AZ ELMŰ ORSZÁGOS ÜZEMIRÁNYÍTÓ KÖZPONT ÉPÜLETE EGY HÁNYATTATOTT SORSÚ, PUSZTULÓ ÉPÜLET ÉLETRE KELTÉSE Csibi Edina ARCHIS Építésziroda ÖSSZEFOGLALÁS 1. A helyszín bemutatása 2. Az új funkció rövid ismertetése 3. Az épületegyüttes bemutatása, története, építészeti jellemzői 4. A történeti épület hasznosíthatóságának elemzése 5. Az átépítés műemléki koncepciója – általános és egyedi kérdésekre adandó válaszok 6. A rehabilitáció lényeges elemeinek bemutatása 7. Tanulságok, köszönet nyilvánítás 1. A helyszín bemutatása A szóban forgó épület sokak számára ismert, - egyike volt a reménytelennek magára hagyott, lassú eróziójában régi fényét csak sejtető öreg épületeknek, amik a város különböző pontjain tanúságot tesznek a 110 évvel ez előtti nívós tégla építészetről, elődeink gondos keze munkájáról. 2. Az új funkció rövid ismertetése Az ELMŰ Országos Üzemirányító Központjának létrehozása az elektromos ellátás fokozott biztonsága érdekében megvalósult kiemelkedő jelentőségű feladat. Lehetővé teszi az ELMŰ-ÉMÁSZ szolgáltatási területének hasonló funkciójú régió központjai még magasabb szintű összekapcsolását, az egy helyről történő vezérlést, üzemszerű beavatkozást, és a krízisek kezelését országos szinten is. A vezénylő helyiségnek és ezt kiszolgáló irodai háttérnek rendkívül magas szintű technikai felszereltsége és biztonsági követelmények kiszolgálása a népes tervezőés a kivitelező csapattól egyaránt különleges figyelmet igényelt. A napjainkban sorra megvalósuló nívós irodaházakhoz képest kihívást nemcsak a legkorszerűbb irányítástechnikai környezet és a megrendelő szándéka szerinti energiatudatos épület létrehozása jelentett, hanem az is, hogy mindezt egy méltán védett ipari műemlék megmentése révén kellett megvalósítani. A tervezést hosszas előkészítő munka, közös gondolkozás előzte meg. A megrendelő 3 lehetséges helyszínre készíttetett tanulmánytervet. Szóba jött egy „zöldmezős beruházás”, felvetődött egy meglévő ingatlan bővítése és átépítése és harmadik lehetőségként az Elektromos Művek legrégebbi, ma már műemlékileg védett épületegyüttesében található, funkcióját vesztett épület rehabilitációja. 3. Az épületegyüttes bemutatása, története, építészeti jellemzői Hosszas megfontolás után az ELMŰ vezetése a több mint 100 éves kazán-és generátor ház megmentését és továbbélését biztosító felújítását részesítette
előnyben – azzal együtt, hogy nyilvánvalóan ez mutatkozott a legköltségesebb alternatívának a három lehetőség közül. Így született meg a döntés a 24 órában működő Üzemirányító Központ és az összesen 240 fős irodaház műemléki környezetben történő kialakítására. A Tisza utca és Dráva utca sarkán lévő, a korábbi épületek történeti stílusához igazodó csarnok 1907-ben készült el, az akkor már 24 éve működő kazánház és generátorház bővítéseként. Az korabeli székesfőváros áramszolgáltatását innen biztosították. A kazánház épületegyüttese az áramfejlesztő részeként 1946-ig üzemelt. Az eredeti szerepét elvesztett épület a 80-as évekig raktárként és szerelőcsarnokként működött, és az ebben az időszakban végzett első a homlokzat felújítás is ezt a funkciót szolgálta inkább, mint a történeti, klasszicizáló felületek helyreállítását. Az épület eredeti megjelenésétől, anyaghasználatában és koncepcionálisan is idegen volt a 3 m magas, tömör tégla felfalazás és a pinceszellőzők lábazati beépítése is. A 80-as évek közepén, az akkori cégvezetés nagy ívű elképzelés részeként vállalati kultúrközponttá kívánta átépíteni a csarnokot, amolyan „’ház-a-házban” rendszerben, dekoratív lépcsőkkel, zsöllyével, zsinórpadlással, süllyesztett nézőtérrel. Ekkor készült az épület-magas, 30 cm vastag vasbeton elválasztó fal is, a korábbi generátorház lezárásaként. A kialakított pincegarázs egyúttal végleg lerekesztette azt a lóvontatta kocsikkal járható felszín alatti alagutat is, amelyben a múlt század elején a hajóval a Duna-partra érkező szenet az MV Rt. belső udvarára kibukkanva a kazánokhoz felvontatták. A Váci útig tartó épületegyüttes műemléki védettségét 2006-ban állapították meg, amely meghatározta a további átépítések lehetséges szempontjait. Az ELMŰ az azóta eltelt években igen komoly költségeket fordított a történeti beépítés egyes épületeinek rendbehozatalára, és az épített örökség megőrzésére. A tégla architektúrájú épületek homlokzatai letisztításra kerültek, a tetőket felújították, a terület alatt húzódó pincerendszer kitakarítása mellett számos épületrészt belül is felújítottak. 4. A történeti épület hasznosíthatóságának elemzése Egy nagyterű csarnok, amelyet korábban a műemléki értékek figyelmen kívül hagyásával félbehagyott torzóként durván átépítettek, egyes elemeit szinte megcsúfolták. Mennyi ebből a racionálisan megtartható és mi az, amit mindenképp el kell bontani, és az eredeti állapotra visszaformálni? Mik legyenek az anyagok, eljárások, amik megtartva, megőrizve, a következő évszázadra létjogosultságot teremtenek, gazdagítanak egy újabb kor szellemével – korszerűsítésével? A Tisza utca-Visegrádi út sarkán álló ház hasznosíthatósága azonban a félbehagyott színházépítkezés több száz köbméternyi beépített vasbeton falrendszerével komolyabb lélegzetvételt igényelt.
5. Az átépítés műemléki koncepciója – általános és egyedi kérdésekre adandó válaszok 6. A rehabilitáció lényeges elemeinek bemutatása A korábbi átépítésből - a tervezett színház vasbeton szerkezetéből - a lehető legtöbb megtartása mellett több száz m3-t kellett elbontani, illetve a többszintes, „loftos beépítés” kialakításához új födémeket, tartószerkezeteket építeni. A meglévő, lépcsőházi épületrészbe utólag beépített vasbeton lépcsőkarokat és szinteket elbontottuk, majd az egész lépcsőmag és az új lift is kiépítésre került, a legfelső szintre pedig a meglévő födém kivágásával új lépcsőkarral lehet feljutni. A műemléki szempontokat figyelembe véve a tetőtéri szint alatti terület természetes bevilágítását is födémkivágásokkal, valamint elektromos működtetésű tetőablakok és árnyékoló zsaluk beépítésével biztosítottuk. A pinceszint szigetelése különleges feladatot jelentett, többféle műszaki megoldás együttes alkalmazásával, amelyet részben injektálással, részben szigetelő rétegek felhordásával biztosítottunk. Az épület teljes tető-rétegrendje kicserélődött, és az épület értékéhez igazodó titáncink fedést kapott. Ehhez csaknem 28 tonna veszélyes hulladékot (azbesztes palát) kellett a tetőről lebontani és elszállítani szigorúan ellenőrzött körülmények között. A homlokzati falak eredeti téglaburkolatuk gondos tisztítása és lemosása után a különböző igények szerint egyedileg színazonosra és méretre gyártott téglaszerkezettel kiegészítve kerültek megépítésre - a történeti megjelenésnek megfelelően. Ennek részeként egyedi tervezésű, formára gyártott párkánytéglákat is alkalmaztunk a homlokzatok mentén. A nyílászáró-rendszer kialakításánál a tervezői szándék annak a hangulatnak a megőrzése volt, amelyet a vékony acélbordákkal sűrűn osztott, nagy, íves ipari ablakok jelentettek az épület 100 évnél is hosszabb előéletében. A rendkívül összetett követelményrendszerű teli-üveg, kitolható nyitással kiegészített Schüco függönyfal-ablakok elé nyitható acélrácsokat szereltettünk, amelyek felidézik a korábbi ablakosztás megjelenését. Ennek érdekében olyan fényvisszaverő felületet határoztunk meg az üvegezésnél, amely elrejti az üveg mögé épült födém sávot, de nem sötétíti le a belső helyiségeket. Mivel az épület lakóépületek gyűrűjében helyezkedik el, és a zajterhelés amúgy is a határértéken volt már, az építészeti és gépészeti tervezés olyan megoldást keresett a 6 db, független légtechnikai rendszer elhelyezésére, amely a legkisebb zajkibocsájtással jár, és rejtve marad a szigorúan védett homlokzatok megőrzése érdekében. Igazi bravúr volt a tervezők részéről a 13 m hosszú, 17 m magas, de csak 1,97 m széles csarnokok közti térbe egymás fölé beleálmodni a légtechnikai rendszerek gépeit, és elrejteni a számtalan beszívó és kifújó felületet, majd mindezt jól szervízelhetően, megfelelően hangszigetelten kiépíteni. Természetesen mindez rendkívül pontos szerelési munkát igényelt a kivitelezőktől, sokszor alpin-technikai megoldásokkal kiegészítve.
Mivel az épületet a Nívódíjat az „ipari és energetikai” kategóriában díjazták, az épület hőenergia ellátásával, mindenképpen foglalkozni kell. Az építtető „zöld” házra vonatkozó elképzeléseit a tervező a kezdetektől támogatta, hisz a telephely meglévő kútjának hasznosítása már ekkor felmerült. Több megoldási lehetőséget elemeztünk végig és itt is a megrendelő a legkörnyezettudatosabbat választotta, így a felmerülő alternatívák közül a geotermikus hőszivattyúzásra esett a választása. A területre hidrogeológiai vizsgálat készült, amely az épület pincéjében lévő 100 éve létesült, ipari vízbázist jelentő, 4 méter átmérőjű és durván 5 méter mély kútból kitermelhető vízhozam meghatározására irányult. Az épületfűtő és hűtőenergia kiszolgálására végül 4 db hőszivattyú , és a picében elhelyezett visszasajtoló kutakból 6 db készült. A hőszivattyús rendszer kialakításakor egy olyan kapcsolás került alkalmazásra, ahol szivattyúzási és hőtechnikai szempontból a lehető leggazdaságosabb működést lehet garantálni. Az épületben állandó hűtést igénylő területek is vannak, mint az üzemirányító központ és az IT helyiség. Ez azt jelenti, hogy 1db gép az év 365 napján hűtési üzemben működik. Ekkor a felmelegedett vizet a kútvíz bejövő oldalára visszavezetik, hogy a fűtési üzemben lévők azt hasznosítani tudják, lényegesen kedvezőbb jóságfokot elérve. Az épületben a WC berendezések öblítését hálózati víz helyett a kútról táplált vízműről, „szürke vízről” biztosítjuk. A megvalósult épületfelügyeleti rendszer a megépített épületgépészeti rendszerek szabályozása révén nagy mértékben hozzájárul az energiafelhasználás csökkentéséhez. Az épületben nagy hangsúlyt kapott az intelligens világítás vezérlés, A teljes épületben a világítás szabályozható kivitelben kerül kialakításra. A szabályzást HELVAR rendszerrel DALI egységek betervezésével oldottuk meg, amely helyiségenként automatikusan felügyeli és szabályozza a szükséges megvilágítási szintet de mivel A rendszernek még egy nagyon fontos előnye a rugalmas átalakíthatóság. Az épület egészében a jelenlegi válaszfalaktól függetlenül egységes raszterben került kiépítésre az álmennyezet és így ha a helyiségkiosztásban változás történik, a rendszert nem kell átépíteni csak átprogramozni, az új válaszfalak alkotta helyiségekhez.. A környezet tudatosság másik elemként szeretném megemlíteni a naperőműves rendszert, amelynél a nyert energiát a saját hálózatra közvetlen tápláljuk vissza. A fokozott, működésbiztonsági igények és a karbantartásnál szükséges leállások elkerülése érdekében az épület kettős független betáplálással rendelkezik, ezen felül kiépítésre került a dízel generátoros ellátás, illetve a pinceszinten UPS berendezések kaptak helyet. A rendszerek közötti átkapcsolást nagy megbízhatóságú PLC berendezés végzi, így elkerülve az emberi közreműködésből adódó késedelmet, hibákat. Csak érdekességként a 3765 m2 összterületű épületbe 36 km erősáramú - , 6 km tűzálló és mintegy 30 km gyengeáramú kábel került betervezésre.
Elektromos szakági tervezőknek beékelődni az építészet, műemlék védelem és az illetékes szakhatóságok közé az épület villámvédelmének kialakításakor nem egyszerű feladat. Az elektromos és építész tervezőcsapat közös munkáját dicséri, hogy az új szabvány szerint előírt villámvédelmi kábelek többségét szinte láthatatlanul sikerült el 7. Tanulságok, köszönet nyilvánítás A tervezést irányító ARCHIS Építésziroda 15 szakági altervező csapattal működött közre a speciális igények kielégítésére és az UNI-INVEST Építőipari Kft, mint generál kivitelező, 46 alvállalkozóval dolgozott az épület sikerén. K – cégek lefuttatása Az épület elnyerte „Az Év Zöld Ingatlanprojektje 2013 kategória II” díját, és 2014ben pedig Nivódíjas ház lett Ipari és Energetikai kategóriában.
