igazság és módszer, Bp., 1984. JAUSS, Hans Robert, Recepcióelmélet-esztétikai tapasztalat-irodalmi hermeneutika, szerk., KULCSÁRSZABÓ Zoltán, Bp., 1997. MAN, Paul de, Az olvasás allegóriái, Szeged, 1999.

63


Tantárgy neve: Irodalom és medialitás I-II. Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3+3 száma: 2 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A tantárgy az irodalom mediális beágyazottságának és meghatározottságának elméleteivel foglalkozik, s a kérdéskörön belül különös figyelmet fordít a verbális és vizuális reprezentáció viszonyának és kölcsönös feltételezettségének dilemmáira. Hivatkozásait mindenekelıtt a 19-20. sz. irodalmából és mővészetébıl veszi. Kötelezı olvasmányok: Narratívák. Képleírás, képi elbeszélés, I, vál., szerk., a szöveget gondozta, THOMKA Beáta, Bp., 1998. Kép – képiség, szerk. BACSÓ Béla, Athenaeum, 1993/4. Kép – Fenomén – Valóság, szerk. BACSÓ Béla, Bp., 1997. Lırincz Csongor, A líra medialitása, Bp., 2002. Az esztétikai tapasztalat medialitása, szerk. KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, SZIRÁK Péter, Bp., 2004.

64


Tantárgy neve: A poétika története és elméletei Értékelés: Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A kurzus a poétika történetét és elméleteit tanulmányozza a poétikafogalom antikvitás-kori változataitól és Arisztotelész alapmővétıl kezdve, melyeket a modern interpretációk fényében vizsgál. Hangsúlyt fektet a poétika 18. és 19. századi alakulástörténetének bemutatására, így tárgyalja Du Marsais és Fontanier, valamint orosz történeti és elméleti poétika képviselıinek mőveit (Veszelovszkij, Potebnya), illetve behatóan foglalkozik a 20. századi poétika meghatározó elméleteivel. Kötelezı olvasmányok: ARISZTOTELÉSZ, Poétika, Bp., 1997. JAKOBSON, Roman, Nyelvészet és poétika. = Uı, Hang – Jel – Vers, szerk. FÓNAGY Iván, SZÉPE György, Bp. 1969, 211-257. RICOEUR, Paul, Az élı metafora, Bp., 2006.

65


Tantárgy neve: A retorika története és elméletei Értékelés: Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi 3 száma: 1 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A kurzus a retorika történetét és elméleteit tanulmányozza a retorikafogalom antikvitás-kori változataitól és Arisztotelész alapmőveitıl kezdve, melyeket a modern interpretációk fényében vizsgál. Hangsúlyt fektet a retorika 18. és 19. századi alakulástörténetének bemutatására, illetve behatóan foglalkozik a 20. századi retorika és poétika meghatározó elméleteivel (liège-i neoretorika, Genette, Barthes, Cohen; valamint Genette, Todorov, Kristeva, Eco, Meschonnic, Ricoeur és Frejdenberg, Zsirmunszkij, Bahtyin, Vigotszkij, Jakobson, Uszpenszkij, Toporov, Lotman, Faryno, Gaszparov stb), különös tekintettel a nyelv eredendı retorikusságának tételét lefektetı Nietzsche-i koncepciót továbbvivı De Man-féle olvasásretorikára. Kötelezı olvasmányok: ARISZTOTELÉSZ, Retorika, Bp., 1998. JAKOBSON, Roman, Nyelvészet és poétika. = Uı, Hang – Jel – Vers, szerk. FÓNAGY Iván, SZÉPE György, Bp. 1969, 211-257. RICOEUR, Paul, Az élı metafora, Bp., 2006. Paul de Man „retorikája”, szerk. FÜZI Gabriella, ODORICS Ferenc, Bp.-Szeged, 2004. Ajánlott olvasmány: ADAMIK Tamás, A. JÁSZÓ Anna, ACZÉL Petra, Retorika, Bp, 2004,

66


Tantárgy neve: Szövegolvasás és interpretáció I-II-III. (Modern magyar irodalom) Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi Értékelés: 3+3+3 száma: 3 óraszám: 2 szeminárium feltétel: nincs gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy az elméleti órákon megismert interpretációs stratégiákat, a már elsajátított teóriákat a hallgató a mindenkori szöveg valóságán tegye próbára oly módon, hogy ne csak történeti konstrukciókat tudjon sikeresen visszaolvasni a mővekbe, de az egyes irodalomelméleti iskolák és irányzatok szövegelemzı eljárásainak applikációjával maga is végigjárja a jelentésalkotás különbözı lehetıségeit és módozatait. Mindezt annak a belátásnak a reményében, hogy az így létrejövı interrpetáció más eljárások és szövegelemzı metódusok megtermékenyítıjévé válhat. Kötelezı olvasmányok: Az elbeszélés módozatai, szerk. JÓZAN Ildikó, KULCSÁR SZABÓ Ernı, SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., 2003. Hang és szöveg, szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR SZABÓ Ernı, SZEGEDY MASZÁK Mihály, Bp., 2003. Vers-Ritmus-Szubjektum. Mőértelmezések a XX. századi magyar líra körébıl, Szerk. HORVÁTH Kornélia, SZITÁR Katalin, Bp., 2005.

67


Tantárgy neve: Irodalomtudományi irányzatok a hermeneutika után I-II. Értékelés: Kredit: Félévek Heti Óratípus: Elıtanulmányi 3+3 száma: 2 óraszám: 2 elıadás feltétel: nincs kollokvium Tantárgy leírása: A kurzus az irodalomtudomány hermeneutika utáni irányzatainak kialakulásával, meghatározó elméleteivel, interpretációs gyakorlatával és fıbb mőveivel ismerteti meg a hallgatókat. Így részletesen tárgyalja a dekonstrukció amerikai és kontinentális változatait, figyelmet fordít az irodalom kultúratudományi fordulatának mőveire és eredményeire, valamint a feminista és a posztkoloniális diszkurzus egyes szövegeire. Kötelezı olvasmányok: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, szerk. BÓKAY Antal, SÁRI László, SZAMOSI Gertrud, VILCSEK Béla, Bp., 2002, 265-681. DERRIDA, Jacques, Grammatológia. Elsı rész, Szombathely-Párizs-Bécs-Budapest, 1991. ORBÁN Jolán, Derrida írás-fordulata, Pécs, 1994. De Man, Paul, Olvasás és történelem, Bp., 2002. A feminizmus találkozásai a (poszt)modernnel, szerk. SÉLLEI Nóra, Debrecen, é. n.

68



69

Kérelem a Magyar nyelv és irodalom mesterszak (MA) indítására

Recommend Documents