Kedves olvasó! A Cofidis 2011 óta minden negyedévben egy országos reprezentatív felmérés keretében górcső alá veszi a magyarok pénzügyi piaccal kapcsolatos attitűdjét. A Hitel Monitor kutatás keretein belül foglalkoztunk már a fair banki magatartással, gépjárműhitelekkel, a devizahitelek forintosításával, a pénztárcánkat érintő újévi fogadalmakkal, szezonális költésekkel és a 2008-ban kirobbant válság utóhatásaival. 2015. őszétől a Hitel Monitort egy mindenki számára hasznos szakmai platformmá kívánjuk alakítani. Ismert pénzpiaci szakértők közreműködésével több oldalról is körbejárunk egy-egy aktuális témát, az eredményeket pedig hírleveles formában osztjuk meg a hazai pénzpiac véleményvezéreivel, Önökkel. Célunk, hogy minél több érintett bevonásával eljuttassuk a legfontosabb információkat oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, ezzel hozzájárulva a magyar hitelpiac dinamikus fejlődéséhez. Az aktuális és korábbi Hitel Monitor kiadásokat megtalálja a www.cofidis.hu/ hitelmonitor oldalon. A kapcsolat menüpont alatti elérhetőségeken pedig szívesen fogadjuk kérdéseit és észrevételeit, akár jövőbeni hírleveleinkkel kapcsolatban is. Az anyagokat ajánljuk további szíves felhasználásra és kellemes olvasást kívánunk hozzájuk!
Üdvözlettel, Holló Bence Ügyvezető Cofidis Magyarországi Fióktelepe
Kapcsolat Fedor Mariann Marketingvezető, Cofidis
[email protected] 06 30 462 6986
Pribék Márton Projektmenedzser, ComLab
[email protected] 06 30 847 7025
Átlagosan 43 ezer forintot szánunk a karácsonyi kiadásokra A Cofidis legfrissebb Hitel Monitor kutatásából kiderül, jelenleg a 18-69 éves lakosság 40 százaléka hiteltörlesztő a hitelfelvételi keresletben 2012 óta tapasztalható folyamatos csökkenés ellenére. Idén is sokak családi kas�szájának jelent extra megterhelést a karácsonyi készülődés. Ez abból is látszik, hogy az ünnep közeledtével már most egyre többen elkezdtek számolgatni: a többség 40 ezer forint feletti költségekkel kalkulál, de az emberek többsége nem tervez hitelfelvételt erre az alkalomra. A karácsony mellett a fogyasztókat leginkább foglalkoztató pénzügyi téma a brókerbotrány, 54 százalékuknak éppen emiatt csökkent a bizalma a pénzintézetek iránt. Szomorúan nézünk a pénztárcánkba Pesszimista hangulatban várják az ünnepeket a fogyasztók. Különösen igaz ez, ha a mindennapi kiadásokat veszik alapul: a magyarok 56 százaléka úgy érzi, rosszabb lett anyagi helyzete az év első és második negyedévéhez képest és döntő többségük, 82 százalékuk egyáltalán nem tud a havi alapkiadásain túl másra költeni. Közülük 47 százalék az alapvető dolgokat sem tudja kifizetni a havi jövedelméből. Nőtt viszont azok a száma, aki úgy gondolja, hogy rosszabb lesz az anyagi helyzete ebben az évben, mint tavaly ilyenkor volt (33%). Már számolgatunk karácsonyra Az országos reprezentatív kutatásból kiderül, hogy már most sokan elkezdjük a karácsonyra történő anyagi felkészülést, és elkezdjük összeszámolni, mennyi kiadással járhat az idei ünnepi időszak. Mint kiderült, a 18-69 évesek összesen 58 százaléka 10-50 ezer forint közötti összeget, átlagosan 29 ezer forintot szándékozik ajándékra költeni, míg az összes kiadásra mintegy 43 ezer forintot szánnak, a legtöbben, 40 százalékuk 20-50 ezer forinttal kalkulálnak. A lakosság többsége aktuális jövedelmét (82%) és korábbi megtakarításait (35%) is felhasználja a karácsonyi költségek fedezéséhez, hitelt mindössze a lakosság 5 százaléka venne fel. Négy éves csúcson a hitelek megítélése Általánosságban elmondható, hogy kedvezőbb a hitelfelvétel megítélése, mint korábban. Az utóbbi négy évben tapasztalható legmagasabb, 16 százalékos értéket elérve, tovább nőtt a hitelelfogadók, míg 7 százalékponttal csökkent a hitelellenesek aránya. Így ma még nagyobb számban képviseltetik magukat azok, akik számára a hitel bizonyos élethelyzetekben elfogadható, még ha látják is a negatívumait. A hitel affinitási index, melyet az utóbbi egy évben hitelfelvevők és a nem hitel ellenesek szorzataként kapunk szintén jelentős mértékben, 2,2 százalékponttal nőtt a 2011 óta mért időszak egyik legnagyobb növekedését és csúcsértékét produkálva. A negatívan befolyásoló tényezőként említhető brókerbotrányról a megkérdezettek 87 százaléka hallott valamit, de alig ötödük tudja csak pontosan, hogy mi történt. Az eset visszaveti a bizalmat, a botrányról értesültek több mint felének (54%) megrendült a pénzintézetekbe vetett bizalma, ennek ellenére csak alig több mint harmaduk (38%) jár el óvatosabban, fektet nagyobb energiát a fellelhető pénzügyi ajánlatok összehasonlításába.
Hitel Monitor kutatás, 2015. november A 18-69 éves lakosság döntő többsége személyes tapasztalattal rendelkezik a hitelfelvétel terén. Általánosságban négyből három felnőttről mondható el, hogy volt már adósa valamely banknak vagy pénzintézetnek. A legnépszerűbb, legszélesebb körben használt hitelfajta az áruhitel, a lakosság harmada élt már a hitelből vásárlás lehetőségével. Hasonló arányban (31%) rendelkeznek személyes tapasztalattal a személyi kölcsönökről, míg gépjárműhitelt és folyószámlahitelt nagyjából minden negyedik felnőtt vett már igénybe.
Az aktuális hiteltörlesztők aránya jelentősen visszaesett az elmúlt évek során, jelenleg a lakosság 40%-a fizeti valamilyen pénzintézeti kölcsön részleteit. A legtöbben lakáshitelt (12%) és személyi kölcsönt (11%) törlesztenek, míg folyószámlahitellel a lakosság 9%-a rendelkezik. Bár az elmúlt években valamelyest csökkent a szerződések száma, a személyi kölcsön továbbra is a legnépszerűbb hitelek egyike. Közel minden harmadik felnőtt (31%) rendelkezik róla személyes tapasztalattal, 11% jelenleg is törleszti. Az elmúlt évben 7% vette igénybe, ami négy százalékponttal magasabb érték, mint félévvel ezelőtt. Az elmúlt egy évben a személyi kölcsönt igénylő 18-69 évesek döntő többsége (82%) 800 ezer Ft alatti összeget kapott, átlagosan mintegy 4-500 ezer Ft-ot vettek fel. A személyi kölcsön felvételek elsődleges célja a családi büdzsé egyensúlyban tartása (36%), de sokan fordítják lakásfelújításra, korszerűsítésre is (21%).
A következő egy évre vonatkozóan a lakosság tizede, a következő negyedévre vonatkozóan – ha nem is tudatos hiteltervezésről van szó – mindössze 4 % tartja elképzelhetőnek, hogy felvesz valamilyen kölcsönt. A következő negyedévben legtöbben (7%) áruhitel felvételét tartják elképzelhetőnek, személyi kölcsönt 4% venne fel a következő negyedév során. Az összes közeljövőbeli hiteltervet tekintve – a lakáshiteleket figyelmen kívül hagyva – a hitelfelvevők közel kétharmada félmillió feletti összeget tartana elfogadhatónak.
A hitelekkel kapcsolatos ellenérzések ugyan csillapodtak az elmúlt években, ezzel együtt a hitel továbbra is inkább szükséges, mint büszkeségre okot adó termék. A hitelek rejtett költségeit hangsúlyozók aránya újra nőtt (64%), és ismét nőtt a hitelfelvevőkre kiszolgáltatott helyzetben lévőkként tekintők aránya is (58%). Ezzel együtt minden korábbinál többen tekintenek a hitelekre lehetőségként: 59% gondolja, hogy váratlan kiadások fellépésekor megoldás lehet a hitel, 64% érzi úgy, hogy a hitel lehetőséget teremt nagyobb léptékű, amúgy nem könnyen elérhető célok eléréséhez. Mindemellett ma vannak olyan hitelcélok, amelyek a többség számára adott esetben elfogadhatónak tűnnek. Elsősorban – és növekvő mértékben – a lakásvásárlásra, lakásfelújításra szánt kölcsönök fogadhatók el: ezeket a 18-69 évesek hat-héttizede elfogadható hitelcélnak tekinti. Autót, háztartási cikket, egészségügyi kezelést, gyógyászati segédeszközt, tanulmányokkal kapcsolatos kiadásokat a lakosság négy-öttizede szerint elfogadható hitelből finanszírozni. Családi eseményhez, másik hitel kiváltására csak minden negyedik felnőtt tartaná akceptálható megoldásnak a kölcsönt, míg a családi büdzsé egyensúlyban tartásához alig tizedük tartja védhetőnek a pénzintézeti segítséget. Miközben töretlen a bankok és a lakosság felé irányuló elvárás a felelős hitelezéssel, hitelfelvétellel kapcsolatban, a lakosság egyre elérhetőbbnek érzi a banki kölcsönöket. Jelenleg a lakosság közel kétharmada úgy, hogy a bankok egymással versengő termékekkel és szolgáltatásokkal állnak a lakosság rendelkezésére (63%), és hajlandóak a lakosságnak hitelezni (68%). Ezzel együtt csak 46% érzi úgy, hogy könnyű ma hitelhez jutni.
Általánosságban kedvezőbb a hitelfelvétel megítélése, mint korábban. 2015 októberére 57%-ra emelkedett a hitelelfogadó, míg 27%-ra csökkent a hitelellenesek aránya. Így még nagyobb arányban vannak ma azok többségben, akik számára a hitel bizonyos élethelyzetekben elfogadható, még ha látják is a negatívumait. Kifejezetten hitelpárti a lakosság 16%-a, ők azok, akik a kölcsönökben a lehetőséget látják, és úgy gondolják, ha az ember körültekintően jár el, nem kell tartani a hitelfelvételtől.
Felszálló ágban a fogyasztói bizalom A kutatás fő tanulsága számomra az, hogy egyre nyitottabbak vagyunk a hitelekre és sokan gondolják azt, hogy felelőse(bbe)n döntenek, mert összehasonlítják az ajánlatokat. Valójában még nem csinálják ezt jól, vagyis kevesen használják tudatosan az internetet arra, hogy tucatnyi bank ajánlata közül találják meg a legjobbat. Aki viszont ezt teszi, az sokat spórol, no meg ez a jövő, a bankok is olcsóbb ajánlatokkal csábítanak online. A statisztikák sokszor nem érthetőek, és minél mélyebben vizsgálnak valamit, annál inkább elveszünk a részletekben. Az ilyen pillanatfelvételi számok önmagukban nem sokat jelentenek. Egészen más a helyzet, ha trendeket nézünk. Ha olyan reprezentatív adataink vannak, mint a Cofidis Hitel Monitor kutatásában, ahol már a 16. alkalommal teszik fel ugyanazokat a kérdéseket, a válaszokból jól látható, hogy miként változik az emberek hozzáállása a pénzügyekhez, azon belül is a hitelekhez, hitelfelvételhez és bankválasztáshoz. Újra kezdünk bízni a kölcsönökben Egyre többen vannak, akik ismét mernek pár százezer forintos kölcsönt igényelni, mert látják, hogy a gazdaság és az ő helyzetük is jobb, ezért előrehoznak olyan vásárlásokat, nyaralásokat, amire nem akarnak éveket spórolni. Ez már nem az a felelőtlenül mindent összevásárló réteg, akiket a válság előtt láthattunk, hanem tudatosabb, jobban kereső nagyvárosiak, akik a hitelre nem, mint rosszra, hanem mint eszközre tekintenek. Egyre kevesebb hitelellenes ember van. Két és fél éve még 46 százalék volt az arányuk, most már csak 27 százalék, és a hitelpártiak – akik lehetőségként gondolnak a hitelre – aránya is a 2,5 évvel ezelőtti 5 százalékhoz képest 16 százalékon van. Már csak 56 százalék érzi rossznak a háztartásuk anyagi helyzetét, 2,5 éve ez 69 százalék volt, és sokkal kevesebben (33 százalék) gondolják úgy, hogy rosszabb lesz a helyzetük, mint 2,5 éve (akkor 45 százalék volt). Alaposabb összehasonlításra van szükség Sokan (61 százalék) azt mondják, hogy összehasonlítják az ajánlatokat, habár torzíthat a kép, mert a kutatásnál a megkérdezettek 70 százalékát online kérdezték ki. Tapasztalatomból és a BankRáció.hu személyi kölcsön kalkulátorának látogatottságai adataiból, valamint az újonnan igényelt személyi kölcsönök számából azt látom, hogy ez nem így van. Illetve sokan azt gondolhatják, hogy összehasonlították az ajánlatokat, mert a saját bankjuk 2-3 féle konstrukcióját megnézték, de ez nem valós összehasonlítás, mert ahhoz szerintem minimum 5 bank ajánlatát egymás mellé kellene tenni. Vagyis valószínűleg ezek az emberek nem az interneten hasonlítják össze a kölcsönöket valós adatokkal dolgozó kalkulátorokat használva. (Egy átlagos kölcsönösszegnél – 1 millió forint, 5 éves futamidővel – találhatunk olyan ajánlatot is ahol 22.000 forint a törlesztő, de van olyan is ahol több, mint 28 ezer forintot kell havonta törlesztenünk.) Ezt alátámasztja az is, hogy a diplomásoknál, a fővárosiaknál, továbbá a 170 ezer forintnál többet keresőknél 5-ből 4-en összehasonlítják az ajánlatokat, 46 százalékuk tudja, hogy az interneten össze lehet hasonlítani az ajánlatokat és az igénylés is egyszerű (tehát ők már tudatosabban keresik a kedvező ajánlatokat). Egyre többen igényelnek interneten, a tavalyi 7 százalék után idén ez már 13 százalék, míg a fióki igénylések aránya 61 százalékról lement 56 százalékra, A személyes ügyintézőt igénybe vevők aránya – tehát aki házhoz jön – 25 százalékról 30 százalékra emelkedett. Az utóbbi években a bankok egyre inkább az interneten keresztül próbálnak minőségibb ügyfeleket szerezni olcsóbb ajánlatokkal, amit ha kihasználunk, akkor sokat spórolhatunk. Az az ügyfél fog sokkal jobban járni, aki nemcsak a saját bankjába megy be, hanem tudatosan keresi és összehasonlítja a banki ajánlatokat, mint ahogyan ezt évek óta tesszük a biztosításokkal vagy az elektronikai termékekkel. Egyébként más országokban akár a teljes hitelkérelmeket meg lehet oldani online, itthon inkább csak összehasonlításra, kezdeti igénylésre, kapcsolatfelvételre használjuk az internetet, majd utána bemegyünk a bankfiókba.
A hitel általában érzelmi döntés Annak ellenére, hogy általában azt nyilatkozták, hogy kevesen terveznek új hitelt vagy például személyi kölcsönt felvenni, azt gondoljuk, hogy ezekből nem lehet kiindulni. Egy lakáshitelnél életszerű, hogy hónapokig, évekig készülünk rá és tervezünk, de a kisebb összegű kölcsönöknél, mint az áruhitel vagy a személyi kölcsön, pont az a lényeg, hogy legtöbbször érzelmi alapon vásárolunk vagy olyat, amit megvehetnénk pár hónap spórolás után, de nekünk most kell és már holnap szükségünk van a pénzre. Erre jól rá is éreztek a bankok, van olyan pénzintézet, ahol a szerződés aláírása után maximum 1 óra alatt már a számlánkon is van a pénz. Mások akár házhoz is kihozzák az igényelt kölcsönt, megint más szereplők okostelefont, tabletet ajándékoznak, ha őket választjuk. Ezek egyébként sikeresen működnek, nagyon jól hatnak az érzelmeinkre és az ügyfeleink visszajelzése alapján mi is azt látjuk, hogy ad hoc módon jön a döntés, és akkor már azonnal kell a pénz. Szomorú, hogy sokan (a hitelfelvevők 36 százaléka) a családi költségvetés kisimítására vesznek fel kölcsönt, bár nagyon pozitív, hogy ez tavaly még 44 százalék volt. Sokat elmond az is a tudatosságunkról, hogy az ilyen helyzetekre többen választják a folyószámla-hitelkeretet, ami sokkal jobb megoldás, mint egy fix összegű kölcsön, amit minden hónapban kell törleszteni. Tévesek a félelmeink Sokszor kitűnik, hogy az emberek nem néznek rá mélyebben a kiválasztott ajánlatra, és még mindig olyan félelmek vannak a fejükben, amik a válság előtti hitelfelvételek kapcsán voltak jellemzőek. Ezt jelzi, hogy a válaszadók 64 százaléka fél a rejtett költségektől, ami azért is érdekes, mert pont a személyi kölcsönnél alig van 1-2 féle díj, és sok pénzintézet azt is elengedi (egyébként ez régebben is jellemző volt). Gergely Péter Bankráció.hu
Gergely Péter Bankráció.hu
A BankRáció.hu alapítójaként és hitelszakértőjeként évek óta banki ajánlatok összehasonlításával foglalkozom. Célom, hogy az ajánlatok pár perc alatt történő összehasonlításával mindenki könnyen megtalálja a hozzá illeszkedő konstrukciót, emellett fontosnak tartom, hogy a pénzintézetek is aktívan foglalkozzanak a célcsoportjuk megtalálásával és legjobb kiszolgálásával.
Botrány után, reform előtt A teljes hazai pénzügyi szolgáltatói piacot megrázta a 2015 első felében bekövetkező három nagy brókerbotrány, a Buda-Cash, a Hungária és a Quaestor esete. Sajnos ehhez a dicső trióhoz hozzátehetünk még egyéb pénzügyi balhékat is, mindenféle egyéb pénzügyi szegmensből is. Az OTP vagyonos ügyfeleinek pénzét megcsapolta egy csalárd privátbankár. Aztán elvitték. A kereskedelmi bankokat is csődhullám érte el (DRB-bankcsoport, Széchenyi Kereskedelmi Bank). Mára ezeket a házakat bezárták. A biztosítói piacon az Astra Biztosító ügyfelei voltak kénytelenek élő szerződések ellenére új kötelezőket kötni. Ezek után nem is csodálkozhatunk azon a lakossági attitűdön, amely szerint a magyar ember egyre inkább mindenhol veszélyben érzi a pénzét, banknál, brókercégnél, biztosítónál. Rontják az egész piac hírét A hírekben nem csak a valódi brókerbotrányok híresülnek el ilyen elnevezéssel, hanem egészen más jellegű történetek is, például régebben Kulcsár Attila ügye, vagy a semmilyen befektetési szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező, de mégis jogosulatlan pénzügyi tevékenységet folytató karcagi Kun-Mediátor (Marcsika) esete is. Csoda, hogy a hazai lakosság bizalma mindenki felé megrendült? Nem, egyáltalán nem csoda. De, ha jobban elmélyedünk az ügyekben, az is kiderül, hogy éppen a botrányok világítanak rá arra is, hogy vannak védelmi mechanizmusok, garanciák, biztosítékok. Nagyon nem azonos ezen ügyek végkicsengése, nagyon különböző az ügyfelek által vállalt kockázat és az elszenvedett veszteség is. Jól jön az erős intézményi háttér A Kulcsár Attilát foglalkoztató K&H-ban nem került veszélybe a betétesek pénze. Az OTP-ben a belső rendszer, ha nem is túl gyorsan, de csak kidobta és leleplezte a bűnözőt, másnap minden VIP-ügyfélnek visszapótolta a bank a pénzét. A Buda-Cash, vagy a Hungária ügyfelei sokkal rosszabbul járhatnak, hiszen hosszú hónapokig várhatnak és izgulhatnak, hogy mennyire lesz gyors és teljes a kártalanításuk. Amikor hasít egy piac, mindenki ügyes, szép és tisztességes. Amikor baj van, akkor felértékelődik a masszív intézményi háttér, a nemzetközi sztenderdek, a transzparencia, a több tulajdonosi kontroll. Ne felejtsük el, bizonyos pénzügyi szegmensek, így például a befektetési alapkezelők, vagy a személyi kölcsönöket nyújtó hitelintézetek jól vizsgáztak ezúttal is. Nagy különbségek ezek, érdemes odafigyelni! A megelőzésen a hangsúly Ezen tanulság mellett a brókerbotrány-sorozat másik nagy kérdése, hogy tettünk-e valamit azért, hogy a valóban brókerbotránynak minősíthető három ügy ne ismétlődhessen meg soha többé? A brókercégek vezetői, a sajtóból már mindenki számára ismertté vált Tarsoly Csaba, Jolika, vagy a Buda-Cash különböző igazgatói előzetesben várják a vélhetően meginduló büntető-eljárásukat, de van-e arra garancia, hogy ma még nem ismert kései utódaikat hamarabb meg lehessen állítani? Vagy a mindenkori felügyelet majd megint széttárja a karját: mit tehettünk volna, hiszen mi ellenőriztük az adatokat, csak éppen azok hamisak voltak, a humán kockázatot sohasem lehet kizárni… Lehet, hogy a legújabb felügyeleti módszerek már sokkal professzionálisabbak, nem lesz annyira könnyű ismét 10-15 éven keresztül építeni egy összedőlésre váró kártyavárat, de az is lehet, hogy ez nem elég, más szabályozási reformra van szükség. Annak természetesen semmi értelme, hogy ugyanazokat a vizsgálatokat gyakrabban, többen, nagyobb potenciális bírsággal fenyegetve végezzék. Majd megint kijátsszák mindezeket a csalók. Lép egyet a pénzhamisító szakma, válaszolnak a hatóságok, betiltanak egy doppingszert, már fejlesztik a következőt a titkos laborokban. Ennek nincs sok teteje. Annak lehet valós hatása, ha megelőzzük a bajt, ha gyökeresen átalakítjuk a működési környezetet.
A befektetési alapkezelőknél már bevált Miért nem lopnak például a befektetési alapkezelőktől? Tisztességesebb emberek az alapkezelők, mint a brókerek? Még az is lehet, de annyi pénz, több ezermilliárd forint van a befektetési alapokban, hogy biztos ott is jelentkezne a kísértés. Csakhogy az alapkezelők nem férnek az ügyfelek pénzéhez, közbe van iktatva még egy szereplő, a letétkezelő. Minden brókerbotrány sztorija ugyanaz. Az ügyfelek pénzéhez csak megbízás alapján nyúlhatna a bróker, önjáróan nem, de mégis hozzányúl. Azt mondja magának, hogy csak egy pár napra, amíg visszanyerem, amíg rendbe jövök, és közben csak mélyül a baj. Azért nyúl hozzá, mert megteheti. Miért? Ezért lenne jó a befektetési vállalkozásoknál is a letétkezelői rendszer. Vagy egy másik kérdés, miért vannak egyáltalán készpénzmozgások a brókercégeknél, miért működik készpénzes pénztár? Ha nem lenne cash, ha a pénzeket csak beutalni lehetne, ott befektetni, mozgatni, majd kiutalni, sokkal transzparensebb lenne minden csalárd mozgatás útja. Szerintem nem kell készpénz a brókervilágban. Van hová fejlődni A vizsgálat azt mutatja, hogy a magyarok így, vagy úgy, személyes élmények révén, vagy csak hírfogyasztóként hallottak a brókerbotrányokról, és bár nem tudnák leírni az eseménysort még nagy vonalakban sem, de azt tudják, hogy egyre kevésbé bíznak a pénzügyi szolgáltatókban. Ám a pénznek dolgoznia kell, a pénzügyi szolgáltatók nem hagyhatók ki az életünkből. Sokat tehetnénk országszerte a magyarok pénzügyi edukációjáért, de ne csak mindig az ügyfeleket okoljuk mindenért! Igen, még mindig javulhatna a szabályozás, a felügyelet, a szakmák önkontrollja. Az okos a más kárán tanul. Mi legalább a saját 300 milliárd forintos kárunkon tanuljunk valamit! Brückner Gergely Figyelő
Brückner Gergely
Gazdasági újságíró, Figyelő 42 éves, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Corvinus) szerezte közgazdász diplomáját. Két évtizedes újságírói pályája során dolgozott a Bank&Tőzsde, a manager magazin és a Figyelő című lapoknál. Fő témái a hazai és a nemzetközi tőkepiacok, a bankrendszer és a politika és a gazdaság találkozása. Pályáját több elismerés is övezte (Gőbölyös Soma-díj, Bossányi Katalin-díj, Fáy András-díj, Tarnói Gizella-emlékdíj, négy alkalommal Minőségi Újságírásért-díj). Brückner Gergely nős, 6 éves ikerfiúk (Bertalan, Zsigmond) édesapja.
