A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Nevelési terv

Miskolc, 2013. 1


1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerű és eredményesen működő középiskolája, mely fennállásának több mint másfél százada alatt mindig nagy hangsúlyt helyezett a humanista szellemű nevelésre és a szülői házzal való együttműködésre. Célunk, hogy tanulóink korszerű, alkalmazható tudást szerezzenek, széles látókörű, toleráns, nyitott, felelősségteljes, harmonikus, magabiztos emberekké váljanak, akik tudnak közösségben együttműködni, magukévá teszik a demokratikus értékrendet, ismerik, megbecsülik és megőrzik nemzeti kultúránkat, hagyományainkat. Feladatunk, hogy tanulóinkat felkészítsük a továbbtanulásra, megismertessük őket a magyar és az egyetemes kultúra értékeivel, fejlesszük mindazokat a képességeiket és készségeiket, amelyekkel megállják helyüket a felnőtt társadalomban, hazánkban és a nagyvilágban egyaránt. Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka körülményeit úgy alakítjuk, hogy tanítványaink fejlődéséhez a legmegfelelőbb feltételeket biztosítsuk.

2. Pedagógiánkat meghatározó főbb értékeink 1. A nemzeti hagyományok megismerése, hazafiság 2. Reális önismeret és szilárd erkölcsi ítélőképesség 3. Harmonikus családi minták közvetítése, a nemzedékek közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében 4. Kitartó munka, a szorgalom tisztelete, önfegyelem, kreativitás, beilleszkedés a társadalomba és a munka világába 5. Felelős döntések meghozatala, felelősségteljes véleményformálás, cselekvés 6. Értékálló és a kor igényeinek megfelelő tudás, élethosszig tartó tanulás 7. A helyi, nemzeti, európai és egyetemes értékek összhangja, más népek kultúrájának elfogadása 8. Az egészséges életmód és a fenntarthatóság igénye, környezettudatos magatartás 9. Felelős pénzügyi kultúra

3. Fontosabb pedagógiai alapelveink 3.1 Közösséghez tartozás A tanulók több, szűkebb és tágabb közösség tagjai. Nevelő-oktató munkánkban tanulóinkban a közösséghez tartozás, a hazaszeretet és a lokálpatriotizmus érzéseit kívánjuk erősíteni, építünk a család és a szűkebb diákközösségek együttműködésére. Bátorítjuk a tanulókat, hogy cselekvő részesei legyenek az iskolai és helyi közösségeknek, az önkéntesség révén feladatot vállaljanak, felelősséget érezzenek az adott közösségért.

2


3.2 Bizalom Bizalommal és megértéssel fordulunk a tanulók felé, a személyiség tiszteletére neveljük őket, ugyanakkor hasonló bizalmat várunk a nevelésben együttműködő partnereinktől. 3.3 Következetesség Munkánkat tervszerűen és céltudatosan végezzük, igényes követelményeket támasztunk a tanulókkal szemben. Lehetőséget nyújtunk arra is, hogy tanulóink kibontakoztassák önállóságukat, kezdeményező képességüket, kreativitásukat. 3.4 Egyenrangúság Céljaink meghatározását, feladataink elvégzését a tanulóifjúság felelős képviseletével, a szülők támogató együttműködésével kívánjuk megvalósítani.

4. A nevelő – oktató munka céljai 4.1 Erkölcsi nevelés Célunk a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozása és fejlesztése, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – amelyek kihatnak egész felnőtt életükre, és elősegítik helytállásukat a munka világában is. 4.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

4.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a 3


cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások 4.4 Önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 4.5 Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 4.6 Felelősségvállalás, önkéntesség Arra a törekszünk, hogy ki alakítsuk a fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlesszük ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 4.7 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Célunk, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára.

4


Fel kell készítenünk őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 4.8 Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 4.9 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. 4.10 Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén az iskola felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 4.11 A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania - hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; - hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások;

5


hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. -

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 5.1 Az érzelmi intelligencia fejlesztése Feladataink:  Segíteni a tanulókat abban, hogy saját maguk és mások érzelmeinek észlelésének, kifejezésének, megértésére és irányítására képesek legyenek.  Az önismeret és az önértékelés fejlesztése, hogy a tanulók képesek legyenek teljesítményük reális megítélésére.  Az érzelmek szabályozásának, az önkontroll szerepének felismertetése.  A célkitűzések, a kitartás, az akarat fejlesztése.  Az empátia fejlesztése, a segítségnyújtás szerepe. Eszközök, eljárások:  Tanórákon az önismeret fejlesztését szolgáló feladatok, drámapedagógiai módszerek alkalmazása.  Kooperatív tanulási módszerek alkalmazása az oktatásban.  Segítségnyújtás, együttműködő attitűd alkalmazása a tanórán és a tanórán kívüli tevékenység során, a diákönkormányzati munkában, projekt feladatokban.  A tanulók teljesítményének rendszeres alapos értékelése, önismereti tesztek írása, elemzése.  A pályaválasztás segítése, sokoldalú tájékoztatás.  Együttműködés a felsőfokú oktatási intézményekkel, a pedagógiai intézetekkel, szakmai szolgáltatókkal. 5.2 A kognitív intelligencia fejlesztése Feladataink:  A tanulás iránti érdeklődés fejlesztése  A tantárgyakban rejlő lehetőségek felhasználása az érdeklődés felkeltése céljából  Képességeket, készségeket fejlesztő feladatok rendszeressé tétele a tanórai munkában  A tanulás tanítása: az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása

6


Eszközök, eljárások:  Segítségnyújtás a hatékony és eredményes tanulási módszerek kiválasztásában, hogy tanulóink képessé váljanak az önálló tanulásra, a modern társadalomban nélkülözhetetlen önképzésre, az élethosszig tartó tanulásra.  Korszerű ismeretszerző és szemléltető eszközök széles körű alkalmazása a tanórai munkában, változatos tevékenységi formák, kooperatív, interaktív pedagógiai módszerek alkalmazása.  Kísérletező, gyakorlati órák szervezése a tantárgy jellegétől függően.  Terepgyakorlat, alkotótábor szervezése, külső tapasztalatszerzés, partneriskolákkal diákcsere ösztönzése. 5.3 A tanulás értelmének megmutatása Feladataink:

  

A továbbtanulási szándék, az önfejlesztés igényének kialakítása a tanulókban. Konvertálható ismeretek nyújtása. Pályaorientáció, a pályaválasztási döntés előkészítése, tájékoztatás a munkaerőpiac és a felsőoktatás helyzetéről, kínálatáról. Eszközök, eljárások:  Tanórákon célirányos felkészítés a kétszintű érettségi vizsgára  Pályaválasztási tanácsadás, Szakmák Napja.  Pályaorientációs előadások.  Kapcsolattartás felsőoktatási intézményekkel. 5.4 Az optimális teljesítményvágy kialakítása a tanulókban. Feladataink:  A tanulóknak lehetőséget biztosítunk, hogy a bennük rejlő képességek, készségek kibontakozzanak; tehetségük, tudásuk, készségeik megnyilvánulhassanak és fejlődjenek az iskolai munka során.  A tanulói teljesítményeket reálisan, rendszeresen és következetesen értékeljük  A tanulóknak visszajelzést adunk fejlődésükről, tanulmányi előmenetelükről  A tanulók sikereit elismerjük, jutalmazzuk, további eredmények elérésére biztatjuk őket.  A szorgalmas és kitartó, céltudatos munkát végző tanulókat megbecsüljük, példaként állítjuk társaik elé. Eszközök, eljárások:  Rendszeres szóbeli és írásbeli értékelés és tájékoztatás a tanuló teljesítményéről.  Iskolagyűlés keretében a kimagasló teljesítmények közzététele.  Iskolai szintű rendezvények és versenyek szervezése.  A tanulók ösztönzése városi, megyei, országos versenyeken, pályázatokon való részvételre

7




Az évzárón és az iskolai diáknapok keretében a hagyományoknak megfelelően elismerések, díjak átadása.

5.5 A hatékony tanulási stratégiák elsajátíttatása. Feladataink:  A szaktárgyakhoz kötődő hatékony tanulási módszerek átadása a tanítási órán.  Különböző tanulási technikák alkalmazása a tanítási órán, gyakorlás.  Javuló tanulmányi eredmények elérése. Eszközök, eljárások:  A motoros, vizuális és auditív tanulás és memória fejlesztése.  Tanórán kívüli foglalkozások szervezése a szükségletek és a lehetőségek figyelembe vételével.  A tanulási szokások feltárása.  Külső szakmai segítők bevonása.  Belső tanári továbbképzések, munkaközösségi szintű helyzetelemzés és tapasztalatcsere. 5.6 A kreatív gondolkodás és a felfedezési vágy fejlesztése a tanulókban. Feladataink:  A kísérletezés, az elemzés, az érvelés képességének a fejlesztése a tanórai munka során.  Az információk célirányos megszerzésére és helyes értelmezésére irányuló tevékenység elsajátíttatása.  A kreativitás és az önálló kezdeményezés képességének kialakítása a tanulmányi munkában  Az oktatást úgy szervezzük, hogy készség szintjéről a gyakorlati alkalmazás szintjére emelkedjen a tanulók megszerzett tudása. Eszközök, eljárások:  Készségfejlesztő feladatok a tanórán  Tanórán kívüli tevékenységre ösztönzés (pl. versenyeztetés, pályázatírás, önálló alkotás stb.). 5.7 Olyan készségek fejlesztése a tanulókban, melyekkel képesek a problémák azonosítására, az alternatív megoldások fölismerésére. Feladataink:  A különböző képességek - elsősorban a rendszerezés, tapasztalás, kombináció, következtetés - fejlesztése, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására.  Többféle alternatív megoldás bemutatása egyetlen problémához, a tanulók segítése ezek önálló felfedezésében.  A kockázatvállalás, értékelés, érvelés, kritikai gondolkodás erősítése.

8


Eszközök, eljárások:  Az alapvető tanulási - tanítási módok változatos használata (felfedező tanulás, tapasztalati és értelmező tanulás).  Tanórán kívüli tevékenységi formák ösztönzése. 5.8 Korszerű ismeretek, tanulási képesség átadása a felsőfokú továbbtanulás érdekében, a középfokú általános műveltség elsajátítása. Feladataink: 

Alapos szaktárgyi, elméleti, gyakorlati ismeretek átadása, igényesség a tanterv összeállításában.  A tanulók túlterhelésének elkerülése.  Az általános műveltség elemeinek (humán és természettudományos) érvényesítése a tananyag összeállításában.  A speciális kompetenciák figyelembe vétele, differenciált követelményrendszer alkalmazása.  Önismeretre, tudatos pályaválasztásra nevelés. Eszközök, eljárások   

A tantárgyi rendszer alakításában emelt szintű oktatást biztosítunk a speciális kompetenciák fejlesztésére, az alaposabb tudás elsajátítására. A tanulók kötelező és szabadon választható óráit az előírások és a lehetőségek összhangját megtartva korlátozzuk az optimális teljesítmény elérése érdekében. A tantárgyi koncentrációs lehetőségek kihasználása.

5.9 Kulcskompetenciák fejlesztése A tanulási folyamat tervezésében és szervezésében nagyobb hangsúlyt kapnak azok az ismeretek, melyek a mindennapi élethelyzetekhez szükséges ismeretek, készségek elsajátítását támogatják. Ezek a kulcskompetenciák az Európai Unió oktatásfejlesztési koncepciójával1 összhangban a következők: anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség. 1

Recommendation of the European Parlament and of the Council of 18th december 2006 on Key Competences for lifelong Learning (2006/962/EC)

9


A helyi tantervben az egyes tantárgyak oktatási célkitűzései és fejlesztési követelményei tartalmazzák a kulcskompetenciák fejlesztésére vonatkozó iskolai feladatokat.

6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 6.1 A közösséghez tartozás érzésének erősítése Feladataink: 

A hazaszeretet, nemzeti identitástudat érzésének erősítése, nemzeti értékeink szeretetére, ápolására nevelés.  Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges képességek fejlesztése (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, konfliktuskezelés, az együttműködés képessége).  Lokálpatriotizmusra nevelés, a szülőhelyhez való kötődés erősítése, az értékek tiszteletére, megőrzésére való nevelés.  Lakóhelyünk tárgyi és szellemi emlékeinek feltárására, megőrzésére ösztönözzük tanulóinkat  Iskolai közösség szeretetére nevelés, hagyományok elfogadására, fenntartására, alakítására serkentjük a tanulókat. Eszközök, eljárások:     

    

A magyar történelem, Miskolc város és a lakóhely, valamint iskolánk történetének megismertetése. A lakóhely kulturális értékeinek, hagyományainak a megismertetése. Nemzeti ünnepeinken iskolai szintű megemlékezés ünnepélyes keretek között. Az oktatási és tanulásszervezési eljárások kiválasztása során a tanulók aktív részvételére építünk. Az aktív állampolgári szerephez szükséges értékorientációk és beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság stb.) elsajátítására a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során egyaránt nagy hangsúlyt fektetünk. Tanulmányi kirándulásokon és szakórákon: (történelem, irodalom, művészettörténet) a miskolci és megyei vonatkozású ismeretek hangsúlyozása. Valamennyi évfolyamon Miskolc város napjának megünneplése, részvétel a városi ünnepségeken. A kialakult iskolai- és diákhagyományok ápolása, ünnepi alkalmakkor egyenruha, iskolajelvény viselete. Az iskolai élet demokratikus rendjének erősítése. Iskolai és osztályprogramok szervezése: évenkénti osztálykirándulás, rendszeres osztályközösség-építő programok, iskolai versenyek, tanulmányi kirándulások.

10


6.2 Az egyetemes emberi kultúra értékeinek megismerése, nemzetközi kapcsolatok ápolása Feladataink:  

Tanulóink váljanak nyitottá más népek kultúrájának megismerésére és elfogadására Ismerjék meg diákjaink az emberiség közös problémáit, az ezek kezelésére kialakult együttműködéseket.  Olyan képességeket szerezzenek tanulóink, amelyekkel az Európai Unió országaiban is megállhatják helyüket.  Különös figyelmet fordítunk arra, hogy tanítványaink megismerkedjenek a Kárpátmedence népeinek, nemzetiségeinek, etnikumainak értékeivel, hagyományaival.  A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településünkön élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot az iskola helyi tantervébe, tanmenetébe kell beilleszteni. Az ismeretanyag főbb fejezetei: kulturális hagyományok, szokások, együttélési szabályok, történelmi vonatkozások, nyelv.  A nyitottság, a szolidaritás és a tolerancia érzéseit erősítjük tanulóinkban. Eszközök, eljárások:  

Európai uniós és unión kívüli közösségi kapcsolatok ápolása, új kapcsolatok létrehozásának ösztönzése. A helyi tantervek tananyagában szereplő megfelelő ismeretanyag átadása a tanulóknak, pozitív érzelmi nevelés.

6.3 Információs és kommunikációs képességek fejlesztése Feladataink:  

Az anyanyelv szeretete, ápolása, a kommunikációs ismeretek és készségek fejlesztése. Az idegen nyelvek magas szintű oktatása, a nemzetközi kommunikációra való képesség kialakítása.  A könyvtárhasználat tanítása, beépítése a tanítás mindennapi gyakorlatába, hogy eredményesen segítse a tanulás folyamatát. Tanulóink ismerjék meg a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit, sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfeldolgozás technológiáját, az interneten keresés technikáját, alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége, ismerjék a könyvtári és elektronikus adatbázisok használatát.  A korszerű kommunikációs csatornák megismertetése olyan szinten, hogy minél több ismeret elsajátításában használni tudják a tanulók.  Megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. Eszközök, eljárások: 

Széles nyelvi kínálat biztosítása, az első idegen nyelvet emelt szintű csoportban tanulják a tanulók.

11


 

  

Igényes nyelvhasználat a tanítási órán. Az információkezelés és feldolgozás fázisainak és technikáinak megismertetése könyvtárhasználati és számítástechnika órákon, alkalmazásuk más tantárgyak oktatásában. A két tanítási nyelvű képzés során a valódi kétnyelvűséget megközelítő nyelvi készségek elsajátíttatása. A második idegen nyelv tanulásának segítése. Nyelv- és beszédművelő versenyek szervezése iskolai szinten, bekapcsolódás a megyei és országos versenyek rendszerébe.

6.4 A problémamegoldó viselkedésmódok elsajátítása Feladataink:  A szociális tanulás segítése osztályfőnöki órán és az emberismeret és etika, valamint a társadalomismeret tantárgy keretében.  Több vélemény, elmélet bemutatása.  A vitakultúra fejlesztése  A társadalmi, közösségi problémák iránti érzékenység fejlesztése. Eszközök, eljárások:  Elősegítjük az öntevékeny diákkörök szerveződését.  Diákönkormányzati fórumokat szervezünk.  A tanórai munkában a sokoldalúságra és az elfogulatlan ismeretközlésre törekszünk, nem befolyásolásra, hanem elfogadásra nevelünk.  Kortársvezető-képzés szervezése az osztálytitkárok, osztályképviselők számára 6.5 A tanulók felkészítése állampolgári jogainak és kötelességeinek gyakorlására, érdekérvényesítő képességeinek fejlesztésére, a demokratikus jogállam intézményeinek megismerésére Feladataink:    

   

A tanulói közösségek önszerveződésének elősegítése, az együttműködési képességek fejlesztése, a csoportokon belüli munkamegosztás kialakítása. A helyi tanterv aktualitásának megőrzése. Osztály-diákbizottságok, szaktárgyi felelősi rendszer működtetése. Az érdekérvényesítés fórumainak megteremtése, a tanulói jogok és kötelezettségek megismertetése, a jóváhagyott lehetőségek hozzáférhetőségének biztosítása. Eszközök, eljárások: Az osztályfőnöki órák tananyagának tematizálása. A külső partnerek bevonása a nevelő- oktató munkába. A média alkalmazása, felhasználása az állampolgári ismeretek oktatásában. Évente diákparlament szervezése.

12


7. A kiemelt figyelmet érdemlő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Mivel iskolánk általánosan képző gimnázium, elsődleges célunk a továbbtanulásra való felkészítés, emellett az egyéni képességek sokoldalú kibontakoztatására is igyekszünk lehetőséget biztosítani. A gimnázium képzési rendje, emelt szintű csoportjai a tehetséges tanulók előrehaladását hivatottak biztosítani. Feladatunk a tanulási kudarccal küzdők felzárkóztatása és a pályaorientáció is. 7.1 A tehetség felismerése, azonosítása Feladataink:  A felvételi eljárás keretében megbízható ismeretek szerzése a tanulók egyéni képességeiről, tehetségéről.  A 9. évfolyamtól kezdődően mérések, órai megfigyelések a tanulók megismerése céljából.  A tanulók korábbi teljesítményének, eredményeinek megismerése az osztályfőnöki munka keretében. Eszközök, eljárások:  Kérdőívek, interjúk, dokumentumok elemzése.  A speciális készségek terén tehetségkutató programok, rendezvények szervezése, pályázatok meghirdetése (Ki mit tud?, szavalóverseny, iskolai, szaktárgyi tehetségkutató versenyek sportfelmérések, stb.). 7.2 Tehetségfejlesztés Feladataink:  A közismereti tantárgyakból biztosítjuk tanulóink számára a kétszintű érettségire való felkészülést tagozatok, fakultációk és egyedi tantervű oktatás keretében. Nagy hangsúlyt kap iskolánkban a nyelvoktatás, szorgalmazzuk az emelt szintű nyelvi érettségi, illetve akkreditált nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzését  Az egyes tantárgyakban kiemelkedő teljesítményt nyújtó és/vagy a sport iránt érdeklődő tanulóink számára biztosítjuk a versenyzés lehetőségét. Felkészítjük őket a Középiskolai Tanulmányi Versenyen és az EMMI által támogatott egyéb versenyeken való részvételre.  A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Tehetséggondozó bázisintézmény címet adományozott iskolánknak a történelem és honismeret tanítása terén végzett tevékenységünk elismeréseként, a honismeret, helytörténet oktatását kiemelt feladatunknak tartjuk.  Miskolc város közoktatási fejlesztési tervével összhangban iskolánkban megőrizzük és továbbvisszük a művészetek oktatásában elért több évtizedes hagyományainkat.

13




Kiemelt feladatának tekinti iskolánk, hogy a képző - és előadóművészetek iránt fokozottan érdeklődő tanulók számára tehetségük bemutatására iskolai, városi és országos szinten lehetőségeket biztosítsunk.  Iskolánk Akkreditált Tehetségpont-ként működik, a tanulók fejlesztésében kihasználjuk a Tehetségpontok hálózata által biztosított lehetőségeket. Eszközök, eljárások  A tanórán belül differenciált foglalkozás szervezése.  Kiscsoportos oktatás biztosítása.  A szakmai előrelépést segítő pályázatokra felhívjuk a tanulók figyelmét, segítjük részvételüket.  Iskolai sportcsoportok szervezése.  Évente bemutatkozási lehetőséget biztosítunk a művészeti csoportok számára Művészeti Napok keretében.  Gyakorlati foglalkozások szervezése. Pl. kreatív gyakorlatok, képzőművészeti gyakorlatok, karének, kézművesség stb.  Nemzetközi kapcsolatainkat felhasználjuk a tehetséggondozás céljaira is. 7.3 A tanulási hátrányok felismerése A helyi tanterv követelményeinek teljesítésében tapasztalt nehézségek kompenzálása, a hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség növelése érdekében a pedagógusok figyelemmel kísérik a tanulók egyéni teljesítményét, feltárják az esetleges lemaradások okait, segítik a tanulók egyenletes fejlődését. Feladataink  A tanulási hátrányok felmérése: A rendszeres tanórai tevékenység és a tanuló teljesítményének értékelése során tapasztalt nehézségek azonosítása. Ennek területei lehetnek: hiányos előzetes ismeretek, motiváció hiánya, fejletlen kognitív képesség, koncentráció alacsony szintje, nyelvi hátrányok, tanulás módszertani hiányosságok, érzékszervi és más fogyatékosság.  A súlyosabb nehézségek feltárása érdekében kapcsolatot tartunk a szülőkkel és a szakmai szolgáltató szervezetek segítségét kérjük.  A feltárt tanulási nehézségeket tanulócsoportonként dokumentáljuk. Eszközök, eljárások:  Az osztályfőnökök és a szaktanárok a kilencedik évfolyam tanulói körében a tanév első két hónapjában felmérik fenti hátrányokat, képességmérés, tesztek, interjú segítségével. A felmérés eredményét az osztályról készült portfolióban rögzítik, továbbítják az ifjúságvédelmi felelősnek.  Valamennyi évfolyamon a szaktanárok figyelemmel kísérik az egyéni hátrányok alakulását, a változásokat a portfolióban rögzítik.  Szakértői, orvosi jellemzések, dokumentumok megismerése.

14




Információcsere az azonos tanulócsoportban és az azonos tantárgyat tanító tanárok körében.

7.4 A tanulási hátrányok enyhítése Feladataink  A tanulókat segítjük abban, hogy egyéni képességeiknek megfelelően folyamatosan fejlődjenek.  A szakmai szolgáltató szervezetek ajánlásait a tanulásirányítási folyamatban figyelembe vesszük.  A tanulási hátránnyal küzdő tanuló fejlesztésében és értékelésében differenciált módszereket alkalmazunk. Eszközök, eljárások  Differenciált módszerek alkalmazása a tanórán.  Tantárgyi motiváció a tanuló együttműködése érdekében.  Szükség esetén egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások szervezése az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével.  Pedagógus továbbképzés.  Tanulócsoportok szervezésében figyelembe vesszük a tanulási hátrányokat. 7.5 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Ezáltal intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását biztosítjuk. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását végző pedagógus  a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait,  a jogszabályi előírások alapján gondoskodik a tanuló fejlesztéséről,  egyéni fejlesztési terv alapján egyéni haladási ütemet biztosít,  egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

15


8. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 8.1 Egészségnevelésünk alapelvei 8.1.1 A szemléletformálás elve: Az elsődleges cél nem az ismeretek átadása, hanem a felelős személyiség kialakítása, amely nem néhány szaktanár magánügye, hanem minden tanár, sőt minden dolgozó feladata a maga területén 8.1.2 Az egységesség elve A nevelőtestület egységes és elkötelezett az egészségnevelési célok és feladatok terén, vitás helyzetben közös álláspontot alakít ki, amelynek tiszteletben tartását kötelezően elvárja. 8.1.3 Az együttműködés elve Az iskola nevelőtestülete egészségnevelési feladatainak eredményesebb megvalósításához tervszerűbben együttműködik az iskola egészségügy szakembereivel, a szülők közösségével és a diákönkormányzaton keresztül a diákok közösségeivel 8.1.4 A többoldalú, pozitív megközelítés elve Nevelő és oktatómunkánk számos területén erősítjük a tanulók felelősségét, értékrendjét, önbizalmát a saját egészségük megőrzése és fenntartása érdekében (sport, etika ,filozófia tantárgyak, oszt. főnöki munka, DÖN diákétkeztetés, az iskola tisztasága stb.). 8.1.5 A prevenció elve A tanulók egészségének megőrzéséhez az egészségkárosítások, káros életviteli szokások megelőzését tartjuk elsődlegesnek. 8.1.6 A bizalmon alapuló segítségnyújtás elve: Tudatosítjuk és fejlesztjük azokat a munkaformákat, melyekkel a tanulók testi – lelki egészségüket veszélyeztető helyzetekben hathatós segítséget kaphatnak. 8.1.7 A speciális módszerek elve Az egészségnevelés terén a leginkább célravezető módszereket keressük:  ajánljuk az egészségnevelési témák sokoldalú megközelítését  törekszünk az érzelmekre hatni  a pozitív jövőkép kialakítását célozzuk  építünk a diákközösségek felelősségére, pozitív hatásaira  felhasználjuk a csoportok közös tevékenységét (témanapok, tablók, vetélkedők, versenyek, kirándulások, DÖN, stb.) 8.2 Célkitűzések 8.2.1 Célunk, hogy a felnövekvő generációnak belső igényévé váljon az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás, és hogy tanulóink pozitív módon alakítsák a saját egészségükhöz és a természeti környezetéhez való viszonyukat. A sport emberformáló erejét, nélkülözhetetlen szerepét az egyéniség fejlődésében az iskolai

16


8.2.2

8.2.3

8.2.4

8.2.5

8.2.6

nevelés szerves részének tekintjük. Az oktatási tartalmak összeállításában és az iskolai élet szervezésében is minden támogatást megadunk a tanulók egészséges életvitelének kialakításához és a káros függőségek kialakulásának megelőzéséhez ill, a függőség leküzdéséhez. Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, a konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. A tanulók közösségei, az osztályfőnökök, a szaktanárok ismerjék fel a krízishelyzetbe jutottakat lehetőségük szerint nyújtsanak segítséget. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerkedjenek az általánosan elismert viselkedési normákkal, szabályokkal, s azok spontán alkalmazása bizonyos helyzetekben és alkalmakkor természetes legyen számukra, jelenjen meg társas viselkedésükben, öltözködésükben, nyelvi kultúrájukban.

8.3 Feladatok, eszközök, eljárások 8.3.1 Tanulóink egészségi állapotát figyelemmel kísérjük, az egészség megőrzésére neveljük diákjainkat Feladataink:  Ösztönözzük őket a tudatos, egészséges táplálkozásra, a helyes életvitelre, a személyi higiénia alapvető elemeire.  Rendszeres iskolaorvosi és fogorvosi szűrések végrehajtása. Eszközök, eljárások:  A megfelelő feltételek biztosítása a kulturált étkezéshez és tisztálkodáshoz.

17


 

Az orvosi ellátás feltételeinek biztosítása, kapcsolattartás az iskolai fogorvossal. Az osztályfőnöki órákon egészségügyi tájékoztató előadások, együttműködés az egészségügyi szervekkel, hatóságokkal, az iskolai védőnővel.

8.3.2 Az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás igényének kialakítása. Feladataink:  A mindennapos testedzés feltételeinek megteremtése.  A tanulók erőnlétének, állóképességének fejlesztése, a sportolás életszükségletté tétele.  A sportolási lehetőségek körének szélesítése, a szabadidő sportok népszerűsítése.  Együttműködés a családokkal, a városi sportiskolával, sportegyesületekkel. Eszközök, eljárások:  Sportkörök működtetése, tömegsport foglalkozások az iskolában, természetjárás.  Egészségnevelés a tanórán, az egészséges életmód kialakításához szükséges tudományos alapismeretek átadása, pl. a táplálkozás, káros szenvedélyek hatása stb.  Iskolai rendezvények, sportversenyek szervezése, pl. sportnap; házibajnokságok, kirándulások, túrák. 8.3.3. Egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek bővítése Feladataink:  Az egészséges táplálkozás összetevőinek hangsúlyozása (napi ötszöri étkezés; változatos, az életkornak és nemnek megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagbevitel).  Az évszaknak és napszaknak megfelelő táplálkozás tudatosítása (a hazánkban termesztett zöldségek és gyümölcsök frissen történő fogyasztása).  A megfelelő mennyiségű és minőségű (vízivás, cukrozott üdítőitalok kerülése) folyadékbevitel fontosságának hangsúlyozása (homeosztázis; koncentrálási nehézségek; vérnyomás-problémák).  Tudatos vásárlói viselkedés kialakítása (az élelmiszerek összetevőinek, tápanyagtartalmának, szavatosságának elolvasása vásárlás előtt). Eszközök, eljárások:  Egészségnap szervezése – egészséges és egészségtelen ételek és azok hatásainak bemutatása kiállított plakátokon keresztül.  Kérdőív felvétele és kiértékelése a táplálkozási szokásokkal, rendszeresen fogyasztott ételekkel kapcsolatban.  Osztályfőnöki (Hazánk gasztronómiája) és biológia órákon (táplálkozási szervrendszer; kiválasztási szervrendszer; homeosztázis), valamint a természettudományi szakkör keretei között rendszeresen visszatérő feladatunk az egészséges táplálkozás elsajátíttatása.  Az iskolai büfét az iskolával szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó működteti. A büfé kínálata meg kell, hogy feleljen az egészséges táplálkozás követelményeinek.

18




Az iskola tágas, világos, megfelelően felszerelt ebédlővel és melegítő konyhával rendelkezik. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására.

8.3.4 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Feladataink:  Az veszélyhelyzetben első segítség fontosságának tudatosítása (nemcsak szakember menthet életet)  A helyes elsősegély-nyújtási protokoll megismertetése, begyakoroltatása.  Gyakori balesetveszélyes helyzetek felismerésének és helyes kezelésének gyakoroltatása  A gyógyszerek okkal történő használatának (esetenként kerülésének) fontosságára való figyelemfelhívás.  Példamutatás, érzékenyítés a másokra való odafigyelés terén. Eszközök, eljárások:  Kapcsolattartás a Magyar Vöröskereszttel és a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskolával, ahonnan meghívott szakemberek, illetve tanulók tartanak gyakorlattal egybekötött bemutatót.  Osztályfőnöki órán, tanulmányi kirándulások előtt, a Gólyatáborban a balesetveszélyes helyzetek kezelésének, az elsősegély-nyújtási ismereteknek a felelevenítése, átismétlése.  A iskolai védőnő fogadóidejében bármikor felügyelettel gyakorolható a helyes elsősegély nyújtási protokoll, illetve kérhető információ az egyes gyógyszerek szedésével, hatásával kapcsolatban. 8.3.5 A szabadidő eltöltése Feladataink:  A magatartási és illemszabályok megismertetése.  A tanulók magatartásának rendszeres értékelése, kapcsolattartás a szülőkkel.  Az „Ép testben ép lélek” elv erősítése; a rendszeres, lehetőleg friss levegőn történő mozgás fontosságának hangsúlyozása. Eszközök , eljárások :  Egyéni példamutatás.  Koncert – és színházlátogatás, rendezvények, előadások látogatása.  Múzeumok látogatása, kiállítások szervezése.  Rendszeres tanári ügyelet biztosítása az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken.  Önszerveződő természetjáró csoportok támogatása.  Regionális kulturális és sportrendezvényeken való részvétel (dráma és rajztagozatos, illetve egyesületben sportoló tanulóink).

19


9.

A pedagógusok feladatai

9.1 A gimnáziumi tanulók magas szintű nevelése és oktatása az iskola pedagógiai programja és a tantárgyfelosztás, valamint az órarend és vándorlási terv alapján, a mindenkori tantervi és vizsgakövetelmények betartásával. 9.2 A szaktárgyához tartozó területeken gondoskodik arról, hogy az iskola nevelési tervében leírt fejlesztési célkitűzések megvalósuljanak. 9.3 Az oktatásban arra törekszik, hogy alkalmazható, korszerű ismereteket adjon át, fejlessze a tanulók általános kompetenciáit. 9.4 A pedagógus feladatai:  A tanórák megtartása, a megfelelő tankönyvek és segédeszközök kiválasztása, a tanulók felkészültségének, előmenetelének folyamatos és rendszeres ellenőrzése, mérése, értékelése.  Felkészítés a tanulmányok alatti vizsgákra, belső és külső mérésekre és a kétszintű érettségi vizsgákra, javító tanári, vizsgáztató tanári feladatok ellátása.  A szülők tájékoztatása fogadó órákon, az e-naplón és az ellenőrzőn keresztül.  A haladási-, osztályozó naplók rendszeres, óráról-órára történő vezetése, a tanórai jelenlét ellenőrzése, hiányzók bejegyzése.  A tanítványok előrehaladásának segítése, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások tartása, versenyekre történő felkészítés, kísérés.  Az eredményes és a magas szintű oktatás érdekében továbbképzéseken vesz részt, az órák tervezésében, előkészítésében és megtartásában a szaktanár felhasználja a modern szakirodalom és módszertan eredményeit.  Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulásukhoz szakmai tanácsokat ad.  Részt vesz az iskola beiskolázási tevékenységében, az általános iskolák tájékoztatásában.  Részt vesz az iskolai pályázatok előkészítésében, írásában, megvalósításában és az eredmények fenntartásában.  Részt vesz az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában. véleményezésében, az iskola oktatási stratégiájának kialakításában.  Segíti az iskola helyi, hazai és nemzetközi kapcsolatainak kialakítását, fenntartását, együttműködik a partnerintézményekkel.  Gondoskodik az iskola szemléltetőeszközeinek rendeltetésszerű használatáról, védelméről.  A diákok tanórán kívüli tevékenységét segíti, a tanulók figyelmét felhívja a tantárgyával kapcsolatos újdonságokra, rendezvényekre, segíti a diákönkormányzat működését.  Az iskolai rend fenntartása érdekében ügyeleti feladatokat lát el.  Részt vesz az iskolai rendezvényeken, segíti azok szervezését, lebonyolítását.  Ellátja az igazgatóhelyettes által meghatározott helyettesítési, felügyeleti és kísérési feladatokat.  Segíti az iskolai hagyományok megőrzését, ápolását.

20


9.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 9.2.1 Az osztályfőnöki munka nevelési, tervezési, szervezési, ellenőrzési és felügyeleti feladatokat tartalmaz. Az osztályfőnök gondoskodik arról, hogy osztálya a pedagógia programban meghatározott céloknak megfelelően fejlődjön, részt vegyen a rá vonatkozó iskolai és iskolán kívüli programokon, az iskolai elvárások szerinti színvonalon teljesítse a rá bízott feladatokat. Az osztályfőnöki munka a része a kapcsolattartás a szülőkkel, a külső partnerekkel, az ifjúságvédelmi felelőssel, iskolaorvossal, a diákönkormányzat munkáját segítő tanárral stb. Az osztályfőnök kiemelt feladata a Zrínyi Ilona Gimnázium történetének és hagyományainak megismertetése a tanulókkal, az iskolához való kötődés, aktív szerepvállalás, felelősségérzet kialakítása. 9.2.2 Az osztályfőnök feladatai:  Osztályának tanulóit az iskola nevelési programja alapján segíti az iskolai közösségbe való beilleszkedésben.  Megismerni tanítványait, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiség fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések figyelembe vételével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.  Segíti a tanulókat, hogy a különböző élethelyzetekben is helyt tudjanak állni az iskolában, kezeli az osztály életében előforduló konfliktusokat, fejleszti a közösség önszerveződő képességét, helyes értéktrendjének kialakulását.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti,  Szülői értekezletet tart, az e-napló útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, kapcsolatot tart a szülői szervezet képviselőivel.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, igazolja a hiányzásokat, eljár az igazolatlan hiányzások esetében, vezeti az e-naplót, megírja a bizonyítványokat.  Gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálaton való részvételéről.  Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztályban tanító tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel /pl. pszichológus, gyógytestnevelő, ifjúságvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs, kollégiumi nevelő stb./.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az osztály előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, megvalósításában.  Elkíséri osztályát a színház, mozi és hangverseny - látogatások alkalmával, az iskolában tartott rendezvényeken felügyel.  A javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmező intézkedésekre.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti az iskolai közösség tevékenységének eredményességét. 21


   

Figyelemmel kíséri az osztály szociális, magatartási, tanulmányi helyzetét, és ennek megfelelően alakítja az osztályfőnöki órák, az osztályfőnöki tevékenység tematikáját. Az osztályfőnök munkáját pótosztályfőnök segíti, aki szükség esetén ellátja a helyettesítési feladatokat is. Megszervezi a 9. évfolyamon a szülő – tanár - diák találkozót az osztályában. Segíti a tanulókat abban, hogy a kötelező 50 óra önkéntes munkát elvégezzék.

10.

A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatban

10.1

A kapcsolattartás formái Tevékenység

1.

4.

A belépő tanulók tájékoztatása Az éves diák önkormányzati munka tervezése A tanév rendjének és feladatainak ismertetése A félév értékelése

5.

A tanév értékelése

6. 7.

Szaktanári értékelés Szülő-tanár-diák találkozó

2. 3.

8.

Módszer

Szakóra A tanulók kötetlen bemutatkozása A végzős diákok búcsúztatása szalagavató műsor, ballagás

9.

Belépő tanulók fogadása, beilleszkedésük segítése 10. Szabadidős tevékenység szervezése

Utolsó óra 9. évf. első féléve végzős évf. első féléve, május augusztus vége

gólyatábor gólyaavató tanulmányi kirándulás, sport munkaterv nap, diákönkormányzati napok szerint művészeti napok, mozi- és színházlátogatások,

11. Érdekképviselet, tanulói diákparlament joggyakorlás szervezése diákközgyűlés

12. Tájékoztatás

Mikor

Felelős

Iskolagyűlés keretében évnyitó első tanítási Igazgató nap DÖN ülés augusztus vége DMSP, nev. igh. 3 osztályfőnöki óra; tanév első Of, of.mkv. szülői értekezlet tanítási napja nev. igh. Osztályfőnöki óra, szülői Félév utáni első of. értekezlet of. óra Osztályfőnöki óra Utolsó of. óra of.

folyamatos diákönkormányzati munka diákvezető-képzés Iskolaújság, az iskola honlapja, e-napló iskolarádió: hirdetés naponta

22

tanév vége tanév eleje

szaktanárok Of, of.mkv. nev. igh. of, szabadidő szerv. DMSP DMSP szabadidő szervező

Folyamatosan

ig., DMSP nev. igh. DMSP DMSP

Folyamatosan Folyamatosan

DMSP Nevelési ig.h.

Folyamatosan

DMSP


10.2

A diákönkormányzat

10.2.1 A Zrínyi Ilona Gimnázium tanulóinak képviseletére és tevékenységének szervezésére a diákönkormányzat (DÖN) jogosult. Önálló Szervezeti és Működési szabályzattal, évenkénti munkatervvel rendelkező választott szervezet, melynek minden osztálytitkár a tagja. Oktatási ügyekben egyetértési, egyeztetési, javaslattételi és véleményezési jogköre, érdekvédelmi funkciója van. Tanévenként diákközgyűlésen értékeli az előző év munkatervét. A DÖN képviselője tagja az Iskolaszéknek, elnöke megbízottként jelen van a tanulóifjúságot érintő témákat feldolgozó tantestületi értekezleteken. 10.2.2 A DÖN célja, hogy elősegítse a demokratikusan működő iskolaközösség, sokszínű diákélet kialakulását, megőrizze és továbbadja a ''zrínyis'' diákhagyományokat. A diákönkormányzatot patronáló tanár évente továbbképzést szervez a diákvezetőknek, havonkénti rendszerességgel tájékoztatást tart az osztálytitkároknak. Megszervezi az elsősök fogadását, gólyatáborát, a diákönkormányzati napok programját stb.

11. 11.1

Az iskola és a szülők, külső partnerek kapcsolattartásának formái

A Szülői Szervezet

A tanulók szüleinek érdekképviseleti és érdekvédelmi szerve az iskolai szülői munkaközösségi választmány, amelynek tagja minden osztály Szülői Munkaközösségének elnöke. Évente kétszer ülésezik, az iskolát érintő minden fontos kérdésről véleményt nyilvánít. Munkáját a választott Szülői Munkaközösség elnöke és két helyettese irányítja. A Szülői Munkaközösség partnerként segíti az iskola működését, tevékenységét, az együttműködés területeit osztályonként, évfolyamonként is kialakíthatja. Támogatja az iskolának azt a szándékát, hogy a nevelési feladatait is előtérbe helyezi, feladataként a gyermek egész személyiségének fejlesztését jelöli meg. A Zrínyi Ilona Gimnázium Iskolaszékében a Szülői Munkaközösség elnöke képviseli a szülők véleményét. 11.2

Az Iskolaszék

Az iskola működésében érintett közösségek képviselőiből alakított szervezet, melynek feladata az érdekek egyeztetése és képviselete. Egyenlő arányban képviselteti magát az Iskolaszékben az iskolába járó tanulók szülei, a nevelőtestület, és az iskola tanulói. Az Iskolaszéknek egyeztetési joga van minden szülőkkel és tanulókkal összefüggő döntésben, az iskolai dokumentumok elfogadásában és az iskola működési rendjével kapcsolatban. Véleménynyilvánító és javaslattevő jogköre van az iskola működésével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott kérdésekben.

23


11.3

1. 2.

3.

4.

A szülők és az iskola kapcsolattartásának formái Tevékenység Módszer Mikor A belépő évfolyam Összevont szülői értekezlet Szeptember szülőinek tájékoztatása Az éves munka A szülői választmány értekezlete Szeptember tervezése a munkaterv véleményezésére A tanév rendjének és Osztályonkénti szülői értekezlet. Szeptember feladatainak A tantárgyi követelményrendszer ismertetése ismertetése A félév értékelése Félévi konferencia Február Osztályonkénti szülői értekezlet Február

5.

A tanév értékelése

6.

Tájékoztató a diákok Fogadóórák eredményeiről Osztályzatok az ellenőrző könyvbe Szülő-tanár-diák Az osztályban tanító tanárok találkozó bemutatkozása A végzős diákok szalagavató műsor szervezése, búcsúztatása ballagás A szülők értesítése a A szaktanár szöveges bejegyzése tanulók gyenge az e-naplóban tanulmányi eredményéről

7. 8. 9.

Szülői értekezlet a 12. évf. Április számára A szülői választmány Május képviselőinek értekezlete Év végi konferencia Tanév vége November Április havonta

Felelős Igazgató, nevelési igh. 2 szülő / osztály, SZM összekötő tanár, igazgató Osztályfőnökök, osztf. mk.vez. Nevelési igh. Szaktanárok, a szülői választmány képviselői, igazgató Osztályfőnökök, of. m.köz.vez. Osztályfőnökök, of. m.köz.vez. SZM-összekötő tanár, igazgató Of. szaktanárok, ig., szülői vál. képviselői minden szaktanár osztályfőnök

9. évf. első féléve osztályfőnök, of.m.köz.vez., nev. igh. 12. évf. első osztályfőnök, féléve, máj. szabad idő szerv. Legalább egy szaktanár hónappal a félév, ill. a tanév vége előtt

12. A tanulmányok alatti vizsgák és a felvételi vizsga szabályai 12.1

Tanulmányok alatti vizsgák

12.1.1 Javítóvizsgák Javítóvizsgát tehet az a tanuló, akinek a tanév végén egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzata van. A javítóvizsgákat augusztusban, a tanévkezdést megelőző két héten belül szervezzük. A javítóvizsgák időpontjáról és módjáról három héttel a vizsga előtt a tanulót értesíti az iskola. A javítóvizsga követelményeiről a tanuló írásban kap tájékoztatást a vizsgát legalább három héttel megelőzően. 12.1.2 Osztályozó vizsgák 12.1.3 Az a tanuló, aki egy vagy több tantárgyat nem tantervi keretben tanul, írásban benyújtott kérelme alapján az iskolában tanított tantárgyak éves tananyagából 24


osztályozó vizsgát tehet. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 12.1.4 Az osztályozó vizsgák rendjéről a házirend részletesen rendelkezik. 12.1.5 A tanulmányok alatti vizsgák (javító, osztályozó) két részből állhatnak, az egyes vizsgarészekre kapható pontok összege ötven pont valamennyi tantárgy esetében. Az egyes vizsgarészek arányát az alábbi táblázat mutatja.

Tantárgy

Vizsgarészek

Angol nyelv

írásbeli 80% szóbeli 20% írásbeli írásbeli 50% szóbeli 50% írásbeli 75% szóbeli 25% gyakorlati írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli 80% szóbeli 20% írásbeli írásbeli írásbeli 75 % szóbeli 25% írásbeli 75 % szóbeli 25% írásbeli írásbeli írásbeli szóbeli írásbeli gyakorlati írásbeli gyakorlati gyakorlati

Biológia Célnyelvi civilizáció angol/francia nyelven Drámatörténet Ének Etika Filozófia Fizika Földrajz Idegen nyelv Informatika Kémia Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Mozgókép- és médiaismeret Művészettörténet Rajz és vizuális kultúra Társadalomismeret Testnevelés Történelem Tánc és dráma Dráma kreatív gyakorlat

25


12.2

A felvételi vizsgák rendje és követelményei

12.2.1 A felvételi eljárás

A Zrínyi Ilona Gimnázium valamennyi tagozatára a felvételi vizsgán elért eredmény alapján lehet felvételt nyerni. 12.2.2. Minden jelentkezőnek részt kell vennie a központi írásbeli felvételi vizsgán, mely egy egy matematikai és anyanyelvi feladatsort tartalmaz. A központi felvételi vizsgát a Zrínyi Ilona Gimnáziumban vagy bármely felvételi vizsgát szervező intézményben meg lehet írni. A központi felvételi vizsgára történő jelentkezés határideje minden évben december 10. Az írásbeli vizsga eredményéről szóló kiértesítés határidejét A tanév rendjéről szóló rendelet rögzíti. A felvételi eredményét tartalmazó értékelő adatlap hitelesített másolatát a szóbeli felvételi vizsga előtt el kell juttatni a Zrínyi Ilona Gimnáziumba. 12.2.3 A felvételi eljárás keretében szóbeli vizsgán is részt kell vennie a jelentkezőnek. A szóbeli meghallgatások A tanév rendjéről szóló rendeletben foglalt időpontokban zajlanak. Több tagozatra történő jelentkezés esetén valamennyi tagozati felvételi vizsgán részt vesz a tanuló. A vizsga helyszíne minden tagozati felvételi vizsga esetében a Zrínyi Ilona Gimnázium. A felvételi vizsgára a tanulók hozzák magukkal a diákigazolványukat. 12.2.4 A rajz és vizuális kultúra, valamint a dráma tagozatokon gyakorlati vizsgán is részt vesz a jelentkező. Csak azok a tanulók folytathatják a felvételi vizsgát, akik ezen az alkalmassági vizsgán megfelelt minősítést kapnak. 12.2.5 Az angol és francia két tanítási nyelvű tagozatokon a szóbeli felvételi vizsga tárgya magyar nyelv, mindkét tagozatra történő párhuzamos jelentkezés esetén csak egyszer, az első kijelölt alkalommal kell felvételi vizsgát tennie a tanulónak. 12.2.6 Az intézmény alapító okirata tartalmazza a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű integrált nevelését és oktatását: (a) az integráltan oktatható érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása (b) az integráltan oktatható, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanuló ellátása. 12.2.7 Eljárás sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók esetében: A felvételi vizsga során az esetnek megfelelő speciális körülményeket biztosítunk (pl. hosszabb munkaidő stb.). A vizsgaeljárás módosítására vonatkozó kérelmet a szülő aláírásával a jelentkezési lappal egyidejűleg kell benyújtani a Zrínyi Ilona Gimnázium igazgatójának címezve. A kérelemhez mellékelni kell a legutolsó szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó által kiállított szakvélemény másolatát. 12.2.8 Az a tanuló, aki betegség, vagy neki fel nem róható ok miatt a rendes felvételi eljárásban nem tud részt venni, a szükséges igazolásokat haladéktalanul köteles bemutatni és a felvételi pótnapon teljesíteni a felvételi követelményeket. 12.2.9 A felvételi vizsgáról külön értesítést nem kapnak a tanulók. 26


12.3 A szóbeli felvételi vizsga követelményei 

Otthonról hozott munkák bemutatása: 10-15 db, szükség esetén paszpartúrával ellátott munka (grafikai és színes technikával Vizuális készült tanulmányok, illusztrációk, olyan alkotások, melyeket kultúra szívesen csinálsz, pl. képregény, számítógépes grafika, plasztika, iparművészeti tárgyak, stb.)  a tanult művészettörténeti korszakok jellemzőinek ismerete  műelemző készség felmérése adott képanyag segítségével Felkészüléshez ajánlott: A képzelet világa 5-8. osztályos tankönyvei (Apáczai Kiadó)  Minden tételnél elvárás, hogy a felvételiző rövid életrajzi összefoglalót ismertessen és rendelkezzen műelemző készséggel Dráma és tánc  A felvételiző tanuló a következő művekből idézetet tudjon előadni:



Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Vörösmarty Mihály: Szózat Kölcsey Ferenc: Himnusz Kölcsey Ferenc: Huszt Petőfi Sándor: Szeptember végén Petőfi Sándor: Nemzeti dal Két szabadon választott vers Ady Endre költészetéből

A szóbeli felvételi témakörei: Népmese Népmonda Janus Pannonius költészete Balassi Bálint költészete Csokonai Vitéz Mihály Fazekas Mihály Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály Petőfi Sándor tájköltészete Petőfi Sándor forradalmi költészete Petőfi: János vitéz Arany János: Toldi Arany János költészete (versek, balladák) Jókai Mór egy regényének elemzése Mikszáth Kálmán novellái Mikszáth Kálmán egy regényének elemző bemutatása Móricz Zsigmond egy regényének vagy egy novellájának elemző bemutatása A Nyugat című folyóirat jelentősége, egy nyugatos költő (Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula) bemutatása Ady Endre A líra meghatározása, lírai műfajok (dal, óda, elégia, episztola, epigramma) Az epika fogalmának meghatározása, epikai műfajok (ballada, elbeszélő költemény, regény, novella, eposz)



Szóbeli felvételi vizsga az általános iskolában tanult angol nyelvi

27


tananyagból, ezen belül

Angol nyelv

Igeidők használata Szenvedő szerkezet Feltételes mód Függő beszéd Módbeli segédigék Névelők, elöljárószók, határozószók

  

Matematika

 

Társalgási témakörök: a mindennapi élet beszédhelyzetei vásárlás, útbaigazítás, stb. Írott és hallott szöveg értése és ezekhez kapcsolódó feladatok megoldása; Témakörök: számtan, algebra függvények sorozatok geometria valószínűség, statisztika Tudjon tájékozódni a különböző halmazokban, számhalmazokban, és pontosan tudja alkalmazni a megismert műveleteket. Lássa, hogy az algebra elemi fogalmait, tételeit más tantárgyakban és a hétköznapi életben is hogyan hasznosítjuk.



Magyar nyelv

Legyen képes az olvasott szöveg értésére, írott szöveges feladatból nyitott mondatok felállítására.  Ismerje az elemi függvényeket, grafikonokat, és tudja felrajzolni azokat derékszögű koordináta-rendszerben.  Tudjon folytatni megkezdett sorozatokat még néhány elemmel, ismerje a számtani sorozatokat.  Ismerje az alapvető sík- és térgeometriai alakzatokat, tudja azok kerület, terület, felszín és térfogat meghatározását.  Tudja alkalmazni az oldalak és a szögek között tanult ismereteket.  Tudjon értelmezni adatsokaságot a statisztikában megtanult módszerek alapján.  A jelentkezőknek az alább felsorolt témakörökből öt magyar nyelvvel kapcsolatos feladatot kell megoldaniuk. 10 perc felkészülési idő áll rendelkezésükre, ezt követően szóban fejtik ki a feladatok megoldását. Témakörök:  hangtani ismeretek: a magánhangzók törvényszerűségei, a mássalhangzók törvényszerűségei,  a szófajok rendszere, alapvető szófaji csoportok  szóelemek: a szótövek és toldalékok felismerése és pontos megnevezése  mondattan: az egyszerű mondat mondatrészeinek felismerése és jelölése, ágrajz készítése  az összetett mondat fajtái, a tagmondatok viszonyának felismerése, ábrázolása  a helyesírás valamennyi általános iskolában tanult problémaköre  stilisztika: a szólások, közmondások, szállóigék, állandósult szókapcsolatok ismerete, jelentésük értelmezése

28


12.4 A felvételi eredmények értékelése 12.4.3 A felvételi rangsor meghatározása az általános iskolából hozott pontok, a központi írásbeli és az iskolai szóbeli felvételi vizsgán szerzett pontok alapján történik. A felvételi vizsgán összesen 100 pontot lehet elérni. 12.4.4 Hozott pontok: A felső tagozatos tanulmányi eredmények átlaga alapján számoljuk, magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és fizika tárgyakból, összesen 25 pontot lehet elérni. 12.4.5 Központi felvételi vizsga: A központi magyar nyelv és matematika tantárgyi írásbeli vizsgán összesen 50 pontot lehet elérni. A vizsgadolgozatokat az írás helyszínén a jogszabályban meghatározottak szerint megtekinthetik a tanulók, és jogorvoslati kérelemmel fordulhatnak az iskola igazgatójához. 12.4.6 Szóbeli vizsga A szóbeli vizsgán háromtagú bizottság előtt vizsgáznak a tanulók, elérhető összes pontszám: 25 pont. 12.4.7 Alkalmassági vizsga A szóbeli vizsgát megelőző gyakorlati vizsga a rajz és vizuális kultúra és a dráma tagozatokon. A gyakorlati vizsga követelményeit október 30-ig a Felvételi tájékoztatóban közzéteszi az iskola. Pont

Felvételi vizsga Központi írásbeli

50

Szóbeli

25

Hozott pontok

25

Összesen:

100

12.4.8 A felvételi rangsort az utolsó szóbeli felvételi vizsganapot követő harmadik munkanap végéig az iskola nyilvánosságra hozza, melynek szokásos módja: a rangsor helyben történő kifüggesztése, ill. megjelenítése az iskola honlapján. A jelentkező személyes adatai akkor alkalmazhatók, ha ahhoz a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő is hozzájárult. A jelentkező, ill. a szülő kérheti, hogy az általuk megadott jelige felhasználásával tegye az iskola közzé az elért eredményeket. 12.4.9 A felvételi döntés A felvételhez szükséges minimális teljesítmény meghatározása a felvételi vizsgát követően a tagozatvezetők bevonásával történik. A megállapított ponthatár alatt teljesítő tanulók nem vehetők fel. A felvételről vagy elutasításról a Zrínyi Ilona Gimnázium A tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott határidőig értesíti a 29


jelentkezőket, ill. kiskorú jelentkező esetén a szülőket, továbbá, ha a jelentkező iskolába jár, az iskolát is. Az iskola értesítése jegyzék formájában történik. 12.4.10 A tanulók felvételi eredményének rangsorolásában azonos pontszám esetén előnyben részesülnek  a speciális helyzetű tanulók az iskola Házirendjében meghatározottak szerint  a magasabb központi írásbeli pontszámmal rendelkező tanulók  a miskolci tanulók és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 12.5 Jogorvoslat A felvételt megtagadó első fokon hozott döntés ellen a felvételi eljárásra vonatkozó jogszabályok, illetve az intézményi szabályzat megsértésére történő hivatkozással jogorvoslati kérelemmel élhet a szülő. Erre az elutasításról szóló határozatban az igazgató felhívja a jelentkező, ill. a szülő figyelmét. A kérelmet a döntést követő 15 napon belül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületének igazgatójához címezve az iskola igazgatójához kell benyújtani. A fellebbezési rangsort az igazgató a tagozatvezetők bevonásával a felvételi pontszám alapján és a 12.2.8 pontban foglaltak alapján készíti el, majd a jogorvoslati eljárás minden egyéb iratával együtt haladéktalanul felterjeszti a tankerület igazgatójához. A jogorvoslati eljárás eredményéről az igazgató értesíti azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll. 12.6 A felvételi okmányok kezelése A felvételi eljárás során keletkező valamennyi dokumentum okmánynak minősül, kezelésükért a tanulmányi igazgatóhelyettes és az iskolatitkár felelős. A jelentkezők személyes adatai és a felvételi eljárás során keletkezett okmányok bizalmas jellegűek. Az adatok és okmányok kezelésére és tárolására az adatkezelési szabályzat előírásait kell alkalmazni.

13

Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai

13.2 Iskolaváltás 13.2.3 Iskolánkkal jogviszonyban álló tanuló iskolaváltását a szülő írásos kérelmével kezdeményezheti. Tanköteles korú tanuló kérelméhez mellékelni kell a befogadó intézmény írásos nyilatkozatát is. 13.2.4 A tanulói jogviszony megszüntetéséhez szükséges - az iskolai könyvtáros igazolása arról, hogy nincs könyvtári tartozása - a menzafelelős igazolása arról, hogy nincs elmaradása a menza fizetésben - az iskolatitkár nyilatkozata a diákigazolvány leadásáról.

30


13.3 Átvétel más iskolából 13.3.3 Tanév közben más intézményből történő átjelentkezés a szülő írásbeli kérelme alapján történik, melyhez mellékelni kell a tanuló iskolai előmeneteléről szóló dokumentumokat. Az igazgató a jogviszony létesítését határozatban engedélyezheti, melyben előírhatja különbözeti és/vagy osztályozó vizsga letételét. A kérelmet az igazgató mérlegeli, és saját hatáskörében el is utasíthatja. 13.3.4 Az átvétellel tanulói jogviszony létesíthető abban az esetben is, ha a tanuló előző iskolájában nem teljesítette iskolánk helyi tantervének valamennyi követelményét. Ezek teljesítésére az igazgató határidőt jelölhet meg, türelmi időt adhat, évfolyam ismétlést engedélyezhet. 13.3.5 Tanév közben történő átvétel esetén az előírt taneszközök eltérhetnek a korábban használtaktól, a tanuló ebben az esetben igénybe veheti az iskolai könyvtár szolgáltatásait. 13.3.6 A belépési követelmények során alkalmazásra kerülő eljárások:  osztályozó vizsga (írásbeli, szóbeli)  különbözeti vizsga (írásbeli, szóbeli)  interjú  alkalmassági / gyakorlati vizsga a művészeti képzés esetében A beiratkozáshoz szükséges feltételek: az általános iskolai nyolcadik év végi bizonyítvány és sikeres felvételi vizsga.

14

Hagyományaink

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. 14.1  





Jelképeink

Az iskola címere: melyet jelvény formájában minden tanuló megvásárol és jeles alkalmakkor ruháján visel. Iskolazászló: Ünnepélyes alkalmakkor iskolánk szimbólumaként szerepel. Egyik oldalán Miskolc város, másik oldalán az iskola címerét mutatja, minden iskolai ünnepély alkalmából két zászlótartó diák tartja, ballagás alkalmával minden búcsúzó negyedikes évfolyam jelmondatot tartalmazó szalaggal díszíti. Egyenruha: leányoknak fehér matrózblúz kék gallérral, sötétkék egyenes vonalú szoknya; fiúknak sötét öltöny, fehér ing és nyakkendő viselete kötelező minden iskolai ünnepélyen és minden olyan alkalommal, amikor az iskolát képviselik. Sportversenyeken, tanulmányi versenyeken tanítványaink egységes öltözetben jelennek meg.

31


14.2

Iskolai hagyományok



A Zrínyi Ilona Gimnázium nagy gonddal igyekszik megőrizni iskolatörténeti hagyományait. Az iskola épületében iskolatörténeti kiállítás tekinthető meg, amelyet rendszeresen karbantartunk.  Az iskola névadójának, Zrínyi Ilonának mellszobrát 2000-ben avattuk a főépület aulájában, a bronzszobor Varga Éva szobrászművész alkotása, minden évben, Zrínyi Ilona halálának évfordulóján a diákság képviselői koszorút helyeznek el a szobor talapzatán.  1998-ban az iskola új épülettömbjének átadásakor az iskola könyvtárát és a francia nagykövetség támogatásával mellette létrehozott Francia nyelvi dokumentációs központot iskolánk egykori francia-latin szakos tanáráról, Kiss Ernőről neveztük el. A fizikai előadóterem névadója Szabó Jenő matematika szakos tanár (2000), az angol nyelvi terem névadója Dr. Árokszállásy Zoltánné magyar-angol nyelvszakos tanár (2006) lett, mindannyian elismert, nagy tekintélyű tudós tanárai voltak iskolánknak és városunknak.  Az iskolai élethez kötődő ünnepi rendezvényeink: tanévnyitó, szalagavató ünnepség, diákbál, a végzős diákok szerenádja, ballagás, ünnepélyes tanévzáró.  Iskolánkban hagyományosan megemlékezünk a kiemelkedő állami és társadalmi ünnepekről, ezek rendjét a házirend tartalmazza. A megemlékezés módja lehet iskolai ünnepi műsor, színházi előadás megtekintése, hangverseny látogatás, rendkívüli irodalom/történelem óra, mozi látogatás stb.  Minden tanévben megrendezésre kerülő kulturális és egyéb rendezvények: karácsonyi ünnepség, Zrínyi Művészeti Napok, Pedagógusnap.  A pályaválasztás segítése érdekében tájékoztató fórumokat, tájékoztató előadásokat szervezünk a végzős tanulóknak, minden évben megszervezzük a Szakmák Napját a szülők és volt diákok bevonásával.  Kiadványaink: Zrínyi évkönyv, az iskolát bemutató tájékoztató kiadványok.  Az iskola egykori diákjainak és tanárainak rendszeres találkozót szervez, emlékkönyvben gyűjtjük az érettségi találkozók dokumentumait. 14.3

Tantárgyi hagyományok

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Rendezvény/tevékenység

 rendkívüli irodalomórák  iskolai ünnepségek, műsorok szervezése  színházlátogatások  vezetőtanári tevékenység

Szaktárgyi verseny

    

32

Felkészítés versenyekre: iskolai szavalóverseny Édes anyanyelvünk verseny Kazinczy verseny Helyesírási verseny OKTV

   

Külső kapcsolatok, partnerintézmények Miskolci Egyetem Városi Pedagógiai Intézet TIT Miskolci Nemzeti Színház

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Történelem

 Marjalaki Kiss Lajos emlékének



ápolása, koszorúzás

 honismereti akadémián részvétel  vezetőtanári tevékenység  tanulmányi kirándulás szervezése



  Idegen nyelvek

 próba nyelvvizsga  részvétel az olasz országos diáktalálkozón

Angol nyelv

 Comenius cserediák program  vezetőtanári tevékenység  DExam nyelvvizsgahelyi működés

Francia nyelv

    

Kulturális programok (film, színház, zenei programok, kiállítás) A Frankofónia ünnepe Fakultatív általános és tematikus tanulmányutak frankofón országokba Műhely-és projektmunka felkészítés nemzetközi nyelvvizsgára (DELF)

Versenyszervezés: verseny az általános iskolák 7-8. oszt. tanulói számára / városi, megyei / Marjalaki Kiss Lajos történelem verseny gimnazistáknak / városi, megyei / Felkészítés versenyekre: Savaria verseny OKTV

     



fordítási verseny olasz, német, francia nyelvből  idegen nyelvű szavalóverseny

     



Iskolai civilizációs vetélkedő szervezése  Christmas party Felkészítés versenyekre:  Városi civilizációs verseny / Miskolci Egyetem /  Két tanítási nyelvű gimnáziumok országos versenye  Angol nyelvi novellaíró verseny  Gárdus János Megyei Idegen Nyelvi Verseny

 

    

    

   

33

OKTV Plume d’or Olympiade Juvenes Tarnslatores Kiss Ernő műfordítási pályázat / városi, megyei / Halász Katalin vers-és prózamondó verseny Két tanítási nyelvű gimnáziumok országos versenyei

 





  

Miskolci Egyetem Herman Ottó Múzeum Megyei Levéltár Megyei Honismereti Egyesület Országos Honismereti Szövetség II. Rákóczi Ferenc Könyvtár Goethe Institut Olasz Intézet Miskolci Egyetem Francia Intézet Alliance Francaise Nemzetközi partnerek: Bad Marienberg British Council English Teaching Resource Centre / Miskolci Egyetem/ tankönyvkiadók Nemzetközi partnerek: Aberdeen, Tampere, Lancester, Biecz, Rendsburg, Montargis, Debreceni Egyetem Idegen Nyelvi központ (Dexam) Francia Intézet Alliance Francaise MFIA KIE Két tanítási nyelvű tagozatok Felsőoktatási intézmények / BGF, SZTE, DE francia tagozatok Campus France CIEP,CIEF Könyvkiadók Hachette, CLE International /

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Matematika



Fizika



Kémia, biológia

vezetőtanári tevékenység

 megemlékezés a tavaszi ’zöld’ napokról

program (Meteor forrás)

 

Ének—zene

Rajz és vizuális kultúra

Miskolci séta: tanulmányi kirándulás a 9. évfolyamon Várostörténeti előadás

 hangverseny látogatás  az iskolai műsorokban    



Bolyai Matematikai Társaság



Miskolci Egyetem

Felkészítés versenyekre  Városi környezeti és biológiai versenyek  OKTV  Árokszállási Zoltán biológia verseny

   

MIVIZ ZRT Ferenczi Szki. Mentőszolgálat Északerdő Rt.

Felkészítés versenyekre:  Vaskobak verseny  Less Nándor földrajz verseny

 

háziverseny évfolyamonként  Bede Lajos matematika verseny szervezése Verseny felkészítés:  Arany Dániel mat. verseny  OKTV  Kenguru, Zrínyi mat. versenyek természettudományi projektnap  feladatmegoldó verseny évfolyamonként  városi fizika verseny

 egészségnap  vezetőtanári tevékenység  ’Örökbefogadott forrás’

Földrajz



közreműködés (kórus, egyéni fellépés) kiállítások szervezése a Folyosó Galérián ZIG Művészeti Napok mesterkurzus szervezése vezetőtanári tevékenység



népdal éneklési verseny

Felkészítés versenyekre:  megyei rajzverseny  regionális rajzverseny  OKTV (vizuális, művészettörténet, média és mozgóképismeret)

TIT Herman Ottó Múzeum Ásványtára  ME Földtudományi Kar  Filharmónia

    

34

Avastetői Alapfokú Művészeti Iskola Miskolci Galéria Városi, megyei kulturális központok ELTE művészettörténeti tanszék Miskolci Nemzeti Színház


 ZIG Művészeti Napokvizsgaelőadások Dráma

 Globe Fesztivál  Dráma tagozatos iskolák országos találkozója (Kilincs Fesztivál)  Országos Diákszínjátszó Találkozó  Színházlátogatások / Miskolc, Budapest /  Fellépések szervezése városi rendezvényeken

Felkészítés versenyekre:  Ki mit tud? / 9. évfolyam /  OKTV  Országos drámaverseny  Kazinczy verseny





  

Testnevelés

Könyvtár

 fakultatív sítábor szervezése  Sport Nap 

 

 Könyvtárbemutató órák  Könyvbemutató kiállítás





Házibajnokságok Zrínyi kupa; kézilabda, röplabda verseny Diákolimpiai versenyekre felkészítés Bod Péter Könyvtárhasználati verseny

      

14.4

Keleti István Alapfokú Művészetoktatási Iskola és Művészeti Szakközépiskola Drámatagozatos iskolák / Budapest, Szentes, Győr, Debrecen / Miskolci Nemzeti Színház Észak-Magyarország, MIKOM Csodamalom Bábszínház MISI Városi Szabadidőközpont Megyei Sportigazgatóság Országos Dokumentumellátási Rendszer Szirén fejlesztő csoport II. Rákóczi Ferenc Könyvtár Könyvkiadók (Grimm, Tinta stb)

Értékelési hagyományok

Aranykoszorús Zrínyi jelvény: a legkiemelkedőbb tanulmányi és közösségi munkát végző tanulók és a tanulóifjúság szavazata alapján az Év tanára címet elnyert pedagógus részére. Átadása a Diáknapok keretében, a tanulóifjúság előtt történik. A Zrínyi Ilona Gimnázium jó tanulója – jó sportolója: kiemelkedő tanulmányi eredményt és sporteredményt elérő 12. évfolyamos tanulók kitüntetése. A testnevelői munkaközösség javaslata, a tantestület és a tanulóifjúság szavazata alapján egy fiú és egy leánytanuló kaphatja a kitüntetést a tanévzáró ünnepélyen. A jutalmazott tanulók nevét felvésetjük a dicsőség serlegre. Kelt: Miskolc, 2013. március 31.

35


A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Helyi tanterv

Miskolc, 2013. 36


1. Az iskola egyes tagozatain alkalmazott tantervek 1.1 9-12. évfolyamos gimnáziumi tanterv, rajz tagozat Tantárgy

Heti óraszám 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

1. Idegen nyelv

5

5

5

5

2. Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3

3

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

3

Etika

1

Biológia-egészségtan

2

2 2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra Dráma és tánc

3

3

3

3

2

2

1

Vizuális kultúra (Művészettörténet) Informatika

2

1

1

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

0

0

0

2

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

Tagozati specialitások: 1. A tanulók valamennyi évfolyamon magas óraszámban, csoportbontásban tanulják a Vizuális kultúra tantárgyat. 2. A tanulók emelt szinten tanulják az első idegen nyelvet (angol vagy német). A második idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, kínai) szabadon választható, erről a beiratkozáskor döntenek a tanulók. 3. A 11-12. évfolyamon a Művészetek tantárgy keretében Vizuális kultúra és művészettörténet tantárgyat tanulnak a tanulók. 4. A 12. évfolyamon a tanuló heti 2 órában kötelezően választ az iskola által felkínált szabadon választható tanórák közül.

37


1.2 9-12. évfolyamos gimnáziumi tanterv, dráma tagozat

Tantárgy

Heti óraszám 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

1. Idegen nyelv

5

5

5

5

2. Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3

3

4

4


2

2

3

3

Etika

1

Biológia-egészségtan

2

2 2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra Dráma és tánc

1

1

3

2

Művészetek: Dráma és tánc Informatika

1

2

1 2

2

2

2

1

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

0

0

0

3


35

36

35

35

Tagozati specialitások: 1. A tanulók a 9-11. évfolyamon csoportbontásban tanulják az ének-zene tantárgyat, magas óraszámban tanulják a Dráma és tánc (ezen belül Dráma és színháztörténet, Kreatív gyakorlat) tantárgyat. 2. A tanulók emelt szinten tanulják az első idegen nyelvet (angol vagy német. A második idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, kínai) szabadon választható, erről a beiratkozáskor döntenek a tanulók. 3. A 11-12. évfolyamon a Művészetek tantárgy keretében Dráma és tánc tantárgyat tanulnak a tanulók. 4. A 12. évfolyamon a tanuló heti 3 órában kötelezően választ az iskola által felkínált szabadon választható tanórák közül.

38


1.3 Nyelvi előkészítő évvel induló 9-12. évfolyamos két tanítási nyelvű gimnáziumi tanterv, angol és francia célnyelvvel Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Célnyelv 2. Idegen nyelv Célnyelvi civilizáció Matematika

Heti óraszám 9/Kny

9.

10.

11.

12.

2 18

4 6 3 1 3

4 6 3 1 3

4 5 3 2 3

4 5 3 2 3

2

2

4

4

1 2 2

2

1

1

1

1

1

1

5 1 0 35

1 5 1 2 35

2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc /Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek: Művészettörténet Művészetek: Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

1

2 5 1 30

1 5 1 0 35

1 5 1 0 36

Tagozati specialitások: 1. A 9/KNy jelű évfolyamon heti 18 órában az angol/francia célnyelvet tanulják a tanulók. Heti 2-2-2 órában kompetenciafejlesztő tanítási órákon vesznek részt a tanulók magyar nyelv és irodalom, matematika és informatika tárgyakból. 2. A 9/KNy évfolyamon a tanulók heti 2 óra természetismeret és heti 3 óra második idegen nyelv órán vehetnek részt. A részvételről a beiratkozáskor nyilatkozni kell. 3. A második idegen nyelv a francia két tanítási nyelvű csoportnak angol nyelv, az angol két tanítási nyelvű csoportnak francia nyelv. 4. Mindkét tagozaton célnyelven tanulják a tanulók az alábbi tantárgyakat: a. történelem (a magyar történelmi fejezeteket magyar nyelven kell megtanulni) b. földrajz c. célnyelvi civilizáció A célnyelven tanított tantárgyakat csoportbontásban tanulják a tanulók.

39

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja 5. A 12. évfolyamon a tanuló heti 2 órában kötelezően választ az iskola által felkínált szabadon választható tanórák közül.

1.4 9-12. évfolyamos gimnáziumi tanterv, haladó angol tagozat

Tantárgy

Heti óraszám 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv (német) Matematika

4 5 5 3

4 5 5 3

4 5 5 4

4 5 5 4


2

2

3

3

1 2 2

2

1

1

1

1

Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc

2 2 2 1 1 1

2 2 2 2 1 1

Művészetek: Művészettörténet Művészetek: Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika

1

1

Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret

5 1 0

5 1 0

5 1 1

1 5 1 3


35

36

35

35

Tagozati specialitások: 1. A tanulók emelt szinten tanulják az első idegen nyelvet, az oktatás B1 szintről indul. 2. A második idegen nyelv kezdő német és ezt is emelt szinten tanulják a tanulók. 3. A 11. évfolyamon a tanuló heti 2 órában kötelezően választ az iskola által szabadon választható tanórák közül. 4. A 12. évfolyamon a tanuló heti 4 órában kötelezően választ az iskola által felkínált szabadon választható tanórák közül.

40


1.5 9-12. évfolyamos gimnáziumi tanterv (reál orientáció) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek: Művészettörténet Művészetek: Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. 4 5 3 5

Heti óraszám 10. 11. 4 4 5 5 3 3 5 4

2

2 2 2 2 2 1 1

2 2 2 1 1 1

1

12. 4 5 3 4

3

3

1 2 2

2

1

1

1

1

5 1 3 35

1 5 1 5 35

1

5 1 0 35

5 1 0 36

Tagozati specialitások: 1. A tanulók valamennyi évfolyamon magas óraszámban és csoportbontásban tanulják a matematikát. 2. Az első idegen nyelvet (angol vagy német) valamennyi évfolyamon emelt óraszámban tanulják a tanulók. A második idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, kínai) szabadon választható, erről a beiratkozáskor döntenek a tanulók. 3. A 11. évfolyamon a tanuló heti 3 órában kötelezően választ az iskola által felkínált szabadon választható tanórák közül. 4. A 12. évfolyamon a tanuló heti 5 órában kötelezően választ az iskola által felkínált szabadon választható tanórák közül.

41


2. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának szabályai 2.1 Mindennapos testnevelés 2.1.1 A mindennapos testnevelést az iskola heti öt testnevelés óra keretében valósítja meg, melyek a tanuló órarendjének részét képezik. A tanuló a heti ötből két órát teljesíthet sportolással iskolai sportkörben vagy a tanuló és szülője kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. A szükséges kérelmet és egyesületi igazolást minden tanév szeptember 15. napjáig kell benyújtani az iskola igazgatójához. 2.1.2 Az egyesületi jogviszonyban vagy rendszeres tevékenységben bekövetkező változásról a tanuló haladéktalanul köteles tájékoztatni az osztályfőnökét és testnevelés tanárát. Az egyesületi sporttevékenység megszűnése vagy szüneteltetése esetén a tanuló köteles a heti öt testnevelés órán részt venni. 2.2 Idegennyelv-oktatás 2.2.1

Az első idegen nyelv minden tanuló számára az általános iskolában tanult idegen nyelv (angol vagy német, melyet iskolánk tanterve szerint emelt szinten tanul valamennyi évfolyamon. 2.2.2 A második idegen nyelvet a tanulók az iskolába történő beiratkozáskor szabadon választják, kivéve a két tanítási nyelvű tagozaton, ahol a második idegen nyelv francia célnyelv esetén angol, angol célnyelv esetén francia nyelv és a haladó angol tagozaton ahol a második idegen nyelv a német. 2.2.3 Az első idegen nyelv tanítása során iskolánk biztosítja az érettségi idejére annak legalább B2 szintű elsajátítását. 2.2.4 A két tanítási nyelvű oktatás keretében a nyelvtanulást anyanyelvi tanár segíti legalább heti egy tanórán. A tanulók három tantárgyat (célnyelvi civilizáció, történelem, földrajz) célnyelven tanulnak, ezeket a tantárgyakat is csoportbontásban tanulják a tanulók. 2.3 Emelt szintű képzések 2.3.1 Egyes tantárgyak emelt szintű oktatásában a NAT irányelveinek megfelelően előnyben részesítjük az idegen nyelveket, a természettudományokat és a művészeti nevelést. Emelt szintű oktatást szervez az iskola az alábbi területeken:  magyar nyelv és irodalom 11-12. évf.  történelem 11-12. évf.  idegen nyelv 9-12. évf.  matematika 9-12. évf.  biológia 11-12. évf. 2.3.2 A művészeti tehetséggondozás keretében a vizuális kultúra valamint dráma és tánc tantárgyakat a kilencedik évfolyamtól magasabb óraszámban tanulják a tanulók, az oktatás a 11-12. évfolyamon emelt szinten történik. A tanórák elméleti és gyakorlati foglalkozásokat is tartalmaznak. 42


2.4 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának elvei 2.4.1 A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő, integrált oktatásuk. Célunk a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtthaladása, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szerint biztosítjuk: a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait, pl. mentesítés a helyesírás értékelése alól b) az iskola gondoskodik a tanuló szakember segítségével történő fejlesztéséről,

c) az oktatás során alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, pl. hosszabb felkészülési idő biztosításával; szakértői vélemény alapján az írásbeli vagy szóbeli számonkérés előtérbe helyezésével, segédeszközök alkalmazásának engedélyezésével. 2.4.2 A sajátos nevelési igény jellegéről a szülő kérelem formájában tájékoztatja az iskolát a beiratkozáskor ill. a szakértői vélemény kézhez vételét követően. Az igazgató határozatban nevezi meg a tanuló számára biztosított mentesítéseket, kedvezményeket. A tanuló köteles a szakértői véleményen maghatározott felülvizsgálatokon megjelenni és ezek eredményéről tájékoztatni az iskolát. 2.4.3 A sajátos nevelési igényű tanulók és szüleik az iskola ifjúságvédelmi felelősével rendszeres kapcsolatot tartanak. 2.4.4 A felvételi vizsgák során a nyolcadik évfolyamos sajátos nevelési igényű tanulók a szakértői véleményben megnevezett kedvezményekre akkor jogosultak, ha a szülő erről az igényről szóló kérelmét a jelentkezési laphoz mellékeli. A felvételi pontszámok számításánál a mentességet arányosítással vesszük figyelembe.

3. A tanulók tanulási kötelezettségei, a kötelező és választható foglalkozások 3.1 A kötelező tanítási órák 3.1.1 A tanulók kötelező tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem lehet több nyolc tanítási óránál, a két tanítási nyelvű tagozaton napi kilenc óránál. A kötelező és szabadon választott órák száma az egyes évfolyamokon a következő: Évfolyam

Kötelező óraszám

9/KNy évf.

30

9. évf.

35

10. évf.

36

11. évf.

35

12. évf.

35

A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege egy tanítási héten legfeljebb négy, két tanítási nyelvű tagozaton legfeljebb öt órával meghaladhatja a fenti keretet.

43


3.1.2 A kötelező óraszámon belül engedélyezett szabad választás és a kötelezőn felüli szabadon választható óraszám terhére a tanuló választhat az iskola érettségire felkészítő, tehetséggondozó és egyéb szakköri foglalkozásai közül. Amennyiben az egyes tagozatokhoz kapcsolódó szabadon választott óraszám terhére tervezett tantárgyakat a tanuló leadja, tanulmányait az általános tanterv szerint folytathatja. A tagozat leadására első alkalommal a 9. évfolyam végén kerülhet sor. 3.2 Választható tanórai foglalkozások 3.2.1 Szabadon választható emelt és középszintű érettségi előkészítő foglalkozásokon vehet részt a tanuló a 11. és a 12. évfolyamon. A szervezhető csoportok létszáma minimálisan 10 fő. Az előkészítő foglalkozásra történő jelentkezés egy tanévre szól. A jelentkezéseket minden tanévben iskolai jelentkezési lapon a szülő aláírásával május 30-i határidővel kell beadni. 3.2.2 Az érettségi előkészítő foglalkozásokon a tanuló teljesítményét osztályzattal értékeli a szaktanár. Amennyiben a tantárgyat kötelező órakeretben is tanulja a tanuló, az itt szerzett érdemjegyeket figyelembe kell venni a tantárgy félévi és tanév végi osztályzatának megállapításakor. 3.2.3 A következő tanévben szabadon válaszható foglalkozásokat tartó pedagógusok névsorát a jelentkezést megelőzően legfeljebb öt nappal nyilvánosságra hozza az igazgató, a tanulók döntésüket ennek ismeretében hozhatják meg. 3.2.4 Emelt szintű érettségi előkészítő foglalkozások A tanulók a szabad órakeret terhére minden tanévben május 30-i határidővel leadott jelentkezésükkel választhatnak az alábbi foglalkozások közül a választás egy tanévre szól. A tanulók teljesítményét osztályzattal értékeljük. Kötelező érettségi tantárgy 11. évfolyam heti 2 óra

11. évfolyam heti 5 óra (kerettantervi órával összevonva) 12. évfolyam heti 2 óra

12. évfolyam heti 5 óra (kerettantervi órával összevonva)

magyar nyelv és irodalom történelem angol nyelv német nyelv matematika

magyar nyelv és irodalom történelem angol nyelv német nyelv matematika

44

Szabadon választható érettségi tantárgy biológia kémia

biológia kémia társadalomismeret


3.2.5 Középszintű érettségire felkészítő foglalkozások

11. évfolyam heti 2 óra 12. évfolyam heti 2 óra

Szabadon válaszható érettségi tárgy mozgóképkultúra és médiaismeret informatika fizika mozgóképkultúra és médiaismeret informatika fizika földrajz társadalomismeret

3.2.6 Érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit a vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A helyi követelmények tételes leírása a helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó leírásában található. 3.2.7 Egyéb szabadon választható tanórai foglalkozások 11. évfolyam heti 1 óra 12. évfolyam heti 1 óra Évfolyamtól független foglalkozások Heti 1 óra

vállalkozási ismeretek ének-zene vállalkozási ismeretek ének-zene énekkar dráma szakkör tömegsport

3.2.8 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyekre és egyéb az iskolai munkatervben meghatározott országos versenyekre való felkészítés, valamint differenciált képességfejlesztés céljából egyéni fejlesztő foglalkozások szervezhetők a szaktanár javaslata alapján. 3.3 A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit a Pedagógiai program 1. sz. melléklete tartalmazza tantárgyankénti bontásban. A szaktanárok kötelesek a tantárgyi vizsga sajátosságairól, az egyes vizsgarészekről, az írásbeli vizsgán használható segédeszközökről, a szóbeli vizsga részeiről és a tételek felépítéséről tájékoztatni az érettségi vizsga előtt álló tanulókat legkésőbb december 20. napjáig. 3.4 A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.4.1 A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az

45


3.4.2

3.4.3

3.4.4 3.4.5

általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, ill. a tanított tananyag elsajátításához. Tanítási év közben a meglevő tankönyvek, taneszközök és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Továbbá tájékoztatni kell őket az iskolai könyvtárból kölcsönözhető tankönyvekről. A jogszabályban rögzített feltételek mellett az iskola ingyenes tankönyvellátást biztosít az arra jogosultak részére. A tankönyvek kiválasztását a munkaközösség vezetők koordinálják a kétszintű érettségi vizsga követelményeit figyelembe véve.

4. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése 4.1

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 4.1.1

4.1.2

4.1.3 4.1.4

4.1.5 4.1.6

A szaktanár minden tanítási órán kijelöli a következő órán számon kérhető tananyagot, amely rendszerint a tanórán feldolgozott ismereteket és a tankönyv hozzátartozó részeit jelenti. Ez esetenként önálló kutatómunkával kiegészülhet. A szaktanár segédanyagok, tanulási módszerek ajánlásával segíti az otthoni felkészülést. Otthoni feldolgozásra csak olyan feladat adható, melynek megoldásához a szükséges eszközök és segédanyagok minden diák számára elérhetőek. A házi feladat kiadásában és ellenőrzésében a szaktanár élhet az internet által nyújtott lehetőségekkel. A tanítási szünet időtartamára írásbeli és/vagy szóbeli házi feladatként kiadott tananyag mennyisége nem haladhatja meg az egyik tanóráról a másikra általában feladott ismeretanyag mennyiségét. A következő tanévre vonatkozó kötelező olvasmányok listáját a tanév végén a tanulók rendelkezésére kell bocsátani. A belső mérések témaköreit, követelményeit a szaktanár a mérés előtt két hónappal ismerteti.

4.2 Az ismeretek számonkérésének formái 4.2.1. Számon kérhető a tanulótól az a helyi tantervben meghatározott tananyag, amelyet a szaktanár a tanítási órán feldolgozott, házi feladatként feladott; figyelembe véve az adott tanulócsoport sajátosságait. 4.2.2. Az írásbeli számonkérés: 46


házi feladat: a gyakorlást, az ismeretek elmélyítését, készségfejlesztést szolgáló otthoni feladat; osztályozható; - írásbeli felelet: egy adott témakörön belül kisebb anyagrész elsajátítását számon kérő forma; nem szükséges előre bejelenteni; értékelése osztályzattal történik; - házi dolgozat: a helyi tantervben meghatározott vagy azt kiegészítő tananyag otthoni feldolgozása; osztályozható; - témazáró dolgozat: egy teljes témakör ismeretanyagának elsajátítását számon kérő forma; időpontját a szaktanár a tanulók számára a megíratás előtt egy héttel kihirdeti, az erre kapott érdemjegy meghatározó a tanuló féléves/év végi osztályzatának megállapításában 4.2.3. A szóbeli számonkérés: - felelet: egy adott témakörön belül kisebb anyagrész elsajátítását számon kérő szóbeli forma; nem szükséges előre bejelenteni; értékelése osztályzattal történik; - témazáró felelet: egy teljes témakör ismeretanyagának elsajátítását számon kérő szóbeli forma; időpontját a szaktanár a tanulók számára a számonkérés előtt egy héttel kihirdeti, az erre kapott érdemjegy meghatározó a tanuló féléves/év végi osztályzatának megállapításában; - kiselőadás: a helyi tantervet kiegészítő tananyag otthoni feldolgozását követő, szabadon előadott szóbeli beszámoló; osztályozható. - A szóbeli számonkérések értékelésénél nagy hangsúlyt fektetünk az előadás módjára. 4.2.4. A gyakorlati számonkérés: a tananyaghoz kapcsolódó készségek elsajátítását és/vagy a képességeket méri. Formái: egyéni vagy csoportos - Rajz: év végi vizsgarajz, félévi és év végi mappa bemutatás - Dráma: év végén gyakorlati vizsga (a drámai gyakorlati foglalkozások során szerzett tudás, ének és tánctudás felmérése) - Testnevelés: teljesítményteszt és sportági felmérések, gyakorlatok bemutatása -

4.3.

A tanulmányi munka értékelése

4.3 1 A tanulói teljesítmény értékelésének alapelvei - Az iskolai beszámoltatásnak, az ismeretek számonkérésének mindenkori célja a kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés. A tanulói teljesítmény értékelésében a tantárgyi munkaközösségek egységességre törekednek. - Az értékelés objektív, rendszeres, változatos és megbízható kell, hogy legyen. - Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének. - Törekszünk a szóbeli és írásbeli értékelés egyensúlyára, tantárgytól függetlenül a szép és helyes magyar beszéd és kifejezőkészség fejlesztésére. - Az érdemjegy fegyelmezés eszköze nem lehet, a tanár a tanuló felkészültségét értékeli - Az értékelésről a tanulót és a tanuló szüleit tájékoztatjuk az e-naplón keresztül.

47


4.3.2 Az ismeretek számonkérése: - A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, a tantárgy jellegétől és a feladat típusától függően esetenként szövegesen értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. - Az írásbeli vagy szóbeli teljesítmény értékelése szóban és/vagy osztályzattal történik. A szóbeli értékelés a feleletet követően vagy az írásbeli dolgozatok kiosztásakor történik. - Félévente valamennyi emelt szintű tantárgyból, valamint 11. és 12. évfolyamon a kötelező érettségi tantárgyakból legalább egy szóbeli számonkérés minden tanuló esetében alapkövetelmény, a többi tantárgyból ajánlott. - A félév során a tanulónak legalább négy érdemjeggyel (heti egy vagy két órában oktatott tantárgy esetén legalább három érdemjeggyel) rendelkeznie kell ahhoz, hogy félévkor osztályozható legyen.  A teljesítmény osztályozása 1-5-ig terjedő skálán történik, egész jeggyel. A szóbeli feleletet követően az osztályzatot a tanuló tudomására hozzuk, írásbeli felelet esetén a dolgozatra rávezetjük. Az ellenőrző könyvbe a tanuló vezeti be az érdemjegyet.  A dolgozatokat, a megírást követő tíz munkanapon belül a szaktanár kijavítja és értékeli. Egy napon egy tanulócsoportban kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. A koordinálást az osztálytitkár végzi.  A szülők a tanulók előmeneteléről az e-napló értesítésein kívül évente két alkalommal fogadóórán kaphatnak felvilágosítást. A szülők kérésére, vagy tanulmányi nehézségek esetén a tájékoztatás ettől eltérő időpontban is megszervezhető.  A tanuló gyenge tanulmányi előmeneteléről a szaktanár írásban tájékoztatja a szülőt a félév vagy a tanév vége előtt legalább egy hónappal. 4.4.

A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formája

A tanuló magatartását és szorgalmát félévenként értékeljük. A tanév végén az egész évi munkáját vesszük figyelembe. A helyi követelményrendszert az iskola szervezeti és működési szabályzata valamint a házirend tartalmazza. A mulasztások igazolását és heti összesítését az osztályfőnök végzi. 4.4.1 A magatartás értékelésének követelményei Példás

-

-

a házirendet betartja, annak megtartását társaitól is megkívánja példamutató a viselkedése az iskolában és az iskolán kívül. tisztelettudó és segítőkész a felnőttekkel, társaival szemben, beszédmódja kulturált, az emberi érintkezés írott és íratlan szabályait betartja, erre ösztönzi társait is. közösségi feladatait / választott funkció, önként vállalt kötelezettség,

48


-

Jó

Változó

Rossz

-

iskola-vagy osztályszintű megbízatás, diák-önkormányzati, ügyeletesi, hetesi tevékenység / pontosan ellátja. fegyelmezett az órákon, iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken, az iskola minden berendezésére és az értékekre vigyáz az értékelt időszakban nem volt igazolatlan órája. a házirendet betartja tevékenységével, magatartásával segíti a közösséget tanulmányi és közösségi munkájában aktív, megbízható az értékelt időszakban legfeljebb két alkalommal merült fel kifogás a magatartásával kapcsolatban a házirend ellen vét, társaival, nevelőivel szemben tanúsított magatartása kifogásolható nem kötelességtudó, megbízatásait, közösségi munkáját csak ösztönzésre végzi legfeljebb osztályfőnöki megrovásban részesült az értékelt időszakban nyolc igazolatlan óránál nem szerzett többet a házirend ellen rendszeresen és súlyosan vét társaival, nevelőivel szemben erősen kifogásolható a viselkedése a közösségi munkából kivonja magát felelősséget sem társai, sem közössége iránt nem érez, nem vállal nem kötelességtudó, ezért kapott büntetése igazgatói figyelmeztetés; az értékelt időszakban nyolcnál több igazolatlan órája van

4.4.1 A szorgalom minősítésének követelményei Példás

Jó

Változó

Hanyag

-

képességeinek megfelelően jól tanul a tanórákra való felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és pontosság jellemzi a tanórákon kitartó érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó a feladatok végzésében önálló és rendszeres munkája eredményes, társai munkáját is segíti szorgalmával példát mutat társainak. Képességeinek megfelelően szorgalmasan tanul minden tantárgyból, de olykor hiányosságai adódnak a tanév folyamán a tanórákra való felkészülésben rendszeres, de nem alapos a tananyag iránt érdeklődik a tanórán figyel, spontán aktivitással vesz részt nem képességei szerint dolgozik a tanórán figyelme ingadozó, hullámzó aktivitást mutat a tanórákra való felkészülése rendszertelen feladatait felszólításra, ellenőrzés mellett végzi el érdeklődése szűk körű tanulmányi kötelezettségeit elhanyagolja, a szorgalom teljes hiánya jellemzi az órai munkában passzív teljesítménye elmarad a tantárgyi követelményekhez mérten több tantárgyból bukik

49


4.5.

A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek

4.5.1 Jutalomban részesítjük azokat a tanulókat, akiknek tanulmányi munkája egyenletesen kimagasló, valamint azokat, akiknek magatartása példamutató, és kiváló közösségi munkát végeznek. Jutalmazzuk azokat, akik tanulmányi/sport/művészeti versenyeken, előadásokon, iskolán kívüli rendezvényeken sikeresen szerepelnek, vagy bármilyen módon hozzájárulnak az iskola jó hírének megőrzéséhez és növeléséhez. 4.5.2 Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a szaktanár javaslata alapján a bizonyítványba be kell vezetni. 4.5.3 A jutalmazás formáiról és a jutalom odaítéléséről a Házirend intézkedik. Kimagasló teljesítményért könyvjutalom vagy oklevél adható, amelynek átadása a tanév végén az iskolai közösség előtt történik.

5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 5.1 A tanulók fizikai állapotának mérése a kiindulópont meghatározásával kezdődik, vagyis hogy korához és neméhez képest a mi iskolánkban hogyan indul. Ezt az iskolaorvos és az asszintens végzi, a tanulók megvizsgálásával, és alapvető méreteik rögzítésével /testsúly, magasság, testtömegindex, stb/. Ezt minden évben elvégzik. Ezzel együtt meghatározzák a tanulók besorolását a testnevelés órai részvételre. (Könnyített, gyógytestnevelés, felmentett) 5.2 A fizikai és motorikus képességek felmérésére a testnevelés órákon zajlik. A felmérésekre választott tesztek azért alkalmasak, mert egyszerűek, kevés szerigényük miatt bárhol végrehajthatóak, konkrétan megmutatják a tanulók fizikai felkészültségének mértékét és annak változásait. A 14 – 19 éves tanulók fizikai állapotának mérésére szolgáló próbarendszer nevelési eszközként is tekinthető, amely lehetővé teszi a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. Iskolánk a Dr. F. Mérey Ildikó által kidolgozott „Hungarofit” módszer, és más elismert tesztek alapján dolgozott ki olyan felmérési rendszert, ami a saját lehetőségeinkhez és felszereltségünkhöz megfelel. Ennek alapján a mi teljesítmény teszt felmérésünk hét feladatból áll: 1. 60 m síkfutás: gyorsaság 2. 800 ill. 1.000 m síkfutás : állóképesség 3. Súlypontemelkedés: ruganyosság, ugróerő 4. Helyből távolugrás: ugróerő 5. Medicinlabda dobás két kézzel hátra: erő /fiúk 4 kg, lányok 3 kg / 6. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás: erő 7. Négyütemű fekvőtámasz: állóképesség A felméréseket egy tanévben kétszer, ősszel és tavasszal végezzük. Itt nyílik lehetőség a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének értékelésére.

50


Mivel az ilyen jellegű felmérések országos eredményei a szakma számára ismertek és elérhetőek, van módunk, hogy el tudjuk helyezni a saját tanulóink eredményeit országos viszonylatban. 5.3 Az iskolában sok tanuló van, aki iskolán kívüli egyesületben sportol, vagy más formában végez aktív mozgásos cselekvést szabadidejében /táncstúdiók, hobbisportok, „fizetős sportok”/. Igyekszünk ezen tevékenységekről minél több információt szerezni, a tanulók órán kívüli teljesítményeit is értékelni. Az egyesületi edzőkkel rendszeres kapcsolatot tartunk, a tanulók elfoglaltságát próbáljuk optimalizálni.

6. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 6.1 Tanulócsoportok Az iskolában indítható tanulócsoportok számát a fenntartó döntése alapján minden év október 30-ig felvételi tájékoztatóban és az iskola honlapján közzé tesszük. Feladataink eredményes végrehajtása érdekében csoportbontásban tanítjuk a következő tantárgyakat: - első és második idegen nyelv - két tanítási nyelvű tagozaton valamennyi célnyelven oktatott tantárgy - testnevelés - informatika - valamennyi emelt szintű oktatás 6.1.2 Nyelvi csoportok kialakítása Az idegen nyelvek oktatása csoportbontásban történik. Amennyiben egy idegen nyelvből több csoport is indul egy évfolyamon, a tanulók beosztása nyelvi szintfelmérés alapján történik. Azonos évfolyamon a nyelvi csoportok közötti átjárás a tanuló és szülő kérelmére és/vagy a szaktanár ajánlása alapján minden tanév szeptember 15-ig lehetséges. 6.1.3 Testnevelés csoportok A testnevelés órán nemek szerinti csoportbontásban vesznek részt a tanulók. A gyógytestnevelés csoportokba történő beosztást a gyógytestnevelő készíti el a szakorvos és iskolaorvos ajánlásai alapján. 6.1.4 Informatika Az informatika órán a szaktantermek befogadó képességének figyelembe vételével, általában tagozatok szerinti beosztásban vesznek részt a tanulók. 6.2 A szabadon választható foglalkozások szervezésének elvei A szabadon választott tanítási órán való részvétel a tanulói és szülői döntést követően kötelezővé válik. Ezt mind a mulasztás, mind a továbbhaladás szempontjából figyelembe kell venni. Az ezen órákon megszerzett ismeretekről a tanuló köteles számot adni, tudását tanév közben érdemjeggyel, félévkor és tanév végén osztályzattal értékeljük. Erre a tanuló és a szülő figyelmét írásban fel kell hívni: 51


-

emelt szintű képzésre jelentkezés esetében kilencedik évfolyamon legkésőbb a beiratkozás napján, - emelt vagy közép szintű érettségi előkészítőre jelentkezés esetében a tizedik évfolyamon május hónapban. A szabadon választható tanórai foglalkozások körében a tanítási órák megválasztása egy tanítási évre szól.

7. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 7.1 A szemléletformálás elve Az elsődleges cél nem kizárólag az ismeretek átadása, hanem a felelős személyiség kialakítása, amely minden szaktanár feladata a maga tantárgyának területén. 7.2 Az egységesség elve A nevelőtestület egységes és elkötelezett az egészségnevelési célok és feladatok terén. 7.3 Az együttműködés elve Az iskola nevelőtestülete egészségnevelési feladatainak eredményesebb megvalósításához tervszerűbben együttműködik az iskola egészségügy szakembereivel, a szülők közösségével és a diákönkormányzaton keresztül a diákok közösségeivel. 7.4 A többoldalú, pozitív megközelítés elve Nevelő és oktatómunkánk számos területén erősítjük a tanulók felelősségét, értékrendjét, önbizalmát a saját egészségük megőrzése és fenntartása érdekében (sport, etika ,filozófia tantárgyak, osztályfőnöki munka, DÖN, diákétkeztetés, az iskola tisztasága stb.). 7.5 A prevenció elve: A tanulók egészségének megőrzéséhez az egészségkárosítások, káros életviteli szokások megelőzését tartjuk elsődlegesnek. 7.6 A bizalmon alapuló segítségnyújtás elve: Tudatosítjuk és fejlesztjük azokat a munkaformákat, melyekkel a tanulók testi – lelki egészségüket veszélyeztető helyzetekben hathatós segítséget kaphatnak 7.7 A speciális módszerek elve: Az egészségnevelés terén a leginkább célravezető módszereket keressük: - ajánljuk az egészségnevelési témák sokoldalú megközelítését - törekszünk az érzelmekre hatni - a pozitív jövőkép kialakítását célozzuk - építünk a diákközösségek felelősségére, pozitív hatásaira

52


-

felhasználjuk a csoportok közös tevékenységét (témanapok, tablók, vetélkedők, versenyek, kirándulások, DÖN, stb.)

8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 8.1 Az iskola valamennyi alapdokumentumának alapelvei között szerepel a tanulók bárminemű, különösen nemük, koruk, családi állapotuk, nemzetiségük, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti hátrányos megkülönböztetésétől való tartózkodás előírása, ezek megvalósítását ellenőrizzük. Az intézmény befogadó légkört biztosít az általános iskolából érkező tanulók számára, lehetőséget biztosít nemzetközi cserediák szervezetek által közvetített tanulók befogadására. 8.2 A tanuló iskolai előmenetelének értékelésében, a közösségi feladatok elosztásában, az iskolai rendezvényeken való részvételben mindenkor érvényesítjük az egyenlő bánásmód elvét. 8.3 A beiskolázás során az általános iskolából ill. a szülő részéről érkező, esélyegyenlőtlenségre utaló információkat összegyűjtjük, a szükséges intézkedéseket az ifjúságvédelmi felelős koordinálja. A tanév során az osztályfőnökök és a szaktanárok jelzései alapján kiszűrjük az esélyegyenlőtlenségre utaló jelekkel rendelkező diákokat. A nevelés é soktatás folyamatában ezekre a tanulókra fokozott figyelmet fordítunk. 8.4 Az iskolai hátrányok leküzdése érdekében alkalmazzuk a tanórai differenciálás módszereit, egyéni fejlesztő foglalkozásokat szervezünk az érintett tanulóknak. A fejlesztés hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásait, fejlesztő szakembert alkalmazunk. 8.5 Figyelemmel kísérjük és kezdeményezzük azoknak a pályázati lehetőségeknek a kihasználását, amelyeket a helyi és országos szervezetek a hátrányos helyzet leküzdése, a továbbtanuláshoz nyújtott támogatás érdekében hirdetnek meg, pl. Útravaló ösztöndíj, Miskolc Város Ösztöndíjasa, Bursa Hungarica stb. Ezek koordinálása az ifjúságvédelmi felelős feladata. 8.6 A tanulmányi munka féléves értékelése során kiemelt figyelmet fordítunk a bukások ill. gyenge tanulói teljesítmények okainak feltárására a lemorzsolódás csökkentése érdekében. 8.7 A pedagógus továbbképzések iskolai támogatásában előnybe részesülnek azok a képzések, amelyek témája a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése. 8.8 A kedvezményes étkezésre és ingyenes tankönyvellátásra való jogosultság feltételeiről a tanulókat és a szülőket tájékoztatjuk. A jogosultságot igazoló dokumentumokat a szülő köteles az iskolának a jogszabályban előírt határidőig benyújtani. A jogosultságban bekövetkezett változást a tanuló szülője haladéktalanul köteles írásban bejelenteni az iskolának.

53


8.9 A szociális és egyéb, a családi körből hozott hátrányok csökkentése érdekében erősítjük az iskola és otthon közötti kapcsolatot, konzultációs lehetőséget biztosítunk a pedagógusokkal nevelési kérdésekben, ifjúságvédelmi szakemberrel, védőnővel és a pályaválasztási felelőssel. 8.10 Kapcsolatot tartunk a városi és járási gyermek és ifjúságvédelmi hatóságokkal és szervezetekkel, részt veszünk a gyermek és ifjúságvédelmi jelzőrendszer működtetésében. 8.11 A mozgásukban tartósan vagy ideiglenesen korlátozott tanulók iskolába járásának segítése érdekében a tanórák szervezésében tudunk segítséget nyújtani, súlyosan mozgássérült tanuló részére akadálymentes környezet nem tudunk biztosítani.

Kelt: Miskolc, 2013. március 22.

54

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

Recommend Documents