ÚTMUTATÓ A 2001. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101
Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségrôl, a fizetendô járulék mértékérôl stb., a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.), valamint a Tbj. végrehajtására vonatkozó 195/1997. (XI.5.) kormányrendelet (továbbiakban: R.) rendelkezik. A járulékok megfizetésérôl, a bevallás teljesítésérôl az adózás rendjérôl szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) rendelkezik. Ezt a bevallási lapot valamennyi egyéni vállalkozónak ki kell tölteni, így a tevékenységét év közben kezdôknek, valamint annak is, aki az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóévben megszüntette, de az adóéven belül ismételten egyéni vállalkozó tevékenységet kezdett. A bevallási lapot akkor is ki kell tölteni, ha járulékkötelezettsége nem keletkezett. Ebben az esetben a fô (421. és 425.) sorokba nullát (0) kell beírni. A foglalkoztatottakra tekintettel keletkezett járulékkötelezettséget nem itt, hanem a 0107-es bevallásban kell szerepeltetni. Amennyiben Ön a 2001. évben az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette, járulékkötelezettségét a 0171-06-os számú nyomtatványon kellett bevallania!
Ki tekinthetô egyéni vállalkozónak A társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazása szempontjából egyéni vállalkozónak minôsül: – a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezô természetes személy, ideértve az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelôzô jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedônek minôsülô személyt is, – az egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai, szakpszichológusi, magán-állatorvosi, egyéb egészségügyi és szociális, gyógyszerészi magántevékenységet külön jogszabály alapján folytató természetes személy, – az ügyvédi tevékenységet folytató személy, – az egyéni szabadalmi ügyvivô,
– a közjegyzô, – az önálló bírósági végrehajtó. Az Art. alkalmazásában az egyéni vállalkozó magánszemélynek minôsül, ebbôl következik, hogy az egyéni vállalkozó „saját jogú” járulékait – eltérôen az alkalmazott járulékaitól – forintra kerekítve vallja be (fizeti meg). A járulékokat negyedévente, a negyedévet követô hónap 12. napjáig kellett megfizetni. Ez az jelenti, hogy pl. az elsô negyedévi járulékfizetési kötelezettség teljesítésének határideje 2001. április 12-e volt. A 0153-14-es lap kitöltésével állapítható meg az Ön éves járulék kötelezettsége, ezzel kell összevetnie a négy negyedév (2001. április 12., július 12., október 12. és 2002. január 12.) tényleges teljesítéseit és az összehasonlítás eredményeként mutatható ki a még esetleges fizetési kötelezettsége vagy többletteljesítése. Ez a bevallási lap az elôzô évi gyakorlattal megegyezôen határozza meg a járulékok bevallását. A társadalombiztosítási járulékot (31 százalék) meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alapnak (Ny.Alap) járó 20, illetôleg az Egészségbiztosítási Alapnak (E.Alap) járó 11 százalékra. A baleseti járulékot (5 százalék) az E. Alap járulékai között kell bevallani. Hasonlóan elkülönítve kell a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokra vonatkozó bevallásnak is eleget tenni, ezért az Ön által fizetendô, [pl.(8+3%=) 11 százalék] egyéni járulékok egy sorban történô bevallása nem lehetséges. Ezzel a kitöltési útmutatóval nyújtunk segítséget ahhoz, hogy Ön a bevallási lapot az elôírásoknak megfelelôen töltse ki. Olvassa el a kitöltési útmutatóban ismertetett szabályokat, az egyes sorokhoz fûzött magyarázatokat, amelyek segítséget nyújtanak Önnek a negyedéves és az éves kötelezettsége megállapításához.
Általános szabályok Az egyéni vállalkozók a tevékenység végzése szerint három nagy csoportba sorolhatók:
1. Fôfoglalkozásúnak kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót, aki – egyidejûleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban (pl. heti 20 órás foglalkoztatás esetén is),
102 ÚTMUTATÓ A 2001. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ
– nem nappali tagozatos hallgatója közép- vagy felsôfokú oktatási intézménynek, – nem minôsül kiegészítô tevékenységet folytatónak, – az az egyéni vállalkozó, aki egyidejûleg társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozói jogviszonyában minôsül fôfoglalkozásúnak.
hangsúlyozni, hogy a 2001. január havi járulékok megállapításánál nem a 40 000 forintot kell alapul venni, hanem még az elôzô év decemberben hatályban volt minimálbér összegét, vagyis a 25 500 forintot. Február hónaptól már a 40 000 forint alapulvételével kell számolni.
Fôfoglalkozású az egyéni vállalkozó akkor is, ha foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejûleg nem munkaviszonyban történik (megbízási-, felhasználási szerzôdés, vállalkozási jellegû jogviszony, bedolgozó vagy segítô családtag).
A fôfoglalkozású egyéni vállalkozó a járulékalapot képezô jövedelem után 31 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, ebbôl a nyugdíjbiztosítási járulék 20 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék. A társadalombiztosítási járuléknak a minimálbér alapulvételével alsó határa van, de felsô határa nincs.
2. Ún. többes jogviszonyosnak azt az egyéni vállalkozót kell tekinteni, aki a vállalkozás folytatásával egyidejûleg munkaviszonyban is áll és abban foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetôleg egyidejûleg közép- vagy felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejûleg fennálló munkaviszonyokban elôírt munkaidôt össze kell számítani. 3. Kiegészítô tevékenységet folytatónak minôsül az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülô személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A tevékenység végzése szerint sorolja be Önmagát valamelyik számú csoportba és kérjük, hogy ugyanannak a számnak a részletes útmutatóját tanulmányozza! Amennyiben Ön a naptári év folyamán több csoportba is tartozott (pl. augusztus 31-ig fôfoglalkozású, majd szeptember 1-jétôl saját jogú nyugdíjasként kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozó volt), kérjük az Önre vonatkozó csoportok részletes útmutatóját, olvassa el.
1. A fôfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége A fôfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében a járulék alapja a vállalkozói kivét összege, vagy az átalányadó alapját képezô jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelôzô hónap elsô napján érvényes minimális bér. A vállalkozói kivét az az összeg, amelyet a pénztárkönyvében a költségei között elszámolt és a 0153-as személyi jövedelemadó bevallás 9. sor d) oszlopában feltüntetett. Az átalányadó alapja a 0153-02-es bevallás 151. sorában közölt jövedelem. 2001. január 1-jétôl a minimálbér 40 000 forint. Amennyiben az egyéni vállalkozó a járulékokat a minimálbér alapján állapítja meg, fontosnak tartjuk
A fôfoglalkozású egyéni vállalkozó 8 vagy 2 százalékos mértékû nyugdíjjárulékot, és 3 százalékos mértékû egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ha Ön magánnyugdíj-pénztárnak nem tagja, 8 százalékos mértékû nyugdíjjárulékot kell fizetnie. 2 százalék a nyugdíjjárulék mértéke abban az esetben, ha Ön tagja valamelyik magánnyugdíj-pénztárnak. A fôfoglalkozású egyéni vállalkozó nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a társadalombiztosítási járulék alapja után köteles megfizetni azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsô határ, napi összegének naptári évre számított öszszege után kell megfizetni. Felhívjuk figyelmét, hogy 2001. január 1-jétôl a 3 százalék mértékû egészségbiztosítási járuléknak felsô határa nincs! 2001. január 1-jétôl a nyugdíjjárulék-fizetési felsô határ egy naptári napra jutó összege 6 020 forint, tehát 2001. évben – kiesô idô nélkül – 365 x 6 020 = 2 197 300 forint. A járulékfizetési felsô határt évente január 1-jétôl, ha pedig a vállalkozás év közben kezdôdik, a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát, pl. 2001. július 2-án váltotta ki július 2-tôl december 31-ig legfeljebb 183 x 6 020 = 1 101 660 forint után fizet nyugdíjjárulékot. A járulékfizetési felsô határ számításánál mindig a kiesô idô naptári napjainak száma arányában kell a csökkentést elvégezni. Pl. az egyéni vállalkozó 2001. március 2-tôl április 30-ig (60 napra), augusztus 1-tôl 15-ig (15 napra) és december 10-tôl 19-ig (10 napra) összesen 85 napra táppénzben részesült. Az éves járulékfizetési felsô határt (2 197 300 Ft) csökkenteni kell 85 x 6 020 = 511 700 forinttal, tehát legfeljebb 2 197 300 - 511 700 = 1 685 600 forint után kell nyugdíjjárulékot fizetni. Az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj-
ÚTMUTATÓ A 2001. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 103
és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az idôtartamra, melynek tartama alatt: – táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja), – katonai vagy polgári szolgálatot teljesít, – fogva tartott, – külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként megállapodás alapján fizet nyugdíj-biztosítási járulékot, – az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivô, ha kamarai tagságát szünetelteti, – ha az egyéni vállalkozó egyidejûleg munkaviszonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetôleg közép- vagy felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat és keresôképtelen. Ezen idôtartamok naptári napjainak számával a járulékfizetési alsó és felsô határt csökkenteni kell. (Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdôdött, vagy szûnt meg). Pl. vállalkozói kivét után adózó fôfoglalkozású egyéni vállalkozó 2001. február 1-jétôl terhességigyermekágyi segélyben, ennek lejártát követôen gyermekgondozási díjban részesül 2001. december 31-ig. 2001. január hónapra vállalkozói kivét jogcímen 200 000 Ft összeget könyvel le a pénztárkönyvében. A nyugdíjjárulék alapja 2001. évben (január hónapra) legfeljebb 31 x 6020 = 186 620 forint. Természetesen a társadalombiztosítási járulékot (20 és 11%), valamint az egészségbiztosítási járulékot (3%) a teljes összeg (200 000 Ft) után meg kell fizetnie 2001. április 12-ig.
Segédtáblák és magyarázatok a fôfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékának megállapításához Feltéve, hogy Ön fôfoglalkozású egyéni vállalkozó (nem átalányadózó, nem tételes átalányadózó), járulékának alapja a vállalkozói kivét, de legalább a tárgyhónapot megelôzô hónap elsô napján érvényes minimálbér összege. Akkor, ha Ön átalányadózó fôfoglalkozású egyéni vállalkozó, járulékának alapja az átalányadó alapját képezô jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelôzô hónap elsô napján érvényes minimálbér összege. Ha Ön fôfoglalkozású egyéni vállalkozó, minimum járulékfizetési kötelezettsége van akkor is, ha a vállalkozása veszteséges, vagy a kivét 0 (nulla). A járulékokat ez esetben is legalább a tárgyhónapot megelôzô hónap elsô napján érvényes minimálbér összegének a figyelembevételével, annak negyedévre összesített összege után be kell vallani, és meg kell fizetni. A minimálbér alapulvételével valamely hónapra, vagy a hónap egy részére csak akkor nem kötelezett járulékfizetésre, ha a járulékfizetési alsó határt – kiesô idô igazolt távollét miatt – csökkenteni kellett. (A kiesô idôkkel kapcsolatos tájékoztatás a 102. oldalon található.) 2001. január hónapra még 25 500, februártól már 40 000 forint a minimum járulék alap havi összege. Az elsô negyedévre a minimum járulékalap 105 500 forint, a másodiktól a negyedik negyedévig (egyforma) 120 000 forint. Amennyiben a vállalkozói kivét negyedéves összege ennél a minimum összegnél kevesebb, a különbözet után is fennáll a járulékfizetési kötelezettség.
Segédtábla 1. Hónap 1. negyedév
Halmozott kivét
Minimálbér havi
Minimálbér halmozott
5 000
5 000
25 500
25 500
Február
0
5 000
40 000
65 500
105 500
Március
10 000
15 000
40 000
105 500
2. negyedév
Április
0
15 000
40 000
145 500
Május
15 000
30 000
40 000
185 500
120 000
Június
0
30 000
40 000
225 500
3. negyedév
Július
0
30 000
40 000
265 500
Augusztus
0
30 000
40 000
305 500
120 000
Szeptember
0
30 000
40 000
345 500
4. negyedév
Október
0
30 000
40 000
385 500
November
0
30 000
40 000
425 500
December
5 000
35 000
40 000
465 500
120 000
Január
Vállalkozói kivét havi összege
104 ÚTMUTATÓ A 2001. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ
Mint a segédtábla is mutatja, a második negyedév végéig a járulékfizetési kötelezettség minimum alapja 225 500 forint, de az elsô negyedévre e kötelezettségbôl már bevallásra (megfizetésre) került 105 500 forint, így csak a különbözet, 120 000 forint alap után kell a második negyedévben a járulékokat bevallani és megfizetni. A harmadik negyedév végére minimum járulékalap 345 500 forint, de ebbôl a második negyedévig teljesített 225 500 forintot le
kell vonni, a fennmaradó összeg 120 000 forint a harmadik negyedévre a járulék bevallási (megfizetési) kötelezettség. A negyedik negyedév bevallási adatát az eddig levezetettek szerint kell elvégezni. Azt vélelmezve, hogy a vállalkozó egész évben vállalkozói kivétet nem realizált, járulék bevallási kötelezettségét a 2. számú segédtábla szemlélteti.
Segédtábla 2. Hónap 1. negyedév
Vállalkozói kivét havi összege
Halmozott kivét
Minimálbér havi
Minimálbér halmozott
Január
0
0
25 500
25 500
Február
0
0
40 000
65 500
105 500
Március
0
0
40 000
105 500
2. negyedév
Április
0
0
40 000
145 500
Május
0
0
40 000
185 500
120 000
Június
0
0
40 000
225 500
3. negyedév
Július
0
0
40 000
265 500
Augusztus
0
0
40 000
305 500
120 000
Szeptember
0
0
40 000
345 500
4. negyedév
Október
0
0
40 000
385 500
November
0
0
40 000
425 500
December
0
0
40 000
465 500
120 000
Vállalkozói kivét hiányában a negyedévre halmozott minimálbér képezi a járulékok alapját.
táblán olyan példát vezetünk le, amikor az elsô negyedévben a kivét összege meghaladja a minimum kötelezettség összegét.
Nem határozható meg a vállalkozói kivét gyakorisága, de az összege sem, ezért a 3. számú segéd-
Segédtábla 3. Hónap 1. negyedév
Vállalkozói kivét havi összege
Halmozott kivét
Minimálbér havi
Minimálbér halmozott
Január
50 000
50 000
25 500
25 500
Február
50 000
100 000
40 000
65 500
235 500
Március
135 500
235 500
40 000
105 500
2. negyedév
Április
0
235 500
40 000
145 500
Nincs kötelezettség
Május
0
235 500
40 000
185 500
Június
0
235 500
40 000
225 500
3. negyedév
Július
0
235 500
40 000
265 500
Augusztus
0
235 500
40 000
305 500
110 000
Szeptember
0
235 500
40 000
345 500
4. negyedév
Október
0
235 500
40 000
385 500
November
0
235 500
40 000
425 500
December
0
235 500
40 000
465 500
120 000
ÚTMUTATÓ A 2001. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 105
A levezetés elve azonos az 1. számú táblánál ismertetettekkel, de figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy a vállalkozói kivét negyedéves halmozott összege meghaladja nemcsak az elsô, hanem még a második negyedév minimum kötelezettségét is. Fôszabályként, a vállalkozói kivét a járulék alapja, így az elsô negyedév kötelezettsége 235 500 forint. A második negyedév végéig 225 500 forint a minimum járulékalap, de a halmozott kivét ennél 10 000 forinttal több, azonban az egyéni vállalkozó ezt a kötelezettségét már az
elsô negyedévben teljesítette. Így a második negyedévben kötelezettsége nincs. A harmadik negyedév minimum kötelezettsége 345 500,- forint, ebbôl a második negyedévig 235 500,- forint már bevallásra került, ezért a differencia a harmadik negyedév alapja, 110 000 forint. Végül a negyedik negyedév minimum kötelezettségébôl (465 500 forint) kivonva a harmadik negyedév teljesítését (345 500 forintot), jutunk a negyedik negyedév kötelezettségéhez, mely 120 000 forint.
Segédtábla 4. Hónap
Vállalkozói kivét havi összege
Halmozott kivét
Január
0
0
25 500
25 500
Február
0
0
40 000
65 500
105 500
Március
0
0
40 000
105 500
2. negyedév
Április
0
0
0
105 500
0
0
40 000
145 500
0
0
20 000
165 500
1. negyedév
Kiesô idô
04.01-04.30.
Május 06.01-06.15.
Minimálbér havi
Minimálbér halmozott
60 000
Június
3. negyedév
Július
0
0
40 000
205 500
Augusztus
0
0
40 000
245 500
0
0
26 667
272 167
106 670
Szeptember
4. negyedév
Október
0
0
40 000
312 167
November
0
0
40 000
352 167
December
0
0
40 000
392 167
120 000
09.10-09.19.
A járulékalap csökkentésénél a minimálbér tekintetében mindig 30-as osztószámot kell használni. A kiesô napok arányában kell kiszámítani azt az összeget, amely a töredék hónap járulékalapját képezi. Például ha az egyéni vállalkozó február 1-5-ig táppénzben részesült, kiesô idôként 5 naptári napot kell figyelembe venni. A minimum járulékalap úgy számítható ki, ha a minimálbér harmincad részét (1 333,33 Ft) megszorozzuk azoknak a naptári napoknak a számával (februárban 5 naptári nap), amelyekre – táppénz folyósítására tekintettel – az egyéni vállalkozó mentesül a járulék fizetése alól (5 x 1 333,33) = 6 667 forint, 40 000 – 6 667 = 33 333 forint. A 4. számú segédtábla szerint a járulékalap csökkenése áprilisban 30 napi táppénzfolyósítás miatt (1 333,33 x 30) = 40 000 forint, 40 000 - 40 000 = 0 forint, júniusban 15 napi táppénzfolyósítás miatt (15 x 1 333,33) = 20 000 forint, 40 000 - 20 000 = 20 000 forint és szeptemberben 10 napi táppénzfolyósítás miatt (10 x 1 333,33) = 13 333 forint, 40 000 - 13 333 = 26 667 forint. Fontos figyelni arra, hogy csak a tárgyhavi járulékalap megállapításakor kiszámított ösz-
szeg vonatkozásában szabad a kerekítési szabályokat alkalmazni! Azonos a járulékalap és a járulékok kiszámításának módja akkor is, ha pl. az egyéni vállalkozó tevékenységét hó közben kezdte meg. Az éves járulékfizetési felsô határ, havonkénti „göngyölítését”, esetleges csökkentését (pl. táppénz folyósítása miatt) Önnek kell figyelemmel kísérni, hiszen egyéni vállalkozói jogviszonyában kötelezettségét jogszerûen csak így tudja megállapítani.
2. Az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó esetében a járulékalapja a vállalkozói kivét összege, vagy az átalányadó alapja. (Tehát ebben az esetben nincs minimális járulékalap, és ha a vállalkozó a vállalkozásából nem realizál vállalkozói kivétet, akkor járulékfizetési kötelezettsége sincs.) Az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó a
106 ÚTMUTATÓ A 2001. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ
járulékalapot képezô jövedelem után 31 százalékos mértékû társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A társadalombiztosítási járuléknak alsó, illetve felsô határa nincs. Az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a járulékfizetési felsô határ naptári évre számított összege után fizeti meg. A járulékfizetési felsô határ naptári napi összege 6 020 forint, tehát 2001. évben – kiesô idô nélkül – 365 x 6 020 = 2 197 300 forint. Az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó 8 vagy 2 százalékos mértékû nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Ha Ön magánnyugdíj-pénztárnak nem tagja, 8 százalékos mértékû nyugdíjjárulékot kell fizetnie. 2 százalék a nyugdíjjárulék mértéke abban az esetben, ha Ön tagja valamelyik magánnyugdíjpénztárnak. A járulékfizetési felsô határral kapcsolatos részletes tájékoztató a 102. oldalon található! Az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó 3 százalékos mértékû egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Magyarázatok a járulék megállapításához Amennyiben Ön ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó (nem átalányadózó, nem tételes átalányadózó), járulékának alapja csak a tényleges vállalkozói kivét negyedéves összege. Az adott negyedévben pl. összesen 5000 forint (áprilisban 1 000, májusban 3 000, júniusban 1 000 forint) a vállalkozói kivét, ezt az összeget kell bevallania és ezen összeg után kell a járulékot megfizetnie. Akkor, ha Ön átalányadózó ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó, járulékának alapja az átalányadó alapját képezô jövedelem negyedéves összege, és az utána kiszámított járulékokat kell bevallania, valamint megfizetnie. A bevallási lapon minden esetben csak a tényleges járulékalapot képezô jövedelem negyedéves összege után kiszámított kötelezettségét, illetve ha az 0 (nulla), akkor 0-át kell közölnie.
3. A kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége A kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 5 százalékos mértékû baleseti járulék fizetésére kötelezett. A járulék alapja a vállalkozói kivét összege, vagy az átalányadó alapja.
Magyarázatok a baleseti járulék megállapításához Amennyiben Ön kiegészítô tevékenységet folytató, nem átalányadó, nem tételes átalányadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, baleseti járulékként a negyedévre összesített tényleges vállalkozói kivét után kiszámított járulékot kell bevallania. Pl. a vállalkozói kivét 2001. januárban és februárban 0 (nulla), márciusban 5 000 forint volt, az ez után kiszámított összeg 5 százaléka, 250 forint kerül a 428. sor „a” oszlopába. Feltéve, hogy Ön kiegészítô tevékenységet folytató átalányadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, baleseti járulékának alapja az átalányadó alapját képezô jövedelem negyedéves összesített összege, és az ez alapján megállapított baleseti járulékot kell bevallania.
Kitöltési útmutató Ha elolvasta az Önre vonatkozó részletes tájékoztatót, akkor annak figyelembevételével, továbbá a negyedéves befizetések alapját tartalmazó saját nyilvántartása segítségével negyedévente állapítsa meg járulékkötelezettségét.
A fizetendô járulékok fajtája és mértéke A fôfoglalkozású és az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozót terhelô társadalombiztosítási járulék mértéke 31%, melybôl
– a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 20% – az egészségbiztosítási járulék mértéke 11%. A fôfoglalkozású és az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozót terhelô nyugdíjjárulék mértéke – 8%, abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó nem tagja magánnyugdíj-pénztárnak, – 2% akkor, ha az egyéni vállalkozó magánnyugdíjpénztárnak tagja (ez esetben a magánnyugdíjpénztári tagdíj 6%). A fôfoglalkozású egyéni vállalkozót terhelô egészségbiztosítási járulék mértéke 3%. A kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozót terhelô baleseti járulék mértéke 5%. 421. sor: Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletô járulékok összesen Ebbe a sorba a 422. sortól a 424. sorig beírt számok összesített adatát kell feltüntetni. A járulékok együttes összege (20, 8, és 2%) kerülhet ebbe a sorba.
ÚTMUTATÓ A 2001. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 107
Kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozó itt nem közölhet adatot. Számlaszám: 10032000-06056236 APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletô bevételek. 422. sor: Egyéni vállalkozó nyugdíjbiztosítási járuléka (20%) A negyedévre összesített járulékalap után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összege kerül ebbe a sorba. Abban az esetben, ha Ön fôfoglalkozású egyéni vállalkozó és – nem átalányadózó, a járulékfizetési kötelezettségének alapja a vállalkozói kivét, de legalább a tárgyhónapot megelôzô hónap elsô napján érvényes minimálbérnek megfelelô összeg, melyet negyedévre kell összesítenie, – átalányadózó, akkor járulékának alapja az átalányadó alapját képezô jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelôzô hónap elsô napján érvényes minimálbérnek megfelelô összeg negyedévre összesítve. Amennyiben Ön ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó, azaz a vállalkozása mellett egyidejûleg munkaviszonyban áll és a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetôleg közép- vagy felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat – és vállalkozói kivét után adózik, a nyugdíjbiztosítási járulék alapja a vállalkozói kivét tényleges összege negyedévekre összesítve, – és átalányadózó, a nyugdíjbiztosítási járulék alapja a tényleges átalányadó alapját képezô jövedelem havi összege negyedévekre összesítve. 423. sor: Egyéni vállalkozó nyugdíjjáruléka (8%) A 422. sornál ismertetett járulékalap negyedévre összesített adata után kiszámított 8% nyugdíjjárulék összege kerül ebbe a sorba. Magánnyugdíj-pénztár tagjának a nyugdíjjáruléka ide nem írható be, ide kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékát kell beírni. Legyen figyelemmel a járulékfizetési felsô határra is! 424. sor: Egyéni vállalkozó nyugdíjjáruléka (2%) A 422. sornál ismertetett járulékalap negyedévre összesített adata után kiszámított 2% nyugdíjjárulék összege kerül ebbe a sorba. Az az egyéni vállalkozó, aki magánnyugdíj-pénztár tagja, kizárólag ebben a sorban közölheti a nyugdíjjárulék összegét. Kérjük, legyen figyelemmel a járulékfizetési felsô határra is!
425. sor: Egészségbiztosítási Alapot megilletô járulékok összesen Ebbe a sorba a 426-tól 428. sorig beírt számok összesített adatát kell feltüntetni. A járulékok együttes összege 1. csoportba sorolt egyéni vállalkozók esetén 11 + 3%, a 2. csoportba tartozóknál 11%, a 3. csoportba soroltaknál 5% lehet. Számlaszám: 100320000-06056229 APEH Egészségbiztosítási Alapot megilletô bevételek. 426. sor: Egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járuléka (11%) Ebbe a sorba a 422. sornál ismertetett járulékalap után kiszámított 11% összegét kell beírni. 427. sor: Egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járuléka (3%) Feltéve, hogy Ön a 422. sornál ismertetettek valamelyikébe sorolható egyéni vállalkozó, járulékalapja és a kiszámítás módja is megegyezik az ott ismertetettekkel. Amennyiben vállalkozása mellett heti 36 órás munkaviszonyban is áll, illetôleg közép- vagy felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, ebbe a sorba adatot nem írhat be (nem fizet ilyen járulékot)! 428. sor: Kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozó baleseti járuléka (5%) A negyedévre összesített járulékalap után kiszámított 5%-os mértékû baleseti járulék összegét kell ebbe a sorba beírni. A baleseti járulék alapja az egyéni vállalkozói tevékenységbôl származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezô jövedelem negyedévre halmozott összege. Kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kiesô idôvel nem csökkenthet járulékalapot! Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal
108 ÚTMUTATÓ A 2001. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ
0153-14-es melléklet ellenôrzési szempontjai 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194.
[0153-14] [0153-14] [0153-14] [0153-14] [0153-14] [0153-14] [0153-14] [0153-14] [0153-14] [0153-14] [0153-14] [0153-14]
421A=SUM(422A...424A) 421B=SUM(422B...424B) 421C=SUM(422C...424C) 421D=SUM(422D...424D) 421E=SUM(422E...424E) 421E = 421A+421B+421C+421D 425=SUM(426A...428A) 425B=SUM(426B...428B) 425C=SUM(426C...428C) 425D=SUM(426D...428D) 425E=SUM(426E...428E) 425E=425A+425B+425C+425D