LÉPEGETŐ 7. szám 2015. december
A Vackor Integrált Bölcsőde lapja Felelős kiadó: Kovácsné Horváth Mária Intézményvezető
Hópihécske száll az égen, kis csengettyű szólal szépen. Az angyalok ma táncra kelnek, gyertyafénynél énekelnek. Mosolyogva mondják Neked: Békés, Boldog Ünnepeket!
Bácsi Irma: Szeretethimnusz karácsonyra (Pál apostol alapján) Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező. Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs benne szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.
Ha a szegénykonyhában segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem. Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony. A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje. A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát. A szeretet barátságos az idő szűke ellenére is. A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van. A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni. A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni. A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A videojátékok tönkre mennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak, de a szeretet ajándéka megmarad. A szeretet soha el nem múlik.
Áldott karácsonyi készülődést!
Bágyiné Sutus Hajnalka (kisgyermeknevelő, szakmai vezető):
Bölcsőde hatása az anya – gyermek kapcsolatra Szülőktől hallottunk azokról a dilemmákról, amelyek őket foglalkoztatják: „Vajon milyen hatással lesz a gyermekemre a bölcsődei élet? Vajon nem vagyok – e rossz anya, mert bölcsődébe adtam a gyerekem? Vajon, hogyan befolyásolja ez a kapcsolatunkat?” Szeretnénk ezeket a kérdéseket tudományos kutatások eredményei által, a teljesség igénye nélkül megválaszolni. Azt mindenki tudja, hogy az emberi személyiség olyan csodálatos, hogy nincs belőle kettő egyforma, nincs két egyforma ember, nincs egyforma két gyerek.
Az anya – gyermek kötődésre vonatkozó kutatások: Arra a megállapításra jutottak a kutatók, hogy a kötődési biztonság kialakulását legerőteljesebben az anya szenzitív viselkedése, tehát: pozitív figyelem a gyermekre, válaszkészség, a beavatkozás és az ellenségesség hiánya befolyásolja. Az anya – gyermek interakciók minősége és nem pedig az anya hiánya vagy a nem anyai gondozás megtapasztalása határozza meg elsősorban a kötődés minőségét. Azonban a nem anyai gondozásban töltött (heti 10 óránál) több idő, az alacsony minőségű gondozás, és az idő folyamán változó gondozási formák rizikótényezőknek számítottak a kötődésre nézve, és valószínűsítették a bizonytalan kötődés kialakulását. A rendszeres nem anyai gondozás egymagában nem növeli a bizonytalan anya-csecsemő kötődés kialakulásának valószínűségét. A gyerekek egy nehezebb beszoktatási periódus után alkalmazkodnak a körülményekhez, számítanak az elválásokra és az újratalálkozásokra. Ha viszont az anya otthon nem érzékeny és válaszkész, és ez párosul a nem anyai gondozásban mutatkozó rizikótényezőkkel (nem megfelelő gondozói viselkedés, magas intézményben töltött óraszám hetente, jelentős változások a gondozói környezetben), akkor megnő a bizonytalan
Az anya – gyermek kapcsolat fontossága: Konszenzus alakult ki arról most már a tudományos világban (Shonkoff és Philips, 2000), hogy az első életévek kifejezetten fontosak a fizikai, értelmi, szociális, és érzelmi fejlődés megalapozásában. Danis és munkatársai (2009) neurológiai kutatásai szerint, a környezet ingergazdagsága mellett a gyerekek és a számukra fontos felnőttek közötti kapcsolat, az együttlétek során megélt érzelmek minősége is meghatározó jelentőségű az agy fejlődése szempontjából. Mindezek együttesen hatnak az agyban zajló folyamatokra és ezen keresztül az értelmi fejlődésre. Az első életév végére a gyermek egy belső munkamodellt alakít ki a környezetéről, magáról, gondozójáról, kettejük kapcsolatáról a tapasztalati alapján. A későbbi szociális kapcsolataiban ezen emlékek, alapján tud megnyilvánulni.
22
kötődés kialakulásának az esélye. A kutatások adatai azt is bizonyították, hogy ha több nem anyai gondozásban részesült egy gyermek, és a nem anyai gondozás nem volt optimális minőségű, akkor bár az anya-gyermek kötődés nem sérült, az esetek többségében az anyák valamennyivel kevésbé voltak érzékenyek a gyerekeikkel, és a gyerekek kevésbé voltak pozitívan bevonódva az interakciókba anyjukkal, kevésbé volt harmonikus a kapcsolatuk. Egeland és munkatársai (1995), Jaeger és Weinraub (1990), Oppenheim és munkatársai (1988) kutatásai alapján a korai kötődés tekintetében a családi háttér sokkal jelentősebb és átfogóbb hatással bír a gyermek fejlődésére, mint a napközbeni ellátás. Ha az otthoni környezet pozitív, és a szülő-gyermek kötődési kapcsolat biztonságos, azon az intézményi feltételek nem igazán ronthatnak. Optimális körülmények között a „nem-szülői” gondozás nem rizikótényező a gyermek fejlődésére nézve, a szülői gondozás fontosságát nem cserélheti fel a „nemanyai” gondozás. Abban az esetben, ha a szülő – gyermek kapcsolat bizonytalan, a szülő pedig nem érzékeny a gyermek jelzéseire, szükségleteire, a jó minőségű napközbeni ellátás védő, a rossz minőségű ellátás (és/vagy nagy mennyiségű) ellátás pedig további kockázati tényezőt jelenthet a kapcsolat alakulása szempontjából.
Andersson (1992) svéd kutató azt mutatta ki, hogy az intellektuális fejlődés, illetve az iskolai teljesítmények tekintetében a bölcsődében elhelyezett gyermekek jelentősen jobb eredményeket produkáltak, mint azok, akiket édesanyjuk nevelt. Howes és munkatársai (1998) szerint, az első gyermek-gondozó kötődési kapcsolat minősége összefügg azzal, hogy a gyermek 9 évesen milyennek látja majd a tanáraihoz és kortársaihoz fűződő kapcsolatát. Ezek figyelembevételével próbálunk minél jobb „első gondozói” lenni gyermeküknek, és reméljük, hogy sikerül az együttműködő, szenzitív szülőkkel, közösen, sikeres, boldog, és kiegyensúlyozott gyermekeket nevelni mindenki örömére. (Forrás: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet 2009. Herczog Mária - Surányi Éva - Danis Ildikó: Családpolitika más - más szemmel.)
Mali Krisztina (kisgyermeknevelő):
Közös játék a társakkal Egy bölcsődei nap után a kisgyermekek vidáman mesélik szüleiknek a nap történéseit. Egyre többször záporoznak a kérdések és történetek a szülők részéről, hogy gyermekük mesélt a társaikkal való közös játékról.
A napközbeni gondozásban eltöltött idő hatásai a fejlődésre: Az NICHD (2000) kutatásai kimutatták, hogy az intézményben töltött órák számának növekedésével, nagyobb a kockázat a viselkedési problémák kialakulására, többek között az agresszióéra. Minél több időt tölt egy gyermek akármilyen nem-anyai gondozói környezetben az első 4,5 évében, annál valószínűbb, hogy 4,5 éves korában és később az óvodában több agresszió, engedetlenség és felnőttekkel való konfliktust mutasson.
A 2,5 éves kor körüli gyermekek szülei egyre inkább tapasztalják, hogy gyermekeik valóban nem egyedül vannak a csoportban, hanem kincsük egy csodálatos kis közösség tagjává vált: a gyermeknek társai vannak ebben a kis csoportban, és napi beszámolójukból a szülők már tudhatják, hogy melyik társukkal játszanak, 33
pl. szülők, testvér, gondozónő, vagy akik nagy hatást tettek rá. Az utánzás, megismétlés, a cselekvés eljátszása segít a különböző személyekhez, szerepekhez kapcsolódó tevékenységek rögzítésében, megtanulásában. Jó, ha minél változatosabb a szerepjátékok eszköztára, hiszen így többféle szerep megjelenítésére, eljátszására van lehetőség.
vagy éppen kivel vesztek össze a legérdekesebb játékokon. A következő sorokban erről a közös játéktevékenységről szeretnék néhány tapasztalatot megosztani. Eleinte „együttjátszást” tapasztalunk. Ez azt jelenti, hogy egymás mellett ugyanazt a tevékenységet folytatják, vagy ugyanazon építményen dolgoznak, de egymástól függetlenül. Inkább az együttmozgás, az egymás mellettiség adja még az együttesség élményét. A 2,5 éves kor körüli gyermek játékfejlődésben fontos színtérre ér: az egymás melletti játéktevékenységet (pl. csúszdázás, építés, bicajozás) felváltja a közös játék, ami ilyenkor főként kezdeti szerepjátékokban nyilvánul meg: „orvososat”, „takarítósat” játszanak, közben a felnőttek párbeszédét utánozva csacsognak egymással. Már nem a tárgyakra, a felfedezésre irányul játékuk elsősorban, hanem társaikkal közösen megélhető játéktevékenységre is kibővül. Az ezzel párhuzamosan végbemenő beszédfejlődés méginkább lehetővé teszi az egymással való játékot: könnyebb a kapcsolatfelvétel a társakkal, a beszéd segítségével könnyebben kifejezhetik érzéseiket, akaratukat. Ilyenkor nagyon fontos a felnőttekkel való kommunikáció is: a gyermekek sokat kérdeznek, és ezek alapján kapnak választ, értik meg környezetüket. Játékukban a legtöbbször átélt helyzetek, a velük kapcsolatos leggyakoribb események jelennek meg: például vacsora a szülőkkel, esti fürdés, vásárlás vagy látogatás a doktor néninél.
Ezekhez a játékokhoz ebben az időszakban mindig bekapcsolódik egy társ, akivel ezeket a szituációkat eljátszhatja gyermekünk. A közös játékok által társaik iránt is nyitottabbak, szenzibilisebbek lesznek a gyermekek. A közös élmény hatására kötődnek egymáshoz, örömet ad számukra társuk jelenléte, illetve sérült társaikkal szemben immár nem csak nyitottak, hanem segítőkészek. Lehet, hogy társuk sajátos módon játszik, vagy éppen valamire nem képes a játék folytán, de bevonják őket tevékenységeikbe, ehhez
A játék tartalmát főleg a kisgyermek érzelmei, élményei és érdeklődése határozzák meg. Ebben a korban a gyermekek képesek akárkinek cselekvéseit eljátszani, akit láttak. Ez a szerepjáték kezdeti formája. Általában azokat a személyeket utánozza, akik fontosak szerepet jelentenek számára,
44
idomulva alakítják játéktevékenységüket, különbséget nem téve társaik között.
Juhászné Dankó Éva (kisgyermeknevelő):
Rajzfejlődés kisgyermekkorban
Igazi szerepjátékról azonban még nem beszélhetünk, szerephez tartozó más cselekvéseket és helyzeteket a gyermek még nem játssza végig. A szerepek gyakran felcserélődnek egyik pillanatról a másikra, vagy gyakran többen játsszák ugyanazt a szerepet egymás mellett, ilyenkor történik az az eset, hogy mindenki „anyává válik”, és anyaként ringatják a játékbabákat, vagy hirtelen a fél csoport orvossá változik és egy beteget több orvos is vizsgál, gyógyít.
A kisgyermekeknél csakúgy, mint a járás és a beszéd a rajzolás is hosszú fejlődés eredménye, szorosan összefügg az idegrendszer, illetve a finommotorika fejlődésével. A rajzfejlődés kezdeti szakaszában, döntő és meghatározó szerepe van a környezet jutalmazó, ösztönző szerepének. A gyermek megtanulja, hogy ne gyűrje, szakítsa a papírt. Ne nyomja túl erősen a lapra a rajzeszközt. Kezdetben nem ábrázolási szándékkal rajzol, egyszerűen csak örömet okoz neki keze mozgatása, hogy ezzel nyomot hagy a papíron. A rajzeszközt görcsösen marokra fogja. Elsőként pontokat és egyeneseket rajzol, majd egyre bátrabban használja a rajzeszközét. Nagy, lendületes egyenes vonalakat rajzol, mely a lap egyik oldalától a másikig ér. Ezt nevezzük lengő firkának. Lengőfirka után következik a gomolyfirka. Jellemzője hogy a gyermek körbe-körbe firkálva rajzolja tele a papírlapot. Ezekben a kezdeti szakaszokban, a gyermek igyekszik a rajzlapon belül maradni, de a rajz gyakran kifut a papírlapon túlra. A sok rajzolás következtében a rajzeszközt már nem fogja olyan görcsösen.
Az ilyen játéktevékenységek által a gyermek megtanulja a társas együttlét szabályait és normáit. Megérti környezetét, a mindennapi életet, megismeri a család és a közösség szerkezetét és működését. Megtanulja, hogyan alkalmazkodjon másokhoz, illetve azt is, hogy milyen módon érvényesítheti saját akaratát. Annak ellenére, hogy a kisgyermek társaiból játszótárs lett, és szívesen játszik kortársakkal, a gyermeknek még mindig ugyanolyan fontos a felnőttekkel való játék is. Az események utánzása, újraélése örömet jelent a gyermekek számára, így fontos, hogy ha gyermekünk már sokadjára kéri, hogy játsszák el újra és újra a doktor nénit, pont úgy, ahogy az előbb is, legyünk partnerek, bármilyen érdekes és viccesnek tűnő a helyzet, tartsuk tiszteletben a kérést, hisz „játszani is csak komolyan lehet”! (Felhasznált forrásanyag: Korintus-Dr.NyitraiRózsa: Játék a bölcsődében – Módszertani levél)
Ezek a rajzolási formák átlagosan a gyermek 11-20 hónapos korára tehetők. Két éves kor körül kezd cikkcakk illetve, spirálformákat rajzolni. Ezeket a rajzokat is a lendületesség jellemzi.
55
A 2-3 éves kor körüli gyermekek rajzát is legfőképp a lendületesség és a nyomhagyás öröme jellemzi, de firkáik részletesebbek, több ideig készülnek. Ebben az időszakban mindkét kezét kipróbálja, még igazán nincs eldöntve milyen kezes. Keze mozgatását megpróbálja kontrol alatt tartani és a felnőtt kézmozgását utánozni. Rajz közben jól látható a gyermeken az erős koncentráció. Nyelvét kidugja, szinte alig pislog, minden figyelmét ennek a tevékenységnek szenteli. A lapon megjelenik egy-egy krumpliszerű alakzat. Ez a kör kezdeti ábrázolása, mely a biztonságot jelentő anyai ölt szimbolizálja. Később ebből lesz az emberi alak. 3-4 éves korára már fejláb emberkét rajzol. Ez egy kör melyből végtagok nőnek ki, csak később jelenik meg a törzs ábrázolása. Ebben a korban a gyermek, már nem csak utólag mondja meg, mit rajzol, hanem közben is, de a rajz és a jelentés között még nincs összefüggés. A tartalmiság bármikor megváltoztatható. A gyermek már érzi a papír és a rajzeszköz közötti összefüggést. Ceruza fogása már nem olyan görcsös. Uralja a papírt, örömet szerez számára az alkotás. A rajzolás a gyermeknyelv egyik eszköze, az önkifejezés és a feldolgozás egyik formája. Minél több lehetőséget adjunk gyermekünknek arra, hogy firkálhasson! Legyünk türelmesek, biztosítsunk neki elég helyet és időt. Segítsük gyermekünk kreativitásának kibontakozását, fejlődését a korának megfelelő rajzeszközök biztosításával. Pl. vastag ceruza, zsírkréta, ujjfesték, marokkréta, nagy alakú csomagoló papír.
Kovácsné Horváth (intézményvezető):
Mária
Az alvási nehézségekről Ha gyermekünket egészségesen szeretnénk nevelni, sok más egyéb dolog mellett gondoskodnunk kell arról is, hogy alvása megfelelő lehessen. Tudományosan bizonyított tény, hogy a gyermeki szervezetnek nagy szüksége van arra, hogy igazán mély, megfelelő mennyiségű és minőségű pihentető alvásban legyen része. Több kutatás bizonyítja, hogy a rosszul vagy keveset alvó gyermekek napközben nyugtalanabbak, viselkedésük zavart, teljesítményük elmarad jól alvó társaikénál. Az alvászavarral küszködő gyerekek sokkal hajlamosabbak a depresszióra és a szorongásos betegségekre. Az alvászavar csökkenti az alkalmazkodóképességet, a reagáló-, tanulási- és tűrőképesség, a figyelem, a munkateljesítmény csökken, egyre kifejezettebb az ingerlékenység, fáradtságérzés jelentkezik, sőt, tartósan kimerült állapotban a testi betegségek kockázata is lényegesen fokozódik. Az alvási nehézségek különböző okokra vezethetők vissza és kategóriákba sorolhatóak. Gyermekkorban ez néhány éjszakás vagy akár sok héten át tartó probléma is lehet. Krónikus alvászavarról akkor beszélünk, ha az elalvási, illetve átalvási képesség zavara legalább egy hónapja fennáll, és napközbeni fáradtsággal, a teljesítőképesség csökkenésével, stresszel, aluszékonysággal jár. Az egyik kategória a disszomnia. Elalvási nehézséget, kora hajnali ébredéseket tapasztalhatunk, gyermekünk nem akar lefeküdni, vagy nem engedi el ágya mellől a szülőt. Nem sikerül kipihennie magát, alvás után is fáradt marad. Ha a gyermek álmatlanságban szenved, próbálja meg megkeresni a stressz okát, s ha erre fény derül, egyszerűen csak ki kell küszöbölni ezeket a stresszt, feszültséget gerjesztő tényezőket. Lehet az elalvási, alvási problémák hátterében szorongás,
66
melyet megfelelési kényszer, szülők közötti konfliktus, nem megfelelő médiatartalmakhoz való hozzáférés, de egy költözés is kiválthat, generálhat. Lehet, hogy egyszerűen csak nem alakítottuk ki – vagy huzamos időn keresztül nem tartottuk be a gyermek napirendjét. Alakítsunk ki egy lefektetési szertartást, mely segít a gyermeknek ellazulni lámpaoltás előtt. Ha mindez nem segít, kérjen tanácsot a gyermekorvostól, védőnőtől. A kisgyerek számára a szülő jelenléte adja a biztonságot, ha nem hallja, ha nem látja, félelem uralkodik el rajta. A sötétben nem tudunk tájékozódni, elveszítjük azokat a fogódzóinkat, amelyek a biztonságunkat jelentik. Nem látjuk az arcokat, a tárgyakat, magunkra maradunk. De ahhoz, hogy ez a félelem kialakuljon, szükséges az is, hogy a sötéthez társuljon valami rossz élmény. A másik típusú alvászavar a paraszomnia. Legjellemzőbb megnyilvánulásai az alvajárás, a hirtelen felriadás, a rémálmok, a ritmikus mozgászavar, mint a fejrázás vagy ütögetés. Vonhat maga után stresszt, fájdalmat vagy mentális problémákat. Alvajárás, ágybavizelés hátterében a sötéttől való félelem, nevelési problémák húzódhatnak meg. A kisgyermekek csaknem a felénél figyelhető meg alvajárás, aminek előfordulása gyakoribb a fiúknál. Okozhatja a nem megfelelően érett központi idegrendszer, vagy egyszerű túlfáradás is. Általában az elalvást követő első vagy második órában jelentkezik. Ritkán még a felnőttkorra is áthúzódik. Mivel az alvajáró könnyen megsérülhet, a szülő legfontosabb feladata a gyermek testi épségének óvása. Horkolás is lehet a hirtelen felriadás hátterében. A gyerekek majdnem 10 százaléka horkol bizonyos esetekben, melyet okozhat krónikus megfázás, megnagyobbodott mandulák is. Horkolás során azok az izmok, melyek segítik a levegő áramlását a felső légutakban, relaxált állapotban vannak. A szájpadlásban és a nyelvcsapon (a
mandulák közötti kis darab) lévő extra szövet minden lélegzetvétellel vibrál. Ez a vibrálás okozza a horkoló hangot. Egyes gyerekeknél előfordul, hogy leszűkül a levegő útja, ami turbulenciát okoz, melynek szintén horkolás az eredménye. A horkolás lehet ártalmatlan, azonban okozhat komoly problémát is azáltal, hogy csökkenti az alvásminőséget, ami akár az ébrenlét-alvás ciklust is jelentősen megváltoztathatja. Egyes esetekben a horkolás mögött komoly betegség, az ún. obstruktív alvási apnoe húzódik. Ez a betegség egyre gyakrabban fordul elő a gyermekek körében, éjszakai horkolás jellemzi, időszakos szünetekkel. Időszakos lélegzetmegállás, csuklás, zihálás, félbeszakadt alvás. A horkoló és alvási apnoés gyerekek többségének nagy a mandulája. Sokan közülük elhízottak és/vagy allergiások. Az alvási apnoe a következőket vonhatja magával: normálistól eltérő növekedés és fejlődés, ágybavizelés, viselkedési-, később tanulási problémák, hiperaktivitás. Lehetséges kezelési módok lehetnek a súlycsökkenés, az allergiás tünetek kezelése, orrszteroidok, antibiotikumok adása, mandulák eltávolítása. Az ágybavizelés mind a lányoknál, mind a fiúknál egészen általános iskolás korig előfordulhat. Általában szorongás, vagy egyéb érzelmi megrázkódtatás áll a hátterében, ám okozhatja allergia vagy fertőzés is. Aggodalomra semmi ok, a gyermek ki fogja nőni ezt.
Az éjszakai felriadások jellemzője, hogy a gyermek hirtelen riad fel álmából, sírás, visítás, szapora szívverés és kitágult 77
pupillák kíséretében. Akárcsak az alvajárás, ez is a nem megfelelően fejlett központi idegrendszer következménye, melyet idővel kinőnek. Általában 18 hónapos kor környékén jelentkezik és 6 éves korra el is tűnik. Fontos, hogy a gyerekszoba biztonságos legyen, nehogy megsérüljön a gyermek. Figyeljünk arra, hogy a lefekvés előtt már ne érje olyan hatás, mely felizgathatja, próbáljunk nyugodt, stresszmentes környezetet biztosítani. Rémálomnak nevezzük azokat az álmokat, melyek az alvás REM szakaszában történnek. A gyermekkor „természetes” velejárói. Kisgyermekkorban még nehéz elválasztani az álmot a valóságtól. A legrosszabb rémálmok 6 éves kor környékén jelentkeznek, majd ezek száma fokozatosan csökken. Bölcsődés korú gyermekeknek napi 12-14 óra alvásra van szüksége, amely délutáni és éjszakai alvásra oszlik. A szabad levegőn való tartózkodás, kinti mozgás, játék, jó hatással van mind a napközbeni, mind az éjszakai alvásra. Akinek lehetősége van, altassa gyermekét védett helyen a szabad levegőn. Télen is, tiszta, napsütéses hideg időben, megfelelő ruházat mellett akár mínusz 5 fokig kivihetjük őket a délutáni alvásra. Akik ezt megszokták, sokkal egészségesebben fejlődnek, nyugodtabb az alvásuk és ellenállóbbak a betegségekkel szemben.
Linda Jennigs: Pásztorok a hegyen (Fordította: Oláh János)
Betlehem mellett, a hegyoldalban pásztorok őrizték a nyájat. A hideg téli éjszakák nagyon hosszúra nyúltak. A pásztorok a tűz köré húzódtak, a farkasok és a tolvajok ellen pedig őrszemet állítottak. Ezt az éjszakát valami különös, izgatott várakozás töltötte be. Talán a Betlehem felé vándorló sok ember miatt, vagy mert a bakacsin égen sosem látott fénnyel sziporkáztak a csillagok. Hirtelen nagy fényesség támadt a magasban, nagyobb és erősebb, mint akármelyik csillag ragyogása. A pásztorok rémülten vetették magukat a földre. Még a fejüket is eltakarták. - Ne féljetek - szólalt meg egy hang fölöttük. - Jó hírt hozok. Az egyik pásztor vigyázva felemelte a fejét. Csodálatos, fényes angyalt látott. Ő beszélt hozzájuk. - Keljetek föl, és induljatok! Betlehemben, egy istállóban ma éjszaka megszületett az Isten fia. A pásztorok talpra szöktek, és meglepetten látták, hogy az ég tele van angyalokkal. Énekkel és imával köszönte meg Istennek az angyalok kara, hogy elküldte fiát a földre. Mikor az angyalok eltűntek, a számadó azt mondta a többieknek: - Induljunk! Menjünk be a városba, és keressük meg a gyermeket! Angyalok jelentették a hírt, nem kételkedhetünk benne. Megszületett az Isten fia. A pásztorok sietve indultak lefelé a hegyről. A legfiatalabb felkapott egy újszülött bárányt. - Ajándékot kell vinnünk a gyermeknek mondta. Könnyen megtalálták az istállót. József lámpája messzire világított az éjszakában. Fénye kirajzolta a jászol fölé hajoló párt. A jászolban ott feküdt a gyermek.
88
A pásztorok köréje gyűltek, és csodálták, milyen békésen alszik. Most csak alszik, de majd mindnyájunk megváltója lesz.
Varjú károg, fúj a szél, Esik a hó, itt a tél. Jaj de nagyon hideg van, Ropog a hó alattam, Vígan csúszik a kis szán, Most örülök igazán.
Hull a hó, hull a hó, Lesz belőle takaró. Erdő-mező megáldja, Lesz egy derék bundája. Karácsonyi csengő vagyok, Csilingelek az ágon. Örüljetek, megérkezett a hópihés Karácsony!
Eljött a szép Karácsony, Aranyozott kis szánon. Hozott diót, mogyorót, Jó gyerekeknek valót. Tájékoztatjuk a családokat, hogy intézményünkben a téli szünet december 21 - január 4-ig tart. Nyitás: 2016. január 4.
99
SzínezŐ
