A TIHANYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA
Mi lesz veled Föld? Fotó :
DR .
NAGY LAJOS
2008. április • II. évfolyam • 5. szám
2.
OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
A legendák új életre kelnek Elõzõ számunkban már röviden megírtuk, hogy készül a Legenda-projekt. Azóta már elkészült a tihanyi fej lesztéseket összefoglaló, többszáz oldalas pályázat, és az önkormányzat be is nyújtotta a Közép-dunántúli Fejlesztési Ügynökségnek. Döntés csak késõbb várható, de akárhogy is lesz, a koncepció kész, már „csak” pénz kell a megvalósításhoz. A projekt ismertetésére Tósoki Imre polgármestert kértük meg.
– Mi a Legenda-projekt célja? – A pályázati kiírásnak megfelelõen Tihany turisztikai fejlesztése. A programelemek növelik Tihany turisztikai vonzerejét, új látványosságokat hoznak létre, komfortosabb környezetet teremtenek, és a közterületeket is megszépítik. Új fõteret alakítunk például ki a Posta-közben, ahol idegenforgalmi és kulturális szolgáltatások, programok telepedhetnek meg. Ennek érdekében lebontjuk az oda nem illõ, modern épületet, a légkábeleket földbe helyezzük, díszburkolatot kap a tér és parkosítjuk. Hasonló módon megújul a Pisky-sétány, a Csokonai-liget, a Visszhang-domb, és sétálóutca lesz a Batthyány utcából. Új attrakcióként létrehozzuk a Levendula-házat, ahol a helyi hagyományok bemutatására is lehetõség lesz. – Mit ad a projekt, ha megvalósul, az itt élõknek, és mit a látogatóknak? A látogatóknak egyértelmûen egy vonzóbb, barátságosabb, szebb és kényelmesebb környezetet. A sétálóútvonalak kialakításával, mint egy gyöngysorra, fel tudjuk fûzni a meglévõ és az új látványosságokat, vagyis nemcsak az újonnan létrejövõ attrakciókat, mint a Levendula-ház vagy a Fõtér tudjuk bemutatni, hanem a meglévõket is jobban tudjuk hasznosítani. Hogy mit ad a tihanyiaknak? Vegyük sorba: egy rendezettebb, szebb települést, több látogatót, hosszabb tartózkodási idõt, ami több vállalkozási- és munkalehetõséget, végsõ soron pedig jobb megélhetést nyújt. Nem vitás, hogy ez az önkormányzatnak is elõnyös, hiszen az itt élõk többletbevételébõl és a bérbeadásból több adó is származik – amire igencsak szükségünk van. De a legfontosabbnak azt tartom, hogy megindul végre a fejlõdés, és a
pangás, leépülés hosszú idõszaka után itt is történik valami, felzárkózhatunk. – Köztudott, hogy a fejlesztésre szánt állami források csaknem teljesen elapadtak, és kemény harcok folynak az uniós pénzekért is. Senki sem akar lemaradni. Ha Tihany megkapja a fejlesztéshez szükséges összegeket, akkor másutt, a Balaton körül már kevesebbet tudnak kiosztani… – Én nemcsak magunk miatt örülnék annak, ha a pénz ide jönne! Ami jó nekünk, az jó a környezõ településeknek. Ha több vendég jön ide, akkor abból több jut a háttértelepüléseknek is. Komoly lehetõséget látok az együttmûködésre a marketingmunkában, például a programok egyeztetésében, a profilok kialakításában, a kínálat összeszervezésében és meghirdetésében. Balatonfüred, Tihany és a kistérség együttmûködésével itt egy színvonalas, gazdag kínálat alakítható ki, ami hosszú távon mindenkinek elõnyös lenne. – Mi történik akkor, ha a projektet – szakmai értékei ellenére – sem fogadja be a kormány, és nem kerül a támogatott pályázatok közé? – Akkor jön a kislépések taktikája. Szerencsére a projekt önálló, szétszedhetõ elemekbõl áll, melyekkel külön-külön is pályázni lehet. Ha nem sikerül ez a pályázat, akkor is neki kezdünk a megvalósításnak, de több évre lebontva, ahogy eddig is tettük pl. a kerékpárút esetében. Az a lényeg, hogy tegyük le most az alapokat, legyen hosszú távú koncepciónk, tudjuk, hogy mit akarunk elérni, és aztán a programból az aktuális önkormányzatok majd mindig kiválaszthatják a megvalósítandó részeket. Én azt mondom: nagyot kell álmodni, mert ha meg sem próbáljuk, biztos, hogy nem fog si(k.m.) kerülni!
10 éves francia kapcsolatok 2008-ban ünnepeljük a tihanyi francia-magyar barátság 10 éves évfordulóját. Saint Florent le Vieil francia-magyar egyesülete és Tihany Önkormányzata már 1998 óta szoros kapcsolatokat ápol, melynek célja, hogy a hivatalos kapcsolatokon túl a két község lakói is megismerhessék egymást és olyan baráti kapcsolatokat hozhassanak létre, melyek a távolság és a nyelvi akadályok ellenére közelebb hozzák a két ország polgárait. Március utolsó hétvégéjén újabb, jubileumi találkozóra került sor Saint-Florent-le-Vieil-ben. A program hivatalos részét Hervé de CHARETTE, Saint Florent le Vieil polgármestere, a 90-es évek egyik befolyásos francia külügyminiszere nyitotta meg a község sportcsarnokának avatóján. Az ünnepségsorozaton TÓSOKI Imre polgármester úr és a ti-
hanyi küldöttség is részt vett. Ezt követõen a francia polgármesteri hivatalban sor került a 10 éves partnervárosi kapcsolat megerõsítésére és immár testvérvárosi megállapodást írtak alá a magyar és francia felek.
TIHANYI VISSZHANG
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
3.
„Tihanyi polgárnak tartom magam” Interjú Erdei Tamással Pályafutása folyamatos, felívelõ, kitérõk és váltások nélküli történet. A pénzügyi világban kezdte karrierjét, és ott is bizonyított; ma az MKB Bank elnök-vezérigaz gatója, a Magyar Bankszövetség elnöke. Egy korábbi interjúból tudjuk, hogy hivatásában a bizalmat és az emberi kapcsolatok kiépítését a szakmai szempontok kal egyenrangúnak tartja. Ebbõl is látható, hogy üzleti tevékenységében nem pusztán a haszon, a pénzügyi szempontok, hanem más értékek is vezetik. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy a Tihany Fejlesztéséért Alapítvány létrehozásában is aktívan részt vállalt. Elsõ kérdésünk hozzá, hogy mi köti Tihanyhoz? – Tihany régi szerelmese vagyok. Bár csak néhány éve vettem itt házat, tihanyi polgárnak tartom magam. Számomra a szabadidõm a legdrágább, amelynek jelentõs részét itt töltöm el nyugalomban, békességben. Ez a feltöltõdés helye számomra. – Milyennek szereti Tihanyt? – Olyannak, amilyen: kikapcsolódásra, pihenésre szolgáló, csodálatos helynek. Néhány területen azonban véleményem szerint fontos lenne újítani. Elsõsorban a nemzeti kulturális örökséghez tartozó részekre, illetve a település központjára gondolok. Mivel Tihany értékei a nemzeti örökség részei, természetes, hogy azt szeretném, hogy a felújítások minél hamarabb megtörténhessenek. A gyorsabb fejlõdés érdekében szükség van az Európai Uniós forrásokra. A fejlesztés elõmozdítása és a forrásokhoz való hozzájutás megkönnyítése érdekében vállaltam a részvételt az alapítványi munkában. – Szavai – alapjában véve – elégedettséget sugallnak. Mégis, mi az, ami leginkább hiányzik Önnek Tihanyban? – A régi kikötõ. A vitorlások számára a nap 24 órájában szükséges lenne biztosítani a kikötést, és a kikötõben egy vitorlásklubot is létre lehetne hozni. A parti kávézóban, ét-
teremben, fagylaltozóban kellemesen el lehetne az idõt tölteni. – Az üzleti világból hozott tapasztalatai alapján mit ajánlana a település vezetõinek figyelmébe? – Tihany belsõ életének szervezése a helyi vezetõk feladata, kívülrõl nem lehet és nem is szükséges beleszólni, beleavatkozni. Azt viszont mindenképpen fontosnak tartom, hogy a településen élõk összefogásával, közösen gondolják ki a fejlesztési irányokat, és válasszanak ki két-három olyan célt, amelynek megvalósítása a további fejlõdést is elõmozdítja, és bevételt is hoz a településnek, mert így lehet megalapozni a hosszú távú terveket, a mûködést. Az irányokat tekintve elsõsorban turisztikai fejlesztésekre gondolok. – Miért döntött úgy, hogy anyagilag is támogatja Tihany fejlõdését? – Természetesnek tartom, hogy amennyiben valakinek anyagi lehetõségei engedik, személyesen is részt vállal a közösségi célok megvalósításában. Az önkéntes felajánlással egy szívemnek kedves dolgot támogathatok. A problémákat megoldani nem tudjuk, de ezen a módon lehetõséget tudunk mások számára biztosítani az élhetõbb és értékesebb környezet megteremtéséhez. (koncz)
A hétvége második felének programja a kézmûvesség és a zene jegyében folytatódott magyar és francia elõadók részvételével. Itt kiemelném a tihanyi csipkeverõk kiállítását, akik Szuper Miklósné vezetésével egyedülálló csipke illetve hímzésgyûjteményükkel és a csipkeverõ bemutatóval óriási sikert arattak a francia látogatók körében. A magyar kultúra bemutatására meghívtak Franciaországban élõ elõadókat is, többek között Vígh Andrást, aki zenés mesét adott elõ tekerõlanton és Vándor Zsuzsát, aki a csuhébabák készítésének rejtelmeibe vezette be a francia közönséget. Egyedülálló képes útinaplót állított össze Magyarországról Bernard Renoux francia fényképész, aki tipikus magyar arcokat és életképeket örökített meg fényképes kiállításával. A hétvége eseményeirõl a Tihany TV is készített képes beszámolót, melybõl ízelítõül itt is közzé teszünk néhány fotót.
Francia-magyar baráti találkozó legközelebb augusztusban lesz, amikor Saint Florent le Vieil polgármestere és a helyi focicsapat Tihanyba látogat! VARGA EMESE
OLDAL
4.
OLDAL
HÁZUNK TÁJA
TIHANYI VISSZHANG
A Balatoni Hajósok Szent Miklós Egyesülete
A Balatoni Hajósok Egyesülete 1924-ben alakult. Nevét Szent Miklós püspökrõl kapta, aki többek között a hajósok védõszentje. Jelmondatuk: „ Viharban, Vészben Istennel Mindenkiért!” Az egyesület betegsegélyzõ, hagyományõrzõ és önmûvelõdést segítõ célokat tûzött maga elé. Székházzal is rendelkezett és élénk kulturális életet szervezett. Többek között az akkori batyus bálokból alakult ki a hajós bál. Az egyesület alapszabályzattal és segélyezési szabályzattal is
rendelkezett. Mûködése felett a miniszter gyakorolt felügyeletet. Az egyesületet 1947-48-ban oszlatták fel az összes egyesülettel együtt. Az egyesület eredeti zászlója, jelenleg a keszthelyi Balaton Múzeumban található. A balatoni hajósok 2005-ben alakították újjá a Balatoni Hajósok Szent Miklós Egyesületét. Az egyesület fõ céljai a balatoni hajózás hagyományainak ápolása, tárgyi emlékek felkutatása, gyûjtése, ezen tárgyak bemutatásának megszervezése kiállítások keretében, a hajós mesterség oktatása, szakmai tapasztalatok átadása, kirándulások szervezése a hajós emlékhelyek meglátogatása céljából, a hajós elõdök emlékének és sírjainak ápolása. Az egyesületnek jelenleg 41 tagja van. 2007 szeptemberében, a Balatoni Hajózás napján került sor Széchenyi István mellszobrának felavatására. A Szent Miklós motoros fedélzetén 2008. április 11-én, 11 óra 30 perckor felavatásra került az egyesület szimbólumának számító Szent Miklós szobor. A faragott faszobrot Dr. Korzenszky Richárd perjel szentelte fel. Az esemény résztvevõit szállító Szent Miklós személyhajó 10.30-kor indult Siófokról és 11.20-kor ért Tihanyba. A szobor szentelésére a tihanyi kikötõ elõtt került sor, nyílt vízen. DR. HORVÁTH GYULA Vezérigazgató, Balatoni Hajózási Zrt.
Musical csoportos sikerek Békéscsabán Április 12-én, szombaton nagy megmérettetésre indult a Németh László Mûvelõdési Ház Aranyhíd Musical csoportja. Az úti cél Békéscsaba volt, ahol azon a hétvégén tartották a Zenés Színpadok Fesztiválját, a Scherzo-t. Nem tértek vissza üres kézzel. Az ott elért sikerekrõl a musical csoport vezetõjével, Fertig Istvánnéval beszélgettem. – Mit lehet tudni errõl a versenyrõl? Milyen a színvonal, mennyire számít ez a fesztivál komoly megmérettetésnek? – A Scherzo, a Zenés Színpadok Fesztiválja, melyet az idén 13. alkalommal rendeztek meg Békéscsabán. A zenés darabokat bemutató csoportoknak csak ez az egy megmérettetése van évente, ezért is nagyon fontos, hogy ott legyünk, hogy bekerüljünk a bemutatott produkciók közé. A rendszer úgy áll fel, hogy az egyik évben Pápán, a másik évben Békéscsabán van a Fesztivál, igen jó körülmények között, ez alatt azt értem, hogy technikailag is olyan feltételeket tudnak biztosítani az elõadások bemutatásához, amirõl én csak álmodozhatok Tihanyban. Mindig igen jó nevû és szakmailag elismert szakembereket kérnek fel a zsûrikbe. Így volt ez az idén is: Miklós Tibor író- rendezõ, színházi vezetõ volt a zsûri elnöke, csak annyit mondok, hogy a Légy jó mindhalálig címû musical is egy részben az õ nevéhez kötõdik, Kõvári Judit színmûvésznõ, Színmûvészeti Egyetem hangképzõ tanára, a Kõvirág Musical Iskola igazgatója, Bakó Gábor-táncpedagógus, táncmûvész, a Nemzeti Színház vezetõ koreográfusa, aki igen ismert a szakmájában. A
színvonal az igen magas és csak elõzetes válogató után lehet bekerülni, és mivel igen nehezen haladtak a mi próbáink, félõ volt, hogy a zsûri nem válogat be bennünket, de végül is sikerült egy olyan anyagot elküldenünk, amelynek alapján meghívtak a versenybe bennünket. – Honnan jött az ötlet, hogy a Diótörõt adjátok elõ? – A Szomor-Szurdi-Valla: Diótörõ és Egérkirály c. mese-musical zenéjét én már régebbrõl ismertem és javasoltam a gyerekeknek, hogy nézzük meg együtt, mit szólnak hozzá. Szerencsére a darab nagyon tetszett nekik és a zene megfogta az egész társulatot. Így aztán eldöntöttük, hogy az idén a Diótörõt mutatjuk be. Természetesen sok megalkuvással és rövidítéssel létrehoztunk egy 45 perces elõadást, amely ezzel együtt is követi az eredeti darabot. De muszáj volt „rövidítenünk”,
TIHANYI VISSZHANG
mivel figyelembe kell vennem a csoport összetételét és adottságait. Nagyon örültem, hogy az idén egy új picivel , két balatonfüredi lánnyal és két régi tagunkkal gazdagodott a csapat. Sajnos a fürediek feladták, nem bírták a próbákat, illetve az ott elhangzó kritikákat. Nagyon vigyázok arra, hogy az észrevételeket, hogy közvetítem a gyerekek felé, de próba nélkül, odafigyelés és szorgalom nélkül és a kritika elfogadása, a hibák kijavítása nélkül nem lehet színpadi elõadást létrehozni. De azt hiszem semmit sem lehet, nem érdemes csinálni. És mivel a musical csoportba nem kötelezõ járni, hanem oda önként jelentkeznek a gyerekek, úgy gondolom, hogy azért járnak ide, hogy valami jót, sikereset hozzunk létre. És ezért a saját lehetõségein belül mindenkinek meg kell tenni mindent, nem kívánunk lehetetlent.
– Milyen volt a felkészülés idõszaka? Õszinte leszek, a kezdeti lelkesedés után, nagyon nehéz volt a próba idõszaka. Mindenki azt hitte, hogy egy könnyû kis darabról lesz szó. Aztán kiderült, hogy vastagon tanulnunk kell a táncokat és a dalokat is. A lehetõség szerint mindenki abban a jelenetben kapott szerepet, illetve dalt amelyet szeretett volna. Mindenki választhatott szerepet, ami számára kedves volt, ill. közösen megbeszéltük, hogy kinek melyik áll a legjobban. Nálam a csoportban az a legfontosabb, hogy mindenki elõnyös oldaláról mutatkozhasson be, legyen sikeres. Attól még hogy valaki nem a legnagyobb tehetség még sikeres lehet az elõadásban, meghatározó egyéniséggé válhat a produkcióban. – Milyen most a Musical csoport összetétele? Mennyire aktivizálhatók manapság az ilyen tevékenységre a gyerekek? – A Musical csoport jelenleg 13 fõbõl áll, a 7 évestõl a 21 éves korig igen vegyes az összetétel. Sajnos többjüknek ez volt a „búcsú fellépése”, mivel már végeztek a tanulmányaikkal és olyan helyen tanulnak tovább, hogy nem megoldható a közös munka. Nagyon sajnálom õket, mert meghatározó személyiségek voltak a csoportban. Így aztán õsztõl keresnünk kell új tagokat, akik szeretnek énekelni, táncolni, szerepelni, szeretik a színházat és remélem, hogy a mostani siker bátorságot ad a legkisebbeknek és a nagyobbaknak is, hogy eljöjjenek a musical csoportba, részt vegyenek az elõadásokban, várom õket. – Milyen volt a verseny hangulata, hogy éreztétek magatokat? – Sajnos nem tudtunk ott maradni a fesztiválon különféle okok miatt, még az elõadás után éjszaka hazajöttünk. Nagy kár, mert voltak olyan elõadások, amelyeket érdemes lett volna megnézni és az a közösség, amely ilyenkor kialakul nagy élményt jelent a résztvevõknek. Arról az örömrõl, amely az eredményhirdetéskor érhette volna a gyerekeket már nem is beszélve.
HÁZUNK TÁJA
5.
– Mit szóltál az eredményekhez? A legjobb musical énekes díját Tamás Éva nyerte. A legjobb gyerekszereplõk pedig a három kisegér: Csernyi Viki, Sörös Melinda és Tóth Dorottya lettek. – Természetesen nagyon örülök a sikerüknek, nagyon megérdemelték. Különösen örülök az Éva sikerének, hiszen õ már sokszorosan bizonyított egész piciként az Oz-ban kezdett pár szavas szereppel és azóta pedig szinte alig volt jó elõadás nélküle. Kapott õ már díjat, de ez a mostani tette fel az i-re a pontot, hiszen olyanok közül nyerte el ezt a musical énekes díjat, akik mögött sokkal komolyabb háttér van. A kicsik sikerének meg azért örülök, mert bizonyítást nyert, hogy szorgalommal, odafigyeléssel, sok-sok próbával bárki elérhet nagy eredményt. Õk lettek ebben az igen erõs mezõnyben a legjobb gyerekszereplõk. Ki szeretném emelni még Farkas Vera és Csizmazia Noémi nevét, akiket a zsûri igen megdicsért és kimagaslónak ítélte a produkciójukat. De mindenkit megillet a dicséret, mert aki odatette magát és szívvel-lélekkel részt vett a produkcióban azok elõtt le a kalappal. Álljon itt a nevük Papp Szabina, Jehoda Szixtin (õ régi füredi tagunk), Erdélyi Anita, Sörös Lilla, Erdélyi Anett, Sörös Ágnes, Szelle Marcell. Ami viszont már nem tölt el ilyen nagy örömmel, az hogy ez a fesztivál kezd elmenni egy hivatásos színházi produkciók bemutatója felé, és ez szerintem nem jó. Mert elveszik az a varázs, a kedv, amely az amatõrséget jelenti. Nem kell mindenkinek színésznek, meg énekesnek lenni, a legjobb az lenne ha olyan fiatalokat nevelnénk, akik majd szeretik a színházat, a mûvészeteket, meg talán kicsit értik is. Sok sok örömet ad ez a fajta tevékenység, szinte mindegy, hogy énekel, táncol, verset mond stb. valaki. Az a lényeg, hogy szeresse amit csinál és másoknak is örömet szerez vele. Voltak olyan produkciók, amelyek mögött igazi színházi közeg állt, ezek között nagyon nehéz eredményt elérni, illetve díjat elhozni. Ilyen például a Magyarock Dalszínház Komáromból, akiknek elõadásukban hivatásos színészek szerepeltek és ezt a produkciót több százezer forintért meg is lehet vásárolni. Vagy a Madách Színház stúdiósai, akik mögött is komoly háttér áll. A verseny kiírása ezt megengedi, tehát õk csak éltek a lehetõséggel. Ezért is van nagyon nagy jelentõsége ennek a két díjnak. Mindenkinek köszönöm, akik segítettek bennünket a koreográfusunk: Kocsis Károlynak, a zenei alapokért: Sári Attilának, a diótörõért: Frenyó Mártinak, Németh Anita varrónõnek és Balogh Erzsébet táncoktatónak. És természetesen köszönjük a támogatást a mûvelõdési háznak, hogy helyet biztosít száR.É.É munkra, és anyagilag támogatja munkánkat.
OLDAL
6.
OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
Mi is az az öko-iskola? A Föld napján írom ezt a cikket. Ma még a legnépszerûbb internetes keresõportál is „zöldbe öltöztette” logóját. Bizonyára sokan, sok helyen beszéltek a médiában környezetünk megóvásának fontosságáról. Errõl szól a mi életünk is itt az iskolában, de talán van egy fontos különbség – nem csupán ma emelünk szót környezetünk védelméért, hanem választottunk egy életmódot, ami átszövi mindennapjainkat. 2007. júniusában elnyertük az öko-iskola címet. Mielõtt Mészáros Piroskával megírtuk volna a pályázatot, összehívtuk a kollegákat, hogy kikérjük a véleményüket, és felvázoljuk, mire is vállalkoznánk a jövõben. Elmondtuk, hogy számos dologban már korábban is öko-iskola módjára cselekedtünk. Gyûjtöttük a használt elemeket és mobiltelefonokat • évente kétsz er papírgyûjtést szervezett a diákönkormányzat • gyûjtöttük és zsugorítottuk a PET palackokat • gyakorlati órán biokertet és tetõkertet gondoztak a gyerekek • a búcsúzó nyolcadikosok fát ültet tek • a negyedikesek egy hétre erdei iskolába vonultak • a madarak és fák napját kirándulással, természetismereti vetélkedõvel ünnepel tük • etettük és megfigyeltük a madarakat • egy-egy társadalmi szervezettel minden tavasszal szemétszedésen vettünk részt. Mindezek megtartása mellett új célkitûzéseket vázoltunk fel. Minden évben egy tanítás nélküli munkanapot öko- vagy egészségnapnak szentelünk. (Tanévenként váltja egymást a két rendezvény.) Egy ilyen munkanapot együtt töltünk a gyerekekkel, de nem a tanulásé a fõszerep, hanem az adott téma köré csoportosítva változatos programokat kínálunk. Tátrainé Nóra ötlete volt, hogy alakítsunk ki botanikus kertet az iskola udvarán oly módon, hogy a nyolcadikosok által ültetett fákat ellátjuk kis táblával, amelyre felkerül a fafaj neve, s hogy melyik osztály ültette. A személyes emléken túl – reméljük, hogy a 15-20 éves találkozókon a maguk ültette fa árnyékában anekdotázhatnak majd az „öregdiákok” – az udvaron játszó kisdiákok a táblákat böngészve megtanulhatják a fák neveit. Tudjuk, hogy az óvodában már sikerült megvalósítani a szelektív hulladékgyûjtést. Úgy gondoltuk kell, hogy legyen folytatás az iskolába lépve is. Célunk, hogy a közeljövõben a megfelelõ gyûjtõedények beszerzésével az épület minden szintjén lehetõséget biztosítsunk a hulladék ilyen módon történõ elkülönítésére. Kollégáink egyetértettek a célkitûzésekkel és vállalták, hogy a mindennapokban, az õ személyes
példájukon keresztül is megvalósuljon iskolánkban az, amit öko-életmódnak nevezhetünk. Mindez közel egy éve történt. Azóta megalakult az intézmény dolgozóiból az öko-munkacsoport, benne például az „energia-kommandó” Dombi Lajos irányításával. Áttértünk az öko-papír használatára. Az E-ON támogatásával eljött hozzánk a „fizibusz”. Érdekes fizikai kísérleteket láthattunk – bebizonyosodott, hogy a feleslegesen áram alatt tartott fogyasztók (akár egy adapter is) jelentõsen megnövelik a villanyszámlánkat. Az oktatásban modulként megjelent az öko-óra a hetedik évfolyamon. A napokban tartjuk elsõ öko-napunkat – reméljük, hogy a tavalyi egészségnaphoz hasonló sikerrel. A gyerekeket számos feladat, érdekes elõadás, hasznos tanács várja. Megtudhatják majd, mi is az az ökológiai lábnyom. Itt adnék házi feladatot a Kedves Olvasóknak is – hiába, nem tudom megtagadni tanár mivoltomat –, Önök is könnyen kiszámolhatják az ökológiai lábnyomuk értékét a következõ weboldalon: tavoktatas.kovet.hu/okolabnyom.html Sokunk számára elgondolkodtató lehet. NAGYNÉ JÁRVÁS KATALIN
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
7.
Miért zöld, mikor sárga…? 2006. tavaszán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatot hirdetett a „Zöld Óvoda” cím elnyerésére. Veszprém megyéb õl mindössze 5 gyermekintézmény vehette át ezt a megtisztelõ címet, melyet 3 évig jogosult viselni. Közülük egyik a mi – a félsziget egyik legszebb részén magasló – 55 éves Visszhang Óvodánk. Kilépve az óvoda kapuján, bármelyik irányba is indulunk el, a természet szépségeiben gyönyörködhetünk az év minden szakában. Ez a páratlan hangulatú környezet arra kötelez bennünket, hogy kiemelt feladatnak tekintsük a környezetvédõ magatartás kialakítását. Mi másról is szólhatna pedagógiai programunk – melyet 1999-ben „Környezeti nevelés játékkal, mesével, Freinet elemekkel” címmel készített el nevelõtestületünk – mint a környezettudatos nevelésrõl. Hitvallásunk szerint az óvoda az a hely, ahol a kisgyermek elsõ ízben találkozik tervezetten, tudatosan a természettel való harmonikus együttéléssel. Célunk, hogy a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyerekek minél több tapasztalatot szerezzenek és pozitív viszony alakuljon ki bennük a tárgyi, a természeti és az épített környezeti értékek iránt. Arra tanítjuk a kicsiket, hogyha látunk egy virágot, azt nem tépjük le, hanem megcsodáljuk színét, élvezzük illatát, megismerjük a nevét. Az aprócska állatokat sem tapossuk szét, hanem – ha sikerül becserkészni õket a nagyítós dobozkáinkba – alaposan megvizsgáljuk. Igyekszünk tudatosítani, hogy az élet körforgásában mindenre szükség van.
Hisszük, hogy természetbarát gyereket csak természetbarát környezetben nevelhetünk. Nagyon fontosnak tartjuk a példamutatást, mert csak így végezhetünk óvodásainknál (és sok esetben a családjainknál is) életre szóló, eredményes környezeti nevelést. Az utóbbi években a szülõk bevonásával szerveztük meg a Zöld jeles napokat. Nagy sikere volt az Egészséghétnek, a Föld napi rendezvények során a közös kertészkedésnek,, a szemétgyûjtésnek, a „Gyere gyalog!” túráknak Vers József és Vers Réka szakvezetésével. A Víz világnapján ellátogattunk a Limnológiai Kutatóintézetbe Szalontai Krisztina segítségével. Az Állatok világnapján a Veszprémi Állatkertben barangoltunk. Nagy gondot fordítunk a madárvédelemre. A téli idõszakban rendszeresen etetjük a madarakat, melyek ezt csodálatos énekükkel és a rovarok elpusztításával hálálják meg nekünk. Örömmel tapasztaltuk, hogy idén egy cinkepár beköltözött a szilvafára kihelyezett odúba, a házirozsdafarkú párok pedig évek óta nevelnek fiókákat a kiscsoport és a nagycsoport bejárata melletti fészkükben. Sok madarat meglestünk már a madáritatónál is. Bevezettük a szelektív hulladékgyûjtést az óvoda egész területén. Minden csoportban külön edénybe gyûjtjük a papírt, a mûanyagot, az üveget és van egy használt elem-gyûjtõ edényünk is. Ezzel kapcsolatban láttunk nemrégen az ÖkoPanna és ÖkoPalkó címû mesejátékot a Maskara Társulat elõadásában. Minden csoport rendelkezik a Kukatündér c. társasjátékkal, mely egy szelektív hulladékgyûjtést bemutató logikai, képességfejlesztõ játék. Ezen az úton haladva a jövõben is szeretnénk mindent megtenni azért, hogy a „Zöld Óvoda” logóval ellátott tábla sok-sok évig maradhasson szép sárga óvodánk kerítésén – a tihanyi Visszhang-dombon, és Kovács Pisti is választ kapjon arra, ami szöget ütött a fejébe: „Anya, hát ez nem is zöld, hanem sárga!” VÉGHNÉ SOMOGYI ZSUZSANNA óvó néni
OLDAL
8.
OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
Egy mozgalmas hét története... A harmadik osztályosok fogalmazása ugyanarról az eseményekben gazdag hétrõl szól, négy kisdiák szemszögébõl. Ezen a héten igazán nem unatkozhattunk az iskolában, annyi minden történt. A Fizibusz Hétfõn elsõ órában jött a Fizibusz. Sokat kísérleteztünk a nitrogénnel, és az elektromossággal. (Kiss Zsóka) Hétfõn elsõ órában orvoshoz mentem és utána itt volt a Fizibusz. Jókat kísérletezett a bácsi, például kipróbálták Ica nénin, hogy megfogta az elektromosságot és fölállt a haja. (Péntek Balázs) Hétfõn egy Fizibuszos bácsi jött, aki kísérleteket mutatott be, nitrogénnel és elektromossággal. (Heilig Borbála) Hétfõn jött egy bácsi, aki elõadást tartott. A nitrogénes kísérletek tetszettek a legjobban, mert füstölt és robbant. (Ilyés Dávid) „Bolondok napja” Kedden április elseje volt: bolondok napja! A hetedikesek kiküldtek az osztályunkból, és helyet cseréltünk velük. Igazából az elõadóba kellett volna mennünk kémiaórára, de Ica nénivel palackot préseltünk a hetedik osztályban. Utolsó órában elmentünk sétálni Gabi nénivel, hogy megnézzük a rügyezõ ágakat. (Kiss Zsóka) Kedden április elseje volt. Elsõ órában lementünk a hetedikesek termébe. Nagyon meghökkent Ica néni, amikor benyitott a hetedikbe. Ezek után sétáltunk egyet, megfigyeltük a fák rügyezését. (Péntek Balázs) Kedden, április elsején bejöttek hozzánk a hetedikesek, és le kellett mennünk az elõadóba, mi viszont az õ termükben vártunk. Korrepen még elmentünk sétálni is. (Heilig Borbála) Kedden a hetedikesek feljöttek az osztályunkba, és azt mondták, hogy mi menjünk le az elõadóba. Mi ugyan a hetedik osztályba mentünk, de hamarosan bejött Ica néni, aki nagyon meglepõdött. Késõbb sétáltunk. Szép fákat néztünk, és nagy nehezen megállapítottuk, hogy virág lesz vagy levél a rügyekbõl. (Ilyés Dávid) Nyílt nap Szerdán nyílt nap volt. Elsõ órában a testnevelést nézték meg a szülõk. Engem anyukám nézett meg. Második matek, és a harmadik olvasás. Olvasáson elõadtuk a könyvben
lévõ történelmi olvasmányokat, és megnézhettük, hogy mit csináltak a hetedikesek a füzetünkbe. Olyan feladatot adtak nekünk, hogy összekeverve írtak kérdéseket a Szent László forrásából. Még rajzot is készítettek hozzá. Nagyon vicces lett. (Kiss Zsóka) Szerdán nyílt nap volt, anyukám is itt volt. Tesin a szétszórt kidobót majdnem megnyertem. Ezután matekóra következett és nagyon jó volt az is, amikor elõadtuk a jeleneteket a magyar történelmi olvasmányokból. Otthon nagyon megdicsért anyukám. (Péntek Balázs) Szerdán nyílt napon elõadtunk néhány történelmi olvasmányt, amik a szülõknek nagyon tetszettek. Olvasásórán kiderült, hogy a 7. osztályosok kérdéseket írtak nekünk, de összekeverve. (Heilig Borbála) Szerdán nyílt nap volt és fogadóóra. Az anyukámnak elõadtuk a történelmi olvasmányokat. Megnéztük, hogy mit alkottak a hetedikesek. A betûk össze voltak keverve, ezért nehezen lehetett felismerni a kérdést. (Ilyés Dávid) Csütörtök, péntek Csütörtökön bemutattuk az alsósoknak is a színdarabokat. Azt mondták, hogy ügyesek voltunk. Pénteken végre a tanulással is foglalkoztunk. Nagyon izgalmas hét volt, bárcsak többször is lehetne ilyen! Nagyon tetszett! (Kiss Zsóka) Csütörtökön bemutattuk a történelmi olvasmányokat az alsósoknak is. Géza bácsi, aki a Tudorkát terjeszti, hozott II. világháborús könyvet is. Pénteken hoztam a könyvre a pénzt. Nagyon mozgalmas hét volt. Jó lesz egyet pihenni a hétvégén! (Péntek Balázs) Csütörtökön bemutatattuk az alsósoknak is az elõadásunkat. Jött a Tudorka bácsi, és hozott gyakorló újságokat buborékfújóval. Pénteken hoztam a pénzt az újságra, és meg is kaptam. Nagyon jó volt ez a hét! (Heilig Borbála) Csütörtökön bemutattuk az alsósoknak a történelmi olvasmányokat. A fõszereplõ, Matyi, nem volt itt és az egyik leghosszabb, legérdekesebb olvasmányt nem tudtuk elõadni. Pénteken végre egy nyugalmas napunk van. Kíváncsi vagyok, hogy a jövõ hetünk is ilyen mozgalmas lesz-e, de inkább jobban szeretem a nyugalmas hetet. (Ilyés Dávid)
A TIHANYI ASSZONYKÓRUS SIKERE A tihanyi Asszonykórus a Kiskunfélegyházán rendezett VII. Vass Lajos Népzenei Verseny középdönt õjén kiváló arany fokozatot ért el és ezzel bejutott a 2008. novemberében Budapesten megrendezésre kerülõ kárpátmedencei döntõbe
TIHANYI VISSZHANG
MOZAIK
9.
„Piros pünkösd napján mindenek újulnak, A kertek, a mezõk virágba borulnak” Május legnagyobb ünnepe, mely a néphagyományban, és a vallási életben is fontos szerepet töltött be, pünkösd ünnepe. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz „ötvenedik” szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdõdik. Ennek megfelelõen ez is, a húsvéthoz kapcsolódva változó idõpontú ünnep, május 10. és június 13. közé eshet. Sok más keresztény ünnephez hasonlóan itt is a már meglévõ, pogány hiedelmekre épült rá a keresztény tartalom, s olvadt össze egy közös ünneppé. A keresztények Pünkösdkor azt ünneplik, mikor Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A legjellegzetesebb pünkösdhöz kapcsolódó szokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a termésjóslással egybekötött tavaszköszöntés, a pünkösdi királynéjárás, amelyben a kislányok vesznek részt, és a faluköszöntés-pünkösdölés, amelyben kislányok és kisfiúk is
közremûködtek. Mivel pünkösdtõl megint lehetett lakodalmakat rendezni, és a tavaszhoz és májshoz egyébként is szorosan kapcsolódott a szerelem, ezért ezekre a napokra jellemzõek voltak a különbözõ párválasztó és udvarló szokások. Az országszerte ismert tradíciók mellett voltak szûkebb területeken ismert szokások is, mint például atörökbasázás, a borzakirály, vagy a rabjárás. Egyes vidékeken a tavaszhoz, s általában május elsejéhez kapcsolódó májusfaállítás is megtalálható volt, csakúgy, mint a zöldághordás. „Szép piros a pünkösd reggel, Mintha tûzzel, Szentlélekkel Menny-föld tele volna; E napot fent s lent megûlik. E nap oly ragyogva nyílik; Mint hajnali rózsa.” (Arany János)
Pünkösdi vígasságok Tihanyban 2008. május 11-én, vasárnap az Akasztó-dombi parkolóban 11.00-15.00: JÁTÉKOK PALOTÁJA: zenés játszóház, trampolin bemutató és egész napos ugrálás, népi játszóház, logikai játékok kicsiknek és nagyoknak 15.00 ÓRÁTÓL KULTURÁLIS PROGRAMOK 15.00 : A Tihany Gyermek Táncegyüttes mûsora • 16.00 : Pünkösdi királyfi és királylány választás • 16.30: Szomor-Szurdi-Valla: Diótörtõ és Egérkirály címû mesemusical (kivonat) az Aranyhíd Musical csoport elõadása • 17.00 : Az Echo Citerabanda mûsora 17.20 : Détár Enikõ és Csengeri Attila musical mûsora • 18.20 : Sztárvendég a Desperado 19.00 : Utcabál a Pulzus együttessel EGÉSZ
NAPOS KÉZMÛVES KIRAKODÓVÁSÁR , ESZEM -ISZOM , JÓ HANGULAT !
(Pincepörkölt, flecken, hot-dog, kürtös kalács, édesség, perec, csapolt sör, bor, üdítõ, pattogatott kukorica, lufi…) ROSSZ
IDÕ ESETÉN A PROGRAM ELMARAD !
MEGÚJULT A RAVATALOZÓ A tihanyi temetõben található ravatalozó állapota sajnos megérett a felújításra. A nagy üvegfelületeket tartó fapárkányok el voltak korhadva. A legrosszabb állapotban az épület északi oldala volt, ahol az idõjárás viszontagságai, a szél és az esõ életveszélyessé tették az üvegfalat. Az mintegy 3,5 millió forint összköltségû felújítást két szakaszban valósították meg. Elmúlt év decemberében a legszükségesebb északi oldal renoválásával kezdõdött, majd a munkálatokat 2008. februárjában folytatták. A ravatalozó mûszaki átadására március végén került sor.
OLDAL
10.
OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
MOZAIK
Kecskeköröm-ünnep, 2008. május 3. „A régi szép idõkben egy szép királyleány aranyszõrû kecskéket õrzött Tihany fokán…”
A
TIHANYI
BELSÕ-TÓ
PARTJÁN
Programok: 7.00: Horgászverseny • 9.00-10.00: helyfoglalás a birkapörkölt fõzõ versenyre 10.00: Öt karika – öt próba az olimpia jegyében(játékos ügyességi és sportversenyek) 11.00: Kutyabemutató • 11.00: Túra az Aranyházhoz (vezetõvel) 14.00: Bábelõadás • 14.30: Kutyaszépségverseny (nemcsak fajtatiszta kutyák számára) 15.00: Futballmérkõzések • 16.30: Eredményhirdetések 18.00: Az Echo Citerabanda mûsora • 18.30: A tihanyi Asszonykórus mûsora • Táncház Tábortûz, szalonnasütés tangóharmonikával . Sétakocsikázás, lovaglás, élõcsocsó, ugrálóvár, kézmûves vásár, kézmûves játszóházak, kovácsbemutató, íjászat.
SZERETETTEL
VÁR MINDENKIT A
TIHANY TURIZMUSÁÉRT EGYESÜLET!
Impresszum TIHANYI VISSZHANG Megjelenik havonta Alapító: Tihany Község Önkormányzata • Felelõs kiadó: Tihany Fejlesztéséért Alapítvány Szerkeszti a szerkesztõbizottság: Bölcs Attila, Csizmazia Bulcsú, Dr. Koncz Mária, Dr. Nagyné Járvás Katalin, Rózsa Éva Eszter Felelõs szerkesztõ: Rózsa Éva Eszter • Tördelés: Nagy Balázs • Lapterv: Báti Gabriella, Veszeli lajos Nyilvántartási szám: 163/0823/1/2007 Készült: Tradeorg Nyomda Kft., 8184 Fûzfõgyártelep, tel: 88-450-450, e-mail:
[email protected] • Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán