A BIOTECHNOLÓGIA GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A német biotechnikai ipar gyors fejlődése, mai helyzete és kilátásai Tárgyszavak: biotechnológiai ipar; Németország; ipari tömörülés; kockázati tőke. 2001. évi adatok szerint Németország a szoros értelemben vett biotechnikai cégek számát tekintve 333-mal – Franciaország (240) és az Egyesült Királyság (271) előtt – Európában átvette a vezetést, amire az egy évtizeddel korábbi ellenséges és túlszabályozott viszonyok közepette és az akkori, csupán 17 (!) az ágazathoz tartozó vállalat alapján a legkevésbé sem lehetett számítani. Az 1990-es évek elejére még a nagy szakadék volt jellemző a – főként egyetemeken és a nagy tudományos tekintélyű Max-Planck Intézetekben művelt – alapkutatás és annak alkalmazásai között.
A sikeres fejlődés háttere A vezető német gyógyszervállalatok, a törvényes korlátozásokat megkerülendő, kihelyezett kutatás és külföldi kapcsolatok útján igyekeztek nyitni a bio- és géntechnika felé, így a Hoechst a bostoni Massachusetts General Hospital-lel, a Bayer az ugyancsak USA-beli Genentech céggel kötött együttműködési szerződést. Németországban tehát a nagy társaságok korántsem voltak a biotechnikai fellendülés motorjai, így a feltűnő előretörés elemzésre szorul. Az 1989. évi német egyesítés a gazdaság stagnálását és vele a munkanélküliségi arány növekedését vonta maga után. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az életszínvonal fenntartásához a gazdaság új területeit kell feltárni, és ezt a felismerést a géntechnika némi liberalizálása (1993), majd az USA szabályozásához való közelítése (1996) követte. Központi támogatású program is indult a biotechnikai vállalkozások infrastruktúrájának megteremtésére.
BioRégiók A német döntéshozóknak példaként szolgáltak az USA-ban mintegy két évtized alatt kialakult technikai tömörülések Bostonban, Észak-Karolinában San Diegóban és a San Francisco körüli, ún. Öböl-körzetben (Bay Area), ahol
egyetemi kutatók, gyógyszercégek, szaktanácsadók, szabadalmi ügyvivők és helyi politikusok szoros hálózata a fejelődés sajátosan kedvező feltételeit hozta létre. E minta adta a német „BioRégiók” kialakításának ötletét és megindításához a lökést 1995-ben. A kezdeményezés fő célja a kutatás és a gyakorlati, ipari hasznosítás szorosabbra fűzése, ezen belül az egyes intézmények, kutatóbázisok stratégiai értékű szakterületeinek kijelölése, valamint vállalatok, szolgáltatók és igazgatási szervek részvételi formáinak, ösztönző szerepének meghatározása volt. A 17 lehetséges „pályázó” közül biotechnikai szakemberekből álló nemzetközi zsűri választotta ki az alábbi öt BioRégiót: – Rajnavidék (Heidelberg központtal), – Jena, – Rajna-Neckar (Köln központtal), – München, – Berlin. A kiválasztáshoz figyelembe vették a biotechnikával foglalkozó egyetemi kutatóintézetek, műszaki oktatási intézmények számát, profilját és adottságait, meglevő vállalatokat, valamint a bankok és magánbefektetők hajlandóságát biotechnikai beruházások finanszírozására. A BioRégiók között 1997-től kezdve 5 éven át kb. 25 M eurót osztanak szét, ezen kívül a szakminisztérium fedezi egy-egy kutatási program költségének 50%-át. A jénai régióban folyó bioműszer-fejlesztés külön 15 M EUR támogatásban részesült. A kimaradt 13 régió biotechnikai vállalkozásai helyenként nagyvonalú tartományi támogatást, valamint segítséget élveznek tanácsadó és technológiatranszfert közvetítő társaságoktól. Országosan fejlett már a különféle tanfolyamok, továbbképzések hálózata, a fejlesztés további fontos infrastrukturális elemei a technológiai parkokban viszonylag olcsón bérelhető laboratóriumi és inkubátorhelyek. A legfejlettebb műszaki–kereskedelmi és banki–pénzügyi hálózattal a berlini régió rendelkezik. A BioRégió-programokon kívül a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) támogatja – a fiatal tudósokat a „BioFuture” program keretében, hasonlóképpen – a fiatal cégek még nem versenyképes („prekompetitív”) kutatásait: „BioChance”, – az egyes régiókban folyó speciális, pl. bioinformatikai kutatásfejlesztést: „BioProfile”, – újabban pedig további 100 M EUR-ral a genomkutatást.
A kockázati tőke megjelenése Egy washingtoni intézet 2000-ben közzétett kimutatása szerint átlagosan 15 év telik el az alapkutatás megkezdésétől egy gyógyszer forgalmazásáig, és ennek átlagköltsége 802 M USD. Emellett 50 000 „reménybeli” hatóanyag kö-
zül 5 jut el a kutatási szakaszból a klinikai kipróbálásig, és ezek közül ismét csak 5 a piacra. A biotechnikába való befektetés tehát kockázatos és hosszú megtérülésű. A hagyományos német befektetési rendszer, amely a bankok által finanszírozott hitelen alapszik, nem alkalmas biotechnikai vállalkozások elindítására. Ezt a szerepet, az USA-hoz képest több mint 10 éves késéssel, Németországban a hazai és a nemzetközi kockázati tőke vette át, birtokosainak kockáztató kedvét pedig növelte az állami tulajdonú bankok (Technologiebeteiligungsgesellschaft, TBG, Kreditanstalt für Wiederaufbau, KfW) által felajánlott finanszírozási részvétel. A TBG 2000-ben 504,9 M EUR-t ruházott be high-tech kezdeményezésekre, ennek 24%-át biotechnikába. A banki hozzájárulás feltételei a kezdő vállalat részéről: – legfeljebb 50 alkalmazott, – 5 M EUR-nál kevesebb mérleghiány, – legalább 25%-os nagyvállalati tulajdonrész. Németországban jelenleg több mint 200 tőkekockáztató vállalat működik és közülük kb. 60 kizárólag vagy részben a biotechnikába fektet be. Ezenfelül néhány nagy gyógyszer- és vegyipari vállalat is áldoz ilyen célra, a legnagyobb összegeket a Metagen, a Schering AG berlini leányvállalata (55 M EUR), és két müncheni cég: az Ingenium és a Morphochem (46, ill. 40 M EUR) ruházta be induló biokémiai vállalkozásokba, mindegyik 2000-ben. A kezdő biotechnikai vállalatok pénzügyi biztonsága szepontjából mérföldkő a Neuer Markt alapítása (1997), amely a New York-i NASDAQ-hoz hasonló részvénypiac. Hasonló, részben a minimális likviditásról gondoskodó részvételi feltételekkel (pl. a saját részvények legalább 20%-ának elhelyezése, negyedévi mérlegjelentések). A német tőzsdén bejegyzett biotechnikai cégek közül csak kettő: a Quiagen és a Lion bioscience szerepel a NASDAQ-listán.
A vállalkozói szellem erősödése A friss alapítású vagy még csak szerveződő kis és apró cégek egyetemi képzettségű munkatársai részben azokat a frissen végzetteket „szívták fel”, akik a „nagyok” fúziója (pl. Hoechst–Rhone-Poulenc) és személyi leépítései következtében nehezen találtak munkahelyet, részben a nagyvállalatoknál elhatalmasodó bürokrácia elől menekülő tapasztalt munkaerő keresett náluk kreativitásának terepet. Az önálló vállalkozói kedvnek és szellemnek az ébrentartására és fejlesztésére újszerű alkalmat nyújtott az üzleti tervek versenyének megszervezése. Ebben tanácsadó vállalatok (McKinsey, Ernst and Young), kockázati tőke társaságok és nagy konszernek (Aventis) vettek részt azzal a céllal, hogy fiatal kutatókat ötleteik ipari megvalósítására ösztönöznek. Az ez irányú ismeretek elsajátítására és a hajlamok bátorítására tanfolyamok, „műhelyek” szerveződnek, sőt néhány egyetemen „vállalkozási” tanszék is létesült. Sok fiatal és kö-
zépkorú szakember tölt hosszabb-rövidebb időt az USA-ban továbbképzéssel és/vagy ipari fejlesztő munkával, hogy Németországba visszatérve szintén erősítse a vállalkozó kedvet és gyarapítsa a kezdeményezéseket.
A jövő biotechnikája Németországban A számszerű növekedés ellenére a német biotechnika az iparág brit és amerikai szintjéhez képest „gyermekként” él, amit az bizonyít, hogy – csupán a cégeknek kb. 5%-ában haladja meg az évi eladások értéke az 50 M EUR-t, – 2000-ben a hivatalosan nyilvántartott biotechnikai társaságok „gyógyszerjelöltjei” közül csak hat került a preklinikaitól a III. klinikai szakaszig terjedő vizsgálati fázisba (szemben pl. az Egyesült Királyságban előállított 128 vegyülettel), – a Neuer Markt 2000. évi listáján csak 17 biotechnikai vállalat szerepel, a NASDAQ-én kb. 400. Néhány német társaság már felismerte, hogy a fenntartható növekedéshez nélkülözhetetlen a tevékenységek integrálása az értéklánc mentén. Ugyanis egyre több gyógyszergyár adja ki kutató–fejlesztő tevékenységének egyes részeit, amit elvállalhatnak a különböző irányban specializálódott egyesített adottságokkal és készségekkel rendelkező biotechnikai cégek. Ehhez éppen az összevont, de nemcsak hazai anyagi és személyi erőforrások szükségesek (1. táblázat). A német biotechnikai cégek – az USA-ban és az Egyesült Királyságban uralkodó helyzettel ellentétben – túlnyomórészt eljárásokra alapoznak („business modell”). Ezek a cégmodellek a termékalapúaknál kevesebb kockázatot hordoznak, mivel megbízhatóbb technológiáik sokoldalúan alkalmazhatók, viszont a műszaki fejlődés könnyen elavulttá teheti őket. A termékbázisú cégekbe beruházni kockázatosabb, de hosszabb távon magasabb megtérülést ígér, és a befektetők körében ez egyre vonzóbb. A német vállalatok így hamarosan váltani kényszerülnek, és a modellváltás bizonyosan csődöket, vásárlásokat, fúziókat von majd maga után. Így átmenetileg csökkenni fog a biotechnikai cégek száma, viszont a megmaradók már világviszonylatban is versenyképesek lesznek. Az ágazati növekedést Németországban legújabban a bioinformatikában és üzletfejlesztő menedzsmentben jártas szakemberek hiánya hátráltatja. Ezért néhány egyetem felvette oktatási programjába a bioinformatikát és tanszéket is felállít, de ez legfeljebb hosszabb távon segíti a hiánypótlást. Bár a német közvélemény ítélete a biotechnológia egészségügyi alkalmazásáról pozitív irányban változott, továbbra sem feltétlenül kedvező, amint ez az embrionális őssejtekkel folytatott kutatás heves vitáiban érzékelhető. A géntechnika mezőgazdasági felhasználásával szemben szintén csaknem általános a kategorikus elutasítás. A hirtelen fejlődött német biotechnikai ipar tehát
most különféle nehéz erőpróbák előtt áll, és nem lehet megjósolni, hogy képes lesz-e folytatni sikerei sorozatát. 1. táblázat Német biotechnológiai vállalatok cégvásárlásai Dátum
Német cég
Partner cég
Megszer- Tranzzett rész, akció mérete, % M USD
1999. márc.
Evotec Biosystems, Hamburg
Oxford Asymmetry International (Abingdon, UK)
100
473
2000. márc.
MorphoChem, München
Small Molecule Therapeutics (Monmouth Junction, NJ, USA)
100
–
2000. márc.
GPC, München
Mitotix (Waltham, MA, USA)
–
–
2000. nov.
MediGene, München
NeuoVir Therapeutics (San Diego, Ca, USA)
91
77
2000. nov.
Cardiogene, Erkrath
Intracardia (Cincinatti, OH, USA)
–
–
2000. dec.
Lion biosciences, Heidelberg
Trega Biosciences (San Diego, CA, USA)
2000. dec.
Epigenomics, Berlin
ORCA Biosciences (Seattle, WA, USA)
2001. ápr.
Cardion, Erkrath
Tolerance Pharm (Boston, MA, USA)
2001. ápr.
Gene Scan Europe, Freiburg
Oasis Biosciences (Berkley Heights, NJ, USA)
2002. jan.
Lion bioscience, Heidelberg
NetGenics, (Cleveland, OH, USA)
2002. ápr.
Qiagen, Hilden
Xeragon (Huntsville, AL, USA)
100
15,3
–
–
100
–
–
6,0 17,6
100
8
(Dr. Boros Tiborné) Müller, Ch.: The evolution of the biotechnology industry in Germany. = Trends in Biotechnology, 20. k. 7. sz. 2002. p. 287–290. Williams, D.: Germany grows. = European Chemical News, 76. k. 1993. sz. 2002. febr. 18– 24. p. 20. Steiner, M.; Heinemann, A. stb.: Mehr als Kapital plus Forschung: Cluster bieten Vorteile. = Nachrichten aus der Chemie, 49. k. 5. sz. 2001. p. 652–655. Andretsch, D. B.: The role of small firms in U.S. biotechnology clusters. = Small Business Economics, 17. k. 1–2. sz. 2001. aug.–szept. p. 3–15.
