JANCSÁK CSABA Melyek a munkaerőpiac elvárásai? Összegző tanulmány a Kimenet orientált képzés fejlesztés a Dél-alföldi régió szolgáltató egyetemén (TÁMOP-4.1.2.A/1-11/12011-0013) című program Előkészítő kutatások fejezetéről
1. Bevezetés A Szegedi Tudományegyetem az Új Széchenyi Terv részeként a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1 támogatásával „Kimenet orientált képzésfejlesztés
a Dél-alföldi Régió szolgáltató
egyetemén” című programjának részeként kutatást folytatott dél-alföldi munkaerő-piaci szereplők körében. Alapvető állításunk, hogy a gazdasági fejlődésnek, illetve fellendülésnek egyik – természetesen nem kizárólagos, de talán legfontosabb – feltétele, hogy megfelelően képzett munkaerő vegyen részt a termelési folyamatokban. A kutatási projekt indítószikrája az volt, hogy a munkaerőpiac és a felsőoktatás struktúráinak kongruenciájára van szükség. Ez a megállapítás napjainkban már evidencia, azonban az a feltételezés, hogy a „piac láthatatlan keze” megoldja ezt, tévesnek bizonyult. Ez a Szegedi Tudományegyetemre, mint a regionális tudásközpontra új feladatokat ró. Új kihívást jelent az, hogy az egyetem egyes, a piaci elvárásokhoz közelíthető képzései esetében ez a kongruencia úgy valósuljon meg, hogy a piaci szereplőkkel együttműködésben történjen a fejlesztés, azaz a tananyagok, tantárgyi modulok kidolgozása és fejlesztése. A munkaerő-piaci folyamatokat vizsgáló kutatások adatai szerint a felsőfokú képzésből és a felsőfokú szakképzésből kikerülő frissen végzett szakemberek nem minden tekintetben felelnek meg a munkáltatói elvárásoknak. Jelen kutatásunk célja volt információkat szerezni a szakemberképzés és a munkáltatók elősegítéséhez.
elképzeléseinek
szorosabb
összehangolásának
(kongruenciájának)
A kutatás kérdései azt vizsgálták, milyen erényeket és hiányosságokat látnak a foglalkoztatók a pályakezdő szakemberek felkészültségében és milyen igényeket fogalmaznak meg a szakemberképzés irányában. A kutatócsoport tagjai: Jancsák Csaba kutatásvezető, Kiss Mária Rita, D. Fizel Natasa, Darvai Tibor, Gyöngyösi György Tamás, Polgár Zsuzsanna. Az intézmény részéről a következő képzésvezetőkkel készítettünk feltáró jellegű interjúkat: Balogh László, Benedikt Mihály, Benkő Kiss Árpád, Bíró István, Döbör András, Csallner András Erik, Horváth Zsuzsanna, Kiss Gábor, Kirsch Judit, Solticzky József, Szalma Elemér. Az elemzések empirikus forrásai: A kutatás során 552 munkaerő-piaci szereplővel1 (munkaadóval) készítettünk kérdőíves adatfelvételt a Szegedi Tudományegyetemről kikerülő diplomások felé való elvárásaikról (munkavállalói kompetenciákról), további 79 cég képviselőjével az általános elvárásokon felüli szakmaspecifikus kompetenciákról, és összesen további 51 személlyel (cégvezetővel, HR-essel, személy és munkaügyi kapcsolatokért felelős szakemberrel) specifikált írásbeli vagy szóbeli strukturált interjút készítettünk (ld. 1. táblázat). Az Előkészítő kutatások kutatócsoportjának a fejlesztési programban elfoglalt helyzetét az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra
1
Kutatásunk keretei között a munkaerő-piaci szereplők kifejezést szűkített értelemben használjuk: cégek, vállalkozások képviselőit, tulajdonosait, vezető munkatársait értjük alatta.
2
1. táblázat Interjúalanyaink név Bang Gyula Belák Henriett Besenyei Zsolt Bondár Péter Borbola András Börzsönyi Ádám Csősz László Deme Mihály Domokos Mihály Dorka Péter Galajda Péter Gonda Bence Gosztola Ferenc Gyarmati Gyula Gyenes Péter Halmai István Hargitai Zsolt Homonnai Dániel Horváth Orsolya Joó Bálint Károlyfalvi Zsolt Károlyfalvi Zsolt Kocsis István Koltai Attila Kovács Balázs Kovács Tamás Kovács Tibor Lovászi Péter Mágoriné Valkó Erika Makrai László Matuska Ágnes Mesterházi Imre Nagy József Osvay Károly Papp Attila Perák József Peresztegi Nagy Ákos Posnyák József Prohászka Csaba Puskás Sándor Simó Lajos Sódar István Szabó Gábor Szabó Mihály Szeri István Tóth Bálint Tóth István Tibor Tóth Zsolt Újhelyi Ákos Ungvári Máté
cégnév Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Engedélyeztetési Osztály CAS Software Kft. Pick Zrt. Pillér Kft. MÁV Trakció ELI-HU Nonprofit Kft Gyulai Fém Bútor Zrt. Szeged VSZKI Kosárlabda Sport Kft. (Szeged) Universitas Sport Club (Szeged) SZBK Binga Kreatív Kommunikácós Ügynökség Magyar Telekom Zrt. MÁV Gépészet Nokia Siemens Networks MÁV Zrt. Lufthansa Systems Hungaria Kft. Güttler-Ágh Úszóiskola Dávid Kornél Kosársuli HP Informatikai Kft. Szegedi Sport és Fürdők Kft. Szegedi Sport és Fürdők Kft. Szentesi Vízilabda Egyesület ENTRA-SYS Kft. Magyar Telekom Zrt. Csúcsforma Stúdió Kft. R&R Software Zrt. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Siemens Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Bonafarm Csoport Bonafarm Csoport MÁV Zrt. ELI-HU Nonprofit Kft KÜRT Zrt. Dorsum Zrt. Dávid Kornél Kosársuli MÁV Zrt MÁV Zrt Mol Rt Tatabányai (Carbonex) Kézilabda Klub Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. Móravárosi SzKI Ligetfürdő Kft. Tisza Volán Zrt Microsoft Magyarország Kft. Szegedi Közlekedési Társaság Semilab Zrt Magyar Telekom Zrt. Fit For Your Fitness Kft.
3
Végvári Péter Veprik Róbert Vetési Zsófia Wernsdörfer László Zantleitner Krisztina Zsigovics Lóránd
Binga Kreativ Kommunikációs Ügynökség Szegedi Vadaspart Kft. Magyar Telekom Zrt. Strategon Zrt. Szentesi Vízilabda Egyesület Sport Travel Izometria Kft.
A feltáró jellegű kutatást három céllal folytattuk: 1. a programban szereplő képzések fejlesztéséhez információkat gyűjtsünk a munkaerőpiac általános és konkrét szakmaspecifikus elvárásairól, 2. feltárjuk azt, hogy a piaci szereplők hogyan vélekednek a Szegedi Tudományegyetemmel való oktatási-képzési együttműködés formáiról, 3. célunk volt megtalálni azokat a munkaerő-piaci szereplőket (azon céges szakembereket), akik a piaci elvárások megfogalmazásán túl a képzésfejlesztésbe is bekapcsolhatók.2
A kutatásban vizsgált képzések: 1. Általános rendszergazda 2. Hálózati informatikus 3. Műszaki informatikai mérnökasszisztens 4. Web-programozó 5. Gyakorlati szakoktató 6. Természetvédelmi mérnök 7. Rekreáció 8. Sportszervező 9. Lézertechnika és elektronika szakirány 10. Lézerfizikus szakirány 11. Lézerfizikus szakirányú továbbképzés 12. Közúti járműgépész mérnökasszisztens 13. Közúti közlekedés-szervező mérnökasszisztens 14. Vasúti járműgépész mérnökasszisztens 15. Vasúti közlekedés-szervező 2
A képzésfejlesztésbe való bevonást elfogadó személyeket a kutatási folyamat során, részben a kérdőíves kutatásban e kérdésre adott pozitív válaszok alapján, részben pedig a személyes felkeresések és interjúk alapján választottuk ki, a képzésfejlesztésbe bevonásra javasolt személyek listáját kutatás közben küldtük meg a projektvezetésnek és a fejlesztésbe bevont szakmai partnernek.
4
16. Műszaki szakoktató gépész szakirány 17. Környezetgazdálkodási agrármérnök 18. Élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök A kutatás eredményeként a fenti 18 képzésről elemző tanulmányok születtek, melyekben a szak ismertségét, a képzés munkaerő-piaci helyzetéről való vélekedéseket, a munkaerőpiac által támasztott általános kompetenciákat, a munkaerőpiac által támasztott szakma-specifikus kompetenciákat, és a felsőoktatással való képzési együttműködésről szóló vélekedéseket vizsgáltuk. Ezen összegző tanulmányban a kutatás legfontosabb eredményeit emeljük ki. Mélyebb ismeretszerzésre a szakonkénti elemzéseket javasoljuk.
5
2. A munkaerőpiac vélekedései a fejlesztendő képzések munkaerőpiaci értékéről Kutatásunk első részében a munkaerő-piaci szereplők szubjektív vélekedéseire voltunk kíváncsiak. Azt kutattuk, hogy milyen mentális kép él a programban fejlesztésre kerülő szakokról azon aspektusból, hogy az adott végzettséggel bíró, az egyetemről frissen kikerülő munkavállalók a munkaerő-piacon milyen pozíciót foglalnak el. Az alábbi 2. ábra a megkérdezett 552 munkaerő-piaci szereplő válaszai által kialakult rangsort mutatja be. A szemléletes ábrához néhány magyarázó megjegyzést szükséges tenni. Jelen korunk információs társadalmában természetes, hogy a piac felértékeli az informatikához kötődő szakterületek tudását, ugyanakkor a szűkösség társadalmának dimenziója okán a műszakimérnöki területek dinamikusan emelkedő presztízsű területe az élelmiszerbiztonsággal és -minőséggel, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos szakmai ismereteket (ezt a társadalom kockázati jellege is felerősíti) és az élménytársadalom-dimenzió aspektusából pedig a szabadidő szcenárió, a sport és rekreáció területe, mint a szubjektív életminőséget meghatározó komponens kerül újra az életvilág krédójába. A lézerfizika szakterületének munkaerőpiaci (el)ismertsége kettős, részben a hight-tech minőség nemzetközi szinten is elismert szakmaiságot jelent, részben pedig azt (és véleményünk szerint ez okozza a rangsorban elfoglalt helyet), hogy éppen ezen magas minőség miatt olyannyira specializált tudást jelent, hogy az (általános) munkaerőpiac nem tudja elhelyezni, értékelni. Ez arra is utal, hogy a képzés kimenete hazánkban szűk munkaerő-piaci keresztmetszettel találkozik. A képzés iránti munkaerő-piaci kereslet jelentősen függ a szuperlézer program szegedi jövőjétől. A sorrend végén szereplő, vasúttal kapcsolatos szakmák elismertségében a kötöttpályás közlekedésről annak – és az általa nyújtott szolgáltatásoknak – a legutóbbi 20 évben való folyamatos leromlásáról, permanens reformjáról való vélekedések is tükröződnek.
6
2. ábra Mi a szubjektív véleménye az alább felsorol felsőoktatási oklevél munkaerő-piaci értékéről? (teljes minta, százalékos megoszlások)
38,7
Web-programozó
48,4
9,73,20
Hálózati informatikus
30,6
45,2
0 22,6 1,6
Természetvédelmi mérnök
29,1
50
17,7 3,20
Általános rendszergazda
27,4
45,2
22,6
Gyakorlati szakoktató
51,6
21
Műszaki informatikai mérnökasszisztens
Sportszervező 3,311,3 Lézertechnika és elektronika szakirány 3,2
25,8
37,1
9,7 0
53,2
12,9 4,8
43,5
25,8
Műszaki szakoktató gépész szakirány 1,6 19,4 Közúti járműgépész mérnökasszisztens 1,6 17,7
27,4
14,5
38,7
32,3
0
54,8
21
3,2
48,4
Rekreáció 1,612,9
4,80
41,9
22,6
1,6 0
0 24,4 1,4
48,4
Élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök 11,3 Környezetgazdálkodási agrármérnök 6,5
25,8
21
46,8
11,3
27,4
11,3
Lézerfizikus szakirány 0
24,2
38,7
33,9
3,2
Lézerfizikus szakirányú továbbképzés 0
22,6
41,9
32,3
3,2
Közúti közlekedés-szervező mérnökasszisztens 0 19,4
40,3
Vasúti közlekedés-szervező 011,3 Vasúti járműgépész mérnökasszisztens 011,3 0%
29
37,1
43,5
32,3 20%
11,3 8,1
43,5 40%
60%
12,9 80%
100%
keresett szakemberek lesznek jó eséllyel indulnak a munkaerőpiacon nem nehezebb elhelyezkedniük, mint más diplomával nehéz lesz elhelyezkedni egy ilyen diplomával nagyon nehéz lesz elhelyezkedni egy ilyen diplomával
Elemzésünket úgy is elvégeztük, hogy a munkaerőpiacra való átmenetről való véleményeket újraértékeltük annak tükrében, hogy az adott piaci szereplő a legutóbbi öt évben vett-e fel pályakezdő diplomás szakembert. Tehát azon cégek véleményére voltunk kíváncsiak, akiknek „tes(z)tközeli” tapasztalataik vannak a felsőoktatás világából kikerült szakemberekről. Tettük ezt azért, mert abból indultunk ki, hogy e munkaerő-piaci szereplők mélyebb, árnyaltabb információkkal rendelkezhetnek, azaz ítéletalkotásuk megalapozottabbnak tekinthető. Az így kialakult rangsorból (3. ábra) azt láthatjuk, hogy nagymértékben nem különbözik az általános munkaerőpiac vélekedéseitől, azonban az is látható, hogy a fent
7
kifejtett hazai és globális társadalmi trendek és a munkaerőpiac viszonylatában érvényeseknek tekinthetők. A válaszadók közül 55 személy jelezte, hogy a céghez a legutóbbi öt évben vettek fel friss diplomást – adataink ezen piaci szereplőkre vonatkoznak. Itt a korábbiakkal azonos kép rajzolódott ki előttünk, azzal, hogy a felsorolt képzések közül az első négy helyre a mobilalkalmazás-fejlesztéssel kapcsolatos négy szak került 3. ábra A legutóbbi öt évben frissen végzett diplomásokat alkalmazó cégek értékelése az egyes végzettségek munkaerő-piaci helyzetéről (N=55, százalékos megoszlások, a vízszintes sávokban kiemelve az elemszám)
23
Web-programozó
24
16 14
Hálózati informatikus Általános rendszergazda
28 28
12
Műszaki informatikai mérnökasszisztens
6 Környezetgazdálkodási agrármérnök 3
26
Lézertechnika és elektronika szakirány 2
14
16 Lézerfizikus szakirány 0 13 Lézerfizikus szakirányú továbbképzés 0 12
9
7
14
7 11
19 21
2
20
2 14
23 21 18
2
21
30
9
2
13
26
Gyakorlati szakoktató 0 10
0
11
26 25
Természetvédelmi mérnök 0
3
20
32
8 Rekreáció 1 8
30
8
23
Közúti járműgépész mérnökasszisztens 1
10
6 0
19
7 Műszaki szakoktató gépész szakirány 1 9
Vasúti járműgépész mérnökasszisztens 0 6
01
27
14
Vasúti közlekedés-szervező 0 6
10 12 22
14
Sportszervező 2
Közúti közlekedés-szervező mérnökasszisztens 0
20
14
21
Élelemiszerbiztonsági és -minőségi mérnök
6
16
1 7
23 23
5 8
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % keresett szakemberek lesznek jó eséllyel indulnak a munkaerőpiacon nem nehezebb elhelyezkedniük, mint más diplomával nehéz lesz elhelyezkedni egy ilyen diplomával nagyon nehéz lesz elhelyezkedni egy ilyen diplomával
8
3. Munkaerő-piaci elvárások: általános kompetenciák Munkáltatók (HR-esek, fejvadászok, stb) között, ha feltesszük a kérdést, hogy miképpen, milyen szempontok alapján választanak munkatársakat, akkor a válaszokat úgy összegezhetjük sematikusan, hogy: Olyat, aki 1. el akarja végezni a munkát, 2. el tudja végezni a munkát, és hogy 3. be fog tudni illeszkedni-e a munkatársak közé. Kutatásunkkal célunk az volt, hogy mélyebb ismereteket szerezzünk e sémákról és eredményeinkkel e kérdésben is megalapozzuk a képzésfejlesztést. Kutatásunk e részében a munkaerő-piac általános munkavállalói kompetenciáit vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a munkaerő-piaci szereplők a pályakezdőkkel kapcsolatban milyen elvárásokat fogalmaznak meg. A munkaerőpiac által hatékonyan funkcionálni kívánó munkavállalók felé megfogalmazott követelményeket a következők szerint foglalják össze a kutatók3:
gyors tanulás képessége
információk szelektálásának képesség
jó kérdésfeltevés
helyzetfelismerő képesség
alkalmazkodóképesség Kutatásunk során mélyebb, és az adott képzéshez kapcsolódó cégek szempontjából
specifikusnak tekinthető ismereteket kívántunk szerezni e kérdésben. Tekintettel arra, hogy a munkafeladatok egyre komplexebbé válásának vagyunk tanúi a legutóbbi évtizedben, az árnyaltabb elemzés végett 34 általános kompetenciát, készséget, képességet soroltunk fel ér arra kértük a válaszadókat, hogy egy skála segítségével osztályozzák a saját cégük szempontjából. 552 válaszadó válaszai alapján egy rangsort alakítottunk ki. Adataink alapján tehát a munkaerő-piac az ideális munkavállalótól leginkább a következőket várja el.
3
Clements-Croome, D. [ed.] (2006): Creating the productive workplace. New York: Taylor and Francis; Jóna György: A magyarországi munkaerőpiac és felsőoktatás kongruenciája. In. Krémer András – Matiscsák Attila (2008): Tér és tudás. Egyetemek, mint tudás-, innovációsés regionális központok. Szeged: Belvedere Meridionale; Csernovitz Adél – Szegedi Eszter [szerk.[ (2012): Munkaerőpiac-orientált felsőoktatás. Budapest: Tempus; New skills for new jobs. http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=568 Utolsó letöltés: 2012.06.09.
9
2. táblázat A munkaerő-piaci szereplők általános elvárásai A céghez a jövőben felvételre kerülő frissen végzett felsőfokú végzettségű fiatalok esetében mennyire tartják fontosnak az alábbi jellemzőket, tulajdonságokat? (Teljes minta, N=552)
1. Minőségi munkára törekvés 2. Megfelelő szakmai háttértudás 3. Munkával való azonosulás, munkához való hozzáállás 4. Önálló munkavégzésre való képesség 5. Precizitás 6. Szakmaszeretet 7. Felelősségvállalás 8. Jó munkabíró képesség (kitartás, agilitás, terhelhetőség, túlmunka vállalásának képessége, stressztűrés) 9. Kreativitás, problémamegoldó készség 10. Az adott munkakörhöz kapcsolódó speciális szakmai fortélyok ismerete 11. Lojalitás a munkahelyhez 12. A szakmai ismeretek alkalmazási készsége 13. Az új dolgok iránti fogékonyság 14. Átképezhetőség, tanulékonyság 15. Lényeglátás 16. Számítógépes ismeretek 17. Csapatmunka, munkatársakkal való együtt dolgozás képessége 18. Gyakorlatorientált szemlélet 19. Jó kommunikációs képességek 20. Döntéshozatali képesség 21. Gazdaságossági szemlélet, takarékosság a rendelkezésre álló erőforrásokkal 22. Alkalmazkodóképesség, flexibilitás 23. Kapcsolatteremtő készség 24. Időmenedzsment 25. Szabálytudat, szabálykövetés 26. Jó szervezőkészség 27. Kezdeményezőkészség 28. Nyelvtudás 29. Adatgyűjtés és szelektálás képessége 30. A munkavégzéshez szükséges jogi háttérismeretek 31. Angol nyelv tárgyalási szintű használata 32. Prezentációs jártasság 33. Multikulturális környezethez alkalmazkodás 34. Asszertivitás (konstruktív érdekérvényesítés)
10
nagyon fontos (%) 78,8 76,4 71,2
4
3
2
17,1 3 20,9 1,8 23 5,1
0,7 0,4 0,2
67,5 64,3 61,3 61,2 59,1
27 30,9 27,8 28,4 35,6
5,1 3,9 9,3 9,3 4,9
0,2 0,7 0,4 0,9 0
57,9 57,7
31,6 9,8 30,5 10
0,4 1,4
57 55,6 53,6 53,5 53,2 52,6 51,7
32,8 32 39,1 34,7 36,6 31,1 40,7
8,9 10,1 6,3 10,3 8,9 13,5 7,2
1,1 1,6 0,9 1,1 0,9 1,8 0
51 45,3 45 44,5
29,1 38,9 39,9 41,2
17,6 12,6 13,3 12,9
2,1 2,5 1,4 1,1
44,1 39,5 38,1 37,4 35,5 34,5 31,6 28,3 26,7 24,1 18,5 18 17,3
44,6 39,8 42,6 44 43,5 44,2 38 43,5 32,3 36,3 35,6 44,5 48,3
10,3 15,6 15,4 17,3 16,9 16 20,4 21 30,6 26,7 30,2 26,7 29,5
0,9 4,2 3 0,7 3,7 4,4 6,1 5,6 7,7 8,9 11,7 8,2 4,6
egyáltalán nem fontos (%) 0,2 0,2 0,2 0 0 0,9 0 0,2 0 0,2 0 0,4 0 0,2 0,2 0,7 0,2 0 0,4 0,2 0 0 0,7 0,7 0,4 0,2 0,7 3,7 1,4 2,5 3,9 3,9 2,5 0
Kutatásunk elemző részében a felsorolt 18 képzés viszonylatában továbbelemeztük e preferencia-sorrendet az adott szakhoz kapcsolódó profilú munkaerő-piaci szereplők szempontjából és ennek eredményeként megalkottuk és a tanulmányokban bemutattuk az adott szakra vonatkozó speciális elvárásokat. Az általános munkaerő-piaci elvárásokon felül személyes megkeresések eredményeként kutattuk a szakmaspecifikus elvárásokat, melyeket a képzőhely képviselőivel történt interjúk és adatbekérő lapok alapján állítottunk össze. Elemző tanulmányainkban szakmai területenként kimutattuk a szakmaspecifikus kompetenciák hierarchiáját, a területhez kapcsoló cégek szemszögéből, ezzel segítve a képzésfejlesztés tartalmi elemeinek hangsúlyainak pontos balanszírozását.
11
4. Elképzelések a felsőoktatással való együttműködésről Kutatásunk következő szakaszában azt kívántuk feltárni, hogy a munkaerő-piaci szereplők, hogyan vélekednek a felsőoktatással való együttműködésről és, hogy a képzés szempontjából
milyen
konkrét
együttműködési
módokat
tartanak
hatékonynak,
működőképesnek. Azt céloztuk meg, hogy a munkaerő-piacot általánosan leképező mintánk alkotta képet az adott képzésekkel kialakítandó együttműködésekre is specifikálni tudjuk, ami azt jelentette, hogy az általános jellegű eredményeket mélyfúrás-jellegű ismeretekkel is gazdagítottuk. Kiinduláskor azt feltételeztük, hogy a piac szegmensei (tehát a más-más profilú cégek a tevékenységek speciális jellemzői okán) másként vélekednek a felsőoktatással való együttműködésről. Kérdőívünkben e kérdésnek önálló kérdésblokkot szenteltünk és az egyes válaszadókat a felsorolt együttműködési lehetőségek értékelésére kértük. Ez alapján kialakíthatóvá vált a munkaerő-piaci szereplők preferencia-sorrendje. (3. táblázat) 3. táblázat Együttműködés a felsőoktatással – a munkaerő-piaci szereplők preferencia-sorrendje (Teljes minta, N=552) 1. Gyakornokok fogadása 2. Gyakorlati órák tartása a felsőoktatásban 3. Üzemi körülmények megismertetése 4. Szakmai gyakorlat 5. Projektmunka részfeladatok elvégzése (a hallgatók által) 6. Tervezési feladatok elkészítése (a hallgatók által) 7. Együttműködés tudományos projektek megvalósításában 8. Hallgatók bevonása gyakorlati problémák megoldásába 9. Munkatársak bátorítása felsőfokú végzettség megszerzésére 10. Közös szendvicsképzés kidolgozása és indítása 11. Pályázati együttműködés 12. Munkahelyek részvétele a tananyagfejlesztésben 13. Munkahelyek részvétele a felsőoktatási minőségbiztosításban 14. Munkahelyek részvétele a munkavállalói kompetenciák oktatásában 15. Diplomamunka, szakdolgozat készítés a munkáltatónál 16. A felsőoktatási képzőhellyel közös rendezvények 17. Munkahelyek részvétele a munkavédelmi, balesetvédelmi képzésben
Adatainkból az rajzolódott ki előttünk, hogy a munkaerő-piaci szereplők elsősorban a képzés gyakorlati oldalát erősítenék hozzáadott értékükként. Ezen együttműködési elképzelések pedig a gyakornoki program, gyakorlati képzésben való betanítás, szakmai gyakorlat dimenzióban jelentkeztek a leginkább, és ugyanakkor a hagyományos kapcsolatok (szakdolgozat
készítés,
közös
rendezvények) 12
leértékelődtek,
illetve
átértékelődtek.
Interjúinkból tudjuk, hogy a diplomamunka készítésnek az a módja, amikor maga a cég mondja meg, hogy mi legyen a téma (a szakdolgozat tartalma) és ebben a témában folyik a cégen belüli mentorálás (témavezetés), az érdekes a piaci szereplők számára, azonban ezt már gyakornoki programnak tekintik. Interjúinkból azt is megállapíthattuk, hogy a munkaerő-piaci szereplők motiváltak arra, hogy a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködjenek a szakemberképzésben, mégpedig leginkább úgy, hogy az elméleti/tudományos alapokat várják a felsőoktatástól és a szakmai specifikációt pedig maguk végeznék el. Ez a felsőoktatásnak a munkaerőpiachoz való szorosabb kongruenciáját is jelentheti, bizonyos értelemben újszerű együttműködéseket, például szendvicsképzést, mely a munkaerőpiacon a jól specifikált területeken, a jól konvertálható szakmai végzettségek esetében a munkapiacra való könnyebb átmenet következményével jár, amely ugyanakkor az intézményeket egyfajta elő-szakképzési feladattal látja el.
13
14
