Az elemzők korán kelnek
Papp Bernadett, részvényelemző
Erste Befektetési Zrt.
2011.04.13.
1
Az előadás témái I.
Milyen elemzőket ismerünk
II.
A „tőkepiaci” elemzők
III.
Fundamentális elemzés
IV.
Technikai elemzés
2011.04.13.
2
„Tőkepiaci” elemzők – Kik azok? Közgazdász
mérnök
fizikus/vegyész
orvos ...stb.
Elemző Feltérképezi a piacot/adott instrumentumot …. …annak működését és…..
Modellt készít (jövő) Meghatározza az instrumentum értékét
…kilátásait
Egy karakterkészletből egy számot állít elő 2011.04.13.
3
„Tőkepiaci” elemzők – Milyen elemzők lehetnek A piacok/instrumentumok határozzák meg. A kereskedett termékekre szoktak elemzőket alkalmazni: − Tőkepiacok: − Részvénypiacok: Equity Research Analyst (Részvényelemző) − Kötvénypiacok: Fixed Income Analyst (Kötvény elemző, makroelemző) − Árupiacok: árupiaci elemző (pl. olajelemző) − Pénzpiacok: szintén kötvény, makroelemző − Derivatív piacok: Quantitative Research Analyst − Deviza piac: szintén sok esetben makroelemző Más elemzők is lehetnek: − Szektor elemző: pl. olajszektor elemző (valójában részvényelemző) − Technikai elemző: bármit elemez, amire kereskednek (grafikon)
2011.04.13.
4
„Tőkepiaci” elemzők – Üzleti oldal szerint Két oldala van a piacnak: vételi (buy side) és eladói (sale side)
Buy side analyst – A piac „vevői”, az alapkezelők alkalmazásában állnak – A megcélzott cégekről készítenek elemzést, elsősorban értékelést – Az értékelési módszer általában egyszerű (P/E, P/BV…stb.) – Hosszú távú 3-5 éves szemlélet (nem mindig)
Hosszú távú gondolkodók, csak nagyobb eseményekre mozdulnak 2011.04.13.
Sale side analyst – A bróker cégek alkalmazottai – A „cover-olt” cégekkel és a befektetőkkel (leginkább alapkezelőkkel) beszélnek – Az értékelési módszer általában szofisztikáltabb (DCF, EVA és PEER group), részletes modell a cégről – Általában a brókercég marketing eszköze is (rádió, TV, írott sajtó)
Minden „rezdülést” követnek 5
„Tőkepiaci” elemzők – Részvényelemzés Alapvetően két fajta stratégiát követnek a részvénypiaci befektetők/elemzők
Fundamentális elemzés (FA) – Alapja: Feltételezi, hogy a piacon vannak félreárazott részvények amelyek el fogják érni tényleges értéküket. A vállalat jövedelem, és pénztermelő (osztaléktermelő) képessége határozza meg az értéket – „Fair érték” Piaci érték – Vesz, ha > – Elad, ha <
Technikai elemzés (TA) – Alapja: A történelem ismétli önmagát –A piacokat a befektetői viselkedése alakítja, az pedig kiolvasható a chartból
Hosszú távú befektetők
Rövid távú „traderek”
2011.04.13.
6
Munkakörök, elemzői csapat
¾ Elemzői csapat állhat: − Részvényelemző (szektor elemző, „small cap” elemző vagy country analyst) − Makro elemző (közgazdász, fixed income) − Technikai elemző
¾ Napi munkamenet − Reggeli hírlevél (piacnyitásig, angol, magyar) − Elemzések, ajánlások készítése (+ ehhez szükséges háttérmunka) − Prezentációk, előadások
2011.04.13.
7
Munkakörök, elemzői csapat
A jó elemző ismérvei − Analitikus gondolkodás mód − Jó modell alkotási készség − Jó kommunikációs készség − Írásban és − Szóban − Angolul és − Magyarul is
2011.04.13.
8
Fundamentális elemzés
2011.04.13.
9
Értékelési módszerek
¾ Leggyakrabban alkalmazott értékelési módszerek: 1. DCF alapú értékelés 2. Más cégekkel való összehasonlítás cégértékelés (szorzószámos értékelés) 3. Speciális, módszerek A
jellemzően
költségalapú
alapján
eszközértékelési
cégértékelés legtöbbször egynél több értékelési összevetéséből levont következtetések szintézisén alapul
2011.04.13.
történő
eljárás
10
Értékelési folyamat szakaszai ¾
1. Szakasz: az értékelendő cég alapos megismerése - A cég múltbeli pénzügyi beszámolóinak elemzése - A múltbeli pénzügyi folyamatok, eredmények hátterének megértése - A cég üzleti tevékenységének megértése (piaci környezet, fő bevételelemek, költségstruktúra, az üzlet dinamikája) - A cégvezetés jövőképének, stratégiájának áttekintése
¾
2. Szakasz: az értékelési modell vázlatos struktúrájának kialakítása - DCF modell felépítésének átgondolása, modell vázlatkészítés - hasonló cégek beazonosítása, használandó értékelési arányszámok meghatározása - kérdéslista összeállítása a megbízó, illetve a cégvezetés felé
¾
3. Szakasz: adatgyűjtés, a modellezéshez szükséges konkrét kérdések megbeszélése
¾
4. Szakasz: modellépítés, hasonló cégek további elemzése (folytatás a következő oldalon)
2011.04.13.
11
Értékelési folyamat szakaszai (folyt.)
¾
5. Szakasz: értékelési magyarázó szöveg első változatának elkészítése - a választott értékelési módszerek indoklása, magyarázata, megértetése - az értékeléshez, illetve a modellhez használt feltételezések magyarázata
¾
6. Szakasz: az értékelés véglegesítése - a DCF modell és a hasonló cégeken alapuló értékelések eredményeinek összevetése, értelmezése - az értékelési eredmények ésszerűségének tesztelése - érzékenységi vizsgálat - értékelési magyarázó szöveg véglegesítése - a végleges értékelési dokumentum összeállítása, prezentálhatóvá tétele
2011.04.13.
12
Historikus cégelemzés
Cél: annak vizsgálata, hogy a múltban az értékelendő cég (illetve annak vezetése) miként tudott alkalmazkodni a stratégiáját, tevékenységét, finanszírozását érintő környezeti/gazdasági változásokhoz. Továbbá annak megállapítása, hogy ebből milyen következtetések vonhatók le a jövőbeni működést illetően Elemzési eszköztár: ¾ mérlegösszetétel elemzés: a historikus mérlegek kimutatása az összes eszköz, illetve forrás %-ában (common size balance sheet) ¾ a mérlegtételek dinamikus elemzése: a mérlegtételek évről évre történő %-os növekedése ¾ eredménykimutatás összetétel elemzés: a historikus eredménykimutatási adatok az értékesítési árbevétel %-ában (common size income statement) ¾ eredménykimutatási tételek dinamikus elemzése ¾ rátaelemzés 2011.04.13.
13
Alkalmazott ráták
¾ Eszközhatékonysági mutatók − (activity ratios) - azt mutatja, hogy a cég milyen hatékonysággal képes használni eszközeit, illetve mennyiben képes kontrollálni az eszközbe fektetett pénzek minél előbbi megtérülését ¾ Fizetőképességi mutatók − (solvency ratios) - azt mutatja, hogy a cég miként képes teljesíteni fizetési kötelezettségeit
¾ Finanszírozási mutatók
− (financial leverage ratios) - azt mutatják, hogy a cég milyen mértékben finanszírozza tevékenységét saját tőkéből illetve hitelekből ¾ Eredményességi mutatók − (profitability ratios) - a befektetett tőkére/eszközökre illetve a generált árbevételre vetített nyereségesség
2011.04.13.
14
Eszközhatákonysági mutatók ¾
Eszközforgalmi mutató = Működési árbevétel/átlagos teljes eszközállomány az adott évben (asset turnover). Kifejezi, hogy az adott időszaki eszközállomány miként hasznosult a bevétel kitermelésében. Igazából csak más, hasonló tevékenységű cégekkel összevetve értelmezhető.
¾
Követelések forgási sebessége = (Átlagos követelésállomány/Működési árbevétel)*időszak napjai (days of receivables). Kifejezi, hogy milyen sebességgel tudja a cég behajtani követeléseit. Szintén más, iparági cégekkel összehasonlítva, valamint az évről évre történő változását elemezve értelmezhető. Magyarországon a 45 nap feletti érték már kedvezőtlennek tekinthető. Készletek forgási sebessége = (Átlagos készletállomány/ELÁBÉ1)* időszak napjai (days of inventory). Kifejezi, hogy a cég milyen sebességgel tudja értékesíteni készleteit. Értelmezhetősége hasonló a követelések forgási sebességéhez. Fizetési idő szállítók felé (nap) = (Átlagos szállítóállomány/Működési költségek)* időszak napjai (days of payables). Kifejezi, hogy a cég milyen sebességgel tud fizetni szállítói felé.
¾ ¾
Egyéb hatékonysági mutatók ¾ ¾
Termelékenység = Működési árbevétel/átlagos munkaerő állomány az adott időszakban (productivity). Más cégekkel való összehasonlításban értelmezhető. Munkaerő hatékonyság = Adózott eredmény/átlagos munkaerő állomány az adott időszakban (work efficiency). Más cégekkel való összehasonlításban értelmezhető.
2011.04.13.
15
Fizetőképességi mutatók Rövid lejáratú kötelezettségek fedezete: ¾ Forgó tőkearány (current ratio) = Összes forgóeszköz/Összes rövid lejáratú kötelezettség ¾ Gyorsráta (quick ratio) =(Összes forgóeszköz - készletek)/Összes rövid lejáratú kötelezettség ¾ Acid test = (Összes forgóeszköz - készletek - követelések)/Összes rövid lej. köt. Hitelekkel kapcsolatos fedezeti mutatók: ¾ Eladósodottsági mutató (Debt - Equity ratio)1 = Összes hitel/Teljes saját tőke (könyvszerinti értéken) ¾ Hitel-eszköz arány (Debt ratio) = Összes hitel/összes eszköz ¾ Kamatfedezeti mutató (interest coverage ratio)= EBIT/Nettó Kamatköltség (célszerűbb: EBITDA/Nettó kamatköltség) ¾ Hitelfedezeti mutató (Debt coverage ratio) = Működési cash flow/(kamatköltség + adott időszaki tőketörlesztés) 2011.04.13.
16
Finanszírozási mutatók
A finanszírozási mutatók jelentős részben beilleszthetők a fizetőképességi mutatók közé is. Fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy a finanszírozási mutatók komponenseit célszerű nem pusztán könyvszerinti, hanem piaci értéken is kimutatni, amennyiben az lehetséges!
Eladósodottsági mutató piaci értéken = Hitelek piaci értéke/Piaci kapitalizáció (lásd még WACC-nél!) Tőkestruktúra piaci értéken = Hitelek/(Piaci kapitalizáció + Hitelek) (ugyancsak lásd még WACC-nél!) Hitelösszetétel = Rövid lejáratú hitelek/Összes hitel, Hosszú lejáratú hitelek/Összes hitel Ezekkel a mutatókkal összefüggésben az értékelendő cégnél azt fontos áttekinteni, hogy a cég által használt eszközök pénzzé tehetősége, illetve az eszközökhöz köthető pénzbevételek képződésének várható időtartama és a finanszírozási fajták időtávja mennyiben áll összhangban egymással. Fontos alaptétel, hogy tartós egyensúlyi növekedés igazából úgy biztosítható, ha a hosszú távon megtérülő eszközök finanszírozása hosszú távú forrásokból, a rövid távon pénzzé váltható eszközöké pedig inkább rövid lejáratú forrásokból történjék. 2011.04.13.
17
Nyereségességi mutatók
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Adózott eredmény fedezet (net income margin)= Adózott eredmény/Működési árbevétel EBIT ill. EBITDA fedezet (működési fedezet/operating margin) = EBIT(EBITDA)/Működési árbevétel Bruttó fedezet (gross margin) = Értékesítés közvetlen költségei utáni eredmény/Működési árbevétel Eszközarányos megtérülés (ROA) = Adózott eredmény/Átlagos teljes eszközállomány adott időszakban Saját tőkearányos megtérülés (ROE) = Adózott eredmény/Átlagos saját tőke-állomány adott időszakban Befektetett tőkearányos megtérülés (ROIC) = NOPLAT/Befektetett tőke, ahol: NOPLAT=EBIT*(1-tényleges adókulcs), NOPLAT: Net Operating Profit Less Adjusted Taxes Befektetett tőke=Működő tőke+Nettó tárgyi eszközök (gépek, ingatlanok, berendezések)+egyéb eszközök
A fenti mutatók csak hasonló tevékenységű cégekkel való összevetésben értelmezhetők. Általában minden ágazat esetében léteznek olyan nyereségesség mutató értékek, amely az ágazatra tipikusan jellemző. Az ilyen adatok felhasználásával tesztelhető a nyereségelőrejelzések ésszerűsége.
2011.04.13.
18
A hasonló cégeken alapuló értékelés Alaptípusai Értékelési módszer Hasonló, nyilvános cégek arányszámain alapuló értékelés
Vállalatfelvásárlási tranzakciók értékelési arányszámain alapuló értékelés
2011.04.13.
Megjegyzés
Bemutatja, hogy az értékelendő céggel valamennyire összehasonlítható tőzsdei cégeket jelenleg hogyan értékelik a tőkepiacokon
Bemutatja, hogy a stratégiai jellegű, jellemzően szakmai befektetők által történő felvásárlások a hasonló cégek esetében milyen értéken bonyolódtak le
Az értéket befolyásoló tényezők
Az értékelendő céghez hasonló nyilvános társaságok elemzése során kialakított értékelési arányszámokat állapítunk meg és ezeket a cég egyes vonatkozó eredménymutatóira alkalmazva vezetjük le a cég illetve részvénytőkéje értékét
Hasonló elven működik, mint a nyilvános cégek értékelési arányszámain alapuló értékelés. A cégek stratégiai értékének megragadására igazán alkalmas. A nyert értékelési arányszámok általában tükröznek egyfajta stratégiai prémiumot is, amit a szakmai befektetők a felvásárolt cég feletti stratégiai kontroll megszerzéséért fizetnek 19
Gyakrabban használt értékelési arányszámok I.
Értékelési arányszám
Cégérték(EV)/Árbevétel
Cégérték(EV)/EBITDA
2011.04.13.
Megjegyzés Hasznos olyan cégek értékeléséhez, amelyek az előrejelzési időszakban még az értékcsökkenés levonása előtti működési eredmény (EBITDA) szintjén is veszteségesek. Kedvelt értékelési módszer, mivel az EBITDA könnyen kiragadható a pénzügyi beszámolókból, ugyanakkor jóval cash flow közelibb, mint bármely más mutató az eredménykimutatásból. Mentes továbbá az eltérő amortizációs politikák által okozott torzításoktól
Értékmeghatározás 1. Cég értéke: (Cégérték t /Árbevétel t+1...)*Cég árbevétele t+1... 2. Részvénytőke érték: Cégérték-Nettó hiteláll. 1. Cég értéke: (Cégérték t /EBITDA t+1...)*Cég EBITDA t+1... 2. Részvénytőke érték: Cégérték-Nettó hiteláll.
20
Gyakrabban használt értékelési arányszámok II. Értékelési arányszám
Árfolyam/Cash flow
2011.04.13.
Megjegyzés Lényegében a cégérték/EBITDA-hoz áll a legközelebb. A cash flow az adózott eredmény és az értékcsökkenések összegeként definiálódik, az adózott eredményből a rendkívüli eredmény kiszűrésre kerül. Sokszor Cash Earnings-nek hívják. A számlálóban nem a cégérték, hanem részvények piaci értéke szerepel
Értékmeghatározás 1. Egy részvény ára: (1 részvény árfolyamat/1 részvényre jutó CFt+1...)*Cég 1 részvényre jutó CF t+1... -je 2. Részvénytőke érték: Részvények darabszáma* egy részvény ára
21
Gyakrabban használt értékelési arányszámok III. Értékelési arányszám Árfolyam/adózott eredmény (P/E), avagy 1 részvény ára/1 részvényre jutó adózott eredmény (EPS)
Ár/Cash flow az egy részvényre jutó cash flow növekedésre vetítve (PCF/CFGR)
2011.04.13.
Megjegyzés
Értékmeghatározás
A legközkeletűbb részvénypiaci értékelési arányszám. Hátránya azonban, hogy nem szűri ki az eltérő számviteli, adózási gyakorlat torzító hatását. Jellemzően a helyi piac átlagos P/E-jével összevetve alkalmazzák. A rendkívüli eredmény kiszűrendô!
1. Egy részvény ára:
Az árfolyam/ cash flow mutatót veti össze az egy részvényre jutó cash flow növekménnyel. Alapvetően a jelentős növekedési tartalékokkal rendelkező cégeknél célszerű alkalmazni, kiváltképp abban az esetben, ha a hagyományos értékelési arányszámok nem tudják kellőképpen megragadni a jövőbeni növekedés értékét
1. Egy részvény ára:
(1 részvény árfolyamat/EPSt+1...)*Cég EPSt+1... 2. Részvénytőke érték: Részvények darabszáma* egy részvény ára
(PCF/CFGR t+1...)*Cég CFGRt+1...*Cég CFt+1... 2. Részvénytőke érték: Részvények darabszáma* egy részvény ára
22
Gyakrabban használt értékelési arányszámok IV. Értékelési arányszám Árfolyam/adózott eredmény (P/E) az egy részvényre jutó adózott nyereség jövőbeni növekedésére vetítve (EPSGR)
2011.04.13.
Megjegyzés A közkeletű P/E mutatót veti összeg az egy részvényre jutó adózott nyereség növekedésének várható alakulásával. Alkalmazása lényegében a fentiekhez hasonló esetekben lehet indokolt
Értékmeghatározás 1. Egy részvény ára: (P/E/EPSGR t+1..)*Cég EPSGRt+1..*Cég EPSt+1... 2. Részvénytőke érték: Részvények darabszáma* egy részvény ára
23
Ford Otosan
2011.04.13.
24
A diszkontált cash flow (DCF) alapú értékelés Az integrált DCF modell sematikus logikai struktúrája
Feltételezések
Tőkeköltség (diszkontráta)
Mérleg
Eredménykimutatás
számítás Cash Flow
Cash flow elemek jelenértéke
2011.04.13.
25
Az értékeléshez használt cash flow séma I. SZABAD MűKÖDÉSI CASH FLOW + Adózott eredmény + Pénzügyi műveletek előtti eredmény (“EBIT”) +/- Nettó kamatkiadás/Nettó kamatbevétel - EBIT-re vetített adó = -/+ Adómegtakarítás kamatfizetésen/Adótöbblet kamatbevételen + Értékcsökkenési leírás (illetve minden az eredményt csökkentő olyan elszámolt működési költség, ami nem jár pénzkiadással) +/- Csökkenés/Növekedés a működő-tőkében +/- Egyéb működésben felhasznált kamatkiadással/bevétellel nem járó forrás/eszköz (kivéve befektetett eszközök) egyenlegének éves változása =Szabad cash flow működésből II. BERUHÁZÁSI/BEFEKTETÉSI CASH FLOW + Beruházási kiadások -/+ Működéssel kapcsolatban befektetett egyéb eszközök állományának csökkenése/növekedése =Beruházási/befektetési cash flow III. BERUHÁZÁSOK ÉS BEFEKTETÉSEK UTÁNI SZABAD MÛKÖDÉSI CASH FLOW (=I-II) IV. BERUHÁZÁSOK UTÁNI MÛKÖDÉSI CASH FLOW FELHASZNÁLÁSA ÉS FINANSZÍROZÁSA +/- Nettó kamatkiadás/kamatbevétel -/+ Kamatfizetés miatti adómegtakarítás/kamatbevétel miatti adótöbblet -/+ Már előre tervezett hitelek felvétele/ Mérlegben szereplő hitelek visszafizetése -/+ Jegyzett tőkeállományának növekedése/csökkenése + Kifizetett osztalék -/+ Nem a működéssel kapcsolatos befektetett pénzügyi eszközök állományának csökkenése/növekedése -/+Piacképes értékpapírok állományának csökkenése/növekedése (=III-IV) -/+ Cash hiány miatti új hosszú lejáratú hitelek felvétele/ezen hitelek visszafizetése (=III-IV+Előző évi szabad pénzállomány) =Beruházások és befektetések utáni működési cash flow felhasználása és finanszírozása (III=IV) 2011.04.13.
26
E-Star - DCF DCF valuation (HUF mn) Sales growth EBIT EBIT margin Tax rate Taxes on EBIT NOPLAT + Depreciation Capital expenditures / Depreciation +/- Change in w orking capital Chg. working capital / chg. Sales - Capital expenditures Free cash flow to the firm Terminal value growth Terminal value Discounted free cash flow - Dec 31 2010 Enterprise value - Dec 31 2010 Minorities Non-operating assets Net debt Other adjustments Equity value - Dec 31 2010
2011e
2012e
2013e
2014e
2015e
2016e (TV)
82,1% 2.773,3 18,0% 21,0% -582,4 2.190,9
4,8% 4.479,9 27,7% 19,0% -851,2 3.628,7
8,0% 4.351,9 24,9% 19,0% -826,9 3.525,0
4,3% 4.707,8 25,8% 15,0% -706,2 4.001,7
4,0% 4.826,4 25,5% 15,0% -724,0 4.102,5
4,0% 4.593,8 23,3% 15,0% -689,1 3.904,8
571,6 2075,6% 1.014,0 14,6% -11.864,5
895,1 453,1% -1.258,7 -170,8% -4.056,2
1.033,0 390,1% 604,3 46,5% -4.030,1
1.106,8 127,3% -84,6 -11,4% -1.409,1
1.121,1 129,9% -159,4 -21,7% -1.455,9
1.137,4 100,0% -75,8 -10,0% -1.137,4
-8.087,9
-790,9
1.132,1
3.614,8
3.608,3
3.829,0
2.100,0
2,0% 48.758,2 27.821,2
-7.272,6 25.180
821,1
2.348,5
5,9 37,5 5.025,8 0,0 20.185
Number of shares outstanding (mn) Cost of equity 12M target value per share (HUF)
2,3 12,8% 9.855
Current share price (HUF) Up/Downside
7.900 24,8%
2011.04.13.
-638,7
27
A cash flow elemek értelmezése
Szabad működési cash flow: Valamennyi finanszírozási hatástól (kamatfizetés, adózásra gyakorolt hatás) megtisztított, szigorúan a cég fő tevékenységéhez kapcsolódó cash flow: ezért indul ki az EBIT-ből, adófizetést pedig ezért vetíti az EBIT-re (ezzel kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy a cégnél ténylegesen van-e adófizetési kötelezettség). A működő-tőke változást nem a hagyományos számviteli értelmezés szerint veszi figyelembe (a forgóeszközök-rövid lejáratú források egyenlegének változása), hanem a forgóeszközökön belül csak a kamatbevételt nem biztosító eszközöket, a rövid lejáratú forrásokon belül pedig csak a kamatkiadással nem járó forrásokat veszi figyelembe. Beruházási cash flow: A működés fenntartásához szükséges beruházások (tárgyi eszközállomány változása+még nem aktivált, de pénzkiadással járó folyamatban lévő beruházások) Felhasználási és finanszírozási cash flow: Ez a cash flow mutatja, hogy a beruházások után megmaradt szabad cash flow-t mire használják fel (hitel-visszafizetés, kamatfizetés, osztalékfizetés stb., piacképes értékpapírokba fektetik stb...), illetve hogy a működést miből finanszírozzák (hitelfelvétel, tőkeemelés)
2011.04.13.
28
Egyes cash flow elemek számítása
¾ EBIT-re vetített adó= EBIT X Tényleges Adókulcs (%), ahol a Tényleges Adókulcs = Fizetett adó/Adózás előtti eredmény, ha a cég nem fizetett adót, akkor értéke értelemszerűen 0 ¾ Működő tőkeállomány változása= 1) - Működő tőke állomány(t)
Működő tőke állomány(t-
¾ Beruházási kiadások= Tárgyi eszközök nettó értéke(t) - Tárgyi eszközök nettó értéke(t-1) + Értékcsökkenés(t) ¾ Kamatfizetés miatti adómegtakarítás/ Kamatbevétel miatti adótöbblet= Nettó kamatkiadás X Tényleges Adókulcs, ahol nettó kamatkiadás = kamatkiadások - kamatbevételek ¾ Jegyzett tőke állomány változása= Saját tőke állomány(t) Saját tőkeállomány(t-1) - Adózott eredmény(t) + Osztalékfizetés(t)
2011.04.13.
29
Értékmeghatározás A DCF modell alkalmazása esetén egy cég részvénytőkéjének becsült értékét az alábbi cash flow elemek jelenértékeinek összeadása és kivonása révén kapjuk: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
+ Beruházások utáni szabad működési cash flow jelenértéke + Végérték jelenértéke + Piacképes értékpapírok/működési cash flow-ban figyelembe nem vett pénzeszközök állománya a mérlegben a jelenérték dátumakor + Jövőben képződő piacképes értékpapírok/ működési cash flow-ban figyelembe nem vett pénzeszközök jelenértéke (egyszerűsítésként ennek értékét 0-nak tekintik) + Előrejelezhető egyéb, a működési cash flow-ban figyelembe nem vett bevétel(ek), pl: rendkívüli bevétel jelenértéke =Cégérték - Mérlegben szereplő összes hitel a jelenérték dátumakor - A jövőben felvételre kerülő hitelek jelenértéke (egyszerűsítésként ennek értékét 0-nak tekintik) - Előre jelezhető egyéb, a működési cash flow-ban figyelembe nem vett kiadás(ok), pl: rendkívüli kiadások jelenértéke =Részvénytőke becsült értéke
2011.04.13.
30
Jelenértékszámítás
A cash flow-k jelenértékét az adott cash flow alternatív tőkeköltségének felhasználásával számítjuk. Néhány alapszabály: ¾
- Nominál cash flow-t kizárólag nominál tőkeköltséggel/diszkontrátával, reál cash flow-t kizárólag reál diszkontrátával diszkontálhatunk
¾
- Egy adott valutában kifejezett cash flow-t, kizárólag az adott valuta esetében érvényesülő tőkeköltséggel/diszkontrátával lehet jelenértékre számítani
¾
- Egy adott cash flow mindig az azonos kockázatosságú cash flow-knak (befektetéseknek) a piacon érvényesülő tőkeköltségével diszkontálható.
2011.04.13.
31
Jelenérték számítás
¾ A cash flow-k jelenértékét az adott cash flow alternatív tőkeköltségének felhasználásával számítjuk. Néhány alapszabály: Nominál cash flow-t kizárólag nominál tőkeköltséggel/diszkontrátával, reál cash flow-t kizárólag reál diszkontrátával diszkontálhatunk - Egy adott valutában kifejezett cash flow-t, kizárólag az adott valuta esetében érvényesülő tőkeköltséggel/diszkontrátával lehet jelenértékre számítani - Egy adott cash flow mindig az azonos kockázatosságú cash flowknak (befektetéseknek) a piacon érvényesülő tőkeköltségével diszkontálható.
2011.04.13.
32
Jelenérték számítás
Cash flow
Tőkeköltség (%)
Beruházások utáni szabad működési cash flow*
Súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC)
Végérték
Súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC)
Piacképes értékpapírok/ nem működési pénzeszközök Hitelek
Állampapírok piaci hozama
A cég számára érvényesülő piaci hitelkamat
* A beruházások utáni szabad működési cash flow alternatívája lehet az ún. részvénytőke cash flow, amit a beruházások utáni szabad működési cash flow-ból a hitelvisszafizetéseket levonva és a pénzügyi műveletek nettó eredményét (adózási hatást is figyelembe véve) hozzáadva kapunk meg. Ezt a cash flow-t nem a WACC-vel, hanem a részvénytőke alternatív költségével (Re) diszkontáljuk (erről lásd: “Az Re számítása a WACCon belül” c. részt). Ha a végérték is erre a cash flow-ra épül, akkor azt is az Re-vel kell diszkontálni.
2011.04.13.
33
WACC számítása WACC definíciója ¾
Súlyozott átlagos tőkeköltség, avagy a cégbe befektetett teljes tőkén elvárt piaci hozam (%-ban), ahol a “teljes tőke” a cég összes hitele (esetünkben nem csak a hosszú távú hitelnek) piaci értékének és a részvénytőke piaci értékének (piaci kapitalizáció) összege
Számítása WACC= (Piaci kapitalizáció/Teljes tőke piaci értéken)*Re + (Hitelek piaci értéke/Teljes tőke piaci értéken)*Rd Adott tőkeelem súlya a teljes tőkén belül
Adott tőkeelem súlya a teljes tőkén belül
Ahol: Re: részvénytőke befektetésen elvárt hozam Rd: az a hitelkamat szint (adózás után!), amin a cég tartósan újabb hitelekhez tud jutni
2011.04.13.
34
Az Re számítása a WACC-on belül Re - A részvénybe való befektetésen elvárt hozam (%) ¾ A Capital Asset Pricing Model (CAPM) Re-re megadott képletének felhasználásával számítódik: ¾
Re=Rf+ßx(Rm-Rf), ahol
¾
Rf= A kockázatmentes befektetéseken elvárt éves hozam (%) a diszkontálandó cash flow-val megegyező valutában eszközölhető befektetések esetén, a cash flow modellel megegyező hosszúságú időtávon. Fontos, hogy bizonyos esetekben a kockázatmentes befektetés nem teljesen kockázatmentes egyes befektetők számára, pl. magában hordoz egyfajta országkockázatot (Gondoljuk végig, hogy egy magyar cég US$-ben számított cash flow-ja esetében a nemzetközi befektetők milyen kockázatmentes hozamot várnának el.)
¾
ß= Kockázati együttható, hasonló, a tőzsdén már jegyzett cégek unlevered (hiteltelenített), majd az értékelendő cég tőkeszerkezetével (piaci értéken a hitel és a piaci kapitalizáció arányával/azaz a WACC-ban is alkalmazott feltételezett tőkestruktúrával) re-levered ß-ja.
¾
ß(re-levered)= ß(unlevered)x(1+Hitelek/Saját tőkex(1-Tényleges adókulcs %)), ahol a hitelek és a saját tőke értéke piaci értéken értendő
¾
Rm-Rf= A részvénypiaci befektetések elvárt piaci átlaghozama (%) és a kockázatmentes befektetések elvárt hozama (%) közötti különbség (részvénybefektetések átlagos kockázati prémiuma). Emerging marketekre pl. Damodaran számolja.
2011.04.13.
35
Az Rd számítása a WACC-on belül
¾ Rd - A hiteleken elvárt hozam adózás után (%)
Rd=Adózás előtti kamatszint (%) X (1-Tényleges adókulcs (%)), ahol ¾ - az adózás előtti kamatszint a jövőben felvételre kerülő hiteleken várhatóan alkalmazandó kamatláb, ¾ - a tényleges adókulcs a hosszú távon a cég számára várhatóan érvényesülő tényleges adókulcs
2011.04.13.
36
WACC számítása
WACC calculation 2011e
2012e
2013e
2014e
2015e
2016e (TV)
Risk free rate Equity risk premium Beta Cost of equity
8,1% 6,8% 0,7 12,8%
8,1% 6,8% 0,7 12,8%
8,1% 6,8% 0,7 12,8%
8,1% 6,8% 0,7 12,8%
8,1% 6,8% 0,7 12,8%
5,0% 6,3% 1,0 11,3%
Cost of debt Effective tax rate After-tax cost of debt
12,6% 21,0% 10,0%
12,6% 19,0% 10,2%
12,6% 19,0% 10,2%
12,6% 15,0% 10,7%
12,6% 15,0% 10,7%
9,5% 15,0% 8,1%
Equity w eight WACC
45% 11,2%
45% 11,3%
45% 11,3%
45% 11,6%
45% 11,6%
60% 10,0%
2011.04.13.
37
A DCF és az összehasonlító értékelési arányszámos módszer közötti összefüggések
DCF modell -Eredménykimutatási, mérleg és cash flow előrejelzések - A WACC számításhoz szükséges inputok -Az Re számításához szükséges
Arányszámos értékelés -
Az előrejelzett értékeket a megfelelő értékelési arányszámmal szorozva állapíthatjuk meg az értéket
-
Hasonló cégek jellemző tőkestruktúrája (piaci értéken!)
-
Hasonló tevékenységű kockázatosságú cégek ß-ja
-
Egyes, a végérték meghatározásához felhasználható multiplikátorokat a hasonló cégek értékelési arányszámaiból nyerhetünk (pl.: EV/EBITDA, P/E stb.)
és
-Végérték meghatározása és tesztelése Pl.: a Gordon multiplikátor felhasználásával kapott végérték, milyen EV/EBITDA multiplikátorral adna azonos végeredményt, vagy egy adott EV/EBITDA multiplikátorral számított végérték, milyen g%-os örökös növekedésnek feleltethető meg a Gordon multiplikátorban? 2011.04.13.
38
Érzékenység vizsgálatok
Az érzékenység vizsgálatok célja: Annak elemzése, hogy az adott értékelési modell szempontjából kiemelt fontosságú input feltételezésekben beálló esetleges változások milyen mértékben változtatják meg az értékelés eredményét. A vizsgálat során megválaszolandó kérdés: adott számszerű feltételezésben bekövetkezett %-os változás hány %-ban változtatja meg a számított értéket. Az érzékenységi vizsgálattal megállapítható, hogy az egyes fontosabb gazdasági tényezők, input paraméterek közül, melyiket lehet célszerű kiemelten kezelni a cég értékének megállapítása szempontjából.
2011.04.13.
39
Érzékenység vizsgálatok Módszertani megfontolások ¾
A különböző gazdasági feltételezések értékre gyakorolt hatását lehetőleg azonos mértékű %-os változás mellett vizsgáljuk. (Azaz ha pl. egy cég kétféle nyersanyagot használ a termékelőállításhoz, akkor ne úgy vizsgáljuk a nyersanyagköltségek alakulásának az értékre gyakorolt hatását, hogy az egyik nyersanyagköltség esetében 10%-os, a másik esetében pedig csak 5%-os változást feltételezve futtatjuk le az érzékenységi tesztet.)
¾
Ügyeljünk arra, hogy egyes változók nem kizárólag egy területen fejtik ki hatásukat. (Pl.: az értékesítési mennyiség 10%-os csökkenése nem csak az értékesítési árbevételre hathat a modellben, hanem a közvetlen anyagköltségek nagyságára is, továbbá adott esetben a vevőállomány és a készletállomány nagyságának alakulására is.) Ezért az érzékenységi teszt, akkor működik jól, ha a vizsgált tényező változása, a modellben végig fut valamennyi általa érintett eredményváltozón.
¾
Egy adott teszt keretén belül lehetőleg mindig csak egy változóra vonatkozóan futtassuk az érzékenységi tesztet, az egyéb tényezők változatlanságának feltételezése mellett.
2011.04.13.
40
Szenzitivitas vizsgálat – E-Star
Sensitivity (per share)
WACC
WACC
Term inal value EBIT m argin
2011.04.13.
9855
21,3%
22,3%
23,3%
24,3%
25,3%
9,0% 9,5% 10,0% 10,5% 11,0%
10.435 9.492 8.666 7.938 7.291
11.114 10.126 9.261 8.498 7.819
11.793 10.760 9.855 9.057 8.348
12.472 11.394 10.450 9.617 8.876
13.151 12.028 11.044 10.176 9.405
2,5% 12.985 11.793 10.760 9.855 9.057
3,0% 14.376 12.985 11.793 10.760 9.855
9855 9,0% 9,5% 10,0% 10,5% 11,0%
1,0% 9.855 9.057 8.348 7.713 7.141
Term inal value grow th 1,5% 2,0% 10.760 11.793 9.855 10.760 9.057 9.855 8.348 9.057 7.713 8.348
41
2011.04.13.
42
Irodalomjegyzék
¾
Simon Z. Benninga/Oded H. Sarig: Corporate Finance, A Valuation Approach, The McGraw Hill Companies, 1997
¾
Aswath Damodaran: Damodaran on Valuation, Security Analysis for Investment and Corporate Finance, John Wiley & Sons, 1994
¾
Tom Copeland, Tim Koller, Jack Murrin: Valuation, Measuring and Managing the Value of Companies, John Wiley & Sons, 1991
¾
Thomas E. Copeland/J. Fred Weston: Financial Theory and Corporate Policy, Addison-Wesley Publishing Co., 1979
¾
Roger W. Mills: Finance, Strategy and Strategic Value Analysis, Mars Business Associates Ltd., 1994
¾
Pamela P. Peterson/David Peterson: Company Performance and Measures of Value Added, The Research Foundation of The Institute of Financial Analysts, December 1996
2011.04.13.
43
Technikai elemzés
2011.04.13.
44
A technikai elemzés története
Gyökerek: XVI. századi Japánban, a előrejelzésére használták a grafikonokat.
rizsárak
alakulásának
Jelenlegi célú használata XX. században terjedt el, mindennapos használata kb. 50 évre tekint vissza Okai: ¾ buy-and-hold taktika már nem volt eredményes ¾ rövid távon jelentős árfolyam-ingadozások, optimális ki- és belépési pontokat kerestek a befektetők
2011.04.13.
45
Dow elmélet
Charles Dow a Wall Street Journalban (1900-1902) publikálta hat elméleti feltételezését ¾ Az indexekben minden tükröződik ¾ A piacon egyszerre három trend uralkodik ¾ Az elsődleges trend három szakaszból áll ¾
Az indexeknek igazolniuk kell egymást
¾ A forgalom megerősíti a trendet ¾ A trend változatlan az első fordulópontig
2011.04.13.
46
I. Dow elmélet – Kitételek
Charles Dow a Wall Street Journalban (1900-1902) publikálta hat elméleti feltételezését, amelynek értelmezése előtt az alábbi kitételeket kell figyelembe venni.
A fő trend nem manipulálható.
Az árakban minden információ bele van foglalva.
Habár az elmélet nem tökéletes, mindenkinek segít értelmezni a fő trendet.
Három trend érvényes az elmélet szerint.
Soha ne a vágyainkat vagy a pozíciónkat lássuk bele a piacba!
A célértékekkel bánjunk óvatosan!
2011.04.13.
47
Dow elmélet – Dow Theory
1. Az indexekben minden tükröződik – az egyedi részvényárfolyamok minden információt visszaadnak. 2. A piacon egyszerre három trend uralkodik ¾
- elsődleges trend: 1-3 év időtartamú.
¾
- másodlagos trend: lehet ellentétes irányú is, 1-3 hónapig tart.
¾
- minor trend: pár nap, hét, bizonyos mértékben függhet manipulációtól.
2011.04.13.
48
Dow elmélet – Dow Theory
3. Az elsődleges trend három szakaszból áll – a befektetők informális aszimmetriáján alapul: ¾ felhalmozás: a jól informáltak vásárlásba kezdenek bízva a fellendülő árfolyamokban ¾ kiterjedés: javuló fundamentális környezet, a technikai kereskedők vásárolni kezdenek ¾ szétterülés: rekord vállalati- és makro-eredmények, megkezdődnek a magánbefektetői vásárlások 4. Az indexeknek igazolniuk kell egymást – CEE, CRX 5. A forgalom megerősíti a trendet – az elmélet az árfolyam-mozgásra fókuszál, a forgalmat a trend bizonyítására használja 6. A trend változatlan az első felismerhető fordulópontig
2011.04.13.
49
Chartok típusai
¾ Egyszerű vonal (Line) ¾ Vonal (OHLC Bar) ¾ Japángyertya (Candelstick) ¾ Pont, Hisztogram, Lépcső, Performance ¾ Skálázás (Lineáris és Logaritmikus beosztás) ¾ Trendek és Sávok
2011.04.13.
50
Egyszerű vonalas ábra – (Line Chart)
Információtartalom: Csak a záró érték
Előnye: kiszűri a zajokat, jól alkalmazható, ha csak a záró értékek elérhetőek Hátránya: eltűnnek a részletek
2011.04.13.
51
Vonalas ábra - OHLC (Open High Low Close Bar)
Információtartalom: (Nyitó), Záró, Maximum, Minimum
Előnye: Jól áttekinthető nagy adathalmaz esetén Hátránya: nem elég „vizuális”
2011.04.13.
52
Japángyertya diagramm – (Candelstick Chart)
Információtartalom: Nyitó, Záró, Maximum, Minimum
Több mint 300 éves múltra tekint vissza Előnye: „könnyen olvasható”
2011.04.13.
53
Skála beállítások – Lineáris skála
Minden 1000 pont elmozdulás azonos lépésközzel van feltüntetve az „Y” tengelyen, abszolút értékben mutatja az emelkedést Alkalmazható: inkább szűk kereskedési sávokban
Trendtörés
Support (Támasz)
2011.04.13.
54
Skála beállítások – Logaritmikus skála
Százalékos értékben mutatja az elmozdulást az „Y” tengelyen. 8.000 - 16.000 100% 16.000 – 24.000 50% Alkalmazható: hosszabb időhorizont esetén
Trendtörés
Support (Támasz)
2011.04.13.
55
Trendek – Emelkedő trend
Emelkedő trend minimumok)
2011.04.13.
(magasabb
lokális
maximumok
és
lokális
56
Trendek – Emelkedő trend
DOW (napi), - 6 hónapos emelkedő trend
2011.04.13.
57
Trendek – Süllyedő trendek
Süllyedő trend minimumok)
2011.04.13.
(alacsonyabb
lokális
maximumok
és
lokális
58
Trendek – Süllyedő trendek
EURHUF (napi), - 4 hónapos süllyedő trend
2011.04.13.
59
Oldalazás vagy Sávozás
(Range)
Sávozás: minimum 4-6 hét időintervallum, és kb. 5%-os ársávot jelent.
2011.04.13.
60
Oldalazás vagy Sávozás
(Range)
FHB (napi), - 6 hetes oldalazás, sávozás
2011.04.13.
61
Trendfordulók
Átmeneti fázissal: Jellemzően szétterülés az emelkedés, vagy felhalmozás az eső trend végén.
2011.04.13.
62
Átmeneti Fázis
EGIS napi
2011.04.13.
63
Trendfordulók
Átmeneti fázis nélkül: parabolikus fordulók
2011.04.13.
64
Átmeneti fázis nélkül
BUX napi
2011.04.13.
65
Alakzatok Bemutatása – (Patterns)
¾ Az alakzatok segítenek.
a
jövőbeni
árfolyam-alakulások
előjelzésében
¾ Nagy előnyük, hogy az azonnali árelmozdulásra lehet reagálni figyelésük esetén. ¾ Trendfordító alakzat (nem jelenti a trend megfordulását bizonyosan, lehet csak oldalazás, azaz pihenő a trendben). Lásd: gépjárművek féklámpája. ¾ Trenderősítő alakzatok (trend folytatódását feltételezik).
2011.04.13.
66
Alakzatok csoportosítása I. – Trendfordító (Reversal)
¾ Duplacsúcs (Double Top) ¾ Dupla alj (Double Bottom) ¾ Fej-váll (Head and Shoulders Top) ¾ Fordított Fej-Váll (Head and Shoulders Bottom) ¾ Csökkenő Ék (Falling Wedge) ¾ Emelkedő Ék (Rising Wedge) ¾ Álkitörések
2011.04.13.
67
Duplacsúcs – (Double Top)
Első csúcs, majd azt követő 10-20 %-os letörés.
Második csúcs, csökkenő forgalommal.
Letörés, azaz a nyakvonal kijelölése
Trendtörés, majd azt követő eső szakasz
2011.04.13.
68
Dupla alj – (Double Bottom)
Megelőző csökkenő trend
Kitörés, nyakvonal kijelölése
Kitörés, az ellenállás már támasz Első alj, majd azt követő 10-20 %-os emelkedés.
Második alj, emelkedő forgalommal
2011.04.13.
69
Fej-váll alakzat – (Head and Shoulders Top)
Fej, letörése töri a legutolsó trendet is Jobb váll Bal váll: még él a megelőző trend!
Megelőző emelkedő trend
Forgalom a bal vállnál a legnagyobb
2011.04.13.
Nyakvonal törik Kialakul az új eső trend Támaszból ellenállás
70
Fordított fej-váll alakzat – (Head and Shoulders Bottom)
Kitörés emelkedő forgalommal Az ellenállás már támasz
Megelőző eső trend Nyakvonal Váll-fej-váll kialakulása •Az aljnál van a legnagyobb forgalom
2011.04.13.
71
Csökkenő Ék – (Falling Wedge)
Megelőző csökkenő trend
Ellenállásvonal (min. 2 ellenállási pont)
Kitörési pont Támaszvonal (min. 2 támasz pont) Kitörésnél emelkedő forgalom
2011.04.13.
72
Emelkedő Ék – (Rising Wedge)
Ellenállásvonal (min. 2 ellenállási pont)
Támaszvonal (min. 2 támasz pont)
Megelőző emelkedő trend
•Esésben emelkedő forgalom
2011.04.13.
73
Álkitörések - Bikacsapda
Pár hetes sávkereskedés
„Fals” jelzés Letörés
Eső trend Megelőző emelkedő trend
2011.04.13.
74
Álkitörések - Medvecsapda
Megelőző csökkenő trend
Kitörési pont Pár hetes sávkereskedés „Fals” jelzés
2011.04.13.
75
Alakzatok csoportosítása II. – Trenderősítő, Continuation
Fülescsésze (Cup with Handle)
Zászló, árbocszalag (Flag, Pennant)
Szimmetrikus háromszög (Symmetrical Triangle)
Emelkedő háromszög (Ascending Triangle)
Csökkenő háromszög (Descending Triangle)
Csatorna (Price Channel)
2011.04.13.
76
Fülescsésze – (Cup with Handle) Fontos: A süllyedő és emelkedő szakasz időbeni lefutása közel azonos kell legyen. Folytatódó emelkedő trend Kitörési pont
Megelőző emelkedő trend Emelkedő szakasz Süllyedő szakasz „V” alj Esés kezdetén nagy a forgalom Kitörésnél emelkedő forgalom 2011.04.13.
77
Zászló, árbocszalag – (Flag, Pennant)
Zászló: párhuzamos határoló vonalak (1-8 hét) Árbocszalag: háromszöget rajzol ki (1 hét) Mind a kettőt éles árfolyam-elmozdulás követ, ami nagy forgalommal párosul. Zászló Árbocszalag
Árbocszalag Fontos: számított érték az árboc rúdja!
Kitörési pont Megelőző csökkenő trend
2011.04.13.
78
Csatornavonal – (Price Channel)
•Ellenállásvonal (min. 2 ellenállási pont)
Aktív zóna
•Támaszvonal (min. 2 támasz pont)
2011.04.13.
79
Japángyertyák – (Japanese Candelstick)
XVII. században Japánban, Homma nevű legendás rizskereskedő Sakatából találta ki a rizsárak előjelzésére, és alkalmazta nagyon sikeresen. Állítólag, sorozatban 100 sikeres ügylete volt.
Az elmélet lényege, hogy nemcsak a kereslet és a kínálat, hanem a piaci szereplők hangulatváltozása is befolyásolja az árakat.
Nagyon sok „katonai” kifejezést használ.
2011.04.13.
80
Japángyertyák – (Japanese Candelstick)
¾ Nevezik „keleti chartolvasásnak” is. ¾ 1850 után Steve Nisson tette ismerté a nyugati világban. ¾ Önmagában részvénykereskedésre ma már ritkán használják, de kiegészítve a matematikai alapokon nyugvó „nyugati chartolvasással” kiváló eredmények érhetőek el a kereskedésben. ¾ Önállóan talán csak a devizakereskedésben állja meg a helyét.
2011.04.13.
81
Japángyertyák – (Japanese Candelstick)
Felső kanóc Test Alsó kanóc Felső kanóc
Maximum Záró Nyitó Minimum Maximum Nyitó
Test Alsó kanóc
2011.04.13.
Záró Minimum
82
Hosszú és rövid gyertyák
Hosszú gyertyák általában erőteljes eladói vagy vételei nyomásról árulkodnak. A rövid gyertyáknak trenderősítő szerepük van, kiegyensúlyozott kereskedésre utalnak.
2011.04.13.
83
„Marabozu” testvérek
A gyertyának nincs árnyéka, csak testből áll a formáció. Erős vételi vagy eladói nyomásról árulkodik az első kötéstől az utolsóig. Trendfordulóknál jellemzőek.
2011.04.13.
84
Árnyékok (Shadows)
Értékes információ a kereskedési időszakról. Hosszú felső árnyék: Jellemzően vételi nyomás a kereskedés során, de eladói uralom a végén. Hosszú alsó árnyék: Eladói nyomás, majd vételi erő a kereskedés végén.
2011.04.13.
85
Búgócsiga (Spinning Top)
Maga a test kisebb, mint az árnyék. Határozatlanság jellemző a piacra. Gyakran trendek végén jellemző alakzat. Gyertya színe nem hordoz lényeges információt.
2011.04.13.
86
Kereszt (Doji)
Egy speciális alakzat, mert nincs teste a nyitó és a záróár egyezősége miatt. Jellemzően trendfordulós alakzat, főleg ha nagy forgalommal párosul. Piaci bizonytalanságot mutat.
2011.04.13.
87
Kalapács (Hammer)
Jellemzően trendfordulót vetít előre, főleg ha trend végén látható. A test csak harmada a kanóc hosszának. Nevezik „akasztott” embernek is.
2011.04.13.
88
Fordított kalapács – (Inverted Hammer)
A kalapács fordítottja. Üzenettartalma hasonló és szintén trendfordulót jelez. A gyertya színe itt sem meghatározó. Hullócsillag, ha a trend tetején van.
2011.04.13.
89
Mik is az indikátorok?
Az árból származtatott képlet sorozat, amely a múltbeli törvényszerűségek alapján következtet jövőbeni árfolyamalakulásra. Leginkább csak a záró értékeket használják, de néhány indikátor a forgalommal, valamint a nyitó árral is kombinálva van.
Példa: 3 napos mozgóátlag: (12+14+18)/3=14,66 (SMA)
Eldöntendő a trendelés, vagy a sávozás történik a piacon.
A múltbéli szintek vizsgálata elengedhetetlen.
Minden piaci körülmény között működő technikai indikátor nem létezik.
2011.04.13.
90
Indikátorok típusai – Technikai indikátorok
Trendkövető
Momentum
1.
Mozgóátlagok (MA)
1.
RSI
2.
MACD
2.
Stochastic
3.
TRIX
3.
ROC
4.
PPO
4.
Momentum
5.
PGO
6.
CCI
Forgalom alapú
Volatilitás
1.
OBV
1.
Bollinger szalagok
2.
Accumulation/Distribution
2.
ATR
3.
CMF
2011.04.13.
91
Trendkövető indikátorok – Mozgóátlagok (MAs) ¾ A legelterjedtebben használt indikátortípus, nagyon sok derivatív indikátornak a számítási alapja a mozgóátlag számítás. ¾ Az adatsorral könnyen meghatározható a piaci trend iránya és volatilis piacokon csökkenti a zajok okozta zavarokat. ¾ A két leggyakrabban használt mozgóátlag típus: ¾ Egyszerű (Simple Moving Average) ¾ Exponenciális (Exponential Moving Average) ¾ Csak a záróárak felhasználásával számolódik. ¾ Exponenciális mozgóátlag esetén az időben közelebbi nagyobb, míg az időben távolabbi kisebb súllyal szerepelnek. ¾ Az árfolyam és a mozgóátlagok egymáshoz elhelyezkedése a piac állapotát mutatja meg.
viszonyított
¾ Standard beállítás: 21-50-200 (gyorsabb: 15-45-150) 2011.04.13.
92
Trendkövető indikátorok – Moving Average Convergence Divergence
Bearish divergencia
Eladás
Eladás Eladás Vétel Vétel Vétel
2011.04.13.
93
Trendkövető indikátorok – Mozgóátlagok (SMA)
21 nap: rövidtáv 50 nap: középtáv 200 nap: hosszútáv
2011.04.13.
94
Trendkövető indikátorok – Moving Average Convergence Divergence ¾ A legfontosabb trendkövető indikátor, amit használnak a technikai elemzők világszerte.
széles
körben
¾ Az MACD indikátor három mozgóátlag divergáló – konvergáló mozgását szemlélteti két vonallal. ¾ MACD vonal: 12 napos exponenciális mozgóátlag és a 26 napos exponenciális mozgóátlag különbsége. ¾ MACD szignál: 9 napos mozgóátlag.
2011.04.13.
95
További díjmentes tőzsdei oktatások! Díjmentes oktatások – már online Webinárumon keresztül is elérhetők! ¾Betekintést nyújtanak a befektetési alapok, a hazai és külföldi tőzsdék, valamint a devizapiacok világába. ¾Áttekintést nyújtanak az egyes befektetési eszközökben rejlő lehetőségekről. ¾Részletesen bemutatásra kerülnek az egyes kereskedési platformok (NetBroker, NetBroker Pro, Hozam Plaza, ErsteTrader). ¾Bemutatják azokat az elemzési és kockázatkezelési eszközöket, melyekre szükség van a magabiztos és eredményes befektetővé válás során.
http://tozsdelabor.erstebroker.hu 2011.04.13.
96
Köszönöm a figyelmet!
Várom kérdéseiket! http://www.erstebroker.hu/hu/elemzesek.html
2011.04.13.
97
