Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kíván az OKE!

IV. ÉVFOLYAM 3.SZÁM A KULTURÁLIS EGYESÜLET KIADVÁNYA 2010. december

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kíván az OKE! A szerkesztő bevezetője tartalomjegyzék helyett: Tisztelt Olvasó! Téli kiadványunk előkészítése során ismét a bőség zavarával küszködtünk. Első és legfontosabb Orgovány életében a helyhatósági választás volt. Egyesületünk és a jelen kiadvány is változatlanul politika mentes! Ugyanakkor a településünk jelenének és jövőjének meghatározó jelentőséget ad az önkormányzati képviselő testület, valamint a polgármester személye. Természetesen az Egyesület nevében köszöntjük: MASZLIK ISTVÁN polgármester urat, továbbá:DR. alpolgármestert, LÓCZI BOGLÁRKA

GYARMATINÉ MÁRTON OLGA, GELLÉRT LÁSZLÓ, SUBICZ JÓZSEF, UTASI PÉTER ISTVÁN és BÚS LAJOS képviselőket megválasztásuk alkalmából. Ezen túlmenően: lezajlott a testvértelepülések delegációjának fogadása, újjá szervezte egyesületünk a község életének koordinálását és a tervező, szervező munkát. Irodalmi és színházi estére is sorkerült az elmúlt hetekben, hónapokban. A falunk „táncos” élete változatlanul aktív, szintén bővelkedett kiemelkedő produkciókban. Folytatjuk „örökségünk” legendáriumának feltárását egyesületi elnökünk segítségével, valamint a hivatalos kulturális-oktatási intézmények vezetői is tájékoztatnak bennünket munkájukról. Helyet adunk a kiemelkedő sportolóink bemutatásának is. Igyekszünk vidám perceket is szerezni olvasóinknak, fiataljaink irodalmi próbálkozásait változatlanul támogatjuk. Sajnos, lapunkban továbbra sem tudtunk mindenre kitérni, így kimaradhattak, esetleg általunk is fontosnak tartott dolgok, események. Ismételten kérjük a kedves olvasót, hogy írja meg: mit vagy miket hiányol a kiadványunkból, és küldje az általános iskola címére (postán, e-mailben: [email protected] vagy faxon: 76/376-235), ígérjük, reagálni fogunk rá.

BESZÁMOLÓ PILSTINGI és ERDÉLYI barátaink ORGOVÁNYI LÁTOGATÁSÁRÓL

Pilsting

Orgovány

Mezőmadaras

Az orgoványi út visszhangja Pilstingben Az előző Hírmondóban megjelent írásomat e szavakkal zártam: „S ha még ha vendégszeretetünket is hozzáadjuk, elmondhatjuk majd; rajtunk nem múlott, hogy barátaink igazán jól érezzék magukat!” Írtam ezt pár nappal a pilstingiek érkezése előtt, az előkészületek idején. És valóban a híres magyaros, de még inkább orgoványias vendégszeretetből nem volt hiány. Ezt igazolják a hazatérésük utáni telefonhívások, később pedig a Christine Glotz által megküldött helyi lap cikkének minden sora. A cikket Sylvia Christof írta, aki sok fotót is készített Orgoványon. Bevezető mondatában megemlíti, hogy sok éve van már a két községnek kapcsolata, amelyet a kölcsönös látogatások és a sokszínű kulturális és sportesemények éltetnek. A továbbiakban részletesen beszámol a három nap történéseiből. A programok csúcspontjának a szombati nap eseményeit tartották: a kocsikázás, a menettánc, a rengeteg pompás fogat, a színpadi produkciók, s a hajnalig tartó mulatság elvarázsolta őket. A barátságos futballmérkőzést így értékelték a fiatal játékosok: „Bár harcoltunk, volt sok helyzetünk is, a labda valahogy mégsem akart a kapuba kerülni.” A vereséget azonban feledtette velük a sok szép élmény amelyekben részük volt. A cikk azt is megemlíti, hogy a kultúrkör elnöke, Helmut Lau meghívta egyesületünket a következő évre Pilstingbe. Az odalátogatók nagy létszáma legyen majd a bizonyítéka a két község barátságának. Elismerésüket különösen kifejezi az alábbi idézet: „Ami összeköt bennünket az az értékek megbecsülése, a szabályok tisztelete, az intenzív kulturális élet, a természet szépségeinek megóvása, s a haza szeretete. Ami pedig megtisztelő volt számunkra, az a vendégszeretet, amellyel egyedülálló módon fogadták a csoportot az orgoványiak.” Mindezekért köszönetet mondanak Maszlik István polgármesternek, az Önkormányzatnak, a Kulturális Egyesület elnökének Virágh Józsefnek és a tagságnak, a művészet pártolóknak, a tolmácsoknak és az összes közreműködőnek. Nagy Imréné Erdélyi barátaink nagyon kicsiny csoporttal voltak vendégeink, de hasonlóan jól érezték magukat nálunk is egyetértésre talált a kapcsolatok elmélyítésének igénye is. (Szerk.)

2.oldal

KULTURÁLIS HÍRMONDÓ

2010. december

Alapítványi műsor-énekkar: Rock az iskola körül Már negyedik tanítási évemet kezdtem az orgoványi iskolában. Ez idő alatt sok dalt tanítottam be az iskolai énekkarnak. A népdalok mellett főleg igényes rock zenei, illetve musical dalokat. Ebben segítségemre volt, és van most is egy miskolci ének tanár, Báthori László, aki évről évre jelenteti meg kottás kiadványait – rock slágereket gyermekhangra áthangszerelt formában. A gyerekek szívesen éneklik ezeket a dalokat, hisz hozzájuk ez áll közel. Az énekkarban nem csupa kiváló hangú gyerek énekel, ennek ellenére az együtt való éneklésük mégis gyönyörködteti a hallgatót. A közös éneklés sikerhez juttatja a gyerekeket, önbizalmat kapnak, és az összhangzás is egyre tisztább lesz. Régóta megfogalmazódott bennem már az a gondolat, hogy a gyerekekkel színpadra állítsunk egy musicalt. Témának az iskolát választottam és ehhez kapcsolódó dalokat kerestem. Nem volt nehéz dolgom, hisz Báthori László: Rock az iskola körül kottás könyvéből hamar találtam négy olyan dalt – Egy szegény kisiskolás panaszai, Hé te mondd meg, Órák alatt, Nem mondtam, hogy legyek - ami az iskolai életről, egyéni sorsokról szól, van mondanivalója, és el is gondolkoztatja a hallgatót. Befejezésül pedig nem is lehetett volna mást énekelni, csakis A Légy jó mindhalálig musicalből Az élet szép című gyönyörű dalt. Már szeptemberben neki láttunk a munkának a gyerekekkel. Két dalt már a korábbi években énekeltünk, ezeket csak fel kellett eleveníteni. A másik hármat viszont meg kellett tanulni. Felkerestem Gellértné Etelkát is, akit felkértem a közös munkára. Szívesen elvállalta bokros teendői mellett is. Ő ajánlotta, hogy a dalokat kössük össze átkötő szövegekkel. Így kértem fel aztán Virágh Józsefet, hogy írjon nekünk. Közben közösen megbeszéltük a gyerekekkel, hogy ki lesz az, aki szólót énekel. Kezdetben sokan csak duóban merték elvállalni, de aztán megjött a bátorságuk a szóló éneklésre is. Emlékezetes számomra az a párbeszéd, amikor Szelei Esztinek (8. osztályos tanuló) mondtam meg, hogy milyen fontos szerepet szántam neki, a záró szám szólóját. Miután meghallgattuk a dalt így reagált, egy kicsit megijedve: „De tanárnő, ez nagyon nehéz!” „Igen, éppen ezért gondoltam rád, mert te meg tudod csinálni! - volt a válaszom. Ezután nagy lendülettel fogott hozzá, és rövid idő alatt sikerült is megtanulnia a dalt, nem is akárhogy. Az igazi munka november közepén kezdődött. Ekkorra már elkészültek Virágh József fantasztikus rigmusai, „reppjei”, köszönet érte, Etelkának is lett egy kis lélegzetvételnyi szabadideje ránk. Így is megesett, hogy másik programját lemondva, akár betegen is, de jött minden hívásomra. 2-3 hét alatt csodát művelt a gyerekekkel. Nagyon köszönöm áldozatos munkáját! Meg kell még említenem Gajdácsi Anikót is, aki tánc betanításával tette színesebbé a darabot, Szelei Eszter apukáját, aki fényképeket készített a gyerekekről és képeket válogatott Az élet szép című dalhoz, Végh Sándor kollégámat, aki a képek végleges megszerkesztésében, összevágásában, kivetítésében vállalt fontos szerepet, és Köhler István kollégámat, aki az utolsó pillanatokban értesült arról, hogy az egyik dalban főszerepet kap. Mindenkinek köszönöm a munkáját! Nagy izgalom előzte meg a fellépést, még egy-két gyerkőcbe lelket kellett verni közvetlen a szereplés előtt is. De fantasztikusan teljesítettek! Én nagyon büszke vagyok rájuk! Igen, volt benne baki, hanghiba, de hát gyerekek, először álltak így ki, ilyen produkcióval. Szerintem csodálatosak voltak! A műsor visszhangja nagyon pozitív volt. A gyerekek lelkesen mesélték, hogy mennyire dicsérték őket a tanár bácsik, tanár nénik. Én nagyon örültem ennek, mert nagy ösztönzést kaptak a sikeren felbuzdulva, és további közös munkánkat segíti a későbbiekben. Igazi csapat munka volt! Írta: Szabóné Kovács Andrea

Elköszönés erdélyi és német barátainktól

Elköszönés a német vendégektől A szerkesztő: A színjátszó-körünk bemutatóját megtekintette többek között: Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke és Agócs Sándor költő,akinek legutóbbi verseskötetéből idézünk egy aktuális verset: Agócs Sándor: ESTI IMA Az egyedül élő Nagymamákért Uram vigyázz a Nagymamámra ha már más-más helyen élünk ha már nem lehetünk ott vele és ő sem lehet itt mivelünk A múltkor is elesett a kertben ezt is csak később tudtuk meg nagyobb baj is lehetett volna de hát nem hagyná el semmi pénzért a megszokott helyét mit szólnának a szomszédok és főleg a Papa… Uram vigyázz a Nagymamámra ha már más-más helyen élünk ha már nem lehetünk ott vele és ő sem lehet itt mivelünk Legyen kenyerünk húsunk pénzünk ne jöjjenek a végrehajtók és az elszámoltatók s legyen naponta szükségem Rád és mehessünk sűrűbben haza ha már ez a világ rendje ez a halála – Ámen

3.oldal

KULTURÁLIS HÍRMONDÓ

ORGOVÁNYI SZÓLÁSOK: A közelmúltban kezembe akadt egy füzet, melyet dr Jósa Iván (a Katona Gimnázium nyugalmazott tanára) jegyzett: 1000 kecskeméti és Kecskemét környéki szólást gyűjtött csokorba, mielőtt ezekből az orgoványiakat kiválogatnám; idéznék a szerzőtől, arra a kérdésre keresve a választ, hogy mik is a szólások? „Beszédünkben és írásunkban gyakran használunk szólásokat, közmondásokat, szóláshasonlatokat és szállóigéket, vagy is olyan állandó szókapcsolatokat, amelyek sajátos nemzeti jelleget adnak egy adott nyelvnek, és azt képszerűvé, szemléletessé és kifejezővé teszik.”O. Nagy László nyelvész szóláskutató szerint „a szólásokban egy vagy több szó olyan jelentéssel fordul elő a kifejezésekben, amellyel más szókapcsolatokban nem használatos, ezért a kifejezés átvitt jelentését eredményezi.” „A szólások nagyon régi elemei a nyelvnek, tehát történetiséggel rendelkeznek, a nemzeti nyelvrendszer legsajátosabb képződményei.” A szerzőnek Orgoványon K. Szabó István segített a gyűjtésben.(szerk.)

„Berzenkedik, mint kurcina (töpörtyű) a tűzön.” „Nehogy mindjárt cigánykereket hányjak!” „Zsizsik ütött a családjába.” „Egy disznót perzselnek.” „Elveti magát, mint kunok ebe a homokon.” „Embör vagy nem páva!” „Igaz embör nappal jár a boltba.” „Tötönke embörtől ne várj nagy dolgot!” „Azt is erőltette, amit az idő hozott.” „Fiatal vagy te még a borhoz, jó neked a fröccs is!” „Majd vetek én arra egy fótot.” „Eljött már a Simon-Júdás, jaj neked pőre gulyás!” „Elnyalta, mint szél a homokföldet.” „A kácsa kacsog, a réce mög réceg.” „A maga alatt való lovat keresi.” „Mögmutatom neki, ki vagyok!” „Erősen figyelték a nyelvét.” „Úgy ölelgette, mint a kutya a cipót.” „Nagy örömből lesz a nagy bánat.” „Nehéz a birgét a farkassal összebékíteni.” „Pénzzel járják a vásárt!” „Jó szoros rámára vették.” „Rossz fában ringatták.” „Ölében a szerencse.” „Nem áll meg a szó nála.” „Szurokkal van bekenve a segge.” „Úgy terjed, mint száraz avarban a tűz.”

.

2010.december

Gold Dance Tánciskola programjairól A 2010 augusztusában rendeztük meg gála műsorunkat, melynek címe Aliz előtt. Az előadást három alkalommal adtuk elő, igen nagy sikerrel. Szeptember 11-én, immár sokadik alkalommal, részt vettünk az Orgoványi Szüreti Napon, ahol tánciskolánk minden csoportja bemutatkozott. Októberben felléptünk Bócsán, ahol Falunapot szerveztek és a show műsorunkkal próbáltunk hangulatot teremteni. De nemcsak Bócsára, hanem Ágasegyházára is mindig visszahívnak bennünket. November elején a Lakiteleki Népfőiskolára kaptunk meghívást, ahol a Hegybírók és borbarátok bálját rendezték meg. November folyamán az orgoványi Vadász Bálon is szerepelt a tánccsoportunk, ahol mindig szívesen fogadnak minket. December 6-án rendezték meg a Kecskeméti Katona József Színházban, a Gyermekek a gyermekekért gála műsort, ahová már harmadik éve hívtak meg bennünket és két produkcióval képviseltük Orgoványt. December 13-án az Erdei Ferenc Művelődési Házban léptünk fel, a Lestár Péter Szakközépiskola szalagavatóján. A 2011-es év elején fellépünk: Kecskeméten a Színészbálon, mely már második alkalommal a báli szezon nyitó eseménye. Aki többet szeretne megtudni, a tánciskolánkról, az látogasson el honlapunkra: www.golddance.atw.hu Gajdácsi Anikó

4.oldal

KULTURÁLIS HÍRMONDÓ

ÖRÖKSÉG Virágh József : Betyárélet a Kiskunságon II.

A Kiskunság betyárjai közül a nép emlékezetében a legmaradandóbb nyomot a Bogár családból kikerültek hagyták. Ezen a vidéken születtek, itt élték maguk is a pusztaiak szokásos életét mindaddig, amíg le nem tértek a törvény útjáról. Népszerűségük hátterében ott állt még az is, hogy a szabadságharc bukása utáni időre esett működésük, s így egyfajta ellenállást is megtestesítettek az emberek szemében. Különösen az ifjabbik Bogár Imre alakjához tapadtak idealizáló elképzelések: szépség és erő, vakmerőség és ügyesség, a szegényekkel való együttérzés. A többé-kevésbé megbízható források szerint az idősebbik Bogár Imre a bugaci Faragó Antal hatszáz holdas birtokán volt számadó, mikor fiai a kényszerű katonai szolgálat elől megszökve betyárságra adták a fejüket. Az öreg Bogár ekkor elkeseredésében követte őket, Baski Gyuri, Dönti Peti társaságában bukkannak fel, s 1861 telétől követnek el különböző rablásokat. Leginkább marhákat szereztek csellel vagy erőszakkal, s azokat távoli vidékeken értékesítették. A banda vezére ekkoriban Dönti volt, akit egy elszámolási vita során az idősebb Bogár lelőtt, s így a vezetés előbb az ő, majd idősebbik fia, Imre kezébe került. Bűnlajstromukban leginkább két eset váltott ki felháborodást. Országszerte elhíresült az a tettük, amikor 1861 telén a bajai Miklós-napi vásárra igyekvő kereskedőket kifosztotta a banda. Hatalmas összeget, vagy 44 ezer forintnyi készpénzt vettek el, mellette szűröket, fegyvereket, értékesebb lovakat. A közvélemény nyomására jól szervezett hajtóvadászat indult megkerítésükre. Menekülés közben újabb bűncselekményre került sor. Az eset lényege: egy jászszentlászlói tanyán, abrakot és hálóhelyet kértek a gazdától, ám az nem akarta kiszolgálni őket. Az idősebbik Bogár mérgében belőtt az ablakon. Válaszképpen bent is eldördült egy fegyver, s az ajtórésen kifütyült golyó úgy találta fejbe az öreg Bogár Imrét, hogy azonnal holtan rogyott össze. Erre Baski olyan indulatba jött, hogy egy létrán felmászott a tetőre, s a bennlévőkre rágyújtotta azt. A tüzet látva a környékbeliek zsandárokért futottak, s azok üldözőbe vették őket. Egyik társukat, Bogár Miskát menekülés

2010. december

közben lelőtték a zsandárok, Baski Györgyöt és Bogár Imrét élve fogták el. Az ifjabbik testvérnek, Bogár Jakabnak nyoma veszett. A Pest megyei rögtönítélő bíróság 1862. július 17-én reggel 10 órakor ült össze, s délutánra az ítélet is megszületett: kötél általi halál. Az ítéletet még ezen a napon végrehajtották. Móra Ferenc így idézi Bogár Imre utolsó útját: „Az Üllői úton vitték a törvényfára. Meg se vasalták, bokrétát tartott a kezében, és szólt neki nagyharang, kisharang, a Ferenciek templomáé meg a József fiúárvaházé. A kocsisor első fogatán ült a szép halovány Bogár fiú, papjával az oldalán. Kocsija tele koszorúval, útja hintve virággal, az ablakok ezréből kíváncsi népség fejei kandikálnak a menetre, s zokogó hölgyek könnyeivel vegyesen hullanak alá koszorúk, csokrok, virágok a legszebb betyár elé.” Az ifjú Bogár Imre alig másfél esztendős, kötélhalálba torkolló lovas-betyárságtól a nép ajkán elterjedt szép betyárballadásig ezután már rövid volt az út: Zavaros a Tisza, Nem akar higgadni, Az a híres Bogár Imre Által akar menni.

Gonosz a vármegye, Nem iszik belőle, Mert a szegény Bogár Imre Most van a kezébe.

Által akar menni, Lovat akar lopni, Kecskeméti zöld vásáron El akarja adni.

„Láncot a zsiványnak Kezére, lábára!” Duli Marcsa a babáját Már hiába várja.

El akarja adni, Pénzt akar szerezni Azt a híres Duli Marcsát El akarja venni.

Nézz ki, Marcsa, nézz ki Ablakod firhangján, Most kísérik Bogár Imrét Aranyszín paripán.

El akarja venni, Boldog akar lenni, A Tolvajos erdőségben Asszonyát szeretni.

Ezüst a zablája, Arany a kantárja, Az a híres Bogár Imre Annak a gazdája.

„Kocsmárosné hallja, Harangoznak délre, Száz itce bort adna? Féltizenkettőre, Megkínálom a vármegyét, Most kísérik Bogár Imrét Hogy ne legyek rabja.” A vesztőhelyére. Kiapadt a Tisza Csak a sara maradt, Meghalt szegény Bogár Imre, Csak a híre maradt A német vendégek érkezése Orgoványra .

A német vendégek érkezése Orgoványra

5.oldal

KULTURÁLIS HÍRMONDÓ SPORT

Orgovány-Pilsting 3-1

Az első orgoványi világbajnoki cím megszületése Sziasztok! Én Tóth Zoltán vagyok és az a szerencsés ember, aki elmesélheti, hogyan sikerült e kis településről egyszerre két ifjúsági Grappling világbajnoknak kikerülni. Magamról annyit: én is aktívan járok versenyekre, elég jó eredményekkel büszkélkedhetem ebben a sportágban. Jelenleg is tanulok, képezem magam, szinte minden szabadidőmet ezzel töltöm, szerencsém van és lehetőségem feljárni heti 1-2 alkalommal Budapestre. Egy olyan mestertől tudok tanulni, aki világviszonylatban a legjobbak közé tartozik, aki a Brazil Jiu-Jitsu „GRACIE BARRA” Akadémia mestere, neve Max Carvalho. Valószínűleg ezeknek az eredményeknek köszönhetem, hogy én készíthettem fel a két fiút a világbajnokságra: Dér Istvánt és Péli Árpádot, akik nem kevés akaraterővel és kemény munkával álltak neki az 5 hetes nyári felkészülésnek. Igen. Kemény dolog volt a nyári szünetet úgy eltölteni, hogy a hétnek öt napján, napi kettőt edzettek. Véleményem szerint, sőt biztos vagyok benne, de ők is úgy gondolják, hogy megérte. Azt nemigen lehet leírni és elmondani, amikor egy idegen országban, a mi orgoványi srácainknak játsszák a magyar himnuszt, és ez a mindent jelentette: megérte az a sok kemény edzés. Még a Grapplingről szeretnék mesélni: mi is ez a sportág, amibe merem állítani, hogy országos szinten a legjobbak közé tartozunk. Azóta voltunk ugyanis egy Országos Magyar Bajnokságon, és sikerült onnan négy orgoványi induló közül három magyar bajnokkal hazatérni. Remélem a következő versenyre több indulót tudok vinni. Visszatérve a Grapplingre: ez egy új-keletű sportág, az a lényege, hogy bármilyen küzdősportágból lehet benne indulni. A legjobban a Judo és a birkózás keverékeként tudom most röviden jellemezni. Arra számítunk több mint valószínű olimpiai sportág lesz a közel jövőben a kötött fogású birkózás helyett. Végül szeretnék egy idézetet ideírni, ami ugyan nem tőlem származik, de hátha egy néhány embert és gyermekeket megérint e gondolat: „Tartsd karban a tested és fejleszd, hiszen ebben a földi létben ő a páncélod, menedéked” Tóth Zoltán

2010. december LOVAS SPO RT

Korábbi lapszámunkban általánosságban, rövid tájékoztatást adtam,Orgovány lovas életéről,lovas sportjáról. Úgy gondolom, településünknek van egy olyan fiatal lovas sportolója, aki eredményei, és sikerei alapján megérdemli, hogy részletesebben is bemutassuk, lehetőséget adjunk, hogy minél többen megismerhessék. Kelemen Zita díjugrató lovasunk országos szintű versenyeken évek óta kiemelkedő eredményeket ért el. Sport karrierjét édesapja Kelemen Zsolt irányítja, aki egyben az edzője is. A versenyzés anyagi feltételeit a család biztosítja. Jelenleg is saját tenyésztésű lovakkal versenyez. Igen kemény, kitartó munkát igényel ilyen szintre betanítani, és felkészíteni versenylovakat. Zita 2004-ben nagyon fiatalon 9 évesen kezdett versenyszerűen lovagolni. Kezdetben elsősorban póni lovával, Bénivel az Országos Póni Klub által szervezett versenyeken. 2005-ben országos döntőn, futószáras haladó kategóriában 3. helyezést ért el. 2006-ban korosztályában országos bajnok lett Béni nevű lovával. 2007-ben szintén a Póni Klub országos döntőjén 1. helyezett lett, és a póni mellett nagy lóval is folyamatosan versenyzett, Holiday nevű lovával korosztályában első lett. Ebben az évben már a Magyar Lovas Szövetség hivatalos versenyein is indult, 32 díjugrató pályát teljesített, ebből kettő első helyezést, és három második helyezést ért el. 2007-ben Korosztályos Championátus Gyerek kitüntető címet kapott. 2008-as évben még sikeresebb volt, 40 díjugrató pályát teljesített, melyből 12 megnyert, és 9 második helyezése lett. Eredményei elismeréséül. Bronzjelvényes Ifjúsági Sportoló címet kapott. 2009 –ben is folytatta jó szereplését, 65 pályát teljesített, melyből 22 első,3 második, és 6 harmadik helyezést ért el, és másodszor is Bronzjelvényes Ifjúsági Sportoló címet érdemelt ki. Az idei évben is nagyon sok versenyen vett részt. A szabadtéri szezon előtt, fedeles pályán az ifjúsági országos bajnokság 4. helyezettje lett, majd szabadtéren 64 díjugrató pályát teljesített, és 264 minősítő pontot gyűjtött, ezeken 3 első, 8 második, és 7 harmadik helyezést ért el. Ahhoz, hogy ezeknek a helyezéseknek az értékét fel tudjuk mérni, tudni kell, hogy ifjúsági kategóriában, közel kettőszáz induló van évente. A tél elején kettő fedeles minősítő versenyen vett részt, és eredményei alapján jogosult a 2011. márciusi Budapesti országos fedeles bajnokságon indulni. Zita idén fejezte be az általános iskolát, jelenleg a kecskeméti Szentgyörgyi Albert Szakközépiskola tanulója. További célkitűzése az ifjúsági válogatottság, és az ifjúsági EB szint teljesítése. Csajbók Pál

6.oldal

KULTURÁLIS HÍRMONDÓ Irodalmi est

Októberben irodalmi estre került sor – Gellért Imréné szerkesztő-rendező irányításával és Gulyás Aranka főszereplésével – a kedves közönség egyik tagjának írása bevezetőjeként néhány mondat arról, hogy kiről szólt. Polcz Alaine ( 1922 – 2007 ) háború alatt súlyos sérüléseket szerzett, kórházban kellett újraéleszteni. Közben intenzív halál-közeli élményeket szerzett, melyek megváltoztatták addigi világlátását. Ezek hatására kezdett pszichológiával, a halál és a gyász kutatásával (thanatológiával) foglalkozni. A második világháború szörnyűségeiből szabadulva pszichológia szakra iratkozik. Férje, Mészöly Miklós, író (1921-2001). Az egyetem után felnőtt elmebetegekkel folytat művészeti terápiát, majd gyermek-ideggondozóban játékdiognasztikával foglalkozik, játékteszteket dolgoz ki, a SOTE II. sz. Gyermekklinikáján a beteg, haldokló gyermekek és hozzátartozóik pszichológusa. A Magyar Hospice Alapítvány elnöke. Alapozó fontosságú műveket publikál a gyerekek haláltudatáról. Thanatológiai, pszichológiai munkái kézikönyveknek számítanak. (szerk.)

Polc Alaine – A nők dicsérete, avagy egy rendhagyó színmű születése Orgoványon „Nem fontos, hogy ismerjem a célomat, elég, ha a célom ismer engem.”

Mit jelent nőnek lenni, ha nőnek születtél? És mit jelent elmondani azt, amiről leginkább csak hallgatni szeretnél? Vigyázz! – belépni veszélyes, mert ha eljössz te is könnyen a színjáték részese leszel… Komor hangulat, súlyos zene és egy csodálatos monológ húz ki lassan a bőrödből és bár menekülni szeretnél, mégis a székedbe ragadtál. Mi ez, valóság? Nem, annak még szemlélni is túl nehéz – így is letaglóz, inkább vágják hozzád a karácsonyfát, csak lenne már vége! És akkor hirtelen éhes leszel, nem tudod mi ez az új érzés, csak nézed könnyezve a finom falatokat és nincs benne szenvedés csak tiszta könnyek és szeretet. Bár a taps már a füledben zeng, most mégis te léptél színpadra. Minek ide lámpaláz, hiszen már azt sem tudod hol a színpad és a nézőtér, ki a szereplő és ki a néző – egyszerűen elvesztél. És verseink csodás hangjai mint fekete lágy eső finoman rád hullanak. Te lettél a költő és mi a költemény… Dr. Czabán László

2010. december Szinjátszó-köri bemutató

Novemberben elnökünk Virágh József átdolgozásában, dramatizálásában és ugyancsak Gellért Imréné rendezésében került bemutatásra két egyfelvonásos: Rejtő Jenő bohózata: Botcsinálta akrobaták és Mikszáth Kálmán novellájából dramatizált: Egy éj az Aranybogárban. A bemutató után egyik kedves nem Orgoványon élő nézőnket kértük meg egy rövid értékelésre, melyet most közreadunk (szerk.): Felkértek, hogy írjak pár gondolatot a legutóbbi előadásról. Megtettem: Kedves „színészek” és láthatatlan segítők! Nehéz helyzetben voltatok, mert nagyon magas elvárással ültünk be az előadásra hiszen hozzászoktattatok minket már évek alatt, hogy igen színvonalas műsorokat tesztek le elénk a színpadra. Legyen az könnyed, pikáns darab vagy komoly mély gondolatokat ébresztő irodalmi mű. Most külön furdalt a kíváncsiság, hogy mit sikerült összehoznotok, ugyanis két héttel előadás előtt láttam egy próbátokat. Ott még több volt a bohóckodás és kikacsintás a súgóra mint a komolynak tűnő munka. Ugyanakkor sütött belőle az együtt tölthető idő öröme. És megcsináltátok. Megint megcsináltátok! Újra csak megköszönni tudom Nektek azt az önfeledt szórakoztatást, amit ezen az estén is nyújtottatok nekünk. A kikapcsolódásra vágyó néző naivságával hittem el szívesen Brigiről, hogy Maris, Zsoltiról, hogy Tihamér, Imréről, hogy tűzoltó. S itt most mindannyiotokat felsorolhatnálak. A jelmezek tökéletességét, a díszletek ötletes mozgatását és kivitelezését, úgy gondolom bármelyik „nagy színház” megirigyelhetné. Külön öröm volt látni a gyerekeim arcán és kacagásán, hogy értik és élvezik az előadást. Eddig sem kellett noszogatni őket, ha arról volt szó, hogy orgoványi előadásra megyünk. Számomra rejtély, hogy nektek hány órából áll egy nap. Munka, család stb. mellett marad energiátok másoknak is ilyen maradandó élményt, örömet szerezni. Sokáig tartsátok meg ezt a jó szokásotokat! Hiába kerestem, hogy valamibe egy kicsit bele is köthessek, ha volt is ilyen jól elrejtettétek. Még egyszer köszönöm és gratulálok! Dr. Szabolcs Katalin

6.oldal

KULTURÁLIS HÍRMONDÓ

2010. december

7.oldal

KULTURÁLIS HÍRMONDÓ Iskola és a könyvtár

„Ha elmúltál már ennyi meg ennyi, nem kell azt úgy a szívedre venni.” 2010. december 1-jétől Virágh József tanár úr megérdemelt nyugdíjas éveit kezdte meg. Öcsi bácsi azonban nem vonult vissza a közéleti munkáktól. A Kulturális Egyesület vezetőjeként, ha lehet még aktívabb, mint eddig, ezzel bizonyítva, hogy kolléganőjével Gellért Imréné Etelkával együtt először megkapott orgoványi kitüntetések bizony jó kezekbe kerültek. Hosszú évtizedekig tartó kimagasló kulturális tevékenységükért mindkettőjüknek dr. Tóth Zoltán életműdíjat adományozott az orgoványi képviselő testület. 2010. június 12-én az iskolai ballagási ünnepségen, több száz ember állva ünnepelte a két kitüntetett pedagógust. Etelka rendezői, Öcsi bácsi írói munkássága legfrissebb eredményéről a mai számunk előző oldalán is olvashattak. Kívánom minden mostani és leendő nyugalmazott pedagógusunknak, hogy élvezze a nyugdíjas éveket, foglalkozzon olyan dolgokkal, amelyek a szívüket boldoggá teszik. Magam és a színjátszó csoport tagjai nevében is, köszönöm azt a rengeteg csodálatos élményt, melyet kaptunk tőlük. Kívánok nagyon jó egészséget, boldogságot és energiát a további munkához. Bízom abban, hogy még nagyon sok kellemes élménnyel tudják megajándékozni a közönséget. Legyetek példa a fiatalabbaknak, mert én tudom, hogy Ti lehettek akármennyi, nem fogjátok a szívetekre venni! Gyarmatiné Márton Olga A könyvtárhasználat tanítását meghatározó főbb szempontok Cikksorozatot folytatva a könyvtárhasználat megismertetésének főbb szempontjait a következő pontokban foglalom össze: a képzés tartalma igazodjon az oktatási, nevelési intézmények céljaihoz, feladataihoz. Ismeretközpontúságtól haladva a képességfejlesztés felé, mégpedig az önálló ismeretszerzés képességének megszerzése a cél, ez pedig nem működik könyvtári tájékozódás, a forrásokkal végzett szellemi munka módszereinek, technikájának elsajátítása nélkül, a könyvtári kultúra magas színvonala, szakmai- és technikai felkészültsége is előfeltétele az ismeretátadásnak, a motiváció erősségét, a könyvtárról alkotott belső kép minőségét befolyásolja. A leendő könyvtárhasználók életkori sajátosságai fontosak az olvasóvá nevelés szempontjából: érdeklődésük, pszichikai jellemzőik, kognitívés érzelmi tulajdonságaik. A szakmai tartalom a pedagógiai kultúra jól megválasztott módszerei, fejlesztő feladatok és partneri hozzáállás, a források összehangolt együttesében realizálódhat kellő hatékonysággal. Tehát minden szempontot figyelembe véve kimondhatjuk, hogy a könyvtárhasználat tanítása komoly pedagógiai feladat. Először is ismerni kell nagyvonalakban az életkori csoportok sajátosságait, képességeiket, készségeiket, a használható módszereket, az információ mélységének különbségeit. Emellett a könyvtárosnak, aki már a korszerű tájékoztató eszközöket, az információkereső technikákat ismeri, tudnia kell különbséget tenni, hogy az adott korosztálynak szükséges az információ, vagy sem (pl.: óvodásnak, általános iskolásnak nem mutatjuk be az ügyfélkaput). Gál Szilvia

2010. december Táncsoport: Mesés Kelet

Orgovány Gyöngyszemei hastánccsoport újabb csodálatos produkcióval állt elő novemberben az orgoványi művelődési ház színpadán. Megpróbálták a nézőket elvarázsolni a kelet csodálatos világával. Bemutatni, hogy a kelet tánca egy mesés és varázslatos tánc, mely színpadi díszletek mellett egész más világot mutat számunkra. A legkisebbektől a felnőtt táncosokig, mindenki bemutatkozott, de még köztünk volt 2010 év Miss Hastánc bajnoka Kecskeméti Anett, valamint Balogh Patrícia számos országos verseny győztese. A táncosok egy kitalált történetet vittek színpadra, melynek mondanivalója a tánc fontosságában rejlik. Hiszen a tánc örömet hoz hétköznapjainkba, mellyel életünk sokkal színesebb lesz. Köszönjük mindenkinek, aki ott volt és megosztotta velünk ezt a csodálatos élményt. Járvásné Vantal Margit

A kulturális arculat tervezése A Kulturális egyesületen belül októbertől elindult egy kezdeményezés, melynek keretében Orgoványt idegenforgalmi célként tervezzük szerepeltetni. A kulturális értékek fejlesztését, valamint természeti kincseink nagyobb megbecsülését tervezzük, melyek vonzerőt jelentenek és itt megtalálhatóak. Majd egységes „termékké” formálva eladhatóvá válnának és így a községet bekapcsolhatnánk a turisztikai vérkeringésbe. Ez a lehetőség mindamellett, hogy a község lakosainak kiegészítő jövedelmet generál elősegíti a helyi lakosok, vállalkozások együttműködését a közös célért való összefogást. Ezzel együtt a község népesség megtartó ereje nő. Hozzájárul a kulturális és természeti értékek megőrzéséhez, az infrastruktúra fejlődéséhez, a község megszépüléséhez. Természetesen ahhoz, hogy a turizmus piacán Orgovány neve ismerősként csengjen, nagyon sok feladat vár azokra az aktív egyesületi tagokra, akik ebben részt kívánnak venni. Ki kell találni az arculatunkat, és meg kell keresni azokat a falubelieket is, akik rendelkeznek még kiaknázatlan adottságokkal (szálláshely, vendégfogadásra alkalmas gazdaság, népi kismesterség…stb). Népszerűsíteni kell a már meglévő, rendhagyó rendezvényeket és bővíteni kell a programkínálatot. Azt hiszem ennek már lett egy sikeres kezdeményezése: az adventi programsorozat. Szeretettel várunk minden érdeklődőt az egyesületi műhelymunkában! Palásti Kovács Ágnes

8.oldal

KULTURÁLIS HÍRMONDÓ

2010. december

Karácsonyi hangulat Orgoványon Immár harmadik alkalommal látogathattunk el Orgovány színvonalasan megrendezett karácsonyi vásárára. Ahogy beléptünk a Művelődési Házba, szemet gyönyörködtető kép tárult elénk. Az asztalok telis-tele voltak csillogó ajándéktárgyakkal. Nem akadt olyan ember,akit ne varázsolt volna el a látvány. Mindezt fűszerezte a halk karácsonyi zene, és a gyertyák hangulathoz illő illata. A gyermekek is találtak elfoglaltságot, hiszen Virághné Zsuzsa néni minden korosztálynak talált feladatot , amíg a szülők vásároltak. De a karácsonyi vásárról nem maradhat el a sült gesztenye és a forralt bor sem. Idén megint lehetőség volt, Betlehem készítésére- és volt is pár ügyes alkotás -amelyeket a vásárlók szavazatai alapján bíráltunk el. A harmadik nap délutánján viszont olyan élményben lehetett részünk, melyet azt hiszem szavakkal nem lehet leírni és csak az élhette át, aki jelen volt. Leesett az első hó, az Equadori zenekar gyönyörű koncertet adott, és mi mécsesek hangulatában élveztük, hogy itt a tél, ko9pogtat a karácsony. Köszönjük ezt az élményt Tóth Klárinak! Járvásné Vantal Margit

Mikulás ünnepség Krampusz szemmel! Az év egyik legcsodálatosabb napja, amikor december 6-án a Mikulással útra kelünk, s meglátogatjuk az összes gyermeket. Ez idén sem történt másként. Sajnos a megrendelt hó most sem érkezett meg, de mi ettől függetlenül végrehajtottuk küldetésünket. Talán csak annyiban volt más ez a nap számomra, hogy nagyon sok gyermekkel nem találkoztam még eddigi pályafutásom alatt. Csodálatos dolog megérkezni olyan helyre, ahol nagyon várnak, ki rémülten, ki kíváncsian, esetleg megszeppenve. A legkisebbektől a nagyobb gyermekekig örömmel fogadták a Mikulás ajándékait, hiszen legyen az jó vagy rossz gyermek, mindnyájan részesültek a meglepetésben. Nekem jutott a feladatok nehezebbik része, mert rémisztő külsőm miatt általam büntetik a rossz gyermekeket. A Mikulás senkit sem bánt. De be kell vallanom, én sem szívesen tettem, ezért a barátságos formámat vettem elő, és az óvodában még táncoltunk is a gyerekekkel. Jó érzés volt, hogy nemcsak mi leptük meg őket, de nagyon sok gyermek készült dalokkal, mondókákkal és apró ajándékokkal, amelyek örök emlékek maradnak számunkra. Újra átélhettük, milyen jó gyermeknek lenni. Úgy gondolom, jövőre is itt a helyünk!!!

Mikulás volt(am) Orgoványon:

„Bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb, mint sejted és okosabb, mint véled.” (Micimackó) Ezzel a gondolattal indult az a téli nap is, amely Szent Miklós napját megelőzi. A szokásos téli, hideg, napsütéses vasárnap délelőtt volt. A református templomban köszöntöttek először, majd gondjaimra bízták a gyermekeket: éneklésre, verselésre és játékra, valamint természetesen ajándékozásra. A kicsik előbb kicsit féltek, de az önfeledt öröm elfelejtette velük, már csak az esti cipőpucolás maradt. Következett a Mikulás napja: előbb az iskolában – még a 10 éves gyerekek szíve is egy kicsit gyorsabban vert –, azután az óvodában folytatódott az ünneplés, ahol a legkisebbek körében okozott csak némi félelmet a Tél-Apó és a krampusz megjelenése. Végül következett a késő délután, amikor egy csapat manó az idős szakállast a művelődési házba kísérte. A nagy termet megtöltötte a falu apró és nagyobb gyermek-serege. Voltak, akik csak a piros köpenyt merték megérinteni, de néhányan a Mikulás ölébe is merészkedtek. Az énekek, a versek és ajándékozás után eljött a búcsú pillanata. A sok-sok integető gyermek között a lovas kocsi elszáguldott az éjszakába, hogy egy év múlva újra teli zsákkal jöjjön az orgoványi gyermekekhez. 2010. lassan elmúlik, miközben várakozunk a karácsonyra…! A tél hozza a szokásos hideget és természetesen fázunk is rendesen…! De mégse legyünk szomorúak, mert ez is életünk része, mint a várakozás…! Tanuljuk meg szeretni a telet és akkor észre is vesszük szépségét…! Ha már észrevettük magunkon a szeretetet, tudunk békességben is élni…! Ki-ki folytathatja a gondolatokat: BJZ

A Mikulás Krampusza

Nálunk járt a Mikulás! December 6-án énekszóval várta az osztály a Mikulást, aki meg is érkezett kísérőjével a krampusszal, ő pedig szaloncukorral jutalmazta dalunkat. A Télapó mosolygós arcáról jóság és szeretet áradt felénk. Sok-sok orgoványi gyermek örömére a Művelődési Házba is megérkezett délután. Természetesen sok jó gyermek várt rá, akik a Mikulás betoppanásáig sem unatkoztak: Szilvi néni és Gyuszi bácsi vidám dalokkal és versekkel szórakoztattak bennünket. Aztán eljött a várva várt pillanat, az ajtón belépett a Mikulás, manócskái kíséretében. Gyerekek versekkel és énekszóval fogadták, s végül senki sem távozott üres kézzel. A jó hangulatot az is fokozta, hogy a szülők is dalra fakadtak lurkóikkal együtt. Végül így búcsúzott tőlünk: Hohohóóóóóóó! Jövőre megint találkozunk, addig is jók legyetek! Kara Bettina 4. osztályos tanuló

Karácsony jön és bekopog csendesen, Varázsától megváltozunk hirtelen S olvadhat első hó, minden csupa sár, A szeretet most már szívekben jár.

KULTURÁLIS HIRMONDÓ – Az Orgoványi Kulturális Egyesület időszakos kiadványa Kiadja: Orgoványi Kulturális Egyesület – Orgovány – Felelős szerkesztő: Balla János Zoltán Felelős kiadó: Virágh József egyesületi elnök – Technikai munkatárs: Seregély Emília