AZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

AZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA


Tartalom Bevezetés ........................................................................................................................ 5

I.

1. Az SZMSZ célja, tartalma ............................................................................................... 5 2. Az SZMSZ hatálya .......................................................................................................... 5 Intézményi alapadatok .................................................................................................... 5

II.

1. Intézményi azonosítók..................................................................................................... 5 2. Az intézmény feladat ellátási rendje ............................................................................... 6 3. Az intézménybe felvehetők létszáma .............................................................................. 8 4. A gazdálkodás megszervezésének módja ....................................................................... 8 4.1. III.

A feladat ellátását szolgáló vagyon .......................................................................... 8

Szervezeti felépítés ......................................................................................................... 8

1. Az intézmény felelős vezetője......................................................................................... 8 2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai ................................................................... 9 3. Az igazgató nem vezető beosztású közvetlen munkatársai ............................................. 9 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes helyettesítésének rendje ............ 9 5. A vezető helyettesek ...................................................................................................... 10 6. Az intézmény szervezeti felépítése ............................................................................... 10 7. A pedagógiai munka ellenőrzése................................................................................... 11 8. Gazdasági szervezet felépítése és feladata .................................................................... 13 9. Az intézmény működési rendje ..................................................................................... 13 9.1.

A nevelőtestület működési rendje .......................................................................... 13

9.2.

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak .......................................................... 16

9.3.

Tanulók közösségei ................................................................................................ 18

9.4.

Szülői szervezetek .................................................................................................. 19

9.5.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája ......... 19

9.6.

A diákönkormányzat és az intézmény vezetője közötti kapcsolattartás formája és rendje ..................................................................................................................... 22

9.7.

Az iskolai sportkör (DSE) és az intézmény vezetője közötti kapcsolattartás formája és rendje ................................................................................................... 22

9.8.

A kollégium és az intézmény vezetője közötti kapcsolattartás formája és rendje . 22

9.9.

A szülőkkel való kapcsolattartás formája és módja ............................................... 23

9.10. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ................................................. 24 9.11. Az intézmény vezetője és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje ..................................................................................................................... 26 2

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata IV.

Az intézmény munkarendje .......................................................................................... 27

1. A tanév rendje ............................................................................................................... 27 2. A tanórák rendje ............................................................................................................ 27 3. Az intézmény munkarendje ........................................................................................... 30 4. Ügyeleti rend ................................................................................................................. 31 5. Az iskolában tartózkodás rendje, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel................................................................................................................. 31 6. Az intézmény egyéb létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ................... 31 7. A felnőttoktatás formái .................................................................................................. 31 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje....................................................................... 33 A tanulói jogviszonnyal összefüggő eljárások ............................................................. 34

V.

1. Hiányzás ........................................................................................................................ 34 2. Késés ............................................................................................................................. 34 3. A tanulók jutalmazásának elvei..................................................................................... 35 4. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyon jogára vonatkozó díjazás szabálya ........................................................................................................................ 35 5. Fegyelmi szabályok ....................................................................................................... 35 6. Anyagi károkozás .......................................................................................................... 41 7. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségek megszegésének egyéb büntetései ....... 41 VI.

Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ................................... 42

1. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyv támogatás iskolai szabályai ............. 42 1.1.

A tankönyvellátás célja és feladata ........................................................................ 43

1.2.

A tankönyvfelelős megbízása ................................................................................ 43

1.3.

A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése ......................................................... 44

2. Az elektronikus és az elektronikusan előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje.................................................................................................... 45 VII.

Intézményi védő, óvó előírások .................................................................................... 48

VIII. Az iskolai könyvtár működési szabályzata................................................................... 50 1. Az iskolai könyvtár működésének célja, a működés feltételei ...................................... 50 1.2. A könyvtár azonosító adatai ...................................................................................... 51 1.3. Tárgyi és személyi feltételek ..................................................................................... 51 2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai ............................................. 51 3. A könyvtár állománya, a gyűjtemény szervezése ......................................................... 52 3.1.

Az állomány alakítása és gazdálkodása ................................................................. 52 3

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 3.2.

Gazdálkodás ........................................................................................................... 54

4. A könyvtár szolgáltatásai .............................................................................................. 54 5. A könyvtár használata ...................................................................................................... 54 5.1. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja ................................................. 54 5.2. A könyvtárhasználat szabályai .................................................................................. 54 5.3. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje ......................................................................... 55 IX.

Egyebek ........................................................................................................................ 69

X.

Záró rendelkezések ....................................................................................................... 69 1. A SZMSZ hatálybalépése.............................................................................................. 69 2. A SZMSZ felülvizsgálata .............................................................................................. 70 3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai ........................................ 71

4


I.

Bevezetés

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1.

Az SZMSZ célja, tartalma

A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2.

Az SZMSZ hatálya

A szervezeti és működési szabályzatban és mellékleteit képező egyéb szabályzatokban foglaltak megismerése és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden dolgozójának, az iskola tanulóinak, valamint mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség. Jelen szervezet és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az ESZI könyvtárában munkaidőben, továbbá az ESZI honlapján.

II. Intézményi alapadatok 1.

Intézményi azonosítók

Az intézmény hivatalos neve: Energetikai Szakközépiskola és Kollégium, Az intézmény feladatellátási helye: Székhelye: 7030 Paks, Dózsa György út 95. Telephelye: Kollégium Címe: 7030 Paks, Gagarin u. 3. Alapítói határozat: 15/1986. (III. 28.) Tolna Megyei Tanács Határozata Nyilvántartásba vétel száma: 1/508-6/2000., és módosítása 1202/2001. (A két határozat együtt érvényes.) Alapító okirat kelte: 2012. november 28. Alapítás időpontja: 1986. március 28. OM azonosító: 036396

5

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata KSH azonosító: 18860366 8532 599 17 Adószám: 18860366-2-17 Bankszámlaszám: 10300002-10509001-49020010 Fenntartó szerv megnevezése: ESZI Intézményfenntartó és Működtető Alapítvány 7030 Paks, Dózsa György út 95. A törvényességi felügyeletet ellátja: Tolna Megyei Kormányhivatal Működési (ellátási) területe: Magyarország. Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. A gyermekétkeztetés ellátásának módja: A tanulók étkeztetése az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tulajdonában és az ESZI Intézményfenntartó és Működtető Alapítvány kezelésében lévő, külső vállalkozói szerződés keretében üzemelő konyhaétteremben történik. 2.

Az intézmény feladat ellátási rendje Intézmény ellátandó alaptevékenysége: TEÁOR’08 szám Megnevezés 85 Oktatás 853 Középfokú oktatás 8531 Általános középfokú oktatás, Fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás: sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása keretében: - mozgásszervi fejlődési zavarral küzdő - érzékszervi fejlődési zavarral küzdők (látás-hallás) - értelmi fejlődési zavarral küzdők (tanulásban akadályozott) - beszédfogyatékossággal küzdők - halmozottan fogyatékos (több fogyatékosság együttes előfordulása esetén) - pszichés fejlődési zavarral küzdők (ezen belül tanulási zavarral küzdőkdislexia, disgráfia, discalculin, továbbá figyelemzavarral küzdők, valamint magatartásszabályozási zavarral küzdők) 8532

Szakmai középfokú oktatás Fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás: sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása keretében,(amennyiben szakmai alkalmassági összeférhetetlenség nincs): - mozgásszevi fejlődési zavarral küzdők - érzékszervi fejlődési zavarral küzdők (látás-hallás) - értelmi fejlődési zavarral küzdők (tanulásban akadályozott) - beszédfogyatékossággal küzdők 6


854 8541 8542 855 8551 8552 8559 856 8560

- halmozottan fogyatékos (több fogyatékosság együttes előfordulása esetén) - pszichés fejlődési zavarral küzdők (ezen belül tanulási zavarral küzdőkdislexia, disgráfia, discalculin, továbbá figyelemzavarral küzdők, valamint magatartásszabályozási zavarral küzdők) Felső szintű oktatás Felső szintű nem felsőfokú képzés Felsőfokú oktatás Egyéb oktatás Sport, szabadidős képzés Kulturális képzés M.n.s. egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység Oktatást kiegészítő tevékenység

55 559 5590

Szálláshely-szolgáltatás Egyéb szálláshely-szolgáltatás Egyéb szálláshely-szolgáltatás

Alaptevékenységét kiegészítő egyéb tevékenység TEÁOR’08 szám

Megnevezés

55 552 5520 56 562 5629

Szálláshely-szolgáltatás Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Vendéglátás Rendezvényi étkeztetés és egyéb vendéglátás Egyéb vendéglátás

68 682 6820

Ingatlanügyletek Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

62 620 6209

Információ-technológiai szolgáltatás Információ-technológiai szolgáltatás Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

82 821 823 8230

Adminisztratív, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

7

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 93 931 9319 932 9329

Sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység Sporttevékenység Egyéb sporttevékenység Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény. Az intézmény felnőtt oktatási tagozattal is rendelkezik.

3.

Az intézménybe felvehetők létszáma

Az intézménybe felvehető legmagasabb tanulói létszám: 760 fő (nappali tagozat) 4.

A gazdálkodás megszervezésének módja

Az ESZI Intézményfenntartó és Működtető Alapítvány, mint fenntartó éves költségvetésében, gazdálkodási tervében biztosított keretből önálló gazdálkodást folytató szerv. 4.1. A feladat ellátását szolgáló vagyon A feladat ellátását szolgáló vagyon: a paksi 3321/1., a 3322. és az 5163. helyrajzi számú ingatlanok, továbbá a használati joggal átadott ingóságok. Az intézmény épületének tulajdonjoga: a fenntartó – az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által alapított ESZI Intézményfenntartó és Működtető Alapítvány – rendelkezik a feladat ellátásához szükséges ingatlanokkal. Az Alapítvány rendelkezési jog keretében – az Alapító (MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság 7031 Paks, Pf. 71. Hrsz: 8803/15.) és az Alapítvány között a 2001. június 29. napján megkötött és 2003. április 16. napján módosított megállapodás alapján – birtoklási és térítésmentes használati és hasznok szedési joggal rendelkezik a szükséges időtartamra, de nem tovább mint az Alapítvány és a Szakközépiskola fennmaradási ideje az Alapító tulajdonát képező paksi 3322, 3321/1 és 5163 helyrajzi számú ingatlanokra, amely ingatlanok a nevelési-oktatási intézmény / Energetikai Szakközépiskola és Kollégium / feladatai ellátásához szükségesek. A vagyontárgyak feletti rendelkezési jog: a fenntartó tulajdonában lévő, a feladat ellátását szolgáló leltárilag átadott ingóságok vonatkozásában az intézet birtoklási és használati joggal rendelkezik. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett a tulajdonosi jogokat az intézmény vezetője gyakorolja.

III.

Szervezeti felépítés

1.

Az intézmény felelős vezetője

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. 8

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Felelős  az iskola szakszerű és törvényes működéséért,  az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az iskolai PP-t,  a takarékos gazdálkodásért,  a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért,  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  a működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása,  az érettségi és szakmai vizsgák törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a tanulók és a dolgozók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Képviseli az intézményt. Rendkívüli szünetet rendelhet el a fenntartó egyetértésével. Feladatkörébe tartozik még:  a diákönkormányzattal, a szülői munkaközösséggel, a szakszervezetekkel és más társadalmi szervezetekkel való együttműködés fenntartása,  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.  a pedagógus etika normáinak betartása és betartatásáért. Az intézményvezető közvetlen munkatársai

2.

    

az igazgatóhelyettesek (közismereti, szakképzési, gazdasági) felnőttképzési vezető tanár gyakorlati képzés vezető tanára kollégiumvezető informatikai központ vezető

Az intézményvezető közvetlen munkatársai, valamint a munkaközösség-vezetők megbízását – a tantestületi véleményezési jogkör érvényesítésével – az igazgató adja maximum 5 évre. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. Az igazgatóhelyettesek és munkaközösség-vezetők feladat- és hatásköre, egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Az igazgató nem vezető beosztású közvetlen munkatársai

3.

   

titkársági főmunkatárs munka- és balesetvédelmi felelős tűzvédelmi felelős ifjúságvédelmi felelős

Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes helyettesítésének rendje

4. 

Az igazgató az előzőekben megfogalmazott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 9

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 

Az intézményvezetőt távollétében teljes jogkörrel helyettesítheti a szakképzési igazgatóhelyettes, akadályoztatása esetén a közismereti igazgatóhelyettes, kivéve a munkáltatói jogok közül a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével, bérezéssel kapcsolatos döntéseket. Az igazgatóhelyettesek akadályoztatása esetén o egy-egy meghatározott ügyben az illetékes munkaközösség-vezető o felnőttoktatást érintő kérdésekben a felnőttképzési vezető o gazdasági ügyekben a gazdasági igazgatóhelyettes Az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők az intézmény vezetésével kapcsolatos álláspontjukat, az ügyvitel szempontjából elfogadott elveket naprakészen összehangolják.





A vezető helyettesek

5. 

A vezető-helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. A vezető-helyettesek feladat- és hatásköre kiterjed munkakörük egész területére. Munkaköri leírásuk az alapítványi iskola szabályzatának megfelelő. Felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész munkájára, belső ellenőrzések tapasztalataira. Kötelességük az intézményt érintő problémák megoldásában aktívan részt venni. Az épület adottságai miatt rendkívüli helyzet (pl. baleset, életveszély, bűneset, bombariadó stb.) esetén a közvetlen veszély elhárításában a jelen levő vagy legközelebb levő vezetőnek azonnal intézkedni kell az erre vonatkozó szabályzat ismeretében. (ld. Munkavédelmi, Tűzvédelmi Szabályzat). Az esetet azonnal jelentenie kell az igazgatónak.

     

6.

Az intézmény szervezeti felépítése      

Az intézmény vezetője az igazgató. Függelmi felettese az ESZI Intézményfenntartó és Működtető Alapítvány kuratóriumának elnöke. A szervezeti egységek és a vezetői szintek kialakításában az az alapelv érvényesül, hogy az intézmény a feladatait a változó jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően, magas színvonalon láthassa el. A szervezeti egységek kialakítása a munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint az intézmény adottságainak, körülményeinek és lehetőségeinek figyelembe vételével történt. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartást a vezetők közötti feladatmegosztás és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje szabályozza. A munkaközösség-vezetők munkájának koordinálását a szervezetiegység-vezető végzi rendszeres és alkalmanként összehívott megbeszéléseken. A szervezeti egységek munkájukat a hetenkénti vezetőségi üléseken hangolják össze. A megbeszélést az igazgató vezeti.

Szervezeti egységek:   

közismereti terület szakképzési terület felnőttképzési terület 10

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata    7.

gazdasági terület informatika központ kollégium

A pedagógiai munka ellenőrzése

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint a pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:  az oktatási igazgatóhelyettes,  a nevelési igazgatóhelyettes,  a szervezési igazgatóhelyettes,  a gazdasági igazgatóhelyettes (gazdaságvezető),  a munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnökök,  a szaktanterem- és szertárfelelősök,  a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),  tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,  a digitális napló folyamatos ellenőrzése,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

11

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A pedagógus munka ellenőrzésének részletes szabályait az SZMSZ 7. számú függeléke tartalmazza.

12

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Gazdasági szervezet felépítése és feladata

8.

Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdasági igazgatóhelyettes látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik az állam normatív támogatása és a fenntartó támogatása felett – anyagi jellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, pénzügyi jellegű ráfordítások és az egyéb és rendkívüli ráfordítások, valamint a beruházási költségek felett vonatkozásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján végzik el pénzügyi és gazdasági feladataikat a gazdasági ügyintézők. Az intézmény vezetője, a gazdasági igazgatóhelyettes és a szakképzési igazgatóhelyettes kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a gazdasági igazgatóhelyettes jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy az állam normatív és a fenntartói támogatás feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. Az intézményi étkeztetés biztosítása Intézményünkben iskolai konyha és étterem működik, melyet a fenntartóval kötött vállalkozási szerződés alapján üzemelteti a vállalkozó. Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyagnorma alapulvételével – jogszabályok alapján állapítja meg az intézmény. A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. §-ában meghatározott személyek gyermekei a normatíva 50%-át fizetik. A kollégium diákjainak étkeztetése szintén az intézményi étteremben biztosított. Az intézmény működési rendje

9. 9.1.  



  

A nevelőtestület működési rendje A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja o az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági igazgatóhelyettese, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja, o a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, szavazati jogkör nélkül. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program, SZMSZ, éves munkaterv elkészítése és annak egységes megvalósítása - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. A nevelőtestület tagjai és az iskolavezetés munkájuk során folyamatos információs munkakapcsolatban állnak. A testületi vélemények kialakításának színterei: nevelőtestületi/szakalkalmazotti értekezletek (az éves munkatervben előre megtervezetten), rövid, rendkívüli munkaértekezletek (az előre nem látható problémák megbeszélésére), osztályozó konferenciák (félévek végén), tanévnyitó, tanévzáró értekezletek (a tanév előkészítése, a tanév munkájának összegzése céljából). 13

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata   

Az óraadó nem tagja a nevelőtestületnek, de a félévi és év végi osztályozó értekezletek meghívottja, a tanuló továbbhaladásának ügyében véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. Az óraadó részt vehet az oktató-nevelő munkával kapcsolatos más nevelőtestületi/szakalkalmazotti értekezleteken is. Az óraadó munkáját az illetékes igazgatóhelyettes segíti.

A nevelőtestület jogkörei 



 



Döntési jogkörébe tartozik o a pedagógiai program, a szervezeti működési szabályzat, a házirend elfogadása és módosítása (Az igazgató ezen dokumentumok előkészítésére a nevelőtestület tagjaiból bizottságot kérhet fel), o a tanév rendjének (tanítás nélküli munkanapok stb.) meghatározása, o az éves munkaterv elfogadása, o az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, o a továbbképzési program elfogadása, o a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, o a tanulók jutalmazása és fegyelmi ügyei, o a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, o a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, o a tanulók tankönyv támogatási elveinek meghatározása, o a minőségi bérpótlék elveinek és szempontjainak meghatározása, o a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének kialakítása, o az iskolai szülői szervezet vagy az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésének elfogadása a nevelőtestület összehívását érintően. Döntési jogkörét - kivéve pedagógiai program és szervezeti és működési szabályzat, házirend, éves munkaterv - átruházhatja valamely szakmai munkaközösségre, vagy a tantestület egy kisebb csoportjára. A felkért képviselő(k) köteles(ek) a tantestületnek beszámolni a végzett munkáról. Egyetértési jogkörébe tartozik o a diákönkormányzat működését érintő kérdésekben való együttműködés Véleménynyilvánítási jogkörébe tartozik o az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezése, o az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapítása, o az iskolai felvételi követelmények meghatározása, o külön jogszabályban meghatározott ügyek tárgyalása, o a továbbképzési és beiskolázási terv elfogadása, o a tanulóközösségek döntési jogkörébe tartozó kérdés, o tantárgyfelosztás megvitatása elfogadás előtt a szakmai munkaközösségek körében, o az igazgatóhelyettesek megbízása illetve a megbízás visszavonása, o vállalkozás indítása, a bevétel felhasználása. Javaslattevő jogköre az iskolai élet minden területére kiterjed.

A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje Egyes feladat és hatásköröket egyedi döntés alapján ruházza át.

14

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A nevelőtestület    



  

a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a munkaközösségre, a szülői közösségre, vagy a diákönkormányzatra. az átruházott jogkör gyakorlóját tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. feladatkörének részleges átadásával – a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból az alábbi feladat- és hatáskörrel és jogosultságokkal: o fegyelmi bizottság: diákok ügyeiben o felvételi bizottság: diákok ügyeiben a létrehozott bizottságok közösségért felelős pedagógusait (osztályfőnököt, bizottságvezetőt) beszámoltatja tanévenként egy alkalommal. A nevelőtestületnek való beszámolási kötelezettség a felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. beszámoltatási feladatát átruházhatja az iskolavezetésre. egy-egy kisebb közösség (osztály, tanulócsoport) nevelési szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését, az adott közösség problémáinak megoldását átruházhatja az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra. az osztályt tanítók közösségének adja át a tanulók továbbhaladásáról szóló döntést.

A nevelőtestület értekezletei 

   



A nevelőtestületi értekezlet tárgya o a pedagógiai program, o a szervezeti és működési szabályzat, o a házirend, o a munkaterv, o az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, o beszámolók elfogadása, o a diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK) szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülői közösség egy tagja meghívható. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt adminisztrátor vezeti, a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: o alakuló, tanévnyitó-, tanévzáró, o osztályozó értekezletek, o félévi és év végi eredményt összegző értekezlet, o őszi és tavaszi nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha kéri o az iskolaigazgató, o az intézmény igazgatóhelyettesei és a kollégium-vezető, o munkaközösség-vezetők o a nevelőtestület egyharmada.

15


  9.2.

A nevelőtestület o értekezlete határozatképes, ha a tantestületnek legalább a kétharmada jelen van. o döntéseit – ha erről jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. o személyi ügyekben titkos szavazással dönt. o titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

Döntési jog Az egyes alkalmazotti közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben  részvételi,  javaslattételi,  véleményezési,  egyetértési,  döntési jogok illetik meg. Javaslattételi jog Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban  a dolgozókat,  azok közösségét,  a tanulói közösségeket,  az iskolával kapcsolatban álló szülőt,  külső oktatót,  óraadót. Véleményezési jog   

Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és a közösségeket. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell.

Egyetértési jog  

Az egyetértési jog az intézkedések meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésekben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért (hatályos jogszabályok).

Döntési jog A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabály rögzít. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50 %+1) többség alapján dönt. 16

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Részvételi jog Az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, amelyekre meghívót kap. Intézményünkben a következő munkaközösségek működnek:          

humán munkaközösség reál munkaközösség idegennyelvi munkaközösség informatika munkaközösség elektrotechnika-elektronika munkaközösség gépész munkaközösség gazdasági-szolgáltatási munkaközösség környezetvédelmi-energetikai munkaközösség osztályfőnöki munkaközösség testnevelés munkacsoport

A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak  

       

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű csoportok tantervének kialakításakor. Kezdeményezhetik pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, részt vehetnek tanulóikkal megyei és országos versenyeken, háziversenyeket szervezhetnek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésére. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák tételsorait. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. 17


Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól referál az intézmény vezetőinek.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai          

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tarthat, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség tagjainál az éves munkaterv alapján órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösségvezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

9.3. Tanulók közösségei Osztályközösség, tanulócsoport    

Azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályt osztályfőnök vezeti. Az osztályközösség az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége osztály diákbizottságot (ODB) és osztálytitkárt választ. Az osztályközösségek diákjai a tanórákon (foglalkozásokon) közösen, egyes órákon csoportbontásban vesznek részt.

Diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. 18

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat számára az intézmény a tevékenység ellátásához szükséges mértékben biztosítja az intézmény helyiségeit, eszközeit. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 9.4. Szülői szervezetek Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. 9.5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. Az igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati képzésvezető, kollégiumvezető, felnőttképzési vezető az alábbi közösségekkel tart kapcsolatot:  szakmai munkaközösségek,  szülői munkaközösség,  diákönkormányzat,  osztályközösségek.

19

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 9.5.1.

A kiadmányozás

Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. A kiadvány bevezető részében, a kiadvány bal felső részén kell feltüntetni az alábbiak:  az intézmény jellemzői (név, cím, irányítószám, postafiók és távbeszélő száma)  az irat iktatószáma,  az ügyintéző neve. A kiadvány jobb felső részén a következőket kell feltüntetni:  az irat tárgya,  az esetleges hivatkozási szám,  a mellékletek száma. Az ügyekkel kapcsolatos kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét zárójelben, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt, a kiadványozó nevét zárójel nélkül "s. k." toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Baloldalon "A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és körbélyegzővel hitelesíti. Postázás A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni - fontos vagy nehezen pótolható iratokat és azokat a kiadmányokat, amelyeknek a címzetthez való eljuttatása különösen fontos ajánlott levélben kell küldeni. Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha átvételének időpontjához joghatás fűződik. Kézbesítéssel rendkívül kivételesen lehet élni. Az intézmény képviseletének szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti 20

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata és működési szabályzat III/4. pontja rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. 9.5.2.      

A munkaközösségek együttműködése részt vesznek és véleményezési jogukat gyakorolják az intézmény pedagógiai programjának korszerűsítésében, végrehajtásában részt vesznek a tanév munkatervének kidolgozásában, értékelésében, ellenőrzésében javaslatot tesznek a szakterületükhöz tartozó tananyagok, tantárgyfelosztás kialakítására részt vesznek a szakmai pályázatok kidolgozásában, javaslatot tesznek adott szakterület pedagógiai továbbképzésen való részvételére, személyi javaslatot terjesztenek elő véleményezési joguk van a továbbképzési program elfogadásához

A munkaközösségek és azok vezetőivel való kapcsolattartás az intézmény vezetésének a fő feladata: igazgató: valamennyi munkaközösség szakmai igh.: szakmai munkaközösségek közismereti igh.: közismereti munkaközösségek Feladatuk:  részt vesznek/részt vehetnek a munkaközösség értekezletein  jóváhagyják a munkaközösség-vezető által javasolt tanmenetet  gondoskodnak az iskolavezetés és a pedagógusok információáramlásról

közötti

folyamatos

A munkaközösségek egymás közötti kapcsolattartásának rendje   

a munkaközösségek éves munkatervüket nyilvánosságra hozzák az ESZI belső honlapján folyamatos, operatív kapcsolatot tartanak egymással féléves és éves beszámoló az elvégzett munkáról, javaslatokról szintén az ESZI belső honlapján nyilvánosságra hozva

A pedagógus munka segítésének módja 



munkaközösség-vezető: o ellátja a mentori feladatokat a gyakornoki besorolású kollégánál o elkészíti a munkaközösség éves munkatervét, féléves, év végi beszámolókat o ellenőrzi és értékeli az illetékes igazgatóhelyettessel együtt a belső ellenőrzési terv alapján a szaktanárok munkáját (óralátogatás, elemzés, értékelés) o felettesének adatot szolgáltat a hozzátartozó szakterületről o javaslatot tesz a munkaközösség személyi, tárgyi, körülményeinek javítására a munkaközösség módszertani, szaktárgyi értekezletet tart szükség szerint szakterületén fejleszti az oktatás nevelés módszereit,

21

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Egyéb értekezletek      

nevelői munkaértekezlet az egyes szakterületen, évfolyamon oktatók értekezletei az azonos feladatok megoldásán dolgozók megbeszélései munka-, szakmai közösségek megbeszélései egy osztályban tanítók közössége aktuális problémát megvitató közösségek

9.6. A diákönkormányzat és az intézmény vezetője közötti kapcsolattartás formája és rendje A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményét és SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével kéri meg. A diákönkormányzat a törvény által meghatározott véleményezési jogát a diákönkormányzatot segítő tanár közvetítése útján juttatja el nevelőtestületnek. A diákönkormányzat jogszerű működéséért és működtetéséért a diákönkormányzatot segítő tanár felel. Részt vesz a diákönkormányzat ülésein. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használatát) az intézmény biztosítja. 9.7. Az iskolai sportkör (DSE) és az intézmény vezetője közötti kapcsolattartás formája és rendje       

A DSE önálló jogi személy önálló gazdálkodással. Elnökség vezeti, melyet a tagság választ. Szakcsoportjait a hagyományok, az igények, és az anyagi lehetőségek függvényében alakítja ki. A DSE elnöke és ügyvezetője az iskola vezetőivel és a testnevelőkkel egyeztetve gondoskodik a tanulók sportolásának biztosításáról. A DSE segíti a mindennapos testnevelés lehetőségének biztosítását szakcsoportjain keresztül, és szervezi a téli sí- illetve más sporttáborokat. Az iskola vezetése és a DSE vezetője egyeztetést tart a sportlétesítmények használati rendjéről, idejéről, díjáról. A sportlétesítmények használatba vételének fontossági sorrendje: o kötelezően meghatározott testnevelési órák o iskolai rendezvények o tömegsport foglalkozások, házibajnokságok o DSE szakcsoportok o külső egyesületek, szervezetek, iskolák stb. o egyéb (pl. konferencia stb.)

9.8. A kollégium és az intézmény vezetője közötti kapcsolattartás formája és rendje A kollégium  az intézményi SZMSZ-ben rögzítetten az intézményen belüli önálló szervezeti egység felelős vezetővel 22


működési, szabályozási rendjét az intézményi SZMSZ alapján részben önállóan, részben igazgatói, illetve nevelőtestületi jóváhagyással alakítja ki  a kollégiumnak, mint nevelő intézményrésznek saját pedagógiai programja van  a kollégiumi nevelőtanárok a nevelőtestület teljes jogú tagjai A szakmai közösségek együttműködése biztosítására a kollégiumi nevelőtanárok közössége folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököket a kollégistákkal kapcsolatos fontos ügyekről. A kollégiumi nevelők és a tanárok kapcsolattartásának fórumai:  szülői értekezlet, fogadóóra  osztályozó értekezlet  tantestületi értekezlet  írásbeli, szóbeli konzultáció A kollégiumi nevelők és a szülők kapcsolattartásának formái:  beszélgetés, telefonbeszélgetés  írásbeli tájékoztatás /levél/  a kollégiumi ellenőrző könyvbe írt bejegyzések  kollégiumi szülői értekezlet az első évfolyamon  kollégiumi nevelőtanári részvétel az osztály szülői értekezletein, félévi és évvégi  osztályozó értekezleteken. A kollégiumi nevelők és a diákok kapcsolattartásának fórumai:  személyes beszélgetés  rendszeres kollégiumi foglalkozások, tanórák  kollégiumi közgyűlés  DÖK-kel való konzultáció

9.9. A szülőkkel való kapcsolattartás formája és módja Szülői értekezletek 

  

Az intézmény o a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart a szülőknek az éves ütemtervben rögzített, a honlapon is közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), o igazgatója az iskola szülői választmányát, összehívhatja, és tájékoztatást adhat az iskola munkájáról, o a szülőket alkalmanként meghívja iskolai rendezvényekre, o a munkatervben rögzítetten – tanévenként legalább 2 szülői értekezletet és fogadóórát tart. Az osztályok, kollégiumi csoportok, szakok szülői közösségei számára a szülői értekezletet általában az osztályfőnök tartja, szükség esetén meghívottként részt vehet az intézmény bármely pedagógusa is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhatnak össze az intézményvezető, az igazgatóhelyettesek, az osztályfőnökök, az oktatásvezetők, a kollégiumi vezető, ha a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldása ezt kívánja. A tanév eleji szülői értekezleten a 9. osztályosok szüleinek bemutatják az osztályban oktató-nevelő pedagógusokat is. 23

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Fogadóórák  

Az intézmény valamennyi pedagógusa a szülővel előre egyeztetett időpontban és a meghirdetett intézményi fogadóórán is fogadja a szülőt. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső diák szülőjét az osztályfőnök az elektronikus naplón keresztül vagy levélben értesíti, és behívja az intézményi fogadóórára.

Írásbeli tájékoztatás    

Az érdemjegyeket, bejegyzéseket, értesítéseket valamennyi pedagógus az elektronikus naplóba írja be. A szaktanár a keletkezett érdemjegyeket egy héten belül rögzíti. A szülő kéréseit, értesítéseit írásban adja be az osztályfőnöknek. A bukásra állók szüleit félév és év vége előtt egy hónappal a szaktanár az elektronikus naplón keresztül értesíti.

9.10. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Külső kapcsolatok kialakításának alapja és kiindulása a belső kommunikáció, a belső kapcsolatrendszerek optimális működése. Az iskola érdeke, hogy megalapozza jó hírnevét partnerei körében, és kivívja az elismerést a társadalom eltérő feladatú rétegeiben is. Az iskola külső partnerei   

     

hatóságok, minisztériumok, felügyeleti szervek (Oktatási Hivatal, Tolna Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet), fenntartó, a kuratórium tagjai, partner iskolák: o általános iskolák, o gimnáziumok, szakközépiskolák, o egyetemek, főiskolák, vállalkozók, támogatók, szakképzésben közreműködő partnerek, beszállítók, egészségügyi- és sportlétesítmények, alapítványok, városi, megyei és országos média, szülők, öregdiákok.

A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelési-oktatási intézmény szakmailag kiemelten kezelendő partnerintézményei. A kapcsolattartás módjai:  együttműködési megállapodás alapján  informális megbeszélés, megegyezés szerint  az intézmény munkatervében rögzítettek mentén

24

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelésétoktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái:  az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken;  a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére;  vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképességfejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal;  évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról;  esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával. Az egészségügyi ellátás rendje A rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos végzi.  Az iskolaorvos az igazgatóval egyeztetett terv szerint külön jogszabályi rendelkezés alapján végzi munkáját.  Az iskolaorvosi rendelési időt – az iskolaorvos és az igazgató előzetes egyeztetése után nyilvánosságra hozzák.  Az iskola dolgozói és tanulói külön jogszabályokban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt.  Az egészségügyi ellátás fő elemei: o kötelező védőnői és szűrővizsgálatok elvégzése, o orvosi vizsgálat, o sportorvosi vizsgálat, o testnevelési csoportbeosztás (felmentettek, könnyített tornára való beosztás), o 9. és 12. évfolyamok fogászati szűrésének megszervezése.  Szűrővizsgálatra iskolán kívül pedagógusi kísérettel mennek a csoportok.  Az előírt kötelező szűrővizsgálatokat a közismereti igazgatóhelyettes szervezi. 25


A különleges eszközigényt nem kívánó szűrővizsgálatokat az intézményen belül bonyolítják. A fertőzésre gyanús tanulót vagy dolgozót orvosi vizsgálatra küldik, és az iskolaorvosnak intézkedni kell a fertőzés megakadályozásáról. Mentálhigiénés tanácsadást az iskola ifjúságvédelmi felelőse végez. Feladatai az intézmény pedagógiai programjában meghatározottak.

PR tevékenység   

Iskolánk a Kommunikációs Tervben foglaltak szerint - folyamatosan felméri partneri igényeit és saját elvárásait velük szemben, ennek tudatában alakítja ki a korrekt, hosszú távú, kölcsönösségen alapuló kapcsolatait, valamint PR stratégiáját. A PR tevékenység az ESZI számára is filozófiát, magatartásformát jelent. A vezetés belső kommunikációs kultúrájának főbb jellemzői: o a belső tájékoztatás hitelessége, időszerűsége, pontossága, o a munkatársak céltudatos tevékenysége, lojalitása o a vezetés linearitása munkatervezés, stratégiák kidolgozása személyzeti politika vonatkozásában.

9.11. Az intézmény vezetője és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje A nemzeti köznevelési törvény alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamara és az intézményfenntartó képviselőiből alakult intézményi tanács a nevelési-oktatási intézménynek a működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma. Iskolánkban – a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján – az alábbi tagokból álló intézményi tanács működik:  szülők  nevelőtestület  települési önkormányzat tagjaiból áll. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot működési rendjében meghatározott tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző értekezletéről készített jegyzőkönyvet a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül az igazgató elküldi. Az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatók. 26

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács működési rendje, valamint munkaprogramja határozza meg.

IV.

Az intézmény munkarendje A tanév rendje

1.    

 

A tanév időtartamáról és általános rendjéről az illetékes miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus második felében történik. A tanév helyi rendjét, programjait a fenntartó utasításának megfelelően a nevelőtestület határozza meg és rögzíti a munkatervben a szülői szervezet és a diákönkormányzat javaslatának figyelembe vételével. Az első tantestületi értekezleten dönt a tantestület o az új tanév feladatairól, o az éves munkatervről. o a felnőttoktatás rendjéről o a tanórán kívüli foglalkozások tervezéséről. Az intézmény pedagógusai a tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat a tanulókkal az első tanítási héten, a szülőkkel az első szülői értekezleten ismertetik. A tanév tagolódása: o szorgalmi időszak o bizonyos évfolyamokon vizsgaidőszak o tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) és nyári vakáció o szakmai gyakorlat A tanórák rendje

2.            

A tanítás – a tantárgyfelosztásnak megfelelően – heti órarend alapján, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben folyik. A tanítási órák időtartama egységesen 45 perc. Vezetői engedéllyel két óra összevontan is tartható. A tanórák között 10 perces szünet van. Az első tanítási óra 7 óra 45 perckor kezdődik. A csengetési rendet a házirend is tartalmazza. Rendkívül indokolt estben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanfolyami felnőtt-, esti és levelező oktatás tanítási rendjét az adott tanévre szóló beosztás tartalmazza. A tanórák látogatására az igazgató vagy igazgatóhelyettesek adhatnak engedélyt. A szaktanárral, az osztályfőnökkel történt egyeztetés alapján a tantestület tagjai is látogathatnak órát.

27

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A tanórán kívüli foglalkozások rendje 

       

Az iskola a tanulók érdeklődési körének, igényeinek és az intézmény lehetőségeinek megfelelően tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A foglalkozások formái: o szakkör, o speciális foglalkozások (felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás), o tömegsport A foglalkozások meghirdetésének határideje időpont, szaktanár megjelöléssel: szeptember első 3 tanítási napja. Jelentkezési lap beadásának határideje: szeptember első hetének utolsó napja. A foglalkozások kezdete: szeptember második hete. A foglalkozások indításának minimális létszáma 10 fő. Amennyiben a csoport létszáma tanév közben 8 fő alá csökken, a tanórán kívüli foglalkozás megszűnik. A foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes. A foglalkozáson való részvétel kötelező, a tanóráról való hiányzás szabályai érvényesek rá. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az illetékes igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében és terembeosztásában.

Szakkör      

a magasabb képzés igényével, a tanulók érdeklődésétől függően, megbízott pedagógus által vezetett, előre meghatározott tematika szerint működő, az igazgató által engedélyezett, a tanórákéval megegyező adminisztrációjú foglalkozás (hiányzás kivételével).

Emeltszintű érettségi felkészítés Az emeltszintű érettségi felkészítés szabályait a Házirend tartalmazza. Felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás 

  

A felzárkóztató foglalkozások és korrepetálások célja o 9. évfolyamon tanulók ismereteinek közel azonos szintre hozása az egyes alaptantárgyakból o felsőbb évfolyamokon a készségek fejlesztése, a lemaradók felzárkóztatása. A felzárkóztató foglalkozásokat az iskola igazgatója engedélyezheti, az adminisztrációs teendők megegyeznek a szakkörével. Korrepetálás évfolyamonként összevontan zajlik, a csoport létszáma 10-12 fő. A szaktanárok a diák fejlődése érdekében javaslatot tesznek korrepetáláson való részvételre, ennek szükségességére a szülő figyelmét is felhívják.

Tanulószoba A tanulószobai foglalkozások rendjét a kollégiumi házirend tartalmazza.

28

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Önképzőkör   

művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, tehetséget kibontakoztató, képesség- és készségfejlesztő célokkal jönnek létre, a tanulói öntevékenységre épül, szakmai irányítását pedagógus vagy külső szakember végzi az iskola igazgatójának megbízása alapján működési rendje a szakkör működési rendjével azonos.

Sportkör   

a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére szolgál. vezetői az intézmény testnevelői. lebonyolításának feltételeit az iskola és a DSE között létrejött tanévenkénti megállapodás rögzíti.

Versenyek és bajnokságok    

Versenyen, bajnokságon való részvétel kiemelkedő teljesítmény függvénye. A készüléshez diákjaink szaktanári felkészítést vehetnek igénybe, a versenyre történő felkészülésre külön időkeret igényelhető, melyet az igazgató hagy jóvá. Az iskolai versenyek tartalmáért, lebonyolításáért a szakmai munkaközösségek felelősek. A szervezést az igazgatóhelyettesek irányítják.

Közösségi szolgálat     

Az 50 óra közösségi szolgálatot minden középiskolai tanuló köteles teljesíteni középiskolai tanulmányai során. A diákok és a szülők a fogadó szervezetek listáját az intézmény honlapján követhetik nyomon. A közösségi szolgálat teljesítéséről naplót vezet az intézmény. Felelőse az osztályfőnök. A közösségi szolgálat helye Paks, vagy a tanuló állandó lakóhelye, vagy maximum 30 km-es körzete. A szülő és diák együtt szervezik meg a szolgálat teljesítését, ha az állandó lakóhelyen vagy annak 30 km-es körzetében történik meg.

Az intézmény a közösségi szolgálati tevékenység megkezdése előtt felkészítőt tart, amelyen kötelező a szolgálatot teljesítőnek részt vennie. Az egyes projektekre az SZMSZ 65. oldalán található jelentkezési lap kitöltésével lehet jelentkezni. A közösségi szolgálat területei:      

egészségügyi szociális és jótékonysági oktatási kulturális és közösségi környezet- és természetvédelmi katasztrófavédelmi 29


3.

közös sport- és szabadidős tevékenység óvódás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, továbbá idős emberekkel. Az intézmény munkarendje

Az iskola hétköznapokon 630-tól 1900-ig tart nyitva. Az intézményben dolgozó pedagógusok munkarendje  a pedagógus munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a kollektív szerződés rögzíti, a köznevelési törvénnyel, valamint a Munka Törvénykönyvével összhangban.  Az iskola pedagógusainak munkarendjét a jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében.  A tanároknak, nevelőknek, oktatóknak, dolgozóknak személyre szóló munkaköri leírás készül, feladataikat a törvények és helyi szabályozók határozzák meg.  A munkaköri leírásokat a vezető-helyettesek készítik el, az intézmény igazgatója hagyja jóvá.  A pedagógus munkakörű dolgozók szabadságát az igazgatóhelyettesek ütemezik és engedélyezik. A szabadságok kiadása nem zavarhatja meg a tanév szorgalmi időszakának rendjét, nem okozhat nem tervezett többletköltségeket.  A pedagógusok napi munkarendjében a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető által jóváhagyott Helyettesítési Rend tartalmazza.  Tanítási napon távol lévő pedagógus helyettesítését a munkaközösség-vezető szervezi, az illetékes igazgatóhelyettes hagyja jóvá. A helyettesítést jóváhagyás után az adminisztratív dolgozók rögzítik az elektronikus naplóban.  Az intézményvezető a pedagógusokat a kötelező óraszámon felüli órák megtartásával, egyéb feladatokkal is megbízhatja.  Az oktató-nevelő munkát segítő munkavállalók munkarendjét, a távollevők helyettesítését a közvetlen felettes vezető határozza meg, és az intézményvezető hagyja jóvá.  A pedagógus munkavállalóknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról a közvetlen vezetőjüket értesíteniük kell. Az intézmény nem pedagógus alkalmazottainak munkarendje  Az egyes részlegek munkavállalóinak napi munkabeosztásában figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását.  A nem pedagógus munkavállalóknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról a közvetlen vezetőjüket értesíteniük kell.  Az intézményvezető szükség esetén rendkívüli munkarendet is elrendelhet. Az intézmény tanulóinak munkarendje  A tanulók munkarendjét az intézményi szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott, a nevelőtestület által elfogadott házirend határozza meg.  A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyre nézve kötelező.  A tanulók a szaktantermeket és a könyvtárat a teremajtókra kiírt nyitvatartási rend szerint vehetik igénybe.

30


  

A tanulók reggel 630 és 730 között az iskolai aula földszintjén és a büfében tartózkodhatnak. 730 és 1400 között tanári folyosóügyeletet biztosítunk. 1400 után a délutáni foglalkozásokat vezető tanárok látják a tanulói felügyeletet. A tanulók az első órai tanóra kezdéséhez 740-re kötelesek az iskola épületébe beérni. A tanóra becsengetéstől kicsengetésig tart. 1. óra 745 - 830 2. óra 840 - 925 3. óra 935 - 1020 4. óra 1030 - 1115 5. óra 1125 - 1210 6. óra 1220 - 1305 7. óra 1315 - 1400 8. óra 1410 - 1455 Becsengetésre minden tanuló köteles a tanterembe menni és a felszerelését előkészíteni. A dupla órát tartó tanár a második óráról való kicsengetésig köteles felügyelni a tanulói csoportra. Tilos a tanórákat indokolatlan módon zavarni. Ügyeleti rend

4.    

Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény vezetője vagy helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Az intézmény hivatalos nyitva tartása az iskola honlapján aktualizált. Az iskolában tartózkodás rendje, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

5.

A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a portánál regisztráltatniuk kell magukat. A portán történő regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve. Az intézmény egyéb létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

6.

Az egyéb helyiségek használati rendjét az SZMSZ 5. számú függeléke tartalmazza. A felnőttoktatás formái

7.  

A felnőttoktatás és képzés szervezése és lebonyolítása a felnőttképzési vezető feladata. A felnőttképzés o folyamatos igényfelmérés alapján 31




o iskolarendszerű változata esti és levelező tagozaton o iskolarendszeren kívüli változata meghatározott program szerint o alapvetően az iskola személyi és tárgyi bázisára támaszkodva o összhangban áll a nappali oktatással, a megrendelők igényeivel. A felnőttoktatás- és képzés területén intézményünk együttműködik o az MVM Paksi Atomerőmű Zrt-vel, o a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Paksi Kirendeltséggel, o a városi önkormányzattal, o a környékbeli vállalkozásokkal, o a megyei és egyéb programok kidolgozóival.

A felnőttoktatás filozófiája  Az intézmény felnőttoktatási filozófiája az alábbiakban foglalható össze: o az oktatás és a gyakorlat megfelelő összekapcsolása, o a tananyagok folyamatos tökéletesítése, a legújabb eredmények, tapasztalatok beépítése, o a résztvevők partnerként való kezelése, o nyílt, őszinte légkör, o jó kapcsolat kialakítása a különböző cégekkel és azok szakembereivel. A felnőttoktatás és vizsgáztatás feltételei  működési és nyilvántartásba vételi engedély, intézményi akkreditációk (nyilvántartásba vétel, illetve lajstromszám)  alapító okirat,  jelentési kötelezettség (Oktatási Hivatal, Tolna Megyei Kormányhivatal, Kamarák, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet),  a vizsga megszervezése, lebonyolítása,  gazdasági, pénzügyi tervezés, lebonyolítás,  adminisztrációs tevékenység,  marketing tevékenység,  képzési programok kidolgozása, beszerzése.  Szervezés o oktatásszervezés o beiskolázás o képzés o vizsgáztatás  Adminisztrációs tevékenység folyamatos végzése o jelentkezési lap, adatlap o felnőttképzési szerződés, o képzési naplók vezetése, o vizsgára való jelentkezés, o vizsgadokumentumok kiállítása  Az intézmény o végbizonyítvány kiadására jogosító képzés esetében a nappali képzésben használatos vizsgabizonyítványokat ad ki, o végbizonyítvány kiadására nem jogosító tanfolyamok elvégzéséről, oktatáson, képzésen való részvételről tanúsítványt állít ki.

32

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

8.

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. a)

Iskolai ünnepélyek, rendezvények:  elsőévesek (9. évfolyam) fogadása, gólyatábor (kommunikációs tréning)  tanévnyitó  diákotthonban játékos szecskaavató  ünnepi műsorral egybekötött gólyabál, az újak köszöntése  karácsonyi ünnepség  vers- és prózamondó, tantárgyi versenyek  szalagtűző ünnepség és bál  ESZI-bál  diáknap, zöld-nap (tanítás nélküli munkanap, DÖK rendezvény)  ballagás  osztálykirándulások  színházlátogatások  pedagógusnap, (az oktatásban dolgozók köszöntése)  tanévzáró ünnepség

b) Megemlékezések:  október 23.-ról,  március 15.-ről,  a kommunizmusról,  a holokauszt áldozatairól,  a Nemzeti Összetartozás Emléknapjáról,  Költészet Napjáról. Az iskolai ünnepségeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagja a házirendben leírtaknak megfelelően köteles megjelenni. A nagyobb iskolai ünnepségeknek a partnerkapcsolatok által meghatározott állandó protokoll vendégei vannak. Jelképeink  A hovatartozást jelképező szimbólumok iskolánk életében is szerepet kapnak. Ilyenek o a címeres nemzeti zászló, o az EU-s zászló, o az iskolazászló, o az iskola logója o MVM PA Zrt. zászló. A tanulók kötelező ünnepi viselete, sportöltözete 

Ünnepi öltözetet a következő iskolai ünnepélyeken kötelező viselni: tanévnyitó, október 23., szalagavató, március 15., ballagás és tanévzáró, továbbá az iskola igazgatója által megjelölt rendezvényeken. 33


Ünnepi öltözet: Lányoknak: sötét szövetszoknya vagy nadrág, fehér blúz, sötét alkalmi cipő. Fiúknak: sötét szövetnadrág, fehér ing, sötét alkalmi cipő. Testnevelésórák  Aki a testnevelésórán tanórai felszerelés hiánya miatt nem vesz részt, azt fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. 

Testnevelés órai felszerelés: Lányoknak: fehér póló, kék rövid sportnadrág, fehér zokni, sportcipő. uszodában: egyrészes úszódressz Fiúknak:

fehér atlétatrikó vagy póló (feliratok és mintázat nélkül), kék rövid sportnadrág, fehér zokni, sportcipő, uszodában: úszónadrág

V. 1.

A tanulói jogviszonnyal összefüggő eljárások Hiányzás

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. A szabályzatunk a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében rögzíti az alábbi szabályokat. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben megfogalmazottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. Egy-egy tanóráról csak a szaktanár engedélyével lehet hiányozni. Amennyiben ez iskolán kívüli elfoglaltságot jelent, akkor az osztályfőnököt is értesíteni kell. Tanévenként 3x1 napot a szülő igazolhat, legkésőbb a hiányzás napjának reggeléig. Többnapos összefüggő hiányzást az igazgató engedélyezhet. Igazolt a tanuló mulasztása, ha távolmaradását orvosi igazolással igazolja, illetőleg a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. A tanuló az igazolást az iskolába érkezéstől számított két munkanapon belül, de legfeljebb az első soron következő osztályfőnöki óráig köteles bemutatni. A szülő (kollégiumi csoportvezető tanár) írja alá az orvosi igazolást, és lehetőleg jelezze, ha a gyermeke megbetegedett. Ha a tanuló a hiányzását követően két hét után sem igazolja a hiányzását, akkor azt igazolatlan hiányzásnak kell tekinteni. 2.

Késés

A tanuló tanóráról való késéseinek igazolására a hiányzásokra vonatkozó szabályok érvényesek. A késések ideje tantárgyanként összeadódik igazolandó órává. A szaktanár a

34

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata késést percben megadva feltünteti az elektronikus naplóban. Késés miatt a tanuló a tanóráról nem zárható ki. Felmentések tanórák látogatása alól A versenyző és vizsgázó tanulóknak a tanulmányi versenyek előtt a következő tanítási órák illetve napok alóli felmentések adhatók:  városi és megyei versenyre a verseny napja;  OKTV első fordulójára a pályamunkát író tanulónak legfeljebb 2 tanítási nap (beleértve a verseny napját is);  OKTV, OSZTV második fordulójára illetve minden országos jellegű verseny második fordulójára legfeljebb 3 tanítási nap (beleértve a verseny napját is);  OKTV, OSZTV döntőjébe illetve országos verseny döntőjébe jutott tanulónak legfeljebb 4 tanítási nap (beleértve a versenynapját is);  nyelvvizsgára: az írásbeli és szóbeli vizsga előtti nap és a vizsga napja;  A jogosítvány megszerzéséhez szükséges vizsgák időtartamára.

A tanulók jutalmazásának elvei

3.

Az iskola tantestülete dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki  tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi,  kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve  hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,  eredményes kulturális tevékenységet folytat,  kimagasló sporteredményt ér el,  a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A tanulók egyéni és csoportos jutalmazásának szabályait a házirend tartalmazza. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyon jogára vonatkozó díjazás szabálya

4.

A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor készített. Fegyelmi szabályok

5.

Fegyelmi vétségek  

Fegyelmi vétségnek minősül az érvényben lévő jogszabályok megsértése, rendőrségi eljárás során feltárt szabálysértés, bűncselekmény, a Házirendben megállapított viselkedési normák, kötelességek megszegése. Azt a tanulót, aki a tanulóviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek nem tesz eleget, rontja az iskola jó hírnevét, illetve az iskolai Házirendet megsérti, figyelmeztetésben, intésben, fegyelmező, ill. fegyelmi büntetésben kell részesíteni. 35

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Súlyos fegyelmi vétségek Az intézményben különösen súlyos megítélés alá esik       

a lopás és nagy kárt okozó szándékos rongálás, testi sértés; az iskolában vagy iskolai rendezvény előtt, alatt szeszesital fogyasztás; a tanítási időben az iskolaépület engedély nélküli elhagyása; kábítószerrel vagy kábítószer hatású egyéb pszichotróp anyaggal való bármiféle tudatos kapcsolat (pl. annak birtoklása, továbbadása, árusítása, vagy fogyasztása), dohánytermék intézmény területére behozása, fogyasztása, terjesztése; 20 igazolatlan óra, amely fegyelmi eljárás megindítását vonhatja maga után; az iskolán kívüli közösségi programokon, az iskola által szervezett külföldi és belföldi utakon az osztály vagy csoport engedély nélküli elhagyása (az eset súlyosságának figyelembevételével); az iskolában és az iskolán kívüli intézményi szervezésű rendezvényeken tanúsított, mások jó ízlését zavaró viselkedés.

Súlyos fegyelmi vétségnek számít a közösségellenes, agresszív, társait megalázó magatartás, a felnőttekkel szembeni tiszteletlen, sértő viselkedés, a társadalmi és közösségi normák megsértése, a rendszeres igazolatlan hiányzás, a lopás kísérlete, ill. lopás, a tanuló saját vagy társai testi épségének veszélyeztetése. A fegyelmi eljárás megindítása Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. A fegyelmi eljárást legkésőbb a tanuló terhére rótt kötelességszegéstől számított 30 napon belül meg kell indítani. Amennyiben a kötelességszegés tényéről a fegyelmi eljárás megindításának jogosultja 30 napon túl értesül, úgy az értesüléstől számított 30 napon belül kell a fegyelmi eljárást megindítani.

36

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás 

  

  

  

A fegyelmi eljárást megelőzően a kötelességszegő diák, a sértett, vagy a diák, tanár, osztályfőnök, szülő, diákönkormányzat egyeztető eljárást kezdeményezhet, amelynek célja a kötelességszegéshez vezető események feltárása, értékelése, az érdeksérelem orvoslása, a kötelességszegő és a sértett közti megállapodás, a fegyelmi eljárás szükségtelenné tétele. Az egyeztető eljárásra akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. Az egyeztetési eljárás önkéntes. Az egyeztető eljárás lefolytatását a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásban jelentheti be a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül. Amennyiben nem kérik az eljárás lefolytatását, továbbá a kérelem elkésik, illetőleg az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell. Az iskola biztosítja az egyeztetés működési kereteit. Az egyeztetési eljárásban részt vesz o a sértett, illetve annak képviselője, o a kötelezettségszegő diák. Az egyeztetési folyamatban részt vehet o az egyeztetés folyamatát segítő személyek (mediátorok), o a diákönkormányzat képviselője, o a kötelezettségszegő osztályfőnöke, o a diák/diákok jogi képviselője/képviselői, o a sértett jogi képviselője, o az osztály szülői szervezetének képviselője, o az intézmény ifjúságvédelmi felelőse. Az egyeztetési eljárást minden olyan személy megtekintheti, akik jelenlétébe az érintett felek mindegyike beleegyezik. Az eljárás eredményét írásban rögzítik, a felek aláírásukkal jelzik, hogy azt tudomásul veszik és teljesítik. Amennyiben a kötelességszegő nem teljesíti az általa vállalt feladatokat, fegyelmi eljárásra kerül sor. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény igazgatója bízza meg a nevelő testület egyik pedagógusát, akinek a személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az intézmény igazgatója kijelöli az eljárás helyszínét és az eljárás időpontját, melyről az érintett feleket írásban értesíti. Az igazgató által megbízott intézményi alkalmazott az egyeztető eljárásról jegyzőkönyvet készít. Az eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő 15 napon belül le kell folytatni.

Fegyelmi eljárás Ha a tanuló tanulói jogviszonyból származó kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője maga kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, a közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni.

37

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Súlyos fegyelmi vétség elkövetése esetén az alábbi fegyelmi büntetéseket lehet kiszabni:  tantestületi megrovás,  szigorú megrovás,  meghatározott kedvezmények csökkentése, illetve megvonása max. 6 hónapig terjedő időszakban (kivétel a szociális kedvezmények és juttatások),  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, amennyiben az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával,  eltiltás adott iskolában a tanév folytatásától (nem tanköteles korú tanuló esetén), amely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok megállapításra kerültek, tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívül súlyos, vagy ismétlődő jellegű,  kizárás az iskolából (nem tanköteles korú tanuló esetén), tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívül súlyos, vagy ismétlődő jellegű.  A háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelő testület bízza meg, a bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A megbízás négy évre szól. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra van szükség, fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás megindításától számított 30 napon belül le kell folytatni. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják - a gyakorlati képzés szervezőjét (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) - a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével - értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője szabályszerű értesítés ellenére illetve a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. A szakközépiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásban, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell venni a területi gazdasági kamarát. A fegyelmi eljárást - lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában - a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. 38

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A Fegyelmi Bizottság azonban a tanuló, ill. képviselője kérésére, illetőleg, ha az ügy jellege megkívánja, hivatalból is korlátozhatja, vagy kizárhatja a nyilvánosságot. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. A bizonyítás A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az iratok, a tanúvallomás a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló mellett, illetve a tanuló ellen szól. A Diákönkormányzat véleményezési jogát a Fegyelmi Bizottság által lefolytatott tárgyaláson gyakorolhatja, de a döntéshozatalban nem vesz részt. A fegyelmi határozat A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét, a rövid indoklást. Ha az ügy jellege megkívánja, a fegyelmi határozat kihirdetését a fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, ill. a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, ill. hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek és képviselőjüknek, az iskolatitkárnak és az 39

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata osztályfőnöknek, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló és - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el (képviselője a Fegyelmi Bizottság), a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az első fokú fegyelmi határozat akkor válik jogerőssé, ha letelt a fellebbezési határidő, és fellebbezést az érdekeltek nem nyújtottak be. Jogorvoslat Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb:  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál;  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel – legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló  közeli hozzátartozója  osztályfőnöke illetve osztálytanítója 40

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata    

napközis nevelője felsős tanuló esetén volt osztálytanítója a fegyelmi vétség sértettje akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.

A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók. A másodfokú fegyelmi eljárás A kollégiumban elkövetett fegyelmi vétséget a kollégium fegyelmi bizottsága tárgyalja. A kollégiumi fegyelmi ügyekben - fellebbezés esetén - másodfokon az iskolai fegyelmi bizottság jár el. A másodfokú határozat ellen (iskolai keretek között) fellebbezésnek helye nincs. A másodfokú tárgyaláson a kollégium tanárképviselője javaslattételi joggal vesz részt. 6.

Anyagi károkozás

Anyagi károkozásnak minősül, az intézmény bármely létesítményében, berendezésében elkövetett szándékos vagy gondatlan rongálás, amely miatt a tanuló anyagi, illetve fegyelmi felelősségre vonható a mindenkor hatályos polgári jog és a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint. 7.

A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségek megszegésének egyéb büntetései

Fegyelmező intézkedések Azokban a fegyelmi vétségekben, mikor a tanuló a jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, de fegyelemsértése olyan fokú, hogy ellene fegyelmi tárgyalás nem indul, fegyelmező intézkedést kell hozni. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés, nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelezettségszegés súlyát.  Szóbeli figyelmeztetés Az intézet valamennyi pedagógusa adhatja.  Írásbeli figyelmeztetés o szakoktatói, szaktanári figyelmeztetés, o osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői figyelmeztetés.  Írásbeli intés Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői intés.  Igazgatói megrovás Adhatja: igazgató, igazgatóhelyettesek.  Igazgatói szigorú megrovás Adhatja: igazgató. Az írásbeli intézkedéseket mind az osztálynaplóba, mind a tanuló ellenőrzőjébe be kell jegyezni.  Megbízás visszavonása Kezdeményezheti: a megbízást adó közösség, osztályfőnök, szaktanár diákönkormányzatok. Visszavonhatja: - a megbízást adó közösség, személy 41

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Az igazolatlan hiányzás büntetései Ha az igazolatlanul hiányzó tanuló tanköteles korú, az első igazolatlan hiányzás után az osztályfőnök értesíti a szülőt, tájékoztatja a várható következményekről,    

  

1-3 óra igazolatlan hiányzás után: osztályfőnöki figyelmeztetés írásban, 4-6 óra igazolatlan hiányzás után osztályfőnöki intés írásban, 7-9 óra igazolatlan hiányzás után osztályfőnöki megrovás 10- 14 óra igazolatlan hiányzás esetén: igazgatói figyelmeztetés írásban, továbbá: o ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan óráinak száma egy tanévben belül meghaladja a 10 órát, az igazgató írásban értesíti a szülőt, felhívja figyelmét a várható következményekre, továbbá az igazgató értesíti a diák lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt; o ha a nem tanköteles korú tanuló igazolatlan óráinak száma egy tanéven belül eléri a 10 órát, az igazgató írásban értesíti a szülőt, felhívja figyelmét a várható következményekre 15-19 órányi igazolatlan hiányzás esetén igazgatói intés írásban, 20 vagy annál több órányi igazolatlan hiányzás esetén igazgatói szigorú megrovás a fegyelmi eljárást megelőző utolsó figyelmeztetésként 30 óra és e feletti igazolatlan mulasztás után a tanulói jogviszonyt fegyelmi eljárás nélkül meg lehet szüntetni.

A), d), e), f), g) pontokban meghatározott igazolatlan hiányzás túllépi az osztályfőnöki fegyelmező intézkedés szintjét, igazgatói hatáskörbe tartozik.

VI.

Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg:  alapító okirat  szervezeti és működési szabályzat  pedagógiai program  házirend. Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:  tanév munkaterve  egyéb belső szabályzatok (tűzvédelmi szabályzat, munkavédelmi szabályzat, kollektív szerződés, felnőttképzési szabályzat). 1.

Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyv támogatás iskolai szabályai

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év január 25-ig.

42

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 1.1. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 1.2. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben január 25-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem.

43

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 1.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év december 20-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában január 10-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:  a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)  ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt o tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,  sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;  rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg

44

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A tankönyvfelelős felmérésének eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év január 20-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – az iskola honlapján történő elhelyezéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 2.

Az elektronikus és az elektronikusan előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy (igazgatói titkárnő, iskolatitkár, az igazgató által megbízott adminisztrátor) köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően:  el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,  az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”, 45

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata  

az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát, az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje (e-napló) Iskolavezetés Automatikus hozzáférése van az e-napló teljes adatbázisához. Elsősorban a rendszer, a napló vezetésével kapcsolatos ellenőrzési feladatai vannak. Iskolaadminisztráció, iskolatitkárság Aktualizálás a tanulók, az osztályok adatainak és ezek kapcsolatainak naprakész adminisztrációja. A szülői és tanulói azonosítók kezelése. Tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök Tanórai adatok rögzítése, a napló haladási, hiányzási, értékelési részének vezetése, a tanulói adatokban történő változások nyomon követése és adminisztráltatása. Szülők A szülők kizárólag saját gyermekeik napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési jogot az internetes felület eléréséhez. Az első belépéshez szükséges azonosítót és jelszót az osztályfőnöktől személyesen vehetik át az intézményben, tanévkezdéskor. Tanulók A tanulók kizárólag saját napló bejegyzéseikhez kapnak hozzáférési jogot az internetes felületen keresztül. Az első belépéshez szükséges azonosítót és jelszót az osztályfőnöktől személyesen vehetik át az intézményben a tanévkezdés utáni héten. Rendszerüzemeltetők feladatköre E-napló felelős szakmai kompetenciája:      

Az elektronikus napló informatikai rendszerének teljes felügyelete. A tantárgyfelosztás, az órarend bevitele, a tanulók osztályokba, csoportokba rendezése. Kapcsolattartás a szoftverfejlesztőkkel. A változások közvetítése és szükség esetén ezek képzéseken való átadása. Problémák kezelése. Az adminisztrációs mulasztások kiszűrése és az intézményvezetés tájékoztatása ezekről.

46

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Rendszergazda feladatai:  Az elektronikus napló iskolai hálózaton (wifi, vezetékes) való zavarmentes működésének biztosítása, a felmerülő problémák javítása.  A hálózat karbantartása.  Együttműködés az e-napló felelőssel. Az e-napló működtetésével kapcsolatos konkrét feladatok, határidők, felelősök FELADAT HATÁRIDŐ FELELŐS Év eleji feladatok Elsős tanulók adatainak augusztus 31. iskolatitkár, e-napló felelős rögzítése rendszerben Javítóvizsgák eredményei augusztus 31. igazgatóhelyettesek alapján a csoportok, osztályok névsorának aktualizálása A tantárgyfelosztás rögzítése a augusztus 31. igazgató, e-napló felelős rendszerben Tanulói adatok ellenőrzése, szeptember 15. osztályfőnökök, e-napló aktualizálása felelős Az órarend rögzítése a szeptember 15. igazgatóhelyettesek, e-napló rendszerben felelős Végleges csoportnévsorok szeptember 15. e-napló felelős rögzítése a rendszerben Év közbeni feladatok Adatváltozások rögzítése folyamatos, a bejelentést osztályfőnökök, e-napló követő 5 munkanap felelős Tanulók osztály, folyamatos, a cserét követő 5 igazgatóhelyettesek, e-napló csoportcseréinek rögzítése munkanap felelős Haladási napló vezetése folyamatos, a tanóra napján, osztályfőnökök de legkésőbb a követő max. 5 munkanap Értékelési napló folyamatos osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok Helyettesítések szervezése, folyamatos igazgatóhelyettesek adminisztrálása Hiányzási napló folyamatos osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok Heti biztonsági másolat minden hét péntek 17.00 óráig e-napló felelős, rendszergazda Havi mentés minden hó utolsó e-napló felelős, rendszergazda munkanapján Napló ellenőrzések folyamatos, havi igazgató, igazgatóhelyettesek rendszerességgel A félév és az évzárás feladatai Javasolt magatartási, osztályozó konferencia napja, osztályfőnök szorgalmi feladatok délelőtt ellenőrzése Javasolt érdemjegyek osztályozó konferencia előtti tanítók, szaktanárok rögzítése nap Naplók záradékolása Tanévzáró értekezlet utáni nap osztályfőnökök 47

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata FELADAT Utolsó mentés

HATÁRIDŐ FELELŐS Tanévzáró értekezlet utáni nap e-napló felelős 16.00 óráig Tanévzáró értekezlet utáni nap e-napló felelős

Végleges fájlok archiválása, CD lemezen történő rögzítése Végleges fájlok archiválása, június utolsó munkanapja nyomtatott állapotban

igazgató, e-napló felelős

Üzemeltetési szabályok Az e-napló használatának alapvető feltétele a technikai eszközök üzembiztos működése. Minden felhasználónak kötelessége az eszközök rendeltetésszerű használata és az eszközök állagának megóvása. A rendszer működtetésének felelőse az igazgató. A rendszer elérésének lehetőségei Az intézmény épületében elhelyezett e-napló fájlt tartalmazó szervert az iskola valamennyi hálózatra kötött irodai gépéről közvetlenül el lehet érni. Az e-napló által kötelezően nyilvántartott adatok • • • • • • • •

VII.

tanuló neve születési helye, ideje neme állampolgársága (nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme, igazoló okirat megnevezése, száma) lakóhely, tartózkodási hely címe, e-mail címe tb azonosító jel szülő, törvényes képviselő név, lakcím, tartózkodási cím, telefonszám, e-mail címe a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok (felvételi, köznevelési alapfeladat, szüneteltetés, megszűnés, mulasztás, kiemelt figyelmet igénylő státusz és ennek adatai, tanuló és gyermekbaleseti adatok, oktatási azonosító, magántanulói státusz adatai, magatartás és szorgalmi értékelések, tantárgyi értékelések, fegyelmi és kártérítési ügyek, diákigazolvány sorszáma, évfolyamismétlés adatai, jogviszony létesítés, megszűnés időpontja)

Intézményi védő, óvó előírások

Az iskolában dolgozók balesetvédelemmel kapcsolatos feladatai   

Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak feladata a balesetek megelőzése. A szaktanárok, oktatók az első órákon szaktárgyukkal kapcsolatos balesetmegelőző oktatást, az osztályfőnökök baleset- és tűzvédelmi oktatást tartanak diákjaiknak, erről jegyzőkönyv készül. Az iskola dolgozóit a törvényi előírásoknak megfelelően az iskola munkavédelmi felelőse évente, az újonnan belépő dolgozókat a munkába lépés napján baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesíti. 48

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Előírások:  Az iskola valamennyi balesetveszélyes helyiségében mentődobozt kell elhelyezni (kémia- fizikaszertárak, laborok, tornaterem – kondi terem, alapképző).  Tanulókísérleti foglalkozások csak szaktanár vezetésével tarthatók.  Tornaeszközök (korlát, mászórúd, ugrózsámoly, stb.) csak a testnevelő tanár irányításával használhatók.  A szakközépiskolában csak teremfelügyelő felügyelete mellett használható a számítógépterem.  Iskolai szervezésben történő közös munkavégzés előtt az érintett tanulók körében munkavédelmi oktatást kell tartani.  Tanulmányi kirándulások előtt – a kirándulás jellegének, az igénybe vett közlekedési eszköznek megfelelő balesetvédelmi oktatást kell tartani. Teendők baleset esetén 

  

A foglalkozást tartó tanár feladata: o a sérült állapotától függően elsősegélynyújtás o szükség esetén a beteg orvoshoz juttatása, illetve orvos/mentő értesítése, hívása o a közvetlen felettes, igazgató értesítése. A balestről – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – jegyzőkönyvet készítése és bejelentése a hivatalnak. A szükséges intézkedések megtétele hasonló esetek megelőzése érdekében (ismételt balesetvédelmi oktatás tartása). Az intézmény nem vállal felelősséget o a tanulók olyan balesetéért, amely az iskolába jövet-menet a közlekedés szabályainak megszegéséből adódik, o közlekedési eszközükben keletkező kárért.

Teendők bombariadó esetén     

    

Ha a robbantással, vagy gyújtogatással történő fenyegetés telefonon történik, akkor a fenyegetőt beszéltetni kell, lehetőség szerint azonnal rögzíteni kell, amit mond, meg kell figyelni a háttér és egyéb zajokat. A telefont mellétenni, másik vonalon értesíteni a rendőrséget. Aki vette a telefont, tartózkodjon a helyszínen. Az iskola vezetőjének felelőssége dönteni az épület kiürítéséről. A kiürítést úgy kell végrehajtani, hogy o mindenki vigye magával fontos személyes holmiját o az iskola minden helyiségének ajtaja maradjon nyitva o a bombakutatók segítségére álljon készenlétben helyismerettel rendelkező 1-3 fő. A tűzvédelmi felelős elérhető legyen. Az érkezett postai és egyéb küldemények felbontatlanul rendelkezésére álljanak a bombakutatóknak. Az épületben végzett karbantartói, vagy szerelési munkákról, amelyet a fenyegetés előtt 12 órán belül végeztek, külön tájékoztatást kell adni a kutatást vezetőnek. Össze kell írni a hiányzókat, a tervezett számonkérések helyét, idejét. A veszélyesebb munkaterületek (pl. kémialabor, szaktanterem, hőközpont) vezetője álljon rendelkezésre. 49


A kiürítés miatt elmaradt tanítási órákat, számonkéréseket tanítási időn kívül kell megtartani, mely lecsökkentheti a fenyegetések számát. Tűzriadó, vagy bombariadó esetén a tanulók személyes holmijukkal az órát tartó tanár vezetésével a sportcsarnok előtt a rendet megtartva gyülekeznek, ahol a nevelő létszámellenőrzést tart. (ld. tűzvédelmi szabályzat)

Dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, az épületek főbejárat előtti és a hátsó kapu előtti 5 méter sugarú területrészt – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A tanulókkal kapcsolatos védő, óvó előírások részletes szabályait a házirend tartalmazza.

VIII. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 1.

Az iskolai könyvtár működésének célja, a működés feltételei

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel.

50

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 1.2. A könyvtár azonosító adatai A könyvtár elnevezése: Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Könyvtára Címe, elérhetősége: 7030 Paks, Dózsa György út 95. Alapítása, jogelődje: 1986. március 28. Érvényes bélyegzője: Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Könyvtára A bélyegző lenyomata: Elhelyezése: Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium főépület 1. emelet Alapterülete: 80 m2 Helyiségeinek száma: 2 Jellege: zárt könyvtár Az iskola szervezetében elfoglalt helye: A könyvtár az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium szervezetében működik. Fenntartója: ESZI Intézményfenntartó és Működtető Alapítvány Felügyeletét és működését az igazgató és az informatika központ vezetője ellenőrzi és irányítja Szakmai-módszertani segítője: Az országos szakmai irányítás szervezete az OFI- PKM 1089 Budapest, Könyves Kálmán körút 40. 1.3. Tárgyi és személyi feltételek Berendezése: PL: Szabadpolcok a kölcsönző térben, az olvasóteremben 40 személyes asztal és 40 szék van elhelyezve. 48591 db könyv 40 fő befogadására, csoportfoglalkozás megtartására alkalmas. Személyi feltételek. (az iskola létszámának megfelelően) 1 fő foglalkozású könyvtáros tanár (5. sz. melléklet: munkaköri leírás) 2.

Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai

Az iskolai könyvtárunk alapfeladatai - a jogszabályoknak megfelelően - a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá:  a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,  a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,  tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, 51


más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában

A könyvtár állománya, a gyűjtemény szervezése

3.

Az állomány alakítása és gazdálkodása

3.1.

Állományának bővítésekor figyelembe veszi az iskola helyi tantervét, illetve az intézmény tanárainak, nevelőközösségeinek és más könyvtárhasználók javaslatait és igényeit.     

Az állomány gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere, stb.) gyűjtőköri szabályzatának megfelelően (1. sz. melléklet), a beszerzési keret figyelembevételével végzi. A megvásárolt, ajándékba kapott, megőrzésre átvett dokumentumokat egy héten belül bevételezi és leltárba veszi naprakészen vezeti az egyedi / csoportos leltárt tartalmazó könyvet, és/vagy a könyvtári programot a tankönyvekről, tanári kézipéldányokról, útmutatókról, gyorsan avuló kisebb terjedelmű kéziratokról ún. brosúra-nyilvántartást vezet az elavult, feleslegessé váló, fizikailag használhatatlanná vált, vagy az olvasók által elvesztett könyveket a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendeletének megfelelően állományából kivonja és az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi

a) A gyűjtemény szervezése Ide tartozik a könyvek beszerzése, nyilvántartása, raktározása és az állomány feltárása. Beszerzés: a könyvtár állománya vásárlás és ajándékozás útján gyarapodik. A vásárlás történhet: jegyzékekről, katalógusokról, kiadóktól, könyvesboltokból, stb. Ajándékozás: az ajándékozás független a könyvtár költségvetésétől, de csak a gyűjtőkörbe tartozó könyveket lehet elfogadni és állományba venni. b) Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása Az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni. a) Végleges nyilvántartás: A tartós megőrzésre szánt dokumentumok egyedi nyilvántartásba kerülnek: a könyvtáros darabonként rögzíti az egyedi leltárkönyvbe és a könyvtári programba. Az egyedi leltárkönyv pénzügyi okmány. Nem selejtezhető, a címoldalon az intézmény bélyegzőjével van hitelesítve. b) Időleges nyilvántartás: Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre szerez be). (1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat) Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni. c) Az állomány feltárása: a katalógusok: A könyvtár állományát számítógépes adatbázisban tartja nyilván. 52

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata d) A tervszerű állományapasztás A dokumentumok állományból való kivonása a következő jogcímeken történhet:  természetes elhasználódás: az elszakadt, ill. megrongálódott dokumentumok  tartalmi elavulás  több példányban meglévő, fölösleges dokumentumok  elveszett dokumentumok  hiány: az olvasónál maradt, vissza nem hozott, illetve az eltulajdonított, elveszett dokumentumok. Megengedett mértékét a 3/1975. KM-PM rendelet rögzíti.  Elháríthatatlan esemény: eltűnt, megsemmisült, elemi csapás miatt használhatatlanná vált dokumentumok A dokumentumok állományból való kivonását a 3/1975. KM-PM sz. együttes rendelete alapján folyamatosan kell végezzük. e) Az állomány ellenőrzése – leltározás A könyvtári állomány ellenőrzése időszaki vagy soron kívüli, teljes vagy részleges. Az ellenőrzést a 3/1975. KM-PM rendeletben és az MSZ 3448-78. szabványban előírtak szerint végezzük. f)

Állományvédelem

A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáért, a nyilvántartások pontos, naprakész vezetéséért. (melléklet: A könyvtáros munkaköri leírása) A könyvtáros hozzájárulása és tudta nélkül a könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. A könyvtáros felelősségre vonható a dokumentumok és/vagy eszközök hiányáért,  ha bizonyíthatóan nem tartották be a könyvtár kezelési, használati és működési szabályait  ha kötelességszegést követ el  ha a leltárhiány meghaladja a megengedett mértéket A kölcsönző személy anyagilag felel az általa okozott kárért. Az intézmény dolgozóinak munkaviszonyát csak a könyvtárral szemben fennálló tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A könyvtáros betegsége esetén az igazgató által kijelölt helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Az állomány védelme érdekében a tűzrendészeti szabályokat be kell tartani, gondoskodni kell a dokumentumok fizikai ártalmaktól való megvédésről.

53

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 3.2.    

Gazdálkodás A könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és a szociális feltételekről. A könyvtáros a vásárolt dokumentumok számláival a gazdasági vezetőnek számol el, a számlák másolatát a könyvtár irattárában őrzi. A könyvtár a könyvek beszerzését szabad vásárlással végzi. A könyvtár szolgáltatásai

4.       

Kölcsönzés: szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése, tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: atlaszok, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros segítségével, Helyben használat: lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. A könyvtár csoportos használata: könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról

5. A könyvtár használata 5.1. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik, a dokumentumokat helyben használhatják. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata térítésmentes. 5.2. A könyvtárhasználat szabályai     

A könyvek kölcsönzésének időtartama két hét, amelynek lejárta után a könyv kölcsönzési ideje újabb egy héttel meghosszabbítható, amennyiben a könyvre nincs előjegyzés. A tankönyvek kölcsönzési ideje egy tanóra. A tanulók maximum 5 db könyvet kölcsönözhetnek. A könyv elvesztése esetén (rongálódás, hiányzó lapok stb.) azt új példánnyal kell pótolni, illetve a mű mindenkori forgalmi értékét megtéríteni. Többszöri felszólítás esetén, a könyvtáros – a vissza nem hozott dokumentumok miatt – a kölcsönzőt (az adott tanévben) a könyvtári kölcsönzéstől eltilthatja. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési 54


 

szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja, de a kölcsönzést minden tanév elején meg kell újítani. Táska, kabát és élelem a könyvtárba nem hozható be.

5.3. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók a könyvtár ajtajáról, a tanárok a tanári szobában kifüggesztett nyitva tartási rendből tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el. Jelen szabályzatot készítette: Gárdai Ádám s.k.

55

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Gyűjtőköri szabályzat Az iskolai könyvtár feladata:

1.

„Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel." Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai:

2.

Gyarapítás: könyvtárunk állománya vétel, ajándék útján gyarapodik. A beszerzés forrásai:  Vétel: - a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel (könyvesboltoktól, kiadói üzletekből) - jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel 

Ajándék: - az ajándékozás, mint gyarapítói mód független a könyvtári költségvetéstől.

Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt főés mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg:  Kötelező olvasmányok hiányosságainak pótlása több példányban.  Írók, költők műveinek beszerzése, széles körű megismertetése a diákokkal.  A szaktanárok által javasolt feladatgyűjtemények bővítése a hatékonyabb érettségi, nyelvvizsga érdekében. (biológia, matematika, angol)  Kéziszótárak gyarapítása 3.

Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők

3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk középfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben négy évfolyamos szakközépiskolai oktatás, egy ill. két évfolyamos technikus valamint 56

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata levelező technikus és tanfolyami képzés folyik. Könyvtárunk típusa szerint korlátozottan nyilvános könyvtár, mely az intézmény része. 3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola Paks városban, a központtól nem messze található, az Energetikai Szakközépiskola intézményen belül (F112 terem). 3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi vizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével az informatika tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek. 4.

A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt.

4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:  lírai, prózai, drámai antológiák  klasszikus szerzők művei, gyűjteményes kötetei  nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)  tematikus antológiák  életrajzok, történelmi regények  ifjúsági regények  általános lexikonok  enciklopédiák  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok  városunkra és intézményünkre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana  felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok  az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások  napilapok, szaklapok, magyar nyelvű folyóiratok, ismertetők, reklámanyagok. Mellék gyűjtőkör:  a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre 57


auditív, audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. audio- és videokazetták, válogatásra, selejtezésre szorulnak) a tananyagon túli tájékozódást elősegítő művek.

4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok  könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv  periodikumok: folyóiratok  atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók  képes dokumentumok (DVD, videokazetta)  hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A középszintű nevelés-oktatás, szakképzés igényeinek megfelelően gyűjti megjelenő kiadványok közül:  lírai, prózai és drámai antológiákat  klasszikus szerzők műveit, gyűjteményes köteteit  közép- és felsőszintű általános lexikonokat Az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési-oktatási, szakképzési igényekhez közvetlenül nem kapcsolódó a teljesség igénye nélkül:  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyveket, történeti összefoglalókat, ismeretközlő műveket  a középiskolában használt tankönyveket, munkafüzeteket, feladatgyűjteményeket,  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányokat  a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyveket  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyveket, segédleteket  a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványokat  az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályokat, állásfoglalásokat  az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):  nemzetek irodalmát (klasszikus és modern irodalom)  tematikus antológiákat  életrajzokat, történelmi regényeket  ifjúsági regényeket  általános lexikonokat  enciklopédiákat 58

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata    

a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyveket, történeti összefoglalókat, ismeretközlő műveket pszichológiai műveket, napilapok, szaklapok, magyar nyelvű folyóiratok audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).

c) Az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét. 5.

Állományapasztás:

A dokumentumok állományból való kivonását a 3/1995. KM-PM sz. együttes rendelete alapján folyamatosan kell végezni az SZMSZ-ben meghatározottak alapján. Minden kivonási folyamatot megelőz egy állományelemzési tevékenység. Az itt nyert információkat a gyarapítás gyakorlatánál is fel kell használni. Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtáros csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik.

59

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1.

A könyvtár használóinak köre

Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetét követően történhet meg, a tanulói jogviszony, ill. munkaviszony megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik a leszámolási lap aláírásával. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:  név (asszonyoknál születési név),  születési hely és idő,  anyja neve,  állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,  személyi igazolvány vagy útlevél száma. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról a titkárság tájékoztatja a könyvtárost. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz, illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai  helyben használat,  kölcsönzés,  csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  megkülönböztető jelzéssel ellátott dokumentumok  különgyűjtemények  folyóiratok A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros szakmai segítséget ad:  az információk közötti eligazodásban,  az információk kezelésében,  a technikai eszközök használatában. 60

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 2.2 Kölcsönzés 

     

 

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel, aláírással szabad. A kölcsönzés nyilvántartása Szirén programmal és aláírással történik. A könyvek kölcsönzésének időtartama két hét, amelynek lejárta után a könyv kölcsönzési ideje újabb egy héttel meghosszabbítható, amennyiben a könyvre nincs előjegyzés. A tankönyvek kölcsönzési ideje egy tanóra. Egy tanuló a könyvtárból legfeljebb öt dokumentumot kölcsönözhet. Többszöri felszólítás esetén, a könyvtáros – a vissza nem hozott dokumentumok miatt – a kölcsönzőt (az adott tanévben) a könyvtári kölcsönzéstől eltilthatja. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja, de a kölcsönzést minden tanév elején meg kell újítani. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. A könyv elvesztése esetén (rongálódás, hiányzó lapok stb.) azt új példánnyal kell pótolni, illetve a mű mindenkori forgalmi értékét meg kell téríteni.

Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. Könyvtár nyitva tartási rendje Hétfő 9:00 – 11.25 12:10 – 16.00

Kedd 9:00 – 11.25 12:10 – 16.00

Szerda 9:00 – 11.25 12:10 – 16.00

3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai  információszolgáltatás,  szakirodalmi témafigyelés,  irodalomkutatás, 61

Csütörtök 9:00 – 11.25 12:10 – 16.00

Péntek 8:30 – 11.25 12:10 – 13:50

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata     

ajánló bibliográfiák készítése internet-használat sajtófigyelés iskolatörténeti dokumentumok gyűjtése, tárolása rendezvényekhez, iskolai tanulmányi versenyekhez helyszín biztosítása

62

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat 1.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:  főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat  szerzőségi közlés  kiadás sorszáma, minősége  megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve  oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret  sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám  megjegyzések  kötés: ár  ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)  cím szerinti melléktétel  közreműködői melléktétel  tárgyi melléktétel 1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 63

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusai:   

A tételek belső elrendezése szerint: betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) 2008-ban lezárva. számítógépes katalógus

Formája szerint:  Digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével.  Iskolai könyvtárunkba az újonnan beszerzett dokumentumokat számítógépes adatfelvitellel vesszük nyilvántartásba. A SZIRÉN program megvásárlása óta a régi anyag számítógépes nyilvántartásba vétele folyamatosan történik. A könyvtár korábbi katalógusait 2008-ban lezártuk, azóta számítógépesen dolgozunk fel minden dokumentumot. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása:  A program elnevezése: SZIRÉN integrált könyvtári rendszer (Szirén9.0)  Készítő neve: Mohai Lajos  A program a mindenkori könyvtáros gépén fut.  Jogosultságok: az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését Gárdai Ádám iskolai könyvtáros végzi.  A feldolgozás menete a program felhasználói kézikönyvének ajánlása nyomán történik.

64

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Tankönyvtári szabályzat 1.

Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Köznevelési Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében az alábbi webcímen: http://www.tankonyv.info.hu/ 2.

Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:

a. b.

c.

3.

Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A munkafüzeteket az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő tanulók térítésmentesen átveszi, azt június 15-ig nem szükséges a könyvtárba visszajuttatnia. A kölcsönzés rendje

A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. A kikölcsönzött tartós tankönyveket is rávezetjük a tanuló személyi kölcsönzési nyilvántartási lapjára. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és azt rendeltetésszerűen használni. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét. A diákok a tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4.

A tankönyvek nyilvántartása

Az iskolai könyvtár külön adatbázisban kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: • az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) • összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) • listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) 65

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 5.

Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. A kártérítés lehetőségei és feltételei 1. Anyagi kártérítés 2. Ugyanolyan tankönyv pótlása az alábbi feltételekkel  A tankönyv kiadásának dátuma régebbi nem lehet.  A rongálódás mértéke a pótlandó példányénál nagyobb nem lehet (pl. antikváriumi). A kártérítési összeget a könyvtáros állapítja meg a tankönyvek átvételekor fennálló állapotokhoz mérten. A kártérítés mértékének az alapja a tankönyv beszerzéskori ára. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

66

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Jogai, kötelezettségei és feladatai: 

    

Az iskolai könyvtáros tanár, az iskola nevelőtestületének tagja, munkája pedagógiai tevékenység, ezért állandó kapcsolatban áll a szaktárgyi munkaközösséggel, osztályfőnökökkel. A könyvtáros feladata, hogy az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával és szolgáltatásával segítse. Az iskolai könyvtáros főfoglalkozású. Munkáját az informatika központ vezető irányításával, ellenőrzésével és támogatásával végzi. Fokozottan ügyel a pedagógusok szakirodalmi ellátására. A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az intézmény igazgatójának.

Általános feladatai A feladatkör egyes területei: a) Állománygyarapítás kapcsán felelős;  az évi költségvetés tervszerű és folyamatos felhasználásáért,  a megjelenő kiadványokról tájékozódik,  egyedi beszerzéseket is végez,  a beszerzéseknél konzultál a munkaközösségek vezetőivel (tagjaival), figyelembe veszi az iskola vezetőségének javaslatait. b) Állományba vétel kapcsán felelős;  a beszerzett dokumentumokat a könyvtárba érkezés után azonnal nyilvántartásba veszi,  a nyilvántartásokat naprakész állapotban vezeti,  rendszeres állománygyarapítást végez, a felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult műveket a rendeleti előírásoknak megfelelően törli az állományból. c) Állományvédelem kapcsán felelős;  a könyvtár rendeltetésszerű használatáért,  állományellenőrzés: rendeleti előírás szerint, az Igazgató utasítására előkészíti a leltározást (raktári rend, raktári katalógus ellenőrzése, leltározási ütemterv elkészítése), valamint részt vesz a leltározás lebonyolításában,  pontosan vezeti a kölcsönzési nyilvántartást,  a rábízott könyvtári állományért anyagi felelőséggel is tartozik. d) Az elektronikus katalógust rendszeresen frissíti. (A katalógus a www.sziren.com weboldalon bárki számára elérhető). e) Nyilvántartja a támogatott tanulók részére kiadott tankönyvek állományát Szolgáltatások  

kölcsönzés: a könyvtár használati rendjében meghatározott módon. könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, előkészíti a könyvtári szakórákat, 67


rendszeresen tájékoztatást ad a könyvtár új dolgairól, az iskola munkatervében meghatározott feladatokat (nevelési értekezlet, évfordulós események, tanulmányi verseny, vetélkedő, stb.) ajánlójegyzék összeállításával segíti. biztosítja az érettségi vizsgára kötelezetően előírt kézikönyveket, szótárakat.

Egyéb kötelezettségei  a könyvtáros kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a munkaközösség vezetőkkel, a szaktanárokkal,  szakmai kapcsolatot tart a helyi (közművelődési) könyvtárral,  együttműködik az oktatástechnikussal, az audiovizuális eszközök nyilvántartási és feldolgozó munkálatai terén, egészséges munkamegosztásra törekszik,  nyitvatartási feladatok során ellátja a kölcsönzés, tájékoztatás, könyvtárbemutató foglalkozások, raktári rendezés teendőit,  belső munkálatok során elvégzendő feladatai: az állománygyarapítás, a katalógusszerkesztés, a bibliográfia készítése, az irodalomkutatás, felkészülés a foglalkozásokra és az egyéni továbbképzés,  külső tevékenységei: tájékozódás a könyvpiacon, egyéni beszerzések, továbbképzés, tapasztalatcsere,  biztosítja az ingyen tankönyvet igénylő tanulók tankönyvellátását.  tankönyvfelelősi teendők ellátása,  kulturális szervezőmunka,  sajtófigyelés,  iskolatörténeti anyag gyűjtése, archiválása Különleges kötelezettsége  Kapcsolattartás más könyvtárakkal látogatás formájában.  Önmaga szakmai továbbképzése.  A könyvtáros tanár az esetleges óráit (szaktárgyi, szakköri) rendes munkaidejében látja el.  A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az intézmény igazgatójának. Különleges felelőssége: A dolgozó köteles az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait az Mt. ide vonatkozó rendelkezései és a kollektív szerződés szabályozzák. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtár állományáért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. 68


IX.

Egyebek

Ösztöndíj támogatások (szociális, tanulmányi, versenyeredmények)    

Az intézmény tanulói számára a fenntartó alapítvány biztosítja az ösztöndíjra és a szociális támogatásra felhasználható pénzeszközöket. Az odaítélés és elosztás elveit az alapítvány ösztöndíj szabályzata tartalmazza. Az alapítvány a pályázati kiírásról értesíti az osztályfőnököket, akik osztályuknak adják tovább az információt. A pályázati rend alapján az osztályfőnökökön keresztül jut el a pályázat a kiíróhoz.

A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A Köznevelési Törvény 50-53. §, továbbá a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. Iskolánk ennek a törvényi szabályozásnak tesz eleget működésében. Tanulói jogviszony megszűnése  Tanulói jogviszony szülői kezdeményezésre megszakadhat o tanköteles korú tanuló esetében a szülő írásbeli kérésére más oktatási intézménybe való áthelyezéssel a befogadó intézmény nyilatkozatának birtokában, o már nem tanköteles diák esetén 18 éves korig a szülő írásbeli kérésére, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásbeli kérelmére a szülő értesítésével.  Tanulói jogviszony intézményi kezdeményezésre megszűnhet a tankötelezettségre vonatkozó jogszabályok betartásával o ha egészségügyi okból alkalmatlanná vált a tanuló, o ha a fegyelmi határozat így rendelkezik, szünetel a tanulói jogviszony (ld. Nkt.), o ha a tanuló hiányzása eléri a jogszabályban meghatározottakat, o rendkívüli esetben, alapos indokkal.  A tanulói jogviszony megszakítására irányuló intézkedések során a szülővel való folyamatos egyeztetés szükséges.  A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza.

X. 1.

Záró rendelkezések A SZMSZ hatálybalépése

A SZMSZ 2013. év március hó 27. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2012. év november hó 28. napján hatályba lépett, többször módosított (előző) Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata.

69

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Név: …………………………………………….. Osztály: ………………………………………….

JELENTKEZÉSI LAP KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA ………/.……. tanév Közösségi szolgálatra jelentkezem, vállalom, hogy részt veszek a felkészítésen, a feladatot a legjobb tudásom szerint, fegyelmezetten teljesítem, és aktívan részt veszek a program értékelésén. Elfogadom, hogy a közösségi szolgálat az érettségi vizsgára jelentkezés feltétele, teljesítése csak a tanítási időn kívül lehetséges és részvételem nem jelent felmentést a következő napi tanórai kötelezettségek alól. A közösségi szolgálat során a baleset és munkavédelmi szabályokat betartom, a testi épségem megőrzésére fokozottan figyelek és a munkámat segítő felnőtt utasításait elfogadom és betartom. A közösségi szolgálatomról köteles vagyok naplót vezetni, ennek a fogadó intézménynél való bemutatása és aláíratása a közösségi szolgálat elfogadásának feltétele. Tudomásul veszem, hogy a jelentkezésem után, ha valamilyen ok miatt (betegség, kötelező iskolai elfoglaltság) a tervezett munkavégzési időpontokban nem jelenek meg, távolmaradásomat az osztályfőnökömnél igazolnom kell az ESZI házirendje szerint. A ……/…….. tanévben az alábbi területen kívánok eleget tenni a közösségi szolgálatnak: a.) …………………………………. területen …….………… órában A közösségi szolgálat helye: ……………………..….……………. Tervezett tevékenység: …………………………………………… b.) …………………………………. területen …….………… órában A közösségi szolgálat helye: ……………….……..………………. Tervezett tevékenység: …………………………………………… Dátum: ......................., ……………............

.......................................... tanulói aláírás

SZÜLŐI NYILATKOZAT

Alulírott ............................................................. (gyermek neve) szülője egyetértek azzal, hogy gyermekem a fent jelzett helyen és időpontban közösségi szolgálatot teljesítsen. Gyermekemnek a közösségi szolgálat ellátásának helyszínére való eljutásáról saját felelőségemre gondoskodom. Dátum: ..................................

.......................................... szülői aláírás 72


Melléklet Az intézmény ügyirat-kezelési szabályzata

Függelék 1. számú függelék: Az intézmény működését meghatározó jogforrások 2. számú függelék: Az intézmény alapító okirata 3. számú függelék: Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium bélyegzőinek lenyomata 4. számú függelék: Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium egyes helyiségeinek használati rendje 5. számú függelék: Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium heti munkaidő beosztása 6. számú függelék: Munkaköri leírás minták 7. számú függelék: Pedagógus munka belső ellenőrzésének rendje 8. számú függelék: Pedagógus munkaidő nyilvántartás és a többletmunka elszámolása

73

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú Melléklete

Felülvizsgálva: 2013. március 27. Verziószám: 4.

Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. számú Melléklete

AZ INTÉZMÉNY ÜGYIRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA



TARTALOMJEGYZÉK

I. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK ................................................................................... 3 II. AZ INTÉZMÉNY FŐBB ÜGYKÖREI................................................................................ 5 III. AZ ÜGYIRATKEZELÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS FELÜGYELETE....................................... 6 1. Az ügyintézési határidők ...................................................................................................... 6 2. Intézményi titkár feladatköre ............................................................................................... 6 3. A küldemények átvétele és felbontása ................................................................................. 7 4. Az iktatóprogram.................................................................................................................. 8 4.1. Az iktatás .......................................................................................................................... 8 4.2. Az ügyiratok nyilvántartása ............................................................................................. 9 5. Az intézmény iratanyagának nyilvánossága ........................................................................ 9 IV. IRATVÉDELMI SZABÁLYOK ......................................................................................... 10 1. Másolatok és másodlatok ................................................................................................... 10 2. A döntéshozatal tartalmi és alaki kellékei .......................................................................... 10 V. AZ IRATTÁRI TERV ......................................................................................................... 11 1. Az iratok irattárba helyezése .............................................................................................. 11 2. Kézi irattár .......................................................................................................................... 12 3. Az irattári őrzés .................................................................................................................. 12 4. Az irattári anyag selejtezése ............................................................................................... 12 VI. BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA................................................................................ 13 Irattári terv……...……………………………………………………………………………….. 14 VII. BIZALMAS ÜGYIRATOK KEZELÉSE .......................................................................... 26 1. Általános rendelkezések ..................................................................................................... 26 2. A minősített adatok köre, minősítése, kezelése.................................................................. 26 3. Betekintési jogosultság ....................................................................................................... 27 4. Az üzleti titok védelmének gyakorlati teendői az iskolánál ............................................... 27 Iratminták…………………………………………………………………………………………30

2


I.


ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi munkavállalójára. Jelen Szabályzat a jóváhagyás napján lép hatályba. A szabályzat tartalmát az intézmény igazgatója köteles ismertetni az érintett munkavállalókkal. A szabályzatot hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi munkavállalója számára az ESZINET-en. A szabályzat alkalmazása során az alábbi meghatározásokat vettük figyelembe. Beadvány Valamely, a szervhez érkező hagyományos vagy elektronikus irat, amely rendeltetésszerűen a szervnél vagy személynél marad. Csatolás A nem ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különböző iratok átmeneti jellegű összekapcsolása. Elektronikus irat Számítástechnikai program felhasználásával - elektronikus formában rögzített - elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak. Feladatkör Azoknak a feladatoknak az összessége, amelyet a szerv vagy személy végez az ügyintézési munkafolyamat során. Iktatás Az iratkezelésnek a postabontás utáni fázisa, az iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során a beadványt, illetve a saját készítésű iratot iktatószámmal látják el, és kitöltik az iktatóprogram, illetve az iktatóbélyegző lenyomat rovatait; elektronikus irat esetében az iktató képernyő rovatait töltik ki. Iktatóprogram A szerv rendeltetésszerű működése során keletkezett (nála keletkezett, hozzá intézett és megőrzött) ügyviteli iratok (beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú évenként hitelesítetten lezárt iratnyilvántartó rendszer. Az új rendszer 2009. január 01-től került bevezetésre, az iskola akkreditált NetRegister iktató programot használ. Irat Minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat - a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kézirat kivételével -, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett. Iratkezelés Az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység. Iratkezelési szabályzat A szerv írásbeli ügyintézésére vonatkozó szabályok összessége, amely a szerv szervezeti és működési szabályzata figyelembevételével készül, s amelynek mellékletét képezi az irattári terv.

3



Irattár Megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség. Irattári anyag A szerv működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárába tartozó iratok összessége. Irattári terv A köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Irattári tételszám (jel) Az ügy típusát, ágazati hovatartozását, továbbá az irat selejtezhetőség szerinti csoportosítását mutatja, egyúttal meghatározza az irat irattári helyét is. Irattározás Az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a szerv a működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi. Közirat A keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik, vagy tartozott. Küldemény A beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, elektronikus úton érkezett, illetve küldött elektronikus irat. Láttamozás Az elintézési (intézkedési) tervezet (javaslat) felülvizsgálatát véleményezését (javítását, tudomásul vételét, jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy, illetve ezt helyettesítő számítástechnikai művelet. Levéltár A maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény. Másodlat A több példányban, egyidejűleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít. Másolat Valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített) és hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) iratmásolat lehet. Melléklet Valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól. Mellékelt irat Az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól - mint kísérő irattól - elválasztható. Selejtezés Az iratoknak az irattári tervben szereplő őrzési idő lejártát követően történő megsemmisítésének előkészítése. 4



Számítástechnikai adathordozó Számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló adathordozó (merevlemez, CD, DVD stb.), amely az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését biztosítja. Szerelés Az ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különféle ügyiratdarabok (elő- és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatóprogramban és az iratokon egyaránt jelölni kell. (Az iratok összekapcsolását elektronikus iktatás esetén is értelemszerűen jelölni kell.) Szerv Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Szervezeti és működési szabályzat A szerv tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti a szerv, azon belül a szervezeti egység feladatait és a feladatokhoz rendelt hatásköröket. Szignálás Az ügyben intézkedni, eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző kijelölése az ügyben kiadmányozni jogosult részéről, akinek hatáskörébe tartozik, az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasítás kiadása, az ügy kiadmányozása. Ügyintézés Valamely szerv vagy személy működésével, illetve tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi (érdemi), formai (alaki) kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége. Ügyintéző Az ügye) érdemi intézését végző személy, azaz az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti. Ügyirat A szerv rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkező irat, amely az ügy valamennyi ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza. Ügykör A szerv vagy személy hatásköre és illetékessége által meghatározott, összetartozó vagy hasonló egyedi ügyek összessége, csoportja. Ügyvitel A szerv folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magában.

II. A. B. C. D.

AZ INTÉZMÉNY FŐBB ÜGYKÖREI Vezetési, igazgatási és személyi ügyek Nevelési-oktatási ügyek Gazdasági ügyek Minőségbiztosítás

5


III.


AZ ÜGYIRATKEZELÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS FELÜGYELETE (1) Az intézmény általános ügyintézési és iratkezelési feladatait az intézményvezető irányítja, s ellátja annak felügyeletét is. A pedagógiai tárgykörű ügyintézést és iratkezelést a pedagógiai vezető-helyettes negyedévenként ellenőrzi, s erről jelentést készít az igazgató részére. (2) A gazdasági tárgykörű ügyintézés és iratkezelés közvetlen irányítása és ellenőrzése a gazdasági igazgatóhelyettes feladata, a gazdasági igazgatóhelyettes írásbeli jelentésben számol be a gazdasági ügyintézésről. (3) Az ellenőrzés tényét az iktatóprogram soron következő rovatába kell bejegyezni. Az ellenőrzések során megállapított hiányosságok megszüntetésére intézkedni kell.

1.

Az ügyintézési határidők (1) A gyermekekkel, a tanulókkal kapcsolatos ügyekben keletkezett iratokat az ügy elintézéséért felelős alkalmazott köteles haladéktalanul, de legkésőbb az iktatás napjától számított harminc napon belül elintézni. (2) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben az elintézési határidő 30 nap. (3) Ha az irat elintézésére a jogosult, döntését legkésőbb az iktatástól számított harmincadik napot követő első ülésén köteles meghozni.

2.

Intézményi titkár feladatköre (1) Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyintézés megszervezése az intézményi titkár munkakörébe tartozik. (2) Az intézményi titkár főbb feladatai az alábbiak:  a küldemények átvétele, felbontása, kezelése,  a hivatalos ügyek csoportosítása, szétosztása,  az iratok iktatása, előíratok csatolása,  a határidős ügyek nyilvántartása,  az ügyintézés irányítása és a szükséges iratok továbbítása az ügyintézőkhöz, valamint az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése,  kiadmányozás előkészítése, a kiadmányok továbbítása, postai feladása,  a továbbítandó küldemények bérmentesítésére szolgáló ellátmány kezelése,  az ügyiratokról hivatalos másolat és másodlat készítése,  az elintézett ügyek irattári elhelyezése,  az irattár kezelése, rendezése,  az irattári anyag selejtezése és levéltári átadása.  a hivatali ügyek nyilvántartása,  az ügyiratok és a bélyegzők nyilvántartása, 6


3.


A küldemények átvétele és felbontása (1) Az intézmény részére postán vagy kézbesítő útján érkező iratokat, tértivevényeket és más küldeményeket, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat és kérelmeket az intézményi titkár veszi át. A minősített küldeményeket (ajánlott, expresszajánlott, távirat, csomag stb.) a posta szabályainak megfelelően kézbesítőkönyvvel kell átvenni. (2) Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani:  a tévesen kézbesített küldeményeket,  a névre szóló küldeményeket, amelyekről megállapítható, hogy tartalmuk magánjellegű,  a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői szervezetek, a szakszervezet és más társadalmi szervezetek címére érkezett,  továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát az intézményvezető fenntartotta magának. (3) Csak az intézményvezető által felbontható küldemények:  felügyeleti, fenntartó szervtől,  álláspályázóktól érkezett küldemények. (4) Soron kívül kell az igazgatóhoz továbbítani a fenntartótól érkezett megkereséseket, az intézményhez címzett idézéseket, meghívókat. (5) Fel kell bontani minden küldeményt, amelyről a boríték (csomagolás) alapján megállapítható, hogy nem magánjellegű. Fel kell bontani azokat a levelek is, amelyeken - az intézmény neve előtt vagy után - névre szóló címzés található, és feltételezhető, hogy a küldemény tartalma hivatalos jellegű. A névre szóló iratot - amennyiben az mégis hivatalos elintézést igényel - a címzett a felbontást követően köteles visszajuttatni az intézményi titkárhoz. (6) Amennyiben a intézményi titkár azt állapítja meg, hogy a küldemény által jelzett ügyben az intézménynek nincs hatásköre vagy illetékessége, akkor köteles a küldeményt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, illetve intézményhez továbbítani. (7) Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az intézményi titkár rávezeti a "sérülten érkezett", illetőleg a "felbontva érkezett" megjegyzést, az érkezés keltezését, és aláírja azt.

7



(8) A beérkezett küldemények esetén:  ellenőrizni kell a feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát,  az esetleges készpénz küldemény esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, (9) A borítékot akkor kell az irathoz csatolni és ezt az iraton a feltüntetni, ha a postára adás időpontjához jogkövetkezmény (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat stb.) fűződhet, valamint a feladó neve és pontos címe az iratból nem állapítható meg. (10) A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. Ha az átvétel igazolását a benyújtott irat másolatán kérik, a benyújtott irat és az igazolásul felhasznált másolat egyezőségéről az ügyiratkezelőnek gondosan meg kell győződnie.

4.

Az iktatóprogram (1) Minden, az intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratot iktatni kell. Az iktatás iktatóprogramba történő bevezetéssel, naptári évenként eggyel kezdődő sorszámal, alszámos rendszerben történik. A beérkezett iratot iktató bélyegzővel kell ellátni és az iktatóprogramban is fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát az irattári tételszámot, majd - ha ilyen van - csatolni kell az irat előzményeit. (2) Minden naptári évben új iktatókönyvet kell nyitni az iktatóprogramban. (3) Az iktatás sorszámozása folyamatos. Az iktatóprogramban iktatószámot üresen hagyni nem szabad. (5) Az irat tárgyát úgy kell meghatározni, hogy az kifejezze az ügy lényegét, és annak alapján a visszakeresés elvégezhető legyen.

4.1.

Az iktatás (1) Az érkezett iratok iktatása iktatóbélyegzővel történik. Az iktató bélyegző tartalmazza:  az intézmény nevét,  az érkezés keltét: ............ év ..................... hónap .......... nap,  az iktatószámot,  az ügyintéző nevét, azonosító jelét (rövidítés)  a mellékletek darabszámát (2) Iktatáskor az iktatóbélyegzőt lehetőleg az irat jobb felső részére kell nyomni - úgy, hogy ne fedje az irat szövegét - és ki kell tölteni annak rovatait. Ha az iktatóbélyegző nem helyezhető el a leírt módon pótlapot kell alkalmazni.

8



(3) Az irathoz az iktatást követően - ha ilyen van - csatolni kell az irat előzményeit, ami a későbbiekben az ügy részét képezi. Az előzmény irat iktatószámánál a csatolás tényét fel kell jegyezni. (4) Nem kell iktatni a beérkező küldemények közül az alábbi iratokat:  a meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket és reklámcélú kiadványokat,  amelyekről nyilvántartást (pl. személyzeti nyilvántartások, gazdasági jellegű nyilvántartások, könyvelési bizonylatok stb.) kell vezetni,  a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket (meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, prospektusokat, szaklapokat és folyóiratokat). 4.2.

Az ügyiratok nyilvántartása (1) Az ügyiratok nyilvántartása iktatóprogramban történik. Az intézmény vezetője által szignált iratokat a titkárság iktatóprogramjába kell bevezetni, és még az iktatás napján át kell adni az ügy intézőjének. (2) A intézményi titkár az ügyintézők részére - elintézés céljából - az ügy iratait iktatószám, tárgy feltüntetésével, valamint határidő kitűzésével az iktató programon keresztül elektronikusan adja át. Az iratok lezárása is a programban történik. (3) Az ügyek határidőben történő elintézéséért az ügy intézője illetve az intézményi titkár felel. Határidő-nyilvántartást az iktatóprogramban kell vezetni. Az intézményvezető indokolt esetben az ügyintézési határidőt egy alkalommal további 10 nappal meghosszabbíthatja. (4) Az elintézendő ügy iratát határidő-nyilvántartásba helyezni csak vezető vagy vezetőhelyettes jóváhagyásával lehet, amit az ügyet kísérő iraton fel kell tüntetni. Az intézményi titkárnál azt az iratot kell határidő-nyilvántartásba helyezni, amelynek végleges elintézése valamilyen közbenső intézkedéshez vagy egyéb feltételhez kötött. A közbenső intézkedés az elintézési határidőbe nem tartozik bele.

5.

Az intézmény iratanyagának nyilvánossága (1) Az intézményben bármely egyedi üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az intézményvezető és megbízott helyettese adhatnak. (2) A tanulók, valamint szüleik (képviselőjük) a tanulóra vonatkozó iratokba betekinthetnek az adatvédelmi szabályok betartásával, a betekintés személyiségi jogot nem sérthet. (3) Közigazgatási és más szerveknek adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján, a hivatalos eljárás mértékéig lehet rendelkezésre bocsátani.

9



(4) Ha az ügy jellege megengedi, távbeszélőn, illetőleg személyes tájékoztatással is elintézhető. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás esetén az iratra e tényt rá kell vezetni és az ügy elintézőjének alá kell írni. (5) Az iskola pedagógiai programját, a szervezeti és működési szabályzatot, valamint a házirendet oly módon kell elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.

IV.

IRATVÉDELMI SZABÁLYOK

Iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményből kivinni, csak az intézményvezető, illetve engedélyével lehet úgy, hogy annak tartalmát illetéktelen személy ne ismerhesse meg. Az intézmény irataiba az tekinthet bele, akinek a munkájával, tevékenységével összefüggő feladatok ellátása ezt indokolja0.

1.

Másolatok és másodlatok (1) Az intézmény ügyeinek iratairól másolat vezetői engedéllyel adható ki. A másolatot "A másolat hiteles" felirattal, keltezéssel és az intézményvezető aláírásával kell ellátni. (2) Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított eredeti okmányokról (bizonyítványok, oklevelek stb.) azok elvesztése vagy megsemmisülése esetén, az eredeti nyilvántartások, dokumentumok alapján. (3) Az alkalmazható záradékok jegyzékét a II. számú függelék tartalmazza.

2.

A döntéshozatal tartalmi és alaki kellékei (1) Az ügy intézőjének kiadványtervezetet kell készíteni, és azt a kiadmányozásra jogosult részére bemutatásra elő kell terjeszteni. (2) Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak (kiadványoknak) az alábbiakat kell tartalmaznia:  az intézmény nevét, székhelyét,  az iktatószámot és a mellékletek darabszámát,  az ügyintéző nevét,  a keltezést,  az irat aláírójának nevét és beosztását,  az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát, (3) Amennyiben a kiadvány döntést tartalmaz, azt minden esetben meg kell indokolni.

10



(4) Az alakszerű határozat: a) bevezető rész tartalma:  intézmény neve, címe, telefon (fax) száma,  ügyirat száma, tárgya, ügyintézője b) rendelkező rész tartalma:  a döntés alanyának pontos meghatározását,  a döntés pontos leírását,  fellebbezési lehetőség meghatározását c) indokolás tartalma:  a kérelem, beadvány, stb. rövid leírását,  azokat a tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, amelyeket a döntés meghozatalánál figyelembe vettek, illetve nem vettek figyelembe,  jogszabályi - belső szabályzat, mérlegelési jogkör - hivatkozást, d) befejező rész tartalma:  keltezés,  aláírás, bélyegző lenyomata,  a határozatról értesülők megnevezése, címe. (5) Ha a fellebbezés során az intézmény határozatát nem vonja vissza, illetve nem módosítja, a fellebbezést 3 napon belül köteles felügyeleti szervének megküldeni az ügyben keletkezett összes eredeti irattal együtt. A határozatot úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének napja megállapítható legyen.

V.

AZ IRATTÁRI TERV (1) Az ügykörök (ügycsoportok) tagolása az irattári tervben sorszámmal jelölt irattári tárgykör (tétel, tárgycsoport) szerint történik. Az irattári tervet az I. számú függelék tartalmazza. (2) A nagyobb ügyfélforgalmú tételeket altételekre lehet bontani. Az intézmény ügykörében bekövetkező jelentős változás esetén az irattári tervet a következő év elején kell módosítani.

1.

Az iratok irattárba helyezése (1) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. (2) Az elintézett ügyek iratait az alábbi záradékkal kell ellátni: "Irattárba helyezhető", dátum, ügyintéző aláírása. (3) Az irattárba helyezés előtt a intézményi titkár köteles az iratot átvizsgálni abból a szempontból, hogy valamennyi irat megtalálható-e. Az irattárba helyezést az iktatóprogramban fel kell jegyezni. 11


2.


Kézi/átmeneti irattár

Az intézmény 2 évnél nem régebbi iratait a kézi/átmeneti irattárban kell őrizni az év, illetve az iktatószám sorrendjében.

3.

Az irattári őrzés (1) Az irattárat külön helyiségben kell kialakítani, gondoskodva a biztonságos őrzésről. (2) Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat irattárba helyezésétől kell számítani. A nem selejtezhető irattári tételeket, illetve a történeti értékű iratokat - előzetes megbeszélés alapján - 10 évenként meg kell küldeni az illetékes levéltárnak.

4.

Az irattári anyag selejtezése (1) Az irattári anyag selejtezhető részét az ügyiratkezelés szabályai szerinti selejtezési idő lejártával selejtezni kell. A selejtezés az irattári terv alapján történik, ennek megfelelően az irattárban őrzött iratokat legalább 3 évenként selejtezni kell. (2) Az iratok selejtezését az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést 30 nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A bejelentés az intézményi titkár feladata. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. Az iratokat egyenkénti elbírálásával kell selejtezni. (3) A selejtezésre szánt iratokról 2 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:  az iskola nevét,  a selejtezett irattári tételeket,  az iratok irattárba helyezésének évét,  az iratok mennyiségét,  az iratselejtezést végző személyek nevét,  a selejtezést ellenőrző személy nevét. (4) A selejtezési jegyzőkönyv 1 példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A selejtezés tényét és módját a jegyzéken fel kell tüntetni.

12


VI.


BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA (1) Az intézmény hivatalos bélyegzőiről az intézményi titkár nyilvántartást vezet. (2) A bélyegzők nyilvántartólapján fel kell tüntetni:  a bélyegző lenyomatát,  a bélyegző használatára jogosultak nevét és aláírását,  a bélyegző kiadásának dátumát,  a bélyegző őrzéséért felelős dolgozó nevét. (3) A bélyegző használója felel a bélyegző biztonságos őrzéséért és a hivatali munkával kapcsolatos rendeltetésszerű használatért. (4) A bélyegző eltűnése esetén a bélyegző felkutatására és az ügyben lefolytatott eljárásra, szükség szerint a bélyegző érvénytelenítésére az intézményi titkár intézkedik. (5) Az intézményi titkár gondoskodik a sérült bélyegzők megsemmisítéséről, valamint az új bélyegzők beszerzéséről és a bélyegzők őrzéséről. (6) A bélyegző megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

13



I. számú függelék Az intézmény irattári terve [A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklete] “N” Irattári Levéltári őrzési idő átadási (év) idő (év)

Irattári Tételszám

Ügykör megnevezése

A

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek

A1-01

Cégarculattal, társasági politikával kapcsolatos iratok

N

A1-02

Intézménylétesítés

N

-

intézményátszervezés

-

intézményfejlesztés

15

A1-03

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

N

A1-04

Személyzeti, bér- és munkaügy

50

A1-05

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek

10

A1-06

Fenntartói irányítás

10

A1-07

Szakmai ellenőrzés

10

A1-08

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

A1-09

Belső szabályzatok

10

A1-10

Polgári védelem

10

A1-11

Munkatervek, jelentések, statisztikák

5

A1-12

Panaszügyek

5

A1-13

Iskolai szintű szabályozások eredeti példányai

N

15

A1-14

Iskolai szintű szabályozások előkészítésének és kiadásának iratai

3

-

A1-15

Érdekképviseletekkel kapcsolatos ügyiratok

5

-

A1-16

Iskolai körlevelek eredeti példányai

5

-

A1-17

Szakterületek ügyviteli jellegű, általános témájú levelei, faxok, belső levelezések

1

-

A1-18

Értekezletek, tanácskozások, fórumok iratai

5

-

A1-19

Operatív értekezletek iratai

3

-

14





“N” Irattári Levéltári őrzési idő átadási (év) idő (év)

A1-20

Iratkezelési ügyek, irattár működtetése

10

-

A1-21

Érkeztető és kézbesítő könyvek, postai küldemények feladókönyve

5

-

A1-22

Iratselejtezési jegyzőkönyvek és az Iratkezelési ügyrend hatálya alá nem tartozó, zúzásra összegyűjtött iratok jegyzőkönyvei

10

-

A1-23

Bélyegző megrendelés nyilvántartás, leltározás, selejtezés

10

-

A1-24

Jóváhagyott éves belső ellenőrzési tervek

10

-

A1-25

Belső ellenőri jelentések, jegyzőkönyvek, és realizálási anyagok

10

-

A1-26

Egyéb ellenőrzési jegyzőkönyvek, mellékletek, és realizálási anyagok

10

-

A1-27

Az iskola értékelésével, ellenőrzésével kapcsolatos beszámolójelentések

N

15

A1-28

Felügyeleti és tulajdonosi vizsgálatok iratai

N

15

A1-29

Könyvvizsgálói jelentések és realizálásának iratai

N

15

A1-30

Iskolai információs rendszer kialakítása, működtetésének biztosítása

10

-

A1-31

Internet szolgáltatás

5

-

A1-32

Intranet szolgáltatás

5

-

A1-33

Hálózattal kapcsolatos szolgáltatás

5

-

A1-34

Szoftverszolgáltatás

5

-

A1-35

Hardverszolgáltatás

5

-

A1-36

Informatikai bizottság ügyiratai

10

-

A1-37

Rendszerüzemeltetés

5

-

A1-38

Belső- külső kommunikációs rendszer kialakítása, működtetése, koordinálása

10

-

A1-39

Anyagi felelősség megállapításával kapcsolatos iratok

10

-

15






A1-40

Leltárhiány megtérítésére hozott határozat

5

-

A1-41

Társadalombiztosítási fizetési meghagyás ügyek

10

-

A1-42

Videostúdióval kapcsolatos nyilvántartások

2

-

A1-43

Oktatással, szakmai képzéssel kapcsolatos egyéb ügyek, nyilvántartások

5

-

16



Nevelési-oktatási ügyek 1. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 2. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

10 nem selejtezhető

3. Felvétel, átvétel

20

4. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

5. Naplók

5

6. Diákönkormányzat szervezése, működése

5

7. Pedagógiai szakszolgálat

5

8. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

9. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5

10. Gyakorlati képzés szervezése

5

11. Vizsgajegyzőkönyvek

5

12. Tantárgyfelosztás

5

13. Gyermek- és ifjúságvédelem

3

14. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

15. Az érettségi vizsga, szakmai vizsga

1

16. Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum

5

Gazdasági ügyek 1. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

határidő nélküli

2. Társadalombiztosítás

50

3. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés

10

4. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

5

5. A tanműhely üzemeltetése

5

6. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

7. Szakértői bizottság szakértői véleménye

20

17




B

Nevelési-oktatási ügyek



B1-01

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

10

B1-02

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

N

B1-03

Felvétel, átvétel

20

B1-04

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

B1-05

Naplók

5

B1-06

Diákönkormányzat szervezése, működése

5

B1-07

Pedagógiai szakszolgálat

5

B1-08

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

B1-09

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5

B1-10

Gyakorlati képzés szervezése

5

B1-11

Vizsgajegyzőkönyvek

5

B1-12

Tantárgyfelosztás

5

B1-13

Gyermek- és ifjúságvédelem

3

B1-14

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

B1-15

Alapvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozatai

2

B1-16

Kollégiumi nyilvántartások és kapcsolódó ügyiratok

10

-

B1-17

Tanulók fegyelmi ügyei

5

-

B1-18

Iskolai igazolások

5

-

B1-19

Gyakorlatok, gyakornoki munka, szakdolgozatok elkészítésének szervezése

5

-

B1-20

Nevelési tanácsadás, pályaválasztás iratai

5

-

B1-21

Tanulmányi és sportversenyek, kirándulások

2

-

18






C

Gazdasági ügyek

C1-01

Ingatlan-nyilvántartás, - kezelés, - fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

N

C1-02

Társadalombiztosítás

50

C1-03

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, selejtezés

vagyonnyilvántartás,

10

C1-04

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

5

C1-05

A tanműhely üzemeltetése

5

C1-06

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

C1-07

Éves terv és kitekintés előkészítő anyagai

5

-

C1-08

Más szervezeteknek, hatóságoknak küldött tervek és előkészítő anyagok, beszámoló jelentések, adatszolgáltatások

5

-

C1-09

Költségtervezési adatlapok (induló keretek)

5

-

C1-10

Operatív intézkedési tervek

3

-

C1-11

Tervelemzések, értékelések

5

-

C1-12

Éves kereskedelmi szerződés és anyagai

5

-

C1-13

Provízióval kapcsolatos anyagok

5

-

C1-14

Árfelülvizsgálatok és előkészítő anyagai, határozatok

5

-

50

-

C1-15

Név szerinti személyi nyilvántartás (belépéstől a kilépésig: munkaszerződések, szerződésmódosítások, szabadság-nyilvántartás, egyéb személyi anyagok, kinevezések, felmentések, áthelyezések, kitüntetések, munkaköri leírások, minősítések stb.)

C1-16

Munkakörök betöltésére kiírt pályázatok, önéletrajzok, meghallgatások anyagai

5

-

C1-17

Nem vezetői munkakör átadásával kapcsolatos iratok

3

-

C1-18

Vezetői munkakörök átadás-átvételi jegyzőkönyvei

-

15

C1-19

Munkaügyi nyilvántartás

50

-

19





"N" Irattári Levéltári őrzési idő átadási (év) idő (év) 50 -

C1-20

Bérkartonok és mágneslemezek

C1-21

Bérelszámolás iratai (Bérjegyzék, fizetési előleg bérnyilvántartás, étkezési utalványok, gépkocsi és egyéb költ6 ségtérítés, jutalom, segély, túlóra elszámolások, pótlékok, személyi fizetések stb.)

-

C1-22

Segélyezési egyéni lap és tasak (név szerint), táppénzes igazolások, nyilvántartások, betegkártya nyilvántartás, összesítő elszámolások stb.

10

-

C1-23

Járulékszámítási ügyek

50

-

C1-24

Létszámnyilvántartások, létszámgazdálkodás

10

-

C1-25

Kollektív Szerződés ügyei

N

15

C1-26

Személyi jövedelemadó-elszámolás

6

-

C1-27

Nyugdíjazások iratai

10

-

C1-28

Megbízásos jogviszony, mellékfoglalkozás, nyugdíjas foglalkoztatottak iratai

10

-

C1-29

Munkaügyi jelentések, bevallások

10

-

C1-30

Bérterv, béremelés, átlagbér-gazdálkodás iratai

5

-

C1-31

Nyugdíjpénztári tagnyilvántartás - magánpénztárakra vonatkozó iratok

50

-

C1-32

Önkéntes nyugdíjpénztári iratok

10

-

C1-33

Szakértői engedélyek nyilvántartása

10

C1-34

Kereseti kimutatások Munkaidő teljesítés és nyilvántartás, valamint kötődő bizonylatai (béralap, jelenléti ív, napi-, havi jelentések stb.)

3

-

C1-35

Tartozások (külső-belső), letiltások, dogozói kölcsönök

2

-

C1-36

Belföldi hivatalos kiküldetések iratai

2

-

C1-37

Prémium, jutalom, célprémium ügyek

5

-

C1-38

Rendkívüli szabadság ügyek

5

-

C1-39

Állományon kívüli bérügyek

15

-

20





“N” Irattári Levéltári őrzési idő átadási (év) idő (év) 5 -

C1-40

Munkásellátási és szociális ügyek (üdültetés, napközi, segély stb.)

C1-41

Étkeztetéssel kapcsolatos ügyek

5

-

C1-42

Ebédjegyek, hazautazási jegyek, bérletek, utazási költség-hozzájárulások

1

-

C1-43

Foglalkozás – egészségügyi ellátás ügyei

5

-

C1-44

Nyilatkozat és igazolás a térítési díjak megállapításához (menza, diákotthoni elhelyezés stb.)

5

-

C1-45

Egyéb ellátási, szociálpolitikai és gondnoksági ügyek

5

-

C1-46

Könyvtár ügyek (beszerzés, nyilvántartás, leltározás, kiadás)

10

-

C1-47

Éves beszámoló (mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés)

N

15

C1-48

Főkönyvi kivonatok

10

-

C1-49

Analitikus nyilvántartások

10

-

C1-50

Folyószámlák, folyószámla kivonatok

10

-

C1-51

Számviteli politika, számlarend, számlatükör

5

-

C1-52

Hiteljelentés, hitel- és előleg ügyek, nyilvántartások

10

-

C1-53

Könyvelési kartonok, bizonylatok, naplók

10

-

C1-64

Leltárak, leltárösszesítők

10

-

C1-55

Selejtezési és értékvesztési jegyzőkönyvek, bizonylatok

10

-

C1-56

Bankbizonylatok, terhelési és jóváírási értesítések, postautalványok, átutalások

10

-

C1-57

Kimenő- és beérkező számlák, bizonylatok, nyugta- és csekktömbök, szállítólevelek, számlanyilvántartás

10

-

C1-58

Anyagforgalmi bizonylatok

6

-

C1-59

Főkönyvi feladások

10

-

21


Irattári Tételszám C1-60 C1-61




Kötvényekkel, részvényekkel, értékpapírokkal kapcsolatos ügyek

10

Adóbevallások, adóelszámolások, adóügyek (társasági 10 adó, ÁFA, fogyasztási adó, útadó, környezetvédelmi adó, helyi adók stb.) önrevízió

-

C1-62

Aktiválási nyilatkozatok, tárgyi eszközök és immateriális javak amortizációja, nyilvántartások

10

-

C1-63

Költségelszámolás és elemzés

6

-

C1-64

Pénztárbizonylatok

5

-

C1-65

Egyéb kalkulációs és ellenőrzési bizonylatok

6

-

C1-66

Gépi tablók, hibajelzések, feljegyzések, mentési listák

6

-

C1-67

Biztosítási kötvények és nyilvántartások, kárrendezések

6

-

C1-68

Pénztári forgalom nyilvántartása

6

-

C1-69

Önköltségszámítások, önköltségcsökkentési ügyek, termelési költségek üzemi kimutatásai

10

-

C1-70

Késedelmi kamatnyilvántartás

6

-

C1-71

Utalványozási jogosultságok nyilvántartása

5

-

C1-72

Szerszámkönyv nyilvántartás

1

-

C1-73

Költséghelyenkénti anyagfelhasználás

3

-

C1-74

Főkönyvi kimutatások, összesítők

10

-

C1-75

Anyag- és tárgyi eszköz felhasználás szervezeti egységek szerint

2

-

C1-76

Átvételi elismervények

6

-

22






C1-77

Kollaudálási jogosultsággal kapcsolatos aláírás minták

3

-

C1-78

Devizaügyekre vonatkozó pénzügyi iratok és összesítők

10

-

C1-79

Kimutatás a pénzügyi teljesítésekről (gépi)

1

-

C1-80

Inkasso benyújtási és kifogásolási űrlapok és másolataik példányai

3

-

C1-81

Inkasso nyilvántartás

1

-

C1-82

Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása

6

-

C1-83

Pénzügyi igazolások

6

-

C1-84

Fizetési megállapodások

6

-

C1-85

Bérfizetések átvételi elismervényei

10

-

C1-86

Kölcsönökkel kapcsolatos pénzügyek

15

-

C1-87

Egyéb analitikai nyilvántartások

6

-

C1-88

Anyagok pénzügyi táblái

2

-

C1-89

Bérek pénzügyi táblái

2

-

C1-90

Állammal szembeni fizetési kötelezettségek, nyilvántartások, bizonylatok

15

-

C1-91

Külső-belső ellenőrzések ügyiratai

N

-

C1-92

Szerződések nyilvántartása

5

-

C1-93

Keretszám-módosítások

3

-

C1-94

Költséggazdálkodási tényszámok és elemzések

3

-

C1-95

Várható érték számítások és anyagaik

5

“N” 23





Irattári Levéltári őrzési idő átadási (év) idő (év)

C1-96

Pénzügyi beszámolók és elemzések

3

-

C1-97

Hosszú távú hitelszerződések és dokumentumai

15

-

C1-98

Hitelszerződések előkészítő anyagai és éven belüli hitelszerződések és dokumentumai

5

-

C1-99

Az üzemeltetéssel, üzemvitellel összefüggő értekezletek, megbeszélések emlékeztetői, jegyzőkönyvei

10

-

C1-100

Távhő-szolgáltatási és vízgazdálkodási (éves) jelentés

3

-

C1-101

Garanciális karbantartási ügyek

10

-

C1-102

Egyéb, nem tervezett javítások

10

-

C1-103

Szerszámok, anyagok és tartalék alkatrészek biztosításával kapcsolatos ügyek

5

-

C1-104

Fenntartási, karbantartási és üzembe helyezési ügyek, használatbavételi eljárások dokumentációja

N

-

C1-105

Felújításokról, átalakításokról, módosításokról, javításokról készült dokumentációk

N

-

C1-106

Ütemtervek, munkaprogramok

5

-

C1-107

Üzembe helyezési jegyzőkönyvek

10

-

C1-108

Anyagbeszerzés, raktárgazdálkodás bizonylatai, nyilvántartások

5

-

C1-109

Anyaggazdálkodás statisztikai táblák

2

-

C1-110

Oktatási költségnyilvántartások, előadói és vizsgadíjak stb.

5

-

24




D

Minőségbiztosítás



D1-01

Iskolai minőségbiztosítási dokumentumok

N

-

D1-02

Belső auditálások, ellenőrzések dokumentumai

10

-

D1-03

Külső auditálások, ellenőrzések dokumentumai

10

-

D1-04

Iskolai, hatósági jogkörű engedélyezési dokumentumok

10

-

D1-05

Hatóságok, szakhatóságok dokumentumai

10

-

D1-06

Minőségellenőrzési dokumentumok

N

-

25



VII. BIZALMAS ÜGYIRATOK KEZELÉSE 1.) Általános rendelkezések Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium - továbbiakban iskola - igazgatója és közvetlen munkatársai, a Könyvvizsgáló, akik az iskola érdekkörébe tartozó üzleti titoknak minősülő információ és védelem alá eső adatok birtokába jutnak, jogi felelősség terhe mellett kötelesek azt megőrizni, harmadik személy előtt azt bizalmasan kezelni. Az érintettek kötelesek az információvédelem érdekében minden szükséges intézkedést megtenni és felelősek a saját területükön a védelem rendjének betartásáért. A jelen szabályzatban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése az igazgató vagy az általa megbízott személy hatáskörébe tartozik. Az üzleti titokvédelem szervezési és ellenőrzési teendőit az iskola igazgatója látja el. Jelen leírás nem vonatkozik a személyes adatok, a bank-, orvosi-, levél-, biztosítási-távközlési titok védelmének szabályozására. A felsorolt, egyéb jogszabályokkal védett titkok védelméről - a szükséges mértékig - az igazgatónak kell gondoskodni, ahol ilyen adatok keletkeznek, illetve ilyen adatokat kezelnek.

2.) A minősített adatok köre, minősítése, készítése Minden olyan adatot, információt, a nyilvánosságot korlátozó minősítéssel kell ellátni - az adathordozó fajtájától függetlenül, - amely korlátozás nélküli megismerhetővé tétele sérti az iskola tevékenységével kapcsolatos - üzleti érdekeit, számára hátrányos következményekkel járna: Pénzügyi tervek, költség keretszámok, amennyiben olyan jóváhagyott tételes adatokat tartalmaznak, amelyek későbbi szerződéskötések fedezetéül szolgálnak A beruházás és fejlesztési tervek, illetve előterjesztések költségfejezeteit minden esetben minősíteni kell. Pénzügyi vonatkozásokat is tartalmazó időszakos pályázatok előrehaladási jelentések, amennyiben olyan jóváhagyott tételes adatokat tartalmaznak, amelyek későbbi szerződéskötések fedezetéül szolgálnak. Az 1 MFt feletti többes ajánlatkérésre beérkezett ajánlatokat, illetve ezek értékelő anyagait minősíteni kell. A felsoroltakon kívül üzemi titokká minősítendő minden olyan információ, amelynek tartalma az erre feljogosított minősítő személy szerint ezt indokolja, valamint minden olyan információ, amely az Alapítvánnyal szemben ellenérdekelt fél számára előnyt jelenthet. Minden ilyen adatot tartalmazó iratot vagy más formában megjelenő adathordozót minősíteni kell. Az ilyen iratokon a „Bizalmas! Belső Használatra!” minősítési jelölést kell alkalmazni. Az ebbe a kategóriába sorolt irat minősítése a rendeltetésszerű használatot nem gátolja, de az információk fokozott védelmét szolgálja. A „Bizalmas! Belső használatra!" minősítésű irat a Polgári Törvénykönyvben meghatározott üzleti titok, illetve a Munka Törvénykönyvében meghatározott gazdasági érdeket veszélyeztető ma26



gatartás fogalomkörébe tartozó kategória, így annak védelmére büntető- és munkajogi szabályok is vonatkoznak. A titoktartási kötelezettség megszegése esetén a Titoktartási Nyilatkozat (4/1. sz. iratminta), képezi a felelősségre vonhatóság alapját. A minősítést annak kell kezdeményezni, akinél a feladata végrehajtása során az adat keletkezik, illetve az, aki beosztásánál fogva olyan munkamegbízást ad valamely munkavállalónak, melynek során minősítendő információk keletkeznek vagy keletkezhetnek. Az Alapítványnál keletkezett iratok „Bizalmas! Belső Használatra!” minősítésére jogosult a kuratórium elnöke és az ügyvezető. A minősítő köteles a minősítéssel egyidejűleg feltüntetni az iraton a minősítés időbeni hatályát (érvényességi idejét). Ha ennek meghatározása nem lehetséges, akkor „Visszavonásig" jelölést kell alkalmazni. A minősítés érvényességi idejének elérése előtt felül kell vizsgálni a minősítés fenntartásának szükségességét. Ha ez indokolt, úgy új minősítési eljárás keretében kell az érvényességi időt fenntartani. A minősítés érvényességi idejének lejártával az irat minősítése külön intézkedés nélkül megszűnik, nyílt irattá válik. A nyílt irat BB-nyilvántartásban levő példányait a nyilvántartó könyvbe való bejegyzést követően meg kell semmisíteni, míg az irat szerinti gazda szervezetnél az iratkezelés általános szabályai szerint kell eljárni.

3.) Betekintési jogosultság Az iskolánál keletkezett, üzleti titkot tartalmazó, és ennek alapján minősített iratokba betekintési joguk automatikusan a Kuratórium tagjainak, az iskola igazgatójának és gazdasági vezetőjének van. Általános érvényű, de irattípusonként meghatározott, visszavonásig szóló betekintési jogosultságot a kuratórium elnöke határozhat meg (4/2. sz. iratminta). Az iskola igazgatója, valamint a közvetlen munkatársai és a könyvvizsgáló, az Alapítvány üzleti titkai védelmére vonatkozóan az információk megőrzésére külön titoktartási kötelezettséget vállalnak a 4/1. sz. iratminta felhasználásával. Ugyancsak ilyen nyilatkozatot kell beszerezni azon személyektől, akik munkájuk során jutnak üzleti titok birtokába. Minden olyan esetben, amikor valaki az üzleti információk nem megfelelő kezelését, hiányos védelmét, vagy minősítésre kötelezett témakörbe tartozó irat nem minősítettként való forgalmazását tapasztalja, köteles azt elsődlegesen az anyag előállítója felé, ennek lehetetlensége esetén saját felettese felé jelezni.

4.) Az üzleti titok védelmének gyakorlati teendői az iskolánál a) Az üzleti titok kezelése az iskolánál A minősített információk és iratforgalom kezelését az iskola igazgatójának titkárnője végzi. Feladatai az alábbiak szerint csoportosíthatóak: 27





Az Alapítványnál, az Ügyvezető szervezetnél, az iskolánál készült, ill. más szervtől érkezett minősített információt tartalmazó iratok átvétele, továbbítás, kezelése és őrzése,



Betekintésre jogosultak nyilvántartása,



a minősített iratok felhasználásával kapcsolatos engedélyek őrzése,



a minősített információt tartalmazó iratok belföldi továbbítása,



a minősített információt tartalmazó iratok selejtezése, irattározása.

A minősített információt tartalmazó iratot külön un. BB-nyilvántartó könyvbe való bejegyzést követően erre kijelölt zárható helyen kell tárolni. b) A „Bizalmas! Belső Használatra!” minősített információt tartalmazó adathordozók tárolása A „Bizalmas! Belső Használatra!” minősítésű iratokat, adathordozókat a normál iratforgalomtól elkülönítetten, a munkahelyen egy erre kijelölt zárható helyen, gondosan kell tárolni és a munkahely elhagyásakor, elzárni. Üzleti titoknak minősülő, számítógépen levő adatokat jelszóval kell levédeni úgy, hogy ahhoz csak betekintésre jogosultak férhessenek hozzá. Bekapcsolt számítógépen, használaton kívül a felhasználóknak gondoskodniuk kell a rendszer védelméről vagy jelszavas képernyő védelemmel, vagy a programból történő kilépéssel, vagy a gép kikapcsolásával. c) Minősített irat készítése és sokszorosítása „Bizalmas! Belső Használatra!” minősítésű anyagot az készíthet, használhat fel, írhat le, sokszorosíthat, jogszerűen megismerhet, akit a megfelelő szintű betekintési jog megadásával erre felhatalmaztak. Az üzleti titkot képező, vagy azt tartalmazó iratot a dokumentum előállításának időszakában, olyan védelemben kell részesíteni, mint amilyen a minősítést követően megilleti azt. d) Az iskolán belüli minősített iratok készítése Az iskolánál keletkezett, vagy kívülről érkező, üzleti titkot tartalmazó írat minősítését a 4/3. sz. iratminta alapján "MINŐSÍTŐ LAP" kitöltésével és az irathoz való csatolásával kell kezdeményezni, illetve végezni. A minősítő lap a minősített irat minden egyes példányának szerves tartozéka, melyen az összes az iratra vonatkozó - kezelési rendelkezés feltüntetésre kerül. Az elkészített „Bizalmas! Belső Használatra!” minősítésű iratról - a többes ajánlatok kivételével 1 példányt a külön BB-nyilvántartásban kell őrizni, saját BB-szám hozzárendelése mellett.

28



e) Az iskolán kívülről érkező minősített dokumentumok kezelése (szerződéses ajánlatok, pályázatok) „Bizalmas! Belső Használatra!” minősítést kell adni minden 1 M Ft feletti többes ajánlatnak, szerződés tervezetnek, pályázatnak. A postán, vagy kézben érkezett, a megfelelő jelöléssel ellátott és lezárt borítékban levő "AJÁNLAT" feliratú pályázatokat az igazgató titkárnője érkezteti, majd haladéktalanul kézbesíti azokat a címzett, betekintési jogosultsággal rendelkező személy felé. A borítékok felbontását követően amennyiben az ajánlatok 1 MFt értékhatár felettiek - a minősítésre jogosult személy elvégzi (minősítő lap felhasználásával) az iratok minősítését, majd a továbbiakban jelen szabályzat szerint jár el. A minősített iratról teljes terjedelmű, továbbadásra szánt másolatot csak a minősítő írásos rendelkezése alapján lehet készíteni. A betekintésre jogosult személy saját munkájához, a feltétlen indokolt terjedelemben és mennyiségben munkapéldányt (másolat, kivonat) készíthet, amit a minősített iratoknak megfelelően kell kezelni és a munka befejezését követően meg kell semmisíteni. Tervezési, nyomon követési, összesítési vagy kontrolling munka során — a munka elvégzése szempontjából feltétlenül szükséges mennyiségben és terjedelemben — a számítógépes hálózaton is továbbíthatóak „Bizalmas! Belső használatra" minősített vagy minősítendő adatok, amennyiben a számítástechnikai eszközöknél alkalmazott védelem biztosítja, hogy kizárólag minősítésre, vagy betekintésre felhatalmazott személy ismerheti meg annak tartalmát. f) A kétszintű érettségi és szakmai vizsgáztatással kapcsolatos szabályok Az írásbeli tételátvételek átvétele: Az írásbeli tételeket az igazgató személyesen veszi át a Kormányhivatal által megjelölt helyen és időpontban. Az igazgató akadályoztatása esetén az általa kiadott egyszeri alkalomra szóló megbízás alapján más személy is átveheti (igazgatóhelyettesek). Az írásbeli tételek őrzése: A megkapott írásbeli tételeket az igazgató és az illetékes igazgatóhelyettes az iskolatitkár jelenlétében helyezi el az irattárban található lemezszekrényben. Az elhelyezés előtt ellenőrzik a pecsétek sértetlenségét, ha valamilyen sérülésre utaló nyomot találnak, az jegyzőkönyvbe veszik. Az írásbeli tételek kibontása: Az írásbeli tételeket az igazgató a szakterületért felelős igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető, illetve az iskolatitkár jelenlétében bontja fel. Erről az iskolatitkár jegyzőkönyvet készít, melyet a jelenlévők aláírnak. A jegyzőkönyv tartalmazza a tételek számát, a megoldások számát és a megoldások őrzéséért felelős személy nevét. A megoldások csak a borítékon feltüntetett időpont után, illetve az írásbeli vizsgák befejezése után fél órával nyithatók fel, a fent említett bizottság jelenlétében. Titoktartási nyilatkozat: Az írásbeli közép- és emeltszintű informatika érettségin rendszergazdai feladatot ellátó személyeknek a mellékletben szereplő titoktartási nyilatkozatot kell tenniük, a vizsgák megkezdése előtt. 29



g)

Rontott bizonyítványok nyilvántartása és megsemmisítése

Az iskolatitkár a bizonyítványok kezelését a hatályos jogszabály alapján végzi.

Iratminták 1. sz. iratminta

T I T O K TA R T Á S I N Y I LAT K O ZAT Alulírott ................................................... egyéni azonosító szám: ...................................... (anyja neve: ............................................... szül. hely és idő: ............................................), kijelentem, hogy az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium bizalmas ügyiratok kezelésére vonatkozó előírásait megismertem és az abban foglaltakat betartom. Tudomásul veszem, hogy az iskolánál a „Bizalmas! Belső használatra!" minősített, titkot képező adatokat, információkat tartalmazó iratokba, dokumentációkba, számítógépes listákba betekintési jogom korlátozott. Amennyiben tevékenységem során ilyen információk birtokába jutok, felelősségem tudatában kijelentem, hogy ezen adatokat, információkat én magam az iskola vonatkozásában üzleti titokként kezelem és más, arra illetéktelen személynek tovább nem adom. Tudomásul veszem, hogy a fentiek megsértése esetén a Polgári Törvénykönyv 81.§, illetve a Munka törvénykönyve 3.§ (3) bekezdése alapján történhet felelősségre vonásom.

Paks,

……………………………. nyilatkozattevő aláírása

30



1/a. sz. iratminta

T I T O K TA R T Á S I N Y I LAT K O ZAT (közép- és emeltszintű informatika érettségi rendszergazda részére)

Alulírott ……………………………………………………egyéni azonosító szám: ….. (anyja neve: ………………………….

szül. hely és idő: ……………………….)

kijelentem, hogy az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium bizalmas ügyiratok kezelésére vonatkozó előírásait, továbbá az informatika érettségi vizsgával kapcsolatos „rendszergazda füzet” tartalmát megismertem és az abban foglaltakat betartom. Az érettségi vizsga előkészítésével kapcsolatos tevékenységem során birtokomba jutott információkat én magam az iskola vonatkozásában üzleti titokként kezelem és más, arra illetéktelen személynek nem adom tovább. A fenti nyilatkozatomat a 200….. ………………….. vizsgaidőszak közép- és emeltszintű informatika érettségi vizsgával kapcsolatban tettem. Tudomásul veszem, hogy a fentiek megsértése esetén a Polgári Törvénykönyv 81. §, illetve a Munka törvénykönyve 3. § (3) bekezdése alapján történhet felelősségre vonásom.

Paks, ……………………………

………………………………………….. nyilatkozattevő aláírása

31



2. sz. iratminta BB-szám:......….. /200….

BETEKINTŐK NYILVÁNTARTÓ LAPJA Cég: Név (leánykori név): Szül. hely, év, hó, nap: Anyja neve: Lakcíme: Beosztása: A betekintési jogkör kezdete: A betekintési jogköre kiterjed:

Jogkör megszűnésének ideje: Oka:

Nyilatkozat Alulírott ........................................................... kötelezem magam, hogy az iratokba való betekintés, vagy más módon birtokomba, tudomásomra jutott üzemi titkot megőrzöm, illetéktelen személy részére nem teszem hozzáférhetővé. Az iskola üzemi titokra vonatkozó előírásait megismertem és az abban foglaltakat betartom. Kelt: .................................... betekintést engedélyező minősítő aláírása

.................................... betekintő aláírása

32



3. sz. iratminta

MINŐSÍTŐ LAP Minősítés: „Bizalmas! Belső használatra!” I. Minősítési adatok Irat tárgya: Példányszám: Készítette: Gépelte/Nyomtatta Minősítés érvényessége: Minősítette:(név, beoszt.) Dátum: Min.érv. meghosszabbítva:

Melléklet:

...........................................

BB-szám:............. Ajánlatnál Érk. dátuma: Küldő cég Lapszám:

........................................... aláírás -ig Aláírás:

........................................... átvevő II. Forgalmazási adatok: (Kapják) S.sz: Példány Név/Beosztás 1. Eredeti • Másolat • 2. Eredeti • Másolat • 3. Eredeti • Másolat • 4. Eredeti • Másolat • 5. Eredeti • Másolat • 6. Eredeti • Másolat • 7 Eredeti • Másolat • 8. Eredeti • Másolat • 9. Eredeti Másolat • Minősítés visszavonása: Dátum:

Átvette:

Dátum

.......................................... Minősítő

33

AZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents