A ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

A ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA

NEVELÉSI PROGRAMJA

NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA DOROGON, A ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN I.

1.

PREAMBULUM

Az iskola emblémája: a városi címer címerpajzsában, kettéosztott mezőben, a városi címer alapszíneiben (sárga, piros, fekete keretben) a tudományok (könyv tollal) és a művészetek (lant) szimbólumai. A pajzson a program sokszínűségének jeleként kék, legyezőszerű kilenc pávatoll. (Tervező: Gordosné Végh Éva festőművész-tanárunk.)

2. Az iskola hivatalos elnevezése: ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA, DOROG 3.

Alapító okirat, működési engedély száma, kelte, kiállítója: 262/2003. (XII. 19.) sz. képviselő-testületi határozat (módosítása és egységes szerkezetbe foglalása), Dr. Tittmann János polgármester, Tallósi Károly jegyző. (lásd 8. számú melléklet!)

4.

Székhelye: Dorog.

5.

Postacíme: 2510 DOROG, Bécsi út 45.

6.

Telefonszáma és fax:

33 – 509570

E-mail:

[email protected]

7.

Az iskola vezetője, a pedagógiai program és a helyi tanterv benyújtója: Kovács Lajos igazgató.

8.

Az iskola fenntartója: DOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA.

9. Az iskola tömör leírása: ♦ 8 évfolyamos, általános iskolások oktatását végző, 16 osztályos intézmény. ♦ Specialitása: Értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív pedagógia szerint végzett oktatás. (Bevezetés éve: 1991.) ♦ Elnyert címe: Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar Pedagógiai Kutatóintézet ÉKP Központjának Kutatóiskolája (2002.) 10. Működésének területe: Dorog város „falunak” nevezett ősi településrésze a város vasúttól délre eső oldalán. 11.

Beiskolázási körzet: Az alternatív program alapján kínálat Dorog egész területén és a vonzáskörzetben.

2

12. A tanulócsoportok jelenlegi száma és létszáma: .

Osztály 1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b 5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b Összesen:

Osztály létszám 25 26 22 24 26 24 25 25 27 29 28 26 21 24 24 23 399

Évfolyam létszám 51 46 50 50 56 54 45 47 399

Az intézmény hagyományosan lát el speciális, alternatív feladatokat. 1964-től zenei tagozatos általános iskolaként, 1985-től Nyelvi, irodalmi és kommunikációs (NYIK) program szerint dolgozó intézményként, 1991-től ÉKP-s iskolaként kínál jeles hazai pedagógiai programokat. Az előzmények folytatásaként kívánjuk a kerettantervi rendelethez igazított ÉKP-s programot tovább működtetni.

3

II.

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK

Mottó: „A gyermek ember. Szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve.” (Nyíri Tamás) 1. Az ÉKP programban hangsúlyos alapelvként alkalmazzuk a demokratizmus alapelvét: •

az intézményben a tekintélyelvűség az értékek választásában, preferálásában nyilvánulhat meg; jusson el a kliensek és a pedagógusok közössége a konszenzusos döntések segítségével az optimális együttműködés szintjére.

2. Ugyancsak alternatív programunk egyik sarokköve a gyermekközpontúság: •

egyik megnyilvánulási formája a megfelelő komfortérzet;

•

a pedagógiai folyamatok főszereplője a tevékenységeket végző tanuló, aki tevékenységei és élményei által megtapasztalja, megismeri a világot;

•

a folyamatok tapintatos, céltudatos irányítója a pedagógus.

3. A program lényegéből adódóan személyiségfejlesztő: •

áthatja az individuális (személyre szabott) nevelés, melynek legfőbb normája a közösségben megtalált egyéni cél- és feladattudat.

4. Működésünk jellemzője a nyitottság a környezettel: •

a társadalmi miliő a klienstől a fenntartóig beavatott részese és befolyásolója legyen a folyamatszabályozásnak.

5. A helyi tantervek szellemiségében megfogalmazódik a komplexitás elve: •

benne a nevelés és oktatás komplexitása,

•

a megismerés szeretetére nevelő-oktató mentalitás.

6. A sokoldalú nevelő hatás biztosítása és összehangolása •

az ÉKP programjának, helyi tantervének értékközpontúságából, gazdagságából

következő alapelvünk. 7. A pedagógiai folyamatokat áthatja a tanuló és a pedagógus jogainak tiszteletben tartása, emberi méltóságának megőrzése.

4

III.

CÉLOK

Iskolánk – folytatva az elmúlt évtizedben végzett munkát – azonosul az értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív pedagógia és program (ÉKP) értékválasztásával és célkitűzésivel. Fő célunk, hogy a kultúra teljes rendszerére építve számos olyan szükségletkielégítő tevékenység szerveződjön, amely leköti a tanulókat, komfortélményt biztosít számukra, fokozza teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket. Mindez kapcsolódjék össze a tanulók nagyfokú motiváltságával, az őket tiszteletben tartó szociális kompetenciával, magatartási kultúrájukat tapintatosan alakító nevelési kultúrával, amely lehetőséget teremt a családi eredetű szociális hátrányok részbeni enyhítésére éppen úgy, mint a tehetség felismerésére és fejlesztésére. 1.) Programunk a településen és a régióban igényes pedagógiai választékot kínál, melynek az alábbi általános céljai vannak: •

az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése (lásd részletes kifejtését a 2.) pont táblázataiban);

•

a 6-14 éves korosztály számára sokoldalú képzés biztosítása ahhoz, hogy tehetségét felfedezhesse, képezhesse;

•

képességeinek fejlesztését elsősorban tevékenységek útján segítjük;

•

művelődési, kulturális hátrányait folyamatosan a differenciált tanóraszervezések útján kompenzáljuk, felzárkózásához így teremtünk esélyt;

•

a testi és lelki egészség harmóniáját arányosan tervezett tantárgyi rendszerben valósítjuk meg;

•

helyi, sajátos célként fogalmazzuk meg a hagyományok tiszteletét és ápolását;

•

hosszú távon elérendő célunk az önművelésen, önnevelésen és önállóságon alapuló kreativitás;

•

a kultúra teljességéből következik az alapvető erkölcsi norma- és értékrend megismerése, elfogadása, követése,

•

a NAT képzési szakaszainak megfelelő elvárások tervezése és megvalósítása (lásd: IV. Feladatok c. fejezet!)

2.) A kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségei az alábbi táblázatban rendszerezve, a Nemzeti alaptanterv III. rész-ben megfogalmazott céljai és elvei szerint:

5

6

Kulcskompe

Szükséges

Tantárgyak,

Színterek

tencia Anyanyelvi

ismeretek, képességek, attitűdök. tevékenységek Megfelelő szókincs, nyelvtan, Szóbeli és írásbeli Kritikus, építő jellegű Minden

Tanóra,

kommunikác

egyes nyelvi funkciók ismerete.

tanórán kívüli

ió

Szóbeli kapcsolattartás típusai; Szövegtípusok irodalmi

és

szövegek,

nem nyelvi

sajátosságai,

kommunikáció.

párbeszéd-készség, esztétikai

irodalmi megkülönböztetése

nyelv

kommunikáció változásai.

mások keretében.

megismerésének

és Információkeresés,

felelős

-gyűjtés, -feldolgozás. Segédeszközök

minőség tevékenység

és tisztelete,

stílusok felhasználása.

tantárgy,

igénye,

foglalkozások, iskolán

kívüli

helyszínek.

nyelvhasználat

felismerése.

használata.

Érvelés, meggyőző kifejezés. Idegen

Szókincs, funkcionális nyelvtan, Szóbeli üzenet megértése,

Kulturális

nyelvi

szóbeli

tiszteletben tartása,

kommunikác

típusainak

ió

stílusoknak az ismerete.

interakciók és

a

főbb beszélgetés kezdeményezése, nyelvi folytatása, lezárása;

sokféleség Idegen nyelv.

Szakkörök, nép- tanórán kívüli

Nyelvek, kultúrák közti és

szövegolvasás, -értés,

kommunikáció

-alkotás;

érdeklődés és kíváncsiság.

Segédeszközök használata.

megfelelő

Tanóra,

honismeret, tevékenység,

iránti helytörténet,

kisebbségi

kisebbségi

környezet,

kultúrák.

tábor, nemzetközi kapcsolatok.

Kulcskompe

Szükséges

tencia Matematikai kompetencia

ismeretek, Számok, mértékek, struktúrák, alapműveletek, alapvető reprezentációk; Fogalmak, összefüggések, koncepciók megértése.

Természettud Természeti világ alapelveinek, ományos alapvető tudományos kompetencia fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak, ezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatása. Tudományos elméletek szerepének megértése (alkalmazás, technológiák előnyei, korlátai, kockázatai).

Tantárgyak, képességek, attitűdök. tevékenységek Alapvető matematikai elvek Igazság tisztelete, a dolgok Matematika, és folyamatok alkalmazása az logikus okának és természettudom ismeretszerzésben és érvényességének keresése. ányok. problémamegoldásban. Érvek láncolatának követése és értékelése. Eredmények matematikai indoklása. Matematikai bizonyítás megértése. Kommunikáció a matematika nyelvén. Megfelelő segédeszközök alkalmazása. Természettudományos és műszaki műveltség mozgósítása. A tudás gyakorlatias alkalmazásának képessége döntések meghozatalában. Kritikus magatartás (áltudományokkal, tudományés technikaellenességgel szemben). Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés érdekében (lokálisan és globálisan).

Kritikus és kíváncsi. Etikai kérdések iránt érdeklődik. Biztonság és fenntarthatóság tisztelete.

Természettudom ányi tárgyak, matematika, vizuális kultúra, filozófiai jellegű tevékenységek (osztályfőnöki órák stb.).

Színterek Tanóra, tanórán kívüli szervezett foglalkozás, TDK, DÖKtevékenység.

Tanóra, tanórán kívüli foglalkozás, szakkör, tábor, TDK., pályázatok.

8

Kulcskompe

Szükséges

tencia

ismeretek,

Digitális kompetencia

Tantárgyak,

ITS szerepének, lehetőségeinek értése, ismerete. Főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerk., adattáblázatok, -bázisok, információtároláskezelés, internet-használat. ITS a kreativitás és innováció szolgálatában. Etikai elvek (az információ hitelessége és megbízhatósága). A hatékony, Az egyén ismerje és értse saját

képességek,

attitűdök.

tevékenységek

Információ keresése, összegyűjtése, feldolgozása, kritikus alkalmazása, komplex információ előállítása, eszközhasználat, internet alapú szolgáltatások elérése.

Kritikus és megfontolt attitűd (felelősségteljes használat). Részvétel kulturális, társadalmi, szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.

Számítástechnik a tantárgy, könyvtárhasznál at, tanórai internethasználat bármely tantárgy keretében.

Írás, olvasás, számolás, ITS- Tanulás iránti motiváció.

önálló

tanulási stratégiáit, készségeinek eszközök használata.

tanulás

és szaktudásának erős és gyenge Saját pontjait,

tanulási

legyen kialakítása.

A

megtalálni, az iskolán kívül is, fenntartása.

A

az

oktatási

lehetőségeket.

képes és

Korábbi

képzési összpontosítása. szándékának

A és

szűkebb

és

tágabb

motiváció felhasználása, új tanulási figyelem lehetőségek

Tanóra, könyvtárhaszn álat, szakkör, tábor, TDK, otthoni tevékenység, közösségi terepen végzett tevékenység.

Minden tantárgy Iskola, otthon,

tanulási és tevékenység.

stratégia tapasztalatok

Színterek

környezet.

felkutatása.

tanulás Széleskörű alkalmazás. céljának

kritikus mérlegelése. Képesség a közös munkára, munkamegosztásra. Önértékelés. információ,

Tanács, támogatás

kérésének képessége! 9

Kulcskompe

Szükséges

tencia

ismeretek,

Szociális és Szociális: Saját fizikális és állampolgári mentális egészség ismerete kompetencia (egészséges életvitel szerepe). Normatudat, viselkedési és magatartási szabályok megértése. Egyenlőség elfogadása (egyén, csoportok, munkaszervezetek, nemek között). Nemzeti és európai identitás kapcsolatának megértése.

Tantárgyak, képességek, Hatékony kommunikáció: eltérő nézőpontok megértése, figyelembe vétele; bizalom és empátia a partnerrel szemben. Stressz, frusztráció kezelése. Fogékonyság a változások iránt.

Közügyekben hatékony Állampolgári: demokrácia, együttműködés. Szolidaritás állampolgárság, állampolgári és érdeklődés. Döntések jogok. kritikus és kreatív elemzése. Aktuális események, nemzeti, Részvétel a döntéshozatalban. európai, világtörténelmi fő események tendenciáinak ismerete. Társadalmi és politikai mozgalmak céljai, értékei. EU integráció, struktúrái, célkitűzései, értékei. Európai sokféleség és kulturális identitás.

attitűdök.

Színterek

tevékenységek

Együttműködés, Minden tantárgy Iskola, DÖK, magabiztosság, integritás. és tevékenység. otthon, tágabb Interkulturális környezet. kommunikáció iránti érdeklődés. Sokféleség elismerése. Előítéletek leküzdése, kompromisszumra törekvés.

Emberi jogok teljes körű tisztelete (egyenlőség, demokrácia). Vallási és etnikai sokszínűség megértése. Településhez, országhoz, EU-hoz tartozás értése. Közös értékek elfogadása és tiszteletben tartása. Sokféleség és kohézió. Mások értékeinek, a magánéletnek a tisztelete.

Minden tantárgy, kiemelten: történelem, földrajz, biológia, irodalom, művészetek.

DÖK, tanórák, szakkörök, TDK, szociális szervezetek és intézmények.

10

Kulcskompe

Szükséges

tencia

ismeretek,

Tantárgyak, képességek,

Kezdeménye

Lehetőségek,

kihívások Tervezés,

zőképesség

felismerése, értelmezése.

és

Gazdaság

vállalkozói

átfogóbb

kompetencia

világában

való

a

kommunikálás,

pénz tapasztalatok vállalás,

a eléréséhez

és

egyéni

Osztályközössé

Célok háztartási

g,

vezető ismeretek,

diákönkormán

értékelése, motiváció

tájékozódás. kockázatfelmérés

Pénzügyi, jogi feltételek.

tevékenységek

szervezés, Függetlenség, kreativitás, Technika,

irányítás, vezetés, delegálás, innováció.

működésének elemzés, megértése,

attitűdök.

Színterek

és osztályfőnöki

– elhatározottság.

óra, DÖK.

yzat, szakkör, iskolai

és

programok.

csapatmunka végzése. Esztétikai-

Helyi,

művészeti

egyetemes

nemzeti,

európai, Művészi önkifejezés.

kulturális

örökség Műalkotások

tudatosság és főbb értékeinek ismerete.

és

Sokféleség

iránti Irodalom, ének- Tanóra, iskola

előadások nyitottság.

elemzése.

Az

esztétikai

vizuális folyosói, egyéb

érzék kultúra,

tánc, környezete,

kifejezőkész-

Egyén és közösségek helye a Nézőpontok összevetése.

ség

világban.

A kulturális tevékenységben hajlandóság.

színjátszás,

énekkar,

Értő, beleérző ismeret.

rejlő gazdasági lehetőségek → Kreativitás fejlesztése.

osztályfőnöki

kézműves

óra, önművelés.

foglalkozások,

Népszerű

kortárs

kultúra

fejlesztésére

zene,

és felismerése és kiaknázása.

kifejezésmódjainak ismerete.

Gazdagítsuk

A

önismeretünket,

közízlés,

az

mindennapokban szerepe.

való bábozás,

esztétikum betöltött

szakkörök,

játéknapok, emberi

pályázatok,

viszonyainkat,

művészeti

eligazodjunk a világban.

versenyek.

11

IV.

FELADATOK

A 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

c. rendelet VII. fejezete képzési szakaszai és a Közoktatási törvényben

megfogalmazott pedagógiai szakaszok egységes rendszerét az alábbiak szerint érvényesítjük: 1

1. Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam  nem önálló képzési szakasz,  nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére,  az óvodából az iskolába való sikeres átmenet időszaka. Feladatok, módszerek a tanítás-tanulás szervezésében:  játékosság,  a tanulói közreműködésre építő,  az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre irányuló technikák alkalmazása,  a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítása. 2. Kezdő szakasz: 3-4. osztály 

tanítási-tanulási folyamatok erőteljesebbé válása,



teljesítményelvárások fokozatos bevezetése 4. osztály végére.

Feladatok, módszerek a tanítás-tanulás szervezésében: mint a bevezető szakaszban (a differenciált tanóraszervezés lehetőségeinek, eddigi gyakorlatának alkalmazásával). 3. Alapozó szakasz: 5-6. osztály  kulcskompetenciák, képességegyüttesek megalapozása,  az iskolai tudás és tanítás erőteljes tagolódása. Feladatok, módszerek a tanítás-tanulás szervezésében:  a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie,  differenciált

tanóraszervezés,

képességfejlesztés,

képesség-kibontakoztató felkészítés. 1

„Pedagógiai értelemben az első hat évfolyam egységes.” (NAT VII. rész.)

személyiségfejlesztés,

4. Fejlesztő szakasz: 7-8. osztály  kulcskompetenciák fejlesztése. Feladatok, módszerek a tanítás-tanulás szervezésében:  a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése,  megerősítése,  bővítése,  finomítása,  hatékonyságának, variabilitásának növelése  a differenciált tanóraszervezés eszközeivel,  a tanulói képességekhez igazodó terhelésnöveléssel. 1. A pedagógus ebben a programban •

kultúraközvetítő (a kultúra teljességét kínálja – egyenrangúan kezeli és fejleszti a szellemi és fizikai képességeket, készségeket);

•

szervező (a pedagógiai folyamatok irányítója; a tevékenységek szervezője; a művelődési folyamatok irányítója; a szocializációs folyamatok nyomon követője);

•

elemző, értékelő, diagnosztizáló (folyamatosan korrigál);

•

jó kommunikátor (a tanuló, a szülő, a fenntartó, az egyéb külső és belső kapcsolatok irányában).

2. Az iskolai környezet ebben a folyamatban: •

esztétikai mintává váljon;

•

legyen műhelyjellege;

•

elégítse ki az igényes és célszerű tanulási, információszerzési igényeket.

3. Az intézmény szervezetként, szellemiségével •

legyen nyitott a kliensek, a fenntartó, a közvetlen társadalmi környezet számára;

•

legyen informatív és információközvetítő minden irányban,

•

ismerje fel és fejlessze az egyéni képességeket,

•

közvetítse a konvertálható tudást,

•

utasítsa el a társadalmi kirekesztés minden formáját a hátrányos helyzetben lévők vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek,

képességek

kialakításával,

a

képesség-kibontakoztató

felkészítés

(lehetőség szerinti integrált formában történő) megvalósításával. 4. A pedagógusok kiemelt fejlesztési feladatai 13

(A NAT ezen feladatai a kulcskompetenciákra épülnek.) 4.1. Énkép, önismeret útja:  Önmegismerés, önkontroll folyamatának megértése, beépítése a személyiségbe: a tanuló részese az értékek megnevezésének, azonosításának, megérti következményeit, megismeri tudásának és készségeinek működését, felhasználhatóságát.  Kompetencia saját fejlődésük, életpályájuk alakításában.  Felelősség önmagunkért.  Önállóság, önfejlesztés igénye.  Személyes méltóság. Terepe: minden tantárgy és tevékenység. 4.2. Hon- és népismeret sikeres értékközvetítésének lépései:  Nemzeti kultúra értékeinek megismerése.  Tanulmányozás: kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenysége, munkássága; a haza földrajza, irodalma, történelme, mindennapi élete.  Elsajátítás, gyakorlás: egyéni és közösségi tevékenységek (otthon, szülőföld, haza és népei) → megbecsülés, azonosulás.  Városi és falusi élet hagyományai, jellegzetességei.  Természeti és társadalmi környezet harmóniája.  Nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, hazaszeretet elmélyítése.  Hazánk és szomszédaink népcsoportjainak, értékeinek megbecsülése.  Történelmi, kulturális, vallási emlékek és hagyományok feltárása, ápolása, egyéni és közösségi tevékenység. Terepe: minden tantárgy és tevékenység. 4.3. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Bekapcsolódás a civil társadalom helyi, szakmai, kulturális közösségeinek életébe.  Erőszakmentesség, emberi jogok tisztelete, demokrácia.  Aktív állampolgári lét, értékorientáció, beállítódás motiválása az iskolai tanulás teljes folyamatában.  Az iskolai élet demokratikus gyakorlata! Terepe: minden tantárgy és tevékenység, kiemelten az Ember és társadalom műveltségi terület. 4.4. Gazdasági nevelés lépései 14

 Tudatos fogyasztóvá válás  Kockázatok, haszon és költségek mérlegelésének képessége  Egyensúly rövidebb és hosszabb távú előnyök között Terepe: Technika-háztartási ismeretek, matematika, természettudományok, osztályfőnöki tevékenység. 4.5. Környezettudatosságra nevelés folyamata  A fenntartható fejlődés fogalmának megértése  Az egész életen át tartó tanulás szerepe a tevékeny tudatosságra nevelésben, önnevelésben.  A természet és környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén való eligazodás képessége. Egyéni és közösségi felelősség.  Környezetkímélő magatartás kialakítása.  A környezeti válságjelenségek felismerése, a fenntartható fogyasztás és az erőforrások kapcsolatának megértése.  Közvetlen környezetünk értékeinek felismerése, megőrzése, gyarapítása. Terepe: Természet és ember műveltségterület. 4.6. A tanulás tanítása (minden szakterületen!)  A tanulók sajátos tanulási módjának, stratégiájának, stílusának, szokásának megismerése.  Érdeklődés felkeltése a tantárgy(ak) problémái iránt.  A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajátíttatása (tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi, elvont-verbális út)  Önművelés igényének felkeltése. (Könyvtári és informatikai bázisok szerepe.)  Tantermi oktatás, egyéni tanulás technikái.  Információszerzési technikák elsajátíttatása.  Gondolkodási képességek fejlesztése: rendszerezés, tapasztalás és kombináció, következtetés, problémamegoldás – analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás – erősítésével.  Új helyzetben, új ötlettel →kreatív gondolkodás fejlesztése  Döntéshozatal, alternatívák végiggondolása, variációk alkalmazása, értékelés, érvelés.  Kritikai gondolkodás megerősítése, konfliktuskezelés.  Értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése.

15

4.7. Testi és lelki egyensúly  A pedagógus életvitele mint példa!  Az iskolai környezet mint az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés feltétele.  Pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakításának segítése.  Az egészséges életmód, a harmonikus élet értékként való tisztelete.  A sérült, fogyatékos ember iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése.  A környezet veszélyeinek ismerete (közlekedés, veszélyes anyagok, káros függőségek).  Felkészítés a családi életre, örömteli párkapcsolatra. Terepe: minden szakterület és minden pedagógus-mentalitás. 4.8. Felkészülés a felnőttlét szerepeire  Alapozója: önismeret – szociális és állampolgári kompetencia.  Pályaválasztáshoz vezető utak, lehetőségek ismerete.  Korunk kihívása: a pályamódosítás.  Átfogó kép a munka világáról.  A

segítéssel,

együttműködéssel,

vezetéssel,

versengéssel

kapcsolatos

magatartásmódok kialakításának folyamatai. Terepe: minden tantárgy és tevékenység, kiemelten az osztályfőnöki munka.

V.

ESZKÖZÖK

A célok teljesítésének, a feladatok iránti megfelelésnek az alábbi intézményi eszközeit teremtettük meg, és kívánjuk tovább fejleszteni: A tudás, az információ bázisai: •

a műhelyjellegű, jól felszerelt tantermek, szaktermek,

•

információs bázisként a célszerűen fejlesztett 1) iskolai könyvtár; az intézményi tevékenységi körbe bekapcsolt közeli 2) városi könyvtár; elektronikus információt közvetítő szaktanteremként a 3) számítógépes tanterem; folyamatos fejlesztéssel a tantermekbe beépülő 4) internetes hálózat;

•

az iskola területén folyamatosan épített sport- és játékterek,

•

az étkezési kultúra színtereként a napközis ebédlő, 16

•

az informáló, diákmunkákat, európai és helyi értékeket közvetítő folyosók, a kiállítósarkok,

•

a helytörténeti és zöldövezeti céllal fejlesztett emlékkert,

•

a városi művelődési ház, különös tekintettel a színházra, a galériára, a mozira és a hangversenyteremre,

•

a városi Erkel Ferenc Zeneiskola,

•

a város sportlétesítményei (sportintézményi és más iskolai keretben).

Egyéb szellemi objektivációk: •

a

média

eszközei

a

célok

megvalósításához

(internet

iskolai

web-lapja,

sajtótermékek, iskolarádió kínálta lehetőségek), •

kiadványok (folyamatos értékteremtés – „Dorogi értékek nyomában” című könyvsorozatunk – „Évlapok” című éves információs kiadványunk),

•

saját fejlesztésű taneszközök (pl. helytörténeti segédleteink),

•

filharmóniai bérletsorozatok, színházi bérletsorozatok és egyedi előadások,

•

történelmi játékok, játszóházak,

•

környezetvédelmi napok, rendezvények,

•

pályázatok, versenyek, szemlék, Tudományos Diákköri Konferenciák (TDK),

•

erdei iskola, túrák, kirándulások, országjárások,

•

diáknapok, iskolai és osztálykeretű diákrendezvények,

•

iskolai és városi ünnepek,

•

diákközgyűlések,

•

hagyományos nyári táboraink.

A pedagógiai folyamatokat segítő egyéb eszközök: •

külső és belső kapcsolattartó fórumok (értekezletek, tanácskozások, konferenciák; fogadónapok, szülői fórumok, nyílt napok; szórakoztató-támogató rendezvények, bálok; szakmai napok, szakmai nevelőtestületi kirándulások),

•

emléknapok hagyományai (halottak napja, aktív és nyugdíjas dolgozók találkozója, anyák napja, karácsony és óévbúcsúztató). VI.

ELJÁRÁSOK

A tehetséggondozás és a felzárkóztatás hatékony eljárásait fejlesztettük ki pedagógiai gyakorlatunk során. Ilyen eljárások adják munkánk erősségeit: 17

1. Differenciált tanóraszervezés annak érdekében, hogy minden tanulónk a neki leginkább megfelelő

fejlődési

ütemben

haladhasson

az

ismeretek

megszerzésében.

A

tanulásszervezési metódus közben biztosítjuk az optimális előrehaladást, a csoportváltás lehetőségét. Feltételei:  Képzett pedagógusok Az intézmény folyamatosan gondoskodik a képzésekről:  állami normatívából  az ÉKP-s intézmények által szervezett továbbképzéseken.  Pedagógiai infrastruktúra széles választéka  Könyvek, nyomtatott tananyagok, kísérleti felszerelések, informatikai programok, programcsomagok stb.  Fő szempontok:  belső motiváció kialakítása, fejlesztése  a tanulói aktivitás optimális kibontakoztatása  előzetes ismeretek, tudás feltárására épüljön  lehetőség a tévedések korrigálására, a tudás átrendezésére  együttműködő (kooperatív) technikák alkalmazása  változatos szervezeti formák alkalmazása (osztálymunka, csoportfoglalkozás, párok, individualizált forma stb.) a tanulói tevékenység (lásd: 2. pont), önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség előtérbe állításával  differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a tanári segítésben, ellenőrzésben, értékelésben!  Kiemelten segítésre szoruló tanulói körök:  sajátos nevelési igényű tanulók (SNI)  tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanulók. A fejlesztés elvei:  a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése  sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése,  segítő megkülönböztetés, differenciált, egyéni segítés (önmagukhoz mért fejlődést értékelve).  Együttműködési formák a tanulásszervezésben:  Iskolán belül: fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus közreműködése  Iskolán kívül: családsegítő intézménnyel, pedagógiai szakszolgálattal. 18

2. Tevékenységközpontú tanulásszervezéssel az önállóság fejlesztése (lásd még: kulcskompetenciák). 3. Az önművelés technikájának fejlesztése a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek komplex, minden tantárgyat, tevékenységet és modult átfogó ÉKP-s rendszerében. 4. A források sokféleségének felismertetése és alkalmazása az önművelési, a verseny- és kutatási feladatok folyamatos végeztetésével. 5. A SZAKRENDSZERŰ ÉS NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS ISKOLAI ALAPELVEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HELYI RENDJE Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz (pl. a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat). 5.1. CÉLOK, ALAPELVEK Az Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiai program (ÉKP) filozófiája érvényesüljön a fejlesztési folyamatok tervezésében és megvalósításában. 5.1.1.Az alapozó szakaszban a tanulókat differenciált, kompetenciaalapú oktatásban részesítjük. 5.1.2.Tanulási technikák megismertetésével fejlesztjük az alapkészségeket:  szövegértés,  kommunikációs képességek,  íráskészség,  matematikai logikai gondolkodás erősítése. 5.1.3. A képességfejlesztés osztálykeretben, de differenciált tanulásszervezéssel valósul meg. 5.2. ELJÁRÁSREND 5. 2.1. A bevezető és kezdő szakaszban folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanulók alapkészségeinek fejlődését. A hiányosságok megállapítása után egyéni fejlesztési tervet készít a tanító a szükséges kompenzáció érdekében. Felelős: osztálytanító, szaktanító – koordinátor: kezdő szakasz munkaközösség-vezetője. Határidő: folyamatos 5.2.2. A 4. évfolyam diagnosztikai mérése alapján egyénileg kell megállapítani a fejlődésben elért készségszintet, meghatározni a további fejlesztés mértékét, ütemét; ezeket a tantárgyi minimumkövetelményekhez igazítva határozzuk meg, illetve alkalmazzuk a nem szakrendszerű oktatás keretében az 5. és 6. osztályokban. A fejlesztés feltétele: a diagnosztikai mérésekhez igazított, évente újra elkészített hetiterv (tanmenet). Felelős: munkaközösség-vezetők, osztálytanító, igazgató. Határidő: 4. osztály tanév vége 5.3. Személyi feltételek A törvényi követelmények alapján a nem szakrendszerű oktatást az alábbi pedagógusok végezhetik az alapozó szakaszban:  Tanító: adott tantárgyra, műveltségi területre rendelkezik szakképzettséggel (szakkollégium, szakvizsga, tanári képesítés)  Szaktanár: rendelkezik tanítói végzettséggel, vagy 2008. szeptember 1-ig legalább 5 év szakmai gyakorlatot szerzett az 1-4. évfolyamon (utóbbi 2012-2013. tanév végéig). 19

Tanító, tanár, aki részt vett a 60 ill. 120 órás képzés keretében történő felkészítésben. (A továbbképzési tervben elsőbbséget kell élveznie a matematika szakos tanárok 120 órás képzésének!) A nevelőtestület a 120 órás képzésben részesülők körét a 2008. év továbbképzési tervében határozza meg (szükség esetén módosítva a középtávú képzési tervet). 

5.4. Tantárgyi és műveltségterületek A nem szakrendszerű oktatás iskolánkban az alábbi tantárgyakban és műveltségi területeken valósítható meg a pedagógusok végzettsége alapján: NYIK

Tantárgy

pedagógus Kovács Lajos

Természetismeret

Dankó József Priekop Ernőné Kalocsai Józsefné Molnár Klára Ligetvári Istvánné Gödrösiné H. Judit Palkóné Keszthelyi Klára

Ének-zene Rajz Német nyelv Testnevelés Drámapedagógia Könyvtári ismeretek, önművelés

Priekop Ernőné Bánfalvi Józsefné Palkóné K. Klára Zicsi Enikő Ligetvári Istvánné Szencziné O. Zs. Dankóné Tamási B. Stefaneczné K. E. Reményi Zsuzsanna Molnár Klára Bulhardtné Hagelmayer Ágnes

Végzettség (szak) Magyar nyelv és irod. Magyar-történelem Tanító Tanító Tanító Tanító Tanító

Egyéb végzettség Tanító

Földrajz-biológia

Tanító NYIK tanf. (5. o.) Nyik szakvizsga Nyik szakvizsga Nyik szakvizsga Nyik szakvizsga Tanító

Tanító Tanító Tanár Tanító Tanító Tanító Tanár Tanító Tanító Tanító Könyvtáros

Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Tanító Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Tanító

5.5. Idő- és órakeret A kötelező és választott órakeret alapján:  2010-2011. tanévig a tanítási időkeret 20 %-a (heti 5 óra)  2011-2012. tanévtől a tanítási időkeret 25 %-a (heti 6 óra – kerekített szám). Az idő- és órakeret tantárgyra, műveltségi területre történő meghatározását évente aktualizáljuk a fenti táblázatok figyelembevételével. Felelős: igazgató. 5.5. Eszköz- és tárgyi feltételek Az alapozó szakaszban az ÉKP-s tankönyvek, segédletek, illetve saját tantervünk segédletei közül különösen fontos szerepet kapnak az alábbiak:  Könyv a könyvről  Színháztörténet  Matematika tankönyv  Iskolai helytörténeti kiadványaink: - Dorogi értékek nyomában sorozat - Otthontól hazáig I-II.  Városi helytörténeti kiadványaink: - Dorogi füzetek sorozat. Az iskola eszközfejlesztési tervét és könyvtári beszerzését a nem szakrendszerű oktatás céljainak megfelelően módosítani kell. Felelős: igazgató, munkaközösség-vezetők, iskolakönyvtáros. Határidő: folyamatos. 20

Táblázat: A nem szakrendszerű oktatás keretében elvégezhető fejlesztő munkára a nevelőtestületben az alábbi személyek (pedagógusok) és tantárgyak közül választhatunk. Ssz. 1/1.

Név Ujvárosi Józsefné

1/2.

Dankó József

tantárgy NYIK

5. o. 1ó

6. o. 1ó

NYIK

1ó

1ó

végzettség 120 órás képzés Tanár + tanító

2.

Sinkáné Kéri Mária

matematika

1ó

1ó

3/1. 3/2. 3/3.

Dankóné Tamási Bernadett Kovácsné Fódi Krisztina Mikolai Laura

idegen nyelv Idegen nyelv Idegen nyelv

1ó 1ó 1ó

1ó 1ó 1ó

4/1. 4/2.

Palkóné Keszthelyi Klára Reményi Zsuzsanna

Természetismeret Testnevelés

½ év ½ év

½ év ½ év

Tanár + tanító Tanító + szakkollégium

5/1.

Dankó József

Történelem

½ év

½ év

Tanár + tanító

5/2.

Ködös Endre

Történelem

½ év

½ év

Tanár: 5 év alsó tagozaton

5/3.

Kovácsné Fódi Krisztina Bulhardtné Hagelmayer Ágnes

Ének-zene

½ év

½ év

Tanár: 6 év alsó tagozaton

6/1.

Összesen

Könyvtár-önművelés

1ó 5 óra

6 óra

120 órás képzés Tanár + tanító Tanár: 6 év alsó tagozaton Tanár: 6 év alsó tagozaton

Könyvtáros tanár-tanító

6. Szakköri formák, művészeti körök (énekkarok, tánccsoportok), kézműves körök, sport tevékenységek által a sokoldalú képzés és tehetséggondozás, valamint a szociális hátránykompenzálás széles skálájának kiépítése. 7. Kompenzációs foglalkozások szervezése a felzárkóztatás érdekében. 8. Tudományos diákköri tevékenység (TDK) segítése, nyilvánosságának biztosítása. 9. Diákmunkák, alkotások, gyűjtemények publikációjának, megjelenési formáinak folyamatos megteremtése (saját kiadványok, iskolai kiállítóhelyek a bemutatkozás folyamatosságának lehetőségeként; pályázatokon, versenyeken való részvétel segítése, támogatása). A tanár-diák közös alkotómunka technikáinak folyamatos alkalmazása, az eredmények beépítése a mindennapi gyakorlatba. 10. A rendszeressé vált hagyományos (alsó és felső tagozatos) táborok kultúrált, a szórakozásban

is

értékközpontú

működtetése.

Az

önszerveződésű

diáknapok

hagyományőrző és –teremtő tanulmányi és sportversenyeinek fejlesztése. 11. A tanulók kezdeményezésével és aktív bevonásával fejlesztjük az iskolai csoportokban: •

az ügyeleti, hetesi feladatellátással a diákszervezet önszerveződését,

•

a környezetesztétikát, annak megóvását,

•

az egészségkultúra testi-szellemi egyensúlyának megőrzését,

•

az étkezési kultúrát.

12. A közösségi elv tudatos alkalmazásával, az egész éven át ívelő események (jeles napok, közösségi napok, emléknapok, hagyományok) sorával, ezek egymást erősítő hatásával teremtünk közösségi miliőt, norma- és értékrendet. 13. Az ÉKP-s program humán értékközvetítő, európai szellemiséget közvetítő filozófiája alapján, továbbá a testvértelepülésekkel kialakított kapcsolatok révén közelítünk az európaiság, a humán értékrend megértetéséhez, működtetéséhez. 14. A kommunikációs kultúra valamennyi tevékenység, a teljes pedagógiai folyamat közvetítő elveként működteti az intézményt. A pedagógiai alapelvek a célokhoz rendelt feladatokban, a feladatok megoldását segítő eszközrendszerben és eljárások összességében – komplex nevelő hatásként – teremthetik meg a sajátos ÉKP-s szellemiségű, sokoldalúságra építő, a személyiséget tisztelő pedagógiát.

VII. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A ma iskolája olyan pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Figyelembe vesszük, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi környezet, élet és tevékenység számos fóruma. Napi munkánkban nélkülözhetetlenek azok a pszichológiai ismeretek és módszerek, amelyek a tanulók személyiségének, önismeretének – ezen át énképének – fejlesztését szolgálják. Erre a pedagógus csak akkor lehet képes, ha ő maga sem fojtja vissza saját személyiségjegyeit, ha folyton megújuló, megújított önismeretben élni tud saját személyiségének erőivel. Körülöttünk folyamatosan változik az élet. A sűrűsödő megpróbáltatásokat és a szaporodó kihívásokat állnunk kell, fel kell készíteni tanítványainkat a rájuk váró versenyre, küzdelemre, harcokra is. Mindent meg kell tennünk azért, hogy egészséges önelfogadású, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő fiatalokat bocsássunk ki az iskolából. Tevékenységi területeink: a) A kötelező és választható tanórák keretében megvalósítandó feladataink: •

a tanórák légköre; tanár-diák viszony (az élmény lehetőségének, a tevékenységben lelhető örömnek, a motiváltságnak, a személyes élmény esélyének megteremtése),

•

türelem; az apróbb sikerek folyamatos jelzése, számon tartása,

•

a tanítványok minél teljesebb megismerése (ösztönzés a tehetségen keresztül – a tehetség, az erősség menedzselése),

•

a siker, a kudarc állandó lehetőségének elfogadása, vállalása, tudatos kezelése

•

a hatékony képességfejlesztés megköveteli a rugalmas szabadságot a tananyagelrendezésben (nem a gyermeket kell a tananyaghoz, tanmenethez szabni, hanem fordítva),

•

a korosztálynak megfelelő játékosság, humor biztosítása,

•

a mozgáskényszer kezelését, koordinációs és kondicionális képességeik fejlesztését a mindennapos testedzés, a speciális ÉKP-s programok (bábozás, népitánc, barkács, tehetséggondozó csoportok stb.) tevékenységei által valósítjuk meg,

•

a

tanulók

értelmi,

önálló

ismeretszerzési,

kommunikációs,

cselekvési

képességeinek, valamint kezdeményező készségének fejlesztése (az ÉKP program önművelő tevékenységei, könyv- és könyvtárhasználati pedagógiája, sajátos kognitív technikáink által), •

komplex látásmód kialakítása; ismerjék a nemzeti és kisebbségi kultúra értékeit, legyenek nyitottak hazánkban és a szomszédságban élő más népek, népcsoportok értékeinek megismerésére és megbecsülésére. Alakuljon ki a pozitív viszony a közös európai értékekhez (testvértelepülések tanulóival szervezett közös programok, ÉKP-s iskolák országos programjai stb.),

•

kreativitásra, alkotásra ösztönző technikák folyamatos alkalmazása (gyűjtések, kutatások, tudományos és művészeti versenyeken való részvétel, publikációk, kiállítások stb.),

•

gondolkodó-vitázó szellem vállalása, kultúrájának kialakítása,

•

a helyes életmód kialakítása mintáját teremtjük meg a szellemi és fizikai terhelések harmóniájának megvalósításával,

•

az egészségkultúra, benne a rendszeres testedzés iránti igényt felkeltése, a helyes életmód

kialakításának

megalapozásához

a

szellemi

és

fizikai

terhelések

harmóniájának megteremtése, mozgáskényszerüknek, koordinációs és kondicionáló képességeiknek a fejlesztése, a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés; •

több évtizedes hagyományaink és erősségünk menedzselésével erősítjük az éneklési kedvet, a zenei érdeklődést és annak gyakorlatát a zenei műveltség érdekében (preferált óraszámok → tanórán kívül: énekkari minőségi munka, szoros zeneiskolai kapcsolat biztosítása, rendszeres hangversenyek a városban, minősítő hazai kórustalálkozókon és külföldi fesztiválokon való részvétel).

b) A tanítási órákon kívüli tevékenységekben megvalósítandó fejlesztések: •

egyéni szükségletek (játék, önkifejezés, önművelés, alkotás) kielégítése sokoldalú kínálattal (szakkörök, sportkörök, énekkarok, művészeti körök, táboraink – kiállítások, hangversenyek, publikációk stb.),

•

a sokféle szerepkörben való megmérettetés által a reális énkép fejlesztése; a képességek sokoldalú kibontakozásának és fejlődésének segítése, benne a hátránykompenzálás esélyének megteremtése, a tehetség felismerése és gondozása a

háziversenyek rendszerével, az önképzőköri kreativitás és adaptációs készség fejlesztésével, az egyéni országos versenyeken való részvétel támogatásával, •

az önértékelés, önkontroll képességének fejlesztése önellenőrzési feladatokkal,

•

a mozgásfejlesztéssel elősegítjük a tanulók biológiai fejlődését, teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét,

•

a sportversenyek, diákönkormányzati napok szervezésébe, rendezésébe való bevonásukkal fejlesztjük felelősségtudatukat, kreativitásukat,

•

a környezeti nevelés céljaival érzékennyé tesszük tanulóinkat környezetük állapota iránt; közvetlen felelősség-vállalásukkal egy-egy iskolai terület megóvásáért, fejlesztéséért aktívan bekapcsolódnak az értékőrzés, -gyarapítás folyamatába,

•

a generációk folyamatosságának, a történeti szemléletnek, ezáltal a hagyományok tiszteletének és a folyamatos hagyományteremtésnek hozzuk létre az alapjait olyan rendszeresen ismétlődő, értékrendjében évente bővülő eseményekkel, mint a történelmi játékok és játszóházak, a halottak napja, a karácsony, az anyák napja, a nemzeti és városi ünnepek méltó megszervezése,

•

szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti problémákkonfliktusok

közös

kezelése

és

megoldása

terén,

fejlesztve

önismereti,

konfliktuskezelő képességüket (pl. kirándulások, táborozások, pályamunkák készítése stb.), •

tegyék meg a tanulók az első lépéseket a nem házifeladat-szerű folyamatos és értékközpontú ismeretszerzés felé az élethosszig tartó tanulás jegyében (tantárgyi belső pályázatok, az ismerethordozók irányított önálló használata, ismeretszerző családi és iskolai túrák, kirándulások, kiállítások megtekintése, színházlátogatások),

•

az erkölcsi ismeretek tantárgyak szerinti folyamatos jelenléte és erősítése minden pedagógus feladata.

A személyiség a közösség értéke. Egyéni értékeit, képességeit a közösségen belül tudja érvényesíteni, annak erősségeként valósítja meg önmagát, tőle elválaszthatatlan. Helyét nem mások rovására találja meg, erejét a közös szükségletek érdekében mozgósítja. Az individuum nem sziget, de egyéni figyelmet, támogatást, fejlesztést és elismerést igényel.

VII. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskolai élet közösségei az individuumok értékegyüttese. A közösség működésének feltételei vannak: felelős vezetőre, együttműködő tagokra, megfelelő körülményekre támaszkodva lehet csak folyamatos fejlesztésről beszélni. A fejlesztés programja folyamatosan figyelemmel kíséri a csoportok működésének közismert hullámzását: az alakulás, a fejlődés, a konfliktusok, a visszaesések, a korrigált fejlődés ciklusosan ismétlődő szakaszait. Míg egyes közösségekért teamek összefogására van szükség (osztály, diákönkormányzat, táborozók stb.), addig más csoportok egy-egy vezető felkészültségére, figyelmére és felelősségére számíthatnak. Valamennyi csoport az iskolai közösség része. Szervessé akkor válik, ha csoportérdekei kompatibilisek az intézményi alapelvekkel, eszközei és eljárásai erősítik az intézményi célkitűzéseket. 1. A tanulók közösségei 1.1.

évfolyam(ok)

1.2.

osztály(ok)

1.3.

szakkör(ök)

1.4.

énekkar(ok)

1.5.

sportkör(ök)

1.6.

diákönkormányzat (viszonylagos önállóságára tekintettel lásd: 4. pont!)

1.7.

napközisek

1.8.

természetjárók

1.9.

táborozók

1.10.

egyéb, alkalmi.

E közösségek elsősorban a professzionális pedagógiai felkészültség, a vezetői szerepre való alkalmasság és igény, a jól megfogalmazott – a közösség aktuális állapotához igazított – célkitűzések alapján fejleszthetők. A folyamat differenciáltan kezelhető közösségenként tér el egymástól, de a személyiségpedagógia elvei szerint a közösségen belül is differenciálódik. Legfőbb céljai (lépései): •

önismeret-fejlesztés,

•

egyéni és közösségi érdekek összehangolása képességének fejlesztése,

•

az egyéni felelősség szerepe a közös folyamatokban,

•

szerepvállalás és kritika-önkritika a csoportműködés folyamatában.

A megvalósítás, a csoportfejlesztés nem egyenesvonalú folyamat. A diagnosztizáló, elemző, korrigáló (lásd: célok!) kompetens pedagógus irányítása, a nevelési partnerekkel való szoros kapcsolat fenntartása, sokoldalú és szakszerűen alkalmazott módszerek, eljárások, technológiák ismerete szükséges hozzá. Az intézményi és a mikrocsoport azonos elveinek sajátos megvalósítása a közösségfejlesztés. Nem szakítható el a személyiségfejlesztéstől, mert az individuum speciális értékeire támaszkodik, azzal az igénnyel, hogy a specifikus értékek a csoport erősségeivé váljanak. Központi elvei: •

a gyermek mindenek felett álló érdekeinek figyelembe vétele,

•

értékorientált,

•

esélyegyenlőség biztosítása,

•

ennek megfelelő erkölcsi-etikai normarendszerhez rendelt,

•

szociális érzékenységet feltételező és fejlesztő,

•

a hátrányos megkülönböztetés tilalma,

•

a másság elfogadása,

•

a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítése,

•

az előítéletek felismerése, kezelése,

•

a bűnmegelőzés, a drogprevenció,

•

a fogyasztóvédelmi nevelés.

A közösséget fejlesztő pedagógusok, a körülöttük kialakult gyermekcsoport(ok) és a beavatott nevelési partnerek tiszteletben tartják egymás alapértékeit, és folyamatos párbeszédre törekszenek a fő célkitűzések elérése érdekében. 2. Alkalmazotti közösségek 2.1.

Pedagógusok. Megalkotják, elfogadják, alkalmazzák a pedagógiai program közösségfejlesztéssel kapcsolatos téziseit. Szakterületükön folyamatos önképzéssel, a nevelési célokban megfogalmazott elvek szerint járnak el.

2.2.

Szakmai munkaközösségek. Szakmai kompetenciát teremtenek éves – konkrét – programjaikkal a pedagógiainevelési

program

megvalósításához.

Vezetőjüket

e

kompetencia

figyelembevételével

választják.

Gondoskodnak

a

szakterület

állandó

korrekciójáról, aktuális állapotáról. 2.3.

Alsó tagozaton tanító nevelők. A közösségteremtés legfőbb szereplőiként tudatos programmal, eljárások és eszközök alkalmazásával teremtik meg a korosztály képességeihez igazodó, fejlesztő tanulócsoportokat.

2.4.

Az alapozó szakaszban (1-6. osztály) tanító nevelők,

2.5.

Felső tagozaton tanító nevelők. A csoport átvétele előtt megismerkednek annak jellemzőivel, aktuális helyzetével, ennek megfelelően végzik osztályfőnöki, szaktanári, tehetséggondozó és felzárkóztató csoportprogramjaikat.

2.6.

Oktatást segítő intézményi dolgozók. Megismerik az intézmény nevelési alapelveit. Elfogadják és maradéktalanul alkalmazzák a közösségfejlesztésben rájuk háruló feladatokat: ♦ munkájuk szakszerű és kultúrált elvégzésével mintaként szolgálnak, ♦ megjelenésükkel, kommunikációs és munkakultúrájukkal az intézményi célokat szolgálják.

3. Szülők közössége 3.1. Szülői munkaközösség Részese a pedagógiai program legfőbb alapelvei elfogadásának. Éves programjait az intézményi célkitűzésekkel egyeztetve, a gyermekközösségek, csoportok fejlesztése érdekében készíti el, valósítja meg. Jellemzői: a közösségi és egyéni érdekek összehangolásának szándéka, a szociális érzékenység, az együttműködési készség és az érdekek képviselete, kultúrált kinyilvánítása. 3.2. Iskolaszék. Háromoldalú érdekegyeztetési fórum az intézmény, a kliensek és a fenntartó között. Jogosítványait keretében.

ennek

megfelelően

érvényesíti

háromoldalú

együttműködés

4. Diákönkormányzat Az intézményi diákélet irányító fóruma, munkáját pedagógus(ok) segíti(k). Névadója Holdamp Albertné, az intézmény alapítója. Tradicionális, a nevelési programot támogató eszközei, eljárásai: ♦

tanévnyitó történelmi játék és játszóház (aktuális tartalommal),

♦

diákközgyűlés (törvényi keretek között),

♦

éves színházlátogatások szervezése (elsősorban Komárom, Budapest, Tatabánya, Dorog lehetőségeinek kihasználásával),

♦

filharmóniai

bérletsorozatok

előadásainak

szervezése

(Dorog,

Budapest

lehetőségeinek kihasználásával), ♦

október 23. tiszteletére aktuális kiállítások szervezése, rendezése,

♦

halottak napján gyertyagyújtás a temetőben az iskola halottainak sírjánál,

♦

Mikulás napján a felső tagozatosok megajándékozzák a kisebbeket,

♦

karácsonyi hangverseny (közös szervezésben a Szent József Plébániatemplommal),

♦

karácsonyi ünnep és óévbúcsúztató nap szervezése,

♦

február 18-hoz kapcsolódóan kétnapos „Zrínyi napok” szervezése: helyi tanulmányi versenyek, városi zenei vetélkedők, sportversenyek meghirdetésével,

♦

március 15. megünneplése alsó tagozatos iskolai keretben, a felső tagozat hagyományosan a városi ünnepségen vesz részt,

♦

anyáknapi ünnepség osztálykeretben,

♦

májusban gyermeknapi közösségi és sport rendezvények,

♦

nyári táborok (alsó és felső tagozaton), a testvértelepülés, a szlovákiai Zsére diákjainak bevonásával (magyarság és európaiság),

♦

részvétel az iskolai kiadványok („Dorogi értékek

nyomában”,

„Évlapok”)

készítésében (publikációk, szerkesztői munka, nyomdai előkészítés), ♦

az iskolán kívüli művelődés, információszerzés, tanulás színtereként hasznosítjuk a városi könyvtár, művelődési ház (színház, mozi, galéria, hangversenyterem) lehetőségeit az önművelés, a permanens önképzés, a kultúrált szórakozás nevelési céljai érdekében – a szabadidő-szervező által javasolt, szervezett programokon.

A nevelőtestület, az osztályfőnökök egymásra épülő programjainak eseménynaptára ♦

szakmai napok, továbbképzések szervezése az őszi és tavaszi időszakban,

♦

szülői értekezlet félévenként,

♦

évente legalább 5 fogadónap,

♦

novemberben nyílt napok,

♦

téli időszakban sítábor szervezése,

♦

nőnapi köszöntő hagyománya,

♦

nyílt nap márciusban a leendő első osztályosok szülein számára (bemutató órák),

♦ nevelők kétnapos szakmai kirándulása, ♦

pedagógusnapon az aktív és nyugdíjas dolgozók rendszeres találkozója,

♦

nyári táborok szervezése alsó és felső tagozaton,

♦

színházi, kiállítási programok, könyvtári, zenei és sportrendezvények szervezése (a diákönkormányzattal közösen),

♦

tanulmányi versenyekre felkészítő munka,

♦

környezetvédelmi programok tervezése (Föld és víz napja),

♦

pályázatok folyamatos figyelemmel kísérése a tehetséggondozás érdekében,

♦

partneriskolákkal való együttműködés (ÉKP-s művészeti fesztiválok, zalabéri tudományos diákkonferenciák stb.),

♦

osztályszintű programok szervezése (közösségfejlesztés),

♦

játszóházi foglalkozások nagyobb (téli, tavaszi, nyári) ünnepkörökhöz kötötten a diákönkormányzattal közös szervezésben,

♦

az iskolaotthonos, napközis csoport(ok) munkájának, tanulást segítő és kultúrált szórakoztató tevékenységeinek megszervezése, feltételeinek folyamatos fejlesztése,

♦

az iskolai folyosók kiállító zugainak aktuális kihasználása (helytörténet, néprajz, művészi munkák és gyűjtemények kiállítása),

♦

folyamatos családlátogatások,

♦

az újonnan érkezett gyerekek és kollégák beilleszkedésének segítése,

♦

az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak folyamatos építése (testvértelepülések, ÉKP-s konferenciák és versenyek stb.).

A közösségfejlesztés nemcsak folyamatosságot, de gyakori újrakezdést is jelent. A körülmények szakadatlan változása, az értékrend zavarai, az életkori sajátosságokkal összefüggő lázadások és újrafogalmazódó kérdések csak átgondolt tevékenységi rendszerrel, értékrenddel közelíthetőek meg. A fölényes tekintélyt a vitázó szellem, a meggyőzés, a kölcsönös tisztelet és mindenek felett a türelem folyamatos jelenléte helyettesítse.

VIII. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A magatartási, beilleszkedési zavarok társadalmi problémákra, a család funkciózavaraira és betegségekre vezethetők vissza. A pedagógus szakma „tömeges” jelenségként éli meg az utóbbi egy-két évtizedben ezeket a nehézségeket. A szakmai kompetencia csak úgy tartható fenn, ha folyamatosan felkészülünk a kezelésére. 1. A továbbképzési tervekben folyamatosan anyagi feltételeket és helyet biztosítunk a nevelők felkészültségének korszerűsítésére. 2. Szoros kapcsolatot alakítunk ki az óvodákkal, a pedagógiai szakszolgálattal annak érdekében, hogy már az iskolára előkészítő év(ek)ben informáltak legyünk a nehézségekről. Szakmai kompetenciánk korszerűsítésével is befolyással leszünk az iskolába kerülő első osztályos tanulók fejlettségi szintjének minden irányú és pontos felmérésére. 3. Évente szakmai jellegű nevelési napot iktatunk be olyan pedagógiai problémák gyakorlati kezelése érdekében, mint az egyre gyakoribb diszlexia, diszgráfia, diszcalculia, illetve beilleszkedési zavarok témakörben. Törekszünk a Pedagógiai Szakszolgálat segítségnyújtásának maximális kihasználására. 4. A beilleszkedési zavarokkal és magatartási problémákkal küszködő tanulók érdekében – az illetékes szakmai bizottság javaslata alapján – az iskola fejlesztő, kompenzációs foglalkozásokat szervez. A fejlesztő foglalkozásokat – elsősorban az 1-3. osztályokban évfolyamonként, az adott probléma fejlesztési területének megfelelő kiscsoportban (4-5 fő) szervezzük. Ennek feltételeit fenntartói, illetve pályázati forrásokból teremtjük meg. 5. A csoportban nem fejleszthető, egyéni foglalkozásra szoruló hátrányos helyzetű tanulót az iskola – lehetőségeihez mérten – egyéni foglalkozás keretében segíti hátrányainak enyhítésében. 6. A beilleszkedés, a magatartási zavarok enyhítése minden intézményi dolgozó közös feladata. 7. A normál pedagógiai módszerekkel nem fejleszthető tanulók esetében a Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa és fejlesztő terapeutája segítségét vesszük igénybe. 8. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól valamennyi,

a tanuló tanításában résztvevő pedagógus közös véleménye alapján mentesíti az iskola igazgatója. 9. Nem hagyható figyelmen kívül az ÉKP pedagógiájának tanóraszervező módszere, a differenciált munka sem. Az első osztályban tanító nevelőt jól segíti ebben a pedagógiai asszisztens, később pedig a jól elsajátított csoportmunka-forma lehet a részproblémák kezelésének egyik eszköze. 10. A megfogalmazott eljárások segítsenek a tanulási esélyegyenlőség feltételének megteremtésében:  együttműködés a fenntartóval, családokkal, a szakmai és civil szervezetekkel;  kulcskompetenciák megalapozása az 1-6. évfolyamon;  kulcskompetenciák bővítése, megerősítése a fejlesztő szakaszban;  tanulási nehézségek feltárása, problémamegoldás a nevelés egész folyamatában és minden területen;  a tanulók személyiségének megismerése és hozzá illeszkedő pedagógiai módszer alkalmazása;  kiemelkedő

teljesítmények,

tehetségjegyek

feltárása,

fejlesztése

(tantárgyi,

tevékenységi, iskolán kívüli formában);  egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások. Az iskola nem tudja megkerülni a jelenséget. A probléma elnapolása sem vezet másra, mint akkut helyzet(ek) kialakulására. Ugyanakkor fenntartói azonosulást is el kell érnünk ahhoz, hogy intézményi vagy városi szinten a maga súlyának megfelelő alapossággal kezeljük a veszélyeket. Intézményi kereteink korlátozottak, de nem vagyunk teljesen eszközök híján. A hatékonyság tartalékait kívánjuk mozgósítani programunkkal.

IX.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

Az oktatás-nevelés közösségekben folyik. Az ÉKP programja ugyanakkor hangsúlyozza az egyéni bánásmód, a személyiségpedagógia fontosságát. Ehhez ismerni kell a tanuló képességeit, körülményeit, motiváltságát; tudásszintjét, értelmi képességeit.

Mindez a differenciált tanóraszervezést teszi a pedagógiai folyamatok vezér elvévé. A fejlesztés ezen a szinten már megköveteli az egyéni haladást, az optimális terhelhetőséget figyelembe vevő, magasan szervezett pedagógiai folyamatot. Eszközei közül kiemelkedik a differenciálás, a csoportbontás, a kompenzációs tevékenység. Az ÉKP programjának alaptétele, hogy minden gyermek tehetséges. Biztosítani kell számára az iskola alapszakaszában (a korai életszakaszban) a képességek sokoldalú kipróbálásának lehetőségét, majd a speciális képesség értékének felismerését, intenzív fejlesztését, kerülve az egyoldalú fejlesztés veszélyeit. Fontos eleme a fejlesztésnek az önművelési szokások kialakítása, a szabad idő igényes eltöltése, a hasznos tevékenységek kipróbálása. Minden tanulót motiválttá, érdekeltté kell tenni képességei felismerésére, vállalására. Mindehhez összetett hatásra, inspiráló környezetre, komplex nevelőhatásra kell építeni a folyamatokat. A tehetséggondozás, képességfejlesztés színterei és eszközei, eljárásai (VIII. fejezet 10. pont 6. bekezdéshez) 1. A tanóra, melyben az alábbi pedagógiai eszközökkel, eljárásokkal élünk: ♦ differenciált tanóraszervezés, ♦ személyiségfejlesztő tanulásszervezés, ♦ csoportbontások, ♦ érdeklődés szerinti csoportalakítás (pl. a párhuzamos 8. osztályok matematika, anyanyelv óráin a továbbtanulási szándék szerint szervezett csoportok). 2. Az információs bázisok mint a képességfejlesztő pedagógia tanórán kívüli tanulási színterei: ♦ a könyvtárak (iskolai és városi szinten), ♦ a művelődési intézmény(ek), ♦ elektronikus információs bázisok, az internet. 3. Napközi otthoni szabadidős tevékenységek: ♦ tanulásszervezési feladatok gyakorló terepe, ♦ tanulási technikák gyakorlása (a tanulás tanulása), ♦ igényes játék-, sport és művelődési szokások kialakítása, ♦ a tevékenység, a tapasztalás terepe. 4. Tehetséggondozó körök a szabadon választható tevékenységek körében: ♦ szakkörök, ♦ művészeti önképzőkörök,

♦ sportkörök. 5. Tanfolyami jellegű önképzőkörök a tanulók (szülők) igényei és a hagyományok alapján: ♦ a programunkból adódó tevékenységek előzményeként (pl. német nyelv 1-2. osztály) ♦ a

programunkból

adódó

tevékenységek

folytatásaként

(pl.

virágkötészet,

kézművesség) ♦ korábbi sikeres hagyomány folytatásaként (pl. sakkozás). 6. Nem tanórai keretek között végzett tehetséggondozás, képességfejlesztés ♦ történelmi játékok, játszóházak szervezése, ♦ pályázatok, versenyek, szemlék szereplőinek segítése, felkészítése, ♦ tudományos diákköri munkára való felkészítés, ♦ diáknapok képességfejlesztő programjai, ♦ publikációs, kiállítási lehetőségek biztosítása, ♦ iskolarádiós tevékenység, ♦ ünnepek, helyi hagyományok szervezése, rendezése, ♦ országjárásra való felkészülés, abban tevékeny részvétel. 7. A szorgalmi időn kívül szervezett tevékenységek: ♦ Kincskereső hagyományőrző és alkotótáborok Pilismaróton, ♦ más intézmények, jogi személyek által szervezett táborok programjaiban való részvétel (Kecskemét, országos Kincskereső tábor, Kis matematikusok-fizikusok táborai, ÉKP-s diákkonferenciák rendezvényei stb.). 8. A tehetség támogatásának anyagi-erkölcsi lehetőségét kínálják az iskolai alapítványok, az egyéb elérhető alapítványok és pályázatok. 9. Évközi városi, területi, megyei, országos rendezvények állandó programjai ♦ énekkari minősítő versenyek, fesztiválok, ♦ hagyományos egyházzenei hangverseny a plébániatemplomban, ♦ zeneiskolai rendezvényekkel együttműködés, ♦ sportkörökkel, sportegyesületekkel közös rendezvények, ♦ városi önképzőkörökbe delegált tanulók, ♦ a városi és körzeti kézműves fórumokon, bemutatókon való részvétel, ♦ benevezés országos levelező versenyekre, TDK-s pályázatra. 10. A tehetséges tanulók eredményeinek megfelelő rangra emelése:

•

nyilvánosság előtt a tanévzáró ünnepélyen történő elismeréssel,

•

iskolai ismertetése falújságon, megfelelő szintű (városi, megyei) médiavisszhang biztosítása,

•

az iskola évkönyvében, évlapjaiban dokumentálás, publikáció.

A gyermek – hitünk szerint – tehetséges, a felfedezéshez azonban támaszra és segítőkre van szüksége. Ennek a segítségnek intézményesített formája az iskola. „Joga van a törvények nyújtotta védelemre, gondozásra és nevelésre, szeretetre és megértésre, gyermek voltának elismerésére és képességei kifejlesztésére.” (Nyíri Tamás.)

X. Iskolánkban a gyermekvédelmi

GYERMEKVÉDELEM munkát a törvényben

előírtaknak

megfelelően

a

gyermekvédelmi felelős pedagógus végzi, koordinálva a gyermekvédelemmel kapcsolatos minden feladatot. A társadalomba való harmonikus beilleszkedéshez, boldog egyéni élethez nem elegendő az ismeretek közvetítése, az egyéni értelmi képességek fejlesztése. Szerves része a folyamatoknak a személyiségfejlesztés, az esélyegyenlőség biztosítása, a közösségi és egyénre szabott nevelés. A gyermek- és ifjúságvédelem ♦ pedagógiai , ♦ pszichológiai, ♦ egészség- és környezeti nevelési, ♦ szociális és ♦ jogi feladatokat lát el ⇒ nevel, gondoz, segít, erkölcsi és anyagi érdekvédelmet biztosít. Eljárásai, melyeket szakszerűen kell alkalmaznunk (a gyermek mindenek felett álló érdekeinek figyelembevétele) a döntések, intézkedések során: ♦ A prevenció. 1. A károsodás bekövetkezése előtt avatkozik a nevelésbe ⇒ kellő védelmet nyújt az ártalmak ellen. 2. Megszünteti az ártalomhatást, vagy ellenállóvá teszi a gyermeket az ártalommal szemben.

3. Generálprevenció: a szülők nevelési kultúrájának fejlesztése, a gyermekek jellemnevelése, magatartási kultúrájának fejlesztése, a környezet nem kívánatos hatásainak feltárása és megszüntetése. Feltétele: a gyermek ismerete (környezet, neveltségi és fejlettségi szint, ellenállóképesség). Eszközei: családlátogatások (megismerő, felderítő tevékenység) – közösségvizsgálati módszerek, a közösség szerkezetének vizsgálata, beszélgetések, szociogrammok, önéletrajzok, önjellemzések, megfigyelések, konfliktusmegoldási feladatok. Következmény: megbeszélés a gyermekkel, a szülőkkel, javaslatok, befolyásolás. A gyermekvédelem feladatai közé tartozik a pedagógus titoktartási kötelezettsége (a törvényben előírtak szerint), a túlterhelés megszüntetése, az egyéni bánásmód alkalmazásának támogatása. Iskolánk a szakemberek támogatásával, a sajátos nevelési igényű gyermekek tanulási feltételeinek megteremtését, beilleszkedését és nevelési problémáik okainak feltárását az együttműködő partnerek segítségével megoldja. Együttműködő intézmények, személyek (mindig az adott konkrét esetben, egyedileg kell elbírálni, fennáll-e a pedagógusok titoktartási kötelezettsége?): ♦ Pedagógiai Szakszolgálat: -

pedagógiai és pszichológiai diagnóziskészítés, gyakorlati segítségnyújtás (konzultáció, tanácsadás,

szakvizsgálat). ♦

Gyermekjóléti Szolgálat: gyermekbántalmazás, pedagógiai eszközökkel meg

-

nem szüntethető veszélyeztető tényezők, esetek megbeszélése alkalmával a magántanulói

státusz véleményezése, -

gyermekorvos, védőnő,

-

gyámhatóság,

-

rendőrség drog- és bűnmegelőzési csoportja (a drogkoordinátorral együttműködve a droggal kapcsolatos felvilágosító előadásokat szervez a DADA program keretén belül),

-

alapítványok a gyermekekért.

A gyermekvédelmi felelős segítségével a nevelőtestület

♦ figyelmet fordít a szenvedélybetegségekre mint veszélyeztető tényezőkre, ♦ drog- és bűnmegelőzési programokat szervez ♦ drogstratégiát alkalmaz az iskolavezetés, a gyermekorvos, a védőnő, Gyermekjóléti Szakszolgálat, Iskolaszék, a rendészeti szervezetek ifjúságvédelmi munkatársai, karitatív szervezetek együttműködésével; a személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására. Minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a segítségre szorulók és a támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást, törődést. Színterei: -

osztályfőnöki óra (kiemelten),

-

szabadidős, napközis foglalkozások.

Módszerei: -

kommunikációs gyakorlatok (verbális, nonverbális),

-

csoport- és önismeret-fejlesztést célzó gyakorlatok,

-

szituációs játékok (szükség esetén az alsó tagozaton is).

♦ nyilvántartást vezet a potenciálisan veszélyeztetett, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókról. Eszközei: befolyásolás, segítés pedagógiai módszerei. ♦ A korrekció 1. a már bekövetkezett károsodásokat, azok hatásait igyekszik megszüntetni, 2. enyhíteni, 3. új életvitelhez kínál segítséget A családgondozás keretében a Gyermekjóléti Szolgálattal működik együtt. Eszközei: ♦ a helyettesítő nevelés (vonzó, értékes modell nyújtása a nevelő személyében); ♦

pótló nevelés (tantárgyi ismeret, viselkedési szabály pótlása) korrepetálással, felzárkóztatással, differenciált tanulásszervezéssel, illemtanulással (NYIK). A gyakoroltatás minden pedagógus feladata. A közösségi programokon való részvétellel fejleszthető a tanuló személyisége, szociális hátrányai miatt élményhez kell juttatni! (Tág lehetőségei: kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, sportrendezvények, kézműves foglalkozások, szakkörök, énekkar, táborozás, diáknapi rendezvények stb.).

Nem a kizárás, hanem az élmény átélése lehet csak nevelő hatású. A szociális hátrány nem lehet akadálya a közös programokon való részvételnek. A gyermekvédelem feladata az anyagi segítségnyújtás megszervezése is (iskolai forrásai:

Tehetség

el

nem

vész

Alapítvány,

Klátik

Mária

Alapítvány,

diákönkormányzati támogatás), más források igénybevételével (pl. „A gyermekek étkeztetéséért” közalapítvány, karitatív szervezetek bevonásával). ♦ Korrigáló nevelés: Eszközök, lehetőségek: -

a nevelővel együtt élve elsajátított normatívák,

-

rendszeres gyermekvédelmi támogatás,

-

állami

gondozás

(hatósági

gyermekvédelem

legerősebb, lehetőleg nélkülözött eszköze legyen). Kívánatos, hogy a szülői munkaközösség, a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnök és az iskolavezetés sokoldalú stratégiája álljon szemben a növekvő számú veszélyeztetettséggel, a családi körülmények romlásával (lásd még: Egészségnevelési program és Drogstratégia).

XI.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK

A tanulási kudarc az a helyzet, amikor a tanuló nem tud megfelelni az iskola által támasztott tanulmányi vagy magatartási követelményeknek. Az iskola nem tudja kezelni az odajáró gyerekek problémáit, nem teljesülnek az elvárások. A kudarc az iskola és a gyermek „közös terméke”. Teljes kudarc esetén megszűnik az együttműködés. 1. A prevenció jelentősége: az intézmény a kudarchelyzet kialakulását előzi meg ♦ módszertani gazdagsággal (továbbképzési tervben elsőséget élvezzen), ♦ anyagi feltételek javításával (eszközök, vonzó körülmények). 2. Tényleges kudarchelyzetben: ♦ Nem felmenteni a tanulót, hanem differenciált követelménnyel ösztönözni, hátrányait kompenzálni. 3. Az együttműködés pedagógiai feladatai:

♦ a kudarc okainak feltárása, pontos meghatározása – ha kell, szakértői segítséggel (társadalmi ok? Munkanélküli családi háttér? Részképesség-zavar? Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia? stb.), ♦ az önbizalom erősítése ♦ a konkrét tantárgyi továbbhaladás segítése (elsősorban szaktanári feladat). Módszerei: egyéni bánásmód, méltányosság, differenciált csoportmunkában aktuális terhelés, felzárkóztató foglalkozás, napközis korrepetálás lehetősége, mindennapos testmozgás biztosítása. 4. A pszichológiai ráhatás formái: ♦ személyes eszközök (minden pedagógus feladata), ♦ pszichológus segítségével (a döntés pedagógusi felelősség), ♦ társintézmények igénybevételével. 5. Közös feladatok: ♦ igényes anyanyelvi kultúra kialakítása kisiskoláskorban, ♦ az alapműveletek színvonalának elsődlegessége, ♦ az iskolai és az otthoni tanulás hatékonyságának optimalizálása, ♦ pozitív tanulói teljesítményértékelés. 6. Eljárások a felzárkóztatás sikeressége érdekében: ♦ indokolt (szakértői véleménnyel alátámasztott) esetben -

átmeneti mentesítés (meghatározott időre) az értékelés

és minősítés alól, -

egyéni

továbbhaladás

(valamennyi

vagy

egyes

tantárgyakból) legkésőbb a 4. évfolyamig, -

intenzív, egyéni (kiscsoportos) fejlesztő foglalkozások,

kompenzációs órák szervezése a kudarchelyzet feloldására. A kudarcot megélő gyermek úgy érzi, hogy önmaga alkalmatlan valamire, és ez kihat személyiségének fejlődésére. Gondoskodó, támogató miliővel, segítséggel, önbecsülésének erősítésével kell helyzetéből kimozdítani.

XII. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A szociális hátrány oka lehet anyagi természetű, lehet erkölcsi-neveltetési jellegű, de hátrányt jelenthet a környezet is. Minden esetet fel kell tárni, egyedileg kell elemezni, értékelni. Eljárásaink a szociális hátrányok kezelésére ♦ a kultúrált élet iránti igény felkeltése, kialakítása, gyakoroltatása (kiemelten az illem, az osztályfőnöki óra, a napközis foglalkozások keretében); igényes iskolai környezettel, kultúrával, programmal alapozzuk meg munkánkat, ♦ az alapvető erkölcsi normák, értékek megismertetése, elfogadtatása tevékenységek útján, ♦ igényes tevékenység(ek)be vonjuk be a hátrányos helyzetű tanulót (tanórai tevékenykedtetés, szakköri, egyéb közösségi formák), ♦ hátránykompenzáló beszélgetések a tanulókkal, esetenként tapintatos bevonása a szülői háznak, ♦ családlátogatás; tapasztalatainak közös megbeszélése, ♦ nevelési partner intézmények bevonása a felderítés, korrekció folyamatába. Eszközeink a szociális hátrányok problémáinak kezelésére: ♦ a Klátik Mária Alapítvány támogatja ♦ az országjárásban résztvevőket, ♦ a hátrányos helyzetű tanulókat a távoli helyszínű versenyekre való utazásban, nevezési díj kifizetésében, ♦ hátrányos helyzetű tanulók országos táborokba való eljutását; ♦ a „Tehetség el nem vész” alapítvány támogatja ♦ a hátrányos helyzetű gyerekek táboroztatását, ♦ krízishelyzetben egyszeri ösztöndíjjal a tanulmányok feltételeinek megteremtését, ♦ versenyek részvételi díjának részbeni vagy teljes átvállalását, ♦ versenyekre való utaztatást, ♦ a beiskolázás feltételeinek segítését; ♦ a diákönkormányzat támogatja ♦ a tanulók táboroztatását, ♦ a versenyek anyagi feltételeinek megteremtését, ♦ a városban működő alapítvány(ok) támogatjá(k)

♦ a hátrányos helyzetű tanulók étkeztetését. ♦ A Gyermekjóléti Szolgálatnál kezdeményezzük és segítjük ♦ a mindenre kiterjedő együttműködést, ♦ a hivatásos pártfogók munkáját, ♦ a rászorulók szakkorrepetálását. ♦ A vidéki önkormányzatokkal ♦ kapcsolatot tartunk bejáró tanulóik sorsát figyelemmel kísérve, ♦ kezdeményezzük

a

szükséges

intézkedések

megtételét

gyermekvédelmi

ügyekben. ♦ Szoros kapcsolatot tartunk a karitatív szervezetekkel, tapintatosan lehetőséget kínálunk segítségük igénybevételére. ♦ Lásd még a Szociális kompetenciáról szóló fejezetet! A szociális hátrány nem lehet kizáró ok a mindennapi élményekből, ezért összefogást, szociális érzékenységet igényel azoktól, akik nem vagy kevésbé szenvednek tőle. A szolidaritás érzését kell megkívánnunk egymástól minden szinten. XIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. Az adaptált, részletes tantervek kész taneszköz- és tankönyvcsomagot tartalmaznak, melyek a program kidolgozott részei, annak pedagógiájához illeszkednek. Minden tantárgy tantervében megtalálhatók. 2. Saját taneszközeink fejlesztését folyamatosan végezzük, ezek felhasználását a szabadon választható órakereteken belül tervezzük. 3. Mellékeljük azon eszközök és felszerelések jegyzékét, melyek folyamatos pótlására, beszerzésére, cseréjére tervet készítettünk: IDEGEN NYELV (NÉMET, ANGOL) ♦ Tárgyképek, jelenetábrák

1 készlet

♦ Térképek (Ausztria, Svájc)

1-1 db

BARKÁCS

♦ Fémépítő készlet

20 db

FÖLDRAJZ ♦ TV

1 db

♦ Videó

1 db

♦ Diavetítő

1 db

♦ Számítógép

1 db

♦ Vetítőállvány

1 db

♦ CD lejátszó

1 db

EMBER ÉS TERMÉSZETISMERET ♦ Fóliakészlet 1-4. oszt.

1 készlet

ANYANYELV ÉS IRODALOM ♦ Transzparensek 1. oszt.

1 készlet

♦ ABC-s tábla 1. oszt.

1 db

TESTNEVELÉS ♦ súlylökő betonkör bástyával

1

TECHNIKA ♦ Állványos fúró (kézi meghajtású)

1 db

♦ Írásvetítő

1 db

♦ Applikációs képsorok

1 készlet

♦ Karos lemezolló

1 db

♦ Gépelemek szerelőkészlet

3 készlet

♦ Elektrotechnikai készlet

3 készlet

♦ Acélmérce

20 db

♦ Famérce (csuklós mérce)

20 db

♦ Lombfűrészkeret

5 db

♦ Fűrészelőkészletek

2 készlet

♦ Pontozó

5 db

♦ Fémolló

10 db

♦ Kéziolló

10 db

HÁZTARTÁSTAN ♦ Vasaló, vasalódeszka

1-1 db

♦ Villanyvarrógép

1 db

♦ Mosógép

1 db

♦ Olló (szabó)

2 db

♦ Kézi olló

5 db

♦ Centiméter, varrókészlet

10-10 db

♦ Hímzőkeret

5 db

XIV. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Az együttműködés legfőbb terepe az intézmény területe, az iskola által kínált tevékenységek és időpontok, valamint az iskola területén kívüli tanulási terepek. 1. Feladatunk: ♦ fogadtassuk el intézményünket szűkebb és tágabb környezetünkkel, ♦ alakítsunk ki pozitív képet a közvéleményben az itt folyó tevékenységekről, ♦ az itt folyó oktató-nevelő munka feleljen meg a iskolahasználók igényeinek. 2. Eszközeink: ♦ Szülő-iskola kapcsolat: ♦ A szülői munkaközösséggel tervszerű, éves program szerinti együttműködés. ♦ Az Iskolaszékkel – jogosítványainak figyelembevételével – elemző, értékelő, fejlesztő stílusú munkakapcsolat kiépítése. ♦ Diák-iskola (pedagógus) kapcsolat: ♦ diákönkormányzati működés feltételeinek biztosítása, segítése, ♦ demokratikus

légkörű

tanár-diák

viszony

preferálása

a

szervezeti

élet

dokumentumaiban, ♦ a választás szabadságának és felelősségének biztosítása a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban. 3. Eljárásaink ♦ Szülő-iskola kapcsolat ♦ Szülői értekezletek (félévente), ♦ rendkívüli szülői értekezlet (aktuális, indokolt esetben), ♦ fogadóórák (évente legalább öt alkalommal),

♦ ellenőrző könyv útján, ♦ nyílt héten, ♦ iskolai ünnepségek alkalmával, ♦ iskolai-szülői közös rendezvények során, ♦ iskolaszéki megbeszéléseken. ♦ Diák-iskola (pedagógus)kapcsolat ♦ demokratikus légkörű tanórákon, ♦ tanórán kívüli foglalkozásokon (tehetséggondozás, hátránykompenzálás), ♦ kultúrált, igényesen szervezett rendezvényeken, versenyeken, eseményeken az iskolában és azon kívül, ♦ előkészített, érdekvédelmet megvalósító, vitakultúrát bizonyító diákközgyűléseken, ♦ hagyományápoló és –teremtő eseményeken, ♦ kezdeményező vagy döntést hozó fórumokon.

Az iskola a tanulás, az információ megszerzésének helye. Test és szellem fejlődésének, a szocializációs folyamatok begyakorlásának mintát adó, mintakövető, nyilvános intézménye. Ezzel válik a társadalmi ellenőrzés számára nyitottá. Klímája meghatározza a benne résztvevők elégedettségének szintjét.

XV. AZ ISKOLA HELYE KÖRNYEZETÉBEN

1. Földrajzi környezetünk Városunk Komárom-Esztergom megye ÉK-i részén, Budapesttől Nyugatra 38 km-re fekszik. Meghatározó Esztergom város közelsége (8 km), illetve a Pilis és a Gerecse hegységek közelsége, melyeknek völgyében, triász korú mészkőhegységek között épült. A 40 millió éves eocén kori kőszéntelepek napjainkig meghatározták az itt élők legfőbb jövedelemforrását.

Jelentős barlangok alakultak ki a környéken a karsztosodás következtében (Sátorkőpuszta, Kesztölc). A környék legjelentősebb folyója a közeli Duna, ebbe ömlik a várost átszelő Kenyérmezeipatak. Jelentős állóvíz a Palatinusz tó, mely a homokbányászat eredményeként kialakult bányató. A település ivóvízkészlete a Duna és a karsztforrások révén biztosított.

2. Gazdasági környezetünk A lakosság száma meghaladja a 13 ezer főt. A bányászat meghatározó gazdasági ereje megszűnt, egyetlen bányaüzem működik a hajdani szénmedencében. A lakosság jelentős része a vegyiparban (Richter Gedeon Rt., Dorogi Hulladékégető Kft.) és az elektronika fejlődő ágazatában (SANYO Hungary Kft.) talál munkaalkalmat. Jelentős a kereskedelmi és szolgáltatási ágazat is. Jelentősebb ipari-gazdasági egységek: BAUMIT Építőipari Kft., ACSI Logisztikai Rt. Kisérleti Gyára, Dorog-Esztergom Regionális Fűtőerőmű Kft.). Mezőgazdasága nem jelentős. 3. Kulturális környezetünk A városban 4 általános iskola működik eltérő, egyéni programokkal, ebből egy fejlesztő iskolává alakul át. Az iskolákba 4 óvodából érkeznek a beiskolázott tanulók (ebből egy vállalati intézmény). A megye fenntartásában, de önkormányzati tulajdonban működik egy gimnázium és szakközépiskola számítástechnikai képzési profillal, újabban környezetvédelmi programmal. A beiskolázási körzet – a korábbi járási székhely jellegből és az alternatív programok vonzó kínálatából következően – kiterjed a környező településekre. A továbbtanulók számára a helyi középiskola mellett a diákvárosnak minősülő Esztergom, a vegyi képzésre szakosodott Nyergesújfalui Gimnázium és Szakközépiskola kínál elsősorban lehetőséget, de az utóbb években egyre gyakoribb a távolabbi iskolák (Pilisvörösvár, Budapest, Gödöllő stb) vonzása. Ez meghatározza az iskola iránti igényeket. Felsőfokú képzés Esztergomban, távolabb Tatabányán, Budapesten van.

A kulturális kínálat az utóbb évtizedekben kiszélesedett: ♦ Dorogon a művelődési ház, a városi könyvtár, a Bányász Emlékház, a zeneiskola intézménye jelenti elsősorban a kínálatot; ♦ Esztergom főként történelmi miliőjével, múzeumaival vonzó város; ♦ Tatabánya mint színházi központ kínál jó művelődési lehetőségeket tanulóink számára; ♦ Budapest közelsége állandó terepet kínál helyi nevelési programjaink tervezéséhez. ♦ Komárom (Komárno) színháza ugyancsak gyakori célja kulturális szervezéseinknek. 4. Kapcsolataink a) Kooperatív kapcsolatban állunk az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdasági egységekkel: ♦ Dorog Város Önkormányzata és Képviselő-testülete (informatív, koordináló), ♦ Zrínyi Ilona, Petőfi Sándor, Dózsa György Óvoda (informatív, munkatervi szintű), ♦ Arany János Városi Könyvtár és Gyermekkönyvtára (szoros napi munkakapcsolat), ♦ József Attila Művelődési Központot működtető Kulturális Kht., (napi munkakapcs.), ♦ Erkel Ferenc Zeneiskola (rendezvényi szintű, közös programok), ♦ Pedagógiai Szakszolgálat (korrekt szakmai szint), ♦ Gyermekvédelmi Szolgálat (korrekt szakmai szint), ♦ Iskolaorvosi Szakszolgálat (folyamatos, konzultatív szint), ♦ Dorog Város Barátainak Egyesülete (együttműködő), ♦ Vöröskereszt Városi Szervezete (együttműködő), ♦ Máltai Szeretetszolgálat dorogi csoportja (támogató, együttműködő), ♦ Richter Gedeon Vegyészeti Gyár dorogi gyáregysége (támogató, együttműködő), ♦ a városban működő alapítványok (támogató, informatív). b) Megegyezéses viszonyban állunk olyan intézményekkel, szervezetekkel, gazdasági egységekkel, melyekkel alkalmi kapcsolatokat tudunk kiépíteni: ♦ dorogi általános iskolák (közös szervezések, konzultációs szint), ♦ Dorogi Gimnázium és Szakközépiskola (konzultációs szint), ♦ sportegyesületek (együttműködések), ♦ a dorogi történelmi egyházak (informatív, koordináló),

♦ Dorogi Hulladékégető Kft., ACSI, Dunagáz, VOLÁN, Magyar Aszfalt (támogató, informatív), ♦ Dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ (támogató). 5. Az iskola aktuális állapota a) Épület, egyéb tartozékok ♦ 3 szintes, 15 szak- és tantermes főépület, gondnoki szolgálati lakással, 30 fős nevelőtestületi szobával, igazgatói irodával, 2 ig. h. irodával, 1 szertárral, szintenként lány-fiú mosdókkal, tanári WC-vel, portásfülkével, ♦ közepes méretű tornaterem, zuhanyzós fürdőhelyiség, 2 öltöző, mosdókkal, (fejlesztése, bővítése, korszerűsítése folyamatban), ♦ ebédlő tálalókonyhával, ♦ 4 szak- és tantermes ún. „konyhai szárny”, mosdóval, ♦ melléképület: 50 m2 iskolakönyvtár (3 helyiségben), 1 tanterem, 1 táncterem, kézművesterem, orvosi szoba előtérrel, szolgálati helyiség (takarítók), mosdó. ♦ 1 betonozott iskolaudvar, ♦ 3 aszfaltozott sportpálya (kézilabda, röplabda és kosárlabda méret), ♦ 2 játékudvar fa- és vasjátékokkal, ♦ 1 előkert emlékjelekkel (szobor, fafaragványok, emlékmű stb.), zöld park. b) Egyebek: ♦ Az előírt taneszközök beszerzési listáját lásd a beszerzési tervben! ♦ Az intézmény nem rendelkezik önálló napközis helyiséggel. Az iskolaotthonos oktatás keretében az 1-3. osztályok saját tantermükben tartózkodnak. Az önálló napközis csoport szaktanteremben tartózkodik délután. ♦ A felső tagozaton szaktantermi (kabinet) rendszerben zajlik az oktatás. ♦ Átfogó fejlesztési koncepcióval kívánjuk bővíteni az oktatásra használható helyiségek számát. Emellett kultúrált környezetet teremtettünk az elmúlt tanévben az igazgatóság irodáinak, irattárának kialakításával. Befejezés előtt áll az új iskolabüfé helyiségének átalakítása. Több tantermünket illetve az ebédlőt pályázatokon elnyert és szponzori támogatással megerősített összegekkel fejlesztettük. ♦

Az intézmény tárgyi feltételei biztosítottak, nincs akadálya a folyamatos működésnek. Folyamatos fejlesztésre és felújításra szorulnak a taneszközök, a tantermek és szaktermek. Ennek anyagi feltételeit a költségvetésen túl az egyéb lehetőségek kihasználásával (pályázatok, alapítványi és szponzori támogatások) teremtjük meg. Kapcsolataink

és

fenntartói

támogatásunk

biztosítja

a

fejlődés-fejlesztés

folyamatosságát. 6. A személyi, szakmai fejlődés eredményei •

Az intézményben 2 fő rendelkezik egyetemi szintű képzettséggel.

•

Az iskola vezetője eredményes vezetői szakvizsgát tett 2001-ben;

•

A 2004. évben valamennyi pedagógus eleget tesz 120 órás szakmai továbbképzési kötelezettségének, vállalásának,

•

Az ÉKP-NYIK programnak megfelelően szakvizsgázott NYIK-es tanítóként dolgozik 4 fő az intézményben, továbbá szakvizsgázott napközis nevelő látja el a napközi otthonban a feladatot (valamennyien 2004-ben szerezték 4 féléves végzettségüket), így a szakvizsgázottak aránya 20 %.

•

A végzettségeknek, az iskola alkalmazási elveinek következtében a szakos ellátottság 100 %-os.

A szakmai előrelépés igényes, minőségi elveként szorgalmazza az iskolavezetés a szakvizsgák körének szélesítését, illetve az újabb szakok megszerzésével a sokoldalúság biztosítását.

XV. A KÖRNYEZETI NEVELÉS, AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS, A DROGSTRATÉGIA ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT NEVELÉSI PROGRAMJA

Meggyőződésünk, hogy csak •

egységes, egymást segítő programokra,

•

egymásra építhető stratégiára támaszkodva alakulhat ki egységes szemlélet, eredményes, közös fellépés.

Az egészség, a környezet, a káros hatások prevenciója, a helyes fogyasztói magatartás nem egymástól elszigetelt jelenségek, egymástól függetlenül nem elemezhetőek, nem értelmezhetőek és nem fejleszthetőek. Egyik stratégia sem nélkülözheti a másik terület eredményeit, észrevételeit.

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

1. ÁLLAPOTFELMÉRÉS 1.1. A város környezeti állapota A leggyakoribb környezeti, egészségkárosító problémák: •

levegőszennyezettség (szálló por),

•

allergén anyagok (virágpor, atka) a levegőben,

•

vegyi üzemek okozta bűzhatások,

•

szennyezett talajvizek,

•

elhagyott, nem rekultivált ipari területek talajszennyezése.

1.2. Az emberi beavatkozás okozta hatások •

szemétlerakók, vegyiüzem-lerakók, illegális lerakók talaj- és talajvíz-veszélyeztetése,

•

energiapazarló fűtéstechnikák, világítástechnikák,

•

túlterhelt, korszerűtlen (pl. kerékpárutak hiánya) közlekedéshálózat,

•

korszerűtlen hulladékkezelés,

•

a közlekedés és nagyüzemi termelés okozta zaj- és rezgésterhelés,

•

a vegyi- és építőanyagipari termékek előállításának üzemzavarai (ún. „lila füst”, porszennyezés, nehézfémek problémái) és a környezetbiztonság összefüggése.

1.3. Az iskola és környezetének állapota •

zaj- és rezgéskárok a főközlekedési útvonal mellett,

•

a zöldterület bővítésének, a pormentes környezetnek és a szilárd burkolatú külső környezet arányának lassú ütemű megváltoztatása,

•

a korszerű élelmiszerek, étkezési körülmények kialakításának folyamatos, de lassú megvalósítása,

•

az iskolai büfé korszerűsítésének lassú ütemű szemléletbeli megváltoztatása,

•

az iskolai vegyi anyagok (szemléltetőeszközök és takarítószerek) előírásszerű, szabályozott alkalmazása.

1.4. A környezeti nevelés helyzete •

a pedagógiai program és a helyi tanterv tartalmazza a legkorszerűbb szemléletet és tananyagot,

•

az iskolán kívüli nevelésben olyan partnerekre és mozgalmakra építettük eddigi munkánkat, mint a városi és regionális környezetvédelmi egyesületek, a hasonló céllal létrejött (parlagfű) alapítvány, a művelődési intézmény pályázatai, akciói, a partnerként segítő ipari létesítmények (Égetőmű, Richter Gedeon Rt., SANYO Hungary Kft.) akciói, az országos megmozdulásokban (Víz világnapja, Föld Napja, Madarak és fák napja, környezettudatos akciónap, takarítási akciók stb.) való részvétel,

•

folyamatosan törekszünk olyan takarékos, egészséges fogyasztóvédelmi akciók és üzleti partnerek megjelenítésére, támogatására, akik/amelyek a mindennapi eszköz- és élelmiszerfogyasztás terén segítik a környezetkímélő termékek népszerűsítését.

1.5. Eszközrendszerünk •

környezetvédelmi őrjáratok, azok munkájának ellenőrzése, értékelése,

•

környezetvédelmi pályázatokon, versenyeken való részvétel,

•

környezetkímélő eszközök beszerzése, használata (bútorok, taneszközök),

•

együttműködés civil szervezetekkel, gazdasági egységekkel,

•

saját

médiatájékoztatás

működtetése

(sajtószolgálat,

kiadványaink,

diák

kutatómunkák publikálása, értékelése). 2. A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Jövőképünk •

Az iskolai környezet legyen példája a környezet és az ember harmonikus kapcsolatának! Legyen: zöld, természetes anyagokból építkező, egészséges életmódra ösztönző.

•

Alakítsunk ki olyan fogyasztói szokásokat, amelyek betegségmegelőző szerepűek, korszerű táplálkozáskultúrán és fogyasztói eszközhasználaton alapulnak.

•

Ez a nevelési program biztosítsa az állandó, fenntartható fejlődés szemléletének alapjait!

2.2. Alapelveink

•

A fenntartható fejlődés elve,

•

a prevenció elve,

•

a partnerség elve,

•

a gazdaszemlélet elve.

2.3. Változások a közeljövő környezeti állapotában (városi tények és tervek) •

az Ipari Park bővítésének, kialakításának folyamatával együtt a lakókörnyezet teljes tehermentesítése az ipari tevékenységektől és az általuk okozott környezeti terhelésektől,

•

új környezetvédelmi beruházások a nagy ipari létesítményekben (BAUMIT Kft., Richter Gedeon Rt., Égetőmű Onyx Kft.)

•

a dorogi kerülőút forgalomkorlátozással, forgalomeltereléssel összefüggő zajártalomés levegőszennyezés-csökkenése.

• 2.4. Az iskola környezetében kívánatos változások tervei •

zöld felület bővítése, növények telepítése, pormentes felületek kialakítása természetes és esztétikus anyagokkal,

•

a mindennapos testedzés területének biztosítása sport- és játékudvar-bővítéssel,

•

az étkezési körülmények fejlesztése,

•

egészséges táplálkozási szokások és élelmiszerek bevezetése az iskolai étkeztetésben, büfében,

•

kapcsolatkeresés természetes és újrahasznosított anyagokat, tanszereket forgalmazó kereskedelmi egységekkel.

• 2.5.A természeti környezet védelme •

védett értékek az iskola területén: előkert, játék- és sportudvarok növényei, zöldfelületei.

Felelős: iskolavezetés, szabadidő-szervező. •

városi figyelőszolgálatok szerveződése: a környezeti károk, illegális szemétlerakók folyamatos feltérképezése és megszüntetése érdekében (együttműködés civil és hivatalos szervezetekkel).

Felelős: szabadidő-szervező, osztályfőnöki munkaközösség. •

évente részvétel a „Tisztítsuk meg a Palatínusz tavat” akcióban (együttműködés a BEBTE csoporttal).

Felelős: szabadidő-szervező, osztályfőnöki munkaközösség. •

évente részvétel a Környezettudatos nevelésért akcióban (SANYO Hungary Kft.-vel kooperálva).

Felelős: szabadidő-szervező, osztályfőnöki munkaközösség.

2.6. Az épített környezet megismerése, megértése és kritikus figyelemmel kísérése •

az 5. osztályosok rendszeres üzemlátogatásával az ONYX Magyarország (Égetőmű) üzemlátogatásával.

Felelős: 5. osztály osztályfőnökei. •

folyamatos részvétel a Richter Gedeon Rt. által évente szervezett környezetvédelmi versenysorozaton.

Felelős: biológiatanár(ok). •

folyamatos részvétel a Vízmű Rt. és a civil szervezetek által szervezett „A víz világnapja” rendezvényeken, pályázatokon.

Felelős: szaktanárok. 2.7. Emberi egészség és iskola •

tantermek szellőztetése: felelősi rendszerben teljesített feladat.

Felelős: osztályfőnöki munkaközösség. •

nemdohányzók védelme: „Dohányzásra kijelölt hely” és „Az iskola területén tilos a dohányzás”,

Felelős: iskolavezetés. •

mindennapos testedzés:

iskolaotthonban (1-3. oszt.) mindennapos testedzés, 4-8. osztály: törvényileg előírt testnevelés, néptánc, sportköri foglalkozások, sportegyesületek iskolai működésének biztosítása, öntevékeny, szülők által támogatott sporttevékenységek.

Felelős: iskolavezetés, testnevelést oktató pedagógusok. •

élelmezési és fogyasztási szokások fejlesztése: biológia, osztályfőnöki tantervekben, napközis és szabadidős programok során;.

Felelős: szaktanárok, osztályfőnökök, szabadidős és napközis pedagógusok. •

allergiát okozó anyagok elleni hatásos fellépés: szakkörökben, diákönkormányzati szervezésben, szabadidős foglalkozások programjában

Felelős: szaktanárok, szabadidő-szervező, diákönkormányzat. 1.8. A természetes és mesterséges környezet védelmét szolgáló cselekvéssor

•

Vízhasználat területén: takarékos WC-öblítők, tisztító technikák alkalmazása, látogatás szennyvíztisztító- telepen.

Felelős: iskolavezetés, szaktanárok, osztályfőnöki munkaközösség, szülői szervezet. •

energiafelhasználás korszerű szemlélete és gyakorlata: energiatakarékos világítás, technika alkalmazása.

Felelős: iskolavezetés, szülői szervezet. •

közlekedési

kultúra,

szokások

átalakítása:

a

tömegközlekedés

előnyeinek

elfogadtatása, a kerékpáros közlekedés szorgalmazása, levegőminőség-méréssel kapcsolatos előadások szervezése. Felelős: nevelőtestület, szülői szervezet. •

hulladékkezelés megismerése, korszerű szemlélet kialakítása: ismerkedés a szelektív hulladékgyűjtéssel, prevenció a hulladékkeletkezés folyamatában, papírtakarékossági akciók, hulladéklerakó meglátogatása.

Felelős: osztályfőnöki munkaközösség. •

környezetbiztonság szemléletének megalapozása: iskolai veszélyes anyagok helyes tárolása és annak pontos ismerete, biztonságkockázati tényezők megismerése.

Felelős: szaktanárok, osztályfőnöki munkaközösség. •

zaj, rezgéskárok szerepének megismerése, csökkentése:az iskola és a főutca zajártalmának vizsgálatai, összegfüggései, lehetséges csökkentése; a városban működő ipari létesítmények zajhatásai – Richter Gedeon Rt. és a lakóövezet, BAUMIT Kft. robbantásai – és lehetséges csökkentése.

Felelős: szaktanárok, szülői szervezet. •

Működtetés és felelősség kérdései: fogyasztóvédelmi intézkedések az étterem és a büfé területén; környezetbarát termékek vásárlása; szabályozott reklámtevékenység az iskola területén; szabályozott tisztítószer- és vegyianyag-tárolás az iskola területén; italautomata tiltása; természetes és újrahasznosított termékek előnyben részesítése a program eszközrendszerében).

Felelős: iskolavezetés, diákönkormányzat, szülői szervezet. 1.9. A környezeti nevelés céljai •

ökológiai szemléletformálás;

•

környezettudatosság.

2.10. Nevelési területek •

iskola: •

a NAT és a kerettanterv programja, tantervei szerint,

•

tantárgyi koncentrációkban,

•

környezetvédelmi jeles napok szervezésében (Víz világnapja, Föld Napja stb.),

•

fogyasztói magatartási minták kialakítása előadások, gyakorlati programok szervezésével.

•

iskolán kívül: •

környezetvédelmi versenyek, pályázatok, táborok, környezetvédelmi jelzőszolgálat (együttműködések iskolán kívüli szervezetekkel)

•

szakkörök programja,

•

helyi értékek felfedezése, feldolgozása, védelme,

•

társadalmi

kapcsolatok

alapján

partnerség

továbbfejlesztése

(egyesületek, alapítványok, gazdálkodó egységek, szülői szervezet bevonása), •

pedagógusok

szakmai

fejlődése:

környezettudatossági

technikák

elsajátítása, személyiségfejlesztő továbbképzések. 2.11. Eszközrendszerünk •

munkacsoportok kialakulása (tanár-diák-szülő együttműködés), ösztönzési és értékelési technikák alkalmazása (diákönkormányzat, szakmai munkaközösségek),

•

a program finanszírozásának lehetőségei: költségvetési keret, pályázatok, projektek költségeinek alapítványi támogatása,

•

együttműködő

partnerek:

BEBTE

egyesület,

Környezetvédelmi

Egyesület,

Regionális környezetvédelmi csoport, SANYO Hungary Kft., Richter Gedeon Rt., ONYX Hungary (Égetőmű), Dorog Város Önkormányzata, Szülői Munkaközösség, Iskolaszék, •

tájékoztatás: faliújság, média, saját kiadványaink (publikációk, pályázatok nyilvánossága).

1.12. Várt eredmények •

Természeti környezet: •

a védett értékek növénykultúrájának fejlesztése és szervezett védelme az iskola területén: előkert, játék- és sportudvarok kultúrája és megfelelő kihasználása,

•

városi figyelőszolgálat keretében a közterületei környezeti károk, illegális szemétlerakók

folyamatos

feltérképezése

és

megszüntetése

(civil

szervezetekkel együttműködési megállapodás alapján), •

a nevelési célok érvényesülése gyakorlati illetve személyes példamutatással: évente részt veszünk a „Tisztítsuk meg a Palatínusz tavat” akcióban (a BEBTE csoporttal együttműködve) és a „Környezettudatos nevelésért” akcióban (SANYO Hungary Kft.-vel kooperálva).

•

Épített környezet: • az 5. osztályosok rendszeres üzemlátogatásával a felső tagozatosok folyamatosan megismerik az ONYX Magyarország Kft. (Égetőmű) tevékenységét, problémáit és erőfeszítéseit, • folyamatos részvétel a Richter Gedeon Rt. által évente szervezett környezetvédelmi regionális versenysorozaton, a pályamunkák folyamatos publikálása, • folyamatos részvétel a Vízmű Rt. és a civil szervezetek által szervezett „A víz világnapja” rendezvényeken, pályázatokon, a munkák publikálása.

• Emberi egészség és iskola: • tantermek szellőztetése: felelősi rendszerben teljesített és ellenőrzött, értékelt feladat, • nemdohányzók védelme: „Az iskola területén tilos a dohányzás” cél elérése iskolán kívüli időben is (vendégsportolók , tanfolyamok résztvevői stb. esetén is); • mindennapos testedzés: a törvényi előírások és a pedagógiai program szerint kerül végrehajtásra, • élelmezési és fogyasztási szokások figyelemmel kísérése, befolyásolása, egészséges életmód kialakítása az iskola területén (étkezde, büfé) és a családok csomagolási szokásainak alakításában, • allergiát okozó anyagok hatásos irtásában (parlagfű), megszüntetésében (porszennyezés) folyamatosan részt veszünk.

•

A természetes és mesterséges környezet védelmét szolgáló cselekvéssor • vízhasználat terén általánossá tesszük a takarékos WC-öblítők, tisztító technikák, alkalmazását, évente a 8. osztályokban látogatást teszünk a regionális szennyvíztisztító- telepen, • energiafelhasználás terén kezdeményezzük a fenntartónál az energiatakarékos világítás megvalósítását, szakmai munkánkban fokozatosan bevezetjük az ilyen technika alkalmazását (elektromos gépek, berendezések, eszközök), • szorgalmazzuk,

iskolai

akciók

során

prioritásban

részesítjük

a

tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés egészséges formáit, a 7. osztályokban levegőminőség-méréssel kapcsolatos előadásokat szervezünk, • a hulladékkezelés területén szakemberek meghívásával ismerkedünk évente a szelektív

hulladékgyűjtés

prevenciós

aktuális

módszereket

a

problémáival;

kezdeményezzük

hulladékkeletkezés

a

folyamatában,

papírtakarékossági akciókat szervez a diákönkormányzat; a 6. osztályosok a hulladéklerakó meglátogatásával ismerkednek a kezelés aktuális kérdéseivel), • környezetbiztonságot teremtünk az iskolai veszélyes anyagok tárolásának, a biztonságkockázati tényezők megismerésének szabályozásával; • zaj, rezgés okozta problémáink megoldására kezdeményezzük az iskola nyílászáróinak korszerű cseréjét; üzemlátogatással ismerkedünk a városban működő ipari létesítmények zajhatásaival, illetve a negatív hatások kiküszöbölésének lehetőségeivel, • a

működtetés

területén

olyan

fogyasztóvédelmi

intézkedéseket

kezdeményezünk az étterem és a büfé területén, amelyek az intézményben élők

egészségét

szolgálják;

környezetbarát

termékek

vásárlását

szorgalmazzuk; szabályozott reklámtevékenységgel szorítjuk ki a divatos és egészségre káros termékek ajánlásait az iskola területéről; a szabályozott tisztítószer- és vegyianyag-tárolás lehetőségeit korszerűsítjük az iskola területén; az italautomatát továbbra is tiltjuk az intézmény területén; folytatódik és kiszélesedik a természetes és újrahasznosított termékek prioritása az iskolai eszközök előírásában, használatában. A fenntartó és az intézmény közös céljának tekintjük a környezettudatos nevelést. Értelmezésünk szerint ez szigorú és kritikus szemlélettel párosulva érhet csak el

eredményeket. A praxis gyökeres változtatására van szükség ahhoz, hogy ez a program túllépjen hatékonyságát tekintve a „letanítás” szintjén, és valóban ökológiai szemléletre ösztönözzön.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Mottó „A

testnek

legyen

ereje,

hogy

a

léleknek

engedelmeskedhessék. A jó szolgának erősnek kell lennie. Minél gyengébb a test, annál többet parancsol, minél erősebb, annál engedelmesebb.” Jeaan - Jacques Rousseau

Az egészségstratégia a pedagógiai programban Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A különböző műveltségi területek feldolgozása során adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, ifjak egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Az egészségstratégia kiemelt területei: • • • • • • • •

Egészséges táplálkozás Szenvedélybetegségek Szexuális felvilágosítás (AIDS prevenció) Elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat Testi higiénia Környezeti ártalmak Biztonság (közlekedési rizikó) Testedzés, mozgás, helyes testtartás

Saját helyi stratégia Az alapfokú nevelés-oktatás feladatai közé tarozik: a testi fejlődés, érés támogatása, a higiéniai

szokások

kialakítása,

erősítése,

az

ortopédiai

elváltozások

megelőzése,

ellensúlyozása, megfelelő felkészítés keringési és légzőszervi megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére, a prevenció lényegének megismerése, megértése. Célok: • • •

Hosszú távú céljaink érintik az elsőtől a nyolcadik osztályos korcsoportot (pl. egészséges táplálkozásra nevelés). Középtávú céljaink az elsőtől a negyedik osztályosokig terjedő feladatok megoldását jelentik (pl. alapvető táplálkozási szokások kialakítás, iskolai büféhasználat. stb.) Rövid távú célok: egy éves vagy rövidebb intervallumot ölelnek fel. .(pl. november: Egészség hónap keretén belül szervezett akciók stb.).

Helyzetelemzés: • Objektív feltételek:

1. Intézményünk Dorog főutcáján, a 10-es út mentén található, közel 100 éves épület. 2. A közeli városközpont, annak előnyével és hátrányával. 3. Egészségügyi központ (kórház, szakrendelők) szomszédsága.

Szubjektív, személyi feltételek: Iskolánk ÉKP (Értékközvetítő Képességfejlesztő Program) szerint működő intézmény. 2. Sajátosságaink: szabadidő-szervezés, mindennapi testedzés, művészeti nevelés, hagyományápolás, felzárkóztatás-tehetséggondozás a differenciált tanulásszervezés módszerével. 3. 100%-os szakos ellátottság. 4. Főállású könyvtáros, pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, védőnő, iskolaorvos, valamint félállású gyermekvédelmi felelős működik iskolánkban. 1.

Erősségeink az egészségnevelés témakörben •

•

Szabadidős tevékenységek ()1 Széleskörű sporttevékenység ()2 Szervezett természetjárás ()3 Környezetvédő tevékenységek- szelektív hulladékgyűjtés, szemétlerakóhelyek feltérképezése Tehetséggondozó tevékenység: ()1 Sport tevékenység a teljes korosztály számára .a Kerékpártúra .b Sítábor .c Úszótanfolyam .d Röplabdaedzés .e Kézilabdaedzés .f Labdarúgóedzés .g Korcsolyázás .h Szertorna .i Helyi és országos futóversenyeken való részvétel .j Nyár táborok sportfoglalkozásai .k Tömegsport-délutánok ()2 Zenei tevékenységek (alsós és felsős, valamint nemzetiségi énekkar) ()3 Képzőművészeti tevékenységek: .1 selyemfestő szakkör .2 virágkötő szakkör (4) TDK-s kutatások

•

•

Hagyományőrző tevékenységek: nyári táborok, kiadványok Sajátos iskolai hagyományok: ()1 Történelmi játék ()2 Karácsonyi vásár-játszóház ()3 Zrínyi napok ()4 Farsangolás-játszóház

•

•

•

()5 Anyák napja ()6 Húsvéti játszóház-kézműves tevékenységek ()7 Gyereknapi programok ()8 Országjárás (tanulók), szakmai napok (tanárok) ()9 Pedagógus találkozó-nyugdíjas kollégákkal együtt Délutáni szakkörtevékenységek ()1 NUTRIKID program-5.-6. osztálynak ()2 Csecsemőgondozó szakkör ()3 Elsősegélynyújtó szakkör Egyéb tevékenységek: ()1 Blendamed fogápoló program ()2 Libresse program ()3 Always program ()4 Szexuális felvilágosító program ()5 „Beszéljük meg” (pályázatfüggő) ()6 Iskola-egészségügyi csoport tevékenysége ()7 DADA-program (folyamatos, felmenő rendszerben) ()8 Környezetvédelmi versenyek .a „Richter-verseny .b Földnapi környezetvédelmi verseny .c Víz világnapja verseny .d Palatínus-tó takarítása .e ONYX égető látogatása-vetélkedő .f Környezettudatos nap programjaiban való részvétel Jó kapcsolat a városi intézményekkel: .1 Zeneiskola .2 Városi könyvtár .3 Művelődési ház .4 Más iskolák .5 Üzemek, hivatalok .6 Rendőrség .7 EÜ. Hálózat .8 Szponzor-kapcsolatok

Gyengeségeink: Az iskolaotthonos oktatás miatt az alsó tagozatos tanulók néhány városi sport szakosztály munkájából kimaradnak a délutáni órák miatt. • -Környezetkultúra: 1. Étkezési kultúra színvonalának kívánnivalói 2. Házirend betartásának problémái 3. Szabadidő kultúrájának megtervezése, folyamatos karbantartása, megújítása 4. Az iskola és a szülő partnerkapcsolatának erősítése 5. A büfé kínálatának és az egészséges táplálkozás követelményeinek esetenkénti diszharmóniája 6. Az elöregedett iskola épületének állapotából adódó hátrányok 7. A 10-es út forgalmából adódó zaj- és környezetterhelési, -szennyezési problémák.

Lehetőségek: 2) ISM pályázatokon való részvétel 3) Városi pályázatokon való részvétel 4) Drog prevenciós előadások szervezése. Partnerek: a) Szülők b) Vöröskereszt c) -Rendőrség 5) A már megkezdett programok folytatása (esetenként pályázatfüggő): a) NUTRIKID b) „Beszéljük meg” c) DADA d) Kockázatok: Iskolán kívüli okok 1) Pénzhiány 2) Gyermeklétszám csökkenése 3) Iskolabezárás veszélye 4) Családi problémákból eredő magatartászavarok 5) Pedagógus mentál higiéné, kiégés-tünetcsoport Célok Egészséges táplálkozási szokások kialakítása A tevékenységek színterei, munkaformái: • osztályfőnöki órák (felső tagozaton évente 10 óra) • napközis, szabadidős csoportok (étkezde) – (folyamatosan és aktuálisan) • iskolabüfé (folyamatosan és aktuálisan) • iskolai pályázatok, versenyek (diákönkormányzat koordinálásában) 2) Testi higiénia A tevékenységek színterei, munkaformái: • osztályfőnöki órák (felső tagozat) • testnevelés órák (öltözők, mosdók) • tantárgyi lehetőségek (integráció) 3) Testedzés, mozgás, helyes testtartás A tevékenységek színterei, munkaformái: • testnevelésórák • sportköri tevékenységek • napközis és szabadidős tevékenységek, • valamennyi ülő foglalkozású tanóra keretén belül 4) Szenvedélybetegségek A tevékenységek színterei, munkaformái: • osztályfőnöki órák (lásd még: drogstratégia!) • biológiaórák • szakkörök • védőnői, iskolaorvosi előadások • diáknapok rendezvényei (pályázat, verseny, meghívott előadó stb.) 1)

5) Szexuális felvilágosítás (AIDS prevenció) A tevékenységek színterei, munkaformái: • biológiaórák • orvosi, védőnői előadások • felvilágosító médiák (film, videó, szakirodalom) 6) Elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat A tevékenységek színterei, munkaformái: • biológiaórák • szakkörök • versenyek • orvos, gyógyszerész, védőnő felvilágosító előadásai, beszélgetések • 7) Környezeti ártalmak A tevékenységek színterei, munkaformái: • Lásd: környezeti nevelés stratégiája. 8) Biztonság (közlekedési rizikó) • Lásd: környezeti nevelés stratégiája. Alkalmazható munkaformák, eszközök 1)

2)

3)

4)

5) 6)

7)

8) 9)

Szülők, volt diákok felkérése a tanórán kívüli sport foglalkozások megtartására. Ütemezés: középtávú Felelős: testnevelők. A rendszeres úszásoktatás biztosítása Ütemezés: hosszútávú.. Felelős: iskolavezetés. 1-8. évfolyamban a kultúrált étkezés feltételeinek még következetesebb betartása (kézmosás, evőeszközök használata, szalvéta kultúrált használata) Ütemezés: rövid távú Felelős: napközis nevelők, szabadidős nevelők. Személyi higiénés feltételek betartása folyamatos ellenőrzéssel (WC használat, kézmosás). Ütemezés: rövid távú. Felelős: ügyeletesek és osztályfőnökök. Környezetünk tisztaságának szigorú védelme (szemetelés) Ütemezés: rövid távú Felelős: ügyeletesek, szabadidős nevelők. Házirend betartásának folyamatos és fokozott hangsúlyozása az osztályfőnöki órák keretében Ütemezés: rövid távú. Felelős: osztályfőnökök. Szabadidős tevékenységek során előforduló fizikai és nyelvi durvaságok visszaszorítása Ütemezés: rövid távú. Felelős: nevelőtestület. Sportudvarok folyamatos karbantartása, javítása, takarítás Ütemezés: rövid távú Felelős: iskolafenntartó, igazgatóhelyettes. Még több tanuló bevonása a szabadidős tevékenységekbe, programokba Ütemezés: középtávú

Felelős: szabadidő-szervező, nevelőtestület. Őszi és tavaszi veszélyeshulladék-gyűjtő városi akcióban való aktív részvétel. Ütemezés: rövid távú Felelős: Palkóné Keszthelyi Klára, osztályfőnökök Ellenőrzés évenként 11) A szülők (családok) és az iskola kapcsolatának javítása az alábbi eszközökkel: Óvodai tájékoztatók Nyíltnapok Családi napok A szülők aktívabb bevonása az iskola hagyományőrző programjaiba (bál, vásár, sportélet, kiállítások, hangverseny, műsorok Anyák napi műsorok Ütemezés: hosszú távú Felelős: nevelőtestület. 12) A média hatásának gyengítése, befolyásolása napi kontaktus alapján: tanórán, szakkörön, szabadidőben. Ütemezés: rövid távú Felelős: minden nevelő, iskolaszék. 10)

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Felmérések száma (alkalom): évente kétszer (ősz, tavasz). Módszertani szakanyag: Dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó: „Hungarofit”. A motoros tesztegyüttes: -helyből távolugrás - fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás - tömöttlabda-dobás két kézzel a faj fölött hátra - hasonfekvésből törzsemelés és –leengedés folyamatosan - hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan - Cooper-teszt. * A fenti iskolai egészségstratégia célja az, hogy a jövendő Európa-házban a többi nemzettel „egészségben”, egyenrangú félként élhessünk. Sürgős tennivalóink vannak gyermekeink egészséges életmódra nevelésében. A megelőzést a gyógyítással egyenrangú feladatnak tekintjük. Programunk segítséget kíván nyújtani, hogy a felnövekvő nemzedéket könnyed, játékos módszerekkel taníthassuk: önmagunk és mások szeretetére, megfelelő önismeretre, állóképességre, az egészség és az élet értékelésére, a nehézségeink és a problémák megoldására (alkohol és drog nélkül). Mindezeket kiegészítve mellékeljük az intézmény drogstratégiáját:

DROGSTRATÉGIA

1. Helyzetfelmérés -

intézmény elhelyezkedése: iparváros, lakóinak száma ~ 13.000 fő lakóinak iskolai végzettsége: országos átlag munkanélküliek száma: a lakosság 3,54 %-a

-

tanulólétszám: 400 fő, ebből 3 vagy több gyerekes családban él: 22 % rendszeres támogatást kap:

15 %

egyedül neveli gyermekét:

23 %

veszélyeztetett tanuló:

3%

(fő okok: alkoholizmus, szülői felügyelet hiánya, munkanélküliség stb.).

-

SWOT analízis alapján: Erősségünk

Gyengeségünk

Tárgyi feltételek adottak a nevelési feladathoz (szaktantermek, eszközök)

szabadidő hasznos eltöltésére kialakított

Személyi feltételek: adottak

játszóudvar korszerűsítésre szorul

védőnő

gyógytestnevelő hiánya

iskolafogászat

személyiségfejlesztő tréningek hiánya

iskolaorvos.

elsősegély-nyújtási ismeretek hiánya

pedagógiai szakszolg.

kevés a szakirányú tájékoztatás a ped.

gyermekjóléti.szakszolg.

szakszolgálat és a gyermekjóléti

rendőrség /DADA/ Máltai szeretszolgálat Vöröskereszt

szakszolgálat részéről DADA programot végző rendőröktől nincs visszajelzés

Gyermekvédelmi felelős

tanár-diák kapcsolat távolságtartó

Szabadidő-szervező Személyiségromboló intézmény nincs a közelben Egészséges diákétkeztetés Működő diáksport-mozgalom Szabadidős programok szervezése

-

Kockázati tényezők: pedagógusok eltérő hozzáállása, az egységes fellépés hiánya szülők hozzáállása partnerintézmények segítőkészsége, gyors együttműködése anyagi erőforrás

- Lehetőségek Diáknapok keretén belül kiemelt szerepet kapjanak az egészségfejlesztő programok, ezen belül a drog-prevenció. Nevelőtestület felkészítése a kockázati tényezők megismerésére, a drog hatásainak felismerésére szakemberek segítségével. A DADA programban szerzett tapasztaltok beépítése nevelési folyamatainkba a rendőrség segítségével. .

II. Célok, célcsoportok: 6 - 14 éves korosztály

A drog-prevenció összetett személyiségfejlesztő munka, melynek hosszú távú célja: sokrétű személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására. Nem elegendő az információközlés, szükséges az egészségfejlesztés keretén belül az egészségmegőrző képesség kialakítása. Ennek érdekében szükséges, hogy a nevelőtestület egységes elképzeléssel rendelkezzék a szexuális neveléssel, legális és illegális drogokkal, valamint az egészséges életmódra neveléssel kapcsolatban. Középtávú cél: egészségfejlesztő, drog-prevenciót tartalmazó programot működtessünk tanulóink számára. Lehetőségekhez képest minél több kolléga vegyen részt (kiemelten az osztályfőnökök) ilyen elsősorban akkreditált, vagy saját szervezésű, a már e téren képzettségre szert tett kollégák által tartott képzésben.

Határidő: folyamatos Felelős: iskolavezetés, drogkoordinátor Indikátor: pedagógusok képzettsége; folyamatos programkínálat, a tanulók aktív részvétele a programban. Rövidtávú célok: 3.

Étkezési, tisztálkodási szokásrend kialakítása Helyes táplálkozási igények megalapozása

Határidő: folyamatos

Felelős: osztályfőnökök, testnevelést tanítók és napközis nevelők Indikátor: a szokásrend kialakulása (étkezde, testnevelésórák).

-

Mindennapos mozgás szükségessége

-

Szabadidő hasznos eltöltésének igénye

Határidő: folyamatos Felelős: osztályfőnökök, szabadidő-szervező, szabadidős pedagógusok, testnevelőtanárok Indikátor: szakszerű óra- és napirend, programkínálat. Különös figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett,

-

magatartási és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű gyerekekre, szükség esetén szakember bevonásával. Határidő: folyamatos Felelős: iskolavezetés nevelőtestület Indikátor: hatékony együttműködési stratégia társintézményekkel, szervekkel

Határidő: folyamatos Felelős: szaktanárok osztályfőnökök iskolaorvos, védőnő Indikátor: aktív tanulói magatartás.

Alapkészségek továbbfejlesztése

Mentálhigénis problémák megelőzése

Határidő: folyamatos Felelős: osztályfőnökök iskolavédőnő Indikátor: sikeres prevenció.

Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése

Határidő: folyamatos

Felelős: nevelőtestület és külső segítő szervezetek Indikátor: sikeres prevenció. III. A drog-prevenciós feladatok megvalósításának színterei, formái, módszerei: Színterei: Tanórai foglalkozások: - Szaktárgyi órák , mivel minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, így a drog-prevencióhoz is. Külső előadó igénybevétele ajánlott: iskolaorvos, iskolavédőnő, rendőrség stb.

-

Osztályfőnöki órák: konkrét témakörök feldolgozása, esetelemzések.

Tanórán kívüli foglalkozások:

-

napközis foglalkozások: a játékoknak, gyakorlatoknak kiváló színtere

-

szabadidős foglalkozások: sportkörök, versenyek, játékos programok,

-

szülői értekezlet, szülőcsoport: mely lehet osztály- vagy iskolaszintű.

-

Szakmai tanácskozások, tréningek: elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztése a cél.

Formái: - versenyeken , vetélkedőkön, pályázatokon való részvétel - szakkörök: színjátszó , csecsemőgondozó, rajz, tömegsport

- kiscsoportos beszélgetések: mely megelőző jellegű, vagy konkrét problémát feldolgozó. - könyvtársarok: ahol a témát feldolgozó irodalom található a diákok számára. Külön elhelyezve a tanári kézikönyveket , szakanyagot. - diákönkormányzati programok. Bármely programformát választunk is, a pedagógusnak felkészültnek kell lennie. Odaforduló, érzékeny attitűddel kell a foglalkozásokat vezetni. Kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést. Minden szakmailag támogatható ötletet segíteni kell, melyet a gyerekek kezdeményeztek. Módszerek: Intézményünk az indirekt, nevelésre alapozó módszert alkalmazza megelőzési programjában, melynek során: -

meg kell tanítani a szenvedélybetegségek kialakulásával, a szerfogyasztással kapcsolatos ismereteket, elősegíteni a törvénytisztelő magatartás kialakulását,

-

meg kell értetni, hogy a dohányzás, alkohol és kábítószerek fogyasztása milyen káros hatást gyakorol a testi, lelki egészségre, családi, baráti és párkapcsolatokra, és milyen egyéb pl. büntetőjogi következményei vannak.

-

a tanulóinkat felelősségtudatra kell nevelnünk

-

mindenek előtt cselekvésre, aktív részvételre kell ösztönözni tanulóinkat, hogy elsajátíthassák a hatékony kommunikációs formákat, alkotó módon gondolkodjanak, hogy gyakorlás, tapasztalatgyűjtés során sajátítsák el a döntéshozás lépés

-

IV. A drogkoordinátor feladata az intézményben

- napi kapcsolattartás a diákokkal, tanárokkal, iskolavezetéssel - kapcsolatépítés szervezetek-szolgálatok között - segítés, vagy közvetítés, koordinálás - szemléletformálás

- helyzetfelmérés megszervezése - segítő /diák, szülő, kolléga / bevonása /team/, szervezés - folyamatos tájékozódás, önképzés - adatbank kialakítása - folyamatos tájékoztatás - programok kidolgozása - értékelési szempontok kidolgozása - kompetencia-határok tartása - titoktartás - pályázatfigyelés -

drogstratégia ismerete

Melléklet Az osztályfőnöki órák (évfolyamonként 10 óra) egészségnevelési témái 5. osztály Életszakaszok Egészség, betegség, fogyatékosság Az ember mint az élővilág folytatása és csúcsa A kiskamaszkor A kiskamasz napirendje A kiskamaszok játékai, hobbik A szerepviselkedés gyakorlása Egészséges életrend Védjük egészségünket! Játék, sport, testedzés 6. osztály A serdülők biológiai és higiéniai problémái Sport a serdülők életében A káros szenvedélyekről őszintén A szabadidő eltöltésének kulturált módjai Gyermeknevelés A menstruáció Anya-gyermek kapcsolat Terhesség, szülés, szoptatás Egészséges táplálkozás Egészséges életrend 7. osztály A belső elválasztású mirigyek aktivitása serdülőkorban A nemi érés A szerelem érzelmi kapcsolatba ágyazott nemiség A szexuális élet megkezdése A fejlődő szervezet ellenségei A dohányzás káros hatásai A szeszes italok káros hatásai A szipózás, a kábítószerezés káros hatásai Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban Az étkezési kultúra 8. osztály Testünk, egészségünk Mentálhigiénés állapotunk Törekvés a harmonikus életre Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, felbomló család Korunk jellemző betegségei Házasság és családalapítás Az egészséges táplálkozás A fiatalkori bűnözés A munka mint az elégedettség forrása.