MET Konferencia Balatonalmádi, 2011. június 8-9.
AZ EGYSÉGES EURÓPAI ENERGIAPIAC FEJLŐDÉSE Dr. Molnár László ETE főtitkár 1
A liberalizáció alakulása az EU tagállamokban • A 90-es évek elejére az érett piacgazdaságokban már szinte minden területen szabadpiaci verseny uralkodott, kivéve néhány vezetékes szolgáltatást, így a vasutat, a távközlést és a gáz- és villamosenergia ellátást, ahol vertikális monopóliumok uralták a piacot. • Ennek a helyzetnek a megszüntetését az Európai Bizottság szükségesnek tartotta, mert szerintük az energiapiac liberalizációja elősegíti az árak csökkenését, javítja az energiaellátás biztonságát, fokozza az energiahatékonyságot és hozzájárul a megújuló energiák elterjedéséhez. • A liberalizált energiapiac legfőbb jellemzői a decentralizált tulajdonosi kör, a nagyszámú, versenyző piaci szereplő, a villamosenergia ill. a gáz termelés, szállítás és elosztás szétválasztása továbbá szabad hozzáférés a piachoz. • A piacnyitástól az Európai Bizottság a gazdasági és műszaki hatékonyság erőteljes javulását, a fogyasztók helyzetének kedvezőbbre fordulását és a környezet állapotának javulását várta. Emellett a termelő illetve a szolgáltató szabad megválasztásától a szolgáltatás minőségének és az ellátás biztonságának javulását is feltételezték. Feltevésük szerint a verseny kikényszeríti a hatékonyság javulását, az így kialakuló innovatív megoldások az árak csökkenéséhez vagy az áremelkedés 2 lelassulásához vezethetnek.
Az EU joganyag fejlődése, hatásai Az EU célja: ne legyen 27 elszigetelt piac, hanem egyetlen egységes piac, ahol a termelők és szolgáltatók (és a kereskedők) versengenek egymással. Ez hosszú utat jelent, főleg a lakossági piacon (egyetemes szolgáltatás). 1.Direktíva: az árampiacon sikeres, lenyomta az árakat 2. Direktíva: az egységes európai piac nehezen alakul, a nagy multik gátolják. Maradnak a főképp nemzeti piacok, lassan épülnek megfelelő határkeresztező kapacitások (nehéz távvezetéket építeni). 3. Direktíva: lásd később 3
Monopólium vs. Piaci verseny Monopólium
Piaci verseny
Villany v. Gáz termelés
Átvitel
Rendszer irányítás
Szervezett piac
Elosztás
Ellátás
Egy szereplős monopólium (állami vagy magántulajdon) 4 Több szereplős verseny
A liberalizáció hatásai az EU-15-ben Nagyipari fogyasztók vill.en. árai, 1995-2004. 1995-ös árak, adók nélkül 1995-2003 között az EU-15-öknél a villamosenergia árak 20%-kal csökkentek 140,0 130,0 120,0
Olaszo.
A liberalizáció sokfelé lenyomta az árakat, de a kormányok adókkal vissza-emelték az árakat
110,0
UK
100,0 %
EU átlag
90,0 80,0 70,0 60,0
Franciao. Németo.
19 ju 95 l1 99 5 ja n. ju 96 l1 99 6 ja n. ju 97 l1 99 7 ja n. ju 98 l1 99 8 ja n. ju 99 l1 99 9 ja n. ju 00 l2 00 0 ja n. ju 01 l2 00 1 ja n. ju 02 l2 00 2 ja n. ju 03 l2 00 3 ja n. ju 04 l2 00 4
50,0
2004-től az emelkedő primer energia árak felülírták a liberalizáció árcsökkentő hatásait
ja
n
5
Versenypiaci modellek:
Kockázat csökkentési modell (Az „Erős Állam” visszatérése) • A kormány erős és közvetlen szerepet játszik a gáz és villamos energia ipari beruházások előmozdításában • A kormány maga fektet be vagy garanciát vállal a magánberuházók befektetéseinek megtérülésére direkt (hosszútávú PPA-k) vagy indirekt (pl. adókedvezmény, garantált tőkearányos megtérülés az árszabályozás révén) módszerekkel • Ez a megoldás aránylag jó ellátás-biztonsághoz vezet, de több hátránnyal jár együtt (túl-beruházás, alacsony gazdasági- és energia-hatékonyság, energia pazarlás, energiahatékonysági beruházások lefékezése, GDP csökkenés) 6
Versenypiaci modellek:
Az erős kockázatvállalási modell (Az „Olajtársaság Model”) • Kockázatosak az energia szektori beruházások – ezért olyan résztvevőkre van szükség, akik képesek vállalni a kockázatokat. Csak a legerősebb szereplők alkalmasak. • Az energia szektorban a vertikálisan integrált nemzeti modell helyét átveszi részben vertikálisan integrált nemzetközi (horizontális) modell • A modell előnyei: piacbarát megoldás, és nem igényel állami támogatást-tőkét • A modell kockázatai: a multinacionális gáz és villamos energia vállalatok nem érdekeltek magas tartalékkapacitások kiépítésében. Ez befolyásolhatja az ellátás 7 biztonságot és csúcsfogyasztáskor ár-csúcsokhoz vezethet
A jövőt meghatározó EU célkitűzések 1. 3x20+10 (2007) 20 %-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 20 %-ra növeli a megújulók részarányát (Magyarország 13% ill. 14,65%) 20 %-kal javítja az energiahatékonyságot 10 %-os arányt kell elérniük a bioüzemanyagoknak
2. 3. Energiacsomag (2009) --Tulajdonosi szétválasztás (TSO, ITO, ISO), fogyasztóvédelem, intelligens mérők --Egységes energia piac 2014-ig; Nem lehet egy ország sem sziget üzemben 2015-ig
3. Európa 2020 Stratégia (2010) A Bizottság a következő kiemelt uniós célokat javasolja 20202020-ra: ra: – A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. – Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. – Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlatéghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket. (10% Ø) – Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy a fiatalok 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. 8 – 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.
Mérföldkövek a piaci liberalizációban • • • • • • •
• •
1998.: A piaci liberalizáció kezdete 2004. július: Az energiapiac megnyitása a piaci szereplők részére. 2007. július: A háztartások előtt is megnyílik az energiaszolgáltatók piaca. 2007. szeptember 19.: A Bizottság beterjeszti a közös energiapiac megvalósítását célzó harmadik jogszabálycsomagot 2008. február: megjelenik az első alternatív szolgáltató a magyar lakossági gázpiacon 2009. március 23.: Az Európai Parlament és a Tanács (a cseh elnökség vezetésével) képviselői megállapodnak a harmadik energia-csomagról. 2010. december 8.: Az Európai Bizottság javaslata a nagykereskedelmi árampiacok újraszabályozására, az energiatőzsdék átláthatóságának növelésére. 2011. január: Az első magyarországi lakossági gázszolgáltató csődje rendezetten zajlik, a fogyasztókért már több szolgáltató verseng. 2011. február: Az Európai Tanács csúcsértekezlete elsősorban a gázrendszereket összekötő infrastruktúráról, illetve az EU 9 energiadiplomáciájáról (a különböző EU-n kívüli fölgázmezők) tárgyal.
A vertikális társaságok tulajdonosi szétválasztása Az EU 3. energiapiaci liberalizációs csomagjának legújabb elemei A vertikálisan integrált társaság (VIT) energiát termel, szállít, eloszt, tárol és energiával kereskedik. Az EU „3. Energiapiaci csomag” (2009. augusztus) szerint a szétválasztás az alábbi lehet: 1. Tulajdonosi szétválasztás: külön társaságé az átviteli hálózat, és ez a társaság a rendszerirányító (TSO modell) 2. Működtetési szétválasztás: független átviteli társaságok, független rendszerirányító (ISO modell) 3. A VIT érdekeitől független átviteli irányítót (Independent Transmission Operator – ITO modell) kell létrehozni. Az ITO esetén az átviteli hálózat a társaság tulajdonában marad, de a társaság nem rendelkezik felette. 2009. decemberben a magyar országgyűlés a MOL és az MVM részére az ITO megoldást írta elő. A gáz- illetve villamos-ipari ITO független, azonban a MOL illetve az MVM Csoporton belül marad. A 2011. tavaszi új VET-GET felkínálja a 3 megoldást. 10
Az EU 3. energiapiaci liberalizációs csomagjának további elemei • Nemzetközi rendszerirányítók felállítása (Cél:Cooperating for reliable operation, optimal management and sound technical evolution of the European electricity transmission system. Helping ensure security of supply. Meeting the needs of the liberalized EU Internal Energy Market and facilitating market integration).
– ENTSO-E: villamos rendszerirányító (European Network of Transmission System Operators for Electricity) – ENTSO-G: gázipari rendszerirányító (European Network of Transmission System Operators for Gas (ENTSOG) works to promote the completion and functioning of the internal market and cross-border trade for gas and to ensure the optimal management, coordinated operation and sound technical evolution of the European natural gas transmission network.
• Európai regulátor felállítása (ACER) (ACER's mission is to assist National Regulatory Authorities in exercising, at Community level, the regulatory tasks that they perform in the Member States and, where necessary, to coordinate their action.)
Az ACER irányelveket dolgoz ki, egységesít • További elemek: Intelligens mérők és fogyasztóvédelem 11 2014-2015-re ki kell alakítani az egységes EU energia-piacot.
Gázipari liberalizáció Jelentős eltérések az árampiachoz képest • Erősen limitált számú termelő, ezért kisebb verseny • Nagy szezonális ingadozás a gázfogyasztásban, illetve az országonkénti gázfelhasználásban • TOP hosszútávú szerződések, olajindexált árakkal. • Van egy szekunder piac – a spot piac – ahol az árak olcsóbbak a TOP áraknál. Spot piac részben megtöri a TOP-t. • Óriási nem-konv gázkészleteket találnak (5-szöröse a konvnak). Amerikában a nem konv gáz feltörése letörte az árakat, US alig importál, szállítói piac kezd kialakulni. • Kérdés: lesz-e igazi gáz versenypiac? (Lesz-e kínálati 12 gázpiac, új határkeresztező vezetékek épülnek-e?)
Hazai gázipari jövőkép A hazai gázpiac jövőbeni fejlődése szempontjából a REKK tanulmánya szerint két forgatókönyvet kell megvizsgálni: a. BAU. Amennyiben az Energiastratégia időtávján belül nem valósulnak meg további, nem orosz irányú beszerzést is lehetővé tevő (nyugati irányú) gázhálózati fejlesztések, akkor 2015-2030 között a hazai gáz nagykereskedelmi árszint egy a jelenlegihez hasonló, olajindexált, pályán fog mozogni. b. POLICY. Az Energiastratégia időtávján a hazai gázszállítási infrastruktúra olyan jellegű fejlesztésére kerül sor, amely Magyarország számára a kontinentális Európa gázpiacaihoz – s így közvetett módon az LNG forrásokhoz is – fizikai és kereskedelmi hozzáférést biztosít, és elősegíti a piaci alapú, az olajindexáltnál várhatóan kedvezőbb európai nagykereskedelmi gázár hazai térnyerését. A nem orosz irányból történő importot lehetővé tevő határösszekötő vezetékekbe történő beruházás költséges ugyan, de 13 javítja hazánk gázbeszerzési alkupozícióját.
Az EU energetikai jövőképe: prioritások 2020-ra a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiáért
Energiahatékonyság - Az EU kezdeményezéseinek a legnagyobb energia-megtakarítást ígérő két szektorra, a közlekedésre és az épületenergetikára kell összpontosítaniuk. A Bizottság 2011 közepéig beruházás ösztönző és innovatív pénzügyi eszközöket dolgoz ki, annak érdekében, hogy az ingatlantulajdonosokat és a helyi szerveket segítse az ingatlan-felújítások, valamint az energia-megtakarítást célzó intézkedések finanszírozásában
Integrált áram piac és szükséges infrastruktúra - A Bizottság 2015-öt jelölte meg céldátumként, a belső energiapiac teljessé tételére, ezt követően már egyetlen tagállam piaca sem működhet a többitől elszigetelve.
Vezető szerep a technológia és innováció területén - A közlemény négy nagyszabású, Európa versenyképessége szempontjából kulcsfontosságúnak számító projekt elindítását irányozza elő. Ezek a projektek az intelligens energiahálózatok, a villamosenergiatárolás új technológiáira, a második generációs bioüzemanyagok kutatására, valamint a városi területek takarékosabb energiafelhasználását biztosítani hivatott úgynevezett „intelligens városok” partnerségére irányulnak.
Biztonságos, és megfizethető energia, aktív fogyasztók - A Bizottság új intézkedéseket javasol az árak összehasonlíthatósága, a szolgáltató váltás, valamint a világos, átlátható számlázás területén.
Globális fellépés energiaügyekben - a javaslat szerint az EU-nak össze kell hangolnia a harmadik országokkal fennálló kapcsolatait. Az EU energiapiacában való részvétel iránt érdeklődő, és annak feltételrendszerét elfogadó országok további 14 integrálása érdekében javasolt az Energia Közösséget létrehozó szerződés kiterjesztése.
EU energia infrastruktúra fejlesztése
Magyar részvétel: 1. Közép-délkelet európai elektromos hálózat (kék) 2. Észak-déli gázhálózat (lila) 3. Déli gáz-korridor (piros) Az infrastruktúra fejlesztések növelik az ellátás biztonságát, és remélhetőleg csökkentik az árakat ill. fékezik az áremelkedéseket. De a fölös 15 beruházások áremelő hatásúak.
2015 utáni jövőképünk:
Földgáz forrás és tranzit diverzifikáció
16
