SUGÁRZÁSOK
5.2 6.6
Zajviszonyok alakulása az Egyesült Királyságban 1990–2001: a lakosság zajterhelése és ezzel kapcsolatos állásfoglalása Tárgyszavak: zaj; zajkibocsátás; zajterhelés; felmérés.
Az 1990–1991. években az egyesült királyságbeli BRE építésügyi kutatóintézet a londoni Környezetvédelmi Minisztérium számára felmérést készített a lakosság zajterheléséről és a terhelés által kiváltott állásfoglalásokról. Az első felmérések Angliára és Walesre terjedtek ki. Az 1999. és 2001. években a vizsgálatokat megismételték. E megismételt vizsgálatok célja a változások tanulmányozása és a jelen helyzetet jobban tükröző adatok nyerése volt. Az újabb vizsgálatokat kiterjesztették az Egyesült Királyság egészére (Angliára, Walesre, Skóciára és ÉszakÍrországra). A nemzeti zajszennyezési vizsgálat (NNIS) 24-órás zajmérést foglalt magába 1160 lakást tartalmazó mintán, a zajterhelés kiváltotta állásfoglalások országos felmérése (NNAS) 2534 darab az 1991. évivel azonos tartalmú és további 2876 új típusú kérdőív kitöltését jelentette, kérdezőbiztosok közreműködésével. Az alábbi összeállítás a két vizsgálatról ad számot, és elemzi az 1990/1991. évi felmérés óta bekövetkezett változásokat. Az egyes városi területekre vonatkozóan, a mintavételi helyek kis száma miatt, a felmérésből nem lehet statisztikailag szignifikáns következtetésekre jutni. Nagy-Londonban azonban 140 helyszínen végeztek méréseket és 700 kérdőívet töltöttek ki. Ez lehetővé tesz korlátozott elemzést, valamint összehasonlítást az országos viszonyokkal. Lehetséges hasonló elemzés más régiókra és egyéb típusú területekre a meglévő adatállomány alapján abban az esetben, ha a részminták mérete elég nagy, és a mintavételi stratégiák következményeit tekintetbe veszik.
A módszertan NNIS Az NNIS módszertana hasonló volt az 1990. évi felméréséhez. A lakások kiválasztása többszintű csoportos mintavételen alapult, a felosztást a lakosság sűrűsége alapján végezték el. A kiválasztás valószínűsége az összes szinten arányos volt a lakosság számával. Országosan 58 önkormányzati körzetet választottak ki úgy, hogy a régiókat megfelelően képviseljék. Az egyes körzetekből 2 szavazókörzetet, az egyes körzeteken belül pedig 10 tulajdonságot választottak ki. Az 1990. és a 2000. évi felmérés páronként való összehasonlíthatósága érdekében az angliai és walesi helyszínek kétharmada megegyezett, a maradék egyharmad, újonnan választott, lehetővé tette, hogy a minta kövesse a népességeloszlás 1990 és 2000 közötti változását. E célból új körzetet vontak be Délkelet-Angliában, hogy tekintetbe vegyék e régió lakosságának növekedését. Angliában és Walesben a mérésekre 1999 júliusa és 2000 novembere között, a skóciai és észak-írországi mérésekre pedig 2001 májusa és júniusa között került sor. Az összes mérést tanítási időszakban, 24 órán keresztül folyamatosan végezték hétfő délelőtt 10 óra és péntek délután 2 óra között, így azok a munkanapokat jellemzik. Kedvezőtlen időjárási viszonyok között méréseket nem végeztek. A mikrofonokat a talaj fölött (vagy lakásokban a padló fölött) 1,2 m magasságban helyezték el, a homlokzati faltól 1 m távolságban. A 2000/2001. évi és az 1990. évi mérések során eltérő zajelemző készüléket használtak. A két modell közti különbség mennyiségi jellemzése céljából külön vizsgálatot végeztek: számos mérési helyszínen a kétféle típusú készülék több példányával párhuzamos méréseket végeztek. Ez lehetővé tette az 1990. évi mérések korrekcióját, valamint a korrekció bizonytalanságának becslését. NNAS Az NNAS két kérdőívének kitöltéséhez két különböző mintát használtak. A válaszadók kijelölése a többlépcsős csoportos rétegzett mintavétellel valósult meg, az NNIS-hez hasonlóan. A NNIS mintában használt önkormányzati körzetek az NNAS-mintákban is szerepeltek. Az egyes önkormányzati körzeteken belül 5 szavazókörzetet jelöltek ki (közülük kettő megegyezett a NNIS-mintában kijelöltekkel).
Minden szavazókörzetben a választási névjegyzékből két különböző tíz-tíz fő – háztartással rendelkező – felnőtt mintát választottak ki a kétféle kérdőív kitöltéséhez, ehhez járult a tartalékminta, amelyet csak akkor vettek igénybe, ha a tervezett személyek nem kívántak részt venni a felmérésben, vagy több kísérletre sem voltak elérhetőek. A felméréseket gyakorlott kérdezőbiztosok személyesen végezték az interjúalanyok otthonában. NNAS-interjúkat nem végeztek olyan ingatlanoknál, amelyek az NNIS-felmérésekben szerepeltek. Az 1991. évi felmérésben használt kérdőívvel azonos kérdéssort használtak a két NNAS-minta közül az első esetében azért, hogy megbízhatóan értékelhessék a környezeti zajjal kapcsolatos állásfoglalásban mutatkozó változásokat. Az újonnan készített kérdőívet a második NNAS-minta esetében használták, hogy a tökéletesített technikával készült kérdőívek segítségével mérjék fel a zajjal kapcsolatos állásfoglalásokat. A két kérdőíven alkalmazott összehasonlítható kérdésekre adott válaszok elemzése lehetővé tette a kérdőív hatásának vizsgálatát az adott válaszokra. Az új kérdőív az egész Egyesült Királyságra kiterjedő 1999/2000. évi felmérés számára készült, hat mellékletet tartalmazott, amelyek a környezeti zaj különböző formáival foglalkoztak, és a jövőben egymástól függetlenül értékelhetőek. A közlekedési zajra és a szomszédok által okozott zajra vonatkozó mellékletek kitöltését kötelezővé tették az öszszes válaszadó számára. Az 1991-ből származó kérdőív első része az észlelt zajokra vonatkozó információt gyűjtötte össze, a második része kérdéseket tartalmazott további 49 fajta környezeti zajforrásról. A kérdőív tervezésénél igyekeztek elérni, hogy az egyes zajforrásokra vonatkozó válaszok minél pontosabbak legyenek. Angliában és Walesben az összes interjú 1999. november és 2000. február között készült. Skóciában és Észak-Írországban az interjúk 2000 októberében és novemberében készültek. A kérdőívek a világhálón elérhetőek (http://www.defra.gov.uk/environment/noise/research.htm).
Az NNIS és az NNAS eredményei – az Egyesült Királyság zajviszonyai A mai zajszint Az NNIS-eredmények új kiindulási pontot szolgáltatnak az Egyesült Királyság lakóinak otthoni zajterheléséről, és először teszik lehetővé an-
nak becslését, hogy a lakosság mekkora hányadát érhetik különböző zajterhelések. Az Egyesült Királyságban a zajterhelés mértékét különböző indikátorok felhasználásával vizsgálták. Az EU környezeti zaj becslésére és a zajvédelemre vonatkozó irányelvei (END) a környezeti zaj stratégiai becslésére új indikátort (Lden) vezetett be. Az indikátort az END szerinti definíció alapján számították; ez lényegében hasonló a 24 h LAeq-hoz, de 5 dB szigorítást tartalmaz az esti időszakra (19:00–23:00) és 10 dB szigorítást pedig az éjszakai időszakra (23:00–07:00). A méréseket 1,2 m magasságban, az épülethomlokzattól 1 m távolságban végezték és ezek a homlokzatról visszaverődő zajt is tartalmazták. A további vizsgálatok kimutatták, hogy az itt használt mérési helyzetekben és az END által javasoltakban (4 m magasság és 2 m távolság a homlokzattól) végzett mérések átlagértéke alig különbözik, bár az egyes helyeken jelentős különbségek lehetségesek. Az ismertetett vizsgálatban 24 órás méréseket végeztek, az Lden-indikátor pedig éves átlagra vonatkozik. A fenti kikötések mellett az 1. táblázat jellemzi az Egyesült Királyság népességének lakáson belüli zajterhelését: becslést ad az Lden-indikátor felhasználásával, hogy a népesség mekkora hányadát érhetik különböző zajszintek. Az 1. táblázat az Egyesült Királyság lakossága zajterhelésének ma rendelkezésre álló legjobb becslése, amelyet a 2002-ben elkezdett nemzeti zajtérkép program eredményeivel akartak összehasonlítani. Az eloszlásból becsülték az Egyesült Királyság lakosságának azt a hányadát, amelynek zajterhelése meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt LAeq értéket. A 2. táblázat az Egyesült Királyságra vonatkozó érték mellett megadja az Angliára és Walesre vonatkozó értéket is az 1990. és a 2000. évi vizsgálat alapján; a táblázat tartalmazza a megfelelő 95%-os konfidencia-intervallumokat is. 1. táblázat Az Egyesült Királyság népességének az Lden-indikátor különböző értéktartományaiba jutó lakáson belüli zajterhelést elszenvedő hányada Lden(dB)
A lakosság e tartományba jutó hányada (%-ban)
95%-os konfidenciaintervallum (%)
Lden < 55
33
29–37
55 < Lden <60
38
33–43
60 < Lden < 65
16
12–20
Lden ≥ 65
13
11–15
2. táblázat Az Egyesült Királyság népességének a WHO irányelveit meghaladó zajterhelési szintnek kitett lakásokban élő hányada WHO-irányelvnek megfelelő zajszint (dB)
Egyesült Királyság (2000/2001)
Anglia és Wales (2000)
Anglia és Wales (1990)
Nappal LAeq, 16 h
55
54±3
55±3
60±3
Éjszaka LAeq, 8 h
45
67±3
68±3
66±3
Indikátor
A szintet meghaladók aránya (%-ban)
A WHO által javasolt 55 dB LAeq, 16 h érték a népesség többségének a jelentős zajterheléstől való nappali védelmét szolgálja; az éjszakára javasolt 45 dB LAeq, 8h biztosítja az éjszakai nyitott ablakok melletti alvás lehetőségét. A vizsgálat eredményeinek és a WHO javaslatainak összehasonlíthatósága érdekében a szerzők a 07:00–23:00 órák közötti napszakot nappalnak és a 23:00–7:00 órák közötti napszakot éjszakának tekintették, és feltételezték, hogy a zajszintek a lakások homlokfala mentén mért értékeket jelentik. A 2. táblázat szerint Angliában és Walesben a népesség nappal 55 dB LAeq, 16h szintet meghaladó terhelésnek kitett része csökkent, az éjszaka 45 dB LAeq, 8h szintet meghaladó terhelésnek kitett rész viszont növekedett (bár ez a változás statisztikailag nem szignifikáns). A 2. táblázat szerint az Egyesült Királyság lakosságának nagyobb részét a WHO által megadott értéknél nagyobb zajterhelés érheti.
A zajjal kapcsolatos mai állásfoglalások Az Egyesült Királyságban a zajjal kapcsolatos állásfoglalások a NNAS új kérdőívei alapján készült interjúkból származnak. Összesen 2876 interjút archiváltak, a válaszolók aránya 63% volt. Az NNAS-felmérés legfontosabb következtetései: ● A válaszadók 18%-a szerint a zaj az őket zavaró öt legfontosabb környezeti probléma egyike. A teljes kutatási anyag szerint a 12 környezeti probléma közt a zaj a kilencedik legfontosabb. A legfontosabb problémának a „kutyapiszok” és a „szemét” bizonyult a válaszadók 5050%-a szerint. ● A válaszadók 69%-a elégedett volt – nem kifogásolta környezete magas zajszintjét. ● A válaszadók 21%-a szerint otthoni életüket bizonyos mértékig rontja, 8%-a szerint pedig erősen rontja vagy teljesen tönkreteszi a zaj.
● A válaszadók 84%-a hallja a közlekedési zajt, 40%-ukat bizonyos mértékig zavarja; az elmúlt öt év során 28% szerint a helyzet romlott és 10% szerint javult. ● A válaszadók 81%-a hallotta a szomszédból vagy közvetlen környezetből származó zajt, 37%-ukat ez bizonyos fokig zavarta; az elmúlt öt év során 14% szerint a helyzet romlott, és 15% szerint a helyzet javult. ● A válaszadók 71%-a hallotta a repülőgépek zaját; 20%-ukat ez bizonyos mértékig zavarta. ● A válaszadók 49% hallott építkezésekről, épületfelújításokról vagy útépítésekről származó zajt; 15%-ukat ez bizonyos mértékig zavarta. ● A zaj hatását leggyakrabban (egy 21 szóból álló listából kiválasztva) az irritál szóval jellemezték; a válaszadók 30%-a e szót a közlekedési zajra és 25%-a pedig a szomszédoktól származó zajra alkalmazta. ● A szomszédok vagy a közelben lakók okozta mindennemű esti (19:00–23:00) és éjszakai (23:00–07:00) zaj a válaszadók szerint különösen zavaró. ● A szomszédok speciális zajforrásokkal keltett zajától megzavart válaszadóknak csupán 1%-a fordult panasszal a helyi hatóságokhoz. A leggyakrabban a zajt előidéző szomszédhoz fordultak panasszal. A hatóságok közül gyakrabban keresték fel a rendőrséget mint az egészségügyi hatóságot.
A zajszint változása (1990-2000, Anglia és Wales) Az 1990. évi vizsgálatok nem terjedtek ki az Egyesült Királyság egész területére, így az összehasonlítás csak Angliára és Walesre végezhető el. A 3. táblázat bemutatja a közepes szintek páronkénti változását 1990 és 2000 között, valamint azt, hogy statisztikailag mely esetekben szignifikánsak ezek a változások. Az eredmények szerint a változások csekélyek; az LAeq és LA10 indikátorral jellemzett nappali zajszint csökkent, de az LA90 indikátorral jellemzett éjszakai zajszint növekedett. A lakosság zajterhelésére vonatkozó és a teljes mintára kiterjedő, nem páronkénti összehasonlítások hasonló tendenciát követtek, de kevesebb bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A változások e tendenciái összhangban vannak egy olyan modellel, amely szerint az egyes események által előidézett zajterhelés csökken, azonban az események gyakorisága növekszik. A legtöbb helyszínen a legfontosabb zajforrás a közlekedés, az elmúlt tíz év során a gépkocsik száma növekedett, de az egyes gépkocsik által előidézett zajterhelés
csökkent, az átlagos zajszintre gyakorolt hatásuk közelítőleg kiegyenlítődött. Azonban az éjszakai zajszint növekedése tapasztalható az előző 1990. évi felmérés óta. 3. táblázat Az LAeq, LA10, és LA90 indexek változása 1990–2000 (Anglia és Wales) 2000. évi közepes Közepes különb- Szignifikáns válszint (dB) ség (dB) tozás: 95%-os konfidencia
Index
Időszakasz
LAeq, 16 h LAeq, 12 h LAeq, 4 h LAeq, 8 h LAeq, 18 h LAeq, 24 h
07:00–23:00 07:00–19:00 19:00–23:00 23:00–07:00 06:00–24:00 00:00–24:00
56,5 57,1 53,1 48,2 56,2 55,1
–0,61 –0,53 –1,01 –0,09 –0,61 –0,58
csökkenés csökkenés csökkenés
LA10, 16 h LA10, 12 h LA10, 4 h LA10, 8 h LA10, 18 h LA10, 24 h
07:00–23:00 07:00–19:00 19:00–23:00 23:00–07:00 06:00–24:00 00:00–24:00
56,5 57,5 53,3 45,6 55,8 52,9
–0,62 –0,59 –0,72 0,30 –0,62 –0,31
csökkenés csökkenés csökkenés
LA90, 16 h LA90, 12 h LA90, 4 h LA90, 8 h LA90, 18 h LA90, 24 h
07:00–23:00 07:00–19:00 19:00–23:00 23:00–07:00 06:00–24:00 00:00–24:00
43,9 44,9 40,8 35,3 43,3 41,0
0,04 –0,04 0,31 0,93 0,07 0,34
csökkenés csökkenés
csökkenés
növekedés
A zajszint 24 órás alakulásában és a zajszint eloszlásfüggvényében mutatkozó különbségek érdekes tendenciát mutatnak (az eloszlásfüggvény a lakásoknak azt a hányadát adja meg, amelyben a zajszint bizonyos értéket meghalad). Az 1. és 2. ábrán az LAeq indikátor eloszlásfüggvénye látható a 16 órás (nappali) és 8 órás (éjszakai) időszakra. A nappali időszakban az eloszlás egyenletes eltolódása észlelhető, az éjszakai időszakban pedig a legcsendesebb lakások esetében a zajszint növekedése tapasztalható 2000-ben az 1990. évi szinthez képest.
a lakások aránya (%-ban), amelyekben a zajszínt magasabb x-értéknél
10 0 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
40
45
50
55
60
65
70
95%-os konfidenciahatár 95%-os konfidenciahatár
1990 2000
75 LAeq, 16 h (dB)
a lakások aránya (%-ban), amelyekben a zajszínt magasabb x-értéknél
1. ábra Az LAeq, 16 h nappali időszakra vonatkozó eloszlásfüggvénye Angliában és Walesben, az ábrán a 95%-os konfidenciahatárok is szerepelnek
100 90 80 70 60
50 40 30 20 10 0
40
45
50 1990 2000
55
60
65
70
95%-os konfidenciahatár 95%-os konfidenciahatár
75 LAeq, 8 h (dB)
2. ábra Az LAeq, 8 h éjszakai időszakra vonatkozó eloszlásfüggvénye Angliában és Walesben, az ábrán a 95%-os konfidenciahatárok is szerepelnek
A 3. ábra az LAeq, 1 h indikátor időbeli változását mutatja be 24 órán át Angliában és Walesben. Az éjszakai érték növekedése részben az éjszakai csendes időszakasz csökkenésének, részben pedig a minimális éjszakai zajszint növekedésének a következménye. 60,0
LAeq, 1 h (dB)
55,0
50,0
45,0
40,0 00:00 02:00 04:00 06:00 08:00 10:00 12:00 14:00 16:00 18:00 20:00 22:00 24:00 idő 95%-os konfidenciahatár 2000 95%-os konfidenciahatár 1990
3. ábra Az LAeq átlagértékének alakulása 24 órán keresztül Angliában és Walesben, az ábrán a 95%-os konfidenciahatárok is szerepelnek
Változások a zajjal kapcsolatos állásfoglalásokban (1991–1999, Anglia és Wales) A zajjal kapcsolatos állásfoglalás megváltozását az NNAS-felmérés keretében 1999-ben Angliában és Walesben készült interjúk alapján észlelték. Ekkor hasonló kérdőívet használtak mint 1991-ben. Összesen 2534 interjút archiváltak, a válaszadási arány 64% volt. A leggyakoribb környezeti zajforrásokkal kapcsolatban az alábbi tendenciákat találták. E tendenciák, ha más megjegyzés nem szerepel, 95%-os konfidenciaszinten szignifikánsak. A válaszadókat arról kérdezték, hogy otthonukban észleltek-e bizonyos általános és speciális környezeti zajforrásokat. A legfontosabb megállapítások: ● Növekedett a válaszadók közt a közúti közlekedés zaját észlelők száma (48%-ról 54%-ra)
● Nőtt a válaszadók közt a következő speciális közlekedési zajforrások zaját észlelők száma: személyautó/kisteherautó (24–32%), lakónegyedi utak (10–14%), rendőrségi és egyéb szirénák (10–14%), autók indulása, megállása (5–7%), autópálya (1–6%). ● Növekedett a válaszadók közt a szomszédoktól (19–25%), vagy más közelben lakóktól (15–21%) származó zajt észlelők aránya. ● Nőtt azok száma, akik a szomszédok következő típusú zajait észlelik: emberek hangját (11–17%), gyerekeket (6–16%), rádió, tv, hifi (9– 12%), autók vagy motorkerékpárok indulása, javítása (6–10%), ajtócsapkodás (5–7%), fűnyíró gép (5–10%). ● Nincs statisztikailag szignifikáns változás a repülőgépek zaját észlelő válaszadók arányában (41–43%). ● A korábbinál több válaszadás észlelte a helikopterek zaját (10–16%). Több kérdést tettek fel a zaj különböző hatásairól. A továbbiakban a „károsan hatott” kifejezés azt jelenti, hogy a válaszadó az egyes zajforrásokra vonatkozó alábbi hat kérdés közül egyre vagy többre igennel válaszolt: A) Ön személy szerint kifogásolja ezt a zajt? B) Bosszantja Önt ez a zaj? C) Zavarja Önt időnként ez a zaj? D) Nyugtalanítja Önt ez a zaj? E) Úgy gondolja, hogy ez a zaj időnként bántja vagy kihozza a sodrából? F) Úgy tekinti, hogy ez a zaj személyében zavarja Önt? A legfontosabb megállapítások a következők: ● Nem változott statisztikailag szignifikánsan azok aránya, akikre károsan hatott a közúti közlekedés zaja (29–30%). ● Növekedett azok aránya, akikre károsan hatottak a következő speciális típusú közlekedési zajforrások: személyautók, kisteherautók (11– 13%), autópályák (1–3%). ● Nőtt azok aránya, akikre károsan hatott a szomszédok vagy a közelben lakók által keltett zaj (21–26%). ● Nőtt azok aránya, akikre károsan hatottak a szomszédok vagy közelben lakók keltette következő speciális zajok: emberi hangok (7–11%), gyerekek (5–8%), rádió, tv, hifi (6–9%), fűnyírók (1–3%). ● Növekedett azok aránya, akiket a szomszédok vagy a közelükben lakók a következő tevékenységükben zavartak: alvás vagy pihenés (12– 16%), tv, rádió, zene hallgatása (11–14%), olvasás vagy írás (7–10%),
nem lehet kinyitni az ablakot (6–8%), telefonbeszélgetés (5–9%), a kert használata (4–6%). ● Növekedett azok aránya, akik a szomszédoktól vagy a közelükben lakoktól származó zajra a következő módon reagáltak: bosszantja (12– 16%), rossz néven veszi, mert elvész a nyugalma (11–14%), torkig van vele (6–8%), feszültté teszi (3–5%), fáradttá teszi (3–5%), levertté teszi (2–7%). ● Statisztikailag nincs szignifikáns változás azon válaszadók arányában, akikre károsan hat a repülőgépek zaja (17–17%). ● Nőtt az aránya azoknak a válaszadóknak, akikre károsan hat a következő speciális légi járművektől származó zaj: helikopterek (3–7%), kis repülőgépek, motoros vitorlázógépek (0–1%).
Londonra vonatkozó eredmények Az NNIS és NNAS Nagy-Londonra vonatkozó adatait összehasonlították az országos adatokkal (Angliáéval és Walesével az NNIS-ből és a teljes Egyesült Királyságéval a NNAS-ból). Azonban, mivel a mintavételt a népesség nagysága alapján végezték, az összes interjút és mérést Nagy-London külső választókerületeiben folytatták le, ahol a lakosság nagyobb.
60,0
LAeq, 1 h (dB)
55,0
50,0
45,0
40,0 00:00 02:00 04:00 06:00 08:00 10:00 12:00 14:00 16:00 18:00 20:00 22:00 24:00
Nagy-London Anglia és Wales
95%-os konfidenciahatár 95%-os konfidenciahatár
idő
4. ábra Az LAeq átlagértékének alakulása 24 órán keresztül Nagy-Londonban, valamint Angliában és Walesben, az ábrán a 95%-os konfidenciahatárok is szerepelnek
A döntő különbség az volt, hogy a zajszint Nagy-Londonban a nap minden szakában meghaladja az országos átlagot. E különbség nagyrészt annak tulajdonítható, hogy Nagy-London csendesebb helyszínein nagyobb a zajszint, mint az ország egyéb részein lévő csendesebb helyszíneken. A zajszínt esti csökkenése Londonban később kezdődik az országos átlagnak megfelelő időpontnál. Az 1990. évi felmérés óta a londoni helyszíneken csökkent az „éjszakai zaj” időtartama. A 4. ábra összehasonlítja LAeq 24 órás változását Nagy-Londonban, valamint Angliában és Walesben. A közlekedés, az építkezések, épületfelújítások és útjavítások zaját Nagy-London lakosságának az országos átlagnál nagyobb hányada hallotta. A közlekedési zaj, a szomszédok által keltett zaj, az építkezések, épületfelújítások és útépítések zaja a felmérés szerint Nagy-Londonban a lakosság országos átlagnál nagyobb hányada számára okozott boszszúságot.
Összefoglalás Az Egyesült Királyságban végzett NNIS-vizsgálat kimutatta, hogy a lakosság nagyobb része olyan lakásban él, amelyet a WHO által megadottnál nagyobb zajszint érheti, bár a javasolt 55 dB LAeq, nap szintnek kitett lakásokban lakók aránya Angliában és Walesben 1990 és 2000 között csökkent. 1990 és 2000 között a zajkeltő események száma (pl. az utakon lévő autók száma) nőtt, de az egyes események által keltett zaj mértéke csökkent. Növekedett az éjszakai zajszint is, csökkent a különbség a nappali és az éjszakai zajszint között. Az NNAS-felmérés kimutatta, hogy a lakosság többsége elégedett a lakásában tapasztalható zajterheléssel, azonban kisebb, de jelentős hányadának otthoni életét „jelentősen” vagy „teljesen” elrontja a zaj. Összeállította: Schultz György Skinner, C. J.; Grimwood, C. J.: The UK noise climate 1990-2001: population exposure and attitudes to environmental noise. = Applied Acoustics, 66. k. 2. sz. 2005. p. 231–243. Hopkins, C.; Skinner, C. J.: The National Noise Incidence Study 2000 (England and Wales): 1,2m and 4m assessment heights. = BRE Client Report No: 204271If. http://www.defra.gov.uk/environment/noise/research.htm.
