1
A hazai hulladékhasznosítási ipar helyzete, a fejlődés lehetőségei Balatoni Henrik Fe-Group Invest Zrt. Elnök- vezérigazgató
„ÚJ UTAKON A HAZAI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS”- SZAKMAI KONFERENCIA – 2012. június 13-14.
I. A hasznosító társadalom előtt álló feladatok A világ napi anyagfogyasztása (kg/fő)
→ 1 hátizsák = 15 kg erőforrás fogyasztás / fő /nap „Erőforrás fogyasztás” = hazai erőforrás kitermelés + import - export
2
3
Az EU importfüggősége Importfüggőség: –Kína: 10,8 % –USA: ~ 50 % * –India: 7 % –Korea: 55,2 % –EU: ~ 54 % –Magyarország: 64 %
ÉLETCIKLUS SZEMLÉLET (‘Life cycle thinking’) avagy A nyersanyagforrások felhasználása és a hulladékkeletkezés NEM VÁLASZTHATÓ EL egymástól!! *becslés
4 Hulladékképződés Európában (összesen kb. 2,611 Mrd. tonna hulladék) Hulladékképződés források szerint (EU, EFTA, Törökország és Horvátország)
■ Építési és bontá bontási hulladé hulladék - 33%
Bányá nyászati és kő kőfejtő fejtői hulladé hulladék - 24 % Ipari hulladé hulladék (az újrahasznosí jrahasznosítást levonva) - 13 % Egyé Egyéb hulladé hulladékok - 22 % TSzH - 8 %
Forrá Forrás: Eurostat
Hulladékáramok típus szerint (EU-27 és Norvégia)
■ Ásvá sványi hulladé hulladékok - 63 % ■ Égető getői hulladé hulladékok - 5 % ■ Egyé Egyéb hulladé hulladékok - 9 % ■ Fémhulladé mhulladékok - 8 % ■ Papí Papír és karton hulladé hulladékok - 2 % ■ Fahulladé Fahulladékok - 3 % ■ Állati és nö növényi hulladé hulladékok - 8 % ■ Háztartá ztartási és hasonló hasonló hulladé hulladékok (TSzH) - 7 %
Forrá Forrás: Eurostat
I.1. Vonatkozó Európai szabályozás bemutatása Az EU célja a leginkább forrás-hatékony és innovatív gazdasággá válni Aktuális európai szabályozási kezdeményezésekből: Nyersanyag- és fenntarthatósági direktívák: 1) Energia 2020 – stratégia a versenyképes, fenntartható és biztos energiáért 2) Az árupiacokkal és a nyersanyagokkal kapcsolatos kihívásokkal való szembenézés COM(2011) 25 3) Európai Nyersanyag Kezdeményezés 4) A 2008-as SCP (fenntartható fejlődés és termelés) Akció Terv felülvizsgálata Hulladék-direktívák: 1) A 2005-ös Erőforrás és hulladék tematikus stratégia felülvizsgálata 2) A hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladékok újrafeldolgozására irányuló tematikus stratégiáról 3 Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK Irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről Tehát: az EU felismerte a problémát és intézkedéseket hozott!
5
I.2. A hazai környezetvédelmi ipar általános teljesítménye (2006-2010)
6
Környezetvédelemben foglalkoztatottak száma 2009 (fő)
Forrá Forrás: KSH
Környezeti adó jellegű bevételek millió Ft Ebből Év Összesen Üzemanyag Termékdíj Gépjárműadó jövedéki adó 2007 593 209 20 929 62 432 476 800 2008 622 186 24 676 65 713 492 300 2009 613 475 29 028 63 754 482 100
Környezetvédelmi szolgáltatónál Egyéb szervezetnél Ebből: szellemi munkakörben Összesen
17 036 3 723 2 669 20 759
A hulladék szerepe a magyar környezetiparban (2007-2010) millió Ft Millió Millió Ft
2007
2008
2009
2010
A kö környezetvé rnyezetvédelmi ipar 363 553 403 136 352 128 361 416 árbevé rbevétele Ebbő Ebből a hulladé hulladékbó kból szá származó rmazó Ebből a hulladékból származó (%)
328 542 371 562 196 011 214 331 90%
92%
56%
59%
Hulladé Hulladék kezelé kezelés
253 728 257 081 150 878 152 066
Hulladé Hulladék hasznosí hasznosítás
74 814 114 481 45 133
Forrá Forrás: KSH
62 265
7
Az egyes hulladékfajták mennyisége a kezelési mód szerint
Az egyes hulladékfajták mennyisége a kezelés módja szerint (2004–2010) [ezer tonna] 2004 2006 2008 2010 Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék kezelése Újrafeldolgozással, komposztálással hasznosított 4 329 2 604 553 Energiahasznosítással történő égetés 572 982 168 Energiahasznosítás nélküli égetés 104 4 1 Lerakással ártalmatlanított 1 156 96 7 Egyéb módon kezelt 53 255 459 Összesen 6 215 3 940 1 188 Ipari és egyéb gazdálkodói hulladék kezelése Újrafeldolgozással hasznosított 3 392 2 315 2 495 Energiahasznosítással és anélkül történő égetés 137 137 168 Lerakással ártalmatlanított 6 110 5 627 3 348 Egyéb módon kezelt – – 1 375 Összesen
9 639
8 079
7 386
370
1 010
2 231
Építési-bontási hulladék kezelése Anyagában hasznosított
Forrás: KSH/VM 2011.
Energiahasznosítással történő égetés 0 2 0 Energiahasznosítás nélküli égetés 0 0 0 Lerakással ártalmatlanított 3 689 2 984 2 650 Összesen 4 060 3 996 4 882 Veszélyes hulladék kezelése Anyagában hasznosított 374 278 167 Energiahasznosítással történő égetés 50 121 40 Energiahasznosítás nélküli égetés 63 94 60 Lerakással ártalmatlanított 101 771 215 Egyéb módon kezelt 382 104 232 Összesen 969 1 367 714 Települési szilárd hulladék kezelése Újrafeldolgozással, komposztálással hasznosított 540 490 692 Energiahasznosítással történő égetés 155 389 393 Lerakással ártalmatlanított 3 857 3 792 3 341 Egyéb módon kezelt 40 40 126 Összesen 4 592 4 711 4 553 A települési szilárd hulladék megoszlása a gyűjtés módja szerint Hagyományosan gyűjtött 4 052 4 311 3 861 Szelektíven gyűjtött 540 400 692 Összesen 4 592 4 711 4 553 ∑
14 170
885 406 2 838 – 4 129 3 278 851 4 129 18 299
8
9 Az egyes hulladékfajták mennyisége a kezelési mód szerint
10
III. A hulladékok hasznosításának helyzete anyagáramok szerint III.1. Papír és papír alapú hulladékok 1.1. Keletkezés, hasznosítás Keletkezés vagy csomagoló irodai 416
kibocsátás (KSH)
Csomagolás (OGyHt)
22
et újság 50
egészségügyi egyéb 118 52
Keletkezés (t) visszagyűjtés (t)* arány % 280 000
258 500
89,87
DE→ TSZH-ban maradás (KSH 2010)
TSZH mennyisége: 3 576 e t Összetétel alapján: 13,5 % Azaz: 4 82 e t * vegyespapír 40%-a
2.) Helyzetértékelés •Hamburger Hungária fejlesztés •Italkarton export! •Termékdíjból származó költségtérítés hatása! 3.) Lehetséges fejlesztési irányok •TSZH-ba kerülés előtt további begyűjtés fejlesztés (nem csak csomagoló mennyiség) •TSZH-ból kiválogatás (MBH/MH) •Nem vagy részben papíripari célú felhasználás Papírbeton Hő-hang szigetelő elemek Társított (Tetra) feldolgozás stb.
∑ 658
11 III.1.2. Műanyag és műanyag alapú hulladékok 2.1. Keletkezés a, termelés növekedési üteme 1. ábra: Műanyag termelés növekedése Európában és a világban 1950-2008 (millió tonna) 300
2008: 245 250
2006: 245
2002: 200
200
Világ
150
1989: 100
100
Európa 1976: 50 50 1950: 1.5 0 1950
1960
1970
1980
1990
2000
Forrás: PEMRG (PEMRG: Purdue Energy Modeling Research Groups - Indiana állambeli kutatócsoport)
12 b, Műanyag termelés és felhasználás Magyarországon 2004-2009 Műanyag termelés és felhasználás Magyarországon 2004 – 2009 (ezer tonna) Termelés Export Import Felhasználás
2004 1 196 862 444 778
c, felhasználási területek • • • • • •
Lap, lemez, fólia cső, profil Csomagoló eszköz Építőanyag Járműipar E+E ipar egyéb
Forrás: KSH
2005 1 352 875 336 813
2006 1 414 1 113 488 789
2007 1 556 1 290 555 821
2008 1 443 1 239 577 781
2009 1 325 1 192 606 739
13 2.) Begyűjtés és hasznosítás
a, OGYHT kibocsátás: 205 500 t visszagyűjtés: 47 633 arány: 23,18%
A fókuszban: a kibocsátott~ 700 e t-ból a ~205 e t csomagolás!! b, TSZH-ban maradó (KSH) TSZH mennyisége: 3 576 e t Összetétel alapján: 20,7% Azaz: ~740 e t 3.) Helyzetkép (lásd következő ábrák)
14
15
16
17
18
19 4.) Teendők, fejlesztési lehetőségek • • • •
Begyűjtés fejlesztés (Szelektív) Kiválogatás fejlesztése (MBH/MH) Műszeres válogatás fejlesztés Termékgyártás fejlesztése vegyes alapanyagokból (PIAC!) • Ipari/tőke koncentráció
20 III.1.3. Vas és nem vasfém hulladékok 1.) Keletkezés Keletkezés ∑ vas más fém
csomagolás ipari tevékenység lakossági (amortizációs) öszsesen 61 500 250 000 500 000 811 500 80 000
2.) Hasznosítás 97% ~ 786 e t 3.) TSZH-ban „maradó” •TSZH mennyiség: 3 576 e t •Arány: 6,4 % •∑ mennyiség: 228 e t 4.) OGYHT csomagolási hulladék
Megnevezés kibocsátás (t) visszagyűtjés (t) vas 45 000 32 800 alu 16 500 7 800
arány % 72,8 47
21 5.) Helyzetismertetés •Nem szignifikáns mennyiség a csomagolás •Eszközrendszer kiépült •3 db shredder (∑ kapacitás 450 e t/év) •Daraboló eszközök/mobil és fix •Stb. •Piac hazai és export piac kiépült, stabil •Kedvező költség szerkezet 6.) Fejlesztési lehetőségek •Shredder maradék kezelés (folyamatban!) •Fém italos doboz •Visszagyűjtés •Feldolgozás (can to can) exportálás •EoW állapot elérése (szeparátortechnikák KTD összefüggés!)
22 III.1.4. Üveg hulladék 1.) Keletkezés, begyűjtés, hasznosítás főbb számai •Üvegipari statisztika (kibocsátás) építőipar Kibocsátás ∑ csomagolás (síküveg) e t (KSH)
117
műszaki összesen és egyéb
180
•OGYHT 2012 csomagolási üveg kibocsátás 117 e t Visszagyűjtés 71 e t Arány: 60% Megjegyzés: 2010-ben! Kibocsátás: 117 e t Visszagyűjtés: 41 e t Arány: 35%
2.) TSZH-ban maradó •THSZ mennyiség: 3 576 e t •Összetétel alapján:5,9% •Mennyiség tehát: 210 e t
6,8
303,8
Tehát az OGyHT igen ambiciózus célkitűzés!!
23 III.1.4. Üveg hulladék 3.) Helyzetértékelés - előkezelő/hasznosító kapacitások megléte (Zalaegerszeg, Sződliget, Alsózsolca, ∑ 92 e t) -Begyűjtés nehézségei→ külön önálló eszközrendszer és logisztika 4.) Fejlesztési lehetőségek •Begyűjtés fejlesztés •MBH/ MH válogatási technológia •Üvegipar •Üvegiparon kívül: üveghab (építőipar, energetika) aszfalt stb.
24 III.2. Elektromos és elektronikai hulladékok 1.) Összehasonlítás •Keletkezett mennyiség kb. 130 ezer tonna – Ebből újrahasznosított kb. 43 ezer tonna = 4,3 kg/fő/év •EU+Norvégia átlag 6,5 kg/fő/év újrahasznosítás (Célkitűzés: várhatóan kb. a képződött hull. 85 %-ának hasznosítása)
25 2.) OGyHT keletkezés és célok 2012 Háztartási Háztartási Háztartási IT Szórakoztató Szórakoztató Játékok, IT& telekom. Barkácsgép nagyképek hűtőgép kisgép képcsöves elektronika képcsöves sporteszk.
Megfigyelő Világítástech. Adagoló Összesen és vezérlő eszközök automaták (Nem Termékdíjas eszközök (ipari) termékdíjas) (ipari)
Értékesítés kg (2011) OHÜ hasznosítási tömeg (kg) QOHÜ
50 000 000
12 500 000
12 500 000
5 000 000
8 000 000
950 000
600 000
450 000
16 500 000
2 250 000
4 125 000
1 500 000
400 000
47 500
30 000
22 500
OHÜ országos gyűtjési terv (kg) Q (terv)
18 000 000 3 500 000
3 250 000
3 600 000 1 900 000
1 200 000
600 000
70 000
55 000
25 000
800 000
6 530 000
80 000 000
24 875 000
900 000
Ezt az iparágat érintette legnagyobb mértékben a válság! Tartósan kereslethiány alakult ki! Speciális fogyasztói (lakossági szokások felerősödtek (hűtő, TV stb.)
33 000 000
3.) Helyzetismertetés 1.) Begyűjtői rendszer kiépítésében jelentős lépések -gyűjtés a visszavételi (forgalmazói) helyeken -gyűjtés a jelentős keletkezési helyeken (ipari centrumok, intézmények, kórházak) -hulladék udvarok Stb. 2.) Erősen decentralizált előkezelői rendszer •~3-4 komplett kézi/gépi bontó előkezelő üzem •~ sok, decentralizált, kis kapacitású kézi bontás •~ megváltozott munkaképességű foglalkoztatás és börtönmunka •~ alacsony hasznosítói kapacitás, kevés EoW, jellemző az export •Képcső hasznosítás megoldott!
3.) Fejlesztési lehetőségek • • • •
Hűtőberendezések szakszerű feldolgozása, szeparátortechnikával Gazdaságos üzem nagyságú gépi bontó(k) Gépi szeparátortechnika fejlesztése Feldolgozói rendszerszervezés (műszaki feltételek)
• Begyűjtésfejlesztés/logisztikai költségek
26
27 III.3. Építési és bontási hulladékok 1.) Európai helyzetkép •EU-15 átlag 504 kg/fő/év újrahasznosítás (Célkitűzés: 70 %-os min. 244 kg/fő/év újrahasznosítás, 2020-ig)
Forrá Forrás: FEAD
28 III.3. Építési és bontási hulladékok 2.)Keletkező hulladék KSH adatok szerint Építési-bontási hulladék kezelése et Anyagában hasznosított
2004
2005
et
2006
2007
2008
2009
370
1 078
1 010
1 376
2 231
2 028
Energiahasznosítással történő égetés
0
0
2
0
0
0
Energiahasznosítás nélküli égetés
0
0
0
0
0
0
3 689 4 060
3 051 4 130
2 984 3 996
2 293 3 670
2 650 4 882
1 897 3 926
Lerakással ártalmatlanított Összesen
3.) Helyzetkép •Jogi szabályozás (helyzete, hiánya) •Jogkövetés (helyzete, hiánya) •KEOP forrásból létrejött létesítmények •PIAC! 4.) Jövőkép, lehetőségek •Előzőek megoldása •Bejelentés: többségi állami vállalat kötelező felvásárlás és termékvásárlás! JOGOS? Lásd következő!
Példa - letárolt hulladékok, vagy primer nyersanyagok felhasználása? Mit mutat az eddigi gyakorlat? Jelmagyarázat: narancs - szilárd bányatelek világos narancs - szilárd bányatelek kutatás zöldek - CH bányatelek (+ kutatás)
29
30
III.4. Egyebek: TSZH „CSAK HOZZÁFŰZNIVALÓ A KORÁBBI ELŐADÁSOKHOZ” 1.) TSZH/EU •Növekedés függetlenül a populációtól! •Hasznosítási növekedése
Megjegyzés: a települési hulladék prognosztizációja a 2008-2010-es GDP adatokban esést, majd 2020-ig fokozatos újraélénkülést (évi 2%-os növekedést) feltételez.
Forrá Forrás: EEA (települési hulladék keletkezés, CSI 16)
31 2.) A TSZH és a hasznosítás • A TSZH fő forrása a hasznosítás alapanyagának mert abban: ~ 13,5 % papír ~20 % műanyag ~5,9 % üveg ~6,4 % fém van és annak jelentős része feltárható
IV. A hasznosítói ipar fejlesztésének meghatározó szempontjai 1.1. Anyagáramonként igen differenciált helyzet OK→ stabil, hasznosításban kiszámítható PIAC (vagy annak hiánya) 1.2. Hulladék export/import mérleg az export növekedését mutatja 1.3. Nincs összehangolt jogi/műszaki/közgazdasági környezet (EoW/KTD; EBH stb.) 1.4. A vállalkozói integráció hiánya 1.5. Hulladék gazdálkodás/termékdíjas hulladék gazdálkodás helyett Hulladék vagyon gazdálkodás 1.6. Vannak jelentős eredmények, de annak publikációja, megismertetése hiányzik, miközben a társadalom már „átlép”. (TV1. vasárnap reggeli tapasztalatokat!)
ez a kihívás!
32
33
IV/2. Teendők 2.1. Döntés→ Környezetipar fejlődjön? (KTD; ÉBH-HIR stb.) 2.2.Összehangolt jogi/műszaki/Közgazdasági környezet létrehozása 2.3. Protekcionista hulladék vagyongazdálkodás 2.4. Ahol lehet ott rendszer integráció (EU szinten versenyképes vállalat nagyságok) 2.5. Beruházás ösztönzés 2.6. Innovációs lánc beindítása !BERUHÁZÁS FELTÉTELE→ → LEGYEN HULLADÉKOD!
34
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
