Raktározás
2009
1
TARTALOMJEGYZÉK 1.1. A RAKTÁROZÁS SZEREPE, HELYE A MAKRO ÉS MIKRO LOGISZTIKAI RENDSZEREKBEN ..........................................................................................................4 2. A RAKTÁRAK TÍPUSAI ............................................................................................12 3. A RAKTÁROZÁS FOLYAMATA ..............................................................................18 3.1. ÁRUBESZÁLLÍTÁS FOLYAMATA....................................................................18 3.2. A KISZÁLLÍTÁS FOLYAMATA .........................................................................25 3.3. A TÁROLÁS .........................................................................................................30 3.4. A RAKTÁROZÁSI ALAPFOLYAMATOK TECHNIKAI RENDSZEREI ...........34 3.5. RAKTÁRI ANYAGMOZGATÓ RENDSZEREK .................................................47 3.3.6. MAGASRAKTÁROZÁSI RENDSZEREK ........................................................49 3.7. RAKTÁRAK TÁROLÓKÉPESSÉGE .......................................................................51
2
BEVEZETÉS A jegyzet alapismereteket tartalmaz, a raktározással kapcsolatos folyamatokat, azok feladatait ismerteti. A következő szakmai modulok által meghatározott követelmények ismeretanyagait tartalmazza: 2659-06 2665-06 2662-06 2664-06
Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző tevékenysége Kereskedelmi szakmenedzser tevékenysége Külgazdasági üzletkötő tevékenysége
A jegyzet fő fejezetei: -
A raktározás szerepe, helye a makro és mikrologisztikai rendszerben Raktárak típusai Raktározás folyamata Árubeszállítás folyamata Árukiszállítás folyamata Tárolás Raktározási alapfolyamatok technikai rendszerei Raktári anyagmozgató rendszerek Magasraktározási rendszerek Raktárak tárolóképessége
Szakképzések, melyek oktatásához a jegyzetben leírtak szükségesek: 55 345 02001 05502 55 345 01001 05502 55 345 02001 05505 55 345 02001 05506
Logisztikai műszaki menedzser asszisztens Kereskedelmi szakmenedzser Külgazdasági üzletkötő Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző
3
1.1. A RAKTÁROZÁS SZEREPE, HELYE A MAKRO ÉS MIKRO LOGISZTIKAI RENDSZEREKBEN Jelen fejezet a raktározás helyét mutatja be a vállalkozás reálfolyamatában. A raktározás valamely folyamatrendszer olyan alrendszere, amely sajátos teljesítményével, berendezéseivel, felszereléseivel a készletek megóvását, az áramlatok összehangolását szükség szerinti kiegyenlítését végzi. A raktározással kapcsolatos feladatok elvégzésének helyei a raktárak. A raktárakat nem mint épületeket, hanem mint komplex létesítményeket kell kezelni amelyeknek van saját külső kapcsolatuk és belső folyamatuk. A raktárak a szállítási láncrendszerben töltenek be gyűjtő, készletező, újraelosztó, rendszerező funkciókat. A rendszer elemei: -
környezet raktározási rendszer rendszer bemenetei rendszer kimenetei környezet input
output raktározási rendszer
1.) környezet = ipari, kereskedelmi, közlekedési vállalkozások, stb. raktárak; 2.) raktározási rendszer = a raktározási feladatok megoldásában közreműködő elemek összessége; 3.) input = a környezetből érkező anyagok termékek összessége; 4.) output = a környezet felé kibocsátott anyagok, termékek összessége.
4
A kereskedelmi raktárak feladatai: -
a vevők által igényelt választék biztosítása a termelés alapanyag szükségleteinek, a termeléshez szükséges eszközök biztosítása a termékelőállítás és felhasználás térbeli különbségének kiegyenlítése, olyan elosztó központok létesítése, amelyek nagyobb volumenű árumozgás következtében lehetővé teszik a gazdaságos szállítást, fuvarozást a termékelőállítás és felhasználás időbeli különbségének kiegyenlítése, vagyis olyan mennyiségű és időtartalmú készlet tárolása amely a jelentkező vásárlói igények biztonságos kielégítését teszik lehetővé biztonsági készletek tárolása.
Amennyiben a raktárakat a makro logisztikai rendszerben vizsgáljuk, olyan logisztikai szolgáltatókat kapcsolhatnak be, akiknek tevékenységük közvetlenül a termelőhöz kapcsolódik és olyan munkamegosztáson alapul együttműködésük, amelyekkel a következők érhetők el: -
a termelők csak a szorosan vett termékelőállítással, a logisztikai szolgáltató pedig a termékelosztással foglalkozzon.
A logisztikai központok regionálisan működő, a szolgáltatások széles skáláját nyújtó ellátó – elosztó központok. Az általuk nyújtott szolgáltatásokat a következőképpen lehet csoportosítani: -
-
-
logisztikai alapszolgáltatások: - fuvarozás előkészítése (fuvarszervezés, fuvarajánlatok beszerzése, a legbiztonságosabb, megbízható fuvarozónál a jármű megrendelése, útvonaltervezés stb.) - fuvarozás végrehajtása - rakodás - raktározás (belföldi áruk, külföldi áruk) - komissiózás - számítógéppel irányított raktárnyilvántartás, készletgazdálkodás - csomagolás kiegészítő szolgáltatások: - járművek, anyagmozgató gépek javítása, szervizelése - raktárhelyiségek, járművek, anyagmozgató gépek bérbe adása - közreműködés a vámkezelésben - tanácsadás - oktatás. egyéb szolgáltatások: - csomagküldő szolgálat - nyomdai reklám - postai, banki, biztosítási - kiállítás-szervezés - vámkezelések elvégzése.
A logisztikai központok feladatainak csoportosítása forgalmi szempontok alapján:
5
gyűjtő terítő országon belüli export – import tranzit szállítási feladatokat ellátó.
-
Az országok célja olyan elosztó - gyűjtő logisztikai központok működtetése, melyek tranzit forgalom átvezetése mellett növelik az adott országnak a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódását. A logisztikai központok maguk is hozzájárulnak az adott ország gazdasági fejlődéséhez, létrehozásukkal az adott terület ipartelepítési szempontokból felértékelődik, javul az áruellátás, munkahelyek teremtődnek stb. A logisztikai központok mint áruforgalmi csomópontok az országon belüli áruáramlatok irányát jellegét is megváltoztathatják, vagyis szétrobbanthatják a hagyományos áruáramlási csatornákat. Egy vállalkozás eldöntheti szigorú költségszámítások elvégzése után, hogy mi előnyösebb számára, kisebb költséggel járó lehetőség, hogy saját raktárakat üzemeltessen, saját maga végezze a szállításokat, áru csomagolásokat, vagy ezen feladatok ellátását logisztikai központok beiktatásával végezze. Így a hagyományos eladó – raktár – termelés – raktár - vevő kapcsolat megszűnhet, átalakulhat. A logisztikai központok telephely választásának főbb szempontjai: -
álljon rendelkezésre megfelelő közlekedési hálózat; legyen kiépített (kiépíthető) közműhálózat; a területe sík belvízmentes terület legyen, a kiválasztott terület tegye lehetővé az esetleges területbővítést; a kiválasztott területen optimálisan megoldható legyen a forgalomszervezés; álljon rendelkezésre megfelelő, képzett munkaerő; a terület a tranzit utakhoz közel legyen; vasúti, közúti, kikötői megközelíthetőség biztosítva legyen.
Amennyiben a raktározás helyét határozzuk meg a mikro logisztikában, az a szállítási logisztikai alrendszerben helyezkedik el. Egy termelő vállalkozás reálfolyamatát, melyben a raktározás helyét határozzuk meg, a következő ábra mutatja:
6
Külső környezet Szállítók
Vevők Belső környezet
Beszerzési logisztika
Termelési logisztika
Értékesítési logisztika Készletezés
Alapanyag Szállítási logisztika • Fuvarozás
Alapanyag
•Raktározás •
• Csomagolás • Készletezés • Árumozgatás • Rakodás
Késztermék, (félkész termék)
1. A SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA: 1. Fuvarozás – amikor az áru helyváltoztatását egyik pontról a másikra egy erre szakosodott saját fuvareszközzel rendelkező vállalkozás végzi díjfizetés ellenében. 2. Szállítás – amikor az áru helyváltoztatását egyik pontról a másik pontra a vállalkozás saját fuvareszközével végzi. 3. Raktározás, mely történhet saját raktárban, vagy logisztikai központok által működtetett raktárakban. Fontos kérdések egy vállalkozás szempontjából, hogy: - Szükség van-e saját raktárra az adott vállalkozás reálfolyamatában(ellátási, elosztási láncban); - Milyen feladatokat ellátó raktárak létesítésére van szükség; - Hol és mekkora kapacitású raktárakat célszerű létesíteni; - Milyen raktározási technikák és technológiák kívánatosak a raktározni kívánt árukészlethez. 4. Árumozgatás, rakodás; ezek eszközeinek illeszkednie kell a szállítási logisztika egész alrendszerének elemeihez. (fuvarozás, raktározás, csomagolás, anyagmozgató eszközök, számítástechnikai rendszer stb.). Arra kell törekedni, hogy: - árumozgatás csökkenjen; - az egységrakományok a hozzájuk alkalmazható árumozgató gépek segítségével könnyen, gyorsan járműrakományokká alakíthatóak legyenek, a megrakott vasúti
7
kocsik, közúti járművek, légi közlekedési eszközök, hajók stb. késedelem nélkül indíthatóak legyenek. 5. Csomagolás, melynek védenie kell az árut a fuvarozás, raktározás, szállítás alatt, védenie kell a mellette elhelyezett áruk épségét, valamint a fuvareszközt. A csomagolással szemben támasztott fontosabb követelmények: -
-
-
Meg kell védenie az árut a környezet nem kívánatos hatásaitól. Védenie kell a környezetet az árutól (pl.: veszélyes áruk). A csomagolás igazodjon a különböző fuvarozási módok sajátosságaihoz (pl.: vasúti fuvarozás esetében, a vasúti kocsik összekapcsolása ütköztetéssel történik, a csomagolásnak ütközőbiztosnak kell lennie, vagy vízi úton történő árutovábbításnál vízhatlan csomagolást kell alkalmazni stb.). A fogyasztói csomagolás legyen a vevő motiválásának fontos eszköze. A csomagolás közvetítsen információkat a vevők felé (pl.: mire szolgál a termék, hogyan kell használni, a termék összetevői, meddig fogyasztható, hol gyártották és mikor stb.); ettől kivétel lehet a külkereskedelmi áruforgalomban feladott áru csomagolása, amikor az árut meg kell fosztani a csomagoláson található információktól (csomagolás neutralizálása). Akkor megfelelő és jó a csomagolás, ha az ismertetteken kívül fogyasztói igényeknek, szokásoknak megfelelő mennyiséget tartalmaz, - ha a raktárakban kialakított egységrakomány képzési rendszer révén a teljes reálfolyamatban (termékutakban) az igényeknek megfelelően könnyen részmennyiségekre osztható. - ha a fogyasztói csomagolások könnyen gyűjtő csomagolásokká alakíthatóak. - ha a gyűjtő csomagolások könnyen és gyorsan egységrakományokká, az egységrakományok járműrakományokká alakíthatóak, az eszközök maximális kihasználásával a lehető legkevesebb költségekkel és a lehető legkevesebb veszteséggel, az áru sérülése nélkül.
6. Készletezés, a kitermelés helyétől a gyártáson keresztül a fogyasztóhelyig terjedő teljes anyagáramlási, termékáramlási folyamat része, vagyis a beszerzés és termelés, illetve termelés és értékesítés időben és térben történő eltéréseit köti össze. A készletek olyan anyagi javak, amelyeket egy vállalkozás azért tart, hogy az alkalmazás időpontjában azokat megfelelően felhasználhassa. Készletekre azért van szükség, mert sem fizikailag nem lehetséges sem pedig gazdaságilag sem indokolt mindig mindent ott előállítani ahol éppen szükség van rá. Egy vállalkozás szempontjából fontos, hogy mennyi készletet tart a raktáraiban. Mindig törekedni kell az optimális mennyiségű készletek tartására, hiszen a túlzott készletek gazdaságilag hátrányosak, az alacsony készletszint viszont veszélyezteti a termelő vagy szolgáltató biztonságát. A készletezés költségtényezői: 1. Készlettartási költségek, amelyek lehetnek a termék fizikai létével kapcsolatos költségek, valamint a készlet értékjellegéhez kapcsolódó készlettartási költségek. A készletek fizikai létével kapcsolatos költségek a következők lehetnek: - a raktárépületek fenntartása, üzemeltetése - a raktári anyagmozgatással kapcsolatos költségek
8
-
idegen raktár bérleti díja tárolási veszteség, vagyis az anyag mennyiségének csökkenése a készletezés során különleges tárolási körülmények többletköltségei, mint például hűtött raktárak működtetése stb. a raktározással kapcsolatos adminisztratív költségek
A fenti költségekre jellemző, hogy: - folyamatosak - az átlagkészlettel összefüggőek - a készletszinttel ingadoznak. A termék értékjellegéhez kapcsolódó fontosabb költségek: -
-
Avulás (értékcsökkenés) költsége: mely a készletekben lévő áruk fizikai és erkölcsi kopását jelentik. Erkölcsi avulás azt jelenti, hogy a régebben bizonyos áron beszerzett és azóta készletezett fel nem használt anyag ma olcsóbban lenne beszerezhető. Ilyen költség lehet ha az áru megvételre került, készletre vették, de felhasználásra nem került. Biztosítás, ha a készleteket biztosítják különböző előre nem látott károk ellen. Termék értékjellegéhez kapcsolódó nyilvántartási költségek.
A fent felsorolt a készlet értékjellegéhez kapcsolódó készlettartási költségek a készletekkel arányosak. 2. Készletutánpótlás költségei, melyek a beszerzéssel kapcsolatos költségek. Fontosabb készlet utánpótlási költségek: - Fuvarozónak, szállítmányozónak fizetett díj; - A rendelések feladásaival, a beérkezett termékek átvételével kapcsolatos költségek; - A beszerzéssel kapcsolatos adminisztráció költségei; - Az ügyvitellel kapcsolatos költségek; - Az áru átvételével, rakodásával, anyagmozgatásával felmerülő költségek; - Az átvétel minőség ellenőrzésének költségei; - Rongálás, veszteség a fuvarozás alatt, s ezekből adódó költségek. Ezek a költségek a megrendelések számától és a megrendelt mennyiségtől függenek. 3. Hiányköltségek, melyek akkor keletkeznek, ha a készletezési rendszer a funkcióját nem tudja ellátni. Például a vevők megrendelését készlethiány miatt nem lehet kielégíteni, így elmarad az értékesítésből származó nyereség, vagy ha nem áll megfelelő mennyiségű alapanyag a raktárban és a gépek emiatt nem működnek, az alkalmazottak nem tudnak dolgozni, de az alkalmazottaknak az állásidőre bizonyos bért kell fizetni. E mögött nem áll teljesítmény, nincs termék, melyre ez a felmerült költség elszámolható lenne. Ide tartozik a kifizetett késedelmi kötbér is, amikor a vállalkozás szerződéses kötelezettségeinek nem tud eleget tenni és a vevő igényli a kötbér kifizetését. Hiányköltség lehet egy vállalkozás „good will”-jének az elvesztése. Ez azt jelenti, hogy az elmaradt, vagy nem szerződésszerű teljesítések miatt a vevő úgy dönt, hogy a vállalkozást megbízhatatlannak minősíti és többet nem rendel, akkor ez több, mint egy elmaradt nyereség.
9
2. A BESZERZÉSI LOGISZTIKA azért felelős, hogy a vállalat számára szükséges alapanyagok, alkatrészek a 6 M-nek megfelelően rendelkezésre álljanak. A beszerzési logisztika kapcsolata a szállítási logisztikával az, hogy a beszerzési logisztikai alrendszer által megrendelt alapanyagokat, félkésztermékeket eljuttassa a szállítási logisztikai alrendszerben található alapanyag raktárba. A raktárba betárolt alapanyagok, félkésztermékek beszerzése, vagyis mit kell beszerezni mikor és mennyit ez a vállalkozás készletezési stratégiájával áll szoros kapcsolatban. 3. A TERMELÉSI LOGISZTIKA az alapanyag raktártól a termelési folyamat különböző fázisain át a késztermék raktárig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi szoros együttműködésben a termelés szervezéssel és irányítással. A termelési logisztikai alrendszer inputja az alapanyag raktár. Az alapanyag raktárból kerülnek beszállításra az alapanyagok, félkésztermékek, hogy bekerülhessenek a termelési folyamatba. A termelési folyamatot kiszolgáló raktárak a vállalkozás reálfolyamatához közvetlenül kapcsolódva vagy kihelyezve működtethetőek. A termelési folyamat outputjaként kikerülő késztermék, félkésztermék, a szállítási logisztikai alrendszer készáru raktárába kerül betárolásra, mindaddig míg az értékesítési logisztika azt értékesíteni nem tudja. A készterméket, félkészterméket tároló raktárak logisztikai központokban is működtethetőek. 4. AZ ÉRTÉKESÍTÉSI LOGISZTIKA által megkötött adásvételi szerződésnek megfelelően a raktárakban az áruk csomagolásra kerülnek, esetleg a csomagolás előtt megtörténik komissiózás, majd az áruk kiszállítása a vevőknek. A raktári szolgáltatásoknak a logisztika 7M követelményeinek kell megfelelnie, valamint a vevők igényeit is messzemenően figyelembe kell venni. A fontosabb minőségi mutatók a következők: - A megrendelési, átfutási idő: a megrendelés átvétele és a megrendelt áruk célhelyre való eljuttatása között eltelt idő. Ez a mai fejlett számítástechnikai rendszerek és az ehhez kapcsolt fejlett szervezési-vezetési módszerek alkalmazásával jelentősen lerövidíthetőek. - A raktárba történő betárolási, átfutási idő: az áru külső szállítóeszközzel való beérkezésétől a tárolóhelyre való berakásig eltelt idő. - Kitárolási átfutási idő: a megrendelés átvétele és a megrendelt áru kiszállítása előkészítése között eltelt idő. - A rendelés visszaigazolások átfutási ideje: a megrendelések átvételeitől a visszaigazolásig eltelt idő. - Szállítási megbízhatóság, a legmegbízhatóbb fuvarozó kiválasztása - Szállítási pontosság. - Visszaküldött áru aránya.
10
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Ismertesse a raktározás és a raktár fogalmát! Helyezze el a raktározást a vállalkozás reálfolyamatában! Ismertesse a logisztikai központok által nyújtott szolgáltatásokat! Ismertesse a csomagolással szemben támasztott fontosabb követelményeket! Mi eredményezi a készletek keletkezését a termékelőállítási és elosztási folyamatban? Ismertesse a készletezés költségtényezőit! Mi a raktározás szerepe a logisztikában? Ismertesse a raktározás kapcsolatát a beszerzési, értékesítési, termelési, szállítási, csomagolási alrendszerekkel!
11
2. A RAKTÁRAK TÍPUSAI Jelen fejezet a raktárak csoportosítását ismerteti különböző szempontok alapján. 1. Nemzetgazdasági ágazatok alapján lehetnek a raktárak: - ipari; - mezőgazdasági; - kereskedelmi; - közlekedési raktárak; - közraktárak. 2. Termelési folyamatban betöltött szerepük alapján lehetnek: - alapanyag; - segédanyag; - félkészermék; - befejezetlen termék; - késztermék raktárak. 3. Elosztási folyamatban betöltött szerepük szerint lehetnek: - fogyasztási cikk kereskedelmi; - termelőeszköz kereskedelmi; - felvásárló, melléktermék és hulladékgyűjtő kereskedelmi; - közlekedési, szállítmányozói raktárak; - intervenciós raktárak. 4. A készletváltozás sajátosságai szerint a raktárak lehetnek: - azonos árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben (pl.: közraktárak stb.)
R
-
kevés árufajta érkezik viszonylag nagy mennyiségben és távozik kisebb tételekben (pl.: kereskedelmi raktárak stb.).
R
-
sok árufajta érkezik kis mennyiségben és távozik nagy mennyiségben (pl.: mezőgazdasági felvásárló kereskedelem stb.)
12
R
-
sok árufajta érkezik és távozik kis mennyiségben (pl.: alkatrészraktárak, gyógyszertárak raktárai stb.)
R
-
távozó árufajták meghatározott időnként visszatérnek (pl.: szerszámraktárak stb.)
R
•
-
távozó árufajták meghatározott idő után többször visszatérnek, de minőségi változáson mennek át (pl.: műveletközi raktárak, amikor a termelésből kikerülő befejezetlen termék a következő termelési folyamatig várakozik a raktárban)
R
•
5. A forgalom iránya szerint a raktárak lehetnek: -
belföldi és vámáruk tárolására kialakított vámraktárak.
A belföldi raktárakban belföldi árut tárolnak, a vámárut vámraktárakban lehet tárolni. A vámáru addig belföldi forgalomba nem bocsátható, míg nem vonják vámeljárás alá, illetve a vámot az importőr nem fizette meg. A vámraktározás történhet bármelyik, a vámhatóság által jóváhagyott és felügyelete alatt álló raktárban, ahol a meghatározott feltételek szerint tárolható a vámáru. A vámraktárt a vámhatóság által engedélyezett helység vagy bármely más meghatározott létesítmény képezheti. Az eljárás legfontosabb jellemzője, hogy az árukat felfüggesztő rendszer alá helyezi, így lehetővé teszik az áruk raktározását anélkül, hogy a vámraktárba történő áruelhelyezés alatt ki kellene fizetni utánuk az import vámot és / vagy egyéb kereskedelmi illetéket.
13
A vámraktárak típusai: -
közvámraktár: az a raktár, ahol bárki elhelyezheti vámáruját; magánvámraktár: ahová kizárólag csak a raktárengedélyes helyezhet el árukat. vámszabad területi vámraktár.
A vámraktáraknak hat típusa lehetséges; amelyek kombinálása egyazon helyen nem engedélyezett. Ezek közül három (A típusú, B típusú és F típusú) közvámraktár, három (C, D, E) pedig magánvámraktár. Raktárengedélyes az a vállalkozás (vámtechnikailag kifejezve „személy”) aki egy vámraktár működtetésére és fenntartására jogosult és kötelezettségei a következők: -
biztosítani, hogy a vámraktárban lévő árukat ne vonják ki a vámfelügyelet alól; elvégezni a vámraktárba betárolt áruk raktározásával kapcsolatos feladatokat; betartani a raktár engedélyben szereplő rendelkezéseket; biztosítékot nyújtani, ha a vámhatóság azt előírja; pontos nyilvántartást kell vezetnie a vámeljárásban (raktározási vámeljárás) szereplő termékekről.
A beraktározó az, aki az árukat / vámárukat a vámraktározási eljárás alá vonta, kizárólagosan felel a vámeljárás alá vonásból rá háruló kötelezettségek teljesítéséért. Egy vámraktár létesítését (kivéve F típust) írásban kell kérelmezni, a tagállamok vámhatóságánál. A vámraktározást az illetékes vámhatóság határozattal engedélyezi. Az engedély csak akkor adható ki, ha az alábbi feltételek megvannak: - a kérelmező a közösség területén meglévő vállalkozás; - a kérelmező igazolja a raktározás gazdasági szükségességét; - vámbiztosítékot nyújtott a kérelmező A raktározási kérelmek és engedélyek legfontosabb adatai: -
érvényességi idő; vámraktár típusa; vámraktározás helye, a létesítmények adatai; vámeljárás alá vonható áruk köre; raktárnyilvántartás; ellenőrző vámhatóság.
A vámraktározási vámeljárást az EV-okmányon kell írásban kérvényezni. (EV = Egységes Vámokmány). A vámraktározási eljárás lezárása után az áruk a következő vámjogi rendezés alá vonhatóak: - szabad forgalomba bocsátás; - vámszabad területre (vámszabad raktárba) helyezés; - más vámeljárás alá vonás; - újra kivitel; - ingyenesen az állam rendelkezésére bocsátás; - vámellenőrzés melletti megsemmisítés. Vámszabad területi vámraktár „a közösségi vámterület olyan részei vagy helyiségei, amelyek elkülönülnek a vámterület többi részétől, és ahol a nem közösségi áruk nem esnek behozatali vám, sem kereskedelempolitikai intézkedések alá, ugyanakkor a közösségi mezőgazdasági
14
áruk élvezik a kivitelükhöz kapcsolódó intézkedéseket.” A Közösségi Vámkódex és annak végrehajtási rendelete jelenti azt a jogforrást, amelyet az egyes tagállamok alkalmaznak. Típusai: -
csak raktározási tevékenységet végző raktárak; ipari vámszabadterületi raktárak, amennyiben a raktározási célú tevékenységen túl termelési célú tevékenységet is végeznek.
A vámszabad területi raktárak főbb jellemzői: -
a vámszabad terület a vámterület része, amely engedélyezéssel nyilvánítható a vámterület többi részétől elkülönített területté; fizikai elkülönítés; bejárta vámhatárként működik és vámfelügyelet alatt áll, így az oda belépő, illetve az onnan kilépő „személyek”, szállítóeszközök vámvizsgálat alá esnek; a vámok és kereskedelempolitikai intézkedések tekintetében minősül külföldinek; vámszabadterületi működést bárki kérelmezheti, ha a szabályokat betartja; minden ott folytatott tevékenység engedélyköteles (termelés, raktározás, szolgáltatás stb.); a termelési tevékenység (ipari vámszabadterület esetében) döntően importanyagból export célra történik; a termelési tevékenységhez közvetlenül felhasználásra vagy raktározásra kerülő vámárukat vámfizetési kötelezettség nem terheli.
Nem tévesztendő össze a közvámraktár a közraktárral. A közvámraktárban vámárut tárolnak, a közraktárban belföldi árut. A közraktárak olyan vállalkozások, amelyek közraktári engedély alapján díj ellenében iparszerűen foglalkoznak az áruk elhelyezésével és közraktári jegy kibocsátására jogosultak. A közraktári jegy értékpapír, árut testesít meg, a közraktárból az tárolhatja ki az árut, aki azt bemutatja. Tehát itt lehetőség van az áru értékesítésére, tulajdonos változtatásra, anélkül hogy az áru kikerülne a közraktárból. Addig, míg egy hagyományos raktárból az tárolhatja ki az árut, aki oda betárolta, a közraktárban tárolt áru tulajdonosa az, akinek a kezében a közraktári jegy van. A közraktárjegy két részből áll, az árujegyből és a zálogjegyből. Ezek egymástól elválaszthatatlanok. Ha együttes átruházás történik, akkor az összes jog az új árutulajdonosé lesz, az rendelkezik a közraktári jeggyel ás az áruval. A közraktárjegy fedezetül szolgálhat banki hitel felvételéhez. Ha a közraktárjegy tulajdonosa banki hitelt vesz fel a zálogjegyet a kölcsönadóra kell forgatni. Ha az árujegyet forgatja az értékpapír tulajdonosa, az csak a zálogjog által korlátozott rendelkezési jogot ad az árura. A zálogjegy birtokosa a közraktárban tárolt áruhoz soha nem juthat hozzá, arra van joga hogy ha a követelését nem kapta meg, kérje a közraktártól az áru értékesítését, melyből megtörténhet igényeinek kielégítése. 6. A tárolási technológia és a kapcsolódó ügyviteli folyamatok alapján a raktárak lehetnek: - hagyományos darabáru raktárak; - gyűjtőraktárak. A hagyományos darabáru raktárakban egyedi darabárukat vagy egységrakományokba foglalt darabárukat tárolnak.
15
A gyűjtő raktározás általában a nemzetközi szállítmányozáshoz kapcsolódik. Ahhoz, hogy a gyűjtőforgalomban az adott továbbítási viszonylatban vagy annak egy szakaszára teljes kocsirakományt képezzenek, szükség van a fuvarozandó áruk ideiglenes tárolására, raktározására, ami a szállítmányozók gyűjtő raktáraiban történik. A gyűjtőraktározás feladata az export forgalom esetében: -
az érkező küldemények továbbítási irányoknak megfelelő összegyűjtése; a gyűjtőfuvarban szállító járműre a rakodás, árufeladás; a fuvarozáshoz, szállítmányozáshoz kapcsolódó okmányok kitöltése.
betárolása,
Import forgalom esetében: -
érkezéskor a kipakolás a járműből; átmeneti tárolás; értesítés küldése a küldemény címzettjének; terítés.
A tárolás ideje alatt gyakran szükség van árukezelési műveletek elvégzésére, melyek az alábbiak lehetnek: -
átcsomagolás; átokmányolás; reexport ügyleteknél a neutralizálás; komissiózás; címkézés; egységrakomány képzés stb.
A gyűjtőszállítmányozói raktárak fontosabb ismérvei: -
a tárolási idő igen rövid, néhány nap, esetleg néhány hét; nagy a rakodási igény, ennek megfelelő a raktárépület kialakítása; nagy jelentőségű ezekben a raktárakban az egységrakomány képzés, és ennek elvégzéséhez megfelelő eszközökkel rendelkeznek; a raktárakban az árukat nem árufajtánként, hanem kül- és belföldi címzettek szerint, gyűjtőpontonként elkülönítve tárolják. Ebből adódóan az adott tárolási egységben különféle megjelenési formájú, csomagolású áruk találhatók; ezekben a raktárakban fontos okmánykezelési műveletek kapcsolódnak; a raktáraknál fontos követelmény, hogy mindig fogadóképesek legyenek, azaz a beérkezett küldeményeket a tárolótérben el kell helyezni, vagy onnan kitárolni.
16
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. Csoportosítsa a raktárakat! 2. Ismertesse az egyes raktártípusokat a termelési folyamatban betöltött szerepük alapján! 3. A készletváltozás sajátosságai szerint csoportosítsa a raktárakat! 4. Ismertesse és jellemezze a vámraktárakat! 5. Ismertesse a vámszabadterületi raktárakat! 6. Hasonlítsa össze a közraktárat a közvámraktárral! 7. Ismertesse a közraktárjegyet! 8. Ismertesse egy vámraktár létesítéséhez szükséges engedélyek fontosabb adatait! 9. Ismertesse a gyűjtőraktárak feladatait! 10. Ismertesse a gyűjtőraktárak fontosabb ismérveit!
17
3. A RAKTÁROZÁS FOLYAMATA Jelen fejezet a raktározás folyamatát ismerteti, valamint az egyes fő folyamatok feladatait. A raktározási folyamat két fő részből tevődik össze, melyek a következők: - nyugvási modul; - mozgási modul. A nyugvási modul amikor az áru a tárolótérbe kerül és azt ott meghatározott ideig tárolják. A mozgási modul áll az árubeszállításból, a komissiózásból, a kitárolásból és az áru kiszállításából, valamint a raktárakon belüli illetve a raktárak közötti anyagmozgatásokból. Mint technikai folyamat a következő: -
árubeszállítás (mozgási modul része); tárolás (nyugvási modul része); komissiózás (mozgási modul része); kitárolás (mozgási modul része); árukiszállítás (mozgási modul része); raktárakon belüli, illetve az egyes raktárak közötti árumozgatás (mozgási modul része).
3.1. ÁRUBESZÁLLÍTÁS FOLYAMATA Az árubeszállítás az a folyamat modul, amelynek révén megteremtődik a vállalkozás és a környezet (beszállítók) kapcsolata, vagyis a raktár kapcsolódik a külső áruáramláshoz. Az árubeszállítás a következő elemekből tevődik össze: - a jármű fogadása, - a jármű kirakodása, - az áru átvétele (minőségi – mennyiségi áruátvétel), készletre vétel, - tárolási egységek képzése, - a tárolási egység előkészítése a betárolásra. 1. A JÁRMŰ FOGADÁSA A beszerzési logisztika munkatársai által megkötött adásvételi szerződés értelmében, vagy a megrendelésnek megfelelően az árut az eladótól a vállalkozás raktárába kell eljuttatni. Ez történhet fuvarozás, szállítmányozás vagy szállítás révén. A raktárba történő beszállítás valamilyen járművel történik. Leggyakrabban az áru vasúti vagy közúti fuvarozás igénybevételével jut el a címzetthez. A raktárak kialakításának szempontjai a jármű fogadásának figyelembe vételével a következők: -
a raktárakat úgy kell kialakítani, hogy alkalmazkodjon a különböző fuvarozási módok sajátosságaihoz; úgy kell kialakítani, hogy biztosítható legyen a jármű gyors, biztonságos és kényelmes kirakodása;
18
-
úgy kell ütemezni a járművek fogadását, hogy egymást a kirakodásnál ne akadályozzák; mindig csak annyi jármű érkezzen egy időben, melynek kirakodása technikailag és személyzetileg is biztosítható; a jármű kirakodása ne akadályozza egy másik járműbe történő bepakolást.
2. A JÁRMŰ KIRAKODÁSA A külső szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás egyik kritikus területe a rakodás. A rakodás függ a külső szállítóktól beérkező áruk mennyiségétől, valamint azok érkezési idejétől. Itt a feladat a járműből történő kipakolás, amelyhez az emberi erőforrások tervezése kapcsolódik, vagyis itt fontos feladat az emberi erőforrások tervezése, vagyis az, hogy milyen mértékű rakodási kapacitás kialakítása szükséges. Az átlagértékre történő beállás gyakran idéz elő kapacitáshiányt, ami többletköltséget okozhat (pl.: vagonállás- pénz, kötbér). A maximumértékre történő beállás biztonságot nyújt, azonban a munkaerő kihasználása nem megfelelő, emiatt nem hatékony. Általában az optimális rakodási kapacitás a maximális és az átlagérték között van, vagyis a kettő számtani átlaga. A járműrakodás feltételei: -
optimális rakodási kapacitás személyi feltételeinek biztosítása; rakodóeszközök, gépek biztosítása; a rakodóeszközök igazodjanak a beszállításra kerülő áru egységrakományához.
3. AZ ÁRU ÁTVÉTELE, KÉSZLETRE VÉTEL Az áru átvétele során összevetik a beérkezett áru mennyiségét, minőségét a szerződésben illetve a megrendelésben szereplő adatokkal, s ha mindenben egyező, akkor készletre veszik. Az átvétel lehet: mennyiségi ellenőrzéssel, és minőségi ellenőrzéssel. A minőségi ellenőrzés lehet tételes és szúrópróba alapján történő ellenőrzés. Az áru átvételénél ha a mennyiség illetve a minőség a megrendeléssel illetve a számlán lévő adatokkal nem egyező, akkor szükséges a mennyiségi és minőségi eltérések rendezése. Az áru átvételénél fontos szerepet kapnak az áru azonosítására használt kódok. Az árukódok alkalmazása információkat fejeznek ki egyezményes jelekkel, megkönnyítik az áruk beazonosítását, készletnyilvántartását. A kódrendszerek lehetnek: -
alfás kódrendszer (0-9-ig terjedő arab számok); alfanumerikus számrendszer (betűk és számok együttes alkalmazása) vonalkód rendszer (számítógép nyelvére lefordított bináris alakban megjelenített számok alkalmazása).
A vonalkód technika alkalmazását nemzetközi szabályok rögzítik. Leggyakrabban alkalmazott rendszerek: 1. EAN kódrendszer melyet 1977-től vezették be Európában. Székhelye: Brüsszel. 13 számból álló numerikus vonalas rendszer. Felépítése: 1-3 szám = ország azonosító
19
4-8 szám = gyártó vállalat kódszáma 9-12 szám = árucikk kódszáma 13. szám = ellenőrző szám Az ország azonosítására szolgáló 3 jegyű számot a brüsszeli központ adja ki, pl.: Magyarország kódszáma: 599. A gyártó vállalat 5 jegyű kódszámát a tagország EAN irodája adja ki. Az árucikk 4 jegyű kódszámát a gyártó adja ki. Az ellenőrző szám egyjegyű szám. 2. EAN 128-as kódrendszer, nemzetközileg szabványosított vonalkód. Az azonosító számok vonalkód jelképekkel jeleníthetők meg, lehetővé téve az elektronikus olvasást a raktári átvételnél, a komissiózásnál, a raktárakból történő kivételezéseknél és egyéb helyen, ami az üzleti folyamatokban szükségesek. Az EAN 128 célja: - Az áruátvétel meggyorsítása, pontossá tétele; - A megfelelő termékeket a megfelelő szavatossági idővel és megfelelő elszámolási súllyal kapják meg a raktárak; - Számítógépes készletgazdálkodási rendszer működtetése; - A termékazonosító szám mellett olyan információk kifejezése kódoltan, amelyek a termékazonosító számban nem közölhetők, ilyenek például: - Minőség megőrzési határidő; - Gyártás, csomagolás napja; - Gyártási szám; - Vevő rendelési száma; - Nettó, illetve bruttó tömeg; - Eladhatósági határidő; - Az áru szállítási címe; - A számlatovábbítás címe. A fenti információk sorrendi megkötöttség nélkül alkalmazhatók, az adattartam azonosító kettő vagy több karakteres lehet, mely zárójelben jelenik meg a közölt adat előtt. 3. ETK kódrendszer, Egységes Termékazonosító Kód, melyek elve megegyezik az EAN kódrendszer elvével, 9 számjegyből áll, nincs ország azonosító és ellenőrző szám: Felépítése: 1-5 szám = gyártó azonosító száma; 6-9 szám = árucikk kódszáma. Ezen kódrendszer alkalmazása kevésbé elterjedt, mint az EAN kódrendszer. 4.
TÁROLÁSI EGYSÉGEK KÉPZÉSE
Minden raktár eltérő tárolási rendszert alkalmaz. A raktárba beérkezett árukból a tárolási rendszernek megfelelő egységeket szükséges kialakítani. Törekedni kell a "termelési egység = raktározási egység = szállítási egység = értékesítési egység" megvalósítására. Optimálisnak az tekinthető, ha az áru szállítási egysége megegyezik a tárolási egységgel. Fontosabb fogalmak meghatározása.
20
A tárolási egységekre vonatkozóan a következők: -
-
Termékegyed = a mozgatandó anyag egysége, darabáru esetén egy darab. Teheregység = az anyagmozgatás, kezelés szempontjából a legkisebb egység. Termékegyed, vagy belőlük képzett csomag. Rakományegység (mozgatási egység) = az anyagmozgatás alapegysége. A mozgatás céljára összerakott, kötegelt egységek, amelyeket az anyagmozgató rendszer egy egységként kezel. A rakományegység nem tévesztendő össze az egységrakománnyal. Továbbítási egység = azt fejezi ki, hogy hány rakományegység képezi egy-egy szállítás anyagát. Egységrakomány = az a rakomány, amelyeket azonos méretre alakítottak ki azonos kezelés céljából. Az egységrakomány képzésének fontos szerepe van az anyagmozgatás kialakításában.
Az egységrakományképző eszközök fő csoportjai a következők: 1. Szállítóládák, rekeszek, melyek lehetnek általános célú (pl.: fából, műanyagból készültek), vagy speciális célú (pl.: hússzállító stb.) eszközök. 2. Rakodólapok, melyek lehetnek általános célúak (pl.: sík, oldalfalas, keretes stb.) vagy speciális rakodólapok (pl.: hordószállító stb.). 3. Konténerek, melyek lehetnek kiskonténerek, közepes konténerek és nagykonténerek. A kiskonténerek űrtartalma: 1-3- m3. A közepes konténerek űrtartalma 3 m3-nél nagyobb, hosszúságuk kisebb mint 6 m. A nagykonténerek űrtartalma 3 m3-nél nagyobb, hosszúságuk 6 m-nél hosszabb. A konténerek a bennük továbbítható áruk szempontjából lehetnek: -
Univerzálisak, vagyis sokfajta áru szállítására alkalmasak, vagy Egyfajta áru vagy meghatározott árucsoport szállítására alkalmasak. A konténerforgalom nagyságát 20 láb hosszúságú egységben szokták megadni, ennek rövid jele TEU (Twenty - foot Equivalent Unit). A leggyakrabban alkalmazott konténerek a 40, 30 és 20 láb hosszú általános rendeltetésű konténerek.
A logisztika szemontjából lényeges, hogy felesleges rakodásokra ne kerüljön sor, mivel ez a költségeket növeli. Az, hogy az optimálisnak tekinthető megoldás biztosított legyen, vagyis az áru szállítási egysége legyen azonos a raktár tárolási egységével, ez úgy valósítható meg, hogy a szállító figyelembe veszi a raktár igényeit, vagy a raktár alkalmazkodik tárolási rendszerével, anyagmozgatási rendszerével a beszállító rakományképzési módszeréhez. 5.
A TÁROLÁSI EGYSÉG ELŐKÉSZÍTÉSE A BETÁROLÁSRA
Az árubeszállítási folyamat utolsó technikai része a küldemény előkészítése a betárolásra. Ez a folyamat magába foglalja a küldemény: -
tárolóhelyének a meghatározását, a kijelölt tárolóhelyre a küldemény eljuttatását.
21
A tárolóhely meghatározásának szempontjai: -
-
a gyors elérhetőség, a tárolótér optimális kihasználása, rakodás miatti anyagmozgatás minimális legyen, a gyakrabban ki- és betárolt anyagokat célszerű úgy elhelyezni a raktárban, hogy azok a legkevesebb anyagmozgatással a legrövidebb úton legyenek elérhetőek, betárolásnál elvárás, hogy olyan raktárhelyre kerüljön az áru, mely biztosítja a termék állagának megóvását. A tárolás közben állagmegóvást a megfelelő fizikai körülmények megteremtésével, míg a ki- és betárolás közben történő állagmegóvást a megfelelő anyagmozgatási technológia kialakításával lehet elérni. Munkavédelmi szempontok biztosítása.
A tárolóhely kijelölése lehet: -
kötött helyfoglalásos tárolás, szabad helyfoglalásos tárolás.
A kötött helyfoglalásos tárolásnál minden áru fix tárolóhellyel rendelkezik, mindegyik cikknek a raktárban meghatározott helye van, és mindig ugyanoda kerül. Előnye, hogy a raktári alkalmazottak az árut gyorsan megtalálják, mivel megtanulták annak helyét. Hátránya, hogy a raktári anyagmozgatási igényt nem minimalizálhatja, mert előfordulhat, hogy kevesebb anyagmozgatással - a raktár elején is van szabad hely - az áru betárolható lenne, de távolabb kell a fix helyen elhelyezni. A szabadhelyes tárolásnál az újonnan beérkező anyagot mindig a legközelebbi szabad helyen helyezik el, a helyét pedig nyilvántartásba veszik. Ennél a rendszernél jelentősen javul a tárolótér kihasználtsága, és minimális anyagmozgatást igényel. Itt fontos feladat a nyilvántartásban az áru azonosítója mellett feltűntetni a tárolás helyét. Amikor az árura (anyagra) szükség van, akkor először a nyilvántartásban nézik meg, hogy hol található, majd ez alapján válik elérhetővé. Hátránya a pontos raktár nyilvántartás vezetése, de ez a számítógéppel irányított raktárgazdálkodási rendszernél nem jelent problémát. Az árunak az átvétel helyéről a rakodótérbe történő eljuttatása a raktár belső szállítási gépeivel, eszközeivel történik. A megfelelő anyagmozgató eszköz függ: -
az adott raktár méreteitől, a raktárak belső tárolási rendszerétől, az áru jellegétől, csomagolásától stb.
A megfelelő anyagmozgatási eszköz kiválasztásánál a célok lehetnek: -
a folyamat termelékenységének javítása, az anyagmozgatás költségeinek csökkentése, a nehéz fizikai munka csökkentése, az átfutási idő csökkentése stb.
22
A raktári belső szállítás gépeinek csoportjai a következők lehetnek: -
-
6.
Szakaszos működésű anyagmozgató berendezések. Ilyen anyagmozgató gépek például a kézi szállítókocsik, a gépi hajtású kézi vezérlésű eszközök, a szállítótargoncák. Folyamatos működésű anyagmozgató berendezés például a görgős és a hevederes szállítópályák. Ezek a berendezések alkalmasak a számítógéppel irányított anyagmozgatásra, betárolásra.
BESZÁLLÍTÁSI FOLYAMAT FONTOSABB TÍPUSAI
A beszállítási műveleteket alkotó elemekből több rakodási, szállítási folyamattípus alakítható ki, melyek a következők: 1.
A szállítóeszközökről lerakott árut közvetlenül a tárolótérbe szállítják.
2.
A szállítójárműről az árut a rakodóra helyezik, átveszik, majd rövidebb tárolás után a tárolótérbe szállítják.
3.
A szállítójárműből kirakott árukból egységrakományokat képeznek, majd ezeket közvetlenül a tárolótérbe szállítják.
4.
A járműről az árut először az átvevő helységbe, majd innen a tárolótérbe szállítják.
23
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. Hogyan értelmezi a raktározási technológia fogalmát? 2. Milyen modulokra bontható a raktározás? 3. Ismertesse az árubeszállítás folyamatát! 4. Ismertesse a jármű fogadásánál figyelembe vevő tényezőket! 5. Ismertesse a járműből történő kipakolás esetén milyen feltételek biztosítása szükséges! 6. Ismertesse az EAN 128 kódrendszer felépítését! 7. Mi a különbség az EAN és az ETK kódrendszerek között? 8. Ismertesse a következő fogalmakat: - Termékegység - Rakományegység - Továbbítási egység - Egységrakomány 9. Ismertesse az egységrakományképző eszközök főbb csoportjait! 10. Mi a kötött, illetve a szabad helyfoglalásos tárolási rendszer? 11. Ismertesse a tárolóhely meghatározásának fontosabb szempontjait!
24
3.2. A KISZÁLLÍTÁS FOLYAMATA A tárolási művelet utáni folyamat a kiszállítás. A kiszállítási művelet a következő elemeket foglalja magába: -
kitárolás (komissiózás); a kiszállítás előkészítésével kapcsolatos árumozgatás; ellenőrzés, egységrakomány képzése; jármű rakodása; készletből a kivezetés elvégzése.
A komissiózási folyamat A komissiózás az áruk előre megadott rendelések szerinti begyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat, amikor a tárolt árufajtákból az egyes megrendelések szerinti áruválasztékot állítják össze. A komissiózás a megrendelők felé a következőket biztosítja: - pontos; - mennyiségi; - minőségi, - minimális átfutási idejű igények kielégítését a logisztika alapvető követelményrendszerének megfelelően. A komissiózási rendszer lehet: -
egylépcsős vagy kétlépcsős, statikus vagy dinamikus, kézi vagy gépi, egydimenziós vagy kétdimenziós.
1. Egylépcsős és kétlépcsős komissiózás Egylépcsős komissiózás esetében a megrendelőnként összeállított tárolt készletből történik a teljesítés. A kétlépcsős komissiózás esetében a kiszedés „gyűjtőjegyzék” alapján történik. A „gyűjtőjegyzék” több megrendelő azonos áruféleségekre vonatkozó megrendeléseit összesítve tartalmazza. E tételekből egy második lépcsőben az osztályozás műveletével történik a megrendelőnkénti szétválogatás. Komissiózási stratégiák a következők lehetnek: -
Megrendelésenkénti soros komissiózás, Megrendelésenkénti párhuzamos komissiózás, Cikkelemenkénti párhuzamos komissiózás.
1. Megrendelésenkénti soros komissziózás olyan egylépcsős komissiózási módszer, amikor egy alkalmazott egy megrendelés áruit gyűjti ki, függetlenül attól hogy az a raktár
25
mely részében található. Az árukiszedési jegyzék ebben az esetben megegyezik a megrendelési lappal. 2. Megrendelésenkénti párhuzamos komissiózásnál a kitárolni kívánt tételeket tárolási zónák szerint csoportosítják és ezekre készül el az „árukiszedési jegyzék”. A raktár különböző részein tárolt termékek a kitárolás után a rendelés összeállító helyen találkoznak. 3. A cikkelemenkénti párhuzamos komissiózásnál a különböző megrendelésekben szereplő azonos árukat „gyűjtő jegyzéken” összesítik tárolási zónánként csoportosítva. Itt a „gyűjtőjegyzék” alapján történik az árukiszedés. A második komissiózási lépcsőben az árugyűjtő helyen megrendelőnként kerülnek az áruk szétválogatásra, és ezután történik meg a megrendelések összeállítása. 2. Statikus és dinamikus komissiózás Statikus előkészítés esetén az „ember megy az áruhoz”. Az árukiszedést végző dolgozó sorban felkeresi a „kiszedési jegyzéken” szereplő tárolóhelyeket, az árukat közvetlenül a tárolótérről gyűjtik össze. Dinamikus módszernél az „áru megy az emberhez”. Az előkészítés során az adott árufajtát tartalmazó tárolási egységet szállítják a komissió térbe és innen a kivételt követően a megmaradt tételeket tartalmazó rakományt szállítják vissza a tárolótérbe. Az árukivétel, mely a komissiózási folyamat második eleme, közvetlenül az áru előkészítés utáni rész, lehet kézi vagy gépi. Az árukigyűjtés közbeni mozgás lehet egydimenziós vagy kétdimenziós. Egydimenziós kigyűjtésnél az anyagmozgató gép egyszerre csak egyirányú mozgást végez. Kétdimenziós kigyűjtésnél az anyagmozgató gépek kétirányú mozgás végzésére alkalmasak.
26
A fent leírtakat a következő ábrán foglaljuk össze: Komissiózási rendszer
Egylépcsős
Kétlépcsős
Statikus
Dinamikus
Kézi
Gépi
Egydimenzió s
Kétdimenziós
A komissiózási rendszer folyamata 1. Áru előkészítés, melynek során a tárolt árufajtákat olyan helyzetbe hozzák, hogy az árukiszedés elvégezhető legyen. Módjai: statikus áru előkészítés és dinamikus áru előkészítés. 2. Árukivétel, amikor a tárolt készletből kigyűjtik a megrendelt tételeket. Ez lehet kézi vagy gépi kiszedés, valamint egydimenziós vagy kétdimenziós, és egylépcsős vagy kétlépcsős. 3. Árumozgatás, amikor a különböző tárolóhelyekről kigyűjtött áruk árumozgatás során jutnak el a kiadóba. Az árumozgató eszközök lehetnek: - kézi szállítóeszköz, - komissiózó targonca, - komissiózó felrakógép, vagy - kézi és gépi eszközök kombinációja. A fenti eszközök csak a raktár egészébe illesztve a raktári anyagmozgatás és tárolás rendszerével, technológiájával összefüggésben alakíthatók ki. 4. Áru leadása a kiadóba, mely -
centralizáltan vagy
27
-
decentralizáltan valósítható meg.
A kiszállítási folyamat a következőképpen valósítható meg: -
A tárolótérből közvetlenül a szállítójárműre kerül az áru. Az árut a tárolótérből a rakodóra viszik, itt az áru hosszabb – rövidebb ideig várakozik, majd a szállítójárműre rakják.
-
A tárolótérben komissiózzák az árut, majd a kigyűjtött áruból az árukiadóban egységrakományokat képeznek, s ezek után kerül az áru berakodásra a járműbe.
-
A komissiózott áru az árukiadóban várakozik a kiszállítást végző szállítóeszközre való rakodásig.
28
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. 4. 5.
Ismertesse az árukiszállítás folyamatát! Ismertesse a komissiózás fogalmát, típusait! Hogyan értelmezi az egylépcsős és kétlépcsős komissiózást? Hogyan értelmezi a statikus és a dinamikus komissiózást? Hogyan valósulhat meg a kiszállítási folyamat?
29
3.3. A TÁROLÁS A raktározás folyamatában az áruátvételt: - az áru tárolótérbe történő eljuttatása, - az áru tárolótérben történő elhelyezése, - a tárolótérben az áru folyamatos megóvása, gondos kezelése követi. A tárolással szemben támasztott követelmények: -
a raktár alapterületének és térfogatának maximális kihasználása, a tárolt áru épségének, minőségének, mennyiségének megóvása, az áruk vagyonvédelmének biztosítása, a raktáron belüli biztonságos, zavartalan anyagmozgatás biztosítása, a tárolt áruk áttekinthetőségének biztosítása, a nyilvántartás, ellenőrzés, leltározás zavartalan elvégzésének biztosítása, az áru szállítási egysége egyezzen meg a tárolási egységgel.
A raktári tárolási rendszerek lehetnek: -
fix helyfoglalásos tárolási rendszer, szabad helyfoglalásos tárolási rendszer.
Fix helyfoglalásos tárolási rendszer esetén minden árucikk fix tárolóhellyel rendelkezik a raktárban. Egy-egy áruféleség mindenkor meghatározott állványelemet foglal el. Előnye ennek a rendszernek, hogy könnyen áttekinthető, az áru gyorsan betárolható illetve kitárolható, hátránya a raktárkapacitást nem mindig lehet maximálisan kihasználni, valamint nagyobb a raktártérfogat igénye. A szabad helyfoglalásos tárolási rend alkalmazása esetén minden áru minden helyre betárolható, az áru éppen a szabad helyre kerül. Előnye, hogy a tárolótér kihasználása javul, hátránya, ha nincsen számítógépes készlet és tárolóhely nyilvántartási rendszer, akkor hosszadalmasabb lehet a kitárolás. A számítógépes rendszer nem csak az áru jellemzőit tartja nyilván, hanem azt is, hogy a raktárban hol került elhelyezésre az áru. Az általános raktározási gyakorlatban a következő tárolási módokat lehet megkülönböztetni: -
raktárépületben való tárolás, tárolókban történő tárolás, hombárban történő tárolás, tartályban való tárolás.
Raktárépületben főleg darabárukat, esetenként ömlesztett árukat tárolnak. A tárolók (nyitottak, tetővel ellátottak, körülkerítettek stb.) az időjárásra kevésbé érzékeny darabáruk (pld: gépkocsik, öntvénytömbök stb.) vagy ömlesztett áruk tárolására alkalmasak. A hombárok por alakú vagy apró szemcsés áruk tárolására alkalmasak (pl.: búza, kukorica, liszt stb.). A tartályokban főleg folyékony és légnemű anyagokat tárolnak. A tárolási mód megválasztását a tárolandó áru következő jellemzői befolyásolják:
30
-
Az áru fizikai állapota. Fizikai állapot szerint darabárukat, ömlesztett árukat, folyékony és légnemű árukat lehet megkülönböztetni. Az áru sajátossága (alak, méret, térfogat, nedvesség, veszélyes áru, az áru fizikai, biológiai sajátossága, stb.). Az áru mennyisége (a tárolási egység saját tömege, az áru csomagolása, bruttó súlya stb.).
A fix és a szabad helyfoglalásos tárolási módnál alkalmazható technikai megoldások a következők lehetnek: -
tömbtárolás (vagy halmozós tárolás), polcos tárolás, ömlesztett tárolás, különleges tárolás.
1.
Tömbtárolást olyan áruk esetében lehet alkalmazni, amelyeket eredeti göngyölegükben (pl.: zsák, rekesz, stb.) tárolnak, és így kerül kiadásra is a raktárból. Ennél a tárolási módnál az egységek elhelyezésénél ügyelni kell hogy az egységek között a légmozgás biztosított legyen. Általában a halmokat árutartó rácsra rakják, hogy közvetlenül ne érintkezzen a raktár padlózatával. Megfelelő távolságot kell hagyni a faltól, a fűtőtesttől és a mennyezettől. Biztosítani kell a halmok közötti közlekedő utakat is, ennek mérete az anyagmozgató gépek méretétől függ. Fontos szempont annak biztosítása is, hogy kiszállításnál a halmok alsó rétegéhez is könnyen hozzá lehessen férni.
2.
Polcos tárolást általában olyan áruknál alkalmaznak, amelyekből viszonylag kisebb mennyiséget de nagy választékban kell a raktárban tárolni. A polcok elhelyezésének követelménye, hogy a raktár minél jobb kihasználása mellett biztosítsa az áru zavartalan mozgását, kezelését, áttekinthetőségét. A polcokon az áruk elhelyezhetőek: - fogyasztói csomagolásban vagy, - gyűjtőcsomagolásban. Ennél a tárolási módnál a következőket kell biztosítani: - a tárolt árukat könnyen át lehessen tekinteni, - a szakszerű árukezelés biztosítása, - szavatossági idő figyelésének lehetősége, annak biztosítása, hogy a korábban beérkezett áru hagyja el hamarabb a raktárat, - azok az áruk legyenek legkönnyebben elérhetőek, amelyekre leggyakrabban van szükség.
31
3. 4.
Ömlesztett tárolási módot általában por alakú szemcsés áruk esetén alkalmaznak. Különleges tárolási módot a gyorsfagyasztott készítmények, olaj, hal, veszélyes áruk stb. esetében alkalmaznak.
32
ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK: 1. Milyen tárolási módokat ismer, és milyen áruk esetében alkalmazzák? 2. Ismertesse a tömbtárolást és a különleges tárolási módokat! 3. Ismertesse a polcos és az összetett tárolási módokat!
33
3.4. A RAKTÁROZÁSI ALAPFOLYAMATOK TECHNIKAI RENDSZEREI A raktározási alapfolyamatok megvalósításához összehangoltan dolgozó eszköz-, illetve berendezés rendszerre, valamint létesítményrendszerre van szükség. A raktározási alapfolyamatok technikai rendszerei: 1. 2.
Létesítményrendszer. Eszköz, illetve berendezésrendszer. A létesítményrendszer elemei: - tárolóterek, - rakodóhelyek - közlekedési kapcsolatok, - átvevő és kiadóhelyiségek, - szállítópályák, anyagmozgatási utak. Eszköz, illetve berendezésrendszer elemei: - be- és kiszállító eszközök, - rakodóeszközök, gépek, - ellenőrző és mérőeszközök, - belső szállítóeszközök és gépek, - tárolóeszközök és berendezések, - számítógépes irányítási és nyilvántartási rendszer. LÉTESÍTMÉNYRENDSZER
-
A létesítményrendszer egyik fontos eleme a tárolás megvalósítására szolgáló helyiségek. Ezek a helyiségek lehetnek: operatív helyiségek, adminisztrációs és szociális helyiségek, kisegítő helyiségek. 1. Az operatív helyiségek az árumegőrzés folyamatának közvetlen lebonyolítására szolgálnak. Ezek közvetlen kapcsolatban állnak a raktározás alapfolyamatával. Operatív helyiségek: - áruátvétel helyisége, - tároló helyiség, - árukiadás helyisége. 1.1 Áruátvevő helyiség: közvetlenül vagy folyosón keresztül kapcsolódhat a tárolóhelyiséghez. Alapterületét a következők határozzák meg: -
naponta átlagosan beérkező árumennyiség, mennyiségi, minőségi átvétel átlagos időtartama, beérkező áru csomagolásának módja, árufajták jellege, térfogata, stb.
34
Az áruátvevőkhöz nagyobb raktárak esetén rámpa kapcsolódik. Feladata a szállítóeszköz rakodószintje és a raktár szintje közötti különbség áthidalása. A rámpa az áru rakodóeszközbe történő felpakolását vagy leszedését könnyíti meg, kikapcsolja a függőleges mozgást.
-
A rámpa típusai: belső rámpa (a ki- és a berakodás nincs kitéve az időjárásnak), külső rámpa.
1.2 Tárolóhelyiség (tárolótér) - a raktárnak az a része ahol a készleteket (tárolt eszközöket) hosszabb, rövidebb ideig elhelyezik. A tárolótér kialakításának fontosabb szempontjai: -
-
Biztosítsa a tárolt eszközök vagyonvédelmét. A tárolótér feleljen meg az áru speciális eltarthatósági követelményeinek (hőmérséklet, páratartalom, fény-, szellőzési viszonyok stb.). Biztosítva legyen az árukezelés, árumozgatás balesetmentes lebonyolításának lehetősége. A tárolótérben kialakított folyosók feleljenek meg az elhelyezendő áruk méretének, valamint a mozgatásukhoz használt gépek, berendezések méreteinek. (az ajtók magasságát -szélességét is a gépek és az áru mérete határozza meg). A tárolótér úgy kapcsolódjon az áruátvétel vagy árukiadás helyiségeihez, hogy az áru útja minél rövidebb legyen. Felesleges árumozgatás az áru minőségére káros lehet. A tárolótér méretei feleljenek meg az áru mennyiségének, méreteinek, súlyának.
1.3 Árukiadás helyisége, ahol a tárolt áruk kiadása valósul meg. Nagyságát befolyásolja: - A kiszolgált egységek, megrendelők száma, - A napi kiszállítás tételnagysága, - Megfelelő ellenőrzőeszközök helyigénye. Kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy az árukiadás helyisége kapcsolódjon a tárolótérhez és a kocsibeállókhoz (rámpa), valamint megfelelő ellenőrző eszközök helyiség igényét is kielégítse. 2. Adminisztrációs és szociális helyiségek az operatív helyiségek feladatait segítik megvalósítani. Ezek lehetnek: 2.1 Irodák - melyeket célszerű úgy elhelyezni, hogy közvetlenül kapcsolódjanak az operatív helyiségekhez, az áruátvevő és árukiadó helyiségekhez. 2.2 Szociális helyiségek, amelyek a raktárban dolgozók munkakörülményeinek javítását biztosítják. Ilyenek az öltözők, a mosdók, dohányzó és pihenő helyiségek. Fontos ezeknél a helyiségeknél a nem dohányos és a dohányos helyiségek kijelölése. 3. A kisegítő helyiségekben az operatív, valamint az adminisztratív és szociális helyiségek feladatainak ellátásához szükséges feladatokat valósítanak meg. Ilyen kisegítő helyiségek lehetnek: - a javítóműhelyek helyiségei, - a géptermek,
35
-
az anyagmozgató eszközök tárolására kialakított helyiségek, a kazánház, az esetleges vámkezelések elvégzésére kialakított helyiségek stb.
ESZKÖZ ÉS BERENDEZÉS RENDSZER A raktározás technikai eszközei, illetve berendezései a raktári munkafolyamatok elvégzését biztosítják. Ezek lehetnek: -
szállítóeszközök, mérőeszközök, tárolóeszközök.
Szállítóeszközök, amelyeken az áruk a raktárakhoz érkeznek, illetve a raktárakból távoznak. Az áruk általában közúti szállítóeszközön érkeznek, vagy távoznak. Vasúton akkor, ha a raktárhoz iparvágány kapcsolódik. Vízi fuvareszközzel akkor, ha a vállalkozás rendelkezik kikötővel. -
Az áruk vízszintes mozgatását végző eszközök, melyek lehetnek szállítószalagok, targoncák stb. Az áruk függőleges mozgását végző eszközök, melyek lehetnek csúszdák, csigasor, villástargonca, felvonó stb.
Mérőeszközök, menyek a mennyiségi átvételhez és kiadáshoz szükségesek. Ilyenek lehetnek: -
a mérlegek, az üvegek, a fajsúly, illetve sűrűségmérők, a sörtankok stb.
Csak hitelesített mérőműszereket lehet használni. A mérőműszerek hitelesítése csak meghatározott ideig érvényes. Lejárat után újra kell hitelesíteni. Tárolóeszközök, melyek a raktározás időtartamára az áruk elhelyezését, tárolását szolgálják. -
az alkalmazható tárolási rendszerek főbb változatai: állvány nélküli statikus, állványos statikus, állványos dinamikus.
A tároló eszközök lehetnek továbbá: -
Kizárólag meghatározott áruk tárolására alkalmas speciális berendezések (pl.: söröshordó, üvegtárolók stb.) vagy Különféle áruk tárolására egyaránt alkalmas tárolóberendezések (pl.: láda, állvány stb.)
A raktár helyiségével (operatív, adminisztrációs, valamint kisegítő helyiségek) szemben támasztott követelmények:
36
1. Megfelelő környezet és közlekedési utak biztosítása. Ennek megfelelően a raktárakat ott kell létrehozni ahol könnyen megközelíthetőek, valamint a terület megfelelő infrastruktúrával rendelkezik. A közművesített raktár villamos energiával, folyóvízzel, csatornával rendelkezik. -
Szükséges a raktáron belül az árumozgatáshoz megfelelő közlekedési utak kialakítása. A gépi anyagmozgató eszközök raktárhelyiségen belüli alkalmazásánál a küszöböket és egyéb akadályokat, kerülni kell. A raktárhelyiségek burkolatát hézagmentesen kell kialakítani, ne legyen túl sima és síkos, mert ezek balesetveszélyesek.
2. Megfelelő szellőzés és világítás biztosítása. Ezeket a feltételeket minden raktárban biztosítani kell. Az állandó levegő hőmérséklet és páratartalom biztosításához elengedhetetlen a klimatizáló berendezés kiépítése. Tűzvédelmi szempontból szükséges, hogy a raktár központi főkapcsolóval legyen ellátva. A raktárt lehessen áramtalanítani, kivéve a hűtő berendezések működését kell biztosítani a raktárhelyiség áramtalanításánál. 3. Higiéniai feltételek biztosítása, mely különösen a vendéglátásban, illetve az élelmiszerek tárolásánál elengedhetetlen fontosságú. A tisztaság hiánya balesetveszélyes is lehet (pl.: összetört üvegeket azonnal takarítani kell). A raktárban biztosítani kell szakemberek bevonásával az állati kártevők kiírtását. Ezzel biztosítható hogy a raktárak mentesek legyenek az állati kártevőktől. Higiéniai szabályok betartásánál fontos a raktározásból származó hulladékok azonnali eltakarítása. A raktárakban a munka és a tűzvédelmi előírások betartása. Minden raktárnak "tűzvédelmi szabályzattal" kell rendelkeznie, amit az ott dolgozókkal meg kell ismertetni. A balesetelhárítás legfontosabb szabályai: - Raktáron belül megfelelő világítás és közlekedési utak kialakítása, melyeknél fontos szempont, hogy jó állapotban legyenek, ne legyenek balesetveszélyesek, az ott hagyott tárgyak ne akadályozzák a szállítást, anyagmozgatást, valamint megfelelően legyenek kivilágítva és szellőztetve. - Helytelen, balesetveszélyes tárolás megszűntetése. - Megfelelő munkaruha, védőruha, védőfelszerelés használata, a használat ellenőrzése. - A tárgyak, az anyagmozgató berendezések rendeltetésszerű használata, ezek ellenőrzése. - A berendezések, eszközök rendszeres karbantartása, ellenőrzése, - A raktáron belüli rend, fegyelem betartása betartattatása. - Tűzvédelmi eszközök biztosítása, ellenőrzése. - Tűzvédelmi utasítás betartása, betartattatása, tűzvédelmi oktatáson való részvétel megszervezése. Az árukészletek megóvása, vagyonvédelme A raktározás egyik fő feladata a tárolt árukészlet megóvása, vagyis a betárolt áru változatlan állapotban történő kiadása, valamint a vagyonvédelem biztosítása. Feladatok: -
a készletek felhasználásig való kezelése,
37
-
mennyiség, minőség megóvása, raktározási veszteségek elkerülése, csökkentése.
Épséget veszélyeztető tényezők: -
az áru belső tulajdonsága, környezeti hatások, például hőmérséklet, nedvességtartalom stb.
A fentiek kiküszöböléséhez elengedhetetlenül fontos: -
a kárveszély ismerete, a kárveszély ismeretében az ellenük való védekezés feladatainak meghatározása, valamint a megelőzésre vonatkozó rendszabályok kialakítása és a fentiek ellenőrzése.
DARABÁRUS RAKTÁROZÁSI RENDSZEREK TÁROLÁSI RENDJE A darabáru raktárakban a tárolt árukat két fő csoportra lehet osztani.: - egyedi drabárukra, - egységrakományba foglalt darabárukra. Az egyedi darabáruk általában kis méretűek (pl.: 10-20, …50 kg alatti termékek), tömegűek, egyedileg kezelhető tárolási egységek. Az egységrakományok egyedi darabárukból, csomagolt, ömlesztett anyagokból, árualátétek, rakodólapok, rakodóládák stb. használatával vagy egyéb módon (kötegeléssel stb) képzett mozgatási tárolási egységek. Az egységrakományokat tároló egységek két fő csoportját lehet megkülönböztetni: -
teljes egységrakományokat tároló raktárak, ahol a tárolási egység megegyezik a kiszállítási egységgel, vagy komissiózó raktárakat, ahol a kiszállítási egység nem egyezik meg a tárolási egységgel, vagyis a megrendelt, kiszállításra kerülő áru mennyisége kisebb a tárolási egységbe foglalt mennyiségnél.
A darabárus vagy egységrakományokat tároló raktáraknál a tárolási egység megegyezik a kiszállítási egységgel, vagyis a raktárakból csak megbontatlan egységeket lehet kiszállítani. A komissiózó raktáraknál a tárolási egység nem azonos a kiszállítási egységgel, a kiszállítandó egység (megrendelt tételek) kisebb a tárolási egységben foglalt mennyiségénél. A DARBÁRUS RAKTÁROZÁSI RENDSZEREK TÍPUSAI: A darabárus raktározási rendszerek típusai az alkalmazott tárolási rendszerben és az anyagmozgató rendszerben térnek el egymástól. Az alkalmazható tárolási rendszerek fő típusai:
38
1. Állvány nélküli statikus tárolási rendszer 2. Állványos statikus tárolási rendszer 3. Állványos dinamikus tárolási rendszer 1. ÁLLVÁNY NÉLKÜLI STATIKUS TÁROLÁSI RENDSZER Ott alkalmazható ahol nagy mennyiségű árut kell tárolni, nem követelmény hogy minden áruegységhez tetszőleges rendszerességgel hozzá lehessen férni, valamint az hogy az áru halmozható legyen. A halmozhatóságot az áru tulajdonságai, a csomagolása és a megfelelő egységrakományképző eszközök teszik lehetővé. Ennél a tárolási rendszernél elmarad az állványok, tárolóberendezések létrehozásának költsége, valamint rendszerint jobb a tér, terület kihasználása. A raktár jobban átlátható, könnyen, gyorsan átállítható újabb árufajták fogadására. Ennél a rendszernél alapvető követelmény, hogy pontos tárolási rendet kell kialakítani, mert a tárolóterületek áttekinthetősége csak így biztosítható. Hátrányt jelent, hogy a „first in first out” elv (a korábban betárolt áru korábbi kitárolása) csak a raktártér gyakori átrendezésével valósítható meg, amely árumozgatást igényel, és így nagyobb lehet az árukár veszélye. Az állvány nélküli statikus tárolási rendszer típusai: - Közvetlen halmozás soros tárolással. Ennél a tárolási rendszernél az egyedi áruk vagy az egységrakományok a közlekedő utak mentén jobbra és balra egy-egy sorban helyezkednek el. Párhuzamosan haladó utak esetében egymás mellett két halmazsor képezhető. A halmazsorok a raktár hossztengelyére merőlegesek, vagy azzal párhuzamosak lehetnek. A közlekedő utak mentén minden tárolóterület megközelíthető. Tárolóeszközt nem igényel, alkalmazása akkor célszerű ha a tárolási egység egyben szállítási egység is. Általában megoldható, hogy a tárolási magasság azonos legyen a raktár hasznos magasságával, így a raktár tárolótere jobban kihasznált. Az áruk kézi vagy gépi erővel halmozhatók. Kézi halmozás kis tömegű egységek esetén 2-2,2 m
-
Sík rakodólapos soros tárolási mód. Ez a tárolás elsősorban sík felülettel határolt csomagolással rendelkező, vagy kötésbe rakható áruk esetén alkalmazható. Az áru az egész szállítási folyamatba beilleszthető rakodólapos egységrakományként tárolható. A rakomány mozgatása emelőtargoncák vagy emelővillás targoncákkal lehetséges.
39
-
-
Tömbtárolási mód. Ennél a tárolási módnál az egyedi darabok vagy egységrakományok a főközlekedő utak között sorosan egymás mellett helyezkednek el. A tárolómezők belső részén lévő rakományokhoz az előttük lévő egységek eltávolítása után lehet csak hozzáférni az egységrakományok részére kijelölt helyet és az alkalmazott mozgatóeszköz méretét úgy kell összhangba hozni, hogy a mozgatóeszköz (targonca) a külső részen elhelyezett egységrakományok eltávolítása után képződő folyosóba bejárhasson.
Vegyes tárolási mód. Ennél a tárolási módnál a raktárakban soros tárolás, illetve tömbtárolás együttesen kerül alkalmazásra.
40
2. ÁLLVÁNYOS STATIKUS TÁROLÁSI RENDSZEREK Ennél a tárolási rendszernél egy-egy tárolási egység elhelyezése vagy kiemelése esetén az állványon lévő többi áru nem változtatja meg a helyét. Akkor alkalmazzák, ha az áru vagy csomagolása nem rendelkezik kellő szilárdsággal, illetve nem lehet a rakományból megfelelő stabilitású halmazt képezni. Akkor is ezt a rendszert alkalmazzák, ha az árufajtához vagy egységrakományhoz tetszőleges rendszerességgel kell hozzáférni, vagy a raktár anyagmozgatási rendszere állványkiszolgálóképes. Az állványok fajtái a következők lehetnek, melyek során az alábbi tárolási rendszereket lehet alkalmazni: -
-
Polcos állványos tárolási mód. Általában kis forgalmú és nagy áruválasztékú raktárakban alkalmazható.
Tárolóládás állványos tárolási mód. Kis térfogatú árukat nagy választékban tároló raktárakban alkalmazzák. A kisméretű tárolóládák az egységrakományképző eszközök szerepét töltik be az állványokra való elhelyezés pedig a minden tárolóládához való hozzáférést teszi lehetővé.
41
-
-
Rekeszes állványos tárolási mód. Ez a tárolási mód olyan raktárakban alkalmazható, ahol követelmény a minden egységrakományhoz való közvetlen hozzáférés. Ott is lehet alkalmazni, ahol az áru tulajdonsága és a csomagolóanyag szilárdsága nem teszi lehetővé a rakományok egymásra helyezését. Ez a tárolási mód az egységrakományba összefogott áruk állványos tárolását teszi lehetővé. A tárolólapok távolsága és mélysége általában a szabványos rakodólapok méreteihez alkalmazkodik, de megoldható az is, hogy egy-egy rekeszben 2-3- rakodólapos egységrakomány is elhelyezhető. A rekeszes állványok emelőtargoncákkal, felrakódarukkal és felrakógépekkel egyaránt kiszolgálhatóak.
Átjárható állványos tárolási mód. Olyan raktárakban alkalmazható, ahol a tárolt egységrakományok száma többszöröse az árufajták számának, homogén egységrakományokat kell tárolni, nem kell az egységrakományokat megbontani, nincs szükség arra, hogy minden egységrakományhoz közvetlenül hozzá lehessen férni. A tárolómezők elrendezésekor a raktár hosszirányú falai mentén 3-3,5 m széles közlekedő utakat kell szabadon hagyni, a közbenső területre pedig állványoszlopok telepíthetők. Az átjárható tárolóállványok emelőtargoncákkal szolgálhatók ki. A betárolás az állványmező egyik oldala, a kitárolás a másik oldala felől végezhető, ezáltal lehetővé válik az áruk folyamatos cserélődése. Az átjárható állványokkal egy vagy több összefüggő tömb alakítható ki. E tömbökön belül folyosókra nincs szükség.
42
-
-
-
Konzolos állványos tárolási mód. Ez a tárolási mód rudak, csövek, stb. általában hosszárukat tároló raktárak esetében valósítható meg. Az állványok futódaruval, felrakódaruval, vagy oldalemelésű targoncával szolgálhatók ki.
Állványos dinamikus tárolási rendszer. Ennél a tárolási rendszernél egy-egy tárolási egység elhelyezése vagy kiemelése esetén az állványon lévő áru egy része vagy egésze változtatja a helyét. Ezen tárolási rendszer típusai a következők lehetnek: Görgőpályás, utántöltős, állványos tárolási mód. Ennek a tárolási módnak előfeltétele hogy a tárolási egység görgőpályán szállítható legyen. A görgőpályás csatornákban lehetővé teszik a tárolási egység állandó sebességgel való gördülését, a görgőpálya végén az első rakomány ütközését és a második rakomány távolságtartását. Ennek a rendszernek olyannak kell lennie, hogy a második rakomány csak akkor gördüljön az első helyére, ha azt már eltávolították.
43
-
-
Utántöltős állványos tárolási mód. Az átjárható állványos tárolás továbbfejlesztett változata. A tárolási egységeket alátámasztó hosszúsági tartók lejtős kialakításúak, a tárolócsatornában a tárolási egységek a nehézségi erő segítségével a betárolási oldal felől a kitárolási oldal felé haladnak. A tárolócsatornák csúsztatópályás vezetősínes kialakításúak.
Gördíthető állványos tárolási mód. A gördíthető állványok olyan kerekekkel vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik egy-egy állványsor a raktár padlójába süllyesztett sínen való elmozdítását. Az állványok kézi vagy gépi erővel egyaránt mozgathatók. A mozgatás iránya szerint hosszanti és keresztirányba gördíthető állványos változatban ismertek.
44
-
Körforgó állványos tárolási mód. Ennél a tárolási módnál egymással összekapcsolt tálcák, polcok vagy egyéb tartóelemek mozognak függőleges vagy vízszintes irányba. Működtetéskor valamennyi egység megindul a pályán és mindaddig mozgásban marad, amíg a kívánt tárolási egységet tartalmazó állványrekesz az átadóhelyre nem érkezik.
45
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Ismertesse az állvány nélküli statikus tárolási rendszer típusait! 2. Ismertesse az állványos statikus tárolási rendszer típusait! 3. Ismertesse az állványos dinamikus tárolási rendszer típusait!
46
3.5. RAKTÁRI ANYAGMOZGATÓ RENDSZEREK A raktári anyagmozgató eszközök a raktárakon belüli anyagmozgatást teszik lehetővé, valamint a szállítóeszközökből illetve a szállítóeszközökbe való ki- ill. bepakoláshoz szükséges eszközök. Ezek az eszközök lehetnek: - kézi anyagmozgató eszközök, - targoncás anyagmozgató eszközök, - darus anyagmozgató eszközök. Kézi anyagmozgató eszközök általában könnyű áruk nem gyakori mozgatása esetén alkalmazhatók, valamint olyan raktári műveletek végzése esetén amelyek nehezen vagy csak aránytalanul nagy költséggel lennének gépesíthetők (pl.: iratraktár, gyógyszertári raktár stb.). Ilyen eszközök lehetnek a kézikocsik, kézi emelővillás targoncák, stb. A targoncás anyagmozgató rendszer gépi hajtású emelőtargoncák alkalmazásán alapul. Ez az eszköz egységrakományok és nagy tömegű egyedi darabok mozgatására egyaránt alkalmas. A raktári anyagmozgatásban alkalmazható emelőtargoncákkal szemben támasztott követelmények: - lehető legkisebb tömeg mellett biztosítsa a szükséges teherbírást, - a lehető legkisebb szélességű közlekedőúttal elérhető legyen a szükséges halmozási magasság, - feleljen meg a raktárba érkező szállító-fuvareszközök követelményeinek (pl.: be tudjon állni a közúti fuvareszközbe stb.). A targoncák többfajta alkalmazási lehetősége különböző targoncafajták kialakításához vezetett. Lehetnek villamos vagy belső égésű motoros targoncák. A raktárban kialakított tárolási mód szempontjából az emelési magasság, valamint a raktárakban kialakított közlekedőutak szélességének függvényében kell kiválasztani az alkalmazni kívánt típust. Darus anyagmozgató eszköz nagy tömegű vagy terjedelmes árukat tároló nagy tárolási magasságú raktárakban alkalmazható. Ezek az eszközök lehetnek: magaspályán mozgó futódaruk vagy felrakódaruk. Ezek az eszközök sínpályához nem kötöttek, haladási sebességük lassú, alkalmazásuk csak a tárolótérre korlátozódik. A futódaruk alkalmazásánál a raktárban nagy a tárolótér veszteség. A felrakódaruk segítségével darabáruk, egységrakományok 6-11 m magasra egymásra vagy állványokra helyezhetők.
47
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Ismertesse és jellemezze a raktári anyagmozgató eszközöket!
48
3.3.6. MAGASRAKTÁROZÁSI RENDSZEREK A magasraktározási rendszerek darabáruk, egységrakományok olyan állványos tárolási rendszerei, amelyekben a tárolási magasság az emelőtargoncák által elérhető átlagos tárolási magasságot meghaladja és az áruknak állványokra helyezését, illetve onnan történő levételét az állványok közötti folyosókon mozgó felrakógépek vagy felrakótargoncák végzik. A magasraktározási rendszerben főleg rakodólapos magasraktározási rendszer kifejlődésének okai: -
rakományok
tárolhatók.
A
korszerű elosztási rendszerek megjelenése, kifejlődése, termelési folyamatok automatizálása, raktártechnika fejlődése, raktárkapacitás jobb kihasználása, fejlett számítástechnikai raktárirányítási rendszerek kifejlesztése.
A magasraktárak típusai lehetnek: -
teljes egységrakományok tárolására alkalmas magasraktárak, komissiózó raktárak, kombinált raktárak.
A teljes egységrakományok tárolására alkalmas magasraktárakban megbontatlan egységrakományokat tárolnak. A komissiózó magasraktár lehetővé teszi a kiszállítási egység különböző árufajtákból való összeállítását. A raktár lehet: -
statikus komissiózású magasraktár, ahol a komissiózás a tárolótérben, az állványon lévő egységrakományból történik. dinamikus komissiózású magasraktár, ahol a komissiózás a komissiózó térben történik.
A kombinált magasraktárban a tároló és a komissiózó tér egy egységet képez. A magasraktárak lehetnek: -
állványok magassága szerint: - középmagas raktárak (6-10 m magas állványok), - magasraktárak (10 m-nél magasabb állványok).
-
automatizáltsági szint szerint lehetnek: - gépesített, - részlegesen automatizált, - teljesen automatizált magasraktárak.
49
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Ismertesse a komissiózás fogalmát, típusait! 2. Értelmezze a magasraktári rendszert, csoportosítsa a magasraktárakat! 3. Ismertesse a magasraktárak komissiózási stratégiáját!
50
3.7. RAKTÁRAK TÁROLÓKÉPESSÉGE A raktárak létrehozásához a következőket kell figyelembe venni: -
saját raktárat hozunk létre és azt üzemeltetjük, vagy logisztikai központok által üzemeltetett raktárakat bérelünk.
Amennyiben a gazdaságossági számítások elvégzése után olyan döntés születik, vagy a vállalkozás számára kedvezőbb a saját raktár, létrehozása, a raktártervezés kulcskérdése, hogy a raktárkezelési feladatoknak megfelelő méretű kapacitásokat hozzanak létre, működtessenek a megfelelő költségszint mellett. A raktár kapacitását a következő tényezők határozzák meg: -
statikus tényezők, melyek a raktár tárolókapacitásával (befogadó képességével); dinamikus tényezők, melyek a raktár átbocsátóképességével vannak összefüggésben.
Az optimális kapacitás a statikus és dinamikus tényezők megfelelő összhangja. A raktár kapacitás az a tonnában, egységrakomány darabáruban stb. mért árumennyiség, amely egy meghatározott időszakban adott áruválaszték, összetétel és raktározási időtartamok mellett raktárban tárolható. A tárolókapacitás mérése m3 –ben történik, a m2 adatok az egyes raktárak belmagassági méreteltérései miatt nem összehasonlíthatóak. - A raktárban elhelyezendő árutérfogat = egy rakategységnyi áru térfogata x elhelyezendő egységrakatok száma. - A raktárban elhelyezendő egységrakatok térfogata = (csomagolás térfoggatigénye egy rakategységnyi árunál + egységrakományképző eszköz térfogata) x elhelyezendő egységrakatok száma. - A tárolás, az átvétel, a komissiózás és az átadás szükséges térfogata= = raktárban elhelyezendő egységrakatok térfogata, + raktárberendezés térfogatigénye, + raktárkezelés térfogatigénye, + állvány és az épület közötti távolságok térfogatigénye, + komissiózás, áruátvétel, általános térfogatigénye, + biztonsági raktártérfogat. - A raktár tejes térfogata = = tárolás, átvétel, komissiózás és az átadás térfogata + építészeti – konstrukciós veszteségek + közlekedő utak térfogatigények. A fenti képleteket összefoglalva a raktártérfogat elemei: -
árutérfogat (egy raktáregységnyi áru térfogat), csomagolási térfogat (csomagolt áru térfogatigénye), egységrakományképző eszközök térfogata, rakatképzés térfogatigénye, raktárberendezés térfogatigénye, raktárkezelés térfogatigénye, tárolótér-kialakítás térfogatigénye,
51
-
oszlopok, gerendák térfogatigénye, közlekedő, kiszolgáló utak térfogatigénye, komissiózás, áruátvétel, áruátadás térfogatigénye, irodák, szociális helyiségek térfogatigénye, csúcskészlet elhelyezésének térfogatigénye, (biztonsági raktártérfogat).
Térfogat kihasználási mutató = = Elhelyezendő egységrakatok térfogata Raktár teljes térfogata vagy = Tárolás, átvétel, komissiózás, átadás térfogata Raktár teljes térfogata Komissiózási arányszám: =
Komissiózás, áruátvétel, áruátadás Raktár teljes térfogata
Tárolási feladatoknál a fontosabb árutulajdonságok: -
termék térfogatsúlya (1m3 térfogatban elhelyezhető aránysúly), termék fő méretei, csomagolás módja, göngyöleg anyaga, termék egyéb tulajdonságai (pl.. veszélyes, hogyan helyezhetőek egymásra stb.).
A raktárépület fontosabb műszaki adatai: -
teljes alapterület (m2), hasznos alapterület (m2), teljes belmagasság (m), hasznos belmagasság (m), teljes térfogat (m3), teljes tárolótér (m3, hasznos tárolótér (m3), födémteherbírás (m2).
1. Összehasonlító értékelésre alkalmas mutatószámok: -
Raktárterület kihasználhatósági mutató:
=
a raktár hasznos tárolóterülete (m2), X 100
a raktár teljes területe (m2),
52
=
A magasság kihasználhatósági mutató: tervezett átlagos tárolási magasság (m) X 100 a raktár belmagassága (m)
-
Raktér kihasználtsági mutató:
= a tárolásra használható tárolótér (m3), X 100
3
teljes raktártérfogat (m ), a tárolható áru térfogata (m3),
=
X 100
3
a tárolásra használható raktártérfogat (m ), A fenti mutatókat a meglévő raktárak bővítése vagy technológiai korszerűsítés esetén célszerű alkalmazni. 2. Üzemeltetés színvonalára jellemző mutatószámok: -
Hasznos tárolóterület kihasználási mutató:
= átlagosan tárolásra használt terület (m2) X 100
Hasznos tárolóterület (m2)
-
Tárolótér kihasználási mutató:
= tárolótérben átlagosan tárolt áru térfogata (m3) ______________________________________ a tárolótérben tárolható áru térfogata (m3)
53
X100
-
Befogadóképesség kihasználási mutató:
= raktárban tárolt áruk átlagos mennyisége (tonna vagy egységrak.) ____________________________________________________ X100 a raktár befogadóképessége (előbbivel azonos mértékegységben) -
Készlet cserélődésének mutatószáma:
= kiszállított árumennyiség (tonnában vagy egységrakományban) _____________________________________________________ raktár befogadóképessége (előbbivel azonos mértékegységben)
-
Az évi áruforgalom és a raktári dolgozók létszámának viszonyszáma:
= raktár áruforgalma _______________ raktári dolgozók létszáma
-
A raktározás fajlagos költsége:
= állandó és változó költségek összege a raktár áruforgalma A fent ismertetett mutatószámok a raktárak működésének hatékonyságát fejezik ki.
54
FELHASZNÁLT IRODALOM Prezenszki József (szerk.): Logisztika I. (Bevezető fejezetek, 2003) Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan (1997) Prezenszki József (szerk.): Vállalati logisztika I. (PHARE jegyzet 1997)
55
