AZ EGRESSY BÉNI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK KIVONATA

AZ EGRESSY BÉNI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK KIVONATA

PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézményi adatok:

Intézmény neve:

Egressy Béni Kéttannyelvű Általános Iskola Egressy Béni Bilingual Primary School

Címe:

3200 Gyöngyös, Iskola út. 1. Sz.

Telefonszáma:

37/312-508

Fenntartó:

Gyöngyös-Pálosvörösmart Intézményfenntartó Társulás 3200 Gyöngyös, Fő tér. 13. Sz.

Az iskola beiskolázási körzete:

Gyöngyös város

Intézmény jogállása:

Önálló jogi személy

Gazdálkodása:

Részben önálló gazdálkodó

Alaptevékenysége:

Iskoláskorúak általános iskolai oktatása.

Alapító okirat száma, kelte:

55/1994. (III. 24.)

Módosítva:

56/1996. (III. 07.) 37/1997. (II. 06.) 166/1997. (VIII. 03.) 5/1998. (I. 29.) 268/1999. (XII. 16.) 22/2000. (II. 03.) 120/2001. (VI.21.) 38/2003. (II.27.) 319/2003/ (XII.11.) 65/11/2004. (III.18.) 2/2007. (VI.3.) számú határozatokkal.

2

AZ ISKOLA TÖRTÉNETE

Az intézmény 1966-ban épült, a diákok előtt 1966. szeptember 1-én nyitotta meg kapuit. Az általános iskolai képzés mellett itt kapott helyet a gimnázium négy osztállyal 1970-ig. 1976-tól ének-zene tagozatos osztályok működtek, kórusaink itthon és külföldön jelentős eredményeket értek el. Több alkalommal nyertek arany minősítést a kórusfesztiválokon, szinte minden évben részt vesznek rádiófelvételen. Az 1996/97-es tanévtől emelt szinten oktattuk a matematikát, bevezettük a számítástechnika tanítását a feltételek kialakulása után. A 2004/2005-ös tanévtől kezdődően emelt szintű idegen nyelv oktatása engedélyezett. A sikeres középiskolai továbbtanulás érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a 8. osztályosok felvételi előkészítőjére magyar és matematika tantárgyakból. A természettudományok iránt érdeklődőknek lehetőségük van arra, hogy azon munkacsoport tagjaivá váljanak, akik részt vesznek a környezetvédelmi nemzetközi projektben. Városi, megyei és országos tanulmányi versenyeken elért eredményeink jelentősek, különösen kiemelkedő az ének-zene, idegen nyelv (német) magyar, valamint a vöröskeresztes és elsősegélynyújtó versenyeken nyújtott teljesítmények. Nemzetközi kapcsolataink az énekzene területén alakultak ki, német, francia, holland kórusokkal találkoztunk itthon és külföldön közös hangversenyek alkalmával. A kötelező órákon kívül minden tanuló megtalálja az érdeklődési irányának megfelelő foglalkozást. Az iskola diákjainak életét, szabadidős tevékenységét segíti a könyvtár, szervezi az iskolai Diákönkormányzat.

3

HELYZETELEMZÉS 1./ Személyi feltételek: Dolgozói létszám: 42 fő. Az intézményben 37 fő pedagógus tanít, ebből tartósan távol levő 1 fő. 2000. szeptember 1-től 1 fő szabadidő-szervezőt foglalkoztatunk. A pedagógiai munkát segítő 1 fő könyvtáros és 1 fő GYIV-felelős (félállásban). 3 fő egyetemet, 34 fő főiskolát végzett. Közülük több diplomával rendelkezik 5 fő. Nevelőink szakmailag jól felkészültek, lelkiismeretesen dolgoznak a jövő nemzedékéért. A szakmai munkát a munkaközösségek irányítják. Az intézmény 5 fő technikai dolgozó segítségével működik. Tanulói létszámunk 310 fő. Az elmúlt években jelentősen csökkent a tanulói létszám, a csökkenés az 1. osztályosok beiratkozásánál figyelhető meg. Évente kb. 20 gyermeket íratnak be más iskola első osztályába szűkebb körzetünkből. Felsőbb évfolyamokon kevesebb a mozgás, megfigyelhető, hogy visszajönnek olyan tanulók, akik nem nálunk kezdték meg az első osztályt. Feladatunk, hogy a beiskolázásra nagyobb hangsúlyt kell fektetni, jobban megismertetni iskolánkat a leendő 1 osztályosokkal és szüleikkel. A szakmai munkaközösségek feladata a beiskolázás sikeres előkészítése. A tanulók szociális helyzete az utóbbi években romlott, egyre több az anyagi nehézségekkel küzdő család. Iskolánkban 42 fő sajátos nevelési igényű, 61 fő halmozottan hátrányos helyzetű, 45 fő roma származású fiatal tanul.

Tanulócsoportjaink száma: 1-4. évfolyamon:

8

5-8. évfolyamon:

8

Napközis tanulóink száma: Napközis csoportjaink száma:

105 7

5-8. évfolyamon 1 tanulószobai csoport működik.

4

2./ Tárgyi feltételek:

Az iskola tantermeinek száma 14, rendelkezünk 2 technikai teremmel, 2 számítástechnika teremmel, 1 könyvtárhelyiséggel, 1 tornateremmel, 1 kondicionáló teremmel, egy diák-klub, iskolai galéria; 2 ebédlő helyiséggel. Valamennyi tanulócsoport minden órán megfelelő körülmények között dolgozik. Az iskola épülete 41 éves, állapota erősen leromlott. Az elmúlt években a balesetveszélyes helyeken történt felújítás, de ennek folytatására lenne szükség. a termek berendezésének cseréjére kevés összeg jutott. A tantárgyak oktatásához szükséges alapvető eszközökkel rendelkezünk, melynek jelentős részét sikeres pályázatainkból szereztük be. Az audio-vizuális eszközök tekintetében rendelkezünk 1 videó-kamerával, írásvetítőkkel, lemezjátszóval, kazettás magnókkal. E területen folyamatos felújításra, modernizálásra lenne szükség. Számítógépeink részben korszerűek, részben elavultak. Szép, esztétikus környezetben tanulhatják diákjaink a számítástechnikát. Ilyen esztétikus környezetre lenne szükség minden tanteremben a gyermekek megfelelő környezetkultúrájának kialakításához. A pedagógiai program meghatározott feladatok költségeinek pénzügyi alapjait a fenntartótól kapott támogatásból és az egyéb bevételeinkből kívánjuk megteremteni. Ehhez segítséget nyújtanak a pályázatok, valamint segíti tevékenységeinket a „Test- lélek, értelem” Alapítványunk.

5

INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.

Az intézmény hagyományos kulturális rendezvényei: -

tanévnyitó-, tanévzáró ünnepély,

-

fenyőünnep, karácsonyi hangverseny,

-

megemlékezés október 6., október 23., március 15. nemzeti ünnepeinkről,

-

kulturális bemutató, Egressy-gála.

Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények az alábbiak: -

szaktárgyi versenyek,

-

játékdélutánok,

-

farsang,

-

diáknap,

-

iskolai túra,

-

sportnap, családi nap.

A tanulóknak az iskolában lehetőségük van az iskola faliújságának és a diákújságnak a szerkesztésére. Mindezek a tevékenységek az iskolához tartozás érzését erősítik.

6

AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE Kapcsolattartási formák: Különböző szintű értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok, diáktanácskozások. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők segítségével az intézményvezető fogja össze.

Célja: Az iskolai közösség kialakítása, a problémák megbeszélése, a megoldás együttes megtalálása közös célok érdekében. Ebben segítséget ad a szülői szervezet.

Külső kapcsolataink: Intézményünk rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval. Kapcsolatban állunk a város alsó-és középfokú intézményeivel, a zeneiskolával, és a sportegyesületekkel, a közművelődési és közgyűjteményi intézményekkel. Oktató-nevelő munkánkat segíti a Művelődési Ház, a Mátra Múzeum, a Vachott Sándor Könyvtár, nevelő munkánkat segítik a sportegyesületek. A hátrányos helyzetű családokat patronálja a Máltai Szeretetszolgálat, és az ESZI. A nagy számú roma tanulók érdekében együttműködünk a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. Kulturális programjainkban segítenek a civil szervezetek, alapítványok. A hit-és vallásoktatás tekintetében

együttműködünk

az

egyházakkal.

Kapcsolataink

széleskörűek,

együttműködésben az intézményt az igazgató vagy az általa megbízott pedagógus képviseli.

7

az

AZ ISKOLA ALAPVETŐ CÉLJA

A legfontosabb pedagógiai elvek alapján az Egressy Béni Kéttannyelvű Általános Iskola alapvető, átfogó célkitűzése az iskolai tevékenységek valamennyi területén és szintjén egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló oktatatás nevelés megvalósítása. Ennek megfelelően a pedagógiai programja és helyi tanterve felépítése szempontjából követelmény-központú, pedagógiai koncepciója szerint tanulóközpontú. A program és tantervkészítés filozófiai, társadalom-elméleti és pszichológiai alapjait figyelembe véve egyensúlyba helyezzük a személyiségfejlesztést azokkal a közvetíteni kívánt ismeretekkel, amelyek választ adnak az ezredforduló pedagógiai kihívására. Így a Kerettantervben meghatározott, az iskola egészére kiható közös, általános fejlesztési és az évfolyamonkénti részletes követelményekhez igazodó, a helyi igények és lehetőségek által meghatározott, a tanulói tevékenységet előtérbe helyező pedagógiai programot és helyi tantervet készítettünk. A hazai és nemzetközi pedagógiai folyamatokat egyaránt jellemzi a differenciálódás és az integráció. Ennek megfelelően a közös, rugalmas kompetenciák kialakítása megkívánja a képességek szerinti differenciálódást. Az alaptantervben megjelenített műveltségi területek tantárgyasítása és hazánk hosszú távú nemzetközi törekvései (európai integráció) az integrációs pedagógiai stratégiák alkalmazását teszik szükségessé. A tudás (mint az ismeretek és képességek összessége) megszerzése és hosszú távú, egész életen át tartó kibontakoztatása és alkalmazása meghatározza az iskola átfogó cél-, feladat-és követelmény-rendszerét.

8

A kulcskompetenciák fejlesztése: Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, alkalmazkodáshoz,

a

amelyek

elengedhetetlenek

változások

a

befolyásolásához.

változásokhoz A

való

rugalmas

kulcskompetenciák

azok

a

kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységben. Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg megértése, szövegalkotás). Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint a közvetítés, más kultúrák megismerése, megértése. Matematikai kompetencia: A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai

modellek

alkalmazását

(képletek,

modellek,

struktúrák,

grafikonok,

táblázatok). Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban. Magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 9

Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Tevékenységek: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás: Az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkultúrális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és a szakmai életben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, ismerje meg tágabb környezetét, képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, az élmények és érzések kreatív kifejezésének képességét a művészetek nyelvén a média, az irodalom, a zene, a tánc, a dráma, a bábjáték, a vizuális művészetek, a fotó és a mozgókép segítségével.

10

Nem szakrendszerű oktatás Törvényi háttér: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény17. §: (3)Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének hét-tíz százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. (8) A nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el. Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az első-negyedik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. (128. § (20) bekezdés). A nem szakrendszerű oktatást matematika, magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak esetén alkalmazzuk. A nem szakrendszerű oktatás csoportbontásban történik.

11

A BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ RÉSZCÉLJAI 1-4. évfolyam: Bevezető szakasz (1–2. évfolyam) A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

Kezdő szakasz (3–4. évfolyam) A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése. Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása. A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása. Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 12

AZ ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ RÉSZCÉLJAI 5-8. évfolyam Alapozó szakasz (5–6. évfolyam) Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő- és segítőkészség értékének tudatosítása és fejlesztése. Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerősítése. A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb. A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. A kreativitás fejlesztése. Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. Az

idegen

nyelvtudás

mindennapi

életben

történő

felhasználási

lehetőségeinek

megismertetése. A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése. Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.

13

5-6. évfolyam: Alapozó szakasz: A nem szakrendszerű oktatás időtartama: Az alapozó szakasz kötelező tanórai foglalkozása időkeretének húsz százalékában folyik nem szakrendszerű oktatás a 2008/2009-2010/2011. tanítási évben. - A hagyományos tantárgyak erősítésének szakasza. - A képességek szerinti tudástartalmak és ezek átadásának megvalósítása. - A képességcsoportok közötti átjárhatóság biztosítása. - Tehetségkutatás. 5-6. évfolyam: Alapozó szakasz: Átmeneti évként a 2011-2012. tanévben a 6. évfolyamokban változatlan, 5. évfolyamon a kötelező és nem kötelező óra hét-tíz százalékában nem szakrendszerű oktatás folyik. 2012-2013. tanévtől az 5. és 6. évfolyamokon a kötelező és nem kötelező óra hét-tíz százalékában nem szakrendszerű oktatás folyik.

A nem szakrendszerű oktatás tartalma: Alapkészségek fejlesztése: 

Olvasáskészség (olvasástechnika)



Íráskészség



Elemi számolási készség



Rendszerező képesség



Kombinatív képesség

Kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra: 

az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban,





az információszerzés- és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) a kommunikációs képességek (pl.: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) a szociális kompetenciák fejlesztése,



a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás.



14

A szakaszhatárok elérésének és továbblépésének képzési, pedagógiai feltételei a helyi tantervünkben, arra az életkorra, évfolyamra jelölt minimális követelmények teljesítése. A tanulmányi előmenetel éves tendenciája, a belső és a külső mérések eredményei határozzák meg a képzési szakaszok átlépésekor értékelhető szinteket. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése: A nem szakrendszerű oktatás érintett tantárgyainak körét, a tanórai, tanórán kívüli rendszerben történő foglalkozásokat, azok arányait, a tantárgyfelosztás elkészítése előtt, elsősorban a kompetenciamérések, valamint egyéb mérések eredményei alapján, a nevelőtestület határozza meg. Egyben megállapítja a fejlesztendő területeket is.

Fejlesztő szakasz (7–8. évfolyam) Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán. A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése. A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése. A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése. A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése.

15

Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása. A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra. Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. Az emberiség előtt álló globális problémák megismerése. Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése.

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK

MOTTÓ:

Az iskolai élet középpontjában a gyermek áll, minden vele és érte történik.

Fő célunk a gyermek fejlesztése. Törekszünk arra, hogy a tanítás középpontjában a társadalmilag szükséges ismeretek közös, demokratikus feldolgozása legyen. Célunk az egységes nevelési elvek kialakítása, a rendszeres munkára, tanulásra szoktatás, a rend, a fegyelem, az iskola hagyományainak megőrzése, az iskola vagyonának megóvása, védelme. Olyan tanulókat szeretnénk nevelni, akik tudásukat alkalmazni tudják, az új ismeretekre aktívan reagálnak, sikerrel folytatják középiskolai tanulmányaikat.

16

OKTATÁSI MÓDSZERÜNK A tanítás középpontjában: a gondolkodás-, a készség-és a képességfejlesztés. Célunk, hogy a következetes, logikailag jól felépített órákkal a tanulók a tananyagot az órán sajátítsák el, minél kevesebb időt igényeljen az otthoni tanulás, ne kelljen külön órákra járni tanulóinknak a jó eredmény eléréséhez. Minden tanuló a képességeihez mérten a maximumot tudja nyújtani, ennek érdekében legyen minél több sikerélménye, mely motiválja. A készségtantárgyak felszabadulást, könnyedséget nyújtsanak, esztétikai élményt jelentsenek.

Nevelés, képzés jellege: Társadalomtudományi tantárgyakban: Cél: a közéleti ember, a társadalmi folyamtokban való részvétel képességének kialakítása. A tanítási anyag legyen életközeli. Természettudományi tantárgyakban: Cél: gyakorlati jellegű, a mindennapi életben felhasználható műveltség, tájékozottság kialakítása, a tananyag életközeli legyen- környezeti nevelés. Pedagógiai megközelítésünk: folyamat szemléletű. Társadalomtudományi tantárgyakban: -

a tanuló öntevékenysége, önformálási folyamata jelentős szerepet kap a tanításban a tanári magyarázat mellett, különböző gondolkodási műveletek, technikák megtanítása tevékenykedtetés közben, szöveges értékeléskor a tanulót önmaga képesség- vagy személyiségfejlődéséhez mérjük, folyamatorientáció és tanulóközpontúság jellemzi tanításunkat.

Természettudományi tantárgyakban: -

a hangsúly a tanuló önálló megismerő tevékenységén, a tanulási folyamaton van, célunk a különböző gondolkodási műveletek, technikák megtanítása, tevékenykedtetés közben.

Testi, lelki, egészséget segítő tevékenységeknél: -

önformálás jelentős szerepet kap, a tanulót önmaga személyiségfejlődéséhez mérjük.

17

Egységes alapokra épülő differenciálás: A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamata, tevékenység. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokat emeljük ki: -

Olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnybe, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását és fejlesztését.

-

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.

-

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

-

Az oktatási folyamat tartalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

-

Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásban), a tanulók tevékenységeinek, önállóságainak kezdeményezéseinek, problémamegoldásainak, alkotóképességeinek előtérbe állítása.

-

Differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, szükséges tanári segítés az ellenőrzésben, értékelésben.

-

Feladatokhoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása.

-

Sajátos tanulásszervezési megoldások a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, tanulási problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésében, oktatásában.

-

Tanulásszervezési megoldások a tanulási esélyegyenlőség érdekében.

-

Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása az oktatásban, a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

18

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségeken keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek: 1. Szokások kialakítását célzó beidegző módszerek:

Közvetett módszerek:

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. -

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése:

- Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés. Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákja a nyolcadik évfolyam végén: -

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

-

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

-

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés-és magatartásformákat,

-

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

19

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

A tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

20

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösség fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm- a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró- személyiségének lassú átalakulásától az autonóm- önmagát értékelni és irányítani képes- személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési formák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

21

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLETÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a./ A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b./ A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c./ Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 2. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei: Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. A nevelő-oktató munka feltételeit a következő elvek szerint biztosítjuk: -

kulcskompetenciák

megalapozása,

megszilárdítása

az

1-6.

évfolyamon,

folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain

22

-

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén

-

a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az egyénhez illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása

-

a tehetségjegyek feltárása tanulóinknál, azok fejlesztése tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon

-

adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása

-

egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési, értékelési eljárások alkalmazása

3. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: -

Megemlékezés a nemzeti ünnepekről. Iskolai karácsony. 1. osztályosok avatása Halloween Party Egressy-gála Diáknap 8. osztályosok ballagása.

Diákönkormányzat: A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

Napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik- az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 3-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamokon tanulószoba működik. a tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Az 1-2. évfolyamon az iskolaotthonos oktatási forma biztosítja a tanulók egész napos foglalkoztatását és felügyeletét.

23

Diákétkeztetés: A tanulók (igény szerint) napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára is- igény szerint - ebédet (menzát) vagy háromszori étkezést biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények, és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével-minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Erdei iskola: A nevelési és a tantervei követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

24

Múzeumi, kiállítási, foglalkozás:

könyvtári

és

művészeti

előadáshoz

kapcsolódó

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel, - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Pályázatokkal enyhítjük a szülők anyagi terhét.

Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház-és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények; számítógépek stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

Hit-és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak-az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül- hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

25

BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK A tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink felzárkóztatására a korrepetálási órákon kerül sor. Fontosnak tartjuk ezt alsó tagozatban az alapkészségek elsajátításának folyamatában. A felső tagozatban a tanulószobán kerül sor korrepetálásokra az óraszámok korlátozottsága miatt. A

felzárkóztató

foglalkozások

célja

az

alapképességek

fejlesztése,

a

tantervei

követelményekhez való felzárkóztatás. A tanulási problémákkal küzdő, nehezen nevelhető gyerekek továbbhaladása érdekében kérjük a Nevelési Tanácsadó és a logopédiai ellátás segítségét. Megfigyelhető, hogy a tanulási nehézség és a magatartási probléma gyakran összefüggő dolog. Azért, hogy az iskolai életben valamilyen sikerélményhez jusson a tanuló a szabadon választható órák számában manuális tevékenységet és sportfoglalkozásokat is tervezünk. A tanulók szabadidős tevékenységét az iskolai Diákönkormányzat szervezi. Tagjait a tanulók választják, patronálójuk, pedagógus. Tevékenységi körükbe tartozik a szórakoztató programok (klubdélután, játékdélután, disco, farsang). A közösségi rendezvények személyiségalakító hatása nagy, ezért tartjuk szükségesnek. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. a fiatalok hit-és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. Több hátrányos helyzetű tanulóval foglalkoznak, segítenek a magatartási nehézségek leküzdésében.

26

A

beilleszkedési,

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai

tevékenységek 

szűrés, diagnosztizálás, okfeltárás, fejlesztést támogató eljárások, gyakorlatok, egyéni fejlődési napló



a tanító, tanár és gyógypedagógus állandó munkakapcsolata, értékelő esetmegbeszélés



szoros kapcsolat az óvodával, a nevelési tanácsadóval, a gyógypedagógiai szakszolgálattal, az óvoda-iskola átmenet, szakmai együttműködés



egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,



egyéni, kiscsoportos foglalkozás szervezése, felzárkóztató jellegű korrepetálás,



felzárkóztató foglalkozások,



a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai,



családlátogatások, fogadóórák során személyre szóló segítés, tanácsadás,



szülők és a családok nevelési gondjainak segítése,



szükség esetén az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelőssel, esetleg a Nevelési Tanácsadó segítségét kéri.

A megismerési zavarral küzdő tanulók fejlesztésének módszerei Az iskolánkban sok pszichés funkciójában sérült tanulási és magatartás zavarban szenvedő tanuló tanul, különböző részképesség zavarokat produkálva. Ellátásuk a törvényben meghatározattak szerint folyik. Organikus okokra visszavezethető csoportok

kialakítása,

illetve

organikus

okokra

nem

visszavezethető

csoportok

kialakításával. A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények elsajátításának és képességének deficitjét (olvasás, írás, számolás), valamint az általuk kiváltott magatartási és vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók heti három alkalommal vesznek részképességet, diszlexiát, diszgráfiát, diszkalkuliát javító foglalkozáson. Ez kiscsoportos formában történik. Az elsősöknél diszlexia prevenciót alkalmazunk, a nagyoknál pedig diszlexia reedukációt.

27

A tanórákon a megismerési zavarral küzdő gyerekeket differenciáltan foglalkoztatják pedagógusaink. Fejlesztési tervhez kapcsolódó egyéni haladási tempót biztosítunk. Ezeknek a gyerekeknek az értékelését a pedagógus és a fejlesztő pedagógus közösen végzi. Minden év szeptemberében az óvodából jövő gyerekeket dr. Tímár Éva által szerkesztett tanulási képességet mérő teszttel felmérjük. A mérést a tanév végén ismételjük. A diszlexia veszélyeztetettség fejlesztési programja: 1) Nagymozgás és finommozgások 2) Orientációs készség fejlesztése 3) Vizuális percepció fejlesztése 4) Auditív percepció fejlesztése 5) Vizuális és auditív ingerek összekapcsolása 6) Emlékezet és figyelemfejlesztő gyakorlatok 7) Beszédkészség fejlesztése 8) Betűtanítás akusztikus, motoros és vizuális és taktilis megerősítéssel 9) grafomotoros készség fejlesztése Diszlexia reedukációs program I.

Készségfejlesztés

II.

Olvasás a) Betűtanítás – differenciálás b) Szótagok olvasása c) Szavak olvasása d) Mondatok olvasása e) Szöveg olvasása – szövegértés

A fejlesztő foglalkozásokon Meixner Ildikó diszlexia prevenciós, reedukációs módszerét alkalmazzuk. Pedagógiai alapelvek 1) Aprólékosan felépített fokozatosság elve, beépítve az ismétléseket 2) Hármas asszociáció elve 3) Homogén gátlás megelőzése 4) A gondolkodás merevségének, rigiditásának kikerülése 5) A fejlesztés és a direkt olvasás aránya a tanítási folyamat során fordítottan arányos 6) Elfogadó szeretetteljes környezet kialakítása, pozitív megerősítés 28

Érték: Legfontosabb érték a tolerancia a gyermeki személyiségmásságának elfogadásában és a gyermekszeretet. Az integrált nevelés legfontosabb értéke egymás segítése, tisztelete, elfogadása. A tanulók saját képességeihez mért fejlesztése és értékelése. Cél: -

A megismerési zavarral küzdő gyermekek felzárkóztatása

-

Társadalomba való beilleszkedésre nevelés

-

Személyiség formálása

-

Továbbtanulásra felkészítés

-

A célból adódó feladatok a) A tanulók részképesség zavaraiból adódó hiányosságok kompenzálása. Felzárkóztató programok alkalmazása b) A szociális feladatok pontos lebontása c) A gyermekek személyiségének elfogadása, megsegítése. Olyan belső környezet megteremtése, ahol a családi hátteret kompenzálva tudjuk oldani a szorongást és a tanulót befogadóképessé tesszük a tananyag elsajátítására.

-

Alapvető feladat a differenciált fejlesztés és az inklúzió növelése  testséma biztonságának kialakítása  téri és időbeli relációk  az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt intenzív fejlesztése  kommunikációs készség fejlesztése  a tanulók mindenkori osztályának értő olvasás- íráskészség kialakítása, eszközzé tétele  olvasás, írás készségének folyamatos gondozása  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi órán  számfogalmak kialakítása  az alapműveletek fogalmi kialakítása  segítő környezet  egyéni adottságokhoz mérten felkészítés a továbbtanulásra

29

Értékelésüket a pedagógus és a fejlesztő pedagógus közösen végzi. Fejlesztő terápiák Ahhoz hogy az iskolában történő alapkulturtechnikák elsajátítása zökkenőmentesen menjen végbe a következő terápiákat, alkalmazzuk. -

Sindelar funkciófejlesztő terápia

-

Alapozó terápia

A szociális hátrányok enyhítését az iskolában az alábbi tevékenységi formák segítik! -

felzárkóztató, tehetséggondozó program

-

kapcsolattartás a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálattal

- drog, bűnmegelőző program - pályaorientáció - táborozás, kirándulás- kulturális események - felvilágosítás a szociális juttatásokról - szülői értekezlet - fogadóóra - családlátogatás - értesítés

A HHH-s tanulók képesség-kibontakoztató programja Azok az iskolák, amelyek igénylik képesség kibontakoztató fejlesztéshez kötött normatívákat, munkájukhoz a 11/1994 (VI.8) MKM rendelet és az oktatási miniszter 2007. április 24-én, az OKM honlapon is kiadatott pedagógiai keret rendszert kell alkalmazni. Olyan pedagógiai eszközrendszert kell alkalmazni, amely az együttnevelés pedagógiai erényeit jelentősen növelik. Olyan oktatásszervezési keret, amely lehetőséget biztosít minden HHH-s gyerek képességeinek kibontakoztatásához. A szülőt, családot, mint partnert vonják be az iskolai folyamatokba. Az egyéni fejlesztési terv alapján háromhavonként értékelés történik a szülő a pedagógus és a gyermekvédelmi felelős közreműködésével A következő kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek épülnek be a tanítási órákba

30

Az önálló tanulást segítő fejlesztés 

a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok



az önálló tanulási képességet kialakító programok



a tanulók önálló –életkornak megfelelő- kreatív tevékenységére épülő foglalkozások



tanulási motivációt elősegítő és fenntartó tevékenységek

Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése 

tantárgyi képességfejlesztő programok



kommunikációs képességeket fejlesztő programok



komplex művészeti programok

Szociális kompetenciák fejlesztése 

közösségfejlesztő, közösségépítő programok



mentálhigiénés programok

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 

patrónusi, mentori vagy tutori rendszer működtetése



együttműködés civil programmal



művészeti körök

Műhelymunka – a tanári együttműködés formái 

értékelő esetmegbeszélések



problémamegoldó fórumok



hospitálásra épülő együttműködés

Multikultúrális tartalmak 

multikultúrális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása 

pályaorientáció



továbbtanulásra felkészítő program

31

Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek: A kötelező tanórák mellett a törvény által megengedett keretek között a szabadon felhasználható órák egy része az emelt szintű oktatásra és a csoportbontásokra fordítandók. Az óraszámok korlátozottsága miatt a tanórákon egyre nagyobb szerepet kap a differenciálás. Csoportbontásokat technika és számítástechnika, idegen nyelv tantárgyakból alkalmazunk. A sikeres továbbtanulás érdekében felvételi előkészítőket szervezünk magyar és matematika tantárgyakból a 8. osztályosainknak. Igény esetén szakköri keretben lehetőség van a második idegen nyelv tanulására. A tanulmányi versenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A városi, megyei és országos versenyeket iskolai tanulmányi verseny előzi meg, kivételt képez ez alól az országos levelezős verseny. Tanulóinkat a sikeres szerepléshez szaktanáraink felkészítő munkája segíti. A sportban tehetséges tanulók fejlesztésére szolgál az iskolai sportköri tevékenység.

Gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek: A gyermek-és ifjúságvédelmi munka összefogását a GYIV-felelős végzi. Állandó kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, a napközis nevelőkkel. Figyelemmel kíséri a hátrányos, veszélyeztetett tanulók tanulmányi munkáját, a roma származású tanulók rendszeres iskolába járását. Szükség esetén családlátogatásokat végez a családok segítésére. Állandó kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatallal, véleményezi, továbbítja az étkezési díj-csökkentési kérelmeket. Szervezi az iskola könyv-és ruhagyűjtési akciókat, gondoskodik arról, hogy a rászorulók részesedjenek a gyűjtött tárgyakból. A déli városrész veszélyeztetettsége miatt különösen nagy bűnmegelőzésre. E területen együttműködünk a helyi rendőrséggel.

gondot

fordítunk

a

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: Az indulási hátrányok csökkentését a tapasztalati ismeretszerzés időszakában főként a tevékenységközpontú tanítási stratégia segíti. Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyelőség biztosítása érdekében elsősorban az olvasási és számolási problémák gyors felismerésére és kezelésére van szükség. A tanári órákon kívül alapvető feladat a szülők igényeinek megfelelően az egész napos ellátás (ügyelet, napközi, tanulószoba) és az étkeztetés biztosítása. A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Napközis foglalkozást az 3-4. osztályosoknak szervezünk. A tanulási idő az írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésére, megtanulására szolgál. A szabadidőben sporttevékenységet és manuális tevékenységet végeznek tanulóink.

32

A tanulószoba a 5-8. osztályosok tanulását segíti. Az iskola a szülők igénye szerint étkezést biztosít a tanulóknak. Az étkeztetés az iskola ebédlőjében történik. Az intézmény, melegítő konyhával rendelkezik. A szociális hátrányok enyhítésére étkezési díj-csökkentésben részesülnek az arra rászorulók. A szociális hátrányok csökkentésének érdekében állandó kapcsolatban állunk a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Máltai Szeretetszolgálattal és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Alkalmanként könyv, játék és ruhagyűjtést szervezünk az arra rászorulóknak. A szegény családok megsegítése érdekében segítjük az átmeneti és rendszeres segély kérelmüket, a különböző adományokban való részesülőket. Az intézmény évente pályázik a megsegítésüket szolgáló képesség-kibontakoztató tevékenységre.

A hátrányok enyhítését a következő tevékenységek szolgálják: -

Családlátogatások. Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. Tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek. Étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek. Állandó kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal. Képesség-kibontakoztató foglalkozások.

Egészséges életmódra, családi életre nevelés: „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.”

Erőforrások: Személyi Iskolavezetés:

33

Támogatja a környezeti és egészségnevelési programokat, aktívan részt vesz az egyes programokon. (Hiteles személyiségek az iskola dolgozói és tanulói számára.)

Tanárok: Minden szaktanár belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés, így a tantárgyaikba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Osztályfőnöki munkaközösség: Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Diákönkormányzatot segítő tanár, valamint mentálhigiénés tanár: Lehetőségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére. Iskolaorvos, védőnő: Előadásokat tartanak az egészséges életmódról, környezeti ártalmakról. Adminisztratív dolgozó: Támogatja a tanárok takarékosságban.

munkáját,

részt

vállalhat

a

szelektív

hulladékgyűjtésben,

Technikai dolgozók: Karbantartás, takarítás, szelektív hulladékgyűjtés, „zöldesítés”. Diákok: Tevékenyen részt vesznek az iskola által szervezett programokon (szemléletformálás). Szülők: Előadások tartása, tevékenyen részt vesznek az egyes programokon, esetleg gazdagítják a szemléltető eszköztárat. Külső erőforrások: Erdészeti Szakközépiskola, Múzeum, Művelődési Ház, ÁNTSZ, Rendőrség, Vöröskereszt, Főiskola.

34

ALAPELVEK, CÉLOK Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok: Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben. -

Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés. A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. A teste-lelki egészség megőrzése.

Az iskola hitvallása. A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.

Hosszú távú pedagógiai célok: -

az általános célokra vonatkozó érték-és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, érzelmi és értelmi környezeti nevelés, tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, tolerancia kialakítása, a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, az állampolgári -egyéb közösségi- felelősség felébresztése, az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása, ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát, helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás, a családi életre nevelés fejlesztése, az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.

35

Kulcsszavak: -

szeretet, tisztelet, megbecsülés, harmónia, mértékletesség, takarékosság, alázat, esztétika, empátia, segítőkészség, tolerancia, együttműködés, kölcsönhatás, felelősség, ökológiai fenntarthatóság, mérték és mértéktartás, öröm, vidámság, szelídség.

36

KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK -

természeti -épített- szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztés, helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, energiatakarékosság, helyi védettség stb.), lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai), hagyományok védelme: család-iskola-település-nemzet szinteken, azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken, a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése.

Rövid távú célok

Feladatok

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés, valamennyi területén jelenjen meg!

A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.

Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket!

Projektek kidolgozása (pl. „Belefulladunk a hulladékba!” „Egy pohárvíz.” „Védeni kell!”)

A pedagógusok, a felnőtt Képzések, továbbképzések, dolgozók és a szülők szülői értekezletek tartása az személyes példájukkal adott témában. legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!

Az iskola tisztaságának Tisztasági őrjárat szervezése javítása, a szemét (diákönkormányzat). mennyiségének csökkentése. Szelektív hulladékgyűjtés – egyelőre csak a papír folyamatos gyűjtése, tárolásának és elszállításának megszervezése. A helyes 37

Sikerkritériumok Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: - átdolgozott tanmenetek; - több környezeti nevelési tartalom a tanórákon; változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek. A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben, a gyerekek örömmel készülnek a következő projektre. A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képes minél környezetkímélőbb legyen a program. Javul az iskola tisztasága. A tanulók és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot. Csökken az elszállított szemét mennyisége. Kevesebb a csomagolási hulladék a

vásárlói szokások kialakítása. Takarékoskodás a vízzel és a Rendszeres, majd villannyal. alkalmankénti ellenőrzések. Mérések, számítások, következtetése – és ezek közlése az iskolaújság „zöld” rovatában.

Részvétel az Oktatóközpont A tanulók ismerjék meg programjain, pályázatain; a szűkebb környezetüket, lássák természetben, környezetben az értékeket, problémákat, végzett szemlélődés, ápolják a hagyományokat! vizsgálódás, kutatómunka, kiállítások, vetélkedők, előadások szervezése a „Jeles napokra”.

Legyenek környezetük, védelmezői!

szemetesekben. Nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok. Észrevehetően csökken az iskola víz-és villanyszámláján szereplő összeg.

Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja. Az Oktatóközpont rendezvényein egyre többet érdeklődnek, tudnak a helyi környezetről, és ezt a többieknek is szívesen elmondják. Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon egyre többször téma a szülőföld értékei. a tanuló kötődik környezete egy darabkájához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát. Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselőadást, „sürög-forog” a könyvtárban, ír cikkeket, tudja használni a szakirodalmat. Szép eredményeket érünk el különböző versenyeken.

a

tanulók „Örökbefogadási” akciók: szülőföldjük egy-egy fát, területet, szobrot, patakszakaszt, állatkerti állatot stb., amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák. Faültetés, téli madáretetés. „Zöld sarok” kialakítása az Fejlesszük a tanulók iskolai könyvtárban, problémamegoldó szakkönyvek, folyóiratok, gondolkodásmódját, az önálló videó-anyag és CD-k ismeretszerzés képességét- beszerzése. Internetmegalapozva az élethosszig hozzáférés biztosítása. tartó tanulást! Iskolaújságban „zöld” rovat nyitása. Iskolabüfé Egészséges ételek, italok, A gyerekek és felnőttek gyümölcslevek, teák törekednek az egészséges gyümölcsök. táplálkozásra. -

legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése,

-

az

egészségre

káros

szokások

megismertetése,

38

biológiai-élettani-pszichés

összetevőinek

-

mindennapi testedzés: -

testnevelésórák, tömegsport,

-

napközis szabadidő, óraközi szünetek, uszodai programok, túrák, versenyek, családi nap.

39

TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK Tanórai keretek: -

tantárgyakba beépítve, erdei iskola, tanulmányi kirándulás, sportnap, egészségtan modul (8.) osztályfőnöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák, testnevelés.

Magyar nyelv és irodalom: A tanulók: - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, - ismerjék meg közvetlen természetes-és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket), - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását, - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre, - erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük, - tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére, - sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit. A tanulókban: - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség, - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet-és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával, - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.

Történelem: A tanulók: - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, - legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül, - érték meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

40

Hon és népismeret: A tanulók: -

ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit, ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök).

Idegen nyelv: A tanulók: -

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével, legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit, legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni, állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön.

A tanulókban: -

alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben, fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Matematika: A tanulók: -

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön, tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, legyenek képesek reális becslésekre, tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

41

A tanulókban: - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Környezetismeret: A tanulók: - ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal, - ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében, - ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit.

Természetismeret: A tanulók: - váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére, - a megismerés komplexitása, (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll), - természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása, - környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése, - ökológiai szemlélet fejlesztése, - helyes környezeti attitűdök fejlesztése, - magatartás fejlesztése, - értékrend alakítása, - környezettudat fejlesztése, - felelősségérzet fejlesztése, - környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása.

Fizika: A tanulók: - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségei, - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, - ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá, - ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat.

42

Kémia: A tanulók: -

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére, ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától, értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Földrajz: A tanulók: -

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket, értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.

A tanulókban: -

a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igénye, alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére, fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség.

Biológia: A tanulók: -

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet,

43

-

ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően, ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

A tanulókban: -

alakuljon ki ökológiai szemléletmód, alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség.

Egészségtan: A tanulók: -

ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait, sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat, ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében.

A tanulókat: -

ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására, segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában, segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében.

Ének-zene: A tanulók: -

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Rajz és vizuális kultúra: A tanulók: -

ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát, ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,

44

-

ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, ismerjék a természetes alapanyagok használatát, legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak, legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési témaköröknek megfelelően, elemezni, legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően, ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését, tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerint formatervezésre, kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

Technika és életvitel: A tanulók: -

ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket, ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat, és azok megelőzésének módjait, értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást, ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit, ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat, ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit, sajátítsák el az egészséges táplálkozás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit.

A tanulókban: -

alakuljon ki az egészséges életmód iránti igénye, a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság, alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás.

Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat): A tanulók: -

legyenek képesek az Interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket,

45

-

használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembe vevő szimulációkat és statisztikai teszteket, rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen, szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket, ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait, váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások), legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével, a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag-és energiatakarékos alkalmazás feltételeit.

Testnevelés: A tanulók: -

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket, győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve, legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek, sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat.

A tanulókban: -

tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását, alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására, segítse az egészsége napi-heti-évszakos életritmus kialakulását.

Osztályfőnöki munkaközösség: 5-6. osztály: -

Emberi tulajdonságok. Milyenek az emberek? az egyén és más emberek kapcsolata. Az ember célja a boldogság. Egészséges életmód. Az ember tevékenysége, munkája. (hanyagság, nemtörődömség) Környezetvédelem. Az ember káros és hasznos természetalakító tevékenysége.

46

-

Önfegyelem és az akarat szerep életünkben. Milyen szerepe van ennek a környezetvédelemben? A kulturált ember magatartásának jellemzői. Nem élünk függetlenül sem egymástól, sem a természettő. Alkalmazkodóképesség fontossága. Egészséges életmód. Helytelen szokások. Kikapcsolódás. Otthonunk, iskolánk, környezetünk tisztasága. Környezetvédelem: az ember egészségének fennmaradásának feltétele.

7-8. osztály: -

-

Önkritika szerepe. Személyiségünk. Fejlesztésében a legnagyobb szerepet magunk játsszuk. Igényesség környezetünkkel szemben. Példaképek: Tudások, történelmi személyiségek élete, munkássága. (Természettel foglalkozók: Hermann Ottó, Széchenyi). Megfelelő kommunikációs készség kialakítása. Egészsége életvitel: táplálkozás, ki a természetbe, tisztaság, környezetünk szépítése. Vízszennyezésről. folyóink, tavaink. Helyi kezdeményezések a környezetvédelem érdekében. szelektív hulladékgyűjtés, nem szemetelünk.

Tanórán kívüli lehetőségek: -

-

táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, kézműves foglalkozások, kiállítások: természetes alapanyagú tárgyakból. pályázatok, iskolaújság készítése, a környezet-és egészségvédelem jeles napjai: - Madarak és fák napja. - Víz világnapja. - Föld Napja. - AIDS elleni Világnap - Dohánymentes Világnap - Takarítási Világnap rendezvényeken való részvétel, megemlékezés iskolai keretben. versenyek: elsősegélynyújtó, egészségnevelési, sport stb. látogatás: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park iskolazöldítés: virágos folyosók, tantermek, szakkörök.

47

Módszerek: -

játékok: kapcsolatteremtést segítő, bizalomerősítő, szituációs, memóriafejlesztő, érzékelést fejlesztő, kreatív tevékenység: természetvédelem, tisztasági-verseny, közösségépítés: csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében, művészeti kifejezés: rajz, kézműves foglalkozások.

Mentálhigiénés csoport: Iskolánkban megalakult egy mentálhigiénés csoport. Tagjai: -

fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, könyvtáros-drogkoordinátor, GYIV-felelős, egészségfejlesztő mentálhigiénikus.

A csoport tagjainak feladata a gyermekek testi egészsége mellett, lelki egyészségük megóvása. Ezt elősegítik a különböző foglalkozások, ahol a fentebb említett módszereket alkalmazzuk. Megtanítjuk őket az egészséges táplálkozás, egészséges életmód iránti igény kielégítésére, a veszélyhelyzetek felismerésére, kivédésére, társas kapcsolatok kialakítására, őszinte véleménynyilvánításra, helyes viselkedésre, az egymás iránti odafigyelésre stb. Taneszközök: Szükséges lenne a tantermekben TV, videó, magnó, esztétikus dekorációk, (falitáblák, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek, videó-kazetták, filmek, hangkazetták). Szemléltető anyagok, jól felszerelt tankonyha, még egy klub-szoba. Pályaorientáció: A középiskolai követelmények szilárd alapismereteket igényelnek. Az általános iskolai tanulmányok befejezése után képessé kell tanulóinknak válni a magasabb rendű összefüggések megismerésére és megértésére, az önképzésre. A pályaválasztási felelős segíti a továbbtanulás irányának kiválasztásában diákjainkat. Az iskola által rendezett fórumon a középiskolák vezetői tájékoztatják a szülőket az iskolák adta lehetőségekről. Szorgalmazzuk a középiskolák által meghirdetett felvételi előkészítőket. A tanulóknak életkoruknak megfelelően átfogó képet kell nyújtani a munka világáról, fontos a lehetőségek és vágyak összehangolása, a reális középiskola kiválasztása. Ehhez segítségül hívjuk a Megyei Pedagógiai Intézetet.

48

A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere: A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

Ellenőrzés: 1./ Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. 2./ Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente - az iskolai munkaterv részeként - összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 3./ A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a./ Pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők. b./ Tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. 4./ A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a./ A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: - A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. - A szülőkkel való kapcsolattartásra. - A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: - A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. - A tanítási óra felépítése és szervezése. - A tanítási órán alkalmazott módszerek. - A tanulók ellenőrzése, értékelése. - A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. - Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.

49

-

A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.

b./ A tanulók iskolai munkáján belül: -

A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.

5./ A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított, - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. 6./ A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. 7./ Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a./ A Pedagógusok körében: - Az iskolai klíma vizsgálata. (Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) Felelős: igazgató. - SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. (Kétévente) Felelős: igazgató. - A pedagógusok értékorientációs vizsgálata. (Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén.) Felelős: igazgató. b./ A szülők körében: - A szülői elégedettség mérése: -

Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülői értekezletén.) Felelős: osztályfőnök.

-

Kérdőíves módszerrel a 2., a 4., a 6. és a 8. évfolyamon (Háromévente). Felelős: igazgató.

50

Alapvető feladataink: Az összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre emelése: -

numerikus műveletek (számolás), logikus gondolkodás, helyesírás, értő, néma olvasás, hangos olvasás, szövegalkotás: írásban és szóban.

A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek: A vizsgák helye az iskola, ideje minden tanév június, illetve augusztus hónapjában. Az osztályozó vizsga: A szóbeli, írásbeli és gyakorlati vizsga anyaga kiterjed a tantervben szereplő minden tantárgyra, a következő kitétellel: -

sok mulasztás miatt osztályozó vizsgát tevő tanuló felmentést kap készség tantárgyból, és számítástechnikából. szóbeli és írásbeli vizsgát kell tenni a következő tantárgyakból: magyar, matematika, fizika, kémia, idegen nyelv. szóbeli vizsgát kell tenni a következő tantárgyakból: természetismeret, biológia, földrajz, történelem.

Az írásbeli dolgozatot a szóbeli vizsga előtt értékelni kell. Amennyiben az eredménytelen, a szóbeli vizsgán alaposabban kell megvizsgálni a tanuló tudását. A javítóvizsga: Helyének és idejének kijelölése megegyezik az osztályozó vizsgánál leírtakkal. -

Javítóvizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll. Irányadó az osztályozó vizsgánál meghatározottak. Javítóvizsgán a feladatokat előre ki kell adni, hogy felkészülésre megfelelő idő álljon a tanuló rendelkezésére. Az a tanuló, aki első feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kaphat, további felkészülési idővel.

Az osztályozó és javítóvizsga eredményének kihirdetése a bizonyítvány kiadásával történik. Ha a tanuló osztályozó, vagy a javítóvizsgán nem jelenik meg betegség miatt és azt a vizsga előtt, vagy a vizsga napján bejelenti, orvosi igazolással igazolja, az igazgató új napot jelölhet ki. Amennyiben a tanuló iskolát változtat, a javítóvizsgát leteheti az új iskolánál is, amennyiben annak vezetése ezzel egyetért.

51

A tanulók jutalmazásának elvei: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat és példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez – az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. az intézmény jutalmazza a városi szintű különböző versenyek I-III., a megyei versenyek I-IV., az országos versenyek I-X. helyezettjeit. Jutalmazás formái: Tanulóközösségi, szaktanári, napközis vezetői, osztályfőnöki, igazgatói és nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után, az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye- tanulmányi versenyek győztesei, jó tanuló, jó sportoló, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka- jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök írásban terjeszti elő a tanulót az igazgató helyettesnél - a tanulóközösség, a szaktanárok, napközi vezető javaslata alapján a jutalmazást a nevelőtestület dönti el az osztályozóértekezleten. A közösség jutalmazása: A Diákönkormányzat folyamatosan értékeli az osztályok magatartását a magatartási füzetben. Jutalom: tárgyjutalom. A tanulók egyéni jutalmazásának fokozatai: -

Szóbeli dicséret az osztály előtt a tanuló aktív közösségi, illetve tanulmányi munkájáért. Osztályfőnöki dicséret az osztály előtt példaként állítva, az osztálynaplóba és ellenőrzőbe bejegyezve. Dicséret a tanulóközösség előtt az alkalmankénti értékeléskor. Igazgatói dicséret kiemelkedő közösségi, tanulmányi munkáért, mely osztálya, iskolája hírnevét növeli, erről a szülőket is értesítve. Nevelőtestületi dicséret huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény, segítőkészség esetén, bejegyezve félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba.

Fegyelmi intézkedések: „Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető”. A Közoktatási Törvény 76. és 77. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ennek alapján a fegyelmi büntetés lehet: - megrovás,

52

-

szigorú megrovás,

-

meghatározott kedvezmények megvonása.

-

áthelyezés másik osztályba,

-

áthelyezés másik iskolába.

A felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A tanulót helytelen magatartás, kötelesség elmulasztása esetén a tanító, a tanár, az osztályfőnök, az igazgató figyelmezteti. -

Szóbeli figyelmeztetés fegyelmezetlenség, kötelességmulasztás esetén.

-

Osztályfőnöki figyelmeztetés, írásban, a szóbeli figyelmeztetés után.

-

Osztályfőnöki intést kap az a tanuló, aki a házirend bármely pontját megsérti. A szülőkkel is tudatva, bejegyezve az ellenőrzőbe.

-

Osztályfőnöki megrovást az a tanuló kap, aki súlyosan sérti a házirend bármely pontját, bejegyezve az osztálynaplóba és a szülőkkel tudatva.

-

Igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás az iskolaközösség érdekeit különösen sértő, kirívó magatartás, kötelesség nem teljesítése miatt.

-

Nevelőtestület előtti megrovás, súlyosabb esetben szülő jelenlétében, tájékoztatva erről az iskola közösséget.

-

Párhuzamos osztályba helyezés, ha a nevelőtestület indokoltnak látja. Erről értesítés megküldése a szülőknek.

-

Kivételesen indokolt esetben más iskolába áthelyezhető.

53

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS Intézményünk a Belső Gondozás Rendszerét, mint az intézményi szintű minőségfejlesztés egy lehetséges modelljét választotta.

Kiindulópont: Az iskolai eredmények minősége osztálytermi folyamatok során dől el.

Következtetés: A tanárt kell segíteni abban, hogy szemléletében, munkamódszerében, tanítási eszközrendszerében az eredmények hagyományos regisztrációján túljusson, és képes legyen az adatok elemzése nyomán fejlesztési terv készítésére, kivitelezésre, értékelésére, azért, hogy a tanórai munka minőségét folyamatosan biztosítani tudja.

Jellemzője: Az egyes tanár, az egyes tanuló, az egyes tanóra szintjén túl az osztály illetve iskolaszintű biztosítás is szükséges, melynek fő jellemzője a koordináció és a tervszerű fejlesztés. Ezt az úgynevezett belső gondozó végzi, aki az iskolai vezetői team tagja.

Végső célja: Intézményi, osztály és egyéni szinten rendelkezzen az iskola megfelelő információkkal a tanulók tanulási, szocio-emocionális fejlődéséről, és ezek alapján képes legyen az intézmény és a nevelőtestület a fejlesztés érdekében folyamatosan végzett tervszerű és koordinált cselekvésre.

Tanulás és belső gondozás: Mind a team, mind a belső gondozó képzésben részesülhet a belső gondozási rendszer kialakítása során. A team számára – a team munkájára irányuló- tanulmányi napokat iktatunk be. A belső gondozó számára hosszabb speciális feladatra irányított kurzusok vannak. A következőkben ezeket továbbfejlesztik. A belsőgondozónak egy sor olyan képességekkel kell rendelkeznie, melyek az iskolai belső gondozás bevezetését és továbbfejlesztését lehetővé teszik. Ezen képességek a következők: -

belső gondozási rendszer kialakítása, párbeszéd folytatása a kollégákkal, a csoport és tanulói megbeszélések vezetése, tervszerű gondolkodás és cselekvés, 54

-

segítő kérdések feltevése orthopedagógiai és orthodidaktikai keretekben: ez azt jelenti, legyenek ismeretei a tanítási és magatartási problémákról.

A belső gondozó feladatai: -

A csoport és tanulói megbeszélések megszervezése. Ezen megbeszélések levezetése. A tanulói teljesítmények követési rendszerének kialakítása. A tanulói teljesítmények követési rendszerének kiviteleztetése a csoportvezető tanárokkal. A csoportvezető tanárok segítése a tesztelések és megfigyelések elemzésekor. A csoportvezető tanárok segítése a csoportterv készítésekor. A csoportvezető tanárok segítése az (egyéni fejlesztési terv készítésekor. A pedagógiai és didaktikai team-összejövetelek előkészítése. A team-összejövetelek tervezése. A diagnosztizáló és kompenzáló eljárások létrehozása és karbantartása.

A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségnek ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten. az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás: Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 55

Szülői értekezlet. Feladata: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása, az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

Fogadó óra: Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő hasznos eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

56

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. - Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. - a gyermek lakcímbejelentő lapja. 3. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott „Értesítés iskolaváltoztatásról” lapot. 4. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

57

A tanuló átvételekor az Oktatási Törvény 70. § (3.) bekezdése alapján kérjük a szöveges értékelés osztályzatokra való átváltását az átadó iskolától.

A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A második évfolyamtól évismétlésre kötelezett, ha nem teljesítette sikeresen az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a nevelő testület engedélye alapján – ha arra érdemesnek ítélik javítóvizsgát tehet. Négy vagy több tantárgy esetében szerzett elégtelen osztályzatok miatt, az évfolyamot ismételni köteles. 5. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; - magántanuló volt. 6. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. 7. Az emelt szintű oktatásra történő besorolás feltételei: Az emelt szintű idegen nyelvi előképzést már a 3. osztályban (heti 3 órában, évi 111 órában) megkezdjük. Ekkor alakulnak ki a csoportok. Az ide besorolt tanulók már egy orientációs szakaszba kerülnek. A 4. osztályban folytatják együtt munkájukat (heti 3 órában, évi 111 órában). Ezért ez a csoport már speciális nyelvi szakaszban tevékenykedik. Mindennek folytatásaként az 5. osztályos nyelvi csoport illetve osztály egészen a 8. évfolyamig már együtt részesül emelt szintű képzésben (heti 5 órában, évi 185 órában).

58

A nyelvi orientációs csoportba kerülés módjai: A 2. évfolyam végén az osztályban tanító pedagógus, a leendő nyelvtanár és az iskola igazgatója a felmérések alapján dönt a tanulók felvételéről a megfelelő tanulócsoportba. A felmérések alapvetően anyanyelvi készségeket, képességeket, kifejezőkészséget, logikai képességeket, valamint a tanulók teherbíró képességét is mérik. A felmérést az alsó tagozatos munkaközösség e feladattal megbízott tagjai, a minőségbiztosítási szakember és a nyelvi munkaközösség állítja össze, íratja meg és értékeli. A felmérések eredménye mellett fontosnak ítéljük a tanulók tanulmányi átlag eredményeit is. Szülői értekezleten az eredményről tájékoztatjuk a szülőket, akik írásban nyilatkozatot tesznek arról, hogy elfogadják az orientációs nyelvi képzésben való részvétel feltételeit. A már megkezdett idegen nyelvi tanulmányok emelt szinten történő folytatása csak különbözeti vizsga letételével lehetséges (más intézményből illetve normál haladási ütemű csoportból jelentkező gyermek esetén)! A különbözeti vizsga anyagát a munkaközösség állítja össze, a munkaközösség-vezető hagyja jóvá. A vizsgáztatást legalább 2 szaktanár végzi, mely írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsga eredményétől függően a tanuló átvételéről a szaktanárok javaslata alapján az igazgató dönt. Az osztályba történő felvétel rendjéről és az ott folyó munkáról minden év március 15. napjáig a szülők részletes értesítést kapnak. Ez tartalmazza: -

A felvételi rendjét, A felvételi írásbeli és szóbeli anyagát, Az értékelésre vonatkozó szabályokat, Felvétel esetén az emeltszintű oktatásban szükséges követelményeket. Kiemelten a minimum követelményekre. A kikerülésre vonatkozó döntéshozatalt megelőző teljesítmény mérés rendszerét. A másik csoportba történő áthelyezés módját.

A beiskolázáshoz szükséges felmérések lebonyolításának módja. A felmérések területei. Iskolánk minőségbiztosítási rendszere nagy hangsúlyt fektet a tanulók képességeinek és tudásának rendszeres ellenőrzésére. Ezeket az ellenőrzéseket feladatlapokkal, tesztekkel végezzük. A mérésekben iskolánk minden tanulója részt vesz. Minden osztályban azonos feladatokat oldanak meg, azonos időpontban. A mérések eredményét az iskola belső gondozója összegzi, elvégzi az értékelést. Ezért választottuk ezt a lehetőséget, hogy a második osztály végén a mérések eredménye alapján történjen az angol és a német tagozatra való besorolás. A mérések a következők: -

Tímár-féle képesség mérés I. II. 1. osztály végén kimeneti mérés: matematika, írás-helyesírás, szövegértés 2. osztály bemeneti mérés: matematika, írás-helyesírás, szövegértés 2. osztály évközi mérés: (november) matematika, nyelvtan-helyesírás, szövegértés 2. osztály félévi mérés: matematika, nyelvtan-helyesírás, szövegértés

59

A mérések eredményeit minden tanulónál kiértékeljük. A kapott eredmények alapján választjuk ki az orientációs csoportban tanulókat. A csoportba bekerülés feltételeként az összes mérés átlagaként kapott eredményt vesszük figyelembe. A bekerüléshez szükséges átlag: 70%, illetve teljesítmény alapján történő rangsor. Ez alatt nem kerülhet be tanuló a csoportba. Emelt szintű idegen nyelvi képzési csoportból, normál haladási ütemű csoportba kerülés feltételei. Az emeltszintű idegen-nyelvi csoportból normál haladási ütemű csoportba kerül át az a tanuló, aki az emeltszintű oktatás követelményeinek nem vagy csak nehézségek árán tud megfelelni (érdemjegye elégséges), s más tantárgyból is csak nehezen, gyengén teljesít. A normál haladási ütemű csoportba való áthelyezésről az idegen nyelvi munkaközösség javaslata alapján az osztályfőnökök véleményének (esetleg a gyermeket tanító más tanár véleménye is kikérhető) összegzése alapján az igazgató dönt. A döntésről a tanuló szülei, gondviselője 15 napon belül értesül. A tanév végén az emeltszintű képzésben részt vevő valamennyi gyengén vagy nehézségek árán teljesítő gyermek helyzetét meg kell vizsgálni. Az emelt szintű képzés továbbhaladási feltételei, szükséges minimum követelmények meghatározása. Német: 3. osztály A tanuló értse meg az óravezetéssel kapcsolatos kifejezéseket. Tudjon helyes kiejtéssel elismételni egyszerű mondatokat, tudjon helyesen másolni, ismerje a magyartól eltérő hangjelöléseket. Aktív szókincs: legalább 100 szó. 4. osztály: A tanuló ismerje a leggyakrabban előforduló kérdőszavakat. Tudjon egyszerű mondatokban válaszolni a tanult szavakból álló kérdésekre. Helyes intonációval tudjon olvasni, az ismert szavakat tudja diktálás után leírni. A leggyakrabban előforduló igéket tudja ragozni. Aktív szókincs: legalább 150 szó, passzív szókincs: legalább 50 szó. Angol: 3. osztály A tanuló értse meg az óravezetéssel kapcsolatos kifejezéseket. Tudjon helyes kiejtéssel elismételni egyszerű mondatokat, tudjon helyesen másolni. Rövid memorizált párbeszédek, mondókák előadása. 4. osztály: A tanuló ismerje a leggyakrabban előforduló kérdőszavakat. Tudjon egyszerű mondatokban válaszolni a tanult szavakból álló kérdésekre. Helyes intonációval tudjon olvasni, az ismert szavakat tudja diktálás után leírni. Az emeltszintű képzésben történő részvételt, a tanuló év végi bizonyítványának megjegyzés rovatába fel lehet tüntetni A bizonyítványba az alábbi szöveget lehet beírni: „Angol vagy német nyelvből emelt szintű oktatásban részesült”

60

A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; 4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Minden tanulónak legalább egyszer felelnie kell szóban. - az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, - a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység formájában ellenőrizzük.) 6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelést kapnak a tanulók, melyben megjelöljük a fejlesztendő területeket, amelyeket a következő évfolyamon erősíteni kell. Tantárgyanként és összegzésként a szöveges értékelés mellett a következő minősítést kapják a tanulók:

61

   

kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, gyengén megfelelt, felzárkóztatásra szorul.

Az év végi szöveges értékelés a bizonyítvány mellékletét képezi, amelyet pótlapon kapnak meg a tanulók. A második évfolyam végén, 3-8. évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal értékeljük tanulóinkat a közoktatásról szóló törvény 2010. évi LXXI. Törvény módosítása alapján (Kt. 70. § (3) bekezdés). Az idegen nyelv oktatásának első évében az értékelés az első évfolyam kéttannyelvű oktatásában szövegesen, felsőbb évfolyamon osztályzattal történik. A tanulók osztályzattal történő értékelése félévenként, legalább három érdemjegy alapján történik.

Ellenőrzés, értékelés tantárgyanként 1- 4. osztály félévéig szöveges formában Első osztályban év elején elvégezzük a tanulók képességvizsgálatát annak érdekében, hogy a fejlesztés személyre szabott és hatékony legyen. A képességvizsgálatok minden évfolyamon ismétlődnek tanév elején és végén. Céljuk a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének és a tanári munka hatékonyságának mérése. A tanulók tudásszintjének vizsgálatát évfolyamonként három területen végezzük: olvasás-szövegértésből, nyelvtan-helyesírásból, matematikából. A mérések tanév elején és tanév végén történnek bemért feladatlapokkal. A tanulók haladásáról félévente tantárgyakra lebontott szöveges értékelés formájában értesíti a szülőket a tanító. A szöveges értékelés mellett évközben, folyamatosan közli a nevelő a tanuló haladásával kapcsolatos észrevételeit a következő szempontrendszer alapján.

Magyar nyelv és irodalom 1-2. osztály Folyamatos szóbeli ellenőrzés, értékekés szempontjai A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás. Helyes hangerő, hanglejtés a szóbeli közléseknél. Szóbeli kifejezőképesség fejlődése. Szóbeli közlések, utasítások megértése. A hangos olvasási készség fejlődése. Szövegértő műveletek végzése. Íráskészség fejlődése. Helyesírási képesség alakulása. Nyelvtani anyag ismerete.

A szóbeli értékelés formái: feleltetés, kiselőadás, beszámoló, gyűjtőmunka, a tanulók munkájának folyamatos megfigyelése.

62

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés. Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás. Olvasástechnika. Szövegértés, az azt bizonyító műveletvégzés Írástechnika, írástempó, külalak Anyanyelvi ismeretek, helyesírás.

Matematika 1-2. osztály Folyamatos szóbeli ellenőrzés, értékelés szempontjai A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás. Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok összehasonlítása. A valóságról szóló állítások igazságának eldöntése. Számfogalom tízezres számkörben. Tájékozódás a tízes számrendszerben. Analógiák és algoritmusok követése a tízes számrendszerben. Műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében. Szöveges feladatok értelmezése. Probléma-megoldási képesség. Kételkedés, ellenőrzés, indoklás. Pontosság eszközhasználatban. Geometriai tulajdonságok felismerése, kiválasztása, transzformációk. Mérés, átváltások, beváltások.

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés. Számfogalom a számok közötti összefüggések. Szóbeli és írásbeli műveletvégzés az alapműveletek körében. Problémalátás, problémamegoldás, sorozatok, nyitott mondatok. Matematikai szövegértő képesség, szöveges feladatok megoldása. A logikus gondolkodás és problémamegoldás fejlődése. Mérőeszközök és mértékegységek ismerete, alkalmazása. Tér és síkgeometriai szemlélet alakulása.

Technika 1-2. osztály Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás. Elemi munkaszokások.(helyes testtartás, rend, pontosság, balesetvédelem) Gyakorlottság az elvárható eszköz- és szerszámhasználatban. Megfigyelőképesség, anyagok tulajdonságainak felismerése. Összefüggés felfedezése az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságai között. Műveleti sorrend követése tervezési, kivitelezési folyamatban, alkotóképesség. Saját és mások munkáinak értékelése az adott szempontok szerint. A gyakorlati tevékenységekben a hosszúság becslése és mérése.

63

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés. Eszközhasználat Anyagismeret Tervezés. Kivitelezés. Önértékelés, társai munkájának értékelése.

Rajz 1-2. osztály Folyamatos szóbeli ellenőrzés, értékelés szempontjai A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás Elemi munkaszokások Gyakorlottság az eszközhasználatban Jártasság a különböző képalkotási technikákban Megfigyelőképesség (forma, arányok, elrendezés) Képi emlékezet (ábrázolás hűsége) Színek és hangulatok összefüggéseinek ismerete, alkalmazása Előtér, háttér megjelenítése A rendelkezésre álló felület kitöltése Saját és mások munkáinak értékelése adott szempont alapján Munkatempója Önállósága, eredetisége

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai Feladatokhoz való hozzáállás Eszközhasználat Tér- és formaábrázolás Színhasználat Felületkitöltés Munkatempó Ének-zene 1-2. osztály Folyamatos szóbeli ellenőrzés, értékelés szempontjai A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás Közös éneklésben való részvétel Önálló írásbeli munkája, illetve szóbeli megnyilvánulásai Megfigyelőképessége (hangok egymáshoz viszonyított magassága) Dallami ismeretei Szövegtudása Éneklési készsége (hangminősége) Ritmusérzéke Hangszerek hangjának és a férfi, női énekhangoknak megkülönböztetése Zenehallgatási anyaggal kapcsolatos ismeretek Önmagához mért fejlődése 64

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai Éneklési készség Dallamismeret Ritmusérzék Kottázás Fejlődési üteme Környezetismeret 1-2. osztály Folyamatos szóbeli ellenőrzés, értékelés szempontjai A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás Tájékozódása Közlekedési ismeretekben való jártassága Spontán és irányított megfigyelések végzése Jelenségek, szabályok felismerése Tapasztalatokról történő beszámolás Kísérletek végzésével kapcsolatos ismeretek Élő-és élettelen természetről tanultak rendszerben való látása Érzékelhető tulajdonságok felismerése Anyagok csoportosítása Környezetvédelmi ismeretek Emberi test alapvető működésére és az egészségvédelemre vonatkozó ismeretek Hon- és lakóhelyismeret Gyűjtőmunkák Írásbeli szöveges értékelés szempontjai Tájékozódás Élő- és élettelen természet ismerete Egészséges életmód Környezetvédelem Testnevelés 1-2. osztály Folyamatos szóbeli ellenőrzés, értékelés szempontjai A tantárgyhoz való hozzáállása Adottságaihoz mérten aktivitása a feladatvégzésben Kitartása, szorgalma a gyakorlás során Ügyessége, hajlékonysága, rugalmassága Viszonya társaihoz Szabálytudat a játék során Fegyelme a balesetek megelőzése érdekében Mozgáskoordinációja Izomereje Teljesítménye képességei tükrében Önértékelése

65

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai Hozzáállása Adottságai Mozgáskoordinációja Teljesítménye Szabálytudata 8. A második évfolyamon az év végi, harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 9.Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 10 A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 11.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

12.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0-30 %: elégtelen (1) 31-49 %: elégséges (2) 50-74 %: közepes (3) 75-90 %: jó (4) 91-100 %: jeles (5) Az idegen nyelv esetében (kiemelten az emelt szintű oktatásnál) az alábbi értékelést alkalmazzuk: Teljesítmény Érdemjegy 0-39 %: elégtelen (1) 40-59 %: elégséges (2) 60-74 %: közepes (3) 75-90 %: jó (4) 91-100 %: jeles (5)

13.

A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az harmadiktól-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

66

Második évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezet ismeret, idegen nyelv (csak kéttannyelvű tagozaton) ének-zene, rajz, technika, testnevelés. Harmadik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezet ismeret, idegen nyelv (csak kéttannyelvű tagozaton) ének-zene, rajz, technika, testnevelés. -

negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, hon-és népismeret, tánc-és dráma, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret.

14.

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a második-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat, valamint minősítéseket használjuk.

15.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

16.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja;

67

-

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása.

-

c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 17.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

18.

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A másodiknyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

19.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; 68

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

69

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai

felkészültségének,

teljesítményének

mérésére,

értékelésére

Szerkesztette:

Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

70

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam

7.

8.

1

1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

2

1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3

1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4

1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5

1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6

1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7

1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8

1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

9

1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10

1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11

1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12

1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13

1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14

1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15

1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16

1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17

1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18

1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19

1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20

1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21

1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

71

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2

1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3

1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4

1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5

1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

6

1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

7

1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8

1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

9

1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10

1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11

1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12

1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13

1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

14

1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

15

1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

16

1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

17

1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18

1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19

1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20

1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21

1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,

72

3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

20

22

24

26

28

30

32

34

2

24

26

28

30

32

34

36

38

3

28

30

32

34

36

38

40

42

4

32

34

36

38

40

42

44

46

5

36

38

40

42

44

46

48

50

6

40

42

44

46

48

50

52

54

7

44

46

48

50

52

54

56

58

8

48

50

52

54

56

58

60

62

9

52

54

56

58

60

62

64

66

10

56

58

60

62

64

66

68

70

11

60

62

64

66

68

70

72

74

12

64

66

68

70

72

74

76

78

13

68

70

72

74

76

78

80

82

14

72

74

76

78

80

82

84

86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

16

19

22

25

28

29

30

32

2

20

23

24

29

32

33

34

36

3

24

27

28

33

36

37

38

40

4

28

31

32

37

40

41

42

44

5

32

35

36

41

44

45

46

48

6

36

39

40

45

48

49

50

52

7

40

43

44

49

52

53

54

56

8

44

47

48

53

56

57

58

60

9

48

51

51

57

60

61

62

64

10

52

55

56

61

64

65

66

68

11

56

59

60

65

68

69

70

72

12

60

63

64

69

72

73

74

76

13

64

67

68

73

76

77

78

80

14

68

71

74

77

80

82

83

84

73

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

25 28 31 34 36

38

40

42

2

30 33 36 39 41

43

45

47

3

35 38 41 44 46

48

50

52

4

40 43 46 49 51

53

55

57

5

45 48 51 54 56

58

60

62

6

50 53 56 59 61

63

65

67

7

55 58 61 64 66

68

70

72

8

60 63 66 69 71

73

75

78

9

65 68 71 74 76

78

80

82

10

70 73 76 79 81

83

85

87

11

75 78 81 84 86

88

90

92

12

80 83 86 89 91

93

95

97

13

85 88 91 94 96

98

100 102

14

90 93 96 98 100 102 104 106

74

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.

8.

1

20 23 26 29 32 34 36

38

2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

45 48 51 54 56 58 60

62

7

50 53 56 59 61 63 65

67

8

55 58 61 64 66 68 70

72

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10

65 68 71 74 76 78 80

82

11

70 73 76 79 81 83 85

87

12

75 78 81 84 86 88 90

92

13

80 83 86 89 91 93 95

97

14

85 88 91 94 96 98 100 102

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

évfolyam

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

75

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

5

7

9

11

13

15

17

19

2

7

9

11

13

15

17

19

21

3

9

11

13

15

17

19

21

23

4

11

13

15

17

19

21

23

25

5

13

15

17

19

21

23

25

27

6

15

17

19

21

23

25

27

29

7

17

19

21

23

25

27

29

31

8

19

21

23

25

27

29

31

33

9

21

23

25

27

29

31

33

35

10

23

25

27

29

31

33

35

37

11

25

27

29

31

33

35

37

39

12

26

28

30

32

34

36

38

40

13

27

29

31

33

35

37

39

41

14

28

30

32

34

36

38

40

42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10 11

7

5

6

7

8

9

10 11 12

8

6

7

8

9

10 11 12 13

9

7

8

9

10 11 12 13 14

10

8

9

10 11 12 13 14 15

11

9

10 11 12 13 14 15 16

12

10 11 12 13 14 15 16 17

13

11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19

76

5. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló

77

I. o.negyedévi értékelés a ………………-es tanévben Normál tanrend szerint NÉV:……………………………………………………OSZTÁLY:………………

Magatartás jellemzői: barátságos lelkes kitartó önfegyelme van Reagálása jutalmazásra, büntetésre: eredményes

passzív tartózkodó bíztatni kell befolyásolható

elutasító szeszélyes akaratgyenge rendbontó

rövid ideig hatékony

érzéketlen

Figyelme: koncentrált

kevésbé tartós

szétszórt

változékony felületes

hanyag megbízhatatlan

megfelelő pontos

lassú hibával dolgozik

Szorgalmának jellemzői: igyekvő megbízható Munkatempója, munkavégzése: gyors felületes Írásbeli munkája: tiszta, áttekinthető

rendezett,elfogadható

rendezetlen,igénytelen

Magyar nyelv és irodalom: Kommunikáció: - Hangok ejtése: tiszta apró hiba - Szókincse: gazdag átlagos Olvasás: - Betűk felismerése: pontos, és gyors lassú, de pontos - Betűk összeolvasása: könnyed lassú, kevés hiba Írás: - Betűk alakítása és kötése: szabályos kevés eltérés - Másolás írott szövegről: pontos kevés hiba - Másolás nyomtatott szövegről: pontos kevés hiba - Tollbamondás: hibátlan kevés hiba - Munkájának külleme: megfelelő elfogadható - Tempója: megfelelő kapkodó 78

beszédhibás szegényes segítséggel, nehezen nehézkes szabálytalan sok hiba sok hiba sok hiba igénytelen lassú

Matematika: - Számfogalma: (0-5-ig) kialakult bizonytalan - Számok írása: jó megfelelő szabálytalan - Viszonyítás: biztos bizonytalan - Számsorrend alkotása: biztos bizonytalan - Számok bontása: megfelelő lassú csak manipulálással képes Technika: - Munkavégzése: önállóan - Eszközhasználat: sikeres - Kivitelezés: pontos, tiszta - Anyagismeret: biztos - Munkatempó: gyors

kevés segítséggel megfelelő elfogadható jó megfelelő

csak segítéséggel segítségre szorul pontatlan, maszatos bizonytalan lassú

Rajz: -

Térábrázolása: Formaábrázolása: Színhasználata: Felületkitöltés: Munkatempója:

jó hű jó jó gyors

megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő egyenletes

Ember és társadalom, természetismeret: Közösségi szabályok betartása: A közvetlen környezet ismerete: Évszakok ismerete:

jó jó jó

megfelelő megfelelő megfelelő

fejlesztendő gyenge fejlesztendő fejlesztendő lassú gyenge gyenge gyenge

Testnevelés: - Órán: fegyelmezett néha rendbontó - A nevelő utasításait: betartja - Labdás gyakorlatokban: ügyes - Térbeli tájékozódása, mozgása: jó - Egyensúlyfeladatokat megoldása: könnyedén

gyakran rendbontó néha nem tartja be fejlesztésre szorul megfelelő félénken

Ének-zene: - Dalok ismerete: - Ritmusismeret:

bizonytalan bizonytalan

jó jó

megfelelő megfelelő

MEGJEGYZÉS:…………………………………………………………………… ……………………………………………............................................................. Gyöngyös, ………………… P.H. ……………………………………… osztályfőnök

79

………………………………….. szülő

I. o negyedévi értékelés a ……………..-es tanévben Kéttannyelvű tanrend szerint Név:……………………………………. Magatartás jellemzői:

Osztály:………………

barátságos passzív lelkes tartózkodó kitartó bíztatni kell önfegyelme van befolyásolható

elutasító szeszélyes akaratgyenge rendbontó

Reagálása jutalmazásra, büntetésre: eredményes

rövid ideig hatékony

érzéketlen

Figyelme:

koncentrált

kevésbé tartós

szétszórt

Szorgalmának jellemzői: igyekvő

változékony megbízható

felületes

hanyag megbízhatatlan

Munkatempója, munkavégzése: gyors felületes Írásbeli munkája:

megfelelő pontos

tiszta, áttekinthető rendezetlen, igénytelen

lassú hibával dolgozik rendezett, elfogadható

Magyar nyelv és irodalom: Kommunikáció: - hangok ejtése: tiszta - szókincse:

gazdag

Olvasás: - betűk felismerése: - betűk összeolvasása:

pontos, és gyors lassú, de pontos segítséggel, nehezen lassú, kevés hiba nehézkes

könnyed

apró hiba átlagos

beszédhibás szegényes

Írás: - betűk alakítása, kötése: szabályos kevés eltérés szabálytalan - másolás írott szövegről: pontos kevés hiba sok hiba - másolás nyomtatott szövegről: pontos kevés hiba sok hiba - tollbamondás: hibátlan kevés hiba sok hiba - munkájának külleme: megfelelő elfogadható igénytelen - tempója: megfelelő kapkodó lassú Angol: - dalok ismerete: - versek ismerete: - hallás utáni értés: - kiejtés:

jó jó jó jó

megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő

80

bizonytalan bizonytalan bizonytalan bizonytalan

Matematika: - számfogalma (0-5-ig): - számok írása: - viszonyítás - számsorrend alkotása: - számok bontása: Technika: - munkavégzése: - eszközhasználat: - kivitelezés: - anyagismeret: - munkatempó: Rajz: - térábrázolása: - formaábrázolása: - színhasználata: - felületkitöltése: - munkatempója:

jó jó jó jó megfelelő önállóan biztos gyors

kialakult megfelelő biztos biztos lassú

bizonytalan szabálytalan bizonytalan bizonytalan csak manipulálással képes

kevés segítséggel csak segítséggel sikeres megfelelő segítségre szorul pontos, tiszta elfogadható pontatlan, maszatos jó bizonytalan megfelelő lassú

jó hű jó jó gyors

megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő egyenletes

fejlesztendő gyenge fejlesztendő fejlesztendő lassú

Ember és társadalom, természetismeret: - közösségi szabályok betartása: jó - a közvetlen környezet ismerete: jó - évszakok ismerete:

jó

Testnevelés: - órán: fegyelmezett - a nevelő utasításait: - labdás gyakorlatokban: - térbeli tájékozódása, mozgása: - egyensúlyfeladatok megoldása:

néha rendbontó gyakran rendbontó betartja néha nem tartja be ügyes fejlesztésre szorul jó megfelelő könnyedén félénken

Ének-zene: - dalok ismerete: - ritmusismerete:

megfelelő megfelelő

jó jó

megfelelő megfelelő megfelelő

gyenge gyenge gyenge

bizonytalan bizonytalan

MEGJEGYZÉS:…………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… Gyöngyös, …………………… P.H.

……………………………………….. osztályfőnök

……………………………… szülő

……………………………………… osztályfőnök

81

………………………………….. szülő

FÉLÉVI ÉRTÉKELÉS 1. osztály ……………/………tanév Kéttannyelvű tanrend szerint Magatartás 1. Társas kapcsolatai 2. Magatartása, viselkedése 3. Beilleszkedése, viszonya környezetéhez 4. Figyelme Szorgalom 1. Tanuláshoz való viszonya, aktivitása 2. Munkatempója 3. Munkáinak minősége 4. Felszerelése Magyar irodalom 1. Általános tájékozottsága 2.

Beszédkészsége

3.

Szókincse

4. 5.

Hangok felismerése Emlékezete

6.

Hangok ejtése

7.

Szavak hangokra bontása

8.

Hangösszevonása

9.

Betűfelismerése

10 Betű-összeolvasása . 11 Szavak szótagokra bontása Magyar nyelv 1. Íráshasználata 2. Kézhasználata 3. Betűelemek alakítása 4. Betűelemek kapcsolása 5. Írása diktálás után 6. Füzetének, írásának külleme

Barátkozó, udvarias, alkalmazkodó, nehezen barátkozó, zárkózott, magányos, elutasító, vezéregyéniség, konfliktuskerülő, konfliktusmegoldó Fegyelmezett, illemtudó, fegyelme változó, türelmetlen, néha zavarja társait, gyakran zavarja társait Szívesen jár iskolába, betartja a házirendet, többször kell figyelmeztetni a házirend betartására, nevelőire hallgat, nevelőire sokszor nem figyel, sok barátja van, kevés barátja van, szorongó Hosszan tartó, életkorának megfelelő, megosztott, rövid ideig tartó, gyakran elkalandozik, szétszórt Kimagaslóan jó, érdeklődő, életkorának megfelelő, változó , felszólításra dolgozik, nem mutat érdeklődést Gyors, átlagos, kicsit lassú , nagyon lassú, kapkodó, változó Pontos, keveset hibázik, sokat hibázik , füzete: tiszta - kicsit maszatos - rendezetlen Hiánytalan, néha - többször hiányos, ceruzái: általában rendben gyakran hiányosak - hegyezetlenek egyedül pakol, még segítséggel pakol Széleskörű, saját és családja adatait jól ismeri, átlagos, hiányos, ami bizonytalanságot okoz nála Kimagaslóan jó, korának megfelelő, rövid mondatokat használ, kérdésekre szavakkal válaszol Gazdag, választékos, életkrának megfelelő, kicsit hiányos, nagyon hiányos, fejlesztésre szorul Hibátlan, biztos, kicsit bizonytalan, sokat hibázik Kiemelkedően jó, életkor szerinti , rövid távú, vers, mondóka tanulásával fejleszthető Tiszta, szabályos , néhány hang ejtése hibás:…….. Sok hang ejtése hibás:……… .. Logopédiai képzést igényel Önálló, gyors, hibátlan, önálló, keveset hibázik, kis segítséggel végzi, segítséggel is sokat hibázik Könnyed, 2 hangot könnyen von össze, 2 hangot nehezen von össze, 3 hang összevonása: hibátlan - csak segítséggel tudja - még nem képes rá Hibátlan, biztos, kicsit bizonytalan ,sokat téveszt, nem ismeri fel, több gyakorlást igényel Gyors, hibátlan gyors, 1-2 hibával végzi, jó ütemű, hibátlan, kicsit lassú, hibátlan lassú, sok hibával végzi Érzi, önállóan végzi, még nem mindig érzi Szívesen ír, még nem lelkes írásórákon Jobbkezes, balkezes, kétkezes Szabályos, könnyed, gyönyörű, megfelelő, tetszetős, szabályostól eltérő, nehézkes Szabályos, néhány szabálytalan:……….., sok szabálytalan Hibátlan, tempós, megfelelő ütemű, hibátlan, kicsit lassú, hibátlan, kevés hibával ír, sok hibával ír, nagyon lassú-lemarad Szép, rendezett, megfelelő, változó minőségű, nem képes még vonalrendszerbe írni, elkapkodott, rendetlen

Matematika

82

1. Számfogalma 2. Mennyiség, művelet megjelenítése eszközzel 3. A kisebb, nagyobb, egyenlő jel használata 4. A számszomszédokat 5. Mennyiségek csoportosítása adott szempont alapján 6. Számok sorba rendezése

Kialakult…………….ig , Kicsit bizonytalan……….felett, Nagyon bizonytalan……….felett, fejlesztésre szorul Biztos, pontos önállóan végzi, kevés hibával végzi, sok hibával végzi, kevés - sok segítséggel végzi Biztos, időnként előfordul hiba, gyakran előfordul hiba, több gyakorlást igényel Meg tudja állapítani, segítséggel tudja megállapítani Hibátlan, néha hibázik, sokszor hibázik

Hibátlan, gyors hibátlan, megfelelő tempóban végzi hibátlan, kicsit lassú hibás, lassú még tudja sorba rendezni Környezetismeret, természetismeret 1. Ismeretei, megfigyelései Gazdag, sokféle életkorának megfelelő, kicsit kevés, nagyon kevés környezetéről 2. Tapasztalatai a természetről Pontos, életkorának megfelelő, pontatlan 3. A természet, környezethez Óvja, figyel rá, időnként nem figyel rá, nem érdekli való viszonya Ének-zene 1. Az énekhez való viszonya Szívesen énekel, egyedül - társakkal biztatásra énekel, nem szeret énekelni, körjátékban szívesen vesz részt 2. Ritmikai készsége Kiváló, megfelelő, kicsit bizonytalan, hangszeren játszik: igen-nem 3. Éneklése Életkorától fejlettebb, életkorának megfelelő, kicsit gyengébb az elvárhatónál 4. Dal mozgással való kísérése Biztos, kicsit bizonytalan, szívesen vesz részt mozgásos tevékenységben Technika és életvitel 1. Kézügyessége Kiemelkedő, jó, megfelelő, fejletlen 2. Anyagismerete Biztos, hiányos 3. Eszközhasználata Jó, megfelelő, gyenge, bizonytalan 4. Az elkészített munkadarabja Szép, tetszetős, jó, pontatlan Rajz és vizuális kultúra 1. Alkotáshoz való viszonya 2. Vizuális kifejezése 3. Eszközhasználata 4. Fantáziája 5. Megfigyelései Testnevelés és sport 1. Testi fejlődése, mozgása 2. Részvétele a játékokban 3. 4. 5. 6.

Mozgása Egyensúlyérzéke Labdás játékokban Gyakorlatok elsajátítása

ANGOL Hallás utáni értés Kiejtés Órai aktivitás Új ismeretek elsajátítása

Szívesen tevékenykedik, csak biztatásra dolgozik, ha teheti nem vesz részt alkotásban, sok unszolásra kapcsolódik be a munkába Vannak egyéni ötletei, életkorának megfelelő, változatos technikával fejleszthető Jó, megfelelő , gyenge:……. Gazdag, változatos, átlagos, egyszerű, szegényes, pontosak, átlagosak, felületesek Nagy teherbírású, mozgásigénye nagy, fáradékony, erőtlen, sok mozgást javaslok Aktív, betartja a szabályokat, fegyelmezett, aktív, türelmetlen, passzív, nehezen vonható be a közös játékba Harmonikus, fejlett, fejlesztésre szorul Biztos, kicsit bizonytalan Ügyes, átlagos, labdakezelése kicsit bizonytalan Könnyen, segítség nélkül történik, jó jó példás gyors

megfelelő megfelelő jó átlagos

83

bizonytalan bizonytalan megfelelő lassú

További észrevételek,javaslatok:…………………………………………………………………… Kelt:………………év………………..hó……nap P.H. …………………………………… szülő (gondviselő)

…………………………….. tanító/osztályfőnök

FÉLÉVI ÉRTÉKELÉS 1. osztály ……………/………tanév Normál tanrend szerint Magatartás 1. Társas kapcsolatai 2. Magatartása, viselkedése 3. Beilleszkedése, viszonya környezetéhez 4. Figyelme Szorgalom 1. Tanuláshoz való viszonya, aktivitása 2. Munkatempója 3. Munkáinak minősége 4. Felszerelése Magyar irodalom 1. Általános tájékozottsága 2.

Beszédkészsége

3.

Szókincse

4. 5.

Hangok felismerése Emlékezete

6.

Hangok ejtése

7.

Szavak hangokra bontása

8.

Hangösszevonása

9.

Betűfelismerése

10 .

Betű-összeolvasása

Barátkozó, udvarias, alkalmazkodó, nehezen barátkozó, zárkózott, magányos, elutasító, vezéregyéniség, konfliktuskerülő, konfliktusmegoldó Fegyelmezett, illemtudó, fegyelme változó, türelmetlen, néha zavarja társait, gyakran zavarja társait Szívesen jár iskolába, betartja a házirendet, többször kell figyelmeztetni a házirend betartására, nevelőire hallgat, nevelőire sokszor nem figyel, sok barátja van, kevés barátja van, szorongó Hosszan tartó, életkorának megfelelő, megosztott, rövid ideig tartó, gyakran elkalandozik, szétszórt Kimagaslóan jó, érdeklődő, életkorának megfelelő, változó , felszólításra dolgozik, nem mutat érdeklődést Gyors, átlagos, kicsit lassú , nagyon lassú, kapkodó, változó Pontos, keveset hibázik, sokat hibázik , füzete: tiszta - kicsit maszatos - rendezetlen Hiánytalan, néha - többször hiányos, ceruzái: általában rendben gyakran hiányosak - hegyezetlenek egyedül pakol, még segítséggel pakol Széleskörű, saját és családja adatait jól ismeri, átlagos, hiányos, ami bizonytalanságot okoz nála Kimagaslóan jó, korának megfelelő, rövid mondatokat használ, kérdésekre szavakkal válaszol Gazdag, választékos, életkrának megfelelő, kicsit hiányos, nagyon hiányos, fejlesztésre szorul Hibátlan, biztos, kicsit bizonytalan, sokat hibázik Kiemelkedően jó, életkor szerinti , rövid távú, vers, mondóka tanulásával fejleszthető Tiszta, szabályos , néhány hang ejtése hibás:…….. Sok hang ejtése hibás:……… .. Logopédiai képzést igényel Önálló, gyors, hibátlan, önálló, keveset hibázik, kis segítséggel végzi, segítséggel is sokat hibázik Könnyed, 2 hangot könnyen von össze, 2 hangot nehezen von össze, 3 hang összevonása: hibátlan - csak segítséggel tudja - még nem képes rá Hibátlan, biztos, kicsit bizonytalan ,sokat téveszt, nem ismeri fel, több gyakorlást igényel Gyors, hibátlan gyors, 1-2 hibával végzi, jó ütemű, hibátlan, kicsit lassú, hibátlan lassú, sok hibával végzi

84

11 Szavak szótagokra bontása Magyar nyelv 1. Íráshasználata 2. Kézhasználata 3. Betűelemek alakítása 4. Betűelemek kapcsolása 5. Írása diktálás után 6. Füzetének, írásának külleme Matematika 1. Számfogalma 2. Mennyiség, művelet megjelenítése eszközzel 3. A kisebb, nagyobb, egyenlő jel használata 4. A számszomszédokat 5. Mennyiségek csoportosítása adott szempont alapján 6. Számok sorba rendezése

Érzi,

önállóan végzi,

még nem mindig érzi

Szívesen ír, még nem lelkes írásórákon Jobbkezes, balkezes, kétkezes Szabályos, könnyed, gyönyörű, megfelelő, tetszetős, szabályostól eltérő, nehézkes Szabályos, néhány szabálytalan:……….., sok szabálytalan Hibátlan, tempós, megfelelő ütemű, hibátlan, kicsit lassú, hibátlan, kevés hibával ír, sok hibával ír, nagyon lassú-lemarad Szép, rendezett, megfelelő, változó minőségű, nem képes még vonalrendszerbe írni, elkapkodott, rendetlen Kialakult…………….ig , Kicsit bizonytalan……….felett, Nagyon bizonytalan……….felett, fejlesztésre szorul Biztos, pontos önállóan végzi, kevés hibával végzi, sok hibával végzi, kevés - sok segítséggel végzi Biztos, időnként előfordul hiba, gyakran előfordul hiba, több gyakorlást igényel Meg tudja állapítani, segítséggel tudja megállapítani Hibátlan, néha hibázik, sokszor hibázik

Hibátlan, gyors hibátlan, megfelelő tempóban végzi hibátlan, kicsit lassú hibás, lassú még tudja sorba rendezni Környezetismeret, természetismeret 1. Ismeretei, megfigyelései Gazdag, sokféle életkorának megfelelő, kicsit kevés, nagyon kevés környezetéről 2. Tapasztalatai a természetről Pontos, életkorának megfelelő, pontatlan 3. A természet, környezethez Óvja, figyel rá, időnként nem figyel rá, nem érdekli való viszonya Ének-zene 1. Az énekhez való viszonya Szívesen énekel, egyedül - társakkal biztatásra énekel, nem szeret énekelni, körjátékban szívesen vesz részt 2. Ritmikai készsége Kiváló, megfelelő, kicsit bizonytalan, hangszeren játszik: igen-nem 3. Éneklése Életkorától fejlettebb, életkorának megfelelő, kicsit gyengébb az elvárhatónál 4. Dal mozgással való kísérése Biztos, kicsit bizonytalan, szívesen vesz részt mozgásos tevékenységben Technika és életvitel 1. Kézügyessége Kiemelkedő, jó, megfelelő, fejletlen 2. Anyagismerete Biztos, hiányos 3. Eszközhasználata Jó, megfelelő, gyenge, bizonytalan 4. Az elkészített munkadarabja Szép, tetszetős, jó, pontatlan Rajz és vizuális kultúra 1. Alkotáshoz való viszonya 2. Vizuális kifejezése 3. Eszközhasználata 4. Fantáziája 5. Megfigyelései Testnevelés és sport 1. Testi fejlődése, mozgása

Szívesen tevékenykedik, csak biztatásra dolgozik, ha teheti nem vesz részt alkotásban, sok unszolásra kapcsolódik be a munkába Vannak egyéni ötletei, életkorának megfelelő, változatos technikával fejleszthető Jó, megfelelő , gyenge:……. Gazdag, változatos, átlagos, egyszerű, szegényes, pontosak, átlagosak, felületesek Nagy teherbírású, mozgást javaslok

85

mozgásigénye nagy,

fáradékony,

erőtlen,

sok

2. Részvétele a játékokban 3. 4. 5. 6.

Mozgása Egyensúlyérzéke Labdás játékokban Gyakorlatok elsajátítása

Aktív, betartja a szabályokat, fegyelmezett, aktív, passzív, nehezen vonható be a közös játékba Harmonikus, fejlett, fejlesztésre szorul Biztos, kicsit bizonytalan Ügyes, átlagos, labdakezelése kicsit bizonytalan Könnyen, segítség nélkül történik,

türelmetlen,

További észrevételek,javaslatok:…………………………………………………………………… Kelt:………………év………………..hó……nap P.H. …………………………………… szülő (gondviselő)

…………………………….. tanító/osztályfőnök

1. o háromnegyedévi értékelés a ……………..-es tanévben Kéttannyelvű tanrend szerint Név:……………………………………. Magatartás jellemzői:

Osztály:………………

barátságos passzív lelkes tartózkodó kitartó bíztatni kell önfegyelme van befolyásolható

elutasító szeszélyes akaratgyenge rendbontó

Reagálása jutalmazásra, büntetésre: eredményes

rövid ideig hatékony

érzéketlen

Figyelme:

koncentrált

kevésbé tartós

szétszórt

Szorgalmának jellemzői: igyekvő

változékony megbízható

felületes

hanyag megbízhatatlan

Munkatempója, munkavégzése: gyors felületes Írásbeli munkája: Magyar nyelv és irodalom: Kommunikáció: - hangok ejtése: tiszta - szókincse:

megfelelő pontos

tiszta, áttekinthető rendezetlen, igénytelen

gazdag

apró hiba átlagos

Olvasás:

86

lassú hibával dolgozik rendezett, elfogadható

beszédhibás szegényes

- betűk felismerése: - betűk összeolvasása:

könnyed

pontos, és gyors lassú, de pontos segítséggel, nehezen lassú, kevés hiba nehézkes

Írás: - betűk alakítása, kötése: szabályos kevés eltérés szabálytalan - másolás írott szövegről: pontos kevés hiba sok hiba - másolás nyomtatott szövegről: pontos kevés hiba sok hiba - tollbamondás: hibátlan kevés hiba sok hiba - munkájának külleme: megfelelő elfogadható igénytelen - tempója: megfelelő kapkodó lassú Angol: - dalok ismerete: - versek ismerete: - hallás utáni értés: - kiejtés:

jó jó jó jó

megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő

87

bizonytalan bizonytalan bizonytalan bizonytalan

Matematika: - számfogalma (0-5-ig): - számok írása: - viszonyítás - számsorrend alkotása: - számok bontása: Technika: - munkavégzése: - eszközhasználat: - kivitelezés: - anyagismeret: - munkatempó: Rajz: - térábrázolása: - formaábrázolása: - színhasználata: - felületkitöltése: - munkatempója:

jó jó jó jó megfelelő önállóan biztos gyors

kialakult megfelelő biztos biztos lassú

bizonytalan szabálytalan bizonytalan bizonytalan csak manipulálással képes

kevés segítséggel csak segítséggel sikeres megfelelő segítségre szorul pontos, tiszta elfogadható pontatlan, maszatos jó bizonytalan megfelelő lassú

jó hű jó jó gyors

megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő egyenletes

fejlesztendő gyenge fejlesztendő fejlesztendő lassú

Ember és társadalom, természetismeret: - közösségi szabályok betartása: jó - a közvetlen környezet ismerete: jó - évszakok ismerete:

jó

Testnevelés: - órán: fegyelmezett - a nevelő utasításait: - labdás gyakorlatokban: - térbeli tájékozódása, mozgása: - egyensúlyfeladatok megoldása:

néha rendbontó gyakran rendbontó betartja néha nem tartja be ügyes fejlesztésre szorul jó megfelelő könnyedén félénken

Ének-zene: - dalok ismerete: - ritmusismerete:

megfelelő megfelelő

jó jó

megfelelő megfelelő megfelelő

gyenge gyenge gyenge

bizonytalan bizonytalan

MEGJEGYZÉS:…………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… Gyöngyös, …………………… P.H.

……………………………………….. osztályfőnök

……………………………… szülő

88

I. o háromnegyedévi értékelés a ……………..-es tanévben Normál tanrend szerint Név:……………………………………. Magatartás jellemzői:

Osztály:………………

barátságos passzív lelkes tartózkodó kitartó bíztatni kell önfegyelme van befolyásolható

elutasító szeszélyes akaratgyenge rendbontó

Reagálása jutalmazásra, büntetésre: eredményes

rövid ideig hatékony

érzéketlen

Figyelme:

koncentrált

kevésbé tartós

szétszórt

Szorgalmának jellemzői:

igyekvő megbízható

változékony felületes

gyors felületes

pontos

hanyag megbízhatatlan

Munkatempója, munkavégzése:

Írásbeli munkája:

tiszta, áttekinthető rendezetlen, igénytelen

Magyar nyelv és irodalom: Kommunikáció: - hangok ejtése: tiszta - szókincse: gazdag Olvasás: - betűk felismerése: - betűk összeolvasása:

megfelelő

apró hiba átlagos

lassú hibával dolgozik rendezett, elfogadható

beszédhibás szegényes

pontos, és gyors lassú, de pontos segítséggel, nehezen könnyed lassú, kevés hiba nehézkes

Írás: - betűk alakítása, kötése: szabályos kevés eltérés szabálytalan - másolás írott szövegről: pontos kevés hiba sok hiba - másolás nyomtatott szövegről: pontos kevés hiba sok hiba - tollbamondás: hibátlan kevés hiba sok hiba - munkájának külleme: megfelelő elfogadható igénytelen - tempója: megfelelő kapkodó lassú

89

Matematika: - számfogalma (0-5-ig): - számok írása: - viszonyítás - számsorrend alkotása: - számok bontása: Technika: - munkavégzése: - eszközhasználat: - kivitelezés: - anyagismeret: - munkatempó: Rajz: - térábrázolása: - formaábrázolása: - színhasználata: - felületkitöltése: - munkatempója:

jó jó jó jó megfelelő önállóan biztos gyors

kialakult megfelelő biztos biztos lassú

bizonytalan szabálytalan bizonytalan bizonytalan csak manipulálással képes

kevés segítséggel csak segítséggel sikeres megfelelő segítségre szorul pontos, tiszta elfogadható pontatlan, maszatos jó bizonytalan megfelelő lassú

jó hű jó jó gyors

megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő egyenletes

fejlesztendő gyenge fejlesztendő fejlesztendő lassú

Ember és társadalom, természetismeret: - közösségi szabályok betartása: jó - a közvetlen környezet ismerete: jó - évszakok ismerete:

jó

Testnevelés: - órán: fegyelmezett - a nevelő utasításait: - labdás gyakorlatokban: - térbeli tájékozódása, mozgása: - egyensúlyfeladatok megoldása:

néha rendbontó gyakran rendbontó betartja néha nem tartja be ügyes fejlesztésre szorul jó megfelelő könnyedén félénken

Ének-zene: - dalok ismerete: - ritmusismerete:

megfelelő megfelelő

jó jó

megfelelő megfelelő megfelelő

gyenge gyenge gyenge

bizonytalan bizonytalan

MEGJEGYZÉS:…………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… Gyöngyös, …………………… P.H.

……………………………………….. osztályfőnök

……………………………… szülő

90

Név:…………………………………..

ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉS 1. osztály ………/………tanév Normál tanrend szerint Osztály:…………………….

MAGATARTÁS SZORGALOM

jó jó

példás példás

változó változó

rossz hanyag

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM KOMMUNIKÁCIÓ Hangok ejtése tiszta apró hiba beszédhibás Szókincse gazdag átlagos szegényes OLVASÁS Betűk felismerése pontos és gyors lassú, de pontos segítséggel, nehezen Betűk összeolvasása könnyed lassú, kevés hiba nehézkes Szöveg olvasása folyékony szóképes szótagoló hibátlan kevés hiba sok hiba jó tempójú akadozó lassú Versmondás hibátlan megfelelő pontatlan Néma értő olvasás biztos felületes segítségre szorul ÍRÁS Betűk alakítása és kötése szabályos kevés eltérés szabálytalan Másolás írott szövegről pontos kevés hiba sok hiba Másolás nyomt. szövegről pontos kevés hiba sok hiba Tollbamondás hibátlan kevés hiba sok hiba Emlékezetből írás hibátlan kevés hiba sok hiba Munkájának külleme megfelelő elfogadható igénytelen Munkájának tempója megfelelő kapkodó lassú MATEMATIKA Számfogalom biztos nem elég biztos kialakulatlan Műveletek végzése -összeadásnál biztos önállóan,de eszközzel tanítói segítséggel -kivonásnál eszköz nélkül biztosan önállóan,de eszközzel tanítói segítséggel -bontásnál eszköz nélkül biztosan önállóan,de eszközzel tanítói segítséggel Szöveges feladatok önálló feladatvégzés segítséggel megérti nem tudja értelmezni Geometriai mérés biztosan végzi irányítottan végzi tájékozatlan benne Írásbeli munkája tiszta, áttekinthető rendezett, elfogadható rendezetlen, igénytelen KÖRNYEZETISMERET Tájékozódása biztos átlagos bizonytalan Élő természet ismerete alapos megfelelő felületes Élettelen természet ismerete alapos megfelelő felületes Egészséges életmódra vonatkozó ismeretei széleskörűek átlagosak hiányosak Környezetvédelemben jól tájékozott átlagosan tájékozott tájékozatlan ÉNEK-ZENE Éneklési készsége kiváló átlagos fejlesztendő Dallamismerete jó átlagos hiányos Kottázása kiváló megfelelő fejlesztendő TECHNIKA Munkavégzése önállóan kevés segítséggel csak segítséggel Eszközhasználata sikeres megfelelő segítségre szorul Kivitelezése pontos, tiszta elfogadható pontatlan, maszatos Anyagismerete biztos jó bizonytalan Munkatempója gyors megfelelő lassú RAJZ Térábrázolása jó megfelelő fejlesztendő Formaábrázolása hű megfelelő gyenge Színhasználata jó megfelelő fejlesztendő Felületkitöltése jó megfelelő fejlesztendő Munkatempója gyors egyenletes lassú TESTNEVELÉS Mozgáskoordinációja harmonikus rendezett rendezetlen Adottságai kimagaslóak átlagosak gyengék Teljesítménye kiemelkedő átlagos gyengébb Szabályismeret-és alkalmazás biztos, következetes bizonytalan nem megfelelő MEGJEGYZÉS:………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………. Gyöngyös,………év…………….hó………nap

P.H.

……………………………….. osztályfőnök

……………………………….. szülő

91

ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉS

1. osztály ………………-es tanév Kéttannyelvű tanrend szerint Név:…………………………………………………... MAGATARTÁS SZORGALOM

példás példás

Osztály:……………… jó jó

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM KOMMUNIKÁCIÓ Hangok ejtése tiszta Szókincse gazdag OLVASÁS Betűk felismerése pontos és gyors Betűk összeolvasása könnyed Szöveg olvasása folyékony hibátlan jó tempójú Versmondás hibátlan Néma értó olvasás biztos ÍRÁS Betűk alakítása és kötése szabályos Másolás írott szövegről pontos Másolás nyomt. szövegről pontos Tollbamondás hibátlan Emlékezetből hibátlan Munkájának külleme megfelelő Tempója megfelelő MATEMATIKA Számfogalom biztos Műveletek végzése -összeadásnál biztos -kivonásnál eszköz nélkül biztosan -bontásnál eszköz nélkül biztosan Szöveges feladatok önálló feladatvégzés Nyitott mondatok megoldása biztosan Írásbeli munkája tiszta, áttekinthető KÖRNYEZETISMERET Tájékozódás biztos Élő természet ismeret alapos Élettelen természet ismeret alapos Egészséges életmódra vonatkozó ismeretei széleskörűek Környezetvédelemben jól tájékozott ÉNEK-ZENE Éneklési készsége kiváló Dallamismeret jó Ritmusismeret kiváló TECHNIKA Munkavégzése ónállóan Eszközhasználat sikeres Kivitelezés pontos, tiszta Anyagismeret biztos Munkatempó gyors RAJZ Térábrázolás jó Formaábrázolás hű Színhasználat jó Felületkitöltés jó Munkatempója gyors TESTNEVELÉS Mozgáskoordináció harmonikus Adottságai kimagaslóak Teljesítménye kiemelkedő Szabályismeret, alkalmazás biztos, következetes ANGOL Hallás utáni értés jó Kiejtés jó Órai aktivitás példás Új ismeretek elsajátítása gyors

változó változó

rossz hanyag

apró hiba átlagos

beszédhibás szegényes

lassú, de pontos lassú, kevés hiba szóképes kevés hiba akadozó megfelelő felületes

segítséggel, nehezen nehézkes szótagoló sok hiba lassú pontatlan segítségre szorul

kevés eltérés kevés hiba kevés hiba kevés hiba kevés hiba elfogadható kapkodó

szabálytalan sok hiba sok hiba sok hiba sok hiba igénytelen lassú

nem elég biztos

kialakulatlan

önállóan,de eszközzel önállóan,de eszközzel önállóan,de eszközzel segítséggel megérti irányítottan végzi rendezett, elfogadható

tanítói segítséggel tanítói segítséggel tanítói segítséggel nem tudja értelmezni tájékozatlan rendezetlen, igénytelen

átlagos megfelelő megfelelő

bizonytalan felületes felületes

átlagosak átlagosan tájékozott

hiányosak tájékozatlan

átlagos átlagos megfelelő

fejlesztendő hiányos fejlesztendő

kevés segítséggel megfelelő elfogadható jó megfelelő

csak segítséggel segítségre szorul pontatlan, maszatos bizonytalan lassú

megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő egyenletes

fejlesztendő gyenge fejlesztendő fejlesztendő lassú

rendezett átlagosak átlagos bizonytalan

rendezetlen gyengék gyengébb nem megfelelő

megfelelő megfelelő jó átlagos

bizonytalan bizonytalan megfelelő lassú

Gyöngyös,

92

P.H. ……………………………….. osztályfőnök

……………………………….. szülő

II. o. negyedévi értékelés a ………..-es tanévben Normál tanrend szerint NÉV:……………………………………………………OSZTÁLY:……………… Magatartás jellemzői: segítőkész csendes önző Fegyelmezettsége:

barátságos együtt érző zárkózott passzív uralkodni vágyó

önmaga fegyelmezésére képes

nyílt szerény érvényesülésre törő

fegyelmezetlen

Reagálása jutalmazásra, büntetésre: eredményes rövid ideig hatékony

rendbontó

menti magát elhárítja

Önértékelése: megalapozott túlértékelő önbizalom hiánya Érzelmi élete: vidám lelkes lobbanékony kiegyensúlyozott tartózkodó ingerlékeny kötekedő Szorgalmának jellemzői: törekvő megbízható gondos hangulata szerint változó felületes hanyag Figyelme: kitartó kevésbé tartós szétszórt Munkatempója: gyors egyenletes lassú Önellenőrzése: pontatlan általában pontos nem akarja javítani a hibákat nem képes javítani a hibákat

Magyar nyelv-és irodalom: Kommunikáció: - Szókincse: - Szöveg reprodukálása:

gazdag megfelelő nem kifejező pontos

Önálló szövegalkotás: - Szóban: összefüggően önállóan nem tud szöveget alkotni Hangos olvasás:

szegényes pontatlan

összefüggően segítséggel

nagyon jó jó megfelelő elfogadható még nem elfogadható betűzget szótagol folyamatosan olvas - Szöveghűség: hibátlanul olvas kevés hibát vét sok hibát vét

93

- Tempó: - Tagolás:

lendületes megfelelő kapkodó írásjeleknél tart nem mindig tart

lassú akadozó nem tart szünetet

Szövegértés: megérti nevelői segítséggel megérti segítséggel sem érti a feladatot Nyelvtan, helyesírás: Másolás írott szövegről: hibátlan néhány hibát vét sok hibával dolgozik Másolás nyomtatott szövegről: hibátlan néhány hibát vét sok hibával dolgozik Tollbamondás: hibátlan néhány hibát vét sok hibával dolgozik Íráskép: szabályos egyéni, de egyenletes nem egyenletes igénytelen Füzetvezetés: rendezett, tiszta nem elég gondos rendezetlen

Matematika: Számfogalma: bizonytalan kialakult biztos (a(az…..……..számkörben) Alapműveletek végzésében: gyakran téveszt ritkán téveszt hibátlanul dolgozik A számsorozatokat: önállóan kevés segítséggel sok segítséggel még nem tudja megoldani Szabályjátékokat: önállóan kevés segítséggel sok segítséggel még nem tudja megoldani Nyitott mondatokat: önállóan kevés segítséggel sok segítséggel még nem tudja megoldani Szöveges feladatokat: önállóan kevés segítséggel sok segítséggel még nem tudja megoldani Füzetvezetés: rendezett tiszta nem elég gondos rendezetlen

Környezetismeret: jól tájékozott kevésbé tájékozott

Technika:

ismeretei hiányosak

tiszta, rendes munka, kevés nevelői segítséget igényel csak segítséggel képes dolgozni

Rajz: Tér és formaérzéke: Színhasználata:

jó jó

megfelelő megfelelő

nem megfelelő nem megfelelő

Ének-zene: Éneklése : tisztán énekel éneklése bizonytalan Ritmusismerete: teljesen hibátlan kevés hibával dolgozik általában hibásan dolgozik Zenei írás olvasás: teljesen hibátlan kevés hibával dolgozik általában hibásan dolgozik

Testnevelés: Mozgáskoordinációja: Teljesítménye: Játékszabályokat:

harmonikus kiemelkedő betartja

rendezett rendezetlen átlagos képességeihez viszonyítva gyengébb nem tarja be

MEGJEGYZÉS:……………………………………………………………………………… ………………………………….............................................................……………………… Gyöngyös, ….………………….

94

P.H. ……………………………………… osztályfőnök

………………………………….. szülő

II. o. negyedévi értékelés a …………….-es tanévben Kéttannyelvű tanrend szerint NÉV:……………………………………………………OSZTÁLY:……………… Magatartás jellemzői: segítőkész csendes önző Fegyelmezettsége:

barátságos együtt érző zárkózott passzív uralkodni vágyó

önmaga fegyelmezésére képes

nyílt szerény érvényesülésre törő

fegyelmezetlen

Reagálása jutalmazásra, büntetésre: eredményes rövid ideig hatékony

rendbontó

menti magát elhárítja

Önértékelése: megalapozott túlértékelő önbizalom hiánya Érzelmi élete: vidám lelkes lobbanékony kiegyensúlyozott tartózkodó ingerlékeny kötekedő Szorgalmának jellemzői: törekvő megbízható gondos hangulata szerint változó felületes hanyag Figyelme: kitartó kevésbé tartós szétszórt Munkatempója: gyors egyenletes lassú Önellenőrzése: pontatlan általában pontos nem akarja javítani a hibákat nem képes javítani a hibákat

Magyar nyelv-és irodalom: Kommunikáció: - Szókincse: gazdag megfelelő szegényes - Szöveg reprodukálása: nem kifejező pontos pontatlan Önálló szövegalkotás: - Szóban: összefüggően önállóan összefüggően segítséggel nem tud szöveget alkotni Hangos olvasás:

nagyon jó jó megfelelő még nem elfogadható betűzget - Szöveghűség:

95

elfogadható szótagol

folyamatosan olvas

- Tempó: - Tagolás: Szövegértés:

hibátlanul olvas kevés hibát vét lendületes megfelelő kapkodó írásjeleknél tart nem mindig tart

sok hibát vét lassú akadozó nem tart szünetet

megérti nevelői segítséggel megérti segítséggel sem érti a feladatot

Nyelvtan, helyesírás: Másolás írott szövegről: hibátlan néhány hibát vét sok hibával dolgozik Másolás nyomtatott szövegről: hibátlan néhány hibát vét sok hibával dolgozik Tollbamondás: hibátlan néhány hibát vét sok hibával dolgozik Íráskép: szabályos egyéni, de egyenletes nem egyenletes igénytelen Füzetvezetés: rendezett, tiszta nem elég gondos rendezetlen

Matematika: Számfogalma: bizonytalan kialakult biztos (a(az…..……..számkörben) Alapműveletek végzésében: gyakran téveszt ritkán téveszt hibátlanul dolgozik A számsorozatokat: önállóan kevés segítséggel sok segítséggel még nem tudja megoldani Szabályjátékokat: önállóan kevés segítséggel sok segítséggel még nem tudja megoldani Nyitott mondatokat: önállóan kevés segítséggel sok segítséggel még nem tudja megoldani Szöveges feladatokat: önállóan kevés segítséggel sok segítséggel még nem tudja megoldani Füzetvezetés: rendezett tiszta nem elég gondos rendezetlen

Angol: - dalok ismerete: - versek ismerete: - hallás utáni értés: - kiejtés:

Környezetismeret: Technika:

jó jó jó jó jól tájékozott

megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő kevésbé tájékozott

bizonytalan bizonytalan bizonytalan bizonytalan ismeretei hiányosak

tiszta, rendes munka, kevés nevelői segítséget igényel csak segítséggel képes dolgozni

Rajz: Tér és formaérzéke: Színhasználata:

jó jó

megfelelő megfelelő

nem megfelelő nem megfelelő

Ének-zene: Éneklése : tisztán énekel éneklése bizonytalan Ritmusismerete: teljesen hibátlan kevés hibával dolgozik általában hibásan dolgozik Zenei írás olvasás: teljesen hibátlan kevés hibával dolgozik általában hibásan dolgozik

96

Testnevelés: Mozgáskoordinációja: Teljesítménye: Játékszabályokat:

harmonikus kiemelkedő betartja

rendezett rendezetlen átlagos képességeihez viszonyítva gyengébb nem tarja be

Gyöngyös, P.H. ……………………………………… osztályfőnök

………………………………….. szülő

FÉLÉVI ÉRTÉKELÉS 2. osztály ……………/………tanév Kéttannyelvű tanrend szerint Magatartás 1 Társas kapcsolata 2. Felnőttekhez való viszonya 3. Tanórai fegyelme 4. Órai aktivitása 5. Tanórán kívüli fegyelme 6. Stílusa, szokásai Szorgalom 1. Szorgalma 2. Munkatempója 3. Órai munkája Magyar irodalom 1. Beszéde 2. Szókincse 3. Olvasása 4. Szövegértése 5. Lényegkiemelése Magyar nyelv-Nyelvtan, írás 1. Írása 2. Másolása írott szövegről 3. Másolása nyomtatotról 4. Tollbamondás alapján 5. Helyesírási szabályokat Matematika 1. Számfogalma 100-ig 2. Számolási készség 3. Számsorozat szabályait

Példás, jó, közömbös, visszahúzódó, visszautasító Példás, udvarias, jó, változó, gyakran illetlen Példás, követendő, jó, változó, rendbontó Órán aktív, sokat jelentkezik, általában figyel, jelentkezik, figyel, de nem jelentkezik, nem figyel Példamutató, jó, változó, felháborodást vált ki, erkölcsi normái hibása Követendő, jó, néha udvariatlan, bántó, időnként csúnyán beszél Példás, jó, néha elfelejti kötelességét, megfelelő, több alkalommal megfeledkezik feladatáról, hanyag, sokszor nem készíti el Nagyon gyors, jó, kicsit lassú, nagyon lassú Szorgalmas, átlagos, nem szorgalmas Értelmes, kifejező, rövid mondatokat használ, nehezen érthető, érthetetlen Gazdag, választékos rövid, egyszerű mondatokat használ, egyszerű, hiányos Hibátlan folyamatos, kifejező, kevés hibával olvas, akadozva , sok hibával olvas, betűzgetve olvas Önállóan megérti, külső segítséggel tudja felidézni, sok segítséget igényel, nem érti amit olvas Három-négy mondatban jól összegez, kis segítséggel tudja, nem képes rá gyors, lendületes, hibátlan , megfelelő, kevés hibával ír, kicsit lassú, sok hibával ír, nagyon lassú, sok hibával ír Hibátlan, néhány hibát vét, sok hibával dolgozik Hibátlan, néhány hibát vét, sok hibával dolgozik Hibátlan, néhány hibát vét, sok hibával dolgozik Tudja és alkalmazza, kevés hibával tudja, sok hibával tudja Kialakult, biztos, bizonytalan, még kialakulatlan Jó, megfelelő, gyenge Felismeri, segítséggel tudja, nem látja az összefüggést, szabályosságot

97

4. Alapműveletek: összeadás 100-as szk. kivonás 100-as szk. 5. Szöveges feladatok megoldása 6. Nyitott mondatokat

Hibátlan, kevés hibával dolgozik, eszköz segítéségével dolgozik, sok hibával Hibátlan, kevés hibával dolgozik, eszköz segítségével dolgozik, sok hibával Önállóan oldja meg, kis segítséggel tudja megoldani, sok segítséggel tudja megoldani, nem képes megoldani Önállóan meg tud oldani, kevés segítséggel tudja megoldani, még nem tudja megoldani 7. Mérések Ismeri, tudja alkalmazni, átváltani , segítséggel tudja alkalmazni, nem ismeri, nem alkalmazza 8. Gondolkodása Logikus, mechanikus irányított Környezetismeret-természetismeret 1. Megfigyeléseket Rendszeresen végez, rendszertelenül végez, nem végez megfigyelést 2. A tanult jelenségeket Felismeri, csoportosítani tudja a megadott szempont szerint, nem ismeri fel, még képtelen a csoportosításra 3. Az évszakok jellemzőit Ismeri, meg tudja fogalmazni, ismeretei hiányosak, segítséggel jellemzi, nem ismeri 4. A napirendet, napszakot Hibátlanul felsorolja, megfogalmazza, segítséggel nevezi meg, nem ismeri, 5. Egészséges életmód Ismeri, felsorolja, ismeretei néhol hiányosak, hibásak, nem tudja megfogalmazni 6. Növények jellemzőit Önállóan tudja, segítséggel sorolja fel, hiányosan ismeri 7. Az állatokról tanultakat El tudja mondani, hiányosan tudja, még nem tudja Ének-zene 1. A tanult hangjegyeket Le tudja jegyezni a vonalrendszerbe, segítségre szorul, nem tudja elhelyezni 2. Ritmusértékeket Felismeri, le tudja jegyezni, felismeri de segítséggel jegyzi le, nem ismeri fel, nem tudja lejegyezni 3. Kottaképről a ritmust Meg tudja szólaltatni (tapsolni), segítséggel tudja megszólaltatni, még nem tudja megszólaltatni 4. A hangjegyeket kézjelről Ismeri, nem biztos az ismerete, sokat nem ismer fel 5. Dalokat Ismeri, énekli , ismeri, nem énekli, ismeri de csak társasággal énekli, szövegismereti hiányosak 6. Ritmuskíséretet Tud adni a dalokhoz, kis hibával tudja, sok hibával tudja 7. A népi dalok, játékokat Sokat ismer, néhányat ismer, nagyon keveset ismer 8. Éneklése Szívesen énekel: egyedül - társaival, nem szívesen énekel Rajz és vizuális kultúra 1. Rajzoláshoz való Szívesen, önálló kezdeményezésre , csak közös munkavégzéskor, nem viszonya szívesen rajzol 2. Ábrázolása Kiváló megfigyelő, ügyes, megfelelő, bizonytalan 3. Színhasználata Izgalmas, szokatlan, egyéni, jól használja a színeket, kevés színnel dolgozik, komor színeket használ 4. Rajzeszközök és techn. Változatos, sokféle, néhányat használ, nagyon keveset használ Technika és életvitel 1. Anyaghasználatota Takarékos, ismeri a szabályt , de nem tartja be, figyelmeztetni kell 2. Eszközhasználat Biztonságosan, helyesen használja, bizonytalanul, helytelenül használja 3. Képlékeny anyagokkal Rendkívül jól dolgozik, megfelelően dolgozik, még gyengén dolgozik 4. Papírral Rendkívül jól dolgozik, megfelelően dolgozik, még gyengén dolgozik 5. Fonallal Rendkívül jól dolgozik, megfelelően dolgozik, még gyengén dolgozik 6. Textillel Rendkívül jól dolgozik, megfelelően dolgozik, még gyengén dolgozik 7. Az anyag tulajdonságai Jól ismeri, megfelelően ismeri, nagyon kevés az ismerete 8. Kreativitása Kimagasló, egyéni, jó, megfelelő 9. Munkájában Önálló, precíz, kitartó, néha segítségre szorul, felületes 10 Munkarabjai Tiszták, pontosak, tetszetősek, kicsit pontatlanok, maszatosak, rendetlenek 11 Hozzáállása Szívesen, saját kezdeményezésre, nevelői, kezdeményezésre, sohasem Testnevelés és sport 1. Mozgása Harmonikus, rendezett, fejlesztésre szorul

98

2. Járás,futásgyakorlatokat 3. Labdás játékokban 4. Tenni akarása a többiért 6. A szabályokat ANGOL Hallás utáni értés Kiejtés Órai aktivitás Új ismeretek elsajátítása

Pontosan végzi, kis hibával végzi, gyakran hibásan hajtja végre Ügyes, néha hibázik, még ügyetlen Kimagasló, együttműködő, megfelelő, közömbös, önző Példamutatóan betartja, néha megfeledkezik a szabályokról, sokszor elfelejti jó jó példás gyors

megfelelő megfelelő jó átlagos

bizonytalan bizonytalan megfelelő lassú

További észrevételek,javaslatok: …………………………………………………………………… Kelt:………………év………………..hó……nap P.H. …………………………… Szülő

………................................. tanító/osztályfőnök

FÉLÉVI ÉRTÉKELÉS 2. osztály ……………/………tanév Normál tanrend szerint Magatartás 1 Társas kapcsolata 2. Felnőttekhez való viszonya 3. Tanórai fegyelme 4. Órai aktivitása 5. Tanórán kívüli fegyelme 6. Stílusa, szokásai Szorgalom 1. Szorgalma 2. Munkatempója 3. Órai munkája Magyar irodalom 1. Beszéde 2. Szókincse 3. Olvasása 4. Szövegértése 5. Lényegkiemelése Magyar nyelv-Nyelvtan, írás 1. Írása 2. Másolása írott szövegről 3. Másolása nyomtatotról

Példás, jó, közömbös, visszahúzódó, visszautasító Példás, udvarias, jó, változó, gyakran illetlen Példás, követendő, jó, változó, rendbontó Órán aktív, sokat jelentkezik, általában figyel, jelentkezik, figyel, de nem jelentkezik, nem figyel Példamutató, jó, változó, felháborodást vált ki, erkölcsi normái hibása Követendő, jó, néha udvariatlan, bántó, időnként csúnyán beszél Példás, jó, néha elfelejti kötelességét, megfelelő, több alkalommal megfeledkezik feladatáról, hanyag, sokszor nem készíti el Nagyon gyors, jó, kicsit lassú, nagyon lassú Szorgalmas, átlagos, nem szorgalmas Értelmes, kifejező, rövid mondatokat használ, nehezen érthető, érthetetlen Gazdag, választékos rövid, egyszerű mondatokat használ, egyszerű, hiányos Hibátlan folyamatos, kifejező, kevés hibával olvas, akadozva , sok hibával olvas, betűzgetve olvas Önállóan megérti, külső segítséggel tudja felidézni, sok segítséget igényel, nem érti amit olvas Három-négy mondatban jól összegez, kis segítséggel tudja, nem képes rá gyors, lendületes, hibátlan , megfelelő, kevés hibával ír, hibával ír, nagyon lassú, sok hibával ír Hibátlan, néhány hibát vét, sok hibával dolgozik Hibátlan, néhány hibát vét, sok hibával dolgozik

99

kicsit lassú, sok

4. Tollbamondás alapján 5. Helyesírási szabályokat Matematika 1. Számfogalma 100-ig 2. Számolási készség 3. Számsorozat szabályait 4. Alapműveletek: összeadás 100-as szk. kivonás 100-as szk. 5. Szöveges feladatok megoldása 6. Nyitott mondatokat

Hibátlan, néhány hibát vét, sok hibával dolgozik Tudja és alkalmazza, kevés hibával tudja, sok hibával tudja Kialakult, biztos, bizonytalan, még kialakulatlan Jó, megfelelő, gyenge Felismeri, segítséggel tudja, nem látja az összefüggést, szabályosságot

Hibátlan, kevés hibával dolgozik, eszköz segítéségével dolgozik, sok hibával Hibátlan, kevés hibával dolgozik, eszköz segítségével dolgozik, sok hibával Önállóan oldja meg, kis segítséggel tudja megoldani, sok segítséggel tudja megoldani, nem képes megoldani Önállóan meg tud oldani, kevés segítséggel tudja megoldani, még nem tudja megoldani 7. Mérések Ismeri, tudja alkalmazni, átváltani , segítséggel tudja alkalmazni, nem ismeri, nem alkalmazza 8. Gondolkodása Logikus, mechanikus irányított Környezetismeret-természetismeret 1. Megfigyeléseket Rendszeresen végez, rendszertelenül végez, nem végez megfigyelést 2. A tanult jelenségeket Felismeri, csoportosítani tudja a megadott szempont szerint, nem ismeri fel, még képtelen a csoportosításra 3. Az évszakok jellemzőit Ismeri, meg tudja fogalmazni, ismeretei hiányosak, segítséggel jellemzi, nem ismeri 4. A napirendet, napszakot Hibátlanul felsorolja, megfogalmazza, segítséggel nevezi meg, nem ismeri, 5. Egészséges életmód Ismeri, felsorolja, ismeretei néhol hiányosak, hibásak, nem tudja megfogalmazni 6. Növények jellemzőit Önállóan tudja, segítséggel sorolja fel, hiányosan ismeri 7. Az állatokról tanultakat El tudja mondani, hiányosan tudja, még nem tudja Ének-zene 1. A tanult hangjegyeket Le tudja jegyezni a vonalrendszerbe, segítségre szorul, nem tudja elhelyezni 2. Ritmusértékeket Felismeri, le tudja jegyezni, felismeri de segítséggel jegyzi le, nem ismeri fel, nem tudja lejegyezni 3. Kottaképről a ritmust Meg tudja szólaltatni (tapsolni), segítséggel tudja megszólaltatni, még nem tudja megszólaltatni 4. A hangjegyeket kézjelről Ismeri, nem biztos az ismerete, sokat nem ismer fel 5. Dalokat Ismeri, énekli , ismeri, nem énekli, ismeri de csak társasággal énekli, szövegismereti hiányosak 6. Ritmuskíséretet Tud adni a dalokhoz, kis hibával tudja, sok hibával tudja 7. A népi dalok, játékokat Sokat ismer, néhányat ismer, nagyon keveset ismer 8. Éneklése Szívesen énekel: egyedül - társaival, nem szívesen énekel Rajz és vizuális kultúra 1. Rajzoláshoz való Szívesen, önálló kezdeményezésre , csak közös munkavégzéskor, nem viszonya szívesen rajzol 2. Ábrázolása Kiváló megfigyelő, ügyes, megfelelő, bizonytalan 3. Színhasználata Izgalmas, szokatlan, egyéni, jól használja a színeket, kevés színnel dolgozik, komor színeket használ 4. Rajzeszközök és techn. Változatos, sokféle, néhányat használ, nagyon keveset használ Technika és életvitel 1. Anyaghasználatota Takarékos, ismeri a szabályt , de nem tartja be, figyelmeztetni kell 2. Eszközhasználat Biztonságosan, helyesen használja, bizonytalanul, helytelenül használja 3. Képlékeny anyagokkal Rendkívül jól dolgozik, megfelelően dolgozik, még gyengén dolgozik 4. Papírral Rendkívül jól dolgozik, megfelelően dolgozik, még gyengén dolgozik 5. Fonallal Rendkívül jól dolgozik, megfelelően dolgozik, még gyengén dolgozik 6. Textillel Rendkívül jól dolgozik, megfelelően dolgozik, még gyengén dolgozik 7. Az anyag tulajdonságai Jól ismeri, megfelelően ismeri, nagyon kevés az ismerete

100

8. Kreativitása 9. Munkájában 10 Munkarabjai 11 Hozzáállása Testnevelés és sport 1. Mozgása 2. Járás,futásgyakorlatokat 3. Labdás játékokban 4. Tenni akarása a többiért 6. A szabályokat

Kimagasló, egyéni, jó, megfelelő Önálló, precíz, kitartó, néha segítségre szorul, felületes Tiszták, pontosak, tetszetősek, kicsit pontatlanok, maszatosak, rendetlenek Szívesen, saját kezdeményezésre, nevelői, kezdeményezésre, sohasem Harmonikus, rendezett, fejlesztésre szorul Pontosan végzi, kis hibával végzi, gyakran hibásan hajtja végre Ügyes, néha hibázik, még ügyetlen Kimagasló, együttműködő, megfelelő, közömbös, önző Példamutatóan betartja, néha megfeledkezik a szabályokról, sokszor elfelejti

További észrevételek,javaslatok: …………………………………………………………………… Kelt:………………év………………..hó……nap P.H. …………………………… Szülő

………................................. tanító/osztályfőnök

101

AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: -

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

-

az iskolaotthonos felkészítés keretei között házi feladat adása nem lehet, mivel a tanuló az egész napos felkészítés során készül fel a következő tanítási napra;

-

az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

-

a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

102

A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1./ Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2./ Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3./ A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4./ A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: -

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!

-

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

-

A taneszközök használatában az állandósára törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

5./ Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

103

Kötelező eszközjegyzék: Colbe-féle elektrométer Elektromosságtani kisegítő eszközök Optikai készlet Rúgós erőmérő Főzőpohár 250 ml Főzőpohár 100 ml Főzőpohár 50 ml Üvegkád Közlekedőedény fatalpon Hajszálcsöves edény fatalpon Vízibuzogány Torrichelli cső Eszköz a Lenz-törvény vizsgálatához Tavak élővilága falikép Vízpartok élővilága Folyók élővilága Mocsarak élővilága Rovartest tagoltsága Keresztesvipera állatmodell Tulipán virága Preparáló készlet Szerelőkészlet 1. osztályos Szerelőkészlet 3-4. osztályos Zöldségkés 6cm Konyhakés 16 cm Szeletsütő 40 cm Merőkanál 2 dl Alulábas 3 l Lábasfedő 3 l Fazék 2 l Fazékfedő Nagy matematikusok archívuma Geometriai falitérkép Táblai rajzeszköz Mértékegységek Számegyenes Halmaz Területszámítások Eltolás Elforgatás Tükrözés Négyszögek A kör Terület-és kerületszámítás Testek felszíne és térfogata Projekt III. kazetta Alphabet I. és II. 104

What is the time? Good Habits In the Park 1, 2, 3…… Sentence Building Német tanári kincsestár Einblicke Visnel fóli gyűjtemény Hohs Basiswörtelbuch English for Beginners Time and Seasons DA-LITE vetítővászon Politikai földgömb 25 cm Heves megye térképe Szlovákia domborzata Csehország domborzata Németország domborzata Oroszország és a környező országok Kettősfalú csapadékmérő Klasszikus tájoló Skandinávia domborzata Alsó tagozatos applikáció Hangtani ismeretek összefoglalása Hogyan írjam? Írott kisbetűs ABC Írott nagybetűs ABC Nyomtatott betűs ABC Írott kis-és nagybetűs ABC Nyomtatott kis-és nagybetűs ABC Magyar nyelvtan garnitúra Európa a francia forradalom idején Európa 1871-ben A szó A mondat Az igék Egyszerű jelen, múlt, jövő Befejezett múlt, jövő, jelen Befejezett folyamatos múlt Folyamatos múlt, jövő….. Plakát, kifestő Kaspers Schrift-Zug m.f. Applikációs sorozat Mágneses törtek Szorzótábla Matematika II. Matematika III. Matematika IV. Magyarország közigazgatása Az I. világháború A keresztény Európa Európa a bécsi kongresszus idején

105

Voltax-2 mérő Iskolai iránytű Szétszedhető transzformátor Fizikusok arcképei 1000 gr-os súlysorozat 2000 gr-os súlysorozat Az agy Szemmodell Mezőgazdaság: az ivóvíz A víz veszélyt Figyelem! Talajvíz Prés alatt a talajvíz Labormikroszkóp Ló lábfej Házi kacsa Afrika domborzata Ausztrália és Óceánia Brit szigetek Franciaország Metallofon 2 oktáv Térábrázolás a festészetben Szépmíves örökségünk Művészettörténet Számítástechnikai falikép Szerelőkészlet 2. osztály Mélytányér 22 cm Lapostányér 23 cm Zsúrtányér 14 cm Vizespohár 2,5 dl Kenyérkés Szaktanterem (kémia-fizika) Sportszertár Nevelői asztal, szék (tanterem) Tábla Ruhatároló fogas Sötétítő függöny Vegyszerálló tanulói asztal Elszívó berendezés, vegyifülke Vegyszerálló mosogató Fali-mosogató Poroltó Mentőláda Eszköz-és vegyszerszekrény Eszközszállító kocsi Törpefeszültségű csatlakozó Tárgyalóasztal Szék Orvosi szoba, váró LCD panell Aula átalakítás

106

Mechanikai tanulói készlet Labormérleg 100 gr-os Nemnélküli torzó Vízisikló Sertéslábfej Tőkésréce Varjú Vadmalac Dél-Amerika domborzata Dél-Ázsia domborzata Észak-Amerika Ibériai-félsziget A vulkánok Monszun Passzát Magassági növényzeti öv Járművek közlekedése Teáskanál Képsorozat A gabonától a kenyérig Rajzasztal Tárgyasztal Mobil-lámpa Vízcsap Állítható magasságú támla nélküli szék Kirakható betűsor Szókártya sor Az igenevek Az állítmány fajtái A jelzők Ok-és célzat Személyes névmás, birtokos névmás Melléknév fokozása Elöljárók Német oktatótábla DAS ABC-Hang Kaspertheater Báb Táblai egyenes vonalzó Táblai háromszög vonalzó Táblai körző Szétszedhető köbdeciméter Műanyag kocka Műanyag téglatest Műanyag háromszög alapú hasáb Matematikai falitérkép Üreges mértani test Képsíkrendszer Ingasorozat Mechanikai taneszköz készlet

107

Fiókos nevelői asztal Szék Magyar írók és költők Világirodalmi arcképsorozat Magyar irodalomtörténet Teljes hasonulás A szavak alakja és jelentése Blick aut Deuts Képek társalgási témák Die Zeit Keine Augst Német magánlevelezés Stufengrammatik Kazetta English for B. Matematika V. Területszámítás Méterrúd fából Tanári demonstrációs óra Tanulói karosmérleg SI mértékegység I. SI mértékegység II. Gravesande készülék Naprendszer Mágnesrúd Mágnestű állványon Volta-elem Egy okuláros mikroszkóp Távcső Csillagászati távcső Diavetítő Minolta fényképezőgép Hormonok Vadrózsa Cserebogár fejlődése Tarisznyarák Macska csontváz Kölyök róka Tenyészlúd Észak-Ázsia Japán és Korea Időjárásjelző Szélerősség mérő MODUS képsor Evőkanál Evővilla Evőkés

108

Tanulói asztal Könyvtárosi asztal, szék Létra (polcokhoz) Fénymásológép Számítógép nyomtatóval (könyvtárba) CD lemezjátszó Írásvetítő Yamaha szintetizátor

109

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2011. január 01-től szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján kivéve a nem szakrendszerű oktatást. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2008. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. A nem szakrendszerű oktatás módosítása 2011/2012. évtől felmenő rendszerben történik. 4. Az érvényességi ideje határozatlan időre szól.

II.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok-és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. Az évfolyamonkénti értékelések és a javító, illetve osztályozó vizsgák eredményein keresztül vizsgálni és elemezni kell, hogy tanulóink milyen szinten teljesítik a tantervi követelményeket. III.

A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója, - minden esetben, ha a jogszabály változása indokolja, vagy a nevelőtestület tagjainak legalább 25 %-ában változás állt be.

110

2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. IV.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő helyeken tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél; a körzeti óvodákban. az iskola honlapján,

111

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az Iskolai Diákönkormányzat 2010. november 15. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Gyöngyös, 2010. november 15.. ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a Szülői Munkaközösség iskolai vezetősége a 2010. november 15. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Gyöngyös, 2010. november 15. ................................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógia programot a nevelőtestület a 2010. november 15. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Gyöngyös, 2010. november 15. ................................................. igazgató

Az Egressy Béni Általános Iskola pedagógiai programját a Gyöngyös Város Önkormányzat Képviselő-testülete ……. év …………….… hó ……..… napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ................................................. polgármester

112

HETI ÓRATERV ÁLTALÁNOS KÉPZÉSI CÉLÚ TANULÓCSOPORTOK SZÁMÁRA 2. Óraterv 4. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

3. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

2. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

1-4. évfolyam óraterve 1. évfolyam

Magyar nyelv

4

4

148

4

4

148

4

4

148

4

4

1481

Magyar irodalom

4

4

148

4

4

148

4

4

148

4

3

129,5

Idegen nyelv

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

111

Matematika

5

5

185

5

5

185

4

4

148

4

4

148

Informatika

-

-

-

-

-

-

1

1

37

Környezetismeret

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Ének-zene

1

1

37

1

1

37

1

2

55,5 1

1

37

Rajz

1

1

37

1

1

375

2

1

55,5 1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

20

740

20

20

740

20

20

740

23

22

832,5

3

3

111

-

-

-

-

-

-

5

5

185

Tantárgy

Kötelező tanítási órák

Technika életvitel Testnevelés

és

Kötelező tanítási 20 órák összesen

Nem kötelező (választható) tantárgy Angol vagy német nyelv Emelt szintű angol vagy német nyelv Ének-zene

0,5

-

-

-

0,5

18,5 0,5

-

-

0,5

18,5 0,5

0,5

18,5 0,5

0,5

18,5

0,5

0,5

18,5 0,5

0,5

18,5

Informatika

113

8. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves Óraszám

7. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

6. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

5-8. évfolyam óraterve 5. évfolyam

Magyar nyelv

2

2

74

2

2

74

2

1

55,5 2

2

74

Magyar irodalom

2

2

74

2

2

74

2

2

74

1

2

55,5

Történelem

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Idegen nyelv

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Matematika

4

4

148

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

2

2

74

2

2

74

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

2

55,5 2

1

55,5

2

1

55,5 1

2

55,5

1

2

55,5 2

1

55,5

1

2

55,5 2

1

55,5

Tantárgy

Kötelező tanítási órák

-

-

-

-

-

-

Földrajz Ének-zene

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Rajz Hon népismeret,

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

-

18,5

és

1

Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és 1 életvitel Testnevelés 2 Osztályfőnöki óra

1

Kötelező tanítási 22 órák összesen

18,5 1

18,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

18,5

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

3

92,5

2

3

92,5

3

2

92,5 2

3

92,5

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

23

832,5 22

23

832,5 25

25

925

25

25

925

5

185

5

5

185

Nem kötelező (választható) tantárgy Emelt szintű angol 5 v német nyelv

5

185

5

5

114

185

5

3. Az óratervben nem szereplő, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott tantárgyak tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: 

az „Egészségtan” tantárgyat a 6. évfolyamon a természetismeret, a 8. évfolyamon a biológia. Az „Etika” tantárgyat a 7. és a 8. évfolyamon az osztályfőnöki óra.

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

4. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol, a német nyelv tanulását választhatják. 5. Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon harmadik évfolyamon angol és német nyelv tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára.

115