AZ APPONYI FRANCISKA ÓVODA
HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2015.
A törvényi előírásoknak megfelelően, módosította: Nyirő K. Judit óvodavezető
„A gyermek fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze, nemcsak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen.” Hermann Alice
2
Az intézmény OM azonosítója:
Intézményvezető:
032818
Nyirő K. Judit
Ph. Legitimációs eljárás Nevelőtestület nevében véleményezte ………………………………....... név
Szülői szervezet nevében véleményezte 2015. 01. 01. …………………………………….. név
Fenntartói jóváhagyás határozatszáma: …………………………………………………………………………………. A fenntartó képviseletében Ph. A dokumentum jellege: nyilvános; Iktatószáma: Megtalálható: Érvényes: 2015. 01. 01. A kihirdetés napjától visszavonásig Készült: 2015. 01. 01. 2010. es 12. példány módosított változat
3
Hitvallásunk…..
Egy élet a kezedben… c. vers
Ha a gyermekek kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegezettnek lenni, Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat, Ha a gyerekek toleráns légkörbe élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.
4
Tartalomjegyzék 1. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA 1.1. Az intézmény adatai 1.2. Az óvoda jellemző adatai 1.3. Személyi feltételek 1.4. Tárgyi feltételek 2.NEVELÉSI PROGRAMUNK ALAPELVEI 1.5. Küldetésnyilatkozat 1.6. Óvodakép 1.7. A mi óvónőink 1.8. Gyermekkép 3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA ÉS FELADATAI 3.1. Óvodai nevelésünk célja 3.2. Óvodai nevelésünk feladatai. 3.2.1. Az egészséges életmód kialakítása 3.2.2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés közösségi életre való felkészítés 3.2.3. Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.3. Az óvodai csoportok szervezése 3.4. Az óvodai élet időkeretei. 3.5. Tevékenységi formáink szervezése 4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉNYSÉGI FORMÁI 4.1. Játék 4.2. Tevékenységben megvalósuló tanulás 4.2.1. A külső világ tevékeny megismerése 4.2.2. Verselés, mesélés 4.2.3. Mozgás 4.2.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka 4.2.5. Ének, zene, gyermektánc 4.3. Munka jellegű tevékenységek 4.4. Tehetségfejlesztés 5. A FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÓVODÁS KOR VÉGÉRE 6. ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, RENDEZVÉNYEI 7. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁNKBAN 8. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI 9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 5
Törvényi megfeleltetés Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján módosult, magában foglalva a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt., ágazati törvény) és az 1993 évi LXXIX. Közoktatási törvényt valamint annak módosításait. Közoktatási törvényt valamint annak módosításait. Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeletek építettük be: * Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) * 229/2012.(VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról * 2011. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról * 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról * 229/20012.(VIII.28.) Korm.rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról * 30/2012. (IX.28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések * 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve * 15/2013. (II:26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről * 1997. tv. XXXI. törvény A gyermek védelméről és jogairól * 1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF
6
1. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA
1.1 Az intézmény adatai Az óvoda neve:
Apponyi Franciska Óvoda
Az óvoda székhelye: A tagóvoda címe: Telephely:
Fót, Fruzsina u. 4. Fót, Ibolyás u. 2. Fót, Vásártér 1.
Az óvoda telefonszáma: fax: E-mai cím:
27 538-425 27 538-426
[email protected]
Tagóvoda telefonszáma: fax: E-mai cím:
27 538-455 27 538-456
Az óvoda alapítója: Az óvoda fenntartója: A fenntartó címe:
Fót Községi Tanács Fót Város Önkormányzata Fót, Vörösmarty tér 1.
Az alapító okirat száma:
324/2014.(VII.9)
Az intézmény jogállása: Gazdálkodási jogköre:
Önálló jogi személy Önállóan működő és gazdálkodó
Engedélyezett férőhelyek száma:
Fruzsina utca 90 fő Ibolyás utca 100 fő Vásártér 1. 42 fő
Alaptevékenység, szakágazati rend szerint: 851020 Óvodai nevelés Az intézmény alaptevékenysége:
851011 562912 841901
óvodai nevelés, ellátás óvodai intézményi étkeztetés önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai közcélú foglalkoztatás közhasznú foglalkoztatás munkahelyi étkeztetés
890441 890442 562917
7
1.2. Az óvoda jellemző adatai
Óvodánk a város első óvodája, melyet gróf Károlyiné Apponyi Franciska, 1943-ban a Suum Cuiqe Alapítvány segítségével nyitott meg Fót - Újfalu részén. 1948-ban állami óvoda lett. A 70-es évektől a meglévő 2 csoportot szülői munkaközösség munkájának támogatásával folyamatosan bővítettük, így alakult ki ebben az épületben a 4 csoport. 1980. szeptemberétől tagóvodaként Fót - Öregfalu körzetében működő 2-2 csoportot is hozzánk kapcsolták tanácsi határozat alapján. Az Öregfaluban egyházi ingatlanokban működtek az óvodai csoportjaink. 1995-ben az egyházi ingatlanokat visszaadtuk a katolikus egyháznak és az evangélikus egyháznak, és egy új modern óvodát épített az önkormányzat, melyben 4 csoportunkat helyezte el. Óvodánkban 12 csoport működik: Fruzsina utcai épületünkben 4 csoport a férőhelyek száma 90 fő, Ibolyás utcában 6 csoport a férőhelyek száma 150 fő,(2015 őszétől) a Vásártér 1. alatt 2 csoport 42 fővel. A Vásártér 1. sz alatt működő Manó-tanoda, 2013. eleje óta tartozik hozzánk. A Fáy iskola hozta létre, „iskola előkészítőként” Jelenleg is két csoport működik, de az érvényes HNP. alapján dolgoznak. Sajátosságuk az, hogy a Fót városában nagycsoportot ismétlő kisgyermekek itt járják az utolsó óvodai évet. Saját korosztályukban, iskolai közegben nagyon jól fejleszthetők.
1.3. Személyi feltételek Az alkalmazottak engedélyezett száma:
36.5 fő
Felsőfokú és főiskolai végzettségű óvodapedagógus
17 fő
Középfokú végzettségű óvodapedagógus
3 fő
Szakképzett dajka végzettséggel rendelkezik
7 fő
Dajka
3 fő
Takarító / 2 fő 4 órás
1 fő
Kertész, karbantartó
2 fő
Konyhalány
2 fő
Óvodatitkár
1 fő
Helyi óvodai nevelési programunk megvalósításához jelenleg rendelkezünk Óvodai szakértő, szakvizsgázott óvodapedagógus
3fő
Vezető óvodapedagógus
3 fő
Környezeti nevelő
1 fő
Gyermek és ifjúságvédelmi családped. szak.
1 fő 8
Mentálhigiénikus
1 fő
Tehetséggondozás és fejlesztés
1 fő
Óvodánkban az alábbi munkaközösségeket szervezzük, az aktualitásnak megfelelően -
Környezeti munkaközösség
-
Módszertani munkaközösség
1.4. Tárgyi feltételek
Óvodánk három épületben, különböző feltételekkel működik.
A központi épület 73 éve épült, többször bővített, folyamatos felújítás alatt áll. Négy csoport működik, a csoportszobák adottságai is különbözőek. Alapítványi, pályázati és költségvetési forrásból jól felszerelt tornaszoba biztosítja a gyermekek mozgásfejlődését. Iroda helyiség hiányában a tornaszoba előtti folyosón van elhelyezve az iroda a könyvtár és az öltözőszekrényünk is. Az előzőekből kitűnik, hogy nincs nevelői szobánk, saját terünk, íróasztalunk. Udvarunk tágas, parkosított, jól felszerelt, csoportonként kialakított játszótérrel rendelkezünk. A játszóterek folyamatos fejlesztés és karbantartás alatt állnak, melyre az anyagi erőforrást alapítványi, pályázati és költségvetési forrásból biztosítjuk.
Tagóvodánk és telephelyünk minden igényt kielégítő korszerű, egészséges, tágas, esztétikus új épület. Hat csoportszoba, 6 mosdó, tágas gyermeköltöző és az előírásoknak megfelelő kiegészítő helyiségek szolgálják a gyermekek és a dolgozók komfortérzetét. A tornaszoba a gyermekek mozgásigényének kiegészítésén túl a közös rendezvényeknek is megfelelő helyet ad (farsang, karácsony, kiállítás, hangverseny). Az udvar is maximálisan kielégíti mindazt az igényt, amit a gyermekek egészséges fejlődése igényel. Hatalmas, tágas, zöld gyepes udvar, szépen erősödő parkfák, bokrok, kerékpározásra alkalmas szilárd burkolat egyaránt megtalálható. Kevés óvoda büszkélkedhet gyümölcsös telepítésével az udvarán. Az udvari játékok bővítése és karbantartása folyamatos, a fentebb felsoroltak mellett sok szülői segítséget is kapunk. Az épületeink forgalomtól távol helyezkednek el, ami gyermekeink biztonságát fokozottan védi.
9
Az óvodánk biztonságát az elektromosan záródó kapuk biztosítják, ezt a szülők a kérdőíveken külön kérték, igényelték.
A neveléshez és a technikai munkához szükséges eszközök nagy részben rendelkezésünkre állnak, bővítésüket a rövid és középtávú intézkedési terv alapján valósítjuk meg – figyelembe véve a partnerek igényeit.
2.
NEVELÉSI PROGRAMUNK ALAPELVEI
2.1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Célunk a boldog gyermekkort megélő, környezetében jól eligazodó, az élethelyzetekhez alkalmazkodni tudó, és másokra is figyelő harmonikus gyermekek nevelése egy olyan óvoda keretei között, ahol a nevelés légköre biztonságot adó, szeretetteljes.
Gyermekekre figyelő, elfogadó, családias, állandóságot sugárzó óvoda megvalósításához építünk a családi nevelésre, a szülők nevelőpartneri hozzáállására. Az intézményünk nyitott valamennyi partnerünk számára.
Pedagógiai tevékenységrendszerünk lehetőséget teremt a hátrányok részbeni enyhítésére és alkalmat ad a tehetséges gyermekek felismerésére a tehetségfejlesztésre, a képességek fejlesztésére.
Nevelőmunkánkban kiemelt hangsúlyt fektetünk a gyermekek egészséges életmódra nevelésére, a környezet szeretetére, védelmére, az anyanyelvi nevelés fejlesztésére. A gyakori kirándulásokkal élményt és tapasztalatszerzést nyújtunk szűkebb és tágabb környezetünk megismerésére. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink számára sokféle mozgáslehetőséget biztosítunk. Az udvart folyamatosan bővítjük környezetbarát, mozgásfejlődést elősegítő eszközökkel. A sporttevékenységet kívánjuk megalapozni a sokféle mozgás lehetőség biztosításával. Hangsúlyozni kívánjuk az egészséges táplálkozás fontosságát, valamint a mentális egészség megőrzését.
10
Nevelőtestületünk sokéves szakmai tapasztalattal, szaktudással igyekszik megfelelni a mai kor elvárásainak. Az óvodai nevelőmunkánk minőségének biztosítéka, hogy pedagógusaink folyamatosan továbbképzik magukat. Óvodánk szeretne autonóm, eredményesen működő, sokszínű, a társadalmi, a gyermeki- és szülői elvárásoknak megfelelő intézmény lenni, mely valamennyi partnere számára minőséget nyújt. Ennek szellemében építettük ki, fejlesztettük és tartottuk meg a Minőségfejlesztési Programunkat, melynek célja az óvoda működésének folyamatos javítása annak érdekében, hogy dolgozóink, állandóan magas színvonalon szolgálják a gyerekek, szülők, és más partnerek elégedettségét. Előtérbe helyezzük a játék személyiségfejlesztő hatását, fontosnak tartjuk az egyéni és differenciált fejlesztést, a szociális és intellektuális képességek fejlesztését, a tehetségfejlesztést. A gyermekek fejlődését magunk készítette, egyéni fejlődési lapon kísérjük figyelemmel. A társadalmi élet változásainak következtében az óvodánkban egyre több a beilleszkedési és magatartási problémával küzdő, részképesség lemaradással érkező kisgyermek. Érezzük felelősségünket és élünk azzal a jogunkkal, hogy első számú jelzőrendszer vagyunk, rendszeres kapcsolatot tartunk az ESZEI.-vel. A megfelelő időben felismert problémák feltárása a gyermekek érdekeit szolgálják.
11
„Óvodáskorban a magyarság tudatalatti elemeinek beültetése, lassú kifejlesztése a feladatunk. Magyar mivoltunk épületének mintegy a földalatti alapjait kell itt kirakni. Minél mélyebbre épül a fundamentum, annál szilárdabb az épület.” /Kodály Zoltán/
2.2. A MI ÓVÓDÁNK…
A mi óvodánk puha fészek ami biztonságot, meleget, szeretetet adó. A családi nevelés kiegészítője, amely a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig biztosítja a gyermekek intézményes nevelését, fejlesztését. A mi óvodánk biztosítja a gyermekek fejlődésének, nevelésének optimális feltételeit. Mi…..családias, szerető, derűs légkörben sok-sok szeretettel nevelünk, ahol kinyílik az érzelem, képzelet, kíváncsiság, beszédkedv, ahol lehet hibázni és mindig van lehetőség javítani. Tevékenységünkben szerepet kap a hagyományok felelevenítése, éltetése, ápolása. Mindennapjaink része a népzene, néptánc, kismesterségek. Változatos tevékenységet biztosítunk, különös tekintettel a gyermekek legfontosabb tevékenységére, a játékra. Többféle mozgási lehetőség biztosításával,- séták, kirándulások, túrák alkalmával - megteremtjük a gyermekek számára a mozgásöröm megélésének lehetőségét, amely biztosítja számukra a testi-lelki, szociális harmóniát. Fontosnak tartjuk, azt hogy a közösségi tevékenységek során formáljuk a gyermekek érzelmeit, magatartását, szokásait, a tevékenységek során fejlődjön az erkölcsi életük, - az igazmondás, a tisztelet, a segítőszándék, az elfogadás, a szeretni tudás. Megfelelő óvodai szocializációval segítjük a többszörösen hátrányos helyzetű gyermeket a majdani iskolai tanulás folyamatában. Óvodánk programja az egyes gyermeket állítja középpontba, és a helyi, sajátos körülményekhez igazítottan megőrzi az óvodapedagógia mindazon nevelési értékeit, melyek gyakorlatunkban jól beváltak. 12
Az óvodai tevékenységeinket úgy szervezzük, hogy a gyermeki kreativitás érvényesüljön a képességfejlődésben, valamint sikerélményhez juthasson a tehetséges kisgyermek is. Fokozott figyelmet fordítunk a fejlődésben elmaradt, hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésére. Egyéni fejlődési ütemhez kapcsolódó képességfejlesztést végzünk.
13
2.3 A MI ÓVÓNŐINK… Szeretik a kisgyermeket, tisztelik a személyiségét, segítik a fejlődését. A mi óvónőink figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, a gyermek vágyait és igényeit. A mi óvónőink fokozottan védik a gyermek lelki és testi egészségét. A mi óvónőink mosolyognak, humorosak, kedvesek. Öltözékükkel, viselkedésükkel, beszédükkel, cselekedeteikkel példát mutatnak. A mi óvónőink felismerik és segítik a hátrányos helyzetű kisgyermeket. A mi óvónőink dicsérnek, buzdítanak, segítenek. A mi óvónőink támogatják és szervezik a tehetségfejlesztést, segítik a családokat abban, hogy megtalálják kisgyermekük részére a legoptimálisabb fejlődési lehetőségeket. A mi óvónőink igazi közösséget építenek, segítik egymás szakmai munkáját, csapatban gondolkodnak és dolgoznak. Folyamatosan fejlődnek, tanulnak, képezik magukat, keresik az új megoldási lehetőségeket. A mi óvónőink átadják tudásukat, tapasztalatukat egymásnak. A mi óvónőink szakmailag felkészültek, módszertani és eszközbeli tudásuk fejlett, elkötelezettek a hivatásuk iránt. A mi óvónőink írásbeli munkája naprakész, tartalmas, esztétikus, szakmailag megalapozott. A mi óvónőink tisztában vannak a saját értékeikkel, gyengeségeikkel azt ki tudják fejezni, tudatos tervszerű munkával változtatni is tudnak rajta. A mi óvónőink konstruktív, segítő kapcsolatot ápolnak a családokkal.
14
2.4 GYERMEKKÉPÜNK
A mi gyermekeink boldogok, jól neveltek, segítőszándékúak, pajkosak… Minden gyermek egy egyedülálló csoda, fejlődő személyiség, egyedi és megismételhetetlen. Óriási felelősséggel tartozunk minden egyes gyermek iránt. Ahhoz, hogy gyermekünk alakuló személyiségét a legoptimálisabban tudjuk formálni, ismernünk kell az egyén pszichikus fejlődését, illetve énképük alakulását. Számunkra fontos, hogy gyermekeink szeressenek óvodába járni, érezzék jól magukat a közösségben, ötleteikkel építsék azt. Fontos, hogy bizalommal és tisztelettel forduljanak a felnőttek felé. Fontos, hogy az óvodai évek alatt sajátítsák el az erkölcsös élet alapjait, mint az udvariasság, őszinteség, igazmondás, másokon segítés. Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy az óvodánkba járó gyermekek érdeklődővé, nyitottá váljanak, aktívan és örömmel vegyenek részt a különböző tevékenységekben, megfelelően fejlődjön feladattudatuk, önfegyelmük, én-tudatuk, fejlődjön egészségesen az önbizalmuk, fejlődjön önállóságuk. Türelemmel alkalmazkodjanak egymáshoz, képesek legyenek az együttműködésre, fogadják el a különbözőséget. Mutassanak érdeklődést környezetük iránt, ismerjék, védjék, óvják azt. Igényeljék és szeressék a rendszeres mozgást.
15
3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA ÉS FELADATAI
3.1. Óvodai nevelésünk célja
A környezetében jól eligazodó, az élethelyzetekhez alkalmazkodó, másokra is figyelő, harmonikus személyiségű gyermekek nevelése. A mi óvodánk óvó, védő, biztonságot adó.
3.2. Óvodai nevelésünk feladatai 3.2.1. Az egészséges életmód kialakítása 3.2.2. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, erkölcsi nevelés alapjainak lerakása, a közösségi életre való felkészítés 3.3.3. Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.3.4. Tehetségfejlesztés
3.2. 1. Az egészséges életmód kialakítása
Óvodai nevelésünkben az egészséges életmód szokásainak megalapozását kiemelt feladatunknak tekintjük. Építünk a szülők véleményére, alapozunk a gyermekek otthonról hozott helyes szokásaira, ahol szükséges, törekszünk a szemléletformálásra. Ezt a célt szolgálják a nyílt napok és a néhány éve bevezetett nyitott napok, melyeken a nap bármely szakában betekinthetnek az érdeklődők óvodánk életébe. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodai környezet és az itt dolgozó felnőttek nevelési attitűdjei mintául szolgáljanak a kisgyermekek számára. Ezzel hozzájárulunk testi és lelki szükségleteik kielégítéséhez, jó közérzetük fenntartásához. 16
Az egészséges életmódra nevelés során fontosnak tartjuk, hogy kialakuljon a gyermekek igénye a személyi és környezeti higiénére, a mozgásos életmódra, az egészséges táplálkozásra, az egészséget károsító magatartási formák elkerülésére. Figyelembe véve az óvodás gyermek élettani szükségleteit és életkori sajátosságait, egészséges életritmus kialakítására törekszünk a rendszeresen ismétlődő tevékenységekkel: testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés. Testápolás: A testápolással, tisztálkodással a gyermekek egészségének védelmét és tisztaságigényük kialakulását segítjük elő. Eleinte velük együtt végezzük a teendőket, majd elegendő gyakorlással kívánjuk elérni, hogy belső igényükké váljanak ezek a szokások. Táplálkozás: Az étkezési szokások kialakításánál odafigyelünk a terítés esztétikájára, kulturált étkezésre, az evőeszközök helyes használatára, a gyermekek egyéni igényeire, számukra megfelelő minőségű és összetételű étrendre, melyről a szülőket rendszeresen tájékoztatjuk. A heti gyümölcsnapokkal az étrendet gazdagítjuk. A gyerekekkel közösen készítjük a gyümölcs-salátát, közben tapasztalatot szereznek a gyümölcsökről és fogyasztásukról. Öltözködés: A gyermekek ruházatát a csoportszobában és a szabadban egyaránt igyekszünk az időjáráshoz, egészségi állapotukhoz és életkori igényeikhez igazítani. Minden alkalommal felhívjuk a szülők figyelmét a réteges öltözködés fontosságára. A gyermekek ruházata könnyen kezelhető legyen, alkalmas a biztonságos mozgásra és játékra, segítse elő az önálló öltözködést. Mozgás és edzés: A gyermekek mozgásigényének kielégítését, a mozgás megszerettetését, a mozgásműveltség fejlesztését az óvodai élet minden területén mozgásos tevékenységekkel: játékos tevékenységekkel, pl: kerékpározással, szánkózással és mozgásfejlesztő eszközök széles skálájával biztosítjuk. Rendszeresen sétálunk, kirándulunk. A gyermekek testi épségének megőrzése érdekében a kialakított szabályokat elsajátíttatjuk és betartatjuk. Pihenés: Az óvodás korú gyermek megfelelő fejlődéséhez és egészséges életritmusa kialakításához elengedhetetlen a délutáni pihenés, alvás. A meghitt, nyugodt légkört biztosítjuk ehhez, maguk mellé vehetik az otthonról hozott „alvókát” és párnát, vagy egyéb megnyugtató, otthoni játékot. Alvás előtt mesélünk, énekelünk. A pihenéshez szükséges feltételeket – csend, szellőztetés – biztosítjuk.
17
3.2.2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés, közösségi életre való felkészítés, közösség formálás
Célja A gyermeki személyiségben rejlő értékek, tulajdonságok kibontakoztatása. Az óvodai élet tevékenységeinek és kapcsolatrendszerének segítségével a gyermek érzelmeinek, beállítódásának, magatartásának formálása, a kommunikáció fejlődésének elősegítése az óvodai környezetben.
Feladata - Kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása ahhoz, hogy a támogató környezetben jól fejlődjön a gyermek pozitív „én képe”, magabiztossága, önbizalma. - Pozitív érzelmi töltés biztosítása az óvodapedagógus - gyermek, gyermek – gyermek közti kapcsolatban. - A gyermek szociális érzékenységének és „én érvényesítő” törekvéseinek, önállóságának segítése, ösztönzése. - Erkölcsi tulajdonságokat és akaratot segítő, közös élményeket biztosító óvodai élet megteremtése. - Az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységének, játékának támogatása, barátságok összekovácsolódásának segítése. -A gyermekek ránevelése arra, hogy elfogadják társaik többiekétől eltérő külsejét, viselkedését, beszédét, különleges állapotát - vagyis a különbözőség elfogadására, tiszteletére nevelés. Az óvodás korú gyermek érzelmi állapota, befolyásolhatósága nagymértékben függ attól a családi atmoszférától, amelyben él.
18
A 3 – 7 éves korú óvodás gyermekek erkölcsi nevelésének alapja a családban és az óvodában kialakult érzelmi légkör. Eltérő érzelmi kívánalmainak figyelembevételével igényli a szerető, megértő kapcsolatokat. A jó érzelmi kapcsolat (gyermek – felnőtt) serkenti az egyéni képességek kibontakozását, az aktivitást, önállóságot, hatással van a gyermeki személyiség állapotára. Ha a gyermeket a családban és az óvodában érzelmi biztonság veszi körül, egészségesebben fejlődik, könnyebben elfogadja a szülőktől való távollétet, az óvodai életet. Óvodánkban tudatosan alakítottuk ki a szülőkkel együtt történő beszoktatást, mert a beilleszkedést igyekszünk megkönnyíteni, ezáltal az új környezet szorongást keltő hatása oldódik. Arra törekszünk, hogy az átmenet folyamatos legyen új élmények, és apró örömök segítsék az átállást. A leendő új óvodásokat a családban meglátogatjuk, óvodába érkezéskor ajándékkal kedveskedünk nekik. A beszoktatás idején egész napos együttlétünkkel (óvó nénik és dadusok) segítjük a beilleszkedést, az új környezet elfogadását. Úgy gondoljuk, hogy a kedvező érzelmi hatás megteremtése elősegíti a szeretet és kötődés képességének fejlődését. A sajátos törődést igénylő, viselkedési nehézségekkel (agresszivitás, gátlás) küzdő gyermekekre sok figyelmet fordítunk, magatartásunkkal
modellt nyújtunk a különbözőség elfogadására,
a
konfliktuskezelés formáira. Az óvodai élet rendjével és szabályaival kezdettől fogva hozzájárulunk a védettségi és biztonsági érzet kialakulásához, mert ez a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen. A viselkedési formákat, a társas kapcsolatokat folyamatosan fejlesztjük, alakítjuk az óvodás évek alatt. Erősítjük a gyermekek egymás iránti szociális érzékenységét, egymás meghallgatásának képességét, türelemre nevelünk. Arra törekszünk, hogy a gyermek és felnőtt kapcsolatok a bizalomra épüljenek. Segítségadásra, kérésre, együttműködésre szoktatunk. Az eltérő képességű gyermekekhez megkeressük a fejlődést leginkább serkentő egyéni bánásmódot. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő illetve kiemelkedő képességű speciális törődést igénylő gyermekek neveléséhez szükség estén megfelelő szakemberek segítségét kérjük. A csoportok szokás és hagyományrendszerével egyéni színezetű légkört biztosítunk. Hagyományainkkal, ünnepeinkkel erősítjük az összetartozás érzését.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - A gyermek jól érzi magát a közösségben, érzelmileg kiegyensúlyozott, képes elfogadni a szokásokat, szabályokat, tud alkalmazkodni. - Kialakul az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség igénye (barátkozás, figyelmesség, segítőkészség, együttérzés). - Fejlődik feladattudata, feladatmegértése, feladattartása, az önállóság és a szociálisan elfogadható önérvényesítés képessége. -
Érzelmileg és szociálisan képes az iskolai élet megkezdésére.
19
Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Az anyanyelvi nevelés kiemelt szerepet kap az óvodai nevelésünkben és az óvodai élet valamennyi területén megjelenik. Nem véletlenül kap ilyen fontos szerepet, sajnos az utóbbi időben egyre több a beszédhibás illetve megkésett beszédfejlődésű gyermek. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben, részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A rossz kifejezőképességgel rendelkező, beszédében gátolt gyermekgondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni. Ugyanakkor egy kevésbé intelligens gyermek jó kifejezőképesség birtokában jobb teljesítményt képes felmutatni. Ezért fordul elő gyakran, hogy a fejletlen beszédképességű gyermeket gyakran teljesítménye alatt értékelik. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül, kell hatást kifejteni. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. Arra kell lehetőséget biztosítanunk, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Semmiféle türelmetlenség vagy a gyermek korlátozása nem megengedhető az anyanyelvi nevelés során. Óvodánk tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, de a hétfői napokon erre külön is tekintettel vagyunk, hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek. 20
„ A ma gyermeke kommunikációs hiányban szenved: a családok nagy részében alig van alkalom a hét napján arra, hogy a felnőttek a gyerekekkel beszélgessenek. Ha beszélgetnek is, ezek gyakran úgynevezett háttérbeszélgetések, vagyis mindig valamilyen fő cselekvés –pl. mosogatás, főzés, újságolvasás, tv-nézéskísérőjelenségei. A gyermekek ezekben rövidebb –hosszabb ideig aktívan vesznek részt, később egyre passzívabbá válnak, végül lassan megszűnik az igényük a beszélgetésre. Az óvodapedagógusnak tehát a példaadáson túl az igényt is fel kell keltenie a gyermekekben, ami a rendszerint már átélt kudarcélmények után bizony egyre nehezebb feladat. „ (Gósy Mária: Óvónői beszédviselkedés)
Az óvodapedagógus legfontosabb feladata tehát olyan meghitt, nyugodt helyzetek biztosítása, ahol a gyermek „megnyílhat”, beszédkedve felkelthető. A gyermek számára fontos, hogy sokat beszéljenek hozzá, de a legfontosabb, hogy őt is meghallgassák. Óvodánkban lehetőséget teremtünk a gyermekek verbális önkifejezésének a szabad játék keretében a spontán
beszélgetésekkel
és
a
kezdeményezett
tevékenységekben
(anyanyelvi-,
mentálhigiénés-,
drámajátékok). Munkánk eredményessé tételének érdekében, továbbképzéseken veszünk részt, óvodán belüli hospitálási lehetőséget biztosítunk, bemutató foglalkozásokat tartunk. Nagy hangsúlyt fektetünk a dramatizálásra, bábozásra. Az ehhez szükséges eszközöket folyamatosan bővítjük, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek szabadon használhassák. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Arra törekszünk, hogy az óvoda minden dolgozójának beszéde példaértékű legyen. Különösen fontos az, hogy ügyeljünk beszédünk stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszédünk legyen érthető, egyszerű és világos. Figyelünk arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegyük el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Az óvodapedagógus sose javítsa direkt módon a gyermek beszédét, helyette ismételje meg helyesen az elhangzottakat! Dicsérjük és biztassuk a bátortalanabb gyermekeket, serkentsük őket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérjük figyelemmel. Figyeljünk arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérjük szakember segítségét. Az értelmi nevelés egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezésére, bővítésére, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlására, másrészt az értelmi képességek, és a kreativitás fejlesztésére irányul. Nem csupán a tervszerű tanulásra korlátozódik, az óvoda egész életét áthatja. 21
A nap során alkalmat teremtünk az érzékszervek, észlelés, a figyelem és a megfigyelő képesség, emlékezet, gondolkodás fejlesztésére. Az értelmi nevelés, fejlesztés fő színtere a család és az óvoda. Az óvodai élet mindennapjai képessé teszik a gyermeket a szándékos figyelemre, koncentrációra, megbízható emlékezetre az óvodáskor végére. Kezdeményezéseinkkel, tevékenységeinkkel a gyermek meglévő ismereteit bővítjük, rendszerezzük és életkorának, fejlettségi szintjének megfelelően feldolgozzuk azokat.
Fokozott figyelmet fordítunk a szociálisan hátrányos helyzetű családból érkező gyermekek differenciált fejlesztésére. Szükség szerint egyéni, fejlesztő játékkal, foglalkozással törekszünk a hiányosságok pótlására, a hátrányok enyhítésére. Igyekszünk a szülőkkel napi kapcsolatot tartani, rendszeresen tájékoztatjuk őket a fejlődés eredményeiről, a fejlesztés lehetőségeiről. Tervező és gyakorlati munkánk tudatos, így biztosítjuk, hogy a különböző tevékenységek során célirányos feladatadással a gyermek értelmi képességeit fejlesztjük.
3.3. Az óvodai csoportok szervezése Óvodánkban vegyes és homogén életkorú csoportok működnek. A csoportok szervezésénél törekszünk a törvény által meghatározott létszámhatár megtartására. A csoportokba való bontást a gyermek életkora, fejlettségi szintje és az adott körülmények határozzák meg. A gyermekeket az óvodapedagógusok 3 vagy 4 évig, iskolába lépésig nevelik. Ez a hosszú távú nevelési kapcsolat segít megismerni és önmagukhoz képest optimálisan, fejleszteni a gyermekeket.
3.4. Az óvodai élet időkeretei Napi életünk időkereteit a megtervezett és megszervezett hetirend, illetve napirend biztosítja, mely megfelelő időtartalmú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységeket kínál a gyermekek számára. Hetirendünk, napirendünk rugalmas, napirendünk folyamatos, alkalmazkodik a nevelési év változásaihoz, a gyermekek életkorához. Az egyes tevékenységek tág keretei biztosítják az optimális időt a különböző elfoglaltságokhoz. Óvodánkban nincs folyamatos étkezés. Fontos, hogy együtt üljünk le étkezni, ahol az óvónő megtanítja minta adással- a gyermeket az esztétikus étkezésre, az evőeszközök helyes használatára, a terítés önkiszolgálással történik. Ebédnél a terítést a nagyobbaknál a naposok végzik, majd a gondozási feladatok befejeztével közösen fogyasztjuk el az ételt.
22
Igyekszünk a napi tevékenységeknél a folyamatosságot megtartani, így a várakozási időt minimálisra csökkenteni.
23
3.5. Tevékenységi formáink szervezése
Délelőtti tevékenységek Időkeret
Tevékenység
6 :00-12:00 óráig
Gyülekezés Játék, szabadon választott tevékenységek Tízórai Az óvónő által kezdeményezett tevékenység (párhuzamos tev.) Mindennapos testnevelés Játék a szabadban, séta, kirándulás Gondozási feladatok
Délutáni tevékenységek 12:00-17:30 óráig
Ebéd Gondozási feladatok Csendes pihenő Uzsonna Játék, szabadon választott tevékenységek Távozás az óvodából
24
4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI
4.1. Játék Óvodai nevelésünkben a játékot a leghatékonyabb eszköznek tekintjük, hisz ez a kisgyermekkor legfontosabb tevékenysége.
Szabad játék: A gyermek szabadon választhatja a játék témáját, játszótársakat és a játékeszközöket. Ehhez kedve szerint alakíthatja környezetét. A nap folyamán és az óvodai programokon (színház, kirándulás) szerzett élményeit a játékon keresztül gyermeki fantáziával újraélheti feldolgozhatja. Azon képességek fejlődését segítjük elő, melyekkel képessé válnak ötleteik, kezdeményező készségük önálló megvalósítására, társas kapcsolataik alakítására, pszichikumuk és kreativitásuk kibontakoztatására, személyiségük harmonikus fejlődésére. Arra törekszünk, hogy a játékhoz nyugodt, barátságos légkört alakítsunk ki. Lehetőséget teremtünk a nyugodt, elmélyült játék kialakulásához a csoportszobában és a szabadban egyaránt. Fontosnak tartjuk, hogy a kész játékok mellett a „valami újat” létrehozó, alkotó tevékenység a játékban is megjelenjen. Tiszteletben tartjuk alkotásait, lehetőséget biztosítunk azok több napon áttartó folytatására. Játék eszközeinket úgy választjuk, hogy jó minőségűek, természetes alapanyagúak és variálhatóak legyenek, melyek használatát a játék során együtt tanuljuk. 25
A játékeszközöket -egyéni fejlettségükhöz mérten- jól látható és gyermekek számára elérhető helyen tartjuk. A játék és tanulás egységét a gyermeki tevékenységek egyik legfontosabb kapcsolatának tekintjük, mert a 37 éves korú gyermek személyiségfejlesztésében a legfontosabb szerepet tölti be!
A gyerekek játékában keverednek a különböző játékfajták. •
A gyakorlójáték során ismerkedik a tárgyak, eszközök tulajdonságaival és örömet talál a különböző tevékenységek ismételgetésében - közben fejlődnek képességei.
•
Szívesen játszik szerepjátékokat, személyes élményeit ötvözi képzeletvilágával és újraéli sajátos formában. A játék során fejlődik kezdeményező készsége, társakkal való kooperációja, önállósága, kommunikációja, társakhoz, játékhelyzetekhez való alkalmazkodása. Az azonosulást segítő eszközökkel, kellékekkel gazdagítjuk a játékot, új lendületet adva tartalmának bővüléséhez.
A dramatizálás és bábozás során a gyermek kötetlenül éli át irodalmi élményeit. Készen vett, saját-és közösen készített bábokat, eszközöket biztosítunk, melyek átélésre, megszemélyesítésre motiválnak. •
A szabályjáték jellegéből következik, hogy fontos magatartásformákat fejleszt, a társakkal való együttműködésre késztet. Fontosnak tartjuk, hogy az egyszerűbb szabályok elfogadásától jussanak el az önálló szabályalkotásig.
•
A gyermek a konstrukciós játékában minél gyakrabban élje át az „én készítettem” alkotás örömét, mely eredményezheti a sokféle formájú játékelemből kialakított forma-, szín-, térvariált gazdagságot. A konstrukciós játékhoz kapcsolva megjelenik a barkácsolás, melynek eszközeit biztosítjuk, és különböző technikáit tanítjuk.
Udvarainkon is lehetőséget teremtünk a szerepjátékok, szabályjátékok, mozgásos játékok, körjátékok kezdeményezéséhez. Udvari játékeszközeink hatékonyan szolgálják a nagymozgások fejlődését.
26
Kezdeményezett játék:
Játékirányításunk indirekt jellegű, elsősorban a feltételek megteremtése, másodsorban a tapintatos segítés, példák és ötletek adása, valamint megfelelő hely, idő és eszköz biztosítása a feladatunk. A játékkezdeményezésnek akkor van helye, ha a gyermek érdeklődésének megfelelően történik és találkozik egyéni igényével, természetes kíváncsiságával. Az óvodapedagógus pedagógiai szándékkal teremthet olyan helyzetet, amelyben játéktevékenységeket ajánl fel.
A fejlődés várható jellemzői óvodás kor végére: A szabad játék során örömmel és felszabadultan játszik. Tapasztalatok, élmények nyomán dominánssá válik a szerepjáték. Kialakul az együttjátszás igénye, egymáshoz való alkalmazkodás képessége. Alkotásaiban egyéni ötleteit valósítja meg. Szabályjáték megtanulására és a szabályok betartására képes, kialakul szabálytudata. A játékban elmélyült, kitartó, problémahelyzetekben kreatív megoldásokra törekszik. A játékot kísérő érzelmek a gyermek közlési vágyát fokozzák, a párbeszédek fejlesztik kifejező készségét, megerősödik az összefüggő beszéd.
27
4.2. Tevékenységekben megvalósuló tanulás
A tevékenység, a megismerés vágya ösztönzi a gyermeket a tapasztalatszerzésre – ez a tanulás alapja. Célja: A tanulási attitűdök erősítése, teljes gyermeki személyiség fejlesztése, melyben önként és örömmel vesz részt. A nevelési folyamat egésze valójában tanulás is, hiszen spontán vagy irányított módon, a cselekvéses tanulás során tapasztalatokhoz, ismeretekhez jut a gyermek. Az ismereteket az óvodapedagógus által irányított megfigyelésen, illetve gyakorlati probléma -és feladatmegoldáson keresztül bevési, megőrzi. Az óvodapedagógus feladata a támogató környezet kialakítása, melyben épít a gyermek meglévő ismereteire, tapasztalataira. Minél több oldalról, minél több érzékszervvel foglalkoztatjuk a gyermeket, annál maradandóbbak lesznek tapasztalatai. Az intellektuális fejlesztésben a helyes arányokat az óvodás korú gyermek életkori és egyéni sajátosságaiból adódóan kell meghatározni, ismerve érzékelését, észlelését, megismerési folyamatainak fejlettségét, kíváncsiságát, tanulásra való hajlandóságát.
A tevékenységek tartalmait egyrészt életkorhoz, másrészt egyéni fejlettségi szinthez, érdeklődéshez igazítjuk. Fontosnak tartjuk a lemaradók felzárkóztatását és a tehetséges gyermekek figyelemmel kísérését, támogatását egyaránt.
28
4.2.1.A külső világ tevékeny megismerése
Célja: A környezeti kultúra, környezettudatos magatartás megalapozása, a szülőföld értékeinek megismerése, megőrzése.
Feladata: - Életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő –cselekvéses tanuláson alapuló- tapasztalatok és ismeretek nyújtása. - Alapvető összefüggések feltárása, szokások, készségek, képességek alakítása, melyek elősegítik a környezetben való biztonságos tájékozódást, eligazodást. - A környezeti és szociális háttér megismerése, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, környezetükhöz fűződő pozitív szemléletmód formálása. - Élő és természetsarok kialakítása, gondozása, az „élő” tiszteletének tudatosítása, az udvar adta lehetőségek kihasználása. A környezeti nevelést kiemelt feladatunknak tekintjük, mely áthatja óvodai nevelésünk egészét. A környezeti nevelést a gyermek közvetlen tapasztalatszerzésére alapozzuk. Környezetvédő, természetszerető ember személyiségének kialakítására törekszünk, szeretnénk elérni, hogy rendelkezzen a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges attitűdökkel, viselkedésformákkal, empátiás képességgel. Fontosnak tartjuk a természetbarát környezet kialakítását és az egészséges, biztonságos életmód feltételeinek megteremtését a gyermekek számára. Biztosítjuk a nyugodt légkört a megismeréshez, a felfedezéshez, tapasztalatszerzéshez. Lehetővé tesszük változatos programok szervezésével, sétákkal, kirándulásokkal, hogy kezdetben szűkebb, majd tágabb környezetét megismerje.
29
A spontán és szervezett tevékenységek során aktívan felfedezheti élő és élettelen környezetét. A környezeti nevelés az évszakok körforgásában épül be a napi életünkbe. A természeti és társadalmi környezet témaköreit szoros egységben, komplex módon dolgozzuk fel.
Építünk a gyermekek meglévő tapasztalataira, figyelembe vesszük családjuk és lakóhelyük jellegéből adódó sajátosságaikat. Megismertetjük a gyermekekkel szülőföldünk, lakóhelyünk kiemelkedő természeti értékeit, hagyományait, tiszteletben tartjuk a nemzeti és etnikai kisebbség kultúráját.
Arra törekszünk, hogy lehetőség szerint a természetes környezetben gyűjtsenek minél több tapasztalatot, ennek jegyében az óvodánk udvara adta lehetőségeket kihasználjuk. Kialakítottuk a „Madár-barát” kertet, télen folyamatosan etetjük, figyelemmel kísérjük az odalátogató madarakat, gondozzuk az etetőket, madárodúkat. Megismertetjük a gyerekekkel lakóhelyünk kiemelt természeti értékét, a fóti Somlyót, annak természetvédelmi területét, élővilágát: -
Fóti boglárka
-
Szártalan csűdfű
-
Árvalányhaj
-
Kosbor-félék
-
Őstölgyes
Lakóhelyünk megismerése során – közintézményeink mellett – fontos, hogy megismerjék kulturális, művészi értékeinket is: -
Ybl Miklós tervezte műemlék templom
-
Németh Kálmán emlékház
-
Károlyi kastély
-
Fáy Présház
-
Vörösmarty Kunyhó
Szeretnénk érzékennyé tenni a gyermekeket, a szülőket a környezeti problémákra (víz, levegő, talajszennyezés, zajártalom, növény- és állatvédelem). Fontosnak tartjuk a szülők rendszeres tájékoztatását a környezeti nevelés eredményeiről, segítséget nyújtunk a szemléletváltásban (táplálkozási, vásárlási szokások, takarékosság az energiával, …) Szorgalmazzuk az aktív bekapcsolódást a természet és környezetünk, egészségünk védelmébe (fák, bokrok ültetése, parlagfű irtása…)
30
Megismertetjük a gyermekeket a természetben lévő kincsek gyűjtésének szabályaival ( mérgező növények, termések…) Ezeket felhasználjuk napi tevékenységeink során (természetsarok, tanulás, játék, barkácsolás…) A külső világ tevékeny megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokkal is gazdagodnak a gyermekek, hiszen a matematikai tapasztalatokat a gyermek a körülöttünk lévő természeti és társadalmi környezetből szerzi. Már óvodába lépés előtt is vannak matematikai tapasztalatai, a való világ számosságban is kifejezhető formákból, relációkból tevődik össze. Tartalmát elsősorban nem ismeretek alkotják, cselekvéses és gondolati tevékenységet tartalmaz, gondolkodásfejlesztést jelent. A napi tevékenységek során megismerkedik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli relációkkal, térbeli viszonyokkal. Általuk fejődik ítélőképessége, problémamegoldó gondolkodása.
A fejlődés várható jellemzői óvodás kor végére: Képes személyével és családjával kapcsolatos információk közlésére. Biztonsággal tud szűkebb környezetében eligazodni, óvja környezetét. A környezetében fellelhető és jól ismert növényeket és állatokat megnevezi, jellemző tulajdonságaikat el tudja mondani. Figyelemmel kíséri a természetbeli változásokat, az ok-okozati összefüggéseket értelmezi (pl.: időjárás változás hatása az élővilágra), gyakorolja az elemi közlekedési szabályokat, ismeri a közlekedési eszközöket. Ismeri a fontosabb közintézményeket és a helyi nevezetességeket. Kialakul igénye önmaga és környezete tisztaságára, rendezettségére. Tevékenyen részt vesz a növények és állatok gondozásában, védelmében, ismeri és óvja helyi természeti értékeket, hagyományokat. Képes kifejezni a felismert összefüggéseket, matematikai tapasztalatokat. Felismeri a problémahelyzeteket és vállalkozik azok vizsgálatára, megoldására. Összehasonlításokat végez, sorba rendez, bont, azonosságokat-különbözőségeket felismer, térben tájékozódik.
31
4.2.2. Verselés, mesélés
Célja: Az irodalom iránti érdeklődés felkeltése és megszerettetése, az anyanyelvi kultúra megalapozása, az olvasóvá nevelés alapjainak lerakása.
Feladata: -
Az életkornak megfelelő, értékes – népi, szépirodalmi, külföldi, klasszikus és kortárs - irodalmi alkotások élmény-szerű közvetítése.
-
A gyermek érzelmi és értelmi világának, szókincsének gazdagítása, meseigényének kielégítése.
-
Képzeleterő, belső képteremtés alakítása, fejlesztése.
Az irodalmi nevelés – hasonlóan a környezeti neveléshez – szorosan kapcsolódik az évszakokhoz, hagyományokhoz, ünnepeinkhez. Fontosnak tartjuk a mindennapos mesélést, verselést, hiszen ez is olyan alapvető igénye a gyermeknek, mint a játék. Az otthonról érkező gyermeknek is vannak már irodalmi élményei, ezekre építünk az anyagkiválasztás során, Az óvodában törekszünk a verselés, mesélés nyugodt feltételeinek megteremtésére. Kezdetben azokat a mondókákat, verseket választjuk, melyek segítik a gyermek feloldódását, személyes kapcsolatok építését és ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermek érzelmi életét jótékonyan alakítják (lovagoltatók, ringatók, simogatók…). Lehetőséget teremtünk arra is, hogy a megismert mesék és versek közül alkalmanként kedvük szerint választhatnak. A nyugodt pihenés megteremtése érdekében rendszeresen mesélünk és folytatásos meséket, történeteket hallgatnak a gyermekek. Alkalmanként klasszikus meséket diafilmen és videón is nézünk, meselemezt, mesekazettát is hallgatunk. 32
Különleges irodalmi élményt nyújtanak a színházi, bábszínházi látogatások. Lehetőséget teremtünk élményeik újraélésére, dramatizálásra, spontán bábozásra. Törekszünk a spontán adódó mesélési, verselési helyzetek kihasználására, saját mese-vers „alkotásaik ” bemutatására is az udvaron, játék közben, séták, kirándulások során. Óvodai ünnepeinket, rendezvényeinket színesíti a verselés, dramatizálás. Igyekszünk a szülőket tájékoztatni arról, hogy milyen mesét, verset tanulunk, felhívva figyelmüket az otthoni mesélés, közös beszélgetés fontosságára. Az óvodai nevelésünk során sok lehetőség nyílik a beszélgetésre, a gyermek élményeinek meghallgatására, az anyanyelv ápolására. Az anyanyelvi nevelés a nevelési folyamatunk egészét áthatja, hiszen a beszéd a tanulás a kapcsolatteremtés egyik legfontosabb eszköze. A népi mondókák gyakori ismételgetésével a tiszta, szép beszédet, a meséléssel, verseléssel, anyanyelvi játékokkal a gyermeknyelvi képességeinek fejlődését hatékonyan segítjük elő. Gazdagítjuk szókincsét, fejlesztjük nyelvtanilag helyes beszédét. Arra törekszünk, hogy az óvodában dolgozó felnőttek beszéde példa értékű legyen, és ösztönzést nyújtson a gyermek beszédére. A fejlődés várható jellemzői óvodás kor végére: - Igényévé válik a rendszeres mesélés, verselés. - Figyelmesen végighallgatja és beleéli magát a cselekménybe. - Szereti a jó ritmusú verseket és mondókákat, érzékelni tudja azok hangulatát. - Vannak kedvenc meséi, meseszereplői. - Szereti, és követni tudja a folytatásos mesék, történetek cselekményeit. - Szívesen vállalkozik versmondásra, rövid mesék, részletek eljátszására. - Szereti, és szívesen nézegeti a különböző témájú könyveket, vigyáz azok épségére. Felfedezi, hogy a könyvek által sok új, érdekes ismerethez juthat.
33
4.2.3. Mozgás
Célja: A gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, egyéni mozgásigényének kielégítése úgy, hogy megmaradjon szabad mozgáskedve. Testileg edzettebbek, egészségesebbek legyenek. Az óvodai nevelés minden napján a játékos mozgásnak, tornának, a teremben és a szabad levegőn eszközökkel és eszköz nélkül spontán vagy szervezett formában minél több lehetőséget biztosítsunk.
Feladata: -A gyermeki szervezetet sokoldalúan, arányosan fejlesztjük, a vázizomzatot erősítjük, a helyes testtartást igyekszünk kialakítani, a motoros képességeket fejlesztjük a mozgás megszerettetésével, a mozgásigény felkeltésével és kielégítésével, -A mozgásműveltség és a mozgáskultúra fejlesztésével hozzájárulunk a testi, lelki, fejlődéshez. -A családból jött gyermekek különböző mozgásfejlettséggel érkeznek az óvodába, az egyéni képességeket figyelembe véve fejlesztjük a mozgásukat. - Nyugodt, derűs, játékos hangulat kialakításával megteremtjük a mozgás és a pihenés egyensúlyát. - A gyermekek életkorának megfelelő sokféle kézi- és tornaszerrel biztosítjuk a változatos eszközhasználatot a foglalkozásainkon és szabadidőben. - A balesetek megelőzésére folyamatosan ügyelünk.
A mozgásfejlesztés az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációkig mindent magában foglal és az egész személyiség fejlődését, elősegíti. A mozgásfejlesztés az egész óvodai élet meghatározója, amely kihat a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődésére. Különösen fontos területei a szabadban történő szervezett, irányított mozgásos testnevelési játékok, olyan cselekvéses mozgások, amelyeket mozgásos tevékenységeken is alkalmazunk. 34
A gyermekek életeleme, életszükséglete a mozgás, a játék, amely jelen van az egész nap folyamán. A gyermek minden játéka valamilyen mozgástevékenység. Eleinte utánzó, majd játékos cselekvés tanulásában nyilvánul meg, s csak fokozatosan alakul ki az irányított, tudatos mozgás. Óvodába lépéstől mindent megteszünk annak érdekében, hogy megszerettessük a gyermekekkel a mozgást, ami egész életükre, teljes személyiségük fejlődésére kihat.
A 3-4 éveseknél elsősorban a természetes nagymozgások fejlődését segítjük. 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb, szem, -kéz, -láb koordináció, egyensúlyérzék, valamint a kondicionális képességek fejlesztése, ezen belül az erő, az állóképesség. 5-6-7 éves korban a finommotorika és a koordinációs és téri tájékozódó képességek fejlesztésére fektetünk nagy hangsúlyt. Úgy szervezzük a gyerekek napi tevékenységét, hogy minél több időt töltsenek a szabad levegőn mozgással. A természet erőivel (napfény, víz, levegő) történő edzés kedvező hatását az egész év folyamán kihasználjuk. A gyermekek mozgásigényének kielégítését kirándulások, séták szervezésével tesszük változatossá. A szülők körében népszerűsítjük az egészséges életmódot, a mozgás, a sport szeretetét. Gyermek- és sportnapon a gyermekek és a szülők ügyességi játékokban vesznek részt.
A játszótereinket tudatosan úgy alakítjuk, hogy különböző mozgásfejlesztő eszközökkel elősegítjük az állóképesség, erő, egyensúlyozás, ügyesség spontán gyakorlását.
A mozgás megszerettetését és a mozgásigény kielégítését szolgálják az udvarunkon kialakított kerékpár és rollerpályák is, ahol egyéni képességeik szerint választhatnak eszközöket. Elősegítjük ezzel a téri tájékozódó-, egyensúlyozó-, reakció- és állóképességük, szabálytudatuk, alkalmazkodó képességük, társas viselkedésük fejlődését.
A gyermekorvosi szűrővizsgálatok évről évre jelzik, hogy gyermekeink körében egyre gyakoribb a hanyagtartás, a gerincferdülés, lábstatikai rendellenesség és mellkas deformitás. Ezért úgy tervezünk, hogy a testnevelés foglalkozások és a mindennapi mozgásfejlesztés anyagába beépítjük a megelőző, tartásjavító tornát és lábtornát.
35
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
Testi fejlődés: - Növekedése, súlygyarapodása megfelel életkorának, egyéni alkatának, túl van az alakváltozáson. - Szervezete egészségesen fejlődik, testi szükségleteit irányítani képes.
Mozgásfejlődés: - Mozgása összerendezetté, célirányossá válik. -Örömmel vesz részt a mozgásban, kialakulnak a bonyolultabb mozgásformák. - Az énkép kialakulásától fokozatosan eljut a testtérkép megismeréséig. - Finommotorikája kialakul, egyensúlyozó képessége fejlődik. - Tökéletesedik téri tájékozódása, bátran és biztonsággal mozog a különböző tornaszereken. - Fejlődik önbizalma, érzelmileg magabiztosabbá válik. - Szabályok pontos betartásával egyéni, csoportos, sor- és váltóversenyt tud játszani. - Labdát vezet helyben és járással, futással egybekötve. - Biztonságosan használja a célnak megfelelő sporteszközöket.
36
4.2.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka
Célja: A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése, kreatív képességeinek kibontakoztatása. A gyermekek tér, forma, színképzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása, művészetek iránti érdeklődésük felkeltése.
Feladata: - Az alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. - Felébreszteni a gyermekek alkotásvágyát, fejleszteni alkotóképességüket, gazdagítani személyiségüket a tevékenységek által. -Az egyéni fejlettségekhez, képességekhez igazodva elősegíteni a gyermekek önkifejezésének kibontakozását. -Megismertetni a gyermekeket a különböző anyagokkal, felhasználási lehetőségeivel, a kézimunka technikai alapelemeivel - Kiemelt figyelemmel tanítjuk az eszközök használatát, a ceruzafogást. - Bemutatni szülőföldünk, lakóhelyünk neves alkotásait, népművészetét, hagyományait. A gyermekek egész nap folyamánváltozatos eszközöket használhatnak kreatív önkifejezésükre. Fontosnak tartjuk, hogy az eszközök használatával és azok szabályaival is tisztában legyenek. Sokféle új technikát mutatunk be, amelyek felkeltik kíváncsiságukat és alkotókedvüket. Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán alkalmat teremtünk. Az eszközöket a gyermekek által jól látható, elérhető helyen tartjuk, így lehetőségük nyílik a szabad, önálló tevékenykedésre. A gyermekek munkáival díszítjük az óvoda helyiségeit, ezzel lehetőséget biztosítunk az elkészült alkotások, egymás munkáinak megtekintésére, véleménynyilvánításra. A gyermekmunkák folyamatos figyelemmel kísérésével a szülők is nyomon követhetik a gyermekük egyéni fejlődését. Az óvodába lépés első napjától megteremtjük a feltételeket, hogy a gyerekek gyurmázhassanak, rajzolgassanak, festegessenek, homokot formázgassanak, kedvükre építsenek.
37
A bátortalanabb gyermekeket kezdetben úgy serkentjük, hogy magunk is rajzolunk, mintázunk, készítünk valamit, és együtt örülünk a valamire hasonlító formáknak, színfoltoknak, vonalaknak. A kezdeti véletlen próbálkozásokat felváltja a tudatosabb alkotások megjelenése. Megtanítjuk őket arra, hogy az elkészült munkát megbecsüljék, örüljenek alkotásaiknak, vigyázzanak saját és egymás munkájára is. Lehetőséget biztosítunk munkáik összegyűjtésére, megőrzésére. Kirándulások, séták alkalmával talált „kincseket” (toll, csigaház, kavics, toboz, termések, ágak, stb.) összegyűjtjük és felhasználjuk, megmozgatva a gyermeki fantáziát. A szülőket is kérjük a különböző anyagok (textil, bőr, fonal, papír) gyűjtésére, melyekből kreatív módon ajándékokat, teremdíszeket készítünk a gyermekekkel közösen.
A gyermekek számára a művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Lehetőséget teremtünk arra, hogy találkozzanak művészeti alkotásokkal a kiállítások, múzeumlátogatások alkalmával. Egyéni fejlettségükhöz és képességükhöz igazodva segítjük élmény-és fantáziaviláguk gazdagodását, annak képi kifejezését. A rajzolás, mintázás, kézimunka komplex módon találkozik az óvodai élet különböző tevékenységi formáival. Környezeti neveléssel szoros kapcsolatban van, hiszen a séták, kirándulások során átélt élményeiket megjelenítik munkáikban. Az évszakok változásai, természet szépségei, színei visszatükröződnek alkotásaikban. Irodalmi és zenei élmények feldolgozását segítjük elő a különböző eszközök készítésével.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
Ötletei megjelennek az építésben, téralakításban. Képes a tárgyak térbeli kiterjedésének felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére. Élményei, elképzelései megjelenítésében többnyire biztonsággal használja a képi kifejezés változatos eszközeit. Alkotásaira jellemző a részletező formagazdagság, térbeni rendezettség, változatos színhasználat. Képes önállóan alkalmazni a megismert technikákat, biztonsággal használja az eszközöket. Örül egyéni és közös alkotásaiknak, megfogalmazza véleményét. Örömmel készít ajándékokat, játékában, mesében, dramatizálásban felhasználható eszközöket.
38
4.2.5. Ének, zene, gyermektánc
Célja: A közös éneklés és a népi játékok által az éneklés megszerettetése, a zenei érdeklődés felkeltése, a zenei kultúra megalapozása, a tánc, zenés mozgás megszerettetése.
Feladata: - A Kodályi hagyományok megtartása, épp ezért az ÉZO.-t használjuk alapműként. - Zenei ízlés, esztétikai fogékonyság formálása. - Zenei készségek, képességek kialakítása, fejlesztése: hallás, éneklési készség, ritmusérzék, harmonikus mozgás. - A nyelvi képességek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal. - A közös éneklés, a játék örömének megéreztetése. - A népi hagyományok, kortárs és klasszikus művészeti alkotások, migráns és etnikai zenei kultúra megismertetése, beépítése a zenehallgatási anyagba. - Az életkornak megfelelő hangkészletű dalok beépítése a munkánkba. A zenei nevelés lehetőséget ad a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésére, érzelmi életének gazdagítására, a közösséghez való viszonyának alakítására. A gyermeket már születése előtt is érik zenei hatások. Születése után pedig a családban hallhat különböző zenéket, amire építhetünk az óvodába lépéskor. A zene hatására érzelmileg kiegyensúlyozottá válik, oldódik feszültsége, színesedik érzelemvilága. Népi játékok, körjátékok játszása közben formálódik társas és baráti kapcsolata, fejlődik alkalmazkodó képessége. A dalok, mondókák, népi játékok megtanulása az értelmi képességeket is fejleszti. 39
A zenei anyag összeállításánál arra törekszünk, hogy igazodjon a gyermekcsoport ízléséhez és képességeihez. Azt szeretnénk, hogy a gyermek figyelmét a dal, a játék, a hangszeres zene felkeltse és lekösse. A zene türelmes, figyelmes befogadására nevelünk. Fontosnak tartjuk, hogy az általunk bemutatott mozgás, dal, játék, hangszeres zene élményszerű legyen. A nap bármely szakában alkalmat teremtünk az éneklésre, zenehallgatásra. Törekszünk az éneklés, dalos játékok nyugodt feltételeinek megteremtésére. Az óvodába lépő gyermekek biztonságérzetét erősítjük az ölbeli játékokkal, lovagoltatókkal, ringatókkal. A kicsiket egyszerű dalos játékokkal ismertetjük meg, melyek játékos utánzó mozgásra, egyszerű körsétára, guggolásra épülnek, és megfelelnek a három-négy éves gyermek mozgásának. Ezekkel az ismétlődő, játékos mozgásokkal az egyenletes lüktetést érzékeltetjük. Az éneklési készséget és a mozgáskultúrát sokszori ismétléssel, gyakorlással alakítjuk.
A dalos játékok gyakorlása során lehetőséget teremtünk a hallás és ritmusérzék fejlesztésére:
-Tiszta éneklés önállóan és csoportosan - Megfelelő kezdőhang és tempó átvétele, tartása - Dalfelismerés, dallammotívumok, dallambújtatás, - Egyenletes lüktetés, dalok, mondókák ritmusa változatos módon - Zenei fogalom párok megkülönböztetése (lassú-gyors, magas-mély, halk-hangos) - Zenei improvizációs készség, kreativitás - Ritmushangszerek használata
Az óvodai élet mindennapjai számtalan lehetőséget nyújtanak az éneklésre, mondókázásra, zenehallgatásra. Szorosan kapcsolódik a nevelés valamennyi területéhez, kiemelten a környezeti neveléshez: évszakok körforgásához, a természeti jelenségekhez, természet ünnepeihez, állatokhoz, növényekhez. Ünnepeink hangulatát gazdagítják a dalok, táncok, népi játékok. Lehetőséget biztosítunk művészek által előadott élőzene befogadására. Fontosnak tartjuk, hogy alkalmanként „ízlelgessék” a zenei irodalom klasszikus darabjait is.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Élvezettel játszik dalos játékokat, gátlás nélkül tud tisztán énekelni. Alkalmazni tudja a zenei fogalompárokat. Felismeri a dalokat dúdolásról, hangszerről is. Örömmel játszik zenei játékokat, tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.
40
Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a ritmustól, képes a különbség kifejezésére, használja a ritmushangszereket. Különböző térformákat alakít, egyszerűbb tánclépéseket, játékos mozgásokat esztétikusan formál. Figyelmesen hallgatja az énekes és hangszeres előadást, műzenei szemelvényeket.
4.3. Munka jellegű tevékenységek
Célja: Cselekvő tapasztalatszerzés során sajátítsa el a kisgyermek azokat a készségeket, képességeket, munkafogásokat, alapvető tevékenységeket, amelyek önmaga ellátására és környezete számára fontosak.
Feladata: -
Életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő önálló munkavégzés biztosítása.
-
Munkakedv felébresztése, munkához való pozitív viszony alakítása.
-
Erkölcsi jellemvonások és tulajdonságok formálása: feladattudat, kitartás, önállóság, felelősségérzet…
-
Elemi munkafogások, technikák bemutatása, tanítása.
-
Gyermeki méretű munkaeszközök biztosítása.
-
Kerti munkák, növény és természetsarok gondozása
-
Környezettudatos tevékenységek, szelektív hulladékgyűjtés segítése
A gyermeki munka része az óvodai életnek. Játékos jellege az óvodás kor végéig megmarad, de konkrét célra irányuló tevékenység, mely felelősséggel jár. 41
Lehetőséget teremtünk az egyes munkafajták fokozatos bevezetésére, folyamatosságára, differenciált feladatadásra, az önálló munkavégzés lehetőségének megteremtésére. Arra törekszünk, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermeknek.
Munka jellegű tevékenységek tartalma:
Önkiszolgáló munka: - Végigkíséri az óvodás kort, mindennapi szükségleteit - eleinte segítséggel, majd óvodás kor végére önállóan –végzi: testápolás, étkezés, öltözködés, a környezet rendben tartása. Naposság: - A naposság közösségi megbízatás, 4-5 éves kortól folyamatosan vezetjük be. - Fontosnak tartjuk közösen kialakítani a kiválasztás rendszerét, hogy a gyermekek tudják, mikor kerülnek sorra. Alkalom-szerű munkák: - A közösség érdekében végzett kisebb feladatok, megbízatások teljesítése. Bevonjuk a gyermekeket a csoportszoba rendjének fenntartásába, udvari játékok helyrerakásába, ünnepi készülődés során a terem díszítésébe, ajándékkészítésbe. Részt vesznek a gyümölcsnapon a gyümölcsök fogyasztásra való előkészítésében, különböző termények és termések gyűjtésében, növények és a természetsarok gondozásában. Arra törekszünk, hogy vigyázzanak környezetük rendjére, és vegyék észre, hogy mikor, hol segíthetnek a kisebbeknek, társaiknak és a felnőtteknek. Ráirányítjuk figyelmüket a természetvédelem, környezettudatos életvitel szempontjából fontos tevékenységekre: szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, papírgyűjtés, gesztenye és gyógynövények gyűjtése. Fontosnak tartjuk, hogy érezzék, hogy munkájuk eredményeként kirándulni mehetünk, játékot vehetünk. Fontos, hogy bevonjuk őket a tervezésbe is, kapjanak olyan közös feladatokat, amikor a szervezés is rájuk van bízva (babaház takarítása, berendezése).
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: -
Megjelenik a gyermekben a munkavégzés igénye, a környezettudatos életvitel alapja
-
Szívesen végez fejlettségének megfelelő feladatot.
-
Felismeri, hogy hol van szükség a segítségére.
-
Az önmagával kapcsolatos feladatokat képes önállóan elvégezni. 42
-
Az eszközöket megtanulja célszerűen használni.
-
Érzi, hogy munkája hasznos tevékenység.
-
Képes az együttműködésre, kialakul feladattudata, kitartása.
4.4 Tehetségfejlesztés „ Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges, nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni.” Szabó Magda
Célunk: Felismerni a tehetség magocskákat, az „ígéreteket”, a kreatív gyermeket. A teljes személyiség egységes fejlesztése, olyan kreatív tevékenység biztosítása, ahol a gyermek sikereket ér el, fejlődik teljes személyisége. Bátorító, alkotó légkör megteremtése.
Feladatunk: Harmonikus személyiségfejlesztés A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása. Ösztönzés, motiválás. Elkallódás elhárítása. A gyermek kreatív, alkotó szükségleteinek kielégítése. 43
Csermely Péter professzor szerint: A tehetség definíciója: A tehetség fogalmát az angol nyelv és más nyelvek sokasága több szóval is illeti •
„giftedness” potenciális tehetség a tehetségígéretet jelöli „talented” a már felismert, a már kifejlődésnek indult tehetséget.
•
„genius”
különleges párját ritkító szellemi teljesítményre képes ember vagy zseni
A tehetség nem egyenlő a sikerrel. A valóságban a tehetségígéreteknek sajnos csak egy kis részéből lesz felismert, tehetséges. A tehetséggondozónak az is a feladata, hogy ezeket az arányokat javítsa.
A tehetséges gyermek jellemzői Kognitív jellemzők: -
Szimbólumok és szimbólumrendszerek használata
-
Koncentrációs kapacitás
-
Szokatlanul jó memória
-
Fejlődési előnyök bizonyos területeken
-
Korai nyelvfejlődés (gazdag szókincs, szókatlan szófordulatok)
-
Kíváncsiság, tudásvágy
-
Önálló tanulásra való hajlam
-
Sokrétű érdeklődés
-
Kreativitás, eredeti, szokatlan ötletek
Intellektuális jellemzők: -
Fejlett beszédkészség (gazdag szókincs, korosztályát meghaladó nyelvi fordulatok).
-
Korai olvasás (akár 2,5-3 éves korban).
-
Jó koncentrációs képesség (sokáig képes lekötni magát, elmélyülten játszik).
-
Szeret idősebbekkel beszélgetni.
-
Szokatlanul jó memória, sokrétű érdeklődés.
-
Kíváncsiság, tanulásvágy, a világ megértésének vágya, bonyolult kérdések kutatása (pl. élet és halál értelme).
-
Kreativitás (egyéni ötletek, fogalmak, koncepciók kidolgozása).
-
Intenzív érzelmek: fejlett igazságérzet, humorérzék, (túl)érzékenység).
-
Sok energia, rövid idő alatt sok feladat elvégzése (gyakran hiperaktivitásként értékelik – helytelenül!).
44
Feladatunk különböző életkorban:
1. A 3 éves korban óvodába került kisgyermek megfigyelése, a „mért” adatok rögzítése 2. Az 5 éves korban a tehetség ígéretét azonosító megfigyelések egyeztetése a Tehetségműhelyek vezetőivel 3. Megbeszélés a szülővel. 4. Tehetségműhelybe sorolás
A gyermek megfigyelésének szempontjai 1. A gyermek kiemelkedő személyiségjegyeinek megfigyelése 2. A gyermek átlagon felüli adottságai 3. A gyermek motiváltsága 4. A gyermek mely területen mutat kiemelkedő eredményt
A tehetségfejlesztő óvónő feladata -
Hitelesen közvetítse azt a tehetség területet amit képvisel
-
Bátorítja a gyermeket erősíti az öntudatát, önbizalmat ad a gyereknek
-
Hisz a kisgyermek képességeiben
-
Hagyja a gyereket próbálkozni, engedi hibázni, önálló munkára sarkall
-
Személyiségével motivál
Az azonosítás után, kidolgozott válogatási teszt után soroljuk be a tehetséges kisgyermeket egy egy alkotó műhelybe.
A család feladata
-
Adjon érzelmi stabilitást a gyereknek
-
Nyújtson támaszt, segítséget a tehetség kibontakozásához
-
Motiválja úgy a kisgyermeket, hogy képes legyen kibontakozni
-
Működjön együtt az óvodával, a tehetségfejlesztő óvónővel
Várható tehetség területek
1. „ Észkerék” – logikai, matematikai, természeti tehetségterület 2. „Giling – galang” – zenei tehetségterület 45
3. „ Napraforgó” – népi játékok, tánc 4. Kismesterségek – tehetségterület 5. „Szó – játék” – anyanyelvi, kommunikációs tehetség terület 6. „ Mozgolóda” – mozgás, sport
5. A FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek mind egyformán szükségesek a sikeres iskolai munkához.
A testileg egészségesen fejlődő gyermek teste arányosan fejlett, túl van az alakváltozáson, teherbíró, mozgása összerendezett, harmonikus. Fejlődik mozgáskoordinációja, finommotorikája. Képes szándékosan irányítani testi szükségleteinek kielégítését, viselkedését, mozgását.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek nyitott érdeklődéssel várja az iskolába lépést. Folyamatosan fejlődnek a tanuláshoz szükséges képességei, differenciálódik érzékelése, észlelése. Megjelenik a szándékos emlékezeti bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, terjedelme. Megjelenik a szándékos figyelem, megnő a tartama, terjedelme, és könnyebbé válik a figyelem megosztása, átvitele. Gondolatait képes összerendezni, mondatokban kifejezni. Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás.
A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek várja az iskolát, képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre, kommunikációra felnőttel és gyermektársaival egyaránt. Késleltetni tudja szükségleteinek kielégítését, és egyre több szabályhoz képes alkalmazkodni. Kialakulóban van feladattudata, mely a feladat megértésében, a feladattartásban, a feladat egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Ezt a tevékenységet biztosítja kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása.
A kiemelt figyelmet igénylő és hátránnyal küzdő gyermekek esetében a Szakértői bizottság, Családsegítő Központ, a Pest Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság szakembereinek segítségével végzett korrekció mellett érhető el a megfelelő fejlettségi szint. A gyermek iskolássá válásáig a Köznevelési Törvény előírásai szerint járunk el.
46
7. ÓVODÁNK ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI
Óvodánk mindennapjait színesítik ünnepeink, hagyományaink, melyek a gyermeki közösséget és a felnőtteket érzelmileg közel hozzák egymáshoz. Rendezvényeinkkel szeretnénk óvodánkat nyitottabbá tenni partnereink - a szülők és érdeklődők - számára. Ünnepélyeink színesítése végett továbbra is kapcsolatot tartunk a fóti művészeti iskolákkal, szervezetekkel, intézményekkel. Ünnepeink: -
Október 23. a Megemlékezés – Életkornak megfelelően
-
Mikulás – Mikulás-várás, ajándékozás csoportonként.
-
Utolsó gyertyagyújtás – Advent utolsó gyertyáját közösen gyújtjuk meg a családokkal
-
Karácsony – Ünnepi készülődés, ajándékkészítés, épületenként közös ünnep.
-
Farsang – Hangulatos jelmezes délelőtt épületenként.
-
Március 15. – Megemlékezés, kokárdakészítés csoportonként
-
Húsvét – húsvéti hagyományok felelevenítése
-
Anyák napja – Édesanyák, nagymamák köszöntése csoportonként.
-
Nagyok búcsúja, évzáró – Ünnepi műsor csoportonként az év során tanultakból.
-
Összetartozás Napja június 4.- Életkornak megfelelő megemlékezés Trianonról
-
Apponyi Franciska napok, minden év áprilisában
Hagyományaink:
-
Szüreti mulatság – szürettel kapcsolatos hagyományok felelevenítése.
47
-
Gyermeknap és jótékonysági délután – Játékos vetélkedők, táncház közösen, az érdeklődő szülőkkel.
-
Jeles napok: Állatok napja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és Fák napja.
-
Kirándulások, színházlátogatás
-
Születés megünneplése
-
Gyümölcsnap
48
7. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁNKBAN Célja: A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak biztosítása és érvényesítése. Probléma esetén azonnali segítségkérés és a megoldások keresése.
Feladata: - Prevenció. - A problémák feltárása. - Együttműködés a szakszolgáltató intézményekkel, szakemberekkel.
Óvodánkban a gyermekvédelmi munka kiemelt jelentőségű. Gyermekvédelmi munkánk hosszú távú célja a helyi sajátosságok ismeretében a mentálhigiénés óvodai rendszer kialakítása, minden óvodás korú gyermekre kiterjedő preventív tevékenység megszervezése, a speciális segítséget igénylő gyermekek gondozása. Programunk gyermekközpontú, törekszünk a szoció-kulturális ártalmak enyhítésére és a magatartási és tanulási zavarok megelőzésére, hátrányos helyzetből való felzárkóztatásra. Fontosnak tartjuk a családokhoz való közeledést, a nyitott kommunikációt, az őszinte, előítéletektől mentes, bizalom elvű kapcsolatot. Fokozottan figyelünk a problémára utaló jelekre, és tapintatosan segítve reagálunk azokra. Az óvodai gyermekvédelem magában foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő, ezen belül minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységet. A gyermekre való odafigyelés teszi lehetővé, hogy időben észrevegyük a problémákat (nehezen nevelhetőség, testi-szellemi fejlődésben való lemaradás, magatartás és viselkedési zavarok, hátrányos helyzet, veszélyeztetettség). A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló érzékszervi, értelmi, vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek, tehetséges gyermekek, speciális ismereteket, sajátos törődést igényelnek. Szükség esetén megfelelő szakemberek –pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus, konduktor közreműködésével valósítjuk meg az egyéni fejlesztést.
A gyermekek zavartalan fejlődéséért, a gyermekek védelméért az óvodai nevelőtestület együttesen felelős, valamennyien az első számú jelzőrendszer tagjai vagyunk, nincs mérlegelési lehetőségünk, ha gyermek bántalmazást ( testi, lelki, vagy elhanyagolás) tapasztalunk azonnal, írásban jelezzük az ESZEI felé. 49
Az óvodapedagógus feladata: -
az első családlátogatáskor a gyermekek megismerése,
-
a családi környezet és bánásmód megfigyelése, az anamnézis és a környezettanulmány rögzítése,
-
a hátrányos, -halmozottan hátrányos helyzet és veszélyeztetettség jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.
-
A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.
-
Azonnali jelzés az intézményvezető felé, ha bármi eltérőt tapasztal a gyermek életében, viselkedésében.
Hiányosságok észlelése esetén egyéni bánásmóddal, fejlesztéssel igyekszünk segíteni. Amennyiben szükséges, szakemberek segítségét kérjük (logopédus, fejlesztő pedagógus). Mivel a családnak a nevelésben elsődleges szerepe van, ezért az óvónő és a gyermekvédelmi megbízott feladata a szülők segítése, szükség szerint az egész család „gondozása”. Ha erőfeszítéseink nem járnak eredménnyel, külső szakember segítségét kell igénybe venni (orvos, nevelési tanácsadó, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, gyámügy).
A gyermekvédelmi megbízott feladatai: -
Minden tanév elején felméri a három, vagy több gyermekes családokat, illetve összegyűjti a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek adatait.
-
Munkatervet készít, mely tartalmazza a kapcsolattartás formáit a csoportos óvónőkkel, szülői munkaközösséggel, védőnővel, orvossal, önkormányzattal és családsegítő központtal.
-
A feladatokat időrendben rögzíti, segélyezésekre javaslatot tesz, segíti a szakszolgálatokhoz irányítást (Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket vizsgáló Bizottság, Beszédvizsgáló Központ…).
-
Rendszeresen látogatja a veszélyeztetett gyermekeket, és segít a hátrányos helyzetű családok gondozásában, -figyelembe véve a családok egyéni sajátosságait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot.
-
Segíti az óvónők gyermekvédelmi munkáját.
-
Gyermekvédelmi továbbképzéseken részt vesz, és tájékoztatja kollégáit.
-
Havi jelentést készít az étkezési segélyek összegéről.
-
Évente készít kimutatást a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, fogyatékos, három vagy többgyermekes családokban élő gyermekekről.
-
Minden nevelési év végén értékelést készít gyermekvédelmi tevékenységéről. 50
8. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI
Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. Nagyon fontos feladatunk a szoros, együttműködő nevelés, illetve kapcsolattartás. A gyermekek különböző családokból érkeznek, különböző hatásokat, kultúrát, magatartási formát hoznak magukkal. Arra törekszünk, hogy ezeket a hatásokat összehangoljuk, mindemellett tiszteletben tartjuk a családok egyéni értékrendjét, életvitelét. A családnak is, az óvodának is nagyon fontos a gyermek testi épsége, lelki nyugalma, értelmi fejlődése, a személyiség harmóniája. Együttműködve törekszünk arra, hogy a (2,5) 3-7 (8) éves gyermeknek boldog gyermekkora legyen, képességeihez mérten, egyéni ütemben fejlődjön. Kölcsönös bizalommal, hasonló követelményekkel kell a szülőknek és az óvodának is nevelni a gyermeket, így biztosítva kiegyensúlyozottságát és a biztonságát.
Kapcsolattartás formái: - Családlátogatás az óvodába lépés előtt és szükség szerint; - Szülőkkel közös beszoktatás, a gyermekek beilleszkedésének megkönnyítésére; - Napi közvetlen kapcsolattartás; - Fogadóórák igény szerint; - Szülői értekezletek; - Nyílt és nyitott napok; - Szülőkkel együtt szervezett rendezvények (gyermeknap, jótékonysági délután, kiállítások, hangversenyek, kirándulások); - Szülői munkaközösségek; A további partnereinkkel a kapcsolattartást az IMIP részletesen tartalmazza.
51
Záradék
A többször módosított Helyi nevelési programot a nevelőtestület véleményezte és elfogadta, ………% arányban Dátum: 2015.01.01.
Nyirő K. Judit óvodavezető
52
