Egy kis ismétlés...
Az apokaliptikus írások jellemzői • Igazságok ábrázolása mozgalmas, képszerű, kozmikus látomásokkal, szimbólumokkal, drámai módon. Érzelmi ráhatás, nem intellektuális érvelés • Nagy kozmikus festmény – elég távol kell állni ahhoz, hogy lásd mit ábrázol, nem pedig elveszni a részletekben! • Azokhoz íródik, akik üldöztetés, elnyomás miatti szenvedésen mennek át. • ÓSZ-ben is: pl. Dániel, Ezékiel, Zakariás.
Értelmezési szabályok •
A szöveget szimbolikusan (nem szó szerint) kell értelmezni, hacsak erős indokok, érvek (pl. a Biblia egyéb szövegei, vagy a konkrét történelmi háttér ismerete) nem kényszerítenek erre. • Ez alapvetően ellentétes pl. egy levél, vagy törvény értelmezési szabályával. • Mindig vedd figyelembe hogy kinek, milyen céllal és milyen stílusban íródott (exegézis), mielőtt értelmezni és alkalmazni próbálnád ma. • A bonyolultabb idézetet kell megvizsgálni az egyszerűbb, érthetőbb tükrében és nem fordítva.
Vázlat • • • •
Bevezetés (1:1-20) Levelek az egyházaknak (2:1-3:22) Trónus jelenetek (4:1-5:14) A hét pecsét felnyitása (6:1-8:1) – A 7. pecsét előtt “közjáték”: A 144000 elpecsételése (7:1-17)
• A hét trombita (8:2-11:19) – A 7. Trombita előtt közjáték: » Az angyal kis könyvvel (10:1-11) » A két Tanú(11:1-13)
Vázlat A konfliktus közelebbi vizsgálata (12:1-22:5) • A nagy konfliktus bemutatása (12:1-14:20) – (Benne: az asszony, a gyermek és a Sárkány, a tengeri és a földi fenevad bemutatása, a 144000 elpecsételt)
• A harag hét pohara (15:1-16:21) • A nagy parázna bukása és az örömünnep (17:119:10) • A Bárány ellenségeinek végső veresége. (19:1120:15) • A megváltottak győzelme (21:1-22:5) • Zárás (22:6-21)
Jelenések könyve fejezetenként 2. rész
A tengeri és a földi fenevad - Sátán két szövetségese (13. fejezet) • Tengeri fenevad (13:1-10) – Jelentése: Róma (politikai, hatalmi aspektusa)
• Leírása (1-3) – Az állat a tengerbôl jön - az emberiség tengere, amelybôl a világi hatalom jön (Ézs. 17:12, 57:20) – Fejek , szarvak - Sátán által küldött hatalom (12:3, 13:1). – Az Isten káromlás nevei – Császár istenségi jogai
A tengeri fenevad
A tengeri és a földi fenevad - Sátán két szövetségese (13. fejezet) • Egyet a fejek közül megsebesítettek de begyógyult – Halálos seb - valószínűleg utalás Nero halálára. Ő volt az elsô keresztény üldöző( i.sz. 54-68) – Begyógyult - az üldöztetés folytatódott: Domitianus (i.sz 81-96) (ld 17. fejezet) – Lehetséges jelentés: "Nero Redivivus” mítosz, mely szerint Néró „fel fog támadni” és visszatér.
• A küldetése (4-10) – Róma bálványimádata és arroganciája („Ki hasonló a fenevadhoz”). Ld. Néró, Domitianus arroganciája. – Szentek legyôzése - a fizikai gyôzelem az üldöztetésben. „42 hónap”: 3 és ½ év szimbólum: átmeneti szenvedés, de Isten gondoskodása.
A tengeri és a földi fenevad - Sátán két szövetségese (13. fejezet) • A földi fenevad (13:11-18) – Jelentése: Róma (a hamis vallási aspektusa)
• Leírása (11) – Földből van – „föld” sokszor jelképezi az emberit (bűnös) – a menny”-el (Isteni) szemben – Mint a bárány – (ártatlan kép – képmutatás) hamis vallás (Mt 7:15) – Olyan, mint a hamis próféták (16:13, 19:20) – Úgy beszél, mint a sárkány - Sátán közvetítése (2.Kor.11:3)
A tengeri és a földi fenevad - Sátán két szövetségese (13. fejezet) • Hatalma, munkája (12-18) – Az első fenevad bálványozása (politikai Róma, különösen a császár dicsőítése) – Jelek a fenevad nevében – Róma papjai sokszor profi illuzionisták voltak. – Jelölések a kézen vagy a homlokon – Lelkileg kifejezi, hogy hova tartoznak, kit szolgálnak. – „senki sem vehet…” – a keresztények hátrányos gazdasági megkülönböztetése
A tengeri és a földi fenevad - Sátán két szövetségese (13. fejezet) • Száma: 666 – 6: a tökéletlenség, nem ér fel a tökéletessel (7). – Három 6-os: kb. "bukásra bukás" (Istenségre törekszik, de messze alulmarad, elbukik). Baljóslatú, ördögi szám. – Nem szükségszerűen egy konkrét ember száma. „Emberi szám”: „emberi” (földből), szemben az „isteni”-vel – Egyes értelmezések szerint: „Néró császár”-t jelenti, mások szerint Domitianust. (abc – szám jelentés) – Ha nem is lehetünk teljesen biztosak a pontos értelmezésben, az biztos, hogy valamilyen módon a keresztény ellenes római rendszert jelképezi itt. – Számos XX., XXI. sz-i emberre (pl. politikusok) és szervezetre „ráhúzták” már ezt a számot.
A 144 000 (14. fejezet) • A bárány és a 144 000 (v. 1-5) – A Sion hegy - az egyházat jelképezi (Zsid. 12:22) – A 144.000 - az Isten által megváltottak, mint 7:3- 4-ben
• A 144.000 leírása: – Elpecsételtek – Istenhez tartozás – Szűzek - lelki tisztaság (2. Kor. 11:2) – Követik a bárányt - szavának megtartásával (Ján. 10:4-5) – Áron vétettek - Krisztus vére által (Apcsel 20:28) – Elsô zsengék - az első aratás elkülönítve Istennek – Hazugságot nem lehet bennük találni – ellenkezője a pogány rómaiaknak és császárimádóknak. (ld. 21:8) – Számos tévelképzelés ebből (pl. Jehova Tanúi)
A 144 000 (14. fejezet) Három angyal bejelenti az ítéletet (Rómán): • Az első Angyal (6-7) – Örök evangélium (örömhír) – Istenfélelem – 7. vers felszólítás a megtérésre, Isten dicsőítésére és figyelmeztetés az ítéletére. • A Második Angyal (14:8) – A nagy Babilon bukása (még időben nem történt meg, de Isten számára már „megtörtént” az ítélet) – Babilon - Római birodalom. Gonosz, zsarnok, szenteket elnyomó birodalom képe. – Róma a nagy Parázna – lásd 17. fejezet.
A 144 000 (14. fejezet) • A Harmadik Angyal (9-12) – a Császár imádat következményei (v.12) – a fenevad bélyege: ld. 13:16-18-ban – Isten haragjának a bora (Isten ítélete). Kontraszt: Isten élő vizével, amelyet a szentek isznak. – Tűzben és kénben gyötrődik – lásd Sodoma és Gomora
• Boldogok a halottak (14:13) – Az Úrban meghalni a legnagyobb boldogság (nem csak a mártíroknak) ! – Célunk nem csak kereszténnyé válni, hanem keresztényként meghalni.
A 144 000 (14. fejezet) • A Föld termésének learatása (14:14-16) – az igazságosság gyümölcse, az igazak megmente (Mt. 3:12, 13:30), bár 17-20 a gonosz gyümölcsét mutatja be. • A Föld bortermésének szüretelése (14:17-20) – Isten haragjának, ítéletének drasztikus bemutatása (szőlőprés - Isten haragja jelképesen) (Ézs. 63: 2-4). – Vér mennyisége – jelképes. A drámaiság fokozására.
Bevezetés a poharakról szóló fejezethez (15. fejezet) • Isten beteljesedett haragja (15:1). Eddig figyelmeztetések. Mostantól a teljes harag kitöltése. • Mózes és a Bárány éneke 15:2-4 (Ld 2. Móz. 15) – „Ki ne dicsőítené a te nevedet” – lásd Fil 2:9-11
• A hét angyal a szentélyből (15:5-8) – A 8:3-5-ben az ítélet, amely a szentek imáin alapuló oltárból jött; most közvetlenül Istentől. – Füsttel telt szentély (2. Krón. 5:13-14) - Isten nyilvánvaló jelenléte. – Isten dicsőségének megvédése – Róma egyenesen Isten dicsőségét gyalázta. – Nem képes belépni - az ítélet visszafordíthatatlan (v.8)
A harag hét poharának kiöntése (16. fejezet) • Hasonlóságok a poharak és trombiták között (8-11): – csapások a természeten és az embereken (sok hasonlóság az egyiptomi csapásokkal) • Különbségek a poharak és trombiták között: – A trombitáknál részleges csapások, itt teljes csapások. – A trombiták a megtérésre hívtak el - a poharaknál már elmúlt a megtérés lehetősége, csak az ítélet következik.
• A csapások (pl. víz vér lesz, hegy leomlás, földrengés) – – – –
szimbolikus értelműek, az ÓSZ-ből vesznek sok elemet, sokszor Isten ítéletét jelképezték gonosz népeken. Cél: Sokkoló, félelmetes érzések keltése Isten ítéletéről
A harag hét poharának kiöntése (16. fejezet) • • • • •
Elsô pohár – fekélyek (ld. 2. Móz. 9:10) Második pohár– tenger vérré válik Harmadik pohár - folyók vérré válnak (2. Móz. 7:19) Negyedik pohár – hőség Ötödik pohár (10-11) – sötétség (2. Móz. 10:21) – könnyen utalhat Róma „elsötétülésére” többek között erkölcsileg, de számos vezetőjének ostobaságára is. – „Kínjukban is Istent káromolták” – kemény szív
A harag hét poharának kiöntése (16. fejezet) • Hatodik pohár (12-16) – Eufrátesz kiszáradt – Az Eufrátesz nagy birodalmak, katonai erő bölcsője volt. – Víz kiszárítása az ÓSZ-ben nagyon sokszor Isten erejét mutatta meg a nagy hatalmakkal szemben. – Megnyílik a napkeleti királyok útja – Sátán és szövetségesei (Róma) ellensége (Jézus és a megváltottak serege), – hogy a végső ütközetre Harmagedónra érkezzenek. – Keletről jöttek Róma félelmetes ellenségei, a pártusok. – Három béka - egy közjáték a 6. és 7. pohár között, csakúgy, mint a 6. és 7. trombita között. » tisztátlan lelket jelenít meg - Sátáni megtévesztés
A harag hét poharának kiöntése (16. fejezet) • Döntô csata – Harmagedón: „Megiddo hegye” - sok ÓSZ-i ütközet színhelye volt. (Bír. 5:19; 2 Kron. 35:22; Zak. 12:11) – Az igaz és a gonosz szimbolikus ütközete: Itt Krisztus végső csatája és csapása Rómára. (Lásd még 19:11-21) – Sok fantáziadús, szenzációhajhász elmélet született erről.
• Hetedik pohár (17-21) – Pohár a levegôbe - Sátán a „levegő birodalmának fejedelme” (Ef. 2:2)
• Itt már előre kimondja: „Megtörtént!” Isten eltemette Rómát és szövetségeseit.
A világias Róma, mint a nagy parázna (17. fejezet) • Látomás a paráznáról (17: 1-6) – „nagy vizeknél ülő” –a sok népen uralkodó Róma – A föld uralkodóival elkövetett paráznaság – szövetség más népekkel. – Skarlátvörös fenevadon ül -a 13:1-beli fenevad, amely erejét Sátántól kapja (12-es fejezet). – Kép: A világias Róma (a Parázna) és a politikai, hatalmi Róma (tengeri fenevad) szoros „kapcsolata”. – A szenteket kegyetlenül üldözi (v.6) – A világiasság vonzónak látszik, de az eredmény undorító – Isten sokszor engedi, hogy emberek/népek hatalmas magasságokba jussanak gőgjük és gonoszságuk létráján, hogy így majd még hatalmasabb legyen a bukásuk.
A nagy parázna a vadállaton
A világias Róma, mint a nagy parázna (17. fejezet) • A tengeri fenevad értelmezése: – A fenevad volt és nincs, fel fog jönni az alvilágból, de elmegy a kárhozatra. Valószínüleg a „Nero Revidius” mitoszt tükrözi, mint a 13: 3-ban. (utalás Domitianusra) – Hét hegy – Róma a „hét hegyen épült város” – Hét király - a hét általában szimbolikus, de mivel sok részletettel ki van egészítve, ezért itt valószínüleg konkrétumokról is szó van.
A világias Róma, mint a nagy parázna (17. fejezet) „Öt elesett, az egyik már uralkodik, a másik még nem jött el, és miután eljön, „kevés ideig” maradhat. A fenevad pedig a nyolcadik” (10-11 versek). • Utal a római császárok sorára: Augustus, Tiberius, Caligula, Claudius, Nero, Vespasianus, Titus és Dominitianus. (Galba, Otho és Vitelius Nero után következtek, de nem voltak jelentősek.) • „Öt elesett”: Augustus, Tiberius, Caligula, Claudius, Nero • „egyik már uralkodik”: Vespasianus (ekkor íródik a Jelenések) • „a másik még nem jött el, és miután eljön, kevés ideig maradhat”: Titus (ő rövidebb ideig uralkodott) • „A fenevad pedig a nyolcadik”: Domitianus • János a Jelenéseket Vespasianus uralma alatt kapta, de valószínüleg Dominitianus ideje alatt lett közzé téve
A fenevad fejei
A fenevad fejei
A világias Róma, mint a nagy parázna (17. fejezet) • A tíz szarv (17: 12-14) – „tíz király”, – „a fenevaddal együt kaptak hatalmat”. Valószínüleg Róma szövetségeseire, vagy provinciáira és azok királyaira utal
• A vízeken ülő nő (17: 15-18) – – – –
Ugyanaz, akiről az 1. vers beszél: Róma (a világias). A tíz szarv és a fenevad meggyűlölik a paráznát. Ezek a képek vsz. Róma hanyatlását mutatják be: Belső feszültségek, megosztottság, saját maga pusztítása, és külső tényezők (pl. más népek), amelyek nagy szerepet játszottak Róma bukásában. – Számos történész szerint Róma bukásának legfőbb okai: Külső invázió, belső erkölcsi hanyatlás, belső harcok.
A nagy Babilon bukása (18. fejezet) • A bukás kihirdetése (18: 1-3). – A menny tart kezében minden hatalmat (v.1) Erre jó mindig emlékeznünk, bármit is mutat a látszat! – ÓSZ-beli népek elleni próféciákhoz hasonlóan: » Babilon - Ézsaiás 13:20-21; Jeremiás 50:39; 51:37. » Ninive - Zofóniás 2: 13-15. » Tírusz - Ezékiel 26-28.
A nagy Babilon bukása (18. fejezet) • A város kipusztulásának leírása (18:4-20) – Menjetek ki belőle, népem. (v.4). (Ld: 2 Kor. 6:14-18) – Bűnei az égig halmozódtak – pl Sodoma (1. Móz. 18:20). – v.15 utalás arra, hogy Róma sokakat meggazdagított – ezért is volt olyan népszerű és jó „szövetséges”, – Örvendezés a bukásán - menny, szentek, apostolok és próféták. – Isten szolgái és minden keresztény várja Isten igazságának megvédését. – Egyértelmű válasz a 6: 9-10-ben és 8:3-5 -ben látható szentek imáira.
A nagy Babilon bukása (18. fejezet) • A teljes bukás szimbolizálása (18:21-24) – v. 22-24 szimbólumok Ezékiel 26.13; Jeremiás 16:9; 25:10-ből. – Róma soha többé nem lesz feltámasztva. Egyszer, s mindenkorra vége. – Próféták és szentek vére folyt benne. » A vér égbe kiáltott, amikor az első gyilkosságot elkövették (1. Mózes 4: 10). » A zsidók romlását az általuk megölt igazak vére okozta (Máté 23:34-36). » A szentek vére okozta az üldöztető Rómában Isten bosszújának eljövetelét.
A vadállat és a hamis próféta elpusztítása (19. fejezet) • A halleluja kórus (19: 1-9). – Halleluja azt jelenti, hogy dicsőség Istennek, csak itt található meg (1, 3, 4, 6 versek) az ÚSZ.-ben. – „Füstje felszáll örökké” – ítélet Rómán, » ÓSZ – i (Ézs. 34:8-17 ítélet Edómon). Róma veresége örök szemléltetése Isten erejének, dicsőségének. – A Bárány Mennyegzöje (7-9 versek) – örömünnep: Krisztus és az Egyháza örömét fejezi ki (a fent történtek miatt).
A vadállat és a hamis próféta elpusztítása (19. fejezet) • Az angyal megtagadja, hogy az ő nevét dicsőítsék. – János az angyal lába elé borul a látomás lenyűgöző hatására. – Csak Istent imádd (lásd Máté 4: 10). – Embereket ne imádj (ApCsel 10:25-26; 14:11-18)! – Angyalokat se imádj (ApCsel 10:25-26; 14: 11-18)! – Jézust dicsőítették az emberek (Máté 8:2; 9:18; 14:33; 15; János 20:28). – Jézus dicsőítették az angyalok (Zsidók 1:6; Jelenések 5). – Ezért Jézus Isten, és nem egy teremtmény (ellentétben Jehova tanúinak tanításával).
A vadállat és a hamis próféta elpusztítása (19. fejezet) • Isten Igéje fehér lovon (19: 11-16) – Fehér ló - harci állat, diadal, győzelem kifejezése.) – Jézus a lovon – lásd 21. vers – Név ráírva – „amit senki sem ismer”: Csak maga Jézus ismeri teljes valójában saját személyiségét és Istenségét. – Mégis elmondja mi a név: „az Isten Igéje” – Még több név: Királyok királya, urak Ura, ez Jézus (Filippiek 2: 10-11; Jelenések 1: 5). Mind megmutatnak valamit Jézusról, a személyiségéről. – „mennyei seregek követték”... „megverje a népeket” – visszautalás a16:12,16-ra, a nagy „ütközetre”.
A vadállat és a hamis próféta elpusztítása (19. fejezet) • A fenevad és a hamis próféta végzete (19:17-21). – „nagy vacsora” – Róma ítéletének, pusztulásának „vacsorája” – szemben a keresztények nagy vacsorájával. – A tengeri fenevad és a hamis próféta (a földi fenevad) – Kénnel égő tűz tava » Inkább a gonosz népen való végső, szörnyű ítélet szimbolikus képe, mintsem hogy a pokol képe (bár az még szörnyebb lesz). » Lásd Sodoma elpusztítása („1. Móz 19:24, Júd. 7 ), ítélet Edóm felett („örök tűz”) Ézs. 34:8-17-ben. – A Parázna, a Fenevad és a hamis próféta (Sátán szövetségesei: Róma) végleg megsemmisülnek. – „megölettek a lovon ülő kardjával” – Isten Szavának ereje.
Sátán legyőzése (20. fejezet) Ez talán a legnehezebb fejezet könyvben.
• Sátán megkötözve (20:1-3) – A mélység kulcsa -- Sátán birodalma (Lukács 8:31).. – Megkötözve és jól bezárva 1000 évre. – Sátán próbálkozása Rómán keresztül az Egyház és a szentek elpusztítására teljes mértékben kudarcot vallott. – „1000 évre” – nem időtartamot jelöl, hanem annak kifejezése, hogy ez hatalmasan és teljes mértékben megtörtént (lásd Zsolt. 50:10; 5 Móz 7:9, 1 Krón. 16:15). – Cél: "hogy meg ne tévessze többé a népeket". Aki akarta megláthatta Isten hatalmas erejét és dicsőségét Sátánon Róma bukása által.
Sátán legyőzése (20. fejezet) • Krisztussal uralkodva a trónokon (20:4-6) – A trónusokon ültek és ítélő hatalmat kaptak – a szentek. Jézus megígérte a győzteseknek, hogy osztozhatnak az Ő hatalmában a pogányok felett (2:26, 3:21). – A lefejezettek lelkei - egy ügy győzelmének szimbolikus bemutatási módja; az oltár alatti lelkek (6:9) most fel vannak emelve a trónhoz, igazolva az Ügyüket. – „A halottak többi része nem kelt életre az 1000 évig” – Róma megítéltetett és elpusztult. Nincs részük a győzelemben, hanem bukott vesztesek. – „az első feltámadás”, „a szentek életre kelnek Jézussal” a mártírok ügyének győzelme – Pl. Ez. 37:1-14 és Ézs. 26:13-19 egy ügy győzelme, egy nép „feltámadása” az elnyomó megítéltetése után.)
Sátán legyőzése (20. fejezet) • Sátán kiszabadult a börtönéből (20:7-10) – Az 1000 év végén Sátán kiszabadul „egy kis időre”. – Itt sem időtartamot, hanem dolgok állását, helyzetét mutatja be: – Sátán Rómával elbukott, teljesen, visszafordíthatatlanul. De felmerülhet a kérdés: Mi lesz a jövőben? Mi lesz, ha egy másik elnyomó jön? – Sátán kiszabadulása és „kis idejű” próbálkozása Góg és Magóg (jelképesen bárki, aki Isten ellensége) összegyűjtésével minden olyan próbálkozásra utal, amellyel Sátán Isten hatalma ellen akar lázadni. – Isten egyértelmű válasza az egyháznak: Ahogyan megmutattam Rómán az ítéletemet, úgy meg tudom mutatni Sátán bármely más eszközén a jövőben is.
Sátán legyőzése (20. fejezet) Egy másik szemlélet szerint: • „Megkötözve” - nagy mértékben korlátozva – Krisztus munkája által (Máté 12:29; Lukács 10:17-18). – nem teljesen megfosztva képességeitől (I. Pét. 5:8, Jak.4:7) • „Kiengedve egy kis időre”: – az idők végefelé egy hasonló(világméretű) elnyomás és üldöztetés lesz, mint a Római birodalom alatt az evangélium radikális terjedése következtében, és nem sokkal utána jön vissza Jézus.
Sátán legyőzése (20. fejezet) • Góg és Magog – Ószövetségi előfordulás Ezékiel 38-39-ben. » 38:2-ben Magog a föld, ami felett Góg uralkodik. » 39:6-ban Magog úgy tűnik az emberek neve is. – Jelenések 20:8-ban szimbólumai Isten ellenségeinek.
Körbevették a szentek táborát. – A tábor és a szeretett város az egyházat szimbolizálja. – A menny tűzkibocsátása elnyeli őket. » Ezékiel 38:22-ben és 39:6-ban található azért, hogy leírja Isten ellenségeinek a lerombolását. – Tüzes, kénes tó – megítéltetett (nem csak a végső ítélet)
Sátán legyőzése (20. fejezet) Az ítélet (20:11-15) • Némely értelmezés szerint ez az utolsó ítéletről beszél. Lehetséges, mégis inkább afelé hajlok, hogy ez még mindig Róma bukása vonatkozásában történik • a második halál csak a gonoszok feletti ítéletről, győzelemről szól. Eddig már láttuk: – A szentek „feltámadtak”: az Egyház győzött Róma felett. – Róma és szolgái „meghaltak” „1000 évig”: vesztettek, mialatt a szentek győztesként ünnepeltek Krisztussal. – „Újra életre kelnek az 1000 év után”: Sátán újra talál eszközöket, hogy gonoszságával elnyomja a szenteket. – De ezekre a „második halál” vár: a visszavonhatatlan, szörnyű ítélet.
Új ég, új föld, új Jeruzsálem (21. fejezet) • Új ég, új föld (21:1-8) • Sokan a mennyországot látják ebben a részben, • mégis valószínűbbnek tartom, hogy még mindig az elnyomó Róma feletti ítéletet és az egyház győzelmét, új, győzedelmes állapotát festi le az író, mert: • A föld és ég pusztulása, illetve a csapás világon (Jel. 20:11, 21:1) már az ÓSZ.-ben is gyakran használt szimbolikus képek voltak gonosz nép feletti ítélet kifejezésére, megjövendölésére • Hegyek összeomlanak, tengerek kiszáradnak, stb – Isten csapást mér a gonoszok „világára” ( pl. 2. Pét. 2:5) és ítéletet hoz felettük (nem az utolsó ítélet). • Ugyanez történt Rómával is.
Új ég, új föld, új Jeruzsálem (21. fejezet) • Ha a fentiek az ítélet „képei”, akkor mik az áldásé? Az ellenkezője. • Pl. folyók fakadnak a pusztában, bőven termő föld, az állatok békésen egymás mellett élnek, béke és öröm árad mindenből, emberek hosszú ideig élnek, stb… Isten új „világot”, új eget és földet teremt számukra. • Ezekkel festették le szimbolikusan az áldott állapot „képét”, miután Isten egy gonosz néppel elbánt (Lásd Ézs. 65).
Új ég, új föld, új Jeruzsálem (21. fejezet) • Tehát az új ég, új föld az egyház új, áldott állapotának képei, miután Isten elbánt a Római birodalommal. • Az új Jeruzsálem, mely a mennyből száll alá szintén az egyháznak ezt a megdicsőült állapotát fejezi ki. • „Isten sárora” - Isten jelenléte az egyházban • „Letöröl minden könnyet”, „nem lesz gyász” – utalás a szenvedésre, amin átment az egyház. Ez is ÓSZ-i kép. • „halál sem lesz többé” – „Halál”, amit Róma hozott a szentekre (6. fej.). Rómának, a halálosztónak vége. • Kontraszt: „Élő víz” a győztes szenteknek – „tűzzel és kennel égő tó” Isten ellenségeinek. • “második halál” – lásd előző fejezet magyarázata
Új ég, új föld, új Jeruzsálem (21. fejezet) Az új Jeruzsálem (21:9-27) • Az új Jeruzsálem a megdicsőült, győztes egyház (lásd fent) – nem a mennyország. • A város leírása (szimbolikus): – ÓSZ-i kép: pl Ez. 48:30-35 – 12- es szám többször szerepel a méretekben – Isten népének, szervezett vallásnak a száma – Pontos méretek (lásd Ez. 40-43): » hogy hangsúlyozza annak szentségét. » hogy hangsúlyozza annak dicsőségét. – 250-szer akkora, mint a Mt. Everest. Hatalmas méretek..
• Isten egyháza hatalmas, stabil, dicsőséges.
Új ég, új föld, új Jeruzsálem (21. fejezet) • „a népek az ő világosságában járnak” (v.24) – – az Isten egyházához nem tartozók. (Nem a mennyországról, hanem az egyházról szólnak ezek a részek. Mit keresnének pogányok a mennyországban?) – A nem keresztényekre valóban Isten világosságága ragyog az egyház ragyogása által: ld. Mt. 5:14-16.
• „a föld királyai oda viszik be dicsőségüket” (v.24) – Hasonló kép Ézs. 60:10- (Jeruzsálemet igazolja Isten az elnyomás után). – Az egyház, amelyet elnyomott Róma, most megigazíttatott, megdicsőíttetett. Isten letörte Róma dicsőségét.
• „tisztátalan nem juthat be” – Az egyház szent, Isten által megtisztított és megóvott. (Ézs. 52:1-2)
Új ég, új föld, új Jeruzsálem (21. fejezet) Összegezve: • Tehát ebben a fejezetben az egyházról van szó: a dicsőséges, Róma felett (és minden más felett is) győzedelmes egyházról. • A képek leginkább az ÓSZ-i prófétáktól vett szimbólumok, • ezekkel persze szimbolikus képet lehetne festeni a keresztények mennyországi életének dicsőségéről is, de itt nagy valószínűséggel elsősorban nem erre használja őket János.
Végszó (22. fejezet) Még mindig az új Jeruzsálem leírása: • ”Élet vizének folyója” (v.1), „aki szomjazik jöjjön és igyék” (v.17) – Jézus beszélt az élő vízről: Jn. 4, Jn. 7. • „Az élet fája” – kép az édenkertből (az előzőnél is). – ”levelei a népek gyógyítására szolgálnak” – az egyház áldásos hatása, „gyógyítása” a nem keresztényeken. Lelki gyógyulást viszünk másoknak. – Ez a kép sem illene bele a „mennyország” értelmezésbe.
• Ott lesz Isten trónja és látni fogják az Ő arcát. - Istent látni nem szükségszerűen csak a mennyországra utal, hanem közeli, bensőséges kapcsolat kifejezése: Pl. Jób 42:5, 5.Móz. 34:10, 1. Kor. 13:8
Az élet vize és az élet fája
Végszó (22. fejezet) Zárás (v6-21): • „amiknek HAMAROSAN meg kell történniük (v.6). – Nem a távoljövőre szóló próféciák, hanem a közeljövőre! • Az üzenet nincs lepecsételve (v.10) – v.ö. Dániel próféciája le volt pecsételve (Dániel 8:26, 12:4), mert „távoli jövőre” vonatkozott. • A menyasszony és a Lélek meghívása (17. vers) – A menyasszonynak van lehetősége tanítani az elveszetteket. – Missziónk van elmenni minél több emberhez és azt mondani: „Jöjj!” Az élet vízét kínáljuk fel ingyen.
Végszó (22. fejezet) • Sem hozzáadni, sem elvenni ezekből a szavakból nem szabad (18-19 versek). – Elsődleges alkalmazás a Jelenések könyvére, de ez igaz az egész ihletett Írásra. – hasonló figyelmeztetés van a Biblia elején (V. Mózes 5-6), és a közepén (Példabeszédek 30:5-6) is.
• „Jöjj, Uram” --„maranatha„: valószínűleg a korai egyház szokásos imája. • Ne feledjük, hogy az Úr „eljövetele” több alkalommal is megtörtént már (amikor „eljött” egy népet ítélni, pl. Rómát ).
Végszó (22. fejezet) A Jelenések utolsó szavai 22. fejezetben: • utolsó áldás (14. vers) • utolsó elhívás (17. vers) • utolsó figyelmeztetés (18-19 versek) • utolsó ígéret (20. vers) • utolsó ima (20. vers)
