ZBORNÍK REFERÁTOV AZ ELŐADÁSOK KIVONATA

Hungary-Slovakia Cross-border Co-operation Programme 2007-2013

European Union European Regional Development Fund

Building partnership Vedúci partner / Vezető partner: LESY Slovenskej republiky, š. p. Námestie SNP 8 975 66 Banská Bystrica tel.: +421 48 43 44 111 fax: +421 48 43 44 191 e-mail: [email protected] Lesy Slovenskej republiky, š. p. Odštepný závod Kriváň Kriváň 334 962 04 Kriváň

Cezhraničný partner / Külföldi partner: IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2661 Balassagyarmat Bajcsy u. 10. tel.: +36 35 300 769, + 36 20 468 7131 fax: + 36 35 301 424 e-mail: [email protected]

ZBORNÍK REFERÁTOV AZ ELŐADÁSOK KIVONATA

Poštová adresa / Postacím: IPOLY ERDŐ Zrt. 2661 Balassagyarmat, Pf.: 34

Projekt je spolufinancovaný Európskou úniou z prostriedkov Európskeho fondu regionálneho rozvoja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Obsah tohto zborníka referátov nereprezentuje oficiálne stanovisko Európskej únie. Jelen előadások kivonatának tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-slovakia-cbc.eu

Projekt Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén HUSK/1101/2.2.1/0352

Október 2012



Building partnership

Zborník referátov Az előadások kivonata Úvodná konferencia Nyitó konferencia Projekt Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny / Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén HUSK/1101/2.2.1/0352 www.husk-cbc.eu

Detva, 24. október 2012 Detva, 2012. október 24.




O projekte: Názov projektu: Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny Akronym: HU-SK FOR WILDLIFE Identifikačné číslo projektu: HUSK/1101/2.2.1/0352 Názov vedúceho partnera: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik Názov cezhraničného partnera: IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Začiatok realizácie projektu: 01. 10. 2012 Ukončenie projektu: 30. 09. 2014 Výška podpory z ERDF: 614 313,77 € Webová stránka projektu: www.huskforwildlife.eu Projektről: Projekt címe: Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén Akronym: HU-SK FOR WILDLIFE Projektazonosító szám: HUSK/1101/2.2.1/0352 Vezető partner neve: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik Külföldi partner neve: IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Projekt kezdete: 01. 10. 2012 Projekt vége: 30. 09. 2014 ERFA támogatás összege: 614 313,77 € Projekt weboldala: www.huskforwildlife.eu Editori / Összeállítók: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Autori fotografií / A fényképek szerzői: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Náklad / Példányszám: 400 ks / 400 db Rozsah / Oldalszám: 80 strán / 82 oldal Grafická úprava, sadzba a tlač / Grafikai tervezés, betűszedés és nyomtatás: Národné lesnícke centrum Obsah tohto zborníka referátov nereprezentuje oficiálne stanovisko Európskej únie. Jelen előadások kivonatának tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. 2




OBSAH PREDSLOV Fantišek Král

5

ELŐSZÓ Král Fantišek

6

PREDSTAVENIE LESY SR, Š. P., ODŠTEPNÝ ZÁVOD KRIVÁŇ Pavol Kráľ

7

LESY SR, ÁLLAMI VÁLLALAT, KRIVÁŇ ERDÉSZIGAZGATÓSÁG BEMUTATÁSA Kráľ Pavol

9

TERMÉSZET KÖZELI ERDŐ ÉS VADGAZDÁLKODÁS AZ IPOLY MENTÉN Kiss László

12

PRÍRODE BLÍZKE LESY A OBHOSPODAROVANIE ZVERY V POIPLÍ László Kiss

16

PREDSTAVENIE PROJEKTU „SPOLOČNE ZA ZACHOVANIE PRÍRODNÝCH HODNÔT NA ÚZEMÍ POĽANY A BÖRZSÖNY“ František Král

19

A „KÖZÖSEN A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSÉÉRT A POĽANA ÉS A BÖRZSÖNY TERÜLETÉN “ C. PROJEKT BEMUTATÁSA Král František

22

PRÍRODNÉ HODNOTY NA ÚZEMÍ CHKO BR POĽANA Vladimíra Fabriciusová

24

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A POĽANA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET – BIOSZFÉRA REZERVÁCIÓ TERÜLETÉN Fabriciusová Vladimíra

27

STAROSTLIVOSŤ O ŽIVOTNÉ PROSTREDIE ZVERI V POĽOVNÝCH REVÍROCH Š. P, LESY SR Peter Kuric, Marcel Lehocký

31

A LESY, A. V. VADÁSZTERÜLETEKNEK VADÁLLOMÁNYA ÉS ELŐHELYÜK GONDOZÁSA Kuric Peter, Lehocký Marcel

39

3




OPATRENIA NA OBNOVU A UDRŽATEĽNOSŤ PRIRODZENÝCH BIOTOPOV LESNEJ ZVERI V CHPO POĽANA Ján Nôžka

48

POĽANA VADÁLLOMÁNYÁNAK TERMÉSZETES ÉLŐHELYÉNEK FENNTARTÁSA ÉS FELUJÍTÁSA Nôžka Ján

55

A VADONÉLŐ ÁLLATOK TERMÉSZETI KÖRNYEZETÜKRE GYAKOROLT TERHELÉSÉNEK CSÖKKENTÉSE AZ IPOLY ERDŐ ZRT. BÖRZSÖNY VADÁSZTERÜLETÉN Guzsik Alfréd

63

ZNÍŽENIE ZAŤAŽENIA VOĽNE ŽIJÚCICH ŽIVOČÍCHOV NA SVOJE PRÍRODNÉ PROSTREDIE V POĽOVOM REVÍRI IPOLY ERDŐ ZRT. BÖRZSÖNY Alfréd Guzsik

71

POPIS TERÉNNEJ EXKURZIE Ján Nôžka

77

A TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS LEÍRÁSA Nôžka Ján

79

44




PREDSLOV Vážení kolegovia, priatelia lesa a čitatelia, Slovensko a aj Maďarsko patria medzi krajiny s významným podielom lesov a určite uznáte, že lesy si zaslúžia našu starostlivosť, lebo sme ich nezdedili po našich rodičoch, ale požičali sme si ich od našich detí. S radosťou LESY Slovenskej republiky, štátny podnik ako i IPOLY ERDŐ Zrt. prijali možnosť v rámci 4. výzvy na predkladanie projektov „Programu cezhraničnej spolupráce Maďarská republika – Slovenská republika 2007 – 2013“ v oblasti podpory 2.2 „Spoločná starostlivosť o prírodné prostredie“ podať projekt v aktivitách určených predovšetkým na spoločné úsilie zamerané na ochranu prírodných hodnôt, ako aj na zvyšovanie povedomia verejnosti v oblasti ochrany prírody. Keďže LESY SR, š. p. s dlhoročnými cezhraničnými priateľmi z IPOLY ERDŐ Zrt. našli spoločné záujmové body a pripravili projekt s názvom „Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny“. Tento projekt bol na zasadnutí Spoločného monitorovacieho výboru programu dňa 29. marca 2012 vyhodnotený ako úspešný a schválený. V októbri 2012 nadišiel čas pre začatie implementácie projektu a realizácie jednotlivých aktivít. Projekt začína úvodnou konferenciou, ktorej cieľom je poskytnúť obraz projektovým partnerom, odbornej i laickej verejnosti o východiskovom stave pre realizáciu projektu a jeho zameraní. Momentálne držíte v rukách zborník pripravený z príspevkov na úvodnej konferencii projektu. Verím, že pripravený zborník referátov z úvodnej konferencie projektu Vám prinesie komplexný obraz o projekte a stane sa pre Vás zdrojom poznania a informácii projektových aktivitách, dôvodoch uskutočnenia a tiež o cieľoch projektu. Súčasne verím, že Vás zborník presvedčí, že ide o zmysluplný projekt a naše lesy si zachovanie prírodných hodnôt zaslúžia. František Král projektový manažér

5




ELŐSZÓ Mélyen tisztelt kollégák, az erdő barátai, kedves olvasók, Szlovákia és Magyarország egyaránt azon országok közé tartozik, melyeknek jelentős részét erdők borítják, és biztosan elismerik, hogy ezek megérdemelik a gondoskodást, mivel nem örököltük szüleinktől, hanem gyermekeinktől kértük kölcsön. A „Határon átnyúló együttműködési program Magyarország – Szlovákia 2007 – 2013“ 4-ik felhívása keretében örömmel ragadta meg a lehetőséget a közös pályázatra a LESY SR, állami cég és az IPOLY ERDŐ Zrt. a 2.2. támogatási körön belül „ A természeti környezet közös gondozása“ keretében. A pályázat megvalósítása során olyan közös tevékenységeket, aktivitásokat tervezünk megvalósítani, amelyek a területen élő vadállomány és egyúttal a természeti értékek védelmét szolgálja. A tevékenységek és az eredmények publikálása szándékaink szerint a vadgazdálkodás és a természetvédelem nyilvánosság által történő pozitívabb megítélését is eredményezi. Mivel a LESY SR állami cég a magyar pályázati partnerrel, mint régi határon túli baráttal, az IPOLY ERDŐ Zrt-vel megtalálták a közös érdekeket, elkészítették a pályázatot: „Közösen a természeti értékek fenntartásáért a Poľana és Börzsöny területén“. A program Monitoring Bizottsága 2012. március 29-i ülésén a megnevezett pályázat támogatásáról döntött. 2012. októberében eljött az idő a pályázat megvalósítására és egyes tevékenységek kivitelezésére. A pályázat a nyitókonferenciával kezdődik, amelynek a célja a pályázat kiinduló pontjának és elvárásainak bemutatása a partnerek és a szakemberek körében, de egyben az érdeklődő nyilvánosságnak is. Ezt szolgálja egy kiadvány formájában a nyitókonferenciára elkészített előadások összefoglalója. Remélem, hogy ez az összefoglaló és a nyitókonferencia bemutatja a pályázatot, az Ön számára ismeretek forrása lesz a pályázati tevékenységekről, a pályázat lényegéről, szükségességéről, és a kitűzött célokról. Egyben bízok abban, hogy ez az összefoglaló meggyőzi Önt, hogy egy értelmes pályázatnak az elején állunk, és erdeink természeti értékei ezt a fáradozást kétségkívül megérdemelik. Král František Projekt menedzser

6




PREDSTAVENIE LESY SR, Š. P., OZ KRIVÁŇ Pavol Kráľ, riaditeľ LESY Slovenskej republiky, štátny podnik Odštepný závod Kriváň, 334, 962 04 Kriváň E-mail: [email protected] Vážené dámy, vážení páni, kolegovia, hostia domáci aj zo zahraničia. Vitajte na Odštepnom závode Kriváň, vitajte na Poľane! Starí Detvanci vravievali, že kto na Poľane nebol, nevidel ešte svet. Túto myšlienku by som chcel použiť pri privítaní na území Odštepného závodu Kriváň, kde je možné vidieť kus pekného sveta, či už prírodných, historických aj kultúrnych zaujímavostí. Odštepný závod Kriváň, patriaci do organizačnej štuktúry Lesov Slovenskej republiky, štátny podnik, obhospodaruje lesy od majestátnej Poľany, až po lesy nížin Poiplia na výmere 43 849 ha. Z hľadiska orografického sa lesné komplexy rozprestierajú na svahoch Slovenského Rudohoria, Slovenského Stredohoria a Javoria. V juhovýchodnej časti sú to lesné komplexy rozložené na časti Veporských vrchov, Lučenskej kotliny a Cerovej vrchoviny. Rozpätie nadmorských výšok OZ Kriváň je od 162 m.n.m. (Rároš pusta) do 1458 m.n.m. (Poľana). Z uvedených charakteristík je zrejmá pestrosť konfigurácie terénov, klimatických pomerov, drevinového zloženia. Najviac zastúpenými drevinami sú smrek 32 %, buk 29 %, dub 13 %. Z toho tiež vyplýva bohatosť flóry a fauny, čo sa prejavilo uznaním chránených oblastí, chránených prírodných území, výtvorov, rastlinných a živočíšnych druhov. História obhospodarovania lesov v regióne Podpoľania sa viaže na existenciu Vígľašského panstva. Od 12. storočia lesy na území terajšieho OZ Kriváň plnili rôzne úlohy. Spočiatku slúžili len na poľovnícke zábavy vysokej uhorskej šľachty, neskôr ako zdroj obživy miestneho obyvateľstva. Od 17. storočia dochádza k intenzívnemu spriemyselňovaniu Horného Uhorska a lesy sa stávajú výhodným zdrojom energie – producentom dreva a dreveného uhlia. Majitelia Vígľašského panstva investujú najmä do sprístupňovania lesov. Budujú sa lesné cesty a na začiatku 20. storočia aj lesné železnice (Lesná železnička Vígľaš – Kyslinky, lesná železnička Kriváň – Hriňová). Po prvej svetovej vojne dňa 1. mája 1925 vzniká prvá štátna inštitúcia na tomto území: Správa štátnych lesov v Kriváni – Detve. Táto inštitúcia bola základným kameňom terajšieho odštepného závodu, ktorý sa do dnešnej podoby dotvoril zlúčením s Odštepným lesným závodom Lučenec v roku 2000. 7




Trvaloudržateľné obhospodarovanie lesov je základným princípom práce lesníkov v súčasnom období pri zabezpečovaní rovnomernej produkcie drevnej hmoty, ako hlavného zdroja príjmov pre financovanie chodu organizácie lesného podniku. Bezmála 200 tis. m3 ročný etát ťažby drevnej hmoty, ale aj následné pestovné zásahy pri obnove lesa, výchove mladých lesných kultúr a porastov, je základňou pre prácu v súčasnosti 133 zamestnancov Odštepného závodu a nemalé množstvo dodávateľov prác. Okrem finančného zisku prevyšujúceho 1 milión €, ktorý každoročne dosahujeme, činnosť lesníkov zabezpečuje taký stav lesa, ktorý plní množstvo mimoprodukčných funkcií. Pre milovníka prírody, poľovníka, rybára, či turistu je v oblasti pôsobenia Odštepného závodu Kriváň množstvo pozoruhodností, ktoré možno navštíviť, či využiť. Z historických pamiatok spomenieme Vígľašský zámok, Divínsky hrad (zrúcanina), Fiľakovský hrad, Haličský zámok, hrad Šomoška, rímsko-katolícky gotický kostol zo 14. storočia v Očovej, gotický kostol sv. Martina v Čeríne zo 14. storočia s drevenou zvonicou a iné viac alebo menej zachovalé historické budovy. Okrem štátnej prírodnej rezervácie Poľana nad Detvou a ŠPR Dudáš, sú zaujímavé viaceré chránené prírodné výtvory – Kaľamárka, Melichova skala, Vodopád Bystrô, Jánošíkova skala, Bátovský balvan. Na juhu územia sa z Juhoslovenskej kotliny dvíhajú chrbáty CHKO Cerovej vrchoviny vyhlásenej v roku 1989. V jej západnej časti s Národnou prírodnou rezerváciou Šomoška s jej charakteristickým čadičovým vodopádom tvoreným 5 – 6 bokými stĺpmi bazaltu. Chránená krajinná oblasť Poľana bola vyhlásená v r. 1981 na výmere 20 360 ha pre ochranu zachovalého krajinného celku s koncentráciou prírodných hodnôt, kde areál pôvodných smrečín dosahuje najjužnejší okraj v Západných Karpatoch. Pre svoje hodnoty bolo územie CHKO v roku 1990 zaradené do svetovej siete biosférických rezervácií UNESCO. Územie CHKO Poľana je zaradené do sústavy NATURA 2000 s vyhláseným Chráneným vtáčím územím Poľana (rozloha: 32 538 ha) a s navrhovanými územiami európskeho významu. Chránená poľovná oblasť Poľana je poľovný revír, kde hlavným poslaním je kontinuita poľovníckeho obhospodarovania s cieľom zachovania kvalitného genofondu karpatského jeleňa ako aj ostatných druhov raticovej a vzácnej zveri, je priestor, kde sa stretnú myšlienky naše a kolegov maďarských lesníkov v práve začatej cezhraničnej spolupráci. Vážení účastníci konferencie, vítajte na Poľane a pozrite sa z nej na Svet, na svet spoločnej spolupráce medzi slovenskými a maďarskými lesníkmi. 8




LESY SR, ÁLLAMI VÁLLALAT, KRIVÁŇ ERDÉSZIGAZGATÓSÁG BEMUTATÁSA Kráľ Pavol, igazgató LESY Slovenskej republiky, állami vállalat, Erdészigazgatóság Kriváň, 334, 962 04 Kriváň E-mail: [email protected] Tisztelt Hölgyeim, Tisztelt Uraim, Tisztelt hazai és külföldi Vendégeink, Kedves Kollégák! Szeretettel üdvözlöm Önöket telephelyünkön, a Krivány üzemben, üdvözlöm Önöket a Poľanán! Az öreg Gyetvaiak szerint, aki nem volt a Poľanán az még nem látta a világot! Ezt a gondolatot az üdvözlés során, telephelyünkön, a Krivány üzemben szeretném hangoztatni, ahol a világ egy szép része látható, legyen az természeti, történelmi vagy kulturális érdekesség. Telephelyünk, a Krivány üzem, a Szlovák Államerdészet szervezeti struktúrájához tartozik, állami vállalat, erdőgazdálkodási tevékenysége magában foglalja a felséges Poľana és az Ipoly-mente síksága közötti erdőket, ami 43 849 ha területnek felel meg. Helyrajzi szempontból az erdőkomplexumok a Szlovák Érchegység (Slovenské rudohorie), a Selmeci-körhegység (Slovenské stredohorie) és a Jávoros (Javorie) lejtőin fekszenek. Ezek a délkeleti oldalon elterülő erdőkomplexumok: a Vepor (Veporské vrchy), a Losonci-medence (Lučenská kotlina) és a Cseres-hegység (Cerová vrchovina). A Krivány (Kriváň) társadalmi csoportosulás területének magasságkülönbsége 162 m (Ráros puszta – Rároš pusta) és 1458 m (tszf.) (Poľana). Az említett jellemzőkből látható a terület térbeli elhelyezkedésének, éghajlati viszonyainak és fás növényzete összetételének a változatossága. Legnagyobb számban a lucfenyő (32%), a bükk (29%) és a tölgy (13%) képviselteti magát. Ebből kitűnik a növény- és állatvilág gazdagsága, amit a védett körzetek, védett természeti övezetek, képződmények, növény- és állatfajok kinyilvánítása is mutat. Az erdőgazdálkodás történelme a Podpoľanie (Poľana-alatti) régióban a véglesi (Vígľaš) uradalomhoz fűződik. Az erdők a 12. századtól a mai Krivány területén különböző feladatokat láttak el. Kezdetben a magasrangú magyar nemesség szórakozását szolgálták vadászatuk során, később élelemforrásként a helyi lakosságot. Az iparosítás a Felvidéken a 17. századtól erős fejlődésnek indult, és az erdők jelentős energiaforrásokká válnak – fa9




termelőkké és faszéntermelőkké. A véglesi (Vígľaš) uradalom birtokosai beruházásokat hajtanak végre, főleg az erdők hozzáférhetőségének javítása terén. Erdei utakat alakítanak ki, és a 20. század elején erdei kisvasutakat is (Végles – Kyslinky erdei kisvasút, Krivány – Herencsvölgy (Hriňová) erdei kisvasút). Az első világháború után, 1925. május 1-én megszületik a terület első állami intézménye – a Kriváň – Detva Állami Erdészeti Vállalat. Ez az intézmény volt a jelenlegi telephelyünk alapköve, amely a losonci (Lučenec) erdészeti telephellyel 2000-ben végrehajtott egyesülést követőn vette fel mai alakját. Az erdészek a jelenlegi időszakban a fenntarthatóság alapelveit szem előtt tartva látják el erdőgazdálkodási feladataikat, főleg az egyenletes faanyagtermelés biztosítását, ami az erdészeti vállalat működése számára a fő bevételi forrást jelenti. A kivágott csaknem 200 ezer m3 évi faanyagmennyiség, de az ezt követő erdőfelújítás, a fiatal erdőkultúrák és erdőállományok felnevelése során eszközölt termesztési beavatkozások, a telephely jelenleg 133 munkavállalójának és a szállítók nem kisebb számának nyújt munkalehetőséget. Az évente elért 1 millió eurót meghaladó nyereségen kívül az erdő, az erdészek tevékenységének köszönhetően számos, az ökoszisztémával összefüggő, különféle szolgáltatásokat teljesít. A természetbarátok, vadászok, horgászok vagy akár a természetjárók számára a Krivány telephely működésének környékén számos látványosság található, amit meg lehet látogatni, igénybe lehet venni. A történelmi műemlékek közül megemlítjük a véglesi várat (Vígľašský zámok), a Divényi várat (várrom) (Divínsky hrad), a Füleki várat (Fiľakovský hrad), Gács várkastélyát (Haličský zámok), a Somoskői várat (hrad Šomoška), a 14. századból származó nagyócsai (Očová) római-katolikus templomot, a 14. századból származó gótikus cserényi (Čerín) Szent Márton templomot – fából készült haranglábbal, és egyéb, többé-kevésbé megmaradt történelmi épülettel. A „Poľana nad Detvou” és a „Dudáš” állami természetvédelmi területeken kívül számos védett természeti alkotás kelti fel az érdeklődést, ilyenek a Kaľamárka, a Melich-szikla, a Bystrô vízesés, a Jánošík szikla, a Bátovský kőbálvány. A terület déli részén, a Dél-szlovákiai medencéből (Juhoslovenská kotlina) emelkedik a Cserhátvidék (Cerová vrchovina) 1989ben természetvédelmi körzetté nyilvánított hegyháta. Ennek nyugati részében terül el a „Šomoška” (Somoskő) Nemzeti Tájvédelmi Körzet a jellegzetes, 5 – 6 bazaltoszlopból álló bazalt vízesésével. 1981-ben a Poľana 20 360 hektár kiterjedésű területét, a természeti értékekben bővelkedő tájegység védelme céljából – ahol az őshonos fenyvesekkel benőtt területek elérik a Kárpát-medence nyugati részének leg10




délebbi részét – természetvédelmi területté nyilvánították. Természeti értékeinek köszönhetően, 1990-ben a természetvédelmi területet besorolták az UNESCO bioszféra-rezervátumok világhálózatába. A Poľana természetvédelmi terület – európai jelentőségű javasolt területekkel – Poľana madárvédelmi területként (kiterjedése: 32 538 ha) bekerült a NATURA 2000 hálózatba. A Poľana védett vadászterület olyan vadászterület, amelynek fő küldetése a gímszarvas és egyéb nagyvad és értékes vad minőségi génbázisának megőrzése céljából folytatott folyamatos vadgazdálkodás, ami az a terület, ahol egy éppen most megkezdett, határon átnyúló együttműködés során, találkoznak a mi és a magyar kollégáink gondolatai. Tisztelt konferencia-résztvevők! Legyenek üdvözölve a Poľanán és vessenek egy pillantást a Világra, a szlovákiai és a magyarországi erdészek közös együttműködésének világára!

11




TERMÉSZET KÖZELI ERDŐ ÉS VADGAZDÁLKODÁS AZ IPOLY MENTÉN Kiss László, vezérigazgató IPOLY ERDŐ Zrt., Bajcsy u. 10, 2661 Balassagyarmat E-mail: [email protected] Az IPOLY ERDŐ Zrt. a legnagyobb erdőgazdálkodó Nógrád megyében és Pest megye északi részén, amely a Cserhát és a Börzsöny hegység állami erdőterületeinek kezelését jelenti, 65 ezer hektáron. Erdőgazdálkodási feladataikkal egy időben a társadalom erdővel kapcsolatos közjóléti szerepét és igényeit is (ökoturisztika, pihenés, aktív rekreáció, erdei iskolák, tanösvények, erdei vasutak, források védelme stb.) igyekszik messzemenően kielégíteni. Szakembereik elsődleges feladatuknak tekintik az ésszerű, természetközeli és tartamos erdőgazdálkodás révén a fa, mint természetes alapanyag újratermelését, és ezzel párhuzamosan erdeik szakszerű kezelését. Ily módon az erdőhöz kapcsolódó társadalmi igények minél szélesebb körű és magas színvonalú kielégítése mellett – a biodiverzitás és az erdő ökológiai stabilitásának biztosításával – az erdővagyon hosszú távú növelésére törekednek.

Természetvédelmi területek az IPOLY ERDŐ Zrt. működési területén

12




Az IPOLY ERDŐ Zrt. természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000es területe a kezelt erdőterület 57,8 %-a. A fakitermelési lehetőség 205.000 bruttó m3. A fakitermelés évente mintegy 150 ezer nettó m3.

Vadgazdálkodás A kezelt erdőterület nagy részén, 51 ezer hektáron az erdőgazdálkodással összhangban látja el az IPOLY ERDŐZrt. a vadgazdálkodási feladatokat is. Az IPOLY ERDŐZrt. vadászterülete egy nagyobb összefüggő, és nyolc kisebb területből áll, ahol gímszarvas, őz, vaddisznó, és muflon elejtésére kínálnak lehetőséget. Az évente elejetett 3000 nagyvadból első helyen a társas vadászatok vaddisznó terítékei szerepelnek. 2500

2000

1500

1000

500

0 2001

2002

2003

2004

2005

szarv.

2006

vadd.

2007 Ęz

2008

2009

2010

mufl.

Vadgazdálkodás (állomány apadás nagyvad db)

13

2011




A vadászokat páratlan természeti környezetben, korszerű, ugyanakkor egyedi, különleges hangulatú vadászházaikban várják. Vadászházak • Weinckheim vadászkastély • Tóviki vadászház • Királyházi vadászházak • Bánki vadászház

Rövid kitekintés a vadgazdálkodást országosan meghatározó tényezőkre 1996. évi LV törvény hatályba lépését követően • A vadászati jog, mint vagyoni értékű jog a földtulajdon elválaszthatatlan része. • Minimális vadászterület nagyság 3 000 ha. • Minden megkezdett 3 000 ha után egy hivatásos vadászt kötelező alkalmazni. • A vad által okozott károk 95%-át a vadászatra jogosultnak meg kell téríteni. • A földtulajdonosok vagy saját maguk gyakorolják vadászati jogukat, vagy pénzért haszonbérbe adják. 14




Jelenleg az országban mintegy 1 400 vadászterület (vadászatra jogosult) van, melyből megközelítően 70% haszonbérlő, 30%-nál pedig vadászati jogukat a tulajdonosok saját jogon gyakorolják.

Nagyvad teríték adatok Magyarországon Év

1989

2011

Gím összes

30 515

47 706

Dám összes

3 367

11 717

Őz összes

36 313

93 146

Muflon összes

2 353

3 485

Vaddisznó összes

40 908

128 863

Mindösszesen db

113 456

113 456

Az IPOLY ERDŐ Zrt. ökoturisztikai tevékenysége

Erdei vasutak

• • • • • • • • •

• Királyrét (80 ezer utazó) • Kemence Múzeumvasút (15 ezer látogató)

Vendégházak Kisvasutak Tanösvények Emlékhelyek, források Pihenőhelyek, tisztások Játszóterek Sétautak Várak, kilátók Információs tudásbázis

15




PRÍRODE BLÍZKE LESY A OBHOSPODAROVANIE ZVERY V POIPLÍ László Kiss, generálny riaditeľ IPOLY ERDŐ Zrt., Bajcsy u. 10, 2661 Balassagyarmat E-mail: [email protected] IPOLY ERDŐ Zrt. je najväčšou lesnou spoločnosťou Novohradskej župy a severnej časti Peštianskej župy, čo znamená spravovanie štátnych lesov pohoria Cserhát a Börzsöny na rozlohe 65 tisíc hektárov. Zároveň so svojimi lesohospodárskymi úlohami sa snaží ďalekosiahle uspokojovať spoločenské úlohy a aj požiadavky (ekoturistika, odpočinok, aktívna rekreácia, lesné školy, náučné chodníky, lesné železnice, ochrana prameňov a iné) spoločnosti súvisiace s lesmi. Odborní pracovníci spoločnosti považujú za svoju prvoradú úlohu reprodukciu dreva – stromov ako prírodného základného materiálu prostredníctvom rozumného, poloprírodného a trvalého lesného hospodárstva, a paralelne s tým odbornú starostlivosť o svoje lesy. Týmto spôsobom, popri čo najširšom a vysokokvalitnom uspokojovaní požiadaviek spoločnosti súvisiace s lesmi – zabezpečením biodiverzity a ekologickej stability lesov – usilujú o dlhodobé zvyšovanie majetku lesov. Chránené prírodné územie a územie Natura 2000 spoločnosti IPOLY ERDŐ Zrt. tvorí 57,8% spravovaného lesa. Možnosť ťažby dreva je 205.000 m3 brutto. Ťažba dreva predstavuje ročne približne 150 tisíc m3 netto.

Obhospodarovanie zveri IPOLY ERDŐ Zrt. vykonáva na veľkej časti spravovaného lesa, na 51 tisíc ha aj obhospodarovanie zveri v súlade s lesným hospodárstvom. Poľovný revír IPOLY ERDŐ Zrt. sa skladá z jedného väčšieho, uceleného a z ôsmich menších území, kde ponúkajú možnosť odstrelu jeleňa, srny, diviaka a muflóna. Z ročne ulovených 3000 ks raticovej zveri je na prvom mieste úlovok diviakov zo skupinového lovu (spoločnými poľovačkami).

16




Chránené prírodné územie v oblasti, kde IPOLY ERDŐ Zrt. vykonáva svoju činnosť 2500

2000

1500

1000

500

0 2001

2002

2003

2004

2005

jelenia szarv. zver

2006

div. vadd. zver

2007 srnĘz čia zver

2008

2009

2010

2011

muflónia mufl. zver

Poľovníctvo (vysoká zver pokles stavu)

Na poľovníkov čakajú vo svojich moderných, zároveň osobitých loveckých domoch so špeciálnou atmosférou, v jedinečnom prírodnom prostredí.

Lovecké domy • • • •

Lovecký zámok Weinckheim Lovecký dom Tóvik Lovecké domy v Királyháza Lovecký dom Bánk 17




Krátky pohľad na faktory, ktoré celoštátne určujú poľovníctvo Následne po nadobudnutí zákona č. LV z roku 1996 • Poľovnícke právo ako majetkové právo je neoddeliteľnou súčasťou pozemkového vlastníctva. • Minimálna veľkosť poľovníckeho revíru je 3 000 ha. • Po každom začatom 3 000 ha sa musí zamestnať profesionálny poľovník. • 95 % škôd spôsobených divou zverou musí uhradiť osoba oprávnená na lov. • Majitelia pozemkov môžu svoje poľovnícke právo realizovať sami, alebo ho môžu za peniaze prenajať. • V súčasnosti existuje v krajine 1 400 poľovných (oprávnených na lov) revírov, z ktorých je približne 70 % v prenájme, v prípade 30 % realizujú majitelia svoje poľovnícke právo sami.

Údaje o úlovkoch raticovej zveri v Maďarsku Rok

1989

2011

Jelenia zver

30 515

47 706

Danielia zver

3 367

11 717

Srnčia zver

36 313

93 146

Muflónia zver

2 353

3 485

Diviačia zver

40 908

128 863

Všetko spolu ks

113 456

113 456

Ekoturistická činnosť IPOLY ERDŐ Zrt. • • • • • • • • •

Chaty Malé železnice Náučné chodníky Pamätné miesta, pramene Miesta na odpočinok, čistinky Ihriská Prechádzkové cesty Hrady, rozhľadne Informačná báza poznatkov

Lesné železnice • Királyrét (80 tisíc cestujúcich) • Múzeum lesných železničiek – Kemence 18




PREDSTAVENIE PROJEKTU „SPOLOČNE ZA ZACHOVANIE PRÍRODNÝCH HODNÔT NA ÚZEMÍ POĽANY A BÖRZSÖNY” František Král, projektový manažér LESY Slovenskej republiky, Generálne riaditeľstvo Banská Bystrica, Námestie SNP 8, 975 66 Banská Bystrica E-mail: [email protected] Cezhraničná spolupráca za účelom prípravy projektov začala medzi štátnym podnikom LESY SR a IPOLY ERDŐ Zrt. prípravou projektu „Poľovnícky a lesnícky klaster na podporu udržateľného cezhraničného rozvoja“ v roku 2010, ktorý sa už realizuje. Následne sa partneri rozhodli pokračovať v spolupráci prostredníctvom projektu z oblasti obhospodarovania zveri. Po sérii spoločných stretnutí sa partnerské strany rozhodli spolupracovať pri riešení problematiky zlepšovania životných podmienok lesnej zveri v Chránenej krajinnej oblasti Poľana (CHKO Poľana) a Národného parku Dunaj-Ipeľ (DINP). Projekt bude realizovaný na území CHKO Poľana (CHPO Poľana) a DINP. Aktivity slovenského partnera sa uskutočnia v Banskobystrickom samosprávnom kraji – katastrálne územie Hrochoť, Očová, Detva, Hriňová, Dúbravy, Detvianska Huta. Maďarský partner bude realizovať aktivity v rámci DINP (NP Duna Ipoly) v pohorí Börzsöny, ktoré je zároveň územím európskeho významu a vtáčím územím v sústave NATURA 2000. Územia CHKO Poľana a DINP sú nadmieru ovplyvnené ľudskou činnosťou a jej následnými dlhotrvajúcimi dopadmi. Vysoká koncentrácia zveri, absencia výskytu prirodzených plodonosných drevín, úpadok starostlivosti o horské lúky a ich následné ubúdanie spôsobujú, že zver hlavne v zime trpí nedostatkom prirodzenej potravy. V období súčasných klimatických zmien začína počas leta zver hynúť aj v dôsledku nedostatku pitnej vody. Koncentrovanie zveri v zime na určité lokality spôsobuje bez intenzívneho prikrmovania tiež vysoké škody na prirodzenej vegetácii. Aby sa tomu predišlo, je vhodné realizovať aktivity projektu zamerané na preventívnu ochranu zveri pred nepriaznivými vplyvmi s cieľom vytvárať vhodný priestor pre zdravý vývoj populácií zveri a zároveň podporiť ochranu jedinečných prírodných daností predmetných chránených území. Hlavným cieľom projektu je spoločná ochrana prírodných hodnôt, prostredníctvom cielenej starostlivosti o lesnú zver na princípe veľkoplošného manažmentu s ohľadom na požiadavky vyplývajúce z potrieb ochrany 19




prírody v chránených územiach CHKO Poľana a DINP. Aktivity projektu sa zameriavajú na pozitívne ovplyvňovanie neživých činiteľov, ktoré vzájomným spolupôsobením prispievajú k vytvoreniu vhodného priestoru pre zdravý vývoj populácií lesnej zveri. Plánované projektové činnosti vyplývajú z odbornej starostlivosti o zver, zo snahy dosiahnuť jej optimálny počet, vekovú štruktúru a dobrý zdravotný stav z ohľadom na prírodné podmienky, v ktorých žije. Aktivity sú zamerané predovšetkým na ochranu lesnej zveri pred nepriaznivými vplyvmi, najmä pred nedostatkom prirodzenej potravy a vody v čase nedostatku. Spolu s dobudovaním siete chodníkov a prechodov pre zver sa zároveň vytvára predpoklad na zníženie škôd spôsobovaných zverou na lesných porastoch v chránených územiach. Tieto činnosti sú zamerané na napĺňanie cieľa programu – priority č. 2 – ochrany prírodných hodnôt. Projekt svojím obsahom osloví skupiny z odbornej i laickej verejnosti z oblastí poľovníctva, zoológie, ekológie i krajinnej tvorby, ktorým prinesie poznatky o spôsobe starostlivosti o zver v špecifikách Slovenskej a Maďarskej republiky, ako i v rámci chránených území. Vybudovaním nových zariadení dôjde k podpore prebiehajúceho vzdelávacieho procesu v chránených územiach pre študentov blízkych lesníckych škôl, prostredníctvom praktických ukážok ako predmetné zariadenia napomáhajú pri zlepšení životných podmienok lesnej zveri, znížení škôd spôsobovaných lesnou zverou, zlepšení prístupu k vode pre zver, atď. Cieľovou skupinou projektu sú na oboch stranách hranice i návštevníci oboch chránených území, v ktorých projekt po jeho realizácii skvalitní estetický ráz chránených území. Realizácia projektu sa začala 01. 10. 2012 a bude trvať 24 mesiacov do 30. 09. 2014. Celkový rozpočet projektu je plánovaný na 737 363,50 €, z čoho 614 313,77 € činí príspevok ERDF,86 181,55 € činia zdroje zo štátneho rozpočtu a 36 868,18 € vlastné spolufinancovanie projektových partnerov. Tabuľka Zdroje financovania projektu Maximálna suma Podiel ERDF príspevku príspevku z národného % štátneho rozpočtu v EUR

Podiel Celkový oprávnený príspevrozpočet ku z náEUR rodného (včítane vlastného štátneho spolufinancovania rozpočtu 5 %) %

Projektový partner

Maximálny príspevok z ERDF v EUR

LESY SR š.p.

377 854,92

85,00

44 453,52

10,00

444 535,20

IPOLY ERDŐ Zrt.

236 458,85

85,00

41 728,03

15,00

292 828,30

Celkom

614 313,77

86 181,55

20

737 363,50

21

X X

CBP - IPOLY ERDŐ Zrt.

LP - LESY SR, CBP - IPOLY ERDŐ Zrt.

act08 - Publicitás/Publicita

X

X

X

X

X

X

act07 - Zárókonferencia/ Záverečná konferencia

X

X

X

LP - LESY SR

X

act06 - Szeminárium a szlovák és a magyar erdészeknek a vadgazdálkodásról a védett területeken/Seminár pre slovenských a maďarských lesníkov o starostlivosti o zver v chránených územiach

X

X

CBP - IPOLY ERDŐ Zrt.

X

X

act05 - A FeHoVa kiállítás Budapesten/Výstava v Budapešti FeHoVa

X

X


X

act04 - Találkozók a projekt megvalósítási folyamatának a kiértékelésére/Stretnutia k vyhodnoteniu postupu realizácie projektu

X


act03 - Intézkedések a vad természetes biotopjainak a megújítására és megtartására/ Opatrenia na obnovu a udržateľnosť prirodzených biotopov lesnej zveri

X


act02 - Nyilvános közbeszerzés/ Verejné obstarávanie

Jelölje x-szel a megfelelő cellában, mely harmadévben valósítja meg az adott tevékenységet./ Označte krížikom, v ktorom období bude aktivita realizovaná. 2.har3.harma- 4.harma- 5.harma- 6.harmafelelős partner(ek)/ 1.harmadév Projekt tevékenységek / madév dév (4hó) dév (4hó) dév (4hó) dév (4hó) 7.harmadév (4hó)/ zodpovedný(í) (4hó)/meAktivity projektu (4hó)/me- / mesiace / mesiace / mesiace / mesiace mesiace 25-28 partner(i) siace 1-4 siace 5-8 9-12 13-16 17-20 21-24 act01 - Nyitó konferenció/ LP - LESY SR X Otváracia konferencia

Projekt tevékenységek ütemezése / Časový harmonogram aktivít projektu Hungary-Slovakia Cross-border Co-operation Programme 2007-2013

European Regional Development Fund

European Union





A „KÖZÖSEN A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSÉÉRT A POĽANA ÉS A BÖRZSÖNY TERÜLETÉN ” C. TERVEZET BEMUTATÁSA Král František, projekt menedzser LESY Slovenskej republiky, Vezérigazgatóság Banská Bystrica, Námestie SNP 8, 975 66 Banská Bystrica, E-mail: [email protected] A LESY SR állami vállalat és az IPOLY ERDŐ Zrt. közötti határokon átnyúló együttműködés a projektek elkészítése céljából a „Erdészeti és vadászati klaszter a határon átnyúló fenntartható fejlődés elősegítésére” c. projekt elkészítésével kezdődött 2010-ben, és már megvalósulófélben van. A partnerek ezt követően elhatározták, hogy a vadgazdálkodási projekt révén folytatni fogják az együttműködést. Egy sorozat közös találkozást követően a partnerek, úgy döntöttek, hogy együtt fognak működni az erdei vad életkörülményeinek javítása érdekében a Poľana tájvédelmi területen és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban. A projekt a Poľana tájvédelmi területén (Poľana védett vadászkörzet) és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban kerül megvalósulásra. A szlovák partner aktivitásai a Besztercebánya (Banská Bystrica) megyei önkormányzat területén valósulnak meg – Hrochoť, Očová, Detva, Hriňová, Dúbravy, Detvianska Huta. A magyar partner a Duna-Ipoly Nemzeti Parkon belül a Börzsöny hegységben fogja aktivitásait végezni, amely egyúttal európai jelentőségű terület és a NATURA 2000 hálózatban madárvédelmi területként szerepel. A Poľana tájvédelmi területet és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot túlságosan befolyásolja az ember tevékenysége, és annak hosszan tartó következményei. A vad fokozott koncentrációja, a természetes terméshozó cserjék előfordulásának hiánya, a hegyi rétek gondozásának hanyatlása és azt követő fogyása azt eredményezi, hogy a vad, főleg télen, szenved a természetes élelem hiányától. A jelenlegi éghajlati viszonyok időszakában a vad a nyár folyamán az ivóvízhiány miatt is pusztulni kezd. A vad téli koncentrációja egy bizonyos területen intenzív etetés nélkül szintén nagy károkat okoz a természetes vegetációban. Hogy ezt megelőzzük, célszerű a vad megelőző védelmére irányuló projekt aktivitásait azzal a céllal megvalósítani, hogy megfelelő környezetet alakítsunk ki a vadállomány fejlődéséhez és egyúttal elősegítsük a tárgyi védett területek páratlan természeti adottságainak védelmét. A projekt fő célja a természeti értékek közös védelme, célszerű vadgazdálkodás révén, átfogó irányítás mellett, tekintettel a természetvédelem szükségleteiből adódó követelményekre a Poľana tájvédelmi terület 22




és a Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területein. A projekt aktivitásai az élettelen tényezők pozitív befolyásolására irányulnak, amelyek kölcsönös együtthatásukkal hozzájárulnak a megfelelő környezet kialakításához az erdei vadállomány egészséges fejlődése számára. A tervezett projekttevékenységek a szakszerű vadgazdálkodásból, az optimális vadállomány, korösszetétel és jó egészségi állapot elérése iránti igyekezetből adódnak, tekintettel a természeti feltételekre, amelyekben él. Az aktivitások mindenekelőtt a kedvezőtlen hatásokat - főleg a természetes táplálék és víz hiányát szűkölködés idején - megelőzendő, a vad védelmét tartják szem előtt. A vadátjáró- és ösvényhálózat kiegészítésével egyúttal megteremtődik az előfeltétele annak, hogy a védett területeken csökkenjenek a vad által az erdőállományban okozott károk. Ezek a tevékenységek a program céljának beteljesedését – a 2. számú prioritást – a természeti értékek védelmét szolgálják. A projekt, a programjánál fogva a vadgazdálkodás, az állattan, az ökológia és a természetalkotás terén működő és az iránt érdeklődő szakmai és nagyközönséghez szól, akinek átadja a vadgazdálkodás módjáról szóló ismereteit úgy a Szlovák Köztársaság és Magyarország sajátos feltételei között, mint a védett területeken belül is. Az új berendezések kiépítése a gyakorlatban illusztrált példák révén - hogy segítik a tárgyi berendezések a vad életkörülményeinek javítását, a vad által okozott károk csökkentését, a vízhez való hozzáférését stb. - elősegíti a már folyamatban levő művelődési folyamatot az erdészeti iskolákhoz közel álló diákok számára a védett területeken. A projekt célcsoportja a határ mindkét oldalán és mindkét védett területen – amelyekben a projekt a megvalósítása után minőségileg megjavítja a védett területek esztétikai jellegét – a látogató. A projekt megvalósítása 2012.10.01-én kezdődött, és 24 hónapig, 2012.09.30- ig fog tartani. A projekt tervezett teljes költségvetése 737 363,50 €, ebből 614 313,77 € az ERFA hozzájárulása, 86 181,55 €-t tesznek ki az államháztartási forrásokból származó tételek és 36 868,18 €-t a projekt-partnerek önrésze. Táblázat – A projektfinanszírozási források Maximális hozzájáruProjekt- partner lás az ERDF részéről euróban

Az ERDF hozzájárulás aránya

Maximális hozzájárulás az állami költségvetés részéről - euróban

Az állami költségvetés hozzájárulásának aránya %-ban

Engedélyezett költségvetés összesen – euróban önfinanszírozást is beleértve 5 %)

LESY SR, š.p.

377 854,92

85,00

44 453,52

10,00

444 535,20

IPOLY ERDŐ Zrt.

236 458,85

85,00

41 728,03

15,00

292 828,30

Összesen

614 313,77

86 181,55

23

737 363,50




PRÍRODNÉ HODNOTY NA ÚZEMÍ CHKO BR POĽANA Vladimíra Fabriciusová, riaditeľ ka RCOP vo Zvolene Chránená krajinná oblasť – Biosférická rezervácia Poľana J. M. Hurbana 20, 960 01 Zvolen E-mail: [email protected] Chránená krajinná oblasť (CHKO) Poľana bola vyhlásená v roku 1981 za účelom ochrany neživej prírody, rastlinných a živočíšnych spoločenstiev a tiež osobitného rázu krajiny. Rozloha tohto územia je 20 360 ha. Poľana sa radí medzi najväčšie vyhasnuté sopky v Európe a je najvyšším sopečným pohorím na Slovensku. Celé pohorie je súčasťou karpatského oblúka. Vplyvom jeho vysunutia na juh a výškového rozpätia skoro 1000 m (najnižší bod 460 m a najvyšší 1458 m n.m.) sa tu vyskytujú na relatívne malom území teplomilné aj horské druhy rastlín a živočíchov. Pre svoje hodnoty bolo územie CHKO v roku 1990 zaradené do svetovej siete biosférických rezervácií (BR) UNESCO a tým pristúpilo k plneniu programu Človek a biosféra (MAB). Pohorie vzniklo vulkanickou činnosťou pred 13 – 15 miliónmi rokov, kedy vznikol stratovulkán (vrstevnatá sopka), z ktorého sa v centrálnej časti zachoval zvyšok krátera (kaldera) s priemerom v smere S-J 6 km a obvodom 20 km. Patrí k najzachovalejším na Slovensku. Po geologickej stránke tvoria masív Poľany prevažne mladotreťohorné vulkanické horniny – andezity, andezitové tufy a tufity. Do východnej časti územia CHKO zasahujú aj kyslé prvohorné horniny Veporských vrchov. Z hydrologického hľadiska sú zvláštnosťou Poľany dva typy siete potokov – dostredivá (centripetálna) na vnútorných svahoch kaldery, ktorú odvodňuje potok Hučava a odstredivá (centrifugálna) na jej vonkajších svahoch. Územie patrí medzi najmenej urbanizované chránené územia na Slovensku. Nachádzajú sa tu iba tri osady (Iviny, Snohy a Vrchslatina) s typickým lazníckym osídlením (celkovo asi 400 trvaložijúcich obyvateľov). Kóta Hrb (1255 m n.m.) je geografickým stredom Slovenska. Územie CHKO s druhým stupňom ochrany vytvára ochrannú zónu pre vyhlásené maloplošné chránené územia (MCHÚ) s prísnejším stupňom ochrany, ktoré slúžia pre zachovanie rôznych rastlinných a živočíšnych druhov, typov biotopov a spoločenstiev a na sledovanie prírodných procesov. V súčasnosti je vyhlásených 24 MCHÚ, ktoré zaberajú výmeru približne 1 300 ha (t.j. 6 % výmery CHKO). Sú to: 24




• národné prírodné rezervácie (NPR) – Zadná Poľana, Ľubietovský Vepor, Hrončecký grúň, • národnú prírodnú pamiatku (NPP) – Vodopád Bystrého potoka, • prírodné rezervácie (PR) – Pod Dudášom, Príslopy, Pri Bútľavke, Vrchslatina, Mačinová, Havranie skaly, Kopa, • prírodné pamiatky (PP) – Bátovský balvan, Jánošíkova skala, Melichova skala, Kalamárka, Veporské skalky, Spády, Havranka, • chránené areály (CHA) – Meandre Kamenistého potoka, Horná Chrapková, Dolná Zálomská, Hrochotská Bukovina, • chránené stromy (CHS) – Buk pod Kľukou, Buk pod Širokou. V rámci územia CHKO Poľana sa z území v sústave NATURA 2000 nachádza 9 území európskeho významu (Repiská, Koryto, Kopa, Javorinka, Močidlianska skala, Hrbatá lúčka, Poľana, Detviansky potok, Vrchslatina). Zároveň je celé územie CHKO súčasťou Chráneného vtáčieho územia Poľana. Geografická poloha masívu Poľany a jeho geomorfologická členitosť podmieňujú nielen výskyt druhov horských a subalpínskych viazaných na vyššie, zatienené a inverzné polohy, ale i druhov teplomilných, ktoré sem prenikli z teplej panónskej oblasti. Lesy pokrývajú takmer 85% územia. Typickými spoločenstvami Poľany sú rozsiahle komplexy bučín, jedľových bučín a sutinových lesov s bukom, jedľou, jaseňom, brestom, javormi a lipou. Rozprestierajú sa od nižších až po najvyššie polohy, miestami majú pralesovitý charakter. Na juhozápadnom a južnom úpätí Poľany sa zachovali fragmenty porastov s dubom zimným, dubom cerovým, bukom a hrabom. Pre najteplejšie lokality je charakteristický výskyt teplomilnej paliny pravej, kukučky vencovej, nátržníka strieborného a ďalších druhov, z ktorých tu väčšina dosahuje severovýchodnú hranicu svojho rozšírenia. Najvyššie polohy zaberá vrcholová smrečina predstavujúca najjužnejší výskyt pôvodných smrečín na andezitoch v Západných Karpatoch. Pre vrstvu bylín sú typické horské a subalpínske druhy bylín – soldanelka uhorská, kýchavica Lobelova, kamzičník rakúsky, z krov ríbezľa alpínska a zemolez čierny. V dávnej minulosti odlesnené lokality predstavujú v súčasnosti spoločenstvá lúk, pasienkov, lesných čistín, v rámci ktorých sa vyskytuje veľmi cenná vegetácia rašelinísk a podmáčaných lúk. V nelesných spoločenstvách sa vyskytuje žltohlav najvyšší, kosatec sibírsky, zvonček hrubokoreňový, páperníky, mnohé druhy ostríc a vstavačovitých rastlín. Ojedinelý je i výskyt chránenej mäsožravej rastliny – rosičky okrúhlolistej. V území sú časté prameniská so záružlím močiarnym horským a žerušnicou horkou. Často sa vyskytujúce spoločenstvá skál a skalných štrbín zvyšujú celkovú biodiverzitu územia, hlavne jeho prírodovednú a ochranársku hodnotu. Doposiaľ bolo 25




na území CHKO-BR zistených viac ako 1200 druhov vyšších rastlín, z čoho tu môžete obdivovať takmer 200 chránených druhov. Bohatá je tiež flóra lišajníkov, húb, machorastov a pečeňoviek, pričom mnohé druhy poukazujú na čistotu prostredia a zachovanosť spoločenstiev tohto zaujímavého územia napr. Buxbaumia viridis. Vďaka vysokej rozmanitosti biotopov je veľmi pestré aj zastúpenie bezstavovcov, z ktorých je veľa druhov endemických, vzácnych a ohrozených. V zachovalých zmiešaných horských lesoch sa ešte stále vyskytujú mnohé zaujímavé druhy. Jedným z najkrajších druhov lesných chrobákov je určite fuzáč alpský a v nedávnej dobe boli objavené aj populácie kriticky ohrozeného karpatského endemitu – fuzáča karpatského. Zaujímavý je výskyt druhu Ditylus laevis, ktorý sa vyvíja vo vlhkom mŕtvom dreve. Z bystrušiek sú nápadné bystruška zlatá, bystruška vráskavá a na brehoch vôd žijúca bystruška potočná. Zaujímavá je fauna mäkkýšov zachovalých lesných ekosystémov s viacerými karpatskými endemitmi a tiež fauna pavúkov, koscov, mnohonožiek, stonožiek alebo dvojkrídlovcov. Na lúkach a pasienkoch svojim vzhľadom a správaním na seba pútajú pozornosť hlavne motýle a rovnokrídlovce (kobylky, koníky). Rozkvitnuté lúky a lesné okraje priťahujú množstvo pestrých motýľov napr. jasoňa chochlačkového a vidlochvosta feniklového. Medzi bežných obyvateľov lúk patria kobylky a koníky – k vzácnym druhom patria kobylka Frivaldského a koník pestrý. Poľana je zaujímavá aj výskytom stavovcov. Z obojživelníkov tu nájdeme 11 druhov – napr. mlok horský a karpatský. Otvorené plochy lúk a lesov sú vhodným prostredím pre plazy. Nájdeme tu napr. teplomilnú užovku stromovú, ale aj chladnomilnejší druh – vretenicu severnú. Veľmi bohaté je zastúpenie vtákov. Na Poľane a v blízkom okolí môžme nájsť vyše 180 druhov. Táto bohatosť a výskyt viacerých druhov európskeho významu zaradili Poľanu aj medzi chránené vtáčie územia vyhlásené v rámci sústavy NATURA 2000. Významný z hľadiska rozšírenia v strednej Európe je výskyt strakoša kolesára, hniezdiaceho v oblasti hriňovských lazov. K druhom pôvodných horských zmiešaných a smrekových lesov patrí kuvik vrabčí, pôtik kapcavý a ďateľ trojprstý. Zvyšky bukových a jedľovo-bukových porastov pralesovitého charakteru obývajú ďateľ bielochrbtý, sova dlhochvostá a muchárik malý. Na Poľane ešte stále nachádza posledné útočiská aj tetrov hlucháň. Z dravcov sa tu vyskytuje sokol sťahovavý, včelár lesný a vzácne aj orol skalný. Poľana je domovom aj našich veľkých šeliem – vlk dravý, rys ostrovid a medveď hnedý. Vo väčšine vodných tokov žije vydra riečna. Na Poľane sa zistilo aj 20 druhov netopierov nachádzajúcich úkryty v bútľavých stromoch, skalných puklinách alebo v starých budovách a povalách senníkov.

26




TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A POĽANA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET – BIOSZFÉRA REZERVÁCIÓ TERÜLETÉN Fabriciusová Vladimíra, igazgató RCOP Zvolen Poľana természetvédelmi terület – bioszférai rezervátum, J. M. Hurbana 20, 960 01 Zvolen E-mail: [email protected] A Poľana (Polyána) természetvédelmi terület az élettelen természet, a növény- és az állatvilág valamint a különleges jellegű táj védelme céljából jött létre. A terület kiterjedése 20 360 ha. A Poľana Európa legnagyobb kialudt vulkánjai közé sorolható, és egyben Szlovákia legmagasabb vulkanikus hegysége. A hegység teljes egészében a Kárpátok övezetének a része. Déli irányú elhelyezkedésének és csaknem 1000 m magasságkülönbségének (legalacsonyabb pontja 460 m, a legmagasabb pont tengerszint feletti magassága 1458 m) köszönhetően viszonylag kis területen megtalálhatók a növény- és állatvilág úgy melegkedvelő, mint hegyvidéki fajai is. Értékeinek köszönhetően 1990-ben az UNESCO e természetvédelmi területtel bővítette a bioszféra-rezervátumok világhálózatát és a természetvédelmi terület így hozzájárul az Ember és Bioszféra Program (MAB) teljesítéséhez. A hegység 13-15 millió évvel ezelőtt vulkanikus tevékenység hatására jött létre, amikor sztratovulkán (vagy rétegvulkán) keletkezett, amely központi részén fennmaradt az észak-déli irányban 6 km átmérőjű és 20 km kerületű krátermaradvány (kaldera). Szlovákia legjobb állapotban fennmaradt rétegvulkánjai közé tartozik. Földtani szempontból a Poľana hegymasszívumát túlnyomórészt újharmadkori vulkáni kőzet – andezit, andezittufa és tufit alkotja. A természetvédelmi terület keleti részébe benyúlnak a Vepor hegység (Veporské vrchy) földtörténeti ókorból származó savas kőzetei. Víztani szempontból különlegességnek számít a kétféle patakhálózat - a centripetális a Csörgő-patak (Hučava) révén a kaldera belső lejtőit vízmentesíti, a centrifugális pedig a külső domboldalait csapolja le. A terület Szlovákia legkevésbé urbanizált természetvédelmi területei közé tartozik. Csak három – tanya jellegű – település található itt (Iviny, Snohy Vrchslatina) (kb. 400 állandó lakhelyű lakossal). A Hrb-csúcs (tengerszint feletti magassága 1255 m.) Szlovákia földrajzi középpontja. A másodfokú védettséget élvező természetvédelmi terület 27




védőkörzetet alkot a szigorúbb védettségi szintet élvező, a különböző növény- és állatfajok, élőhelyek és közösségek fennmaradását valamint a természeti folyamatok megfigyelését szolgáló, kinyilvánított kisterületű természetvédelmi területek számára. Jelenleg 24, megközelítőleg 1300 ha (vagyis a természetvédelmi területek 6%-a) területet elfoglaló, kisterületű természetvédelmi területet van számon tartva. Ezek a következők: • nemzeti természetvédelmi területek – Zadná Poľana, Ľubietovský Vepor, Hrončecký grúň, • nemzeti természeti emlékhely – a Bystrý patak vízesése, • természetvédelmi területek – Pod Dudášom, Príslopy, Pri Bútľavke, Vrchslatina, Mačinová, Havranie skaly, Kopa, • természeti emlékhelyek – Bátovský balvan, Jánošíkova skala, Melichova skala, Kalamárka, Veporské skalky, Spády, Havranka, • tájvédelmi körzetek – a Köves patak kanyarulatai (Meandre Kamenistého potoka), Horná (Felső) Chrapková, Dolná (Alsó) Zálomská, Hrochotská (Horháti) Bukovina, • védett fák – a „Buk pod Kľukou“ és a „Buk pod Širokou” nevű bükkfa. A Poľana természetvédelmi terület keretén belül a Natura 2000 hálózatban 9 európai jelentőségű terület található (Repiská, Koryto, Kopa, Javorinka, Močidlianska skala, Hrbatá lúčka, Poľana, Detviansky potok, Vrchslatina). Egyúttal a természetvédelmi terület egész területe a Poľana madárvédelmi terület részét képezi. A Poľana hegymasszívumának földrajzi fekvése, valamint geomorfológiai domborzata nemcsak a hegyi, alpesi jellegű, magasabb, árnyékos és inverziós helyeket kedvelő fajok előfordulását határozza meg, hanem a melegkedvelő, a meleg éghajlatú pannon régióból ide átszűrődött fajokét is. A terület csaknem 85%-át erdő borítja. A Poľana jellegzetes közösségei a bükkerdő, a bükkös fenyőerdők valamint a bükk, fenyő, kőris, szil, juhar és hárs törmelékerdők terjedelmes komplexumai. Megtalálhatók az alacsonyabb fekvésű helyektől egészen a legmagasabb fekvésűekig, helyenként őserdő jellegűek. A Poľana délnyugati és déli hegylábánál kocsánytalan tölgyet, csertölgyet, bükköt és gyertyánfát tartalmazó növényállomány-töredékek maradtak fenn. A legmelegebb helyekre jellemző a melegkedvelő fehér üröm, a bársonyos kakukkszegfű, az ezüstös pimpó és további fajok, amelyek többsége eléri földrajzi elterjedésének északkeleti határát. A legmagasabban fekvő helyeket magaslati fenyves borítja, amely az őshonos fenyvesek előfordulásának legdélebbi pontja a Nyugati Kárpátok andezit-rétegében. Jellegzetes növényzete a hegyi és az alpesi növényfajták – a magyar haran28




grojt, a havasi zászpa, az osztrák zergevirág, a cserjék közül a szirti ribizke és a fekete lonc. A régmúltban kiirtott területeket jelenleg rétek, legelők, erdei tisztások képezik, amelyben nagyon értékes tőzeglápok és elmocsarasodott rétek vegetációja található. A nem erdei közösségekben megtalálható a zergeboglár, a szibériai nőszirom, a fűrészes harangvirág, a gyapjúsások, számos sásfajta és az orchideafélék. Egyedülálló a védett húsevő növény – a kereklevelű harmatfű előfordulása is. A területen gyakoriak a mocsári gólyahír és a keserű kakukktorma lelőhelyei. A gyakran előforduló sziklacsoportok és sziklahasadékok növelik a terület biológiai sokféleségét, különösen annak természettudományi és természetvédelmi értékét. Mostanáig a természetvédelmi terület – bioszféra rezervátum több mint 1200 fajta magasabb rendű növényt azonosított, melyek közel 200 védett fajtáját csodálhatják itt meg. Gazdag a zuzmó-, a gomba-, a moha- és a májvirág-flóra is, miközben számos faj utal a környezet tisztaságára és ezen érdekes terület gazdagságának a fennmaradására, például a zöld koboldmoha (Buxbaumia viridis). Az élőhelyek nagy változatosságának köszönhetően a gerinctelenek jelenléte is nagyon változatos, amelyek számos fajtája őshonos, ritka és veszélyeztetett. A fennmaradt vegyes hegyvidéki erdőkben továbbra is sok érdekes faj fordul elő. Az egyik legszebb erdei bogárfajta minden bizonnyal a havasi cincér, és a közelmúltban fedeztek fel egy erősen veszélyeztetett, a Kárpátokban endemikus fajt – a nagy fémescincért. Érdekes a Ditylus laevis előfordulása, amely a nedves, holt fákban fejlődik ki. A futrinkák közül feltűnik az aranyos futrinka, a lapos kékfutrinka és a vízpartokon élő vízi futrinka. Érdekes a fennmaradt erdei ökoszisztémában előforduló puhatestűek faunája, több, a Kárpátokban honos endemikus fajjal, valamint a pókok, kaszáspókok, soklábúak, százlábúak és a kétszárnyúak állatvilága. A legelőkön és a réteken megjelenésükkel és viselkedésükkel különösen a pillangók és az egyenesszárnyúak (tojókampósok: szöcskék és tücskök) vonják magukra a figyelmet. A virágzó rétek és az erdőszélek vonzzák a sok tarka lepkét, mint pl. a kis Apolló-lepkét és a fecskefarkú lepkét. A rétek szokásos lakói közé tartoznak a szöcskék és a tücskök – az egyik ritka fajuk a Pholidoptera frivaldskyi valamint a szép hegyisáska. A Polana a gerincesek előfordulása révén is érdekes. 11 fajta kétéltű található itt - pl. a kárpáti gőte és az alpesi gőte. A rétek és az erdők nyílt területei megfelelő környezetet teremtenek a csúszómászók számára. Megtaláljuk itt például a melegkedvelő erdei siklót, de a hidegebb éghajlatot kedvelő keresztes viperát is. A madarak nagyon gazdagon vannak képviselve. A Poľana területén és környékén több mint 180 fajuk található. E 29




gazdagságnak és a számos európai jelentőségű faj előfordulásának köszönhetően lett a Poľana besorolva a Natura 2000 hálózaton belül szereplő madárvédelmi területek közé. Közép-európai elterjedése szempontjából nagy jelentőségű a herencsvölgyi (Hriňová) tanyák vidékén fészkelő kis őrgébics. Az őshonos vegyes és fenyőerdőkben élő fajok közé tartozik a törpekuvik, a gatyáskuvik és a háromujjú harkály. Az őserdő jellegű bükk- és jegenyefenyő-bükk állomány-maradékokat a fehérhátú fakopáncs, az uráli bagoly és a kis légykapó lakja. A siketfajd is még mindig a Poľanán talál utolsó menedéket. A ragadozó madarak közül megtalálható itt a vándorsólyom, a darázsölyv és egy ritkaságszámba menő ragadozó – a szirti sas. A Poľana nagy ragadozóinknak – a farkasnak, a hiúznak és a barna medvének – is otthont nyújt. A vízfolyások legtöbbjében megtalálható a vidra. A Poľana területén 20, odvas fákban, sziklahasadékokban vagy régi épületekben és szénapadlásokon búvóhelyet találó denevérfajt fedeztek fel.

30




STAROSTLIVOSŤ O ŽIVOTNÉ PROSTREDIE ZVERI V POĽOVNÝCH REVÍROCH Š. P. LESY SR Peter Kuric, špecialista pre poľovníctvo LESY Slovenskej republiky, Generálne riaditeľstvo Banská Bystrica, Námestie SNP 8, 975 66 Banská Bystrica E-mail: [email protected]

Marcel Lehocký, referent poľovníctva a ekológie Lesy Slovenskej republiky, štátny podnik, Odštepný závod Rožňava, Jovická 2, 048 01 Rožňava E-mail: [email protected] Štátny podnik LESY Slovenskej republiky so sídlom v Banskej Bystrice obhospodaruje 1 milión hektárov lesa, čo predstavuje 50 % podiel z celkovej výmery lesov na Slovensku. LESY SR sú tak najväčším lesohospodárskym subjektom a tým aj významnou mierou ovplyvňujú jednu z najdôležitejších zložiek životného prostredia zveri na Slovensku – lesné prostredie. LESY SR, š. p. Banská Bystrica spravujú 832 000 ha poľovných pozemkov, čo je 17,8 % z výmery poľovnej plochy Slovenska. Právo poľovníctva LESY SR vykonávajú v súčasnosti v 78 režijných revíroch s celkovou výmerou 342 131 ha, čo predstavuje 4 % podiel z celkového počtu poľovných revírov a 7,3 % podiel z výmery poľovnej plochy v SR. V režijných poľovných revíroch je 266 581 ha – 78 % poľovných pozemkov v správe LESY SR, š. p. Výkon práva poľovníctva je prenajatý iným subjektom a organizáciám na výmere 565 419 ha – 68 % poľovných pozemkov v správe LESY SR, š. p. Poľovné revíry LESOV SR majú z prirodzených dôvodov v priemere vysokú, až 85 % lesnatosť a sú sústredené predovšetkým v podhorských a horských lesnatých územiach Slovenska. Tu tvoria ucelené komplexy a centrálne časti viacerých poľovných oblastí Slovenska, čím ovplyvňujú chov zveri v množstve ďalších susediacich poľovných revírov v správe iných užívateľov. Starostlivosť o životné prostredie zveri a zlepšovanie jeho úživnosti pre zver v revíroch LESY SR, š. p. môžeme rozdeliť na tri základné zložky: • obhospodarovanie lesných porastov • obhospodarovanie funkčných plôch • obhospodarovanie lúk a políčok.

31




1. Obhospodarovanie lesných porastov Obhospodarovanie lesných porastov je základnou a najdôležitejšou hospodárskou činnosťou štátneho podniku LESY SR. Hospodárenie sa zabezpečuje na celej ploche spravovaných lesných porastov, s výnimkou osobitných kategórií lesov, a bez ohľadu na užívateľské vzťahy k poľovným pozemkom. LESY SR tak svojou lesohospodárskou činnosťou formujú životné prostredie zveri nielen na území režijných revírov, ale aj na lesných pozemkoch v prenajatých poľovných revíroch. Z hľadiska hodnotenia stavu a kvality lesného prostredia pre zver sú rozhodujúce následné lesohospodárske charakteristiky, ktoré priamo ovplyvňujú trofické a topické podmienky pre zver : • Uplatňovaný hospodársky spôsob (spôsob obnovy lesných porastov), ktorý môže byť výberkový, podrastový alebo holorubný. Do začiatku 90. rokov bol najviac plánovaný a uplatňovaný holorubný hospodársky spôsob a predovšetkým jeho maloplošná forma. Po roku 1994 zmenou legislatívy došlo k preferovaniu prírode bližšieho, podrastového hospodárskeho spôsobu. No ani v súčasnosti v niektorých prípadoch nie je možné úplne vylúčiť holorubný spôsob obnovy lesných porastov (monokultúry rýchlorastúcich drevín, borovicové porasty na viatych pieskoch, prevody a premeny nekvalitných porastov). Výberkový hospodársky spôsob má najnižší podiel a uplatňuje sa predovšetkým v ochranných lesoch a lesoch osobitného určenie s vhodnými prírodnými podmienkami. Porovnanie plánovaných hospodárskych spôsobov v lesných hospodárskych plánoch (programoch starostlivosti o les) Hospodársky spôsob

% ťažbovej plochy 1990

2004

Cieľ:

holorubný

84,5

37,4

20

podrastový

14,1

60,0

70

výberkový

1,4

2,6

10

Doposiaľ nám nie sú na Slovensku známe exaktné porovnania trofických a topických podmienok pre zver pri uplatňovaní holorubného a podrastového hospodárskeho spôsobu. Na základe pozorovania a porovnania vývoja vegetácie pri uplatňovaní rozdielnych hospodárskych spôsobov, ako aj početných stavov raticovej zveri (aj keď tie istotne ovplyvňuje viacero faktorov) môžeme vysloviť názor, že holorubný hospodársky spôsob viac vyhovuje potrebám raticovej zveri (zvlášť jelenej zveri) a vo väčšej miere zvyšuje úživnosť lesných revírov pre zver, ako aj úkrytové možnosti. 32




Nakoniec aj z historického vývoja bola jelenia zver viazaná na otvorené plochy stepí a preto i v súčasnosti sú jej bližšie veľké otvorené plochy. Na odkrytých plochách holorubov dochádza k rýchlemu rozkladu nahromadeného humusu a následne k rýchlemu nástupu rúbaniskovej vegetácie. Tým dochádza, v porovnaní s chudobným bylinným podrastov zapojených dospelých lesných porastov, k podstatnému zvýšeniu úživnosti prostredia pre zver vo vegetačnom období. A v častých prípadoch, keď v rúbaniskovej vegetácii má dominantné zastúpenie ostružina černica (Rubus sp.) aj k zvýšeniu úživnosti počas zimného obdobia. Po odrastení vegetácie na holoruboch a vytvorení rozsiahlejších komplexov mladín nachádza raticová zver dobré a bezpečné úkrytové možnosti. Pri podrastovom hospodárskom spôsobe dochádza k postupnému rozvoľneniu zápoja materských porastov a k vzniku prirodzeného zmladenia hospodárskych drevín priamo v ich podraste. Tým je v podstatnej miere obmedzený masívnejší nástup viacerých bylinných druhov na ploche, a tým je do určitej miery limitovaná aj úživnosť pre zver. Z ekologických a ekonomických dôvodov LESY SR budú v budúcnosti preferovať podrastový hospodársky spôsob a jeho cieľový podiel je až 70 %. S takouto víziou je treba rátať aj z hľadiska chovu raticovej zveri a úživnosti jej lesného prostredia. Zrejme sa už nikdy nezopakuje situácia zo 70. a 80. rokov, kedy sa v niektorých regiónoch realizovala úmyselná obnova rozsiahlych komplexov lesných porastov takmer na 100 % holorubným spôsobom, čím sa výrazne zvýšila úživnosť prostredia a následne aj početné stavy jelenej zveri. Určité výnimky načrtnutej prognózy tvoria a budú tvoriť kalamity, pri ktorých dochádza k vzniku rozsiahlejších holín. Napríklad veternou kalamitou z 19. novembra 2004 len na lesných pozemkoch v správe LESOV SR vzniklo 2 100 hektárov holín. • Drevinové zloženie má podstatný vplyv na úživnosť lesného prostredia zveri. V lesoch na Slovensku za zachovalo priaznivé, vo veľkej miere pôvodné, zastúpenie drevín. Našťastie naše lesy neboli v minulosti ovplyvnené módnou vlnou „smrekománie“, čo znamenalo napríklad na území Českej republiky či Nemecka vytváranie smrekových monokultúr aj v nižších polohách na stanovištiach, kde pôvodne rástli listnaté dreviny buk a dub. Vytvorenie smrekovej monukultúry znamená podstatné zníženie úživnosti lesného prostredia stratou pravidelnej úrody lesných semien (bukvice, žalude), ako stratou bylinného podrastu, keď pod zapojenou smrekovou monokultúrou vniká takmer sterilné prostredie.

33




Na Slovensku je v súčasnosti 59 % Percentuálne zastúpenie drevín na lesných pozemkoch v správe LESY SR, š. p. zastúpenie listnatých drevín, pričom v porastoch v správe LESY SR, š. p. Drevina % zastúpenie je toto percento ešte vyššie, a to až buk 31,6 64 % (pôvodné zastúpenie listnatých drevín s ohľadom na prírodné poddub 16,4 mienky Slovenska sa predpokladá na hrab 6,1 80 %). V lesných porastoch prevlájavor 2,0 da zastúpenie buka (31,6 %) a duba jaseň 1,7 (16,4 %), teda druhov s pravidelnou agát 2,6 a bohatou úrodou semien, čo predostat. listnaté 3,8 stavuje významný zdroj potravy pre všetky druhy raticovej zveri a zvlášť Listnaté spolu: 64,2 pre zver diviačiu. V tejto súvislosti smrek 23,3 je ešte dôležité aj vekové zloženie jedľa 3,3 lesných porastov, pri ktorom môžeborovica 6,8 me konštatovať rovnako priaznivý stav a rovnomerné 7,2 až 11 % zastúostat. ihličnaté 2,4 penie jednotlivých vekových tried Ihličnaté spolu: 35,8 (lesné porasty vo veku od 10 do 110 rokov). To zaručuje dlhodobo rovnomernú plodivosť lesných porastov. Pri obhospodarovaní lesných porastov v budúcnosti, aj v súvislosti s už spomínaným podrastovým spôsobom hospodárenia, je možné predpokladať zachovanie doterajšieho priaznivého drevinového zloženia, prípadne ešte ďalšie zvyšovanie zastúpenia listnatých drevín, čo bude mať dlhodobo priaznivý vplyv na kvalitu a úživnosť lesného prostredia pre zver. • Škody spôsobené zverou na lesných porastoch sú rovnako dôležitým faktorom lesníckeho hospodárenia a ukazovateľom vzťahov medzi zverou a jej lesným prostredím. Medzi základné a zákonom uložené povinnosti lesných hospodárov patrí zalesnenie (založenie) nových lesných porastov, na čo LESY SR vynakladajú v priemere 1 400 € na 1 hektár. Ďalej je to zabezpečenie mladých lesných porastov do veku 7 rokov tak, aby ich stav zaručoval ďalšiu existenciu a vývoj lesa na danej ploche. Náklady LESOV SR na zabezpečenie lesných porastov vo veku 7 rokov sú v priemere 4 000 € na 1 hektár. Pritom početné stavy zveri a poľovnícka starostlivosť o ne musí byť na takej (únosnej) úrovni, aby neboli narušené a ohrozené základné zákonné povinnosti lesného hospodárstva. V poľovníckej sezóne 2010/2011, dosiahli škody spôsobené zverou na spravovanej lesnej ploche 173 328 € a náklady na ochranu lesa pred ško34

European Union


European Regional Development Fund


dami zverou 900 052 €. V tejto súvislosti je treba upozorniť na skutočnosť, že tieto údaje sa nevzťahujú len na plochu režijných revírov, ale na celú plochu LESY SR, š. p. vrátane prenajatých poľovných revírov. Škody spôsobené zverou a náklady na ochranu lesa pred zverou na lesných pozemkoch v správe LESY SR, š. p. v sezóne 2010/2011 Redukovaná

Ocenenie

plocha v ha

škôd v €

zničené

25,99

48 604

poškodené

350,77

29 182

spolu

376,76

77 786

Škody spôsobené zverou

Mladé porasty (do 7 rokov) Staršie porasty

poškodené

121,37

95 542

498,13

173 328

Plocha

Náklady

v ha

v€

Odrádzadlá

668,38

53 958

Repelenty

7 908,92

706 035

Oplôtky

71,11

140 059

Ochrana lesy spolu

8 648,41

Škody zverou spolu Ochrana lesa pred škodami zverou

Ocenenie škôd zverou a nákladov na ochranu spolu

900 052 1 073 380

Môžeme konštatovať, že škody spôsobené zverou gradovali koncom 80. a začiatkom 90. rokov, kedy bola zaznamenaná aj najvyššia početnosť a v mnohých regiónoch až neúnosné početné stavy raticovej zveri. Nasledovalo drastické zníženie početných stavov zveri v polovici 90. rokov a tým výrazne poklesli aj škody zverou. Po prijatých opatrenia zo strany MP SR, SPZ, ale aj zo strany štátnych lesov koncom 90. rokov, došlo k zastaveniu poklesu a opätovnému nárastu početných stavov raticovej zveri. V ostatných piatich rokoch môžeme konštatovať, že početné stavy raticovej zveri sa dostali v mnohých oblastiach na únosnú mieru a niekde aj vyššie. Z hľadiska škôd zverou začínajú byť znovu problematické odštepné závody LESY SR, š. p. na západnom Slovensku (OZ Smolenice, OZ Trenčín, OZ Prievidza, OZ Topoľčianky). Na základe uvedených skutočnosti chceme aj na tomto mieste apelovať na orgány štátnej správa lesného hospodárstva a poľovníctva, aby pri schvaľovaní plánov chovu a lovu raticovej zveri pružne reagovali na aktuálny vývoj početných stavov raticovej zveri a vývoj poškodzovania 35




lesných porastov. A to tak, aby sme sa znova nedostali od jedného mantinelu k druhému, čo znamená od stavu prázdnych poľovných revírov k stavu neúnosne vysokých početných stavov raticovej zveri a veľkých škôd zverou na lesných porastoch. Nový zákon č. 274 / 2009 Z.z. o poľovníctve rieši plánovanie chovu a lovu zveri na základe veľkoplošného obhospodarovania poľovných revírov podľa poľovných oblastí prostredníctvom chovateľských rád a poradných zborov, čo by pri serióznom prístupe malo zabezpečiť správnejšie a reálnejšie plánovanie poľovníckych opatrení zameraných na manažment zveri a poľovných revírov. V súvislosti s poškodzovaním lesných porastov zverou chceme upozorniť ešte na jeden nový negatívny jav, ktorý sa nám objavil v posledných rokoch. Ide zo strany užívateľov prenajatých poľovných revírov o živelné, neodsúhlasené a nekontrolované zriaďovanie posedov, kŕmidiel, krmovísk a vyvážanie krmiva nie len do blízkosti mladín a plôch s obnovou lesa, ale aj priamo na ne. Zisťujeme už viacero prípadov, keď priamo na zalesnenej ploche užívatelia poľovného revíru zriadili takéto „divoké“ krmovisko, čím zver a zahnívajúce zvyšky krmiva zničili plochu o výmere niekoľkých árov. Takéto postupy istotne nemajú nič spoločné s riadnou starostlivosťou o zver a zvyšovaním úživnosti lesného prostredia. Chceme preto týmto upozorniť užívateľov poľovných revírov, že uvedené praktiky sú v ostrom rozpore s legislatívou platnou na úseku poľovníctva. Navyše je to aj v rozpore s nájomnou zmluvou LESOV SR o prenájme výkonu práva poľovníctva, kde je v podmienkach vo väčšine zmlúv výslovne uvedené, že „umiestnenie poľovníckych zariadení, zriaďovanie krmovísk a vnadísk je možné len na základe písomného súhlasu prenajímateľa (LESOV SR). Nedodržanie podmienok zmluvy je podľa zákona o poľovníctve dôvodom na výpoveď a zánik zmluvy!

2. Obhospodarovanie funkčných plôch

Popri bežných a už uvedených postupoch lesného hospodárstva (hospodársky spôsob, drevinové zloženie), ktoré nepriamo vplývajú aj na poľovnú zver, môžeme ohryzové plochy a plochy s plodonosnými drevinami označiť ako jediný priamy nástroj zlepšovania úživnosti lesného prostredia (na lesnom pôdnom fonde) pre zver. Musíme však otvorene povedať, že zriaďovanie ohryzových plôch, prípadne aj plôch s plodonosnými drevinami, je viac vecou učebníc poľovníctva a výskumu, ako poľovníckej praxe. Prípadov cieleného a správneho zakladania ohryzových plôch, založeného na výsadbe vhodných drevín a ich obnovy tak, aby produkovali čo najviac vhodnej biomasy na ohryz, je veľmi málo. Najčastejšie ohryzové plochy vznikajú pri obnovách programov starostlivosti o les, keď sa zistia plochy obsadené 36




hospodársky nevýznamnými – pritom však ohryzovými drevinami (mäkké listnáče, jaseň a pod.), ktoré sami o sebe pútajú pozornosť zveri. Ohryzové plochy sú súčasťou lesných pozemkov. Ich zriadenie a vyhlásenie je vecou zmeny (preradenia) z porastovej plochy, ktorá podlieha zásadám riadneho obhospodarovania lesných porastov, na funkčnú plochu, ktorá na lesnom pozemku plní osobitné funkcie. Takéto zmeny a v podstate zriadenie ohryzových plôch, sú možné každých 10 rokov pri obnove programu starostlivosti o les, alebo počas jeho platnosti na žiadosť vlastníka lesných pozemkov. Bežná výmera vyhlásených ohryzových plôch je 3 až 10 árov. Vo zverniciach, kde by sa malo jednať o lesy osobitného určenia môže byť výmera funkčných plôch aj podstatne väčšia. Pri zakladaní ohryzových plôch by sme sa nemali spoliehať len na prirodzený nástup drevín, ale vhodné dreviny je treba na plochu aj vysadiť. Za vhodné je treba považovať dreviny, ktoré majú dobrú výmladnosť a prirodzenú vlastnosť regenerovať poškodenia zverou. Ide najmä o mäkké listnáče, ako viaceré druhy vŕb (rakyta, biela, košikárska) topole (osika – ktorej kôra má vysoký obsah minerálnych látok a zvlášť vápnika a fosforu), ale aj jasene a bresty (napr. brest sibírsky má vysoký obsah bielkovín). Ohryzové plochy vyžadujú aj starostlivosť spočívajúcu v obnove a podpore tvorby biomasy (výmladnosti). Určitou paralelou ohryzových plôch je aj zakladanie funkčných plôch s plodonosnými drevinami. Tie sa častejšie zakladajú vo zverniciach, ako vo voľných poľovných revíroch. Z drevín sa pre tieto plochy využívajú najmä : plánky (jabloň a hruška), gaštan, pagaštan, jarabiny a pod. Ide o dreviny, ktoré plodia v pomerne nízkom veku, na rozdiel napríklad od duba, alebo buka.

3. Obhospodarovanie lúk a políčok

Lúky a políčka sú dôležitou súčasťou životného prostredia zveri v lesných poľovných revíroch, aj keď z hľadiska kategorizácie pozemkov nepatria do lesných pozemkov. Do roku 1990 obhospodarovali štátne lesy na Slovensku podstatnú časť výmery horských lúk a to predovšetkým na produkciu sena pre režijné kone používané v približovaní dreva a na prikrmovanie zveri v režijných poľovných revíroch. Je samozrejmé, že obhospodarovanie lúk malo význam nielen z hľadiska výroby sena, ale aj z hľadiska pastvy a úživnosti poľovných revírov pre zver. Po roku 1990 sa situácia v tomto smere podstatne zmenila. Postupne sa znížil počet režijných koní ich presunom do rúk súkromníkov a živnostníkov. V súčasnosti LESY SR, š. p. na úrovni lesných správ priamo nezabezpečujú chov ťažných koní, s výnimkou uznaného a chráneného šľachtiteľského 37




chovu koni na Muránskej planine v obvode OZ Revúca. Z toho vyplýva skutočnosť, že v súčasnosti LESY SR, š. p. už nemajú potrebu obhospodarovať lúky s cieľom výroby sena pre zabezpečenie chovu koní. Navyše zmenou legislatívy po roku 1990 došlo k delimitácii takmer všetkých nelesných pozemkov poľnohospodárskeho pôdneho fondu (lúk a políčok) zo správy LESY SR, š. p. pod správu Slovenského pozemkového fondu. V súčasnosti LESY SR, š. p. obhospodarujú poľnohospodárske pozemky v prevažnej miere len pre potreby poľovníctva v režijných poľovných revíroch. LESY SR, š. p. obhospodarujú 365 hektárov políčok pre zver a 650 hektárov lúk pre zver. Spolu je to 1 015 hektárov. Prevažnú časť tejto plochy LESY SR, š. p.obhospodarujú na základe nájomných zmlúv so Slovenským pozemkovým fondom, prípadne s inými vlastníkmi. Menšia časť políčok pre zver je obhospodarovaná na funkčných plochách v rámci lesných pozemkov v správe LESY SR, š. p. V rámci súčasného dotačného systému si LESY SR, š. p. uplatnili dotácie na obhospodarovanie 849 ha poľnohospodárskych pozemkov v celkovej výške 270 tis. €. Pri obhospodarovaní lúk a políčok v režijných revíroch začali LESY SR, š. p. spolupracovať v r. 2002 s Lesníckym výskumným ústavom vo Zvolene (terajším Národným lesníckym centrom) na projekte zlepšovania úživnosti poľovných revírov. Cieľom je predovšetkým zabezpečiť maximálny efekt pri obhospodarovaní lúk a políčok pre zver, a to nielen z hľadiska produkcie kvalitného sena a krmiva na prikrmovanie zveri, ale aj z hľadiska zvyšovania úživnosti revírov a zabezpečenia kvalitnej pastvy pre zver. V tomto smere sa osvedčilo vylepšovanie kvality lúčnych porastov podsevom ďatelinotrávnych zmesí, ako aj obhospodarovanie políčok na báze viacročných krmovín. V roku 2006 rozbiehajú LESY SR, š. p. v spolupráci s Národným lesníckym centrom projekt zameraný na zlepšovanie úživnosti prostredia a obhospodarovania lúk a políčok vo zverniciach, čo je obzvlášť dôležitým predpokladom pre dosiahnutie očakávanej kvality a produkcie v týchto intenzívnych chovoch zveri. LESY SR, š. p. svojou lesohospodárskou činnosťou vo významnej miere ovplyvňujú a formujú životné prostredie zveri, aj keď to nie je prvoradým cieľom lesohospodárskych opatrení. Základným a podstatným cieľom je zosúladiť záujmy lesného hospodárstva a poľovníctva tak, aby sa dosiahli únosné početné stavy zveri, ako neoddeliteľnej súčasti lesných ekosystémov, umožňujúce jej riadne poľovnícke obhospodarovanie a na druhej strane, aby nebola narušená nepretržitosť a trvalosť lesného hospodárstva – obnovy a pestovania lesa z titulu zvýšených nákladov a škôd zverou. Zatiaľ sa tento cieľ v podmienkach Slovenska darí zabezpečovať. 38




A LESY, A. V. VADÁSZTERÜLETEKNEK VADÁLLOMÁNYA ÉS ELŐHELYÜK GONDOZÁSA Peter Kuric, vadászati specialista LESY Slovenskej republiky, Vezérigazgatóság Banská Bystrica, Námestie SNP 8, 975 66 Banská Bystrica E-mail: [email protected]

Marcel Lehocký, vadászat és ökológiai referens LESY Slovenskej republiky, állami vállalat, Erdészigazgatóság Rožňava, Jovická 2, 048 01 Rožňava E-mail: [email protected] A besztercebányai székhelyű szlovákiai állami erdővállalat (Štátny podnik LESY Slovenskej republiky – a továbbiakban szlovák rövidítése „LESY SR”) 1 millió hektár erdőterületen gazdálkodik, ami Szlovákia teljes erdőállományának az 50%-át teszi ki. Az állami erdővállalat tehát a legnagyobb erdőgazdálkodó, így egyúttal jelentős mértékben befolyásolja a szlovákiai vadállomány életkörnyezetének egyik legfontosabb alkotórészét – az erdei környezetet. A besztercebányai székhelyű szlovákiai állami erdővállalat (LESY SR, š.p. Banská Bystrica) (a továbbiakban: LESY SR) 832 000 ha vadászterületet igazgat, ami Szlovákia vadászterületeinek 17,8%-át teszi ki. Vadászati jogát az erdővállalat (LESY SR) jelenleg 78 vadászkörzetben folytatja, amelynek teljes kiszabott területe 342 131 ha, ami az összes vadászkörzetek számának 4%-át teszi ki és 7,3%-os részesedést tesz ki a kiszabott szlovákiai vadászterületekből. A vadászkörzetek közül 266 581 ha – 78% vadászterület a LESY SR igazgatása alá tartozik. A vadászati jog gyakorlása – a LESY SR igazgatásában levő 565 419 ha – 68% vadászterületre – bérbe van adva más szubjektumoknak és szervezeteknek. A LESY SR vadászkörzetei természetes oknál fogval átlagosan magas, 85%-os fás területtel rendelkeznek, és mindenekelőtt Szlovákia domb- és hegyvidékein fordulnak elő. Itt összefüggő egészet valamint Szlovákia több vadászkörzetének központi részét alkotják, ezáltal befolyásolják a vadállomány tenyésztését más használók igazgatása alá tartozó további szomszédos vadászkörzetek mennyiségében. 39




A vadállomány életkörnyezetéről való gondoskodást valamint a biokapacitás vadállomány számára történő javítását a LESY SR vadászkörzeteiben három alaprészre oszthatjuk: • Az erdőtakaró megművelése • A funkcionális területek megművelése • A rétek és a földterületek megművelése.

1. Az erdőtakaró megművelése Az erdőtakaró megművelése a LESY SR állami vállalat számára alapvető és a legfontosabb gazdasági tevékenység. A gazdálkodás biztosítása – a külön kategóriák kivételével – az igazgatás alatt álló erdőtakaró egész területére vonatkozik, tekintet nélkül a vadászterületekre vonatkozó használati viszonyokra. Erdőgazdasági tevékenységével a LESY SR így nemcsak a vadászkörzetek területén, hanem a kibérelt vadászkörzetek erdőterületein is formálja a vadállomány életkörnyezetét. Az erdők minőségi állapotának kiértékelése szempontjából döntőek azok az ezt követő erdőgazdasági jellemzők, amelyek közvetlenül befolyásolják a vadállomány táplálkozási és helyi feltételeit: • Az érvényesített gazdasági forma (az erdőtakaró felújításának a formája) a szelektálást, az aljnövényzetet vagy a tarvágást alkalmazza. A 90-es évek kezdetéig főleg a tarvágásos gazdasági formát, és mindenekelőtt annak kisterületű formáját tervezték és érvényesítették. 1994 után a törvényhozás változásával bekövetkezett az aljnövényzetre koncentráló természetközelibb gazdasági módszer előnyben részesítése. Azonban, még napjainkban sem lehet néhány esetben teljesen kizárni az erdőtakaró megújításának tarvágásos formáját (gyorsan növő fák monokultúrája, lösztalajon előforduló fenyőcserjék, nem jó minőségű cserjék áthelyezése, átváltoztatása). A szelektáló gazdasági módszernek legkisebb a részesedése és mindenekelőtt a védett erdőkben és a különleges célú, megfelelő természeti feltételekkel rendelkező erdőkben érvényesül. A tervezett gazdasági módszerek erdőgazdasági tervezetekben (erdőgondozási programokban) történő összehasonlítása Gazdasági módszer

Fakitermelési terület %-a 1990

2004

Cél:

tarvágásos

84,5

37,4

20

szálaló vágas

14,1

60,0

70

szálalás

1,4

2,6

10

40




Tekintettel a tarvágásos és az aljnövényzeti gazdasági módszerek érvényesítésére, eddig nem ismertek számunkra Szlovákiában a vadállomány táplálkozási és helyi vonatkozású feltételeinek egyértelmű összehasonlításai. A vegetáció fejlődésének különböző gazdasági módszerek érvényesítése során történő megfigyelései és összehasonlításai, valamint a párosujjú patás vadállomány jelentős száma alapján (habár ezt bizonyára több tényező is befolyásolja) kimondhatjuk, hogy a tarvágásos gazdasági módszer inkább megfelel a párosujjú patás vad szükségleteinek (különösen a szarvasoknak) és a vad számára nagyobb mértékben növeli az erdei vadászterületek biokapacitását, valamint az elbújási lehetőségeket. A szarvas, végtére is a történelmi fejlődés során a sztyeppék nyílt területeihez volt kötve, ezért a jelenben is jobban érzi magát a nagykiterjedésű nyílt terepeken. A nyitott tarvágásokon gyors bomlásnak indul a felgyülemlett humusz és ezt követően gyors ütemben fejlődik a vágásterületekre jellemző növényzet. Ezzel – a felnőtt cserjecsemeték szegény aljnövényzetével összehasonlítva – alapvetően megnő a környezet biokapacitása a vadállomány számára a vegetációs időszakban. És gyakran, amikor a vágásterületekre jellemző növényzetben domináns szerep jut a szedernek (rubus sp.) akkor a téli időszak során is nő a biokapacitás. Miután a növényzet a tarvágásokon felnő és terjedelmesebb sarjkomplexum alakul ki, a párosujjú patás vad jó és biztonságos búvóhelyeket talál. Az aljnövényzet jellegű gazdasági módszereknél fokozatosan fellazul a cserjecsemeték záródása és a fás növényzet természetes úton felújul, közvetlenül az aljnövényzetében. Ezzel alapvető mértékben korlátozva van több növényfaj masszív elterjedése, és így egy bizonyos mértékig korlátozva van a biokapacitás is a vadállomány számára. Ekológiai és gazdasági okokból kifolyólag a jövőben a LESY SR (Szlovák Államerdészet) előnyben fogja részesíteni az aljnövényzet jellegű gazdasági módszert, ennek célkitűzése a 70%-os részarány. Ilyen vízióval a párosujjú patás vadállomány tenyésztése és erdei környezetének biokapacitása szempontjából is számolni kell. Nyilván már sohasem ismétlődik meg a 70-es és 80-as évek helyzete, amikor az egyes körzetekben a terjedelmes erőtakarók szándékos felújítása során csaknem 100%-ban tarvágást alkalmaztak, ezzel jelentősen nőtt a környezet biokapacitása, amit a szarvasállomány nagyszámú növekedése követett. A felvázolt előrejelzés bizonyos kivételeit képezik és képezni fogják a váratlan, bosszantó esetek, melyek során nagyobb tisztások jönnek létre. Például a 2004. november 19-én kitört vihar hatására csak a LESY SR igazgatása alá tartozó erdőterületeken 2 100 hektár tisztás keletkezett.

41




• A fafaj-összetétel alapvetően befolyásolja a vadállomány erdei környezetének biokapacitását. Szlovákia erdőiben a fafajok kedvező, nagymértékben őshonos képviselete maradt fenn. Erdőink szerencsére a múltban nem voltak a divatos „lucfenyőmánia” hullámmal befolyásolva, ami például a Cseh Köztársaság vagy Németország területén lucfenyő monokultúrák kialakulását jelentette alacsonyabb fekvéseken is, ahol eredetileg lomboslevelű fafajok – bükk és tölgy – nőttek. Lucfenyő monokultúrák kialakítása az erdei környezet biokapacitásának alapvető csökkentését jelenti a rendszeres termést hozó erdei magvak vesztesége miatt (bükkmakk, makk), valamint a növénytakaró vesztesége miatt, amikor az érintett lucfenyő monokultúra alatt csaknem steril környezet keletkezik. A lomblevelű fafajok jelenleg A fafajok százalékban kifejezett képviselete a LESY SR állami vállalat igazgatása alá Szlovákiában 59%-ban vannak képtartozó erdőterületeken viselve, miközben ez a szám a LESY SR állami vállalat igazgatása alá Fafaj Képviselet %-ban tartozó fafajok esetében még naBükk 31,6 gyobb – 64% (a lombhullató fafajok Tölgy 16,4 eredeti képviselete, tekintettel Gyertyánfa 6,1 Szlovákia természeti adottságaira, 80%-ra tehető). Az erdőtakaró eseJuharfa 2,0 tén túlsúlyban van a bükk (31,6%), Kőrisfa 1,7 és a tölgy (16,4%), tehát a gazdag Akác 2,6 és rendszeres magtermést hozó Egyéb lomblevelű 3,8 fajok, ami jelentős élelemforrást jelent minden párosujjú patás Lomblevelű együtt: 64,2 vad, de különösen a vaddisznó Lucfenyő 23,3 számára. Erre vonatkozólag még Jegenyefenyő 3,3 fontos az erdőtakaró korösszeHosszútűs fenyő 6,8 tétele, aminél egyaránt kedvező Egyéb tűlevelű 2,4 helyzetet állapíthatunk meg és az egyes korosztályok egyenletes, 7,2 Tűlevelű együtt: 35,8 és 11% közötti képviseletét (az erdőtakaró kora 10 és110 év között mozog). Ez hosszú távon biztosítja az erdőtakaró egyenletes termékenységét. Az erdőtakaró jövőbeni megművelése során, és a gazdálkodás a már említett aljnövényzet jellegű módjával kapcsolatban is, feltételezhető az eddigi kedvező fafaj-összetétel fennmaradása, történetesen a lomblevelű 42




fafajok képviseletének még további növelése hosszú távú kedvező hatást vált ki az erdei környezet minőségére és biokapacitására. • Az erdőtakaróban a vadállomány által okozott károk egyaránt fontos tényezői az erdőgazdálkodásnak és fokmérői a vadállomány és az erdei környezet közötti viszonynak. Az erdőgazdálkodók alapvető és törvénybe iktatott kötelességei közé tartozik az erdősítés, új erdőállományok létesítése, amire a LESY SR átlagosan 1 400 €-t fordít hektáronként. Ide tartozik továbbá a fiatal csemeték biztosítása azok 7 éves koráig úgy, hogy állományuk biztosítsa az erdő létezését és fejlődését az adott területen. A 7 éves csemeték biztosítása a LESY SR számára átlagosan 4 000 € költséget jelent hektáronként. Emellett a vadállomány jelentős számának és a vadászok részéről történő ellátásuknak olyan (elviselhető) színvonalon kell lennie, hogy ne legyenek veszélyeztetve az erdőgazdaság alapvető törvényes kötelezettségei. • A 2010/2011-es vadászszezonban a vadállomány által az igazgatott erdőterületen okozott károk elérték a 173 328 €-t és az erdő vadállomány által okozott károk elleni védelmére fordított költségek a 900 052 €-t. Erre vonatkozólag fel kell hívni a figyelmet a tényre, hogy ezek az adatok nemcsak az igazgatott vadászterületekre vonatkoznak, hanem a Szlovák Államerdészet egész területére, beleértve a bérbe adott vadászkörzeteket is. A vadállomány által okozott károk és a vadállomány által okozott károk elleni védelemre fordított költségek a LESY SR által igazgatott erdőterületeken a 2010/2011es idényben Vadállomány által okozott károk megsemmisített Fiatal csemeték (7 éves korig)

Összevont terület

Kárkiértékelés euróban

25,99

48 604

károsult

350,77

29 182

Összesen:

376,76

77 786

károsult

121,37

95 542

Vadállomány által okozott károk összesen:

498,13

173 328

Erdővédelem a vad által okozott károk ellen

Erdőterület ha

Költségek euróban

Idősebb csemeték

Elriasztó eszközök

668,38

53 958

Repelenty

7 908,92

706 035

Rovarűző szerek

71,11

140 059

Kerítéselemek

8 648,41

900 052

A vad által okozott károk kiértékelése és a védelemre kiadott költségek összesen

43

1 073 380




Megállapíthatjuk, hogy a vadállomány okozta károk a 80-as évek végén és a 90-es évek elején fokozódtak, amikor a számuk is a legmagasabbra emelkedett és egyes körzetekben a párosujjú patás vadállomány száma már elviselhetetlenné vált. Ezt a 90-es évek közepén az állatállomány számának drasztikus csökkentése követte, aminek eredményeként a vad által okozott károk is jelentősen csökkentek. A 90-es évek végén a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériuma és a Szlovák Vadászszövetség, de az Állami Erdővállalat részéről is elfogadott intézkedéseket követően megállt a párosujjú patás vadállomány csökkenése és állományának száma újra emelkedni kezdett. Az utóbbi öt évben megállapíthatjuk, hogy a párosujjú patás vadállomány száma számos területen elfogadható mértékre emelkedett és néhol még magasabbra. A vadállomány okozta károk szempontjából újra problematikussá kezdenek válni a LESY SR nyugat-szlovákiai leányvállalatai (OZ Trenčín. OZ Prievidza, OZ Topolčianky). Az ismertetett tények alapján ezúton is apellálunk az erdészeti és vadászati államigazgatási szervekre, hogy a párosujjú patás vadállomány tenyésztésére és vadászatára kidolgozott terv jóváhagyásakor rugalmasan reagáljanak a párosujjú patás vadállomány és az erdőállományban okozott rongálások időszerű alakulására. Úgy, hogy ne kelljen rohangálnunk egyik palánktól a másikig, vagyis az üres vadászterületek állapotától a párosujjú patás vadállomány elviselhetetlenül magas számáig és az erdőállományban e vad által okozott nagy károkig. A vadászatról szóló 2009. évi 274-es sz. új törvény a vadállomány tenyésztésének és vadászatának tervezését a vadászkörzetekben folytatott széleskörű erdőgazdálkodás alapján, a vadászterületek szerint, az állattartási tanácsok és tanácsadó testületek közreműködésével szabályozza, ami komoly hozzáállás esetén biztosítaná a vadállomány és a vadászkörzetek igazgatására irányuló vadászati intézkedések helyesebb és reálisabb tervezését. A vadak által megkárosított erdőállománnyal kapcsolatban fel szeretnénk hívni a figyelmet egy új, az utóbbi években feltűnt negatív jelenségre. A bérbe adott vadászkörzetek használói részéről ülőhelyek, vadetetők, táplálkozási területek szervezetlen, nem egyeztetett és ellenőrizetlen kialakításáról van szó, az eleséget nemcsak a csemeték és az erdőterület-helyreállításhoz használt területek közelébe, hanem közvetlenül azokra szállítják ki. Már több olyan esetet állapítottunk meg, amikor a vadászterület használói az erdősített területen ilyen „vadul” alakítottak ki a vadetetőt, aminek az lett az eredménye, hogy a vad és a rothadásnak indult eleség néhány ár nagyságú területet tett tönkre. Az ilyen

44




eljárásoknak biztosan semmi közük sincs a rendes vadgazdálkodáshoz és az erdei környezet biokapacitásának a növeléséhez. Ezennel szeretnénk a vadászterületek használóit figyelmeztetni, hogy az említett gyakorlat azonban merőben ellentétes a vadgazdálkodásra vonatkozó törvényekkel. Ezen felül, ellentétes a vadászati jog haszonbérletéről a LESY SR társasággal megkötött bérleti szerződéssel, amely a szerződések túlnyomó többségében feltételként kimondottan leszögezi, hogy „vadászati berendezések elhelyezése, vadetetők és csalétkek kialakítása csak a bérbeadó (LESY SR) írásos beleegyezésével lehetséges”). A szerződés feltételeinek be nem tartása a vadgazdálkodásról szóló törvény szerint nyomós ok a szerződés felmondásához és a szerződés megszüntetéséhez!

2. A funkcionális területek megművelése Az erdőgazdálkodás szokásos és a már említett módszerei mellett (erdőgazdasági módszer, fafajok összetétele), amelyek közvetve a vadászállatokra is befolyással vannak, a rágcsálható cserjés legelőket és a terméshozó cserjékkel borított területeket (az erdőterületi alapon) az erdei környezet biokapacitását javító egyetlen közvetlen eszköznek tekinthetjük. Azonban őszintén kijelenthetjük, hogy a rágcsálható cserjés legelők, vagy esetleg a terméshozó cserjékkel borított területek kialakítása inkább a vadgazdálkodási és a kutatási tankönyvek ügye, mintsem a vadgazdálkodási gyakorlaté. Nagyon kevés az olyan példák száma, amelyek a rágcsálható cserjés legelők célszerű és helyes, megfelelő fafajok telepítésén és felújításán alapuló kialakítását mutatnák úgy, hogy minél több megfelelő, rágcsálható biomassza termelődjön. Leggyakrabban az erdőgondozási programok újraindításakor keletkeznek, amikor gazdaságilag jelentéktelen – emellett azonban rágcsálható fás növényzettel (puha lomblevelűek, kőrisfa stb.) – benőtt területeket állapítanak meg, amelyek önmaguktól felhívják a vad figyelmét. A rágcsálható cserjés legelők az erdőterület részét képezik. Létrehozásuk és deklarálásuk az erdőtakaró funkcionális, az erdőterületen különleges szerepet teljesítő területté történő módosításának (átminősítésének) tárgyát képezi - amire az erdőállomány szabályos megművelésének az elve vonatkozik. Ilyen változásokat, és alapjában véve rágcsálható cserjés legelők kialakítását, az erdőgondozási programok újraindításakor – vagy annak érvényessége alatt – az erdőterület tulajdonosának kérelmezése alapján, 10 évenként lehet alkalmazni. A deklarált rágcsálható cserjés legelők szokásos területe 3 – 10 ár. A vadaskertekben, ahol sajátos célú erdőkről lenne szó, lényegesen magasabb is lehet a funkcionális területek nagysága. A rágcsálható cserjés legelők 45




kialakításakor nem kellene a fás növények természetes megjelenésében bíznunk, hanem az arra alkalmas fafajokat, fás növényeket ki kell ültetni. Arra alkalmasnak azokat a fás növényeket kell tekinteni, amelyek jó megújhodó képességgel rendelkeznek és természetes tulajdonságuk révén regenerálják a vad által okozott sérüléseket. Ide tartoznak főleg a puha lomblevelűek, a fűz (kecskefűz, fehér fűz, kosárkötő fűz), a nyárfa (rezgőnyár – kérgének ásványi anyag tartalma magas - különösen kalciumot és foszfort tartalmaz), de a kőrisfa, a szilfa (pl. a turkesztáni szil magas fehérjetartalommal). A rágcsálható cserjés legelők gondosságot is igényelnek, ami a biomassza kialakulásának elősegítésén, felújításán (megújhodásán) alapul. A rágcsálható cserjés legelőkkel bizonyos hasonlóságot mutat a terméshozó cserjékkel borított funkcionális területek létrehozása. Ezeket gyakrabban telepítik a vadaskertekbe, mint a nyitott vadászkörzetekbe. Főleg a következők fafajokat telepítik e területre: vadalma (almafa, körtefa), gesztenye, vadgesztenye, berkenye stb.). Ezek olyan fafajok, amelyek aránylag alacsony korban teremnek, ellentétben például a tölggyel vagy a bükkel.

3. A rétek és a földterületek megművelése A rétek és a földterületek fontos alkotóelemei az erdei vadászkörzetekben tartózkodó vadállomány életkörnyezetének, annak ellenére, hogy osztályozásuk szempontjából e földterületek nem tartoznak az erdőkhöz. Szlovákiában 1990-ig az állami erdészet kezelése alá tartozott a hegyi rétek mindenekelőtt szénatermelésre használt meghatározó része, amit takarmányként hasznosítottak favontatásra igénybe vett lovaik és a vadászkörzeteikben élő vadállomány számára. Csak természetes, hogy a rétek megművelésének nemcsak a szénatermelés szempontjából volt jelentősége, hanem a legelők és a vadászkörzetek biokapacitásának szemszögéből is. 1990 után a helyzet e téren alapvetően megváltozott. Az igazgatás alatt levő lovak száma - magántulajdonosok és vállalkozók kezébe történő átadásuk által - fokozatosan leépült. Jelenleg a LESY SR az erdőigazgatás szintjén - a Murányi-fennsík (Muránska planina) nagyrőcei (Revúca) térségében tenyésztett elismert és védett lovakon kívül - közvetlenül nem biztosítja a vontatóló tenyésztést. Ebből következik a tény, hogy jelenleg a LESY SR erdővállalatnak nincs szüksége a rétek megművelésére azzal a céllal, hogy szénatermeléssel biztosítsák a lótenyésztést. Ezenfelül a törvényhozás megváltozásával 1990 után bekövetkezett a mezőgazdasági földalap csaknem minden nem erdei földterületének az elkülönítése, elhatárolása 46




(rétek és földterületek) a LESY SR igazgatása alól a Szlovák Földalap igazgatása alá. Jelenleg a LESY SR túlnyomórészt csak a vadászat szükségleteit szolgáló mezőgazdasági földterületeket műveli az igazgatása alá tartozó vadászkörzetekben. A LESY SR 365 hektár földterületet és 650 hektár rétet művel meg a vadállomány számára. Ez egybevetve 1 015 hektár. E terület zömén a LESY SR a Szlovák Földalappal vagy esetleg más földtulajdonosokkal kötött bérleti szerződés alapján gazdálkodik. A földterületek kisebbik része a LESY SR igazgatása alá tartozó erdők funkcionális területein kerül megművelésre. A jelenlegi feltöltési mechanizmus keretein belül a LESY SR összesen 270 ezer € értékben, 849 ha mezőgazdasági földterület megművelésére érvényesítette a támogatásokat. A LESY SR a rétek és a földek művelése során, az igazgatása alá tartozó vadászkörzetekben, 2002-ben, a vadászkörzetek biokapacitásának javítása c. tervezet megvalósítása során együttműködésbe lépett a zólyomi (Zvolen) Erdészeti Kutatóintézettel (a mostani Nemzeti Erdészeti Központtal - Národné lesnícke centrum). A cél mindenekelőtt az, hogy a vadállomány számára a földek és a rétek művelése során biztosítsák a maximális hatást, nemcsak a vad etetését szolgáló minőségi széna- és takarmánytermelés szempontjából, hanem a vadászkörzetek biokapacitásának növelése és a minőségi legelő biztosításának a szempontjából is. Ezen a téren bevált a rétek minőségének lóhere és fűmag keverék alávetése által történő javítása, valamint a földek évelő takarmánynövényekkel történő megművelése. 2006-ban a LESY SR a Nemzeti Erdészeti Központtal együttműködve elindítja a környezet biokapacitásának javítására, valamint a vadaskertekben található rétek és földterületek megművelésére irányuló projektet, ami ezen intenzív vadállattenyésztés várható minőségének és produkciójának kiváltképpen fontos előfeltétele. Erdőgazdasági tevékenységével a LESY SR jelentős mértékben befolyásolja és alakítja a vadállomány életterét, annak ellenére, hogy ez nem elsőrendű célja az erdőgazdasági intézkedéseknek. Alapvető és lényeges cél az erdőgazdaság és a vadgazdálkodás érdekeit úgy összehangolni, hogy a vadállomány létszáma elviselhető legyen, ami az erdők ökoszisztémájának elválaszthatatlan része, és ami lehetővé teszi a szabályos vadgazdálkodást, és másrészt, hogy ne legyen megbontva az erdőgazdálkodás folytonossága és állandósága – az erdő felújítása és művelése a megnövekedett költségek és a vad okozta károk miatt. Ezt a célt eddig szlovákiai viszonylatban sikerül biztosítani.

47




OPATRENIA NA OBNOVU A UDRŽATEĽNOSŤ PRIRODZENÝCH BIOTOPOV LESNEJ ZVERI V CHPO POĽANA Ján Nôžka, poľovník špecialista Lesnej správy Kyslinky Lesy Slovenskej republiky, štátny podnik, Odštepný závod Kriváň, 334, 962 04 Kriváň E-mail: [email protected] Životné prostredie, ktoré nás v súčasnosti na Slovensku obklopuje, je jedno z najzachovalejších v Európe. Aj napriek tomu je už priveľmi pozmenené ľudskou činnosťou a jej následnými dlhotrvajúcimi dopadmi. Ľudské sídla sa rozrastajú do šírky, zaberajú donedávna voľné lúky, polia či lesy. So zvyšovaním hustoty ľudského osídlenia pribúdajú problémy s nedostatkom priestoru, nezávadnej pitnej vody, uskladňovaním vyprodukovaných odpadov a najmä fragmentáciou krajiny výstavbou obydlí a dopravných tepien. Praktické poľovníctvo získava v dnešnej dobe úlohu nástroja, ktorý vďaka nezištnej odhodlanosti veľkého množstva ľudí môže výrazne pomôcť pri zlepšovaní a ochrane životného prostredia pre voľne žijúce živočíchy. Aj poľovníci vidia, že súčasná kultúrna krajina má z pohľadu prirodzeného životného priestoru pre zver veľa nedostatkov. Aktívne preto pristupujú k nasledujúcim opatreniam: • výsadba remíz medzi veľkými poľami s monokultúrami, • osievanie pásov s miešankami, ktoré vďaka ich neskorému dokášaniu tvoria úkryt a zdroj potravy pre malú zver v období po žatve, • vykášanie horských lúk, aby tieto postupne nezarastali lesom, • obnova starších a budovanie nových napájadiel pre zver, pretože v období súčasných klimatických zmien začína počas leta hynúť aj v dôsledku nedostatku pitnej vody, • dosievanie lúk, z ktorých v dôsledku nekosenia vymizli pre zver atraktívne druhy rastlín, • odstraňovanie divokých skládok odpadu z lesov, • demontáž starých oplotení, v ktorých zver často uviazne a s veľkým utrpením hynie. Samozrejmosťou je aj každoročná príprava krmiva a prikrmovanie zveri počas krutých zím vo vhodných a účelných zariadeniach, vyháňanie zveri z lúk pred ich kosením, aby sa predišlo zbytočným stratám, čistenie a uvoľňovanie chodníkov pre zver a pod. Na prahu 21. storočia sa s ohľadom na výrazné zmeny v životnom prostredí spôsobené ľudskou činnosťou čoraz viac začína presadzovať ekologizácia 48




všetkých oblastí, poľovníctvo nevynímajúc. Ekologické poľovníctvo je rozvíjané na princípoch trvalej udržateľnosti a ochrany prírody a naberá dôležitý význam pri udržiavaní rovnováhy v prírodných ekosystémoch, v ktorých v dôsledku urbanizácie zanikli niektoré dôležité ekologické väzby. Zároveň nepriamo poľovníctvo prispieva aj k zvyšovaniu rekreačnej hodnoty lesov pre verejnosť. Poľovníctvo založené na princípoch trvalo udržateľného obhospodarovania prírodných zdrojov sa významnou mierou podieľa aj na udržiavaní rovnováhy v zmenených ekosystémoch. V roku 2002 v súlade s platnou legislatívou vyhlásilo Ministerstvo pôdohospodárstva SR Chránenú poľovnú oblasť Poľana za vyhradený revír na ploche 20 659 ha, z čoho na lesnú pôdu pripadá 18 309 ha a na poľnohospodársku 2 350 ha. Poľovníckym obhospodarovaním v zmysle zásad schváleného Štatútu poverilo LESY Slovenskej republiky, š. p. Banská Bystrica. Kmeňový majetok lesov SR predstavuje 17 699 ha a 2 960 ha tvoria prenajaté plochy od pozemkových spoločenstiev okolitých miest a obcí vrátane Slovenského pozemkového fondu, ktorý spravuje poľnohospodársku pôdu patriacu štátu a všetku pôdu neznámych vlastníkov. Chránená poľovná oblasť Poľana (CHPO Poľana) slúži na: a) vzorové poľovnícke obhospodarovanie a ochranu jelenej zveri, ako aj ostatných druhov raticovej a vzácnej zveri, na princípe veľkoplošného manažmentu s ohľadom na požiadavky funkčne integrovaného lesného hospodárstva a v súlade so zásadami ochrany prírody na zachovanie biodiverzity CHKO BR Poľana, b) ochranu a zachovanie genofondu polianskeho jeleňa, c) udržanie a zvýšenie chovnej a trofejovej kvality jelenej zveri, d) výskum biológie jelenej zveri a veľkých predátorov, e) odchyt jelenej zveri na zazverovanie a občerstvenie krvi v iných poľovných oblastiach a revíroch. Z hľadiska ochrany a zachovania vzácneho prírodného prostredia, ktoré je základom kvalitného biotopu zveri, treba pozitívne hodnotiť vyhlásenie územia Poľany v roku 1981 za Chránenú krajinnú oblasť, ktorá je od roku 1990 biosférickou rezerváciou registrovanou v medzinárodnej sieti UNESCO. Vyhlásenie najvyššieho stupňa ochrany vo vrcholových lesných častiach Poľany, zamedzenie nekontrolovateľnej zástavby a usmerňovanie turistiky vylučuje v značnej miere nadmerné vyrušovanie a vytvára vhodný priestor pre zdravý vývoj populácií zveri. Spolupráca pri ochrane a poľovníckom obhospodarovaní vzácnych druhov zveri by mohla byť príkladom na spoluprácu ochranárov a poľovníkov aj pre iné oblasti na Slovensku. Životné prostredie zveri sa v dôsledku postupnej zmeny klimatických a následne aj trofických podmienok neustále mení aj na Poľane. Zníže49




ním podielu pôvodných prirodzených lesov sa pre zver vytvára úplne nový, a oproti minulosti veľmi zmenený životný priestor. V priebehu vegetačného obdobia sa začína prudko zvyšovať letná úživnosť pre zver. Na horských lúkach, rúbaniskách, ako aj priamo v lesných porastoch zver nachádza dostatok až prebytok potravy. Situácia sa však zásadne mení v zimnom období. Vzhľadom k tomu, že oblasť CHPO je typická vysokou snehovou pokrývkou, prirodzená úživnosť sa značne znižuje a zver sa len ťažko zaobíde bez intenzívneho prikrmovania. Nedostatok potravy sa začína prejavovať už koncom jesene, kedy je mrazmi spálený takmer celý bylinný kryt a tráva na lúkach. Začatím prikrmovania už v tomto období môžeme do značnej miery predísť nežiadúcej migrácii hlavne samčích jedincov do nižšie položených revírov. Výsadbou plodonosných drevín, osievaním políčok ďatelinotrávnymi miešankami, vyčistením krovinatých zárastov na lúčkach pre zver a ich následným pravidelným vykášaním, odstraňovaním a likvidáciou starých oplotení výrazne pomôžeme pri zlepšovaní a ochrane životného prostredia pre voľne žijúce živočíchy. Opravou starších a budovaním nových napájadiel a studničiek zlepšujeme ráz krajiny a prístup k vode v čoraz viac zmenených klimatických podmienkach. Koncepčné zámery poľovníckeho obhospodarovania raticovej zveri sa však nezaobídu bez zohľadnenia širších súvislostí významu kopytníkov v ekosystémoch Poľany. Jelenia, diviačia a srnčia zver sú potravinovou bázou pre vlka, rysa a čiastočne medveďa aj orla skalného. Prílišná redukcia stavov prežúvavej zveri vyplývajúca zo snahy o minimalizáciu poškodenia lesa by mohla viesť k úpadku populácií dravcov alebo ich preorientovaniu a zvýšeniu ich predačného tlaku na iný druh koristi napr. hospodárske zvieratá, ovce, dobytok a pod. Z uvedených dôvodov sa pri stanovovaní NKS, sčitovaní JKS zveri a plánovaní lovu časť populácie jelenej, diviačej a srnčej zveri ponecháva ako potravinová báza predátorom. Redukcia početnosti sa realizuje postupne za neustáleho monitorovania jej vplyvu na les a vplyvu predátorov na raticovú zver, ako a aj na ďalšie skupiny živočíchov. Všeobecné navýšenie stavov diviačej zveri síce zvyšuje riziko nárastu škôd na poľnohospodárskych plodinách a lúkach v nižších nadmorských výškach, ale na druhej strane takýto postup vedie k navýšeniu potravinovej bázy pre medveďa, vlka a rysa. Vzhľadom na prítomnosť a predačný tlak veľkých šeliem zvyšovanie početnosti diviakov nevytvára riziko šírenia klasického moru ošípaných. Pre zdravé prezimovanie zveri, kedy má obmedzený prístup k vode potrebnej pre život má veľký význam podávanie správne uskladnených a zdravotne neškodných dužinatých krmív Navrhovaný kryt na dužinaté krmivo je betónový prefabrikát s rozmermi 3x5x2,5m bez podlahy a prednej steny, 50




osadený do terénu a prihrnutý zeminou. Predná stena je vymurovaná z lámaného kameňa a sú v nej osadené dvere. Podlahu v kryte tvorí zemina kvôli udržiavaniu dostatočnej vlhkosti a konštantnej teploty. Kŕmna repa, alebo iné dužinaté krmivá budú v kryte umiestnené na drevených roštoch. Jedno zariadenie je dimenzované na 15 ton repy. V rámci projektu plánujeme vybudovať osem takýchto zariadení. Predpokladaná doba využitia je od mesiaca september, kedy bude kryt naplnený a od prvých silných mrazov v októbri sa začne priebežne dužinaté krmivo predkladať zveri až do konca marca. Objemové krmivo – lúčne seno zohráva pri prezimovaní zveri najdôležitejšiu úlohu. Dostatočným podielom vlákniny a živín sa najväčšou mierou podieľa na prečkaní nepriaznivého obdobia, keď vysoká snehová pokrývka a silný mráz znemožňujú jelenej, ale aj inej prežúvavej zveri nájsť si dostatok prirodzenej potravy. Na nenahraditeľný význam objemového krmiva poukazuje aj fakt, že pokiaľ by jelenia zver nemala prístup k žiadnemu inému krmivu, dokáže na kvalitnom sene prečkať zimu bez strát a zažívacích problémov. V CHPO Poľana obhospodarujeme v súčasnosti takmer sto hektárov podhorských a horských lúk, z ktorých každoročne pripravujeme pre zver 800 – 1000 q kvalitného lúčneho sena. Problém nastáva pri uskladnení takéhoto množstva, keď často v starých a nevhodných krmelcoch, alebo kopách podlieha veľké množstvo sena skaze. Časť kŕmnych zariadení na objemové krmivo sme pred siedmimi rokmi začali opravovať, časť sme vybudovali nanovo. V projekte navrhovaných deväť veľkých kŕmnych zariadení by vyriešilo problematické uskladňovanie a prevoz lúčneho sena. Zariadenia sú navrhnuté do oblastí s najväčšou koncentráciou zveri a sú riešené tak, aby v nich nedochádzalo k jeho znehodnoteniu. Navrhované zariadenie je dimenzované na 40 – 50 q sena, v strede je dostatočné veľký uzavierateľný priestor na uskladnenie suchého balíkového sena, alebo balíkovej senáže. Celé zariadenie je postavené na betónových paneloch, ktoré sú čiastočne zapustené v teréne a značne pomáhajú pri udržiavaní hygieny a čistoty v okolí zariadenia. Kŕmne zariadenie má pôdorys 11,4 x 2,5 m a je osadené na dvanástich betónových paneloch s rozmermi 2 x 3 m. Predpokladaná doba využitia je od mesiaca jún, kedy začneme kŕmne zariadenia napĺňať, až do začiatku apríla, keď na Poľane mizne posledný sneh a začína nástup vegetácie. V horských oblastiach, kde často prší, je niekedy problematické seno kvalitne vysušiť a niekedy vôbec dorobiť v dostatočnom množstve. Lúky však musia byť pokosené načas, aby v jesennom období ponúkli zveri dostatok kvalitnej šťavnatej paše a nielen hrubú vlákninu. Nezanedbateľné je aj krajinárske hľadisko, keď pohľad na sýtozelenú pokosenú lúku je ur51




čite príjemnejší ako na rozľahlú plochu šedivej buriny. V prípade, keď sú klimatické podmienky nepriaznivé a agrotechnický termín sa približuje ku koncu, je jednoduchšie pokosenú trávu nechať zavädnúť, zlisovať do balíkov a následne zabaliť do fólie. Takto vieme pomerne rýchlo pripraviť kvalitnú trávovú senáž, ktorá je dieteticky aj chuťovo pre jeleniu zver veľmi atraktívna. Navrhované kŕmne zariadenia na podávanie trávovej senáže sú jednoduché drevené prístrešky s pôdorysom 2x2 m, umiestnené kvôli lepším hygienickým pomerom na dvoch betónových paneloch s rozmermi 2x3 m. Ochranný náter drevených častí pri všetkých zariadeniach kvalitnými a odolnými prostriedkami je považovaný za samozrejmosť. Doba využitia zariadení bude od prvého vyloženia senáže koncom októbra až do začiatku nástupu vegetácie, čo je v oblasti Poľany začiatok apríla. V projekte navrhujeme vybudovať šestnásť takýchto zariadení. Balíkovaná senáž sa bude až do podania uskladňovať kvôli ochrane pred porušením obalu medveďmi a inou zverou v uzatvorených častiach kŕmnych zariadení na objemové krmivo – seno. V čase núdze plánujeme zveri v týchto zariadeniach podať každoročne 400 – 500 q trávovej senáže. S prikrmovaním zveri jadrovým krmivom je potrebné začať už na jeseň, aby zver mala možnosť nabrať tukové zásoby a pripraviť sa na zimu. V nepriaznivom počasí musíme hodnotné, a často aj drahé krmivá ochrániť pred dažďom, snehom a zamedziť , aby ich zver znehodnotila zmiešaním s blatom a trusom. Znehodnotené a plesnivé krmivá sú zdrojom chorôb, čo v žiadnom prípade nesmieme dopustiť. Na Poľane bolo vždy samozrejmosťou, že kŕmne zariadenia na objemové krmivá dopĺňali válovce na jadro, a to kryté, alebo aj bez strechy. V určitom období boli vybudované aj estetické a účelné automatické kŕmidlá, do ktorých bolo umiestnené väčšie množstvo jadra. Problémy nastali s narastaním populácie medveďa, keď tieto po zožratí jadrového krmiva kŕmidlá výrazne poškodili, alebo úplne zničili. Preto sme začali budovať medveďom odolné zariadenia, v ktorých nezostávajú žiadne zvyšky a nedávajú medveďom dôvod na ich rozoberanie. Nové už v malom počte vybudované a osvedčené zariadenia majú totožnú konštrukciu, ako v tomto projekte naplánované. Zákon o poľovníctve doslova nariaďuje, že žiadne krmivo sa zveri nesmie podávať zo zeme a musí byť ochránené pred nepriazňou počasia. Takisto je v zákone predpísané, koľko má byť pri každom zásobníku na objemové krmivo zariadení na podávanie jadrového krmiva pre určitý počet zveri. Čím máme väčší počet takýchto zariadení, tak je to lepšie pre zver, lebo každý jedinec sa môže v pokoji nasýtiť a predložené krmivo nezožerú len dominantné jedince. Toto je veľmi dôležité aj pri podávaní rôznych liečiv a odčervovacích prípravkov, ktoré je divo žijúcej zveri nutné na prelome zimy podať práve v jadrovom krmive. 52




Rozptýlením zveri na viacerých krmoviskách predchádzame škodám na lesných porastoch, ako aj poľnohospodárskych kultúrach. Rozumné podávanie jadrového krmiva zlepšuje zdravotný stav zveri a v neposlednom rade i jej trofejovú hodnotu. V čase núdze nedochádza k stagnácii rastu mláďat a aj plod v tele jeleníc má lepšie podmienky na vývoj. Navrhovaný zásobník na jadrové krmivo je válovec vydlabaný do jedného kusa dreva, ktorý musí mať dostatočný priemer a hrúbka stien válovca musí byť tiež primeraná. Tento výrez je osadený kvôli získaniu výšky nad terénom do dvoch priečnych guliačov, ich priemer môže byť menší. Strechu zariadenia držia dva piliere, ktoré sú zapustené cez pozdĺžny aj priečny výrez a tak dodávajú tomuto násypníku dostatočnú pevnosť. Celá konštrukcia je kvôli lepšej hygiene prostredia, ako aj ratíc zveri postavená na betónovom paneli s rozmermi 2x3 m čiastočne zapustenom do terénu. V rámci projektu navrhujeme vybudovať šestnásť takýchto zariadení. Ich využitie bude od jesene až do jarného nástupu vegetácie. Okrem jadrových, dužinatých a objemových krmív podávame zveri aj kamennú soľ, ako zdroj sodíka. Soľ je vlastne minerálne krmivo, ktoré je vstrebávané tráviacim traktom. Sodík aj draslík zastávajú v organizme zveri dôležité miesto a majú navzájom prevažne antagonistický vzťah. Sušina trávnych porastov obsahuje niekedy zvýšené percento draslíka a preto je potrebné zveri dodávať sodík umelo, v dostatočnej sieti naplnených a udržiavaných soľníkov. Soľ je vhodné zveri podávať po celý rok, ale najmä v období vegetácie, kedy je jej nedostatok najciteľnejší a v období laktácie. V projekte navrhujeme vybudovať dvadsať nových soľníkov, postavením ktorých by tieto zariadenia boli už na Poľane v dostatočnom množstve a v požadovanej kvalite. Bez vody by nebol život. Voda je dôležitou zložkou rastlinných aj živočíšnych druhov na zemi. V minulosti naši predkovia neriešili, či má zver k nej prístup, pretože zvieratá využívali životné prostredie všade tam, kde bol prístup nielen k potrave, ale aj k vode. Postupne sa však zvyšovali počty a nároky ľudí. Moderná spoločnosť značne zasahuje do prirodzených vodných zdrojov, tieto silne znečisťuje a toky upravuje tak, že čistá voda je pre zver často neprístupná. Pri domácich zvieratách zaisťuje prístup k vode chovateľ, ale ďaleko horšie sú na tom voľne žijúce druhy. Za týmto účelom sa poľovníci a lesníci starajú, aby zver mala dostatok vody. Chránia prameniská a trvalé potôčiky vo svojich revíroch. V miestach, kde je nedostatok vody zriaďujú umelé napájadlá, kaliská a bahniská, na ktoré si zver rýchlo zvykne a neodchádza zo svojho prirodzeného prostredia. Obnovením starých a vybudovaním nových studničiek na prameniskách horských potôčikov a následne ich údržbou 53




pomáhame ľuďom, zveri a prírodnému prostrediu. Nezanedbateľný je aj krajinársky, estetický význam tejto činnosti. V rámci projektu plánujeme vybudovať tridsaťdva studničiek a napájadiel pre zver. Navrhnuté chodníky pre zver sú rozdelené podľa jednotlivých lesných správ a lesných obvodov. V tabuľkových prehľadoch a mapových podkladoch projektu je uvedené číslo JPRL, odkiaľ chodník vychádza a tiež číslo JPRL, kam chodník vchádza. Pri každom chodníku je uvedená potrebná dĺžka na jeho opravu, alebo vybudovanie. Celkovo plánujeme vybudovať, alebo opraviť 59,4 km chodníkov. Pri zakladaní trvalej zelene má najväčší význam pre zver vysádzanie a následná mechanická ochrana vhodných plodonosných drevín. Bohato plodiace dreviny ako pagaštan konský, gaštan jedlý, dub zimný a dub cerový, buk lesný, jarabina vtáčia, ale tiež jabloň, hruška a iné ovocné stromy, pokiaľ sa nachádzajú v revíri v dostatočnom počte, výrazne zvyšujú jeho úživnosť. Sadbový materiál je najvodnejšie získavať z miestnych zdrojov, kedy má mladý stromček najväčšie šance adaptovať sa na nové prostredie. Kvalita výsadby je závislá jednak na výške sadbového materiálu, ako aj na mikro a makroklimatických podmienkach v mieste výsadby. Pri výsadbe plodonosných drevín musíme zohľadňovať nadmorskú výšku a podľa nej vybrať vhodnú drevinu a jej provenienciu. Najvhodnejším miestom na výsadbu sú lesné lúčky, okraje lesných a poľných ciest, kde má vysadený stromček dostatok svetla a vlahy. Individuálna mechanická ochrana sa musí vykonať hneď po vysadení jednotlivých drevín. Bez jej realizácie by bola táto práca úplne zbytočná. V našich podmienkach to bude pevné stočené pletivo kombinované s dreveným oplotením osadeným na pevných drevených koloch. Ochrana musí mať dostatočnú výšku, aby nám aj pri vyššej snehovej pokrývke tieto stromy zver nezničila. Z pohľadu krajinárskeho je nezanedbateľné aj vysoko estetické hľadisko. Horská cestička vedúca cez vykosenú lúku, ktorej okraje lemujú ovocné stromy je určite príjemným oku a duši lahodiacim spestrením drsného kraja. V rámci tohto projektu plánujeme na vhodných lokalitách v CHPO Poľana vysadiť tristošesťdesiat plodonosných drevín a zabezpečiť ich mechanickú ochranu minimálne na desať rokov. Oplôtky navrhnuté na odstránenie sú rozdelené podľa jednotlivých lesných správ a lesných obvodov. V tabuľkových prehľadoch projektuje uvedené číslo JPRL, kde sa oplôtok nachádza. Pri každom oplôtku je uvedená dĺžka oplotenia, ktoré plánujeme odstrániť. Celkovo plánujeme odstrániť 22,3 km starých oplôtkov, ktoré predstavujú nebezpečenstvo pre zver.

54




POĽANA VADÁLLOMÁNYÁNAK FENNTARTÁSA ÉS FELUJÍTÁSA

TERMÉSZETES

ÉLŐHELYÉNEK

Nôžka Ján, fővadász a Kyslinky erdészeten Lesy Slovenskej republiky, állami vállalat, Erdészigazgatóság Kriváň, 334, 962 04 Kriváň E-mail: [email protected] A környezet, amely minket napjainkban körülvesz, az egyik legjobb állapotban fennmaradt környezet Európában. Ennek ellenére az emberi tevékenység és az azt követő hosszan tartó hatások azt már túlzott mértékben megváltoztatták. Az emberi települések egyre szélesebbek, elfoglalják a közelmúltig még üres réteket, mezőket és erdőket. Az emberi települések növekvő sűrűségével szaporodnak a helyhiány, az ivóvízhiány, a kitermelt hulladék tárolása és különösen a földterületek lakás- és útvonalépítés okozta szétaprózottsága miatti problémák. A gyakorlati vadgazdálkodás napjainkban olyan szerepet vállal, amely sok ember önzetlen elszántságának köszönhetően jelentős segítséget nyújthat a környezet minőségének védelme és javítása terén a vadon élő állatok számára. A vadászok is látják, hogy a jelenlegi kultúrtáj – a vad természetes életterének szemszögéből – sok hiányossággal küszködik. Ezért tevékenyen hozzájárulnak a következő intézkedésekhez: • Búvóhelyek telepítése a kisvad számára • Sávok vegyes terménnyel való bevetése, ami késői kaszálásának köszönhetően búvóhelyet és eledelforrást nyújt a kis vad számára az aratás utáni időszakban • Hegyi rétek kikaszálása, hogy azokat fák fokozatosan ne borítsák be • Régebbi itatók felújítása és újak kialakítása a vad számára, mert a jelenlegi megváltozott éghajlati viszonyok hatására az ivóvízhiány miatt is pusztulni kezd • A rétek bevetése, mert a kaszálás hiánya miatt eltűntek a vad számára vonzó növényfajok • Eltávolítani a „vadul” kialakított hulladéklerakókat az erdőkből • Az öreg kerítések leszerelése, amelyekben a vad gyakran fennakad és keserves kínok közt elpusztul. Magától értetődő az eleség évenkénti elkészítése és a vad etetése a megfelelő és célszerű létesítményekben a kemény telek során, a vad kihajtása a rétekről azok kaszálása előtt, hogy megelőzzük a felesleges veszteségeket, a vad számára kialakított ösvények tisztítása és szabaddá tétele stb. 55




A 21. század küszöbén, tekintettel az emberi tevékenység által okozott jelentős környezeti változásokra, egyre jobban kezd érvényesülni a környezetbarát hozzáállás minden területen, a vadgazdálkodás sem kivétel. A környezetbarát vadgazdálkodás fejlesztése a tartós fenntarthatóság és a természetvédelem elvein alapul, és fontos jelentőséggel bír a természeti ökoszisztémák egyensúlyának fenntartásában, amelyekben az urbanizáció következtében egyes fontos ökológiai kapcsolatok megszűntek. A nyilvánosságot illetően a vadgazdálkodás egyúttal közvetetten hozzájárul az erdők üdülési értékének növeléséhez is. A természeti források tartós fenntarthatóságának elvén alapuló vadgazdálkodás jelentős mértékben közreműködik a megváltozott ökoszisztémák egyensúlyának megtartásában. 2002-ben a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériuma az érvényes jogszabályokkal összhangban a Poľana védett vadászati körzetet 20 659 ha nagyságú területen fenntartott vadászati körzetté nyilvánította, amelyből 18 309 ha fás és 2 350 ha mezőgazdasági terület. A vadgazdálkodással a jóváhagyott szabályzat elvei értelmében a besztercebányai LESY Slovenskej republiky, š. p. Banská Bystrica állami vállalatot bízta meg. A LESY SR jegyzett tőkéje 17 699 hektárt tesz ki és 2 960 hektárt képeznek a környező városok és falvak földhivatalaitól bérbe vett területek, beleértve a Szlovák Földalapot is, amely az állami mezőgazdasági földeket valamint ismeretlen földtulajdonosok földjeit igazgatja. A Poľana védett vadászati körzetet feladata: a) A mintaszerű vadgazdálkodás és a szarvasok, valamint a többi párosujjú patás és értékes vad védelme, a széles körű irányítás elve alapján, tekintettel a funkcionálisan integrált erdőgazdaság igényeire, és a Poľana természetvédelmi terület – bioszféra rezervátum biodiverzitásának megőrzése érdekében a természetvédelem alapelveivel összhangban b) A polyánai (Poľana) szarvas genetikai anyagának védelme és megőrzése c) A szarvasok tenyésztési- és agancsminőségének fenntartása és növelése d) A szarvasok és a nagy ragadozók biológiájának kutatása e) A szarvasok befogása a vadállomány újratelepítése és vérfrissítése céljából más vadászkörzetekben és vadászterületeken Az értékes természeti környezet védelme és fenntartása szempontjából, ami a vad minőségi élőhelyének az alapja, pozitívan kell értékelni a Poľana természetvédelmi területté történő kinyilvánítását 1981-ben, amely 1990től az UNESCO világhálózatában bioszféra-rezervátumként szerepel. A legmagasabb fokú védelem kihirdetése a Poľana bércein, az ellenőrizhetetlen építkezések korlátozása és a turisztika irányítása jelentős mértékben kizárja a vad mértéktelen zavarását és megfelelő teret nyit a vadállomány 56




egészséges fejlődéséhez. Az értékes vadfajok védelme és a vadgazdálkodás során megvalósuló együttműködés például szolgálhatna a Szlovákia más területein működő természetvédőknek és vadászoknak is. A vad környezete az éghajlati és az azt követő táplálkozási feltételek fokozatos változása következtében állandó változásnak van kitéve a Poľana vidékén is. Az őshonos természetes erdők arányának csökkentésével a vad számára teljesen új, a múlttal szemben erősen megváltozott élettér alakul ki. A vegetációs időszak során hirtelen emelkedni kezd a nyári biokapacitás a vad számára. A vad a hegyi réteken, irtványokon, valamint közvetlenül az erdőtakarón elégséges táplálékot, sőt táplálékfölösleget talál. A helyzet azonban a téli évszakban alapvetően megváltozik. Tekintettel arra, hogy a természetvédelmi területre jellemző a magas hótakaró, a természetes biokapacitás jelentősen leapad és a vad nehezen bírja ki hathatós etetés nélkül. A takarmányhiány már az ősz végén kezd jelentkezni, amikor a fagy leégeti csaknem az egész növénytakarót és a rétek füvét. Ha már ebben az időszakban elkezdjük az etetést, jelentős mértékben megelőzhetjük főleg a hím példányok alacsonyabban fekvő körzetekbe történő elvándorlását. Terméshozó fafajok kiültetésével, lóhere és fűmagkeverék elvetésével, a rétek cserjés benövéseinek kitisztításával és az ezt követő rendszeres kikaszálásával, az elöregedett kerítések eltávolításával és megsemmisítésével jelentős segítséget nyújtunk a vadon élő állatok környezetének javításához és védelméhez. Az egyre inkább megváltozott éghajlati viszonyok során, az elöregedett itatók kijavításával és új itatók és kutacskák kialakításával, javítjuk a táj arculatát és a vízhez való hozzáférést. A vadgazdálkodási koncepció céljai a párosujjú patásokra vonatkozólag azonban nem nélkülözhetik a patások jelentőségének szélesebb vonatkozásban történő megfontolását a Poľana ökoszisztémájában. A szarvas, a vaddisznó és az őz élelmiszerbázis a farkas, a hiúz és részben a medve és a szirti sas számára is. A kérődző vadállomány számának túlságos leszorítása – az erőben okozott károk minimalizálásából kifolyólag – a vadállomány hanyatlásához, vagy orientációjának megváltozásához vezetne, fokozódna predációs nyomásuk más vadászzsákmány, pl. gazdasági állatok, juhok, szarvasmarha stb. irányába. Az említett okokból a szabványos törzsállomány megállapításakor a tavaszi törzsállomány összeszámlálásakor, a vadászat tervezésekor a szarvas-, vaddisznó- és őzállomány egy része élelmiszerbázisként a ragadozók számára lesz meghagyva. Az állomány számának csökkentése fokozatosan, a csökkentés erdőre kifejtett hatásának, a ragadozók párosujjú patásokra és egyéb állatcsoportokra kifejtett hatásának állandó figyelése mellett megy végbe. A vaddisznóállomány széleskörű nö57




velése ugyan növeli a kockázatot, hogy a mezőgazdasági növénykultúrákon és az alacsonyabb tengerszint feletti magasságokban fekvő réteken okozott károk száma emelkedni fog, de ezzel szemben ez az eljárás a medve, a farkas és a hiúz számára az élelmiszerbázis növelését jelenti. Tekintettel a jelenre és a ragadozók predációs nyomására, a vaddisznóállomány növelése nem alakítja ki a klasszikus sertéspestis terjesztésének kockázatát. A vad egészséges áttelelése érdekében, amikor nehezen tud hozzájutni az életet jelentő vízhez, nagy a jelentősége van a húsos termésű, egészségileg ártalmatlan, helyesen tárolt eleség adagolásának. A húsos termésű eleség számára egy 3x5x2,5m méretű, előregyártott betonból készült, padló és homlokfal nélküli, a terepbe beépített és földtörmelékkel beborított védett hely javasolt. A homlokfal törmelékkőből van felfalazva és bele van illesztve egy ajtó. A padlót az elégséges nedvesség és az állandó hőmérséklet fenntartása miatt földtörmelék alkotja. A takarmányrépa vagy egyéb húsos eledel farostélyon lesz a fedezékben elhelyezve. Egy berendezés 15 tonna répára van méretezve. A tervezet keretein belül nyolc ilyen berendezést tervezünk kialakítani. Igénybevételének várható időtartama szeptembertől, amikor a fedezék fel lesz töltve, és az első erősebb októberi fagyoktól kezdve folyamatosan húsos élelem kerül terítékre a vad számára – egészen márciusig. Szálastakarmány – a vad telelése során a réti széna játssza a legfontosabb szerepet. Megfelelő arányú rost- és tápanyagtartalma révén legnagyobb mértékben részesedik a kedvezőtlen időjárás túléléséből, amikor a hótakaró és az erős fagyok lehetetlenné teszik a szarvas és más kérődző állat számára, hogy elegendő természetes élelmet találjon magának. A szálastakarmány pótolhatatlan jelentőségére mutat az a tény, hogy amennyiben a szarvas számára nem lenne hozzáférhető semmilyen más eledel, a minőségi szénán képes veszteség és emésztési zavarok nélkül túlélni a telet. A Poľana védett vadászati körzetben jelenleg csaknem száz hektár hegyi és hegyaljai rétet művelünk, amiből évente 800 – 1000 q jó minőségű réti szénát készítünk a vad számára. A gondot az ilyen mennyiség tárolása okozza, amikor gyakran öreg, alkalmatlan szénarekeszekben vagy boglyákban nagymennyiségű romlandó széna található. A szálastakarmány-etető berendezések egy részét hét évvel ezelőtt elkezdtük javítani, egy részüket újraépítettük. A tervezetben javasolt kilenc nagyméretű etetőberendezés megoldaná a réti széna gondot okozó tárolását és szállítását. A berendezések azokra a területekre vannak tervezve, amelyeken a legnagyobb a vadállomány sűrűsége és úgy vannak megoldva, hogy azok ne értéktelenedjenek el. A tervezett berendezés 40 – 50 q szénára van méretezve, közepén megfelelő nagyságú bezárható hely van a csomagolt szé58




na vagy csomagolt szenázs tárolására. Az egész berendezés a földbe részben besüllyesztett betonpanel alapra van helyezve, ami jelentős segítséget nyújt a higiénia és a tisztaság fenntartásában a berendezés környékén. Az etetőberendezés alapterülete 11,4 x 2,5 m és tizenkét, 2 x 3 m méretű betonpanelon van elhelyezve. Várható igénybevétele júniustól – amikor elkezdjük az etetőberendezés feltöltését – egészen április elejéig, amikor a Poľanán elolvad az utolsó hó és elindul a vegetáció. A hegyvidékeken, ahol gyakran esik, néha gondot okoz a széna minőségi szárítása és általában annak elegendő mennyiségű előállítása. A réteket azonban időben le kell kaszálni, hogy az őszi évadban bőséges, jó minőségű, nedvdús legelőt – és ne csak vastag rostot - nyújtsanak a vadnak. Nem elhanyagolható a tereprendezési szempont sem, amikor az élénkzöld lekaszált rét látványa biztosan kellemesebb, mint a szürke, gyomnövényekkel benőtt területé. Abban az esetben, amikor az éghajlati viszonyok kedvezőtlenek, és az agrotechnikai határidő a végéhez közeledik, egyszerűbb a lekaszált füvet elhervasztani, csomagokba préselni és ezt követően fóliába csomagolni. Így aránylag gyorsan tudunk minőségi fűszenázst készíteni, amely úgy diétikai szempontból, mint ízét tekintve is a vad számára nagyon vonzó. A fűszenázs adagolására javasolt etetőberendezések egyszerű, fából készült, 2x2 m alapterületű fedelek, amelyek a jobb higiéniai viszonyok miatt két 2x3 m méretű betonpanelon vannak elhelyezve. A fából készült részek védőbevonata mindegyik berendezés esetében jó minőségű, ellenállóképes anyagból készült, ami természetesnek tekintendő. A berendezés igénybevételének időtartama a szenázs első, október végén történő kihelyezésétől egészen a vegetáció beindulásáig tart, ami a Poľana körzetében április kezdete. A tervezetben tizenhat ilyen berendezést javasolunk kiépíteni. A csomagolt szenázs – a csomagolás medvék és más vad általi megsértését megelőzendő – az adagolása kezdetéig az etetőberendezések zárt, a szálastakarmány (széna) számára kialakított részeiben lesz tárolva. Szűkölködő időszakban évente 400 – 500 q szenázst tervezünk a vadnak ezekben a berendezésekben beadni. Magtakarmánnyal már őszön el kell kezdeni a vad etetését, hogy lehetősége legyen zsírtartalék felvételére és felkészülhessen a télre. Kedvezőtlen időjárási viszonyok alatt meg kell védenünk az értékes és gyakran drága eleséget az esőtől, hótól, és meg kell akadályozni, hogy azt a vad a sárral és ürülékkel összekeverve ne értéktelenítse el. Az elértéktelenített és penészes eledel betegségek forrása, amit semmi esetre sem szabad megengednünk. A Poľana vidékén mindig magától értetődő volt, hogy a szálastakarmány számára felállított etetőberendezéseket magtakarmányt tartalmazó vályúk egészítették ki, fedettek vagy fedél nélküliek. Egy bizonyos idő59




szakban ízléses és célszerű önműködő etetők voltak kialakítva, amelyekbe nagyobb mennyiségű magtakarmányt helyeztek el. A bajok a medveállomány elszaporodásával kezdődtek, amikor azok a magtakarmány megzabálása után az etetőket jelentősen megrongálták, vagy teljesen megsemmisítették. Ezért kezdtünk a medvékkel szemben ellenálló berendezéseket építeni, amelyekben semmilyen maradék nem marad, és nem nyújt okot a medvének, hogy azt szétszedje. Az új, már kis mennyiségben kiépített és bevált berendezések hasonló szerkezetűek, mint ahogy az a jelen tervezetben szerepel. A vadgazdálkodásról szóló törvény szó szerint elrendeli, hogy a vadat semmilyen eledellel nem szabad a földről etetni és védeni kell a kedvezőtlen időjárási hatásokkal szemben. Úgyszintén a törvény leszögezi, hogy egy bizonyos számú vadra vonatkozólag hány magtakarmány etető berendezésnek kell lennie minden szálastakarmány-tárolónál. Minél nagyobb számú ilyen berendezésünk van, annál jobb a vadnak, mert mindegyik egyed zavartalanul jóllakhat és a kihelyezett eledelt nem kizárólag a domináns hím zabálja fel. Ez nagyon fontos a különféle orvosságok, féregtelenítő készítmények adagolásánál is, amit a vadon élő állatoknak éppen a magtakarmányban kell a téli napforduló alatt beadni. A vad több etető közötti szétszóródása által megelőzzük az erdőállományban, valamint a mezőgazdasági kultúrákban keletkezhető károkat. A magtakarmány ésszerű adagolása javítja a vad egészségi állapotát és nem utolsósorban trófeájának értékét is. Szűkölködés idején nem áll le a megszületett állat növekedése és a szarvastehén testében levő magzat számára is jobbak a fejlődési feltételek. A magtakarmány számára tervezett tároló tulajdonképpen egy egyetlen darab fába vájt vályú, amelynek elegendő átmérőjűnek kell lennie és a vályú falainak szintén megfelelő vastagságúaknak kell lenniük. Ez a kivágás – a földtől való kívánt magasság elérése miatt – két keresztbe tett gömbfába van illesztve, ezek átmérője kisebb is lehet. A berendezés fedelét két pillér tartja, amelyek egy hosszirányú és egy keresztirányú vágáson át vannak beillesztve és így megfelelő szilárdságot adnak ennek az adagolótölcsérnek. Az egész szerkezet a környezet jobb higiéniája, valamint a párosujjú patások miatt 2x3 m méretű, részben a földbe illesztett betonpanelon van felállítva. A tervezet keretein belül tizenhat ilyen berendezést javasolunk kiépíteni. Igénybevételük ősztől egészen a tavaszi vegetáció megjelenéséig fog tartani. A magtakarmányon, a húsos- és szálastakarmányon kívül nátriumforrásként kősót is adagolunk a vadnak. A só tulajdonképpen ásványi takarmány, ami az emésztőszerveken keresztül szívódik fel. A nátrium és a kálium is fontos helyet foglal el a vad szervezetében és kölcsönösen viszonyuk több60




nyire antagonisztikus. A legelők szárazanyaga néha magasabb százalékban tartalmaz káliumot, ezért a nátriumot mesterségesen kell a vadnak adagolni, a feltöltött és fenntartott sózók elegendő nagyságú hálózatában. A sót célszerű egész éven át adagolni a vadnak, de főleg a vegetációs időszakban, amikor annak hiánya a legérzékelhetőbb és a laktáció időszakában. A tervezetben húsz új sózót javasolunk kiépíteni, amelyek felépítésével e berendezések száma és igényelt minősége a Poľana területén már elegendő lenne. Víz nélkül nem volna élet. A víz fontos összetevője a földön élő növényés állatfajoknak. Eleink a múltban nem fejtegették, hozzá tud-e a vad jutni, mert az állatok éltek a környezet adta lehetőséggel és azt mindenütt kihasználták, ahol nemcsak élemhez juthattak, hanem a vízhez is. Azonban fokozatosan nőtt az emberek száma és igénye. A modern társadalom nagymértékben beavatkozik a természetes vízforrásokba, ezeket erősen szennyezi, és a vízfolyásokat szabályozza úgy, hogy a tiszta víz a vad számára gyakran megközelíthetetlen. A háziállatok esetében a tenyésztő biztosítja a vízhez való hozzáférést, de sokkal rosszabb a helyzet szabadon élő fajoknál. E célból a vadászok és az erdészek azzal törődnek, hogy a vadnak elegendő vize legyen. Körzeteikben védik a forrásokat és az állandó vizű patakocskákat. Azokon a helyeken, ahol vízhiány van, mesterséges itatókat, trágyaelvezető csatornákat és dagonyázót létesítenek, amire a vad gyorsan rászokik, és nem hagyja el természetes környezetét. A hegyi patakocskák forrásain található régi kutak felújításával és új kutak kialakításával és ezt követő gondozásával segítünk az embereknek, a vadnak és a természetes környezetnek. Nem elhanyagolható e tevékenység tájrendezési, esztétikai jelentősége. A tervezet keretein belül harminckét kutacskát és itatót tervezünk kiépíteni a vad részére. A vad számára tervezett ösvények az egyes erdőigazgatási szervek és erdészeti körzetek szerint vannak felosztva. A tervezetek táblázataiban és térkép-dokumentumaiban fel van tüntetve az erdő területrendezési egységének száma (a továbbiakban: ETRE), ahonnan az ösvény kiindul, és az a ETRE szám is, ahova az ösvény befut. Minden ösvénynél fel van tüntetve a javításához vagy a felépítéséhez szükséges hossz. Összesen 59,4 km ösvényt tervezünk kiépíteni vagy megjavítani. Állandó zöldterület alapításánál a vad számára legnagyobb jelentőséggel bír a megfelelő terméshozó fafajok kiültetése és ezt követő mechanikus védelme. A gazdagon termő fás növények, mint pl. a lógesztenye, a szelídgesztenye, a kocsánytalan tölgy és a csertölgy, a bükk, a veres berkenye, de az almafa, a körtefa és egyéb gyümölcsfa is, ha a körzet61




ben megfelelő mennyiségben fordulnak elő, jelentősen megnövelik annak biokapacitását. A telepítési alapanyagot legjobb helyi forrásokból beszerezni, amikor a fiatal facsemetének nagy esélye van az új környezethez való alkalmazkodásra. A telepítés minősége egyrészt a telepítési alapanyag magasságától, valamint a telepítés helyének mikro- és a makroklimatikus feltételeitől függ. A terméshozó fafajok kiültetésénél figyelembe kell venni a tengerszint feletti magasságot és az szerit kell kiválasztani a megfelelő fafajt és annak származását. A legmegfelelőbb telepítési helyek az erdei kis rétek, az erdei és mezei utak szélei, ahol a kitelepített fának elegendő fény és nedvesség áll rendelkezésre. Az egyedi és a mechanikai védelmet azonnal az egyes fafajok kiültetése után el kell végezni. Ha ez nem történik meg, teljesen hiábavaló volt ez az egész munka. Nálunk ez szilárd, fából készült karókra szerelt, fakerítéssel kombinált szilárd sodrott háló lesz. Elegendő magasnak kell lennie, hogy a vad magasabb hótakaró esetén se tudja ezeket a fákat tönkretenni. Tájrendezési szempontból nem elhanyagolható a magas esztétikai szempont sem. A lekaszált füvön át vezető hegyi utacska, melynek széleit gyümölcsfák övezik, a szemnek kellemes, léleknek nyugtató. E tervezet keretein belül a Poľana természetvédelmi terület arra alkalmas területein tervbe vettük háromszázhatvan terméshozó fafaj telepítését és védelmük biztosítását – tíz évre. Az eltávolításra javasolt kerítéselemek az egyes erdőigazgatási szervek és erdészeti körzetek szerint vannak elosztva. A tervezet táblázataiban fel van tüntetve a ETRE száma, ahol a kerítéselem található. Minden kerítéselemnél fel van tüntetve az eltávolításra tervbe vett kerítés hossza. Összesen 22,3 km öreg, a vad számára veszélyt jelentő kerítéselemet tervezünk eltávolítani.

62




A VADONÉLŐ ÁLLATOK TERMÉSZETI KÖRNYEZETÜKRE GYAKOROLT TERHELÉSÉNEK CSÖKKENTÉSE AZ IPOLY ERDŐ ZRT. BÖRZSÖNY VADÁSZTERÜLETÉN Guzsik Alfréd, fővadász IPOLY ERDŐ Zrt., Bajcsy u. 10, 2661 Balassagyarmat E-mail: [email protected]

A Börzsöny vadászati múltjának rövid bemutatása A helységnevek tanúsága szerint már a középkorban is kedvelt vadászterület volt a Börzsöny, ahol uralkodók is megfordultak. Erre utal többek között Királyháza és Királyrét elnevezése is. A második világháborút megelőző időszakban uradalmi, egyházi és középbirtokossági területeken folyt a vadászat. Ez időben főrangú emberek, arisztokraták, híres vadászati személyiségek vadásztak a Börzsöny erdeiben. A teljesség igénye nélkül szeretném megemlíteni a Habsburgok, Szokolyaiak, Vencheimek, Bertoldok, Lipicsek nimródjait, vagy a híres vadászírók közül Kittenberger Kálmán, Nádler Herbert, Csató Kálmán és Fekete István nevét, mert valamennyiüket felejthetetlen vadászkalandok kötötték a Börzsönyhöz.

A vadgazdálkodás stratégiai célja: A terület vadgazdálkodásának stratégiai céljai a természetes élőhely állapotának megóvása, a nagyvad állomány által okozott terhelés csökkentése az állományszabályozás eszközein túl, az által is, hogy a vadállomány jólétét szolgáló etetőkkel, sózókkal, dagonyázókkal a vadsűrűséget a területen egyenletesebb eloszlásúvá kívánjuk beállítani. Szakítani szeretnénk azzal a korábbi, vélhetően téves gyakorlattal, hogy viszonylag kisszámú helyen próbáltuk a vad téli és kiegészítő nyári takarmányozását megoldani. Ennek következtében az etetőhelyek környékén, illetve a terület azon részén, ahol jobb természetes táplálkozási lehetőséget talált a vad, különösen télen, feldúsult az állomány, és így ott jelentős károkat okozott a környezetében. Az állomány egész éven át, etetéssel történő széthúzása csökkenő stressz állapotot és valószínűleg minőség javulást is eredményez.

63




A tervezett projekt bemutatása: Általános szabály, hogy az erdőrezervátumban és a fokozottan védett területeken nem lehet vadat odacsalogató vadgazdálkodási létesítményt (pl. etetőt, sózót) elhelyezni. A nemzeti park teljes területén minden vadgazdálkodási berendezést tájba illő módon, természetes anyagokból kell elkészíteni. A vadállomány jólétének biztosítását és az egyes állatfajok sűrűségének vadászterületen belüli egyenletesebb kialakítását, így a környezetre gyakorolt terhelés csökkentését a következő projekt elemek megvalósításával szeretnénk elérni. • Automata vadetetők létesítése: A berendezések az abraktakarmány egyenletes időjárási viszonyoktól független vadászterületre történő kijuttatását biztosítják. Egy-egy berendezést a kiszórt takarmány mennyiségétől függően 3-5 hetente elég feltölteni, így nincs felesleges napi zavarás, kisebb a terület gépjárműforgalommal történő terhelése. A nagyvadállományon túl, az énekesmadarak, erdei rágcsálók és hozzájuk kapcsolódóan a szárnyas és szőrmés ragadozók életfeltételei is javulnak. A berendezések könnyen áttelepíthetőek, bármilyen, a környezetben bekövetkező változás előidézheti az etető berendezés áttelepítésének szükségességét. Tervezett mennyiség 62 db. • Sózók: Valamennyi etetőhely mellett a vad számára létesített sózó biztosítja a vadállomány igényének kielégítését. • Szálas takarmány nagyvadetető: A kérődző nagyvadnak létfontosságú a megfelelő mennyiségű és minőségű szálas takarmány biztosítása. Táplálkozásához szükséges emészthető nyersfehérjét és rostot csak így tudja felvenni. Fehérjében gazdag, jó minőségű, megfelelő agrotechnológiával készített bálás lucernaszénával kell az etetőket feltölteni. Az etetőkhöz a kérődző vad számára kínált abrak etetésére szolgáló vályúkat is kell készíteni. Ügyelni kell az állattenyésztésben használt fogalom, a „lineáris etető hossz” meglétére, ami annyit jelent, hogy a táplálék mennyiségén túl megfelelő nagyságú helyet kell biztosítani minden egyednek a táplálék felvételéhez, mert különben csak a legerősebb, domináns példányok jutnak eleséghez. • Régi erdővédelmi kerítések lebontása: a vad mozgását akadályozó eredeti funkciójukat már be nem töltő elöregedett erdővédelmi kerítéseket le kell bontani. Összesen 22 744 fm. 64




• Vadfigyelő kamerák telepítése: Az állományhasznosítás helyes mértékének megállapításához, a vadlétszám becsléshez, a vadállomány mennyiségének és minőségének dokumentálásához adnak jelentős segítséget az etetőhelyekhez telepített vadmegfigyelő kamerák. • Vadmegfigyelést szolgáló lesek: összesen 7 db, etetőkomplexumhoz telepített, több megfigyelőszemély befogadására alkalmas magasles. • Vizes élőhelyek létesítése: A nagyvad dagonyázási lehetőségének biztosításán túl a vizes élőhely, mint mikrokörnyezet gazdag flóra ás fauna állományának mentése a cél. • Vadközlekedő folyosó: Nagy kiterjedésű, összefüggő, egykorú fiatalosokban a vad közlekedését megkönnyítő, nedves időszakokban szárítkozás, napozás lehetőségét biztosító,10-12 m széles nyiladék létesítése. Összesen 4 140 fm. • A vad által használt ösvények karbantartása, kiépítése: 18 379 fm. A vadászterületen belül jelenleg meglévő vadászati berendezések fentiekben bemutatott bővítésével azt szeretnénk elérni, hogy a vadállomány sűrűsége egyenletesebbé váljon, a vadászterületen élő állományokról, azok minőségéről pontos képi dokumentációhoz jussunk.

65


I. számú melléklet



A vadászterület közigazgatási jellemzői: A vadászterületnek *

Fsz

Település

Közigazgatási terület

része

nem része

1

Perőcsény

1969,02

1969,02

0,00

2

Nógrád

407,35

404,21

3,13

3

Márianosztra

827,37

826,80

0,57

4

Ipolytölgyes

599,04

599,04

0,00

5

Diósjenö

3.096,76

3.085,95

10,81

6

Szokolya

2.764,19

2.756,24

7,96

7

Drégelypalánk

127,65

126,91

0,74

8

Borsosberény

310,69

310,69

0,00

9

Vármosmikola

363,26

363,26

0,00

10

Hont

840,09

829,23

10,85

11

Nagybörzsöny

3.255,16

3.243,48

11,69

12

Bernecebaráti

1.675,21

1.671,41

3,79

13

Kemence

2.191,85

2.184,88

6,97

14

Letkés

549,81

549,81

0,00

15

Nagyoroszi

1.231,63

1.225,35

6,28

16

Kóspallag

101,87

101,67

0,20

Összesen:

20.310,95

20.247,95

63,00

Arány:

100%

99,69 %

0,31 %

II. számú melléklet

Erdő Mezőgazdasági terület A vadászterület művelési ágak szerinti megoszlása

66




III. számú melléklet Nagyvad hasznosítás adatai 2001 – 2010 között Gímszarvas elejtés év

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

db

387

384

374

340

219

173

189

186

220

232

Öz elejtés év

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

db

126

192

175

196

126

124

167

139

155

172

év

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

db

78

111

106

141

102

56

59

55

57

48

Muflon elejtés

Vaddisznó elejtés év

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

db

567

547

576

594

383

363

565

428

722

857

IV. számú melléklet

Automata vadetető

67




V. számú melléklet

Sózó

VI. számú melléklet

Vadfigyelő kamera

68




VII. számú melléklet

Vadmegfigyelést szolgáló lesek

VIII. számú melléklet Tervezett berendezések vadászterületen való elhelyezkedése

69




IX. számú melléklet Költségvetés Projektelem száma 5.1.1. 5.1.2 5.1.3 5.1.4 5.1.5 5.1.6 5.1.7 5.1.8 5.1.9 5.1.10

Projektelem Mennyiség Mértékegység Mértékegység/ár megnevezése automata 62 db 450 €/db vadetető sózó 62 db 70 €/db szálastakarmány 14 db 2.600 €/db nagyvadetető régi, erdővédelmi 22.744 fm 3,5 €/fm kerités lebontása vadközlekedő4.140 fm 2 €/fm folyosó vizes élőhely 15 db 2.700 €/db karbantartása vadfigyelő 50 db 400 €/db kamera kameravédő 75 db 70 €/db lemezkazeta vadösvények 18.379 fm 0,5 €/fm kiépítése vadmegfigyelő 7 db 750 €/db les Összesen

Ősszesen 27.900 € 4.340 € 36.400 € 79.600 € 8.280 € 40.500 € 20.000 € 5.250 € 9.190 € 5.250 € 236 710 €

70




ZNÍŽENIE ZAŤAŽENIA VOĽNE ŽIJÚCICH ŽIVOČÍCHOV NA SVOJE PRÍRODNÉ PROSTREDIE V POĽOVOM REVÍRI IPOLY ERDŐ ZRT. BÖRZSÖNY Alfréd Guzsik, referent poľovníctva IPOLY ERDŐ Zrt., Bajcsy u. 10, 2661 Balassagyarmat E-mail: [email protected]

Krátka ukážka poľovníctva v pohorí Börzsöny v minulosti Podľa svedectva názvov miest už stredoveku bolo pohorie Börzsöny obľúbeným poľovníckym revírom, kam zavítali aj panovníci. Na to poukazuje medzi inými aj názov Királyháza (Královo) a Királyrét (v preklade Kráľova lúka). V období pred druhou svetovou vojnou sa poľovalo na panských, cirkevných majetkoch a územiach stredných statkárov. V lesoch pohoria Börzsöny v tej dobe poľovali hlavní hodnostári, aristokrati a známi poľovníci. Okrem iného by som sa rád zmienil o „nimródoch“ (poľovníkoch) z rodu Habsburgovcov, Szokolyai, Venckheim, Bertold, Lipcsek, alebo o slávnych spisovateľoch poľovníckych historiek – o Kalmanovi Kittenbergerovi, Herbertovi Nádlerovi, Kálmánovi Csató a Istvánovi Fekete, lebo ich mená sú spojené nezabudnuteľnými loveckými dobrodružstvami s pohorím Börzsöny.

Obhospodarovanie zveri: Strategickým cieľom obhospodarovania zveri na území je ochrana stavu prírodných biotopov, okrem prostriedkov na reguláciu početnosti daných druhov aj znižovanie zaťaženia, spôsobeného raticovou zverou aj s tým, že hustotu divej zveri chceme pomocou kŕmidiel, soliska, bahniska – ktoré slúžia pre blaho zveri – rovnomernejšie rozdeliť. Chceme skoncovať s dávnejšou, pravdepodobne nesprávnou praxou, že sme zimné a doplňujúce letné kŕmenie zveri chceli vyriešiť na pomerne malom počte miest. Následkom toho v okolí kŕmidiel, respektíve na miestach, kde zver nachádzala lepšie prirodzené možnosti kŕmenia, hlavne v zime, stav rozrástol a spôsobil značné škody vo svojom okolí. Roztiahnutie stavu kŕmením počas celého roka vedie k zníženiu stresu a pravdepodobne aj ku kvalitatívnemu zlepšeniu.

71




Predstavenie plánovaného projektu: Je všeobecným pravidlom, že v lesnej rezervácii a na miestach so zvýšenou ochranou sa nedá umiestniť poľovnícke vábiace zariadenia pre zver (napr. kŕmidlo, solisko). Všetky poľovnícke zariadenia na celom území Národného parku musia byť vyhotovené spôsobom, vhodným pre danú lokalitu, a z prírodných materiálov. Zabezpečenie blaha pre zver a vytvorenie rovnomernejšieho rozloženie hustoty jednotlivých druhov zveri v rámci poľovného revíru, a tým zníženie zaťaženia na okolie by sme chceli dosiahnuť realizáciou nasledujúcich prvkov: • Založenie automatických kŕmidiel pre divú zver: zariadenia zabezpečujú rovnomernú dodávku jadrového krmiva do poľovníckeho revíru, nezávisle od poveternostných podmienok. Jednotlivé zariadenia stačí – v závislosti od množstva vysypaného krmiva – po 3 – 5 týždňoch naplniť, tak nedochádza k dennému vyrušovaniu a územie je menej zaťažené premávkou motorových vozidiel. • Okrem raticovej zveri sa zlepšia aj životné podmienky spevavých vtákov, lesných hlodavcov a v súvislosti s nimi aj životné podmienky dravých vtákov a kožušinovej dravej zveri. • Zariadenia sa dajú ľahko premiestniť, akákoľvek zmena, ktorá nastala v okolí, môže spôsobiť potrebu premiestnenia kŕmidla. • Plánované množstvo 62 kusov. • Soliská: uspokojenie potrieb divej zveri zabezpečuje solisko zriadené pre zver vedľa všetkých kŕmidiel. • Objemové krmivá – kŕmidlá pre veľkú, voľne žijúcu zver: pre veľkého, voľne žijúceho prežúvavca je životne dôležité zabezpečenie objemového krmiva v potrebnom množstve a kvalite. Len tak môže prijať stráviteľný surový proteín a vlákniny, potrebné pre svoju výživu. Kŕmidlá treba naplniť senom lucerny dobrej kvality baleného v báloch, ktoré bolo vyhotovené pomocou vhodnej agrotechnológie a je bohaté na bielkoviny. Ku kŕmidlám je potrebné vyhotoviť aj válovy, slúžiace na kŕmenie zveri – prežúvavca. Je potrebné dávať pozor na existenciu pojmu „lineárna dĺžka kŕmidla“ používaný v živočíšnej výrobe, čo znamená, že okrem množstva krmiva sa musí pre každého jedinca zabezpečiť miesto potrebnej veľkosti na príjem výživy, ináč sa k jedlu dostanú len najsilnejšie, dominantné jedince. • Odbúranie starých plotov na ochranu lesov: zostarnuté ploty na ochranu lesov, ktoré bránia pohybu zveri a už neplnia svoju pôvodnú funkciu, sa musia odstrániť. Spolu 22 744 bm. 72




• Uloženie footopascí (kamier) na monitorovanie divej zveri: pre stanovenie správnej miery zužitkovania stavu zveri, pre odhad počtu zveri, pre dokumentáciu kvantity a kvality stavu zveri poskytujú významnú pomoc kamery na monitorovanie divej zveri, namontované v blízkosti kŕmidiel. • Pozorovacie zariadenia slúžiace na sledovanie divej zveri: spolu 7 ks, postavené do blízkosti komplexu kŕmidla; ide o vysoké pozorovacie zariadenie, prispôsobené na prijatie viacerých pozorovateľov. • Zriadenie vodných biotopov: okrem zabezpečenia bahniska pre veľkú zver je cieľom záchrana vodného biotopu ako mikroprostredia s bohatou flórou a faunou. • Koridor pre pohyb divej zveri: vytvorenie súvislého otvoru s veľkou rozlohou, širokého 10 – 12 m, uľahčujúci pohyb divej zvery rovnakého mladistvého veku, v daždivom období zabezpečuje možnosť usušenia, slnenia. Spolu 4 140 bm. • Údržba, vybudovanie chodníkov, používaných divou zverou: 18 379 bm. Vyššie prezentovaným rozšírením poľovníckych zariadení, ktoré v súčasnosti existujú v rámci poľovníckeho revíru, by sme chceli dosiahnuť, aby sa hustota stavu divej zveri stala vyrovnanejšou, aby sme sa dostali k presnej obrazovej dokumentácii o stavoch a kvalite divej zveri, žijúcej v poľovnom revíri.

73


Príloha č. 1



Charakteristika správnych celkov v poľovnom revíri Je súčasťou

Nie je súčasťou

Pč.

Obec

Správny celok

1

Perőcsény

1 969,02

1 969,02

2

Nógrád

407,35

404,21

3,13

3

Márianosztra

827,37

826,80

0,57

4

Ipolytölgyes

599,04

599,04

0,00

5

Diósjenö

3 096,76

3 085,95

10,81

6

Szokolya

2 764,19

2 756,24

7,96

7

Drégelypalánk

127,65

126,91

0,74

poľovného revíru* 0,00

8

Borsosberény

310,69

310,69

0,00

9

Vármosmikola

363,26

363,26

0,00

10

Hont

840,09

829,23

10,85

11

Nagybörzsöny

3 255,16

3 243,48

11,69

12

Bernecebaráti

1 675,21

1 671,41

3,79

13

Kemence

2 191,85

2 184,88

6,97

14

Letkés

549,81

549,81

0,00

15

Nagyoroszi

1 231,63

1 225,35

6,28

16

Kóspallag

101,87

101,67

0,20

Spolu

20 310,95

20 247,95

63,00

Pomer

100 %

99,69 %

0,31 %

Príloha č. 2

Les Poľnohospodárska plocha Rozdelenie poľového revíru podľa kultúry pozemku

74




Príloha č. III. Údaje o úlovkoch raticovej zveri medzi 2001 – 2010 Úlovky jelenej zveri Rok

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

ks

387

384

374

340

219

173

189

186

220

232

Rok

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

ks

126

192

175

196

126

124

167

139

155

172

Úlovky srnčej zveri 2010

Úlovky muflónej zveri Rok

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

ks

78

111

106

141

102

56

59

55

57

48

Rok

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

ks

567

547

576

594

383

363

565

428

722

857

Úlovky diviačej zveri

Príloha č. IV. Automatické kŕmidlo pre divú zver (2x)

Príloha č. V. Solisko

Príloha č. VI. Fotopasca (kamera) na monitorovanie divej zveri

Príloha č. VII. Pozorovacie zariadenia slúžiace na monitorovanie divej zveri

Príloha č. VIII. Umiestnenie plánovaných zariadení v poľovnom revíri

75




Umiestnenie projektových prvkov, ktoré sa majú zrealizovať v rámci súťaže č. HUSK 1101 Legenda

Hranica poľovníckeho revíru Prechody pre divú zver Chodník pre divú zver Demontáž starého plotu Objemové krmivo pre vysokú zver, krabička na ochranu monitorovacej kamery Automatické kŕmidlo, solisko, krabička na ochranu kamery Vodný biotop Postriežka na monitorovanie divej zveri

Príloha č. IX.

Rozpočet

Počet proNázov projekjektových Množstvo tového prvku prvkov

Jednotka miery

Cena/jednotka miery

Spolu

5.1.1.

Automatické kŕmidlo pre divú zver

62

ks

450 €/ks

27 900 €

5.1.2

Solisko

62

ks

70 €/ks

4 340 €

14

ks

2 600 €/ks

36 400 €

22 744

bm

3,5 €/bm

79 600 €

4 140

bm

2 €/bm

8 280 €

15

ks

2 700 €/ks

40 500 €

50

ks

400 €/ks

20 000 €

75

ks

70 €/ks

5 250 €

18 379

bm

0,5 €/bm

9 190 €

7

ks

750 €/ks

5 250 €

5.1.3

5.1.4

5.1.5 5.1.6 5.1.7

5.1.8

5.1.9

5.1.10

Kŕmidlo pre divú zver s objemovým krmivom Demontáž starého plotu na ochranu lesa Koridor pre pohyb divej zveri Údržba vodného biotopu Kamera na monitorovanie divej zveri Kazeta na ochranu kamery Vybudovanie chodníka pre divú zver Pozorovacie zariadenia na sledovanie divej zveri

Spolu:

236 710 €

76




POPIS TERÉNNEJ EXKURZIE Ján Nôžka, poľovník špecialista Lesnej správy Kyslinky Lesy Slovenskej republiky, štátny podnik, Odštepný závod Kriváň, 334, 962 04 Kriváň E-mail: [email protected]

Zastávka č. 1 KNE č. 2254 , LS Vígľaš, lokalita Rajčokove Trnavy Na tejto lokalite plánujeme vybudovať kryt na dužinaté krmivo, kŕmne zariadenie na objemové krmivo, kŕmne zariadenie na predkladanie senáže a kŕmne zariadenie na jadrové krmivo. Lokalita Rajčokove Trnavy je obľúbeným zimným stanovišťom raticovej zveri, kde vďaka prijateľnej nadmorskej výške a južnej expozícii prečkávajú zimu početné čriedy jelenej zveri z priľahlých dolín. Doposiaľ vybudované prikrmovacie zariadenia nepostačovali objemovo, ale ani konštrukčne novým technológiám pri výrobe a uskladnení veľkého množstva objemového krmiva.

Zastávka č. 2 KNE č. 2284 , LS Vígľaš, lokalita Príslop Na tejto lokalite plánujeme vybudovať kŕmne zariadenie na objemové krmivo, kŕmne zariadenie na predkladanie senáže , kŕmne zariadenie na jadrové krmivo a vybudovať krytý soľník. Lokalita Príslop je celoročným stanovišťom jelenej a srnčej zveri, zver odtiaľto odchádza do nižších polôh len počas najtvrdších zím so snehovou pokrývkou väčšou ako jeden meter.

Zastávka č. 3 KNC č. 5019 , LS Kyslinky, lokalita Zálomská Na tejto lokalite plánujeme vybudovať kŕmne zariadenie na dužinaté krmivo, kŕmne zariadenie na objemové krmivo, kŕmne zariadenie na predkladanie senáže ,studničku a napájadlo pre zver, dve kŕmne zariadenie na jadrové krmivo a jeden krytý soľník. Lokalita Zálomská je celoročným stanovišťom jelenej a srnčej zveri. Lúka Zálomská má výmeru 15.60 ha. Seno vyrobené na tejto lokalite bude uskladnené v navrhovanom zariadení na objemové krmivo. Na miestach okolo ciest vedúcich cez lúky budú vysadené a mechanicky ochránené plodonosné dreviny. Z krajinárskeho hľadiska je nezanedbateľné aj vysoko estetické pôsobenie tejto malebnej a vzorne obhospodarovanej časti Poľany.

77




Zastávka č. 4 KNE č. 5035 , LS Kyslinky, lokalita Šafranička Na tejto lokalite plánujeme vybudovať kŕmne zariadenie na objemové krmivo – predkladanie senáže. Lokalita Šafranička je známe celoročné stanovište jelenej zveri vďaka kľudu, ktorý tu zver má takmer po celý rok, dostatku vody, vhodnej konfigurácii terénu a v neposlednom rade aj vďaka vhodnému rôznovekému a rôznorodému porastovému zloženiu s dostatočným podielom ohryzových listnatých drevín.

Zastávka č. 5 KNE č. 4262 , LS Kyslinky, lokalita Polianky Na tejto lokalite plánujeme vybudovať kŕmne zariadenie na objemové krmivo, kŕmne zariadenie na predkladanie senáže a kŕmne zariadenie na jadrové krmivo. Lokalita Polianky je prístupná v každom ročnom období, a aj preto je vhodnou záveternou lokalitou pre prikrmovanie zimou a šelmami sužovanú jeleniu zver.

Zastávka č. 6 KNE č. 1694, LS Kyslinky, lokalita Kyslinky Na tejto lokalite plánujeme vybudovať kŕmne zariadenie na dužinaté krmivo, kŕmne zariadenie na objemové krmivo a kŕmne zariadenie na jadrové krmivo. Lokalita Kyslinky je taktiež ako predošlá lokalita prístupná v každom ročnom období a okrem toho, že je aj raticovou zverou dobre navštevovaná, bude slúžiť ako prechodný sklad objemového a dužinatého krmiva , ktorým sa odľahlé prikrmovacie zariadenia pravidelne dopĺňajú.

Zastávka č. 7, LS Kyslinky, budova lesnej správy Kyslinky • Slávnostné odhalenie informačnej tabule projektu.

78




A TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS LEÍRÁSA Nôžka Ján, fővadász a Kyslinky erdészeten LESY Slovenskej republiky, állami vállalat, Erdészigazgatóság Kriváň, 334, 962 04 Kriváň E-mail: [email protected]

1-es számú megálló KNE 2254. sz., LS Vígľaš, körzet: Rajčokove Trnavy Ezen a helyen védett hely kiépítését tervezzük a húsos táplálék számára, vadetető berendezést a szálastakarmány számára, vadetető berendezést a szenázs kihelyezésére és vadetető berendezést a magtakarmány számára. A Rajčokove Trnavy elnevezésű terület a párosujjú patások kedvelt téli tartózkodási helye, ahol az elfogadható tengerszint feletti magasságnak, és a déli fekvésnek köszönhetően nagyszámú, a közeli völgyekből ide csoportosuló szarvas rudli telel. Az eddig kialakított vadetetők – a nagymennyiségű szálastakarmány előállítása és tárolása során – sem kapacitásuknál fogva, sem szerkezetileg nem feleltek meg az új technológiáknak.

2-tes számú megálló KNE 2254. sz., LS Vígľaš, körzet: Príslop Ezen a területen a következő berendezéseket terezzük felépíteni: vadetetőt a szálastakarmány, vadetetőt a magtakarmány számára, vadetetőt a szenázs kihelyezésére és fedett sózót. A Príslop elnevezésű terület a szarvasok és őzek egész évi tartózkodási helye, innen az alacsonyabb fekvésű helyekre a vad csak a legkeményebb teleken vonul el, amikor a hótakaró vastagsága meghaladja az 1 métert.

3-as számú megálló KNC 5019. sz. LS Kyslinky, körzet: Zálomská Ezen a területen a következő berendezéseket terezzük felépíteni: vadetetőt a húsos takarmány, vadetetőt a szálastakarmány számára, vadetetőt a szenázs kihelyezésére, kutacskát és itatót, két vadetetőt a magtakarmány számára és egy fedett sózót. A Zálomská nevű körzet egész évi tartózkodási helye a szarvasnak és őznek. A Zálomská rét mérete 15,60 ha. Az itt kitermelt széna a szálastakarmány számára tervezett berendezésben lesz tárolva. A réten át vezető utak mentén terméshozó cserjék lesznek telepítve és mechanikus úton védve.

79




Tereprendezési szempontból nem elhanyagolható a Poľana ezen festői és mintaszerűen megművelt részének magas esztétikai hatása sem.

4-es számú megálló KNE 5035. sz., LS Kyslinky, körzet: Šafranička Ebben a körzetben vadetető berendezést tervezünk kiépíteni a szálastakarmány számára – szenázs kihelyezésére. A Šafranička nevű körzet, csaknem egész évi békés voltának, bőséges vizének, terepe kedvező elrendezésének, és nem utolsó sorban az erdőállomány megfelelő, különböző korú és változatos összetételének és a vadrágó lomblevelű fafajok elegendő mennyiségének köszönhetően a szarvas egész évi tartózkodási helyeként ismert.

5-ös számú megálló KNE 4262. sz., LS Kyslinky, körzet: Polianka Ezen a területen vadetető berendezést tervezünk kialakítani a szálastakarmány részére, vadetető berendezést a szenázs kihelyezésére és vadetető berendezést a magtakarmányra. A Polianky nevű körzet minden évszakban megközelíthető, éppen ezért is alkalmas szélmentes terület a hideggel és ragadozókkal sanyargatott szarvasok etetésére.

6-os számú megálló KNE 1694. sz., LS Kylinky, körzet: Kyslinky Ezen a területen vadetető berendezést tervezünk kialakítani a húsos takarmányra, vadetető berendezést a szálastakarmányra és vadetető berendezést a magtakarmányra. A Kyslinky elnevezésű körzet, hasonlóan az előbbi körzethez, minden évszakban megközelíthető és azon túlmenenően, hogy a párosujjú patások is gyakran látogatják, a húsos táplálék ideiglenes raktáraként fog szolgálni, amellyel a félreeső vadetető berendezések töltik majd rendszeresen fel.

7-es számú megálló, LS Kyslinky, a Kyslinkai erdészet épülete - A tervezet tájékoztató táblájának ünnepélyes felavatása.

80



Building partnership Vedúci partner / Vezető partner: LESY Slovenskej republiky, š. p. Námestie SNP 8 975 66 Banská Bystrica tel.: +421 48 43 44 111 fax: +421 48 43 44 191 e-mail: [email protected] Lesy Slovenskej republiky, š. p. Odštepný závod Kriváň Kriváň 334 962 04 Kriváň

Cezhraničný partner / Külföldi partner: IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2661 Balassagyarmat Bajcsy u. 10. tel.: +36 35 300 769, + 36 20 468 7131 fax: + 36 35 301 424 e-mail: [email protected]

ZBORNÍK REFERÁTOV AZ ELŐADÁSOK KIVONATA

Poštová adresa / Postacím: IPOLY ERDŐ Zrt. 2661 Balassagyarmat, Pf.: 34

Projekt je spolufinancovaný Európskou úniou z prostriedkov Európskeho fondu regionálneho rozvoja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Obsah tohto zborníka referátov nereprezentuje oficiálne stanovisko Európskej únie. Jelen előadások kivonatának tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.hungary-slovakia-cbc.eu

Projekt Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén HUSK/1101/2.2.1/0352

Október 2012 2012. október 24.

ZBORNÍK REFERÁTOV AZ ELŐADÁSOK KIVONATA

Recommend Documents