AZ ELSŐ ALKALOM, AVAGY RICHARD WAGNER NEVÉNEK ÉS MŰVEINEK ELSŐ MEGJELENÉSEI MAGYARORSZÁGON.
1842-1924. 1842. dec. 4. – Richard Wagner neve először tűnik fel a magyar sajtó hasábjain a Regélő, Pesti Divatlap 97. számának Omnibus-rovatában. A hírben a Rienzi drezdai premierjének sikeréről (1842. okt. 20.) és a „Hollandi” várható, de be nem következett berlini ősbemutatójáról esik szó. 1853. dec. 8. – Először hangzik fel Wagner muzsikája Pesten, mikor is a Pesti Filharmóniai Társaság a Tannhäuser nyitányát játssza a Nemzeti Múzeum nagytermében Erkel Ferenc vezényletével. A nyitány harmadik műsorszámként hangzott fel az est során. A Budapesti Napló, a Délibáb, a Divatcsarnok és a Pesti Napló dec. 10-13 között megjelent cikkeinek tanúsága szerint a nyitány sajtófogadtatása többségében nem volt kedvezőnek mondható. 1854. márc. 25. – A „Zarándok-kar” magyarországi ősbemutatója. Ugyanezen a koncerten ismét felhangzott a Tannhäuser nyitánya. Pest, Nemzeti Múzeum, nagyterem. Vezényelt: Erkel Ferenc. Előadta a Pesti Filharmóniai Társaság zenekara a Pestbudai Hangászegylet közreműködésével. A sajtó megjelent cikkeinek sorai közt elrejtve az az információ tűnik fel, hogy a közönségnek legalább egy része lelkesülten fogadta a nyitányt, ám a sajtó erősen kétkedő volt. 1858. febr. 28. – A Lohengrin nyitányának magyarországi ősbemutatója. Pest, a Nemzeti Múzeum nagyterme, vezényelt: Erkel Ferenc. Előadta a Pesti Filharmóniai Társaság zenekara. A nyitányt a sajtó ránk maradt egyik cikke szerint megismételtették.
Vidéken, minden valószínűség szerint 1858. nov. 7-én, Pozsonyban hallhatták először Wagner zenéjét a pozsonyi Redout-ban, a Pressburger Liedertafel és a Hainburger Männerverein közreműködésével. „Zarándok-kar” a Tannhäuser-ből. Vezényelt: Volkmar Schurig. 1860 – A Pozsonyi Egyházi Zene-Egyesület az Entr’acte-ot játssza a Lohengrin-ből Haraszti szerint. A szó nem csak nyitányt, hanem közjátékot is jelenthet, így nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a Lohengrin nyitányáról, vagy a harmadik felvonás elején lévő közzenéről lehetett-e szó. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy az említett részletek egyike sem hangzott fel az említett időpontig Pesten kívül, ilyetén az esemény mindenképpen vidéki ősbemutatónak számít. H, p. 460. 1862. febr. 22. – Tannhäuser-nyitány, zongora-négykezes átirat. Wohl Janka és Siposs Antal. Pest. H, p. 233. 1862. márc. 6. – A Tannhäuser német nyelvű bemutatója a Pesti Német Színházban. (A Nottheater-ben, ami a mai Erzsébet téren állt). Vezényelt Carlo Emanuele (de) Barbieri. A korabeli források szerint az opera fogadtatása igen jónak volt mondható az egyetlen ránk maradt írás – Czeke Sándor (Julius Czeke) kritikája – szerint. A magyarországi premier előtt mindössze néhány országban mutatták be a Tannhäuser első változatát. 1862. ápr. 3. körül – Az első Tannhäuser-paródia bemutatója a Budai Népszínházban. Lehetséges, hogy a „Kalisch-féléről” volt szó. Bár a Tannhäuser-paródiák nyilvánvalóan nem Richard Wagner szerzeményei, bemutatásaik mégis fontos adatokkal gazdagították Wagner magyarországi históriáját, ami indokolta ezen és az ezt követő esemény felvételét az összefoglalóba. 1863. máj. 25. – Tannhäuser-paródia a Pesti Német Színházban. A Nestroy-Binder-féle paródia valószínűsíthetően első magyarországi megjelenése. 1863. júl. 23. és 1863. júl. 28. – Richard Wagner két koncertet vezényelt műveiből Pesten a Nemzeti Színházban, amelynek programján kizárólag saját műveinek részletei szerepeltek. A júl. 23-i hangversenyen először hangzottak el: „Elsa beszélgetése a szellőkkel”, „Ortrud megintése” Rabatinszky Mari előadásában, és a „Nászinduló” a Lohengrin-ből, a Trisztán és Izolda nyitánya és „Izolda Szerelmi dala és megdicsőülése” a „Trisztán”-ból (ez utóbbi is zenekarra), „A mesterdalnok-czéh gyülekezete” és „Pogner mester felszólalása” (énekelte Kőszeghy Károly) a Nürnbergi Mesterdalnokok-ból, „Zsigmond szerelmi dala” és a „Walkürök lovaglása” a Walkür-ből, az előbbit énekelte: „Simon” (Simon Gusztáv), ill. az „Olvasztó-dal” és a „Pöröly-dal” a „Szigfrid”-ből (énekelt: Stéger Ferencz). A júl. 28-i koncert magyarországi ősbemutatói: a „Mesterdalnokok” nyitánya, és a Faust-nyitány. Hatalmas siker. Wagner hazatérése után két ‒ a magyaroknak fontos ‒ levelet ír. Az elsőt Radnótfáy (Nagy) Sámuelnek, a másodikat pedig id. Ábrányi Kornélnak a magyar zene jövőjéről. (1863. aug. 1. és 1863. aug. 8, Penzing). 1864. márc. 18. – A Summ und brumm, du gutes Rädchen („Fonó kórus”) első magyarországi (pesti) bemutatója a „Holländer” második felvonásából. Liszt egyik kedvenc tanítványa: Carl Tausig adta elő zongorán, akit Wagner is közeli barátjának tartott. 1866. jan. 13. – A Tannhäuser premierje Temesvárott, a Ferencz József Színházban. Forrás: A premier plakátja Dr. Franz Metz tanulmányában; Die Musik Richard Wagners im Banat,
Eine Rezeptionsgeschichte zum 200. Geburtstag des Komponisten, in Edition Musik Südost, http://www.edition-musik-suedost.de/html/wagner.html. 1866. dec. 1. – A Lohengrin premierje a pesti Nemzeti Színházban, magyar nyelven. Fordította: Bőhm Gusztáv és Ormay Ferencz. Vezényelt: Huber Károly, Hubay Jenő édesapja. A magyar sajtó hatalmas sikerről számolt be. Magyarország vélhetően az első országok között volt, ahol a német nyelvterületeken kívül először mutatták be a Lohengrin-t. 1871 – A Pozsonyi Egyházi Zene-Egyesület a Nürnbergi Mesterdalosok megnyitóját, a Pressburger Liedertafel a Matrózkart a „Hollandiból”, a Raming Infanterie-Regimentskapelle pedig a Császárindulót adja elő. (Minden említett premier pozsonyi). H, p. 359. 1871. márc. 11. – A Tannhäuser „régi változatát” játssza magyarul a Nemzeti, id. Ábrányi Kornél szövegével. Vezényel: Erkel Ferenc. A sajtó és a közönség is megosztott. 1871. máj. 19. – A Lohengrin ősbemutatója Pozsonyban. Csernitz és Bauer társulata. Karmester: Kiehaupt. H, p. 359. 1871. okt. 7. – Richter János (Hans) először vezényli a Nemzeti zenekarát a Lohengrin felújított előadásán. 1871. nov. 8. – Richter János a Bolygó Hollandi nyitányát vezényelte a pesti Vigadóban, a felújított Filharmóniai Koncertek egyikén. H, p. 358. 1871. dec. 13, vagy 16 – Richter János a Nürnbergi Mesterdalnokok nyitányát vezényelte a Vigadóban, a „Trisztán”nyitánya mellett. A hangverseny dátuma Haraszti Emil szerint dec. 16-a volt, a Zenészeti Lapok viszont ugyanezen Filharmóniai Hangversenyt dec. 13-ára datálja12/12, 1871. dec. 17-i lapszámában. 1872 – Az Apostolok szeretetlakomája (Das Liebesmahl der Apostel) hangzott fel Richter vezényletével Ábrányi fordításában, Pesten, Haraszti Emil szerint. Haraszti Emil, Wagner Richard és Magyarország c. könyve, bár 1916-ban került kiadásra, ma is értékes, bár sok esetben pontatlan, néhol igen pontatlan krónikáját és összefoglalóját adja Richard Wagner magyarországi történetének. 1872. febr. 25. – A Pesti Richard Wagner-Egyesület alapító ülése a Hungária Szállóban. Alapítók: Richter János, Mihalovich Ödön ‒ az egyesület igazgatója, Gróf Apponyi Albert ‒ titkár és Mende János ‒ jegyző. Az alapszabály tervezetének létrehozásában a fentieken kívül id. Ábrányi Kornél, Langer Viktor és Frecskay János is részt vettek. 1872. febr. 28. – Richter János koncertet vezényel a Nemzetiben Bayreuth javára. Magyarországon először hangoznak fel: a kvintett a „Mesterdalnokok”-ból (Selig, wie die Sonne meines Glückes lacht, harmadik felv.) és a Huldigungsmarsch. 1873. márc. 27. – a Tannhäuser bemutatója Pozsonyban. Csernitz és Bauer társulata. Vezényelt: Kiehaupt. H, p. 369. 1873. máj. 10. – A Bolygó Hollandi premierje magyarul a Nemzetiben. Fordította: ifj. Ábrányi Kornél. Vezényelt: Richter János. A siker a korabeli sajtó tanúsága szerint elmaradt.
1873. máj. 18. – August Plummer, a híres bariton a Dal az esthajnalcsillaghoz-t adja elő a Temesvári Filharmóniai Társaság kíséretével és az Orawitzaer Zene- és Dalegyesület közreműködésével az Orawitzaer Színházban, Temesvárott. Forrás: Dr. Franz Metz, Die Musik Richard Wagners im Banat, Eine Rezeptionsgeschichte zum 200. Geburtstag des Komponisten, in Edition Musik Südost, http://www.edition-musiksuedost.de/html/wagner.html. 1874. nov. 24. – A Rienzi bemutatója a Nemzetiben, Buda-Pesten, magyarul, Bőhm Gusztáv fordításában. (Buda, Pest és Óbuda valószínűleg 1873. nov. 17-én egyesült.) Az operát este fél hét órai kezdettel adták. A siker elmaradt, ami rendkívüli módon elkeserítette az előadás karmesterét: Richter Jánost. 1875. márc. 10. – Richard Wagner második látogatása Magyarországon, az immáron egyesített Budapesten. Liszt Ferenccel adtak közös koncertet az épülő Bayreuthi Festspielhaus javára a Vigadóban, a korabeli koncert- és színházi bemutatók gyakorlatától eltérően este fél nyolc órai kezdettel. A hangversenyen „Siegfried halálá”-t az Istenek alkonyából Gassi (Glatz) Ferenc, „Wotan búcsújá”-t a Walkür-ből pedig Láng Fülöp énekelte. Az előbbi két részlet, ill. a „Tűzvarázs” (Walkür) először hangzottak fel Magyarországon, Richard Wagner vezényletével. 1876 ‒ A zárójelenet az Istenek alkonyából. Filharmóniai Társaság, Budapest. H. p. 462. 1876. nov. 13. – A „Philadelphiai induló” (WWV110, Grosser Festmarsch – Nagy Ünnepi Induló, az amerikai függetlenségi háború századik évfordulójára ‒ 1876) bemutatója Káldy Gyula vezényletével a Zenekedvelők Egyesülete zenekarának előadásában, Budapesten. 1877. márc. 16. – A Walkür teljes első felvonásának bemutatója a Vigadó kistermében. Zongoranégykezes kíséret: Félix Mottl és Paumgartner János dr. Énekeltek: Labatt (Siegmund), Berta Ehn (Sieglinde), Hablawetz (Hunding). (Haraszti szerint. H, p. 404.) 1877. dec. 19. – A Lohengrin vidéki bemutatója Temesváron, a Ferencz József Színházban. Nagy siker Haraszti szerint. (Haraszti, p. 404.) 1878 ‒ A Filharmóniai Társ. a Siegfried-idyllt adta elő. Budapest. H, p. 462. 1882 ‒ Előzene a Parsifal-ból, és Erdőzsongás a Siegfried-ből. Filharmóniai Társ. Budapest. H, p. 462. 1883. febr. 28. ‒ A Budapesti Filharmóniai Társaság Emlék-koncertet rendezett Richard Wagner halála alkalmából. Ezen az ötödik Filharmóniai koncerten, amelyet Erkel Sándor vezényelt, s amit 7.30 órai kezdettel tartottak a Vigadó nagytermében, a Faust-nyitány, a Parsifal nyitánya és a „Wie dünkt mich doch die Aue heut so schön” c. részlet (ősbemutató), Siegfried halála, és Beethoven III. szimfóniája hangzottak fel. 1883. máj. 23-tól 29-ig – A „Ring” magyarországi ősbemutatója Budapesten, a Gyapjú utcai Német Színházban. (Ma Báthory út 24.). Máj. 23. – Rheingold, máj. 24. – a Walkür, máj. 25. – Hangverseny Richard Wagner műveiből, máj. 26. – Siegfried, máj. 27. – Az istenek alkonya, máj. 28. – ismét a Walkür, majd 29-én Beethoven: Fidelio. Angelo Neumann utazó társulata adta elő a ciklust németül. Vezényelt Seidl Antal, másodkarmester: Geisler Pál. Teljes siker.
1883. szept. 8. – A nürnbergi Mester-Dalnokok ősbemutatója. Budapest, Nemzeti Színház. Az előadás magyarul hangzott el dr. Váradi Antal fordításában. Vezényelt: Erkel Sándor. Sajnálatos bukás. 1884 ‒ Zárójelenet a Siegfried-ből. Filharm. Társaság. Budapest. H, p. 462. 1884. jan. 27. – Az Országos Magyar királyi Zeneakadémia karénekosztályai Koessler János vezetésével előadják a Parsifal Úrvacsora kórusát az I. felvonásból (szóló: Horváth Ákos, zongora: Thomán István, orgona: Noseda Károly) és a Viráglányok karát a II. felv.-ból (szólók: Rotter Gizella, Schuschny Róza, Kolheit Auguszta, Képes Valentin, Schlesinger Gizella, Lugosi Mathild és Takáts(cs) Mihály. Kíséret: Thomán István és Willheim Etelka). H, p. 414. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a koncert időpontját Major Ervin június 27-re datálta. A tudós erre vonatkozó jegyzete abban a Haraszti könyvben található, ami Major Ervin tulajdonából került át a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézeti Könyvtárába. Haraszti-Major, p. 414. 1887. febr. 7. – Egy rövid életet élt Wagner-Zweigverein (Wagner-fiókegyesület Általános Wagner Richard-Egyesület néven) hangversenye Budapesten, Zenei Reggély címen. Elhangzott: Wagner 3 dala Jera Julia tolmácsolásában (nincs adat arról, melyek), Albumblatt hegedűn, játszotta Stimpfler Ignácz (nem tudni, hogy a WWV64-esről, esetleg a WWV108asról lehetett-e szó), és a Sellők tercettje Az istenek alkonyá-ból (Farkas Ilona, Kotaucsek Julia, Keményffi Gizella). H, p. 415. 1887. nov. 23. – A „Philharmonikusok” bemutatják Wagner WWV 104 jelzetű Kaisermarsch – Császárinduló-ját (1871) és a C-dúr szimfóniát (WBV29, 1832). H, p. 415. 1888. dec. 15. – A „Hollandi” bemutatója Pozsonyban. Előadta Kment társulata, vezényelt: Hartl. H, p. 416. 1889. jan. 26. – A Rajna kincse Radó Antal fordításában hangzott el magyarul a Magyar Királyi Operaházban. Karmester: Gustav Mahler. A bemutatón, a súgólyuk mellett tűz ütött ki, és közvetlenül a kezdés előtt még egy macska is átszaladt a színpadon, amiket igen rossz előjelnek véltek. 1889. jan. 27. – A walkür magyar nyelvű ősbemutatója a Magyar Királyi Operaházban. Fordította: Csiky Gergely. Vezényelt: Gustav Mahler. Siker. (A tetralógia harmadik és negyedik részének bemutatása Mahler gyors távozása miatt ezúttal elmaradt). 1890 – A Tannhäuser párizsi változatának Bacchanáliájá-nak és nyitányá-nak bemutatója Budapesten a Filharmóniai Társaság előadásában. H, p. 462. 1892. ápr. 9. – A Siegfried magyar nyelvű ősbemutatója az Operában. Fordította: Radó Antal, vezényelt: Josef Rebiček (Rebicsek József). A siker a Mahler vezényelte Wagner-előadásokhoz képest csekélynek mondható. 1892. dec. 12. – Az istenek alkonya magyar nyelvű ősbemutatója az Operában. Fordította: Radó Antal, vezényelt: Josef Rebiček (Rebicsek József). A tetralógia négy darabja közül talán ennek volt a legkisebb sikere.
1893. jan. 30-tól febr. 4-ig – A Nibelung-tetralógia először szerepelt ciklusként az Operaház műsorán. Jan. 30. – A Rajna kincse, 31-én A walkür, febr. 2-án a Siegfried, 4-én Az istenek alkonya volt műsoron. 1893. okt. 29. – A Pozsonyi Egyházi Zeneegyesület Joseph Thiard-Laforest vezényletével és bayreuthi engedéllyel 5 részletet mutatott be a Parsifal-ból. A felhangzó részletek közül az Átváltozás zene (I. felv.), az I. felv. zárójelenete, és Parsifal megérkezése Klingsor kertjébe először hangzott fel Magyarországon. H, p. 420. 1895. ápr. 20. – A Zenekedvelők Egyesületének Zenekara (mintegy 80 fővel), a Pécsi Dalárda (35 fővel), és egy 30 fős nőikar, Lőhr Vilmos vezényletével a Tannhäuser Bevonulási indulóját (A vendégek bevonulása, II. felv.) mutatta be Pécsett. Önálló műsorszámként vidéki ősbemutató. 1896 – Haraszti szerint Sucher Róza a Filharmóniai Társaság koncertjén a Träume és a Schmerzen dalokat énekelte a Wesendonck-Lieder-ből. Budapest. H, p. 462. 1896. márc. 16. – A Rienzi nyitányának vidéki ősbemutatója, Pécs. A Zenekedvelők Egyesületének Zenekara közreműködésével, vezényelt Lőhr Vilmos. 1901. nov. 28. – A Trisztán és Izolda bemutatója az Operaházban. A darabot Ábrányi Emil fordította, vezényelt Kerner István. Siker. 1903. márc. 16. – A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1903-as évben hozta létre a Magyar ének- és zeneművészek bayreuthi ösztöndíj-alapját, aminek javára hangversenyt rendeztek az Operában. A Wagner opera-részleteket Siegfried Wagner karmester és zeneszerző vezényelte Haraszti szerint. H, p. 421. 1903. ápr. – Pozsony. A Walkür vidéki ősbemutatója. 1904. jan. 14. – Major Ervin szerint Theodor Bertram bariton és Dr. Alexander Dillmann zongoraművész közreműködésével Wagner-koncertet tartottak Budapesten, a Royal Szálló nagytermében. Az elhangzott részletek egyike sem volt ugyan valódi magyar ősbemutató, ám az esemény mégis közlésre érdemes lehet, mivel a magyar és a nemzetközi zenetörténet nem emlékezett meg a koncertről eleddig. 1906. márc. 10. – Temesvár, Lohengrin. Karmester: Orbán Árpád. 1907 – A Pozsonyi Egyházi Zeneművészeti Társulat Kossow Jenő dr. vezényletével Wagner WWV 37 jegyzékszámú művét, a Theodor Apel, Columbus nyitánya címűt adta elő. (Nyitány Theodor Apel drámájához. Elveszett, majd megkerült vélhetően 1905-ben. Keletkezési ideje: 1834–1835). Magyarországi ősbemutató. Haraszti, p. 422. 1907. márc. 3. – A Lohengrin bemutatója Debrecenben. Vezényelt: Fekete Oszkár. A Debreceni Városi Dalegylet és az Egyetértés zenekar közreműködésével. 1907. okt. 24. – A Tannhäuser párizsi változatának bemutatója magyarul, Ábrányi Kornél fordításában, természetesen új betanulásban a Magyar Királyi Operaházban. Dr. Váradi Antal végezte el a szükséges változtatásokat. A fent említett dátum a következő forrásokban tűnt fel: Magyar Színpad, X/295, 1907. okt. 24, A Budapesti Operaház 100 éve, pp. 449-50, és Koch
Lajos, A budapesti Operaház műsora 1884-1959, Színháztörténeti füzetek 29, p. 28. Haraszti szerint a premiert október 14-én tartották. H, p. 422. 1908. jan. 1. – Haraszti szerint a Filharmóniai Társaság a WWV 42-es számú, Rule Britannia nyitányt (1834) játszotta. Magyarországi ősbemutató. (H, p. 422.) 1913. jan. 3. – A „Hollandi” bemutatója Kolozsvárott. Vezényelt: dr. Bródy Miklós. 1913. jan. 25. ‒ A „Hollandi” bemutatója Temesvárott. Karmester: Orbán Árpád. 1913. máj. körül – Wagner Emlékünnep Aradon. Elhangzottak részletek a Bolygó Hollandiból, a Tannhäuser-ből, a Rajna kincsé-ből és a Walkür-ből. 1914. jan. 1. – A Parsifal ősbemutatója Magyarországon. A Wagner-műre vonatkozó 30 éves bayreuthi monopólium a budapesti bemutató előtti napon járt le. A Parsifal-t a Népoperában, a mai Erkel Színházban mutatták be, Reiner Frigyes vezényletével, németül. Siker. 1914. jan. 26. – A „Hollandi” bemutatója Pozsonyban. Karmester: Fischer Károly. A vidéki városok közül még Brassóban, Győrben és Nagyszebenben is bemutattak részleteket Wagner műveiből Haraszti szerint. H, p. 432. 1918 – Burián Károly Wagner-koncertje Szegeden. Forrás: Magyar Színpad, 1918. febr. 22. Újságkivágás a Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteményében. 1920. márc. 8. – Szabó Ferenc János szerint Burián Károly a Rienzi Imáját (Allmächt’ger Vater, blick’ herab!) énekelte a Vigadóban. Önálló műsorszámként magyarországi ősbemutató. Forrás: Szabó Ferenc János, Karel Burián és Magyarország, DLA-tézis, Budapest, (Zeneakadémia), 2011, p. 91, lábjegyzetek 314. 1923. ápr. 8. ‒ Szabó Ferenc János szerint Burián Károly utolsó koncertje egy Wagnerkoncert volt, amit a Városi Színházban tartottak. Burián többek között a Tannhäuser-ből (pl. Inbrust im Herzen, wie kein Büsser noch je sie gefühlt-Romerzählung), és a A walkür-ből (pl. Winterstürme wichen dem Wonnemond-Siegmund Tavaszi dala-ez a műsorszám először 1863. júl. 23-án hangzott fel először), énekelt részleteket a Budapesti Szimfonikus Zenekar közreműködésével és Ábrányi Emil vezényletével. Forrás: Szabó Ferenc János, Karel Burián és Magyarország, DLA-tézis, Budapest, (Zeneakadémia), 2011, p. 91. 1924. jún. 1. – A Parsifal magyar nyelvű ősbemutatója a Magyar Királyi Operaházban. Kereszty István fordításának részleteit felhasználva fordította: Lányi Viktor. Vezényelt: Kerner István. Az előadást délután 5-kor kezdték. Érdekesség: a jegyek 9000 – 320 000 korona közötti áron voltak kaphatók, amely ár a vigalmi adó beszámításával értendő.
Varga Ildikó Rita Anna
Magyarázat a rövidítésekhez: WWV – Wagner-Werke-Verzeichnis. Wagner műveinek jegyzéke. Werner Breig, Martin Dürrer, Andreas Mielke, Chronologisches Verzeichnis der Briefe von Richard Wagner, Wagner-Briefe-Verzeichnis (WBV) erstellt in Zusammenarbeit mit der Richard WagnerGesamtausgabe, Redaktionelle Mitarbeit: Birgit Goede, Wiesbaden, Leipzig, Paris, (Breitkopf & Härtel), 1998. H – Haraszti Emil, Richard Wagner és Magyarország, Budapest, (A Magyar Tudományos Akadémia Kiadása), 1916. A fenti összefoglaló Varga Ildikó Rita Anna, Richard Wagner, Hungary, and the Nineteenth Century, Aspects of Wagner’s Reception in Hungary during the Nineteenth Century c. disszertációja munkaverziójának kutatásai alapján készült.
