Kellemes Karácsonyt, boldog új esztendőt!

10. évfolyam 11. szám

2009. december

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

A tolna megyei kereskedelmi és iparkamara gazdasági havi lapja

Kellemes Karácsonyt, boldog új esztendőt!

tartalom Szakképzési Alap felé történő elszámolási határidő Felhívjuk az érintett tagjaink figyelmét, hogy közeleg a Szakképzési Alap befizetési kötelezettség – ezen belül a tanulóképzés 2009. évi költségeinek – elszámolási határideje, mely 2010. február 15-e. Az elmúlt évekhez hasonlóan a 2009-es évben is jelentős az az összeg, mely a vállalkozások részére – tanulóképzési költségként elszámolható, illetve az elszámolás alapján visszaigényel­hető a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettől.

Regionális Szakképzési Konzultációs Fórum Szekszárdon A 2009. évben második alkalommal került sor Regionális Szakképzési Fórumra, melynek ismét kamaránk adott otthont. A rendezvényre 2009. november 12-én került sor, melyen számos előadó és számos résztvevő igazolta, hogy a magyar szakképzés helyzete igen is rendkívül fontos, kikerülhetetlen és napjainkban komoly gondokkal küzd, amelynek okai a múltban gyökereztethetők. 15 éve a szakoktatásban A TAILOR TANODA Kft. 1994-ben alakult, a szakmunkás tanulók gyakorlati képzését felvállalva a női és férfi ruhakészítő (korábban szabó) szakmában. A fő profil még mindig a „varró” szakma, bár az igények az utóbbi időszakban a kereskedelem felé mozdultak el. Ezért is vállalta fel a Kft., hogy kiszélesíti gyakorlati képzési palettáját.

2

vállalkozói hírek Változó iparűzési adó-fizetés . . . . . . . . . . . . . . . . Szolgáltatások áfaszabályai 2010-től . . . . . . . . . . . Különadó: papíron még van . . . . . . . . . . . . . . . . Megszűnő szja-kedvezmények . . . . . . . . . . . . . . .

Fémszerkezet gyártása A-Z-ig A paksi ARKO Fémipari Gyártó és Szolgáltató Kft. 2004. februárjában alakult családi vállalkozásként, fémszerkezet gyártás fő tevékenységgel. Kezdetben a családi ház hátsó udvara és gazdasági épülete jelentette a műhelyt, majd az évek során a vállalkozás fokozatosan kinőtte magát, s a kényszermegoldásként kialakított helyiség már kicsinek bizonyult. 2006-ban új telephelyre költözött a Kft. A Vasút utcai bérleményben kezdetben csak egy, majd kettő csarnokrészt bérelve, folyamatos fejődést mutatva szélesítette partnerkapcsolatait a cég. Kedvezményes hirdetési lehetőség a Tolnai Kamara c. gazdasági havilapban! Mint az bizonyára tapasztalta, a Tolnai Kamara mind tartalmában, mind formájában megváltozott. Bízunk abban, hogy a megújult külső elnyeri/elnyerte tetszését! A jövőben 16 oldalon jelenünk meg az újsággal az év minden hónapjában, melyeken a már megszokott témák mellett új rovatokat is el kívánunk indítani. Reklám, illetve hirdetési felületek biztosításával erősíteni kívánjuk az újság marketing funkcióit is, mely kapcsán az alábbi hirdetési alapdíjakat vezetjük be 2010. január 1-jével: Kamarai tagoknak: ¼ oldal: 10.000 Ft + Áfa ½ oldal: 20.000 Ft + Áfa 1 oldal: 40.000 Ft + Áfa Nem tagoknak: ¼ oldal: 20.000 Ft + Áfa ½ oldal: 40.000 Ft + Áfa 1 oldal: 80.000 Ft + Áfa Az árak már elkészített / betördelt hirdetésre vonatkoznak, annak szerkesztése, kidolgozása felár ellenében (hirdetés nagyságától függő) lehetséges! Többszöri megjelenés esetén egyedi akciók!

3 3 4 4

segítettünk , segítünk ... 15 éve a szakoktatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 ismerjük meg köz elebbről... Legfontosabb törekvésünk: saját termékek gyártása kimagaslóan képzett munkatársakkal . . . . . . . . . . 6 Fémszerkezet gyártása A–Z-ig . . . . . . . . . . . . . . . 7 kamarai hírek Szakképzési elszámolási határidő . . . . . . . . . . . . . 8 Regionális Szakképzési Konzultációs Fórum Szekszárdon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Jobb időkre készül a kamara . . . . . . . . . . . . . . . 14 Kamarai választások kézművesként – Herner Ádám – Sebestyén Gyula . . . . . . . . . . . 15 ágazati hírek Elfogadták a szakképzési törvény módosítását . . . . . 9 Elfogadták a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény módosítását . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 hatósági infor mációk Nyugdíj-előtakarékosság: mennyit kell adózni 2010-től . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Nyugdíj melletti munka: hogyan korlátozzák a keresetet januártól . . . . . . . . 10 Illetékváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 vállalkozásfejlesztés Munkahelymegőrző támogatás munkaidő-csökkentéssel és képzéssel kombinálva TÁMOP-2.3.3.A-09/1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Még 10 milliárd forint munkahelymegőrzésre . . . . . 12 GOP-2009/2-2.1.1/A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

A tolna megyei kereskedelmi és iparkamara gazdasági havi lapja Levélcím: 7100 Szekszárd, Pf.: 358.  Telefon: +36 74-411-661 E-mail: [email protected]  Internet: www.tmkik.hu Kiadó: Dr. Fischer Sándor, a kamara elnöke Főszerkesztő: Dubai Erika, Hornok Jenő Nyomdai előkészítés: Mezőföldi Agrofórum Kft. nyomdája Eller János tördelőszerkesztő, Szekszárd Nyomás: Veszprémi Nyomda Zrt. ISSN 1586-8672 A lap tagoknak ingyenes. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az

1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: +36 1 303-4738, Fax: +36 1 303-4744 E-mail: [email protected]  Web: www.observer.hu december

vállalkozói hírek

Változó iparűzési adó-fizetés Jóval egyszerűbb lesz a helyi iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségeink teljesítése, az adóztatás feladatát januártól az APEH hatáskörébe utaló törvénymódosítás nyomán. Az idei bevallást azonban még az önkormányzatnak kell megküldenünk és jövő márciusban is hozzájuk kell befizetni az előleget. A helyi iparűzési adót a jövőben tehát nem az önkormányzatoknak, hanem az állami adóhatóságnak kell majd megfizetni és bevallani. Megszűnik az előlegkivetés korábbi rendszere is, így jövő júliustól önadózással kell majd az adóelőleget teljesíteni. Az iparűzési adó ugyanakkor továbbra is önkormányzati bevétel lesz, a beszedett összegeket ezért az APEH átutalja a településeknek. A 2010-es év átmeneti időszak lesz, ami azt jelenti, hogy az idei évről szóló, május 31-éig beküldendő bevallásokat az önkormányzati adóhatóságnak kell címezni, a 2010 márciusában fizetendő, első előleget pedig ugyancsak nekik kell megfizetni. Az önkormányzatok adómegállapítási joga a 2010. január elsejétől számított második év elteltével szűnik meg, így ezen időszakban még ellenőrizhetnek, az adózók pedig önellenőrzést nyújthatnak be az önkormányzatoknál. Elektronikus bevallás Az új rendelkezések értelmében az iparűzési adóról szóló bevallást az APEH-hoz kell elektronikus úton benyújtani, illetve a befizetéseket is oda kell teljesíteni. Ha a vállalkozásnak több településen is van telephelye, akkor nem kell telephelyenként külön-külön bevallást készíteni és adót fizetni, hanem az állami adóhatósághoz küldött - településenként részletezett - egyetlen bevallással és befizetéssel teljesíthető az iparűzési adóval kapcsolatos valamennyi kötelezettség. A késedelmi pótlékot, bírságot, mulasztási bírságot szintén az APEH számlákra kell a jövőben utalni, megfizetni. Az új rendszer nem csak a

vállalkozásoknak, hanem a bevallást készítő könyvelőknek is könnyebbség, hiszen nem kell a különféle nyomtatványok kitöltésével és a postázásával bajlódni. Az iparűzési adókötelezettség keletkezését, megszűnését ugyancsak az APEH-hoz kell bejelenteni, hogy a bejelentésben az adóbevételre jogosult települési önkormányzatokat is meg kell jelölni. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytatóknak tevékenységük megkezdése előtt kell teljesíteniük a bejelentést. Az adóval összefüggő fizetési kedvezményt (halasztást, részletfizetést, elengedést) szintén az adóhatóság fogja engedélyezni. Erre azonban - az egyéb feltételek fennállása esetén is - csak akkor kerülhet sor, ha a kérelem teljesítésével a tartozással érintett települési önkormányzat is egyetért. Jövőben is ellenőrizhet az önkormányzat

Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységek esetén az állami adóhatóságnak kevesebb információ áll rendelkezésére, mint az önkormányzatoknak. Éppen az önkormányzatok az ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenységet folytatóknál adatgyűjtési céllal továbbra is végezhetnek helyszíni ellenőrzést. Az ellenőrzés során gyűjtött, valamint más, rendelkezésére álló adatokról az önkormányzatok minden hónapban adatot szolgáltatnak majd az APEH-nak. Az adóellenőrök által végzett revíziók során külön is figyelemmel kell lenni az adózó által teljesített adókötelezettségekre, amit az esetleges megállapításoknak is tükrözniük kell - mutat rá az APEH. A módosítás ezért kifejezetten rögzíti, hogy az esetleges adókülönbözetet települési önkormányzatonként kell megállapítani és nyilvántartani. Forrás: www.vallalkozok.hu

Szolgáltatások áfa szabályai 2010-től Első főszabály: ha a szolgáltatást adóalany vásárolja meg, akkor a teljesítési helyet a szolgáltatást vásárló gazdasági letelepülésének a helye (országa) határozza meg. A jogszabálytervezet nem tartalmazza, de nyilvánvalóan, ha több országban letelepedett a vásárló, akkor a leginkább érintett gazdasági letelepülés országa a teljesítési hely. Jelen fő szabálynál megfigyelhető, hogy nem tagországot említettem, vagyis a fő szabály szempontjából indiferens, hogy harmadik országban, vagy EU tagországban telepedett le a vásárló adóalany, a teljesítési hely a gazdasági letelepülésnek országa lesz. Második főszabály: ha a szolgáltatást nem adóalany vásárolja meg, december

akkor a teljesítési hely a szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági letelepülésének a helye (országa). Vagyis ha magyar adóalany nyújt szolgáltatást olyan nem adóalany személynek, aki magyarországi, vagy akár másik tagállambeli, vagy harmadik országi lakhelyű, akkor a fő szabály alapján adót kell felszámítani, mivel a szolgáltatás belföldön teljesített. Természetesen nem adótörvényről lenne szó, ha nem lenne számtalan kivétel a fő szabályok alól - de az eligazodást, az alapelvek ismerete jelenti. A szolgáltatást megvásárló adóalanyt nyilatkozattételi kötelezettség terheli az adóalanyiságával

kapcsolatban. A nyilatkozatot, a szolgáltatást nyújtó felé kell megtennie a vásárlónak. Ismerve a magyar adózási gyakorlatot, e szabály következtében ismételten több hektár erdő alakul át papírrá évente, mivel minden eladó nyilatkoztatni kívánja majd a vevőjét. Remélhetően az adóhatóság ellenőrzési és tájékoztatási munkája során nem kívánja meg azon nyilvánvaló esetekben a nyilatkozat meglétét, amikor vállalkozás vesz igénybe szolgáltatást, egyértelműen vállalkozási célból. Forrás: Adónet

3

vállalkozói hírek

Különadó: papíron még van Az Országgyűlés már a nyár elején döntött a társas vállalkozásokat érintő különadó 2010-től történő megszüntetéséről, ám ahhoz, hogy a cégek valóban mentesüljenek a különadóelőlegek befizetése alól, még szükség van az adóhatóság hivatalos állásfoglalására vagy irányelvére is. A 2006. szeptember 1-jével bevezetett 4 százalékos „céges” különadóhoz önálló előlegfizetési szabályokat is rendelt a kormány. Ezek szerint az adót negyedévente, egyenlő részletekben kell leróni, mindig az adott negyedévet követő hónap 20-áig. Ezalól csak az utolsó negyedév a kivétel, amikor is az előleget december 20-ig kell megfizetni, és ezzel egyidejűleg ki is kell egészíteni a korábban már befizetett adóelőlegeket az adó éves várható összegére. Az, hogy mennyi is a negyedévente fizetendő előleg, a május 31-ig esedékes éves bevallások alapján dől el. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban (APEH) ez utóbbi alapján számolják ki és írják elő a következő 12 hónapra szóló fizetési kötelezettséget. Ezalól az idei májusi bevallások sem képeztek kivételt, vagyis a vállalkozások adófolyószámláján már 2010-re is megjelentek a negyedéves előlegek.

Bár az adócsomag világosan rendelkezik arról, hogy a különadó 2010. január 1-jétől megszűnik, ezeket az előlegfizetési kötelezettségeket az APEH-nek még törölni kell a folyószámlákról, legkésőbb az év első hónapjában. Erre minden bizonnyal saját hatáskörben, egy állásfoglalás vagy hivatalos közlemény kiadásával kerít sort az adóhivatal – vélekedett Nagy Szilvia, a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég szakembere. Hozzátette: mindez csak a naptári évvel megegyező üzleti évet alkalmazó vállalkozásokra igaz. Lapunk kérdésére rámutatott: a naptári évtől eltérő üzleti év esetén a különadó-fizetési kötelezettség csak a 2010-ben kezdődő adóév kezdetén szűnik meg. Adott esetben ez lehet november vagy december is – szögezte le. Annyiból azonban igazságos az adófizetési kötelezettség kitolódása, hogy ezek a cégek a különadó bevezetésekor is ugyanekkora késleltetéssel léptek be a különadót fizetők körébe. Lapunk megkeresését az APEH-nél a pénzügyi tárcához irányították azzal, hogy a szükséges rendeletet vagy közleményt a Pénzügyminisztérium apparátusa hivatott előkészíteni. Ismeretes: a különadó megszűnésével párhuzamosan 2010 elejétől 19 százalékra emelkedik a jelenleg 16 százalékos társasági adó mértéke, és szélesebb lesz az adóalap is – többek között nem lesz lehetőség a helyi iparűzési adó levonására. Az Állami Számvevőszék számítása szerint a társas vállalkozásokat érintő adóteher a módosítások hatására lényegében alig változik. Erre utal a Költségvetési Tanács (KT) számítása is, amely szerint a társasági és különadó együttesen a GDP 2,5 százalékának megfelelő terhelést jelentett az utóbbi években a cégek számára. Ha 2009-re az előirányzatot vesszük figyelembe, akkor ennél valamivel magasabb adóterhelést kapunk, ám köztudott: a tényleges bevételek jócskán elmaradnak e mértékektől. Társasági adóból az 540,4 milliárd forintos előirányzat helyett már csupán 418 milliárdot vár a kormány az év végére, és hasonló arányú csökkenés várható a különadó terén is (lásd táblázatunkat).

Megszűnő szja-kedvezmények Jövőre is folytatódik a személyi jövedelemadóhoz (szja) kapcsolódó kedvezmények szűkülése, olyannyira, hogy három kivételével az összes ilyen irányú adócsökkentési lehetőség megszűnik. Érdemes lehet tehát még az idén igénybe venni, amit csak lehet. A legfájóbb az élet- és nyugdíjbiztosítások után járó kedvezmények kivezetése lesz, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) kimutatása szerint ugyanis tavaly 780 ezren éltek e lehetőséggel. Nem meglepő, hogy az utolsó esély kihasználására buzdítanak maguk a biztosítók is: ha ugyanis a magánszemély még az idén fizet be nagyobb összeget a biztosítási számlájára, igénybe veheti a 2010től már megszűnő kedvezményt. Annak érdekében, hogy a maximális adókedvezmény lehívásához szükséges mintegy 350 ezer forintos befizetésre valóban sor kerülhessen, a biztosítók egyszeri díjas biztosításokat, valamint rendkívüli és eseti díjbefizetési lehetőségeket kínálnak. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a biztosítási kedvezmény csak évi 3,4 millió forintos jövedelemig igényelhető, csökkentett mértékben pedig évi 3,9 millió forintos keresetig lehet kisebb összeget levonni a fizetendő adóból. Ebbe a körbe tartozik a tandíjkedvezmény is, itt azonban jó hír, hogy ha az adózó az idén fizet be egy akár többéves képzésre, a kedvezmény a teljes időszakra jár. Az önkéntes pénztári befizetésekkel tavaly 537 ezren éltek, jövőre azonban ez a „kiskapu” is bezárul. A lakáscélú hitelek esetében tavaly is jelentősen, 64 ezer fővel szűkült az igénybe vevők száma, ám 2010ben már a tavalyi 185 ezer adózó is búcsút inthet e könnyítésnek. Forrás: http://www.vg.hu/gazda­ s a g /­ a d o z a s / m ­ egszuno-szjakedvez­menyek-on-mennyivel-fizetmajd-tobb-adot-298341

Forrás: Világgazdaság

4

december

segítettünk, segítünk...

15 éve a szakoktatásban A TAILOR TANODA Kft. 1994-ben alakult, a szakmunkás tanulók gyakorlati képzését felvállalva a női és férfi ruhakészítő (korábban szabó) szakmában. Az elmúlt időszakban a szakképzés gyökeres változásokon ment át, melynek voltak pozitívumai, de inkább negatívumai. Jelenleg három iskolával tart fenn a Kft. kapcsolatot, melyek a tanulók elméleti képzéséről gondoskodnak. A legtöbb tanuló a helyi, I. István Szakképző Iskola, a dunaföldvári Magyar László Gimnázium és Szakiskolai Tagintézmény, korábbi nevén Beszédes József Általános és Szakközépiskola és a fejér megyei Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola és Szakiskola diákja. A fő profil még mindig a „varró” szakma, bár az igények az utóbbi időszakban a kereskedelem felé mozdultak el. Ezért is vállalta fel a Kft., hogy kiszélesíti gyakorlati képzési palettáját, bár nem jó szívvel, hiszen vélhetően ezen tanulók jelentős része hipermarketekben fog dolgozni, s mint árufeltöltő tud majd elhelyezkedni. Sőt a piaci túltelítettség miatt elképzelhető, hogy adott esetben munkanélkülivé is válhatnak – fejti ki véleményét a cégvezető, Vájer János. Jelenleg 8 fő vesz részt a tanulók szakmai képzésében, akik a szükséges végzettségekkel, tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkeznek. Merem azt mondani, hogy a kollegáim kiváló szakemberek, és szakoktatók. Diákjaink az iskolai divatbemutatókon, továbbá a szakmai országos és regionális versenyeken rendre kimagasló eredményeket érnek el – húzza alá az ügyvezető. A cég egyébként szabad piaci megrendeléseket teljesít, tehát igenis komoly minőségi és mennyiségi elvárásoknak kell megfelelni. A megrendeléseket a korábbi kereskedelmi partnerek biztosítják a vállalkozás számára, akik tisztában

vannak a cég által képviselt minőséggel, ezért is visszatérő üzletfelek. Jelenleg 95 tanuló szakmai képzését folytatjuk az alábbi szakmákban: varrómunkás, nőiruha-készítő, bőrtárgy készítő, élelmiszer- és vegyi árú kereskedő. A szakmák között még mindig a varró szakma viszi a pálmát, bár az utóbbi időszakban a kereskedelem erősítette helyzetét. Napjainkban sajnos a szakképzés egyre inkább háttérbe szorul. Alapvetően a tanulók hozzáállásával is vannak gondok, amely rányomja bélyegét az oktatás színvonalára és eredményeire. Az utóbbi néhány évben a szakmára jelentkezők száma és rátermettsége is megváltozott, ebből adódóan egyfajta szakmai színvonal csökkenés figyelhető meg. Csak jó alapanyagból lehet jó minőséget alkotni! A képzési struktúra nem a valós piaci igényekhez igazodik, s ez nem biztos, hogy a képző intézmény hibája.

Mi a szakma? Minden kézműves szakma. Csak ezt tudom elfogadni, hiszen ha a felsőfokú végzettségű szakember a gyökereknél kezdené, akkor nem lenne belőle diplomás munkanélküli. A igazi szakmunkásból lehet jó iparos és a jól kvalifikált technikus, mérnök, akit mindenhol keresnek! Rendszeresen járunk oktató intézményekbe, felvételi – pályaválasztási tájékoztatókat tartunk. A diákok, illetve a szülők sem mindig a jó megoldást választják. Oktató cégként, a szakképzés területén tevékenykedő szervezetként, fő feladatként jelentkezhet – a közvetlen oktatási tevékenység mellett – az, hogy bemutassuk azokat a lehetőségeket, melyeket az adott szakma ígér a tanulók számára. Meg kell mutatni a szakmai fejlődés lehetséges irányait, perspektíváit. Mert igenis van értelme a szakképzés felé mozdulni! Gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy egyre kevesebb a szakember, az igazi szakember. Hiszen gondoljunk bele, ha csak javításra szorul a ruhánk, öltönyünk, hová visszük megjavíttatni? Nem sok lehetőségünk adódik… a varró munkás nem feltétlenül egyezik meg a szalag mellett robotoló munkással, aki minimálbérét dolgozik. Piaci űr van a szakmában, hiányzik az igazi IPAROS (MESTER, TECHNIKUS, MÉRNÖK)! Fel kell tárni a szakma szépségeit, anyagi lehetőségeit. Nyilván, ez egy hosszabb építőmunka lesz, melynek köszönhetően újra erősíteni lehet a szakmunkás, illetve szakképzés szerepét, fontosságát – hangsúlyozza Vajer János. 

december

5

ismerjük meg közelebbről

Legfontosabb törekvésünk: saját termékek gyártása kimagaslóan képzett munkatársakkal A Partner Betonelemgyártó és Fémipari Szolgáltató Kft.-t 1991-ben 9 tulajdonos hozta létre 43 alkalmazottal. A kft. építészeti és lakatosmunkákkal kezdte tevékenységét, valamint betonüzem működtetésével, mely utóbbinak két fő tevékenysége a betonkeverés és betonelőgyártás volt. Kezdetben lakossági, kisebb mértékben önkormányzati munkákat végeztünk, az első jelentősebb beruházás a paksi ÁFÉSZ- áruház felújítása volt. Az újabb és újabb lehetőségek felmerülésével szükségessé vált a folyamatos profil bővítés: még 1991-ben dekontamináló bevonatok készítésével egészült ki a tevékenységünk, illetve a rákövetkező évben az építészeti ágazat bővült ács-állványozó, hőszigetelő, illetve bádogos munkákkal. A vállalkozás 1998 óta foglalkozik az erőmű területén armatúrajavítási, illetve lakatos karbantartó munkákkal, melyhez a szükséges minőségbiztosítási rendszerekkel és egyéb minősítésekkel rendelkezik a kft. Kereskedelmi tevékenységét a cég 1992. január 1. kezdte a Vasudvar megnyitásával, majd 2000-ben megvásároltuk az Építők Boltját és 2001-ben a SIL Kft.-vel közösen reprezentatív fürdőszobaszalont nyitottunk. A társaság fontosnak tartja a szakember-utánpótlás képzését, ezért a paksi I. István Szakképző Iskola tanulóinak gyakorlati helyet és tanulmányaik befejezése után akár munkahelyet is biztosítunk. Az oktatott szakmák: lakatos, kőműves és festő.

6

Jelenleg 28 tanuló tölti nálunk gyakorlati idejét. Cégünk magas szintű szakmai tevékenységet folytat meghatározó a műszaki szakértői vezetés is. A hét alaptevékenység gépészet, armatúra-karbantartás, ács-állványozás, hőszigetelés, bádogos munkák, lakatosipar, bevonat készítés, építészet, előgyártás mintegy 150 embernek biztosít munkát, akik mindig a megfelelő szakértelemmel és pontossággal látják el feladatukat – ismerteti a kft. sokrétű tevékenységét Etessy Gábor, ügyvezető. A 2009-es év kihívásokkal teli év volt cégünk életében is. Elsősorban az építő-

ipari ágazatunk érezte meg a recesszió hatásait, hiszen jelentősen visszaestek a lakossági és egyéb közületi beruházások. A bankszektor hitelezési gyakorlata jelentős mértékben szigorodott, nehezítve a pénzügyi forrásokhoz való jutás lehetőségét, rányomva bélyegét az egész üzleti évre. Belső átcsoportosításokkal, megfelelő munkaszervezéssel sikerült elérnünk , hogy ne kelljen megválnunk egy munkavállalónktól sem. Sőt, év végén bérfejlesztést is végrehajtottunk, amely azt gondolom, hogy nem kis teljesítmény, összegzi az idei év foglalkoztatási eredményeit a cégvezető. A 2010-es év bizakodásra ad okot, mivel tevékenységünk már most biztosított a beérkező megrendelések által, s természetesen a közeljövőben – a még futó közbeszerzési eljárásoknak köszönhetően – még bővülhet az állomány. Céljaink között szerepel az egyes ágazatokhoz igazodó technológiai korszerűsítés, fejlesztés, melyet évről évre végrehajtunk ugyan, de mindig újabb és újabb piaci elvárásoknak kell megfelelnünk… Általában egy adott évben egyegy részlegre fókuszálunk. A 2009-es év a gépészeté volt, 2010-ben az építőipar kerül a középpontba. A fejlesztésekhez pályázati forrásokat is igénybe kívánunk venni. Azt kell tisztán látni, hogy folyamatos fejlesztésekre van szükség, mert csak így biztosítható a vállalkozás hatékony működése, versenyképessége. A cég életében egyébként meghatározó elem a társadalmi szerepvállalás, különböző alapítványokon keresztül támogatjuk a helyi sportéletet, valamint civil kezdeményezéseket. A kft. irányítása jelentős erőforrásokat emészt fel, illetve igényel, ezért a PSE elnökségi tagsági pozícióján kívül egyéb társadalmi funkcióra idő hiányában nem jut időm. Talán ez lehet az oka, hogy a kereskedelmi kamarával ez idáig nem ápoltam intenzív kapcsolatot. Tevékenységünk szervezése, az üzleti kapcsolatok építése – ápolása, a cég irányítása meglehetősen időigényes munka. Persze különböző ügyek kapcsán, (pl. tanulóképzés)kontaktusban vagyunk a szervezettel, de egyáltalán nem lehet kizárni, hogy a jövőben egy szélesebb skálán mozogjon a szerveztek közötti együttműködés – értékeli a kamarával való kapcsolatát Etessy Gábor.  december

ismerjük meg közelebbről

Fémszerkezet gyártása A – Z-ig A paksi ARKO Fémipari Gyártó és Szolgáltató Kft. 2004. februárjában alakult családi vállalkozásként, fémszerkezet gyártás fő tevékenységgel. Kezdetben a családi ház hátsó udvara és gazdasági épülete jelentette a műhelyt, majd az évek során a vállalkozás fokozatosan kinőtte magát, s a kényszermegoldásként kialakított helyiség már kicsinek bizonyult. 2008-ban új telephelyre költözött a Kft. A Vasút utcai bérleményben kezdetben csak egy, majd kettő csarnokrészt bérelve, folyamatos fejődést mutatva erősítette piaci helyzetét, szélesítette partnerkapcsolatait a cég. Napjainkra az egész ország területéről érkeznek megrendelések, többek között Budapestről, Esztergomból, Dunaújvárosból, Százhalombattáról, de még hosszasan lehetne folytatni a felsorolást… Gyakorlatilag mindent el tudunk készíteni, amire megrendelést kapunk, legyen az egy kovácsoltvas kapu, vagy markológép acélkanala, vagy éppen üzemcsarnok kötöttacélpályás szállítópályája (konvejor pálya), egyedi fejlesztésű szállító egységgel. Ügyfeleink igényeinek – elvárásainak megfelelően akár egyedi gép, berendezés tervezését, előállítását is vállaljuk. Ilyen volt például az esztergomi Suzuki gyárba készített egyedi festékszóró-fej, mely az alváz korrózióvédelmét volt hivatott elősegíteni – ismerteti a cég termék-portfólióját az ügyvezető, Arnold József. Kezdetben ilyen és ehhez hasonló egyedi megoldásokkal szereztünk partnereket, ügyfeleket. Később, ahogy nőtt a vállalkozás rá kellett jönni, hogy inkább a tömegtermelés irányába kell elmozdulni. Az egyedi termelés roppant időigényes, és nem is versenyképes, nem költség hatékony. Ennek megfelelően bővült, változott a Kft. tevékenysége. Most legutóbb például az épülő M6os autópályához készítettük acélból különböző hídelemeket – adott tájékoztatást a legutóbbi megrendelésről az ügyvezető. A cég jelenleg 8 alkalmazottat foglalkoztat a tevékenységéhez kötődő fémipari szakmákban. A szakma iránti elkötelezettséget mutatja, december

hogy idei évtől a Kft. bekapcsolódott a szakképzésbe is, négy tanuló gyakorlati képzését folytatva. A eddigi működés során a cég kiemelt figyelmet fordított az alkalmazottak szakmai fejlődésére, a géppark folyamatos fejlesztésére, bővítésére. Az anyagi lehetőségekhez igazodva különböző méretű és mértékű beruházásokat eszközölve évről-évre javította a működési paramétereket, az eredményeket visszaforgatva saját erős beruházásként megvalósítva ezeket a projekteket.

Bár az idei év erősen megviselte az ágazatot, - cégünk bevételi, illetve működési eredményein is ez látszik -, bízunk a jövőben. – fogalmaz az ügyvezető. Többek között ezért is léptünk be a kamarába. Napjainkban egyre másra lehet olvasni a sajtóban a nagy lehetőségeket magában hordozó pályázati forrásokról. Most 2009. év végén úgy látjuk, hogy megindult egyfajta kedvező folyamat, mely reményeink szerint folytatódni is fog a következő hónapokban is. Erre építve, illetve tovább folytatva cégfilozófiánk által megjelölt fejlődési célkitűzéseinket, tervezzük jelenlegi telepünk további fejlesztését, bővítését, amely egyrészt az infrastrukturális, másrészt a technikai háttérfeltételek javítását célozzák. Azt gondolom, hogy a tagságból több területen is profitálhatunk. Legfőképp a pályázati vonalra gondolok, hiszen most cégünk számára ez a legfontosabb – összegzi a jövőbeli terveket Arnold József. A jelenlegi géppark alkalmas akár a speciális megrendelések teljesítésére is, azonban versenyképességi szempontból is fontos a technikai – technológiai korszerűsítés, amely a hatékonyabb munkavégzést hordozza magában. ✍ hornok

7

kamarai hírek

Szakképzési elszámolási határidő Ezúton felhívjuk figyelmüket, hogy közeleg a Szakképzési Alap befizetési kötelezettség – ezen belül a tanulóképzés 2009. évi költségeinek – elszámolási határideje, mely 2010. február 15-e. Az elmúlt évekhez hasonlóan a 2009-es évben is jelentős az az összeg, mely a vállalkozások részére – tanulóképzési költségként elszámolható, illetve az elszámolás alapján visszaigényel­hető a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettől. Az elszámolás feltételei: A vállalkozás SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSRA kötelezett (van bejelentett alkalmazottja nem átalányadózó és nem EVA-s), rendelkezik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet regisztrációs számával, továbbá a tanulóképzés admi­nisztrációs kötelezettségének eleget tett. Az elszámolás és bevallás elkészítéséhez ez évben is felajánljuk a Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara segítségét.

Vállaljuk:  az elszámolási nyomtatványok beszerzését  adat-táblák összeállítását, kitöltését  elszámolás, bevallás elkészítését   NSZFI Támogatási és Bevalláskezelési Igazgatóság Szakképzési Hozzájárulási Osztá­lyára továbbítását 3 eredeti példányban Kérjük, hogy elszámolási igényét mielőbb jelezze, hogy a szükséges adatgyűjtést és beszerzé­seket mielőbb meg tudjuk kezdeni. Szükség esetén telefonon Önt, vagy könyvelőjét felkeressük. Visszajelzését várjuk 2010. január 15-ig az alábbi telefonszámok egyikén: Tóth László – szakképzési osztályvezető: 74/529-251 vagy 30/566-9540 Erős László – szakképzési tanácsadó: 74/529-254 vagy 30/637-0036 A fax-on, e-mail-ben elküldött anyagot is feldolgozzuk. Fax: 74/411-456, E-mail címek: [email protected], [email protected]

Regionális Szakképzési Konzultációs Fórum Szekszárdon A 2009. évben második alkalommal került sor Regionális Szakképzési Fórumra, melynek ismét kamaránk adott otthont. A rendezvényre 2009. november 12-én került sor, melyen számos előadó és számos résztvevő igazolta, hogy a magyar szakképzés helyzete igen is rendkívül fontos, kikerülhetetlen és napjainkban komoly gondokkal küzd, amelynek okai a múltban gyökereztethetők. A fórum központi témája a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) által szeptemberben megszavazott beiskolázási irány-arány döntése volt, talán ennek is köszönhető a fokozott érdeklődés. Elsőként Dr. Fischer Sándor társelnök, kamaránk elnöke köszöntötte a megjelenteket és előadókat, majd Szamosi Loránt, a Somogyi TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ) főigazgatója tartott előadást a szakképzési alapproblémákról, a TISZK rendszeréről, a várható kihívásokról, a szakképzés közeljövőre vonatkozó veszélyeiről. Előadásában megfogalmazta a változások szükségességét, s egyúttal iránymutatást is adott az előrelépéshez. Foglalkozott speciálisan a somogyi problémákkal is, ismertette a Somogyi TISZK földrajzi elhelyezkedését, szervezeti felépítését, az egyes szakmacsoportokban be-

iskolázott tanulói arányokat, a gyakorlati képzőhelyek TISZK-en belüli és tagintézményeken belüli megoszlását. Dömötör Csaba, Integráció az agrár szakoktatásban című előadásában elsőként a helyi Agrár TISZK-ről beszélt. Felsorolta és ismertette a tagintézményeket, a tanulói létszámadatokat, és az oktatott szakmacsoportokat. Megfogalmazta a TISZK célját, egyúttal bemutatta az elnyert Európai Uniós támogatást. Jövőbeli tervek között az alternatív szakképzés beindítását, felnőttképzési rendszer kibővítését és a partnerség kiszélesítését fogalmazta meg. Dr. Fischer Sándor, mint RFKB társelnök a magyar szakképzésben fellelhető alapvető problémák bemutatásával kezdte előadását, részletesen tárgyalva, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara miben látta a szakképzés fejlesztési folyamatának lehetőségeit. Ezt követően a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság került a középpontba: a szervezet szerepe, feladatai, érdekképviseleti tevékenysége. A résztvevők beszámolót hallhattak a 2009. évben végezett munkáról, a kérdőíves felmérés eredményeiről. A szakmák felsorolásával részletesen bemutatásra

kerültek a kiemelten támogatott szakmák, a túltelített, a nem keresett, az alacsony, illetve kihaló szakmák. A fentiek alapján Elnök úr tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az RFKB szeptemberi ülésén meghatározta az indítható osztályok számát TISZK-enként, s egyúttal kitért ezen döntés várható hatásaira is. Boros Erika, a Szoki Kft. gazdasági vezetője előadásának témája a gyakorlati képzés helyzete volt, lehetőségek és kitörési pontok meghatározásával. Kitért a gyakorlati tapasztalatokra, előnyökre és hátrányokra, az emberi oldalon jelentkező problémákra is. Központi témaként jelentkezett a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodók finanszírozási nehézségei, mely nagyban befolyásolja a szakképzés jelenlegi, de főként jövőbeli helyzetét. A fórum záró előadásában Tóth László, kamaránk szakképzési osztályvezetője a kamarák lobbi-tevékenységéről beszélt, mely a nyár elején tervezett jogszabályi háttér módosításai ellen lépett fel – mint kiderült hathatósan. Előadásában az osztályvezető bemutatta a szakképzés 2009. nyara előtti helyzetét, finanszírozási lehetőségeit, hátterét, melyhez kötődően ismertette a tervezett megszorító intézkedéseket is. A bemutatott táblázat jól szemléltette az eredeti változat, a tervezett megszorító csomag és az elfogadott módosítás összehasonlításával a törvénymódosítás folyamatát, a véglegesen elfogadott joganyag eredményeit. Tóth László hangsúlyozta a kamarák szerepét, hogy milyen fontos lépéseket tett a magyar kamarai rendszer a siker elérése érdekében, melynek következtében tehát több módosító javaslat került benyújtásra, melyek végül sikert hoztak, hiszen majdnem minden megszorító intézkedés teljesen, vagy részben eltörlésre került. ✍ hornok

8

december

ágazati hírek

Elfogadták a szakképzési törvény módosítását: megszűnik a széttagolt engedélyeztetés a vizsgaszervezésben A minőségi szakképzés és az egyszerűbb ügyintézés érdekében kidolgozott javaslatokkal egyúttal jogharmonizációs célt is szolgál a szakképzési törvény elfogadott módosítása - közölte Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára az Országgyűlésben megtartott zárószavazás után. A változás lényege, hogy a felnőttképzést folytató intézmények szakmai vizsgák szervezésére történő feljogosításának szabályai egyszerűsödnek. A törvénymódosítás hatálybalépését követően a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel összhangban, a vizsgaszervezési jogosultság megadását ezentúl egyablakos rendszerben

egy hivatal végzi majd, így csökkennek az adminisztrációs terhek. Kedvező lépés, hogy az új engedélyezés egyszerűbben, hatósági eljárás keretében történik, és megszűnik a pályázati rendszer, amelyet korábban tizenkét, szakképesítésért felelős miniszter különkülön működtetett. Az engedélyeztetésre olyan hatóságot jelöl majd ki egy külön kormányrendelet, amely már az eddigiekben is ellátott szakképzési feladatokat. Egyetlen intézmény tárolja majd központilag a vizsgairatokat is, eddig ez a feladat a jegyzőké volt. Így lehetővé válik a szakmai vizsgák dokumentumainak központi nyilvántartása, egyúttal az igénylők számára is egyszerűbb,

áttekinthetőbb lesz a hiánypótlás és a bizonyítványmásolatok kiállítása. Simon Gábor kifejtette, a változások nem jelentik a vizsgaszervezés privatizációját és nem érintik sem az iskolai rendszerű képzésben meglévő alanyi szakmai vizsgáztatási jogosultságot, sem magát a szakmai vizsgát. A vizsgaszervezésre jogosultságot kapó intézmények engedélye a jelenlegihez képest kiterjedtebb lesz, az ország teljes területére és az eddigi maximum négy év helyett visszavonásig lesz érvényes. A vizsgaszervezőknek továbbra is szigorú alkalmassági követelményeknek kell majd megfelelniük, és bevezetik kötelező időszakos ellenőrzésüket. Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Elfogadták a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény módosítását

december

továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számát. A főváros és a megyék esetében szükség van az illetékes munkaügyi tanács előzetes véleményére is. A módosítás alapján - mivel az Európai Uniós állampolgárok immár ugyanazokkal a munkavállalói jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a belföldiek - a harmadik országbeli állampolgárok továbbra is csak enge-

délyhez kötötten és határozott időtartamig dolgozhatnak Magyarországon. A módosítás akkreditációs rendszert vezet be a szakértői tevékenységet végző civil szervezetek számára, rendelkezik a munkahely-megőrzési és a pályaorientációs támogatásokról, valamint biztosítja a nevelőszülők álláskeresési támogatását akkor is, ha elveszítik nevelőszülői státuszukat. Forrás: Jogi Fórum

Archív fotó – parlament.hu – ilusztráció

Bérköltség-támogatást kaphatnak azok a vállalkozások, amelyek rendelkezésre állási támogatásra jogosultakat foglalkoztatnak – döntött a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítását kezdeményező javaslat elfogadásával a parlament. Az országgyűlési képviselők 206 igen, 174 nem szavattal, valamint 1 tartózkodással fogadták el az erre vonatkozó javaslatot. Az egy fő 8 órás foglalkoztatásához nyújtható támogatás összege a törvénymódosítás szerint a jelenlegi rendelkezésre állási támogatás (rát) összegének megfelelően 28.500 forint lehet havonta. A támogatási célra átcsoportosítandó 500 millió forintos keretből közel 1.500 rát-ban részesülő legfeljebb 12 hónapos foglalkoztatása támogatható. A foglalkoztatók részére a támogatást a regionális munkaügyi központok biztosítják bértámogatás formájában. A törvény külföldiek foglalkoztatását szabályozó rendelkezéseinek módosítása is szükségessé vált, miután Magyarország jövő év január elsejétől egyoldalúan megnyitotta munkaerőpiacát valamennyi EU-tagállam állampolgárai előtt. A szöveg felhatalmazza a foglalkoztatáspolitikai minisztert, hogy rendeletben határozza meg a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint a fővárosban és az egyes megyékben,

9

hatósági információk

Nyugdíj-előtakarékosság: mennyit kell adózni 2010-től? Meghallgatásra talált a hosszú távú megtakarítások ösztönzéséért küzdő pénzügyi szolgáltatói lobbi, mert aki valóban hosszabb távon takarékoskodik, annak a befektetésen elért nyereség, kamat és hozam után nem, vagy csak kedvezményes mértékben kell majd adót fizetnie, és megmarad a nyugdíj-előtakarékossági számla is (NYESZ). A most elfogadott 2010-es adócsomag életre hívja a tartós befektetési szerződés (tbsz) intézményét. Ennek értelmében, ha a megtakarító legalább öt éves befektetési tartamot választ, akkor az itt elért nyereség után nem kell adót fizetnie. Ha a befektetés legalább három évre, de öt évnél kevesebb időre szól, akkor az adókulcs az adott jövedelemre jellemző adómérték (általában 20 százalék) helyett 10 százalékos lesz. Fontos tudni, hogy ez a könnyítés akkor jár, ha a minimálisan befektetett összeg 25 ezer forint, ami annyira alacsony ös�szeg, hogy általában még a bankbetét minimális induló összege is több ennél. A NYESZ kapcsán igényelhető adóvissz­atérítés rendszerének fennmaradása továbbra is komoly ösztönző, ami a számlára befizetett összeg 30 százalékának, de legfeljebb 100 ezer forintnak mint előtakarékossági támogatásnak az évenkénti számlára utalását jelenti, amennyi-

ben a számlatulajdonos az év során új befizetéssel növelte a számlaegyenlegét. „A változatlan formában tovább működő NYESZ további támogatása ösztönzi a hosszú távú, több évtizedre szóló előtakarékosságot és a lakossági befektetőknek is kedvező lehetőséget jelent” hangsúlyozta Szalai Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) elnöke. A törvény megteremti az átjárás lehetőségét a NYESZ-ből a tartós befektetési számlára, ami gyengítheti a kifejezetten nyugdíjas korig szánt előtakarékosság intézményét. „Hiba volt engedélyezni az átjárást, mivel a megtakarítók a piacok átmeneti megingásakor elbizonytalanodhatnak, és befektetéseik eladása, valamint részben történő felhasználása mellett dönthetnek. Ezzel pedig a rövidülhet a megtakarítási időszak, és csökkenhet a hosszú távú megtakarítások volumene” - magyarázta Szalai. Hozzátette: fontos tudni azt is, hogy aki vált, annak az utolsó két évben kapott adójóváírást 20 százalékkal növelt értéken kell visszafizetni. Mindezek ellenére a NYESZ által nyújtott előnyök nem vesznek el, és a megoldás továbbra is fontos, megkülönböztetett szerepet tölthet be a hosszú távú megtakarítások rendszerében. A NYESZ-en elhelyezett, illetve a magán- vagy önkéntes pénztári megtakarítások között az a leglényege-

sebb különbség, hogy a NYESZ esetében a megtakarítási döntés teljes mértékben saját elhatározáson alapul. Az egyén szempontjából ez tekinthető a legértékesebb döntésnek, mivel itt a számlatulajdonos határoz arról, hogy havi jövedelmének - amit a munkáltatója már eljuttatott hozzá - valamekkora részét nem költi el, hanem hosszú távra félreteszi. A magánpénztárba a kötelező befizetések a munkáltató oldaláról érkeznek - lehet egyéni kiegészítés is, de ez még azelőtt a pénztárba kerül, hogy átfutna a pénztártag bankszámláján -, míg az önkéntes pénztárba elvileg érkezhetnének teljesen saját döntésen alapuló kiegészítő befizetések is, azonban ez jelenleg nem sokkal haladja meg az összes hozzájárulás 10 százalékát. A NYESZ másik legfontosabb tulajdonsága, hogy az ügyfél maga döntheti el, mikor, mibe szeretné fektetné pénzét, így befektetéseinek összetételét bármikor maga változtathatja. Ez természetesen nem jelent professzionális vagyonkezelési tevékenységet, mégis megadja a megtakarítónak a döntési szabadságot, hosszú távú megtakarításai saját kezelésének a lehetőségét és élményét, így a döntések felelősségének teljes vállalását. Forrás: HVG

Nyugdíj melletti munka: hogyan korlátozzák a keresetet januártól? A jelenleg hatályos szabályozás értelmében minden 62. életévét be nem töltött, keresőtevékenységet folytató öregségi nyugdíjasra 2010. január 1-jétől kiterjedt volna az úgynevezett éves keretösszeg elérését követő nyugdíjfolyósítási korlátozás. Az Országgyűlés azonban másképp döntött a zárószavazáson. Kikre és meddig vonatkozik a keresetkorlátozás jövő évtől? A nyugdíj melletti korlátozás 2010. január 1-jétől kizárólag a 2008. január 1-jétől nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi, öregségi jellegű nyugdíjban részesülőkre terjed ki – egészen addig, míg be nem töltötték öregségi nyugdíjkorhatárukat. Az említett személyi kör esetében, amennyiben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a

10

tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Öregségi nyugdíjkorhatár Az 1952. január 1-je előtt születettek esetében a betöltött 62. életév, az 1952es születési évjárattól kezdődően évente 183 nappal emelkedik 65. életévre. Ha a nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. Fontos változás, hogy az érintett keresőtevékenységet folytató nyugdíjast az előírt keresetkorlát elérésekor – amely nyugellátásának

folyósítását érinti – bejelentési kötelezettség terheli tíz munkanapon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé. A 2007. december 31-én már öregségi, öregségi jellegű nyugdíjasként keresőtevékenységet folytató személy kereseti korlátozás nélkül dolgozhat. Kire vonatkozik a keresetkorlátozás? Az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban , korengedményes nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban vagy a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban részesülőkre. Forrás: Adózóna december

hatósági információk

Illetékváltozások Az új szabályozás alapján a vagyonszerzés esetén az illeték általános mértéke a korábbi 10 százalék helyett 2010. január 1-től a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lesz. Ez viszont csak a főszabály, melyet a törvényben rögzített kivételek alakíthatnak.

Lakásvásárlás utáni illeték A lakások tekintetében kedvezőbb az illeték mértéke. Lakástulajdon szerzése esetén az illeték alapja korábban is kedvezőbb volt, 2010. január 1-től azonban tovább csökkentették. Míg korábban a lakástulajdon forgalmi értéke alapján 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6 százalék volt az illeték, az új szabály alapján a 4 millió forint feletti rész után már csak 4 százalékot kell az államkasszába befizetnünk. Ha azonban vevőként már rendelkezünk lakással és e helyett, vagy e mellé veszünk egy másik lakást, és előző lakásunkat a friss vásárlás előtt vagy után egy éven belül eladjuk, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözete lesz. Figyelem! Fontos, hogy az ingatlan lakásként legyen nyilvántartva a földhivatalban is. Vagyis, hiába találnánk egy gyönyörű kis házat, melyet állandó lakáscélra tudnánk és szeretnénk használni, ha az nyaralóként van bejegyezve. Ilyen esetben számításba kell vennünk, hogy a fizetendő illeték valamennyivel még az új szabályok alapján is magasabb lesz.

december

Mentességek Nem kell illetéket fizetni, ha olyan telket vásárolunk, amely lakóház építésére alkalmas és arra a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat építünk és a lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. Ezen építkezési szándékról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkozni az APEH felé. Ekkor az illeték fizetési kötelezettséget a hivatal felfüggeszti, tehát nem törli el végleg, azt továbbra is nyilvántartja. Ha az építkezés lezárult és megkaptuk a használatba vételi engedélyt, akkor azt jelezni kell az APEH felé. Ekkor törlik a fizetési kötelezettséget. Figyeljünk azonban arra, hogy ha mégsem sikerül befejezni az építkezést a megadott határidőben, vagy közben el szeretnénk adni a telket, az illetéket be kell fizetnünk! Fontos még, hogy bizonyos esetekben a jogalkotó adott némi haladékot az építkezés befejezésére, melyet meghatározott időben benyújtott kérelem alapján vehetünk igénybe. Ezt azonban nem általános, minden esetre alkalmazandó szabályként tette. Így tehát, ha 2004. október 1. és 2009. május 31. közötti időszakban jelentettük be illetékkiszabásra az építési telek megvásárlását és vállaltuk annak beépítését, mindenképpen nézzünk utána, hogy mely szabályok érvényesek ránk, ugyanis lehet még további haladékot kapnunk a befejezésre. Forrás: Adónet

11

vállalkozásfejlesztés

TÁMOP-2.3.3.A-09/1 Munkahelymegőrző támogatás munkaidő-csökkentéssel és képzéssel kombinálva c. pályázati felhívás a konvergencia régiók mikro-, kis- és középvállalkozásai részére

támogathatók. Olyan munkavállalónak a termelésből kieső munkaidejére jutó bére és közterhei nem támogathatók, akinek képzése/ foglalkoztatása más forrásból a projekt időtartama alatt támogatott. C. Tájékoztatás, nyilvánosság A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségének eleget tenni, a projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani.

A pályázat célja

A támogatás mértéke, összege

A program célja hosszú távon a vállalkozások alkalmazkodóképességének és versenyképességének növelése, valamint a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, a képzettségi szintjének és az általuk végzett munka hatékonyságának növelése. Rövidebb távon a cél a munkahelyek megőrzése, a munkaidő átszervezésével, az alkalmazottak munkában töltött idejének csökkentésével a vállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megtartása, illetve a munkavállalók képzésben való részvételének támogatásával a munkanélkülivé válás megelőzése.

A támogatás mértéke a választott elszámolás módjától/támogatási kategóriától függően maximum 100% lehet. Átmeneti támogatásként az elszámolható költségeknek maximum 100%-a, a 800/2008/EK rendelet alapján képzési támogatásként a vállalkozás nagyságától és a bevont fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalók arányától függően 70%-80%-a igényelhető támogatásként. A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás összege: minimum 2 000 000 Ft, de maximum 150 000 000 forint lehet. A támogatás egy képzésbe bevont munkavállalóra jutó maximális összege 1 300 000 forint lehet.

A.) Akár önrész nélkül igénybe vehető a támogatás 150.000.000 Ft-ig, ha a pályázó az A) változatot választja. A képzés idejére jutó bérköltségek támogatására fordítható ös�szegnek az összes költségen belül – az egy főre jutó maximális támogatási összeget kivéve – nincs felső korlátja. Ugyanakkor a támogatást össze kell számítani egyes, más kon­­s­trukciók keretében elnyert, illetve 2010. december 31-ig elnyerhető támogatásokkal. B.) Változat esetén 20-30 % önrészt kell biztosítani, és az összes költség legalább 50 %-át a képzés közvetlen személyi költségeire kell fordítani, azaz a bérköltségre fordítható összeg legfeljebb az összes költség 50 %-a lehet. Ezeknek a feltételeknek a teljesülése esetén nem kell a képzési támogatást más támogatásokkal összeszámítani.

A pályázók köre Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak: - egyéni vállalkozók, - jogi személyiségű gazdasági társaságok, - jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, - szövetkezetek.

A támogatható tevékenységek köre A konstrukció keretében azoknak a munkáltatóknak nyújtható támogatás, akik az átmeneti gazdasági visszaesésből adódó foglalkoztatási nehézségeik kezelése és a munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében munkaszervezési intézkedések bevezetésével az általuk meghatározott munkavállalóiknak – a munkavégzés alóli részleges felmentése révén – képzést biztosítanak. A. Képzések A program keretében az alábbi képzések valósulhatnak meg: 1. a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerinti szakmai képzés, 2. a munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztésére irányuló képzés (idegen nyelvi, informatikai stb.), 3. a szakképzésbe való bekacsolódáshoz szükséges bemeneti kompetenciák fejlesztésére irányuló felzárkóztató képzés vagy felzárkóztató oktatás. B. Személyi jellegű költségek támogatása A képzésben résztvevőknek a képzésben (kontaktórán való részvétellel) és a vizsgán való részvételével, a felkészüléssel és a képzéshez kapcsolódó tevékenységekkel (beleértve a képzés helyszínére odavissza utazást is) eltöltött munkaidőre jutó bruttó bére és közterhei

12

Benyújtási határidő A pályázatok benyújtása 2009. május 28-tól 2009. december 31-ig lehetséges. 

Még 10 milliárd forint munkahelymegőrzésre „Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva” pályázat 20 milliárdos keretösszegének több mint a fele még 2009. december 31-ig várja a kis- és középvállalkozások pályázati anyagait. A munkaerő továbbképzésére fordítható uniós forrás célja, hogy az átmenetileg negatív üzleti pályára került cégeket a létszámleépítés ellenében dolgozóik képzésére ösztönözze. A jelenleg megítélt 6 milliárd forint egyharmada sincs annak a 20 milliárdos támogatásnak, amely megakadályozhatja a szükségtelen elbocsátásokat és kiutat jelenthet a válságból a szükségszerű fejlesztések és fejlődés irányába. A TÁMOP 2.3.3/B. „Nagyvállalkozások OKJ-s és akkreditált képzéseinek támogatása” című pályázat 10 milliárdos forrásának kevesebb, mint az egynegyedére érkezett eddig igénylés. A nagyvállalatok munkahelymegtartó erejének növelését, illetve a válságból való kilábalást támogatják azok a figyelemreméltó módosítások a hatóság részéről, amelyek a konkrét képzéseket érintik: ennek értelmében a súlyozott óradíjátlagok emelésével a kis létszámú, hatékony vállalati tréningek is megvalósíthatóak. Emellett mostantól a magasabb jövedelmű kör is bevonható a pályázatba, hiszen a bér- és járuléktámogatás határát megemelték a minimálbér háromszorosáról annak ötszörösére – melynek részleteit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség oldalán olvashatják. A pályázóknak azt is érdemes tudniuk, hogy de minimis és átmeneti támogatás ötvözeteként az uniós értékhatárig önrész nélkül, 100 százalékos intenzitással hívható le a pályázati forrás. Továbbá a hatóság a béreket, a hozzá tartozó járulékokkal a TÁMOP 2.3.3 keretében nem a valódi költségek szintjén, hanem 160 százalékosan számítja be. A 250 fő feletti vállalatok körében az állami és önkormányzati tulajdonúak is indulhatnak. Forrás: www.hvg.hu

december

vállalkozásfejlesztés

GOP-2009/2-2.1.1/A

Elektrolit Építőipari, Szolgáltató és Oktató Kft.

Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia korszerűsítése

7100 Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 4. Telefon/Fax: 74/418-117, 413-260

A pályázat célja: A pályázat közvetlen célkitűzése a mikro-, kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen keresztül.

A pályázók köre:

Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak: – gazdasági társaságok (kivéve non profit gazdasági társaságok), – szövetkezetek, – egyéni vállalkozók. amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, s amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt. A pályázati kiírásra egyébként Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság fióktelepe, szövetkezet, vagy egyéni vállalkozó pályázhat.

Támogatható tevékenységek: A pályázati kiírás keretében támogatható tevékenységek az alábbiak: Technológiai fejlesztést eredményező beruházások, az alábbiak szerint: - új eszköz beszerzése vagy - olyan használt eszköz beszerzése, amely esetében a pályázó igazolni tudja, hogy a használt eszköz 3 évnél nem régebbi (azaz az eszköz gyártási éve nem lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását megelőző harmadik év, és az eladó az eszköz beszerzéséhez nem vett igénybe a projektet megelőzően hazai vagy európai uniós támogatást). Információs technológia-fejlesztés: - hardver, - szoftver Domain név regisztráció és a hozzá tartozó webtárhely egyszeri díja: A domain név regisztrációhoz kapcsolódó honlapkészítés (kötelező, ha domain regisztrációra is pályázik, önállóan nem pályázható!) Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása (többek között):  ISO 9001 szabvány előírása szerinti minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,   ISO 14001 követelményeknek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,  EMAS környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer bevezetése, hitelesítése és nyilvántartásba vétele,  Élelmiszer-biztonsági rendszer szabványok (BRC, EFSIS, IFS, ISO 22000) bevezetése és tanúsíttatása, ISO 27001:2005, informatikai biztonsági menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása, stb.

E-mail: [email protected] www.elektrolit.hu Villamosipari munkák tervezése és kivitelezése ➢➢ ➢➢ ➢➢ ➢➢ ➢➢ ➢➢ ➢➢ ➢➢ ➢➢ ➢➢

építőipari villanyszerelés villamos gépek javítása, karbantartása biztonságtechnikai berendezések telepítése biztonságtechnikai felülvizsgálatok struktúrált-hálózat építése számítógépes hálózatépítés telefonhálózat építés világítástechnika villamos gépek beszerelése, javítása villám- és túlfeszültség-védelem

Villanyszerelési szaküzlet, bemutatóterem ➢➢ ➢➢ ➢➢ ➢➢ ➢➢

viszonteladók és végfelhasználók kiszolgálása műszakilag a legjobb termékek mintegy ötezer féle minőségi árucikk állandó akciók viszonteladóknak kiemelt kedvezmény

Teljes körű felelősséget vállalunk tevékenységünkre! Mindezek mellett tervezést is vállalunk. Teljes körű dokumen­ tációt, mérési jegyzőkönyv csatolunk az átadás - átvételi jegyzőkönyvhöz. Munkáinkat szinte az egész ország területén végezzük! Szaküzleteink: ➢➢ S  zekszárd, Tartsay u. 4. Telefon/Fax: 74/412-706 E-mail: [email protected] ➢➢ Bonyhád, Rákóczi u. 3-5. Telefon/Fax: 74/453-268 E-mail: [email protected]

A támogatás mértéke és összege: Jelen pályázati felhívás kapcsán a pályázó működési támogatásának nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásban részesül, melynek mértéke 50, 40, illetve 35 % lehet attól függően, hogy a beruházást mely településen kívánja megvalósítani. A települési listát a pályázati útmutató tartalmazza. A támogatás összege minimum 1, maximum 25 millió Ft.

Benyújtási határidő: Jelen pályázati felhívás kapcsán a benyújtási határidő 2009. november 30. – 2010. december 31. december

13

kamarai hírek

Jobb időkre készül a kamara Képzéssel, információval, pályázati lehetőségek kutatásával segítjük tagjainkat Nehéz évet zár, és nem könnyű évet kezd a megye gazdasága. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamra 2010-ben is igyekszik minden segítséget megadni tagjainak. XX Mi jellemzi most Tolna megye gazdasági helyzetét? - kérdeztük dr. Fischer Sándortól, kamaránk elnökétől. - A 2008 októberében kitört pénzügyi válság év végére érte el Magyarországot, amelyhez 2009-ben gazdasági válság társult. Vállalkozások szűntek meg, csökkentek az export- és import megrendelések. Az ipari termelés 20, a GDP 6,7 százalékkal csökkent, nőtt a munkanélküliség. Tolna megyét kevésbé érintette a válság, mert az itteni vállalkozások többségében a belső piacra termelnek. A fejlesztések viszont leálltak, nem valósult meg jelentős iparfejlesztés. XX Mire lehet számítani a 2010-es esztendőben? - A helyzet nem lesz túl rózsás a jövő év első felében. A prognózis szerint ugyan leáll a reálbér-csökkenés, ám mivel a reálbér három esztendeje folyamatosan esik, ez csak egy kis fellélegzésre ad okot. Lehetséges viszont, hogy további munkahelyek szűnnek meg. Az év második felétől várható némi kibontakozás, ám lassú ütemben, és nem éri el a válság előtti szintet. Sajnos Magyarországot rendkívül nehéz helyzetben érte el a gazdasági válság, sem az államnak, sem a vállalkozásoknak, sem a lakosságnak nem voltak, illetve nincsenek tartalékai. XX Hogyan, milyen módon tudott és tud segítséget nyújtani a kamara a tagoknak ezekben a nehéz időkben? - A kamara a válság első pillanatától kezdve információval, pályázati lehetőségek felkutatásával, és kedvező hitelekkel segíti tagjait. A pályázati lehetőségekről szólva fontosnak tartanánk, ha a gazdaságot élénkítő pályázatok száma és a támogatá-

14

sok összege is növekedne. Összességében nagyobb számú gazdasági pályázatra lenne szükség országos szinten. XX Hogyan készülnek a jobb időkre, amelyek reményeink szerint azért előbb-utóbb bekövetkeznek? - A kamara többek között a szakképzés területén tehet sokat a jövőre nézve. Azt akarjuk, hogy megfelelő számú és felkészültségű szakember álljon rendelkezésre a megyében a válság utáni időkben. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságban végzett munkánk is arra irányul, hogy hosszú távú tervek készüljenek és minél több fiatal válassza a szakképzést a szakmát nem adó képzés helyett. Örömmel állapítottuk meg, hogy 2009-ben többen választották Tolna megyében a szakképzést, mint a gimnáziumot, tehát van remény arra, hogy megfelelő létszámú lesz a szakembergárda. Jövőre elkészülnek az autópályák. Azt várjuk, hogy a közlekedési helyzet ugrásszerű javulása után az érdekelt felek olyan gazdasági koncepciókat dolgoznak ki, amelyek minél több tőkét tudnak a megyébe vonzani.

XX Mik a kamara tervei a 2010-es esztendőre? - A kamra 2010-ben még több feladatot kíván ellátni, és ezzel segíteni a vállalkozók munkáját a minél előbbi kibontakozás érdekében. XX Ugye nem kerülte el a figyelmét az építőipari vállalkozásokat érintő kötelező regisztráció? A megyében működő építőipari kivitelezési tevékenységet végző társas vállalkozásoknak, vállalkozóknak a jövő évben regisztráltatniuk kell magukat. Az építőipari vállalkozások/vállalkozók   2010 január 31-ig kötelesek regisztráltatni magukat. Regisztrálni lehet személyesen a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálatánál ingyenesen beszerezhető nyomtatvány kitöltésével. Elektronikus úton a kamara honlapjáról (www.mkik.hu) tölthető le a nyomtatvány, amelyet kitöltés után postai úton küldhetnek be az MKIK Építésügyi Regisztrációs Iroda címére: 1055 Budapest, Kossuth tér 6-8. A regisztráció az építőipari vállalkozások/vállalkozók védelmét szolgálja. Általa nyomon követhetőek és megakadályozhatóak lesznek a lánctartozások, a sorozatos csődök, az irreálisan alacsony árak. 2010. január 31-e után csak olyan vállalkozók végezhetnek építőipari kivitelezési tevékenységet, akik szerepelnek a regisztrációs listán. XX Futballmeccs helyett bírósági per! Ellentétben a médiában megjelentekkel nem döntetlenre végződő futballmeccs zajlott le a kamaránál az elmúlt időszakban, hanem bírósági per. Mint az lapunk korábbi számában megjelent, a kamara fellebbezését az első fokú ítélet ellen a Pécsi Ítélőtábla alaposnak találta, és azt jogerős ítéletével kihirdette. A fellebbezés sikeressége miatt egyben kötelezte az alperest a perköltségek megtérítésére.  december

kamarai hírek

Kamarai választások kézművesként – Herner Ádám „Olyan képviseletre van szükség, amely követendő példát mutat”

A kialakult helyzet nemcsak a kézműipari tagozatot érinti. Az elmúlt időszak eseményei a szervezetet is hátrányosan érintette / érinti. Jelenleg egy olyan szerveződés képe rajzolódik ki, amely képtelen az eredményes működésre, ez egyértelműen a személyes csatározásokra vezethető vissza. Ki is akar tagja lenni egy ilyen szervezetnek? Meggyőződésem, hogy csak úgy lehet tagságot növelni, ha az irányítás hiteles vezetők kezében van. Nekik példát kell mutatni, mind emberileg, mind szakmailag. A tagozatunk képviseletét is ilyen irányba kellene változtatni. A régi sértődöttséget félre kell tenni, nem bírósági úton kell megerősíteni a pozíciót! Az alaptalan vádaskodások, híresztelések az egész szervezetre nézve kártékonyak. Ami a tagozatunk képviseletét illeti, azt nagyon rövid időn belül kell rendeznünk! Úgy látom, hogy fiatalításra van szükség. A megfelelő képviselet nem kor függő, meggyőződésem, hogy legalább olyan hatékonyan tudnak/tudnának dolgozni, tenni a kamaráért, mint az idősebb korosztály. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az idősebbeket félre kell tenni, mint egy kinőtt ruhát… Tapasztalattal, tanácsokkal kell segíteni az új „nemzedék” munkáját. Régebben több összejövetel biztosította a rendszeres konzultációs lehetőséget, ez napjainkban nincs meg. Ezen változtatni kell. Akár a december

– Sebestyén Gyula

fehér-asztali megbeszélések, még a kötetlenebb programok is előremutatók lehetnek, sok mindenre tudnának megoldást találni… Kamarai szinten a helyzet kicsit visszás. Nem látom a megfelelő képviseletet, de tudom azt is, hogy jogosítványok nélkül nehéz bármiben szankcionálni, eredményeket elérni. Pedig ez a kiindulási pont. Sajnálom, hogy nem kötelező a kamarai tagság. Nem látom például azok képviseletét, akik nem tagok. Nincs egy teljes, gazdaságot „átlátni képes” egység. Országos probléma a fizetési morál. Sokan nem teljesítik a tagsággal járó kötelezettségeiket, melynek a többi vállalkozás látja a kárát. Ha ez rendeződne, a terhek is jobban eloszlanának, a képviseleti munkának is lennének látványos eredményei, megérné kamarai tagnak lenni… Alapkérdés a kézműipari tagozat képviseletének helyreállítása / biztosítása. Ez most talán a legfontosabb. A soron következő fórumon olyan vezetőséget kell felállítanunk – nekünk kézműveseknek – amely a többség akaratát tükrözi, képes, akar és tud tenni a tagozatért. Fontos, hogy legyen választási lehetőség, ne csak egy-két ember legyen a listán, mert az nem választás. Meg kell újulnunk, ez nem kérdés. Csak ismételni tudom önmagam: Olyan vezetőségre van szükség, akire a tagság fel tud nézni, követendő példával szolgál. Hatékonyan képviseli a vezetőségben a tagozati érdekeket. Ha ez korábban biztosítva lett volna – úgy érzem, nem itt lennénk, s a kamara imázsa sem sérült volna! Lehetett volna kezelni a helyzetet. Véleményem szerint tehát mielőbb rendeznünk kell a tagozati képviseleti jogokat, ezt egy új vezetőség felállításával tehetjük meg. Jelenleg nem kötelező a kamarai tagság. Az, aki képtelen elfogadni a többség akaratát, nem tud azzal azonosulni, nos, ki lehet lépni a szervezetből, s lehet próbálkozni egyéb egyesüléssel, szakmai körrel.



„Elég volt a sárdobálásból! A szervezet fiatalítására van szükség!”

15 éve vagyok tagja a kamarának. Gyakorlatilag alapító tagnak tekintem magam, kézműves kamarai tagként a fúziót követően lettem iparkamarai tag. Az elmúlt időszakban sok mindent sikerült elérni, voltak eredmények és voltak kudarcok is, de az, ami az elmúlt egy évben történt az méltatlan a szervezethez. Az azt irányító emberekhez. Érthetetlen számomra, hogy hogyan juthattunk idáig. Mi történt az elnökségben? Hiszem, és vallom, hogy a kialakult állapotért a vezetőség tehető felelőssé, s ide a kézműipari tagozat vezetősége ugyanúgy beletartozik. Az „alakuló” Küldöttgyűlésen gyakorlatilag lenullázták a tagozatot, s igazán nem is értem, hogyan történt ez meg… Egy olyan kamarai szervezeti elemet, amelynek szerepe a klasszikus szakképzésben, mesterképzésben vitathatatlan. Azt is mondhatnánk, hogy a szakoktatást a kézműipari tagozat végzi. A küldöttek nem voltak a helyzet magaslatán. Nem tudták mit tesznek. Mindenesetre zavaros a kialakult helyzet. Véleményem szerint a kamara jelenleg hibásan működik. De a legnagyobb baj az, hogy a szervezet körüli eseménysor, senkinek nem használt, s az igazi vesztes a megyei kamara tagsága lett… Több helyről hallom a fiatalabb vállalkozói nemzedék képviselőtől, a kérdést: Miért is legyek kamarai tag? Nem tudok elintézni semmit, az érdekeim nincsenek megfelelően képviselve! Akkor miért? Szolgáltató szervezetre van szükség, amely hathatósan képviseli tagjai érdekeit, magas színvonalú

szolgáltatást végez, s egyszersmind serkenti a gazdaságot, amire nagy szükség lenne. Ha csak Szekszárdot tekintjük, milyen beruházás történt az elmúlt évben? Hát nem sok… Soha nem voltam elnökségi tag, soha nem is vágytam rá, de az a véleményem, hogy olyan elnökségre van szükség, amely képes és akar is tenni a szervezeti célok megvalósulásáért. Nem akarok tanácsokat osztogatni, nem gondolom, hogy én vagyok az, aki megmondja a megoldást… távol álljon tőlem. A saját véleményemet tudom elmondani. Az egész kamarában szükség lenne a fiatalításra, s ez az egész elnökségre vonatkozik! Úgy érzem, nem tudott megújulni a szervezet. Új lendületre van, szükség. Ha nem tudsz valamit felmutatni, akkor véleményem szerint nincs értelme maradni. A jövőre nézve ki kell találni, hogyan tovább! Hogyan lehet a vállalkozásokat segíteni, hogyan lehet előre mozdítani a megye gazdaságát? Hamarosan megkezdődik az ország legnagyobb beruházása, 2-3 éven belül elindul az erőműbővítés. Erre hogyan készül a kamara? Leépült a szakképzés is, ennek következményei már tapasztalhatók. Alapvetően rossz az ország képzési rendszere, a főiskolák ontják magukból a diplomás munkanélkülieket, míg szakmunkást nem lehet találni. Kamarai működésem során mindvégig a szakmát képviseltem. Sokszor sok helyről hallottam a kételyeket, aggályokat: Miért csinálod? Megéri? Meg kell mondjam, hogy az utóbbi időszakban magamnak is feltettem a kérdést… Nos, egy kicsit félretettem a kamarát, járom a magam utját, viszem a vállalkozást. Már nem foglalkozom vele, nem is érdekel igazán, mikor, ki, kinek, mit mondott, hogyan reagált… Egy dolog azonban biztos, abba kell hagyni a sárdobálást, a feleknek le kellene ülni. Változásokra van szükség! Fiatalítani, fiatalodni. Odafigyelni a nagyobb vállalkozásokra, s mindezt oly módon tenni, hogy a kisvállalkozói érdek se sérüljön. Ez nem könnyű feladat… éppen ezért gondolom azt, hogy nem társadalmi elnökre, hanem főállású kamarai elnökre van szükség, aki szívvel-lélekkel a szervezetnek él!



15

16

december