A hazai zöldség és gyümölcs termelés helyzete
Múlt, jelen, jövő Tervgazdaság Termelési rendszer (Szövetkezetek, állami gazdaságok)
A zöldség-gyümölcs ágazat speciális helyzetben van
Közép-Európai Kertészeti Centrum Termelésfejlesztés
Liberalizált piac Szervezeti fejlesztés
Hagyományos piacok
Ökológiai adottságok
Rendszerváltás az agráriumban
Lehetıségek:
Piacbıvítés
Privatizáció Piaci átrendezıdés
A termelési struktúra racionalizálása Réspiaci termékek Termelıi szervezetek Marketing
Gazdasági jelentıség növelése
Termelés csökkenés
2. oldal
1
Az EU geográfiai és logisztikai helyzete
3. oldal
Zöldség és gyümölcs termelés 60,0
Millió tonna, 2000-02, FAO 50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
EU-15
NMS-10
Vegetables and melons (excl. potato)
55,3
8,8
Fruit, excl. wine grape
34,9
4,9
4. oldal
2
Negative balance of NMS-10 for agro-food trade Trade of NMS-10 with EU-15 for agro-food products (CN 01-24 excl. 03) (thousands €) 5.000.000,0
4.000.000,0
3.000.000,0
2.000.000,0 NMS-10 exports NMS-10 imports NMS-10 balance 1.000.000,0
0,0 1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
-1.000.000,0
-2.000.000,0
5. oldal
… but a positive balance for fruit and vegetables Trade of NMS-10 with EU-15 in fruit and vegetables (CN 07, 08 and 20) (thousands €) 1.200.000,0
1.000.000,0
800.000,0
NMS-10 exports NMS-10 imports NMS-10 balance
600.000,0
400.000,0
200.000,0
0,0 1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002 6. oldal
3
Major trade partners (average 2000-02, ‘000 €)
700.000
•Major exporters are Poland, Hungary and Cyprus (citrus) • Major importers are Poland, Czech Republic, Hungary and Slovenia
600.000
500.000
400.000 EU-15 exports EU-15 imports
300.000
200.000
100.000
0 Poland
Czech Rep.
Hungary Slovenia Slovakia Lithuania
Latvia
Estonia
Malta
Cyprus
7. oldal
A magyar zöldség-gyümölcstermesztés helyzetének értékelése
Elınyök:
Hátrányok:
•Kiváló ökológiai adottságok
•Kiegyenlítetlen terméseredmények
•Termálenergia
•Környezetbarát termelés kis részaránya
•Szakmai ismeretek, tudás •Munkaerı •Növelhetı belsı piac •Növelhetı EU és egyéb piac
•Kevés minıségi árú •Forráshiány •Átláthatatlan, szervezetlen piac •Kezdetleges marketing •Növekvı import 8. oldal
4
A magyar zöldség-gyümölcs termelés helye az EU-ban Ország EU 15 Olaszország Spanyolország Görögország Franciaország Hollandia Anglia Németország Portugália Belgium-Lux. Ausztria Dánia Svédország Finnország Írország Magyarország EU termelés %ban
Zöldségtermesztés Gyümölcstermesztés* (tonna) (tonna) 1995-2000 év átlaga 53 366 170 56 113 153 14 793 491 17 510 850 11 487 983 14 019 530 10 371 215 3 977 718 7 909 512 11 208 805 3 654 467 732 067 3 032 356 331 667 2 604 611 4 693 813 2 308 947 1 792 752 1 725 352 671 154 585 588 976 606 304 176 63 229 298 032 92 014 235 281 21 717 218 827 21 233 1 536 333 846 833 2,88% 1,51% *: citrusfélékkel együtt
9. oldal
Az önellátás foka az európai országokban zöldség gyümölcs zöldség gyümölcs zöldség gyümölcs zöldség gyümölcs fogyasztás fogyasztás termesztés termesztés fogyasztás fogyasztás önellátás önellátás Ország kg/fõ kg/fõ tonna tonna tonna tonna % % Ausztria 75 135 613 000 1 039 000 607 500 1 093 500 101 95 Belgium 123 118 1 838 000 811 000 1 254 600 1 203 600 147 67 Dánia 78 73 309 000 84 000 413 400 386 900 75 22 Egyesült Kir. 87 81 2 964 000 346 000 5 106 900 4 754 700 58 7 Finnország 61 67 239 000 23 000 317 200 348 400 75 7 Franciaország 125 101 8 003 000 11 701 000 7 362 500 5 948 900 109 197 Görögország 234 176 4 276 000 4 160 000 2 457 000 1 848 000 174 225 Hollandia 77 156 3 711 000 755 000 1 208 900 2 449 200 307 31 Írország 73 58 216 000 19 000 270 100 214 600 80 9 Németország 78 110 2 619 000 5 355 000 6 396 000 9 020 000 41 59 Olaszország 150 126 15 367 000 18 428 000 8 610 000 7 232 400 178 255 Portugália 152 112 2 418 000 1 937 000 1 504 800 1 108 800 161 175 Spanyolország 127 114 12 211 000 15 307 000 5 003 800 4 491 600 244 341 Svédország 61 92 310 000 94 000 542 900 818 800 57 11 Magyarország 92 58 1 516 000 740 000 929 200 585 800 163 126 Lengyelország 126 42 5 726 000 2 385 000 4 876 200 1 625 400 117 147
10. oldal
5
Az elsődleges mezőgazdasági termékek kibocsátása a befejezetlen termelés (mezei leltár értékváltozása) és halászat nélkül Megnevezés Gabonafélék (vetõmaggal) Kertészeti termékek (zöldség, gyümölcs, szõlõ ültetvény, virág) Ipari növények (hüvelyesekkel) Burgonya (vetõgumóval együtt) Takarmánynövények Egyéb növényi termékek Növénytermesztési és kertészeti termékek együtt Állatok Állati termékek Élõ állatok és állati termékek együtt Mezõgazdasági termékek összesen Mezõgazdasági szolgáltatások Mezõgazdasági kibocsátás összesen
99-'03 % átlaga 273 584 21,80% 233 696 18,60% 88 760 7,10% 31 798 2,50% 29 639 2,40% 7 010 0,60% 664 488 52,90% 392 381 31,20% 200 071 15,90% 592 452 47,10% 1 256 939 100,00% 60 825 1 376 274 Forrás: KSH 11. oldal
A magyar zöldség-gyümölcs export jelentősége 2003 évi adatok alapján
Ágazat Zöldség-Gyümölcs (szaporítóanyaggal) Szõlõ-Bor Gyógy- és fûszernövény Dísznövény Kertészet összesen Gabona (vetõmaggal) Baromfi Vágóállat és hús Olajos növények Tej Juh Cukor Tojás Hal Egyéb Összesen
Sum - 1.000 USD
Sum - 1.000 EUR
Export
Export
633 354
Import 322 849
560 524
Import
Sum - mill. HUF Export Egyenleg Export Import % Balance
287 259 142 543 72 238 19,8%
70 304
75 653 10 903 67 292 9 586 16 983 2 433 2,4% 14 550 46 120 62 172 40 940 55 224 10 352 13 964 1,4% -3 612 12 735 44 970 11 330 40 228 2 857 10 123 0,4% -7 266 767 863 440 893 680 085 392 297 172 735 98 758 24,0% 73 977 467 903 49 134 414 835 43 377 105 126 10 987 14,6% 94 139 446 884 24 707 394 538 21 778 100 241 5 524 13,9% 94 717 358 675 85 238 318 519 75 502 80 642 19 097 11,2% 61 546 279 599 124 067 247 907 110 210 62 826 27 842 8,7% 34 985 91 802 66 402 81 663 58 552 20 610 14 872 2,9% 5 738 46 407 6 191 41 097 5 478 10 440 1 386 1,5% 9 054 39 230 36 871 34 813 32 797 8 808 8 263 1,2% 545 26 351 15 810 23 332 13 938 5 906 3 546 0,8% 2 360 9 791 39 604 8 639 34 997 2 182 8 876 0,3% -6 694 664 551 791 533 588 637 702 049 149 196 177 596 20,8% -28 400 3 199 057 1 680 450 2 834 065 1 490 973 718 713 376 748 100,0% 341 966 12. oldal
6
A magyar zöldség-gyümölcs termelés alakulása (ezer tonna)
1986-90 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 átlaga Összes zöldség 2082 1 5801 526 1 3531 7631 5161 480 1 777 1 902 2003 Összes gyümölcs 1 629 694 961 878 798 740 1 010 854 760 784 Összesen 3711 2 2742 487 2 2312 5612 2562 490 2 631 2 662 2 787 4 000
Forrás: KSH és MZGYT
3 500
ezer tonna
3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
1986-9 0 átlaga
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
13. oldal
Fontosabb zöldség-gyümölcsök termelésének alakulása Termékek Csemegekukorica Görögdinnye Szabadföldi Paradicsom Vöröshagyma Sárgarépa Zöldborsó Szabadföldi Paprika Fejes káposzta Konzervuborka Egyéb szf.-i zöldség Szabadföldi zöldség Hajtatott Paprika Hajtatott Paradicsom Hajtatott Uborka Termesztett Gomba Egyéb h. zöldség Hajtatott zöldség Zöldség összesen Alma Szilva Meggy Kajszi Körte Õszibarack Cseresznye Egyéb gyümölcs Gyümölcs összesen Mindösszesen
2001 28 875 8 200 3 740 6 000 2 800 18 900 3 900 1 500 3 230 16 863 94 008 2 400 1 100 510 0 1 135 5 145 99 153
Átlag Vált. Vált. 2002 2003 2001 2002 2003 '95-'03 '03/'02 '03/átlag Hektár 1.000 tonna % 35 000 38 000 423 535 618 328 15,5% 88,5% 9 100 9 800 148 185 243 164 31,4% 48,0% 5 200 6 300 118 149 236 166 58,4% 42,5% 5 073 4 258 147 110 93 137 -15,5% -32,3% 2 900 2 900 98 90 61 66 -32,2% -7,2% 20 700 17 500 110 74 59 68 -20,3% -13,4% 4 150 3 400 53 69 48 63 -30,4% -23,3% 1 500 1 340 60 51 44 54 -13,7% -17,8% 3 800 3 200 35 60 40 36 -34,2% 10,9% 16 022 15 205 192 188 144 2 -5,0% -10,9% 103 445 101 903 1 384 1 511 1 585 1 228 4,9% 29,0% 2 380 2 300 188 185 178 175 -3,8% 1,6% 1 090 1 120 100 100 104 97 4,0% 7,0% 480 435 80 74 59 95 -20,3% -37,6% 0 0 40 36 32 32 -11,1% -0,3% 1 220 1 330 41 44 45 33 88,9% 99,7% 5 170 5 185 449 439 418 446 -5,0% -6,4% 108 615 107 088 1 833 1 951 2 003 1 674 2,7% 19,6% 38 919 40 019 564 510 508 502 -0,4% 1,1% 5 325 5 290 85 75 78 91 4,0% -14,5% 6 604 6 710 46 47 50 50 7,0% 0,6% 4 731 4 740 20 12 37 28 208,3% 31,8% 1 821 1 810 27 27 33 38 22,2% -12,8% 6 253 6 280 50 29 30 53 3,4% -43,5% 962 981 16 15 14 18 -9,3% -26,2% 5 464 5 361 47 45 34 4 -9,1% -49,9% 70 079 71 191 854 760 784 831 3,1% -5,6% 178 694 178 279 2 687 2 711 2 787 2 505 2,8% 11,2%
14. oldal
7
A magyar zöldség-gyümölcs termelés és a külkereskedelem alakulása (ezer tonna) 4000 3910 3575 3500
3477
3325
1.000 tonna
3000 2551 2607 2467
2500 2000 1500
2565 2300
2665 2489
2432
2631 2579
2787
2255
Import Export Termelés 909 881 936 875 831 810 822 796
1000 591 500
453
312
429 480
408 416 311 298 316 396
524
0 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 15. oldal
2003 évi zöldség-gyümölcs árumérleg
Import áru Belföldi áru Belföldi áru alapanyagigénye Belföldi árufogyasztás Export áru Export áru alapanyagigénye Áruvá készítési alapanyag-veszteség Összes magyar áru Összes magyar alapanyag Magyar alapanyag megoszlása
Friss piaci Tartósított Hûtõipari Szárítóipari Összesen 316 113 8 16 453 685 204 109 6 1 004 742 369 177 45 1 333 1 001 316 117 22 1 457 349 438 100 16 903 379 794 163 118 1 454
% 23,8% 52,6% 47,8% 76,4% 47,4% 52,2%
86
521
131
141
880
31,6%
1 034 1 121 40,2%
642 1 163 41,7%
209 340 12,2%
22 163 5,9%
1 907 2 787 100%
100% 100%
16. oldal
8
Külkereskedelmünk a legfontosabb partnerországokkal ME.: tonna ország Összes Ország Németország Oroszország Lengyelország Ausztria Csehország Szlovákia Litván Köztársaság Hollandia Kolumbia Ecuador Olaszország Görögország Spanyolország
EXPORT 2 002 2 003 % 880 690 904 198 100,0% 219 324 204 298 22,59% 134 844 163 958 18,13% 101 868 111 250 12,30% 65 429 80 952 8,95% 68 108 66 496 7,35% 39 551 29 102 3,22% 22 868 23 964 2,65% 24 781 21 660 2,40% 0 0 0,00% 0 0 0,00% 10 023 9 531 1,05% 6 260 6 117 0,68% 1 710 2 042 0,23%
IMPORT 2 002 2 003 % 416 062 522 538 100,0% 23 362 29 957 3,31% 47 47 0,01% 20 379 32 887 3,64% 10 993 14 576 1,61% 4 499 5 738 0,63% 12 900 10 065 1,11% 4 422 0,05% 26 196 57 007 6,30% 12 008 25 221 2,79% 32 508 27 521 3,04% 50 364 45 249 5,00% 61 358 57 254 6,33% 49 576 60 628 6,71%
SZALDÓ 2002 2003 464 628 381 660 195 962 174 341 134 797 163 911 81 489 78 363 54 436 66 376 63 609 60 759 26 652 19 037 22 864 23 542 -1 416 -35 347 -12 008 -25 221 -32 508 -27 521 -40 341 -35 718 -55 099 -51 137 -47 866 -58 587 17. oldal
EU elvárások a zöldség-gyümölcstermesztéssel szemben
Elvárás: • Piacszabályozás MINİSÉG alapján a termelıi szervezeteken keresztül • Értékesítı hálózatok által támasztott követelmények • nagy mennyiségő, egységesen, szépen csomagolt, hőtött • kiváló minıségő, • környezetbarát termesztésbıl származó, • minıségbiztosítással rendelkezı, • pontosan szállított árú
18. oldal
9
Megoldás, ahogy az EU-ban működik!
• Kiegyenlített, magas termésátlagok • Környezetbarát termelés magas arányú • Fejlett szaktanácsadás • Fejlett postharvest, logisztika és IT
Jelentıs állami segítséggel helyzetbe hozott
• Kiváló marketing tevékenység
termelıi szervezetek kiemelt szerepe
• országmarketing • helyi árukülönlegességek kínálata • termékmarketing
19. oldal
Mire kell fókuszálni: Termelői szervezetek • Árukoncentráció: az árú ~ 40 %-át termelıi szervezeteken keresztül értékesíteni • TÉSZ-ek logisztikai központjainak korszerősítése • Marketing országmarketing kiemelt termékekre, helyi áru különlegességek népszerősítése • Információ szolgáltatás, szaktanácsadás Megoldás:
jól mőködı TÉSZ-ek és ezek együttmőködése! 20. oldal
10
Zöldség-gyümölcs termelői szervezetek tevékenysége és a Magyarországi TÉSZ-ek számának alakulása Termelı
Termelı
Termelı Év
OSZTÁLYOZÁS CSOMAGOLÁS TÁROLÁS ÉRTÉKESÍTÉS
1999 2000 2001 2002 2003 2004* 2010*
TÉSZ-ek száma 1 4 12 25 69 95 (105*) 60*
Elismert Áruforgalmi TÉSZ részesedés 0 0,2% 0 0,5% 0 1% 1 3-4% 1 10% 8 (12*) 20-22% 50+4* 40-50% * Becslés
SZUPERMARKET
NAGYKER.
FELDOLGOZÓIPAR
KISKER.
FOGYASZTÓ
21. oldal
A belső fogyasztás ösztönző akció célja 160 kg/fı/év
-20 kg/fı/év hazai zöldség-gyümölcs
(440 g/nap)
140 kg/fı/év
800 g/nap
(380 g/nap) 1.780 e.t 440 g/nap 380 g/nap 1.662 e.t
794 e.t 2.680 e.t
2.248 e.t
1980-1985
1.871 e.t
1995-2000
CÉL
22. oldal
11
Az ágazat fejlesztésének fő stratégiai elemei az alábbiak: 1. TÉSz-szervezıdés (Szerkezet átalakítás): Továbbra is támogatni kell a zöldség-gyümölcs termelıi szervezetek (TÉSz-ek) megalakulását és mőködését, valamint segíteni a megerısödésüket és a másod és harmadszintő szervezeteik kialakulását. 2. A minıségi áru-elıállítás feltételeinek kialakítása: technológiai és technikai fejlesztés. ● ●
Technológiai fejlesztés Technikai fejlesztés
3. Korszerő ágazati marketing: a magyar zöldség-gyümölcs termékek belsı és külsı piacának korszerő marketing eszközökkel való bıvítése. Az „Egyen zöldséget és gyümölcsöt naponta 3-szor az egészségért” címő társadalmi célú fogyasztásnövelı program nemzeti programmá történı kiszélesítése. 23. oldal
Fontosabb zöldségfajok perspektívái az EU csatlakozás után Prioritás
Faj Paprika
Magas prioritás
Termesztett gomba Csemegekukorica Görögdinnye Zöldborsó
Normál Paradicsom prioritás Gyökérzöldségek Hagymafélék Alacsony Káposztafélék prioritás Konzervuborka Fûszerpaprika
Összefoglaló Magyarország egyik fõ terméke, fejlesztésével a hagyományos piacaink mellett további piacszerzésre kell törekedni. Azöldségtermesztés másik fõ terméke. Az Európai Uniós vámok megszûnése után és a termelés fejlesztésével a jelenlegi termésmennyiség biztosan megduplázható. Az erõs konkurenciaharcban minden támogatást latba kell vetni az európai vezetõ piaci pozíciónk megõrzése érdekében Az EU csatlakozás után a déli konkurencia miatt fõleg a közép és kései érési idõszakra érdemes koncentrálni a kínálatot. Így a jelenlegi 180 ezer tonnás éves termés fenntartható. Öntözéses technológia általánossá tételével a termesztés növelhetõ. Afrisspiaci paradicsom az EU csatlakozás után a belépési ár megszûntével kialakult új helyzetben fejleszthetõ. Az ipari paradicsomot az EU tagságig folyamatosan erõsen támogatni szükséges. Cél a 250 ezer tonnás magyar termelés visszaállítása. Afejlesztéssel a teljes belföldi ellátást kell biztosítani, a sárgarépánál pedig a negyedik éve fennálló nettó importõr pozíciónkat kell megszüntetni. Atermelés stabilizálása érdekében teljes technológiai és öntözésfejlesztés szükséges a hazai piac megtartásáért. Afejlesztéssel a hazai és a réspiacokat kell megõriznünk az EU konkurenciával szemben. Apiacon egyedülálló minõséget jelentõ apróuborka termesztése hosszútávon fenntartható. Piaci pozíciónk csak komoly technológiai fejlesztés esetén a növelhetõ. 24. oldal
12
Fontosabb gyümölcsfajok perspektívái az EU csatlakozás után Prioritás
Faj Körte Cseresznye
Magas Meggy prioritás Málna Dió Kajszi Normál Szilva prioritás Szamóca Alacsony prioritás
Alma Õszibarack
Összefoglaló Csak megfelelõ termõhelyeken történõ fejlesztése esetén a termelés jelentõsen növelhetõ az export megtöbbszörözhetõ. Intenzív, öntözött cseresznye ültetvények létesítésével jelentõsen növelhetõ a termelés és megtöbbszörözhetõ az export. Július közepéig érõ kompótmeggyek telepítésével, ellenõrzött technológiával és szakszerû növényvédelemmel visszanövelhetõ a termelés 80 ezer tonnára a jelenlegi 40 ezer tonnáról. Intenzívebb technológiával, teljes körû öntözéssel és a kétszer termõ fajták arányának növelésével mintegy 30%-kal növelhetõ a termelés és javítható a minõség. Új fajták arányának növelésével, új, kedvezõ termõhelyeken jelentõsen növelhetõ a termelés és megtöbbszörözhetõ az export. A 170 méter tengerszint feletti jó termõhelyeken létesített ültetvényekben gyümölcsméret növelõ technológiával tovább emelhetõ a termelés és az export. A középkorai és középérésû fajták rendszeresen összeomló frisspiacát a késõi fajták arányának növelésével, intenzívebb technológiával és az ipari feldolgozás diverzifikálásával és bõvítésével lehetne ellensúlyozni a mai 100 ezer tonnás termés fenntartása érdekében. E negyedik éve nettó importõr termék esetében a támogatások fenntartásával megteremthetõ a hazai ellátás háttere. Az étkezési és az ipari alma termesztési arányának optimalizálódása esetén a jelenlegi összes termés stabilizálható. Fõ cél a hazai piac jelentõs részének a megõrzése és néhány közeli exportpiac elsõsorban középkései-kései érésû fajtákkal történõ ellátása. 25. oldal
13
