Simonyi, I. (2012): Az egészségfejlesztés helyzete a hazai nevelési-oktatási intézményekben. In: Darvay, S. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 9-21.p. ISBN:978963284268
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS HELYZETE A HAZAI NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Simonyi István BEVEZETÉS Minden kor iskolája, iskolafenntartója igyekezett és igyekezik gondoskodni a rábízott gyermekek testi épségének és egészségének a megőrzéséről. Az idők folyamán az állam országos szintű szabályozással biztosítja, hogy az oktatási intézményekben szervezett formában, azonos módon figyeljenek a gyermekek egészségének megőrzésére, illetve tegyenek is ennek érdekében. Magyarországon a közoktatást illetően a nevelés és oktatás egységes, országos szintű szabályozására első alkalommal 1777-ben került sor a Ratio Educationis kiadásával. A közoktatást érintő regulációk között találjuk a CCXXIII. §-t, mely lényegében kimondja: az iskola feladata, hogy a távol lévő szülők szerepét betöltse, és gondos figyelemmel megelőzzön mindent, ami az ifjúság egészségét károsítaná. Íme, a CCXXIII. §: „Az ifjúságot fenyegető veszedelmek elhárítása. Senki sem várhat jogosan gondos körültekintést az ifjaktól mindennapi cselekedeteiben. Minél nagyobb a számuk, annál kevésbé készek az óvatosságra dolgaikban. Így tehát a megfontolás hiányát szigorú fegyelemmel és a vétkezők ellen megállapított büntetésekkel kell pótolni. A veszedelmeknek forrásai, melyeknek ki vannak téve, főkép a következők: civódások, veszekedések, korcsmák látogatása, éjjeli összejövetelek, nyáron a fürdés, télen a síkos jégen való csúszkálás, kardok, tőrök vagy pisztolyok hordása stb. Ezek elhárítására tehát mindnyájuknak a legszigorúbban tiltva lesz: 1. fegyvert viselni vagy pisztollyal lövöldözni; 2. veszekedést vagy civódást támasztani, vagy ilyenekbe beleelegyedni; 3. éjjel a megengedett időn túl hazulról kimaradni, vagy ami még rosszabb, ide-oda csavarogni; 4. korcsmákat látogatni; 5. nyáron ragadó folyókban fürdeni vagy úszni; 6. télen a jégen csúszkálni vagy a hóban szánkázni. Ugyancsak komolyan meghagyatik minden egyesnek, hogy az ércharang jelére otthonukba vonuljanak, s az adott jelzés után onnan kilépni ne merészeljenek. Hogy pedig ennek a rendelkezésnek ereje és hatása legyen, a városi hatóság súlyos következmények terhe alatt kötelezze a családatyákat és házigazdákat, hogy a legelső ilyen kihágást legott vagy magának az intézet igazgatójának vagy legalább a hittanárnak, vagy hitszónoknak bejelentsék; ha pedig a bejelentést elmulasztanák, komoly megintésben részesüljenek. 9
Ha ez sem fog használni, alkalmatlanoknak nyilvánítandók az ifjúságnak szállásba fogadására. Ezek az intézkedések általában az összes iskolafajokra ki fognak terjedni.1” A jelen tanulmányban a nevelési-oktatási intézményekben folyó egészségfejlesztés, egészségnevelés feltételeit, jogszabályi kereteit, majd ezt követően annak tartalmi és tantervi követelményeit mutatom be. Ismertetem továbbá azokat az oktatásügyért felelős minisztérium által működtetett programokat is, melyek megerősítik az egészségfejlesztési folyamatokat a nevelési-oktatási intézményrendszer és az egészségügyi ellátórendszer feladatai között, melyek az egészségtudatos szemlélet kialakulását segítik. A könnyebb áttekinthetőség végett a közoktatási intézményrendszer esetében elsőként az óvodai nevelést, majd az iskolai nevelés-oktatást meghatározó szabályozást és intézményi feladatokat mutatom be, ezután a testnevelés-sportot, valamint további, az egészséges életmódra nevelést támogató programokat. Hangsúlyoznom kell, hogy a hatályos közoktatási dokumentumokban az egészségfejlesztés, illetve az egészségnevelés fogalomrendszere húzódik végig. Az egészségtudatosság elnevezést közvetlenül nem alkalmazzák, hiszen az egészséges életre történő nevelés, az egészséges életszemlélet fejlesztése az egészség tudatosítást lefedi, és nyilvánvaló, hogy az óvodai, az iskolai-kollégiumi nevelési folyamtokban az egészségfejlesztés feladatai mindvégig jelen vannak. A közoktatásban folyó egészségfejlesztés számos jogszabály által említett és előírt tevékenység a nevelési-oktatási intézményrendszer és az egészségügyi, népegészségügyi intézményrendszer feladatai között. A jogszabályi háttér ma éppen változások alatt áll, hiszen még hatályos a közoktatási törvény, ugyanakkor a köznevelésről szóló törvény kihirdetésével megkezdődött az átalakulás. Az alábbiakban felsorolom azokat a jogszabályokat, amelyek a nevelési-oktatási intézményekre és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak meg a nevelési-oktatási és az egészségügyi ágazat számára. Elsőként említem Magyarország Alaptörvényét, mely deklarálja azokat az alapvető jogokat, amelyek minden állampolgárt megilletnek. Az Alaptörvény a XX. és XXI. cikke az alábbiakat mondja ki: – Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. – Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Az alábbiakban néhány fontos jogszabályt emelek ki: 1. a közoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Kt.); 2. a nemzeti köznevelésről szóló törvény; 3. az óvodai nevelés országos alapprogramja; 4. a Nemzeti alaptanterv kormányrendelet;
kiadásáról,
bevezetéséről
és
alkalmazásáról
szóló
5. a kerettantervekről szóló miniszteri rendelet;
1
Az 1777-iki Ratio Educationis, fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Dr. Friml Aladár, Kiadta: A Katholikus Középiskolai Tanáregyesület 1913. „Stephaneum” A Szent-István-Társulat Nyomdája, Budapest, VIII., Szentkirályi-utcza 28. szám
10
6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény; 7. az egészségügyről szóló törvény; 8. az iskola-egészségügyi ellátásról szóló rendelet; 9. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény; 10. a nemzeti drogstratégia. A fentieken kívül számos más rendelkezésnek van és lesz hatása az intézményekben folyó egészségfejlesztési tevékenységekre. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS AZ ÓVODAI SZINTEN2 A több mint 150 éve fennálló magyar óvodai nevelés történelmi hagyományainak köszönhetően olyan szakmai értékekre támaszkodhat a jelenlegi magyar óvodai nevelés, amiknek alapján megszületethetett a világviszonylatban is egyedülálló dokumentum, az Óvodai nevelés országos alapprogramja című kormányrendelet (a továbbiakban Alapprogram), amely ma meghatározza az óvodai nevelés tartalmát. Az egyedülállóságot az támasztja alá, hogy az OECD magyarországi vizsgálata során John Bennett koordinátor, a vizsgálat vezetője kijelentette (2002-ben az OECD-vizsgálat során): az alapprogram, mely az egész ország számára ad elvi útmutatást az intézményes neveléshez, szakmailag, valamint szerkezeti és terjedelmi szempontból is egyedülálló a világon. Általában nincsenek országos programok, inkább tartományi, települési megosztás jellemzi a kisgyermeknevelés tartalmi irányítását. Az Alapprogram szerepe A közoktatási intézményrendszer első lépcsője az óvoda, amelyben a pedagógiai, nevelési alapelveket az Alapprogram szabályozza, és az abban foglaltak alapján készítik el az egyes intézmények a helyi pedagógiai programjukat. Az Alapprogramban foglaltak figyelembevételével készült helyi programok alapján a közoktatási intézményrendszeren belül az óvodákban kezdődik el intézményi szintű egészségfejlesztési folyamat. Az Alapprogram és az egészségfejlesztés Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról. Az Alapprogram II. fejezete a ’gyermekkép, óvodakép’ címszó alatt az ’óvodakép’ szakasza tárgyalja elsőként az óvodai nevelés alapelveit a testi-lelki egészség fogalmának megközelítésével. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik – egyebek mellett – az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra. E tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről, a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül különösen az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 2
Forrás: Brassói S., Simonyi I. 2009. Egészségtudatosság fejlesztése a magyar közoktatásban címen az Oktatási és Kulturális Minisztérium tájékoztatójára készült dokumentum
11
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése is. Ezen belül a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermek testi képességei fejlődésének segítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, továbbá ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Az Alapprogramról állítható különösen a 2007. évben lefolytatott reprezentatív beválásvizsgálat alapján – hogy korszerű és a kisgyermekek egészségi állapotára, egészségtudatos életszemlélet céljaira is reflektáló kötelező érvényű dokumentum, amely figyelmet fordít az egészségnevelésre. Az Alapprogram későbbi módosítását követően megerősödött, és az óvodai nevelés feladatának tartalmában hangsúlyozottabbá vált az egészséges életmódra nevelés, valamint az egészségmegőrzés szokásainak kialakítására; a környezettudatos magatartáshoz, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítására; a prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátásához kapcsolódó szakemberek együttműködésére vonatkozó elvárás. Az Alapprogram III. fejezetében az óvodai nevelés feladatai között tárgyalja a dokumentum az általános és a konkrét feladatokat. Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: – az egészséges életmód alakítása; – az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása; – az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: – a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; – a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; – a gyermek testi képességei fejlődésének segítése; – a gyermek egészségének védelme, edzése; – az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; – a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; – ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása.
12
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS AZ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS TERÜLETÉN Az iskolai egészségfejlesztés számos jogszabály által meghatározott, kötelezően előírt célokat és tevékenységeket tartalmaz az iskolák feladatai között. A közoktatási törvényből eredően a NAT részeként értelmezi az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggő feladatait. A Kt. 2003. évi módosításakor új rendelkezéssel egészült ki a 48. § (3) bekezdése, amely alapján az iskolának a nevelési programja részeként el kell készítenie az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. Az egészségfejlesztési, egészségnevelési program elkészítéséhez az oktatási tárca 2003-ban szakértők és az Egészségügyi Minisztérium bevonásával „Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez” címmel kiadványt készített és juttatott el valamennyi magyar iskolába. A kiadvány elérhető és letölthető a következő internetcímen: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/eg_segedletjav03161750sifp.pdf A Kt. 95.§ (3) bekezdése alapján az oktatásért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó egészségfejlesztési feladatok végrehajtását. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról és bevezetéséről szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet a 2007. évi módosítása során több új elemmel egészült ki, amely során beépítésre került az Európai Unió által javasolt nyolc elemből álló kulcskompetencia keretrendszer. Ugyancsak a NAT felülvizsgálatát követően kiemelt fejlesztési terület lett a „Testi és lelki egészség” műveltségterület, továbbá a környezeti nevelés is, amely szoros összefüggésben áll az egészségfejlesztéssel, hiszen csak akkor tudunk egészségesen élni, ha képesek vagyunk harmóniában élni a szűkebb és tágabb környezetünkkel. A NAT szellemében, arra épülve az egyes műveltségterületeken belül megfogalmazott ismeretek átadására, a célok és feladatok megvalósítására került kiadásra a 17/2004. OM rendelet a kerettantervekről. A nevelési-oktatási intézményekben folyó egészségnevelési, egészségfejlesztési feladatokat további rendelkezések befolyásolják, mint az Egészség évtizedének népegészségügyi programja, a Nemzeti drogstratégia, továbbá az iskola-egészségügyi ellátásról szóló rendelet. És további, az iskolai egészségnevelést befolyásoló törvények az egészségügyről, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályaira vonatkozó törvények.
A NAT és a kerettantervek A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait, amelyen belül a kiemelt fejlesztési feladatok körében a „Testi és lelki egészség” fejezet komplex módon tárgyalja a kérdést.
13
Az iskolai egészségfejlesztés eredményessége a tanulók szükségleteihez történő igazodást feltételezi. A sikerességet meghatározó tényezők: a szülők mobilizálása, a tanári kar és az iskola-egészségügyi szolgálat aktív részvétele, továbbá a rendszerszintű szemlélet megjelenése. Számos program még mindig csupán az információátadáson alapul, miközben az erre koncentráló programok hatásai gyakorlatilag nem mérhetőek. Az egészségfejlesztés, egészségnevelés a NAT műveltségterületein és a kerettanterveken belül jelenik meg. A kerettantervek azt határozzák meg, hogy melyek azok az ismeretek és követelmények, amelyeknek minden iskola helyi tantervében – az iskola helyi döntése alapján –szerepelniük kell. A kerettanterv a tananyagfeldolgozás módjára vonatkozóan is orientálja a pedagógusokat. A kerettantervek készítésekor nagy figyelem kísérte az egészség megőrzésével, az egészséges életre és a családi életre neveléssel kapcsolatos követelmények kialakítását. A kerettantervek megkövetelik, hogy az iskolák folyamatosan fejlesszék a tanulóik ilyen jellegű tudását, s megfelelő alkalmakat teremtsenek a nevelés hatékonyságát erősítő foglalkozásokra. Az iskolai egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait; hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat; továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget alapvetően mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Ebből adódóan az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével a holisztikus egészségfejlesztési modell szerint szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekeknek, a fiataloknak az egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok feladata, hogy készítsék fel a gyermekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, továbbá tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására).
14
Nyújtsanak támogatást a gyermekeknek különösen a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás, káros szenvedélyek [játék, számítógép, internet stb.] helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Mindezen tartalmaknak fokozatosan kell megjelenniük az iskolai pedagógiai munkában. Az iskola feladata olyan egészségfejlesztő program kidolgozása, amely megfelel a holisztikus egészségfejlesztés modelljének, és amelynek eredményeként erősödnek a személyiségfejlesztő hatások, csökkennek az ártó tényezők, és az iskola bejezésekor a diákok saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Képesek legyenek figyelemmel kísérni: viselkedésüket, életvezetésük, fogyasztási szokásaik helyes alakítását; az egészségkárosító magatartásformák elkerülését; a betegségek megelőzését a korai szűrésekben való részvétel révén; sajátos étrend, mozgásprogram kialakítását egészségük megőrzése érdekében; a társas-kommunikációs készségeik és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését. –Valamint váljon képessé személyi és vagyonbiztonságának megteremtésére. Az általános iskolában az egészségneveléssel kapcsolatos ismeretek legkonkrétabban az egészségtan, az ember- és társadalomismeret továbbá az etika tárgyban jelennek meg. Az egészségtan tárgyat a 6. évfolyamon indokolt beépíteni az iskolák helyi tanterveibe. E tárgy témakörei átfogják az egészséges élet szempontjából legkritikusabbnak tekinthető területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószer-fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a nemi fejlődést. Ezeket nem egymástól elszigetelten, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalja. Szerep- és szituációs játékok során megtanulják, hogy a kiegyensúlyozott lelkiállapot, a jó közérzet fontos szerepet játszik a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében és kezelésében. Az ember- és társadalomismeret, továbbá az etika tárgy a 7. évfolyamon javasolt. E tárgy egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Megismerteti a tanulókat az emberi természetet meghatározó és jellemző tényezőkkel, valamint a társas kapcsolataink alakulását befolyásoló feltételekkel; a szülők, gyermekek, testvérek, házastársak közötti érzelmi kapcsolatrendszer sajátosságaival; a szerelem és a házasság problematikájával. A feldolgozás módjaként a vélemények ütköztetésére is módot adó beszélgetést, interjúk meghallgatását, a témára vonatkozó információk gyűjtését, rendszerezését, valamint a szerepjátékot határozza meg.
15
A középiskolák kerettantervei a biológia tantárgyhoz, az emberismeret és etika tantárgyhoz és a társadalomismeret tárgyhoz rendelik az egészséges életre és családi életre nevelést. A társadalomismeret a 10. évfolyamon első nagy témakörként a családot írja elő. Ilyen kötelező témákat megjelölve, mint a nemzedékek együttélése; a család funkciói és történelmi változásai; nemi szerepek a családban és társadalomban, a házasság, konfliktushelyzetek a családban. A 11. évfolyam tanterve egész évben a lelki jelenségek vizsgálatával kapcsolatos szempontok megismerését, valamint az önreflexió képességének elmélyítését írja elő. Ezzel hozzásegíti a fiatalokat az ember társas természetének megismeréséhez, ideértve kapcsolatainak szerepét a személyiségének fejlődésében. Ennek keretében különös hangsúlyt fektet a családon belüli intim érzelmi kapcsolatokra, a szülő és gyermek közötti különleges jelentőségű kapcsolatra. A kerettantervi szabályozás azt is javasolta korábban, hogy évenként legalább 10 osztályfőnöki órát célszerű fordítani az egészséges életre nevelést szolgáló foglalkozásokra. Ez adhat alkalmat arra, hogy a többféle tantárgy keretében tanultak ötvöződjenek, s további beszélgetésekkel elmélyíthetők legyenek. Az osztályfőnöki órák tematikáját az iskolák maguk határozhatják meg. A feladathoz segítségként az oktatási tárca egy olyan módszertani füzetet készített, amely konkrét javaslatokat tartalmaz az 5. évfolyamtól a 12. évfolyamig a kulcsfontosságú témákra, s röviden arra is kitér, hogy egyes témák feldolgozásakor milyen módszereket, illetve megközelítési módokat érdemes alkalmazni. A javasolt témák kiválasztása és ütemezése egyrészt az adott életkor domináns problematikájához, másrészt a személyiség érésének folyamatához alkalmazkodik. A családdal összefüggő kérdések valamilyen formában szinte minden évfolyamon megjelennek ebben az ajánlásban. Íme, néhány témacím: Életmód és kapcsolatok; Hogyan látom a családomat? Hogyan látnak ők engem? Változások kapcsolataimban: Barátság vagy szerelem? Család hatása az életmódra; Döntések életmódomban: kapcsolatok; Hogyan képzelem el a családom? Meghatározott feladatok végrehajtása nem oldható meg egy, esetleg néhány évfolyam pedagógiai munkájával, nem köthetők egy műveltségi területhez, egy tantárgyhoz. Olyan készségek fejlesztéséről, olyan ismeretek átadásáról kell sok esetben gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek az ellátandó feladatok az iskola pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelynek célja elsősorban a személyiség- és a közösségfejlesztés. E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladatok megvalósulását. Az ifjúsági ügyekért felelős mindenkori minisztérium és az oktatási tárca 2001 óta közösen, folyamatosan, évente pályázatot ír ki az iskolai egészségfejlesztési, egészségnevelési és drogprevenciós feladatok támogatására. A pályázat lehetővé teszi, hogy az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmények 5–12. évfolyamán tanulók – évente átlagosan 100-130 ezer fő – részt vegyenek az intézmények helyi programjában megfogalmazottakon felül egészségfejlesztési és drogprevenciós foglalkozásokon. Az oktatási tárca a fentiekben vázolt óvodai és iskolai feladatok ellátását segítendő az alábbi továbbképzéseket támogatta:
16
− iskolai drogügyi koordinátorok 30 órás akkreditált képzése (közel 2500 fő vett részt); − iskolai drogügyi koordinátor pedagógusok továbbképzése (30 órás akkreditált); – mentálhigiénés alapfokú továbbképzés pedagógusoknak (MAP-program 30 órás akkreditált képzés, amelyen több mint 2000 pedagógus vett részt); − középfokú nevelési-oktatási intézmények drogprevenciós tevékenysége. Táplálkozás A gyermekek érdeke mindenekfelett való, s a gyermekeknek joguk van arra, hogy érdekeiket, jelen esetben az egészséghez fűződő jogukat, figyelembe vegyék. Ezért az oktatásért felelős tárca a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításával a szülői közösségnek és az iskola-egészségügyi szolgálatnak egyetértési jogot adott az iskolában működő büfé, illetve étel-ital automata árukínálatával kapcsolatban. A szülők közössége és az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglalhat állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak. Javasoltuk, hogy a szülők közössége bízza meg valamely tagját/tagjait, hogy tanulmányozza/tanulmányozzák a minisztériumi szakmai ajánlást, majd tájékoztassa/tájékoztassák a szülők teljes közösségét. Az ajánlást Ajánlás az iskolai büfék korszerű táplálkozásba illeszkedő választékának kialakításához az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) bevonásával készítettük el. Az ajánlás műfaja lehetővé tette, hogy bevezetőjében a szülők részére összefoglaljuk mindazt, amit az egészséges táplálkozáson kívül el kellene várniuk az iskolától a gyermekeik egészsége érdekében. Testnevelés – testmozgás Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében: minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A felnövekvő generációra nehezedő egyre nagyobb teher, a felnőtt társadalom fokozódó elvárásai az elsajátított tananyag adekvát módon történő tudatos és rugalmas alkalmazását követelik meg. Még fokozottabban kell figyelni arra, hogy az iskolába kerülő gyermekek általában magasabbak és súlyosabbak, kevesebb a mozgástapasztalatuk, és alkalmazkodóképességük is gyakran gyengébb. A testnevelés és sport mozgásanyagának segítségével az eddiginél nagyobb hatékonysággal fejlesztendők a közoktatásban részt vevő korosztályok értelmi képességei is. A testnevelés és sport ismereteivel, értékeivel és funkciójával sajátosan összetett műveltségi terület. A gyermek fejlesztésében a testnevelés és sport mozgásanyagának pozitív élményekkel teli elsajátítása egyszerre cél és eszköz. A közoktatás kimeneti szakaszához közeledve a tudatos, rendszeres képzésben megjelenik a sportkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő szabály, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez.
17
A műveltségi terület magában foglalja a magyar és egyetemes testkultúra hagyományait, értékeit, amelyek hozzájárulnak a sokoldalúan művelt, aktív személyiség kialakulásához, fejlődéséhez. Interdiszciplináris területként összefonódik az egészségfejlesztéssel és mindazon műveltségterületekkel, amelyek az emberi tevékenységekkel, azok hatásaival foglalkoznak. Tantárgyi keretek között komplex módon és a tevékenységet középpontba állítva írja elő az értelem, a pszichikum és a testi képességek széles körű, sokoldalú, tervszerű fejlesztését. Célja, hogy sikeres, aktív életvitelű, pozitívan gondolkodó állampolgárokat formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a terheléseket, a fizikai igénybevételeket, vállalják a közösségi felelősséget, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a megmérettetést és az értékelést. További célja, hogy a nemek felkészüljenek sajátos feladataikra, szerepeikre, munkáltatóként és munkavállalóként, állampolgárként gondot fordítsanak a fizikai állapotukra, és élethossziglan fenntartsák alkotóképességüket olyan társas kapcsolatok mellett, amelyekben természetes az elfogadás, az együttműködés, a fair play szelleme. A fenntarthatóságot a testmozgások során kialakítandó, az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata biztosítja. A sport és testnevelés észrevétlenül alakítja a környezettudatos magatartást: az óvó tájhasználat, az épített környezet védelme, a takarékos energiahasználat, a káros szenvedélyek elleni küzdelem és a szelektíven szemetelő rutin a felnőttkorra is könnyen transzferálható. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítására, az alapvető viselkedési sémák alkalmazására törekszik. Az iskolai testnevelés és sport aktívabb szerepvállalásra késztet, sajátos eszközeivel lehetőséget teremt az önkifejezésre, az önmegvalósításra. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. A mindennapos testmozgás az életvitelszerű alkalmazás begyakorlásának leghatékonyabb eszköze lehet. A napi rutinba való beépülés a kulcsfontosságú gyakorlat színtere, csakis előre tervezetten irányítottan éri el stratégiai célját, a tudatosan aktívan élő állampolgárok számának növekedését. A testnevelés igényt kelt az esztétikus test, a szép, biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása iránt. Az elérni kívánt állapot: a játék- és sportkultúrában való tájékozottság, a rendszerezett speciális kognitív, affektív-emocionális és motoros tudás a játék- és sporttevékenység jellegzetes területein, az önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos önkifejezésre való készségek magas szintje. Mindezek következtében az iskolai testnevelés és sport pedagógiai, nevelési hatásai jelentősen meghaladják a tananyag elsajátíttatásának és számonkérésének a szintjét. A testnevelés- és sportoktatás eredménye nemcsak a tananyag valamilyen szintű elsajátítását, hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. Ennek keretében a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik. Összefoglalva: A testnevelés és sport olyan műveltségi terület, amely a bevezető időszakban a saját testérzékelés magalapozása során kiemelten fejleszti a megfigyelés, a gondolkodás, a tanulás képességének fizikai-élettani alapjait; teherbírást, edzettséget ad, testi és lelki alkalmazkodásra késztet; megelőzi és kezeli a testi és lelki ártalmakat; 18
biztosítja a biológiai éréshez alkalmazkodó, egészséges testi fejlesztést, a fejlődés mérését; előidézi, elősegíti az egészséges személyközi, társas kapcsolatok átélését; magában foglalja a pozitív életérzést, az örömszerzést, szórakozást, a versenyélményeket; a sport- és mozgáskultúrával összefüggő, rendszerezett ismereteket ad, és számon kéri azokat. A testnevelés és sport oktatása során elsődleges, hogy: a pozitív hozzáállás váljon uralkodóvá, a sikert és örömet szerző, játékos eljárások kerüljenek előtérbe; a kiválasztott mozgásformák a változatosságot biztosítsák; a prevenció, a gerincoszlop és az ízületek védelme a tanórai bemelegítésben, az óraszervezés első elemeként minden foglalkozáson történjen meg; a biomechanikailag helyes testtartás kialakítása, illetve fenntartása minden évfolyamon jelenjen meg; a légzőtorna, a szabad levegőn való tevékenység rendszeresen épüljön be a tanórák rendszerébe; a gerinc- és ízületvédelem, valamint a sérülések és balesetek megelőzése a testnevelés teljes fejlesztési területére, tananyagára, a tanórai és a tanórán kívüli sportfoglalkozások teljes körére terjedjen ki; a testnevelés és sport az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozásához járuljon hozzá; az erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlődjenek; a szocializációs folyamatok differenciálva, az egyénhez igazodóan alakuljanak; a tanulók önismeretre építő, belső kontrollja erősödjön; alakuljon ki a tanulók személyes és szociális felelőssége a társas környezet lelki, fizikai fejlődése és a természeti környezet megóvása iránt; a kultúra, a testkultúra területein a verbális és nem verbális ismeretek köre bővüljön; a teljes nevelési-oktatási folyamatban a feladat iránti elkötelezettség, a motiváltság fennmaradjon; a megtanult testkulturális tevékenységeket kontrollált versenyhelyzetekben, iskolai, területi vagy országos bajnoki rendszerekben ki lehessen próbálni; az oktatási eszközök, sportszerek megválasztásában és alkalmazásában az életkori sajátosságok, a sérülés- és baleset-megelőzési szempontok érvényesüljenek; a 6 11 éves korú, a konkrét műveleti gondolkodás szintjén álló gyermek változatos, de egyszerű szabályokkal megoldható szituációkat éljen át, és kapjon lehetőséget a sikeres végrehajtást biztosító szabályok kitalálására, a kombinációs lehetőségek kipróbálására. Az egészségfejlesztéshez szorosan kapcsolódó programok Meg kell említeni két olyan országos elterjedtségű programot, amely alapvetően környezeti nevelési célzattal fogalmazódott meg, azonban az egészségfejlesztés holisztikus megközelítése kapcsán szoros kapcsolatban van az egészségfejlesztéssel. 2003-ban továbbképzés keretében a környezeti nevelés terén elismert szakmai tekintélyek olyan elvárások sorát állították össze, melyek megvalósítását fontosnak tartották a környezeti neveléssel foglalkozó óvodák nevelési elméletében és gyakorlatában. A szakmai kör által összeállított kritériumok kutató-fejlesztő munka során kerültek értékelésre és módosításra 2004-ben a Pedagógiai Intézetek (PEDIG) óvodai területtel foglalkozó munkatársainak közreműködésével az Országos Közoktatási Intézetben. Megállapítást nyert, hogy a környezeti nevelés érdekében elkötelezett óvodák nyitottabbak, a partnerekkel együttműködésre képesebbek, nevelőtestületük hatékonyabb az innovációs tevékenységek terén. 19
Indokoltnak tartották a kiemelt óvodai nevelési terület megerősítése érdekében a zöldóvodai kritériumrendszer részletes kidolgozását. A kritériumrendszer a környezeti nevelésen túl az egészséges életmódra ösztönző elemeket tartalmaz, amelyek az óvodai egészségfejlesztés részeként hatékony eszközül szolgálnak a gyermekek személyiségfejlesztésében, továbbá kellő alapot biztosítanak az iskolai szintű szemléletformáláshoz. Az Ökoiskola program, hasonlóan a Zöldóvodához kialakított kritériumrendszer alapján működik, amely olyan szemléletformálást tesz lehetővé, amely az egész intézményre, így a tanulókra is kihat. A környezetvédelmi szempontok mellett az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás, a testmozgás is fontos szerepet kap ezekben az intézményekben. A közoktatás tankönyvellátottsága az egészségtudatosítás erősítése vonatkozásában Nagyon fontos szakmai eszköz az egészségtudatosításban, az egészségnevelésben a tankönyvi támogatás kérdése. A közoktatási szakterület nagy figyelmet fordít az iskolák tankönyvekkel történő támogatásának biztosítására. A 2009/2010. tanév közoktatási tankönyvjegyzékén a biológia és az egészségnevelés tantárgyhoz a 3 8. évfolyamokon tanuló diákok számára 47 féle tankönyv, a 9 12. évfolyamon tanulók számára 71 féle tankönyv áll rendelkezésre. A szakképzési tankönyvjegyzék az egészségügyi szakmacsoport oktatásához további 42 féle tankönyvet kínál. Az előbbiekben említett tankönyvek mindegyikét határozatban nyilvánították tankönyvvé. A kétszintű érettségi vizsgarendszer és az egészségnevelés, egészségtudatosítás kapcsolódásai Az érettségi vizsgarendszerben lévő vizsgatárgyak közül két vizsgatárgy kiemelten fontos az egészségnevelés erősítésében. A biológia érettségi vizsga ebben kiemelkedő, hiszen célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismerje a vizsgálati módszereket, eszközöket, eljárásokat, az elméleti hátteret. Legyen képes arra, hogy felismerje a betegségekre, diszharmonikus állapotokra utaló tüneteket, hogy ismeri-e a megelőzés és az egészséges életmód szabályait. Középszinten évente átlagosan 15 200 fő jelentkezett biológia vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Emelt szinten pedig 3 725 fő jelentkezett 2009-ben. Az egészségügyi alapismeretek vizsga általános célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó felismerje az egészség és a környezet közötti kölcsönhatásokat, képes legyen az emberi test felépítését és működését bemutatni, megértse az egyes szervrendszerek működésének egymásra gyakorolt hatását, ismerje a vészhelyzeteket, és tudjon megfelelő elsősegélynyújtást végezni, ismerje a lelki jelenségeket és azok összefüggéseit, ismerje az egyszerű gondozási feladatokat a különböző életkorokban, ismeretei elősegítsék az egészségügyi szakma választásában. Alapvető célként fogalmazódik meg, hogy a vizsgázó rendelkezzen egészségtani, anatómiai, általános fejlődés-lélektani és gondozástani ismeretekkel. Középszinten átlagosan 530 fő jelentkezett egészségügyi alapismeretek vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Emelt szinten pedig 100 fő jelentkezett 2009-ben. A közoktatásban zajló tanulmányi versenyek egészségvédelemben fontos szerepet tölt be
területe
az
egészségtudatosításban,
20
Az egyes közoktatási évfolyamokon jelentős számban vesznek részt a versenyeken a diákok. Így a 7 8. évfolyam versenyei közül kiemelkedik a Herman Ottó országos biológiaverseny, amely a tanulók biológiai ismeretének elmélyítését, tanulók természetismeretének, természetszeretetének elősegítését és fejlesztését segíti. A Lehoczky János komplex környezeti emlékverseny támogatja az egyéni felelősségvállalás attitűdjének kialakítását, fejlesztését, az egészséges életmódra nevelést. A Balogh János országos környezet- és egészségvédelmi csapatverseny célja, hogy a tizenéves korosztály legyen tisztában a különböző környezeti problémák környezet-egészségügyi hatásaival és ismerje meg a lehetséges megelőzési módokat. A 7 10. évfolyam versenyei közül fontos megemlíteni az Avram Hershko természettudományi versenyt, amely fejleszti a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás, életvitel kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntartható fejlődését. A versenyre való felkészülés során kiemelkedő lehetőség nyílik az egészséges életmód szabályai megismerésének elmélyítésére. A Dr. Árokszállásy Zoltán biológia környezetvédelmi verseny célja a környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás, a Föld iránt érzett felelősség kialakítása a diákokban, akik ismerik hazánk növény- és állatvilágát. A szervezők felhívják a diákok figyelmét arra, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Célja továbbá a diákok készségeinek, képességeinek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása. A Kitaibel Pál középiskolai biológiai és környezetvédelmi tanulmányi verseny részeként készülő kiselőadások során többször választanak a diákok egészségfejlesztéssel kapcsolatos témákat. Ezeken a versenyeken évente több tízezer diák vesz részt. Az országos középiskolai tanulmányi versenyek sorában megrendezésre kerülő biológiai versenyen évente ezernél is több tanuló vesz részt. Ez a verseny több évtizedes hagyománnyal segíti az egészségnevelési kérdések körét.
21
