AZ EMBER – GÉP – KÖRNYEZET – TECHNOLÓGIA RENDSZER MINŐSÉGI, MUNKAVÉDELMI, KÖRNYEZETVÉDELMI INDIKÁTORAINAK FEJLŐDÉSE A SPECIÁLIS MÉLYÉPÍTÉSI PROJEKTEKBEN PROGRESS OF THE QUALITATIVE, LABOUR SAFETY, AND ENVIRONMENTAL INDICATORS OF THE MAN – MACHINE – ENVIRONMENT – TECHNOLOGY SYSTEM IN SPECIAL CIVIL ENGINEERING PROJECTS dr.Deli Árpád műszaki igazgató HBM Kft.
Összefoglalás A projekt életciklus teljes folyamatában, a tervezési, tendereztetési, előkészítési, kivitelezési, átadási, garanciális, szavatossági, üzemeltetési szakaszban a mérnöki tevékenység az E-G-Kö-Tech rendszerben történik. Az elmúlt 25 évben a jogszabályi, szabványosítási, gazdasági, műszaki környezet változása miatt a speciális mélyépítési szakterületen is jelentős változások következtek be a minőség, munkavédelem, környezetvédelem szerepének megítélésében és a fentebb említett rendszerrel való kapcsolatában. Ezen indikátorok egyre tudatosabb alkalmazásával és a szükséges továbbfejlődés irányaival foglalkozik jelen cikk. Abstract In the entire process of a project’s life cycle, in the phases of designing, tendering, preparation, implementation, delivery, guarantee, warranty and operation, the engineering activity takes place in the M-M-E-T system. In the recent 25 years, due to changes in the legal, standardization, economic and technical environment, substantial changes have taken place also in the special areas of civil engineering concerning the judgment of the significance of quality, labour safety, environmental protection and their relation to the aforesaid system. This article dwells
upon the increasingly conscious application of such indicators and the directions of the required progress.
Kulcsszavak/keywords Mélyalapozás, munkavédelem, projekt Deep foundations, labour safety, project
Bevezetés A 25. Jubileumi Geotechnika Konferencia kitűnő alkalom arra, hogy az elmúlt évtizedek szakmai fejlődésének áttekintése után az elkövetkezendő időszak fejlesztési irányait meghatározzuk. Érdekes, hogy az építőmérnökök, geotechnikusok között mindig megvoltak azok a történelmi idők szavát értő szakemberek, akik a képviseleti, szakmai, etikai kihívásokra megfelelő stratégiai válaszokat tudtak adni, és akik képesek voltak a szakmai értékek megőrzését, átmentését e gyorsan változó korban is biztosítani. Az alábbiakban személyes tapasztalataim alapján a speciális mélyépítési szakterület szemüvegén keresztül tekintem át az elmúlt évtizedek szakmai fejlődését.
Tervezés – Kivitelezés – Üzemeltetés A 90-es években az MSZ 15000-es szabványsorozat és az ahhoz kapcsolódó beton (MSZ 4705-4719-4720), betonacél (MSZ 339), méretpontossági (MSZ 7658-as sorozat) szabványkörnyezetben végzett építőmérnöki tervezés az osztott biztonsági tényező elvén alapult. A 10-5 vagy 10-4 tönkremeneteli bekövetkezési valószínűségi küszöbérték (kockázati szint) a teljes méretezési szabványrendszernek keretet adott. A matematikai statisztika elvén alapuló megfelelőségi kritériumok és küszöbértékek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a mérnöki szerkezetek és műtárgyak szerkezetben és anyagban egyaránt olyan tartalékkal rendelkezzenek, amelyek hanyag kivitelezés vagy az üzemeltetési fenntartás elmaradása esetén is a létesítmény
használhatóságának fenntartását még lehetővé tették. Ez a tartalék tette lehetővé, hogy a 90-es évek elejétől gazdasági kényszerből még másfél évtizeden keresztül megtörténjen a közlekedési infrastruktúra teljes kizsigerelése. A politikai és gazdasági változások nyomán az uniós csatlakozás előkészítése és az ahhoz kapcsolódó jogharmonizáció következtében megjelent az EURONORM szabványokra való átállás szükségessége – ez azonban nagyon hosszú és elhúzódó folyamat lett, közel két évtizedbe telt, amíg az EUROCODE 0-9 rendszerre az átállás megtörtént. A 90-es évek elején a gazdasági környezet változásával az új mélyalapozási kivitelezési technológiák meghonosítása is megkezdődött. A jet-grouting talajhabarcsosítási, a CFA majd a Screwsol cölöpözési technológia hazai megjelenése és elterjedése, a zagymegtámasztásos cölöpözési és réselési technológiák gyors fejlődése a 2000-es évek első évtizedében újabb lendületet kapott a „Speciális geotechnikai munkák kivitelezése” szabványsorozat megjelenésével. E szabványokban rengeteg olyan tervezési, szerkesztési, kivitelezési, monitorozási ismeret volt, amelyek technológiai és kivitelezési oldalról sürgették a tervezési módszerek fejlesztését. E kényszerre a 2004-2010 közötti időszakban a kutatóintézetek és a kivitelező szakcégek együtt válaszoltak, és a kutatás-fejlesztési közös munka eredményeként a cölöpök tervezésének módszere úgy újult meg, hogy az eu-harmonizált szabványkörnyezetben a geotechnikai tervezési szabvány nemzeti melléklete átmentette a hazai méretezési biztonsági szemléletét, és nagyot lépett előre a korszerű talajfeltárási módszerekre épülő tervezési módszerek gyors elterjesztésében. Ezzel párhuzamosan az „Útügyi Előírások” kidolgozása majd korszerűsítése során is a szakmabeliek mindvégig figyelemmel voltak arra, hogy a korábbi hazai gyakorlatra jellemző szerkezeti és anyagminőségi tartalékok alkalmazási kényszere a szabványharmonizálási folyamat során ne vesszen el, és a mérnöki műtárgyak, létesítmények, infrastrukturális elemek rendelkezzenek a fentebb említett „aranytartalékkal”. Az elmúlt 10 évben a kivitelezési technológiai szabványok között megjelentek az altalajjavítási technológiák. Ezek hazai bevezetése, az alkalmazási és tervezési keretrendszer rögzítése, a hazai referenciamunkák gyűjtése az elmúlt néhány évben megindult; jelenleg is a kutatási-tervezési-kivitelezési szereplők szoros együttműködése viszi előre a fejlődési folyamatot. A tervezés és kivitelezés együttes fejlődésére a megjelenő „Design and Build” típusú projektek nagy hatással voltak. Ezen projekttípus megrendelőinél megjelentek a „fenntartható fejlődés és
környezettudatosság” szempontjai – ezek nyomán került be a tervezési és kivitelezési köztudatba a LEED és BREEAM környezetvédelmi minősítési rendszer. A betervezett és kivitelezett fenntarthatóságot szolgáló elemek révén az így elkészült létesítmények piaci értéke jelentősen magasabb a korábbi „szokványos” létesítményekhez képest. A „Design and Build” projekttípusnál a gazdaságossági és fenntarthatósági szempontok érvényesülését szolgálta az elmúlt években alapozási szerkezetek tervezői számára új szakterület és szabvány - a földrengésre való méretezés - témakörének hazai rendbetétele is. A tervezés, kivitelezés, üzemeltetés hármasában az üzemeltetés témaköre a fenntarthatósághoz és a gazdaságossági elemzésekhez kapcsolódóan került bele ismét a hazai építőmérnöki és geotechnikusi látókörbe az elmúlt években. A nagy kiterjedésű zárt munkatérhatárolások vízbázisokra gyakorolt hatásának vizsgálatával induló feladatsor mára már kibővült pl. a hőcserére alkalmas armatúrabetétek alkalmazásával és az adott létesítmény fenntartható vízháztartását segítő víztározó egységek tervezésével, kivitelezésével.
A projekt életciklus és az Ember-Gép-Környezet-Technológia rendszer kapcsolata A beruházásokkal kapcsolatos gazdasági, jogi, műszaki, menedzselési környezet és szemlélet fejlődése nyomán a fentebb tárgyalt TervezésKivitelezés-Üzemeltetés folyamat helyett ma már inkább projekt életciklusról beszélünk. A projekt életciklus magában foglalja a beruházás előkészítési, tervezési, tendereztetési, termelés-előkészítési, kivitelezési, átadási, garanciális, szavatossági, üzemeltetési szakaszt. Az ezen szakaszok megvalósításában részt vevő személyek, szereplők változnak. Azonban valamennyi résztvevőre igaz egyrészt, hogy ugyanazon projekt megvalósításán dolgoznak, másrészt, hogy munkájuk során az Ember(E) – Gép(G) – Környezet(Kö) – Technológia(Te) rendszerben végzik a munkájukat, harmadrészt pedig, hogy mások munkájának termékével dolgoznak tovább és készítik elő mások munkáját. Tehát a résztvevők munkájának szakmai tartalma és minősége jelentősen meghatározza a következő szakaszban őt követők munkájának a minőségét is. Nézzük a fentebb említett E-G-Kö-Te rendszer elemeit!
A projekt életciklus adott szakaszát emberek valósítják meg. A dolgozó embert munkakörének ellátása során a munkavégzéséből, munkakörülményéből (munkahely, berendezések, technológia) és munkakörnyezetéből származó hatások (fizikai, fiziológiai, mentális, pszichés; telepített vagy változó munkahely, magasban végzett vagy vizes munka; fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényezők) érik (együtt: teljes munkaköri megterhelés), amelyeket azonban életmódjából, lakóhelyi tevékenységéből eredő hatások befolyásolnak. A megterhelés hatására az emberi szervezetet igénybevétel éri; mind az optimális igénybevételt tartósan meghaladó, mind az azt tartósan el nem érő igénybevétel kóros állapothoz, megbetegedéshez vezet. Mindez nemcsak az adott szakaszban dolgozó emberre igaz, hanem az általa elkészített „termék” felhasználójára is a következő szakaszban. Vagyis a mi napi gyakorlatunkban pl. a tervező az
általa elkészített tervekkel, műszaki leírással jelentős hatással van a kivitelezésben résztvevők munkaköri megterhelésére. Vajon gondolnak-e erre a projekt megvalósításán dolgozók?
A gép olyan munkaeszköz, amivel anyagot, energiát, információt (funkció) lehet átalakítani. Az átalakítás egy folyamat, vagyis időben megy végbe. Az átalakítás egy szerkezetben megy végbe. A gép olyan eszköz, amely elemekből (gépelemek) és részrendszerekből (szerkezeti egységek) épül fel. A géppel kapcsolatos követelmények: megbízhatóság, biztonság, karbantarthatóság, használhatóság (rendeltetésszerű; ésszerűen előrelátható rendeltetésellenes használat).
A gépészek gondolatmenetére építve a mi napi gyakorlatunkban a megtervezett mélyépítési szerkezet legyen megbízhatóan és biztonságosan kivitelezhető, továbbá az elkészült szerkezet legyen megbízható, biztonságos, karbantartható, használható. Vajon a napi építőmérnöki és geotechnikusi tervezési és előkészítési gyakorlat a kivitelezés megbízhatóságára (minőségbiztosítás, monitoring) és biztonságára (munkabiztonság) elegendő figyelmet fordít-e? Vajon a geotechnikus és építőmérnök tervezők tudatosan alkalmazzák-e a a beépített biztonságot adó tervezői intézkedéseket, a műszaki és kiegészítő védőintézkedéseket, részletesen és teljeskörűen megadják-e az általuk tervezett „termék”-hez a használati információkat a felhasználók számára? A környezet fogalmához a fentebb említett fizikai munkakörnyezeten (pl. zaj, rezgés, klíma, világítás stb.) kívül hozzátartozik a szociális környezet
(vertikális és horizontális emberi kapcsolatok), a gépi környezet (pl. az adott gépen kívül a környezetben több más gép is található), a kiszolgáló környezet (anyag-energia-információ-ellátás, a felesleg eltávolítása), valamint a gazdasági, pénzügyi és politikai környezet is.
Vajon a mi napi gyakorlatunkban az ütemterv és az organizáció milyen részletezettséggel készül el – alkalmasak-e ezek arra, hogy a következő projekt-részszakasz megvalósítója fel tudja építeni képzeletben majd a valóságban ütemenként a megvalósítandó létesítményt vagy szerkezeti egységet? E képzeletbeli felépítés során van-e kellő tapasztalata az illetőnek a veszélyforrások (minőségi, munkavédelmi, környezetvédelmi) felismerésére? A speciális mélyalapozások, munkatérhatárolások sikeres megvalósításának egyik kulcsa a jó tervezés, a másik kulcsa pedig a megfelelően megválasztott technológiával a szakszerű kivitelezés. Fentebb már említettem, hogy a speciális geotechnikai munkák kivitelezési szabványainak milyen húzó-fejlesztő hatása volt a geotechnikai tervezésre. A speciális mélyalapozási, mélyépítési kivitelezési technológiáknak olyan alkalmazási szabályai vannak, amelyek alapjaiban meghatározzák a geotechnikai, szerkezeti, gépész- és építésztervezést.
Vajon a szerkezettervező, vízépítési tervező, közlekedéstervező építőmérnökök, a gépész- és építészmérnökök ismerik-e eléggé saját tervezési szakterületük határait, tisztában vannak-e a geotechnikus szaktervező bevonásának szükségszerűségével? Vajon a geotechnikus szaktervezők ismerik-e kellő mélységben a speciális geotechnikai munkák kivitelezésére vonatkozó szabványokat és a kapcsolódó technológiákat? Vajon a minőségi, munkabiztonsági és környezetvédelmi tapasztalatok megszerzéséhez elegendő-e a fentebb említett tervezők munkaterületlátogatási gyakorlata, a minőségi, munkavédelmi, környezetvédelmi szakemberekkel való egyeztetések gyakorisága? Vajon a kivitelezési technológiák alkalmazásakor a műszaki irányítók megteszik-e a kivitelezési kockázatcsökkentést szolgáló szervezési, kiegészítő biztonsági, egyéni védőeszközhasználati lépéseket?
Minőség, munkavédelem, környezetvédelem megvalósításának indikátorai
–
a
projekt
Az előző fejezetben a feltett kérdésekbe óhatatlanul beleszövődött a minőség, munkabiztonság és környezetvédelem fogalma. A speciális mélyépítés, mélyalapozás területén nagyok a geotechnikai kockázatok, adott esetben a hiba kijavítása a szakszerű tervezés és kivitelezés költségének akár 10-100-szorosa lehet. Ezért a geotechnikai kockázatok kezelésének szükségessége benne van a szakmai gondolkodásmódban és a kapcsolódó szabványkörnyezetben is. A 2000es évek elejétől a kivitelezési technológiai kockázatok csökkentését szolgálják a speciális geotechnikai munkák kivitelezési szabványai, ezekben a szükséges és hatékony monitoringra vonatkozó előírások mind megvannak; ugyanakkor a környezetvédelmi és munkavédelmi megfontolások csak „szőr mentén” kerülnek említésre, és az ötévenkénti esedékes szabványfelülvizsgálatok során sem tartanak lépést ezen szakterületek fejlődésével a szabványalkotók. Pedig a nemzetközi szakirodalmi és gyakorlati tapasztalatok azt mutatják (lásd a felhasznált irodalomjegyzéket), hogy a projekt életciklus minden egyes rész-szakaszában a minőségi, munkavédelmi és környezetvédelmi kockázatok felmérése, becslése, értékelése, kezelése, kommunikálása a teljes projekt eredményes megvalósítását jelentősen segíti. Ezen indikátorok alkalmasak arra, hogy mind a tervezés, mind a kivitelezés, mind az üzemeltetés szakaszában a megvalósítás eredményességének hatásfokát jelezzék. Nemcsak az acélszerkezetekre igaz az, hogy ha a terv nehezen megrajzolható, áttekinthetetlen és bonyolult, akkor a kivitelezés is nagyon nehéz lesz…Ha az építőmérnök tervező vagy az előkészítő mérnök nem vagy csak nagyon nehezen tudja felépíteni képzeletben a megvalósítandó szerkezetet az elkészített tervek, organizációs fázisrajzok és ütemterv alapján, akkor az operatív kivitelezésben rengeteg lesz a rögtönzés (ezáltal nagy lesz a hibaszázalék, magas a kockázati szint és a balesetek előfordulása), az üzemeltetők pedig az ideálishoz képest csak drágábban fogják tudni fenntartani a működőképességet (ráadásul több esetben a fokozott kockázati szint is megmarad). A tervezési követelmények meghatározásakor és a kivitelezési munkák során többször előfordul, hogy kiérlelt kiviteli tervek, organizációs tervek, ütemtervek nélkül kerül sor a kivitelezés elindítására; hogy az utóbbi években a szerkezetekbe beépített tömegtermékekből és anyagokból a korábbi anyagminőségi tartalékok elvesztek; hogy a
kivitelezést végrehajtók egy része nem kellően tapasztalt és képzett; hogy sok esetben a megrendelői ütemezések már a minimálisan szükséges technológiai időket sem veszik figyelembe. Mindezek miatt sok projekt minőségileg, munkavédelmileg, környezetvédelmileg nagy kockázatú. Ráadásul sok esetben a minőségi, munkavédelmi, környezetvédelmi követelmények előírása majd az előírtak teljesülésének ellenőrzése a megrendelői szinten nem következetes. Ilyen adottságok esetén a döntéshozóknak nagy hangsúlyt kell helyezniük a projekt sikeres megvalósítása érdekében a minőségi, munkavédelmi, környezetvédelmi előkészítő, támogató, ellenőrző tevékenységre, máskülönben a projekt nem lesz sikeres. Az elmúlt tíz évben ezen indikátorok megjelentek a hazai gyakorlatban is. A minősítési dokumentációban a speciális geotechnikai kivitelezési szabványok előírásai alapján történik a minősítés. A munkavédelemben megjelentek azok a megrendelők, akik már nemcsak a munkavédelmi előírások betartásához szükséges dokumentálást és oktatást, hanem a munkaterületi munkavédelmi biztonságot is megkövetelik. Jelen vannak azok a kivitelezői szakemberek is, akik a projektek munkavédelmi előkészítésében majd levezénylésében, a tényleges munkaterületi munkavédelem megvalósításában segítséget tudnak nyújtani. A környezetvédelemben megjelent az egyes kiemelt projektekhez tartozó ökolábnyom-számítás, valamint a LEED és BREEAM minősítés elnyeréséhez szükséges környezetvédelmi projekt-tervezés és az ezen elvek alapján végrehajtott környezettudatos kivitelezés.
Pozitív példák
Art’Otel – nH Hotel – Eiffel Palace vonulat: a köteles kanalas szűk
munkaterületen végzett réses dúcolt munkagödröt felváltotta a réselt munkatérhatárolás belső megtámasztó födémmel és kombinált dúcrendszerrel, majd a megrendelő számára mindkét kivitelezési megoldási lehetőség felkínálása igen alapos műszaki és gazdasági döntéselőkészítő anyaggal. Diaanyag az előadás keretében kerül bemutatásra.
AUDI Győr - LEGO Nyíregyháza: alapozási szerkezetek optimalizálása
részletes geotechnikai feltárással és földrengésre tervezéssel valamint Screwsol cölöpözési technológia alkalmazásával. Munkavédelmi megfelelés. Diaanyag az előadás keretében kerül bemutatásra.
Köröshegyi völgyhíd - Északi Duna-híd – Dunaújvárosi Duna-híd: zagyos cölöpözési technológia, részletes technológiai tervezés és fegyelmezett megvalósítás, fontos volt mindenki számára a tényleges minőségi teljesítés. Diaanyag az előadás keretében kerül bemutatásra.
Budapesti Amerikai Nagykövetség épületrekonstrukciója – Tiszató zsilipkapuk megerősítése: Jet-technológia minőségi paramétereinek összehasonlító elemzése, speciális munkavédelmi megoldások, termelésgyorsító munkavédelmi előírások, környezetvédelmi és munkavédelmi vészhelyzetekre felkészülés. Diaanyag az előadás keretében kerül bemutatásra. Záró gondolatok A fentebb leírtak alapján megállapítható, hogy a sikeres projektmegvalósítás és a hatékony kockázatcsökkentés érdekében a projekt életciklus minden részszakaszában szükséges a minőségi, munkavédelmi, környezetvédelmi előkészítő, támogató, ellenőrző tevékenység. Szükséges, hogy a fentebb feltett „Vajon……..?” kérdésekre minden projektrésztvevő a napi jó gyakorlatával adja meg az előremutató választ; ahol pedig kell, ott ne restellje senki a tanulást és tapasztalatszerzést. Szükséges, hogy a tervezők, geotechnikus szaktervezők, valamint a minőségi, munkavédelmi és környezetvédelmi szakemberek együttműködése megvalósuljon a projekt életciklus minden fázisában, ugyanis a jelenlegi szakmai kihívásokra csak ezzel az együttműködéssel tudjuk megadni a megfelelő és biztonságos válaszokat. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM: dr.Deli Árpád: A munkavédelemre fordított pénz tízszeresen megtérül – Építési megoldások szakmai folyóirat 2015.3.szám 20-23.oldal
HBM Kft. fotó- és előadás-archívuma FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM AZ EU-OHSA HONLAPJÁN HOZZÁFÉRHETŐ FORMÁBAN (HTTP://OSHA.EUROPA.EU/HU/PUBLICATIONS/REPORTS): FACTS28 – A balesetek megelőzésének gazdasági felmérése vállalati szinten http://osha.europa.eu 2007 Magazine1 Health and Safety at work A question of costs and benefits? http://hw.osha.europa.eu 1999 Magazine11 Healthy Workplaces Good for you, good for business http://hw.osha.europa.eu 2008 Magazine12 Healthy Workplaces A European Campaign on safe Maintenance http://hw.osha.europa.eu 2011 Analysis of the determinants of workplace occupational safety and helath practice in a selection of EU Member States 2013 – ESENER http://osha.europa.eu European Opinion Poll on Occupational Safety and Health May 2013 EUOSHA http://osha.europa.eu How to create economic incentives in occupational safety and health: A practical guide 2012 http://osha.europa.eu/en/topics/business-aspectsof-osh
