A hazai mezőgazdaság helyzete és az ágazat őstermelőinek gazdálkodási sajátosságai

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR GAZDÁLKODÁSTANI INTÉZET

A hazai mezőgazdaság helyzete és az ágazat őstermelőinek gazdálkodási sajátosságai

Koscsó Anita 2014

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................... 3 1.

2.

3.

Általános helyzetkép a magyar mezőgazdaságról a rendszerváltástól napjainkig ............. 6 1.1.

Mezőgazdasági termeléssel összefüggő fogalmak ...................................................... 6

1.2.

A magyar mezőgazdaság helyzete a rendszerváltást követő években ....................... 10

1.3.

EU-csatlakozás utáni magyar agrárium ..................................................................... 13

Hazánk mezőgazdasági helyzetének elemzése ................................................................. 15 2.1.

A magyar mezőgazdaság adottságai .......................................................................... 15

2.2.

Ágazati termelési és ár folyamatok ............................................................................ 18

2.2.1.

Növénytermesztés ............................................................................................... 18

2.2.2.

Állattenyésztés .................................................................................................... 20

2.2.3.

Termelői és ráfordítási ár .................................................................................... 23

2.3.

A mezőgazdaság, mint nemzetgazdasági szektor ...................................................... 24

2.4.

Területi specializáció ................................................................................................. 26

2.4.1.

Egyéni gazdaságok területi specializációja ........................................................ 26

2.4.2.

A termőföldárak és bérleti díjak területi specializációja .................................... 27

2.4.3.

A termelési szerkezet területi specializációja ..................................................... 29

A hazai őstermelők gazdálkodásának sajátosságai ........................................................... 33 3.1.

A mezőgazdasági őstermelők adózása ....................................................................... 34

3.2.

Felmérés az őstermelőkkel......................................................................................... 36

3.2.1. 4.

Javaslatok az ágazat őstermelőitől ...................................................................... 49

A jövő programja .............................................................................................................. 50 4.1.

Következtetések ......................................................................................................... 50

4.2.

Javaslatok ................................................................................................................... 51

Összefoglalás ............................................................................................................................ 53 Summary................................................................................................................................... 56 Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 59 1

Ábrák jegyzéke ......................................................................................................................... 61 Táblázatok jegyzéke ................................................................................................................. 62 Mellékletek ............................................................................................................................... 63

2

Bevezetés Egy tökéletes gazdasági rendszer kialakítása és működtetése az állam részéről sohasem volt egyszerűen megoldható feladat, hiszen egy heterogén társadalom számára kell olyan gazdálkodási struktúrát létrehozni, amellyel az ország valamennyi lakosa egyetért. Annak ellenére, hogy ez a feladat elsőre megvalósíthatatlannak tűnik, mégis törekedni kell az optimális felépítés kialakítására. Ez bármennyire is általánosnak hangzik, a mezőgazdaságban is legalább olyan fontos ezen ideális rendszer kialakítása, mint a teljes magyar nemzetgazdaságban. „Agrártörténeti kutatások bizonyítják, hogy a mezőgazdaság szinte valamennyi történelmi korszakban „átpolitizált” volt. Prekoncepciók döntöttek el olyan kérdéseket, amelyekre a gazdasági folyamatok önmagukban hatékonyabban válaszoltak volna. Nem volt ez másként a mögöttünk hagyott években sem. A politika döntött, ráadásul úgy, hogy szinte soha nem volt átgondolt (és konszenzusos) agrárstratégia.” (Alvincz et al., 2003a, 7. old.) A rendszerváltás óta eltelt több mint két évtized történelmi szempontból rövid időnek tűnhet, azonban korántsem elhanyagolható időszakról beszélünk. Ezen idő alatt Magyarországon rendkívül jelentős társadalmi-gazdasági változások mentek végbe, amely az egész nemzetgazdaságot érintette, és ezzel együtt az agrárgazdaság termelési szerkezete jelentős átalakuláson ment keresztül, amelyet elsősorban a termelők érzékeltek. Ennek oka a földtulajdon szerkezetének nagymértékű módosulása és a piacgazdaság megjelenése, továbbá a külső gazdasági-piaci kapcsolatok átrendeződése. Ezen változásokat alapul véve dolgozatom tárgyát a mezőgazdasági egyéni gazdálkodók, azon belül is az őstermelők képezik, akik - a tavalyi évjáratot kivéve - évek óta folyamatosan növekvő számban vesznek részt a mezőgazdaságban. Munkám során elsősorban arra kerestem a választ, miben is rejlik az agrárszektor és főként az ágazat őstermelőinek sokoldalúsága, és erre primer kutatás formájában kerestem a választ. Ezt azért éreztem szükségesnek, mert egyrészt munkám színvonalas elkészítéséhez rendkívül kevés adat állt rendelkezésemre a mezőgazdasági őstermelőkről. Elenyésző azon szakirodalmak száma, amelyek az említett őstermelőket helyezik górcső alá, ezért tanulmányomban legfőképpen statisztikai adatokra támaszkodtam, ahol a legnagyobb gondot az jelentette, hogy azonos tartalommal bíró hosszú idősorokból kevés van. A másik ok, amiért kérdőívet készítettem az őstermelőknek az, hogy véleményem szerint így 3

kaphattam a leghitelesebb képet gazdálkodásukról, hiszen egyik szakirodalomban sem olvashatunk realisztikusabb leírást helyzetükről, mint abban, amelyet ők maguk „írtak”. Arra törekedtem, hogy a mezőgazdasági termelő tevékenységet végző őstermelők jelenlegi helyzetéről, gazdálkodásáról, illetve sajátosságairól átfogó képet adhassak. Mindezt azért éreztem „feladatomnak”, mert azon változások, melyek az utóbbi időben mentek végbe az agrár társdalomban, jelentősen megváltoztatta a saját és közvetlen környezetemben élők életét. Mivel a mezőgazdaság elsődleges és legalapvetőbb erőforrása a termőföld, ezért elemzésemben elsősorban a föld helyzetére, szerkezetére és a tulajdonviszonyainak megváltoztatására helyeztem a hangsúlyt. Írásomban mindenekelőtt ismertetek néhány olyan mezőgazdasági fogalmat, amivel jó, ha tisztában vagyunk az ágazat helyzetének megismerése érdekében. Ezt követően bemutatom a magyar mezőgazdaság tendenciáit a rendszerváltástól az Európai Unióhoz való csatlakozásunkon át napjainkig. A második fejezetben elemzem az átalakult mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, adottságait, az ágazat termelési és ár folyamatainak alakulását és termelési szerkezetét, a nemzetgazdaságban betöltött szerepét, továbbá tájankénti specializációjának sajátosságait, illetve hogy a területi differenciálódás, valamint egyéb tényezők együttes hatása milyen lehetőségeket, illetve korlátokat biztosít az ágazat őstermelőinek. A harmadik fejezetben foglalkozom az őstermelők gazdálkodásának sajátosságaival, röviden bemutatom tevékenységüket, és külön kitérek az adózásukra is, mint sajátosságra. Szintén ebben a fejezetben elemzem az őstermelőkkel végzett kutatásomat. A negyedik fejezet tartalmazza az ágazat jövőbeli programját, ahol az elemzéseknek köszönhetően következtetéseket vontam le, és javaslatokat fogalmaztam meg, amelyekkel igyekeztem az ágazat helyzetén, és a termelők problémáján segíteni. Ezekből, illetve az egész anyagból igyekeztem olyan következtetéseket levonni, javaslatokat megfogalmazni, melyek segítségével a jelenlegi rendszer továbbgondolható, egyrészt a termelők, másrészt a jogszabályalkotók szempontjából. Munkámat (bármennyire is szívügyemnek érzem a témát) a valóságot megjelenítő adat- és tényközlés, a politikai érdekektől és a pillanatnyi hangulattól mentes elemzés jellemezte. Szakdolgozatom elkészítéséhez felhasználtam a rendelkezésre álló kapcsolódó szakirodalmat, az illetékes hivatal statisztikai adatait, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisait, a releváns 4

szakdolgozatokat, tanulmányokat, illetve az interneten található egyéb információs anyagokat.

5

1. Általános helyzetkép a magyar mezőgazdaságról a rendszerváltástól napjainkig 1.1.

Mezőgazdasági termeléssel összefüggő fogalmak

A következő fejezetekben összegyűjtöttem néhány olyan – általam fontosabbnak vélt – jogszabályokban használt fogalmat és magyarázataikat, amelyek a későbbi megértést szolgálják. Termőföld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld.1 Hazánk területének jelenleg 79,4%-a termőföld. A termőföldek tulajdonjogát jelenleg – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag földműves szerezheti meg. Törpebirtok: olyan csekély kiterjedésű földbirtok, melynek jövedelméből a birtok tulajdonosa nem tud megélni, ennél fogva a törpebirtokos egyéb kereseti források igénybevételére van utalva.2 Jellemzően a 2,9 hektár alatti területeket nevezzük törpebirtoknak. Aranykorona: A mai napig használatos földminősítési értékszám, egységnyi területű föld, (például 1 katasztrális hold) tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatója. 1900-ig forintban határozták meg a föld jövedelmezőségét, utána pedig aranykoronában. Ez a rendszer aranykorona-értékben fejezi ki a földek közötti minőségi különbségeket, és ezen érték alapján fizettek a földtulajdonosok adót. Magyarországon 1 hektár átlagos aranykorona értéke 19.3 Mezőgazdasági termelő: olyan természetes, vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja, akinek, illetve amelynek a gazdasága a Közösség területén található, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat. Mezőgazdasági termelő az egyéni vállalkozó, őstermelő, valamint a családi gazdálkodó.4 Egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében.5 Az a természetes személy, aki üzletszerűen 1

Szja tv. 3.§ 51. pont http://www.kislexikon.hu/torpe_birtok.html; Letöltés: 2014. szeptember 10. 3 http://hu.wikipedia.org/wiki/Aranykorona; Letöltés: 2014. szeptember 10. 4 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény; a Tanács 2009. évi 73/2009/EK rendelete 5 Szja tv. 3. § 17. pont 2

6

termelő-

vagy

szolgáltató

tevékenységet

végez,

illetve

tevékenységéből

eredő

kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.6 Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a jogszabályban meghatározott termékek előállítására irányuló mezőgazdasági tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási

szerv

által

vezetett

ügyfél-nyilvántartási

rendszerben

nyilvántartott

mezőgazdasági termelő magánszemélyt, valamint a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is.7 A mezőgazdasági őstermelőket az egyéb önálló vállalkozók között tartjuk nyilván. Őstermelői tevékenység a következő formákban végezhető: 

őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemélyként,



közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező családtagként,



regisztrált mezőgazdasági termelőként,



családi gazdálkodóként,



családi gazdaságban a családi gazdálkodó nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjaként,



egyéni vállalkozóként.

Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az adóévben az őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot.8 Sokan és gyakran esnek abba a hibába, hogy az őstermelőt keverik a kistermelővel. Mindkét fogalom áttekintése után azonban tisztázható, hogy a kistermelőt az őstermelőtől kizárólag az éves bevételi határa különbözteti meg, tehát a különbséget csak az adózás módjánál vesszük figyelembe. Családi gazdálkodó: a családi gazdaságot vezető természetes személy9

6

http://www.ksh.hu/docs/osztalyozasok/gfo/gfo2014_struktura_tartalom.pdf; Letöltés: 2014. szeptember 19. Szja tv. 3. § 18. pont 8 Szja tv. 3. § 19. pont 9 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300122.TV&celpara=#xcelparam; Letöltés: 2014. május 09. 7

7

Családi gazdaság: a legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma.10 Az egyéni gazdaságok egy típusa. Lehetnek őstermelők, mezőgazdasági kistermelők, illetve mezőgazdasági egyéni vállalkozók, akik valamennyien az Szja törvény szerint adóznak. „Családi gazdaságokról Magyarországon

valójában csak a

rendszerváltástól

kezdődően lehet olvasni. Az azt megelőző időszak – az úgynevezett szocialista nagyüzemi gazdálkodás – évtizedeiben egyre erősödő formában jelenlévő mezőgazdasági kistermelés csak részben hozható kapcsolatba a családi gazdaságokkal.” (Molnár, 2008, 10. old.) 1. táblázat

Regisztrált gazdasági szervezetek számának alakulása, 2009-2013 Gazdálkodási forma Önálló vállalkozó (fő) ebből: Mezőgazdasági őstermelő (fő) Gazdasági szervezetek összesen (db)

2009

2010

2011

2012

2013

1 012 770

1 043 758

1 057 410

1 065 643

1 087 823

344 859

355 382

363 691

373 022

267 205

1 686 351

1 741 662

1 789 509

1 806 062

1 827 692

Forrás: saját szerkesztés KSH adatok alapján

2013-ban az 1 827 692 gazdasági szervezetből összesen 8442 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet.

11

Az előzetes adatok szerint 2013. június 1-jén

közel 485 ezer egyéni gazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet, ebből 2013 végén mintegy 267 205 mezőgazdasági őstermelőt tartottak nyilván, ami csaknem 28,37%-os csökkenést jelent a 2012. évhez képest.12 Ez a nagymértékű csökkenés köszönhető a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendelet módosításának is, mely szerint, aki 2009. január 1-je előtt váltotta ki őstermelői igazolványát, annak 2012. december 31-ig volt az érvényes. Így az érintett őstermelőknek az ezt követő időszakban 10

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3.§ h) pont http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/gszo/gszo_elozetes_2013.pdf; Letöltés: 2014. október 15. 12 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gaz/gaz21312.pdf; Letöltés: 2014. október 15. 11

8

gondoskodniuk kellett új igazolvány kiváltásáról, máskülönben a jogszabály értelmében érvénytelenné vált. Mezőgazdasági tevékenység: mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását.13 Mezőgazdasági őstermelői tevékenység: a saját gazdaságban történő növénytermesztés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba

nem

ütköző

gyűjtése,

a

saját

tulajdonú

földterületen

végzett

14

erdőgazdálkodás. (Lásd: 2. melléklet). Mezőgazdasági őstermelői (közös őstermelői) igazolvány: Az őstermelői igazolvány a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozóan igazolja, hogy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, és jogosult a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó rendelkezései szerinti adózásra. Továbbá az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap alapnyilvántartásként biztosítja az őstermelő számára a bevételeinek nyilvántartását. Az őstermelői igazolvány része az adóévre hitelesített értékesítési betétlap, amely egyben bevételi nyilvántartásnak is minősül, amennyiben az adózó bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett.15 A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozatát kiegészítheti a közös háztartásban élő családtagjaival tett együttes nyilatkozattal, mely szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet közös őstermelői igazolvány kiváltásával kívánják folytatni.16 Agrárgazdasági szövetkezet: a mező- vagy erdőgazdasági, valamint élelmiszeripari ágazatban fő- és kiegészítő tevékenységet folytató szövetkezet, amely fő tevékenységként tagjai tevékenységét előmozdító jelleggel tagjai számára szolgáltatásokat nyújt vagy tevékenységet folytat.17

13

A Tanács 2009. évi 73/2009/EK rendelete Az őstermelői termékek és tevékenységek köre az Szja tv. 6. számú mellékletében található 15 Az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatosan a 228/1996 (XII.26) kormányrendelet az irányadó. 16 Szja tv.78/A §. 17 http://www.ksh.hu/docs/osztalyozasok/gfo/gfo2014_struktura_tartalom.pdf; Letöltés: 2014. szeptember 20. 14

9

Egységes területalapú támogatás: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott területalapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése. Ez a támogatás nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak.18 A kifizetés szintjét úgy számítjuk ki, hogy az ország éves pénzügyi keretét elosztjuk a vonatkozó hasznosított mezőgazdasági területtel. Egyszerűsége abban rejlik, hogy nincs szükség a támogatási jogosultságok megállapítására és alkalmazására.19 Egységes területalapú támogatást a föld használója kaphat. A 2014-es kérelmezési évre területalapú támogatásként összesen 341,4 Mrd Ft-ot fizethetnek ki az EMGA-ból a kérelmezők számára. Agrár csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió valamely, a mezőgazdasági vagy halászati termelő ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó uniós jogi aktusában meghatározott támogatás, mely mértéke, illetve intenzitása alapján nem tartozik az Európai Bizottsághoz történő bejelentési kötelezettség alá, mivel nem torzítja a versenyt.20 A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot választó mezőgazdasági őstermelőt e tevékenységéből származó jövedelme utáni adó összegéből legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg, amely „agrár de minimis” támogatásnak minősül. Akkor érvényesítheti az őstermelő, ha az adóbevallásában a regisztrációs számát is feltünteti.21

1.2.

A magyar mezőgazdaság helyzete a rendszerváltást követő

években A történelem során Magyarország számára a megélhetést elsősorban a mezőgazdaság biztosította. Hosszú évszázadokon keresztül nagy birodalmak éléstáraként szolgált, amit annak is köszönhetett, hogy a magyar élelmiszerek, termények kiváló minőségűek, és ez máig sem változott. Ahhoz azonban, hogy ezt a kiváló minőséget továbbra is megőrizzék a mezőgazdaság termelői, értékes termőföldekre van szükség. A termőföld tehát kulcsszerepet játszik gazdálkodásukban, és nem volt ez másképp 20 évvel ezelőtt sem, amikor a rendszerváltás hatására jelentősen átrendeződtek a tulajdonviszonyok.

18

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § (28) bekezdés http://ec.europa.eu/agriculture/direct-support/pdf/factsheet-single-area-payment-scheme_hu.pdf; Letöltés: 2014. október 20. 20 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § (41) bekezdés 21 Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2014, Nemzeti Adó- és Vámhivatal információs füzet, 13. old. 19

10

A mezőgazdasági termelésre használt föld tulajdonviszonyait 1990-ben még az állami, a szövetkezeti és a magántulajdon jellemezte. A termelőszövetkezet elsősorban mezőgazdasági kistermelők társulása. Magyarországon az első TSZ-ek a Rákosikorszakban jelentek meg. Elterjedésük azonban akadályokba ütközött, mivel a parasztok kitartottak saját földjeik mellett, a termelőszövetkezetek létrejöttével azonban a tagokat megfosztották magántulajdonuktól.22 Az 1990-es évek elején kezdődött rendszerváltás célja egyrészt a kárpótlással, másrészt

a

termelőszövetkezetek

átalakításával,

illetve

az

állami

gazdaságok

privatizációjával a tulajdonviszonyok radikális megváltoztatása, a magántulajdon előtérbe helyezése volt. Míg 1990-ben a termőföldnek mindössze 7%-a volt magántulajdonban, addig 5 év múlva közel fele, a változások eredményeként jelenleg pedig a termőföld több mint 80%-a, a fennmaradó területet az államtól bérlik. (Kiss, 2002a)

2. táblázat A földtulajdonviszonyok átalakulása Magyarországon, 1990-1995 Év

Állami gazdaság

Szövetkezet

Szövetkezeti

százalék Magántermelők

tagok 1990

27

42

24

7

1991

27

39

23

11

1992

24

31

26

19

1993

23

19

23

35

1994

21

-

40

41

1995

20

-

33

48

Forrás: Agricultural Situation and Prospects int he Central and Eastern European Countries, Hungary. European Commission, Brussels, 1998, 41.old.

A rendszerváltás további következményeként a szövetkezetek 5,1 millió hektár területe 1,7 millió hektárral lett kevesebb. Ezen kívül a meghozott törvények értelmében a szövetkezeti vagyont felosztották a tagok, alkalmazottak és a külső tulajdonosok között. Mivel a szövetkezetek nem rendelkeztek pénzzel az üzletrészek kifizetésére, ezért a kívülállók és a kiválók üzletrészeik fejében gépeket, állatokat és egyéb vagyontárgyakat kaptak. A volt szövetkezeti közös földtulajdont országosan a föld haszonbérlete váltotta

22

http://hu.wikipedia.org/wiki/Termel%C5%91sz%C3%B6vetkezet; Letöltés: 2014. szeptember 23.

11

fel. A földeket - ahogyan ma is – az államtól lehetett bérelni, és sokan a földbérlettel is megtartották földjük nagyságát. (Bernát et al., 1997a). Mivel a rendszerváltozás eredményeként megnőtt a magántulajdon dominanciája, ezért a következőekben tekintsük át az egyéni gazdálkodók földviszonyait a rendszerváltás időszakában. 3. táblázat

Az egyéni gazdálkodók száma és földterülete birtoknagyság szerint Termőterület nagysága ha -1,0 1,1 – 10,0 10,1 Összesen

Gazdálkodók száma 1000 fő

megoszlás %

Saját tulajdonú használt és bérelt földterület 1000 ha megoszlás %

1991

1994

1991

1994

1991

1994

1991

1994

1 243 138 2

1 315 214 21

90 9,9 0,1

84,8 13,8 1,4

338 266 36

315 603 582

52,9 41,5 5,6

21 40,2 38,8

1 383

1 550

100

100

640

1 500

100

100

Forrás: KSH: Egyéni gazdálkodás a mezőgazdaságban, 1994. 23. old.

A táblázat azt mutatja, hogy a rendszerváltást követő években a legtöbb egyéni gazdálkodó jellemzőn törpebirtokon gazdálkodhatott, és mindössze 0,1%-uk rendelkezett 10 hektár feletti földterülettel, ami abban az időben egy egyéni gazdálkodó számára ideális nagyságú területet jelentett. A táblázat adatai szerint 3 év alatt jelentős átrendezős ment végbe

az

egyéni

gazdálkodók

által

használt

földterületek

megoszlásában.

A

törpebirtokosok használatában lévő termőterületek aránya 1994-ben 21%-ra csökkent az 1991-ben nyilvántartott 52,9%-os arányhoz képest, amíg a 10 ha feletti egyéni gazdaságok részesedése az ország összes földterületéből közel hétszeresére nőtt. Az egy hektárnál nagyobb, 235 ezer egyéni gazdaság földterületének átlaga 5 hektár volt. Ezen gazdaságok a földterületük nagyságából adódóan jellemzően saját fogyasztásra termeltek, de jelentős volt az árutermelésük is. Termelési szerkezetük a korábbi háztáji gazdálkodást követte. „A törpebirtokok kialakulásában jelentős szerepet játszott a szövetkezeti tagok, dolgozók, illetve alkalmazottak 20, illetve 30 AK földjuttatása. Az így kapott földeket általában egyben művelték, s ez növelte a személyes jövedelmeket. Ezek a törpe- és kisgazdaságok jelentős szociális funkciót láttak el, különösen a nyugdíjasok, a nagycsaládosok és a munkanélküliek körében.” (Bernát et al., 1997b, 16-17. old.) 12

Miután a parasztokat erőszakosan kényszerítették termelőszövetkezetekbe, majd a rendszerváltást követően főként törpebirtokon folytatták gazdálkodásukat, amiből jellemzően nem tudtak megélni, ezáltal nem volt megfelelő motiváció, így a termelés és a vállalkozási kedv is jelentősen visszaesett. A gazdaság szemszögéből tekintve a TSZ-ek kialakulása elsősorban az iparosodást szolgálta, lehetővé tette az erőforrások könnyebb elvonását, továbbá munkaerőt biztosított.

1.3.

EU-csatlakozás utáni magyar agrárium

A 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozásunk várható hatását illetően a magyar társadalom erősen megosztott volt. Azzal az agrártársadalom túlnyomó része egyetértett, hogy az ágazat jövőjét az unióhoz való csatlakozás erősen meghatározza majd. Sokan bizonytalanok voltak viszont abban, hogy ez konkrétan mit fog jelenteni a magyar agrárgazdaságnak. Amiben biztosak lehettünk, hogy a magánosítás önmagában nem lesz elegendő egy piacorientált gazdaság működéséhez: szükséges, de korántsem elegendő. Az Uniós csatlakozás a magyar gazdálkodók számára új lehetőségeket és kötelezettségeket is hozott. A belépéssel a magyar mezőgazdaság fejlődését elsősorban az európai

tőke,

munkaerő,

áru

és

információ

szabad

áramlásához

való

alkalmazkodóképessége határozza meg. A csatlakozással együtt járó piaci-, szabályozási-, támogatásbeli változások eltérően hatottak az egyes ágazatokra és így az egyes gazdálkodók helyzetét is eltérő mértékben és módon befolyásolták. Amíg az Európai Unió egyes tagországaiból a különféle támogatások formájában beáramló tőke, a potenciális befektetők, az innovációk, az alkalmazható munkaerők és a felhasználható információk lehetőségeket jelentenek az ágazat termelőinek az előrehaladásban, ugyanakkor számolniuk kell a nem feltétlenül jobb minőségű, de mindenképpen olcsóbb import árukkal, amik óriási kihívást jelentenek a magyar termelőknek. További korlátokat jelenthet az ágazat szereplői számára, hogy a tagsággal már nem csak a hazai, hanem további uniós jogszabályoknak, rendeleteknek is meg kell felelniük. A csatlakozással az EU a magyar agrárium számára egyértelműen nagy jelentőséggel bír. Az elmúlt 10 év tapasztalata azt mutatta, hogy sokkal inkább az ágazat importjában növekszik az Unió jelentősége, semmint az exportjában. E kedvezőtlen irányzat megfordítása érdekében a hazai agrár- és élelmiszeripari termelésnek meg kell találnia a réseket az EU élelmiszerpiacain, és fel kell vennie a versenyt a külföldi olcsó import árukkal. 13

Az agrárium volt az a szektor, amely relatíve a legkisebb támogatással képes volt nagymennyiségű értékes árut exportálni. Mára azonban egyre inkább megfordulni látom ezt a tendenciát. A csatlakozásnak köszönhető szabad kereskedelem hatásait az ágazat csak kellő mértékű támogatás mellett képes elviselni. 1995-ben egydollárnyi exportbevételt 11 forinttal támogatott az állam, mégis csaknem 3 milliárd dollárnyi exportbevételt ért el az ágazat. (Bernát et al. 1997c) Az Európai Unió egyértelmű törekvése, hogy a termelésorientált mezőgazdaság támogatása helyett egy úgynevezett multifunkcionális mezőgazdasági struktúrát alakítson ki. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságnak a természeti és mezőgazdaságilag hasznosított területek ápolásával, a környezet és a természet védelmének figyelembevételével kell az élelmiszereket és a termékeit előállítani. Ezen túl a mezőgazdaság feladatai közé tartozik, hogy megfelelő megélhetést biztosítson a vidéken élő lakosság számára. Ennek érdekében egyre több támogatási forrást különítenek el közösségi szinten ilyen típusú, úgynevezett vidékfejlesztési célok támogatására.23 2014-től 2020-ig újabb támogatási időszak kezdődik új támogatási lehetőségekkel, és talán újabb korlátozásokkal. „Az Európa 2020 stratégiával és a közös agrárpolitika átfogó céljaival összhangban a 2014–2020-as időszakra szóló uniós vidékfejlesztési politika a következő három hosszú távú stratégiai célkitűzés megvalósítására irányul: 

versenyképesebbé kell tenni a mezőgazdaságot,



gondoskodni kell arról, hogy társadalmunk fenntarthatóan gazdálkodjon a

természeti erőforrásokkal, és megtegye az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez szükséges intézkedéseket, valamint 

kiegyensúlyozott területfejlesztéssel – többek között munkahelyteremtéssel és-

megőrzéssel – meg kell erősíteni a vidéki gazdaságok és közösségek életképességét.”24

23 24

Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA: A magyar mezőgazdaságról röviden; 26. oldal http://ec.europa.eu/agriculture/rural-development-2014-2020/index_hu.htm; Letöltés: 2014. szeptember 27.

14

2. Hazánk mezőgazdasági helyzetének elemzése A mezőgazdaság a termelőszféra azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést. A mezőgazdasági termelés folyhat önellátó, tőkés illetve kollektív keretek között. Az agrártermékeket saját fogyasztásra és értékesítésre lehet termelni. Az ágazat feladata, hogy az élelmiszeripart nyersanyaggal, a lakosságot friss élelmiszerrel lássa el. Hazánk a mezőgazdasági termeléshez alapjában véve egyedülálló adottságokkal rendelkezik. Magyarország földrajzi szempontból is a mezőgazdaságnak kedvező helyen helyezkedik el, és hazánk Európa egyike a legtermékenyebb földekkel rendelkező országoknak, amit egyre inkább kiaknázunk.

2.1.

A magyar mezőgazdaság adottságai

A mezőgazdasági termelés alapvető erőforrásai a termőföld, a munkaerő és az eszközök. Ezen tényezők változó összetétel mellett privilégiumot jelentenek egyrészt a nemzetgazdaság egésze, másrészt a vidéken élők, és a mezőgazdasági tevékenységet végzők számára is. Magyarországon megfelelő minőségű és mennyiségű termőföld áll a gazdák

rendelkezésére

ahhoz,

hogy

azon

kifogástalan

színvonalú

növényeket

termeszthessenek, és szép, egészséges állatokat nevelhessenek. Mindezek pedig megfelelő alapanyagként szolgálnak az élelmiszeriparban.

Magyarország földterülete a föld minősítése szerint Év

Mezőgazdasági terület

Termőterület

Művelés alól kivont terület

4. táblázat Összes földterület

ezer ha

%

ezer ha

%

ezer ha

1990

6473,1

69,6

8235,7

88,5

1067,5

9303,2

2010

5342,7

57,4

7356,4

79,1

1947,0

9303,4

2011

5337,2

57,4

7360,3

79,1

1943,1

9303,4

2012

5338,0

57,4

7368,0

79,2

1935,4

9303,4

2013

5339,6

57,4

7375,5

79,3

1927,9

9303,4

2014

5346,3

57,5

7384,1

79,4

1919,3

9303,4


Hazánk legnagyobb természeti kincse vitathatatlanul a termőföld. Magyarország Európa egyik legkedvezőbb adottságokkal rendelkező országa a mezőgazdaság 15

szempontjából. Hosszú évek óta 9 303 400 hektár körüli földterülettel rendelkezünk, amelyből a termőföld terület jelenleg 7 384 100 hektár, 2010-ben 7 356 400 hektár volt, ami közel 11%-os csökkenést jelent az 1990-ben mért termőterülethez képest, ugyanis a rendszerváltás idején még mintegy 8 235 700 hektár termőföldet tartottak nyilván Magyarországon. A számokból egyértelműen az látszik, hogy a rendszerváltást követően 2010-ig 17,5%-kal csökkentek az ország mezőgazdasági hasznosítású területei, az ezt követő évek során lényeges változás nem mutatkozott. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy évekig folyamatosan felfelé ívelő tendenciát mutattak a termőföldárak és a bérleti díjak. A mezőgazdasági területek csökkenéséhez nagymértékben hozzájárult továbbá, hogy a rendkívüli időjárás (árvizek, belvizek) következtében kimagasló volt a kipusztult vetésterület aránya és a vetetlen területek nagysága. Ugyancsak ehhez a csökkenő tendenciához járult hozzá a települések és az infrastruktúra terjeszkedése is. Jelenleg azonban stagnálás figyelhető meg az ország értékes termőterületeinek változását illetően. Sőt, a 2010. év óta tartó lassú, de folyamatos területnövekedéseket tekintve újabb 20 év eltelte után az ország termőterülete talán ismét 88%-os arányt érhet el az összes földterületen belül. Erre azonban kevés esélyt látok, tekintve, hogy fejlődő világunkban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése egyre nagyobb szerepet kap, továbbá az időjárás ma is ugyanolyan kiszámíthatatlan, mint 20 évvel ezelőtt. Az ország domborzati viszonyai is kiemelkedő szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés alakulásában. Három felszíni forma létezik: alföldek, dombvidékek, hegységek. Ezek közül hazánkban túlnyomó részt alföldek találhatók, ennek köszönhető, hogy olyan magas a szántóterület aránya. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a síkságok egyértelműen előnyt jelentenek a mezőgazdasági gépesítésnek.

16

Nádas 0,89%

Halastó 0,50%

Erdő 26,22%

Szántóterület 58,65%

Gyep 10,29%

Szőlő 1,11% Gyümölcsös 1,25%

Konyhakert 1,09%

A mezőgazdaság szerkezete földhasznosítás szerint 2014ben, % 1. ábra


Magyarország területének 79%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, amelynek közel 59%-a szántóföld, ami 4 millió 326 ezer hektár földterületnek felel meg. Ezt követi arányaiban az erdőhasznosítású terület 26%-kal, ami közel 1 millió 934 ezer hektárt jelent. Mindezek mellett arányait tekintve eltörpülnek az egyéb termőterületek, melyek közül csupán fél százalékkal a halastó van jelen a legkisebb mértékben, ami 37 ezer hektár területet jelent az ország termőterületéből. A nemzetgazdaság egyik ágazatát sem befolyásolja olyan nagymértékben az időjárás, mint a mezőgazdaságot. Hatással van a munkavégzésre, a terméshozamokra, sőt még az állattartásra is. Az ország uralkodó éghajlata alapvetően kedvez a mezőgazdasági ágazatnak, mindemellett felmerülnek komoly problémák is. Elsőre azt gondolnánk, hogy az agárgazdálkodáshoz szükséges tényezők közül, az időjárás az egyetlen, amelyet átlagos emberként nem tudunk befolyásolni, azonban ha tovább gondoljuk a folyamatot, rájöhetünk, hogy igenis nagy szerepünk van az éghajlat alakításában. Gondoljunk csak a 20. század végétől megfigyelhető emberi tevékenységeknek köszönhető üvegházhatású gázok

légköri

koncentrációjának

növekedésére.

Ennek

eredményeként

globális

felmelegedés következik be, ami Magyarország éghajlatát, és ezáltal a mezőgazdálkodást is negatívan befolyásolja. Az eredmény pedig sajnos szemmel látható: fajok tízezrei tűnnek el, csökken az ország édesvízkészlete, a csapadék mennyisége is folyamatosan csökken. Megnőnek a szélsőséges időjárási körülmények: fagykár, árvizek, belvizek károsítják a termőterületeket, a nyár pedig egyre hosszabb és szárazabb.

17

Az emberiség évszázadok óta tartó növekedésének, az infrastruktúra bővülésének, az modernizáció terjedésének köszönhetően hazánknak növekvő energia igénnyel kell szembe néznie. Ezt a megnövekedett energiaszükségletet nem lehet a végletekig fosszilis energiahordozókkal kielégíteni, amelyek még környezetkárosító hatással is bírnak, így jönnek szóba az alternatív energiaforrások. A növekvő energiaigény kielégítésében a mezőgazdaság a biomassza és az energiafűz termesztésével tud segítségünkre lenni. A biomassza alapvetően gabonafélékből (főleg kukorica, búza és repce) készül, míg az energiafűz egy különleges fafajta. A bioüzemanyag hazánkban még meglehetősen gyerek cipőben jár, ugyanis termesztéséhez és előállításához rendkívül nagy mennyiségű alapanyagra van szükség. A másik alternatív energiaforrás az energiafűz. Magas szalicil alkohol tartalma miatt igen magas fűtőértékkel rendelkezik, ezért megfelelő helyettesítője lehet a fűtőolajnak vagy a gáznak. Termesztése, betakarítása, környezetkímélő hatása szempontjából is kedvező jellemzőkkel bír. Egyéni gazdáknak mégis kockázatos beruházást jelent, mivel óriási tőkebefektetést igényel, ami csak évek elteltével térülhet meg. (Pap, 2007) A magyar mezőgazdaság nagy fejlődésen esett át az elmúlt években a modern technológiának, fejlesztéseknek köszönhetően, ugyanis számos új mezőgazdasági gép került piacra, ami fellendíti ezt az ágazatot. Óriási előrehaladást jelent a precíziós mezőgazdaság, amelynek lényege az, hogy egy az erőgépbe szerelt számítógép, GPS műholdas navigáció, valamint egy pontos talajtérkép segítségével meghatározzák a traktor helyzetét, illetve azt, hol szükséges műtrágya, a vetőmag, vagy éppen a permetszer szórása. Mindez a költséghatékonyság javítása mellett a környezet terhelését is csökkenti, mivel kevesebb üzemanyag, műtrágya, növényvédő szer kerül felhasználásra.

2.2.

Ágazati termelési és ár folyamatok

A termelési szerkezetet a rendszerváltásig a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti egyensúly jellemezte, amely azóta az állatállomány nagyarányú csökkenése következtében felbomlott.

2.2.1. Növénytermesztés „A gabonatermesztők számára a csatlakozás legnagyobb pozitívuma, hogy a termelés és a befektetés megtérülésének biztonságát, a kiszámíthatóságot, az intervenciós rendszer lévén biztosította.” (Horváth, 2009, 12. old.) A mezőgazdasági növénytermesztést

18

leginkább azzal jellemezhetjük, hogy a terméshozamok nagymértékben külső tényezőktől függenek. Ez azt jelenti, hogy a termelési minimumot úgy állították be, hogy az elegendő legyen a társadalom ellátásához. Azonban tudjuk azt, hogy az egyes évjáratok nem egyformák a terméshozamok szempontjából, ebből fakadóan vannak gazdagabb évek, és vannak szűkösebb esztendők is. Felmerül tehát a kérdés, hogy egy bőséges szezon esetén ki viselje a túltermelés következményeit. Mivel a túltermelés éppen a lakosság előtérbe helyezésének következménye, ezért nem lehet a kistermelőkre hárítani. Ugyanakkor azért sem, mert ezzel a termelők megélhetését veszélyeztetnénk, másrészt pedig azt érnénk el, hogy a termelők bizonytalanok lesznek a következő évet illetően, ezáltal kevesebbet termelnek, melynek következtében olyan alacsony lehet a hozam, ami még a létszükséglethez sem elegendő. Mindezen körülmények elkerülése céljából jöttek létre az intervenciós alapok.25 A magyar növénytermesztésből a gabonaféléket26 emelném ki elsősorban, mivel e növények termelési értéke és mennyisége a legmeghatározóbb hazánkban. A tavalyi évben a mezőgazdaság folyó áron 1 170 923 millió forintértékkel járult hozzá az ország GDPjéhez, amelyből a gabonafélék bruttó termelési értéke 680 757 millió forint volt. Ebből is látszik, hogy Magyarországon milyen nagy jelentőséggel bír a gabonafélék termesztése. A gabonaféléket az 1989-es rendszerváltás előtt és tulajdonképpen azt követően is az ország szántóterületének 63-68%-án termesztettek, amelyen a 2004. évi uniós csatlakozásunk sem alakított lényegében. Az alábbi táblázat a gabonafélékkel bevetett területből

csak

a

betakarított

terület

részesedését

mutatja

az

ország

összes

szántóterületéből.

25

http://www.agroinform.com/aktualis/Szantofold-Gabona-intervencios-rendszer-Kerdojelekkel/20060623433/; Letöltés: 2014. október 10 26 Gabonafélék csoportjába tartozik a búza, a kukorica, az árpa, a rizs, a rozs, a zab, a cirok, a tritikálé (a búza és rozs keresztezése)

19

5. táblázat

A gabonafélék termésátlaga és betakarított területének megoszlása Év 1990

Szántóterület (ezer ha) 4712,8

Gabonafélék (ezer ha) 2778

Termésátlag (kg/ha) 4440

Megoszlás % 58,95

2009

4501,6

2882

4720

64,02

2010

4322,1

2595

4730

60,04

2011

4322,3

2678

5110

61,96

2012

4323,6

2758

3760

63,79

2013

4325,7

2817

4830

65,12


A gabonafélék dominanciáját mi sem érzékelteti jobban, mint az 5. táblázat számai, amelyekből azt láthatjuk, hogy a kalászosok eredményes termesztése évtizedek óta az ország összes szántóterületének közel 60%-án folyt. Ebből kifolyólag nem elhanyagolható tényező a termésátlaga sem. Mivel a terméshozamot jelentős mértékben befolyásolja az időjárás is, ennek köszönhetően mutatkoznak kisebb nagyobb eltérések az egyes években. A 2013. évben számított 4830 kg/ha termésátlagnak köszönhetően, és annak, hogy 2004. óta a tavalyi évben képviselt a legnagyobb arányt a betakarított gabonafélék területe a szántóterületen belül, közel 13 610 ezer tonna lett a betakarított összes termés. Ez a termelés volumen optimális mennyiségnek mondható, tekintve, hogy a legmagasabb termésátlagot (5790 kg/ha) 2008-ban értük el, azóta mindössze 2011-ben sikerült 5000 kg/ha feletti termésátlagot produkálniuk a termelőknek. Fontosnak tartom továbbá megemlíteni azt is, hogy 2013 volt az az év, amikor a legnagyobb bruttó termelési értéket érték el a gazdák a kalászosok termesztésével, és ehhez a fent említett körülmények mind hozzájárultak. 2.2.2. Állattenyésztés A rendszerváltást követő hat év alatt Magyarország mezőgazdaságának bruttó termelési értéke mintegy 40%-kal esett vissza. Ehhez a visszaeséshez az állattenyésztés mértékének jelentős csökkenése nagymértékben járult hozzá. Több oka is lehet annak, hogy a mezőgazdasági termelésen belül az állattartásnak egyre kisebb a szerepe. Ez az eredménye a tartási költségek megemelkedésének, illetve az Unióba való belépésünknek, hiszen 2004-től hazánkban is érvényesek lettek az EU által alkalmazott kvóták, és ezek a mennyiségi korlátozások erősen befolyásolják a mezőgazdasági termelést. Ezért 20

szükségesnek tartom bemutatni a csatlakozás évében és az azt megelőző évben nyilvántartott adatokat is, mivel a két év közötti rendkívüli csökkenés nem hagyható figyelmen kívül. Az állattartás 2003. évi 41,24%-os részesedése a mezőgazdaság kibocsátásából 2004-ben 33,01%-ra, 2011-re pedig közel 10 százalékponttal csökkent. 100%

80% 60% 40% 41,24% 20%

33,01%

36,59%

35,57%

32,58%

35,17%

34,21%

2004

2009

2010

2011

2012

2013

0% 2003 Állattenyésztés

Növénytermesztés

Szolgáltatás és másodlagos tevékenység

A mezőgazdasági termékek és egyéb tevékenységek megoszlása az összes kibocsátáson belül, 2003-2014 2. ábra


A 2. ábra adatai alapján egyértelműsíthető a tény, miszerint az állattenyésztés részaránya a mezőgazdasági termékek bruttó kibocsátásából a csatlakozást követően folyamatosan zsugorodott. Az állattenyésztésen belül is vannak húzóágazatok. A legnagyobb számban vannak jelen állatok a sertés ágazatban, de emellett jelentős a baromfi- és a juhállományunk, továbbá a szarvasmarha-ágazat is kiemelkedő hazánkban. 2013-ban több mint 312 ezer egyéni gazdálkodó foglalkozott állattartással.

21

Az állatállomány változása az egyéni gazdaságokban, 2009-2013 Ágazat Szarvasmarha egyéni gazdaságban Sertés egyéni gazdaságban Juh egyéni gazdaságban Tyúk egyéni gazdaságban

6. táblázat ezer darab 2013

2009

2010

2011

2012

465

682

697

760

783

235

233

248

286

294

3247

3169

3044

2989

3013

984

846

886

830

812

1223

1181

1120

1185

1271

1070

1029

983

1030

1112

32128

31848

32860

30075

29474

13941

12227

11330

11045

12344


A táblázatból megtudhatjuk többek között, hogy a szarvasmarha állomány 2009 és 2013 között 68,4%-kal nőtt meg, azonban az egyéni gazdaságok mindössze 4%-a tart szarvasmarhát. A fontosabb állattenyésztési ágazatok közül arányaiban a legnagyobb visszaesés a sertéságazatban következett be. A sertések száma 5 év alatt 234 ezerrel lett kevesebb. A sertéstartásban az egyéni gazdaságok azonban már nagyobb számban képviseltetik magukat, mintegy 134 ezer gazda foglalkozik sertéstartással, mindemellett 2009 óta 172 ezerrel csökkentették sertésállományukat. A juhállomány is jelentős hazánkban. A 2009-ben nyilvántartott létszámhoz képest összességében közel 4%-kal bővült az állomány, amelynek csaknem 87%-át egyéni gazdaságokban tartják, és ez az arány az utóbbi 10 évben sem változott jelentősen. Annak ellenére, hogy az ország juhállományának legnagyobb részét egyéni gazdaságokban tartják, ez az arány csupán 5%uk között oszlik meg. A baromfiféléken belül évek óta 70-80% körüli a tyúkállomány, melynek közel 40%-át 2009 óta egyéni gazdák nevelik. A fenti adatok azt tükrözik, hogy bár a fontosabb állattenyésztési ágazatok közül a szarvasmarha állománya a legkisebb, mégis ebből az ágazatból kerül az állatok legnagyobb része egyéni gazdaságokba. Mindemellett a nagy létszámú tyúkállománynak is jókora hányada nevelkedik egyéni gazdánál. Az említett két házi állat tartása azért lehet kedvelt a 22

termelők körében, mert naponta juttatják gazdájukat friss termékekhez, ezzel szemben a többi állatot évekig kell nevelni, amíg az állat tulajdonosa haszonhoz jut.

2.2.3. Termelői és ráfordítási ár A mezőgazdasági árak előrejelzése rendkívül nehéz feladat, hiszen annak meghatározása egyrészt gazdasági tényezőktől függ, másrészt olyan nem gazdasági összetevőktől is, amelyeknek alakulását nem lehet befolyásolni, ilyen például az időjárás, egyes kormányzati döntések, illetve egyéb előre nem látható történések. A termelői ár- és ráfordítási ár alakulását, egymáshoz mért viszonyát legjobban azok hányadosaként számolt agrárolló segítségével tudjuk érzékeltetni, ezt a célt szolgálja a következő ábra. Az átláthatóság érdekében nem ábrázoltam a termelői árindexen belül külön a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez kapcsolódó indexeket, illetve a ráfordítási árindexeken belül a folyó termelő-felhasználás és mezőgazdasági beruházások indexeit sem. 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2007

2008

2009

Termelői árak indexe

2010

2011

Ráfordítások árindexe

2012

2013

Agrárolló

Agrárolló Magyarországon (előző év = 100%) 3. ábra


A termelőiár-színvonal a 2010. évi 16,8%-os növekedést követően 2011-ben ismét jelentősen, 19,3%-kal emelkedett az előző évihez képest. Az elmúlt évtized legnagyobb, 22,2%-os árnövekedése 2007-ben volt, melynek oka az akkori aszályos időjárás és szűkös gabonatermés.

A

mezőgazdasági

termékek

árszínvonala

2011

végére

közel

háromnegyedével magasabbak voltak, mint 2000-ben, és ez a növekedés a termőföldárakat is érintette. Mindez annak köszönhető, hogy a termelőknek a kiadásaik is folyamatosan növekedtek az utóbbi években. A termelői árak 2009 óta 2013-ban mutattak először 23

csökkenést, hiszen ekkor átlagosan 7,8%-kal kerültek kevesebbe az egyes mezőgazdasági termékek, és még ugyanebben az évben a ráfordítások csupán kis mértékben, mintegy 2,1%-kal haladták meg az előző évi ráfordítási árakat. Ahogy az ábra mutatja, az agrárolló az utóbbi 6 év során kevésbé nyílt szét, ami azt jelenti, hogy az ipari és mezőgazdasági cserearányok a mezőgazdaság szempontjából kevésbé alakultak kedvezőtlenül, sőt a tavalyi évben kifejezetten szerencsésen alakult, hiszen a 2009. évi csökkenés óta tavaly kerültek egymáshoz a legközelebb a termelői és ráfordítási árak.

2.3.

A mezőgazdaság, mint nemzetgazdasági szektor

Az agrárgazdaság jelentős szerepet tölt be az ország nemzetgazdaságának előrehaladásában, és ez köszönhető annak, hogy a táplálékunk alapjait termeli, ami létszükséglet. A mezőgazdaság egy olyan iparág, amelyben a világ minden lakója közvetett vagy közvetlen módon részt vesz, és amelyből szintén mindenki részesül. Gondoljunk csak a friss, finom búzakenyérre a konyhánkban, amelyet a helyi kisboltban vásároltunk. De ez csak egy példa a számtalan termékek közül, amely a mezőgazdasági folyamatoknak köszönhetően jön létre, és amelyekkel nap mint nap találkozunk.

50%

32,90% 30,63%

40% 30%

24,66%

39,80%

41,66%

30,07%

GDP

24,24% 24,53% 25,25% 26,46%

20% 4,65% 10% 0%

3,50% 2009

4,54%

3,60% 2010

4,85% 5,17%

4,70% 4,50% 2011

2012

Foglalkoztatás Fogyasztás Külkereskedelem

4,89%

4,40% 2013

A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban, 2009 - 2013 4. ábra


A mezőgazdaság egyre fontosabb pozíciót tölt be hazánk GDP termelését illetően. A 2008-ban kirobbant válságnak köszönhető visszaesés után 2011-ben 1,2%-os növekedés 24

volt tapasztalható a 2009-ben mért adathoz képest. Jelenleg az agrárium 4,4%-os aránnyal járul hozzá a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez, és ezzel a 19 nemzetgazdasági ágazat közül a 11. helyen áll. Azonban ha ehhez hozzáadnánk a feldolgozóiparon belül az élelmiszergyártás teljesítőképességét - ami magasan az első helyet foglalja el -, ez az arány a 12-13%-ot is elérné.27 Az ágazat foglalkoztatásban betöltött szerepe is folyamatosan növekszik. Az agrárgazdaság aránya a foglalkoztatásban 2013-ban 4,9% volt. Fontos megjegyeznem, hogy az agrárágazat idényjellege miatt nem is várható el tőle, hogy a lakosság nagy részének

biztosítson

munkahelyet

egész

évben,

mivel

a

mezőgazdaságban

foglalkoztatottak jelentős hányadának a téli időszakban mellékkeresetet biztosító tevékenység után kell néznie. A

mezőgazdaság

részaránya

a

fogyasztásban

azt

mutatja,

hogy

magyar

állampolgárként változatlanul továbbra is minden negyedik forintunkat mezőgazdasági, élelmiszeripari cikkekre költjük el. Vitathatatlan tény, hogy a mezőgazdasági termékek magasan az első helyen szerepelnek a fogyasztási kiadások listáján, hiszen az ágazat termeli az emberiség fenntartásához szükséges alapanyagokat. A külkereskedelemben 2009 volt a választó év, amikor is pozitív irányba fordult a külkereskedelmi mérlegünk, ami azt jelenti, hogy 2009-ig folyamatosan többet importáltunk hazánkba, mint amennyit külföldre szállítottunk főként energiahordozókból és feldolgozott termékekből. Ezzel szemben mezőgazdasági termékekből hosszú évek óta több jut exportra, és ez a felfelé ívelő irányzat az ágazat egyenlegét tekintve 2005-től folyamatosan jelen van. Figyelembe véve az arányokat a mezőgazdaság részesedése a külkereskedelmi mérlegünkből 2011-ben volt a legalacsonyabb, azóta növekedés figyelhető meg. A tavalyi évben az ágazat közel 42%-ban járult hozzá az egyenleg alakulásához, ami csaknem 12 százalékponttal magasabb, mint 2011-ben. 2013-ban a KSH adatai szerint az agrárium összes kibocsátása elérte a 2 300 milliárd forintot, ami 6,6%-kal magasabb a 2012-es kibocsátástól, és 41%-kal több, mint amennyit 2009-ben mértek. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy az ágazat fejlődik, produktivitása folyamatosan javul.

27

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt002j.html; Letöltés: 2014. október. 20.

25

2.4.

Területi specializáció

A régió28 fekvése nagyrészt meghatározza, hogy az adott területen mivel foglalkozzanak a termelők, ugyanis az befolyásolja többek között a föld minőségét, az árakat, a rendelkezésre álló munkaerő képzettségét, az infrastruktúrát, illetve a földterület művelési ágak szerinti megoszlását. Éppen ezért tiszta növénytermelő körzetek – mint ahogy kizárólag állattartásra specializálódott körzetek – sincsenek, már csak azért sem, mert az említett ágazatok szimbiózisban élnek egymással, hiszen az állattenyésztéshez nélkülözhetetlen többek között a takarmány, a növénytermesztéshez pedig szükség van trágyázásra. Mindent ott kell termelni, ahol a legjobbak a feltételek. Éppen ezért megfelelő körültekintéssel kell megtalálni a termeléshez alapvetően szükséges föld, munkaerő és eszközállomány nagyságának és minőségének helyes arányát a hatékony termelés érdekében. „A termelés specializációja azt jelenti, hogy valamelyik termelési ág mind erőteljesebben kiemelkedik a többi ág közül, ennek folytán az adott terület, országrész a mezőgazdasági termékek egyre kevesebb fajtáját állítja elő. A specializáció teljes megvalósítása esetén előfordulhat, hogy a kérdéses terület csak egyféle termék termelésével foglalkozik, azaz monokultúrára rendezkedik be.”(Bernát et al., 1997d, 12. old) Magyarországon azonban más a helyzet, lévén hogy itt még ma is kisebb-nagyobb számban képviseltetik magukat a családi gazdaságok, ebből adódóan méreteik és a tulajdonukban lévő, esetleg bérelt földterületeik nagysága, azok minősége szerint erősen eltérő a termelés iránya és a specializáció foka, ami a monokultúrától eltérő, sokszínűbb, multifunkcionális termelési szerkezetet eredményez.

2.4.1. Egyéni gazdaságok területi specializációja Tapasztalataim szerint főképp a vidéki településeken fordulnak elő a legnagyobb számban az agrárágazat magángazdaságai, azon belül az őstermelők. Ennek oka, hogy 1020 évvel ezelőtt az ország kevésbé fejlett vidékein a lakosság kiszolgáltatott helyzetben volt. A falusi embereknek nem álltak rendelkezésükre különféle alternatívák, hogy mit dolgozzanak és hogy hol, ezért legtöbbjük a meglévő saját földjén, vagy bérelt földön, 28

A területi egységek, körzetek hozzávetőlegesen az ország régióinak felelnek meg, eszerint: KözépMagyarország, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Alföld, ÉszakMagyarország.

26

kényszerből kezdett mezőgazdasági tevékenységet folytatni, elsősorban a családi önellátás céljából. Ez később hagyománnyá is vált, ami aztán öröklődött az utókorra. Mindeközben fejlődött a világ, és vele együtt az infrastruktúra, a technika, a tudomány és az iskolázottság is, így aztán többeknek megadatott a lehetőség, hogy a mezőgazdasági önellátó tevékenységből üzletet csináljon, vagyis megélhetési forrássá transzformálja. Külföld 0,40%

Dél-Alföld 17,58%

KözépMagyarország 22,58%

Észak-Alföld 19,48%

Közép-Dunántúl 9,19%

ÉszakMagyarország Dél-Dunántúl 9,89% 10,19%

Nyugat-Dunántúl 10,69%

Az önálló vállalkozások területi megoszlása 2013-ban 5. ábra

Forrás: KSH: A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013; 2014, 2. old.

Az önálló gazdálkodók, és ezzel egy időben a mezőgazdasági őstermelők területi megoszlása

arányaiban

sokkal

kiegyenlítettebb,

mint

a

társas

vállalkozásoké.

Magyarországon 2013-ban 1 087 823 önálló vállalkozást tartottak nyilván. Ennek 22,58%a, vagyis 245 630 magángazdaság Közép-Magyarországon regisztrált. Ezt követte ÉszakAlföld

19,48%-os

részesedése.

Az

eredmények

azt

mutatják,

hogy a

társas

vállalkozásokhoz képest az egyéni gazdálkodók nagyobb számban végzik tevékenységüket külföldön, de arányait tekintve szerencsére ez a szám elég kicsi (4 351 fő).

2.4.2. A termőföldárak és bérleti díjak területi specializációja A mezőgazdasági termékek áringadozása ellenére a termőföld árában folyamatos növekedés figyelhető meg. A területi specializáció is jelen van a termőföld árak alakulásában. Az árak és bérleti díjak bemutatásához jelenleg azonban kevés adat áll rendelkezésünkre. A KSH nyilvántartásaiban a föld árakról mindössze 2009-től, a bérleti díjak esetében is csupán 2008-tól szerepelnek adatok, és mindkét esetben a legfrissebb 2012-es. Vannak azonban egyéb források is (pl. internet, termelők), amelyek kiegészítik a statisztikai információkat, mindezekre alapozva bátran állíthatom, hogy jelenleg is nő a 27

termőföld ára. Ez a felfelé ívelő tendencia jellemzi az egész országot, de eltérő mértékben, ugyanis az árak jelentős eltérést mutatnak régiónként és földminőség alapján egyaránt. 29 A KSH adatai szerint a mezőgazdasági termőföldek közül a legjelentősebb művelési ág, a szántóterületek átlagára nőtt a legnagyobb mértékben, 2009-hez viszonyítva 2012-ben mintegy 40%-kal kerültek többe az említett termőföldek, így 1 hektár szántó átlagára 2012ben 688 400 forint volt. 2012-ben az erdőterületek ára nőtt a legkisebb mértékben. Magyarországon jelentős a bérelt területek aránya. A 2010-es általános mezőgazdasági összeírás adatai szerint a használt mezőgazdasági terület több mint a felét művelik bérleményként. A bérleti díjak esetében a rendkívüli növekedés a gyep területeknél volt megfigyelhető, 2008-tól 2012-ig közel 84%-kal került többe 1 hektár gyep bérlése. Ezzel szemben egy hektár szőlő bérletéért kellett a legtöbbet, 59 200 forintot fizetni 2012-ben.30 Az alábbi ábra egy hektár szántóföld átlagos árait mutatja Magyarország egyes megyéiben 2012-ben. Bár az adatok pusztán előzetes számítások, nagyságrendileg azonban megfelelnek a megyék közötti különbségek érzékeltetésére.

Egy hektár szántóföld ára az egyes megyékben, 2012 29

http://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2014/01/22/meg_mindig_no_a_termofold_ara/; Letöltés: 2014. szeptember 30. 30 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/mgfoldarak1112.pdf; Letöltés: 2014. szeptember 30.

28

6. ábra

Forrás: NAV adatok alapján KSH számítás

A megyék közötti jelentős árkülönbségek szintén megmaradtak évről-évre. A 6. ábra alapján a legolcsóbban Észak-Magyarországon (Nógrádban, Hevesben, Borsodban) lehetett szántóföldhöz jutni 2012-ben. Ezen térségekben egy hektár termőföld átlagos ára kevesebb, mint a fele a hajdú-bihari területekének. Ezen kívül a legdrágább területek GyőrMoson-Sopron, Fejér, Tolna, és Békés megyében vannak, ahol a szántó hektáronkénti ára jóval 800 ezer forint fölött volt az említett időszakban.

2.4.3. A termelési szerkezet területi specializációja A mezőgazdaság területi szakosodása egyidős az árutermelő

mezőgazdaság

kialakulásával. Bár az árutermelést megelőző naturális gazdálkodás idején is létrejött a termelés térbeli differenciálódása, ezt azonban nem elsősorban a piac, hanem a természeti tényezők határozták meg a termelékenységi különbségek és az adott népesség száma, a népsűrűség élelmiszerszükséglete szerint. (Bernát et al., 1997e) A növénytermesztés és az állattenyésztés megoszlása alapján a régiók között szignifikáns eltérés tapasztalható. A következő részekben arról lesz szó, hogy Magyarországon jelenleg körzetenként milyen mértékű a specializáltság az említett tevékenységek területén.

Az ország földterülete művelési ágak szerint, 2014

7. táblázat ezer hektár

Művelési KözépKözépMagyarország Dunántúl ágak

NyugatDunántúl

DélÉszakÉszakDunántúl Magyarország Alföld

DélAlföld

Szántó

287,4

493,0

484,7

696,4

459,0

923,7

987,1

Kert

10,1

12,5

8,9

8,9

13,8

11,6

14,5

Gyümölcs

11,5

4,3

7,3

6,1

13,4

35,3

14,7

Szőlő

4,9

10,9

6,3

13,1

19,1

3,6

23,2

Gyep

57,7

79,0

64,8

69,3

107,0

219,3

163,9

Erdő

170,5

251,0

294,2

356,3

396,6

226,7

240,5

Nádas

4,4

9,7

13,7

7,6

2,6

15,3

12,1

Halastó

9,1

2,6

0,3

7,1

1,1

9,8

6,6

744,2

1 120,1

1 111,8

1 351,8

1 315,7

Összesen


29

1 827,9 1 831,9

A dombos, hegyes területeken a gyep- és erdőterületek vannak túlsúlyban, ennek köszönhető, hogy a legnagyobb erdőterületek Észak-Magyarországon, azon belül is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találhatóak, ahol a megye összes földterületének közel egy harmadát borítja erdő. Ezzel a második helyet elfoglalva, míg első helyen jelenleg a szántóterületen való gazdálkodás áll ebben a megyében. Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli fekvésű, lankás lejtőin a szőlőtermelés a jellemző. A szőlőművelésben azonban magasan az élen Bács-Kiskun megye helyezkedik el, ahol az ország 80 ezer hektár körüli szőlőterületének 26%- a található, a szőlőterület maradék 74%-a a többi 18 megye között oszlik szét. A második legnagyobb szőlőtermelő térségben, Heves megyében az országos 14,3%, és az észak-magyarországi régiós 62,8%os hányaddal szemben 0,13% volt a szőlőterület részesedése az összes földterületből 2013ban. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy az ország valamennyi régiójában a szántóterületek vannak nagy többségben az összes művelési ágak közül. ÉszakMagyarországon a szántó közel 35%-os hányada az idén több mint 11 százalékponttal elmarad az országostól. A megyék közül Hevesben 11, Borsod-Abaúj-Zemplénben 19, Nógrád megyében 4,7% a szántó aránya a régió összes földterületén belül. A szántóterületek leginkább a síkságon fordulnak elő, ennek köszönhető, hogy a szántóföldek esetében Észak- és Dél-Alföld van vezető pozícióban. Az ország összes szántóterületének 44%-a az említett régiók megyéiben található. Emellett még jelentős a szántókon való gazdálkodás a régió fekvéséből adódóan a Dunántúlon is, ahol az országos szántóterület majdnem 39%-a fellelhető. A szántóterületek döntő hányadán főképp gabonaféléket termesztenek. 2013-ban részesedésük a szántó területének nagyságából is adódóan Észak-Magyarország és az Alföld megyéiben volt a legmagasabb, csaknem 53% a gabonafélék összes betakarított területéből. Ugyanakkor az egyes megyék szántóinak összes területéhez képest DélDunántúl megyéiben, egészen pontosan Tolna megyében foglalkoztak a legnagyobb mértékben gabonatermesztéssel. A 2014-es statisztikai adatok a gabonafélék betakarított területeiről a dolgozat megírásakor még nem álltak rendelkezésemre, viszont a szántóterületek nagyságrendileg megegyeznek a 2013-ban mért adatokkal.

30

A gyümölcsösök területének nagyságát is erőteljesen befolyásolja a régió fekvése. A gyümölcstermesztéshez évek óta az Észak-Alföldön a legmegfelelőbbek a körülmények. Itt találjuk az ország összes gyümölcsterületének körülbelül 40%-át. A nádasok és a halastavak területének szempontjából a Dunántúl az a régió, amelyet ki kell emelnünk, hiszen itt terül el az ország összes náddal borított területének majdnem a fele. Régen a nádat tetőfedésre is használták, mára azonban megszűnt ez a szerepe. Halat viszont még ma is rendkívül egészséges fogyasztani, azonban halászatunk a lakosság ezen igényét csak igen kismértékben tudja kielégíteni, tekintve, hogy hazánk területének mindössze 0,4%-án fedezhető fel halastó. Ebből a 36 600 hektáros halastóból mintegy 45% található az Alföldön, és ennek 41%-a, 6 800 hektár Hajdú-Bihar megyében.

Dél-Alföld 25,73%

KözépMagyarország Közép-Dunántúl 6,11% 13,91% Nyugat-Dunántúl 13,01%

Észak-Alföld 24,02%

Dél-Dunántúl Észak- 11,31% Magyarország 5,91%

Az élő állatok és állati termék kibocsátásának megoszlása régiónként, 2013, (ország összesen = 100 %) 7. ábra


Mezőgazdasági területéhez viszonyítva számottevően magasabb aránnyal részesedik az országos élő állatok és állati termékek kibocsátásából Dél-Alföld, valamint KözépDunántúl. Az ország régiói közül a legnagyobb mértékben Észak- és Dél-Alföld megyéiben foglalkoznak állattartással, hazánk állattenyésztésének 50%-a az említett térségekben folyik. Az ország mezőgazdasági kibocsátásához az állattartás szempontjából legkevésbé Közép- és Észak-Magyarország megyéi járulnak hozzá. Mindezek mellett a fontosabb állattenyésztési ágakat tekintve az Alföld és a Dunántúl rendelkezik a legnagyobb állatállománnyal Magyarországon. A szarvasmarha-állomány 46%-a az Alföldön, a Dunántúlon pedig mintegy 36%-a található. A Dunántúlon megközelítőleg ugyanez az arány érvényesül a tyúk -, és a sertés-létszám esetében is, a régió juhállománya azonban az országos létszám 18%-át teszi ki. Ugyanakkor juhokat az Alföldön tartanak a legnagyobb számban (69%). 31

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

Növénytermesztés

Észak-Alföld

Állattenyésztés

Dél-Alföld Közép-Magyarország

Szolgáltatás és másodlagos tevékenység

Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Ország öszesen 0%

50%

100%

A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának megoszlása régiónként, 2013 8. ábra


Mezőgazdaságunkban

jelenleg

régiónként

hozzávetőlegesen

50%

körüli

specializáltságot tapasztalhatunk. Ez azt jelenti, hogy a profilt adó ágazat a felét adja az össztermelésnek az adott régióban. A növénytermesztés és az állattenyésztés arányaiban a Közép-Dunántúl térségében közelít a leginkább egymáshoz, de ezzel még mindig messze áll a vegyes termelésű jelleg elérésétől. Az országos adat is azt mutatja, hogy Magyarországon átlagban növénytermesztéssel foglalkoznak leginkább. Az ábra adatai nagyon jól reprezentálják továbbá azt is, hogy egyetlen régióban sem tűnik el teljes mértékben az állattartás, és ez alátámasztja, amit a területi specializáció bevezetésében írtam. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a specializált tájkörzetekben a legtöbbször nem mutatkozik jövedelemtöbblet a jellemző termékek termelésében, tehát a választásban főleg tradicionális elemek, természeti-biológiai sajátosságok dominálnak, mintsem gazdasági megfontolások. (Bernát et al., 1997f) Arra a kérdésre tehát, hogy végeredményben egy-egy főirány, vagy a vegyes termelés jellemzi-e a mezőgazdaságunkat, azt válaszolhatjuk, hogy a tájkörzetek mindegyikében, sőt országosan is a növénytermesztés a vezető termelési ág, amely kiemelkedik a többi közül és meghatározza a termelés jellegét. Ez a kép is azt bizonyítja, hogy hazánkban igen nagymértékű a specializáció foka.

32

3. A hazai őstermelők gazdálkodásának sajátosságai Az őstermelők tevékenységének sajátosságait elsősorban a mezőgazdaság helyzete, adottságai határozzák meg. Ezek közül első, és legfontosabb a termőföld, mint az agrárgazdaság megújuló természeti erőforrása. Fontos, hogy megóvjuk, ne hagyjuk, hogy az emberi tevékenységek kárt okozzanak a minőségében és tisztaságában, mert ezáltal az ágazat és a termelők jövőjét kockáztatjuk. A mezőgazdaság sajátos iparág abból a szempontból is, hogy a termelési folyamatokat befolyásolni lehet, de uralni nem. Ez azt foglalja magában, hogy a termelés, a hozamok, az állomány alakulásában ki vagyunk szolgáltatva a természetnek, legfőképp az időjárásnak. A termékek előállításának ideje és módja biológiai folyamatok függvénye. Az ágazat szezonális jellegéből adódóan a növénytermesztésben egy adott évi hozam érdekében sok esetben az előző évben jelennek meg a jelentősebb ráfordítások, ennek köszönhetően a termelők is később jutnak árbevételhez. Ezzel szemben az állattenyésztésben kevésbé jelenik meg ilyen erősen az idényszerűség, miután az állattartásban a naponta ismétlődő feladatok vannak túlsúlyban, továbbá az állati termékek (pl. tej, tojás) folyamatos bevételi forrást jelentenek. Ugyancsak a növénytermesztés sajátosságai között említhetjük a vetésforgó alkalmazását. Mivel ugyanazon a talajon általában nem lehet több évtizeden át egyazon növényt gazdaságosan termeszteni, ezért bizonyos időközönként cserélik a növények vetési rendjét. További sajátosságot fedezhetünk fel a termelési ágon belül az ültetvények telepítését illetően. Azon termelőnek, aki szőlőt, esetleg gyümölcsöst telepít, számolnia kell azzal, hogy a telepítést követően több évig kell várnia, amíg a munkája eredményes lesz, és ezt a megfelelő gondozás mellett tudja évtizedekig biztosítani. Szintén speciálisnak tekinthetjük az ágazatban alkalmazható költség-számítást. Esetenként nagy bizonytalanságra kell számítani a termékek önköltségének meghatározásánál, mivelhogy az agrikultúrában jelentős az ikertermék, társtermék, illetve a melléktermék jelenléte. (Illés, 2011) Az ágazat jellegzetessége továbbá abban rejlik, hogy az emberiség fenntartásához szükséges legalapvetőbb javakat állítja elő, és ez nem csak hazánkban van így. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy ország lakosságának létszükségleteit teljes mértékben külföldről szerezzék be.

33

3.1.

A mezőgazdasági őstermelők adózása

Szakmai gyakorlatom helyének megválasztása során törekedtem arra, hogy a dolgozatom tárgyát képező mezőgazdasági őstermelők gazdálkodásába valamilyen formában betekintést nyerjek. Ennek tükrében jelentkeztem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatóság Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Osztályára, ahol számos hasznos információval, illetve ismerettel lettem gazdagabb az őstermelők gazdálkodását illetően. Nagy segítség volt számomra, hogy az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok ellenőrzésére, továbbá a mezőgazdaság és az állami bevételek szempontjából is jelentős a szerepük. „A mezőgazdasági tevékenység az adózás rendszerében különleges helyet foglal el. Egyrészt azért, mert az Áfatörvény különös adózási módok között szabályozza az ún. kompenzációs feláras rendszer jogszabályi környezetét megállapítva, másrészt azért, mert igen nagyszámú szereplő vesz részt – főként a gabonakereskedelemben – ebben a szektorban.” (Adókódex, 2013/4, 17. old) A mezőgazdasági őstermelők által fizetett adó mértékéről szóló adatokat a NAV adótitokként kezeli, annyit viszont lehet tudni, hogy mennyi jövedelme származott az egyes termelőknek mezőgazdasági tevékenységből, azonban a legfrissebb adat 2012-re vonatkozik. millió Ft 18 000 15 254

16 000 14 000 12 000 10 000 8 000

8 767

7 438 6 342

6 201

2009

2010

6 000 4 000 2 000 0 2008

2011

2012

A mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem 2008-2012 9. ábra

Forrás: saját szerkesztés NAV adatok alapján

34

A 2008-ban kirobbanó válság hatására a mezőgazdasági őstermelők jövedelmében is nagymértékű csökkenés volt érezhető. A szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően 2010-ben nagymértékű árvizek pusztítottak a termőföldeken hazánkban. Többek között ez vezetett ahhoz, hogy az ágazat őstermelői ebben az évben érték el a legalacsonyabb jövedelmi szintet. Kiugróan magas jövedelmet értek el a gazdák 2012-ben. Ehhez azonban szükség volt megfelelő termelési körülményekre, illetve az erőforrások optimális összetételére is. Ez a kimagasló jövedelmi szint elérése annak is köszönhető, hogy, hogy az érintett időszakban 2012 volt az az év, amikor a legnagyobb számban voltak jelen az országban mezőgazdasági őstermelők. „A mezőgazdasági tevékenység szabályozására a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt több működési forma definiálása mellett kerül sor. Az egyes működési formákhoz más, és más bevétel, költség, adókedvezmény elszámolási szabályok tartoznak. Az adózási környezet ezáltal jelentősen eltér az egyes működési formákban.” (Szobota, 2008, 61. old.) Jelenleg Magyarországon egy őstermelő többféle lehetőség közül is választhat, milyen formában szeretne adózni jövedelme után. A következő részben a teljesség igénye nélkül bemutatásra kerül néhány adózási mód és azok sajátosságai. Az őstermelői támogatások elszámolása, adózása, valamint a járulékfizetése rendkívül bonyolult, és számos sajátosságot tartalmaz. Ezért a mezőgazdasági személyi jövedelemadózás nem felel meg sem az egyszerűség, sem pedig az átláthatóság alapelvének.31 Fontos megemlítenem, hogy egy adott bevételből többféle módon lehet jövedelmet számítani, tekintve, hogy a termelőknek többféle adózási mód áll rendelkezésükre. Ezért a kimutatott jövedelem nem minden esetben lehet egyenlő a tényleges adóterheléssel. Ez arra enged következtetni, hogy az őstermelők körében gyakrabban fordulhat elő adóelkerülés. Tovább torzíthatja a képet a támogatások elszámolásának időbeni alakulása. Eszerint a költségek fedezetére, illetve fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatásokat akkor kell bevételként feltüntetni, amikor megtörtént annak felhasználása, amelyet számlával tud igazolni a termelő. Ellenben más a helyzet az átalányadózást választó őstermelő esetében, itt ugyanis önálló tevékenységből származó bevételnek minősül a támogatás, amivel szemben az adóévben felhasznált 31

http://www.haszonagrar.hu/haszon-agrar-fotopalyazat/10-hirek/adotanacsadas/612-stermeliadotruekkoek.html; Letöltés: 2014. október 20.

35

támogatás összege költségnek minősül. Ezen kívül az egységes területalapú támogatást minden esetben a folyósítás évében kell figyelembe venni.32 Sajátosságnak tekinthető adózásukban továbbá, hogy a mezőgazdasági őstermelők az egyetlen olyan gazdálkodók hazánkban, akiknek az őstermelői tevékenységükből származó árbevételt nem kell bevallania, és az után adót sem kell fizetnie abban az esetben, ha ez az árbevétel nem haladja meg a támogatások összegével csökkentett 600 ezer forintot, függetlenül attól, hogy milyen adózási módot választott.33 Adózásuk további jellegzetessége abban rejlik, hogy az igazolt költségeken felül a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a korrigált bevételének 40 százalékát igazolás nélkül kistermelői költségátalány címén elszámolhatja költségként. Ebben az esetben azonban a tárgyévi veszteség elhatárolására nincs lehetősége.34 Ezt jelenleg kizárólag a mezőgazdasági kistermelők vehetik igénybe Magyarországon. Ezzel a fejezettel azt próbáltam érzékeltetni, hogy amennyire sajátos a mezőgazdasági őstermelők adózása, olyannyira bonyolult is. Nehéz feladat lenne egyszerűen és áttekinthetően leírni ezt az ágas-bogas struktúrát úgy, hogy az könnyen érthető és felfogható legyen még annak is, aki nem jártas a témában. Mindezekből adódóan egy olyan adórendszer kialakítását érzem szükségesnek az őstermelők számára, ahol a gazdák kevesebb adózási forma közül választhatnak, vagy legalább az egyes formákhoz kapcsolódó feltételeken egyszerűsítenek. Ezzel számukra is átláthatóbbá téve az adórendszert.

3.2.

Felmérés az őstermelőkkel

Tekintve, hogy a mezőgazdasági őstermelők körében nem születtek jelentős mértékben felmérések, illetve értékelések gazdálkodásukat illetően, ezért a következő részben egy olyan elemzés kidolgozását tűztem ki célul, amelynek az említett őstermelők nemcsak főszereplői, hanem „ők maguk írják” le azt. A már említett őstermelőket az egyéb önálló vállalkozók között tartjuk nyilván. Körükben a mezőgazdaságban tevékenykedők aránya megközelíti a 60%-ot. A mezőgazdasági vállalkozások aránya az őstermelők 2008-tól kötelező regisztrációjával nőtt

32

http://www.kettoskonyveles.hu/ostermelo.html; Letöltés: 2014. október 20. Szja tv. 23. § 34 Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2014, NAV információs füzet 33

36

meg ilyen mértékben. 2013-ban mintegy 267 205 mezőgazdasági őstermelőt tartottak nyilván hazánkban. Ezek közül mindössze 100 főnek küldtem kérdőívet az ország minden régiójába, amelynek csupán 30%-ára érkezett válasz. Az érintett őstermelőkre főként az interneten bukkantam rá, viszont egy részét a lakóhelyem környékéről gyűjtöttem össze, mivel a térségünkben sokan foglalkoznak őstermeléssel, sokukat személyesen is ismerem. A kérdőívre érkezett válaszokat összesített formában dolgoztam fel. A térségeket és a gazdálkodási formákat együtt kezelem, viszont ahol jelentős különbség érzékelhető, azokra külön kitérek. A kérdőív 27 kérdésből áll, amelyeket külön mutatok be, az eredményeket pedig a legtöbb helyen ábrázolom. A kérdések sorrendjében az első kérdések a beazonosítást

szolgálják,

a

nemre,

életkorra,

iskolai

végzettségre

és

területi

elhelyezkedésre vonatkozóan. A kérdőívet kitöltők között a férfi őstermelők vannak többségben, a nők csupán 27%ban jelennek meg az érintettek között. Életkorukat tekintve a válaszadók 40%-a a 36-45 év közötti korcsoportot képviseli. További 7-7 fő töltötte ki a kérdőívet a 26-35, illetve a 4555 éves korosztályból, és mindössze egyetlen őstermelő van jelen a legfiatalabb és a legidősebb nemzedékből. Ezen adatokból azt láthatjuk, ma hazánkban őstermeléssel döntő többségében a 36-45 év közöttiek foglalkoznak. Egyéb 7%

Szakmunkásképző Főiskola/gyetem 33% 37% Középiskola/gimnáz ium 23%

A mezőgazdasági őstermelők megoszlása iskolai végzettség szerint 10. ábra

Forrás: saját szerkesztés

Iskolai végzettségüket tekintve a középiskolai végzettséggel rendelkezők a megkérdezettek 56%-át teszik ki. Ezzel szemben 11 termelő, vagyis a válaszolók 43%-a rendelkezik főiskolai, illetve egyetemi végzettséggel, esetleg doktori diplomával, és mintegy 33%-uknak van szakmunkásképző végzettsége. A felsőfokú végzettségűek 37

körében 46%-uk a 46-55 éves korosztályba tartozik, és szintén 36%-uk 36-45 év közötti. A képzettebb termelők körében ez a magas életkor köszönhető annak is, hogy egy felsőfokú képzettség megszerzése hosszú évekbe telik, illetve hogy a munkába állás mellett is megszerezhető. 10-20 évvel ezelőtt azonban az volt a jellemző, hogy a fiatalok hamar beálltak dolgozni a középiskola elvégzése után, akkoriban még kevesebben választották a továbbtanulás lehetőségét. Látható tehát, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők körében is szép számban vannak jelen tanult emberfők, azonban ne felejtsük el, hogy ez csupán egy 30 fős mintából számított arány, de azt bizton állíthatom, hogy innen még van hova fejlődni. A kérdőívre legnagyobb számban az ország északi részéről, illetve az Alföldről érkeztek válaszok. Tekintettel a minta nagyságára, sajnos ez még nem enged arra következtetni, hogy ezekben a térségekben fordulnak elő a legnagyobb számban az őstermelők. Az adatok alapján azt azonban bátran állíthatom, hogy az ország minden területén a növénytermesztés van túlsúlyban, és ez alátámasztja azt a tényt, amit a területi specializáció fejezetben már részletesen kifejtettem. A válaszadók 70%-a, mintegy 21 őstermelő, illetve családi gazdálkodó kizárólag növénytermesztéssel foglalkozik. A megmaradt 9 főből pedig 6-an csak állatot tartanak, 3-an viszont vegyes termelést folytatnak. A felmérésben külön kategóriába tettem az őstermelői, illetve a családi gazdálkodásban folytatott tevékenységeket. Ez alapján a megkérdezett őstermelők csaknem 27%-a működik családi gazdaságként. Ezt azért tartottam fontosnak, mert jelentős különbségek mutatkozhatnak az egyes formák között tekintettel az árbevételre, az adózásukra, valamint a művelt földterület nagyságára, amit a következő részekben részletezek majd.

38

kevesebb, mint 3 éve 10% több, mint 10 éve 27%

3-6 éve 23%

7-10 éve 40%

Az őstermelői tevékenység végzése időtartam szerint 11. ábra


Arra a kérdésre, hogy mióta végzik a mezőgazdasági tevékenységet, eltérő válaszok születtek. Többségük, pontosan 40%-uk 7-10 éve, 27% pedig több, mint 10 éve tevékenykedik az ágazatban. Ezzel ellentétben ebből a 20 őstermelőből mindössze 6 fő nyilatkozta azt, hogy meg is tud élni belőle. Felmerül tehát a kérdés, hogy akkor miért végzi ilyen hosszú ideje az adott tevékenységet. További személyes megkérdezésekre, illetve tapasztalatokra alapozva állíthatom, hogy egyrészt azért, mert legtöbbjüknek nincs más lehetőségük a lakóhelyük fekvéséből adódóan, sokan a hagyományt, valamint a több éves múlttal rendelkező családi gazdaságot viszik tovább. Ebből kifolyólag a következő kérdés azzal foglalkozik, hogy kiderítse, az érintett őstermelők miből tartják el magukat. Nyugdíjas 7%

Egyéb 7% Jövedelem csak mezőgazdasági tevékenységből 30%

Főállásban dolgozó 56%

A mezőgazdasági tevékenységen felül egyéb rendszeres jövedelemforrások 12. ábra


Az említett 9 főnek, akik számára megfelelő megélhetést jelent az őstermelés, nem származik semmilyen egyéb forrásból jövedelme kizárólag őstermelői tevékenységből. A fennmaradó 21 főből 17-nek van főállása egyéb területen, ketten már nyugdíj mellett 39

dolgoznak a szektorban, szintén ketten pedig gyermeknevelés mellett (GYED) foglalkoznak termeléssel. Látható tehát, hogy az őstermelők közül sokan két állásban dolgoznak, egyrészt a munkahelyükön, másrészt pedig otthon, mindezt azért, hogy ideális megélhetési szintet érjenek el

Bankhitel/kölcsön 20%

Egyéb 3%

Nem volt még szüksége rá 23%

Pályázat támogatásra 13%

Család/rokonok 41%

Barátok/ismerősök 0%

Az őstermelők anyagi segítségeinek forrásai 13. ábra


A kérdőívet kitöltő őstermelőkre jellemző, hogy a gazdálkodásuk során fellépő anyagi nehézségek esetén elsősorban családtól, vagy rokonoktól kérnek segítséget. Ez helyénvaló, hiszen az ember általában a családjában bízik meg leginkább. Jellemzően barátokhoz, ismerősökhöz a megkérdezettek közül senki nem fordul elsőként anyagi segítségért. A részben vagy teljes mértékben vissza nem térítendő támogatásokra való pályázatok sikerességében is kevesen bíznak. Anyagi nehézség esetén csak 13%-uk kérne segítséget pályázati támogatás formájában, a későbbiekben kifejtem ennek pontos okát. Ezzel szemben a válaszadók 20%-a biztosabbnak érzi a pénzintézetektől igényelhető hitelt, vagy kölcsönt, és mindössze 1 fő vállalna másod-, vagy harmad állást a szűkösebb időkre. Az utolsó forrás lehetőség véleményem szerint az, amelyik a legjobban megterheli egy termelő életét, ennek is köszönhető, hogy nem olyan népszerű.

40

Csak önellátásra termel 0%

8 millió Ft felett 20%

Nem éri el az adófizetési határt 43%

3 millió-8 millió Ft 17%

600 ezer-3 millió Ft 20%

A mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel megoszlása nagyság szerint 14. ábra


Azok az őstermelők, akik azt nyilatkozták a kitöltés során, hogy megélhetésükhöz nem elegendő az őstermelői tevékenységből származó jövedelem, rendszerint nem érik el a rájuk irányadó adófizetési határt sem (600 ezer forint). A kizárólag önellátásra termelés mára eltűnőben van hazánkban. Erre enged következtetni az is, hogy a kérdőívet kitöltők között sem szerepelt egyetlen olyan őstermelő, aki kizárólag ebből a célból termelt volna. A válaszadók között a 8 millió forint feletti árbevételt leginkább (6-ból 5 fő) a növénytermesztéssel foglalkozó, azon belül is a családi gazdaságban termelők tudtak elérni. Ez annak az eredménye, hogy a családi gazdaságok rendszerint jóval nagyobb földterületen gazdálkodnak, mint az átlagos őstermelők. A 3 és 8 millió forint közötti árbevétel elérése is jellemzően a vegyes termeléssel foglalkozó gazdáknak sikerült. Ebből adódik, hogy a gazdálkodás eredménye szoros összefüggésben áll a tevékenység termelési ágával, eszerint a növénytermesztés valóban jövedelmezőbb, mint az állattartás, ami elsősorban a magyar termőföldek minőségének, területének és fekvésének köszönhető.

41

Egyéb adózási mód 0%

Nem éri el az adófizetési határt 43%

Tételes költségelszámolás 40%

10%-os költséghányad 10%

Átalányadózás 7%

Az őstermelők adózása az egyes formák szerint 15. ábra


A jelenleg Magyarországon hatályos őstermelői adókedvezménynek köszönhetően a kérdőívet kitöltők 43%-ának nem kell bevallania árbevételét, mivel az nem haladja meg a 600 ezer forintot sem, ezáltal nekik adót sem kell fizetniük. Jellemzően a 8 millió forint felett termelők a tételes költségelszámolás szerinti adózást tartják célszerűnek, mivel így minden évben pontosan, tételesen meghatározzák a bevételüket csökkentő költségeket, és csak a fennmaradó jövedelem után adóznak. Véleményem szerint ez a legtisztább módja a fizetendő adó meghatározásának, ugyanakkor a legbonyolultabb is. A mezőgazdasági őstermelők fizethetik adójukat 10%-os költséghányad választásával is, ahogy a megkérdezettek 10%-a teszi, ebben az esetben a bevételük 90%-a lesz a jövedelem. Annak ellenére, hogy az őstermelők választhatnak a legtöbb adózási mód közül, mégis a döntő többségük nem ért egyet a hazai adórendszer működésével. Ennek az lehet az oka, hogy sokan úgy érzik, az adózási szabályok miatt nem jutnak megfelelő jövedelemhez, továbbá merőben igazságtalannak érzik, hogy olyanok miatt is kell több adót fizetniük időről-időre, akik egyáltalán nem is akarnak beilleszkedni a munkaerőpiacra. Ezt azonban bizonyára nem csak ők érzik így.

42

Nincs saját földtulajdona 7%

Saját és bérelt földterülete van 23% Bérelt földterülete van 7%

Van saját földtulajdona 63%

Az őstermelők saját és bérelt földterületei birtoknagyság szerint 16. ábra


Az érintett válaszadók döntő többségének (63%) van a tulajdonában valamilyen minőségű, illetve nagyságú földterület. Mindössze 7%-uknak egyáltalán nincs saját vagy bérelt termőföldje, ők jellemzően állattartással foglalkoznak, ami nem feltétlenül igényel termőtalajt. Azon gazdálkodók száma is meglehetősen alacsony, akik kizárólag bérelt termőfölddel rendelkeznek. Ez elsősorban azért van így, mert a bérlet nagy bizonytalanságot és további plusz költségeket jelent a termelők számára. A megkérdezettek 23%-a bérelt földterülettel egészíti ki saját tulajdonát, ami jellemzően a családi gazdaságok esetében fordul elő. Az őstermelők döntő hányada 5 hektár alatti földterületen gazdálkodik, ami a létszükséglet kielégítése, sőt a jövedelemtermelő képesség szempontjából sem ideális egy család biztonságos megélhetéséhez, legfeljebb csak akkor, ha ez más jövedelemforrással is kiegészül, ahogy ez a megkérdezettek 70%-ánál volt megfigyelhető. A több mint 100 hektáron való termelés legfőképpen a családi gazdaságokat jellemzi, azonban ők is maximum 300 hektár saját, illetve bérelt földterületen gazdálkodhatnak. Mezőgazdasági szolgáltatást végez 3%

Önellátásra termel 0% Felesleget értékesíti 40%

Értékesítésre termel 57%

Az őstermelők megoszlása a gazdálkodás célja szerint 17. ábra


43

Az felmérésben résztvevő őstermelők gazdálkodási céljaikat tekintve a saját fogyasztásukon felüli termékeket értékesítik (40%), kizárólag értékesítésre termelnek (57%), illetve mezőgazdasági szolgáltatást végeznek (3%). A kérdőív eredményei azt mutatják, hogy az őstermelők körében a kizárólag önellátási céllal való termelés eltűnni látszik. Ugyan a mezőgazdasági termelés a család életében betöltött önellátó funkciója szerint nem jelentéktelen, de messze nem meghatározó.

Mezőgazdasági kutatóintézet Alapítványok Non profit szervezetek Beszállít nagykereskedőnek Állami, egyéb cégek Beszállít kiskereskedőnek Helyi lakosság 0

5

10

15

20

25

30

Az őstermelők értékesítésének célcsoportjai 18. ábra


Az őstermelők értékesítésének célcsoportját legnagyobb mértékben a helyi lakosság, magánszemélyek alkotják. Ez annak köszönhető, hogy a gazdák elsősorban otthonról, illetve termelői piacokon tudják termékeiket értékesíteni. Kevesebben élnek azzal a lehetőséggel,

hogy

interneten

áruljanak,

valamint

hogy

termelői

fesztiválokon

népszerűsítsék a gazdaságukban megtermelt javakat. Jellemző ezen felül, hogy a termékeket kiskereskedőknek szállítják be. Az eddigieknél kisebb mértékben ugyan, de jelen van az állami, és egyéb cégeknek, a nagykereskedőknek, illetve a non profit szervezeteknek való termelés is. Meglehetősen alacsony annak az aránya (a válaszadók között 0), hogy adott őstermelők kutatás-fejlesztés céljából állítsák elő termékeiket. Maga a mezőgazdaság ilyen irányú fejlődése is kezdetleges még hazánkban. A megkérdezett termelők körében szintén nem jelenik meg az alapítványoknak való beszállítás, mivel az említett szervezetek legtöbbje tőkehiányban szenved, továbbá az őstermelők jelenlegi helyzete nem nagyon engedi, hogy gyakorta adakozzanak. A hazai viszonylatok mellett a termelők nemzetközi összehasonlításban is hátrányosnak ítélik meg helyzetüket. A válaszolók 77%-a szükségesnek érezte az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat, mégis 47%-uk érzi úgy, hogy ezáltal romlott a helyzetük. 44

Amíg az Unióba való belépésünk számos lehetőséget nyitott meg hazánk termelői számára, például vissza nem térítendő támogatások formájában, addig jelentős korlátozásoknak is meg kell felelniük, többek között az EU által felállított, és minden tagországban irányadó kvótáknak, és ezen korlátozó tényezőket egyértelműen intenzívebben élik meg az ágazat szereplői. A következő kérdéskörben az őstermelőknek értékelniük kellett az egyes tényezőket a szerint, hogy azok tapasztalataik szerint mennyiben járulnak hozzá gazdálkodásuk előrehaladásához, illetve milyen mértékben hátráltatják őket. Ennek tükrében a rangsor a következőképpen alakult. Az őstermelők gazdálkodását segítő tényezők rangsora: 1. Egységes területalapú támogatás 2. Termőföld minősége 3. Adókedvezmény 4. Hazai és EU-s pályázatok 5. Infrastruktúra 6. Rendelkezésre álló munkaerő 7. Értékesítési lehetőségek 8. A lakosság gondolkodásmódja 9. Marketing tevékenységek 10. Beruházók, befektetők jelenléte Megfigyelve a rangsor alakulását, kijelenthetem, hogy az őstermelők körében magasan a legnépszerűbb az egységes területalapú támogatás. Ez annak az eredménye, hogy ezen támogatás megszerzésének mindössze annyi a feltétele, hogy a termelő rendelkezzen termőfölddel, vagy bérelje azt, ilyen jellegű támogatást, ugyanis csak az kaphat, aki ténylegesen a földet műveli. Mint már azt dolgozatomban oly sokszor említettem, Magyarország termőföldjei rendkívül jó minőségűek, és megfelelő tisztaságúak. Ezzel a termelők döntő többsége is egyetért, tekintve, hogy ez jelenti számukra a második legnagyobb segítséget gazdálkodásukban.

45

Bár túlnyomó többségben nem értenek egyet a hazai adórendszerrel, és az EU-s csatlakozásunkat is negatív hatásként élik meg, a két tényező közül mégis inkább az adórendszert helyeznék előtérbe. Ez abból adódhat, hogy míg egy pályázat elnyeréséhez sokféle feltételnek meg kell felelni, ráadásul bonyolultsága miatt kitöltése is szaktudást és jártasságot igényel, addig az adókedvezmény igénybevételét csupán az árbevétel, illetve az adózás módja befolyásolja. A fent említett tényezőktől kisebb mértékben járul hozzá a gazdaságok termelékenységéhez az infrastruktúra, a rendelkezésre álló munkaerő, valamint az értékesítési lehetőségek. A lakosság gondolkodásmódját illetően igencsak csalódottak a termelők, mivel értékesítésük legnagyobb célcsoportja a helyi családok, magánszemélyek, akik mindinkább a jóval olcsóbb külföldről importált élelmiszereket vásárolják meg a boltokban. Ez az állapot már régóta fennáll hazánkban, és valószínűleg így is fog maradni, mert a termeléshez szükséges erőforrások árai folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, így nem tudnak az ágazat szereplői kevesebbért termelni, viszont a lakosság jövedelme is jelentősen alacsony. A marketing tevékenység azért is szerepel az utolsó előtti helyen, mert e segítség igénybevétele további költséget jelent a gazdálkodók számára, és egy segítség akkor a legkedvezőbb, ha térítés nélküli. A rangsor szerint a beruházók jelenléte egyáltalán nem segíti az ágazat gazdálkodóit. Ez köszönhető annak, hogy az iparág idényszerűségéből adódóan sokkal nagyobb a bizonytalanság a befektetés megtérülését illetően, ezért a potenciális beruházók szó szerint nem mernek pénzt invesztálni a mezőgazdaságba. A gazdálkodást hátráltató tényezők rangsora: 1. Tőkehiány 2. Verseny az olcsó import árukkal 3. Időjárás 4. Magas termőföldárak 5. Adórendszer 6. Bürokrácia 7. Alulképzettség

46

Eszerint a legnagyobb mértékben a tőke hiánya viseli meg az őstermelők gazdaságait. Emellett óriási gondot jelent számukra, hogy nem tudják felvenni a versenyt az olcsó import áruk dömpingjével. Emiatt alacsonyak a felvásárlási árak, a ráfordítási árak azonban növekednek, ezért gyakran kénytelenek az önköltségi ár alatt értékesíteni termékeiket. Ez azonban hosszabb távon a termelők tönkremeneteléhez vezet, nem éri meg itthon termelni, illetve eladni, és lassan lekerülnek a magyar termékek a boltok polcairól. A legnagyobb mértékben meghatározó tényező az ágazatban az időjárás. Miután ezt nem lehet befolyásolni, és meglehetősen kiszámíthatatlan, rendkívül hátráltató tényezőként van jelen az őstermelői gazdaságokban. A termőföldekért is egyre többet kell fizetni hazánkban. Tekintve, hogy ez alapvető erőforrása a mezőgazdaságnak, a termékek árában is növekedés figyelhető meg, amit azonban nem minden gazdálkodó engedhet meg magának, mivel akkor potenciális vevőktől eshet el, amiből jelenleg minden egyes fő „kincset” ér a termelőknek. Az előző részekben kifejtettem már, hogy az adórendszernek főképp negatív hatásait emeli ki a termelők többsége. Ez a besorolás is alátámasztja, hogy sokkal inkább hátráltató tényezőnek titulálják. A másik ilyen állami szintű tényező a bürokrácia, amely köznapi jelentésben már önmagában negatív jelenség. Bonyolultságából és az eljárások lassúságából adódóan hátráltatja a gazdálkodások gördülékeny ügymenetét. A legkevésbé hátráltatja a gazdaságokat az alulképzettség. Egyrészt, mivel ma már egyre több a szakképzett szereplő az ágazatban, másrészt pedig azért, mert régen sem rendelkeztek különösebb szaktudással a gazdák. Az alapvető termelési folyamatok ma is ugyanúgy zajlanak, mint 10-20, vagy akár 100 évvel ezelőtt, csupán a rendelkezésre álló eszközök fejlődtek, bővültek, és a kutatásoknak, fejlesztéseknek köszönhetően hatékonyabbá vált a termelés. Ehhez kell az említett résztvevőknek további ismeretekre, tapasztalatokra szert tenni. A kérdőív befejező része az igénybe vehető támogatások témakörében íródott. Eszerint arra voltam kíváncsi, hogy a már sokat emlegetett pályázatok mennyire népszerűek az őstermelők körében, továbbá néhány segítség, illetve támogatási forma közül melyeket ismerik, valamint hogy a lehetőségekről honnan tájékozódnak. A kérdőívet kitöltő 30 őstermelőből 22 még soha nem pályázott, a fennmaradó 8 főből 4-en már sikerrel pályáztak, 4-en azonban pályáztak ugyan, de nem nyertek. Azok, akik 47

még nem pályáztak gazdálkodásuk során a következő indokokkal magyarázták döntésüket: 30%-uk úgy véli, hogy a szigorú feltételek miatt nem lenne pozitív az eredmény. 27%-uk nyilatkozta azt, hogy számára ez túl bonyolult, egyedül nem lenne képes kitölteni. Mindössze 4-en írták azt, hogy nem volt még szüksége rá, és pusztán egy olyan őstermelő volt, aki azért nem pályázott még, mert nem találta meg a számára megfelelőt. A pályázatok alapjában véve ideális forrásai a gazdaságoknak, a pályázók körét viszont bővíteni kellene. Mégpedig azáltal, hogy egyszerűsítik annak kitöltését, megértését, továbbá folyamatosan növelnek az ágazat képzettségi színvonalán. A kérdőív következő részében a teljesség igénye nélkül felsoroltam néhány támogatási formát, igénybe vehető segítséget, kedvezményt, melyek közül sorrendben az alábbiakat ismerik a legtöbben: 

Őstermelői adókedvezmény



Egységes területalapú támogatás



Családi adóalap-kedvezmény



Egyszerűsített bevallási nyilatkozat



Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal különféle támogatásai



Fiatal Gazda Pályázat



Új Magyarország Vidékfejlesztési Program



Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

A leginkább ismert igénybe vehető támogatások, kedvezmények főként hazai segítségek és jellemzően régebb óta léteznek. Az új lehetőségek – mint minden más területen is – a kezdeti szakaszban bemutatásra szorulnak, emellett terjesztésük, reklámozásuk is fontos lenne, hogy lehetőleg minden érintetthez eljusson. Ezzel kapcsolatos a kérdőívem utolsó kérdése, miszerint honnan tájékozódnak az őstermelők a különféle lehetőségekről. Bár az agrárkamarának lenne fő feladata, hogy megfelelően tájékoztassa az ágazat szereplőit, mégis a legtöbb őstermelő könyvelőtől, valamint egyéb szakembertől kap felvilágosítást, emellett egyre inkább jellemző, hogy internetről és a médiából tájékozódnak.

48

3.2.1. Javaslatok az ágazat őstermelőitől Ebben a részben bemutatom azokat a javaslatokat, melyeket a kérdőívet kitöltő őstermelők írtak. Ezek az ötletek nagyjából tükrözik azon válaszokat, amelyeket az egyes kérdésekre adtak kissé kiegészítve azokat. A legnagyobb egyetértés a javaslatok terén is abban volt, hogy a külföldi áruk számát csökkenteni kellene Magyarországon. Sokan úgy vélik, az lenne számukra a megoldás, ha a

nagyobb

bevásárlóközpontok,

szupermarketek,

hipermarketek

kivonulnának

Magyarországról. A nagyobb áruházak kivonulása azonban minden bizonnyal nagy ellenállásba ütközne, ezért egy másik véleményező azt írta, szerinte az lenne nekik nagy segítség, ha ezek a nagy áruházak elsősorban hazai termékeket vásárolnának fel, és nem a külföldről behozott, bizonytalan eredetű termékeket részesítenék előnyben, ezáltal az alacsony felvásárlási árak problémája is megoldódna. A kitöltők között egy őstermelő válaszában több oldalról is megközelítette a termelők problémáját. Eszerint a következőket írta, idézem: „A falugazdászoknak kellene tisztában lenni a jogszabályokkal és pályázati lehetőségekkel, hogy megfelelően és időben tájékoztassák az érintetteket. A kötelező kamarai tagdíj szedése óta a Kamarának lenne feladata, hogy sokkal jobban segítse a termelőket. Az ’álőstermelőket’ ki kellene szűrni, a sok kötelező papírmunkát pedig csökkenteni. Ne csak mindig a nagy gazdák kapjanak támogatásokat, a kicsikre is gondoljanak. A termelői piacokon nem kellene helypénzt szedni, és a helyben lévő termelőknek biztosítani elsősorban helyet.” Tulajdonképpen ez a hozzászólás tartalmazta a legalapvetőbb problémákat, melyekkel a termelőknek nap, mint nap szembe kell nézniük.

49

4. A jövő programja A jövőre vonatkozó tervek a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéből, adottságaiból adódóan születtek meg. Azokat a területeket vettem elsőként figyelembe, amelyek a leginkább és a legrövidebb időn belül átalakításra szorulnak.

4.1.

Következtetések

Elsősorban az őstermelők körében elvégzett empirikus vizsgálat eredményeiből arra a következtetésre jutottam, hogy jelenleg Magyarországon rendkívül nehéz pusztán mezőgazdasági őstermelésből megélni. Ezt kompenzálva az őstermelők leginkább egyéb jövedelemforrás után néznek, így az őstermelői tevékenység mindinkább háttérbe szorul. Úgy érzem, őstermelőink ma már nincsenek kellőképpen megbecsülve, így nincs meg bennük a megfelelő motiváció, ezáltal a termelés és a vállalkozási kedv is jelentősen visszaesett. Egyértelművé vált számomra a korábban meghozott kormányzati intézkedésekből, a megkérdezett őstermelők válaszaiból, hogy egy ország nemzetgazdasági ágazatának, vagy akár a teljes nemzetgazdaságának megóvásához, illetve fellendüléséhez kevesebb politikára, bürokráciára és annál nagyobb kompromisszum készségre van szükség a pártoktól. Mindez azért fontos, hogy elsődleges cél az összefogás, együttműködés, és ezáltal a kedvezőtlen helyzetben lévők megsegítése legyen, nem pedig az eladósodott, rossz gazdasági helyzetben lévők tanácstalanságából, kétségbeesett kiútkereséséből való haszonszerzés. Mint már említettem, nagy összefogásra van szükség. Azonban az ország vezetői nem állnak ki kellő mértékben a hazájuk termelőiért, folyamatosan fejet hajtanak, és engednek a nemzetközi nyomásoknak. Hiányzik hazánkból a tiszta közélet, ami megoldhatatlan feladatnak tűnik akkor, amikor szinte minden nap valamilyen csalásról vagy korrupcióról hallunk. Úgy vélem, a vidékfejlesztési alapokból finanszírozott támogatási programok prioritásai nem átgondoltak kellő mértékben. Fokozottan kellene ellenőrizni, hogy a felvett támogatásokat mire használják fel, továbbá olyan területekre fókuszálni ezen támogatásokat, amelyek kissé elmaradottak és kevésbé produktívak. Arra sem született még hatékony megoldás, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokat, és ezzel az ’álőstermelőket’ kiszűrjék. 50

4.2.

Javaslatok

Mezőgazdaságunk erősen liberalizált lett. Ez azt jelenti, hogy a boltok polcain jellemzően külföldi árukkal találkozhatunk, míg a magyar termékek elenyésző számban vannak jelen. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy a magyarok tudatában erősen él az a felfogás, hogy minden, ami külföldi, jó, és minden, ami magyar silány, pedig ez a mezőgazdasági termékekre egyáltalán nem igaz. Ezt a gondolkodásmódot kellene sürgősen megváltoztatni. Szükséges lenne továbbá, hogy a magyarokban kialakuljon egy egészséges öntudat, ami a magyar termékeket illeti. Álláspontom szerint szükség lenne az agrártermelés sajátosságait figyelembe vevő munkaügyi szabályozásra, melynek keretében nagyobb összhang valósulna meg a munkaügyi központok, illetve a mezőgazdasági ágazat egyes szereplői között. Erre azért van szükség, mert mint tudjuk, a mezőgazdaság egy erősen szezonális ágazat, ahol nyáron több humán erőforrásra van szükség, télen kevesebbre. Ezt a szezonális jelleget úgy lehetne kiküszöbölni - humán erőforrás szempontjából -, ha a munkaügyi központok segítségükre lennének a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságoknak, és biztosítanának számukra munkavállalókat, amikor arra szükség van, amikor pedig nincs szükség plusz munkaerőre, arra az időre tanfolyamok indítása lehetne az optimális megoldás. Ezáltal a munkaerőpiac helyzete, valamint az ágazat képzettségi színvonala is javulásnak indulna. Kevesebb mozgásteret adni az ágazatot jelenleg egyre inkább meghatározó szerveknek, szervezeteknek, és hagyni, hogy a mezőgazdaság szakemberei döntsenek az ágazat és a termelők jövőjéről. További változtatásokat igényel az agrártermékek szerkezete a minőség javításának, a költségek csökkentésének, valamint a hatékonyság növelésének előtérbe helyezésével. Fontos az ésszerű termelési szerkezet kialakítása, tehát abból termeljünk többet, amiből hiány van, és kevesebbet abból, amit túltermelés jellemez. Támogatások elkülönítése lenne a célszerű olyan gazdaságok számára, ahol a természet és az emberi környezet megóvása, Földünk eltartó képessége áll a középpontban. Ennek fényében növelni kellene a büntetések mértékét, mintegy elrettentő példaként, az így befolyt összeggel pedig egy újabb mezőgazdasági termelőt támogatni.

51

Szükségét érzem annak, hogy helyreállítsuk a bizalmat a gazdálkodókban az uniós-, és hazai pályázatok irányába, egyszerűbbé, közérthetőbbé tenni azokat, segítséget nyújtani annak kitöltésében. A bürokrácia csökkentése szintén lényeges segítséget jelentene az ágazat termelőinek. Bizonyos mértékben levenni az adminisztrációs terheket a gazdák válláról, és olyanok kezébe adni, akik ehhez jobban értenek, javítana a gazdaságok helyzetén. Az őstermelőknek elsősorban az Agrárkamarától, a falugazdászoktól, a könyvelőktől kellene segítséget, illetve tájékoztatást kérni, nem pedig a világhálót és a médiát előnyben részesíteni, mert azok nem tárgyalják kellő részletességgel és pontossággal az adott lehetőségeket. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az említett források naprakészek és felkészültek legyenek az aktualitásokat illetően, továbbá intenzívebben vegyenek részt a tájékoztatásban.

52

Összefoglalás A magyar mezőgazdaság a rendszerváltás következtében jelentős átalakuláson ment keresztül. Nagymértékben átrendeződtek a földtulajdonviszonyok, illetve a gazdaságok szerkezete. Az 1990-es évek elején kezdődött rendszerváltás célja egyrészt a kárpótlással, másrészt

a

termelőszövetkezetek

átalakításával,

illetve

az

állami

gazdaságok

privatizációjával a tulajdonviszonyok radikális megváltoztatása, a magántulajdon előtérbe helyezése volt. Miután a parasztokat erőszakosan kényszerítették TSZ-ekbe, majd a rendszerváltást követően főként törpebirtokon folytatták gazdálkodásukat, amiből nem tudtak megélni, ezáltal nem volt megfelelő motiváció, így a termelés és a vállalkozási kedv is jelentősen visszaesett. Az Európai Uniós csatlakozás a magyar gazdálkodók számára új lehetőségeket és kötelezettségeket is hozott. A belépéssel a magyar mezőgazdaság fejlődését elsősorban az európai

tőke,

munkaerő,

áru

és

információ

szabad

áramlásához

való

alkalmazkodóképessége határozza meg. A csatlakozással az EU a magyar agrárium számára egyértelműen nagy jelentőséggel bír. Az elmúlt 10 év tapasztalata azt mutatta, hogy sokkal inkább az ágazat importjában növekszik az Unió jelentősége, semmint az exportjában. 2014-től 2020-ig újabb támogatási időszak kezdődik új támogatási lehetőségekkel, és talán újabb korlátozásokkal. Az ágazat feladata, hogy az élelmiszeripart nyersanyaggal, a lakosságot friss élelmiszerrel lássa el. Országunk a mezőgazdasági termeléshez alapjában véve egyedülálló adottságokkal rendelkezik. Magyarország Földrajzi szempontból is a mezőgazdaságnak kedvező helyen helyezkedik el, és hazánk Európa egyike a legtermékenyebb földekkel rendelkező országoknak. Hazánk legnagyobb természeti kincse vitathatatlanul a termőföld, amely jelenleg az ország teljes területének közel 80%-át teszi ki. Az ország domborzati viszonyai is kiemelkedő szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés alakulásában. Magyarország túlnyomó részét az Alföldek adják, ami nagymértékben kedvez a növénytermesztésünknek. Az ágazat termelési eredménye jelentősen függ az időjárás alakulásától, mely hatást gyakorol többek között a munkavégzésre, a termésátlagra, a termékek minőségére. Meghatározza az ágazat jövőjét az infrastruktúra bővülése, illetve a modernizáció előtérbe kerülése, mivel hazánknak időről-időre növekvő energiaigénnyel kell szembe néznie.

53

Tekintve, hogy a fosszilis energiahordozók száma véges, erre a megnövekedett energiaszükséglet kielégítésére alternatív megoldásokat kell találnia mezőgazdaságunknak. A magyar mezőgazdaság nagy fejlődésen esett át az elmúlt években a modern technológiának, fejlesztéseknek köszönhetően, ugyanis számos új mezőgazdasági gép került piacra, ami fellendíti ezt az ágazatot. A termelési szerkezetet a rendszerváltásig a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti egyensúly jellemezte, amely azóta az állatállomány nagyarányú csökkenése következtében felbomlott. A termelői ár- és ráfordítási ár alakulását, egymáshoz mért viszonyát legjobban azok hányadosaként számolt agrárolló segítségével tudjuk érzékeltetni Az agrárolló az utóbbi 6 év során kevésbé nyílt szét, ami azt jelenti, hogy az ipari és mezőgazdasági

cserearányok

a

mezőgazdaság

szempontjából

kevésbé

alakultak

kedvezőtlenül. Az agrárgazdaság jelentős szerepet tölt be az ország nemzetgazdaságának előrehaladásában, és ez köszönhető annak, hogy a táplálékunk alapjait termeli, ami létszükséglet. Évről-évre egyre nagyobb mértékben járul hozzá az ország GDP-jéhez, emellett a foglalkoztatásban betöltött szerepe is folyamatosan növekszik. A mezőgazdaság részaránya a fogyasztásban azt mutatja, hogy magyar állampolgárként változatlanul továbbra is minden negyedik forintunkat mezőgazdasági, élelmiszeripari cikkekre költjük el, ami arányait tekintve ideális. A mezőgazdaság részesedése a külkereskedelemből is folyamatosan bővül, eszerint egyelőre jellemzően többet tud exportálni az ágazat, mint amennyit importál. A régió fekvése nagyrészt meghatározza, hogy az adott területen mivel foglalkozzanak a termelők. Területi specializáció figyelhető meg az egyéni gazdaságok számában, a termőföldárak alakulásában, valamint a termelés szerkezetében is. A már említett mezőgazdasági őstermelőket a gazdasági szervezeteken belül az önálló vállalkozások, azon belül is az egyéb önálló vállalkozók között tartjuk nyilván. Őstermelői tevékenység a következő formákban végezhető:  őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemélyként,  közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező családtagként,  regisztrált mezőgazdasági termelőként,  családi gazdálkodóként, 54

 családi gazdaságban a családi gazdálkodó nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjaként,  egyéni vállalkozóként. Az őstermelők tevékenységének sajátosságait elsősorban a mezőgazdaság helyzete, adottságai határozzák meg. A mezőgazdaság sajátos iparág abból a szempontból is, hogy a termelési folyamatokat befolyásolni lehet, de uralni nem. Az ágazat szezonális jellegéből adódóan a termékek előállításának ideje és módja biológiai folyamatok függvénye. Ugyancsak a termelők gazdálkodásának sajátosságai között említhetjük a vetésforgó alkalmazását a növénytermesztésben. További sajátossága abban rejlik, hogy az emberiség fenntartásához szükséges legalapvetőbb javakat állítja elő, illetve hogy az árbevétel megtérülése az egyes évek között jellemzően eltérően alakul. A termelőknek számolniuk kell azzal, hogy az önköltség megállapításánál nagy a bizonytalanság, tekintve, hogy jelentős az ikertermékek, a társtermékek és a melléktermékek jelenléte. Külön kezelendő az ágazat szereplőinek adózásából adódó sajátosságok. A mezőgazdasági tevékenység az adózás rendszerében különleges helyet foglal el. Jelenleg Magyarországon egy őstermelő többféle adózási mód közül választhat. Kizárólag ők vehetik igénybe azt a kedvezményt, miszerint 600 ezer forintot meg nem haladó árbevételük után nem kell jövedelmet számolniuk, és azt nem kell bevallaniuk. Szintén csak a mezőgazdasági kistermelők körében alkalmazható a 40%-os költségátalány megállapítása. Az őstermelőkkel végzett felmérésből többnyire az derült ki, hogy többségük nem ért egyet a magyar rendszer működésével. Nem tartják méltányosnak az adóterhek viselését, és tovább hátráltatja őket a gazdálkodásukban a nagyfokú bürokrácia jelenléte is. Legtöbben úgy érzik, nincsenek megfelelően tájékoztatva, ezért számos potenciális segítségtől esnek el. A legnagyobb egyetértés abban volt, hogy mindinkább elnyomják gazdaságukat az olcsó import áruk sokasága.

55

Summary The Hungarian agriculture has changed a lot due to the changing of the political regime; the ownership of the lands and the structure of the farmlands have transformed. The goal of the political and economical transformation at the beginning of the 1990s was to promote the private ownership by the compensation system, forming collective farms, and privatisation. As the peasants were forced to join the collective farms, and since after the political change they could only husband on small areas, they were not motivated, so the cultivation decreased. The accession to the EU has brought new opportunities and new commitments to the Hungarian farmers, so it was significant for the Hungarian agriculture. The development of the sector is mainly determined by its adaptability to the free movement of the European capital, labour, goods and information. Based on the last decade’s experiences, it is seen that the EU’s significance is much more prominent in the import than in the export sector. Between 2014 and 2020 a new assistance period comes into effect, bringing new opportunities and maybe new restrictions. The role of the agricultural sector is to supply the food industry with raw material and the people with fresh food products. Hungary has unique conditions regarding the cultivation. Geographically the country has really advantageous features, and it is among the countries with the most fertile lands. Hungary’s greatest natural resource is definitely the soil, which counts for 80% of the area of the whole country. There are mostly lowlands, which is advantageous for cultivation. The sector’s productivity highly depends on the weather, which influences the yield and the quality. The future of the sector is determined by the developing infrastructure and modernisation, since the country has to face with growing demand for energy from time to time. As the fossil fuel sources are limited, the agriculture needs to find alternative solutions to fulfil the growing need for energy. Over the last years the Hungarian agriculture has undergone a great development due to the modern technology and innovates; a lot of new farm machinery was introduced to the market, which boosts the sector to a great extent.

56

Until the political transformation the agricultural cultivation and the animal husbandry was balanced; since then, this balance has been disintegrated due to the decrease in live stock. To show the relation between the farm price (output) and the expenditure (input) we use the quotient of those two, the so called “price scissors.” The price scissor differences were not very big over the last 6 years, the scissors were not so open, which means that from the agricultural point of view the agricultural and industrial swap ratios were not unfavourable. The agricultural sector plays an important role in Hungary’s economy, since it produces the basics of our food, which is vital. It increasingly contributes to the GDP and also increases its role in employment. A Hungarian citizen still spends each 4th forint on agricultural or food product, which is ideal. Agricultural also has increasing share in foreign trade, so at present the sector exports more than it imports. The location of the region determines the product in a given area. These regional characteristics can be observed in the number of private farms, the price of the farmlands and in the structure of production. The licensed traditional small-scale producers or primary producers are registered among the private enterprisers. This activity can be performed in the following forms: - as a licensed individual - as a family member of a licensed individual - as a registered agricultural producer - as a producer in a family owned land - as a family member of the producer in a family owned land and not as an employee - as a private entrepreneur. This form of activity has some features which are determined by the situation and conditions of the agriculture. This sector has some specific features. First of all, it is seasonal, so the time and method is highly dependent on biological processes. Secondly, crop rotation is used. A further specific feature is that it produces goods that are inevitable for the mankind and that the return on revenues will be different each year. The farmers have to take elements of uncertainty into consideration when they assess the cost price. 57

A different set of specific features concern the taxation. The agricultural activity has a special position in the taxation system. At present, a small-scale producer can choose between more options to pay taxes. Only they are entitled to the preference according to which they don’t have to declare their income unless it reaches 600,000 HUF. Similarly, only they can settle 40% flat charge. The survey among the small-scale producer found that most of them don’t agree with the Hungarian system. They find the burden of taxation unfair and they feel drawn back by the bureaucracy. Most of them feel that they don’t get the necessary information, so they miss some potential opportunities. Most of them agreed that their activity is suppressed by the cheap imported goods.

58

Irodalomjegyzék 1.

A mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai In:

Kettőskönyvelés, http://www.kettoskonyveles.hu/ostermelo.html (letöltés: 2014. október 20.) 2.

Agricultural Situation and Prospects int he Central and Eastern European Countries,

Hungary (1998), European Commission, Brussels, 3.

Alvincz J. et al. (2003): A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai

Unióig; Szaktudás Kiadó Ház Rt., Budapest; 4.

Bernát T. et al. (1997): A magyar mezőgazdaság területi szerkezetének változásai;

Agroinform Kiadóház, Budapest 5.

Dr. Illés Mária (2011): Vállalati gazdaságtan fejezetek; Miskolci Egyetem,

Miskolc, 154-156. old. 6.

Dr. Kovács János: Gabona intervenciós rendszer – kérdőjelekkel In: Agroinform,

2006. július 23. http://www.agroinform.com/aktualis/Szantofold-Gabona-intervenciosrendszer-Kerdojelekkel/20060623-433/; (letöltés: 2014. október 10.) 7.

Dr. Szurominé Serege Mónika (2013): A mezőgazdasági tevékenység ellenőrzése,

Adókódex, XXII. évf. 2013/4. szám, 17. old. 8.

Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010; 2012. április

9.

Hatályos jogszabályok gyűjteménye,

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300122.TV&celpara=#xcelparam (letöltés: 2014. augusztus 27.) 10.

Hatályos jogszabályok gyűjteménye,

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.TV (letöltés: 2014. augusztus 27.) 11.

Horváth Gábor (2009): A magyar mezőgazdaság az EU csatlakozás hatása alatt

2004-2009; Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, Budapest 12.

Kiss J. (2002): A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere, Akadémiai

Kiadó, Budapest, 21. oldal 13.

KSH:

Osztályozások

2014

In:

Központi

Statisztikai

Hivatal,

2014

http://www.ksh.hu/docs/osztalyozasok/gfo/gfo2014_struktura_tartalom.pdf (letöltés: 2014. szeptember 19.)

59

14.

Magyarország mezőgazdasága, 2013 In: Központi Statisztikai Hivatal, 2014. január (letöltés:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/gszo/gszo_elozetes_2013.pdf

2014.

október 15.) 15.

Még

mindig

nő

a

termőföld

ára

In:

Index,

2014.

január

22.

http://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2014/01/22/meg_mindig_no_a_termofold_ara/ (letöltés: 2014. szeptember 20) 16.

Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2014,

Nemzeti Adó- és Vámhivatal információs füzet 17.

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak In: Központi Statisztikai Hivatal,

2013. június http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/mgfoldarak1112.pdf (letöltés: 2014. október 20.) 18.

Molnár Balázs (2008): Családi gazdaságok helyzetének alakulása az ezredfordulón

Vas megye mezőgazdaságában 19.

Ortutay Gy. (1982): Magyar néprajzi lexikon; Akadémiai lexikon, Budapest; 266-

268. old 20.

Őstermelői adótrükkök In: Haszon http://www.haszonagrar.hu/haszon-agrar-

fotopalyazat/10-hirek/adotanacsadas/612-stermeli-adotruekkoek.html

(letöltés:

2014.

október 20.) 21.

Regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 In: Központi Statisztikai Hivatal,

2014. március 21 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gaz/gaz21312.pdf (letöltés: 2014. október 15.) 22.

Szobota Szabolcsné (2008): A mezőgazdasági őstermelők adózása

23.

Vidékfejlesztési politika, 2014-2020 In: Európai Bizottság, 2014. október 13.

http://ec.europa.eu/agriculture/rural-development-2014-2020/index_hu.htm (letöltés: 2014. szeptember 27.)

60

Ábrák jegyzéke 1.

ábra: A mezőgazdaság szerkezete földhasznosítás szerint 2014-ben

2.

ábra: A mezőgazdasági termékek és egyéb tevékenységek megoszlása az összes

kibocsátáson belül, 2003-2014

17

21

3.

ábra: Agrárolló Magyarországon

23

4.

ábra: A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban, 2009-2013

24

5.

ábra: Az önálló vállalkozások területi megoszlása 2013-ban

27

6.

ábra: Egy hektár szántóföld ára az egyes megyékben, 2012

29

7.

ábra: Az élő állatok és állati termékek kibocsátásának megoszlása régiónként 2013-

ban 8.

32 ábra: A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának megoszlása régiónként, 2013 33

9.

ábra: A mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem, 2008-2012 35

10. ábra: A mezőgazdasági őstermelők megoszlása iskolai végzettség szerint

38

11. ábra: Az őstermelői tevékenység végzése időtartam szerint

40

12. ábra: A mezőgazdasági tevékenységen felül egyéb rendszeres jövedelemforrások

40

13. ábra: Az őstermelők anyagi segítségeinek forrása

41

14. ábra: A mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel megoszlása nagyság szerint

42

15.ábra: Az őstermelők adózása az egyes formák szerint

43

16.ábra: Az őstermelők saját és bérelt földterületei birtoknagyság szerint

44

17.ábra: Az őstermelők megoszlása a gazdálkodás célja szerint

44

18.ábra: Az őstermelők értékesítésének célcsoportja

45

61

Táblázatok jegyzéke 1.

táblázat: Regisztrált gazdasági szervezetek számának alakulása, 2009-2013

2.

táblázat: A földtulajdonviszonyok alakulása Magyarországon, 1990-1995

11

3.

táblázat: Az egyéni gazdálkodók száma és földterülete birtoknagyság szerint

12

4.

táblázat: Magyarország földterülete a föld minősítése szerint

15

5.

táblázat: A gabonafélék termésátlaga és betakarított területének megoszlása

20

6.

táblázat: Az állatállomány változása az egyéni gazdaságokban, 2009-2013

22

7.

táblázat: Az ország földterülete művelési ágak szerint, 2014

30

62

8

Mellékletek 1. melléklet

Egyéni vállalkozói, őstermelői, családi gazdálkodói tevékenységek kapcsolódásai

Egyéni vállalkozó

Őstermelő

Családi gazdálkodó

Egyéni vállalkozóból lett családi gazdálkodó

Őstermelőből lett családi gazdálkodó

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat


63

Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek

2. melléklet

A) Állat, állati termék Megnevezés Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is), kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élő, a vadasparkban és a vadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok

Vámtarifaszám 0101-0106-ból, 0301-ből, 0306ból, 0307-ből

2.

Tej és tejipari termék

0401-0406

3.

Madártojás héjában, kivéve: a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása

0407

4.

Természetes méz (ideértve a lépes-, a termelői és az egyéb természetes mézet is)

0409

5.

Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textilipari célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers finom vagy durva állati szőr

6.

Nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék

7.

Propolisz (méhszurok), továbbá Méhpempő Nyers virágpor Méhméreg Máshova nem sorolt méhészeti termék

Sorszám

1.

0502-0503, a 0505-ből, az 5101-ből, 5102 152190 91 00ből 152200 99 00ból 130190 90 99ből 0410-ből 121299 80 00ből 300190 99 00ból 210690 98 99ból

B) Növény, növényi termék Sorszám 8. 9.

10.

Megnevezés

Vámtarifaszám a 0601-ből a 0602-ből

Élő növény kivéve: a hínár, az alga Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, 0603, a 0604bimbó, lombozat, ág és más növényi rész, kivéve: a moha, a ből zuzmó, a tűlevelű ág Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, 0701-0714 továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya 64

11.

12.

13.

14. 15.

16.

Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs Fűszernövények és fűszerek: Fűszerpaprika Borókabogyó Sáfrány Kakukkfű Ánizsmag Köménymag Kapormag Egyéb hazai fűszernövények Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, triticale és más hibrid, kivéve: a malomiparban megmunkáltakat Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag Vetőmag, gyümölcs vagy spóra vetési célra Ipari növények: - komlótoboz és lupulin, - növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér, gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna, vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.), hazai gyógynövények -szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér -gabonaszalma és pelyva -takarmánynövény: karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny

0801-0814 0904 20-ból 0909 50-ből 0910 20 0910 40-ből 0909 1000 0909 30 0910 99-ből 0709 90-ből 1211 90-ből 1001-1005, 100610, 1007-1008 1201-1207 1209 1210 1211-ből

1212-ből 1213 1214

17.

Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy ecset 1401, 1403 készítésére: nád, sás, fűzfavessző

18.

Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió

65

2001-2009

220421-ből, kivéve a 22042199 19.

Szőlőbor 220429-ből, kivéve a 22042999 2204 30

20.

Szőlőmust

21.

Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék: makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb.

2308 00 40, 2308 00 90-ből

22.

Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, dohányhulladék

2401-ből

23.

Szerves trágya

3101

24.

Szőlővenyige

4401-ből

25.

Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bot stb.

4404-ből

26.

Len és valódi kender (Cannabis sativa L), nyersen

27.

Karácsonyfa

5301-ből, 5302-ből 0604-ből

28.

Borseprő, borkő

2307-ből

29.

Szőlőtörköly

2308-ból

C) Tevékenységek Sorszám 1. 2. 3..

Megnevezés Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékei Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik A külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés

Forrás: Szja tv. 6. sz. melléklete

66

Felmérés az őstermelők gazdálkodásáról

3. melléklet

Kedves Látogató! Koscsó Anita vagyok, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának végzős hallgatója. Ez az oldal a szakdolgozatom elkészítéséhez készült, amelynek címe: A hazai mezőgazdaság helyzete és az ágazat őstermelőinek gazdálkodási sajátosságai Ha Ön mezőgazdasági tevékenységet végez, kérem, az alábbi kérdőív kitöltésével (kb. 8 perc) segítse kutatómunkám sikerét, annak értékét növelve! Ezzel hozzájárulva szakdolgozatom elkészítéséhez. A kérdőív teljesen anonim, a válaszokat bizalmasan kezelem, azokat kizárólag én fogom látni és felhasználni dolgozatomhoz. Amennyiben ismer olyat, aki szintén mezőgazdasági tevékenységet folytat és valószínűleg szívesen kitöltené Ő is ezt a kérdőívet, kérem, ajánlja figyelmébe ezt az oldalt. Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel és köszönettel: Koscsó Anita 1. Az Ön neme? o férfi o nő 2. Az Ön kora? o 16-25 év o 26-35 év o 36-45 év o 46-55 év o 56-65 év o 66 év felett 3. Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? o Kevesebb, mint 8 általános o 8 általános o Szakmunkásképző o Középiskola/gimnázium o Főiskola/egyetem 4. Az ország melyik részén él? o Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye) o Észak-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-NagykunSzolnok) o Dél-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun) o Közép-Magyarország (Pest megye) o Dél-Dunántúl (Tolna, Baranya, Somogy) o Közép-Dunántúl (Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom) 67

o Nyugat-Dunántúl (Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron) 5. Milyen formában végzi a mezőgazdasági tevékenységet? o őstermelő (kistermelő) o családi gazdálkodó 6. Milyen mezőgazdasági tevékenységet folytat? (több válasz is megjelölhető) o állattenyésztés o növénytermesztés 7. Mióta végzi a mezőgazdálkodási tevékenységet? o kevesebb, mint 3 éve o 3 - 6 éve o 7-10 éve o több mint 10 éve 8. Meg tud élni a mezőgazdálkodási tevékenységéből? o igen o nem 9. Mezőgazdasági tevékenysége mellett származik-e rendszeres jövedelme más tevékenységből is? o nem, csak ezzel foglalkozom o igen, van főállásom, ez kiegészítő tevékenység o igen, nyugdíjas vagyok o igen, saját cégem vagy tulajdonrészem van o igen, egyéb ……… 10. Gazdálkodása során fellépő anyagi nehézségek esetén honnan kér (elsőként) anyagi segítséget? o nem volt még erre szükségem o családtól, rokonoktól o barátoktól, ismerősöktől o részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatásra pályázom o bankhitelt, kölcsönt veszek fel o egyéb: ……… 11. Mezőgazdálkodási tevékenységéből hozzávetőlegesen mennyi árbevételre tesz szert évente (vagy mennyi volt a legutóbbi adóévben)? o csak önellátásra termelek o rendszerint nem érem el az adófizetési határt (600 ezer forint) o 600 ezer – 3 millió forint között o 3 millió – 8 millió forint között o 8 millió forint fellett 12. Mezőgazdasági tevékenységéből származó jövedelme után milyen formában adózik? o nem érem el az adófizetési határt (600 ezer forint) o átalányadózás o 10%-os vélelmezett költséghányad 68

o tételes költségelszámolás o egyéb különleges adózási mód (nyilatkozattétel) 13. Igazságosnak tartja a hazai adórendszer őstermelőkre vonatkozó rendelkezéseit? o igen, és egyetértek azzal o nem tartom igazságosnak 14. Van a tulajdonában saját földtulajdon (szántó, legelő, erdő, gyümölcsös, stb.) vagy bérelt földterületen gazdálkodik? o nincs saját földtulajdonom o van saját földtulajdonom o bérelt földterületem van o saját és bérelt földem is van 15. Hány hektár földterületen gazdálkodik (saját és bérelt területek együtt)? o kevesebb, mint 5 hektáron o 5 – 10 hektár között o több, mint 10 hektáron o több, mint 100 hektáron 16. Milyen célból végzi a mezőgazdasági tevékenységet? o csak saját fogyasztásra termelek o felesleget értékesítem o értékesítésre termelek o mezőgazdasági szolgáltatást végzek 17. Amennyiben értékesítésre (is) termel, kik alkotják értékesítésének célcsoportját? (több válasz is megjelölhető) o helyi lakosság, magánszemélyek, családok o beszállítok kiskereskedőknek o beszállítok nagykereskedelmi hálózatba o non profit szervezetek (pl. kórházak, iskolák, óvodák) o alapítványok o állami cégek, egyéb vállalkozások o mezőgazdasági kutatóintézetek 18. Hol értékesíti termékeit? (több válasz is jelölhető) o itthon (háztáji) o termelői piacon o webáruházon keresztül o termelői- és egyéb fesztiválokon o egyéb… 19. Ön szerint jó döntés volt az Európai Unióhoz (Közös Agrárpolitikához) való csatlakozásunk? o igen, szükséges volt o nem tartom jó döntésnek

69

20. Véleménye szerint változott a mezőgazdasági egyéni gazdálkodók (őstermelők) helyzete a csatlakozást követően? o igen, javult a helyzet o igen, romlott a helyzet o nem változott semmit 21. Tapasztalatai szerint az alábbi lehetőségek mennyiben jelentenek segítséget az Ön gazdasága számára? (1-egyáltalán nem; 6-teljes mértékben) o pályázatok (EU-s, hazai) 1 2 3 4 5 6 o egységes területalapú támogatás 1 2 3 4 5 6 o adókedvezmény 1 2 3 4 5 6 o termőföld minősége 1 2 3 4 5 6 o infrastruktúra 1 2 3 4 5 6 o rendelkezésre álló munkaerő 1 2 3 4 5 6 o értékesítési lehetőségek 1 2 3 4 5 6 o marketing tevékenységek 1 2 3 4 5 6 o befektetők, beruházók jelenléte 1 2 3 4 5 6 o lakosság gondolkodásmódja 1 2 3 4 5 6 22. Értékelje az alábbi skálán, Ön szerint mennyiben hátráltatják az alábbi tényezők a mezőgazdasági őstermelők gazdálkodását! (1-egyáltalán nem hátráltat; 6-teljes mértékben hátráltat) o időjárás 1 2 3 4 5 6 o tőkehiány 1 2 3 4 5 6 o verseny olcsóbb import árukkal 1 2 3 4 5 6 o magas termőföldárak 1 2 3 4 5 6 o bürokrácia 1 2 3 4 5 6 o adórendszer 1 2 3 4 5 6 o alulképzettség 1 2 3 4 5 6 23. Nyújtott már be Ön pályázatot mezőgazdasági tevékenysége érdekében? o igen, és elnyertem o igen, de nem nyertem o nem pályáztam még 24. Ha nem pályázott még, miért? o túl bonyolult, egyedül nem tudnám kitölteni o úgysem nyernék vele o nincs szükségem rá o egyéb… 25. Az alábbi igénybe vehető támogatások, segítségek közül melyeket ismeri? (több válasz jelölhető) o Új Magyarország Vidékfejlesztési Program o Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap o Fiatal Gazda Pályázat o Zöld beruházási Rendszer o Tanyafejlesztési Program 70

o LEADER Program o Széchenyi Agrár Kártya o Földet a Gazdáknak Program o Városi kertészek Program o Magyar Méhészeti Nemzeti Program o Gazdaságfejlesztési Operatív Program o Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal különféle támogatásai o Gazdaságátadási támogatás o Őstermelői adókedvezmény o Termőföld megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentesség o Termőföld-értékesítés adómentessége o Egészség –és magánnyugdíj-pénztári befizetések kedvezményei o Könyvelői díjkedvezmény o Tandíj adókedvezménye o Lakáscélú hitelek visszafizetésének adókedvezménye o Családi adóalap-kedvezmény o Súlyosan fogyatékos magánszemély adókedvezménye o Alkalmi foglalkoztatás adókedvezménye o Egyszerűsített bevallási nyilatkozat o Egységes területalapú támogatás o Termelői fesztiválokon, rendezvényeken való részvétel 26. Honnan tájékozódik a lehetőségekről? o agrárkamarától o könyvelőtől o falugazdásztól o egyéb szakembertől o ismerősöktől o internetről o médiából o egyéb… 27. Milyen javaslatokat tudna tenni, amely javítaná vagy segítené a hazai mezőgazdasági őstermelők helyzetét?

71

A hazai mezőgazdaság helyzete és az ágazat őstermelőinek gazdálkodási sajátosságai

Recommend Documents