SZÜLETÉSSZAMUNK ÉS T Ö R T É N E T I
n e m z e t k ö z i
M E G V IL Á G ÍT Á S B A N
DR. SZABADY EG ON
A természetes népmozgalom jelenségeinek egy része — elsősorban e je lenségek biológiai tényezőinek azonossága következtében — nemzetközi viszonylatban is hasonlóságot mutat. így például a halálozás kor szerinti gör béje; monogám házassági rendszerben a házasságkötési arányszám nagyság rendje stb. Ettől eltérően a születési (s ennek nyomán a természetes szaporo dási) arányszámok alapvető eltéréseket mutatnak. Nagyrészt ezzel függ össze, 1. A v ilá g n ép esség e, szü le té si, h a lá lo zá si és term észetes sza p o ro d á si a rá n y sz á m o k vilá g ré sze k s z e r in t 1 9 6 2 -b en Население м ира, коэффициенты рож даемости, смертности и естественного прироста по частям света в 1962 году W orld P opulation; B irth, Death and N atural Increase Bales by Parts of the World, 1962
a A n ag y részt az egyes országok szám bavételén alapuló népesedési ad a to k 1962-nél ú ja b b évekről világ v iszo n y latb an , illetve kontinensenként m ég nem álln ak rendelkezésre. Részleges ad a to k és kiegészítő becslések a la p já n m eg állap íth ató , hogy 1962 óta a népességnövekedés ütem e fokozódott és a v ilág népességének szám a m eg h alad ta a 3,2 m illiárdot. b A S zovjetunió n élkül. По горизонт али: (1) Ч асти света; (2) оценка н аселения; (3) в м иллионах; (4) процентное рас пределение; (5) в 1962 году; (6) рож дения; (7) смерти; (8) естественный прирост; (9) н а 1000 че ловек населения; (10) в среднем з а 1958— 1962 годы. По верт икали: 1. С еверная А м ерика; 2. Ц ен тр ал ьн ая А мерика; 3. Ю ж ная А м ери ка; 4. всего. Heading: (1) P a r ts of th e W orld; (2) population estim a te ; (3) in m illion; (4) percentage d istrib u tio n ; (5) in 1962; (6) b irth s ; (7) d e a th s ; (8) n a tu ra l increase; (9) per 1000 p o p u latio n ; (10) in th e average of th e years 1958— 1962. Lateral text: 1. N o rth A m erica; 2. C entral A m erica; 3. S outh A m erica; 4. to ta l.
374
hogy a népesedési politika jellege és alapcélkitűzése regionálisan és országon ként erősen változó. Az eltérések kontinensenkénti nagyságrendjét az 1. tábla szemlélteti. A világ népességének megoszlása és az észlelt népmozgalmi arányok felhívják a figyelmet Ázsia alapvető jelentőségére a világ népesedési kérdé seiben. A természetes szaporodás tárgyalása során erre még részletesen kité rünk. A születési arányszám szóródása az egyes kontinenseken belül is rend kívül nagy. Az 1960-as évek elején a világ népességének 95 százalékára kiterjedő adatok szerint az egyes kontinensek népessége a születési arány szám nagysága szerint az alábbi megoszlást mutatja. (A tábla adataiból csu pán azok az országok maradtak ki, amelyeknek népmozgalmi adatai nem ismeretesek, illetve amelyek alacsony, 500 000-es nagyságrendet meg nem ha ladó lakosságszámuk miatt világviszonylatban nem számottevők. Az össze állítás túlnyomórészt az — egyes országokban pontatlan — regisztrált ada tokon alapul.)1 2 . 1 14 o rszá g ( te rü le ti eg ység ) 2 9 0 4 m illió fő n y i la k o s sá g á n a k szá za lék o s m egoszlása k o n tin e n s e n k é n t a sz ü le té si a r á n y s z á m n a g yséigrendje sze rin t Процентное распределение составляющего 2904 м лн. человек населения 114 стран (т еррит ориальны х единиц) по конт инент ам и величине коэффициента ролсдаемости Percentage Distribution of the 2904 M illion Population of 114 Countries (Regional U nits) by Continents, According to the Order of M agnitude of the B irth Rate
a Л S zovjetunió nélkül. По горизонт али: (1) Коэффициент рож даемости (промиль); (2) процентное распределение населен и я; (3) всего. H eading: (1) B irth ra te (per th o u sa n d ); (2) percentage distrib u tio n of the p o p u latio n ; (3) to tal.
A születési arányszámok nagyságrendjének megoszlása kontinensen ként alapvetően eltérő. Afrikában és Latin-Amerikában a 40—50 ezrelék kö zötti arány a leggyakoribb, Ázsiában a 30—40 ezrelék közötti, Észak-Amerikában, Ausztráliában és a Szovjetunióban a 20—25 ezrelék közötti, Európa többi országában pedig a 15—20 ezrelék közötti. E feltűnő különbségek indokolttá teszik, hogy legalább néhány fontosabb ország szerint a születési arány jelenlegi helyzetét áttekintsük. 50 ezrelék feletti születési arány észlelhető az afrikai lakosság l/5-ét képviselő főleg közép- és nyugat-afrikai országokban (például Ghana, Szu dán, Elefántcsontpart stb .),valamint két ázsiai országban (Burma, Jordánia). 1 Az ezzel k apcsolatos m egjegyzéseket lásd a 3. tá b la jegyzetében.
375
40—50 ezrelék között mozog az afrikai és latin-amerikai országok többségé nek születési aránya (Egyesült Arab Köztársaság, Tunisz, Dél-Afrika, Dél nyugat-Afrika, Nigéria, Közép-Afrika, Líbia, Tanganyika, illetve Brazília, Mexikó, Paraguay, Guatemala) és néhány ázsiai országé (pl. Indonézia, Kambodzsa, Irán, Koreai Népköztársaság). Európából egyedül Albánia tar tozik ebbe a csoportba. A 30—40 ezrelékes csoportba tartozik az ázsiai országok közel 3/4 ré sze (ennek nyomán a világ egész lakosságának is csaknem fele). Legnagyobb súllyal e csoportot a világ két legnépesebb országa, a 700 millió körüli Kína és 450 millió feletti India képviseli. Ide tartoznak még Ázsiából többek között Mongólia és a Vietnami Köztársaság, Amerikából Chile, Kuba, Afrikából pedig a gazdaságilag viszonylag fejlettebb országok (pl. Algéria, Kongó). A 25—29 ezrelékes kategóriába tartozik néhány tengerentúli ország, mint például Új-Zéland, F ülöp-szigetek, Szíria. A 20—25 ezrelékes csoport túlnyomó részét két iparilag fejlett ország (Szovjetunió, Egyesült Államok) népessége képezi; ide tartozik még Auszt rália, Argentína, Kanada és néhány magasabb termékenységű európai or szág (Jugoszlávia, Spanyolország, Portugália, Hollandia). Az európai országok túlnyomó része 15—20 ezrelék közötti születési arányszámmal rendelkezik. Ugyanebbe a csoportba tartozik a fejlett ipar ral és magas népsűrűséggel rendelkező ázsiai ország, Japán is. 15 ezrelék alatt van a legfrissebb adatok szerint a magyar és a svéd születési arányszám. 3. 1 23 o rszá g (te rü le ti eg ység ) 2911 m illió fő n y i la k o s sá g á n a k szá za lék o s m egoszlása k o n tin e n s e n k é n t a h a lá lo zá si a rányszáim n a g y s á g re n d je s z e r in ta П роцентное распределение состоящего из 2931 м иллионов человек населения 123 стран (т еррит ориальны х единиц) по конт инент ам и величине коэффициента смертности Percentage D istribution of the 2931 M illionP opulation of 123 Countries (Regional U nits) by Continents, According to the Order of M agnitude of the Death Rale
a A 2. és 3. tá b la összeállításánál túlnyom órészt a rendelkezésre álló legújabb (1960 körüli) re g isz trá lt a d a to k a t v e ttü k alap u l n éhány nagy országot kivéve, ahol a szám bavétel n y ilv án v alóan alap v ető en hiányos v o lt, s u g y an ak k o r megfelelő becslés á llt rendelkezésre. A születések és halálozások reg isztrálása sok országban — s á lta lá b a n éppen azokban az országokban, ahol a tényleges érték ek felteh ető en kiugróan m agasak — hiányos. IÁnnek k ö vetkeztében m indkét tá b la v alam ely est to rz ít; az alacsonyabb kateg ó riák a rá n y á t a ténylegesnél n agyobbnak tü n te ti fel. (U gyanebben az irá n y b a n h a t az ism eretlen a d a tú terü letek figyelm en kívül hagyása is.) b A S zovjetunió nélkül. По горизонт али: (1) Коэффициент смертности (про.мнль); (2) процентное распределение н аселения; (3) всего. H eading: (1) D eath ra te (per th o u sa n d ); (2) percentage d istrib u tio n of th e population ; (3) to tal. '
A halálozási arányszámok eltérései nemzetközi viszonylatban — jól lehel nem lényegtelenek — sokkal kisebbek. A regisztrált adatok szerint az emberiség több mint 2/3-át kitevő lakosság között a halálozási arányszám
376
15 ezrelék alatt van, további 1/4 részénél 15 és 20 ezrelék között. A kontinen senkénti megoszlás is sokkal homogénebb (még ha figyelembe is vesszük Ázsia, Latin-Amerika és Afrika egyes országainak hiányos regisztrációját). A halandóság viszonylagos nemzetközi stabilitása következtében a sza porodásban mutatkozó eltérések is inkább a születési arány különbségeivel függnek össze. A halandóság általános csökkenése és a születési arányok ettől eltérő alakulása mellett eredményezte azt az általánosan demográfiai forrada lomnak nevezett rendkívül gyors népességszaporodást, amely a világ nagy részében a közelmúltban végbement, s amely jelenleg is évente mintegy 2 százalékkal, hozzávetőlegesen 60 millióval növeli a föld 3,2 milliárd körüli népességét. A népességnövekedést évszázadunk első felében, illetve várható alaku lását 2000-ig az alábbi tábla adatai ismertetik. 4. V á rh a tó n ép e ssé gfejlő d és 2 0 0 0 -i g Прогноз численности населения до 2000 года P opulation Forecast till 2000
a A S zovjetunió teljes népességével eg y ü tt. По горизонтали: (1) Ч асти света; (2) численность населения (млн.); (3) рост численности н аселения (млн.) П о верт икали: 1. Северная А м ерика. H eading: (1) P a rts of th e w o rld ; (2) population num ber (m illion); (3) grow th of th e pop u la tion n u m b er (m illion). Lateral text: 1. N o rth Am erica.
A tábla szerint az a népességnövekedés, mely századunk második felé ben várható, tempójában és mértékében többszörösen felülmúlja a 20. század első 50 évét, jóllehet az eddigi népességtörténet során ez az időszak is egyedülállóan gyors szaporodási korszak volt. Az 1950—2000 között várható népességnövekedés négy és félszerese az 1900—1950 közöttinek és közel 3/4 résszel több mint a század közepén a világ össznépessége volt. Arra, hogy a világ népessége 50 év alatt megkétszereződött volna, eddig még nem volt példa; jelenleg pedig ez idő alatt csaknem megháromszorozódása várható. A demográfiai forradalom és jövőben várható alakulása nemcsak a világ össznépességének számát érinti, hanem a kontinensenkénti népesség megoszlást is alapvetően módosítja. Ázsia már jelenleg is a világ népességé nek nagyobbik felét képviseli; a század végére pedig már mintegy 2/3-át fogja kitenni. Az Ázsiában várható népszaporodás 50 év alatt megközelíti a világnépesség jelenlegi összlétszámát. Indiában például évente mintegy 10
377
millió fővel (hazánk jelenlegi népességszáma), Kínában 16 millió fővel növek szik évenként a népesség száma. Az eltérő szaporodási arány következménye, hogy míg Európa népes sége 50 év alatt várhatóan 1,7-szeresére növekszik, Észak-Amerikáé és Óce ániáé pedig megkétszereződik, addig Latin-Amerikáé feltehetően négyszere sére, Ázsiáé és Afrikáé pedig több mint háromszorosára fog emelkedni. Ezek az adatok illusztrálják, hogy távlatilag milyen hatásokkal járnak a természe tes szaporodásban mutatkozó jelenlegi különbségek; az európai átlagos 0,5 — 1,0%-os évenkénti szaporodás (amely hazánkban jelenleg mindössze 0,3%) szemben a nagy népességű és gyors szaporodású országok évi 2,0—2,5%-ot is meghaladó népességnövekedésével. E cikk kereteit meghaladná azoknak a társadalmi-gazdasági és egész ségügyi okoknak a vázolása, melyek a népességfejlődés történetében a fenti, mind ez-ideig nem észlelt ütemű és méretű növekedést és nagyarányú különb séget előidézték. Célunk csupán az, hogy az európai és ezen belül a magyar demográfiai helyzet speciális jellegét ezzel az áttekintéssel érzékeltessük. Minthogy a nem európai országok földrajzi, éghajlati, társadalmi-gazda sági, kulturális stb. viszonyai merőben különböznek az európaiakétól, a következőkben hazánk születési mozgalmának 20. századi fejlődését nem zetközi viszonylatban csak az európai országokkal összehasonlítva vizsgál juk. Európa főbb országainak születési arányszámát a századforduló idején, a két világháború közötti időszakban és a legutóbbi időszakban az 5. tábla szemlélteti. A századforduló elején az európai országok születési arányszámai nagy jából fordítottan voltak arányosak az iparosodottság mértékével. Ily módon az akkori különbségek lényegében egy fáziseltolódás eredményének foghatók fel. Míg Nyugat- és Észak-Európa országaiban— az ipari fejlődés nyomán — a születéscsökkenés folyamata már a 19. század elején megindult, addig Keletés Dél-Európában ez csupán a század utolsó évtizedeiben kezdődött el. 1900-ban a vizsgált 24 ország közül 8-ban (Franciaország, Írország, Svéd ország, Svájc, Egyesült Királyság, Belgium, Dánia, Norvégia) volt a szüle tési arányszám 30 ezrelék alatt, a 40 ezreléket pedig 6 ország születési arány száma közelítette, illetve haladta meg (Oroszország, Szerbia, Bulgária, Len gyel területek, Magyarország, Románia). A születésgyakoriság csökkenésének általános folyamata a 20. század folyamán lényegében minden országra kiterjedt. Ennek következtében a 20-as évek végén már 9 országban (Svédország, Egyesült Királyság, Svájc, Ausztria, Franciaország, Norvégia, Belgium, Németország, Dánia) süllyedt az arányszám 20 ezrelék alá, a 30-as évek végére pedig további 2 országban (Csehszlovákia, Írország). A második világháború előtt már csupán 3 európai országban (Szovjetunió, Románia, Albánia) volt a születési arányszám 30 ezrelék felett. (A 20-as évek végén még Bulgária, Jugoszlávia, Lengyelország, Portugália és feltehetően Görögország is ebbe a kategóriába tartozott .) A második világháborút követően a születésgyakoriság csökkenése ideig lenesen megállt, az 50-es években azonban tovább folytatódott. Ennek nyo mán a vizsgált 25 ország2 közül az 50-es évek második felében 16, 1963ban pedig 18 ország arányszáma volt 20 ezrelék alatt (jelenleg a többi ország. 2 A m egfigyelt országok szám a N ém etország két leválasztása következtében n ő tt.
378
arányszáma is — Albánia kivételével — csupán kismértékben haladja meg a 20 ezreléket). -j. A z élveszü letések a r á n y a E u r ó p a főbb o rs zá g a ib a n ( 1000 la k o sra ju tó élv e s zü letések s z á m a ) Удельный вес ж иворож дений в eaoiCHeüuuix европейских странах (Число ж ивоpooicdcíiuü на тысячу человек населения) Live B irth R atio in Selected Е игореал Countries (N um ber of Live B irths per 1000 P opulation)
a 1962. évi a d a t. b 1920 u tá n i te rü le tre sz ám ítv a . Az 1900. évi terü letre szám íto t t a rá n y 39,2. c 1940— 1944. évi a d a t. Но горизонт али: (1) Страны; (2) в среднем. П о верт икали: 1. Объединённое Королевство; 2. Г реция; 3. П ольш а; 4. В енгрия; 5. Г ерм анская Д ем ократическая Респ убли ка; 6. Ф едеративная Р есп убли ка Германии; 7. И та л и я ; 8. Ш вейцария. H eading: (1) C ountries; (2) average of years. Lateral text: 1. U nited K ingdom ; 2. G reece; 3. P o lan d ; 4. H u n g ary ; 5. G erm an D em ocratic r e p u b lic ; 6. G erm an F ed eral R e p u b lic; 7. Ita ly ; 8. S w itzerland.
A 20. század európai születésgyakoriságának általános csökkenési folya matán belül érdekes jelenség, hogy a legutóbbi években a régóta alacsony termékenységű országok nagy részében a születési arányszám emelkedett. Az 1950-es évek elején legalacsonyabb termékenységet mutató 9 ország közül Svédországtól eltekintve — 8-ban az utóbbi években nőtt a születések száma. (Ausztria, Egyesült Királyság, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Belgium, Svájc, Dánia, Olaszország.) Ugyanebben az időszakban viszont hazánk és a többi európai szocialista ország születésszá ma jelentősen csökkent. Ennek következtében jelenleg Magyarország arány száma a legalacsonyabb Európában és a legalacsonyabb termékenységű 5 or-
379
szag között (Svédország mellett) 4 szocialista ország szerepel (hazánkon kí vül Románia, Bulgária és Csehszlovákia). Az európai szocialista országok születéscsökkenésének mértéke 1950 óta általában 20—30 százalék körül mozgott. A legkisebb volt a visszaesés a Szovjetunióban (16 százalék), a leg nagyobb arányú viszont Lengyelországban, Magyarországon és Romániában (37—38 százalék). Az általános európai fejlődésen belül vizsgáljuk meg a továbbiakban Magyarország születésszámának alakulását. A születések rendszeres sta tisztikai számbavétele óta — az ország jelenlegi területén — a természetes népmozgalom mutatói a következők voltak: 6. A term észetes n é p m o zg a lo m főbb a d a ta in a k a la k u lá sa Д и н а м и ка важ нейш их данных естественного движ ения населения M ain F igures of the N atural Population Changes 1000 lakosra ju tó (5)
1000 lakosra ju tó (5)
П о горизонт али: (1 ) Н среднем за годы; (2) ж иворож дения; (3) смерти; (4) естественный п ри р о ст; (5) н а ты сячу человек населения; (G) годы. Heading: (1) A verage of y e a rs; (2) live b irth s ; (3) d e a th s ; (4) n a tu ra l increase; (Г>) per 1000 p o p u latio n ; (6) years.
A születésgyakoriság csökkenése m ár az 1880-as években észlelhető volt. Ennek ellenére az első világháború előtt Magyarország még a magas szüle tési arányszámú európai országok közé tartozott. Az első világháború óta azonban születésszámunk csökkenése nagyobb arányú volt, mint a többi euró pai országé. Ennek tudható be. hogy a 24 fontosabb ország között a századforduló idején elfoglalt 5. helyről a 20-as évek végéig a 11., a 30-as évek végéig a 13. helyre estünk vissza a születési arányszám nagyság szerinti rangsorolásában. E közepes helyzetet Európában hazánk az 1950-es évek közepéig tartotta. Ettől kezdve azonban a környező országoknál alacsonyabb szintről induló, időben hamarabb kezdődő és nagyarányú születésgyakoriság csökkenés következtében az európai rangsorban évről évre hátrább kerültünk
380
és 1962 óta a legutolsó helyet foglaljuk el. Érdemes megemlíteni, hogy e tekintetben helyzetünk alakulása sok vonatkozásban hasonló volt Ausztriáé hoz, amely a század eleji közepes termékenységi szintjéről visszaesve már a 30-as évekre Európa utolsó előtti termékenységi színvonalát képviselő ország volt, az 50-es évek elején pedig a legutolsó. A természetes szaporodás a halálozás nagyjából párhuzamos csökkenése következtében — egyes kiugrásoktól eltekintve - egyenletesebben alakult (évi 10 ezrelék körül). Békeidőben tartósan csupán az 1930-as években és a legutóbbi években süllyedt lényegesen átlagos szintje alá. A születések fent vázolt alakulása felveti az abban szerepet játszó okok kérdését. Anélkül, hogy e rendkívül bonyolult és komplex jelenség részletes, a főbb jellemzőkre egyenként kiterjedő elemzésére vállalkoznánk, a továb biakban vázlatosan utalunk e folyamatok demográfiai és társadalmi-gazda sági hátterére. (A folyóirat jelen számában megjelent egyes cikkek néhány tényező szerepét külön-külön részletesebben megvilágítják.) Demográfiai tényezők. Az életviszonyok javulása a halandóság lényeges csökkenését eredményezte. A gazdasági fejlődés és ennek nyomán az anyagi ellátottság javulása, a munkanélküliség megszűnése megteremtette az egész ségügyi ellátás fejlesztésének alapfeltételeit; ez a társadalombiztosítás nagy mértékű kiterjedése és az orvostudomány fejlődése nyomán lényegesen ja vította a lakosság egészségügyi helyzetét. Ennek következtében különösen a csecsemő- és gyermekhalandóság, de a felnőttkori halandóság is jelentő sen csökken; az átlagos élettartam nagymértékben nőtt. Ezzel összefüggés ben azonos nagyságú család kialakításához kisebb születésszám is elegendő. Társadalmi-gazdasági háttér. A szocialista társadalom fejlődése a népgaz daság szerkezetének lényeges átalakulásával járt. Az iparosodással össze függő társadalmi átrétegeződés a magasabb termékenységű mezőgazdasági lakosság arányát csökkentette; ugyanezt eredményezte a faluból a városba való áramlás is. A városiasodással és iparosodással és az iskolázottsági szín vonal növekedésével összefüggésben a gazdasági és kulturális igények foko zódtak. A nők munkavállalásának elterjedése termékenységüket úgyszintén csökkentette. Elterjedt a családtervezés gondolata és a születéskorlátozás módszereinek ismerete. Ezt elősegítették azok az intézkedések, amelyek a születéskorlátozás különféle eszközeinek (fogamzásgátló eszközök, művi veté lés) igénybevételét biztosították. Ugyanakkora családi teherkiegyenlítés elve még nem érvényesül kellően. Ennek jelentőségét fokozza, hogy az iparosodás következtében a falusi nagycsalád-rendszer jelentősége egyre inkább háttérbe szorult; a munkás, alkalmazott és termelőszövetkezeti (kétgenerációs) kis családokban pedig a gyermekek eltartása a tanulási idő növekedése nyomán mind költségesebbé vált. A vázolt okok nagyrészt a társadalmi-gazdasági és technikai fejlődés velejárói. Ezért befolyásuk csökkenése vagy lényeges módosulása a közel jövőben sem várható. Ugyanakkor a történeti és nemzetközi összehason lítás is meggyőz arról, hogy népesedésünk jelenlegi helyzete egyedülállóan kedvezőtlen; állandósulása súlyos következményekkel járna. Nem térünk ki ehelyütt arra. hogy a népesség utánpótlását már nem biztosító reproduk ció demográfiai és gazdasági viszonylatban milyen negatív hatásokkal jár, elsősorban a népesség korösszetételét deformáló öregedés következtében.
381
(E témákkal a folyóirat е számának más cikkei foglalkoznak.) Csupán arra utalunk, hogy a nemzetközi és történeti áttekintés tanúsága szerint is, ilyen demográfiai helyzetben, melyben jelenleg vagyunk megfelelő pozitív népesedéspolitikai befolyásolás szükséges a születési hullámvölgyből való ki emelkedésre. Azok az európai országok, melyeknek már a század elején, vagy a két világháború közötti időszakban kellett szembenézniük hasonló problé mákkal, jelentős — és nem eredménytelen — erőfeszítéseket tettek a család védelem fokozására anyagi vonatkozásban és a társadalmi közhangulat befo lyásolására egyaránt. Nagyrészt ennek tulajdonítható a születési mozgalom nak — az előbbiekben érintett — fellendülése, mely az utóbbi években ezek ben az országokban tapasztalható. Ez is arra figyelmeztet, hogy meg kell szüntetnünk azt az aránytalan elmaradottságot, mely a többgyermekes csalá dok életviszonyaiban jelentkezik a gyermektelenekkel szemben. Ezen túl menően szellemi életünknek (irodalom, művészet, publicisztika) több figyel met kell fordítania társadalmunk e jelentős, mégis ez ideig némileg elhanya golt problémájára. Ki kell alakítani a népesedési kérdésekkel összefüggésben is a szocialista társadalmi és nemzeti öntudatot. I R O D A L ОM 1. Saiwij, A lfréd: L a p o p ulation de la Chine. N ouvelles données e t politique. Population, 1957. évi 4. sz. 695— 706. p. 2. Dr. A csádi György—dr. K linger A ndrás—dr. Szabady E gon: A világ népessége. B udapest, K özgazdasági és Jo g i K önyvkiadó. 1959. 571 p. 3. D r. Szabady Egon: Az 1959. évi bécsi N épességtudom ányi V ilágkongresszus. Demográfia, 1959. évi 4. sz. 587— 5S9. p. 4. Dr. Szabady Egon: R e ferátu m a M agyar T udom ányos A kadém ia D em ográfiai Elnökségi B izo ttság án ak M agyarország népesedéséről t a r t o tt v itaü lésén . Demográfia, 1961. évi 1. sz. 108— 114. p. 5. W oytinsky, W l.: Die W elt in Z ahlen. B erlin, 1925. 6. D em ographic Y earbook 1962. U. N. New Y ork, 1963. 677 p. 7. M onthly B ulletin of S tatistics U. N. 1964. Ju n e . 8. D r. Szabady Egon: M agyarország népesedési helyzete; a családtervezés gazdasági, társad alm i és egészségügyi vo n atk o zásai. Demográfia, 1962. évi 3. sz. 325—332. p. 9. D r. Szabady Ègon: A társadalm i-foglalkozási átrétegezödés és dem ográfiai h atásai. D emográfia 1962. évi 4. sz. 494—500. p. 10. T he P o p u latio n D ilem m a. Szerk.: H auser, P . M . P re n tic e-H a ll, Inc. Englew ood Cliffs, N . J . 1964. 188 p. 11. B evezetés a dem ográfiába. Szerk.; D r. Szabady E gon. B u d ap est, K özgazdasági és Jo g i K ö n y v kiadó. 1964. 610 p. 12. Good, D.: Som e A spects of F e rtility Change in H u n g ary . Population Index, 1964. évi 2. sz. 137— 171. p. 13. D em ographic Y earbook 1963. U. N. New Y ork, 1964.
К О ЭФ Ф И Ц И Е Н Т Р О Ж Д А Е М О С Т И В В Е Н Г Р И И В МЕЖДУНАРОДНОМ И ИСТОРИЧЕСКОМ
АСПЕКТЕ Резюме
Установив во вводной части, что среди демографических явлений в настоящее время в международном масштабе наибольшие расхождения наблюдаются в области рождаемости, автор подвергает рассмотрению важнейшие данные о численности населения и естественном движении на селения по континентам и в мировом масштабе. Затем он рассматривает распрделение по континентам населения стран, население которых соста вляет 95 процентов населения мира, производя при этом деление и по ве личине коэффициентов рождаемости в важнейших странах. Автор вкратце останавливается и на обследовании аналогичного распределения данных о смертности и подвергает анализу различия в естественном приросте, выте
382 кающие из расхождений между коэффициентами рождаемости и смерт ности. В этой связи он рассматривает данные относительно прироста насе ления в первой половине 20 века и прогнозы относительно численности населения в 2000 году. Он анализирует те последствия, которые следует ожи дать в численности и составе населения мира к концу 20 века в результате весьма различной меры естественного прироста по континентам. В следующей части своего очерка автор останавливается на данных по рождаемости важнейших европейских стран от начала столетия до на ших дней. В начале столетия коэффициенты рождаемости европейских стран в основном были обратнопропорциональны степени индустриального развития. С тех пор процесс сокращения рождаемости распространился на всю Европу, но в различных странах принял различные масштабы, так что очередность стран по величине плодовитости со времени начала сто летня существенно изменилась. В течение последнего десятилетия в боль шей части тех стран, где плодовитость уже давно являлась весьма низкой, в коэффициентах рождаемости можно было наблюдать рост; в противопо ложность этому коэффициент рождаемости в европейских социалистиче ских странах, где до спх пор плодовитость являлась вообще высокой, сокра тился. В результате этого коэффициенты рождамости в одной части евро пейских социалистических стран относятся к числу наиболее низких евро пейских величин. Автор в дальнейшем анализирует динамику коэффициента рождае мости в Венгрии. Он указывает, что в Венгрии сокращение коэффициента рождаемости имело более быстрый темп, чем вообще в Европе. В резуль тате этого в таблице очередности 24 важнейших стран Венгрия занимала по отношению величины коэффициента рождаемости в начале века 5 место, в двадцатые годы 11 место и в конце тридцатых годов уже 13 место. Затем, в результате начавшегося в середине пятидесятых годов дальнейшего круп ного сокращения рождаемости, место Венгрии в таблице очередности опу скалось все ниже и ниже и с 1962 года Венгрия находится на последнем месте. В ходе дальнейшего изложения автор анализирует причины, играю щие роль в сокращении рождаемости. Из числа демографических факторов он приводит существенное снижение смертности (в особенности младен ческой и детской смертности) и рост средней продолжительности жизни. К общественно-экономическим факторам относится социалистическая ин дустриализация и связанные с ней рестратификация населения, урбани зация, повышение степени школьного образования, распространение заня тости среди женщин и т. д. После краткого изложения причин, автор констатирует, что их боль шая часть сопутствует общественно экономическому и техническому про грессу, ввиду чего и в ближайшем будущем нельзя ожидать сокращения или существенного изменения их влияния. В то же самое время на основе исто рического и международного сравнения он устанавливает, что нынешнее демографическое положение в Венгрии является неблагоприятным и что его консервация имела бы тяжелые последствия. Это привлекает внимание к тому, что следовало бы ликвидировать неблагоприятные моменты в. условиях жизни многодетных семей и разъяснить общественности значе ние вопроса воспроизводства населения. I N
T E R N
A
T I O
N
A
L
A
N
D
H
I S T O
R I C A
L
A SPEC TS O F O U R B IR T H N U M B E R Sum m ary In th e in tr o d u c tio n o t th e p a p e r i t is p o in te d o u t t h a t of t h e d e m o g r a p h ic e v e n ts on llie i n t e r n a t io n a l sc a le th e b i r t h r a t e s sh o w th e g r e a te s t d e v ia tio n a t p r e s e n t. T h e t r e a t i s e s u r v e y s th e m a in d a t a of t h e p o p u la tio n n u m b e r a n d of t h e n a t u r a l p o p u la tio n m o v e m e n t b y c o n tin e n ts a n d on t h e w o rld le v e l. F o llo w in g th is i t e x a m in e s t h e d is tr ib u tio n o f t h e p o p u la tio n o f c o u n tr ie s c o v e r in g a b o u t 95 p. c. o f t h e w o rld p o p u la tio n b y c o n tin e n ts a n d
383 w ith in t h e m b y t h e m a in c o u n tr ie s a c c o r d in g to t h e o r d e r of m a g n itu d e of t h e b i r t h r a t e . I t b r ie fly d isc u sse s also a s im ila r d is t r i b u t i o n of t h e m o r t a l i t y d a t a a n a ly s in g t h e d if fe re n c e s of n a t u r a l in c r e a s e a r is in g f ro m t h e d if fe r e n tia l b i r th a n d d e a th r a te s . I n t h i s c o n n e c tio n i t a n a ly s e s t h e d a t a r e l a tin g t o t h e p o p u la tio n in c r e a s e of t h e f i r s t h a lf of th e 2 0 th c e n t u r y a n d t h e p o p u la tio n p r o je c tio n s f o r t h e y e a r 2 0 0 0 . I t also e x a m in e s t h e e x p e c t e d c o n s e q u e n c e s w h ic h , d u e to th e r a t h e r d if f e r e n t r a t e s o f n a t u r a l in c re s a s e on t h e d if f e r e n t c o n tin e n ts , a r e t o h e e x p e c te d in t h e n u m b e r a n d t h e c o m p o s itio n of w o rld p o p u la tio n b y t h e e n d of t h e 2 0 th c e n tu r y . T h e fo llo w in g p a r t o f t h e p a p e r d e a ls w ith t h e b i r t h d a t a of th e p r in c ip a l E u r o p e a n c o u n t r i e s f ro m t h e t u r n of th e c e n t u r y t o o u r d a y s . A t t h e t u r n o f t h e c e n t u r y t h e b ir th r a te s in t h e E u r o p e a n c o u n tr ie s sh o w e d a p r o p o r tio n r o u g h ly r e v e r s e t o t h e e x t e n t o f i n d u s t r i a l i z a t i o n . E v e r sin c e t h a t tim e t h e p ro c e s s of d e c re a s in g b i r t h r a t e s h a s b e c o m e g e n e r a l in E u r o p e b u t t h e e x t e n t is d if f e r e n t f o r e a c h c o u n t r y .a n d t h u s t h e f e r t i l i t y o r d e r of t h e c o u n tr ie s h a s c o n s id e r a b ly c h a n g e d sin c e e a r ly t h i s c e n tu r y . D u r in g t h e l a s t Len y e a r s in m o s t of t h e c o u n tr ie s w h e re f e r t i l i t y h a d b e e n r a t h e r lo w f o r a lo n g ti m e a n in c re a s e c o u ld h e r e g is te r e d in t h e b i r th r a t e . O n t h e o th e r h a n d , in th e E u r o p e a n s o c ia lis t c o u n tr ie s w h e r e f e r t i l i t y h a d b e e n g e n e r a lly s p e a k in g h ig h , t h e b i r t h r a t e h a s sh o w n a d e c lin in g te n d e n c y . C o n s e q u e n tly , in o n e p a r t o f t h e E u r o p e a n s o c ia lis t c o u n tr ie s t h e b i r t h r a te s r a n g e a m o n g t h e lo w e s t E u r o p e a n v a lu e s . In t h e fo llo w in g t h e p a p e r goes on a n a ly s in g t h e H u n g a r i a n b i r t h r a t e : in o u r c o u n t r y t h e d e c re a s e o f t h e b ir th r a t e w a s q u ic k e r t h a n in E u r o p e in g e n e ra l. C o n s e q u e n tly , t a k i n g t h e 2 4 m a jo r c o u n tr ie s , H u n g a r y fell h a c k f r o m t h e 5 t h p la c e o c c u p ie d a t t h e t u r n of th e c e n t u r y t o t h e 1 1 th p la c e b y t h e e n d o f t h e 1 9 2 0 ’s, a n d b y t h e en d of 1 9 3 0 ’s t o t h e 1 3 th a s r e g a r d s t h e v a lu e o f t h e b i r t h r a te . F r o m t h i s m id d le p o s itio n , d u e t o th e la rg e -s c a le d e c lin e of t h e b i r t h r a t e w h ic h b e g a n in t h e 1 9 5 0 ’s H u n g a r y g r a d u a lly w e n t b a c k y e a r h v y e a r t o o c c u p y t h e l a s t p la c e in E u r o p e sin c e 1 9 62. A u t h o r c o n tin u e s b y a n a ly s in g t h e r e a s o n s o f t h e f a llin g b i r th r a t e . A m o n g t h e d e m o g r a p h ic f a c to r s h e m e n tio n s t h e g r e a t d e c lin e o f m o r ta li t y (e sp e c ia lly of i n f a n t a n d c h il d r e n ’s m o r ta li t y ) a n d t h e p r o lo n g a tio n of t h e a v e r a g e d u r a t i o n of life. T h e so c io -e c o n o m ic f a c to r s in c lu d e s o c ia lis t i n d u s tr ia liz a tio n a n d t h e p e r t a i n i n g so c ial m o b ility , u r b a n is a tio n , t h e rise o f t h e e d u c a tio n a l s t a n d a r d , t h e s p r e a d in g of fe m a le e m p lo y m e n t, e tc . A f t e r b r ie fly d isc u ssin g t h e re a s o n s t h e a u t h o r p o i n t s o u t t h a t t h e y a re m a in ly t h e c o n c o m ita n ts o f so c io -e c o n o m ic a n d te c h n ic a l d e v e lo p m e n t a n d th e r e f o r e t h e i r in f lu e n c e c a n n o t b e e x p e c te d t o d e c re a s e n o r c a n a n y c o n s id e ra b le c h a n g e b e e x p e c te d in t h e n e a r f u t u r e e ith e r . A t t h e s a m e t i m e b a s e d on a n h i s t o ric a n d in t e r n a t io n a l c o m p a ris o n h e d e p lo re s t h e p r e s e n t u n f a v o u r a b le s i tu a tio n of o u r p o p u la tio n a n d p o in ts o u t t h a t if i t b e c a m e p e r m a n e n t it w o u ld e n ta il g r a v e c o n s e q u e n c e s . T h is s h o u ld b e r e g a r d e d a s a w a r n in g t h a t th e b a c k w a r d n e s s in t h e liv in g c o n d itio n s o f f a m ilie s w ith se v e ra l c h ild r e n s h o u ld he a b o lis h e d a n d t h a t p u b lic o p in io n s h o u ld h e a le r te d in c o n n e c tio n wi t h th e p o p u la tio n p ro b le m .
