10. A mai magyar társadalom helyzete
Kovács Ibolya szociálpolitikus
Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat, struktúráját tekintve elöregedő. Nemzetiségi szempontból viszonylag homogénnek tekinthető, a 2011-es népszámláláson a lakosság 83,7%-a magyarnak vallotta magát, 14,7% nem válaszolt a nemzetiségi kérdésre és 1,69%-a százaléka vallotta magát egy másik nemzetiséghez tartozónak.
A HVG 2009/18. számában található az itt látható grafikon. A piros színnel a magukat magyar nemzetiségűnek vallók, kékkel pedig a magukat romának vallók korfája látható. A különbség szemmel látható: a romák legnépesebb korosztálya a legfiatalabbak csoportja, míg a magyarok közt sokkal kevesebb a gyermek.
Gazdasági háttér Népszámlálás 2011: http://www.nepszamlalas.hu Mo. népessége 9,982 ezer fő lakásállomány 4,389 ezer. Piacgazdaság hatása: • belső kereslet ösztönzése, • életszínvonal emelése, • infrastruktúra fejlesztés • keresetnövekedés Munkaerőpiac: • 90-es évek eleje 1,2 millió munkahely megszűnése, 1997 év mélypont • inaktívak magas száma (2007- 3.481 ezer fő) • foglalkoztatottak száma (2007-3.926.000 fő, 2014 – 4,158 millió fő) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása alapján Magyarországon egy vizsgált időszakban az tekinthető foglalkoztatottnak, aki legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végez, vagy munkájától csak átmenetileg (például betegség, szabadság miatt) van távol. Foglalkoztatási arány a foglalkoztatottak és a munkaképes korú népesség számának hányadosa. Foglalkoztatáspolitika: a munkaerő-piaccal kapcsolatos intézkedések összessége
A népességstatisztika kategóriái A népességet a munkaerő-piaci részvétel, illetve gazdasági aktivitás szempontjából gazdaságilag aktívak és gazdaságilag inaktívak alkotják. Gazdaságilag aktívak száma vagy munkaerő-állomány • a munkaerőpiac szereplői, potenciális munkaerő-állomány: a munkaerőpiac résztvevői, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. • a munkaerőpiac kínálati oldalán jelen lévők száma A potenciális munkaerőforrás, illetve munkaerő-kínálat két összetevője • egyrészt a megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező munkaképes korú népesség • másrészt a megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező munkaképes koron kívüli gazdaságilag aktívak. Gazdaságilag inaktív mindaz a munkaképes korú, vagyis 15 és 74 év közötti személy, aki nem tartozik a munkaerő-állományba. Legnagyobb csoportjuk a 74 évnél fiatalabb nyugdíjasok (az inaktívak számát olykor csak a 15 és 64 év közöttiek körében mérik.) Ide tartoznak még az úgynevezett passzív munkanélküliek is, akik bár a köznapi szóhasználat szerint munkanélküliek, nem regisztráltatják magukat a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál, vagyis nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez.
Foglalkoztatottság számok, fogalmak Foglalkoztatottság - 2010-ben az aktívak száma 3,9 millió fő (alkalmazásban áll 2,73 m – költségvetési szférában 722 fő), 2012. 08 hó 3,876 m fő (köztisztviselő, közalkalmazott 742,2 ezer, ebből egészségügyi – szociális ágazat 204 ezer). Nem aktív 3.31 millió fő Népességen belüli foglalkoztatási arány 2010-ben 57,6 %, 2012 08. hó 56,8 % munkanélküliségi ráta 2010.év 10,2 %, 2012.08. hó 10,9 %. 100 foglalkoztatottra176 eltartott, inaktív személy jut Fontos a nők foglalkoztatása: 100 nő közül 32 foglalkoztatott Szociális, gyermekvédelemben dolgozók 87 000 fő Regisztrált munkanélküliek a regisztrált állást keresők közül azok, • akik munkaviszonnyal nem rendelkeznek, nem nyugdíjasok, nem tanulók, • akik foglalkoztatást elősegítő támogatásban (átképzésben, közhasznú foglalkoztatás stb.) nem részesülnek, • akik munkát, állást vagy önálló foglalkoztatást keresnek és a munkavégzésre, tehát egy adódó állás elfogadására rendelkezésre állnak, • akik az állami munkaerő-piaci szervezet munkaügyi kirendeltségén munkanélküliként regisztráltatják magukat. Munkanélküliségi ráta: a regisztrált munkanélküliek tárgyhavi záró létszáma a gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak és munkanélküliek együtt) százalékban.
Foglalkoztatottság 2014. június–augusztus KSH A foglalkoztatottak létszáma 4 millió 158 ezer fő volt, 177 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek közül 2,238 ezren dolgoztak, foglalkoztatási rátája 62,4%-ra emelkedett (a nők száma 1,830 ezer- 56,2%). A 2014. augusztus 30-án a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 401,5 ezer álláskereső szerepelt, amely2013. augusztushoz viszonyítva 18,4%-os csökkenést mutat. Pályakezdő 55,3 ezer, arányuk az összes álláskeresőből 13,8%. A regisztrált álláskeresők között a szakképzetlenek (általános iskolai és gimnáziumi végzettségű) aránya 50,8%-os. 2014.08.hó: nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez (15-74 év) viszonyítva 9,2%, a munkavállalási korú népességhez (15-64 év) mért relatív ráta 5,8%. www.munka.hu
Foglalkoztatási problémák A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a magyar aktivitási ráta 62 százalékkal a második legalacsonyabb az Európai Unióban - tehát a munkaképes korúak kétötöde hivatalosan nem dolgozik, és nem is keres munkát (az EU 74 százalékos átlag). A több mint kétmillió, 15-64 év közötti inaktív ember negyven százaléka korhatár alatti nyugdíjas - döntő többségük (430 ezer) megváltozott munkaképességű. A tanulók 30, a gyermekgondozási támogatásban részesülők aránya 10 százalék az inaktívak között, míg a maradék húsz százalék, 350-400 ezer ember semmilyen ellátásban sem részesül. A legnagyobb lemaradásunk az 50 év felettiek, a megváltozott munkaképességűek, a roma lakosság és az alacsony iskolai végzettségűek körében van. Míg például a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája 30-40 százalék Európában, addig nálunk mindössze 12 százalék, és a roma lakosság esetében is csupán 12 százalékos ez a mutató. Foglalkoztatás szempontjából összességében kiemelt célcsoportnak számítanak a pályakezdők (150-200 ezren), az 50 éven felüliek egy része (200 ezren), a kisgyermekes anyák (300 ezren), a romák (250 ezren), a megváltozott munkaképességűek (430 ezren), a szakképzetlenek és a hátrányos helyzetű térségekben lakók (egy millióan).
Keresetek 2014 01-06 hó • Bruttó átlagkereset 235 200 forint, 3,0%-kal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek körében. • A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi,biztosítási ágban a magasabbak (495 400 forint), információ és kommunikáció (455 000 forint), • A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (142 500 forint), szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (151 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (171 900 forint) ágakban dolgozók kerestek. • Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 154 100 (a fizikai foglalkozásúaké 104 700, a szellemi foglalkozásúaké 209 200) forint volt.
Hátrányok Hátrányos helyzetű csoportok: • Fogyatékos személyek: 570 000 fő,foglalkoztatottságuk 9 %. • Megváltozott munkaképességűek: 430 ezer, dolgozik 95 ezer fő • Roma lakosság: 1993-ban 500 ezer főre becsült, 2001-ben 190 ezer fő vallotta magát romának – becsült szám: 600 e. foglalkoztatott 10 %, eltartott 50, inaktív kereső 28, munkanélküli 12 %, 2011 évi népszámlálás 158.000 Települési különbségek • rossz település szerkezet (3178 önkormányzat), infrastrukturális hátrányok • foglalkoztatási különbségek • társadalmi különbségek (elöregedett települések, szlamosodott városrészek) Lakhatás • jelentős területi, társadalmi egyenlőtlenségek • a lakások 92 % magántulajdon (EU átlag 62 %)- lakhatási költségek növekedése, jövedelmek 30-35 %-a fenntartási kiadás (EU átlag 8-10 %) • lakásállomány minősége jobb, mennyisége növekedett. Egyéb hátrányok • iskolai végzettség- elavult ismeretek, kulturális különbségek • elöregedés, alacsony mobilitás, rugalmatlanság • szociális védelem rendszerének hiányai
