TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése
Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság mértéke – fókuszban a nők, a romák és az LMBT-emberek Szabados Tímea 2013. október 17. Gyula
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638
7 társadalomtudományi kutatás Országos reprezentatív – fókuszban a nők, romák, fogyatékos és LMBT-emberek – mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedése
2010–2013 között
Az 1000 fős országos reprezentatív kutatás háttere és célja
A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete végezte a kutatást
A magyar társdalom jogtudatosságának, illetve az egyéni és társadalmi diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatainak a mérése és elemzése
A társadalom bizalmi állapota – fókuszban a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem hatékonysága
1000 fős országos reprezentatív minta, valamint 3x200 fős almintán (fogyatékossággal élők, romák, LMBT-emberek), 2010-ben és 2013-ban fókuszcsoportok is
A személyesen megélt és a társadalomban érzékelt diszkrimináció vizsgálata A népesség 1/3-át érte már diszkrimináció. Külön-külön vizsgálva a 19 védett tulajdonságot a legfontosabb diszkriminációs okok: 1. életkor, 2. társadalmi származás, 3. egészségi állapot Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonság miatt ért diszkrimináció). A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb.
Jogtudatosság a diszkriminációval kapcsolatban 2010-ben
A diszkriminációs történetek többnyire rejtve maradnak:
válaszolóinknak kétharmada-háromnegyede legfeljebb a családi, szűk ismeretségi körben számolt be az esetről
24 százalék senkinek sem beszélt diszkriminációs tapasztalatáról
a minta 8 százaléka fordult hatóságokhoz, és szinte senki nem fordult valamelyik illetékes hatósághoz.
A minta negyede próbált csak tájékozódni lehetőségeiről. Az aktívak többnyire ugyancsak a családon és az ismeretségi körön keresztül igyekeztek tájékozódni.
Ezek után érthető, hogy viszonylag kevesen voltak olyanok, akik egyáltalán jelentették, vagy értelmét látták jelenteni, ha hátrányos megkülönböztetés érte őket.
A válaszadók alig tizede fordult valamely személyhez vagy intézményhez diszkriminációs tapasztalatával kapcsolatban.
A kérdőív hatására egy jövőbeli diszkrimináció esetén válaszolóink sokkal öntudatosabbnak mutatkoztak, mint ahogy az eddigiekben vélekedtek és cselekedtek.
A nagyobb nyilvánosságot hatékony eszköznek tartanák a válaszadók.
Észlelt diszkrimináció (Eurobarometer, 2012)
2012-ben a diszkrimináció észlelése az EU 27-ekhez viszonyítva több dimenzió mentén is magasabb volt Magyarországon
Az EBH és az Eurobarometer eredményeinek összehasonlítása a diszkrimináció észleléséről (2012-2013) 2013-ban Magyarországon a
diszkrimináció észlelése nőtt szinte minden diszkriminációs ok esetén Leginkább elterjedt okai: - roma származás, - életkor, - fogyatékosság, - női nemhez tartozás
A személyesen megélt diszkriminációs okok előfordulási gyakorisága
A népesség 1/3-át érte már diszkrimináció.
A személyesen elszenvedett diszkrimináció tapasztalatai többnyire rejtve maradnak: 17% nem osztja meg senkivel, ha hátrányos megkülönböztetés éri.
Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (multiple discrimination) a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonsága miatt éri diszkrimináció
A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb.
Az egyes védett tulajdonságok előfordulási gyakorisága a személyesen megélt diszkriminációs tapasztalatok során 2010-ben és 2013-ban (%) Egyetlen tényezőt leszámítva minden védett tulajdonsággal kapcsolatban gyakrabban említettek személyesen megélt diszkriminációs tapasztalatot a válaszadók 2013-ban. Ez két dolgot jelenthet:
1.) Növekedett a diszkrimináció mértéke 2.) Jogtudatosabbá váltak az emberek
A személyes diszkrimináció előfordulási gyakorisága összevont területenként a kérdezést megelőző 12 hónapban 2010-ben és 2013-ban, nemek, roma származás és fogyatékosság szerint (%)
Női válaszadók válaszai nagyobb tudatossági szintet tükröznek: 17 védett tulajdonságot a nők említettek gyakrabban a férfiaknál. Szignifikánsan nagyobb arányban említettek diszkriminációs eseményeket a korábbi felméréshez képest. Roma nők kritikusabb magatartása a diszkriminációs eseményekkel kapcsolatban.
A diszkrimináció megítélésének egyes típusai/ elemzési kategóriák A diszkrimináció megítélésének egyes típusai/ elemzési kategóriák Diszkrimináció felismerése és elutasítása
Érintett pozíció
1)
Aktív önvédelem: akik hasonlót már maguk is
átéltek, az érintettség őket megszólalásra ösztönzi. Különös esete az interszekcionalitás – több védett tulajdonságának összekapcsolódása révén éri diszkrimináció. (pl. roma nők esete)
Megfigyelői pozíció
3)
Szolidaritás: nem csak saját érintettségük,
hanem a hátrányosan megkülönböztetett más csoportok sérelmei is kiváltják a felháborodás, az együttérzés, szolidaritás érzését, közös tenni akarás kifejezésére sarkallva a résztvevőket. Az érintettség nem egydimenziós, tehát nem köthető egyetlen identitásszegmenshez. A hátrányos megkülönböztetés ténye önmagában képes sorsközösséget létrehozni.
Diszkrimináció tagadása, többségi álláspont elfogadása
2)
Beletörődés: nem vált ki azonosulást, nem készteti
arra, hogy gondolkodjon a megoldás, diszkrimináció megszüntetése érdekében. Aktív elutasítás helyett a saját csoportjára vonatkozó többségi véleményt képviseli. Önvád, negatív önkép, negatív autósztereotípia példáit érhetjük tetten. Esetek rejtve maradnak, nem jutnak el az EBH-hoz, maximum családtagoknak mondják el.
4)
Aktív szolidaritáshiány:
identitás alapján nem közvetlenül érintő, másfajta különbözőséggel rendelkező csoportokról a többségi nézőpontot tükröző, sztereotipikus, olykor kirekesztő és diszkriminatív módon alkotnak véleményt. (Legtöbb ilyen típusú megszólalás a fókuszcsoportokban a romákkal kapcsolatban hangzott el.)
A hátrányos helyzet kialakulására vonatkozó oktulajdonítás Látens struktúra alapján szerveződik, a válaszadók egy része inkább személyes, más része társadalmi okokkal magyarázza azt, miért került valaki hátrányos helyzetbe
Saját társadalmi pozíció, értékrend is befolyásolja Előnyösebb helyzetben lévők hajlamosabbak a hátrányt elszenvedőket okolni
Akik társadalmi okokat feltételeznek a HH kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel támogatják az előnyben részesítést
Véleményekre hatással van: saját társadalmi helyzet hátrányban élők csoportjaival való kapcsolattartás, ismertség szintje
EBH és Ebktv. ismertsége
EBH és Ebktv. ismertsége nagyon eltérő mértékű az egyes társadalmi csoportokban
30%-ról 46%-ra növekedett az EBH ismertsége 2010–2013 között
Diszkriminációtípusok és a törvény ismerete között van összefüggés:
romák körében az átlagnál alacsonyabb a törvény ismerete (őket éri leginkább diszkrimináció, de kevésbé vannak tisztába jogaikkal) nagyobb arányban ismerik a törvényt azok, akiket saját bevallásuk alapján pl. életkoruk, anyaságuk/apaságuk, fogyatékosságuk, politikai nézeteik miatt ért diszkrimináció.
Összefoglalás
A demográfiai, szociokulturális, gazdasági és jövedelmi jellemzők mindegyike jelentős hatást gyakorol a személyek mindennapi tapasztalataira, és ezek a tapasztalatok befolyásolják világlátásukat, a társadalmi igazságosságról alkotott felfogásukat, a megkülönböztetéssel kapcsolatos véleményüket, viszonyukat a hátrányok kiegyenlítését célzó előnyben részesítéshez.
Az egyén felfogása hatással van arra, hogyan reagál, milyen viselkedési formákat alakít ki az őt érő, a közvetlen és tágabb környezetéből származó tényezőkre vonatkozóan. Nincs közvetlen tapasztalat:
a válaszolók közel harmada egyáltalán nem érintkezik fogyatékos, roma, LMBT csoportok tagjaival egytizedük esetében van jelen közvetlen környezetükben mindhárom csoportbeli személy iskolai végzettség növekedésével nő a valószínűsége annak, hogy a személy kapcsolati hálójához tartoznak ilyen kisebbségi csoportok tagjai is
Megkülönböztetett bánásmódot gyakrabban ismerik fel azok, akik maguk is az érintett csoporthoz tartoznak.
Köszönöm a figyelmet!
Szabados Tímea szakmai vezető EBH TÁMOP-5.5.5. 06 1 795 29923
[email protected]
