Az Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskola Pedagógiai és Nevelési Programja 2013.
Készítette: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)alapján az Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskola Nevelőtestülete Véleményezte: Az iskola szülői szervezete a 2013. 04. 22-i ülésén. Elfogadta: Az Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskola Nevelőtestülete 2013. 04. 29-i nevelőtestületi ülésén. Jóváhagyta: Az Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskola IGAZGATÓJA 2013. 04. 29-ÉN.
2
TARTALOM I. BEVEZETÉS ...................................................................................................................................... 6 II. PROGRAM JOGI ALAPJAI ............................................................................................................ 7 III. NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................. 8 1.
Néhány szó az iskolánk történetéről ....................................................................................................... 8 1. 1. Egercsehi.................................................................................................................................................... 8 1. 2. Hevesaranyos ............................................................................................................................................ 9 1. 3. Az iskolai élet jellemzői ............................................................................................................................ 10 1. 4 . Intézményünk személyi feltételei ............................................................................................................ 10
2.
Az intézmény adatai .............................................................................................................................. 11 2. 1. Az iskola hivatalos beiskolázási körzete .................................................................................................. 11 2. 2. Az intézmény alaptevékenysége ............................................................................................................. 11
3.
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................ 12 3. 1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ........................................................... 12 3. 2. Nevelő-oktató munkánk célja .................................................................................................................. 13 3.3. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka feladatai ............................................................................ 14 3.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai ................................................................. 15 3.5 . Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eszközei ......................................................... 16
4.
A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ...... 17 4.1. A nevelőtestület minden tagjának feladata .............................................................................................. 17 4.2. A pedagógus feladatai .............................................................................................................................. 17 4.3 Az osztályfőnökök feladatai........................................................................................................................ 19
5. A személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az általános iskolában ........................................................................................................................................................ 19 5.1. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................. 23 6.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................... 26 6.1. Alapelvek ................................................................................................................................................... 26 6.2. Helyzetelemzés ......................................................................................................................................... 26 6.3. Az egészségnevelés célja, feladata ............................................................................................................ 26 6.4. Az egészségnevelés iskolai területei ......................................................................................................... 28 6.5. Megvalósítandó céljaink: ........................................................................................................................... 28 6.6. A céljaink elérése érdekében tervezett módszereink: ............................................................................. 28 6.6. Egészségnevelés megvalósításának szakmai feltételei ............................................................................. 31 6.7. Egészségfejlesztő program segítő kapcsolatai és feladatai: ...................................................................... 35 6.8. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ..................................................................................... 35
7.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység ......................................................... 36 7.1. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................................................. 36 7. 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ...................................................... 37 7.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítése ................................................... 38 7.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ......................................................................................................... 39 7.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................................... 41 7.6. Az „Integrált Pedagógiai Rendszerben” (IPR) megvalósuló oktatás .......................................................... 42 7.7. TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0124 „Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása az Egercsehi általános iskolában” projekt. ................................................................................... 49
8.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje........................................................ 51 8.1. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat .............................................................................................. 51
3
9.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................................. 52 9.1. A szülő, a tanuló, pedagógus együttműködésének formái ....................................................................... 52 9.2. A tanulói közösséggel való együttműködés ............................................................................................. 55 9.3. Külső partnerekkel való együttműködés, kapcsolattartás ........................................................................ 55
10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................................................... 57 10.1. Osztályozóvizsga ...................................................................................................................................... 57 10.2. Javítóvizsga .............................................................................................................................................. 58 10.3. Pótló vizsga ........................................................................................................................................ 58 10.4. Vizsgatárgyak, vizsgarészek: ................................................................................................................... 58 10.5. A tanulmányok alatti vizsga követelményei: ........................................................................................... 59 10.6. A vizsgák értékelése: ............................................................................................................................... 59 10.7. A vizsgák rendje: ..................................................................................................................................... 59 11.
A tanórán kívüli foglalkozások rendje ................................................................................................... 60
12. Érdekvédelem fórumai .......................................................................................................................... 60 12.1. A tanulói érdekérvényesítés szervei, mechanizmusa .............................................................................. 60 12.2. A Szülői Munkaközösség érdekérvényesítése ......................................................................................... 60 13. Mellékletek felsorolása ......................................................................................................................... 61 13.1. A Pedagógiai Programhoz kapcsolódó mellékletek ................................................................................ 61
IV. HELYI TANTERV ....................................................................................................................... 62 1. A kompetencia alapú oktatás bevezetése .................................................................................................. 63 2.
Innovatív iskolafejlesztés ...................................................................................................................... 64
3.
A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................................ 65 3.1. A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................................................. 66 3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................................... 69 3.3. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ..................................................................................... 70
4.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .......................... 72 4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ......................................................................... 72 4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .......................................................................... 73 4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ......................................................................... 73 4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .......................................................................... 73
5.
Mindennapos testnevelés ..................................................................................................................... 74
6.
A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ......................................... 74
7.
Projektoktatás ...................................................................................................................................... 75
8.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................................................................. 75
9.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............................. 77 9.1.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........................................... 80 9.2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ...................................................................................... 80
10.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .............................................................. 81
11. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .......................................... 81 11.1.A magatartás értékelésének elvei ............................................................................................................ 81 11.2.A szorgalomjegyek megállapításának elvei .............................................................................................. 82 12. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei .................................................................................................... 83 12.1. Jutalmazás .............................................................................................................................................. 83
4
12. 2 Büntetés .................................................................................................................................................. 84 13.Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................................. 85 13.1.Az iskola egészségnevelési elvei ............................................................................................................... 85 13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei .......................................................................................................... 86 14.A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ........................................ 90 14.1. A mérés eredménye ................................................................................................................................ 90 14.2. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok ...................................................................... 90 15.A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK NEVELÉSE ÉS OKTATÁSA ........................................ 94 15.1. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei ........................................................... 95 15.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők ...................................................... 96 15.3. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára .................... 96 15.4. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás ................................................... 96 16.Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve ....................................................................... 101 16.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................ 101 16.2. A kisebbségi oktatás formája ................................................................................................................ 101
V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .....................................103 V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .....................................103 1. A pedagógiai program érvényességi ideje ................................................................................................ 103 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ..................................................................................... 103 3. A pedagógiai program módosítása ........................................................................................................... 103 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ........................................................................................ 103
5
I. BEVEZETÉS Küldetésnyilatkozat „Meg kell tanulnunk a gyerek szemével látni és a fülével hallani, Meg kell tanulnunk a gyermek élményvilágának a szintjén beszélni, Meg kell tanulnunk mindenekelőtt azt, hogy ráálljunk a gyerek hullámhosszára, Megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, S mindezzel elősegítjük a szabad kommunikációt, a nyitott személyiség kibontakozását. Ennek feltétele pedig nem kevesebb, mint a gyermekbe vetett bizalom, Az iránta érzett felelősség, melyből nyílt és derűs légkörben ésszerű szabályok között A gyermek felelőssége is kicsírázik”
Mérei Ferenc
„Minden, ami az iskolában történik, a gyermek boldogságát: adottságainak kibontakoztatását, a siker örömét, a tudás megszerzését, az alkotás, a közösséghez tartozás élményeit kell, szolgálja. Hiszen mi lehet annál fontosabb, minthogy egy gyermek felismerje képességeit és felépíthesse önmagát?” Dr. Bíró Endre Az iskola fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Résztvevő feladatellátási helyek: Általános Iskola,
3341 Egercsehi, Petőfi út 6.
Általános Iskola,
3322 Hevesaranyos, Szabadság út 4.
6
II. PROGRAM JOGI ALAPJAI Pedagógiai programunk az alábbi törvények, rendeletek alapján készült: Törvény: Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (a továbbiakban: Nkt.) Rendeletek: 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. a köznevelési tv. végrehajtásáról (a továbbiakban: vhr.) 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
7
III. NEVELÉSI PROGRAM
1. Néhány szó az iskolánk történetéről 1. 1. Egercsehi Egercsehi Heves megyében, Egertől 25 km-re a Bükk lábánál természetes, szép környezetben helyezkedik el. Egercsehi Ófalu és Egercsehi-bányatelep két település, egy közigazgatási terület, de a lakosság különböző összetételű. Iskola Egercsehi Ófaluban működött kezdetben, majd a benépesült bányatelepen is szükség volt iskolára. Az alapítás éve 1903. Az 1922-23-as tanévtől vannak konkrét írásos dokumentumok a régi iskoláról. Az 1946-47-es évtől a szomszédos Szúcs községből, az 1952-53-as tanévtől az Ófaluból jöttek a felső tagozatosok az iskolába. Az 1960-61-es tanévben készült el a jelenlegi iskola, de még a régi épületben is tovább folyt az oktatás. Itt maradt a konyha, a napközi, a tornaterem és a gyakorlati foglalkozás oktatására szolgáló műhely. Az iskola átadásával egy időben folyt a körzetesítés, Bekölcéről került át a felső tagozat. Az 1962-es évben készült el a fonyódligeti Tábor, melynek a Községi Önkormányzat a fenntartója. 1974-75. tanévben bővült az iskola négy tanteremmel, technika szaktanteremmel és szertárral, új nevelői szobával, könyvtárral. Ezzel egy időben újabb körzetesítés következett, ekkor Egerbocsról jöttek a felső tagozatosok. 1977. augusztus 20-án került átadásra a 12 x 24 méteres tornaterem, szertárral, öltözőkkel, és a napközi korszerű konyhája a kiszolgáló helyiségekkel együtt. Ettől az időtől kezdve Eger város környékén jó tárgyi feltételekkel rendelkező iskolának minősítették ezt az intézményt. 1979-ben újabb körzetesítéssel Bátorból és Hevesaranyosról jöttek hozzánk felső tagozatos gyerekek. Hevesaranyoson új iskola épült, 1993-ban megtörtént a visszakörzetesítés. A bekölcei gyerekek 1992-től a mikófalvi Általános Iskolában jártak, de 2002-től közoktatási megállapodás keretében a bekölcei gyerekek ismét iskolánkba jártak. 2005-ben jött létre 6 település (Egercsehi, Bekölce, Szúcs, Egerbocs, Bátor, Hevesaranyos) összefogásával az intézményfenntartó mikrotérségi társulás, amely 2008-ig 5 óvoda és 4 iskola működtetését, fenntartását látta el. 2008-ban Bekölce és Egerbocs községek kiléptek a társulásból: 3 óvoda és 2 iskola maradt társulási fenntartásban. Egercsehi községben sok ember nagyon nehéz körülmények között él. A bánya bezárása után többen maradtak munka nélkül. Jelenleg kevés a működő vállalkozás, ezek nem tudnak mindenkinek munkalehetőséget biztosítani. Sok a munkanélküli, többen a társadalom elesett, szegény rétegéhez tartoznak. A cigány etnikumhoz tartozók többsége és a szakképzettségüket hasznosítani szándékozó fiatalok között is sok a munkanélküli.
8
A keresőképes lakosság többsége a megyeszékhelyen dolgozik. Ez két dolgot határoz meg: az iskolával szembeni magasabb szülői igényt, és a végzett diákok Egerbe orientált továbbtanulását. A cigány lakosság körében erőteljes a népesség növekedése. A cigány származású tanulók aránya az iskola tanulóinak 65 %-a. A tanulók 78 %-a, hátrányos helyzetű, 54%-a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Ilyen környezetben az intézmény az átlagoshoz képest több feladatvállalással kell, hogy működjön. A tanulók kis hányadának jó a családi háttere. Az egercsehi iskola tárgyi feltételei A szükséges tantermek, szertárak, tornaterem, udvar a program végrehajtásához rendelkezésre állnak. Tanterem: 10 (normál méretű) Szaktanterem: 1 számítástechnika terem Kisterem: 1 Tornaterem: 1 Szertár: 3 Szabadidős terem: 1 Az iskola bútorzata megfelelő, pályázati támogatásból folyamatos cserét tudunk megvalósítani. Az iskola udvara megfelelő, a padok cserére szorulnak. A főzőkonyha és az ebédlő is az iskola udvarán álló épületben található. Az iskolához tartozó szolgálati lakásban működik a községi könyvtár. Tanulócsoportok száma: Ebből alsós: 4 felsős: 4 Napközis csoport: 2 Tanulószobás csoport: 2
8
Az oktatás délelőtti munkarendben történik. Az oktatást elősegítő tárgyi eszközök mennyisége, korszerűségük, használhatóságuk közepesre értékelhető. Az intézmény épületén az elhasználódás jegyei mutatkoznak: a külső vakolat, a belső festés, a nyílászáró szerkezet, a fűtés jelentős feladatot ró a fenntartóra. Az intézményi környezet meghatározza az épületbe lépők első benyomását. Az oktatást segítő tárgyi eszközök korszerűsítése folyamatos. Rendszeresen figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket: IPR, TÁMOP, TIOP Az eszköztár fejlesztése folyamatos. Az elhasználódás miatt ez a „fejlesztés” sok esetben nehezen érzékelhető. A mai kornak igazán megfelelő korszerű eszközöknek a számítógépek minősülnek, valamint az audio – vizuális berendezések. 1. 2. Hevesaranyos Hevesaranyos község Egertől 21 km-re, észak-nyugati irányban a Mátra és a Bükk határán helyezkedik el. Zsáktelepülés, szerkezete U alakú, közepén a Laskó patak nyugati ága, az Aranyos patak folyik keresztül. Területe a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet része. A településen nincs jelentősebb szennyezésű ipari tevékenység, a közúti forgalom csekély, így a falu legnagyobb értéke, természeti szépsége, tiszta levegője aranyat ér. A lakosság száma alig alig éri el a 700 főt, ennek 40 % a roma kisebbséghez tartozik. 9
A településen a munkanélküliség aránya az országos átlagot meghaladja. Mivel a településen csekély a munkalehetőség - helyben néhány egyéni vállalkozónál, az önkormányzati intézményeknél adódik munkahely - , a foglalkoztatottak 80 %-a Eger városba és a környező településekre ingázik. A község életében meghatározó szerepe van az általános iskolának, mely a település központjában, gondosan karbantartott területen helyezkedik el. 1. 3. Az iskolai élet jellemzői A Helyi Pedagógiai Programunk megszerkesztésekor felmérjük szellemi értékeink színvonalát, számba vesszük hiányosságainkat, feltérképezzük az igényeket és elvárásokat, tudatosítjuk lehetőségeinket s meghatározzuk feladatainkat, közeli és távoli céljainkat. Ebben az okmányban rögzítjük azokat az alapelveket, amelyek alapján az intézményekben az oktató-nevelő munkánkat végezzük, társadalmi kapcsolatainkat szervezzük, s meghatározzuk a működés feltételeit. A Mikrotérségi Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda valamennyi dolgozója legjobb tudása szerint végzi munkáját. Az egercsehi iskola 8 osztályos, alapfokú, alapműveltséget nyújtó intézmény. A hevesaranyosi tagintézmény 6 évfolyammal működik.( 1-2., 3-4. összevont osztály, 5. és 6. osztály) Intézményünk irányítása, szerkezete a SZMSZ-ben szabályozott. Vezetője az iskolaigazgató. Feladatát a helyettessel együtt látja el. Irányító munkájukat a 2 szakmai munkaközösség segíti ( egy alsós munkaközösség, egy felsős munkaközösség). Az iskolákban Diákönkormányzat működik. Munkáját munkaterv alapján a Diákönkormányzatot segítő tanár vezetésével végzi. Működtetjük az SZMK-t, mely régi hagyományokkal rendelkezik. Az osztályok, csoportok választás útján delegálják azt a szülőt, aki képviseli érdekeiket. Segítséget nyújtanak különböző nagyobb szabású rendezvények lebonyolításához, szervezéséhez. A dolgozók érdekképviseletét a helyi Pedagógus Szakszervezet látja el. Jogkörét a Kjt. És Mt. Szabályozza. A Közalkalmazotti Tanács a Kjt. előírásai és saját szabályzata alapján működik. Iskolánk külön foglalkozási órákon fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokat nyújt a rászoruló diákoknak. Az igények és a lehetőségek alapján több szakkört szeretnénk működtetni. Feladatuk a tehetséggondozás mellett a továbbtanulásra való felkészítés. Idegen nyelveket (német és angol) óraterv szerint oktatunk: a 2-3. osztályban szakköri keretben. A 4-8. osztályban heti 1 órában informatikát tanítunk. Az idegen nyelveket és az informatikát részben csoportbontásban oktatjuk. 1. 4 . Intézményünk személyi feltételei Intézményi dolgozók létszáma 23,5 fő Ebből Igazgató 1 fő Igazgatóhelyettes 1 fő Tagintézmény- vezető: 1 fő Tanár 9,5 fő Tanító 6 fő Gyógypedagógus 1 fő
10
Az oktató-nevelőmunkát segítők: 3 fő takarító 1 fő iskolatitkár A közalkalmazottak összes száma: 23,5 fő
2. Az intézmény adatai Az iskola hivatalos elnevezése: Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskola Szakmai alapdokumentum száma: X.2.25. Az iskola címe, telefon- és fax száma 3341 Egercsehi, Petőfi út 6. 36/485-022 Az iskola fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Résztvevő feladatellátási helyek: Általános Iskola,
3341 Egercsehi, Petőfi út 6.
Általános Iskola,
3322 Hevesaranyos, Szabadság út 4.
2. 1. Az iskola hivatalos beiskolázási körzete Egercsehi közigazgatási területe Egerbocs közigazgatási területe Bátor közigazgatási területe Hevesaranyos közigazgatási területe Szúcs közigazgatási területe 2. 2. Az intézmény alaptevékenysége
alapfokú általános iskolai nevelés-oktatás 1-8 évfolyamon sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása napközi otthoni és tanulószobai ellátás bejáró tanulók ellátása
11
3. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3. 1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Nevelő-oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében pedagógiai alapelvünk, hogy: iskolánk nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia étékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.; alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének.; kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra; pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembe vétele, hogy a nevelés során a biológia, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; a nevelő vezető, irányító kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; a közösségek biztosítanak terepet a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; minden iskolai tevékenységünket a gyermekek okos szeretete hatja át; iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: - anyanyelvi kommunikáció - idegen nyelvi kommunikáció - matematikai kompetencia - természettudományos kompetencia - digitális kompetencia - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség 12
a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket - készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; a nevelési – oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű követelményeket támasztunk; a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése osztályfőnöki óra keretében valósul meg; megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését; a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. 3. 2. Nevelő-oktató munkánk célja Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében célunk: az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt; az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának; az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; a társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; szeressék és óvják természeti környezetüket; az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; hogy mélyrehatóan megalapozzuk az alapkészségek elsajátítását, kimunkálását és differenciált fejlesztését; 13
a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, a majdani társadalomba való beilleszkedésre; alapozzuk meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlesszük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását; tudatosítsuk a gyermekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermekek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; segítsük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak; elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéletiés szabadidős tevékenységek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon; az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit; tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket. 3.3. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka feladatai Az iskolába kerülő gyermekek iskolaérettségét már az óvodában vizsgálják. A gyermek privát körülményeinek és a személyiségében meglévő értékeknek tulajdonítható, hogy nagyon eltérő különbségek érzékelhetőek az első évfolyamosok között mind az adottságok, képességek és a szokások tekintetében. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai feladatai: 14
a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlesszük a felelősségtudatot, a kitartás képességét és mozdítsuk elő a tanuló érzelemvilágának gazdagodását; támogassuk az egyéni képességek kibontakozását; alapozzuk meg a tanulási szokásokat és módszereket; az oktatási folyamatban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; tanár és növendék működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; fontos azoknak a hátrányoknak a csökkentése, amelyek a gyermek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak, tudatosítsuk a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítsük meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek személyiségének fejlesztését jellemének formálásán keresztül érjük el; az aktív tanulási tevékenységek közben fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; olyan helyzeteket teremtsünk, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét; tudatosítsuk a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőjét; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; a tanuló vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; erősítsük a tanulóban az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is késztessük más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét - a test és a lélek harmonikus fejlesztése - a szocializáció folyamatainak elősegítése - az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése - a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása - folyamatos visszajelzés a tanulmányi teljesítményről, a magatartás minősítéséről - az értékelés fontos része az önértékelés, a társak értékelése -adaptív tanulásszervezés, a számítógép és az infokommunikációs technikák hasznosítása. 3.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai Az iskolai nevelő-oktató munka során az alábbi pedagógiai eljárásokat alkalmazzuk: fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció képességének alapozásával; 15
az egészséges életvitel kialakításához egészségnap szervezésével (ősszel és tavasszal) kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása; a kortárs kapcsolatok megerősítése, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés alapozása; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.) az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segítjük elő; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő – oktató munka során elvégezzük a diagnosztikus, és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket. 3.5 . Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eszközei A fentiekben vázoltak megvalósítása során az alábbi pedagógiai eszközöket vesszük igénybe: a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele; személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására;
16
a mentális képességek céltudatos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés alapozása, gyakoroltatása; az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; megismerjük és alkalmazzuk a tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket; az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat; a tanulásmódszertan, a tantárgytömbösítés beépítése. Projekt, témahét, modul, műveltségterület tantárgy nélküli bontása; egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő) segítjük az egyéni haladási ütem fejlesztését.
4. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 4.1. A nevelőtestület minden tagjának feladata a legmagasabb szinten, a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát, a NAT, a kerettantervek és a pedagógiai program alapelveinek, értékeinek, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése, szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát, a települési, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni. 4.2. A pedagógus feladatai I. Általános szakmai feladatok - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. - Gondoskodik a gyerekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak a biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekekkel kapcsolatos intézkedései során. II. Részletes szakmai feladatok 1) Nevelő munka - A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Nevelő - oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és az taneszközök szabad megválasztásával végzi. - Mint tanárnak alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, tanítása. - Munkanapokon az első tanítási óráját megelőzően 15 perccel korábban munkára képes állapotban jelenik meg az iskolában. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit, és a tanítási anyag átadásával hozzájárul a szakszerű helyettesítéséhez. 17
-
-
Nevelő-oktató munkája során gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről. Közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében. A tanulók életkorának figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik annak betarttatására. A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha a gyermeke jogainak megóvása érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülő és a tanuló kérdéseire érdemi választ ad. Tevékenysége során a tanulók, a szülők és a munkatársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja A tanuló részére a viselkedéséhez szükséges etikus ismereteket átadja, és viselkedésével pozitív értékeket közvetít. Az ügyeleti beosztásban meghatározott időszakban az ügyeleti területén tartózkodik, ügyel a tanulók kulturált magatartására, betartatja az SZMSZ-ből, Házirendből adódó elvárásokat.
2) Oktató munka - Oktató munkája során megismeri a szaktárgyában rendelkezésére álló programot és tankönyveket, s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciójának megfelelően, a tanulók adottságaihoz igazodva választja ki a legmegfelelőbbet. - Az ismereteket tárgyilagosan és sokoldalúan közvetíti. - Segíti a tanulók képességeinek és tehetségének kibontakoztatását. - Segíti a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. - Év elején a követelményeket és az előző évi méréseket figyelembe véve a tanulók képességeinek fejlesztését segítő időtervet, tanmenetet készít. - Tanítási óráira és a tanórán kívüli foglalkozásokra rendszeresen felkészül. - Óráin gondot fordít a differenciált foglalkoztatásra, a tanulók egyéni fejlesztését optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. - Az iskolavezetés egyetértésével a hátrányos helyzetű, lassabban haladó tanulók számára felzárkóztató foglalkozást szervez. - A szaktárgyában kimagasló teljesítményt nyújtó tanulót hozzásegíti tehetsége kibontakoztatásához (szakkör, tanulmányi verseny, tehetséggondozó szakkör, stb.) - Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. - Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag rendjéről, részt vállal a szemléltető eszközállomány fejlesztésében. - Az iskola pedagógiai programjában meghatározott szabadidős tevékenységekben, versenyekben aktív szerepet vállal. - Az iskolavezetés megbízása alapján elláthat különböző pótlékokkal díjazott feladatokat, beosztható az étkeztetés felügyeletére, ügyeletet vállal, szükség szerint helyettesítést végez. 3) Értékelő munka - Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét, ügyel az írásbeli és a szóbeli számonkérés arányára. - Az írásbeli dolgozatokat egy héten belül, de legkésőbb két héten belül kijavítja. Annak eredményéről értesíti a szülőket. - A témazáró dolgozatok írásának időpontját a tanulókkal előre egyezteti. Ügyel arra, hogy egy napon ugyanabban az osztályban kettőnél több témazárót ne írjanak. - A félévi és év végi zárás előtt egy héttel megíratja az utolsó témazáró dolgozatot - A kötelező írásbeli házi feladatot ellenőrzi és javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli. 18
4) Továbbképzés - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit és tudását szervezett továbbképzéseken való részvétellel biztosítja. - Aktívan részt vesz a szakmai munkaközösség foglalkozásain, ahol megosztja kollégáival az önképzés során szerzett ismereteit, egyezteti a szaktárgyi értékelés elveit. Részt vesz a helyi tantervek kidolgozásában, a munkaközösség felkérésére továbbképzési célú előadást tart. 5) Napközis, tanulószobai nevelői munka - A tanítási órák végeztével a felügyeletére bízott napközis, tanulószobás tanulók csoportját ebédelteti. - Biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását. - Tanulási idő keretében biztosítja a napközis, tanulószobás tanulók részére a másnapi felkészülést ( írásbeli házi feladat, szóbeli feladatok). 6) Fejlesztőpedagógusi munka - A fejlesztésére bízott beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermekek/tanulók pedagógiai ellátása. - Pedagógia jellemzés készítése kontrollvizsgálatokhoz. - Fejlesztési tervek készítése, fejlesztési napló vezetése.
nehézségekkel,
4.3 Az osztályfőnökök feladatai -
-
A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti. A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. A tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti. A tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kíséri. Az osztályban tanító tanárok munkáját segíti és óralátogatásai során figyelemmel kíséri. A haladási naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét. Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Évente legalább egyszer egynapos kiránduláson részt vesz, a kirándulás megszervezését a tanulók és szüleik igényeinek figyelembe vételével irányítja. Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat. Az éves munkatervben meghatározott időpontban szülői értekezletet, fogadóórát tart. Eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek.
5. A személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az általános iskolában 19
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Fejlesztjük a tanulók személyiségét, közösségét, egymáshoz való kapcsolatukat. Irányítjuk a társadalomban való helyes eligazodásukat. A mai világban előtérbe kerültek a következő értékek: önállóság, képzelőerő, határozottság, vezetőkészség. Törekszünk a személyiség eredményességét, érvényesülését biztosító értékek kialakítására. A tanulók különböző közösségekhez tartoznak, és ezek hatásrendszerén keresztül tudnak beilleszkedni az iskolák életébe. Ennek a folyamatnak a helyes irányítása a mi feladatunk. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő- és oktatómunka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Célunk, hogy a kooperatív tanulási technikák segítségével javuljon a gyerekek közötti információcsere, megvalósuljon az építő egymásrautaltság átélése. Ezzel nélkülözhetetlen kompetenciákra tesznek szert, úgymint: nyitottság empátia felelősségérzet szervezőképesség. Célunk a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése (kooperativitás, team-munkára való képesség, kommunikációs képesség, tolerancia). A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok és megvalósítási formák Különböző tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. A tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. Feladat: tanórákon és tanórán kívüli tevékenységek tervszerű nevelői irányítása. A közösségek önkormányzási képességének kialakítása. Feladat: közösségi célok kitűzése, összehangolt módon való tevékenykedés A tanulói közösségek tevékenységének szervezése. Feladat: folyamatos és tudatos tanulói tevékenység szervezése, a tanulók motiválása, aktivitásuk biztosítása, a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési tapasztalatok gyűjtése. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, melyeket az alábbi módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, az ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A nevelési-oktatási célok megvalósítását az alábbi tanórán kívüli tevékenységek segítik: A hagyományok őrzése, újak kialakítása Minden tanévben iskolai ünnepséget tartunk a következő alkalmakkor: március 15., október 23., az első osztályosok avatása, a 8. osztályosok ballagása, tanévzárás Karácsony, Farsang, Anyák napja Bálok: szüreti, Mikulás, farsangi Kiállítások szervezése a technika és rajzórákon készített munkákból Vers- és próza-, valamint mesemondó versenyek 20
Mesevetélkedő Sportversenyek Iskola-óvoda nyílt napok Évente 1-2 egészségnap ( Őszi, tavaszi) Projektnap, projekthét, 3 hetet meghaladó projekthét
Feladat: Összetartást erősítő erkölcsi és viselkedési normák ápolása. Alakítjuk tanulóink erkölcsi felfogását, értelmi képességeiket, közösségi viszonyulásaikat, érzelmi, akarati tulajdonságaikat, nemzeti érzelmeiket, állampolgári kötelességérzetüket és munkára vonatkozó tulajdonságaikat, az egészségtudatos életvitelüket. Ehhez megfelelő forma - a tanítási órakeretből kilépve a – Diákönkormányzat, amely segít a szabadidős tevékenységek (kirándulások, táboroztatás stb.) megszervezésében. Az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetősséggel együttműködve az iskola igazgatója által megbízott nevelő irányítja a diákönkormányzat tevékenységét, mely szervezeti és működési szabályzatában foglaltak alapján, éves munkaterv szerint működik. A személyiség fejlesztésében a következőket tartjuk fontosnak azonosulás megfelelő énkép kialakítása demokratizmus együttérzés előítélet-mentesség érzelmi intelligencia jó kommunikációs készség megbízhatóság széles érdeklődési kör szorgalom kitartás vállalkozókészség egészség-centrikusság aktív közéleti tevékenységre ösztönzés az értékóvó magatartás, vagyis a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelme, óvása segítőkészség vagy karitativitás fegyelmezettség Olyan személyiségvonások kellenek, melyek segítségével másokkal jó kapcsolatot tudnak kiépíteni tanulóink. Pedagógiai feladatok: ezeket a tulajdonságokat gyakoroltatjuk a mindennapi élet eseményein keresztül, és ezzel a helyes erkölcsi értékeket ismertetjük meg tanulóinkkal. Helyes szokásrendszer és normaismeret kialakítása, melynek megléte vagy hiánya nagy hatást gyakorol a magatartásra. A morális normaismeret a szociálisan értékes magatartásformák megszilárdulásának egyik szükséges feltétele. Véleménykifejtés, stílus, hangnem, érvelés, cáfolat, kritikai érzék minden személyiséget jellemez, ezért fontos, hogy a szociálisan beilleszthető utat ismerjék tanulóink. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségre irányuló eljárások, nevelési módszerek. A nevelési módszereink két csoportba oszthatók 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 21
2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségeken keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását - Követelés célzó, beidegző - Gyakoriság módszerek. - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés
2. Magatartási modellek bemutatás, közvetítése.
3.Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadása - Hagyomány kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
- Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - Felvilágosítás a betartandó -A tanulók önálló elemző magatartási normákról. munkája - Vita
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktatató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Rendelkezik olyan bővíthető kompetenciákkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. A feladat végrehajtásának módjai, eszközei,eljárásai: Gazdag tevékenységrendszer kínálata tanítási órákon: A tanítási órákon a gyermekek eredményes tanulási útjának támogatása érdekében alkalmazzunk változatos munkaformákat, az órák a tanulói tevékenykedtetésre és a minőségi differenciálásra épüljenek. A tanítási gyakorlatban minden kolléga alkalmazza azokat a tanulásszervezési eljárásokat, amelyek során elengedhetetlen egymás segítése (kooperatív technikák, csapatmunka, csoportmunka, páros munka, Lőrincz- féle játékrendszer). A gyermekek folyamatos ellátása életkoruknak megfelelő felelős feladatokkal az intézményben töltött idő alatt, de lehetőség szerint a családdal együtt az iskolán kívül töltött időben is. Mindezek alatt értjük a tanulás, játék, sport, önművelés, stb. értékes tevékenységeket.
22
Gazdag tevékenységrendszer kínálata tanórán kívül: tömegsport rendezvények, szakkörök, játszóházak, internetezés lehetősége, napközis, tanulószobai foglalkozás, ünnepségek, versenyek, vetélkedők, 3 hetet meghaladó projekt és témahét, kirándulások „Meleg megengedő”, de a munka során határozott, következetes nevelői magatartással segíteni az alkotó munkafegyelem megteremtését. 5.1. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” (Hankiss Elemér) Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. 5.1.1. A közösségi nevelés területei: - a család - az iskola - az iskolán kívüli közösségek. 5.1.2. A közösségfejlesztés színterei A közösségfejlesztésre az intézményen belül sor kerülhet: - a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra) - a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon - a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon - a szabadidős tevékenységek keretében Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés: Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több, mint azonos korú tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet 23
az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. Feladatai: - a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.) - ismerje régiónk sajátosságait, értékeit - a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség - oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről - segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában - személyes példamutatás - a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása - jutalmazás és büntetés alkalmazása A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: A tananyag elsajátítása - segítse a tanulók kezdeményezéseit, - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, - biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, - tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, - során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, - alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és a környezeti szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, - adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülése, az egészség megőrzésére és - személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, A tanórákon kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások 24
A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását. Lehetséges formái: Kirándulások, túrák amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére. A színházi-, filmszínházi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását. A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását. A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködő-készség fejlődését. Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzatok a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladat: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, - a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, - olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, - a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: - nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, - átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, - a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. 25
6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 6.1. Alapelvek • Az egész tantestület egészségnevelési elkötelezettséggel végezi a munkát. • A helyi problémákból kiindulva, azok megoldására törekszünk. • Az egységnevelés központja településünkön az iskola, mely szoros kapcsolatban áll a szülői házzal, a háziorvosi szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal. • Az iskola minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. • Az iskola egészséges környezetet, egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, együttműködik a helyi közösség szakembereivel, programjaival. • Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, a lelki egészségfejlesztést és a támadást, az egyéni képességek fejlesztést és szemléletváltozást biztosító programoknak. 6.2. Helyzetelemzés a) Települési programból adódó feladatok b) Az egészséges életmód kialakítására tett intézkedések • Tanulók nagy része szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei. • Magas a dohányzó és rendszeresen alkoholt fogyasztó szülők aránya. • A szülők egy részénél elfogadott a gyermekek dohányzása és alkohol fogyasztása • Nő a korai szexuális életet élő fiatalok száma. • Egyes családoknál alacsony a személyi higiéné színvonala, a fogápolás rendszeressége. • A tanulók egy része keveset mozog, a TV vagy a számítógép előtt töltik a szabad idejük nagy részét. • A rendszeres fogorvosi és orvosi szűrővizsgálat pedagógus kísérettel évente megoldott. • Az iskola munka rendje lehetőséget biztosít a mindennapos testmozgásra. • Az étkezésekhez szükséges kulturált környezet biztosított az iskola étkezőjében. • A WC-k és mosdók színvonala, tisztasága megfelelő, biztosított a WC zárása, a WC papír, szappan és törölköző használata. • Sportköri foglakozásokat tartunk annak érdekében hogy a gyermekek rendszeresen mozogjanak: kézilabda, futball, asztalitenisz és természetjáró foglalkozások. • Lehetőséget biztosítunk a tömegsport számára is és a versenyszerű sportolásra is. • Rendszeresen részt veszünk egészségneveléssel kapcsolatos pályázatokon, többségében sikerrel. • Jeles napokat, témaheteket, témanapokat tartunk. • Rajzpályázatokon szerepelünk. 6.3. Az egészségnevelés célja, feladata Az egészségnevelés alapvető célja a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának formálása, a véleményük kialakulását befolyásolni annak érdekében, hogy képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érdekelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotát érintő hatások érvényesülése, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az iskola hosszú távú feladata: • A tanulók egészséges életmódra nevelése 26
• Minden tevékenységével szolgálni a tanulók egészséges testi, lelki szociális fejlődését. • Személyi és tárgyi környezetével segíteni azoknak a pozitív magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. • Nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanítás, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és harmonikus értékként való tiszteletére nevelés is. • Felkészíteni a tanulókat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan teljes döntéseket hozni, egészséges életvitelt tudjanak kialakítani és konfliktusokat megoldani. • Fejlessze a beteg, sérült és fogyatékkal élő társak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítását. • Ismertesse meg a környezet, elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, valamint a veszélyes anyagok leggyakoribb, egészséget és testi épséget veszélyeztető tényezőit • Felkészíteni a tanulókat a vészhelyzet egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. • Meg kell tanítani a tanulókat az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjára. • Felhívni a figyelmet a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes használatára, kezelésének legfontosabb szabályaira. • Támogatást adni a gyermekeknek, különösen a serdülőkorúaknak-a városi szenvedélyekhez való szokások és életmódok (a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzéséhez. • Foglalkozni a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, figyelmet fordítani a felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására. • Az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. • A pedagógusok és iskolai dolgozók életvitele példaértékű legyen a tanulók számára. • A pozitív énkép kialakítása. • A hatékony kommunikáció (tolerancia, együttműködés, empátia, értékekhez való viszony) alkalmazása a dolgozók között, a szülőkkel és tanulókkal való kapcsolatainkban. • Erőszakmentes konfliktuskezelés megismertetése és alkalmazása. • A tanulás módszertani eszköztárának tudatos fejlesztése és bővítése. • A tanítványaink ismereteinek gazdagítása, megismerési vágyuk felkeltése. Rövidtávú célok az iskolai nevelésben: • Ismerjék fel az életmód, a viselkedés, és az egészségügyi állapotuk közötti kapcsolatot, összefüggést. • A munkavégzéshez ideális iskolai légkör és környezet megteremtése. • Az egészségnevelés a gyermekek személyiségének részévé váljon. • Az egyéni képességek figyelembe vétele és személyes törődés biztosítása. • Közösségi beilleszkedés elősegítése a gyerekek számára. • Egészségre káros szokások kialakulásának megelőzése. • A pozitív énkép kialakítása (önismeret, önértékelés, önbizalom, önbecsülés). • Mások megismerésére és megszerettetésére nevelés. • Hatékony kommunikáció alkalmazása. • Erőszakmentes konfliktus kezelés megismerése és alkalmazása. • A tanulók tanítási módszereinek tudatos fejlesztése, bővítése. • Személyi higiénia kialakítása. • Az igényes és rendezett környezet kialakítására nevelés. • A családból hozott jó szokások megerősítése, gyakorlása, a hibás szokások korrigálása. • A sport, a mozgás iránti szeretet és igény tartóssá tétele. • A helyes táplálkozási igények kialakítása és módjának elsajátítása. • Az egészségi állapotukkal való megismertetés. • Lelkiviláguk gazdagítása. • Gyerekek érzelmi egyensúlyának kialakítása és fenntartása. • A mindennapos iskolai testmozgás további biztosítása és a lehetőségek bővítése, fejlesztése. 27
• A pedagógusok szakirányú ismereteinek bővítése tanfolyamokon. • További tevékeny és segítő tájékoztatáson alapuló együttműködés a helyi háziorvossal és a védőnővel. • A gyermekek aktív és örömteli részvételének elérése az egészségnevelési programban. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően, a legszélesebb körű szellemi, testi és mentális fejlődését szolgáló értékek közvetítése. • Családi életre nevelés. • A gyermekek és családjuk aktív részvételének elérése az egészségnevelés iskolai programjában. • Szexuális kultúra megismertetése, szexuális életre nevelés. • A szenvedélybetegségek kialakulásának elkerülése. • A dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer használat megelőzése. • Életkoruknak megfelelő helyes napirend kialakítása. • A személyes biztonság megőrzésére nevelés (közlekedés, elsősegélynyújtás, rizikóvállalás).. • A fogyatékosok és hátrányos helyzetűek elfogadtatása és sikeres beillesztése. • A környezeti ártalmak egészségkárosító hatásainak bemutatása, a környezeti nevelés elősegítése. • Egészségkárosító anyagok helyes használatának, tárolásának megismerése. • A szabadidő hasznos eltöltésére vonatkozó lehetőségek elsajátítása és további bővítése. 6.4. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolában folyó egészségnevelés fontos feladata, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az egészséges életmód, életszemlélet lényeges területek az iskolánk pedagógiai rendszerébe és összes tevékenységébe beépül. A program keretén belül az 1.-6. osztályig – életkorának megfelelő szinten – minden tanuló felkészítést kap a higiéniás szokások, a helyes napirend, az egészséges táplálkozás és a helyes önértékelés kialakulásáról, feltételeiről, valamint ezeket befolyásoló tényezőkről. A 7.-8. osztályosok számára a szenvedélybetegségek (játékszenvedély, evés szenvedélye, dohányzás, alkoholfogyasztás, drogok), a szexuális nevelés és az AIDS témaköreit választottuk. 6.5. Megvalósítandó céljaink: - a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő, a gyermekek legszélesebb körű szellemi, testi és mentális fejlődését szolgáló értékek közvetítése; - a gyakorlatban való alkalmazáshoz szükséges készségek és jártasságok megszerzése, elmélyítése egészségük védelme érdekében, - az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakítása, - az egészségük védelme szempontjából fontos magatartásmódok, szokások kialakítása, - az iskola tanulóinak aktív részvételével valósuljon meg valamennyi program; - elősegítse a gyerekek egészséges felnőtté válását családi és közösségi beilleszkedését; - a gyerekek családjára való ösztönző, pozitív hatás gyakorlása. 6.6. A céljaink elérése érdekében tervezett módszereink: Tanulóink számára: - előadás /szükséges háttér információk átadása/; - szerepjátékok /bizonyos problémás helyzetek kipróbálása, segíti felfedezni az érzéseket, gondolatokat és cselekedeteket, önkéntes vállalkozáson alapszik/; - gyakorlati foglalkozások. 28
Szülőkkel való együttműködésre: - közös felvilágosító előadások; - a szülők állandó betekintést nyernek az iskola felvilágosító munkájába; - állandó kapcsolattartás szülő-iskola között; Mentálhigiéniára nevelés Feladatok: • Az egészség megóvása, egészségvédelem. • A személyi higiénia igényének kialakítása, tisztálkodás. • A környezet tisztaságának megelőzésére nevelés. (szoba, tanterem, étkező, fürdő, étkező, WC) • A serdülőkori személyi higiéniai szokások kialakítása. • A ruházat tisztaságának és alkalomhoz illő jellegének fontossága. Programok: • Évente két alkalommal fogorvosi szűrővizsgálaton való részvétel. • Iskolai vetélkedők, versenyek. • Tanári és tanulói ügyeletesek, hetesek feladata az iskolai helyiségek tisztaságának felügyelete, megőrzése. • Az oktató filmek megnézése. • Pályázatokon való részvétel. Egészség-betegség Feladat: • az egészség és betegség • a fogorvos és az orvos gyógyító munkájának megismerése • fogyatékos sérült embertársaink • a betegség tüneteinek ismerete • a leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzések ismertetése • a védőoltások fontossága • a beteglátogatás, betegápolás szabályai. Napirend, önismeret személyiség fejlesztés Feladatok: • A munkavégzéshez szükséges ideális iskolai légkör megteremtése. • Az oktató-nevelő munkához szükséges helyiségek, berendezések és eszközök biztosítása. • A helyes napirend kialakításához szükséges ismeretek átadása. • A tanulók reális önismeretének kialakítása, saját képességeinek felismertetése és hiányosságaik elfogadtatása. • A problémamegoldó képességük fejlesztése. • A kockázatvállalás és annak határainak helyes irányba terelése. • Konfliktusok helyes kezelésének bemutatása. A kommunikáció szerepe. • A fogyatékosok és hátrányos helyzetűek valamint devianciás magatartászavaros tanulók sikeres integrációja. Lehetőségek: • önismereti, esetmegbeszélő osztályfőnöki órák • tematikus előadások • diák-önkormányzati programok Szenvedélybetegségek 29
Feladat: • Egészségre káros szokások kialakulásának megelőzésre. • Szenvedélybetegségek elkerülése. (játékszenvedély, evés szenvedélye, dohányzás, alkoholfogyasztás, drogok,) • A káros környezeti hatások felismertetése és leküzdése. Lehetőségek: • egészségtan, biológiai és osztályfőnöki órák káros szenvedélyről • előadások szervezése háziorvos, védőnő és a rendőrség szakembereivel A testi fejlődés Mozgás tevékenység – mozgási igényre nevelés Feladatok: • A mozgás fontosságának elfogadtatása • Mindennapos testmozgás biztosítása • Testmozgással a fizikai és a lelki egészség erősítése. • Testtartás korrekció megvalósítása, a testtartási rendellenességek megelőzése • Különböző évszakokban a szabadban tartott foglalkozásokkal az ellenálló képességük és edzettségük fejlesztése. • Életkoruknak megfelelően az egyre növekvő terhelés elviseléséhez való alkalmazkodó képesség kialakítása. • Megfelelően fejlődjön keringési, mozgató és légzési rendszerük. • Balesetvédelmi ismeretek tudatosítása. • Különböző sportágakkal való megismertetése. Programok: • testnevelés óra tananyagának végrehajtása • játékos testmozgás, egészségfejlesztő testmozgás • tömegsport-órák • asztalitenisz edzések • versenyszerű rendszeres sportolási lehetőségek iskolai - körzeti - megyei szin Bozsik - foci keretében • tehetséggondozó rendezvényeken való részvétel • napközis szabadtéri és tornatermi foglakozások szervezése és ezek számának bővítése. • családi sportnap • túrák, kirándulások szervezése (gyalogos, kerékpáros). Egészséges táplálkozásra nevelés Feladatok: • az egészséges táplálkozási szokások ismertetése • a helyes étkezési szokások kialakítása • nyugodt környezet biztosítása a étkezésekhez • ebédlő tisztaságának megőrzése • egészséges étkezési szokások elsajátítása • egészségtelen táplálkozás egészséget károsító hatásainak bemutatása. Lehetőségek: • háziverseny szervezése • ismerettő filmek vetítése • pályázatokon való részvétel • az egészséges táplálkozási szokások ismertetése biológia, egészségtan, technika, természetismeret és osztályfőnöki órákon Növekedés, változás, emberi szexualitásra, családi életre nevelés 30
Feladatok: • a tanulók életkoruknak megfelelő ismeretek szerezzenek saját testükkel és annak változásaival kapcsolatosan. Testük és életműködésünk megismertetése. • megfelelően felkészüljenek a tanulók a szexualitás, érzelmi élet fontosságára és a családi élet harmóniájára • a szexuális kultúra kialakítása • megfelelő szintű tájékoztatás, felvilágosítás az AIDS-ről, • a szexuális felvilágosításra nevelés a fogamzásgátlás és esetleges hatásainak ismertetése • családi életre nevelés. Lehetőségek: • tanórai keretben (biológia, természetismeret, technika és osztályfőnöki órák) • tájékoztató programok, előadások szervezése A biztonság megőrzésére nevelés: Feladatok: • a személyes biztonság megőrzésére nevelés • közlekedésbiztonságra nevelés. A közlekedés szabályai. • kockázatok és veszélyek felismerési lehetőségeinek bemutatása • felelősségvállalás kialakítása • a környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatások ismertetése • önmagunkkal szembeni felelősségérzet kialakítása • egészséget veszélyeztető magatartásformák. Programok: • tanórai keretben közlekedési ismeretek oktatása (technika és osztályfőnöki órában) • házi elméleti és gyakorlati versenyek szervezése • körzeti versenyeken való részvétel • a gyermekhét keretében Rendőrségi nap szervezése • napközis szabadidős foglalkozások. 6.6. Egészségnevelés megvalósításának szakmai feltételei 6.6.1. Személyi feltételek: Iskolán belül: · munkaközösség vezetők · osztályfőnökök · gyermek és ifjúságvédelmi felelős · diáksportkör vezető · szaktanárok · diákönkormányzatot segítő pedagógus · napközis nevelők Iskolán kívül: · háziorvos · védőnő · család és gyermekjóléti szolgálat vezetője. 6.6.2. Iskolai programok Tanórai foglalkozások • kötelező természetismeret, biológia, technika, egészségnevelési órák témafeldolgozása · osztályfőnöki órák • modulok. Testnevelés 31
A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket. Legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök. Sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl.: méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás stb.) Tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.
Magyar nyelv- és irodalom Ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat. Egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére. Sajátítsák el a média elemzésének technikáit. Tudjanak disputát folytatni. Növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés a természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával. Történelem Ismerjék az egészségügyi ellátás napi eseményeit, a szociálpolitikát. Ismerjék a helyi társadalom, a nyugalmát veszélyeztető csoportosulásokat, a társadalmi tagoltságokat. (etnikumok, egyesületek, egyházak, nemek, életkor szerinti csoportok, vagyoni csoportok, politikai tagoltság) Lássák a beilleszkedési zavarokat. Értsék, és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. Értsék meg az egész világot érintő globális és egészségügyi problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére, a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével. Legyenek érzékenyek a hazai problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit. Ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységét, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit. Legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában 32
választ keresni. Alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben. Projektmunkák, alkalmas szövegek, autentikus reklámok, stb. Kérdőívek, felmérések, szituációs játékok, egyéni és csoportfeladatok, adatgyűjtés, vitafórum.
Matematika Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják. Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. Logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön. Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. A világ egészségügyi tényfeltáró adatait, annak romló vagy javuló változásait értelmezzék. Legyenek képesek reális becslésekre, tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A környezetszennyezésekről, természetvédelmi gyűjtött adatokból készítsenek grafikonokat. Tengelyes, tükrös természetes alakzatok (különböző növények, állatok és természeti képződmények alakjának) felismerése. Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára. Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés, hang, fény) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségét. Ismerjék a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra. Mérjék fel azt, hogy a környezeti erőforrásokat (pl. atomenergia), csak felelősséggel szabad felhasználni. Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről. Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit. Ismerjék meg a világ globális problémáit. Ismerjék meg és őrizzék meg a természeti és az ember alkotta táj szépségeit Tudatosuljon bennük a születési hely determináltsága, lássák, hogy a Föld különböző részein milyen súlyos egészségügyi és környezetszennyezési problémákkal áll szemben az orvostudomány, illetve a világ környezetvédelmi szakembergárdája. Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit. Ismerjék és szeressék a természeti, illetve az épített környezetet. Ismerjék meg az élőlények szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket. Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat. Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére. 33
Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Alakuljon ki bennük az ökológiai szemléletmód. Felelősséggel érezzenek és segítsenek a környezetünkben élő fogyatékosok iránt. Felelősséggel legyenek testük egészsége iránt. Szeressék az állatokat, a növényeket, az ezekkel szemben rombolóként fellépő társaikat világosítsák fel az ember magasabbrendűségéből adódó kötelezettségekről.
Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére. Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Fokozottan óvatosan bánjanak az emberi, illetve élő szervezetre káros anyagokkal. Környezetvédelmi, ökológiai szemléletmód kialakuljon. Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát. Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait. Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban. Vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét. Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra Ismerjék fel a természet, illetve a művészeti szépség rokonságát és azonosságát. Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit. Ismerjék a természetes anyagok használatát. Legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni. Legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően. Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre. Technika Legyenek képesek felhasználni a tudományos ismereteket, mely az emberi természet és környezet megóvására szolgál. Ismerjék azokat az anyagokat, amelyek nem tájidegenek, amelyek ennek ellenére korszerűek és egészségre ártalmatlanok. Környezeti szempontoknak megfelelő okos tervezésekre és kivitelezésekre legyenek képesek. Osztályfőnöki órák Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább 4 évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tanórán kívüli foglalkozások: • témanapok • témahetek • tanulmányi kirándulások • nyári táborok • napközis foglalkozások 34
• sportprogramok • délutáni szabadidős foglalkozások • vetélkedők, versenyek • túrák (gyalogos és kerékpáros) 6.7. Egészségfejlesztő program segítő kapcsolatai és feladatai: Háziorvos, védőnő: • A tanulók életkorához kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások felismerésére is irányulnak. (Testi fejlődés mérése: testmagasság, testtömeg, mellkas körtérfogat. Érzékszervek működésének vizsgálata: látásélesség, színlátás, hallás, vérnyomásmérés. Golyvaszűrés serdülőkorban tapintásos módszerrel. Elhízás és kóros soványság megítélése. Mozgásszervek vizsgálata.) • A testnevelők által végzett fittségi vizsgálatok segítése. • Életmódbeli rizikótényezők feltárása. • Személyi és környezeti higiénés vizsgálatok végzése. (Tetvesség.) • Védőoltásokról a szülők értesítése, oltások elvégzése. • A tanulók elsősegélyben való részesítése. • Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi faladatok ellátásában. • Egészségügyi szakértői feladatok ellátása: . egészségnevelő előadások tartása . rendezvények szervezése és lebonyolításában való részvétel .egészséges életmód, csecsemőápolási és családi életre nevelő szakkör munkájának segítése . táplálkozási fórum foglalkozásainak szakmai segítése. Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat • A gyermekvédelmi munkában nyújtsanak segítséget. • Napi kapcsolatban állnak a gyermekvédelmi felelőssel, a tanárokkal és a gyermekekkel. • A gyermekvédelmi felelős jelzései alapján a veszélyezett gyermekek rendszeres figyelemmel kísérése • Közös rendezvények szervezése és együttműködés az egészségnevelés területein. Szülők (család) • Fontos a megfelelő tájékoztatás és információátadás a kapcsolattartás során. • Az iskola egészségfejlesztő programjáról részletes tájékoztatást kapnak a szülők. • A szülő aktív részvételükkel támogatják az iskola egészségfejlesztési programjait. • Problémáikkal, kérdéseikkel őszintén fordulnak az osztályfőnökökhöz, szaktanárokhoz. 6.8. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; 35
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -
-
az iskola lehetőség szerint kapcsolatot épít ki a Védőnői szolgálattal, háziorvossal; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tevékenységformák szolgálják: -
elsajátítását
elsősorban
a
következő
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály biológia - artériás és ütőeres vérzés - égési sérülések - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés fizika - áramütés - esés - horzsolás testnevelés - kificamodott végtag - törött végtag - magasból esés
az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele lehetőség szerint félévente 3-5 alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
-
későbbiekben szervezhető szakkörök (pl. elsősegély-nyújtó); évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó témanap (projektnap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység 7.1. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Eljárások: Differenciált tanulásszervezés tanórákon, a délutáni önálló tanulás során. 36
Lehetőség szerint – számítógép –Internet könyvtár használat. A tanórák megszervezésében, a tehetséggondozásban is a számítástechnika és könyvtár lehetőségeinek maximális kihasználása (iskolai, otthon munkák, projektek, kiselőadások) Kooperatív technikák alkalmazása. Tanórán kívüli tevékenységek: - játszóházak, - családi sportverseny, - házi bajnokságok, - tömegsport rendezvények, - úszásoktatás, - szakkörök szervezése, vezetése DÖK programok Napközi otthon működtetése. Középiskolai előkészítő csoportok működtetése Versenyekre, pályázatokra való felkészítés,
A rászoruló diákoknak felzárkóztató foglalkozásokat tartunk. A lehetőségek figyelembevételével szakköröket működtetünk. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolákban évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A nem kötelező (választható) tantárgyak tanulása által mód nyílik az ismeretek elmélyítésére. A szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) lehetőséget adnak a tanulók műveltségének szélesebb körűvé tételére. 7. 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A Nkt. 47.§ (1) pontja biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: hiperaktivitás, szorongásos magatartás, térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése), mozgáskoordináció zavarai, a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), antiszociális cselekedetek, alacsony önértékelés, emlékezés zavarok, a logikus gondolkodás problémái, a spontán kíváncsiság hiánya.
37
Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Feladat: A tanulási kudarc észlelését minden esetben kövesse a kudarcok okainak feltárása, a probléma azonosítása. A szakszolgálat diagnózisát követően az egyéni fejlesztési tervek elkészítése és következetes végrehajtása, a végrehajtás, és az elért eredmények értékelése. Eljárás: A szakemberek véleményei alapján maximum 5 fős csoportokban legalább heti két alkalommal fejlesztő pedagógus irányításával a részképességek fejlesztése. A fenti tanulókra egyéni fejlesztési tervek készítése, a terv végrehajtása, az elért eredmények értékelése, és visszacsatolása a következő év fejlesztési tervébe. A gyermekeket tanítók és a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztésében leginkább jártas kollegák folyamatos konzultációja. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységi formák az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a napközi otthon, tanulószoba, továbbtanulás irányítása, segítése, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése. a hevesaranyosi tagintézmény pedagógusai által hospitáció és műhelyfoglalkozás keretében megismert Lőrincz–féle fejlesztő játékrendszer beépítése, alkalmazása a képességfejlesztés folyamatában, a Lőrincz–féle játékrendszer beépítése a tanórákba, kiemelten a matematika és a képességfejlesztő valamint felső tagozaton az osztályfőnöki óra keretébe. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. 7.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítése Önmaga értékeire kell megtanítani először az iskolai kudarcokkal küzdő tanulót, életcélt kell keresni neki. A kommunikáció helyes módjának megtanításával sikeresebb lehet társai között, ami az előrelépést segíti. „Amit akar a gyerek, arra képes is, de nem mindig képes akarni.” – ezért a motiválatlanságot kell leküzdeni ahhoz, hogy az igényesség megjelenjen a gyereknél. Ha biztonságérzete van és szeretetet érez, akkor képes saját képességeinek megfelelően teljesíteni és a közösségnek hasznos tagja lenni. A gyerekekkel pozitív érzelmi kapcsolatot kell kialakítanunk, különben nem tudjuk nevelni őket. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Eljárás- eszköz: a pedagógusok felkészítése az egyéni bánásmódra konfliktuskezelő megoldó tréningeken, az ez irányú tanfolyamokat végzett kollégák bevonásával. szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal 38
iskolakultúránk része a Lőrincz-féle fajáték rendszer alkalmazása, amely bizonyítottan segíti a célcsoport tanulóinak beilleszkedését. Az adott gyermekcsoportban tanítók tudatosan alkalmazzák a játékrendszer elemeit a hatékony fejlesztés érdekében az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a felzárkóztató órák, a napközi otthon, a tanulószoba, a felzárkóztató foglalkozások, a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai, a családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak megoldásaiban segítségnyújtás. 7.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának segítésében a területileg illetékes Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ családgondozó munkatársa tevékenykedik. Alapvető feladata a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése, a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a Gyermekjóléti Szolgáltató Központ tevékenységének segítése, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, együttműködés: az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel, óvónőkkel, az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, az okok feltárására, az okok megszüntetésére.
39
A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását az indulási hátrányok csökkentése, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, a felzárkóztató foglalkozások, a tanulószobai és napközis foglalkozás, az egészségügyi szűrővizsgálat, az egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre való nevelés, a személyes és egyéni tanácsadás, a szülőkkel való együttműködés, a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások), a szenvedélybetegségek megelőzése. Az iskola vezetői, osztályfőnökök, Gyermekjóléti Szolgáltató Központ vezetője, munkatársa, jegyző, SZMK, iskolaorvos, védőnő, rendőrség együttes, összehangolt munkája szükséges a komplex tevékenység hatékony végzéséhez. Ismerni kell a tanulók problémáinak okait: környezeti okok ismerete (a család összetétele, nevelési hiányosságok, szülők szenvedélybetegségei, rossz baráti társaság stb.) a gyermeki személyiség gondjának pontos feltérképezése (értelmi, érzelmi, szociális visszamaradottság, agresszivitás, csavargás, káros szenvedélyek rabja, lopás, garázdaság stb.) a családi anyagi hátterének ismerete (munkanélküliség, csökkent munkaképesség a család eltartói körében, nagycsaládos környezet) egészségügyi problémák megismerése (érzékszervi károsultság, idegi károsultság, zaklatott családi háttér, fertőző betegségek, higiéniás problémák stb.). A pontos „kórkép” ismeretének birtokában az iskola igényli a szakhatóság, és az önkormányzat hatékony támogatását. Cél: a gyermeki személyiségfejlődést veszélyeztető tényezők kiküszöbölése, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növelése! Pedagógiai támogatás fontos mozzanatai a preventív munka a rendszeres korrepetálás, fejlesztés fokozott figyelem tolerancia rugalmas, egyéni bánásmód családlátogatás naprakész információ értékeléskor a tanuló önmagához mért változása a döntő.
40
7.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tevékenység célja: Segíteni azon tanulók egyéni fejlődését, ismeretelsajátítását, az iskolai környezetbe való beillesztését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek. A hátrányos helyzet okai: a) Családi mikrokörnyezetükből adódóan: a család gazdasági helyzetéből adódó nem megfelelő lakásviszony, túlságosan alacsony az egy főre jutó jövedelem, a család kulturális helyzete (a szülők alacsony iskolázottsága, a kultúra megbecsülésének hiánya, a(z) (ön)művelődés lebecsülése), a családi hagyományok ereje (hagyományokon alapuló kapcsolatok a családon belül és kívül, vallási, erkölcsi, szociális hagyományok, nevelési hagyományok, stb.), a család élete, a családtagok magatartása (kevés közös élmény a szülőkkel, helytelen nevelési módszerek, a gyermek nem megfelelő helyzete a családban, a szülők kifogásolható erkölcsi magatartása, rendezetlen életmódja az iskola munkájának lebecsülése, közömbösség vele szemben, stb.), Családi házon kívüli környezet miatt: az utca, lakókörzet negatív hatásai, helytelen viszony, kifogásolható kapcsolat rossz magatartású és erkölcsű gyermekcsoporttal vagy felnőttekkel. c) Iskolai körülményeiket tekintve az oktatási intézmény hiányos, tárgyi, személyi ellátottsága, az iskolába naponta más településekről való bejárás, a tanítás hatékonyságának alacsony színvonala, a tanulók értékelésének, minősítésének merev módszerei, a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben. d) Csonka családban felnövő gyerekek (árva, félárva, elvált, stb.). e) Munkanélküli szülők gyermekei. f) Átmenetileg hátrányos helyzetűek. g) Áttelepült, beköltözött (új) tanulók. h) Tartós betegség miatt hátrányba kerülők. A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.) továbbtanulás irányítása, segítése. egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése 41
napközi otthon, egyéni foglalkozások felzárkóztató foglalkozások iskolai könyvtár továbbtanulás irányítása, segítése a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése családlátogatások ingyenes tankönyvtámogatás
A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, tankönyvtámogatás, kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése, a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése. 7.6. Az „Integrált Pedagógiai Rendszerben” (IPR) megvalósuló oktatás Az alkalmazás feltételei Felmérés szülői nyilatkozatok és a jegyző adatai alapján: szülők iskolai végzettsége- 8 általános, kiegészítő családi pótlékot kap-e gyermeke után, nyilatkozattételhez, személyes adatai kezeléséhez hozzájárul-e, igényt tart-e a képesség kibontakoztató, illetve integrációs felkészítés rendszerében való részvételre. A felmérés összegzése után az iskola igazgatója mérlegeli a programokba még bevehető (az egyik kritériumnak meg nem felelő) tanulók létszámát és személyét (10 %). Osztályonkénti, évfolyamonkénti, illetve iskolai szintű összegzés készül arányok kimutatásával. Az intézmény vezetője az osztályba soroláskor – a speciális tanulási-, magatartási-, beilleszkedési problémák figyelembevételével – a felmérés adatait figyelembe veszi, a rendelet előírásainak megfelelően. Integrációs stratégia Helyzetelemzés 42
Települési környezet Iskolánk Mikrotérségi Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Az iskola beiskolázási körzetéből adódóan eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekeket fogad, ezért az intézmény nevelő-oktató munkája ennek megfelelő összetettséget kell, hogy mutasson. Iskolánkban 78 % körül mozog a hátrányos helyzetű tanulók száma (rendszeres gyermekvédelmi támogatás). A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az iskolai létszámhoz viszonyítva 54 %. Magas az ingyenes, vagy támogatott étkeztetésre, tankönyvellátásra szorulók aránya . Személyi feltételek A feladatok megvalósításához – a várható tanulócsoportok és tanulólétszám alakulását is figyelembe véve a személyi feltételek adottak. A nevelő testület nagy része részt vett, vesz az integrációs tevékenységet segítő képzéseken: IPR pályázat keretében szervezett tanfolyamon (Egyéni bánásmód, differenciált készségfejlesztés az iskolában). Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek szinten tartása vagy javítása az iskolafenntartó támogatásával, aktív pályázati tevékenységgel, a saját bevételek révén, valamint az iskola alapítványának támogatásával lehetséges. Az integráció szempontjai Célrendszer megfogalmazása (elvárható eredmények):
A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása. Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok és a művészeti oktatás segítségével. Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók tolerancia-képességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés. Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása. Továbbtanulási mutatók javítása (az érettségit adó intézményekben továbbtanulók arányának növekedése). Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése. Pályaorientációs tevékenység. Az iskola párbeszédet alakít ki a programban részt vevő szülőkkel, partnereivel. Kompetencia-alapú értékelési rendszer kidolgozása: szöveges értékelés. A multikulturális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe (lásd: 4. számú melléklet). Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók számának növekedése. Növekedjen a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya. 43
Az intézmény pedagógus továbbképzési programja és éves terve kiemelten kezeli a képességfejlesztés és integrációs tevékenységhez szükséges pedagóguskészségek fejlesztésére irányuló szakmai továbbképzéseket:
fejlesztő pedagógus, logopédus képzése projektoktatás és módszereinek elsajátítása, beillesztése IPR alkalmazása tanulásmódszertan. Ezek eredményeként nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.
Beiskolázási terv A beiskolázási terv aktualizálása, módosítása folyamatos: a jegyzői adatszolgáltatás függvényeként. Iskolánk integráltan oktatja az ép intellektusú sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulókat. Szervezetfejlesztési erőforrás és továbbképzési terv Az eszközerőforrások feltérképezése a pedagógiai és a helyi tanterv felülvizsgálata kapcsán megtörtént, a hiányosságok pótlására eszközbeszerzési terv készült. A szükséges eszközök beszerzése, a minimálisan kötelező és meglévő eszközökön túl az elavultak pótlása, a tanulóbarát környezet biztosítása, az iskolai költségvetés és a pályázati források lehetőségeinek függvényében valósíthatóak meg. Az intézmény pedagógus továbbképzési programja és éves terve kiemelten kezeli a képességfejlesztés és integrációs tevékenységhez szükséges pedagóguskészségek fejlesztésére irányuló szakmai továbbképzéseket: o o o o o o o
fejlesztő pedagógus, logopédus képzése projektoktatás és annak módszereinek tanulmányozása IPR drámapedagógia szakirodalom beszerzése folyamatosan pedagógusok továbbképzése a különféle kompetencia területeken - TÁMOP pályázat keretén belül a módszertani megújulást célzó továbbképzések támogatása.
Az intézmény integrációs önértékelésének elkészítése évente, szükséges korrekció a tapasztalatok függvényében. Adatszolgáltatás a fenntartó számára: a szükséges intézkedések meghozatalához statisztikai adatok, arányszámok, felmérések eredményeinek közlése, integrációs önértékelés elkészítése. A szükséges korrekciók elkészítése (a jelentkező tapasztalatok igények alapján) folyamatos, ezek rögzítése az iskola egyéb dokumentumaiban. Az iskolába való bekerülés előkészítése Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Iskolánk különböző kommunikációs csatornák felhasználásával (óvodai szülői értekezlet, média, bemutató foglalkozások az iskolában, az óvónők tájékoztatása „munkaértekezleten”, igazgatói értekezleten, stb.) a szülőnek (az óvodán keresztül is) felajánlja az iskola integrációs 44
pedagógiai rendszere által nyújtotta lehetőségeket. Cél: óvodák és iskolánk közötti – az iskolába való bekerülés előkészítését célzó – szakmai együttműködés, az óvodákban elkezdődő folyamatos és tervszerű fejlesztő munka iskolánkban való folytatása. A kapcsolattartás módja: Az iskola tanítói óvodai foglakozásokon vesznek részt. Konzultálnak az óvónőkkel a várhatóan az iskolánkba kerülő gyermekekről, annak családjáról. Az óvodák nagycsoportosai részt vesznek az iskola rendhagyó óráin, rendezvényein, bemutató foglalkozásain. A kapcsolatot a leendő 1. osztályos tanítók és a fejlesztő pedagógusok tartják a nagycsoporttal foglalkozó óvónőkkel. (projekt-team) Felelős: leendő 1. osztályos tanítók, alsós munkaközösség-vezető. Helyzetelemzés: A team összegzi a megszerzett információkat, a rendelkezésre álló vizsgálati anyagok, tapasztalatok, illetve a szülő igénye alapján, mely az osztályba sorolás alapját jelenti a jogszabályoknak megfelelően. Vizsgálati anyag készül, amely az egyéni fejlesztési terv alapja lesz. Heterogén osztályok kialakítása: A fenti összegzés után, a team javaslata alapján az igazgató dönt az adott osztályok kialakításáról, a technikai feltételek biztosításáról. Felülvizsgálat, korrekció minden tanév kezdetén.
Fontosnak tartjuk, hogy ne okozzunk törést az óvodából az iskolába való átmenet során, hanem próbáljuk meg az óvodai játékosságot megtartva tanítani, nevelni a kisiskolásokat. Az iskolaotthonos oktatás elsődleges célja a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése a játék és a tanulási idő célszerű felhasználásával. A gyermekek otthonos környezetben, barátságos, jó hangulatban töltik a napot, ahol minden feladatot elvégeznek, így az iskolai tanulás után nincs szükség otthoni gyakorlásra. A családnak lehetősége van programokat szervezni, az időt együtt eltölteni. Ezekben az osztályokban Differenciáló, fejlesztő pedagógus alkalmazását tervezzük. Az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban biztosítjuk az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazoknak a tanulóknak, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban megteremtjük a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések iskolai tárolásához.
Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés A tanítást, tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az önálló tanulást segítő felkészítés - A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok A programba kerülő tanulók képességeinek, viselkedésének, szociális helyzetének komplex elemzése a kiindulópont: 45
tanító fejlesztő pedagógus adott szakvélemények alapján (szept.-okt.-nov.).
Az első értékelő esetmegbeszélés után konkrét javaslatok kerülnek megfogalmazásra, melyek a napi munka során a tanítók, tanárok számára irányadók a tanulóval kapcsolatban:
szükséges fejlesztő logopédiai foglalkozások differenciált tanulásszervezés tanórákon tanulás-módszertani fejlesztés iránya kooperatív technikák alkalmazása életvezetési ismeretek és készségek napközis és tanulószobai foglalkozások könyvtári foglalkozás sikerélményt nyújtó tanórán kívüli foglalkozások: tánctanítás, zongoraórák sportfoglalkozások: kosárlabda, kézilabda, foci-utánpótlás nevelés.
A folyamatos (3 havonkénti) értékelés során a kialakult foglalkozási rendszer – az újabb mérések, elemzések tapasztalatai alapján – korrigálásra kerülnek, a szülők kezdettől fogva követik, ismerik a gyermekre vonatkozó fejlesztési tervet, a felmerülő problémákat és a megoldási módozatokat. A tanuló értékelése: individuális normaorientációjú
szövegesen árnyalt ösztönző a tanulók teljesítményének értékelését korábbi teljesítményükhöz viszonyítva végzik a tanárok.
Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztő programok
Osztályokon belüli csoportbontások: angol, német, informatika. Információs és kommunikációs technológia alkalmazása a tanórákon (25%) és tanórán kívüli foglalkozásokon a differenciált tevékenykedtetést is elősegítve. OKI által kiadott kompetencia alapú feladatok alkalmazása 7-8. évfolyamokon. Utazó fejlesztő pedagógus alkalmazása az SNI-s tanulók fejlesztésére. Emelt óraszámú testnevelés, mely közösségépítő, személyiségfejlesztő komplex hatásával szolgálja céljainkat. Az iskola kompetencia-fejlesztésre vonatkozó intézkedési tervének minden tanórára vonatkozó fejlesztési metodikája, tematikája. Egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés, szakértői vélemények alapján.
Felelős: tanítók, tanárok, igazgatóhelyettes. Kommunikációs képességeket fejlesztő programok hagyományos szótagoló, elemző módszerek alsó tagozatban a tanulók szabad választása alapján: zongoraórákon való részvétel, tánctanulás OKI által kiadott kompetencia alapú feladatok alkalmazása 7-8. évfolyamokon 46
Felelős: alsós munkaközösség-vezető, magyar tanárok. Szociális kompetenciák fejlesztése Közösségfejlesztő, közösségépítő programok Színterei: osztályközösségek (séták, kirándulások, klubdélutánok, stb.) napközis csoportok (szabadidős foglalkozások stb.) kulturális programok: Színház-, mozi-, könyvtár-, múzeumlátogatás sportfoglalkozások: tömegsport, kosárlabda, foci, atlétika, vízi labda iskolai kirándulások, táborok (több évfolyam keveredésével) erdei tábor az iskolai sportköri csoportok foglalkozásai az iskola szakkörei, művészeti csoportjai és annak bemutatkozása, a tanulók szereplési lehetőségei: - a tanulmányi és művészeti versenyek - az iskolai és városi ünnepi megemlékezések, (karácsonyi műsor, márc. 15, okt. 23, tanévnyitó, tanévzáró, iskola nap, stb.)
Mentálhigiénés programok
Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Mentori rendszer működtetése A mentor az integrációs programban résztvevő tanuló elsőszámú segítője, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot a tanulóval foglalkozó valamennyi szakemberrel, illetve a családdal (lehet pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, szakszolgálat munkatársa). A mentor önként vállalja ezt a koordinációs munkát:
a tanulóval naponta értékeli a nap eseményeit, meghallgatja, közvetíti a tanuló, a család felmerülő kéréseit, kérdéseit, a vele foglalkozókhoz személyi anyagát, a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, konzultál a szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint szervezi a gyermek szabadidős elfoglaltságát, hétvégi programokat is javasol a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével) kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében kezeli a tanuló személyi anyagát, a tanító, fejlesztő pedagógus, pszichológus, a bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek véleményét tükröző felmérésekkel a háromhavonta kötelező értékeléssel párhuzamosan kikéri a gyermek véleményét saját teljesítményéről, iskolai közérzetéről, sikereiről, problémáiról, javaslatairól.
Útravaló pályázat Az integrációt elősegítő módszertani elemek - Egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés
differenciáló óraszervezés, napközis foglalkozás egyéni fejlesztő foglalkozások (szakvélemény esetén) 47
tehetséggondozó foglalkozások tanulmányi versenyek.
Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Értékelő esetmegbeszélések 3 havonta a szöveges értékelés előzményeként értékelő esetmegbeszélésre kerül sor Menete:
mentori beszámoló az integrációs programban résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról tanítók, fejlesztő pedagógusok, ifjúságvédelmi felelősök, szakmai beszámolók, családgondozók összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni) eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye) megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként).
Szempontok:
valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek ok-okozati összefüggések felderítése fejlődési irány kijelölésre kerüljön további szakemberek bevonásának szükségességéről döntsenek.
A háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei Szöveges értékelés – árnyalt értékelés November, február és május hónapban a szülők árnyalt szöveges értékelést kapnak gyermekük iskolai közösségi és tanulmányi munkájáról. Alapelvek: terjedjen ki az iskolai élet egészére vegye figyelembe a tanuló személyiségét törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra fejlesztő és ösztönző szándékú legyen ne legyen sablonos, személyre szóló legyen a tanulók teljesítményének értékelését korábbi teljesítményükhöz viszonyítva végzik a tanárok. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Pályaorientáció Szaktárgyi és osztályfőnöki óra keretében meghatározottak a pályaorientációs feladatok (helyi tantervben rögzítve):
szakmák, továbbtanulási lehetőségek tudatosítása városi pályaorientációs kiállításon, bemutatón vesznek részt 7 és 8. osztályaink nyílt tanítási napokon, bemutató foglalkozásokon, üzemlátogatáson tájékozódnak tanulóink a középfokú intézmények iskolánkban is bemutatkozási lehetőséget kapnak Nevelési Tanácsadó programja utánkövetés.
48
Valamennyi program a szülők számára is nyitott annak érdekében, hogy együtt tájékozódjanak a kínálkozó lehetőségekről. Felelős: igazgató. Várható eredmények (az ellenőrzés szempontjai) - A hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályban előírtaknak. - Az integráció tartósan képes a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók együttnevelésére. - Az integrációs pedagógiai rendszer kiépülése párbeszédet alakít ki minden szülővel. - Tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer épül ki. Eredmények:
Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Javulnak a kompetenciamérések eredményei.
Az Integrációs és képesség kibontakoztató program iskolánkban 2008. szeptember 1-jétől hatályos 7.7. TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0124 „Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása az Egercsehi általános iskolában” projekt. 1. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók iskolai sikerességét elősegítő, befogadó szemléletet közvetítő, a gyermekek, tanulók szükségleteit figyelembe vevő, differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazása:
projektoktatás: tanórán, technika órán belül: az önálló gazdálkodásra való nevelés, kertészkedés
kooperatív technikák: tanórákon belül, minden tantárgynál
differenciált oktatás
2. Az iskolai felkészülést, kreatív szabadidős tevékenységeket biztosító, a gyermek sikeres szocializációját segítő, tanórán kívüli szabadidős programok, kulturális rendezvények:
projekthetek: 3 hetes időtartamú „Ősz” projekt
szüret
kézműves foglalkozások
szüreti bál, táncház
őszi egészségnap
sportnap
állatkerti látogatás
kirándulás
múzeumlátogatás
nyári napközis tábor
kulturális rendezvények (versmondó- és szépkiejtési verseny, idegen nyelvi vetélkedők) 49
3. Átmenetek kezelését támogató, szülőknek és gyermekeknek, tanulóknak szóló programok, tevékenységek megvalósítása:
óvoda-iskola átmenet: óvodások látogatása szüleikkel az 1. osztályosoknál kézműves foglalkozással színesítve
iskolások látogatása az óvodában, ismerkedés a leendő 1. osztályosokkal
általános iskola-középiskola átmenet: középiskolai nyílt napokon, pályaválasztási kiállításon való részvétel, pályaválasztási tanácsadások a középiskolák és a SZETA közreműködésével
4. Együttműködések, intézményen kívüli partneri kapcsolatok megerősítése:
átmenetek kezelését támogató, a gyermekkel, tanulóval foglalkozó pedagógusok szakmai együttműködése az óvodákkal és a középiskolákkal.
sportrendezvények (Mikulás-kupa, gyermeknap, tájfutás, sportnap) együttműködve az egri Spartacus Egyesülettel, a helyi kisebbségi önkormányzattal és különös tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek szüleivel
kulturális rendezvények (iskolai műsorok, megemlékezések, idegen nyelvi vetélkedő, versmondó- és szépkiejtési verseny, kirándulások, múzeumlátogatások, bálok) együttműködésben az SZMK-val, a helyi kisebbségi önkormányzattal, a polgárőrséggel)
egészségnapok évente közreműködésével)
a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók szüleinek bevonása, aktív részvételének ösztönzése, velük partneri kapcsolat kialakítása : családlátogatások évi 1 alkalommal, szülői értekezletek évi 2 alkalommal, közösségi rendezvények szervezése, sport- és kulturális rendezvények, egészségnapok, családi nap
települési vagy területi roma nemzetiségi önkormányzatokkal történő együttműködés valamint a roma gyerekek és családjaik bevonását segítő tevékenységek : gyermeknap, bálok
1
alkalommal
(a
védőnő,
az
SZMK,
a
tájfutók
5. Egyéni fejlesztési tervek elkészítését megelőző fejlesztést, továbbhaladást támogató bemeneti mérések alkalmazása, mérőanyagok kidolgozása. 6. A továbbtanulást támogató tevékenységek, pályaorientációs programok kidolgozása és megvalósítása. 7. Korszerű tanulásszervezési eljárások ( projektoktatás, kooperatív technikák, differenciált oktatás), IPR, IPR-t támogató módszertani akkreditált és nem akkreditált, tanúsítvánnyal záruló továbbképzéseken való részvétel (a 277/1997 (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően). A projekt iskolánkban 2013.09.02-2015.10.31-ig hatályos.
50
8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 8.1. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat Osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös csoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. A közösség élén, mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök osztályfőnöki tevékenységét az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírás alapján végzi. Diákközösségek A tanulói közösségek döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőjük megválasztásában, jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Az intézmény tanulói a házirendnek megfelelően diákönkormányzatot hozhatnak létre. Ha a diákkör az iskola területén működik – kérelem alapján – az intézmény igazgatója engedélyezi a létrehozását. A diákkör alakítása, működése csak akkor tagadható meg, ha az jogszabályba ütközik. Az intézmény tanulóinak tájékoztató fóruma a diákközgyűlés. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi. Ezen a DÖK és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. A diákönkormányzat (DÖK) A tanulók érdekeinek védelmére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi területre kiterjed. A DÖK saját hatáskörébe tartozó döntések előtt a nevelőtestület véleményét az igazgatón keresztül kéri meg. A kapcsolat formái Személyes beszélgetés Tárgyalás, értekezlet, diákgyűlés Írásos dokumentumok átadása. Az intézményvezetés Átadja a diákönkormányzatnak a véleményezési, javaslattételi jogok gyakorlásához szükséges dokumentumokat A dokumentumokhoz kérésre, tájékoztatást, felvilágosítást biztosítanak Megjelennek a diákgyűléseken, a DÖK javaslatait, véleményét figyelembe veszi döntéseik meghozatalakor. A diákönkormányzat Gondoskodik a véleményezési, javaslattételi joggal kapcsolatos dokumentumok áttekintéséről, a jog gyakorlásáról. Az ezzel kapcsolatos vélemények beszerzéséről az igazgató gondoskodik. Aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyen megjelenni jogosultak. Gondoskodnak az intézményvezetés tájékoztatásáról. 51
A DÖK munkáját az általuk felkért nagykorú személy segíti, aki eljárhat a DÖK képviseletében. A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt Saját működéséről A DÖK működéséhez biztosított eszközök felhasználásáról Hatásköreinek gyakorlási módjáról Egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát a tanulói közösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A DÖK véleményét ki kell kérni
a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, az iskolai sportkör működésének megállapításához a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához. Azokban az ügyekben, amelyekben a DÖK véleményének kikérése kötelező, illetve amelyekben egyetértési jogot gyakorol a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni az anyagot a diákönkormányzatnak. Jogainak megsértése esetén 15 napon belül törvényességi kérelmet nyújthat be a fenntartóhoz.
A tanulók rendszeres tájékoztatása történhet a havonta tartandó DÖK ülésein tanévnyitó, tanévzáró megbeszéléseken iskolagyűlésen iskolai faliújságra kitett hirdetményeken hirdetőkönyv útján.
9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 9.1. A szülő, a tanuló, pedagógus együttműködésének formái
A szülői közösséggel való együttműködés A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanításnevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. A szülők egyrészről mint a „szolgáltatás” megrendelői határozott elvárásokkal fordulnak az iskola (pedagógusok) felé, másrészről partnerkapcsolatot kell kialakítaniuk gyermekük pedagógusaival, hogy a nevelőmunkában igazi társakként dolgozhassanak. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. A szülőknek a pedagógusokhoz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a gyermek legjobb ismerője, az érte egész életén át felelősséggel tartozó személy, és mint ilyen, joga van (sőt, kötelessége) gyermeke mellett kiállni, benne bízni, érte szót emelni. A szülőknek tudniuk kell, hogy az iskolaválasztással a szülő a pedagógust nevelőtársává fogadta. Ennek minden konzekvenciáját, felelősségét viselnie kell; pontosan tudnia kell, hogy ez mire kötelezi és mit tesz lehetővé számára. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos.
52
A szülőket a tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben szükség lesz. Arra törekszünk, hogy a szülők kiadásait lehetőség szerint csökkentsük.
Szülői értekezlet Fogadó óra Nyílt tanítási nap Családlátogatás Szülői Munkaközösség Írásbeli tájékoztató
Szülői értekezlet
Iskolai és osztály szülői értekezletek a tanév elején Első félév lezárása után szülői értekezlet 8. osztályos továbbtanulási szülői értekezlet
Feladata a) a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, b) a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetőinek. Fogadóóra Kéthavonta egy alkalommal tartunk fogadóórát. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.). Nyílt tanítási nap A munkatervben meghatározottak szerint, évente egyszer. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Családlátogatás Szükség szerint. Feladata, a gyerekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
53
Szülői Munkaközösség SZMK aktivistákon keresztül folyamatos a kapcsolattartás. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A kompetencia alapú oktatás megvalósításának egyik fontos eszköze a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás. 2010 és 2015 között, a fenntarthatóság ideje alatt a „Szülők bevonásának lehetőségei” elnevezésű jó gyakorlatot valósítjuk meg. A szülők bevonásának célja: Megfelelő eszközrendszer kialakítása ahhoz, hogy a szülők, és a pedagógusok között hatékony kommunikáció alakuljon ki. Közös programok során együttműködés, kölcsönös felelősség, sikeres kapcsolat alakuljon ki a család és az intézmény között. Szempontok
A módszer jellemzői
A program hangsúlyos pontjai
A pedagógus tájékozottsága a kapcsolattartás lehetőségeiről. A szülők és pedagógusok részéről olyan tulajdonságok, amelyek segítségével a program megvalósítható (szervezési készség, együttműködési készség, nyitottság).
A tervezés alapja
A szülők érdeklődésének felkeltése adott téma, probléma iránt. -
A tervezés
A tervet készítő személy
Pedagógusok, tanulók, szülők -
A pedagógus szerepe A szülők és pedagógusok szerepe
A szülők bevonási lehetőségeinek feltérképezése Szükséges eszközök listájának összeírása Kapcsolattartás formáinak kialakítása, kidolgozása Ellenőrzés, értékelés módjának kidolgozása
A kapcsolattartás formájának elindítása Szervezési feladatok Ellenőrzés, értékelés megvalósítása
Aktív részvétel, együttműködés tevékenységekben, értékelésben.
a
szervezett
Oktatási keretek Intézmény nyitottsága A szülő és iskola között segítő együttműködő kapcsolat Célok meghatározása A távlati célokat a pedagógus határozza meg Az aktuális célokat, kitűzését a pedagógus-szülőgyermek közösen alakítja ki
Folyamat A szülők, pedagógusok, gyermekek részvétele a folyamatban A szülők iskolai életbe való bevonása segít, hogy a szülők közvetlen tapasztalatot szerezzenek saját gyermekükről. A szülők iskolai életbe való bevonása segíti a pedagógust a gyermek megértésében. Család és a pedagógus közötti viszonyban kudarc helyett, élményszerű, közös munka jelenik meg.
54
A gyermek érzi, hogy a felnőttek közösen segítik, foglalkoznak vele. Az intézményi és a családi szocializáció egymásra épül. A család és az intézmény közötti sikeres kapcsolat következménye, hogy a gyermekek kevesebbet hiányoznak az iskolából, illetve megszűnik a gyermekek lemorzsolódása. Értékelés Kérdőív segítségével történik, véleményének megismerése.
célja
a
szülők
Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az SZMK-val. 9.2. A tanulói közösséggel való együttműködés Diákönkormányzat - a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai Az iskola tanulói a tanulók érdekeinek képviseletére, a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint – diákönkormányzatot hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 9.3. Külső partnerekkel való együttműködés, kapcsolattartás Terület
Közoktatást érintő feladat
55
Külső intézményekben a
Intézményben a feladat
feladat ellátásáért felelős Gyámügyi ügyintéző, gyermekjóléti szolgálat munkatársa.
Gyermek- és A gyermek- és ifjúságvédelmi ifjúságvédelem rendszer működtetése. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (térítési díj, tankönyvtámogatás, stb) a törvényi szabályoknak megfelelően. Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése, nyilvántartása a fokozottabb gondoskodás, segítés érdekében. Szociálpolitika Gyermekek, tanulók egyenlő Gyámügyi esélyeinek biztosítása – szociális háló ügyintéző, kiterjesztése gyermekjóléti szolgálat Egészségügy
Közművelődés Munkaerő gazdálkodás
Pedagógiai szakmai szolgáltatók
Rendszeres egészségügyi ellátás megszervezésének, működtetésének ellátása óvodás kortól a tankötelezettség végéig a 26/1997. (XI.3.) számú rendelet 2. számú melléklete A gyermekek szabadidejének hasznos eltöltésének biztosítása, szervezése könyvtárban Pályaorientációk, pályaválasztás a megfelelő középiskola, szakma választása
Háziorvos, védőnő, fogorvos
könyvtáros
Középiskolák pályaválasztási felelősei, megyei pedagógiai intézet, szakszolgálatok Továbbképzések, módszertani Igazgató, anyagok, mérőlapok, szakkönyvtár igazgatóhelyettes
Pedagógiai szakszolgálat
Speciális pedagógiai szolgáltatások Szakszolgálat igénybe vétele a gyermekek, tanulók munkatársai fejlesztése, felzárkóztatása érdekében
Rendőrség
Gyermekeket érintő közlekedési és Helyi rendőr bűnmegelőzési előadások
Óvoda
Csoportfoglalkozások és órák Óvodavezető látogatása, szülői értekezletek, közös óvónők szabadidős programok, konzultációk 56
ellátásáért felelős Igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény egységvezetők, osztályfőnökök
Igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézményegység vezetők, osztályfőnökök Igazgató, Igazgatóhelyettes, intézményegység vezetők Pedagógusok Igazgató, osztályfőnök
Igazgató, Igazgatóhelyettes intézményegység vezetők, munkaközösség vezetők Igazgató, Igazgatóhelyettes, intézményegység vezetők, osztályfőnökök, GYIV felelősök, fejlesztő pedagógus Igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézményegység vezetők, osztályfőnökök Igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézményegység vezetők,
Szülők
Cigány kisebbségi önkormányzat
Szülői értekezlet és fogadó óra évi 6 Szülők alkalom (az iskola szakmai pedagógiai programjának integrációs rendszerének ismertetése). Személyre szóló írásos tájékoztató, a szülők egyetértési nyilatkozata A szöveges értékelés egyeztetése a HHH-s gyermekek szüleivel 3 havonta Családlátogatás szükség szerint Ifjúságvédelmi fogadó óra hetente 2 alkalom Nyílt tanítási napok évi 2 alkalom iskolai rendezvények: farsang, diákbál, ballagás, évnyitó, évzáró, kirándulás Egymás tájékoztatása a pályázati Kisebbségi feltételekről, ösztöndíjakról önkormányzat elnöke
Alsós munkaközösség vezető tanítók Igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézményegység vezetők, osztályfőnökök
Igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézményegység vezetők, osztályfőnökök
10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az osztályozó-, pótló-, javítóvizsga lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok: 10.1. Osztályozóvizsga Osztályozóvizsgát tehet a tanuló: ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól; ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget; ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára vagy ha egy adott tantárgyból a tanuló hiányzása meghaladja az éves óraszám 30%-át; ha felkészültségről független vizsgabizottság előtt ad számot. Az osztályozóvizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Az osztályozóvizsga előírásai: Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni. Tagjai: szaktanár, munkaközösség-vezető, igazgató, illetve igazgató helyettes. Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni. A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja. Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg
57
10.2. Javítóvizsga Javítóvizsgát az a tanuló tehet: aki 2-8. évfolyamon a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott; aki az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésett, távol maradt, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozott. A javítóvizsgák előírásai: A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagja: szaktanár, osztályfőnök, igazgató, vagy helyettese; A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni; A javítóvizsga időpontja: augusztus 15- 31-ig terjedhet. Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell; A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá; A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. A javítóvizsga nem ismételhető; Azt a tanulót, aki az osztályozó ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna. 10.3.
Pótló vizsga
Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 10.4. Vizsgatárgyak, vizsgarészek: Vizsgatárgy
Évfolyam
Írásbeli
Magyar nyelv
1-8.
X
Magyar irodalom
1-8.
X
Történelem
5-8.
X
Idegen nyelv
4-8.
X
Matematika
1-8.
X
Informatika
5-8.
X
Természetismeret
5-6.
X
X
Fizika
7-8.
X
X
Biológia
7-8.
X
X
Kémia
7-8.
X
X
Földrajz
7-8.
X
X
Környezetismeret
1-4.
X
58
Szóbeli
Gyakorlati
X X
10.5. A tanulmányok alatti vizsga követelményei: Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. 10.6. A vizsgák értékelése: Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik: 0 - 33 % → elégtelen 34 -50 % → elégséges 51 - 75 % → közepes 76 - 90% → jó 91 - 100 % → jeles A szóbeli és a gyakorlati vizsgarész értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani. 10.7. A vizsgák rendje: Az írásbeli vizsgák rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát szervező igazgató-helyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként maximum 60 perc (45 perc, magyar nyelv és irodalomból 60 perc.) Egy napon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsga kérdéseit a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább 15 perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Egy napon legfeljebb három szóbeli vizsga szervezhető. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. A gyakorlati vizsgák rendje
59
A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.
11. A tanórán kívüli foglalkozások rendje A tanórán kívüli foglalkozások helyét és idejét az igazgatóhelyettes rögzíti a délutáni órarendben. A terembeosztást és az időpontokat az érdekelt foglalkozásvezetőkkel összehangolja. Szakköröket a tanulók igénye és a szaktanár vállalásának függvényében szervezünk. A szakkörök igényét a szülő írásban közli. A tanórán kívüli foglalkozások rendjét a házirend tartalmazza.
12. Érdekvédelem fórumai 12.1. A tanulói érdekérvényesítés szervei, mechanizmusa 1. Szakalkalmazotti: Közalkalmazotti Tanács Szakszervezet 2. Tanulói: Diákönkormányzat 3. Szülői: Szülői Munkaközösség választmányi ülése 12. 1. 1 Szakalkalmazotti A szakalkalmazotti érdekérvényesítés szerve a Közalkalmazotti Tanács. Intézményünkben szakszervezet is működik. A közalkalmazotti tanács ülését saját programja szerint tartja, igazodva az iskolai feladatokhoz, időszerű eseményekhez. 12. 1. 2 Tanulói Tanulóink a diákönkormányzat tagjaiként vehetnek részt érdekeik megvédésében, és nyilváníthatnak véleményt. A diákszervezetbe, hagyományosan az elsősök fogadásakor kerülnek a tanulók az évnyitó ünnepségen. Az osztályközösségek az általuk megválasztott képviselőt küldik a diákönkormányzatba. Az önkormányzat diákvezetőjét a tanárok és a diáktanács javaslatával, egyetértésével az iskola igazgatója bízza meg. A diáktanács az általuk meghatározott időpontokban rendszeresen ülésezik. Határoznak a szabadidős programokról, megvitatják a tanulmányi versenyek, fegyelmi ügyek, diákpanaszok, aktuális problémáit. 12.2. A Szülői Munkaközösség érdekérvényesítése A szülők jogainak érvényesítésének legfőbb fóruma, a szülői munkaközösség (SZMK). Minden tanév kezdetén megújult, vezetőséget választ, meghatározza az év legfontosabb teendőit, munkatervet készít. A munkaterv szerint ülésezik, gyakorolja jogait, segíti az iskola és szülők kapcsolatát. Részt vesz egyes rendezvények megszervezésében, lebonyolításában.
60
Az iskola rendszeresen informálja az SZMK-t minden érintőleges kérdésről, tájékoztatást kapnak a tanulókat érintő kérdésekről, változásokról, véleményt kérünk, meghallgatjuk javaslataikat, észrevételeiket.
13. Mellékletek felsorolása 13.1. A Pedagógiai Programhoz kapcsolódó mellékletek 1.számú melléklet: Multikulturális nevelés és oktatás 2.számú melléklet: IKT stratégia 3. számú melléklet: A pedagógiai munkát segítő nevelési felszerelések jegyzéke
61
IV. HELYI TANTERV
62
1. A kompetencia alapú oktatás bevezetése A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS IMPLEMENTÁCIÓJA ÉS FENNTARTHATÓSÁGA A szövegértés és szövegalkotás kompetencia fejlesztését a mindenkori első osztályban valósítjuk meg. A szociális és életvitel kompetencia terület bevezetése, megvalósítása a mindenkori 4. osztályban történik. A matematika kompetencia-fejlesztés a mindenkori 5. osztályban valósul meg. A műveltségterületek oktatása tantárgy nélküli bontásban Hevesaranyoson az 5. évfolyamon, Egercsehiben a 7. évfolyamon történik. Célok, indikátormutatók A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása (elvek érvényesülése) Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
Implementáció éve Esélyegyenlőségi terv, Munkaterv: feladatok, tevékenységek Szövegértés, szövegalkotás 1A Matematika 5A
Műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli oktatása
2009/2010
Fenntarthatóság időtartama
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
+
+
+
+
+
Szociális kompetencia 4A
+
+
+
+
+
Magyar Hevesaranyos: 5.osztály Egercsehi: 7.osztály
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Projektnap, Projekt 5.osztály, Új módszerek intézményi Témahét 4. 5. alkalmazása, elterjesztése osztály (projekt, témahét, Moduláris oktatás 4. moduláris oktatás, osztály konkrétumok az éves Egészségvédelem munkatervben) tanórán, tanórán kívül
Témahét
6.
osztály Moduláris oktatás
4.
osztály Egészségvédelem
tanórán, tanórán kívül
Önálló intézményi innováció megvalósítása
Jó gyakorlatok átvétele
Nemzetek kultúrája (témahét: görög kultúra)-Egercsehi „Játék a könyvtárban”Hevesaranyos Az iskola kapcsolattartási rendszere (szülői ház, civilszervezetek)Egercsehi Lőrincz-féle komplex játék a tanítási órán Hevesaranyos
+
63
Kompetencia Projekt (3 hetes)1 Témahét2 IKT Moduláris oktatás3 Műveltségi területek tantárgyi bontás nélkül4 IPR
2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 25% 25% 25% 25% 25% 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 40%
40%
40%
A projekt hét témáit, idejét az adott év személyi, tárgyi feltételei határozzák meg. A témahét témáit, idejét az adott év személyi, tárgyi feltételei határozzák meg. 3. A moduláris oktatás évfolyamát, témáját az adott év személyi, tárgyi feltételei határozzák meg. 4. A műveltségi területek tantárgyi bontás nélküli oktatását az adott év személyi, tárgyi feltételei határozzák meg. 1 2
2. Innovatív iskolafejlesztés TÁMOP- 3.1.4-12/2-2012-0145. „Innovatív iskolafejlesztés a Mikrotérségi Általános Iskolában a diákok testi-lelki-értelmi fejlesztése érdekében” című projekt Cél: a gyermekek és fiatalok nevelésének kiteljesítése a test, a lélek és az értelem arányos fejlesztésének, valamint az ismeretek, készségek, képességek, jártasságok, attitűdök és az erkölcsi rend összhangjának tiszteletben tartásával, valamint a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. 1. Környezeti nevelést, fenntarthatóságot szolgáló környezettudatos tanórán kívüli tevékenységek támogatásának ösztönzése:
alkalomszerű – szabadtéri jellegű – mozgásos tevékenységek sportnapok félévente egy alkalom természetközeli sporttáborok: kerékpártúrák tábor: erdei iskola a hevesaranyosi tagintézményben sportkirándulások: lovaglás úszás
2. Idegen nyelvek tanításának fejlesztése:
nyelvi témahetek nyelvi vetélkedők
3. Informatika tantárgy tanításának fejlesztése:
4.
informatika szakkör 74 alkalommal
Komplex közlekedési ismeretek oktatása:
baleset-megelőzés egészségfejlesztés elsősegélynyújtás
64
5. Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe épülése érdekében
labdarúgás 74 alkalommal félévente egészségnapok az egészséges táplálkozással összefüggésben együttműködés a segítő szolgálatokkal és szakemberekkel (gyermekjóléti-, egészségügyi szolgálat, orvos, védőnő) konfliktus- és iskolai agressziókezelési program pszichológus vagy mentálhigiénés szakember bevonásával családi életre nevelést, dohányzás megelőzést és dohányzásról leszokást, szerfogyasztási problémák korai intervencióját, az illegális és legális szerek okozta kockázatok felismerését illetve a viselkedési függőségek megelőzését célzó programok megvalósítása.
6. Nemzeti hagyományok, helytörténeti feldolgozásához és megismeréséhez kapcsolódó tanórán kívüli tevékenység Hevesaranyoson: "Szülőfalum hagyományai" 7. Hagyománnyá tehető iskolai esemény Egercsehiben: Hevesaranyoson: „Kincsünk az egészségünk”
„Adventtől
vízkeresztig”,
A projekt iskolánkban 2013.03.25-től 2015.03.25-ig hatályos.
3. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
65
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4 3 3 1
7. évf. 3 3 3 1
8. évf. 4 3 3 1
2
2
2
2
2
2
1
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1 1 1 5 1 3 28
1 1 1 5 1 3 31
1 1
1 1 1 1 5 1 2 28
5 1 3 31
Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: Évfolyam 5-8.évfolyam 5-8.évfolyam 5-8.évfolyam 5-8.évfolyam 5-8.évfolyam 1-4. évfolyam
Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat
3.1. A választott kerettanterv feletti óraszám Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott 66
kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal, azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek elmélyítésére, gyakorlására több idő jusson:
Óratervi tábla a helyi tantervhez Egercsehi iskola 1-4. osztály Óraterv a helyi tantervhez 1-4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 Angol nyelv Matematika 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Informatika Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 Életbe lép 2013/2014 2014/2015 2015/2016 tanév tanév tanév
4. évf. 6+1 2+1 4 1 1 2 2 1 5 +1 3 27 2016/2017 tanév
Iskolánkban a 2. és 3. osztályban az 52 óra terhére 2-2 angol szakkört terveztünk be.
Óratervi tábla a helyi tantervhez Egercsehi iskola 5-8. osztály Óraterv a helyi tantervhez 5-8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 Angol nyelv 3 3 Matematika 4 3+1 Erkölcstan 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 Természetismeret 2 2+1 Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene 1 1 Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1 Informatika 1 +1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 67
7. évf. 3+1 3 3+1 1 2
8. évf. 4 3 3+1 1 2
1,5 1+0,5 2 1,5+0,5 1
1,5+0,5
1 1 1 5 1
1 1+0,5
2 1+1 1,5 1
5 1
Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Életbe lép
2 28
3 28
3 31
3 31
2013/2014 tanév
2014/2015 tanév
2015/2016 tanév
2016/2017 tanév
Óratervi tábla a helyi tantervhez Hevesaranyos iskola 1-4. osztály Óraterv a helyi tantervhez 1-4. évfolyam Tantárgyak
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra
5+1+2
5+1+2
5+2+1
2+1+2 1 1 2
2+1+2 1 1 2
4+1 1 1 2
5+1+1 2+1 3+1 1 1 2
Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Életbe lép
1 5
1 5
1 5
2
2
3
1 5 1 3
25 2013/2014 tanév
25 2014/2015 tanév
25 2015/2016 tanév
27 2016/2017 tanév
1 +1 +1
1 +1 +1
közös óra önálló óra szabadon tervezhető óra
Óratervi tábla a helyi tantervhez Hevesaranyos iskola 5-6. osztály Óraterv a helyi tantervhez 5-6. évfolyam Tantárgyak 5. évf. Magyar nyelv és irodalom 4+1 Angol nyelv 3 Matematika 4 Erkölcstan 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 Természetismeret 2 Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene 1 Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 Informatika +1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 68
6. évf. 4+1 3 3+1 1 2 2+1
1 1 1 1
Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Életbe lép
5 1 2 28
5 1 3 28
2013/2014 tanév
2013/2014 tanév
Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként felmenő rendszerben az angolt, a kifutó 7 – 8. évfolyamon német nyelvet tanulhatnak. A kötelező tanórán kívüli egyéb foglalkozások heti órakeretét az alábbi táblázat tartalmazza: Tevékenységi forma Egyéni fejlesztő foglalkozás Iskolai sportkör Angol szakkör Informatika szakkör Felvételire felkészítő (8. osztály) Napközi Tanulószoba Összes óra
1.o
2.o
1
1 -
23,5
3.o
4.o
5.o
6.o
7.o
8.o
1
1
1
1
1
1
2
-
-
-
-
25,5
2
-
-
-
22,5 25,5
1
-
-
-
-
-
-
1
-
-
1
1
-
-
2
18
20
20 23,5
17
17
Az iskola évenkénti tantárgyfelosztásában jelzi az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások óraszámát, amelyet gyógypedagógus tart. 3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az országos és iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet)
69
A tankönyvek kiválasztása Nkt. 9. § 3. pontja alkalmazásával történik, mely a következőket mondja ki: „a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A Mikrotérségi Iskolában az oktató-nevelő munka során olyan nyomtatott tankönyveket, munkafüzeteket, térképeket stb. használunk, amelyeket az Emberi Erőforrás Minisztérium hivatalosan elfogadott. A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt. Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az iskola a régi könyvek közül választhat. A kompetencia alapú oktatásba bevont osztályok esetében teljes lefedettségű, „A” programcsomagot alkalmazunk. Ennek megfelelően választjuk ki a tankönyveket: az Apáczai Kiadó, Nemzeti Tankönyv Kiadó, Mozaik Kiadó azon tankönyveit, amelyek megkapták a minősítést a kompetencia alapú oktatáshoz. Ezenkívül a matematika kompetencia (5.osztály), valamint a szövegértés, szövegalkotás oktatására (1.osztály) az Educatio által kifejlesztett segédanyagokat és (az eddig megjelent) tankönyveket használjuk. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei és az egyes szaktanárok határozzák meg. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a megelőző tanév befejezése előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontok alapján dönt a munkaközösség vagy az egyes szaktanár: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Legyen praktikusan kezelhetőek. Legyenek olcsók és könnyen beszerezhetőek. Az iskola arra törekszik, hogy a taneszközök rendszere ne változzon, illetve új taneszköz beszerzése csak az oktatás minőségét lényegesen javító esetben történjen meg. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből. Illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 3.3. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Az iskola Egercsehi, Bátor, Hevesaranyos, Szúcs közigazgatási területén lakó minden tankötelest kötelező módon felvesz, valamint közoktatási megállapodás keretében ellátja Szúcs és Bátor község tanköteles gyermekeit. Az első évfolyamra történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben május 31-éig a hatodik életévét töltse be, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamra beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülő (gondviselő) személyi igazolványát, a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, 70
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem óvodás, vagy ha az óvaoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); szükség estén a szakértői bizottság véleményét. Az óvodából az iskolába való átmenet segítésének programja Idő
Szeptember
Október
feladat Az 1. osztályos tanító és az elsősök közös részvétele a tanévnyitón Az óvónők látogatása az 1. osztályban
November
Közös nevelőtestületi értekezlet
December
Az iskolába menő nagycsoportosok írásos jellemzésének áttekintése
cél
hely
résztvevő
Az első osztályosok biztonságérzetének növelése
Iskola
tanító, óvónők
tanító
igazgató
Az 1. osztály terme
óvónők
óvodavezető
óvodavezető
iskola
Óvónők, alsós nevelők
Óvodavezető, alsós munkaközösségvezető
igazgató
óvoda
A nagycsoport óvónője és a leendő első osztály tantója
Óvodavezető, alsós munkaközösségvezető
igazgató
óvoda
Nagycsoportosok szülei, leendő első osztály tanítója
Alsós munkaközösségvezető
igazgató
óvoda
a leendő első osztály tanítója, csoportvezető óvónő
Óvodavezető, alsós munkaközösségvezető
igazgató
Az 1. osztály terme
A leendő első osztály tanítója, csoportvezető óvónő
Óvodavezető, alsós munkaközösségvezető
igazgató
óvoda
Óvónők, a nagycsoport óvónője, szülők, leendő elsős tanító
Óvodavezető, alsós munkaközösségvezető
igazgató
Az elsősök beilleszkedésének vizsgálata Az óvoda és az iskola egymással szembeni elvárásainak megbeszélése A DIFER vizsgálat eredményeinek megbeszélése Képességeik, készségeik, esetleges lemaradásaik megismerése A szülők megismerik az 1. osztályos követelményeket, a tanító a szülők számára tanszerjegyzéket készít Az iskolába készülők szokásrendjének, önállóságának, figyelemkoncentrációjának, feladattudatának, szociális viselkedése kialakulásának megfigyelése
Január
Szülői értekezlet a leendő első osztályos nevelővel
Február Március
A leendő első osztályos nevelő hospitálása legalább 3 alaklommal a nagycsoport foglalkozásain, szabadidős tevékenységén
Április
Nagycsoportosok látogatása az 1. osztályban
Ismerkedés az iskolai élettel
Május
A nagycsoportosok anyák napi műsorának megtekintése
A leendő 1. osztályosok szereplés közbeni magatartásának, anya- gyermek kapcsolatának megfigyelése
A 2-8. évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülő (gondviselője) személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt.
71
felelős
Ellenőrzést végző
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről. A szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes, az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a beiskolázási körzeten kívüli felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.
4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása -
Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;
-
Fontos a tanulási módszerek kialakításának megalapozása. Iskolai fegyelem, figyelem és kötelességérzet kialakítása. az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait a mozgásigény kielégítése a mindennapos testneveléssel a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása fokozatosan kialakítjuk a kooperatív- és interaktív tanulási technikákat a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés a tanulók egészséges terhelése személyre szóló fejlesztő értékelés helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása önálló tanulás és önművelés megalapozása biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat megalapozása alapvető képességek, készségek elsajátítása belső motivációk kialakítása változatos szervezési megoldásokkal cselekvő tanulás előnyben részesítése meglévő ismeretek felhasználása differenciálás a tanulás minden területén hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni bánásmód alkalmazása tanulás esélyek egyenlőségének biztosítása, különböző tanulásszervezési megoldásokkal a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése
-
72
4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása -
-
Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A belső motiváció kialakítása, elmélyítése. Változatos tanulásszervezési formák alkalmazása. A teljesítmények növekedésének elérése érdekében. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. - elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása: - kulcskompetenciák megalapozás - együttműködési készség fejlesztése - tanulói tudás megalapozása - Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; - Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. - A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele. - Az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása
4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 73
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen áttartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra
5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Köznevelési Törvény 27. §. (11). bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Iskolánkban megszervezzük a mindennapos testnevelést heti 5 testnevelés óra keretében, melyből legfeljebb heti 2 óra kiváltható az alábbiakkal: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással iskolai sportkörben való sportolással versenyszerű sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező, vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján, sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: az 1-2. évfolyamon a heti öt kötelező testnevelés óra, a 3-4. évfolyamon heti három kötelező testnevelés óra + sportkör, felmenő rendszerben az 1-4. évfolyamon kötelező lesz a heti öt testnevelés óra az 5-6. évfolyamon heti öt kötelező testnevelés óra a 7-8. évfolyamon heti 4 kötelező testnevelés óra * az iskolai sportkör szervezett foglalkozásai,
6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban pedagógusválasztásra nincs lehetőség, mert minden szakos tanárból csak egy van. o ha a tanulót - kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. o a szabadon választott tanórai foglalkozást úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát
74
o az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérni, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá melyik egyház által szervezett hittanórán, vagy az iskola által szervezett erkölcstan órán kíván részt venni o a tanulónak vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, foglalkozáson, továbbá, ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára, foglalkozásra Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (válaszható) tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelező tanórai foglalkozás). Egercsehiben az angol 2-3. évfolyamon 2-2 órában szakkör formájában lesz megszervezve az 52 óra terhére.
7. Projektoktatás
8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók esélyegyenlőségének biztosítása csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el. A szülők, a család szerepe, a velük való kapcsolattartás ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. Az iskolánkba bekerülő hátrányos, halmozottan hátrányos/veszélyeztetett tanulók feltérképezése az elsődleges feladat. Emellett fel kell derítenünk a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és kérjük a vizsgálatukat a Nevelési Tanácsadónál vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál. A véleményezésük alapján az iskolánkban dolgozó gyógypedagógus vezetésével a törvényben meghatározott óraszámban fejlesztjük az érintett tanulókat. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi átlaga, koncentráló képessége alacsony, ez az otthoni környezet ingerszegénysége miatt alakul ki. Iskolánk ezért kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési – oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni foglalkozásokkal, szakkörökkel kívánjuk a hátrányt csökkenteni. Napközis, tanulószobai foglalkozásokat szervezünk a nehezebben tanuló, lassabban haladó gyerekek eredményesebb felkészülése érdekében. Tehetséggondozásukat a kulturális rendezvényeken való szerepeltetéssel valósítjuk meg, a rendezvények szervezésébe is minél nagyobb számban vonjuk be ezen tanulóinkat. Segítjük tehetségük kibontakoztatását a sporttevékenységben, sportversenyeken is. Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is fontos szerepet játszik a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben a védőnői, orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak az osztályfőnöki órákon illetve az egészségnapokon. Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, 75
valamint a sportversenyeken, sportnapokon való rendszeres részvétel. Figyelünk arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon. Az iskolai munka szerves része a gyermekvédelmi tevékenység, ezért valamennyi pedagógus feladata a rászoruló gyermekek segítése, gondjainak lehetőség szerinti humánus megoldása. Igyekszünk megteremteni tanulóinknak a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört. Céljaink: -
Humánus, gyermekközpontú gyermekvédelmi szemlélet kialakítása, fejlesztése Az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód megteremtése A hátrányos megkülönböztetés elkerülése A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása A bukások számának, a lemorzsolódásoknak a csökkentése A SNI-s tanulók integrált oktatása Az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba Együttműködés a szülői házzal Megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése A gyermekek életútjának figyelemmel kísérése Részvétel a hátrányos, halmozottan hátrányos tanulók támogatására, felzárkóztatására, esélyegyenlőségének megvalósítására kiírt pályázatokban
Feladataink: -
-
-
-
Az iskolai gyermekvédelmi felelős személyének kiválasztása, a felelős megbízása. A hátrányos (HH), a halmozottan hátrányos (HHH) és a veszélyeztetett gyermekek feltérképezése (minden év szept. 30-ig), folyamatos nyilvántartása. Szükség esetén eljárás kezdeményezése a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Feljegyzések készítése a gyermekvédelmi esetekről. Humanisztikus, toleráns, elfogadó szemléletet kialakítása a pedagógusok, a gyermekek, a szülők körében. A tanulók, szülők tájékoztatása arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak a gyermekvédelmi felelőshöz, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó stb). A családi környezet megismerése családlátogatások alkalmával. A tanulók szüleivel folyamatos és rendszeres kapcsolattartás, a tanulói hiányzások okainak feltárása. A gyermekjóléti szolgálat értesítése iskolai bántalmazások, tettlegesség esetén. Differenciált, tudatos nevelőmunkával segíteni a gyermek harmonikus fejlődését. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítségnyújtás a tanulónak és a szülőnek a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez Szeretetteljes, nyugodt, derűs iskolai légkör, méltányos és egészséges tanulási környezet megteremtése, kialakítása. Tapasztalat- és élményszerzésen alapuló tanulás, hatékony, új tanulási, differenciált módszerek elsajátíttatása és alkalmazása a tanórákon. 76
-
Tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon, a tanulási attitűd pozitív átformálása. A kulcskompetenciák fejlesztése. Az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás Egyéni fejlesztések Napközis, tanulószobai foglalkozásokon való részvétel szorgalmazása A mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítása. Tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon, a tanulási attitűd pozitív átformálása. A szabadidő hasznos eltöltése. Partnerközpontú nevelés.
Kapcsolattartás és együttműködés: a Hevesaranyos – Bátor – Egerbakta – Egerbocs – Egercsehi – Szúcs Gyermekjóléti- és Szociális Szolgáltató Központtal a rendőrséggel a Védőnői Szolgálattal a háziorvossal a Nevelési Tanácsadóval
9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik, Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy –egy témakörön szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írhatnak. A különböző elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika. a tanulók munkáját egy - egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik, A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelt formájában. Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször - félévenként egyszer - ellenőrizzük követelmények elsajátítását 77
szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: az előző pontban felsorolt tantárgyak esetében egy - egy témakörön belül, a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, az emberismeret, a társadalmi ismeretek és a természetismeret, tantárgyak esetében félévente, az ének - zene, rajz és vizuális kultúra, a informatika, a technika, a háztartástan és gazdálkodás tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva (írásban), a testnevelés tárgy követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott - fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. Kitűnő minősítést kap az a tanuló, aki a tantárgyi eredményeken túl magatartásból és szorgalomból is példás, illetve jeles osztályzatot kap. Jeles minősítést kap az a tanuló, akinek az év végi bizonyítványában a magatartást és a szorgalmat is beleszámítva, legfeljebb két négyes osztályzata van. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkáját az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor szövegesen értékeljük. KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL A 2. évfolyamon év végén, 3. - 8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjeggyel, a fél év és a tanév végén osztályzattal minősítjük. A tantárgyak értékelését a félév és a tanév végén a következő szempontok alapján végezzük: milyen mértékben sajátította el a tanuló a tantárgy ismeretanyagát, mennyit fejlődött a tanuló szorgalma, gondolkodása, aktivitása, mennyit változott a munkához való viszonya, mennyire igényes munkájával szemben. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanuló által szerzett érdemjegyről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A témazáró dolgozat időpontját és témáját egy héttel előbb közlik a szaktanárok. Egy nap csak két témazáró dolgozatot írattathatnak. 6. órában csak akkor kell a diáknak dolgozatot írnia, ha az adott tárgyból az órarendben nincs 1-5. órája. Az írásbeli dolgozatokat kijavítva egy héten, rendkívüli esetben két héten belül ki kell osztani.
78
A tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a szaktanárok a tantárgy és a feladatok jellegének megfelelően végzik. A 3-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre. harmadik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. negyedik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. ötödik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés,erkölcstan. hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan. hetedik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan. nyolcadik évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, erkölcstan. Teljesítmény: Érdemjegy 0 - 33% elégtelen (1) 34 - 50% elégséges(2) 51 - 75% közepes (3) 76 - 90% jó (4) 91 - 100% jeles (5) A tanulók értékelése, a javasolt ellenőrzési módszerek: - feladatlapok (műveletek elvégzése, állítások igazságtartalmának eldöntése, nyíltvégű mondatok helyes befejezése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerű feleletválasztás, többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, rajzos, szerkesztéses feladatok, logikai feladatok megoldása indoklással…) - szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselőadás felkészülés alapján, órai feladatok végrehajtása, szerkesztések végrehajtása…) - témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén vagy több témakör együttes zárásakor…) - otthoni munka (feladatok, szerkesztések, testek építése, gyűjtőmunka, megfigyelés, feladatok számítógépes megoldása…) - füzetvezetés (íráskép, áttekinthetőség, pontosság…) - csoportmunka (statisztikai adatgyűjtés, valószínűségi kísérletek elvégzése…) - projektmunka és annak dokumentálása - versenyeken, vetélkedőkön való szereplés, elért eredmények A tantárgyi eredmények értékelése a hagyományos számmal 5 fokozatú skálán történik. Fontos, hogy a tanulók: - motiváltak legyenek a minél jobb értékelés elnyerésére - tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, jeggyel) értékelni - ez a tanár részéről következetességet és céltudatosságot igényel - számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük - hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján - fogadják meg tanáraik észrevételeit, javaslatait, kritikáit akkor is, ha nem érdemjeggyel történik az értékelés. 79
9.1.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. - az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) egy tantárgyból maximum 30 percet vehet igénybe - a napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1,5 – 2 óránál 9.2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az általános iskola 1-8. évfolyamáig a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele megfelel a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó bekezdéseiben foglaltaknak. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kerettantervben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A Nkt. 57. § (1) alapján az igazgató a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók évközbeni munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tenni, ha: az iskola igazgatója felmentette mindennapos iskolába járás alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette, egy tanítási évben 251, vagy ennél több tanítási órát mulasztott, ha egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-án vagy ennél többön nem volt jelen és a tantestület úgy dönt. A megengedettnél többet mulasztott tanulók és a magántanulók estében az osztályozó vizsga tárgyai a következők: 1.évfolyamon: magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret 2-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom matematika 80
környezetismeret 5-6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom matematika informatika történelem természetismeret 7-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom matematika informatika történelem földrajz fizika kémia biológia
10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban a kis létszámú osztályok miatt csoportbontásra nincs szükség.
11. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 11.1.A magatartás értékelésének elvei A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök érdemjegek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztálytatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. a) Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja, a tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, kötelességtudó, feladatait teljesíti, önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, az osztály és az iskola közösségi életében aktívan részt vesz, óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, nincs figyelmeztetése, intője vagy megrovása. 81
b) Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja, tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt, nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, feladatait nem teljesíti minden esetben, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője vagy megrovása van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásit sorozatosan megsérti, feladatit egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 11.2.A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (39, hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. a) Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tartárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízhat, a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt, a taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, 82
a tanórákon többnyire aktív, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem midig teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak minimális szinten fele meg, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatit folyamatosan nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegek, illetve osztályzatok eléréshez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
12. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei 12.1. Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport- és kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomba részesíti. Az iskolai jutalmazás formái Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, kitartóan szorgalmas, példamutató közösségi magatartást tanúsít, eredményes kulturális munkát végez, kimagasló sportteljesítményt ér el, jó szervező és irányító munkát végez tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkában vesz részt. Az írásos dicséretek formái 83
tanítói és szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatódon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön az első tíz helyezés, illetve előadáson, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Jó tanuló, jó sportoló díj, kiváló sportmunkáért díj. - Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: ○ szaktárgyi teljesítményéért, ○ példamutató magatartásáért, ○ kiemelkedő szorgalmáért, ○ példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet az osztályfőnöknek az osztálynaplóba, törzslapokba és a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 12. 2 Büntetés 1. Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmi intézkedésben részesül. Az intézkedés különböző fokozatait a tájékoztató füzetbe, és az osztálynaplóba is be kell írni. Szóbeli figyelmeztetés, intés, rovás előzi meg az írásos intézkedéseket. Írásos fegyelmi intézkedések: tanítói, szaktanári figyelmeztetés, intés, rovás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás. 2. Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi, fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi büntetést a Fegyelmi Bizottság szabja ki, alkalmankénti tagokkal. Fegyelmi büntetések: megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés más tanulócsoportba vagy iskolába (kizárás az iskolából) nevelőtestületi határozat alapján. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. Azonos fokú büntetési formát követően magasabb fokozatú büntetési forma kerül bejegyzésre. A fokozatok betartása nem kötelező. 1. Írásbeli szaktanári figyelmeztetés: szakórán belüli rendbontásért. 2. Szabad programról eltiltás. 3. Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés: szóbeli figyelmeztetés után több előfordulás esetén, különösen a házirend alábbi pontjainak megsértéséért: A nevelők útmutatásának megsértéséért. 84
Az iskolát a foglalkozások alatt engedély nélkül elhagyja. Az iskolát a foglalkozások után nem hagyja el. Ellenőrzőjét sorozatosan nem hozza magával, jegyeit utasításra sem írja be. Trágár beszédért. Az iskola épületének, helyiségeinek használati rendjét nem tartja meg. Társai testi épségét gondatlanságból veszélyezteti. Gondatlanságból okozott kárért. A tanórákról történő rendszeres késésért. Versenyen, iskolai műsoron szereplőként nem jelenik meg. 4. Írásbeli osztályfőnöki intő Mások testi épségét veszélyeztető durva játék esetén. Veszélyt hordozó tárgyat hoz magával. Bejáró tanulóként a buszmegállóban vagy buszon tanúsított fegyelmezetlen magatartásért. Szándékosan okozott kárért. 5. Osztályfőnöki rovó az előzők ismételt előfordulása esetén 6. Igazgatói figyelmeztetés: az előzőkben felsorolt durva, ismételt, másokat sértő, iskolánk jó hírének ártó magatartás előfordulása, hamisítás és lopás esetén.
13.Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 13.1.Az iskola egészségnevelési elvei Célok, feladatok az egészségnevelésben: A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Ismerjék fel a tanulók azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, viselkedés, környezet és az egészségi állapot között. Az egészségnevelés során megszerzett ismeretek, tapasztalatok ösztönözzék a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet, segítsen nekik a további életük során az életmódbeli döntések meghozatalára, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi éltünkben. Az egészségnevelési munkánk eredményeként váljon érthetővé és élményszerűvé a tanulók számára az „egészséges" - „kevésbé egészséges" tevékenységi formák közti különbség és a pozitív életszemlélet. Ismerkedjenek meg a tanulók az aktív életmód által kínált előnyökkel, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásaival, ezáltal a saját fizikai képességeik megőrzésében játszott szerepével. Feladatunk segíteni a diákokat, hogy átéljék a szűkebb és tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjük fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén. A nevelésben résztvevő személyek: Az iskola minden pedagógusa az erre alkalmas tanórai és tanórán kívüli foglalkozások során. Iskolai egészségügyi szolgálat: iskolaorvos, védőnő Iskolán kívüli meghívott szakemberek, rendőrök, katasztrófavédelem Polgárőrség
85
13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Célok, alapelveink o Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása o Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. o A természet szeretetére nevelés. A természet értékeinek megismerése, megóvása. o A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. o A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. o A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. o Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. o Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. o Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. o Szeretnénk ha a szülők azért választanák intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stressz mentesebb körülmények között tanulnának. Tevékenységekhez közvetlenül kapcsolható részcélok o Saját környezetünkkel kapcsolatot aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés – Hulladékkezelési program. Tisztasági verseny. o Válogatott hulladékkezelésre szoktatás – Hulladékkezelési program. o A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése – Kerékpáros közlekedést népszerűsítő program. o Népi hagyományaink, népszokásaink megismertetése – Hagyományőrző program o A gyerekek lakóhelyük közelében található természeti értékek megismertetése – o A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői. o Takarékoskodás a vízzel és a villannyal. o A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat. o Fejlesszük a tanulók probléma megoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét megalapozva az élethosszig tartó tanulást. o Legyenek a tanulók környezetük védelmezői (pl: iskolakert, iskolaudvar gondozása) A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban, mint: o Alternatív, problémamegoldó gondolkodás o Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód o Szintetizálás és analizálás o Kreativitás o Probléma érzékenység, integrált megközelítés o Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód o Vitakészség, kritikus véleményalkotás o Kommunikáció, médiahasználat o Konfliktuskezelés- és megoldás o Értékelés és mérlegelés készsége 86
o Kis létszámú osztályok vannak, így a pedagógus jobban oda tud figyelni a gyerek előhaladására, problémáira. Könnyen felfedezheti a gyermek bizonyos irányú tehetségeit, érdeklődési körét és ennek megfelelően terelheti őket tehetségük kibontakozásában. Módszerek, tanulásszervezési formák Környezeti nevelési tevékenységünk során a következő módszereket és tanulásszervezési formákat alkalmazzuk: o A tanítási órák klasszikus módszerei o Kooperatív tanulási technikák o Osztálykirándulások o Csoportszintű gyakorlati foglalkozás szabadidős időszakban o Versenyek A környezeti nevelés a tantárgyi keretek közt alsó tagozaton Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, a természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Néhány tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel. A tantárgyi keretek közt zajló tevékenységek értelemszerűen minden tanuló számára kötelezőek és ingyenesek. A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjeinek és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetőségeket kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását. A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány példa az alkalmazható módszerekből: o o o o o
kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között szereplők cselekedeteinek értékelése érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele egy tárgy megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét, a szóbeli és írásbeli kommunikáció során
Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása a tanítás során, például egyes vadon élő fajok egyedszámának, vagy az emberi népesség számának alakulása. Keressék meg más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző típusú feladatok (algebrai műveletek, grafikonok készítése stb.) megfogalmazásánál. Jelentős szemléletformáló hatása lehet valós, meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok alapján összeállított feladatoknak is. 87
A testnevelés eszköze lehet pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. Lehetséges témák, tevékenysége, pl: o Gyalogos, kerékpáros túrák o A természeti környezet sajátosságai o Helyes viselkedés a természetben o Tájékozódás terepen Rajz és vizuális kultúra, ének: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet pl. hulladékok felhasználása „művészeti” alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak termések gyűjtése, lenyomatok készítése). A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be. (Lehetséges témák: ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások, a közlekedés környezetszennyezése. Ember és környezete. Természeti és ember alkotta környezet. Kézműves technikák. Környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság.) Az alsó tagozat évi rendszerességgel osztálykirándulásokon vehet részt. Az osztálykirándulás a környezeti nevelés egyik leghatékonyabb módszere. A valóságos környezet megismerése, értékeinek befogadására nyújt lehetőséget. Itt az érzéki-megismerő tanulás dominál. Környezeti nevelés a tanórákon felső tagozaton A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak. Természetismeret, biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi meg a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Ez azért is fontos, mert védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A matematika és a fizika oktatása során jelentős szemléletformáló hatása lehet például valós, a meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok felhasználásának, a matematikai és a fizikai számítási feladatokban. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúrairányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be. Az anyanyelv, idegen nyelvek oktatása során a környezeti nevelés lehetősége lehet például: újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek környezeti problémákkal, azok sikere megoldásával foglalkoznak, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek környezetvédelmi szakterületen való alkalmazásának bemutatása. 88
A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (egy módszer lehet pl. hulladékok felhasználása „művészeti” alkotások létrehozásából). A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet. Matematika órákon a tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják. Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére, statisztikai módszerek alkalmazásával. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. Logikus gondolkodásuk szintetizáló és lényegkiemelő képességük fejlődjön. Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet nehézségi és térbeli viszonyait. Váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására. Ismerkedjenek konkrét, a valós életből vett példák és megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására. Legyenek képesek reális becslésekre. A fizika órákon a tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára. Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások, (sugárzások, zaj) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit. Mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni. Ismereteik birtokában tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkozó állampolgárrá váljanak. A földrajz órákon a tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről. Érzékeljék és értékeljék a környezetükben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit. Ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. A biológia órákon ismerjék meg az élőlények alapvető szervezet-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket. Ismerjék meg a környezetegészségügyi problémákat. Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére. Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A kémia órákon a tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára az eredmények értelmezésére. Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Az osztályfőnöki órákon az osztályfőnök hívja fel a tanulók figyelmét a környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére. Az igényes, gondos alakításra való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmód minták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösség építésére, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak a felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, az anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők különböző akcióban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. 89
A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás szervezése. A valóságos környezet megismerése, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzékimegismerő tanulás, a cselekvő-felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív csoportos tevékenységekés együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az osztályfőnök felelős. A kirándulás költségeit (útiköltség, étkezés, belépők) a szülők, alapítványok fedezik, melyet az osztályfőnök velük előzetesen megbeszél.
14.A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapba. (A felmérés a „Hungarofit tesz” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 14.1. A mérés eredménye A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 14.2. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok Az elért eredményekhez pontszámok tartoznak. 1. feladat: Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
1. 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30
2. 1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40
3. 1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53
4. 1.34 1.37 1.40 1.43 1.46 1.49 1.52 1.55 1.58 1.61 1.64
90
5. Évfolyam 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75
6.
7.
8.
1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85
1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94
1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02
12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61
1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74
1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87
1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.89 1.94 1.98
1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09
1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19
1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28
2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36
6.
7.
8.
1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02
1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07
1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1.
2.
0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61
1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72
3. 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81
4. 1.24 1.27 1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88
5. Évfolyam 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96
2. feladat: Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelés végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá Fiúk (motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
1. 2.
20 24
22 26
3.
4. 5. 6. Évfolyam 24 26 28 30 28 30 32 34
91
7.
8.
32 36
34 38
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
28 32 36 4 44 48 52 56 60 64 68 72
30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76
34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78
36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80
38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82
40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68
19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71
22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74
4. 5. Évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80
6.
7.
8.
29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82
30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
3. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
1.
25
28
3.
4. 5. 6. Évfolyam 31 34 36 38
92
7.
8.
40
42
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90
33 36 39 41 43 38 41 44 46 48 43 46 49 51 53 48 51 54 56 58 53 56 59 61 63 58 61 64 66 68 63 66 69 71 73 68 71 74 76 78 73 76 79 81 83 78 81 84 86 88 83 86 89 91 93 88 91 94 96 98 93 96 98 100 102
45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104
47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85
23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88
26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91
4. 5. 6. Évfolyam 29 32 34 34 36 38 39 41 43 44 46 48 49 51 53 54 56 58 59 61 63 64 66 68 69 71 73 74 76 78 79 81 83 84 86 88 89 91 93 94 96 98
7.
8.
36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100
38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102
4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás - és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma Az elért eredmények átszámítása pontszámmá Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
1. 2. 3.
5 7 9
7 9 11
3.
4. 5. Évfolyam 9 11 13 11 13 15 13 15 17
93
6.
7.
8.
15 17 19
17 19 21
19 21 23
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28
13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30
15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32
17 19 21 23 25 27 29 31 32 33 34
19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36
21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38
23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40
25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
4. 5. Évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16
6.
7.
8.
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23-33 34-43 43-52 53-63
Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló
15.A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK NEVELÉSE ÉS OKTATÁSA Sajátos nevelési igényű gyermek fogalma (SNI): Az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján A, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos vagy B, pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (diszlexia, diszgráfia, diszortgráfia, diszkalkúlia, mutizmus, kóros hyperkynetikus vagy kóros hyperaktivitási zavar.) A sajátos nevelési igény kifejezi: A, a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását. 94
B, a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Iskolánkban - az alapító okiratnak megfelelően- sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása és nevelése is folyik: enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók (tanulásban akadályozottak), beszédfogyatékos tanulók, hallássérült (nagyothalló) tanulók, pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia). Magántanulóként középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozottak), mozgásszervi fogyatékos tanulók ellátását végzi iskolánk. A 2011. évi CXC. Köznevelési törvény szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. 15.1. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei Általános elvek A Nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása az SNI tanulók iskolai oktatásában: A NAT a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe vesszük: a köznevelési törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, Egységes Gyógypedagógiai Módszertan Központ (EGYMI) előírásait, a szülők elvárásait és a tanulók sajátosságait. Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az irányelv annak bizosítását szolgálja hogy: A fejlesztés számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való beilleszkedés mind teljesebb beilleszkedését. Az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez. A habilitációs, rehabilitációs terápiák programjai váljanak az intézmény elemeivé. A tanulókat a nevelés, oktatás ne terhelje túl. A NAT rendelkezései a sérült gyermekek nevelésében-oktatásában A NAT rendelkezései: Fogyatékosok és épek együtt nevelésének és oktatásának sokféle módja elképzelhető. Igények szerint úgy kell megvalósítani, hogy ne sérüljenek a tanulók érdekei. Integrált oktatás esetén biztosítani kell a gyógypedagógus szakember bevonását. A sérült embert egész életen át megilleti a szakszerű gondoskodás. Ezért fontos a korai gondozás, az óvodai és iskolai foglalkozások időszaka, a szakszerű gyógypedagógiai programok kimunkálása. Az iskoláztatás időszakában fogyatékossági típusonként kell a sérültség jellegéhez és mértékéhez igazodó kerettantervet vagy pedagógiai programot kidolgozni, amelyben megjelenik a meghosszabbítható felkészítési idő is.
95
Az intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése a többi tanulóval együtt integráltan folyik. Ugyanakkor ezen tanulók számára - a Gyógypedagógiai Szakértői Bizottság- által meghatározott habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat is tartanak a tanítók, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok bevonásával és irányításával. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljait és feladatait minden esetben, a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai – orvosi – pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. 15.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők Több tényező is befolyásolja, hogy a tanulónak milyen kezelésre, oktatásra van szüksége. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: 1. A fogyatékosság típusa, súlyossága. 2. A fogyatékosság kialakulásának ideje. 3. A sajátos nevelési igényű tanuló: - életkora, pszichés és egészségügyi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. 4. A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni: az intézmény pedagógiai programjában, a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, az egyéni fejlesztési tervben. A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár kompetenciája: a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban 15.3. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a Köznevelési törvény foglalja össze. A Köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általános kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. 15.4. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos igényű tanulókkal együtt történő - integrált – oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. 96
Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. -
Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.
-
A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi- eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítástanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.
-
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemzőmódosulásait; szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti - a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén-, megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedéshez; együttműködik, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár az együttműködés során: segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; 97
-
együttműködik több pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.
Az integrált nevelés, oktatás során iskolánk igénybe veszi: EGYMI szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózattal működő logopédus ellátását a Heves Megyei Pedagógiai Intézet szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatásait (tanfolyamok, Fejlesztő Pedagógiai Klub) Iskolánk SNI tanulói: Enyhén értelmi fogyatékos tanulók (EÉF) iskolai fejlesztésének elvei, céljai: Enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozottak gyerekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: téri tájékozódás, finommotorika, a figyelemkoncentráció, bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Az integrált keretek között nevelt EÉF tanulók oktatásában a befogadó intézmény – iskolánk – pedagógiai programját, helyi tantervét kell figyelembe venni. A fejlesztéshez habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógus együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló megkívánja, úgy más szakembert (logopédus) is be kell vonni a munkába. Az EÉF tanulók integrált nevelésükhöz szükséges feltételeket iskolánk biztosítja: Gyógypedagógus (tanulásban akadályozottak szakos) Speciális tanterv, tankönyv, segédletek Szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szolgáltatások A Nat alkalmazása: fejlesztési területek, nevelési célok: Az EÉF tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek: önálló életvezetés, munka világába való beilleszkedés elősegítése. A helyi tantervben a Nat-ban foglaltak az irányadók, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az EÉF tanulók szocializációja, az eredményes társadalmi integrációja. Az enyhe fokban értelmi fogyatékosok: számukra olyan kerettanterv kerül kidolgozásra, amely az értelmi és személyiségállapothoz igazodik, és tantárgyakba vagy tantárgyi csoportokba jól illeszthető; nagy hangsúlyt kell adni az olyan gyakorlati ismeretekhez kapcsolt tevékenységeknek, amelyekkel a gyermekek saját képességeikhez és 98
-
személyiségi adottságaikhoz mérten a lehető legteljesebb mértékben készíthetők fel az önálló életre; A tantervkészítés vezérlő szempontjait az adott gyermekcsoport: értelmi, pszichés és személyiségállapotának, valamint taníthatósági, nevelhetőségi, fejleszthetőségi lehetőségeinek figyelembe vételével kerül kijelölésre.
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei, céljai: Ezen tanulók igen eltérő egyéni sajátosságokkal bírnak, fejlesztésük során is eltérő nevelési, oktatási igények jelentkeznek. A fejlesztés szokásos útjait, módszereit jelentősen módosítja a kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsonyabb terhelhetőség. Mindezek fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. Fejlesztésük alapvető elvei: A tanulók fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai tevékenységet igényel. Az egyéni képességekhez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai tevékenység befejeződése után találkozhatnak. A személyiség alakítására a játék van legnagyobb hatással Cél a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelésének, oktatásának szempontjai: A befogadó intézmény (mint iskolánk) rendelkeznie kell a tanuló hátrányainak leküzdéséhez szükséges személyi-, és tárgyi feltételekkel. A nevelésben, oktatásban a fejlesztési területek, nevelési célok megegyeznek Nat-ban leírtakkal. A fejlesztés tartalmai a Nat műveltségi területeihez igazodva, de a tanulók jellemzőit figyelembe alakulnak. A halmozottan sérült középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatása: a képzés során a társuló fogyatékosság által megkívánt fejlesztési szükségleteket is meg kell jeleníteni. Iskolánkban a középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló ellátása magántanulói státusz alapján történik. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai nevelése, célok: A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedési szabályozás területén a kognitív, emócionális, szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz: Diszlexia (olvasási képesség zavara) Diszgráfia, diszortográfia (írásmozgás és helyesírási képesség zavara) Diszkalkulia (számolási képesség zavara) Kevert specifikus tanulási zavarok Hiperaktivitás Figyelemzavar Szocio-adaptív folyamatok zavarai Tanulási és viselkedési problémájuk mind a normalitás, mind a értemi fogyatékosság övezetében az értemi összteljesítményük mellett jelenik meg. Fejlesztésük alapelvei: 99
A szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés. Az egyéni fejlesztő munka tervezése logopédus, TATA szakos gyógypedagógus bevonásával történik és rehabilitációs órakeretben zajlik. Cél :a specifikus zavarok csökkentése.
Beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése, célok: Beszédfogyatékos az a tanuló aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése nyelvi eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a vebális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdésére tartósan fennmarad , a tanuló továbbiakban is folyamatos logopédiai ellátásra szorul. A logopédia ellátás célja: beszéd és nyelvi fejlesztés. A logopédiai ellátás a beszéd és nyelvi fejlesztése fejlesztési terv alapján , komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében valósul meg. A pedagógiai rehabilitáció tevékenységformái többfélék lehetnek. Leggyakoribb formája – így iskolánkban is – az egyéni és csoportos terápia. Hallássérült (nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése célok: A hallássérült tanulónál a hallás csökkenése miatt a szokásostól eltérhet a nyelvi kommunikáció fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja intenzív fejlesztést igényel. Fejlesztésének alapelvei: A nagyothalló gyermek fejlesztési lehetőségeit befolyásolja a hallássérülés bekövetkezésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermek fejlesztése általános pedagógiai tevékenységen kívül gyógypedagógiai célú eljárások folyamatában valósul meg. A hallássérült tanulók többségi iskolában történő együttnevelése halló társaikkal többféle formában lehetséges. Iskolánkban az egyéni teljes integráció valósul meg, amelyben a gyermek az oktatás teljes időtartamában a befogadó osztályban van, kiegészítve logopédiai megsegítéssel. Mozgásszervi fogyatékos(mozgáskorlátozott) tanulók, iskolai fejlesztése alapelvek: Mozgásszervi fogyatékos az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett vagy szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt jelentősen és maradandóan akadályozott, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és szocializáció. Fejlesztésük alapelvei, célja: A mozgáskorlátozott tanulók nevelése, oktatása az egyéni fejlődési sajátosságokhoz kell igazodni, annak érdekében, hogy a tanulók mozgáskorlátozottként is meg tudják állni helyüket a szűkebb és tágabb környezetükben. Az iskolában a mozgáskorlátozott tanulók számára biztosítani kell: Fizikai környezetet, amely akadálymentes (iskolánkban lift, megfelelő mellékhelység áll rendelkezésre). Személyreszabott speciális eszközök megléte (pl.:megfelelő asztal). Személyi környezet biztosítása (gyógypedagógus) Iskolánk akadálymentes, kerekesszékkel közlekedő ép intellektusú vagy enyhefokban értelmi fogyatékos tanulók teljes integrációja lehetséges.
100
Az értékelés rendje Sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének szempontja az önmagukhoz mért fejlődés. Tudásuk képességeiknek megfelelő értékelése, az Irányelvekben meghatározott, eltérő tanulmányi követelmények, módszertani, technikai segítségnyújtással támogatott számonkérés szerint. Egyes esetekben a szakértői bizottság szakértői véleményében és a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az igazgató a minősítés és értékelés alól mentesíti a tanulót, abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el Alkalmazandó kerettantervek • • •
az 51/2012.(XII.21.) sz. EMMI rendelet módosításában kiadásra került 11. mellékletében megjelent kerettantervet alkalmazzuk. 11.1 - Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára. (1-8. évfolyam) A különböző fogyatékosságoknak megfelelően a nagyothalló, mozgássérült, tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos, pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók részére a 20/2012.(VIII.31.) sz. EMMI rendelet által meghatározott és a NAT-nak megfelelő kerettanterveket alkalmazzuk egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs rehabilitációs óraszámot a 2011. évi Köznevelési törvény 6. mellékletével összhangban
16.Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve 16.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A kisebbségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni, a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép, b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit. 16.2. A kisebbségi oktatás formája 1. A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek eltérő nyelvállapota és kulturális sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözősége miatt a kisebbségi oktatást a következő oktatási formák szerint lehet megszervezni: a) anyanyelvű oktatás, 101
b) kétnyelvű kisebbségi oktatás, c) nyelvoktató kisebbségi oktatás, d) cigány kisebbségi oktatás, e) kiegészítő kisebbségi oktatás. A kisebbségi oktatás bármely formája alkalmazható az iskolai nevelés, oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában. A kisebbségi nevelést és oktatást végző, általános műveltséget megalapozó iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépíthető. A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel – asszimilációs elvárások nélkül – segíti a cigányság integrációját. E programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján biztosítja a cigány nyelv (romani és beás) oktatását. A cigány kisebbségi oktatásban kötelező a cigány népismeret műveltségi terület oktatása, a kisebbségi önismeret fejlesztése és a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenység.
102
V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.
2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
3. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a Szülői Szervezet véleményét. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.
4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola igazgatójánál 103
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK Az Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskola pedagógiai programját az iskola szülői szervezete a 2013. 04. 22-i ülésén véleményezte, és a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
Egercsehi, 2013. 04. 22. …………………………………. Szülői munkaközösség elnöke
A Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013. év április hó 29. napján tartott ülésén elfogadta.
Egercsehi, 2013. 04. 29. ……………………………………. Cseh Zsuzsanna
……………………………………… Dorkó Ágnes
A Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam, hatályba léptettem.
Kelt: Egercsehi, 2013. szeptember 02.
................................................. Dorkóné Boza Eleonóra mb.igazgató
104
A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK, KIEGÉSZÍTÉSÉNEK ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK
Az Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását, kiegészítését az iskola szülői szervezete a 2014. 01. 24-i ülésén véleményezte, és a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
Egercsehi, 2014. 01. 24. …………………………………. Szülői munkaközösség elnöke
A Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását, kiegészítését a nevelőtestület a 2014. év január hó 27. napján tartott ülésén elfogadta.
Egercsehi, 2014. 01. 27. ……………………………………. Cseh Zsuzsanna
…………………………………………… Dorkó Ágnes
A Egercsehi Zrínyi Ilona Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam, hatályba léptettem. Kelt: Egercsehi, 2014. január 28.
................................................. Dorkóné Boza Eleonóra mb.igazgató
105
