A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

1. BEVEZETİ ___________________________________________________________________ 3 1.1 Iskolánk rövid története _____________________________________________________ 4 1.2 Az eredményesség összetevıi ________________________________________________ 5 2. AZ ISKOLA LEGFONTOSABB ADATAI AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN _____________ 6 3. A ZRÍNYI ILONA GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERVE _________________________________ 7 3.1 Küldetésnyilatkozat ________________________________________________________ 7 3.2 Pedagógiánkat meghatározó fıbb értékeink _____________________________________ 8 3.3 Helyi sajátosságok _________________________________________________________ 8 3.4 Fontosabb pedagógiai alapelveink_____________________________________________ 8 3.5 Munkánkat akkor tekintjük sikeresnek _________________________________________ 9 4. A NEVELİ – OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI ______ 9 4.1 Értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése _____________________________________ 10 4.2 Közösségi nevelés ________________________________________________________ 13 4.3 Egyéni képességek fejlesztése _______________________________________________ 16 4.4 Egészséges és kulturált életmódra nevelés _____________________________________ 20 5. A KÉPZÉS RENDJE____________________________________________________________ 21 5.1 Általános képzési sajátosságok ______________________________________________ 21 5.2 Képzési specialitások_____________________________________________________ 222 5.3 Tanulócsoportok _________________________________________________________ 24 5.4. A tanulói jogviszony______________________________________________________ 25 5.5 A tanév_________________________________________________________________ 26 5.6 A tanulmányi idı lerövidítése _______________________________________________ 27 5.7 Tanulói jogviszony megszőnése _____________________________________________ 27 6. A TANULÓI JOGVISZONYHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ________________ 28 6.1 A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység_____ 28 6.2 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység _______________________ 29 6.3 A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység _____________________________ 30 6.4 Diákétkeztetés, büfé_______________________________________________________ 31 6.5 A taneszközök kiválasztásának elvei__________________________________________ 31 6.6 Pályaválasztási tanácsadás__________________________________________________ 32 7. A MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYI JELLEMZİI______________________________ 32 7.1 Az értékelés szintjei: ______________________________________________________ 32 7.2 Az értékelést végzı csoportok_______________________________________________ 32 7.3 A tanulói teljesítmény értékelése_____________________________________________ 33 8. AZ ISKOLAI ÉLET MUNKARENDJE, HAGYOMÁNYOK____________________________ 34 8.1 Az iskola munkarendje ____________________________________________________ 34 8.2 Hagyományaink__________________________________________________________ 35

1


8.3 Értékelési hagyományok ___________________________________________________ 39 9. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN ________________________________ 40 9.1 A diákönkormányzat ______________________________________________________ 40 9.2 A Szülıi Szervezet________________________________________________________ 40 9.3 Az Iskolaszék____________________________________________________________ 41 9.4 A család és az iskola kapcsolattartása _________________________________________ 41 9.5 A tanulók és az iskola kapcsolattartása ________________________________________ 42 10. MŐKÖDÉSI FELTÉTELEK ____________________________________________________ 43 11. ZÁRÓDOKUMENTUMOK _____________________________________________________ 43 11.1 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetıségei ________________________________________________________ 43 11.2 Mellékelt dokumentumok _________________________________________________ 44 11.3 A Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ______________________________ 44

2


1. Bevezetı

"Te csak tanulj szorgalmasan, s rajta légy, hogy a dicsıség koronáját elnyerjed. És ne feledd: nincs a világon szebb és dicsıbb dolog, mint a becsületes név és a jó hír. A földi javak elveszhetnek - az nem nagy baj, de aki becsületét hagyta el, mindenét elvesztette.'' Zrínyi Ilona (1692)

A fenti sorokat Zrínyi Ilona a magyar történelem kiemelkedı nıalakja írta önkéntes számőzetésbe vonulása elıtt fiának, II. Rákóczi Ferencnek. Egy rég letőnt kor értékrendjét tükrözi az idézet, mégis 300 év távlatából is olyan üzenetet hordoz, melyet büszkén vállalhat iskolánk.

A gimnázium feladata az általános mőveltség megalapozása, mely a kifejezés klasszikus értelmében magában foglalja a szilárd erkölcsi értékrend kialakítását, a tudományok és mővészetek széles körő megismertetését, az egészséges életmód és harmonikus életvitel megvalósítására való felkészítést. A képességek és készségek fejlesztését, az aktív, gyakorlatban is alkalmazható alapos tudást kívánjuk elıtérbe helyezni, hogy diákjaink pályaválasztása és életpályája sikeres legyen.

Nevelési és oktatási célkitőzéseink összefoglalása az itt következı pedagógiai program. Ebben iskolánk mőködésének legfontosabb jellemzıit foglaltuk össze úgy, hogy az méltó legyen névadónkhoz, az intézmény több mint másfél évszázados múltjához, és megfeleljen a felnövekvı ifjúság és a legkorszerőbb ismereteket megkövetelı társadalom igényeinek.

2009. augusztus 31.

Kovácsné Szegedi Ildikó igazgató

3


1.1 Iskolánk rövid története Az intézmény története a XIX. századra, a reformkor idıszakára nyúlik vissza. Iskolánk jogelıdje 1846-ban, a vidék elsı leánynevelı intézeteként jött létre a miskolci polgárság kezdeményezésére. Vezetésével Karacs Terézt, a reformkor kiváló írónıjét bízták meg, aki a nınevelés kérdésével is foglalkozó írásai révén vált ismertté Európa szerte. 1859-ig ı irányította a Felsıfokú Leánytanodát. A tanintézmény nehéz körülményeit jól mutatja, hogy mőködését a Szinva patak partján egy magánházban kezdte meg, anyagi alapjait pedig a városi polgárok, így gróf Vay Ábrahám ötszáz forintos felajánlása és Karacs Teréz saját négyszáz forintos öröksége biztosította.

1859-ben a Tiszamelléki Református Egyházkerület vette tulajdonába az intézményt, igazgatásával Dóczy Gedeont bízták meg. Az elsı 13 évben 863 leány növendék tett vizsgát tanulmányai végeztével. 1866-ban az iskola a Palóczy utca 11-13. sz. házba költözött.

1859 és 1897 között az iskolát vezetı igazgatók közül Tóth Pál személye emelkedik ki, aki több, mint három évtizeden át fáradozott azon, hogy

a négyosztályos Leánytanodából hatosztályos intézet

legyen, mert ekkor ez volt a leányok számára szervezett legmagasabb fokú iskolafajta.

Az iskola 1916-tól gimnáziumként mőködött és a legendás igazgató, Tóth Pál nevét viselte. Az 1948as államosítást követıen az 1950-51-es tanévben új nevet kapott az intézmény, Állami Vámos Ilonka Leánygimnázium lett. 1953-ban a megszüntetett Lévay József Fiúgimnázium Kálvin János utca 2. sz. alatti épületébe költözött az iskola. 1957-tıl a tantestület akarata alapján Zrínyi Ilona nevét vette fel az intézmény, és az ı szellemi öröksége határozza meg a továbbiakban az iskola arculatát.

1961-ben a Magyar UNESCO Bizottság a vidéki iskolák közül elsıként választotta a Zrínyi Ilona Gimnáziumot az UNESCO asszociált iskolák sorába. Ez kiterjedt nemzetközi kulturális tájékozódást és kapcsolatokat hozott, hatása a nyelvoktatásban érzıdött legerısebben. 1964-ben kezdıdött meg a koedukált rendszerő gimnáziumi képzés.

1991-ben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alapján a Tiszáninneni Református Egyházkerület visszaigényelte a Kálvin János utcai épületet az újraindított Lévay József Gimnázium részére. A szülık és a tantestület egységes kiállása és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatása révén az iskola részére juttatott 390 millió forintos állami beruházással felújították a Nagyváthy János utca 5. szám alatti szecessziós ízléső iskolaépületet, melyet 1996-ban foglalhatott el az intézmény.

4


Az oktatás jelenlegi struktúrája az 1970-es évek elején kezdett kialakulni. 1971-ben a városban elsıként indult az általános iskolai nyelvi képzés folytatásaként a haladó angol nyelvi oktatás, amit széles nyelvi kínálat (német, francia, olasz latin, orosz) és a kezdık számára indított speciális tantervő idegen nyelvoktatás követett. Az 1999/2000. tanévben kezdıdtek meg az elıkészületek a két tannyelvő oktatás bevezetéséhez, melyet Miskolc város oktatási fejlesztési tervével összhangban a 2001/2002. tanévtıl indított iskolánk angol és francia célnyelven.

A mővészeti oktatás 1972-ben kezdıdött meg a rajz tagozaton, ezt követte a szakosított tantervő ének– zene oktatás (1976), melynek eredményeként a Zrínyi Leánykar nemzetközi hírnevet szerzett magának, és a dráma tagozat (1997), mely a régióban egyedülálló képzési formát kínál.

A Közoktatási törvény értelmében iskolánk biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos, többoldalú közvetítését, a vallások erkölcsi és mővelıdéstörténeti

tartalmának

tárgyszerő

és

elfogulatlan

ismertetését.

Világnézeti

kérdésekben az oktatás semleges marad.

1.2 Az eredményesség összetevıi

Iskolánk tanulói évtizedek óta egyenletesen kiváló tanulmányi teljesítményt nyújtanak, sikerrel szerepelnek az országos, helyi és regionális tanulmányi, sport és mővészeti versenyeken,

eredményesen

folytatják

tanulmányaikat

a

különbözı

felsıoktatási

intézményekben.

Pedagógiai sikereink egyik fı forrása az iskola nevelési hagyományaiban rejlik. A gyermekközpontú szemlélet kezdetektıl meghatározó iskolánk mőködésében. Ennek következetes érvényesítése az iskolai élet mindennapjaink szervezésében és a tanulmányi munka

irányításában

meghatározó

szerepet

játszik

iskolánk

ismertségének

és

népszerőségének kialakulásában. A tanulók számára olyan iskolai környezett igyekszünk teremteni, amely a „gyermek mindenek felett álló érdekeinek” figyelembe vételére épül és együttmőködésen alapul. A szülıkkel kialakított jó kapcsolat fontos eleme a tanulók iskolai fejlıdésének, Az eredményes oktató-nevelı munka másik fontos biztosítéka a sokszínő oktatási kínálat, mely hagyományosan a mővészeti és idegen nyelvi területek mellett lehetıséget ad a tanulók humán és természettudományos érdeklıdésének fejlesztésére is. Külsı kapcsolataink, hazai és nemzetközi

5


partnereink révén számos iskolán kívüli program megvalósítására is lehetıségünk van. Oktatási kínálatunkat folyamatosan igyekszünk a helyi igényekhez, a társadalmi elvárásokhoz igazítani.

Eredményeink harmadik legfontosabb tényezıje a nevelıtestület innovatív szemléletében rejlik. Számos oktatásfejlesztési projektet, európai uniós programot valósítottunk meg, melyeknek célja a hatékonyabb

tanulásszervezés,

tanórai

differenciálás,

kompetenciafejlesztés

volt.

Több

kezdeményezésünk, mint pl. a Frankofónia ünnepe, idegen nyelvi dalverseny, tanulmányi versenyek, része lett Miskolc város és a régió kulturális életének, oktatásügyi kínálatának.

2. Az iskola legfontosabb adatai az Alapító Okirat alapján Az intézmény neve:

Zrínyi Ilona Gimnázium

Az intézmény székhelye:

3530 Miskolc, Nagyváthy János u. 5.sz. 46/344-908 Fax:46/344-908 www.zrinyi-misk.sulinet.hu e-mail: [email protected]

Az intézmény típusa:

4 és 5 évfolyamos gimnázium

Az intézmény alapító szerve:

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (mint jogutód)

Az alapítás éve:

1846.

Alaptevékenysége:

Általános középfokú oktatás -

Általános iskolai nappali rendszerő nevelés, oktatás

-

Nappali rendszerő gimnáziumi nevelés és oktatás, ezen belül

-

öt és négy évfolyamos gimnáziumi nevelés és oktatás, amely a kilencedik

évfolyamon

kezdıdik

és

a

tizenkettedik

illetve

tizenharmadik évfolyamon fejezıdik be -

Angol-magyar kéttanítási nyelvő gimnáziumi nevelés és oktatás

-

Francia-magyar kéttanítási nyelvő gimnáziumi nevelés és oktatás

-

Nyelvi elıkészítı évfolyam mőködtetése (angol, német, olasz nyelven)

-

Emelt rajz és vizuális kultúra oktatása

-

Emelt szintő történelem oktatása

-

Drámatagozat

-

Hátrányos helyzető tanulók felkészítését segítı foglalkozás

-

Integrációs felkészítés, nevelés és oktatás

6


-

Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő gimnáziumi nevelése, oktatása

-

Felkészítés a kétszintő érettségi vizsgára, valamint a felsıfokú továbbtanulásra, ill. munkába állásra

-

a tanuló érdeklıdése és igénye szerint nem kötelezı tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális ismeretek átadása céljából

-

Bejáró tanulók ellátása

-

Érettségi vizsgák szervezése és lebonyolítása

-

Város és községgazdálkodási szolgáltatás

-

Iskolai intézményi közétkeztetés

-

Munkahelyi vendéglátás

-

speciális

egészségügyi

célú

testnevelési

foglalkoztatás,

gyógytestnevelés Felvehetı maximális tanulólétszám:

714 fı

Az intézmény gazdálkodási státusza: önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési intézmény Az iskola beiskolázási körzete: regionális Alaptevékenységet kiegészítı, végezhetı tevékenysége: -

iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás

-

Tanfolyamok szervezése

-

Kulturális, egyéb szabadidıs és egészségfejlesztési feladatok ellátása

-

helyiségek, eszközök bérbeadása

A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: Az 1.937/1 hrsz.-on 9.774 m2 területő ingatlanon lévı iskolaépület és tornaterem A vagyon felett rendelkezı:

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése

3. A Zrínyi Ilona Gimnázium nevelési terve 3.1 Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerő és eredményesen mőködı középiskolája, mely fennállásának több mint másfél százada alatt mindig nagy hangsúlyt helyezett a humanista szellemő nevelésre és a szülıi házzal való együttmőködésre.

7


Célunk, hogy tanulóink, korszerő, alkalmazható tudást szerezzenek, széles látókörő, toleráns, nyitott, felelısségteljes,

harmonikus,

magabiztos

emberekké

váljanak,

akik

tudnak

közösségben

együttmőködni, magukévá teszik a demokratikus értékrendet.

Feladatunk, hogy tanulóinkat felkészítsük a továbbtanulásra, megismertessük ıket a magyar és az egyetemes kultúra értékeivel, fejlesszük mindazokat a képességeiket és készségeiket, amelyekkel megállják helyüket a felnıtt társadalomban, hazánkban és a nagyvilágban egyaránt. Az intézményünkben folyó nevelı-oktató munka körülményeit úgy alakítjuk, hogy tanítványaink fejlıdéséhez a legmegfelelıbb feltételeket biztosítsuk.

3.2 Pedagógiánkat meghatározó fıbb értékeink 1. A humánus és demokratikus nevelés 2. Korszerő tudás, általános mőveltség, 3. Alkalmazható idegennyelv-tudás 4. Pozitív jövıkép és a reális önismeret 5. Kitartó munka, a szorgalom tisztelete, önfegyelem 6. Az egészséges életmód igénye, környezettudatos magatartás 7. Nyitott, kezdeményezı, toleráns és felelısségteljes magatartás 8. Lokálpatriotizmus, nemzeti azonosságtudat és európaiság összhangja 9. Más népek (nemzetiségek, közösségek) kultúrájának elfogadása 10. Élethosszig tartó tanulás elfogadása

3.3 Helyi sajátosságok •

A nyelvi, humán és természettudományos emelt szintő oktatás széles körő kínálata

•

A két tanítási nyelvő oktatáson keresztül az angol és francia nyelvterületek kultúrájának és kulturális kölcsönhatásának érvényesülése

•

A mővészeti tehetséggondozás kiemelt szerepe (rajz és vizuális kultúra, dráma)

3.4 Fontosabb pedagógiai alapelveink 3.4.1

Közösséghez tartozás

A tanulók több, szőkebb és tágabb közösség tagjai. Nevelı-oktató munkánkban tanulóinkban a közösséghez tartozás, a lokálpatriotizmus, a hazaszeretet és az európaiság érzéseit kívánjuk erısíteni, építünk a család és a szőkebb diákközösségek együttmőködésére.

8


3.4.2

Bizalom

Bizalommal és megértéssel fordulunk a tanulók felé, a személyiség tiszteletére neveljük ıket, ugyanakkor hasonló bizalmat várunk a nevelésben együttmőködı partnereinktıl.

3.4.3

Következetesség

Munkánkat tervszerően és céltudatosan végezzük, igényes követelményeket támasztunk a tanulókkal szemben.

Lehetıséget

nyújtunk

arra

is,

hogy

tanulóink

kibontakoztassák

önállóságukat,

kezdeményezı képességüket, kreativitásukat.

3.4.4

Egyenrangúság

Céljaink meghatározását, feladataink elvégzését a tanulóifjúság felelıs képviseletével, a szülık támogató együttmőködésével kívánjuk megvalósítani.

3.5 Munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha tanítványaink •

tudása és képességei folyamatosan fejlıdnek az intézményünkben töltött idı alatt,

•

adottságaiknak megfelelıen teljesítik a rájuk váró követelményeket,

•

megfelelı felelısségtudattal viseltetnek önmaguk testi-lelki egészsége iránt,

•

szeretnek iskolánkba járni és diákéveiket értékesnek tartják,

•

nagyra becsülik és védik az épített és természeti környezet értékeit,

•

megtalálják azt a tevékenységet és azt a közösséget, amiben fontosnak és sikeresnek érezhetik magukat,

•

kellı önismerettel felmérik lehetıségeiket és korlátaikat, megtalálják sikeres továbbtanulásuk, pályakezdésük lehetıségeit,

•

szőkebb és tágabb környezetük alkotó, együttmőködı tagjává válnak.

4. A nevelı – oktató munka céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Nevelı- oktató munkánk fı célkitőzése a tanulók személyiségének fejlesztése, az általános középfokú mőveltség kialakítása. Célunk, hogy saját sorsukat irányítani tudó, felelıs állampolgárok váljanak tanítványainkból, akik ismerik és szeretik lakóhelyüket, védik a család és a helyi társadalom alapvetı értékeit; ismerik és betartják a társadalmi élet lét erkölcsi szabályait, emberi normáit, és felkészültek a társadalmi rend és értékek továbbvitelére, fejlesztésére., meg tudnak felelni elvárásoknak

9

az európai uniós


Tanulóink személyiségét a következı területeken kívánjuk fejleszteni: 4.1.

Értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése

4.2

Közösségi nevelés

4.3.

Egészségnevelés, környezeti nevelés

4.4.

Egyéni képességek fejlesztése

4.1

Értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése

4.1.1. A tanulás iránti érdeklıdés fejlesztése Feladataink: •

A tantárgyakban rejlı lehetıségeket felhasználó, az érdeklıdés felkeltését, kielégítését szolgáló tevékenységek biztosítása.

•

Képességeket, készségeket fejlesztı feladatok rendszeressé tétele a tanórai munkában

•

A tanulás tanítása: az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása

Eszközök, eljárások: •

Segítségnyújtás a hatékony és eredményes tanulási módszerek kiválasztásában, hogy tanulóink képessé váljanak az önálló tanulásra, a modern társadalomban nélkülözhetetlen önképzésre, az élethosszig tartó tanulásra.

•

Korszerő ismeretszerzı és szemléltetı eszközök széles körő alkalmazása a tanórai munkában, változatos tevékenységi formák, kooperatív, interaktív pedagógiai módszerek alkalmazása.

•

Kísérletezı, gyakorlati órák szervezése a tantárgy jellegétıl függıen.

•

Terepgyakorlat, alkotótábor szervezése, külsı tapasztalatszerzés, partneriskolákkal diákcsere ösztönzése.

4.1.2

A tanulás értelmének megmutatása, tanulóink tapasztalják meg, hogy a tudás

megszerzésének gyakorlati értéke van. Feladataink: •

A továbbtanulási szándék, az önfejlesztés igényének kialakítása a tanulókban.

•

Konvertálható ismeretek nyújtása.

•

Pályaorientáció, a pályaválasztási döntés elıkészítése, tájékoztatás a munkaerıpiac és a felsıoktatás helyzetérıl, kínálatáról.


Tanórákon célirányos felkészítés a kétszintő érettségi vizsgára

•

Pályaválasztási tanácsadás.

•

Pályaorientációs elıadások.

10


•

Kapcsolattartás felsıoktatási intézményekkel.

4.1.3

Az optimális teljesítményvágy kialakítása a tanulókban.

Feladataink: •

A

tanulóknak

lehetıséget

biztosítunk,

hogy

a

bennük

rejlı

képességek,

készségek

kibontakozzanak; tehetségük, tudásuk, készségeik megnyilvánulhassanak és fejlıdjenek az iskolai munka során. •

A tanulói teljesítményeket reálisan, rendszeresen és következetesen értékeljük

•

A tanulóknak visszajelzést adunk fejlıdésükrıl, tanulmányi elımenetelükrıl

•

A tanulók sikereit elismerjük, jutalmazzuk, további eredmények elérésére biztatjuk ıket.

•

A szorgalmas és kitartó, céltudatos munkát végzı tanulókat megbecsüljük, példaként állítjuk társaik elé.


Rendszeres szóbeli és írásbeli értékelés és tájékoztatás a tanuló teljesítményérıl.

•

Iskolagyőlés keretében a kimagasló teljesítmények közzététele.

•

Iskolai szintő rendezvények és versenyek szervezése.

•

A tanulók ösztönzése városi, megyei, országos versenyeken, pályázatokon való részvételre

•

Az évzárón és az iskolai diáknapok keretében a hagyományoknak megfelelıen elismerések, díjak átadása.

4.1.4 A hatékony tanulási stratégiák elsajátíttatása. Feladataink: •

A szaktárgyakhoz kötıdı hatékony tanulási módszerek átadása a tanítási órán.

•

Különbözı tanulási technikák alkalmazása a tanítási órán, gyakorlás.

•

Javuló tanulmányi eredmények elérése.


A motoros, vizuális és auditív tanulás és memória fejlesztése.

•

Tanórán kívüli foglalkozások szervezése a szükségletek és a lehetıségek figyelembe vételével.

•

A tanulási szokások feltárása.

•

Külsı szakmai segítık bevonása.

•

Belsı tanári továbbképzések, munkaközösségi szintő helyzetelemzés és tapasztalatcsere.

4.1.5. A kreatív gondolkodás és a felfedezési vágy fejlesztése a tanulókban. Feladataink: •

A kísérletezés, az elemzés, az érvelés képességének a fejlesztése a tanórai munka során.

11


•

Az információk célirányos megszerzésére és helyes értelmezésére irányuló tevékenység elsajátíttatása.

•

A kreativitás és az önálló kezdeményezés képességének kialakítása a tanulmányi munkában

•

Az oktatást úgy szervezzük, hogy készség szintjérıl a gyakorlati alkalmazás szintjére emelkedjen a tanulók megszerzett tudása.


Készségfejlesztı feladatok a tanórán

•

Tanórán kívüli tevékenységre ösztönzés (pl. versenyeztetés, pályázatírás, önálló alkotás stb.).

4.1.6.

Olyan

készségek

fejlesztése

a

tanulókban,

melyekkel

képesek

a

problémák

azonosítására, az alternatív megoldások fölismerésére. Feladataink: •

A különbözı képességek - elsısorban a rendszerezés, tapasztalás, kombináció, következtetés fejlesztése, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás erısítésére, a mindennapokban történı felhasználására

•

Többféle alternatív megoldás bemutatása egyetlen problémához, a tanulók segítése ezek önálló felfedezésében.

•

A kockázatvállalás, értékelés, érvelés, kritikai gondolkodás erısítése


Az alapvetı tanulási - tanítási módok változatos használata (felfedezı tanulás, tapasztalati és értelmezı tanulás)

•

Tanórán kívüli tevékenységi formák ösztönzése

4.1.7 Korszerő ismeretek, tanulási képesség átadása a felsıfokú továbbtanulás érdekében, a középfokú általános mőveltség elsajátítása. Feladataink: •

Alapos szaktárgyi, elméleti, gyakorlati ismeretek átadása, igényesség a tanterv összeállításában.

•

A tanulók túlterhelésének elkerülése.

•

Az általános mőveltség elemeinek (humán és természettudományos) érvényesítése a tananyag összeállításában.

•

A speciális kompetenciák figyelembe vétele, differenciált követelményrendszer alkalmazása.

•

Önismeretre, tudatos pályaválasztásra nevelés.

Eszközök, eljárások •

A tantárgyi rendszer alakításában emelt szintő oktatást biztosítunk a speciális kompetenciák fejlesztésére, az alaposabb tudás elsajátítására

12


•

A tanulók kötelezı és szabadon választható óráit az elıírások és a lehetıségek összhangját megtartva korlátozzuk az optimális teljesítmény elérése érdekében.

•

A tantárgyi koncentrációs lehetıségek kihasználása.

4.1.8. Kulcskompetenciák fejlesztése A tanulási folyamat tervezésében és szervezésében nagyobb hangsúlyt kapnak azok az ismeretek, melyek a mindennapi élethelyzetekhez szükséges ismeretek, készségek elsajátítását támogatják. Ezek a kulcskompetenciák az Európai Unió oktatásfejlesztési koncepciójával1 összhangban a következık: kommunikáció anyanyelven kommunikáció idegen nyelven matematikai és természettudományos, digitális, tanulni tanulási, szociális, vállalkozói kompetenciák, kulturális kifejezıkészség.

A helyi tantervben az egyes tantárgyak oktatási célkitőzései és fejlesztési követelményei tartalmazzák a kulcskompetenciák fejlesztésére vonatkozó iskolai feladatokat.

4.2 Közösségi nevelés 4.2.1

A közösséghez tartozás érzésének erısítése

Feladataink: •

A hazaszeretet, nemzeti identitástudat érzésének erısítése, nemzeti értékeink szeretetére, ápolására nevelés.

•

Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges képességek fejlesztése (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, konfliktuskezelés, az együttmőködés képessége).

•

Lokálpatriotizmusra nevelés, a szülıhelyhez való kötıdés erısítése, az értékek tiszteletére, megırzésére való nevelés.

•

Lakóhelyünk tárgyi és szellemi emlékeinek feltárására, megırzésére ösztönözzük tanulóinkat

•

Iskolai közösség szeretetére nevelés, hagyományok elfogadására, fenntartására, alakításár serkentjük a tanulókat.

Eszközök, eljárások:

1

Recommendation of the European Parlament and of the Council of 18th december 2006 on Key Competences for lifelong Learning (2006/962/EC)

13


•

A magyar történelem, Miskolc város és a lakóhely, valamint iskolánk történetének megismertetése.

•

A lakóhely kulturális értékeinek, hagyományainak a megismertetése.

•

Nemzeti ünnepeinken iskolai szintő megemlékezés ünnepélyes keretek között ..

•

Az oktatási és tanulásszervezési eljárások kiválasztása során a tanulók aktív részvételére építünk.

•

Az aktív állampolgári szerephez szükséges értékorientációk és beállítódások (pl. felelısség, autonóm cselekvés, megbízhatóság stb.) elsajátítására a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során egyaránt nagy hangsúlyt fektetünk.

•

Tanulmányi kirándulásokon és szakórákon: (történelem, irodalom, mővészettörténet) a miskolci és megyei vonatkozású ismeretek hangsúlyozása.

•

Valamennyi évfolyamon Miskolc város napjának megünneplése, részvétel a városi ünnepségeken.

•

A kialakult iskolai- és diákhagyományok ápolása, ünnepi alkalmakkor egyenruha, iskolajelvény viselete.

•

Az iskolai élet demokratikus rendjének erısítése.

•

Iskolai és osztályprogramok szervezése: évenkénti osztálykirándulás, rendszeres osztályközösségépítı programok, iskolai versenyek, tanulmányi kirándulások

4.2.2

Az egyetemes emberi kultúra értékeinek megismerése, nemzetközi kapcsolatok ápolása

Feladataink: •

Tanulóink váljanak nyitottá más népek kultúrájának megismerésére és elfogadására

•

Ismerjék meg diákjaink az emberiség közös problémáit, az ezek kezelésére kialakult együttmőködéseket

•

Olyan képességeket szerezzenek tanulóink, amelyekkel az Európai Unió országaiban is megállhatják helyüket

•

Különös figyelmet fordítunk arra, hogy tanítványaink megismerkedjenek a Kárpát-medence népeinek, nemzetiségeinek, etnikumainak értékeivel, hagyományaival.

•

A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településünkön élı nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot az iskola helyi tantervébe tanmenetébe kell beilleszteni. Az ismeretanyag fıbb fejezetei: kulturális hagyományok, szokások, együttélési szabályok, történelmi vonatkozások, nyelv.

•

A nyitottság, a szolidaritás és a tolerancia érzéseit erısítjük tanulóinkban


Európai uniós és unión kívüli közösségi kapcsolatok ápolása, új kapcsolatok létrehozásának ösztönzése

•

A helyi tantervek tananyagában szereplı megfelelı ismeretanyag átadása a tanulóknak, pozitív érzelmi nevelés

14


4.2.3

Információs és kommunikációs képességek fejlesztése

Feladataink: •

Az anyanyelv szeretete, ápolása, a kommunikációs ismeretek és készségek fejlesztése.

•

Az idegen nyelvek magas szintő oktatása, a nemzetközi kommunikációra való képesség kialakítása.

•

A könyvtárhasználat tanítása, beépítése a tanítás mindennapi gyakorlatába, hogy eredményesen segítse a tanulás folyamatát. Tanulóink ismerjék meg a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit, sajátítsák el az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfeldolgozás technológiáját, az interneten keresés technikáját, alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége, ismerjék a könyvtári és elektronikus adatbázisok használatát

•

A korszerő kommunikációs csatornák megismertetése olyan szinten, hogy minél több ismeret elsajátításában használni tudják a tanulók.

•

Megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre


Széles nyelvi kínálat biztosítása, az elsı idegen nyelvet emelt szintő csoportban tanulják a tanulók.

•

Igényes nyelvhasználat a tanítási órán.

•

Az

információkezelés

és

feldolgozás

fázisainak

és

technikáinak

megismertetése

könyvtárhasználati és számítástechnika órákon, alkalmazásuk más tantárgyak oktatásában. •

A két tanítási nyelvő képzés során a valódi kétnyelvőséget megközelítı nyelvi készségek elsajátíttatása.

•

A második idegen nyelv tanulásának segítése.

•

Nyelv- és beszédmővelı versenyek szervezése iskolai szinten, bekapcsolódás a megyei és országos versenyek rendszerébe.

4.2.4 A problémamegoldó viselkedésmódok elsajátítása Feladataink: •

A szociális tanulás segítése osztályfınöki órán és az emberismeret és etika, valamint a társadalomismeret tantárgy keretében.

•

Több vélemény, elmélet bemutatása.

•

A vitakultúra fejlesztése

•

A társadalmi, közösségi problémák iránti érzékenység fejlesztése.


Elısegítjük az öntevékeny diákkörök szervezıdését.

•

Diákönkormányzati fórumokat szervezünk.

15


•

A tanórai munkában a sokoldalúságra és az elfogulatlan ismeretközlésre törekszünk, nem befolyásolásra, hanem elfogadásra nevelünk.

•

Kortársvezetı-képzés szervezése az osztálytitkárok, osztályképviselık számára

4.2.5 A tanulók felkészítése állampolgári jogainak és kötelességeinek gyakorlására, érdekérvényesítı képességeinek fejlesztésére, a demokratikus jogállam intézményeinek megismerésére Feladataink: •

A tanulói közösségek önszervezıdésének elısegítése, az együttmőködési képességek fejlesztése, a csoportokon belüli munkamegosztás kialakítása.

•

A helyi tanterv aktualitásának megırzése.

•

Osztály-diákbizottságok, szaktárgyi felelısi rendszer mőködtetése.

•

Az

érdekérvényesítés

fórumainak

megteremtése,

a

tanulói

jogok

és

kötelezettségek

megismertetése, a jóváhagyott lehetıségek hozzáférhetıségének biztosítása.


Az osztályfınöki órák tananyagának tematizálása

•

A külsı partnerek bevonása a nevelı- oktató munkába.

•

A média alkalmazása, felhasználása az állampolgári ismeretek oktatásában.

•

Évente diákparlament szervezése.

4.3 Egyéni képességek fejlesztése Mivel iskolánk általánosan képzı gimnázium, elsıdleges célunk a továbbtanulásra való felkészítés, emellett az egyéni képességek sokoldalú kibontakoztatására is igyekszünk lehetıséget biztosítani. A gimnázium képzési rendje, emelt szintő csoportjai a tehetséges tanulók elırehaladását hivatottak biztosítani. Feladatunk a tanulási kudarccal küzdık felzárkóztatása és a pályaorientáció is.

4.3.1 A tehetség felismerése Feladataink: •

A felvételi eljárás keretében megbízható ismeretek szerzése a tanulók egyéni képességeirıl, tehetségérıl.

•

A 9. évfolyamtól kezdıdıen mérések, órai megfigyelések a tanulók megismerése céljából.

•

A tanulók korábbi teljesítményének, eredményeinek megismerése az osztályfınöki munka keretében.


Kérdıívek, interjúk, dokumentumok elemzése.

16


•

A speciális készség terén tehetségkutató programok, rendezvények szervezése, pályázatok meghirdetése (Ki mit tud?, szavalóverseny, iskolai, szaktárgyi tehetségkutató versenyek sportfelmérések, stb.).

4.3.2 Tehetségfejlesztés Feladataink: •

A közismereti tantárgyakból biztosítjuk tanulóink számára a kétszintő érettségire való felkészülést tagozatok, fakultációk és egyedi tantervő oktatás keretében, Nagy hangsúlyt kap iskolánkban a nyelvoktatás, szorgalmazzuk az emelt szintő nyelvi érettségi, illetve az akkreditált nyelvvizsgabizonyítvány megszerzését

•

Az egyes tantárgyakban kiemelkedı teljesítményt nyújtó és/vagy a sport iránt érdeklıdı tanulóink számára biztosítjuk a versenyzés lehetıségét. Felkészítjük ıket a Középiskolai Tanulmányi Versenyen és az OM által támogatott egyéb versenyeken való részvételre.

•

A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Közgyőlés Tehetséggondozó bázisintézmény címet adományozott iskolánknak a történelem és honismeret tanítása terén végzett tevékenységünk elismeréseként. A bázisiskolai mőködés éves munkaterv alapján történik.

•

Miskolc város közoktatási fejlesztési tervével összhangban iskolánkban megırizzük és továbbvisszük a mővészetek oktatásában elért több évtizedes hagyományainkat.

•

Az ének-zene oktatásában segítjük a szakmai versenyeken való részvételt.

•

A drámai ismeretek tantárgyi blokkban a 9-12. évfolyamig elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében dráma - és színháztörténeti ismeretek átadását, kommunikációs, zenei - és mozgáskészségek fejlesztését biztosítjuk.

•

A rajz és vizuális kultúra oktatásában a képzımővészet minden ágával megismertetjük a tanulókat.

•

Kiemelt feladatának tekinti iskolánk, hogy a képzı - és elıadómővészetek iránt fokozottan érdeklıdı tanulók számára tehetségük bemutatására iskolai, városi és országos szinten lehetıségeket biztosítsunk.


A tanórán belül differenciált foglalkozás szervezése.

•

Kiscsoportos oktatás biztosítása.

•

A szakmai elırelépést segítı pályázatokra felhívjuk a tanulók figyelmét, segítjük részvételüket.

•

Iskolai sportcsoportok szervezése.

•

Évente bemutatkozási lehetıséget biztosítunk a mővészeti csoportok számára Mővészeti Napok keretében.

•

Gyakorlati foglalkozások szervezése. Pl. kreatív gyakorlatok, képzımővészeti gyakorlatok, karének, kézmővesség stb.

17


•

Nemzetközi kapcsolatainkat felhasználjuk a tehetséggondozás céljaira is.

4.3.3 Önismeretre való nevelés, pályaorientáció. Feladataink •

A tanulók képesek legyenek teljesítményük reális megítélésére.

•

Pályaválasztásuk megalapozott, eredményes legyen.


A tanulók teljesítményének rendszeres alapos értékelése, önismereti tesztek írása, elemzése.

•

A pályaválasztás segítése, sokoldalú tájékoztatás.

•

Együttmőködés a felsıfokú oktatási intézményekkel, a pedagógiai intézetekkel, szakmai szolgáltatókkal.

4.3.4 A tanulási hátrányok felismerése A helyi tanterv követelményeinek teljesítésében tapasztalt nehézségek kompenzálása, a hátrányok csökkentése és az esélyegyenlıség növelése érdekében a pedagógusok figyelemmel kísérik a tanulók egyéni teljesítményét, feltárják az esetleges lemaradások okait, segítik a tanulók egyenletes fejlıdését. Feladataink •

A tanulási hátrányok felmérése: A rendszeres tanórai tevékenység és a tanuló teljesítményének értékelése során tapasztalt nehézségek azonosítása. Ennek területei lehetnek: hiányos elızetes ismeretek, motiváció hiánya, fejletlen kognitív képesség, koncentráció alacsony szintje, nyelvi hátrányok, tanulás módszertani hiányosságok, érzékszervi és más fogyatékosság.

•

A súlyosabb nehézségek feltárása érdekében kapcsolatot tartunk a szülıkkel és a szakmai szolgáltató szervezetek segítségét kérjük.

•

A feltárt tanulási nehézségeket tanulócsoportonként dokumentáljuk.


Az osztályfınökök és a szaktanárok a kilencedik évfolyam tanulói körében a tanév elsı két hónapjában felmérik fenti hátrányokat, képességmérés, tesztek, interjú segítségével. A felmérés eredményét az osztályról készült portfolioban rögzítik, továbbítják az ifjúságvédelmi felelısnek.

•

Valamennyi évfolyamon a szaktanárok figyelemmel kísérik az egyéni hátrányok alakulását, a változásokat a portfolioban rögzítik.

•

Szakértıi, orvosi jellemzések, dokumentumok megismerése

•

Információcsere az azonos tanulócsoportban és az azonos tantárgyat tanító tanárok körében.

18


4.3.5

A tanulási hátrányok enyhítése

Feladataink •

A tanulókat segítjük abban, hogy egyéni képességeiknek megfelelıen folyamatosan fejlıdjenek.

•

A szakmai szolgáltató szervezetek ajánlásait a tanulásirányítási folyamatban figyelembe vesszük.

•

A tanulási hátránnyal küzdı tanuló fejlesztésében és értékelésében differenciált módszereket alkalmazunk.


Differenciált módszerek alkalmazása a tanórán.

•

Tantárgyi motiváció a tanuló együttmőködése érdekében.

•

Szükség esetén egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások szervezése az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével.

•

Pedagógus továbbképzés.

•

Tanulócsoportok szervezésében figyelembe vesszük a tanulási hátrányokat.

4.3.6. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása ( Kt. (30.)§ , Kt. (50.)§ 6.b )

A sajátos nevelési igényő tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elısegítheti a nem sajátos nevelési igényő tanulókkal együtt történı - integrált - oktatásuk. Ezáltal intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthetı, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szerint biztosítjuk:

A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelését, oktatását végzı pedagógus magas szintő pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia), és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezik (a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényő tanulók csoportjaira jellemzı – módosulásait, (b) a Kt. (50.)§ 6.b pontja alapján gondoskodik a tanuló fejlesztésérıl, (c) egyéni fejlesztési terv alapján egyéni haladási ütemet biztosít, (d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,

(e) alkalmazkodik az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedésekhez, együttmőködik különbözı szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

19


4.4 Egészséges és kulturált életmódra nevelés Célunk, hogy a felnövekvı generációnak belsı igényévé váljon az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás, és hogy tanulóink pozitív módon alakítsák a saját egészségükhöz és a természeti környezetéhez való viszonyukat. A sport emberformáló erejét, nélkülözhetetlen szerepét az egyéniség fejlıdésében az iskolai nevelés szerves részének tekintjük. Az oktatási tartalmak összeállításában és az iskolai élet szervezésében is minden támogatást megadunk a tanulók egészséges életvitelének kialakításához és a káros függıségek kialakulásának megelızéséhez ill, a függıség leküzdéséhez. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerkedjenek az általánosan elismert viselkedési normákkal, szabályokkal, s azok spontán alkalmazása bizonyos helyzetekben és alkalmakkor természetes legyen számukra, jelenjen meg társas viselkedésükben, öltözködésükben, nyelvi kultúrájukban.

Az intézmény részletes Egészség és környezeti nevelési programját a pedagógiai program melléklete tartalmazza.

4.4.1

Az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás igényének kialakítása.

Feladataink: •

A mindennapos testedzés feltételeinek megteremtése.

•

A tanulók erınlétének, állóképességének fejlesztése, a sportolás életszükségletté tétele.

•

A sportolási lehetıségek körének szélesítése, a szabadidı sportok népszerősítése.

•

Együttmőködés a családokkal, a városi sportiskolával, sportegyesületekkel.


Sportkörök mőködtetése, tömegsport foglalkozások az iskolában, természetjárás.

•

Egészségnevelés a tanórán, az egészséges életmód kialakításához szükséges tudományos alapismeretek átadása, pl. a táplálkozás, káros szenvedélyek hatása stb.

•

Iskolai rendezvények, sportversenyek szervezése, pl. sportnap; házibajnokságok, kirándulások, túrák.

4.4.2 Tanulóink egészségi állapotát figyelemmel kísérjük, az egészség megırzésére neveljük diákjainkat Feladataink: •

Ösztönözzük ıket a tudatos, egészséges táplálkozásra, a helyes életvitelre, a személyi higiénia alapvetı elemeire.

•

Rendszeres iskolaorvosi és fogorvosi szőrések végrehajtása.

Eszközök, eljárások:

20


•

A megfelelı feltételek biztosítása a kulturált étkezéshez és tisztálkodáshoz.

•

Az orvosi ellátás feltételeinek biztosítása, kapcsolattartás az iskolai fogorvossal.

•

Az osztályfınöki órákon egészségügyi tájékoztató elıadások, együttmőködés az egészségügyi szervekkel, hatóságokkal.

4.4.3 Diákjaink sajátítsák el és alkalmazzák a kulturált viselkedési formákat kisebb közösségeken belül és nyilvános alkalmakkor egyaránt. Feladataink: •

A tanulók magatartásának rendszeres értékelése, kapcsolattartás a szülıkkel.

•

A feltételek biztosítása, hogy a tanulók gyakorolhassák a különbözı viselkedési formákat.

•

Az iskolai rend és tisztaság fenntartása, a kellemes környezet biztosítása.

Eszközök , eljárások : •

Egyéni példamutatás

•

Koncert – és színházlátogatás, rendezvények, elıadások látogatása

•

Múzeumok látogatása, kiállítások szervezés

•

Rendszeres tanári ügyelet biztosítása az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken.

5. A képzés rendje 5.1 Általános képzési sajátosságok A gimnáziumi képzés során elsıdleges célunk a felsıfokú továbbtanulás elısegítése, az alapvetı kompetenciák fejlesztése, az általános mőveltség kialakítása. Intézményünkben az alábbi képzési formákban biztosítjuk a gimnáziumi nevelés és oktatás feladatrendszerének megvalósítását: •

Négy évfolyamos gimnáziumi oktatás

•

Öt évfolyamos két tanítási nyelvő oktatás egy nyelvi elıkészítı évvel angol és francia célnyelven

•

Nyelvi elıkészítı év (angol, német vagy olasz nyelven)

•

A gimnáziumi nevelés-oktatás szakasza a 9. évfolyamon kezdıdik, és a 12., vagy a 13. évfolyam végén fejezıdik be. A gimnáziumi nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következık: a) A 9. évfolyamon kezdıdı és a 10. vagy a 11. évfolyam végéig tartó, általános mőveltséget megszilárdító, kompetenciafejlesztı, b) a 11. vagy a 12. évfolyamon kezdıdı és a 12., ill. a 13. évfolyam végéig tartó, általános mőveltséget elmélyítı, kompetencia – és tehetségfejlesztı, pályaválasztást segítı szakasz.

21


5.2 Képzési specialitások Az emelt szintő gimnáziumi képzés keretében meghatározott tantárgyak ismeretanyagának elsajátítása a helyi tantervben rögzített magasabb követelményrendszer szerint, a kerettantervben meghatározott órakeret felhasználásával történik. Az emelt szintő képzés rendszere: 5.2.1 Rajz és vizuális kultúra A tanulók emelt óraszámban (heti 3 óra) tanulják a rajzot a négy év folyamán. Ez kiegészül a szabadon választható órakeretben heti 4 órában rajzolás, festés, mintázás

és

grafika órákkal. A 9-10. évfolyam célja az alkotás és a befogadás kompetencia-területeinek megalapozása. A 11. évfolyamtól a mővészettörténet, ábrázoló geometria és alakrajz foglalkozások teszik lehetıvé, hogy a tanulók felkészüljenek a közép és emelt szintő érettségi vizsgákra, valamint a mővészeti és mőszaki (építész, parktervezı, ipai formatervezı stb) felsıoktatás felvételi ill. alkalmassági vizsgáira. A fentieken kívül minden 11. évfolyamos tanuló a mozgókép és médiaismeret tantárgy keretében felkészülhet egy tudatosabb médiabefogadói magatartásra.

5.2.2. Dráma Célunk az anyanyelv, az irodalom, a színház, a film és a televízió iránt vonzódó, elıadómővészetek iránt érdeklıdı fiatalok tehetséggondozása. Az oktatási program elsısorban ahhoz nyújt segítséget, hogy, a tanulók felkészüljenek a színmővészeti, pedagógiai, kommunikáció, mővelıdésszervezıi, színháztörténeti, rendezıi és média szakokon történı továbbtanulásra. Nyelvi elıkészítı évvel kiegészülı öt éves gimnáziumi képzés. A nyelvi elıkészítı év során heti 12 angol/német/olasz nyelvi órán felkészülnek a középfokú nyelvvizsgára, beszédmővelı, és alapozó mővészeti foglalkozásokon vesznek részt. 9-10. évfolyam: a színház- és filmmővészeti ismeretek megalapozása, a kommunikációs, kreativitás, mozgás és elıadói

készségek

fejlesztése,

médiaismereti

tájékozódás,

énektechnikák, zenés mőfajok megismerése; 11-13. évfolyam: a kreativitás és mozgáskultúra elmélyítése, felkészítés az érettségi vizsgára, ill. a színmővészeti és média felsıoktatás felvételi vizsgáira.

5.2.3 Haladó angol A képzés célja, hogy a tanuló az alapfokon megszerzett nyelvtudást emelt óraszámban mélyítse le. A tanulók megismerik az adott nyelvterület történelmi és kulturális értékeit is. 9-10. évfolyam: B1 szintő nyelvi ismeretek megszerzése 11-12. évfolyam: B2/C1 szintő nyelvi ismeretek megszerzése, az emelt szintő érettségi vizsga/ közép ill. felsıfokú nyelvvizsga követelményszintjének elérése;

22


5.2.4 Történelem Célunk

a

bölcsészeti,

közgazdasági,

jogi

irányú

továbbtanulás

elıkészítése

helytörténettel, honismerettel kiegészített tanterv alapján. Nagy figyelmet fordítunk a tehetségfejlesztésre, versenyeken való részvételre. 9-10. évfolyam: az alapkészségek és képességek fejlesztése, a helytörténeti tájékozódás megalapozása; 11-12. évfolyam: az elsajátított készségek és képességek alkotó alkalmazása, felkészítés az emelt szintő érettségi vizsgára, ill. felsıfokú tanulmányokra.

5.2.5 Két tanítási nyelvő oktatás

A tagozat fı képzési célja a természetes és funkcionális kétnyelvőség elérése a gimnáziumi tanulmányok végére. Öt éves gimnáziumi képzés. Elızetes nyelvismeret nem szükséges, a nyelvoktatás kezdı szintrıl indul. A tanulók az elsı évben heti 17 órában tanulják az angol ill. francia nyelvet, a második évtıl három tantárgyat (célnyelvi civilizáció, történelem, földrajz) célnyelven tanulnak. A tanulók megismerik az adott nyelvterület történelmi és kulturális értékeit is. Az ötödik év végén két

tanítási nyelvő érettségi vizsgát tesznek a tanulók, amely a célnyelvi jeles eredmény esetén felsıfokú nyelvvizsgával egyenértékő. A tanulók a felsıfokú oktatási intézmények idegen nyelvő szakképzésein is folytathatják tanulmányaikat. 9. évfolyam: B1 szintő célnyelvi ismeretek megszerzése; 10-13. évfolyam: szaktárgyi ismeretek közvetítése célnyelven; B2/C1 szintő nyelvi ismeretek megszerzése, felkészítés a két tanítási nyelvő érettségi vizsgára.

5.2.6 Nyelvi elıkészítı év Dráma és általános tanterő oktatás mellett választható képzés. 9. évfolyam: B1 szintő nyelvi ismeretek megszerzése angol/német/olasz nyelven, kompetenciafejlesztés informatikai, társadalomismereti, tanulás-módszertani területeken.

5.2.7 Reál oreintációjú általános tantervő oktatás

A természettudományos, mőszaki irányú továbbtanulásra készítjük fel a tanulókat. 9-10. évfolyam: a kötelezı általános tantervő tanórák mellett matematika és biológia szakköri foglalkozások közül választhatnak a tanulók. 11-12.

évfolyam:

szabadon

választott

emelt

szintő

érettségire

felkészítı

foglalkozáson (matematika, biológia, kémia, informatika) folytathatják a felkészülést a továbbtanulásra.

23


5.2.8 A 11-12. ill. 12-13. évfolyam újabb specializációs lehetıségei A 11-12. ill. 12-13. évfolyamokon a tanulók szabadon válaszható órakeretben készülhetnek a továbbtanulásra. Az iskola homogén csoportokat szervez az egyes tantárgyak iránt érdeklıdı tanulók részére az emelt (esetenként közép-) szintő érettségi követelményeknek megfelelıen.

5.2.9 Délutáni kínálataink (a) Szakkörök A helyi tantervben megjelölt keretek között az egyes mőveltségi területek mélyebb megismerését

szolgáló foglalkozások (pl.

matematikai

feladatmegoldó,

elıkészítı, biológia stb.). A szakköri kínálatot minden tanév szeptember 5-ig

nyelvvizsga

ismerhetik

meg a tanulók, a jelentkezés egy tanévre szól. (b) Felzárkóztató foglalkozások Az egyes tantárgyakból gyengén teljesítı tanulók részére fejlesztı foglalkozásokat szervezhet az iskola az engedélyezett órakereten belül. A foglalkozásokon a szaktanár véleménye alapján a részvétel kötelezı. (c) Mővészeti körök Tehetséggondozó gyakorlati foglalkozások, melyek célja a mővészeti technikák alaposabb elsajátítása. Minden tanévben induló foglalkozások: képzımővészeti gyakorlat, kreatív dráma gyakorlat (d) Sporttevékenység Az iskola minden tanulója jogosult a tornacsarnok használati rendje szerint a tömegsport foglalkozásokon való részvételre. Az iskola minden tanulója tagja a Zrínyi Ilona Gimnázium Diák Sportegyesületének. Jogosultak használni az iskola sportlétesítményeit, eszközeit, részt vehetnek az iskola sportfoglalkozásain. A sportegyesület mőködését annak Alapszabálya szabályozza. Iskolánkban az alábbi sportágakban mőködik sportcsoport: leány kézilabda, leány röplabda. Ezen túlmenıen versenyzési lehetıséget biztosítunk az iskola tanulóinak a diákolimpiai versenyeken. A tömegsport foglalkozások keretében fiú futball és floorball foglalkozásokat szervezünk, valamint lehetıség van a tornateremben szabadidıs sporttevékenységre az órarendben meghatározott keretek között

5.3 Tanulócsoportok Iskolánkban minden évfolyamon négy tanulócsoportban tanulnak a tanulók, a kilencedik évfolyamhoz kapcsolódik a két tanítási nyelvő képzés elıkészítı tanulócsoportja, valamint a nyelvi elıkészítı éven tanuló csoportok. 2003-tól az iskola tanulócsoportjainak száma tizenhét.

24


5.3.1 Csoportbontás Feladataink eredményes végrehajtása érdekében csoportbontásban tanítjuk a következı tantárgyakat: •

elsı és második idegen nyelv

•

testnevelés (nemek szerint)

•

számítástechnika

•

valamennyi emelt szintő oktatás

5.4 A tanulói jogviszony 5.4.1 Intézménybe lépés az iskola elsı évfolyamára: A beiratkozáshoz szükséges feltételek: az általános iskolai nyolcadik év végi bizonyítvány és sikeres felvételi vizsga.

5.4.2 Teljesítmény- és képesség feltételek A 9. évfolyamos tanulók beiskolázásakor elsısorban azokra az általános iskolát végzett tanulókra számítunk, •

akiknek tanulmányi átlaga jó vagy jeles rendő;

•

valamelyik közismereti vagy mővészeti tárgyból kiemelkedı teljesítményt nyújtottak vagy tehetségesnek bizonyultak, szándékukban áll felsıfokú tanulmányokat folytatni.

•

Az iskola szakmai kínálata azoknak a tanulóknak is jó felkészülési lehetıséget nyújt, akiknek nincs pályaválasztási elképzelésük, a középiskolától várják, hogy feltárja, mely területeken tudnak a legeredményesebben érvényesülni.

A belépési követelmények megállapítása során alkalmazásra kerülı eljárások: szóbeli vizsga, gyakorlati feladatok, alkalmasság felmérése. A követelményeket az általános iskolák kerettantervében meghatározott kötelezı tananyag alapján állapítjuk meg, errıl a nyílt napok és szülıi tájékoztatók alkalmával minden érdeklıdı szülı és tanuló tájékozódhat. Az iskola kiadványban is közzé teszi a felvételi követelményeket.

5.4..3 Jogorvoslati lehetıségek A beiskolázással kapcsolatos jogorvoslati kérelmet Miskolc Megyei Jogú Város Jegyzıjéhez kell benyújtani A tanév rendjérıl szóló rendelet

elıírásai szerint. A fellebbezéssel kapcsolatos

tudnivalókról az iskola határozatában tájékoztatja a szülıt.

25


5.4.4 Az intézménybe lépés az iskola felsıbb évfolyamaira: Az iskola felsıbb évfolyamára akkor iratkozhat be más intézményben tanulói jogviszonnyal rendelkezı tanuló, ha az elızı évfolyam tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, tanulmányi eredménye eléri az iskolai átlagot és fegyelmi eljárás nem folyt ellene.

Szükséges feltételek: •

Gimnáziumi tanulói jogviszonnyal rendelkezı tanulók esetében: -

az elızı évfolyam sikeres elvégzése,

-

emelt szintő képzésre történı átjelentkezés esetén különbözeti vizsgán való megfelelés az adott tantárgyból.

•

Más iskolatípusban tanulói jogviszonnyal rendelkezı tanulók esetében: megfelelés különbözeti vizsgán a gimnázium helyi tantervének követelményszintje alapján.

•

A felsıbb évfolyamra lépés feltétele lehet még eseti elbírálás alapján az osztályozóvizsga idegen nyelvbıl vagy abból a tantárgyból, mely a Zrínyi Ilona Gimnázium tantervében követelmény, de a tanuló elızı évfolyamról kiadott bizonyítványában nem szerepel.

5.4.5 A belépési követelmények során alkalmazásra kerülı eljárások: •

osztályozó vizsga (írásbeli, szóbeli)

•

különbözeti vizsga (írásbeli, szóbeli)

•

interjú

•

alkalmassági / gyakorlati vizsga a mővészeti képzés esetében

5.5. A tanév Az iskolára jellemzı, továbblépés szempontjából releváns periódus a tanév. •

Tanév közben más intézménybıl történı átjelentkezést indokolt esetben mérlegel az igazgató.

•

Iskolán belüli átjelentkezés (közép vagy emelt szintő érettségire történı felkészítésre ki- vagy belépés) minden tanév június 30-ig szülıi kérvény és a továbblépési feltételek teljesítése esetén lehetséges.

•

A szabadon választható tanórai foglalkozások körében a tanítási órák megválasztása egy tanítási évre szól.

•

Az emelt szintő képzésre felvételt nyert tanuló 9-10. évfolyamon köteles a választott képzési irány követelményrendszerét teljesíteni. A 9. évfolyamon megkezdett emelt szintő képzésbıl történı kilépés csak indokolt esetben, igazgatói engedéllyel lehetséges a 10. évfolyam befejezése után.

•

A szabadon választott tanítási órán való részvétel a tanulói döntés eredményeképpen kötelezıvé válik. Mind a mulasztás, mind a továbbhaladás szempontjából a szabadon választott tanítási órákon való részvételt figyelembe kell venni. Az ezen órákon megszerzett ismeretekrıl a tanuló

26


köteles számot adni, tudását tanév közben érdemjeggyel, félévkor és tanév végén osztályzattal értékeljük. Erre a tanuló és a szülı figyelmét írásban fel kell hívni: -

emelt szintő képzésre jelentkezés esetében kilencedik évfolyamon legkésıbb a beiratkozás napján,

-

emelt vagy közép szintő érettségi elıkészítıre jelentkezés esetében a tizedik évfolyamon május hónapban.

•

Amennyiben a tanuló egy tanévben az éves óraszám 30 %-ánál többet mulasztott valamely tantárgyból, a nevelıtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet.

•

Nyelvi csoportok közötti átjárás az érintett szaktanárok egyeztetésével minden tanév szeptember 15-ig lehetséges.

5.6 A tanulmányi idı lerövidítése A törvényben meghatározott keretek között egyéni írásbeli kérelem alapján a tanuló az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti tanulmányi kötelezettségét, illetve az egyes tárgyak iskolai tanulása alól felmentést kérhet. Ilyen irányú kérelmek jóváhagyása csak rendkívüli körülmények fennállásakor, alapos indoklással történhet.

5.7 Tanulói jogviszony megszőnése A gimnáziumi tanulmányok befejezése elıtt kilépés lehetséges: •

Iskolaváltozás miatt, szülıi kérvény és tanköteles tanuló esetében beiratkozásról szóló értesítés alapján.

•

Fegyelmi határozat alapján, annak jogerıre emelkedésének napján.

•

A tanítási év utolsó napján a tanuló jogviszonyát az iskola megszünteti, ha nem tanköteles korú és tanulmányi kötelezettségeinek ugyanazon az évfolyamon az második alkalommal nem tett eleget. Errıl a határozatról az iskola a szülıt írásban értesíti. Kilépéskor a tanulónak az iskolában fennálló fizetési hátralékát, könyvtári tartozását rendeznie kell.

•

Megszőnik a tanulói jogviszony a tizenkettedik ill. tizenharmadik évfolyam végén tartandó vizsgaidıszak utolsó napján. A tanulmányi kötelezettségek teljesítésrıl bizonyítványt és érettségi bizonyítványt kap a tanuló az Oktatási Törvény és a GÉV rendelkezéseinek megfelelıen.

•

Megszőnik a tanuló jogviszonya akkor is, ha már nem tanköteles korú és a szülı bejelenti a tanuló kimaradását.

•

Megszőnik a tanulói jogviszonya – a tanköteles kivételével – annak a tanulónak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt. Az iskola a szülıt legalább kettı alkalommal írásban figyelmezteti az igazolatlan mulasztás következményeire.

27


6. A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatások 6.1 A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység 6.1.1 Az életkor - specifikus fejlıdési zavarok, nehézségek feltárása, feloldása illetve megfelelı szakintézetbe irányítása A nevelı munkánkban az empátia növelésére, az alkalmazkodó képesség fejlesztésére törekszünk. A probléma feltárásában és a megoldásában az osztályfınök és az ifjúságvédelmi felelıs mőködnek közre. A szaktanárok együttmőködnek az osztályfınökkel, tájékoztatják tapasztalataikról, segítenek a megoldásban.

Alkalmazott eszközök, eljárások: konfliktus helyzeti szimulációs játék az osztályfınöki órán, „problémaorientált" interjú gyakorlása, szükség esetén kapcsolatfelvétel a partner szervezetekkel.

6.1.2 A tanulók megterhelés- és konfliktustőrı képességének a növelése. Fejlesztjük a tanulók konfliktus feldolgozó - és problémamegoldó készségét a tanulócsoportok szintjén.

A

problémahelyzeteket

az

osztályfınökök

segítenek

azonosítani

és

megoldani.

Stresszleküzdési technikák elsajátítására, kompetencia növelı stratégiák megismerése törekszünk konfliktus feldolgozó beszélgetések, önsegítı csoportmunka, relaxációs módszerek segítségével.

6.1.3 Az osztályközösségi élet irányítása Az osztályok közösségi életének alakításában lehetıséget kapnak a tanulók, hogy saját ügyeiket közös tervezéssel, döntéssel alakítsák. Fejlesztjük együttes akciókészségüket, törekszünk a közösségi élet zavarainak (pl. klikk képzıdés, sztárolás stb.) feloldására. Az alkalmazott eszközök, eljárások a csoportos megbeszélés és a megoldási tervjátékok. Az osztályközösségek kilencedik évfolyamon kötelezı tanulmányi kiránduláson vesznek részt, melynek során megismerkednek Miskolc és/vagy környéke nevezetességeivel. Felsıbb évfolyamokon az osztály döntésétıl és a szülık anyagi tehervállalásától függıen közösségépítı, lokálpatriotizmusra nevelı célzattal egy tanítási napon kirándulás szervezhetı.

6.1.4 A családi szocializációs okokból eredı közösségi problémák feloldása. A családi közösségektıl, mikromiliıbıl átszármazó problémák megszüntetése érdekében az ifjúságvédelmi felelıs kapcsolatot tart a családdal. Amennyiben a feladat meghaladja az iskola kompetenciáját, családterápiára teszünk javaslatot.

28


6.1.5

A környezetbıl származó megterhelések és ártalmak következményeként kialakuló

viselkedési zavarok megszüntetése A társadalmi környezet személyiségtorzító hatásait szilárd értékek közvetítésével ellensúlyozzuk. Vizsgáljuk a közösségek életének viszonyait a társadalmi élet külsı színterének keretében; (lakókörnyezet és iskola viszonya; a szülık és az iskola; az iskolai közösségek élete). Az elemzés során felhasználjuk az osztályfınöki felmérések eredményeit. A tanuló mentálhigiénés kezelésére lehetıséget nyújtunk.

6.1.6

Tehetséggondozás, felzárkóztatás

A gimnáziumi nevelés-oktatás feladatai közé tartozik a tanulók egyéni képességeinek megismerése, optimális fejlesztése. A lemaradó vagy hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatása / fıként a 9-10. évfolyamon /, a kiválók tehetségfejlesztése / folyamatosan, ill. a 11-12-13. évfolyamon intenzíven / egyéni fejlesztı programokkal történik. Ennek programját a munkaközösségek éves munkatervükben megtervezik.

6.2 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6.2.1 A veszélyeztetett tanulók felmérése A veszélyeztetett tanulók felmérése mellett a veszélyeztetett helyzet megszőntetése érdekében az ártalmak okainak feltárására törekszünk. Igénybe vesszük a támogatórendszerek segítségét. A veszélyeztetettség feltárása kérdıíves módszerrel és/vagy személyes konzultációval történik. Az ifjúságvédelmi felelıs hetente fogadó órát tart, mentálhigiénés konzultációt biztosít.

6.2.2 A veszélyeztetettség okainak feltárása, enyhítése pedagógiai eszközökkel. Célunk az elsıdleges prevenció, azoknak a tényezıknek a megszőntetése, vagy hatásának csökkentése, amelyek a veszélyeztetett helyzet kialakulásához vezethetnek.

6.2.3 A serdülıkorral kapcsolatos személyiségfejlıdési, érési zavarok feltárása, kezelése. A személyiségfejlıdési, érési fázis specifikus változási folyamatokból eredı konfliktusok megszőntetése érdekében személyiségfejlesztı, krízisfeldolgozó és egyensúly- helyreállító, csoportos vagy egyéni támogató tevékenységet végzünk az osztályfınöki órákon, az iskolai mentálhigiénikus fogadó óráin. Konfliktus feldolgozó beszélgetések során segítjük a zavarok megszőnését.

6.2.4 A mentálhigiénés szemlélet elsajátítása, és a mentálhigiénés módszerek alkalmazása az iskolában Azoknak a tényezıknek a megszőntetésére törekszünk, melyek testi és lelki egészségvesztést okozhatnak. Az általános egészség javítása, a szervezet ellenálló képességének a növelése érdekében

29


ismeretterjesztı munkát végzünk, külsı partnereink bevonásával. A specifikus betegségek megelızésére, a stressz leküzdésre irányuló egészségvédelmi tevékenység az iskolai mentálhigiénikus feladata, aki egyéni és csoportos beszélgetéssel, kortárssegítık bevonásával végzi munkáját.

6.2.5 A serdülıkori dohányzás, alkoholizmus és drogfogyasztás elutasítása Tájékoztatást nyújtunk a veszélyforrásokról, prevenciós elıadásokat, tréningeket szervezünk, hogy a tanuló képes legyen feladatainak maradéktalan teljesítésére miközben önmagával és környezetével harmóniában, egyensúlyban él. A prevenció kortárs segítık bevonásával, a partner szervezetek szakmai irányításával történik.

6.2.6. Bőnmegelızés Annak érdekében, hogy tanulóink ne kerüljenek kapcsolatba a hatóságokkal sem sértettként, sem elkövetıként, fel kell mérniük a potenciális veszélyhelyzeteket. Ennek segítésére megelızı-, tájékoztató programokat

szervezünk a B.A.Z. Megyei Rendır Fıkapitányság Bőnmegelızési

Osztályával közösen, ismertetjük a tanulókra vonatkozó jogszabályokat.

6.3 A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység 6.3.1 A szociálisan hátrányok felmérése A kilencedik évfolyamon teljes körben, késıbb a tanulók és a szülık jelzései alapján felmérjük a tanulók szociális helyzetét, az ifjúságvédelmi felelıs figyelemmel kíséri helyzetük alakulását. A felmérés kérdıívekkel , egyéni elbeszélgetések formájában történhet.

6.3.2. Ingyenes tankönyvellátás A tanulókkal megismertetjük az ingyenes tankönyvek igénylésének feltételeit, az igénylés módját, határidejét. A rászorultság megítélésében az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: •

Tartósan beteg gyermek

•

Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos

•

Pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott

•

Három vagy több gyermekes családban él

•

Nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult

•

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

Segítjük a gyermekvédelmi támogatás igénylésének folyamatát és az adatszolgáltatást a támogatást elosztó szervezet irányában.

30


6.3.3 Könyvtár, Internet használat •

A tanulók jogosultak az iskolai könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére a könyvtár mőködési szabályzata szerint. Kilépéskor a tanulónak az iskolában fennálló fizetési hátralékát, könyvtári tartozását rendeznie kell.

•

A ingyen könyv kölcsönzése

•

Az Internet elérése a tanórán kívül tanári felügyelettel illetve rendszergazda felügyeletével lehetséges. Az eszközök fizikai megóvása mindenkinek kötelessége.

6.4 Diákétkeztetés, büfé 6.4.1 Ebédszolgáltatás Az iskola saját éttermében ebédelési lehetıséget biztosít a tanulók részére a fenntartó és a jogszabályok által elıírt térítési díj ellenében. Szociális helyzettıl függıen a tanulók étkezési kedvezményben részesülhetnek. A tanulók a térítési díjat a gazdasági irodában fizetik be minden hónap 25. napjáig. A térítési díj befizetésérıl minden tanuló maga gondoskodik. Az ebéd igénylése a menzafelelıs tanár koordinálásában, menza felelıs tanulók segítségével történik.

6.4.2 Büfé Az iskola épületében büfé üzemel, amit a tanulók a tanórájukon kívüli idıben vehetnek igénybe. A büfé mőködtetésérıl az iskola szerzıdésben állapodik meg, melyben szabályozza a szükséges kínálat és a nyitva tartás kérdését. A büfé mőködésének megfelelı színvonalát az iskola gazdaságvezetıje ellenırzi, az igazgatóság évente tájékozódik arról, hogy a szolgáltatás színvonala megfelelı-e.

6.5 A taneszközök kiválasztásának elvei •

A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minıség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, ill. a tanított tananyag elsajátításához.

•

Tanítási év közben a meglevı tankönyvek, taneszközök és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülıre fizetési kötelezettség hárul.

•

A szülıket a megelızı tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekrıl, taneszközökrıl és más felszerelésekrıl, amelyekre a következı tanévben a nevelı és oktató munkához szükség lesz. Továbbá tájékoztatni kell ıket az iskolai könyvtárból kölcsönözhetı tankönyvekrıl.

31


•

A tankönyvek kiválasztását a szakmai munkaközösség vezetık koordinálják a kétszintő érettségi vizsga követelményeit figyelembe véve.

6.6 Pályaválasztási tanácsadás A tanulók megalapozott és sikeres pályaválasztása érdekében az iskolában pályaválasztási felelıs koordinálja a felkészítı munkát. Tevékenységének fıbb területei: •

Kapcsolattartás a 11. és 12. évfolyamos osztályokkal a pályaválasztási felelıs tanuló segítségével.

•

Rendszeres tájékoztatás a felsıoktatási intézmények kínálatáról, nyílt napjairól a tanulók és a szaktanárok irányában is.

•

Kapcsolattartás a felsıfokú oktatási intézményekkel, kiemelten a Miskolci Egyetemmel; tájékoztató elıadások, fórum szervezése.

•

Fogadó óra és tanácsadás a felvételi jelentkezési lapok beadását megelızıen.

•

A szülık tájékoztatása összevont szülıi értekezleten az érettségi és felvételi vizsgák rendjérıl.

7. A mérés és értékelés intézményi jellemzıi 7.1 Az értékelés szintjei: •

A tanulók teljesítményének mérése, értékelése

•

Az intézményi mőködés értékelése

7.2 Az értékelést végzı csoportok Értékelı csoportok Igazgató, igazgatóhelyettesek:

Munkaközösség vezetık Osztályfınökök, szaktanárok Minıségi kör (MIK) Tantestület

Feladataik Ellenırzik az iskolai rendszer mőködıképességét, eredményességét, az egyéni teljesítményeket, a tanulási folyamat be- és kimenı jellemzıit, hatékonyságát Szaktanárok tevékenységének ellenırzése, a munkaközösség tevékenységének értékelése A tanulóifjúság tanulmányi elımenetelének, neveltségének folyamatos értékelése Meglévı folyamatok elemzése, új program, tanterv stb. eredményességének vizsgálata az iskola oktatási-nevelési programjának, munkatervének rendszeres értékelése, véleményezése

32


7.3 A tanulói teljesítmény értékelése 7.3.1 A tanulói teljesítmény értékelésének értékelési alapelvei •

A pedagógus a tanuló teljesítményét, elımenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, a tantárgy jellegétıl és a feladat típusától függıen esetenként szövegesen értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısíti.

•

Az értékelés objektív, rendszeres, változatos és megbízható kell, hogy legyen.

•

Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének.

•

Törekszünk a szóbeli és írásbeli értékelés egyensúlyára, tantárgytól függetlenül a szép és helyes magyar beszéd és kifejezıkészség fejlesztésére.

•

Az értékelésrıl a tanulót és a tanuló szüleit tájékoztatjuk az ellenırzıkönyvben.

7.3.2 Az ismeretek számonkérése Az iskolai beszámoltatásnak, az ismeretek számonkérésének mindenkori célja a kétszintő érettségi vizsgára való felkészítés. A tanulói teljesítmény értékelésében a tantárgyi munkaközösségek egységességre törekednek. A tanulók tanulmányi elımenetelét folyamatosan ellenırzik a szaktanárok. A tanév során valamennyi emelt szintő tantárgyból, valamint 11. és 12. évfolyamon a kötelezı érettségi tantárgyakból legalább egy szóbeli számonkérés minden tanuló esetében alapkövetelmény, a többi tantárgyból ajánlott. A félév során a tanulónak legalább négy érdemjeggyel (heti egy vagy két órában oktatott tantárgy esetén legalább három érdemjeggyel) rendelkeznie kell ahhoz, hogy félévkor osztályozható legyen. Az érdemjegy fegyelmezés eszköze nem lehet, a tanár a tanuló felkészültségét értékeli.

A kötelezı írásbeli érettségi tárgyakból (magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) iskolai témazáró dolgozatot írnak a tanulók, ezek száma nem lehet kevesebb a tanév során, mint a tantárgy heti óraszáma.

Az írásbeli vagy szóbeli teljesítmény értékelése szóban és/vagy osztályzattal történik. A szóbeli értékelés a feleletet követıen vagy az írásbeli dolgozatok kiosztásakor történik. A szülık a tanulók elımenetelérıl az ellenırzıkönyv bejegyzésein kívül évente két alkalommal fogadóórán kaphatnak felvilágosítást. A szülık kérésére, vagy tanulmányi nehézségek esetén a tájékoztatás ettıl eltérı idıpontban is megszervezhetı.

A teljesítmény osztályozása 1-5-ig terjedı skálán történik, egész jeggyel. A szóbeli feleletet követıen az osztályzatot a tanuló tudomására hozzuk, írásbeli felelet esetén a dolgozatra rávezetjük. Az ellenırzı könyvbe a tanuló vezeti be az érdemjegyet. A dolgozatokat, a megírást követı tíz

33


munkanapon belül, a szaktanár kijavítja és értékeli. Egy napon egy tanulócsoportban kettınél több témazáró dolgozat nem íratható. A koordinálást az osztálytitkár végzi.

7.3.3 Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai •

A szaktanár minden tanítási órán kijelöli a következı órán számon kérhetı tananyagot, amely rendszerint a tanórán feldolgozott ismereteket és a tankönyv hozzátartozó részeit jelenti. Ez esetenként önálló kutatómunkával kiegészülhet.

•

A szaktanár segédanyagok, tanulási módszerek ajánlásával segíti az otthoni felkészülést.

•

Otthoni feldolgozásra csak olyan feladat adható, melynek megoldásához a szükséges eszközök és segédanyagok minden diák számára elérhetıek.

•

A tanítási szünet idıtartamára írásbeli és/vagy szóbeli házi feladatként kiadott tananyag mennyisége nem haladhatja meg az egyik tanóráról a másikra általában feladott ismeretanyag mennyiségét.

•

A következı tanévre vonatkozó kötelezı olvasmányok listáját a tanév végén a tanulók rendelkezésére kell bocsátani.

•

A belsı mérések témaköreit, követelményeit a szaktanár a mérés elıtt két hónappal ismerteti.

•

Otthoni felkészülés a gyakorlati tantárgyakból:

8. Az iskolai élet munkarendje, hagyományok 8.1 Az iskola munkarendje A tanév rendjét, a tanítási napok számát, az iskolai szünetek idıpontjait az érvényes Tanév rendjérıl szóló miniszteri rendelet szabályozza, a tanítás nélküli munkanapok számát, az iskolai rendezvények havi ütemezését az iskola tanévre szóló munkaterve tartalmazza. A Zrínyi Ilona Gimnázium hetes órarenddel dolgozik. Az elsı tanítási óra 7.45-kor kezdıdik, az órák 45 percesek. Az óraközi szünetek 10 percesek. Az ötödik és a hatodik tanítási óra után 20 ill. 15 perces ebédszünet áll a tanulók rendelkezésére. A tanuló tanítási idıben az iskola épületét az 5. óra végéig csak az osztályfınöke engedélyével hagyhatja el.

Az iskolai közügyek egyeztetése és a szükséges döntések meghozatala/véleményezése érdekében a tantestület havonta egy alkalommal értekezik. A szülıkkel való kapcsolattartás rendszerét és formáit a Szervezeti és Mőködési Szabályzat írja le részletesen. Az iskolában a 9-11. évfolyam részére kettı, a 12/13. évfolyam részére három szülıi értekezletet és két fogadó órát tart a nevelıtestület.

34


8.2 Hagyományaink Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az iskola jó hírnevének megırzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.

8.2.1 Jelképeink •

Az iskola címere: melyet jelvény formájában minden tanuló megvásárol és jeles alkalmakkor ruháján visel.

•

Iskolazászló: Ünnepélyes alkalmakkor iskolánk szimbólumaként szerepel. Egyik oldalán Miskolc város, másik oldalán az iskola címerét mutatja, minden iskolai ünnepély alkalmából két zászlótartó diák tartja, ballagás alkalmával minden búcsúzó negyedikes évfolyam jelmondatot tartalmazó szalaggal díszíti.

•

Egyenruha: leányoknak fehér matrózblúz kék gallérral, sötétkék egyenes vonalú szoknya; fiúknak sötét öltöny, fehér ing és nyakkendı viselete kötelezı minden iskolai ünnepélyen és minden olyan alkalommal, amikor az iskolát képviselik.

•

Sportversenyeken, tanulmányi versenyeken tanítványaink egységes öltözetben jelennek meg.

8.2.2 •

Szervezeti hagyományok

Diákönkormányzat:

évente

választott

testület,

melynek

feladata

a

tanulóifjúság

érdekképviseletének és érdekvédelmének ellátása, tájékoztatása ifjúságpolitikai kérdésekben, a szabadidıs tevékenység szervezése. •

Iskolai sportkör: Tevékenységét önálló mőködési szabályzat alapján végzi tanár és diákelnök irányításával. A sportkörök edzési lehetıséget biztosítanak az alábbi sportágakban: kézilabda, röplabda, futball, atlétika.

•

Öntevékeny diákkörök: a diákok kezdeményezése alapján szervezhetık tanulmányi és szabad idıs tevékenységek céljára (pl. természetjárás, filmklub stb.)

8.2.3 Iskolai hagyományok •

A Zrínyi Ilona Gimnázium nagy gonddal igyekszik megırizni iskolatörténeti hagyományait. 2006-ban, az iskola fennállásának 160. évfordulóján iskolatörténeti állandó kiállítást nyitottunk meg a földszinten, amely számos értékes oktatástörténeti dokumentumot, szemléltetı eszközt, iskolatörténeti emléket mutat be.

35


•

Az iskola névadójának, Zrínyi Ilonának mellszobrát 2000-ben avattuk a fıépület aulájában, a bronzszobor Varga Éva szobrászmővész alkotása, minden évben, Zrínyi Ilona halálának évfordulóján a diákság képviselıi koszorút helyeznek el a szobor talapzatán.

•

1998-ban az iskola új épülettömbjének átadásakor az iskola könyvtárát és a francia nagykövetség támogatásával mellette létrehozott Francia nyelvi dokumentációs központot iskolánk egykori francia-latin szakos tanáráról, Kiss Ernırıl neveztük el. A következı években a fizikai elıadóterem névadója Szabó Jenı matematika szakos tanár (2000), az angol nyelvi terem névadója D. Árokszállásy Zoltánné magyar-angol nyelvszakos tanár (2006) lett, mindannyian elismert, nagy tekintélyő tudós tanárai voltak iskolánknak és városunknak.

•

Az iskolai élethez kötıdı ünnepi rendezvényeink: tanévnyitó, szalagavató ünnepség, diákbál, a végzıs diákok szerenádja, ballagás, ünnepélyes tanévzáró.

•

Nemzeti ünnepeink, megemlékezések: Iskolánkban hagyományosan megemlékezünk a kiemelkedı állami és társadalmi ünnepekrıl: október 6.

Az aradi vértanúk emléknapja

október 23. és március 15. Ünnepi mősor a nemzeti ünnepeink alkalmából január 22.

A magyar kultúra napja

február 25.

megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól

április 16.

megemlékezés a holokauszt áldozatairól

A megemlékezés módja lehet: iskolai ünnepi mősor, színházi elıadás megtekintése, hangverseny látogatás, rendkívüli irodalom/történelem óra, mozi látogatás stb. •

Kulturális és egyéb rendezvények: karácsonyi ünnepség, Zrínyi Mővészeti Napok, Pedagógusnap

•

Kiadványaink: iskolaújság, Zrínyi évkönyv, az iskolát bemutató tájékoztató kiadványok

•

Az iskola egykori diákjainak és tanárainak rendszeres találkozót szervez, emlékkönyvben győjtjük az érettségi találkozók dokumentumait.

8.2.4 Tantárgyi hagyományok Tanulóink rendszeresen szép eredménnyel vesznek részt az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken, a megyei, a városi versenyeken, pályázatokon, mővészeti és sport-versenyeken, rendezvényeken. Kiemelt feladatunk a tehetséges tanulók felkészítése. Szaktárgyi rendezvényeink is ezt a célt szolgálják.

36


Tantárgy

Rendezvény/tevékenység

Szaktárgyi verseny

Magyar nyelv és irodalom

• rendkívüli irodalomórák • iskolai ünnepségek, mősorok szervezése • színházlátogatások • felvételi elıkészítı • vezetıtanári tevékenység • Marjalaki Kiss Lajos emlékének ápolása, koszorúzás • honismereti kör tevékenysége, kutató tábor / városi, megyei / • felvételi elıkészítı • tehetséggondozó bázisiskola • vezetıtanári tevékenység

• • •

• próba nyelvvizsga • részvétel az olasz országos diáktalálkozón • országos idegen nyelvő dalverseny

•

• Fakultatív tanulmányút angol nyelvterületen • Felvételi elıkészítı

•

Történelem

Idegen nyelvek

Haladó angol és angol célnyelv

• •

•

•

Külsı kapcsolatok, partnerintézmények iskolai szavalóverseny • Miskolci Egyetem Édes anyanyelvünk verseny • Városi Pedagógiai Intézet Kazinczy verseny • TIT • Kassai Nemzeti Színház verseny az általános iskolák • Miskolci Egyetem 7-8. oszt. tanulói számára • Herman Ottó / városi, megyei / Múzeum Marjalaki Kiss Lajos • Megyei Levéltár történelem verseny • Megyei Honismereti gimnazistáknak / városi, Egyesület megyei / • Országos Együtt Európában városi Honismereti verseny Szövetség fordítási verseny olasz, • Goethe Institut német, francia nyelvbıl • Olasz Intézet idegen nyelvő szavaló• nyelvvizsgaverseny központok • Francia Intézet

• • •

Iskolai civilizációs vetélkedı Városi civilizációs verseny / Miskolci Egyetem / Két tanítási nyelvő gimnáziumok országos versenye Együtt Európában városi verseny

• • •

•

•

37

British Council English Teaching Resource Centre / Miskolci Egyetem/ tankönyvkiadók / Longman, Szalay, Macmillan, Oxford University Press, Express Publishers / Partnerek: Aberdeen, Tampere, Lancester, Biecz, Rendsburg, Montargis, Partner intézmények Bad Marienberg


Francia célnyelv

• • • •

Kulturális programok / Francia • Intézet, Alliance Francaise / Idegen nyelvő dalverseny • A Frankofónia ünnepe • Fakultatív általános és tematikus tanulmányutak frankofón országokba • • •

Együtt Európában városi verseny Kiss Ernı mőfordítási pályázat / városi, megyei / Két tanítási nyelvő gimnáziumok országos versenyei Nyelvi és országismereti vetélkedık

• • • • • • • •

Matematika

• felvételi elıkészítı

• • •

Fizika

Kémia, biológia

• a 9. évfolyam biológia szakkörösök levél és termésgyőjtemény kiállítása • megemlékezés a tavaszi ’zöld’ napokról

• •

Földrajz

• •

Ének—zene

• hangverseny látogatás

• •

Rajz és vizuális kultúra

• kiállítások szervezése a Folyosó Galérián • tanulóink rajzainak publikálása • alkotótábor • ZIG Mővészeti Napok • felvételi elıkészítı • mesterkurzus

•

Miskolci séta Várostörténeti elıadás

• •

• • •

38

háziverseny évfolyamonként Bede Lajos matematika verseny / városi / feladatmegoldó verseny évfolyamonként Városi környezeti és biológiai versenyek

Vaskobak verseny EU-val kapcsolatos városi és országos versenyek népdal éneklési verseny az iskolai mősorokban szerepel az iskolakórus Együtt Európában városi verseny megyei rajzverseny regionális rajzverseny OKTV (vizuális, mővészettörténet, média és mozgóképismeret)

•

•

Budapesti Francia Intézet Miskolci Alliance Francaise La Villette / Párizs / CIEP / Sevres Két tanítási nyelvő tagozatok Felsıoktatási intézmények / BMKE, BKAE, stb. / Nyelvvizsgaközpontok / Delf, Dalf, DL / Tankönyvkiadók / Hachette, CLE International / Bolyai Matematikai Társaság

Miskolci Egyetem

•

Regionális Környezetvédelmi Felügyelıség • MIVIZ RT • RWE UMWELT • Vadaspark • ÁNTSZ • Nemzeti parkok / Bükki, Aggteleki, Hortobágyi / • TIT • Herman Ottó Múzeum Ásványtára • Filharmónia • • • •

Avastetıi Alapfokú Mővészeti Iskola Miskolci Galéria Városi, megyei kulturális központok ELTE mővészettörténeti tanszék


• ZIG Mővészeti Napokon a tagozatos tanulók vizsgaelıadásainak bemutatása • Évfolyam-bemutatók • Globe Fesztivál / Szolnok / • Dráma tagozatos iskolák országos találkozója • Országos Diákszínjátszó Találkozó • Színházlátogatások / Miskolc, Budapest /

Dráma

Testnevelés

• •

Ki mit tud? / 9. évfolyam / városi, regionális és országos mővészeti versenyek/

• •

természetjáró kirándulások • sítábor • Sport Nap

•

Keleti István Alapfokú Mővészetoktatási Iskola És Mővészeti Szakközépiskola • Drámatagozatok / Budapest, Szentes, Gyır, Debrecen / • Miskolci Nemzeti Színház, Magyar Rádió miskolci stúdiója • Észak-Magyarország napilap Házibajnokságok • MISI Zrínyi kupa; kézilabda, • Városi röplabda verseny Szabadidıközpont • Megyei Sportigazgatóság

A háziversenyek és vetélkedık mellett szakmai munkánk elismeréséül a következı városi, megyei versenyek házigazdái vagyunk: •

Kazinczy verseny városi döntıje,

•

Marjalaki Kis Lajos megyei történelemverseny

•

Bede Lajos városi matematikaverseny,

•

A Diákolimpia leány torna megyei döntıje

•

Zrínyi Kupa Leány Kézilabda Kupa

•

Zrínyi Kupa Leány Röplabda Kupa

•

Leány Torna Városi v. Megyei Döntı

•

Leány Röplabda V. v VI. kcs. Megyei Döntı

8.3 Értékelési hagyományok Aranykoszorús Zrínyi jelvény: a legkiemelkedıbb tanulmányi és közösségi munkát végzı tanulók és a tanulóifjúság szavazata alapján az Év tanára címet elnyert pedagógus részére. Átadása a Diáknapok keretében, a tanulóifjúság elıtt történik.

A Zrínyi Ilona Gimnázium jó tanulója – jó sportolója: kiemelkedı tanulmányi eredményt és sporteredményt elérı 12. évfolyamos tanulók kitüntetése. A testnevelıi munkaközösség javaslata, a

39


tantestület és a tanulóifjúság szavazata alapján egy fiú és egy leánytanuló kaphatja a kitüntetést a tanévzáró ünnepélyen. A jutalmazott tanulók nevét felvésetjük a dicsıség serlegre.

A mővészetért díj: minden évben a legkiemelkedıbb eredményt elért tanárok és diákok kapják. Odaítélésétıl az Iskolatanács dönt.

ZIG aranygyőrő: a tanév során legkiemelkedıbb szakmai ill. tanulmányi eredmény elismerésére. Minden tanévben egy pedagógus és egy tanuló kaphatja meg az Iskolatanács döntése alapján.

9. Iskolahasználók az iskolai közéletben 9.1 A diákönkormányzat A Zrínyi Ilona Gimnázium tanulóinak képviseletére és tevékenységének szervezésére a diákönkormányzat (DÖN) jogosult. Önálló Szervezeti és Mőködési szabályzattal, évenkénti munkatervvel rendelkezı választott szervezet, melynek minden osztálytitkár a tagja. Oktatási ügyekben egyetértési, egyeztetési, javaslattételi és véleményezési jogköre, érdekvédelmi funkciója van. Tanévenként diákközgyőlésen értékeli az elızı év munkatervét.

A DÖN képviselıje tagja az Iskolaszéknek, elnöke megbízottként jelen van a tanulóifjúságot érintı témákat feldolgozó tantestületi értekezleteken.

A DÖN célja, hogy elısegítse a demokratikusan mőködı iskolaközösség, sokszínő diákélet kialakulását, megırizze és továbbadja a ''zrínyis'' diákhagyományokat. A diák- önkormányzatot patronáló tanár évente továbbképzést szervez a diákvezetıknek, havonkénti rendszerességgel tájékoztatást tart az osztálytitkároknak. Megszervezi az elsısök fogadását, gólyatáborát, a Zrínyi napok programjait, a diákklubokat, iskolabált.

9.2 A Szülıi Szervezet A tanulók szüleinek érdekképviseleti és érdekvédelmi szerve az iskolai szülıi munkaközösségi választmány, amelynek tagja minden osztály Szülıi Munkaközösségének elnöke. Évente kétszer ülésezik, az iskolát érintı minden fontos kérdésrıl véleményt nyilvánít. Munkáját a választott Szülıi Munkaközösség elnöke és két helyettese irányítja. A Szülıi Munkaközösség partnerként segíti az iskola mőködését, tevékenységét, az együttmőködés területeit osztályonként, évfolyamonként is kialakíthatja. Támogatja az iskolának azt a szándékát, hogy a nevelési feladatait is elıtérbe helyezi,

40


feladataként a gyermek egész személyiségének fejlesztését jelöli meg. A Zrínyi Ilona Gimnázium Iskolaszékében a Szülıi Munkaközösség elnöke képviseli a szülık véleményét.

9.3 Az Iskolaszék Az iskola mőködésében érintett közösségek képviselıibıl alakított szervezet, melynek feladata az érdekek egyeztetése és képviselete. Egyenlı arányban képviselteti magát az Iskolaszékben az iskolába járó tanulók szülei, a nevelıtestület, és az iskola tanulói. Az Iskolaszék mőködésében közremőködik a fenntartó Önkormányzat képviselıje is.

Az Iskolaszéknek egyeztetési joga van minden szülıkkel és tanulókkal összefüggı döntésben, a házirend elfogadásában és az iskola mőködési rendjével, vállalkozási tevékenységével kapcsolatban. Véleménynyilvánító és javaslattevı jogköre van az iskola mőködésével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott kérdésekben.

9.4 A szülık és az iskola kapcsolattartása

1. 2.

Tevékenység A belépı évfolyam szülıinek tájékoztatása Az éves munka tervezése

3.

A tanév rendjének és feladatainak ismertetése

4.

A félév értékelése

5.

A tanév értékelése

6.

Tájékoztató a diákok eredményeirıl

7.

Szülı-tanár-diák találkozó A végzıs diákok búcsúztatása Tanár-szülı kapcsolatok mélyítése

8. 9.

Módszer Összevont szülıi értekezlet Írásbeli tájékoztató az iskoláról A szülıi választmány értekezlete a munkaterv véleményezésére

Mikor Szeptember eleje Szeptember eleje

Felelıs Igazgató, nevelési igh.

2 szülı / osztály, SZM összekötı tanár, igazgató Osztályonkénti szülıi értekezlet. Szeptember Osztályfınökök, A tantárgyi követelményrendszer közepe osztf. mk.vez. ismertetése Nevelési igh. Félévi konferencia Február eleje Szaktanárok, a szülıi Osztályonkénti szülıi értekezlet választmány képviselıi, igazgató Február közepe Osztályfınökök, of. m.köz.vez. Szülıi értekezlet a 12/13. évf. Április közepe Osztályfınökök, számára of. m.köz.vez. A szülıi választmány Május vége SZM-összekötı tanár, képviselıinek értekezlete igazgató Év végi konferencia Tanév vége Of. szaktanárok, ig., szülıivál. képviselıi Fogadóórák okt. vége, minden szaktanár ápr. eleje Osztályzatok az ellenırzı havonta osztályfınök könyvbe Az osztályban tanító tanárok 9. évf. elsı osztályfınök, of.m.bemutatkozása féléve köz.vez., nev. igh. szalagavató mősor szervezése, 12. évf. elsı osztályfınök, szabad ballagás féléve, máj. idı szerv. Alapítványi bál farsang SZM-tanár, ig., SZV idıszaka elnöke

41


10.

A szülık értesítése a A szaktanár szöveges bejegyzése Legalább egy szaktanár tanulók gyenge az ellenırzı könyvbe hónappal a tanulmányi félév, ill. a eredményérıl tanév vége elıtt

9.5 A tanulók és az iskola kapcsolattartása Tevékenység A belépı tanulók tájékoztatása Az éves diák önkormányzati munka tervezése A tanév rendjének és feladatainak ismertetése

Módszer Iskolagyőlés keretében évnyitó

4.

A félév értékelése

Osztályfınöki értekezlet

5.

A tanév értékelése

Osztályfınöki óra Szakóra

7.

Szaktanári értékelés Szülı-tanár-diák találkozó

8.

A végzıs diákok búcsúztatása

9.

Belépı tanulók fogadása, beilleszkedésük segítése Szabadidıs tevékenység szervezése

1. 2. 3.

10.

11.

12.

Érdekképviselet, tanulói joggyakorlás szervezése

Tájékoztatás

DÖN ülés 3 osztályfınöki óra; Szülıi értekezlet óra,

Mikor Felelıs elsı tanítási nap Igazgató

Augusztus vége DMSP, nev. igh. Elsı tanítási Of, of.mkv. nap; nev. igh. szeptember szülıi Félév utáni elsı of. of. óra február Utolsó of. óra of. Utolsó óra szaktanárok

A tanulók kötetlen bemutatkozása szalagavató mősor és bál szervezése, ballagás gólyatábor gólyaavató farsangi bál,iskolai kirándulás, sport- és fızınap, diáknapok mővészeti napok, mozi- és színházlátogatások, diákparlament diákközgyőlés

9. évf. elsı féléve 12. évf. elsı féléve, május Augusztus vége

Of, of.mkv. nev. igh. of, szabad idı szerv. DMSP

Folyamatosan

DMSP szabad szervezı

tanév vége tanév eleje

idı

ig., DMSP nev. igh. DMSP DMSP

folyamatos diák önkormányzati Folyamatosan munka diákvezetı-képzés Folyamatosan DMSP Iskolaújság, az iskola honlapja Évente négy Nevelési ig.h. alkalommal iskolarádió: hirdetés naponta Folyamatosan DMSP diákrádió hetente 1-2

42


10. Mőködési feltételek Az oktatás eredményességének tárgyi feltételeit igényes színvonalon tudja biztosítani iskolánk. A Nagyváthy János u. 5. sz. alatti ingatlan a századelın szecessziós stílusban épült iskolaépületet, ennek korszerő, újonnan épült illetve felújított bıvítményeit, dísz és sportudvart foglal magában, csendes lakókörnyezetben, jó közlekedési adottságokkal.

Az iskolaépületet 1996-ban újította fel Miskolc Város Önkormányzata gimnáziumi oktatás céljára, tizenhét tanterem és tíz korszerően felszerelt (ld. sz. melléklet) szaktanterem és hozzá kapcsolódó szertár, nemzetközi mérkızésekre is alkalmas sportcsarnok található itt. Az épületegyüttes legújabb szárnya városképi szempontból is figyelemre méltó épület, 1998-tól áll az intézmény rendelkezésére. Ebben foglal helyet a két számítástechnika szaktanterem, két nyelvi terem, a színházterem és az iskola huszonötezer kötetes könyvtára. Az oktatás mindennapi igényeit, a diákrendezvényeket magas színvonalon szolgálják a tágas közös terek és a diákklub.

A tanári kar létszáma ötven fı, óraadó pedagógusok segítik az oktatást. Szakmai feltételek tekintetében a tantestület valamennyi tagja rendelkezik a Közoktatási törvényben elıírt képesítéssel. 17 pedagógus lát el rendszeres vezetı tanári feladatokat a Miskolci Egyetem és az KLTE tanárjelölt hallgatóinak pedagógiai felkészítésében. Három pedagógus szaktanácsadói feladatokat is ellát a megyei ill. városi pedagógiai intézetekben, a tantestület tagjai közül négyen szerepelnek az országos szaktárgyi szakértıi, tizenhárman a közoktatási vizsgáztatói névjegyzéken. A mővészeti tárgyakat mővésztanárok, a szakma elismert szakemberei oktatják. A nevelési feladatok megvalósításában ifjúságvédelmi felelıs és szabadidı szervezı tanárok segítenek. Az oktató munkát oktatástechnikus és laboráns segíti.

11. Záródokumentumok 11.1 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetıségei Az átdolgozott pedagógiai program a tantestület közös munkája. A pedagógiai program végleges formáját a tantestület, diákönkormányzat és a szülıi szervezet javaslatai alapján az iskola igazgatója készítette el.

43


A pedagógiai program az iskola honlapján olvasható. Nyomtatott formában a titkárságon és az iskolai könyvtárban hozzáférhetı. A diákönkormányzat és a szülık kérésére bármelyik példányt rendelkezésre kell bocsátani.

11.2

Mellékelt dokumentumok

1.sz melléklet: A Zrínyi Ilona Gimnázium helyi tanterve 2. sz. melléklet: Egészség és környezeti nevelési program 3. sz. melléklet: Taneszközök listája 4. sz. melléklet: A középszintő érettségi témakörei az egyes tantárgyakban

11.3 A Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

1. A Zrínyi Ilona Gimnázium Pedagógiai programjának felülvizsgálatát követıen a javasolt módosításokat az iskolai diákönkormányzat a 2009. augusztus 31-én tartott ülésén megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Miskolc, 2009. augusztus 31. Farkas Anita a diákönkormányzat vezetıje 2. A Pedagógiai programot az Iskolaszék a 2009. augusztus 31-én megtartott ülésén megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Miskolc, 2009. augusztus 31. Borbély Menyhért az Iskolaszék elnöke

3. A Pedagógiai programot a Szülıi szervezet iskolai vezetısége a 2009. augusztus 31-én megtartott ülésén megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Miskolc, 2009. augusztus 31. Dr Szabó István a szülıi munkaközösség elnöke

4. A Pedagógiai programot a tantestület a 2009. augusztus 31. megtartott ülésén megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Miskolc, 2009. augusztus 31. Kovácsné Szegedi Ildikó igazgató

44

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

Recommend Documents